BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7.

Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó:

Vass Csaba

Mell.: gazdasági program Hiv. sZ.:-

Telefax: (66) 523-804 E-maii: [email protected]

NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal

minősített

többséget igényel!

Tárgy: A "Békéscsaba Megyei Jogú Város Gazdasági Program 2014-2020." című dokumentum elfogadása

Előkészítő:

Stratégiai - Fejlesztési Osztály Véleményező: Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság; Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság; Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság; Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság; Lakásügyi Bizottság; Szociális és Egészségügyi Bizottság Előterjesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2015. április 23-án tartandó nyilvános ülésére

Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a gazdasági program készítésével kapcsolatosan az alábbiak szerint fogalmaz: 116. § (1) A képviselő-testiilet hosszú távlÍ fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testÜlet megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitíízéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetősége ivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalánakjavítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, kiilönősen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testÜlet az alakuló ülését követő hat hónapon beliil fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztolI képviselő-testÜlet az alakuló ülését követő hat hónapon belÜl köteles felÜlvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdése kimondja:

2 "Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előlI meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. "

A 37. § (8) bekezdése kiemeli: "a lényeges véleményeltérésről tájékoztatni kell a testületet, valamint ha azt nemfogadja el a testület, akkor pedig magát a véleményt adó szervezetetlkamarát. " Fentiek alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elkészítette a 20142020. évekre vonatkozó gazdasági program tervezetét, és megküldte az illetékes kamarák részére. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tervezettel kapcsolatban nem emelt kifogást, annak elfogadását támogatja, egyben felajánlotta együttműködését a szakképzés, nemzetközi kapcsolatok és a turizmus területén.

Az előterjesztést a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság; a Közművelődési , Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság; a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság; a Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság; a Lakásügyi Bizottság; valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalja, a bizottsági ülések jegyzőkönyvi kivonata a közgyűlési előterjesztés mellékletét képezi. A határozat végrehajtásában Osztály.

közreműködő felelős

hivatali egység: Stratégiai - Fejlesztési

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy döntését az alábbi határozati javaslat alapján hozza meg. HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Békéscsaba Megyei Jogú Város 2014-2020. évekre vonatkozó Gazdasági Programját megtárgyalta és a jelen határozat mellékiete szerint elfogadja. Felelős:

Szarvas Péter polgármester 2015. április 30.

Határidő:

Békéscsaba, 2015. április 17.

Ell~jegyzés:

)ti

JOgI: .......... ..... .. .... ......... ... .

Pénzügyi: ....

~(

.. ..

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Gazdasági Program 2014 - 2020

2015. április

2

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETES ..................................................................................................................... 3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALósíTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZÖ , TERVEZESI FOLy AMAT .............................................................................................. 5 ILI. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM .. 5 11.1.1. INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (lTP) ........................................................ 5 11.1.2. lTP PROJEKTCSOMAGOK ............................................................................... 6 11.2. EGYÉB SZÜKSÉGLETEK, ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSI FELADATOK TERVEZÉSE ......... 6 11.3. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSAI ......................................... 6 11.3.1. Az EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A 2020-IG TERJEDŐ TERVEZÉSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓAN AZ ALÁBBI OPERATÍV PROGRAMOKON KERESZTÜL VEHETŐK IGÉNYBE ....................................................................................................... 6 11.3.2. A FEJLESZTÉSEKBE BEVONHATÓ FORRÁSOK ................................................. 7 11.4. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁRos JELENLEGI GAZDASÁGI HELYZETÉNEK SWOT ELEMZÉSE. 8 11.4.1. ERŐSSÉGEK .................................................................................................. 8 11.4.2. GYENGESÉGEK ............................................................................................. 9 11.4.3. LEHETŐSÉGEK ............................................................................................ 10 11.4.4. VESZÉLYEK ................................................................................................ 10

III. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PRORGAMJÁNAK CÉLRENDSZERE 2014-2020 KÖZÖTT .................................. 12 III. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁRos GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK STRATÉGW CÉUAI ............. 13 III.l.l. GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS ................................................. 13 111.1.2. INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS .................................................................... 20 III. 1.3 . ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS ...................................................................... 33 III.2. ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL VALÓ FELELŐSSÉGTEUES GAZDÁLKODÁS ................. 37 ,

..

IV. OSSZEGZES ................................................................................................................... 41

3

I.

BEVEZETÉS

A Magyarország helyi önkonnányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a gazdasági program készítésével kapcsolatosan az alábbiak szerint fogalmaz: 116. §(l) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program. fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitlizéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalánakjavítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot. fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

A jelen Gazdasági Program irányt mutat Békéscsaba elkövetkező években megvalósítandó fejlesztési céljait illetően, ezért értelemszerűen illeszkedik a tervezési hierarchiában a város érvényben lévő városfejlesztési koncepciój ához, integrált városfejlesztési stratégiájához, valamint befektetés-ösztönzési stratégiájához, és így - bár a jelen önkonnányzati ciklus 2019ig tart - a program 2014-2020 közötti időszakra szól. A Gazdasági Program erőteljesen figyelembe veszi a Széchenyi 2020 programban meghatározott, Magyarország számára kitűzött stratégiai fejlesztési irányokat, ezen belül kijelöli a fejlesztések teriiletén a prioritásokat, nevesíti a már ismert konkrét projekteket, beruházási, felújítási feladatokat, valamint rendszerbe foglalja az önkonnányzati feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó egyéb fejlesztési ötleteket és elképzeléseket. önkonnányzati ciklusban - és ciklusokon átívelően, a 2007-2013-as időszakban célunk, városunk további leszakadási folyamatának megállítása, helyzetének stabilizálása és növekedési pályára állítása volt. Ennek érdekében aktív módon bekapcsolódott a város a pályázati folyamatokba, több mint 100 önkonnányzati projekt keretében mintegy 25 Mrd Ft EU-s és hazai fejlesztési forrás érkezett a városba. A város gazdasági fejlettségével, relatív helyzetével ennek ellenére korántsem lehetünk elégedettek, mégis azt mondhatjuk, hogy körvonalazódtak a város kitörési pontjai, és folyamatosan figyelemmel kísérjük, tervezzük azokat a fejlesztési lehetőségeket, konnányzati célokat és lépéseket, amelyek további lökést adhatnak Békéscsaba fejlődésének biztosításához. Az

előző

alapvető

A Gazdasági Program megvalósításával a városnak folytatnia kell a helyi összefogásra, a pályázati lehetőségekre, valamint a gazdaság szereplőivel való együttműködésre alapozva a város fejlődési pályára állítását annak érdekében, hogy Békéscsaba a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, rugalmasan alkalmazkodni tudó, versenyképes gazdaságra épülő vonzó településsé váljék. A város vezetése kiemelten fontos célnak tartja, hogy Békéscsaba a megye gazdasági, közigazgatási, kulturális, szolgáltatási- pénzügyi és tudás központja legyen. Ennek érdekében a lehetőségeket maximálisan kihasználva olyan fejlesztési célokat kell kitűznie az

4 önkonnányzatnak, amelyek a város foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok teriiletén meglévő hátrányát a leghatékonyabban képesek csökkenteni, megteremtve egyben ezáltal a fejlődés hosszú távú alapjait. A város irányító testületének ugyanakkor a 2014-2020-as időszakra tervezett fejlesztések gazdasági program keretében történő meghatározásán túlmenően biztosítania kell az előző ciklusban már elindult, de a jelenlegi önkonnányzati ciklusra áthúzódó beruházások megvalósítását, meg kell teremtenie azok biztonságos pénzügyi alapjait IS.

5

II.

A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZÖ TERVEZÉSI FOLYAMAT 11.1.

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

A 2014-2020. közötti EU-s tervezési ciklushoz igazodva minden megyének és megyei jogú városnak újra kellett gondolnia a korábbi stratégiai tervezési dokumentumaiban megfogalmazott célokat és fejlesztési elképzeléseket. Ennek érdekében egy többlépcsős folyamat keretében, tekintettel a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt előírásokra, valamint a 20 14-2020-as európai uniós tervezési időszak programjaiból finanszírozott projekt előírásaira is Békéscsaba Megyei Jogú Város elkészítette a következő dokumentumokat: o Városfejlesztési Koncepciót megalapozó vizsgálat o Városfejlesztési Koncepció (hosszútáv) o Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város tervezés ének és forrásfelhasználásának irányadó dokumentuma, amelyet - széleskörű társadalmi egyeztetést követően - a Közgyűlés 2014. június 27-én fogadott el (141/2014. (VI. 27.). A Nemzetgazdasági Minisztérium minimális módosításának átvezetése után a végleges stratégia Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által 2014. szeptember 18-án került elfogadásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése gazdasági programjának ez a dokumentum képezi az alapját, a program elsődlegesen és alapvetően erre épül. 11.1.1. INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (lTP)

A 2014-2020-as tervezés tekintetében a megyei jogú városok elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek a gazdaságfejlesztést és a településfejlesztést egyaránt magában foglaló megyei jogú városi integrált területi programokat, a TOP tartalmi és forrás keretei között, ez az lTP. A megyei jogú városonként kidolgozandó integrált területi programok abban különböznek az Integrált Településfejlesztési Stratégiától, hogy ezen dokumentumban csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból finanszírozható projektcsomagokat és azok tartalmi elemeit (azaz a projekteket) kell a lehető legrészletesebben bemutatni. Az integrált területi programhoz kapcsolódóan szükséges az ágazati operatív programból finanszírozható projekteket is megjelölni és a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legrészletesebben bemutatni a TOP-hoz való kacsolódást. A város rendelkezésére álló TOP keretösszeg a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat alapján 13,23 Mrd Ft. A projektcsomagok véglegesítése, átdolgozása folyamatban van, a végleges csomagot 2015. május végéig kell elkészíteni. Az Integrált Területi Program (lTP) keretében a város 4 projektcsomagot dolgozott ki. A projektcsomagokon belül a projektek lehetőség szerint egymást erősítve járulnak hozzá az megyei jogú város fejlődéséhez.

6

11.1.2.

lTP PROJEKTCSOMAGOK

Az Integrált Területi Program (lTP) keretében a város által kidolgozott projektcsomagokon belül a projektek lehetőség szerint egymást erősítve járulnak hozzá az megyei jogú város fejlődéséhez.

11.2.

EGYÉB

SZÜKSÉGLETEK,

ÖNKORMÁNYZATI

FEJLESZTÉSI

FELADATOK TERVEZÉSE

Az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott források felhasználása mellett a város saját források és fejlesztési hitel felhasználásával egyéb kommunális és egyéb szükségletek megvalósítását is szorgalmazza. Ezen önkormányzat által ismert és részben megtervezett igények megfogalmazásra kerültek, amelyeket szintén a program részét képezik.

11.3.

TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FORRÁSAI

A 1702/2014. (XII. 3) Korm. határozat alapján a Békéscsaba Megyei Jogú Város részére meghatározott 13,23 Mrd Ft forrás fontos, ugyanakkor nem elégséges eszköz a gazdasági programban meghatározott célok eléréséhez. A Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében kidolgozott konstrukció az egyedi beavatkozások szintjén nagy szabadságot biztosít az Önkormányzat számára, de összességében szigorú keretek és indikátorok közé szorítja a fejlesztési elképzeléseket. A támogatható tevékenységek köre is bizonyos mértékben korlátozott, így nem feltétlenül illeszthető bele a TOP programba minden egyes elképzelés, amelyet a város stratégiailag fontosnak tart. Ugyanakkor a városban a rendelkezésre álló keretösszegnél jóval több megvalósítandó projekt került nevesítésre, így a projektek fontosság és hozzáadott érték szerint ütemezett megvalósítása döntően fogja befolyásolni a helyi gazdaság fejlődését. 11.3.1. Az EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK A 2020-IG TERJEDŐ TERVEZÉSI mŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓAN AZ ALÁBBI OPERATÍV PROGRAMOKON KERESZTÜL VEHETŐK IGÉNYBE

• • • • • • • • •

Terület-és Településfejlesztési Operatív Program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Közigazgatás-és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Vidékfejlesztési Program

Stratégiai döntéseket és gondos mérlegelést követően szükséges kialakítani azt a forrásallokációs mixet, amely a gazdasági programban kitűzött célok mind szélesebb körben

7 történő elérését szolgálhatja. A forrásallokációs mix kialakítása esetében az egyes projektek költség-haszon elemzésén túl az alábbiakat szükséges mérlegelni:

o A projekt tartalmában melyik operatív programhoz illeszthető leginkább? o A város rendelkezésére elkülönített TOP-os forrásokon kívül milyen más finanszírozási források vonhatóak be a projekt megvalósításába? o Indokolt és lehetséges-e a fejlesztésbe piaci szereplők bevonása? o Az adott projekt milyen támogatási intenzitással valósítható meg az egyes konstrukciók esetében? A 2014-2020-as programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások egyrészt korlátosak, másrészt nem minden esetben használhatóak fel azon fejlesztési és kommunális igények kielégítésére, amelyek Békéscsaba városában felmerülnek. Ezen okból kifolyólag a városnak tehát saját forrásokkal és szükség szerint fejlesztési hitelek felhasználásával kell minél szélesebb körben kielégítenie az önkormányzat által már ismert és részben megtervezett igényeket. 11.3.2. A FEJLESZTÉSEKBE BEVONHATÓ FORRÁSOK • • • • •

Nemzetközi együttműködések révén, vagy közvetlen Európai Uniós pályázati felhívások révén igénybe vehető pénzügyi források. Saját önkormányzati bevételek (elsősorban adóbevételek). Fejlesztési hitel felvétele. Címzett állami támogatások (gazdasági, sport, szociális, önkormányzati intézmények, járda- és útfelújítás, stb.). Gazdasági szereplők bevonása, közös projektek.

8

11.4.

11.4.1.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁRos HELYZETÉNEK SWOT ELEMZÉSE

JELENLEGI

GAZDASÁGI

ERŐSSÉGEK

• Határmentiség, a már szintén uniós tag Romániával. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, EU bővítéséből származó megnövekedett piaci tér. (Románia schengeni övezethez történő, remélhetően közeli csatlakozása.). • Kedvező (és a folyamatban lévő vasúti fejlesztéseknek köszönhetően javuló) vasúthálózati adottságok. • Békéscsaba, mint térségi központ megfelelő elérhetősége a kistérség és amegye többi településéről. • Kedvező természeti és társadalmi adottságok a mezőgazdasági termeléshez, átlagosnál jobb minőségű termőföld, magas fokú agrár-munkakultúra, jelentős munkaerő tartalékok. • Barnamezős és zöldmezős beruházásra alkalmas (és a város településrendezési tervében kijelölt) ipari-, gazdasági területek, jelentős barnamezős kapacitás. • Jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. • Szabad munkaerő rendelkezésre állása. • A közoktatási rendszer fejlett, a szükséges kapacitások alap- és középfokon is rendelkezésre állnak. • Jó színvonalú és teljes körű az egészségügyi és a szociális ellátás. • Meghatározó az egyházak szerepe a városban, az egyházak szociális tevékenysége érdemi és jelentős. • Termálvízkincs rendelkezésre állása. • Gépipar, nyomdaipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. nagy hagyománya. • Kellemes, élhető városi épített környezet, javuló zöldfelületi arány. • A város zöldfelületi rendszere fejlődik, kiemelkedő tájképi, arculati és zöldfelületi érték a várost átszelő Élővíz-csatorna. • A város közlekedési kultúrájának kiemelkedően fontos és nagy hagyománnyal bíró része a kerékpáros közlekedés. • A város közmű ellátottsága jelentősen javult az utóbbi években (szennyvíz-, ivóvíz hálózat, ivóvíz minőség javítás). • Jelentős a kulturális örökség, a megújult kulturális intézményi kör a városi élet mozgatórugóivá váltak. • Együtt gondolkodásra és együttműködésre hajlandó a városi és a térségi vezetés több vonatkozásban is. • A Csabai kolbász, Munkácsy szellemi öröksége, a jó természeti környezet és a Körösök-völgye Natúrpark a város jelentős turisztikai vonzerejét adják. • A városimázstjavító intézkedések megindultak. • A 2007-2013-as uniós tervezési ciklusban a város számos nagyberuházást, fejlesztést tudott megvalósítani, döntően külső források bevonás ával.

9 11.4.2. GYENGESÉGEK • Békés megye, és ezen belül Békéscsaba is a fővárostól közúton az egyik legnehezebben megközelíthető térség. A gyorsforgalmi úthálózat hiánya miatt negatív társadalmi-, gazdasági hatások egyaránt érzékelhetők. • Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedő helyi társadalom, alacsony vitalitási index, alacsony születésszám, növekvő természetes fogyás, negatív vándorlási egyenleg. • Romló népesség megtartó (és népesség vonzó) képesség a fiatalabb, aktívabb és képzettebb korcsoportok vonatkozásában. • A munkanélküliek, inaktívak, eltartottak magas aránya (kedvezőtlen munkaerő­ piaci kereslet-kínálati egyensúly). • A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. • A lakásállomány elöregedett, a lakások kétharmada vályogépítésű vagy házgyári technológiával készült. • A vasút a legfőbb szerkezetalkotó elem, az éjszakai időszakban zavaró zajforrás. • A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak, egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek. • A peremi falusi zónák, belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturálisan hiányosak, környezeti problémájuk szembetűnő. • Az utóbbi 10 év fejlesztései ellenére még tapasztalhatók zöldfelületi hiányosságok. • A városperemen kiterjedt elhanyagolt területek, és "táj sebek" találhatók. • Élelmiszeripar, textilipar, egyes agrárágazatok válsága tapasztalható. • Nincs összehangolt kereslet-kínálat a mezőgazdasági termékek piacán. • A közintézmények - ugyan javuló, de még - alacsony fokú energiahatékonysága jelentős közkiadással jár. • Belső infrastruktúra egyes elemeinek fejletlensége, a kistérséghez tartozó települések vonatkozásában az egymás közötti rossz elérhetőség, az utak rossz állapota. • A kereslet hiánya miatt elmaradtak a zöldmezős területek számottevő infrastruktúra fejlesztései és a barnamezős területek rehabilitációja. • Gyenge együttműködés a gazdaságfejlesztésben érdekelt szereplők között. • Tőkehiány, pályázati forrásokhoz szükséges önerő előteremtésének nehézsége. • A Közép-Békési Centrum együttműködés (Békéscsaba, Békés, Gyula) intenzitás a a lehetségesnél kevesebb területre korlátozódik. • A város erdősültsége rendkívül szegényes. • Nemzetközi színvonalú turisztikai kínálat hiánya. • Alacsony foglalkoztatottság. • Magas színvonalú felső kategóriás szálláshely kapacitás részbeni hiánya főleg a szezonális igények tekintetében. • Viszonylag alacsony a műemlék épületek száma. • Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) részben nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak. • Gyakori belvízboritottság, és jelentős nagyságú árvízveszélyes területek. • Kevés az önkormányzati bérlakás.

10

• Tanyavilág speciális problémái (közúti megközelítés, alacsony életszínvonal, nehézkes megélhetés, rossz szociális helyzet). 11.4.3.

LEHETŐSÉGEK

• Az országos közlekedésfejlesztési tervek keretei között megvalósuló fejlesztések (az M44-es autóút fejlesztése, békéscsabai repülőtér, folyamatban lévő vasút rekonstrukció) középtávú megvalósulása esetén erőteljesen javul a térség elérhetősége.

• Az

elérhetőség

javításával a logisztikai szerepkör és a gazdasági potenciál

erősödhet.

• Fiatalok helyben maradása a munkalehetőségek bővülésével. • A térségben több, húzóágazatokhoz tartozó jelentős vállalkozás működik, potenciális fejlődési lehetőséggel (nyomdaipari, gépipari, elektronikai ipari vállalkozások). • A jól működő vállalatok újra-befektetései. • A jelenleg alulhasznosított, de infrastruktúrával tejes körű en ellátott ipari területek hasznosítása. • A Szent István Egyetem Gazdasági,- Agrár - és Egészségtudományi Karában rejlő K +F potenciál kihasználása, innovációs projektek létrehozása. • A szakképzés minőségi fejlesztése alapja lehet a szükségleteknek megfelelő, képzett munkaerő meglétének. • A már működő, saját ágazatukban meghatározó szerepű gazdasági szereplők, mint vonzerő és jó példa megjelenítése a város marketingben és további befektetések vonzása. • A belvárosi területek rehabilitációjának további ütemei növelhetik a város vonzerejét. • Termálvíz, és napenergia jelentette potenciál. • Aktív, gasztronómiához kapcsolódó, egészség, sport, kulturális turizmus potenciálja, az országos jelentőségű Kolbászfesztiválra, mint húzónévre épülő attrakcióbővítés.

• Hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények hálózatba szervezése. • Kistérségi identitás, települések közötti erősebb együttműködés által biztosított lehetőségek.

• Nagyobb hozzáadott érték termelése, az élelmiszeripari feldolgozásban rejlő lehetőségek kihasználása. • A mezőgazdaság és feldolgozóipar területén integrációs hajlam erősödése. • Munkanélküliek számának csökkentése a helyi gazdaság fellendítésével, atipikus foglalkoztatási módszerek elterjesztésével. • Vállalkozásösztönzés, a helyi gazdaság innováció s képességének javítása. • Tanyasi területek felértékelődése. 11.4.4. VESZÉLYEK • A kormányzat nem ismeri fel a térség periférikus helyzetéből adódó veszélyeket, és ezért, folytatódik a gazdasági és társadalmi leszakadás. • Munkahelyek hiányában a (fiatal) képzett munkaerő elvándorol, a térség ilyen irányú versenyképessége tovább csökken. • A barnamezős területek egyre jobban degradálódnak.

11

• • • • • • • • • • •

A működő tőkebefektetések elmaradása. Fogyó bevételek, további forrásmegvonás a településektől. A vásárlóerő tovább csökken. Nem alakul ki helyi építészeti arculat. Peremterületek leszakadása. A hátrányos helyzetű, alacsony státuszú társadalmi rétegek térbeli koncentrációja a külterületeken és egyes szegregálódó városrészekben. Lakóépületek korszerűsítése nem valósul meg önerő hiány miatt. Belvízgondok nőnek, időszakosan extra terhet jelentenek a városnak. A növekvő környezeti kockázatok (porszennyezés, belvíz) a természeti és épített értékeket veszélyeztetik. Mezőgazdasági infrastruktúra hiányos marad, ami csökkenti a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét. A fiatalok és az aktív korú munkavállalók lakhatási nehézségei erősítik az elvándorlást.

12

III. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ vÁRos ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PRORGAMJÁNAK CÉLRENDSZERE 2014-2020 KÖZÖTT. Békéscsabának, mint megyei jogú városnak sokféle szerepnek kell megfelelnie: egyszerre kell a városlakóknak és a város térségének jó minőségű és magas szolgáltatási színvonalat nyújtania, ugyanakkor munkahelyeket biztosítva a versenyképességet erősítenie, miközben a társadalmi egyenlőség szempontjainak is meg kell felelnie. Békéscsaba város gazdasági programja megvalósításának hosszú távú célja a térség gazdasági, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén is kiemelkedő, élenjáró szerepet betölteni, és mindezek által a város megyeszékhely funkcióját megerősíteni. A megfogalmazott

elérendő

célok alapján kell meghatározni az EU-s, a kormányzati és az saját források összegének és feltételeinek ismeretében a gazdasági program konkrét projektjeit, amelyek megvalósulása a 2014-2020. közötti időszakban stratégiai jelentőségű Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlődése szempontjából és egyben összhangban áll az Széchenyi 2020 program prioritásaival, legfontosabb célkitűzéseivel. évről-évre képződő

A tematikus célok megfogalmazása mellett, a célok végrehajtása során folyamatosan figyelemmel kell kísérni az alábbi elvek érvényesülését: • • •

Térségi kapcsolódások folyamatos figyelembe vétele (járási szint, környező városokkal való kooperáció, határon átnyúló együttműködések) Barnamezős és zöldmezős fejlesztések összehangolása Hálózatfejlesztés, kommunikáció (az érintettekkel való kapcsolattartás, egyeztetések: az városi önkormányzatnak egyre inkább koordináló szerepe van)

A város számára mindezek során a lehető legfontosabb - a Széchenyi 2020 programban megfogalmazott prioritások mentén - a fejlesztési lehetőségekhez szükséges pályázati források megszerzés e, és azok költséghatékony, megtérülő módon történő felhasználása.

13

111.1.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ V ÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK STRATÉGIAI CÉLJAI l. sz. ábra

Békéscsaba MJV Önkormányzatának kiemeit gazdaságfejlesztési célrendszere 2014-2020.

-ll

]

~

1:

JI 1:1

z:

10

g

-ll .rJ

~

~ .s 'c

1: OB

o!

~

l. jt,. :F D

I D

I-

'D

ij

~

!

üt, kerékpárút, jirdo épkés \'Um korszerilskés csapadékvIz, beivIz _Ivezetés ivóvlzhAlózat rekonstrukcfÓ sz_MyvlzhAlózat CeMtlUl" kOzvilAghAs fejlesztés, korszerilskés

megy_midi_ly Cunkdók meglllrtÁ5a és _""tése InC""",1
eg~JIY1,

szocmhs

kOzm6vel6désl sport inti!zm6>yhAlózat tán.d.lmI Integradó és .d.ptádó.. készHg eri.ltése: ~lód6viro 51

terllletek rehabilitációja leszakadó társadalmI csoportok

I-

l

~

i

t II

!

cll

•

~

i

l ~

...

=•

:2

:; II

=

....:re

To

8u

II

j

"

Munkahelyteremtés Önkormányzati vagyon nal való felel6sségteljes gazdálkodás

A következőkben felsorolt, a gazdaságfejlesztési célrendszerhez illeszkedő, a gazdasági program időtávjában megvalósítani tervezett projektek a rendelkezésre álló pályázati források és az önkormányzat jelenleg ismert pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Ezeknek kedvezőbb irányú változása, a makrogazdaságban esetlegesen végbemenő jelentékeny elmozdulások eredményezhetik ezen projektek minél nagyobb arányú megvalósulását, továbbá más projektek és további fejlesztési célok realizálását is.

111.1.1.

GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

Alapvető

célunk a munkahelyteremtés sel járó beruházások városunkba vonzása, a beruházásokat tervező vállalkozások Békéscsabán történő megtelepedésének elősegítése, megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek további kialakításával, és az ügyintézés megkönnyítésével, vállalkozásbarát önkormányzat működtetésével.

111.1.1.1.

Ipari infrastruktúra fejlesztés

Fokozni kell a jelentős munkahelyteremtéssel járó beruházások megvalósításának helyszínéül szolgáló területek feltárását, kialakítását, közművesítését, kedvező jogi szabályozási környezetének kidolgozását. Az önkormányzat szolgáltatási színvonalának emelését szolgáló beruházások helyszíne elsősorban a meglévő ingatlanállomány funkciójának megváltoztatásával biztosítható, de

14 anyagi forrásaink függvényében folytatni kell a településrendezési terv megvalósításához szükséges területvásárlásokat is. A város

elérhetőségét segítő

alapinfrastruktúrák fejlesztése

A beavatkozás-csomag olyan beruházások megvalósítását célozza, amely a város elérhetőségét, gazdasági pozícióját javítják, lehetővé téve újabb vállalkozások betelepülését, a munkaerő mobilitásának biztosítását. A lehetséges beavatkozás ok köre

• Autóút szakaszok és csomópontok kialakítása, elsősorban a leendő M44-es út tekintetében. A vonatkozó kormányzati szándék alapján kiemeit cél az M44-es gyorsforgalmi út megépítése Kecskemét és Békéscsaba között, ütemezetten, jelen gazdasági program időszakában. Ennek finanszírozási háttere a 1010/2015. (L 20.) Korm. határozatban rögzített. • Ugyancsak meghatározó fontosságú a 47-es iliút fejlesztése, melynek Békéscsaba Mezőberény szakasza megvalósult, és jelenleg van folyamatban több szakaszon a Békéscsaba-Orosháza-Hódmezővásárhely-Szeged szakasz rehabilitációja, amelynek keretében kerékpárút kiépítése is megtörténik. • A 2007-20 13-as időszak vasúti fejlesztéseinek (vasúti pálya és vasútállomás rekonstrukció) továbbvezetése Lökösháza irányába, erősítendő a határon átnyúló kapcsolatok intenzitását. • A Békéscsabai Repülőtér többcélú hasznosításának elősegítése, figyelembe véve a környező repterek kapacitásait és profilját (beleértve a már tradíciókkal rendelkező sportreptér erősítését, amely kuriózumnak számítana a térségben). • A környező településekkel való kerékpáros kapcsolat további fejlesztése (részben kistérségi, részben önkormányzati pályázatok nyomán). • A város déli elkerülését szolgáló fejlesztések ösztönzése (Fürjesi út a leendő M44-es út és a Csanádapácai út között, déli elkerülő tengely, Építők útja) • A határmenti együttműködések erősítését szolgáló autóút fejlesztések, elsősorban Románia (Arad) irányába, lényegesen rövidebbé téve a nagyvárosok közti közvetlen úthálózati kapcsolódásokat. Vállalkozási tevékenység erősítése a

mezőgazdaságiélelmiszergazdaság

terén

A beavatkozások célja a mezőgazdasági termelés és a ráépülő feldolgozó ipar felélénkítése. Ez elsősorban akkor lehetséges, ha egyrészről a termelők közvetlenül bevonásra kerülnek az élelmiszer feldolgozásba, másrészről magas minőségű élelmiszeripari termék kerül létrehozásra, és ennek piacra kerülését valamint marketingjét az uniós támogatások elősegítik. A folyamat, illetve annak támogatása már megindult pl. a jelentős tradícióikkal rendelkező "Csabai kolbász" előállítása és a pálinkafózés esetében, melynek kiterjesztésétől a sertéstartás és a gyümö1cstermesztés jelentősebb fellendülése várható. Ezen utóbbiak már csak azért is kívánatosak, mert a nagyüzemi mezőgazdasággal ellentétben nagyobb foglalkoztatás bővítő hatással rendelkeznek. A termelés alapjainak megteremtése szempontjából az öntözés alá vont területek nagyságának növelése ku1cskérdés, amely részben az állam által (uniós forrásból) megvalósítandó öntözési alapinfrastruktúra, részben pedig a termelők által (szintén uniós forrásból) létrehozandó kiegészítő infrastruktúrák segítségével történhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy már jelenleg is majdnem megegyezik a vízkivétel mennyisége a hasznosítható vízkészlettel,

15 tehát az öntözés intenzitásának növelése újabb vízforrások (felfogott csapadékvíz, árvízilbelvízi tározók) létrehozását és bevonását igényli, amelyre vonatkozóan szintén kormányzati elképzelések formálódnak. A magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszeripari termékek létrehozását olyan termelői integrációk segíthetik elő, amelyben az önkormányzat az uniós támogatások segítségével az alábbi feladatokat láthatja el: • Hosszú megtérülési idejű infrastruktúrák létrehozása és bérbeadása termelők szövetkezetei számára (pl. hűtőház, malom, sűrítmény- és léüzem, tárolási kapacitások) • Élelmiszeripari inkubáció • K+F tevékenységek elősegítése • A város közigazgatási terület én lévő, állami tulajdonú termőföld egy részének felhasználása mezőgazdasági inkubációra, gyümölcsfa telepítésre, mezőgazdasági szociális szövetkezetek kialakítására. • Marketing, brandépítés (pl. helyi védjegyek, fesztiválok, piacok, helyi termékek) • Képzési struktúra adaptivitásának elősegítése (oktatási intézményekkel és kamarával együttműködve)

• Klaszterek, pl. "kolbászklaszter", "pálinkaklaszter" megerősödésének

elősegítése

Az infrastrukturális és társadalmi-közösségi beavatkozások egymáshoz kapcsolódása

A mezőgazdaság, élelmiszeripar új dinamikájának biztosítása nem kizárólag infrastruktúra fejlesztések kérdése. A versenyképes mezőgazdasághoz a termelői integrációt kiszolgálni képes infrastruktúrán túl szükség van új szemlélet megteremtésére: • • •

a képzés terén (a korábbi szakértelem, amely az egész térségre jellemző volt, kiveszőben van), a termelői integrációk létrehozása és a szövetkezési kultúra megteremtése terén, a prémium minőségű termékek piacra juttatását elősegítő marketing és logisztikai megoldások kifejlesztése terén.

A városi önkormányzat a termelőkkel, élelmiszeripari vállalkozásokkal, kereskedelmi vállalkozásokkal, vendéglátóhelyekkel, a megyei agrárkamarával karöltve tudja elősegíteni a fent említett magasabb szintű élelmiszertermelési kultúra kialakítását. A mezőgazdaság/élelmiszeripar újjáélesztése sokszereplős feladat, amely alkalmas arra, hogy a szereplőket Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések fogják össze és képesek legyenek felkarolni a témakörben meglévő innovációs potenciált. I. sz. táblázat

Az ipari- és városi infrastruktúrafejlesztés tervezett elemei Fejlesztés megnevezése

Fejlesztés megnevezése

Eszaki ipari terület bővítése infrastruktúra fejlesztés Epítők útja átkötő út építése, Lencsési út - Kétegyházi út között Eszaki ipari terület lo~isztikai feilesztése FüJjesi átkötő út építése, fejlesztése 1. ütem (4432. sz. és 47. sz. főút között) Megalapozó tervi háttér biztosítása (pl. fásítási terv, csapadékvíz hálózat fejlesztési terv stb.)

Eszaki ipari terület bővítése felépítmény FüJjesi átkötő út építése, fejlesztése II. ütem (47. és 44. sz. főút között) Repülőtér ipartelep feilesztése - infrastruktúra A "Békéscsabai Energetikai és Elektromos Mobilitási Komplex Proiekt" me~alósítása

Forrás: Békcscsaba MJV Polganncstcn Hivatala adatai

Köztemető

területén - iparterület fejlesztés

16

III. 1. 1.2.

Befektetés-ösztönzés

Térségi elérhetőség javítása A befektetés-ösztönzés infrastrukturális feltételeinek alapköve a térség egésze közúti és vasúti elérhetőségének javítása, amely beruházások részben folyamatban vannak, részben pedig ezen gazdasági program megvalósításának időszaka alatt várhatóan megvalósulnak. Munkaerő

A

képzés és

munkaerő biztosítás

•

•

•

•

•

munkaerő

igények kiszolgálása, munkahelyteremtés

alappillérei

A betelepülni kívánó befektetők hatékony kiszolgálása érdekében az önkormányzat szoros együttműködést tart fenn a Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával, a rendelkezésre álló munkaerő kínálat megismerése és a felmerülő munkaerő igény kielégítése céljából. Fontos a szakképzést irányító kormányzati szervekkel való folyamatos együttműködés fenntartása is, amely képzéseivel segíti a megfelelően képzett munkaerő gyors biztosítását a megtelepedni kívánó befektetők számára. Az igényekhez alkalmazkodni tudó munkaerő kínálat biztosításához szükséges a középfokú szakképző intézményekkel való együttműködés elősegítése. A befektetések ösztönzése és a magasan kvalifikált munkaerő képzésének segítése érdekében folyamatos kapcsolattartás szükséges a Szent István Egyetem Gazdasági Főiskolai Karával és más képzőintézetekkel. Proaktív befektetés ösztönzés i programmal ajánljuk ki a bel- és külföldi befektetőknek a város ingatlan-portfolióját, üzleti és képzési lehetőségeit befektetési kézikönyv elkészítésével és egyéb más megjelenési formákban is. Hazai és nemzetközi befektetői és kereskedelmi vásárokon szükséges ismertté és vonzóvá tennünk Békéscsabát.

A befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2008-ban döntött egy vállalkozásfejlesztési támogatási program indításáról. A sikeres program keretében helyi mikro- és kisvállalkozások pályázat útján juthatnak támogatási forráshoz munkahelyteremtés, valamint technológia korszerűsítés céljából. Ennek a pályázati lehetőségnek a forrásnagyságát mindig az adott évi önkormányzati költségvetésből biztosítható keret határozza meg. A program céljainak definiálása során, a lehető legjobb hatékonyság érdekében, folyamatosan szükséges a támogatás összehangolása az országos támogatási célokkal. A programot az elkövetkező években is folytatni szükséges. A befektetők igényeinek megismerése, bizalom

erősítése

a település irányába

önkormányzat a Békéscsabán megtelepedett nagy befektetőkkel folyamatos tart fent jelenleg is, azonban erősíteni kell a párbeszédet a fejlesztések és a további befektetések realizálása valamint a kutatás-fejlesztés tevékenység helyi ösztönzése érdekében. Ez a párbeszéd, az együttműködés, azt a célt is szolgálja, hogy a Békéscsabán működő vállalkozások jobban megismerjék a városvezetés főbb fejlesztési céljait, esetlegesen kapcsolódni tudjanak a célok megvalósításához. Az

együttműködést

17 Az önkormányzat és a helyi vállalkozások partnerségének formái •

• • •

Az önkormányzat és az intézmények, szolgáltatók közötti együttműködés erősítése a betelepülők igényeinek (energia, munkaerő, engedélyezési eljárások, stb.) kielégítése érdekében. Vállalkozások és önkormányzat közötti párbeszéd erősítése vállalkozói fórumok szervezésével. Civil szervezetek bevonása a befektetés ösztönzés i tevékenységbe. Lakossági fórumok szervezése, amelynek célja a lakosság informálása a tervezett fejlesztésekről, beruházásokról és azok hatásairól. 2. sz. táblázat

Befektetések ösztönzését segítő tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése lépés típusú foglalkoztatási programok Álláskeresők támogatott foglalkoztatási programja

Hűtőház

Fejlesztés megnevezése újraindítása Élelmiszeripari klaszterfejlesztés

Első

Inkubációs szolgáltatások fejlesztése a Déli Iparterületen

Foglalkoztatási mentorálás

Városi piac rekonstrukciója

Pályaorientációs Program Az elhelyezkedést segítő képzések szervezése álláskeresők számára. Ön foglal kozó vá, vállalkozóvá válást segítő Komplex Program Települési foglalkoztatási fórumok megszervezése a Járási Foglalkoztatási Paktum kialakításának és működtetésének érdekében. A települési Foglalkoztatási Paktum tagjai közötti infonnációáramlás kialakítása és tájékoztató honlap indítása és működtetése az állás keresők és az álláskeresőkkel foglalkozó szervezetek számára.

Városi piac rekonstrukciója piactérfedés II. ütem Tanműhely fejlesztése nyomdaipari a oktatáshoz kapcsolódóan Vállalkozóbarát önkonnányzat - kommunikáció a helyi gazdasági életben fontos szerepet betöltő vállalkozások és a városvezetés között.

Békéscsaba hazavár - munkát kereső fiatal, szakképzett munkavállalók támogatása; elvándorlás mérséklése

Konzervipari tennelés beindítása - magasabb hozzáadott A Békéscsaba település munkaügyi helyzetének feltárása, értékű, munkaigényes mezőgazdasági kul túrák előtérbe stratégiaalkotás a foglalkoztatás növelhetőségére, szakmai helyezése; helyben tennett mezőgazdasági tennények helyi és módszertani anyagok megírása és publikál ása. feldolgozása A Békéscsaba település munkaadóinak és potenciális Korszeru malom létrehozása Békéscsabán munkavállalóinak igényfelmérése célzott szakmai fórumokon és állásbörzéken. Marketing: Helyi tennékek erősítése, branding - Gazdaságfejlesztést segitő önkonnányzati szerevező tevékenység (pl. CsabaKártya, Helyi tennékek) Gasztroturizrnus erősítése .

..

Forrás: Bekcsesaba MN Polganncstcn Hivatala adatai

111.1.1.3.

Turizmusfejlesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a település és térsége turisztikai fejlesztését kiemelt célként kezeli. Városunk és térsége rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség, valamint az egészségturisztikai adottságok adhatják. A város legértékesebb turisztikai terméke, amely a helység imázsát is meghatározza, Magyarország legnagyobb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Békéscsabai Kolbászfesztivál.

A város turizmusának fejlesztési

lehetőségei

Békéscsaba ugyan sokszínű turisztikai kínálattaI rendelkezik, a legfőbb problémát az jelenti, hogy az egyes attrakciók nem jelentenek kellő vonzerőt. A komplex term ékké fejlesztés elindult, a vendégforgalom is növekedést mutat az elmúlt időszak önkormányzati és magánerős fejlesztéseinek hatására, de a megkezdett munkát folytatni kell. Még hiányos és

18 fejlesztendő a turisztikai infrastruktúra, rossz a város elérhetősége. Nem kellően vonzó a város turisztikai imázs a, hiányoznak az egész évre látványosságot kínáló programok. Békéscsaba turizmus ának fejlesztése komplex feladat. A vonzerőfejlesztés csak akkor iniciáihat belföldi és külföldi keresletet, ha a látványosságok létrehozása mellett létrejön a megfelelő turisztikai infrastruktúra, illetve ha a fejlesztések mellett a marketing tevékenység is megfelelő szerepet kap.

Turisztikai vonzerők fejlesztésének irányai A Csabai Kolbász brand építése A csabai kolbász nincs a város turisztikai marketingjében kellően kihasználva, amelyet mindenképpen javítani szükséges. Ennek első lépései a CsabaPark létrehozásával megkezdődtek ennek a további folytatása szükséges az alábbiak szerint: • • •

Szükséges a Kolbászfesztivállal kapcsolatos egész évben tartó eseménysorozatot létrehozni a városban. Kolbásszal kapcsolatos attrakciókat kell a városban fejleszteni. Kolbásszal kapcsolatos imázselemeket kell a városban kiépíteni.

Gasztronómia Békéscsaba hagyományai sok lehetőséget kínálnak a gasztroturizmus szamara, amelyek kihasználtsága tovább fejlesztendő. A kultúra részét képezik a magyar és szlovák néphagyományok, a gasztronómia, a népművészet, a lovas hagyományok és a települési tradíciók. Ezen a területen gazdag, sokszínű, máig élő hagyományokkal rendelkezik a város. A magyar és szlovák gasztronómiai hagyományok számos olyan értékkel, különlegességgel gazdagítják a várost, amelyek nemzetközileg is vonzóak lehetnek. A magas minőségű alapanyagok, a jellegzetes magyar étel- és italkülönlegességek, és a hozzájuk kapcsolódó legendák még kevésbé ismertek. A feldolgozott sertéstermékek (kolbász, hurka, cigánka stb.) mellett propagálni kell a helyi szlovák ételkülönlegességeket. Jó kezdeményezés a "Csabagyöngye", szőlő, illetve a belőle készített alkoholos italok helyi készítése, bemutatása, értékesítése. A csabai pálinkafózési tradíciók az egyik legfontosabb hungarikum máig is élő helyi hagyományait jelentik. A jellegzetes, magas minőségű magyar termékeket - és tágabb értelemben az erre épülő szolgáltatásokat, módszereket, eljárásokat - Békéscsabán is sokkal erőteljesebben szükséges megjeleníteni. Erre jó lehetőség nyílik a városkép formálásában, marketingtevékenységben, tematikus útvonalak kialakításának alapmotívumaként, rendezvények, fesztiválok keretében, valamint színvonalas magyar ajándéktárgyak formájában.

Munkácsy emlékek Békéscsaba legfontosabb kulturális turisztikai emlékei Munkácsy Mihály nevéhez köthetők, ezért a kulturális kinálatban meghatározó szerepet kell Munkácsynak kapnia. A Magyarországon közismert festőhöz kapcsolódó turizmus lehetőségei azonban nincsenek kellően kihasználva. A Munkácsy emlékek turisztikai felértékelése érdekében több területen kell eredményesen előre lépni: • Szakmai fórumokon és a közbeszédben Munkácsy Mihály imázsát folyamatosan erősíteni kell, • a békéscsabai Munkácsy helyszínek közti együttműködést erősíteni és támogatni kell (Munkácsy Kulturális Negyed létrehozása), • a Munkácsy helyszíneket élményeiemekkel kell színesíteni.

19

Egészségturizmus A város rendkívül kedvező geológiai adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy - iliként - a gyógy- és termálvízhez kapcsolódó egészségturizmus (gyógy- wellness-, fitness) a turizmust leginkább fellendítő tényezővé válj on. Ahhoz, hogy adottságokat mind a külföldi, mind az egyre bővülő belföldi kereslet kielégítésére alkalmassá tegyük, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, magas színvonalú, komplex turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani.

Konferenciaturizmus Miközben Békéscsabán az üzleti turizmus infrastruktúrája mára már megfelelő, ez a turisztikai termék a városban ez idáig nem került kellő mértékben fejlesztésre, annak ellenére, hogy a határtérségből adódó előnyök ezt indokolttá teszik. Bíztató, hogy a rendezvényhelyszín kínálat magas színvonalú (Csabagyöngye Kulturális Központ, CsabaPark, Ibsen-ház) és javult a szálláshely ellátottság is az utóbbi években. A konferenciaturizmus fejlesztése érdekében elképzelhető a további szálláshelyfejlesztésekkel összehangoltan több helyszínen a konferencia-kapacitás további bővítése, rendezvényhelyszínek, és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása.

Aktiv turizmus Békéscsaba térségében az aktív turisztikai lehetőségek köre igen széles, a turizmust a mozgással kombináló látogatókat igen jó lehetőségekkel fogadja, illetve tudná fogadni a város. A Békéscsabán az alábbi aktív turisztikai lehetőségekkel kell illetve érdemes foglalkozni: • Kalandparki turizmus • Vizi turizmus • Kerékpáros turizmus • Lovas turizmus • Vadászturizmus • Horgászturizmus • Sportrepülés 3. sz. táblázat

Turizmusfejlesztést elősegítő tervezett beruházások Fejlesztés mll2nevezése CsabaPark további fejlesztése több ütemben Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Gyulai úton I. ütem (az Urszinyj Dezsőné utca és a CsabaPark beiárata között) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Gyulai úton (Csaba Park bejárattól44. sz. ffiút körforgalmú csomópontja között) Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, Körte soron (a Berzsenyi utcától a Gyulai útilÜ Turisztikai kerékpárutak fejlesztése, a Ligeti Károly soron és a Gőzmalom téren (a Békési út és a Gyulai út között) Munkácsy Kulturális Negyed program Munkácsy Múzeum turisztikai fejlesztése. Gabona múzeum: A Csabai Tanya és Gabona-termesztés Történeti Kiállítóhely teljes rekonstrukciója Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai feilesztése

..

Forrás: Bekcsesaba MJV Polganncsten HIvatala adataI

20

111.1.1.4.

"Törzsház" típusú vállalatcsoport működtetése

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 33612011. (VI. 24.) közgy. határozatával 2012. január l-től létrehozta a Törzsház típusú szervezetet, amellyel megvalósította a korábban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok egységes irányítását. A Törzsház konszern megalakításával egyidőben a korábban egyes gazdasági célú önkormányzati tulajdonú ingatlanokat üzemeltető Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. beolvadt a hasonló profillal rendelkező Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.-be. A Törzsház irányító vállalata a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., tagjai a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., az Árpád Fürdő Vízgyógyászati Kft., a Békés Megyei Temetkezési Kft. és a "Békéscsaba 1912 Előre" Kft. valamint a Békéscsabai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 15212015. (III. 26.) közgy. határozatával döntött a Békéscsabai Médiacentrum Kft. létrehozásáról, szintén a Törzsház keretein belül. A Törzsház konszern a jövőben is segítheti a gazdasági program egyes projektjeinek a megvalósítását és hosszú távú működtetését. A vállalatcsoport meg szervezésével további előnyök elérése lehetséges még: "belső bank" működtetése, kedvezőbb beszerzési pozíciók, belső szolgáltatások nyújtása, integrált vállalati információs rendszer kiépítése.

111.1.2.

INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS

111.1.2.1.

Alapinfrastruktúra fejlesztés

Út, járda, kerékpárút építés Városunk számára kiemelten fontos fejlesztési terület a belterületi utak felújításának, fejlesztésének további folytatása, a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználásával, ill. egyéb finanszírozási formák (önkormányzati saját források, ezeket kiegészítő hitelek, útépítési lakossági társulások) ösztönzésével. A program során a következő szempontok figyelembe vétele szükséges: • hálózati jelentőségű útvonalak fejlesztése; • megállapodás önkormányzati és állami útvonalak átadásáról-átvételéről; • megvalósítandó projektekhez kapcsolódó útvonalak felújítása; • szennyvízprogrammal érintett, de szilárd burkolattal nem rendelkező utak kiépítése. A 2014-2020-as időszakban hozzáférhető források lehetőséget biztosítanak kerékpárutak, hálózatok építéséhez. A támogatás célja, hogy az új létesítmények építése mellett a meglévő kerékpárút-hálózati elemek bekapcsolásával, korszerűsítésével, a meglévő közlekedési felületek forgalomtechnikai eszközökkel vagy kis építéssel, felújítással járó együttes kerékpározhatóvá tételével valósulhasson meg a hálózatfejlesztési program. A cél a fenti kritériumoknak megfelelő, összefüggő kerékpáros-barát területek teljes körű kialakítása. Békéscsabán jelenleg még nem teljes a kerékpárút hálózat, így ennek érdekében 2009. és 2010. években koncepciós terv készült és a 201 l-ben elfogadott Közlekedésfejlesztési Terv is a meglévő kerékpárút hálózat összekötését tűzte ki célul.

21

Az önkormányzat a város út-, járda- és kerékpárút építést érintő kommunális szükségleteit kielégíteni hivatott fejlesztési igényeket folyamatosan nyilvántartja, tervezi, aktualizálja. E nyilvántartás alapján a gazdasági program elkészítésekor mintegy 112 db belterületi- (34,7 km) és 4 db külterületi (5,7 km) utca burkolattal történő ellátása, 25 db járdaszakasz (9,1 km) és 7 db kerékpárút szakasz (4,3 km) teljes kiépítésének igénye jelentkezik, mintegy 2,3 Mrd Ft értékben. Ezen beruházások megvalósításának forrás szükséglete a legkevésbé biztosított, beláthatóan ezekhez a fejlesztésekhez egyelőre csak saját és hitelforrások tervezhetők, amelyek viszont az igényelt és szükséges beruházásokra nem elegendőek. Ez alól egyedül a kerékpárforgalmi létesítmények jelentenek kivételt, ezek esetében ugyanis EU-s források bevonása is lehetséges.

Belterületi út-, járda és kerékpárút felújítás A belterületi utak fejlesztése kapcsán figyelemmel kell lenni a szennyvízberuházással érintett útvonalakra, valamint a belváros rehabilitációs projekthez kapcsolódó szükségletekre. A belváros rehabilitáció II. programját teljes körűen meg kell valósítani, törekedve a források függvényében a III. ütem megvalósítására is. A szennyvízberuházással érintett útvonalakon szükséges helyreállítási munkálatok elvégzése kiemelt célkitűzés. A város úthálózata a dinamikusan növekvő forgalom miatt gyors ütemben romlik. Fontos feladatként kezelendő ezért a város jelenlegi út-, járda és kerékpárút hálózatának tervszerű felújítása, amely programszerűen, ütemezett módon tud csak megvalósulni, hasonlóan a korábbi években végrehajtott járdafelújítási programhoz. Jelenleg mintegy 94 utca burkolatának felújítása - (42,1 km), 149 járdaszakasz (60,4 km) és 3 kerékpárút (6,6 km) teljes felújítása szerepel a felújítási kataszterben. A közel 3 Mrd Ft értékű felújítási igény kielégítése részben az egyes projektekhez kapcsolódó felújítások (pl. városrész rehabilitációk) során, részben hazai pályázati források-, illetve önkormányzati saját források felhasználásával lehetséges. Ezek tekintetében a fejlesztéseknélleírtak isméte1hetők meg, a város költségvetési lehetőségei között tervezhető saját - és hitel- források, az igényelt és szükséges felújításokra nem ítélhetők elegendőnek. A belváros rehabilitációs program keretében megvalósult beruházásokhoz kapcsolódóan a 444-es főút és a Derkovits sor és az Árpád sor csomópontban megvalósult a jelzőlámpa kiépítése. Ehhez kapcsolódóan a 446-os számú út a Derkovits sor és az Árpád sor csomópont jelzőlámpával történő ellátására a Magyar Közút Nonprofit Kft. Békés Megyei Igazgatósága pályázati forrást nyert, és azt a csomópont jelzőlámpával történő ellátása a 2015. évben a tervek szerint megvalósul. lévő jelzőlámpák közül a Jókai-Petőfi u-i, SzarvasiSzabolcs u-i, Szabolcs-Szerdahelyi u-i, Luther-Lázár u-i tervszerű felújítása válik szükségessé a következő években, melynek becsült költsége 43 M Ft.

Az önkormányzat üzemeltetésében

22

4. sz. táblázat

Út, kerékpárút, járda építés kapcsán tervezett és/vagy indokolt beruházások Fejlesztés megnevezése Fejlesztés megnevezése Szarvasi úti (446. főút melletti) kerékpárút létesítése I. Temető sori (44338. sz. út mellett) egyesített gyalog- és ütem (44. és 47. sz. elkerülő úti körforgalom és a kerékpárút létesítése Pataky László utca között) Epítők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út Franklin utcai és Szerdahelyi utcai kerékpárforgalmi összekötése ) kerékpárút építés - munkaerőpiaci létesítmény Pataky László utcáig vonzásközpontok elérhetőségét szolgáló közlekedés fejlesztés. Szarvasi úti (446. főút melletti) kerékpárút létesítése II. A Lencsési úti kerékpárúthoz csatlakozva a Magyar utcán egyesített gyalog- és kerékpárút építés ütem (a Pataky László utca és a Kápolna utca között) Pataki L. u. kerékpárforgalmi létesítmény a Franklin Mokry utcai buszforduló, buszmegálló felújítása utca - Szarvasi út között Franklin utcai kerékpárforgalmi létesítmény a Pataky L. Erdélyi sori buszforduló, buszmegálló felújítása u. - Veres P. u. között 4\39. j. (dobozi) út menti (44. sz. főút és 42145. sz. Lencsési úti buszforduló, buszmegálló felújítása Gerlai bekötőút közötti szakasz) korszerűsítése Berényi úti kerékpárút létesítése (Szarvasi út - Széna u. Gerla, Csabai úti buszforduló, buszmegálló felújítása között) Andrássy út - Jókai út - Petőfi utca kereszteződésében Baross utcai kerékpárforgalmi létesítmény jelzőlámpás csomó-pont korszerűsítése, felújítása Franklin utca - Kolozsvári utca - Pataki László (volt Jókai utcai (4432. sz. út melletti) kerékpárút építés. Sziklai Sándor) utca kereszteződésében jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése. Kazinczy utca - Andrássy út - Tulipán utca Corvin utca kerékpárút fejlesztése, kereszteződés jelzőlámpás forgalomirányítás kiépítése. Szarvasi út - Szabolcs utca kereszteződésében Turisztikai célú kerékpárút hálózat tervezése a Körösök forgalomirányitó berendezés üzemeltetett Völgyében korszerűsítése.

A 4433. sz. út külterületi szakasza menti (Kígyósi úti) Bajza utca - Urszinyi utca kereszteződésében kerékpárút létesítése a Fonó utca és Kerekegyházi utca jelzőlámpás forgalomirányitás kiépítése, gyalogos átkelőhely létesítése. között Lencsési út 24. sz előtti jelzőlámpás csomópont átbocsájtó képességének javítása korszerűsítése, Corvin- Bánát u. körforgalmú csomópont kialakítása (sávbővítés)

Forrás: Bckéscsaba MJV Polganncstcn HIvatala adataI

Parkolás-gazdálkodás Békéscsabán az Európai Unió fejlesztési irányelveivel összhangban a parkolás-gazdálkodás fő célkitűzése a város parkolási díjbevételeinek növelése mellett a város élhetőségének biztosítása. Az indokolt mobilitási igény kielégítéséhez szükséges parkoló kapacitás, ezzel párhuzamosan acélforgalmi mobilitási igények parkolóházakban vagy külső övezetekben történő kielégítése, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése mellett növeli a belvárosi területek attraktivitását, miközben a viszonylag rövid távolságok miatt nem befolyásolja számottevő mértékben az eljutást. A közösségi terek élettel történő megtöltése pedig megfelelő városfejlesztési intézkedések mellett közép- és hosszútávon gazdasági ösztönző hatást gyakorol. A belváros parkolási gondjainak enyhítését koncentrált kapacitásbővítéssel, parkolóház építéssel segítette elő a város, amelynek igénybevételét növeini kell. További feladat a nagy gépjármű forgaimat generáló létesítmények (pId. piac) környezetében a megfelelő számú parkoló kiépítése. Csapadékvíz- és belvízelvezetés A gazdasági program is fontos célnak tekinti a meglévő belvíz-elvezető rendszerek kiépítettségének növelését és rendszeres karbantartását, az alacsony kiépítettségű

23 csapadékvíz-elvezető

hálózat fejlesztését a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében. A legsürgetőbb beavatkozásokat az lTP keretében ismerhette meg a Közgyűlés. A gazdasági program megvalósítása során a Széchenyi 2020 program pályázati lehetőségeit és egyéb forráslehetőségeket kihasználva e fejlesztési feladatok legteljesebb megvalósítására kell törekedni. A volt zártkerti területeken a kidolgozott utcaszélesítési stratégiának megfelelően - a pénzügyi források rendelkezésére állásának fiiggvényében - az infrastruktúra és a közművek fejlesztését és kiépítését kell megoldani. A város a csapadékvíz- és belvízelvezetés kommunális fejlesztési igényeit is folyamatosan nyilvántartj a, tervezi, aktualizálja. Ezen infrastrukturális körben a meglévő fejlesztési, felújítási nyilvántartás alapján mintegy 215 db kisebb, nagyobb csapadékvíz elvezetési beavatkozási igény jelentkezik, melyeknek szintén olyan nagy a forrásigénye, amelyre a város költségvetési lehetőségei között tervezhető saját és hitel - források nem elegendőek. A fejlesztési szükségletek kielégítéséről a város nem mondhat le, a gazdasági program megvalósításának időszakában folyamatosan keresni kell az ilyen célra felhasználható hazai pályázati forrásokat. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Körös Vidéki Vízgazdálkodási Társulat tagja. Ennek a Társulatnak a kötelezettsége a külterületi vízrendezés feladatának megoldása. 5. sz. táblázat

Csapadékvíz- és belvízelvezetés kapcsán tervezett és/vagy szükséges beruházások Fejlesztés megnevezése Városi csapadék- és belvízhálózat rekonstrukciója Széchenyi utcai végátemelő fejlesztése Eszaki lecsapoló végátemelő fejlesztése Kastélyszőlők városrész vízrendezése Keleti kertek városrész vízrendezése Nagyrét elkerülő úton belüli terület I. ütem vízrendezése Gólya utca vízrendezése Hargita utca 14-44 sz. vízrendezése Nagyrét elkerülő úton belüli terület II. ütem vízrendezése FüJjesi kertek városrész vízrendezése Kenderföldek városrész vízrendezése Forrás: Békescsaba MN Polgánncsten Hivatal adatai

Ivóvízhálózat rekonstrukció Az ivóvíz hálózat egyes elemei 30-40 évvel ezelőtt épültek, bár a szolgáltató folyamatosan újította fel a hálózatot, mégis jelentős mértékű az elavult mű. A vízellátó rendszer egyes elavult vezetéke inek felújítása több lépcsőben valósulhat meg, ezáltal csökkenhet a talajba elszivárgó ivóvíz mennyisége, valamint javulhat az ivóvíz minősége. A Regionális Ivóvízminőség-javító Program keretén belül a nagy átmérőjű (200 mm átmérő feletti) acél, öntöttvas, azbesztcement gerincvezetékek felújítására, valamint a házi bekötések cseréjére kerülhet sor. A programban Bács-kiskun, Békés, és Csongrád megye 208 települése érintett. Békéscsaba megyeszékhelyként, illetve a megye legjelentősebb városaként vezető szerepet vállal az ivóvízminőség-javító program lebonyolításában, továbbá az önkormányzat a részvényarányokat tekintve a legnagyobb tulajdonosa az ALFÖLDVÍZ Zrt.-nek. A gazdasági társaság vízi-közmű szolgáltatóként a jó minőségű ivóvíz hosszú távú biztosítása érdekében az aradi vízátvezetés projektjének megvalósításán dolgozik.

24

Vízjogi létesítései engedéllyel 3 regionális ivóvízellátó vezetékszakasz rendelkezik. A három szakasz hossza mintegy 110 km, ami a megépítendő hálózatnak megközelítőleg majd az egyharmada. Az építés párhuzamosan több helyszínen is folyik, a fent említett három szakaszon az építési munkák döntő része elkészült. A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően, gördülő fejlesztési terv alapján a víziközmű vagyon bérleti díj nagyságrendével azonos, tervszerű rekonstrukciós munkák lebonyolítását kell az önkormányzatnak végrehajtani évente. Zöldhálózati fejlesztések Elérendő

cél a város és a hozzá tartozó településrészek között összefiiggő zöldfelületi rendszer kialakítása és a külterületi zöldfelületek mennyiségi növelése, illetve hosszabb távon a város körül véderdő-gyűrű létrehozása, abelterületi zöldfelületek mennyiségének szinten tartása és minőségének fejlesztése, továbbá a sport- és rekreációs, illetve természetvédelmi célú erdő területek ki emelt gondozása és fejlesztése. Az összefüggő zöldfelületi hálózat, amely a várost átszövi és körülveszi, teljesebbé teszi a lakóövezetek és abelterületi rekreációs területek számára fontos mikro-klimatikus hatást. A megfelelő zöldterületi-ellátottság levegőtisztasági, zajszűrő és esztétikai hatással bír. Kiemeit jelentőségű a város zöldfelületeinek lehető legnagyobb mértékű fejlesztésével (mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonatkozásban), esztétikailag kellemesé tenni a város lakókörnyezetét, növelni az itt élők komfortérzetét, lehetőséget teremtve a pihenésre, a napi felüdülésre, a szabadidő külső térben történő hasznos eltöltésére a különböző korosztályok rekreációs igényeinek kielégítése céljából. Megvalósítandó feladato k

•

•

• •

•

•

• •

A városi környezet fejlesztése: a zöldfelületek arányának megőrzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése (különösen is a következők: Reformáció500 program és Munkácsy Kulturális Negyed keretében megvalósuló zöldhálózat fejlesztések, a városi elkerülő út mentén védőerdő kialakítása, közösségi területeken járdák, parkok, utcabútorok fejlesztése, karbantartása, virágok kihelyezése kandeláberekre, zöld terület karbantartás). Az Élővíz-csatorna és partjának zöldfelületi rekonstrukciója a kapcsolódó híd- és sétány felújításokkal. Az épületeket összekapcsoló zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára. A lakóblokkok közötti zöld területek rendezése. A városfásítási program folytatása, maradéktalan végrehajtása. Zöldfolyosók létrehozása a város szövetében. A városi fasorok hálózatának a csatorna-parti hálózattal való összekötése. Abelterületi zöldfelületek minimális normaértékeket meghaladó kialakítása és/vagy dupla fasorok lehetőség szerinti telepítése, felújítása és karbantartása. Védett és védelemre tervezett területek felmérése, adatbázis létrehozása, helyi zöldfelületi fejlesztési és rekonstrukciós program kidolgozása (Széchenyi liget Körösök-völgye Látogatóközpont, Pósteleki rekreációs park, ökoturisztikai útvonalak stb.). Külterületi erdőtelepítésre alkalmas területek kijelölése, az erdőtelepítés ösztönzése magántulajdonú, arra alkalmas területeken, az erdőterületi tömbök véderdő-gyűrűvé zárása. Az épített és a természeti környezet óvás ára, fejlesztésére irányuló önkormányzati és lakossági (civil) törekvések, valamint térségi együttműködések továbbvitele. Intézményi zöldterületek fejlesztése.

25

6. sz. táblázat

Zöldhálózat fejlesztése kapcsán tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése Belváros zöldhálózati fejlesztése több akcióterületen Szabó P. tér - Haán L. tér fejlesztése Zöldfelületi rekreációs hálózat megerősítése Külső részek fásítása, erdősítése Zsebjátszóterek fejlesztése Reformáció 500 program Achim ltp. parképítés, térrehabilitáció Híd-, sétány- és Elővíz csatorna program ,,A\1atbarát vagyok" Jobb feltételek biztosítása az ebeknek program

..

Forrás: Bekcsesaba MJV Polgannestcn HIvatala adataI

Szennyvízhálózat fenntartás, fejlesztés Ezen alapinfrastruktúra elem a ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS fejezetben kerül részletes bemutatásra. Közvilágítás

korszerűsítése

és racionalizálása

A lakosság érdekeit és igényeit, valamint az önkormányzat kiadásait egy alacsonyabb villamosenergia fogyasztású és üzemeltetési költségű közvilágítás i rendszer szolgálja a legjobban, amely műszakilag is megfelel az érvényben lévő előírásoknak. Villamos energia megtakaritást el lehet eml a meglévő közvilágítási hálózat (transzformátorkörzetenkénti) fényáram szabályzásával, amely által az üzemi feszültség leszabályozása mellett a teljesítmény felvétel csökken, viszont emellett a megvilágítás értéke jelentősen nem csökken. Villamos energia megtakaritást jelentene az elavult rendszerek lecserélése, korszerű, energiatakarékos rendszer kiépítése (Ennek első üteme nyertes pályázattal rendelkezik), amely által a közvilágítási hálózat üzemeltetési költsége is csökkenne.). Az Önkormányzat ennek érdekében 2012. és 2013. évben megtette az első lépéseket, amelynek eredményeként elkészült egy közvilágítási hálózatra vonatkozó tanulmányterv. A tanulmányterv tartalmazza a meglévő közvilágítási hálózat felmérését, és az adott hálózati paraméterek felhasználásával a közvilágítási lámpatestek korszerűsítésére tett javaslatot. Előbbiek alapján a közvilágítási hálózat korszerűsítésével, szabályozásával csökkenhet az e célra felhasznált energia mennyisége és ezáltal annak költsége, valamint az üzemeltetésre és karbantartásra ráfordított összeg is. Közvilágítás korszerűsítés pályázata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. október 6-án pályázatot nyújtott be a Széchenyi 2020 program keretében megjelent "Közvilágítás energiatakarékos átalakítása" című KEOP-2014-5.5.01K kódszámú pályázati felhívásra. Az Irányító Hatóság a pályázatot 499.859.682,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte, a támogatás intenzitása: 100%. A korszerűsítés sel kitűzött cél, hogy a település közvilágítás a megújulva, a világítási feladathoz alkalmazkodva, modem és energiatakarékos lámpatestekkel, fényforrásokkal üzemelj en költséghatékonyabb üzemeltetés mellett. A korszerűsítés nemcsak az energiafogyasztás, és az ezzel összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését

26 eredményezi, hanem az üzemeltetés sel kapcsolatos kiadások csökkenését is. A pályázat megvalósítási helyszínei: Mezőmegyer, Lencsési lakótelep, Erzsébethely (Jamina) jelentős része. Vasúti beruházás

E fejlesztés állami beruházás, de jelentőségénél, a várost közvetlenül érintő infrastrukturális, környezeti és társadalmi hatásainál fogva a város gazdasági programja részének kell tekintenünk. A Szajol - Lökösháza vasútvonal az európai törzshálózat része, egyik legfőbb összeköttetés a Balkán felé a teher és személyforgalom számára, a Páneurópai IV közlekedési folyosó része. A vonalszakaszon szintbeli és külön szintű közúti csatlakozások, gyalogos átkelők, és kerékpárút átvezetések épülnek át, kerülnek megsZÜDtetésre, illetve újak létesülnek, állami beruházás részeként, az alábbiak szerint: • • • • •

• •

•

Mezőmegyer

területén a 803+24,54 vasúti szelvényben gyalogos kerékpáros

aluljáró épül. A Mokry Sándor utcai (829+47,5) útátjáró átépül, az új létesítmény a gyalogos forgalom átvezetését is megoldja. A Szerdahelyi úti útátjáró megszűnik, a közúti, gyalogos és kerékpáros forgalom aluljáróban (egymástól elválasztva) kerül átvezetésre. Az Orosházi úton 2*2 közúti sávot átvezetve ferde kábeles acél és vasbetonhíd épül. A műtárgy lehetőséget ad a kerékpáros és gyalogos forgalom átvezetésére. Az Orosházi úti felüljáró csatlakozó csomópontjai szintén átépülnek, aJamina városrész felőli oldalon körforgalmú csomópontot épül, a híd túloldalán a jelenlegi csomópont épül át. A Gyár utca teljes mértékben átépítésre kerül az Orosházi út és a Kereki út között. A Kígyósi úti szintbeli átjáró megszűnik, az eddig ott áthaladó forgalom a 4433-as út új nyomvonalon, a Kereki utat új körforgalmú csomópontban keresztezve vezet be az Orosházi útig. Az új nyomvonalon megépülő út mellett gyalogút kerül kialakításra. Kerékpárút is létesül az Orosházi út és a Fonó utca közötti szakaszon, valamint Kereki útnak a Gyár utca - Kétegyházi út közötti szakaszán. Az iliász utcai gyalogos felüljáró (Repülőhíd) felújításra kerül.

Ezen fejlesztések további, városi hatáskörben és forrásokkal megvalósítandó beruházásokat, valamint a város közlekedési koncepciójának felülvizsgálatát is szükségessé teszik. (Pl. jelzőlámpás csomópont és kerékpárutak kiépítése). 111.1.2.2.

Intézményi infrastruktúra-fejlesztés

A stratégiai célként meghatározott intézményi infrastruktúra-fejlesztésnek érintenie kell az oktatási, egészségügyi, szociális, közművelődési és kulturális intézmények infrastruktúra fejlesztését. Oktatási-nevelési intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése

A feladatellátást szolgáló ingatlanok alapvetően rendezettek, a célnak megfelelőek. Természetesen koruk és esetleges más eredeti funkciójuk befolyásolják állapotukat, megfelelőségüket. Intézmények átszervezésénél, épületkivonáskor szempont az is, hogy a megmaradó épületek minél jobb állapotúak, a feladathoz illeszkedőek legyenek, vagy

27 bővítéssel,

átalakítás sal arra alkalmassá váljanak. Az épületek karbantartása, felújítása ütemezetten történik. Kívánatos a lehetőségekhez igazodóan az informatikai hálózat bővítése. A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása, a megfelelő tornatermek, sportpályák kialakítása, korszerűsítése óvodától a szakképzőkig szinte minden intézményben feladat. A mindennapos testneveléshez is kapcsolódva szükséges az uszodai lehetőségek bővítés e is az iskolák számára. Iskolákban, óvodákban folyamatos feladat a játszótéri eszközök balesetmentesítése, cseréje. A felújítással, átalakítással érintett intézményekben a beruházások részévé kell tenni az akadálymentesítést. A szakszolgálati tevékenységek egy helyszínen történő biztosítását célul tűzzük ki. Ez munkaszervezési, gazdaságossági okokból, és nem utolsósorban a szakmai hatékonyság szempontjából is kívánatos. A korai fejlesztés feladat-ellátási helyének megfelelő biztosításáról gondoskodunk. A kollégiumokban cél a kor igényeinek megfelelő elhelyezés kialakítása (kisebb hálók, tanulási feltételek javítása, közösségi terek biztosítása, a szociális kiszolgáló részek bővítése, a környezet otthonosabbá tétele), valamint, hogy minden kollégium rendelkezzen a sportolásra és mindennapi testedzésre alkalmas helyiséggel. 7. sz. táblázat

Oktatási-nevelési intézmények kapcsán tervezett és/vagy szükséges beruházások Fejlesztá meguevezáe

Fejlesztá meguevezáe

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium komplex energetikai Bölcsődék energetikai felújítása - 3. számú Bölcsőde Wlassics korszerusítése sétány 4. Békéscsabai Petőfi Utcai Altalános Iskola komplex energetikai Bölcsődék energetikai felújítása - 6. Sz. Bölcsőde Szigligeti u. I. korszerusítése Békéscsabai Szent László Utcai Altalános Iskola komplex Bölcsődék felújítása - 8. Sz. Bölcsőde Pásztor u. 66. energetikai korszerusítése Békéscsabai Kazinczy Ferenc Altalános Iskola naperőmüvcs Bölcsődék energetikai felújítása - MIVA Bölcsőde Pataky L. u. 2. rendszere Jankay Tibor Két Tanítási Nyclvü Altalános Iskola komplex Kölcsey utcai és Ligeti sori Ovoda komplex energetikai energetikai korszerusitése korszerusitése Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Müvészetoktatási Intézmény elektromos energetikai korszerusitése

Kertvárosi Óvoda komplex energetikai korszerusitése Szegfü u. II.

Kertvárosi Ovoda komplex energetikai korszerusitése Szegfü u. 8789. energetikai Kertvárosi Ovoda komplex energetikai korszcrusitése Fő u. 8. Mezömegyer

Erzsébethelyi Általános Iskola komplex energetikai korszerusítése Gerlai Altalános korszerusitése

Müvelődési

Központ komplex

Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerusitése Hajnal Utcai Óvoda komplex energetikai korszerusitése I . Számú Iskolacentrum Központi Konyha (Gyulai út. 53-57.) Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerusitése 2. Számú Általános Iskolai Napközi otthonos Konyha (Szabó Pál Lcnkey Utcai Óvoda komplex energetikai korszcrusitése tér) Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerusitése Jázmin Utcai Óvoda komplex energetikai korszerusitése 3. Számú Óvodai Napközi otthonos Konyha (Orosházi út) Gyermekélelmezési intézmény komplex energetikai korszerusitése 5. Számú Középiskolai Kollégiumi Konyha (Trefort u.) Középiskolák, szakképzö iskolák és pedagógiai központ felújitásai, Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium oktatási-, mühely- és komplex energetikai korszerusitése tornaterem épületek Középiskolák, szakképző iskolák és pedagógiai központ felújitásai, Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium komplex energetikai korszerÜ5itése kollégium épületek és konyha, étterem Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola komplex energetikai korszerusitése Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium energetikai korszerusitése Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium komplcx energetikai korszerusitése

-

Esély Pedagógiai Központ komplcx energetikai korszerusitése

Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár utcai Óvoda komplex energetikai korszerusitése Százszorszép korszerusítése

Müvészeti

Lencsési Óvoda, korszerusítése

Bázisóvoda

Pásztor utca 91-93.

komplex

energetikai

komplex energetikai

Lcncsési Óvoda, Pásztor u. 70. komplex energetikai korszerusitése Lencsési Óvod, Lencsési út 15. komplex energetikai korszcrusitése Szigligcti utcai és Kazinczy lakótelcpi Ovoda komplex energetikai korszerusitése Óvodák felújitása - Mackó-Kuckó Óvoda komplex energetikai korszerusitése

28 Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola energetikai korszerusítése Békéscsabai Bartók Béla Múvészeti Szakközépiskola és Alapfokú M úvészeti Iskola és Zeneiskola energetikai korszerusítése

Részleges akadálymentesftés

Békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvú Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium energetikai korszerusítése megújuló Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda energiaforrás felhasználásával A 8. sz. Bölcsőde (Pásztor utca 66.) férőhely növelése és Kertvárosi Óvoda kapcsolódó fejlesztések A 3. számú bölcsőde (Wlassics sétány 4.) férőhely növelése és kapcsolódó fejlcsztések MIVA bölcsőde (Pataki László u. 2.) féröhely növelése és kapcsolódó fejlcsztések Kölcsey Utcai Óvoda féröhelybövítése és komplex fejlesztése Szcgfü utca II. szám alatti óvoda féröhelybövítésc és komplex fejlesztése

Hajnal-Lcnkcy-Jázmin Utcai Általános Múvelödési Központ Penza Lakótc\cpi és Dr. Becscy Oszkár Utcai Óvoda Százszorszép Müvészeti Bázisóvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelep i Óvoda

Mackó Kuckó Óvoda féröhelybövítése és komplex fejlesztése

Mackó-Kuckó Óvoda

Penza Lakótelepi Óvoda féröhelybövítése és komplex fejlesztése

Békéscsabai Petöfi Utcai Általános Iskola

Ligeti Sori Óvoda fejlesztése a minöségi ellátás érdekében

Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola

Szcgfü utca 87 -89. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvú Általános Iskola

Fö utca 8. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

Erzsébethelyi Altalános Iskola

Lenkey János u. 12. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

Gerlai Általános Iskola

Hajnal utca 12. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

6. sz. Bölcsöde (Szigligeti u. I.)

Jázmin utca 3. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

MIV A Bölcsőde (Pataki László u. 2.)

dr. Becsey Oszkár u 25. szám alatti óvoda a minöségi ellátás Komplex akadálymentesftés érdekében Wlassich sétány 4/1. szám alatti óvoda a minöségi ellátás Lencsési Óvoda (Pásztor u. 70.) érdekében Lencsési Altalános Iskola és Alapfokú Múvészeti Iskola (Szabó Pál Pásztor utca 91. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében tér I-2.) Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Andrássy Lencsési út 15. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében út56.) Pásztor u. 70. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

8. sz. Bölcsöde (Pásztor utca 66.)

Szigligeti u. 3. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében

3. sz. Bölcsöde (Wlassics sétány 4.)

Tábor utca 4. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében Orosházi út 2. szám alatti óvoda a minöségi ellátás érdekében Forrás: Bekescsaba MJV Polgarmesten Hivatala adatai

Egészségügyi és szociális ellátás infrastruktúra fejlesztései A Jaminai egészségház kialakítása

A Kolozsvári u. 33. szám alatti orvosi rendelő épülete földszintes, lapostetős épület, jelenleg 6 felnőtt orvos, 19yerekorvos, 3 fogorvos rendel, vérvétel i labor és védőnői szolgálat is működik. Az épületen komolyabb átalakítás, felújítás nem történt, műszaki állapota, felszereltsége avult. Az ingatlanon egy integrált egészségügyi és szociális alapellátási intézmény létesítésére van lehetőség, a meglévő földszintes épületre egy emeleti szint ráépítésével, valamint a földszint teljes felújításával, átalakításával és komplex akadálymentessé tételével. Az így kialakítandó új épületben kaphatna helyet a jelenlegi funkciók mellett a fogorvosi központi ügyelet is. Gerlai orvosi rendelő korszerűsítése

A telken meglévő épület szabadonálló, földszintes, nyeregtető s, oromfalas, cserépfedéses épület. Az épületben két rendelő működik. Az épület hagyományos építési technológiával épült, tömör téglafalazattal, borított fafödémmel, műkő lábazat, kőporos vakolattal, külső nyílászárói régi faszerkezetű nyílászárók, kétszárnyú számyanként egyszeres üvegezés sel. Az épületvillamossági rendszer korszerűtlen, avult. Indokolt az épület teljes körű felújítása.

29

Békéscsaba MJV Önkormányzat Közgyűlése fontosnak tartja egyéb orvosi rendelők fejlesztését, felújítását is, amelyhez költségvetési saját forrást is biztosít. 8. sz. táblázat

Egészségügyi intézményhálózat kapcsán tervezett és/vagy indokolt beruházások Fejlesztés megnevezése Jaminai orvosi rendelö bövítése, felújítása a Komplex Egészségház részeként Jaminai szociális szolgáltató központ a Komplex Egészségház részeként Gerlai orvosi rendelö korszerűsítése Központi Orvosi Ügyelet korszerűsítése Orvosi rendel ök felújítása saját költségvetési forrásból Egészségtudatos életmód és egészségkultúra fejlesztése a városi lakosság körében Lakosság és a segítö szakmában dolgozók lelki egészségének megörzése Egészségügyi munkacsoportok működtetése és programok szervezése a lakosság lelki egészségenek megörzése és fejlesztése érdekében Családterápiás programok városi szinten a veszélyeztetett társadalmi csoportok részére Programok kisgyermekeknek, kisgyermekes családoknak Egészségre nevel ö és szemléletformáló programok bevezetése Békéscsabán Mentális fejlesztés és közösségfeilesztés Békéscsabán Mozgáskorlátozottakat segítö programok Békéscsabán

..

Forrás: Bekescsaba MJV Polgannesten HIvatala adataI

Szociális és gyermekjóléti intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése Az alapszolgáltatásban megvalósult fejlesztések, beruházási szükségletek

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat án ak fontos összehangolni az állami, önkormányzati és a nem állami szociális szolgáltatók fenntartásban lévő szociális szolgáltatásokat, valamint megszüntetni a párhuzamosságokat a szociális bentlakásos és az egészségügyi, ápolási intézmények között. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének fejlesztésére úgy kell törekedni, hogy relatíve gazdaságos an üzemeltethető, mégis a lehető legnagyobb hatékonysággal bírj on. A nappali ellátások közül az idősek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthető az ellátás szempontjábóllefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ennek érdekében szükséges a szolgáltatás biztosításának helyét átgondolni és az egy olyan ingatlanban biztosítani, ami minden tekintetben megfelel az alapszolgáltatás iránti igényeknek. Ennek megfelelően indokolt ebben a városrészben a nappali ellátást a jogszabályoknak megfelelően és a lakosság számára jól megközelíthető helyen biztosítani. Fontos célkitűzés, hogy Békéscsabán valamennyi városrészben elérhetőek legyenek a szociális alapszolgáltatások. Indokolt a meglévő működő hálózatot áttekinteni és a szükséges fejlesztéseket megvalósítani.

30 A gyermekek napközbeni ellátása tekintetében megvalósÍfandó fejlesztések A bölcsődei megvalósítani,

férőhelyek

fejlesztését a megjelenő igényeknek megfelelően szükséges az elhelyezésre szolgáló ingatlanok felújításával, bővítésével, korszerűsítésével együtt. A családok átmeneti otthona és a gyennekek átmeneti otthona elhelyezésére szolgáló épület felújítása, illetve - a szolgáltatás iránt megnövekedett igény miatt - fejlesztése indokolttá vált.

A szakosított ellátásban megvalósult fejlesztések és további szükségletek Szakosított ellátás Békéscsabán több telephelyen működik. Az ingatlanok egy része nem felel meg a jogszabályok előírásainak és határozott idejű - 2016. december 31. napjáig - működési engedéllyel rendelkezik. Az ingatlanok műszaki állapota és a több telephelyen történő ellátás miatt indokolt újragondolni a szakosított ellátás biztosítását, egy korszerű racionálisan működő intézményrendszer létrehozásával a meglévő férőhelyek számának növelésével, pályázati forrásból. Békéscsaba Megyei Jogú Város területén működő bentlakásos intézmények fejlesztéseit a rendelkezésre álló források és pályázatok lehetőségéhez mérten végre kell hajtani. A feszített gazdálkodási keret, a folyamatosan növekvő energia árak új típusú odafigyelést és fejlesztéseket generálnak. A megújuló energiaforrások használata kiemelt programként jelentkezik a pályázatokban is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezés i fonnánál és a hajléktalan ellátás biztosításában vannak. Indokolt ezen ellátások biztosításához a megfelelő tárgyi és infrastrukturális feltételek megteremtése. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezése és szolgáltatásfejlesztése a rendszerszemléletű szociálpolitika irányát hangsúlyozza. A városban szolgáltató szociális ellátórendszer képviselői az önálló életviteit támogató szolgáltatások kialakítását, a bentlakásos intézményi elhelyezés fokozatos kiváltását, a szolgáltatások kistérségi vagy települési lefedettségének biztosítását, valamint a társadalmi befogadást segítő integrált szolgáltatások fejlesztését preferálják. A civil szolgáltatók szerepének erősödése megkívánja a szektorsemlegesség megvalósulását, a finanszírozási források átlátható, igazságos elosztását. A szociális és gyennekjóléti szolgáltatások működés ét szolgáló ingatlanok egy részének a műszaki állapotát indokolt áttekinteni és a hatékony üzemeltetés érdekében a szükséges beruházásokat elvégezni. Szociális városrehabilitációs program további folytatása A Jamina városrészben megvalósított programot követően a 2014-2020-as időszakban a Berényi út és környéke került kijelölésre, mint szociális városrehabilitációs akcióterület, ennek a programnak a megvalósítása fontos feladat. Az önkormányzati lakásállomány bővítése Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkonnányzat tulajdonában álló bérlakások nem elégítik ki a lakossági szükségleteket. A megfelelő számú és a megjelenő igényeket kielégítő önkonnányzati lakásállomány kialakítása hozzájárulhat a város népességmegtartó képességének erősítéséhez, a Békéscsabán működő vállalkozások szakemberigényének biztosításához, a fiatalok életkezdésének segítéséhez, ezért indokolt a lakásállomány fejlesztése, bővítése.

31

Pszichológia Kultúra Házának kialakítása Békéscsaba Megyei Jogú Városban a mentális zavarok megelőzésével, kezelésével kapcsolatos feladatokat a Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó látja el. A szakmailag szerteágazó feladatot az intézmény a Belvárosi bölcsődének is helyet adó Wlassics sétány 4. szám alatti és a Bartók Béla 37/B. szám alatti ingatlanokban végzi. Az egymásra épülő feladatok, és az egyes szakterületek, és szakemberek soros együttműködése indokolja az intézmény egy ingatlanban való elhelyezését. A racionálisabb és a hatékonyabb működés érdekében valamint a szakmai szempontok figyelembe vétele alapján szükség lenne egy "Pszichológia Kultúra Háza" kialakítása. 9. sz. táblázat

Szociális- és gyermekjóléti intézményhálózat fejlesztése kapcsán tervezett beruházások Fejlesztés megnevezése Fejlesztés megnevezése Hátránykompenzáló programok a körzeti intézményekben Szociális bérlakások kialakítása funkcióváltás reven (A körzeti oktatási intézményekben a gyermekek (Szociális bérlakások létrehozása az akcióteTÜleten hátránykompenzálást célzó tevékenysél!;ek meJ!;Valósítása) mel!;lévő inl!;atlan átalakításával.) Önkormányzati bérlakások energetikai felújítása Irányi u. Erzsébet Lakópark, 57 db önkormányzati bérház 2-4. A szociális bérlakásban élők társadalmi felzárkóztatását Szegregátum felszámolás és lakáspótlás (Kolozsvári utca célzó programok 37.) Lepény Pál u. 3. Berzsenyi u. 7. Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház Dózsa György út 7. Franklin utcai szociális bérlakások felújítása, II. ütem Andrássy út SS-57. önkormányzati bérlakások Diverzifikált közösségfejlesztés - Kultúrával a helyi Fogyatékkal élők támogatását célzó szolgáltatások identitás erősítéséért komplex feilesztése Diverzifikált közösségfejlesztés - Családközpontú Diverzifikált közösségfejlesztés - Ifjúságvédelmi hálózat közösségfejlesztés Békéscsabán létrehozása Diverzifikált közösségfejlesztés - Városrészek helyi Önkormányzati szociális és nem-szociális (népesség közösségi életének fejlesztése a társadalmi aktivitás és a megtartó célú) bérlakás állomány bővítése, fejlesztése helyi identitás növelése érdekében Hajléktalan ellátás korszeTÜsítése Ifjúsági Garzonház kialakítása Deák Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Deák u. 3. "Pszichológia Kultúra Háza" kialakítása. Fövenyes Utcai Idősek Klubja, Fövenyes u. 1/a. Trefort u. 2. szám alatt idősek otthona kialakítása Családok Atmeneti Otthona, Gyermekek Atmeneti Diverzifikált közösségfejlesztés - Búnmegelőzési Otthona ProJ!:TaTn Békéscsabán Városi szociális szolgáltatások fejlesztése, ezen belül is Közösségi ház programjai - (A Közösségi Házban Kilátóközpont (komplex mentálhigiéniás, közösségi múködtetett rendszeres és alkalmi programok a hátrányos ellátások, szenvedélybetegek ellátása, alacsony-küszöbú helyzetűek életesélyeinek növelése és a helyi roma szoll!;áltatás szervezés) közössél!; intewációia érdekében.) Kossuth utcai Idősek Klubjának korszeTÜsítése Forrás: Békescsaba MJV Polgarmesten HIvatala adataI

32 Kulturális intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése Az elmúlt években önkormányzati fenntartásba került előadó-művészeti intézmények, a Békéscsabai Jókai Színház és Békéscsabai Napsugár Bábszínház. A színház épületének teljes körű energetikai korszerűsítése elengedhetetlen a biztonságos, költséghatékony működés szempontjából. A közgyűjteményi intézmények közül a Munkácsy Mihály Múzeum szorul energetikai felújításra. A Békés Megyei Könyvtár levegő - hő szivattyús fűtés-hűtésrendszere 2009-ben került beépítésre, a régi nyí1ászárók cseréje nem történt meg, a gépészet működésének, hatékonyságának felülvizsgálata szükséges, amennyiben az ingatlan tulajdonjoga felett a város fog rendelkezni. A közművelődési intézmények, intézményegységek közül a Csabagyöngye Kulturális Központ központi épülete 2013 évben került kivitelezésre. Az épület elektromos energiafelhasználás csökkentéséhez szükséges lenne az épület lapostetőjére napelemek elhelyezésére (50 kW teljesítmény). A Munkácsy Mihály Emlékház esetében a korszerűsítés a külső homlokzati nyílászárók felújítását korszerű hőszigetelt üvegezésű fa szerkezetű nyílászárókra történő cseréjét jelenti. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelés éhez szükséges az épület padlásterében lévő fűtési és szellőzési gépészeti rendszer felújítása, korszerű komplett légkezelő gépészeti berendezés felújításával vagy egy új rendszer kiépítésével. Az Arany János Művelődési Ház falszerkezetének teljes utólagos homlokzati hőszigetelése szükséges, valamint a külső homlokzati nyílászárók cseréje, illetve a padlásfódém hőszigetelésének növelése. Az épület fűtési rendszerének teljes felújítása, korszerű kondenzációs kazán és új hőleadó radiátorok felszerelése is fontos feladat. A meglévő elektromos rendszer felújítása, bővítés e is javasolt, a tetőfelületen napelemes rendszer kiépítésével együtt. A részleges akadálymentesítés itt is megoldásra vár. A Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza komplex energetikai felújítása vált szükségessé. Az akadálymentesítés a Luther utcai épület esetében is a fejlesztési feladatok közé sorolható. 10. sz. táblázat

Kulturális intézményhálózat fejlesztése kapcsán tervezett és/vagy szükséges beruházások Fejlesztés megnevezése Közösségi Ház létrehozása Achim lakótelepen Balassi Bálint Magyar Müvészetek Háza komplex energetikai korszerüsítése Békéscsabai Jókai Színház komplex energetikai korszerüsítése gépészet, villamos Arany János Müvelődési Ház komolex energetikai korszerüsítése Csabagyöngye Kulturális Közoont naoelemes rendszer kiéoítése Munkácsy Mihály Emlékház energetikai korszerüsítése

Részleges akadálymentesftés Békéscsabai Jókai Színház Arany János Müvelődési Ház Balassi Bálint Mal!Yar Müvészetek Háza

Komplex akadálymentesftés Munkácsy Mihály Múzeum Munkácsy Mihálv Emlékház (Gvulai út 5.) Forrás: Bekéscsaba MJV Polgarmesten Hivatala adatai

33

Sport intézményhálózat infrastruktúra fejlesztése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Környezet és Energetikai Operatív Program keretében valósította meg több sport intézmény energetikai korszerűsítését. A fejlesztések keretén belül a Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesület székházának külső homlokzata teljesen megújult, és sor került az épület fűtési rendszerének teljes átalakítására, korszerűsítésére.

Az ,ipületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva" CÍmű KEOP-2012-5.5.01B. kódszámú pályázati felhívás nyomán a Békéscsaba Városi Sportcsarnok energetikai felújítása történt meg. Asportlétesítmények esetén a továbbiakban is cél, hogy a város a jelenleg meglévő sportlétesítményeit - a lehetőségeihez mérten - karbantartsa, rendbe hozza, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelően újakat építsen a sport valamennyi területén tevékenykedők (szabadidősportot, versenysportot űzők, stb.) számára, valamint lehetőséget teremtsen a gazdaság-élénkítés hez (sportturizmushoz). Valamennyi sporrtevékenység végzésének alapvető feltétele a létesítmény. A jó állapotban lévő tornatermek, csamokok, pályák pozitívan hatnak a békéscsabai lakosokra, a sportolókra (gyermektől az élsportolóig, a lakossági sportot űzőkig).

111.1.3.

ZÖLDGAZDASÁG FEJLESZTÉS

Városunk számára a kitűzött cél, hogyazöldipar termékei - termálenergia, napenergiarendszerek, stb. - minél szélesebb körben képesek legyenek a város igényeit (ipar, mezőgazdaság, lakosság) kiszolgálni. Az energiahatékonyság érdekében kiemelten fontos az épületek megfelelő szigeteléssel való ellátása, illetve a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Ennek a célnak az elérése érdekében az önkormányzat már a 2007-2013-as forrásokból is több, igen jelentős energiamegtakaritást eredményező beruházást hajtott végre. A 2014-2020-as időszakban az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztésére további források állnak rendelkezésre, így lehetőség lesz komplex energetikai fejlesztések megvalósítására (nyílászárócsere, hőszigetelés, komplex gépészeti felújítások), valamint a megújuló energiák alkalmazására (pl. napelemek telepítése). Az energetikai fejlesztések minél szélesebb körű megvalósítása érdekében törekedni kell a Terület- és Településfejlesztési OP allokált forrásai mellett ágazati és közvetlen brüsszeli források igénybevételére is, ez irányban is elindult már a forrásfeltáró tevékenység.

111.1.3.1.

Szennyvízhálózat fenntartás, fejlesztés

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata célul tűzte ki a város szennyvízhálózatának teljes kiépítését, ezért pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Környezet és Energia Operatív Program keretében a Kohéziós Alaphoz a "Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztftásának és csatornázásának fejlesztése" című projekt támogatására. A pályázatot, amely városunk legjelentősebb fejlesztését tette lehetővé, 2009. áprilisában az Európai Unió Bizottsága is támogatandónak ítélte.

34 A projekt keretében néhány eddig csatornázatlan területen ki épültek a helyi gyűjtőrendszerek, nyomóvezetékek és a hozzátartozó átemelők. Technológiai fejlesztéssel alkalmassá tettük a meglévő békéscsabai szennyvíztisztító-telepet a nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztításra. A pályázat eredményeként jelenleg a város lakosságának több mint 95 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott lakásokban él és a lakosság 95 %-a részére biztosított a csatornára való rákötés lehetősége. A megvalósult/megépített műveket Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2020-ig kell fenntartania. A pályázat megvalósításával az önkormányzat vállalta, hogy 10 éven keresztül évente a Békéscsaba városában korábban épített szennyvízvezetékből 1 km szakaszt felújít, ezzel biztosítva lesz, hogy az elavult hálózatok cserélésre kerüljenek, így a talajba szivárgás csökkenthetővé válik. A kiépített csatornahálózat átadásra került az Alf6ldvíz Zrt. részére, amely az átadást követően a fenntartási és üzemeltetési feladatokat az átadást követően folyamatosan ellátja. A szennyvíztisztító telep próbaüzeme és műszaki átadása megtörtént, a telep teljes kapacitással üzemel, amelynek üzemeltetési feladatait is az Alf6ldvíz Zrt. látja el. Megoldásra vár a korábbi technológiához kapcsolódó iszaptavak rekultivációja, amely pályázati forrás bevonásával és az üzemeltető közreműködésével szükséges megvalósítani.

111.1.3.2.

Hulladékgazdálkodás fejlesztése

Rövidtávú hulladékgazdálkodási célok, feladatok •

•

•

Az új hulladékkezelő/hasznosító üzemet a jelenlegi szolgáltató érdekeltségi területét és a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be beszállítók körét figyelembe véve ki kell alakítani. A Békéscsaba városa által preferált hulladékgazdálkodási rendszer formájának és szakmai megvalósíthatóságának az előkészítése, a koncepcionális javaslat elkészítése a szolgáltató és a helyi szakemberek bevonásával. A differenciált szolgáltatási díj rendszer bevezetésének, továbbfejlesztésének előkészítése.

• • • •

A közterületen létesítendő zárt hulladéktárolók építésének folytatása, a teljes lefedettség kialakítása. A zöldhulladékok gyűjtése terén az edényzetek számának növelése a kertvárosi övezetekben és a lakótömbös övezetekben egyaránt. Legalább 1 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása a város területén. Fokozottabb lakossági tájékoztatás, felkészítés, megnyerés (PR, lakossági fórum, média, szóróanyagok stb.) a lakossági szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére.

Középtávú hulladékgazdálkodási célok, feladatok • • •

•

Az új hulladékkezelésilhasznosítási rendszer (Mechanikai és biológiai hulladékkezelő) kialakítása. Az érdekeltségi területen a szelektív hulladékgyűjtés előírások szerinti üzemeltetése (zöldhulladék, csomagoló anyagok stb.). A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációját követő utógondozás i feladatainak folyamatos végzése (a rekultivált lerakó esetleges alternatív hasznosítási módjainak - pl. napelempark telepítés - egyidejű keresésével). Folyamatos lakossági tájékoztatás, felkészítés, megnyerés (PR, lakossági fórum, média, szóróanyagok stb.) a lakossági szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére.

35 Ezen hulladékgazdálkodási célok megvalósításával Békéscsaba városában egy, a mai kor követelményeit maximálisan kielégítő hulladékkezelési rendszer kialakítása valósulna meg. A célok elérése érdekében - nem városi, de a várost több módon is szolgáló és segítő régió s önkormányzati társulás beruházásaként - megvalósítandó, már megkezdett projekt a DAREH Hulladékgazdálkodási rendszer, amely a KEOP-l.l.l "Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a DAREH Önkormányzati Társulás területén" néven ismert és az alábbi táblázat szerinti műszaki tartalommal bír a város vonatkozásában: II. sz. táblázat

A DAREH Hulladékgazdálkodási rendszer infrastruktúra és eszközbeszerzés tervezett költségvetése Békéscsaba MJV vonatkozásában I Osszklll~ (Ft)

Meanevezés

• ..CI

•

....

...

....:o: IQ

Ingatlanvásárlás ( 50.000 m2 VáloJ:!atómú Térbeton (12.000 m') Belső és kOJső közlekedési utak (6.000 m-) Bálatároló és Gépjármú tároló csarnok összesen ( 8.000 m 2) CsurJ:!alékvíz l!;YÜitő és kezelő rendszer, tOzivíz rendszer Egyéb létesítmények (szociális, iroda 400 m') Vezérlés, informatikai hálózat, biztonságtechnika Szoftver (hul\adék lI}'ilvántartás, mérl~elés, üa. kút, stb.) Kerítés, egyéb infrastruktúra (áram, víz, gáz) Hídmérleg (3 db), mérleg épület, kerék fertőtlenítő Üzemanyagkút Aprító (zöld hul\adék előkészítéséhez) MBH technológia (30.000 tonna/év) Komposzt forgató (biohul\adékhoz) Dobrosta Homlokrakodó (4 db) Csipegetö markoló Targonca (3 db)

150.000.000 5.000.000.000 300.000.000 120.000.000

~késcsab.

7.134.000 OOO

IIsszesen

. . ...

600.000.000 100.000.000 72.000.000 100.000.000 100.000.000 120.000.000 60.000.000 15.000.000 40.000.000 80.000.000 35.000.000 60.000.000 112.000.000 25.000.000 45.000.000

Forrás: Rcszletes Megvaloslthatosagl Tanulmany

A fejlesztésnek köszönhetően a projekt zárás akor egy olyan hulladékkezelési rendszer kerül kialakításra a térségben, amelynek hatására a keletkező összes hulladék tekintetében az anyagában hasznosítható hulladékok mennyisége közel 300%-kal nőni fog, a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyisége pedig 73%-kal csökken.

111.1.3.3.

Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása

Békéscsaba hosszú távú célja az energiahatékonyság növelése és ezzel a fajlagos energiafelhasználás csökkentése. E célok hozzájárulnak az energiafiiggőség csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez, a CO2 szint csökkentéséhez, a települési környezet minőségi állapotának javításához.

36

12. sz. táblázat

Békéscsaba város hosszú távú energetikai céljai Hosszú távú cél

Stratégiai cél

Specifikus cél

Energiafelhasznál ás racionalizálása Erőforrás-

felhasználás hatékonyságána k fokozása

Megújuló energiaforrások a1kaImaZáSa Erőforrás-kímélő

Energiafelhaszná lás csökkent ése, energiahatékony ság növelése

Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése

takarékos városi vízhasználat Közösségi közlekedés fejlesztése Környezetbarát közlekedés tetjedésének

Intézkedéscloport • Állami fenntartású intézmények energiahatékonyságának javítása közintézmények fenntartású • Önkormányzati energiahatékonyságának javítása • Önkormányzati tulajdonú lakások energiahatékonyságának javítása • Magántulajdonban lévő épületek energiahatékonyságának javításának támogatása • Közvilágítás energiahatékony fejlesztése • • • • •

geotermikus energia napenergia biomassza csapadékvíz használat lehetőségének kitetjesztése zöldterületek öntözése

• Kerékpáros közlekedés fejlesztése • Egyéni közlekedés megújuló és tiszta energián alapuló fejlesztésének elősegítése

elősegitése

Helyi termelők és szolgáltatók előnyben

részesítése

Energia-tudatos gondolkodás tetjesztése, szemléletformálás

..

Szemléletformálás

Példamutató önkormányzati szerepvállalás K+F+I támogatása

• Lakosság széles körű informálása • Óvodások, iskolások részére oktatások, rendezvények szervezése • Városi rendezvények, kampányok szervezése a vállalkozók bevonásával • Háztartási berendezések, gépek energiaracionalizálásának támogatása • Ip_ari technológiák energiaracionalizálásának támogatása • mintaprojektek megvalósítása szerepkör • tulajdonosi-üzemeltetői-tanácsadói-irányitói betöltése

OO'

Forrás: Bekcsesaba Varos EncrglastratéglaJa

A zöldgazdaság fejlesztési beavatkozások, fejlesztések

célok

elérése

érdekében

2014-2020-ban

tervezett

Az Önkonnányzat tervei között a 2014-2020-as időszakban az operatív programok forrásaiból megvalósítani tervezett fejlesztések egy jelentős része az energiastratégia céljainak megfelelő tartalmú, s ezek illeszkednek a TOP és az ágazati programok (elsősorban GINOP, KEHOP) céljaihoz is. A következő időszakban az alábbi beavatkozási területek priorizálása javasolt. Ezen célokhoz járulnak hozzá a korábban már bemutatott közvilágítási projektek, a környezetbarát közlekedési lehetőségek és a vízgazdálkodás fejlesztése.

37

Intézményi energetikai korszerzlsítések

• • • • • • • • • (Ezen

Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Bö1csődék energetikai felújítása, korszerűsítése (energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiafelhasználás arányának növelésével) Óvodák férőhely bővítéssel együtt kezelt energetikai korszerűsítése Óvodák energetikai felújítása, korszerűsítése Általános iskolák energetikai felújítása, korszerűsítése, energiaracionalizálás Békéscsabai Jókai Színház energetikai korszerűsítése Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza energetikai korszerűsítése A Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyháinak rekonstrukciója és eszközfejlesztése A KLIK által fenntartott oktatási intézmények energetikai korszerűsítése fejlesztések részletesebb tartalmi felsorolása az előző fejezetekben megtalálható)

Lakóépületek energetikai korszerzlsítések

• •

A "panel program kiterjesztése a lakótelepeken" Önkormányzati bérlakások energiaracionalizálása

Geotermikus energia hasznosítása

A város kedvező geotermikus adottságai további lehetőséget kínálnak a termálvíz energián alapuló helyi távfűtési közműhálózat létesítésére, az önkormányzati tulajdonú közintézmények részére, a fóldgázfelhasználás csökkentése érdekében. Egy új termálkút és az ahhoz kapcsolódó visszasajtoló kútlkutak létesítésével a Gyulai úton és környékén található önkormányzati tulajdonú intézmények fűtés e és melegvíz-ellátása biztosítottá válhat. Ezen lehetőségek kihasználásával a város energiaellátása közép- és hosszú távon önkormányzati, de akár még lakossági oldalon is lényegesen kisebb pénzügyi ráfordítást igényeine, valamint a szükséges energiaellátás környezetre gyakorolt káros hatásai is nagyságrendekkel csökkenthetők lennének. Hasonló fejlesztések alapját jelentheti a Jamina városrészben található, jelenleg nem üzemelő termálkút felhasználása is. "Békéscsabai Energetikai és Elektromos Mobilitási Komplex Projekt"

A projekt megtervezése és megvalósítása teret nyithat az energiagazdálkodás és tömegközlekedés modernizációjának, támogatva ezzel nem csupán az "olcsóbb energia olcsóbb közlekedés" nemzeti törekvésének európai elterjesztését, hanem az emissziószegény és energiahatékony településmenedzsment gyakorlati megvalósítását is.

111.2.

ÖNKORMÁNYZA TI GAZDÁLKODÁS

VAGYONNAL

VALÓ

FELELŐSSÉGTELJES

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükséglete céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében

38 az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján megalkotta a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt. E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit. Ezen törvényben meghatározott elvek mentén az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény állapítj a meg. A fentieket is figyelembe véve az Önkormányzat vagyonának szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.

111.2.1.

A VAGYON SZERKEZETÉT BEFOLYÁSOLÓ FŐBB TÉNYEZŐK

Az elmúlt időszakban jogszabályi változások alapján megemelkedett a törzsvagyonon belüli forgalomképtelen vagyoni kör aránya. Ilyen változás volt például a Békéscsabai Jókai Színház műemléki védettségű épületének tulajdonba és nyilvántartásba vétele. A Szent István tér felújításának vagyonértéke is ennek a vagyoni körnek a része. A korlátozottan forgalomképes vagyonkör (amely jellemzően az intézményi körbe tartozó vagyont jelenti) aránya az elmúlt időszakban szintén megnőtt, amely oka elsősorban az, hogy az intézményi területen valósultak meg jelentős fejlesztések. Jogszabályi változásokra ennél a vagyoni körnél is számítani lehet a jövőben, például a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár épületeinek vonatkozásában. Az üzleti vagyonkör aránya nagyon alacsony az egész állományon belül, a korábbi vagyonértékesítések természetszerűleg ezt avagyonkört érintették. Az elmúlt időszakban forgalomképes vagyonkör bővítése céljára történő ingatlanvásárlás elenyésző mértékben történt. A 2014-2020-as időszakban azonban a város több olyan fejlesztést (üzleti célú infrastruktúra) tervez, amelyek révén ezen vagyonkör gyarapodása várható.

•

•

•

Az önkormányzati vagyon gyarapítása elsősorban pályázati forrásokból lehetséges. Stratégiai kérdés az, hogy a pályázati forrásokból mely vagyonkört kívánjuk elsősorban fejleszteni. Mivel a gazdaságélénkítő hatású, munkahelyteremtő beruházások elsősorban az üzleti vagyonállományhoz kötődnek, ennek a területnek a kiemelt fejlesztésére van szükség.

Ennek módjai az alábbiak lehetnek: •

•

Az elmúlt időszakban az intézményi racionalizálás miatt kiürített ingatlanoknak esetében többször előfordult, hogy a kiürített ingatlanokba alapítványok, egyesületek nyertek elhelyezést. Az ilyen jellegű igényeket célszerű csomagban kezelni, és olyan megoldást keresni, amely az ingatlanok gazdasági célú hasznosítását nem, vagy csak a szükséges minimális mértékben korlátozza, figyelembe veszi ugyanakkor a szervezetek igényeit, az elhelyezéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokat, és nem terheli jelentősen a város költségvetését. Összhangban a fejlesztési koncepcióinkkal forgalomképes vagyonkör bővítését szolgáló ingatlanvásárlásokat kell eszközöini (elsősorban pályázati források felhasználásával), amellyel a később gazdasági fejlesztések alapját tudjuk megteremteni.

39 •

A forgalomképes vagyonállomány pályázati forrásokból történő gyarapításával, ipari területek kijelölésével, vállalkozó inkubátorházak létesítésével.

Az ipari területek bővítésére nagyon jó példa az, hogy a Dél-Alföldi Operatív Program keretén belül közzétett "Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztésre" kiírt felhívásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben pályázatot nyújtott be "Északi Ipartelepen infrastruktúra és üzemcsamok építése" CÍmmel. Az önkormányzati tulajdonban lévő ipari területen gazdaságfejlesztési célból infrastruktúra kialakítása, úthálózat, közművezetékek kiépítése valósult meg. A terület rendezésével jól hasznosítható, telephelyként működtethető területek alakultak ki, amelyek egy része még értékesítésre vár. A projekt része volt a területen egy 3200 m2-es üzemcsarnok építése, amelyet a csarnok átadása óta folyamatosan bérbeadással hasznosít az önkormányzat, ezzel jelentős bevételre szert téve, amely bevétel további fejlesztések önerejéhez adhat segítséget. Az ilyen területekre betelepülést választó vállalkozások számára a beruházás-fejlesztésre szánt összeg egy része felszabadul, ennek következtében több forrás jut technológia korszerűsítésre, piackutatásra, fejlesztésre. 111.2.1.1. •

•

•

Vagyonértékesítésre kij elölhető vagyonelemek

A lakóházépítésre szánt területek értékesítése. A város területén kb. 3000 db magántulajdonú telek van, ehhez további, önkormányzati területen lévő 200-300 db építési telek kialakítására van lehetőség. Ennek a vagyon elemnek a bővítését jelenleg nem javasoljuk, de a telkek értékesítés ét a fizetőképes keresletnek megfelelő arányban folytatni kell. Gazdasági tevékenység folytatására alkalmas telkek értékesítése. Ebből a vagyonelemből jelenleg kevés áll rendelkezésre, bővítése szükséges, amelyre a város a 2014-2020-as időszakra több projektet fogalmazott meg és készít elő. Tekintettel arra, hogy ezen a vagyonállományon belül valósulhatnának meg az Önkormányzat gazdaságélénkítő hatású fejlesztései is, ebből a vagyonkörből csak olyan célú értékesítéseket javaslunk, amely alapja lehet a magánerőből megvalósítandó, de ugyancsak gazdasági fejlődéssel járó beruházásoknak. Értékesíthetők lehetnek az intézményi körből kivont nagy értékű ingatlanok. Ezek értékesítésére azonban a térségre jellemző alacsony vásárlóerő miatt csak középtávon lehet számítani. 111.2.1.2.

A vagyoni bevételek felhasználási szabályai

A Közgyűlés még 1992-ben kimondta avagyonért - vagyon elvet. Ha tágabb értelemben nézzük a kérdést, akkor ez az elv korábban megvalósult, hiszen elmondható az is, hogya telekértékesítésből származó bevételekből játszóterek létesültek, iskolák újultak meg, utak lettek leaszfaltozva (legnagyobb részben pályázati forrásból, lehetőség szerint minél magasabb támogatási intenzitással), tehát a forgalomképes vagyonkör rovására a másik két vagyonkör bővült, és elmondható, hogy az összvagyon nem csökkent. Stratégiai kérdés, hogy a forgalomképes vagyonkör értékesítéséből származó bevétel mire kerül felhasználásra, ezért bevezetésre került a forgalomképes vagyonért-forgalomképes vagyont elv, ami azt jelentheti, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételt csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bővítésére használjuk fel, amely lehet ingatlanvásárlás, vagy pályázati önerő.

40

111.2.2.

Az ÖNKORMÁNYZAT RÉSZESEDÉSE VÁLLALKOZÁSOKBAN 13. sz. táblázat

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának saját és nem saját alapítású gazdasági társaságokba befektetett vagyonáról és tulajdoni részarányairól Befektetés fajtája

i.ti

li

II

I

Társulás

..

Névérték (Ft-ban)

GT megnevezése Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő és Beruházó Kft. Csabai Foglalkozásegészségügyi Szolgáltató Kft. Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztő és Üzemeltető Kft . Körös Kazángyártó és Gépipari Kft. F.a. NORMON-TOOL Kft. BEKE S AIRPORT Kft. Békés-Manifest Kft. Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. Bcs. Vagyonkezelő Zrt. (Törzsház) Alföldvíz Zrt. Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. Forrás Nyrt. DAREH (Hulladékgazdálkodási rendszer)

..

...

Önk.-i tulajdon részarinya

9.800.000

70,00%

1.500.000 28.150.000

50,00% 24,99%

13.420.000 13.220.000 100.000 250.000 10.000 382.730.000 1.251. 782 OOO 1.500.000 827.000 3.231.000

13,42% 3,64% 3,33% 1,60% 0,67% 100,00% 32,82% 30,00% 13,30%

Forrás: Bekcsesaba MJV Polganncstcn Hivatala saJat adatgyujtes

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzata által tulajdonolt cégek küldetése, hogy megbízható, sokoldalú és sikeres közérdekű vállalkozás legyen a szolgáltatási, a vagyonkezelési, intézmény- és városüzemeltetési szegmensben. Alapvető célkitűzésünk a cégcsoportot a legnagyobb hatékonysággal, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségének középpontba állításával működtetni. Elvárás, hogy a gazdasági társaságok által nyújtott minőségi szolgáltatások jelentős mértékben hozzájáruljanak a városban élők életminőségének és társadalmi közérzetének javulásához.

IV.

ÖSSZEGZÉS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzata az elmúlt négy évben is következetesen törekedett gazdasági programjának megvalósítására. Az új pályázati rendszernek köszönhetően, valamint a TefÜlet- és Településfejlesztési Operatív Programban foglalt célkitűzéseket is figyelembe véve az előttünk álló 5 évben is előre tervezett fejlesztési program szerint folyhatnak a város beruházásai. A TefÜlet- és Településfejlesztési Operatív Programban biztosított 13,23 Mrd Ft keretösszegen túlmenően még nem tervezhetőek megfelelő pontossággal a beruházásokhoz, felújításokhoz szükséges források. Azzal kell számolnunk, hogy a gazdasági programban tervezett fejlesztések egy részére nem lesz elegendő sem az európai uniós, sem az állami költségvetésből biztosított forrás, de az önkonnányzat rendelkezésére álló saját anyagi eszközök is korlátozottak. A fejlesztések egy részének megvalósításához a fenti forrásokon túlmenően fejlesztési hitelek igénybevételére is szükség lesz a program időtávjában és biztos, hogy elegendő forrás hiányában maradnak még fejlesztési feladatok a következő önkonnányzati ciklus időszakára is. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a gazdasági program végrehajtása során Békéscsaba Megyei Jogú Városa ragaszkodni kíván az elmúlt időszakban követett gazdasági fejlesztési stratégiához, vagyis e program megvalósítása mellett fenn kell tartani a város stabil működés ét is. A gazdasági program végrehajtása során a relatíve alacsony saját forrás képződésre tekintettel - figyelembe véve azt is, hogy a program sok eleme e saját források növelését is célozza - törekedni kell a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló források maximális kihasználására. A megelőző 4 éves ciklusban is több mint 100 önkonnányzati projekt keretében mintegy 25 Mrd Ft EU-s és hazai fejlesztési forrás érkezett a városba, erre számítunk és törekszünk az elkövetkező években is, ami a gazdasági program mind teljesebb megvalósítását teszi szükséges sé. A gazdasági program céljai, elemei, projektjei a város életének teljes tefÜletét átfogják (gazdaságfejlesztés, turizmus, infrastruktúra fejlesztése, intézményhálózat, zöldgazdaság stb.), fokozottan törekedve a gazdaság fejlesztésére és a munkahelyek teremtésére. Emellett a város gazdasági programja részének tekintjük - hiszen Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzata is régóta szorgalmazza ezeket, és tesz meg minden elvárhatót ezek megvalósulása, sikere érdekében - azokat az állami beruházásokat, amelyek jelentős mértékben érintették és érintik a várost. Ezek között meg kell említeni elsősorban az M44 gyorsforgalmi utat, a Budapest-Lőkösháza vasúti fóvonal Békéscsabát érintő fejlesztési ütemét, valamint a 47-es út rehabilitációját Békéscsaba és Mezőberény között, illetve Szeged irányába.

2014-2020-as időszak gazdasági programja a stabilitás, a fejlődés, és a munkahelyteremtés hármas célkitűzését szem előtt tartva az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

A

1.

Stabilitás • A fejlesztéseknek összhangban, egyensúlyban kell lennie az önkonnányzat jogszabályokban előírt és felvállalt kötelezettségeivel, így prioritást kell élvezzen az önkonnányzat és intézményrendszerének biztonságos működőképessége, a működés folyamatos és zavartalan biztosítása, ezen belül is kiemelten a kötelező önkonnányzati feladatok ellátása, és biztosítani kell a korábban vállalt pénzügyi kötelezettségek maradéktalan teljesítését is.

42 •

2.

Törekedni kell arra, hogy a megvalósítani tervezett fejlesztésekhez találjuk meg azokat a külső forrásokat, amelyek a legkevesebb önkormányzati saját erő biztosítását igényelik. • A fejlesztési program megvalósítása során kiemeit szerepet kell biztosítani a megújuló erőforrások felhasználásával kombinált azon energiahatékonysági beruházásoknak, amelyek révén a város kiadásai tartósan csökkenthetőek.

Fejlődés

• Kiemelten fontos, lehetőleg külső pályázati források megkeresésével a további, városi infrastrukturális fejlesztések megvalósítása is. Olyan esetekben, ahol uniós pályázati forrás, vagy hazai költségvetési forrás - a mindenkor érvényes feltételek alapján - nem áll rendelkezésre (pl. jelenleg belterületi utak felújítása és fejlesztése vagy a járdaépítések területén), ezekhez a fejlesztésekhez saját forrásokat, illetve a szükséges és ésszerű mértékig fejlesztési hitelforrásokat kell biztosítani. • A már több éve ismert, elhatározott vagy meg is tervezett gazdaság-, intézményvagy infrastruktúra fejlődést támogató beruházási programok mellett új, az élhető város céljait segítő fejlesztési elképzeléseknek is teret kell adni. A teljesség igénye nélkül ilyenek a Munkácsy Kulturális Negyed, a Reformáció500 program, a békéscsabai híd-, sétány és Élővíz csatorna felújítási programok, vagy éppen a sportinfrastruktúra fejlesztését célzó tervek.

3.

Munkahelyteremtés • Az önkormányzat a gazdasági szférával, az itt működő vállalkozás okkal szorosabb együttműködésre, azok fejlesztésére, újabb befektetők letelepítésére fog törekedni, ezáltal is erősítve a város megyében betöltött gazdaságközponti funkcióját és közvetetten a munkahelyteremtés fontosságát. • Meghatározó jelentőségű állami fejlesztés - amelyről kormányhatározat rendelkezik - eredményeként legkésőbb 2020-ig eléri Békéscsabát az M44-es út, ami jelentősen javíthatja a város pozícióját, befektetőket vonzhat a városba, az erre való felkészülés a gazdasági program egyik súlypontja. Mind az iparterületek kialakítását célzó, mind az élhető várost támogató programelemek, mind a képzett humán erőforrás biztosítását közvetlenül vagy közvetve elősegítő fejlesztések a munkahelyteremtés célját kívánják szolgálni. • Kiemelt projelcteknek tekintjük a programon belül az - elképzeléseink szerint állami, illetve gazdasági szereplők közreműködésével megvalósuló következő programelemeket: • •

Békéscsabai hűtőház fejlesztése termelői összefogással a már megvalósult turisztikai fejlesztések folytatása, ami kitörési pontot kínál a város életében, és munkahelyeket is teremt.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének szándékai szerint a jelen gazdasági program a fenntarthatóság, a működőképesség, a biztonság, a növekedés elveinek szigorú, maradéktalan és következetes betartásával biztosíthatja városunk, Békéscsaba sikeres fejlődését és a lakosok élhető otthonát a 2014-2020-as időszakra és talán hosszabb távon, az utánunk jövő nemzedékek számára is.

I. sz. melléklet

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyonkimutatása BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Tárgyi eszközök

Immateriális javak (korlátozottan forgalomképes)

Költségvetési szerv megnevezése

Ingatlanok és kapcs. vagyoni értékfi jogok

forgalomképtelen

nettó bruttó érték 1 érték

Gyermekélelmezési Intézmény Százszorszép Müvészeti Bázisóvoda

5737

Nemzetgazdasági szempontból kiemeIt jelentliségü.

és utcai LakóteIepi 1 137

Lencsési Óvoda

317

Hajnal-Lenkey-Jázrnin utcai Általános Müvelődési Központ Egészségügyi Alapellátási Intézmény Békéscsabai IntézményeIlátó Centrum Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsabai Jókai Színház Napsugár

Békés Megyei Könyvtár Munkácsy Múzeum

o

L ___--.___ korlátomttan forgalomképes

bruttó érték =nettó érték

üzleti vagyon

I=nettó bruttó érték Ibruttó érték

Összesen (mérleghez )

Vagyonkezelésbe adott eszközök államháztartáson belülre (mérlegnek nem része)

korlátozottan forgalomképes

korlátomttan forgalomképes

érték

nettó érték

bruttó érték 1 nettó érték

bruttó érték 1 nettó érték

nettó érték 1 nettó érték

Összesen (Tulajdonhoz)

üzleti vagyon

bruttó érték

nettó érték

bruttó érték 1 nettó érték

118457

12156

233 113

77711

233 113

77711

32996

3942

190

46112

33186

46112

33186

40769

29484

3656

545

44 425

30029

44425

30029

159283

124143

7659

816

167079

125018

167079

125018

71 142

53562

12089

3706

83267

57270

83267

57270

69668

57416

3803

432

73493

57848

73493

57848

41456

34018

2439

875

43895

34893

43895

34893

92106

56094

42170

16813

9144

126

43586

31097

5760

711

49558

31934

49558

31934

1 681

664

70995

51405

9202

1669

80878

53738

80878

53738

6452

2026

336574

288645

14736

2562

3 165441

1 2439214

57

2213690

1 2084067

1 539

1 32 249 I

1280542

2091

1 I 134623

I 105914

72 067

28975

24037

81 174

9390

453 '175

324098

453 175

324098

1 86503

70699

202582

25874

3469262

1 2538349

3469262

1 2538349

194160

95483

103

103

2408492

1 2179710

2408492

12179710

523777

156015

29845

29845

I 979722

1 1400534

I 979722

1 1400534

7395

5893

I 267

247

27234

7448

46401

3520

108006

10838

28501

Mihály

Intézmények összesen

108469

Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri 193 121 Hivatala Intézmények 201 590 mindösszesen Békéscsaba Megyei Jogú 677 442 Város Önkonnányzata Önkormányzat mindösszesen

Beruházások (korlátozottan forgalomképes)

Vagyonkezelésbe vett eszközök (mérlegnek része, -rm~:::ér:..:l.::JeC>..:...ré'_'s_zel nem tulajdon)

212

Kertvárosi Óvoda

Békéscsabai Bábszínház

59

36

Kö~csey utcai és Ligeti 1 22 son Óvoda penza lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár utcai Óvoda

üzleti vagyon

Befektetett pénzügyi eszközök -tartós részesedések

bruttó érték 1 nettó érték 1 bruttó érték 1 nettó érték 1 bruttó érték 1 nettó érték 1 bruttó érték 1 nettó érték 1 bruttó érték 1 nettó érték 1 bruttó érték 1 nettó érték

Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Kazinczy Óvoda

korlátomttan forgalomképes

Gépek, berendezések és felszerelések, j'rmüvek (korlátozottan forgalomképes)

Vagyonkezelé sbe adott eszközök államháztartá son kivülre (költségvetési

879032

11671

10

o

1822

13493

10

o

I 280542

1 I 134623

1 6452794

1 5354208

687438

1 548 778

1 4 447

1 4 355

1967980

1 1683401

1 6457241

1 5358563

1 139686

1 139686

I 303940

1 326 148

319585

1 121317

109 773

I 623 525

1 447465

109773

29948

29948

o

o

o

o

29948

o

o

o

164 072 1 47074018 1 40320353 1 39778

39124

12065963 1 10 314 870 1 5 740553

4776640

I 648587

839361

4618574

4617103

382730

1310 793

446 266 1 385 061

177 565 1 47074011 1 40320353 1 2 007758

1722 525

II 523 204 1 15 673 433 1 5 UO 239

41186413

32n 112

1286 826

4648522

4647 OSI

382730

1310193

446 266 1 385 061

28501

7695

529022

455 302 1 683 429

469660

154407

14358

564770

280308 1 564 770

280308

o

o

1093792

1 735610 1 10 409 171 1 7701981

I 104 591

29948

7695

1093792

1093192

1o

o

1 676272

1 735610 1 II 513 762 1 8378253

Io

o

9315379

16966371

I 104 591

1 676272

10419970 17642643

73621974 1 62767377 1 7588038

4274867

553 147 1 480777 1 81763159 1 67523021

735610 1 85 518 466 1 71528'360 1 7588038

4274867

553 147 1 480771 1 92565859 1 75548394