BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. 1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6. tel: +36 1 269-47-77 fax: +36 1 354-09-99 [email protected] www.mapi.hu

2013.

1

Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................... 5 2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ..................... 9 2.1. B ÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN ................................................ 9 2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ................................................................................................................ 12 3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ................................................... 13 3.1. B ÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI ......................................................................................... 13 3.1.1. Természeti környezet ................................................................................................................... 13 3.1.1.1. 3.1.1.2. 3.1.1.3. 3.1.1.4. 3.1.1.5.

Élővíz-csatorna .............................................................................................................14 Zöldterületek.................................................................................................................14 Környezetvédelem ........................................................................................................15 Zaj .................................................................................................................................18 A lakosság környezettudat- és szemléletformálása ...................................................19

3.1.2. Épített környezet ........................................................................................................................... 20 3.1.2.1. Városszerkezet .............................................................................................................20 3.1.2.2. Épület- és lakásállomány .............................................................................................21 3.1.2.3.Műemlékek, helyi építészeti értékek .............................................................................25

3.1.3. Infrastruktúra ............................................................................................................................... 26 3.1.3.1. Közúthálózat .................................................................................................................26 3.1.3.2. Vasúthálózat ...............................................................................................................27 3.1.3.3. Kerékpárutak ................................................................................................................27 3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák ..................................................................................28 3.1.3.5. Parkolás ........................................................................................................................28 3.1.3.6. Repülőtér.....................................................................................................................28

3.2. B ÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE ........................................................................................ 29 3.2.1. Demográfia .................................................................................................................................... 29 3.2.1.1. Népességszám változások ...........................................................................................29 3.2.1.2. Korösszetétel ................................................................................................................30

3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.

Nemzetiség, vallás ........................................................................................................................ 31 Képzettség és foglalkoztatottság ................................................................................................ 33 Jövedelmi helyzet ......................................................................................................................... 37 Egészségi állapot .......................................................................................................................... 37 Közélet ............................................................................................................................................ 38

3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok ............................................................................................38 3.2.6.2. Sportélet .......................................................................................................................40 3.2.6.3. Civilek ...........................................................................................................................42

3.3. B ÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE .......................................................................................... 43 3.3.1. Ágazati szerkezet .......................................................................................................................... 43 3.3.1.1. 3.3.1.2. 3.3.1.3. 3.3.1.4. 3.3.1.5. 3.3.1.6. 3.3.1.7.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar .................................................................................44 Ipari szektor ..................................................................................................................45 Szolgáltató szektor .......................................................................................................47 Lakossági szolgáltató ágazatok ...................................................................................48 Termelő szolgáltató szektor .........................................................................................49 Kutatás-fejlesztés .........................................................................................................51 Turizmus .......................................................................................................................52

3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE B ÉKÉSCSABÁN ..................................................................... 55 3.4.1. Oktatás-nevelés ............................................................................................................................. 55 3.4.1.1. 3.4.1.2. 3.4.1.3. 3.4.1.4.

Óvodai nevelés .............................................................................................................55 Általános iskolai oktatás ..............................................................................................56 Középfokú oktatás ........................................................................................................57 Felsőfokú oktatás .........................................................................................................58

3.4.2. Egészségügy ................................................................................................................................... 58 3.4.2.1. Alapellátás ....................................................................................................................58 3.4.2.2. Szakellátás ....................................................................................................................59

3.4.3. Szociális ellátás ............................................................................................................................ 59 3.4.3.1. Alapellátás ....................................................................................................................60 3.4.3.2. Szakosított ellátások ....................................................................................................62 3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végző szervezetekkel kötött megállapodások .......................64

3.4.4. Tömegközlekedés ........................................................................................................................... 65

2


3.4.5. Közművek ....................................................................................................................................... 67 3.4.5.1. 3.4.5.2. 3.4.5.3. 3.4.5.4. 3.4.5.5. 3.4.5.6.

Villamos-energia ...........................................................................................................67 Vezetékes ivóvíz ...........................................................................................................67 Szennyvízcsatorna .......................................................................................................68 Belvízrendszer ..............................................................................................................68 Csapadékvíz elvezetése ...............................................................................................69 Gázhálózat ....................................................................................................................69

3.4.6. Hulladékgazdálkodás .................................................................................................................. 70 3.4.6.1. 3.4.6.2. 3.4.6.3. 3.4.6.4. 3.4.6.5.

Keletkező hulladékok fajtája, mennyisége ..................................................................70 Szelektív hulladékgyűjtés helyzete ..............................................................................71 Zöldhulladék gyűjtése ..................................................................................................71 Folyékony hulladékok kezelése ...................................................................................71 Állati hulladékok gyűjtése ............................................................................................71

4. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE ............................................................................................. 72 4.1. B ÉKÉSCSABA M EGYEI J OGÚ V ÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSÁVAL ................................................................................................................................................................ 72 4.1.1. Belváros............................................................................................................................................. 74 4.1.2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet ................................................................................. 79 4.1.3. Belvárostól északra eső nagyvárosias övezet.................................................................................... 84 4.1.4. Belvárostól észak-keletre eső városrész ............................................................................................ 89 4.1.5. Belvárostól keletre eső kisvárosias övezet ........................................................................................ 94 4.1.6. Lencsési vegyes övezet ...................................................................................................................... 99 4.1.7. Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet ........................................................................................ 104 4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet ....................................................................................................... 109 4.1.9. Jamina (Erzsébethely) .................................................................................................................... 114 4.1.10. Almáskertek .................................................................................................................................. 118 4.1.11. Mezőmegyer .................................................................................................................................. 123 4.1.12. Fényes ........................................................................................................................................... 128 4.1.13. Gerla .............................................................................................................................................. 133 4.2. ANTI - SZEGREGÁCIÓS TERV ............................................................................................................... 137 4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás ............................................................................................ 137 4.2.1.1. Bevezetés ................................................................................................................... 137 4.2.1.2. A városrészek főbb jellemzői az IVS átfogó helyzetelemzése alapján ..................... 140 4.2.1.3. Demográfia ................................................................................................................. 140 4.1.2.4. Képzettség .................................................................................................................. 141 4.2.1.5. Foglalkoztatottság ...................................................................................................... 141 4.2.1.6. Szociális helyzet ......................................................................................................... 141 4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata ........................................................................................ 144 4.2.1.8. Közműellátottság összegző elemzése ....................................................................... 148 4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága ................................................................. 149 4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása .............................................. 157 4.2.1.11. Esélyegyenlőség a közoktatásban ........................................................................... 157 4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megyei Jogú Város intézményeiben ...... 157 4.2.1.13. Lemorzsolódás ......................................................................................................... 166 4.2.1.14. Befogadó Állomás .................................................................................................... 169

4.2.2. Anti-szegregációs program ....................................................................................................... 169 4.2.2.1. 4.2.2.2. 4.2.2.3. 4.2.2.4. 4.2.2.5. 4.2.2.6. 4.2.2.7. 4.2.2.8.

Lakhatási integráció ................................................................................................... 169 Zártkertek vizsgálata .................................................................................................. 170 Oktatási integráció ..................................................................................................... 170 Munkaerő-piaci integráció.......................................................................................... 172 Infrastruktúra .............................................................................................................. 173 Egészségügy .............................................................................................................. 173 Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések ........ 174 Összefoglaló tábla ...................................................................................................... 176

5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE ........................................................................................... 185 5.1. TEMATIKUS CÉLOK ................................................................................................................................. 186 5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1) .......................................... 186 5.1.2 Társadalom (TC2) ....................................................................................................................... 189 5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3) ................................................................ 192 5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4) .................................................................................... 194

3


5.1.5. Közlekedés (TC5) ........................................................................................................................ 196 5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ................................... 199 5.2.1. B ELVÁROS ..................................................................................................................................... 199 5.2.2. B ELVÁROSTÓL NYUGATRA ESŐ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET ......................................................... 200 5.2.3. B ELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET ............................................................. 201 5.2.4. B ELVÁROSTÓL ÉSZAK - KELETRE ESŐ VÁROSRÉSZ .................................................................... 202 5.2.5. B ELVÁROSTÓL KELETRE LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET ............................................................. 203 5.2.6. L ENCSÉSI VEGYES ÖVEZET ......................................................................................................... 203 5.2.7. B ELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET ................................................................. 204 5.2.8. B ERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET ....................................................................................... 205 5.2.9. J AMINA (E RZSÉBETHELY ) .......................................................................................................... 206 5.2.10. A LMÁSKERTEK , H OBBYKERTEK , A LMÁSKERTI I PARI P ARK ................................................. 207 5.2.11. M EZŐMEGYER ............................................................................................................................ 208 5.2.12. F ÉNYES ....................................................................................................................................... 208 5.2.13. G ERLA ......................................................................................................................................... 209 6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA ............................................................ 209 6.1. I LLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL , TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL .............................................................................................................................................. 210 6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA .................................................................................................... 210 VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLATRENDSZERE ................ 212 7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK ...................................... 213 7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖLÉSE ........................................... 213 7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEM UTATÁSA ................................................................................................ 216 7.2.1. B ELVÁROS AKCIÓTERÜLET ......................................................................................................... 216 7.2.2. AGÓRA – I STVÁN M ALOM AKCIÓTERÜLET .............................................................................. 219 7.2.3. KALANDPARK ÉS A S PORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET .......................................................... 222 7.2.4. É SZAKI I PARTERÜLET AKCIÓTERÜLET ...................................................................................... 224 7.2.5. D ÉLI I PARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET ....................................................................................... 226 7.2.6. B ÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET .................................................................................................. 228 7.2.7. B ERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET ......................................................................... 229 7.2.8. J AMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET ........................................................................................... 231 8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .................................................................................... 234 8.1. I NGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ....................................................................................................... 234 8.1.1. Az Önkormányzatvagyona .............................................................................................................. 234 8.1.1.1. A törzsvagyon............................................................................................................. 234

8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEINEK ISM ERTETÉSE ...................................................... 241 8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet ..................................................................................... 241 8.2.2. Marketingstratégia ..................................................................................................................... 242 8.2.3. Beruházási kézikönyv ................................................................................................................ 242 8.3. P ARTNERSÉG ....................................................................................................................................... 242 8.3.1. Lakosság.......................................................................................................................................... 243 8.3.2. Civil szervezetek .............................................................................................................................. 243 8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok ........................................................................................................... 244 8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények .................................................................................. 244 8.3.5. Vállalkozások .................................................................................................................................. 245 8.3.6. Környező települések ...................................................................................................................... 245 8.4. V ÁROSFEJLESZTŐ T ÁRSASÁG ......................................................................................................... 246 8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere .............................................................................. 246 8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet..................................... 251 8.5. T ELEPÜLÉSKÖZI KOORDIN ÁCIÓ MECHANIZMUSAI ......................................................................... 254 8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSUL ÁSÁNAK MONITORINGJA .................................................................. 256 9. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................ 258

4


ELŐSZÓ AZ IVS MÓDSÍTÁSÁHOZ Jelen dokumentumban Békéscsaba Megyei Jogú Város hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiájának azon fejezetei kerültek módosításra, melyek alkalmassá teszik Erzsébethely (Jamina) városrész központi területét szociális célú városrehabilitációs projekt megvalósítására. A módosítás az alábbi alapelvek mentén történt: -

A hatályos IVS szerkezete megtartásra került, a fejezetek számozása nem változott.

-

Az IVS csak azon részei kerültek felülvizsgálatra, módosításra és pontosításra, amelyek Erzsébethely (Jamina) városrészt érintik.

1. V EZETŐI

ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen dokumentum Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját tartalmazza. A hosszú távú fejlesztési elképzelések kidolgozásának alapjául a jelenlegi helyzet értékelése és elemzése szolgált, melyeket a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján készítettünk el. Ennek során pontosan meghatározásra került a város településhálózatban betöltött szerepe, továbbá részletes állapotfelmérés készült a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozóan egyaránt, az

Önkormányzati

és

Területfejlesztési

Minisztérium

Területfejlesztési

és

Építésügyi

Szakállamtitkársága által készített városrehabilitációs kézikönyvben megadott szempontok alapján. A koncepció során meghatározásra került Békéscsaba városi szintű, 15 éves átfogó, stratégiai célja: a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központja szerepkör további erősítése, valamint az info-kommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós központtá válás. Az átfogó cél megvalósulását 7-8 éves időtávon elérni kívánt városi szintű tematikus célok segítik, melyek a gazdaság, a társadalom, a városi infrastruktúra, az ökológia, valamint a közlekedés területeit ölelik át. A tematikus célok az elvárásoknak megfelelően városrészekre kidolgozott fejlesztési koncepcióval kerültek alátámasztásra. Tekintve, hogy Békéscsaba városrészeinek elkülönítése napjainkban csupán formális jelentőséggel bír, szükségessé vált az egyes övezetekre vonatkozó részletes cél- és feladat meghatározása mellett azok identitástudatának meghatározása is. Ennek alapján az alábbi jövőképek kerültek meghatározásra:

5


Városrészek koncepciói: Belváros

„Korszerű, vonzó megye- és városközpont”

Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlődő városrész” Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet

„A második Belváros”

Belvárostól észak-keletre eső városrész

„Békéscsaba rekreációs központja”

Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet

„A szellemi és fizikai revitalizáció központja”

Lencsési övezet

„Közkedvelt zöldkerület”

Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet

„A multifunkcionális városrész”

Berényi úti kertvárosias övezet

„A sokoldalú városrész”

Északi Iparterület

„A jövő intermodális ipari központja”

Jamina (Erzsébethely)

„Jamina – Város a városban”

Almáskertek,

„Hobbikertek, Logisztikai és kereskedelmi csomópont”

Mezőmegyer

„Békéscsaba élhető kertvárosa”

Fényes

„A tradíciók érvényesülése a fejlődő kertvárosban”

Gerla

„Minőségi

lakókörnyezet

gyermekes

családok

számára” A helyzetértékelés és a fejlesztési stratégia komplementereként meghatározásra került az alábbi nyolc akcióterület.

Akcióterületek megnevezése 1. Akcióterület – Belváros 2. Akcióterület – Agóra – István Malom 3. Akcióterület – Kalandpark Sportcsarnok 4. Akcióterület – Északi Iparterület 5. Akcióterület – Déli Iparterület 6. Akcióterület – Bányatavak 7. Akcióterület – Berényi úti lakóterület

8. Akcióterület – Jamina központ

Akcióterületi fejlesztés Szent István tér rehabilitációja a megyeszékhely-funkció erősítése érdekében. Korszerű, multifunkciós közösségi tér kialakítása, illetve az ahhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztés. A jelenlegi Parkerdő helyen hagyományőrző sport és turisztikai attrakciók létrehozása. Az üzleti alapinfrastruktúra és logisztikai szolgáltatások intermodális kialakítása. Az iparterület intermodális logisztikai fejlesztése és az ipari alapinfrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági jelentőségének erősítése. Bányatavak aktív-, vizi- és horgászturisztikai célú átfogó fejlesztése. A lakótelep épületeinek rehabilitálása és a közterületek parkosítása, hasznosítása az élhetőbb lakókörnyezet kialakítása érdekében. Szociális célú fejlesztési szükségletek: lakásállomány komfortosítása, szociális és közösségi szolgáltatások bővítésével az életkörülmények fejlesztése. Funkcióbővítő fejlesztések terén: a közlekedési infrastruktúra, valamint a városi alközpont hangsúlyosabbá tétele a „város a városban” elgondolásnak megfelelően.

6


Az akcióterületeken végrehajtandó feladatok és az általuk elérendő célok részletes meghatározására és kidolgozása a későbbiekben kerül sor. Az egyes akcióterületi tervek kidolgozásának alapfeltétele Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelen fejlesztési stratégiára irányuló elfogadó és jóváhagyó véleményének kinyilvánítása.

7


JÖVŐKÉP 15-20 ÉVES ÁTF OGÓ CÉLKI TŰZÉSEK

7-8 ÉVES TE M AT I K U S CÉLKI TŰZÉSEK

Vonzó befektetői, természeti és városi környezettel rendelkező, térségi funkcióiban megerősödött megyeszékhely Városi funkciók erősítése

Gazdasági versenyképesség javítása

TC1 Gazdasági célkitűzések

TC2 Társadalmi célkitűzések TC3 Infrastrukturális célkitűzések

Berényi úti kertvárosias övezet: „A sokoldalú városrész”

2-3 ÉVES V ÁR O S R É S Z I SZINTŰ CÉLKI TŰZÉSEK

TC4 Ökológiai célkitűzések

TC5 Közlekedési célkitűzések

Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet: „A második Belváros”

Jamina (Erzsébethely): „Jamina – Város a városban”

Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet: „A multifunkcionális városrész”

Nyugati Ipartelep és Almási Kertek: „A jövő intermodális ipari központja”

Humán erőforrás, társadalmi környezet fejlesztése

Mezőmegyer: „Békéscsaba élhető kertvárosa”

Belváros: „Korszerű, vonzó, megye- és városközpont” Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet: „Dinamikusan fejlődő városrész”

Belvárostól északkeletre eső városrész: „Békéscsaba rekreációs központja”

Fényes: A tradíciók érvényesülése a modern városban” Gerla: „Minőségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”

8

Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet: „A szellemi és fizikai revitalizáció központja” Lencsési övezet: „Közkedvelt zöldkerület”

Almáskertek: „Logisztikai és kereskedelmi csomópont”


2. A VÁROS

SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

2.1. B ÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az épülő M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. A város területe: 19.393 ha. Békéscsaba megyeszékhelyi rangot 1950-ben kapott, de már ezt megelőzően is a térség egyik legjelentősebb települése volt. Ez teremtett lehetőséget arra, hogy a trianoni határokon belül fel tudta vállalni azokat a feladatokat, amelyeket ebben a térségben évszázadokon át az első világháború után Romániához került Nagyvárad és Arad látott el. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elősegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlődésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentős szerepet kell vállalnia a határ menti együttműködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erősítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Szeged – Hódmezővásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja.

9


A Dél-Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere

Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintű feladatait - a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkező - Gyulával osztja meg. Ennek történelmi oka, hogy ezek a városok felváltva töltötték be a megyeszékhely szerepét: a középkorban a megye névadó települése Békés, azt követően közel 500 esztendeig Gyula volt a megyeszékhely. A kedvező közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a 20. sz. első harmadában a megyeközponti funkcióba, 1950. óta Békéscsaba megyeszékhelyi ranggal rendelkezik. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004ben változott, mivel ekkor létrehozták az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony

és

Csabaszabadi)

állt.

A

Társulás

céljaként

„a

kistérség

önkormányzatai

együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg. 2008. január 1-jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli

10


súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe. A közép-békési település együttes A városok komplementaritásához, hálózattá szerveződéséhez elengedhetetlen partneri viszony kialakulásának országszerte ismert jó példája az integrációban viszonylag előrehaladottabb stádiumban lévő közép-békési városegyüttes. Békéscsaba, Gyula, Békés, peremvárosaik (pl. Mezőberény), valamint a környező szuburbanizálódó falvak alkotják a Dél-Alföld egyik legjelentősebb innovációt közvetítő térségévé fejlődő városrégiót. Ennek köszönhető az is, hogy az OTK-ban kijelölt alközpont funkciót nem egyedül Békéscsaba, hanem a Közép Békési Centrummal (Békéscsaba – Gyula – Békés) együttesen fogja ellátni. A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyűrű kapcsolatrendszere

1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegű központok, 8. „alvótelepülés”-jellegű községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok.

11


2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési csomópont jellegének köszönhetően bizonyos funkciókat illetően az egész megyére kiterjeszti vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat előbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell más közeli városokkal, elsősorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található). Az 1990-es években a helyi területfejlesztési szereplők döntéseinek és az önkormányzat költségvetési pozíciójának megnövekedett jelentősége miatt új tendenciák alakultak ki a településkapcsolatokban. Ennek hatására mára teljes mértékben a piaci viszonyok uralnak olyan ágazatokat, mint a banki, biztosítói szolgáltatások, a kereskedelem, továbbá ezek a tendenciák egyre erősebben behatolnak olyan városi funkciókba, mint a középfokú oktatás vagy az egészségügy. A megyeszékhelyen új, több település lakossága által igénybevett intézmények is megjelentek, ilyen a munkaügyi központ vagy a vállalkozásfejlesztési alapítvány. Összefoglalva: a városi ellátó funkciókban minőségi differenciálódás ment végbe az 1990-es években. Ennek a folyamatnak a felgyorsulása köszönhető volt annak is, hogy a fogyasztói oldalon lényegesen nagyobb szerepet kapott a szabad választás (pl.: oktatási intézmény és fekvő-, illetve járóbeteg-szakellátó intézmény), illetve, hogy a személygépkocsihasználat terjedésével relatíve javult a központok elérhetősége. A Békéscsaba vonzáskörzetében bekövetkező változásokat jól érzékelteti, hogy a korábban Orosháza vonzáskörzetébe tartozó Csorvás egy 2002-ben folytatott felmérés szerint egyre erősebben kötődik Békéscsabához. A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsősorban a munkahelyek, az oktatás, ezen belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást nagyban elősegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága nagyvárosias környezetben, minőségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza elsősorban a fiatalabb korcsoportokat. A város elsődleges vonzáskörzetét a következő települések alkotják: Békés, Gyula, Elek, Mezőberény, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Kondoros, Kétegyháza, Szabadkígyós, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lőkösháza, Csanádapáca, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka, Bélmegyer és Tarhos. A fent felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él. Békéscsaba vonzáskörzete is az egész Alföldre jellemző településszerkezettel rendelkezik, miszerint a kevés, nagy lélekszámú és nagy kiterjedésű város mellett számos kisebb település, illetve jelentős

12


tanyás térségek találhatóak. A fenti 24 településből 5 város, 5 nagyközség és 14 község címmel rendelkezik. A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár), illetve csökkentett működésre kényszerült (KNER Nyomda, Konzervgyár stb.). A Békéscsabán működő kb. 9800 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sőt nemzetközileg elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald Kft., BÁÉV Zrt., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Kner Packaging Kft., Wienerberger Zrt.). Békéscsabának a munkaerő-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképző intézmény, valamint 1 felsőoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít. Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körűen látja el a megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentős, meghatározó szerepet tölt be a térségben a foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten Békéscsaba teljes értékű városi funkcióval rendelkezik.

3. A VÁROS

EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1. B ÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI 3.1.1. Természeti környezet

Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a román határ (Gyulavarsánd) tőle mintegy 20 kilométerre, keleti irányban található. Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész. Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentős előrelépésnek tekinthető a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át, amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja bemutatni. Az egyesület további települései a következők: Békés, Gyula, Mezőberény, Doboz, Köröstarcsa, Vésztő, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe Romániára is átnyúlik, és kiterjed a Király-erdőre, a Bihar- és Béli-hegységekre.

13


Békéscsaba természeti környezetét elsősorban a mezőgazdasági területek és a véderdők alkotják. Békéscsabán 1985-től kezdődően mintegy 31 védett területet jelöltek ki. A város bel- és külterületének védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág megőrzése szempontjából. A helyi védettségű területek közül ki kell emelni az Élővíz-csatornát, a Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévő erdőket. 3.1.1.1. Élővíz-csatorna

A térség nagy jelentőségű vízgazdálkodási létesítménye, az 1777-ben megépült vízgazdálkodási, esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentőséggel bíró Élővíz-csatorna, mindezek mellett a várost átszelő csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét. Az Élővíz-csatorna az országosan is egyedülálló város együttest, Gyulát, Békéscsabát és Békést kapcsolja össze. A csatorna vízminőségét alapvetően a Fehér-Körös tápvíz minősége, a vízutánpótlás mértéke, valamint a csatornát érő diffúz és pontszerű szennyeződések mennyisége határozza meg. Szárazság esetén, kisvízi időszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentős problémákat okozott, azonban a vízpótlás hiánya a 2008-ban befejeződött INTERREG III./A projektnek köszönhetően megoldódott. A fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minőségére jelentős hatást gyakorolt az öntözés céljából történő vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése. 3.1.1.2. Zöldterületek

Békéscsaba országos átlagban kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik az erdős területek és zöldterületi ellátottság szempontjából. A városban kevés az összefüggő, városszintű közpark, a meglévők közül a legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintű park, melyek gyakran elhanyagoltak, alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok és a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok. A fentiek mellett azonban az utóbbi 10 évben történt fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környező városokhoz képest. A zöldterületek közel kétszeresére nőttek az elmúlt tíz évben, 2007-ben a zöldterületek nagysága a város egészében 2.426.000 m² volt, a területváltozások miatt az összterülethez viszonyított arányuk mégis csökkent. A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdő (44 ha). Ez utóbbi, illetve a település környéki erdők a jó megközelíthetőségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévő jelentős zöldterületek közül kiemelendő Póstelek, amelynek határában az 1990-es években génrezervátum működött.

14


A zöldterületek aránya Békéscsabán

Forrás: KSH T-STAR, 1990-2002 adatbázis

3.1.1.3. Környezetvédelem

Levegő Egy város levegőminősége a település nagyságának, térszerkezetének, gazdasági jellegének, valamint területi elhelyezkedésének együttes tényezőitől függ. Békéscsaba a légszennyezettség szempontjából kedvező képet mutat, bár az ilyen jellegű ártalmak a gazdasági növekedés, a feldolgozóipar, az egyre intenzívebb helyi és az átmenő forgalom, valamint a lakosság szokásai miatt jelentősen változhatnak. A légszennyezés forrásai: a város légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtésből, az üzemi, technológiai tevékenységekből és a közlekedésből erednek. Ezek pont-, diffúz-, és vonalforrásként terhelik a levegőt. A fűtési, ill. üzemi-technológiai eredetű kibocsátások éves mennyiségei alapján megállapítható, hogy évente mintegy 800 ezer tonna légszennyező anyag kerül a város a levegőjébe. Az országos Immisszió Mérő Hálózat 1974. óta rendszeresen vizsgálja a magyarországi települések ipari és közlekedési eredetű légszennyezettségét. Békés megye 1976 óta tagja ennek a hálózatnak, a megye területén négy városban történik ilyen mérés. Békéscsaba területén három ponton mérik a levegő kéndioxid-, nitrogéndioxid-szennyezettségét, valamint a szálló, az ülepedő por mennyiségét, és az ülepedő por ólomtartalmát. Mérőállomások a város belterületén a gyógyszertári központnál a Lencsési lakótelepen, a Napsugár Integrált Óvodánál és az Orosházi úton lévő Sütőker Zrt-nél vannak.

15


Békéscsaba egész közigazgatási területe a „védett I” levegőminőségi kategóriába tartozik, kivéve a három különálló ipari övezetet, ami „védett II” terület. Ezek a kategóriák meghatározzák a levegőminőségi határértékeket, és az érvényre juttatandó kibocsátási határértékeket is. Az elmúlt évek beruházásai (Békéscsabát elkerülő forgalmi út) javították Békéscsaba városának levegőjét, valamint a jövőben megvalósítandó technológiai fejlesztések tovább javítják a város és környezetének levegő tisztaságát.

Vizek Békéscsaba Környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a felszín alatti vizek. A város topográfiai helyzetét jellemezve ki kell emelni, hogy nagyrészt a mai vasúti fővonaltól keletre eső terület a Körösök árterén helyezkedik el, a belterületen az ártérhatár gyakorlatilag az Élővíz-csatorna bal oldali vonulatával párhuzamosan halad. Az ettől nyugatra eső területekre, elsősorban Jamina vízgazdálkodására még a jelenlegi körülmények között is az egykori folyómedrek gyakorolnak hatást. Az árvíztől veszélyeztetett városrész magassága 84–86 mBf-i szinttel jellemezhető. A folyók kiáradásaitól elsősorban a Fehér- és a Kettős-Körös bal oldali védőtöltése, illetve a körgát védi meg. A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg az eredeti medrek. Ugyanakkor föld- és építőanyag kitermelés miatt nagy felületű bányagödrök jöttek létre a város több külterületi pontján. Az Élővíz-csatornának esztétikai, városképi, tájszerkezeti jelentősége van, melyek befolyásolják Békéscsaba városának mindennapi életét. Az Élővíz-csatorna vízminősége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétől függően alakul. A kedvező termálvíz hasznosítási lehetőségek Békéscsabára is jellemzőek. A városban működő Árpád fürdőt ellátó termálvíz jótékony egészségtani hatásai bizonyítottak, azonban az itt feltörő termálvizek csak különböző szigorításokkal és időszakosan helyezhetők el befogadókba. A Jaminában létesített 3-102 kataszteri számú termálkút vize magas sótartalmú. Hasznosítására újabban határozott lakossági igény mutatkozik. A szigorú környezetvédelmi feltételek miatt a konkrét hasznosítás létesítmény-szintű megfogalmazása nem történt meg.

A technikai és technológiai

fejlődése kapcsán újabb alkalmazási lehetőségek is vizsgálandóak, mint pl. a hőszivattyúk, hőcserélők használata.

Talajok Békéscsaba közigazgatási területén található talajtípusok vizsgálatakor el kell különíteni a város külterületén található „természetes genetikájú” talajokat, melyek minőségüknél fogva jelentős környezeti potenciált jelentenek a település számára, valamint a belterület ún. antropogén talajait, melyek talajszelvényei igen zavartak, rajtuk a természetes talajképződés jegyei, az egyes genetikai

16


szintek már nem figyelhetők meg, sőt sok esetben feltöltéseknek tekinthetők. Békéscsaba jellemző talajtípusainak kialakulására az éghajlat, a geomorfológia, a domborzat és a jellemző talajképző kőzeten túl a terület hidrológiai adottságai (a talajvízszint mélysége, a talajvíz kémiai összetétele, a felszíni vízhálózat) is döntő hatással voltak. A tájban ható talajképző tényezők összességükben a különböző típusú csernozjomok kialakulásának kedveztek. A területen legjellemzőbbek a réti csernozjom talajok, melyeknek mind az öt jellemző altípusa dominánsan előfordul a várossal határos területeken: megfigyelhető karbonátos, nem karbonátos, mélyben sós, mélyben szolonyeces, valamint szolonyeces változat is. A legjellemzőbb talajtípusok az alábbiak: réti talaj, réti csernozjom minden változata, nem karbonátos és karbonátos réti talaj változatok, csernozjom réti mélyben sós és szolonyeces változatai, szolonyeces réti, s a csatornák mentén humuszos öntés. Kis foltokban előfordulnak szikes talajok is: réti szolonyec és szoloncsákos szolonyec. A talajt potenciálisan veszélyeztető szennyező források több csoportba oszthatók: felszíni és felszín alatti szennyezőkre, valamint pontszerű, vonalas és nagykiterjedésű szennyezést eredményező potenciális szennyező forrásokra. A felszín alatti és általában pontszerű vagy vonalas szennyezést a város területén levő benzinkutak, továbbá a szennyvízberuházás megvalósításáig a csatorna-hálózat hiánya, illetve a rekonstrukcióra szoruló szakaszok eredményezhetnek. A város közigazgatási területén, számos mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató üzem tevékenykedik, mely tevékenységek egy része a növénytermesztéshez, más része az állattenyésztéshez kapcsolódik. Lehetséges felszíni, nagy területre kiterjedő talajszennyező forrásként jöhetnek számításba a város közigazgatási határán belül tevékenykedő, több 10-100 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemek. Békéscsaba külvárosi területein, a kertes házaknál hagyományosan kiskertművelés, helyenként intenzív talajművelés (fóliás gazdálkodás), valamint állattartás jellemző. A kiskertekben a talaj mezőgazdasági tevékenységből és haszonállattartásból eredő szennyezése nem ismert. A kedvezőtlen minőségű talajvíz és szikesedés főbb okozói a helytelen öntözésből, a vízelvezetés megoldatlanságából eredő tartós vízszintemelkedés és a szakszerűtlenül végzett hígtrágya-elhelyezés. Védett természeti értékek A város természeti értékeinek védetté nyilvánítása 1985-ben kezdődött el. A természetvédelmi mozgalomban elkötelezett szakemberek számának növekedése, a társadalom szemléletének változása következtében fokozatosan egyre több kisebb terület, fasor, egyedülálló fa vált védetté a városban. A jogi oltalom alá vont területek a következők: -

Világháborús hősi temető

17


-

Gyóni Géza u.-i ezüstjuhar fasor

-

Kinizsi u.-i japánakác fasor

-

Széchenyi liget és mellette az izraelita temető

-

Réthy P. Kórház kertje

-

Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola kertje – (Gyulai út 11-13.)

-

Deák u.-i hársfasor – helyenként erősen csonkítva

-

Dr. Becsey Oszkár u.-i nyírfasor – kihalófélben

-

Árpád sori fasorok és az Árpád liget maradványa – veszélyben a strand növényállománya

-

Lencsési úti tölgyfasor – fogyatkozóban, sok elhalt egyed a magas területfeltöltés miatt

-

Fényesi tölgy – magányos fa

-

Fiala-csárdai tölgyfacsoport

-

az Élővíz-csatorna és parti sávja Veszelytől Sikkonyig – változatos, sok fafajjal

-

Nagyrét, tanya kocsányos tölgye – magányos fa

-

az Élővíz-csatorna – Sikkonyi botoló füzei – kiöregedőben, eltűnőben

-

Bandika-fa, szürkenyár facsoport

-

Cimbora-fa, szürkenyár – magányos faóriás

-

Veszelyi tölgyfa-csoport

-

Gerla, kastélypark

-

Póstelek, kastélypark

Az eddigiekben végzett természettudományos kutatások alapján kijelenthető, hogy további területek védelem alá helyezése nem várható. Ezt részben magyarázza is a városkörnyék mezőgazdasági kultúrtáj-jellege, az egyre inkább beszántott, sőt az elbontott csatorna menti földhányásokon lévő gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a természetvédelmi (kezelői) érdekek között keletkezett alapvető ellenérdekek. A természetvédelmi területek felügyeletét, kezelését, a kezelés koordinációját a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi csoportja látja el. Hatékony segítséget jelentene számukra, ha a közelmúltban létrehozott Mezőőri Szolgálat kiemelt feladatként kapná ezen területek ellenőrzését.

3.1.1.4. Zaj Közúti zaj A közúti forgalom által okozott zajterhelés elsősorban a várost átszelő 44-es, 47-es főutak mentén jelentős. Ez főleg a Szarvasi út - Jókai u. - Petőfi u. - Bartók B. út - Bánszky u. - Bajza u. útvonalon és a Békési út mentén okoz jelentős terhelést. A közlekedési zajterhelés meghatározására − a 44-es, 47es főutak várost átszelő szakaszai mentén − az 1993. és 1995. évek folyamán történtek zajmérések. A mérések azt mutatták, hogy mind a nappali, mind az éjszakai időszakban határérték feletti terhelés éri az út menti lakóházakat, ezen belül az éjszakai túllépés a nagyobb mértékű. A várost elkerülő út

18


megépítését követően a zajterhelés – elsősorban az átmenő teherforgalom mérséklődése miatt – jelentős mértékű csökkenése valószínűsíthető, ennek alátámasztására ugyanakkor újabb mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Vasúti zaj A vasúti zaj által érintett lakóterületek közé a Szabolcs u., Őr u., Kazinczy lakótelep és a Jamina városrészen: a Szerdahelyi u., Vasút u., Darányi u., Táncsics u., Kertész u., Tompa u., Ludvigh u. tartoznak. A Szabolcs u. és az Őr u. zajterhelésének megállapítására történtek vizsgálatok 1989-ben. A nappali időszakban és a reggel 05-06 óra közötti időszakban a közúti forgalom határozta meg a zajterhelést, a vasút zaj elsősorban éjszaka volt domináns. A fenti vizsgálatot követően készített mérési információk hiányában a zajterhelés pontos értéke nem határozható meg, azonban az éjszakai időszakban jelentkező nagyobb terhelés ma is meghatározó. Repülési zaj A repülőtér 2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az előzetesen meghatározott zajgátló védőövezet figyelembe vételével történt, így a létesítmény zajvédelmi szempontból is az előírásoknak megfelelően működik. Üzemi zaj Határérték feletti zajjal terhelt területek: Ma már mindössze két ipari telephely van, mely a környezetét határérték feletti zajjal terheli. 1. Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88. alatti téglagyára a Vásárhelyi u., Lugosi u., Temesvári u., Cserepes u.-i lakóházakat terheli. 2. KNER Nyomda Zrt. Központi üzeme az Áchim L. u.-i és a Csokonai u.-i lakóházakat terheli. Szolgáltató létesítmények zaja Jelenleg a szolgáltató létesítmények egyike sem okoz tartósan határérték feletti zajterhelést. Az önkormányzati zajvédelmi hatáskör ellátása és a helyi zajvédelmi rendelet 1994. év során történt életbe lépése azt eredményezte, hogy ezek a problémák jórészt megoldottá váltak. A piac területén működő nagybani piac zajára vonatkozóan nem történtek eddig vizsgálatok; ez valószínűsíthetően az éjszakai határérték feletti terhelést okoz a szomszédos tömbházak lakásain. 3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletformálása A városban kevés olyan non-profit szervezet működik, amely a környezet- és természetvédelem ügyét képviseli (Városvédő és Városszépítő Egyesület, White Club, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület,

19


Körösök Völgye Turista Egyesület, Körös Klub). Több egyesület a nevében vagy tevékenységi körében megemlíti ugyan a környezet- és természetvédelmet, de közülük hatékonyan kevesen dolgoznak. A White Club rendezvényei, kiadványai és megmozdulásai előretekintőek a város, a megye, valamint a régió fejlődését célozzák meg. Ennek szükséges eszköze, hogy a klub minél többször találkozzon a lakossággal, és minél több helyen fogadják el szakmai ismeretüket, tudásukat. A szervezet részt vett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács gazdaságfejlesztési kabinetjének munkájában, illetve 1999-ben kistérségi SAPARD programok elkészítésében. Egyrészt tájékoztatta a lakosságot ezekről a programokról, mert annak agrár-környezetvédelmi vonatkozásai teljesen újszerűek voltak, másrészt viszont az EU környezetpolitikájának egyik alapvető tétele a lakosság állandó tájékoztatása és bevonása a környezetvédelmi döntéshozatalba. 2000-ben a White Club lakótelepeken tájékoztatott a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, kezdeményezte, szervezte a családi szelektív hulladékgyűjtés gyakorlati megvalósítását, mivel köztudott, hogy a fenntartható hulladékgazdálkodásra való „nevelést” az iskolákban és a háztartásokban kell először megvalósítani. A diákok bevonásával, felkészítésével sikeresen lehet kezdeményezni a papír, a műanyag és az üveg szelektív gyűjtését. A környezet- és természetvédelmi szervezetek jelenlegi törekvései azonban elfogadhatóak, mind az iskolarendszerű oktatás, mind pedig a nyílt konferenciák szervezése terén. Az önkormányzat a törvényi előírásoknak megfelelően létrehozta a Környezetvédelmi Alapot. Az alap pénzeszközeinek bevonásával a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek munkájával a környezettudat- és szemléletformálást segíti, ami a jelenleginél szerteágazóbb és mélyrehatóbb is lehetne. A tudatformálás teljességének elérése érdekében kiemelkedő fontosságú a lakosság naprakész és állandó tájékoztatása, amelyet a környezeti információs rendszer bevezetése lényegesen megkönnyítene.

3.1.2. Épített környezet 3.1.2.1. Városszerkezet Békéscsaba

mai

közigazgatási

határai

1994-ben

alakultak

ki.

A

város

területe

193,94

négyzetkilométer. Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos szempontból nem előnyösek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fővonal mintegy „kettévágja” a várost, jelentős lakóterületekről (Jamina, Nyugati Kertváros) nehezíti a városközpont megközelítését; a vasutat keresztező gyűjtőutak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város szerkezetét, szerkezetének fejlődését két fő útvonal (44-es és 47-es számú utak), két vasútvonal (Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki vasúti fővonal és a Nagyvárad – Szeged vonal), valamint az Élővíz-csatorna határozza meg. A város jelentős funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út és a Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, majd nem mesze a piac, a Csaba Center, a sétáló utca, a Szent István téren a Polgármesteri Hivatal, a Szabadság téren az

20


Okmányiroda, a Gyulai úton a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, valamint a főiskola épülete adnak helyt a város által ellátott jelentős funkcióknak. A vasútvonaltól keletre eső településrész az Alföldön gyakori halmaztelepülés szerkezeti elemeit mutatja, míg a vasútvonaltól dél-nyugatra eső Jamina településrész eltérő városszerkezeti képet mutat, és leginkább a szervezett soros településtípusra emlékeztet. Ennek oka, hogy a településrészen a XVIII. századtól szőlőművelés folyt, amely így kissé szabálytalan hálót alkotó dűlőúthálózattal rendelkezett. A városrész mai utcahálózata ennek a dűlőúthálózatnak a besűrítésével jött létre. Békéscsaba környékén több száz tanya fekszik. A tanyavilágot a városból sugárszerűen kifutó országutak szelik Kisrétté, Felsőnyomássá, Fürjessé, Kerekké, Fényessé (Fövenyessé), Nagyrétté, Vandháttá – kisebb-nagyobb külön világokká. 3.1.2.2. Épület- és lakásállomány

A város épületállománya igen sokféle építési módot mutat. Az 1945. előtt épült mintegy 5.530 db lakóház 80%-a vályogból készült. Az 1945-1959. között épült lakások (1.729 db) mintegy 30%-a vályogból épült ház, továbbá ekkor jelentek meg az első iparosított technológiával épített házak is. Ezt követően az 1960-as és 1990-es évek között épült Békéscsaba lakótelepi lakásállományának 90%-a. A vályogból épült házak száma egyre csökkent az 1960-as évektől kezdődően, míg az egyéb technológiával (főként téglából) épült házak az összes épülő házhoz viszonyított aránya a ’60-as években mintegy 50%, a ’70-es években 30% körüli, ’80-as években 50%, míg a ’90-es években 80% volt. Békéscsaba épületállományának további jellemzője, hogy az országos tendenciához képest korábban kezdődött meg a régi épületek értékőrző belső és külső felújítása, így nagy arányban maradtak meg ezen lakóházak a városban. Lakások Lakások száma (db)

aránya az

1960.

összes

előtt

lakásra

épült

vonatkoztatva

1960-

1970-

1980-

1969.

1979.

1989.

között

között

között

épült

épült

épült

1989. után épült

Panel, blokkházak

8 780

33,6%

22

1 433

4 581

2 580

164

Vályog

5 976

22,9%

5 062

657

168

46

43

11 351

43,5%

2 174

2 162

2 413

2 792

1 810

26 107

100%

7 258

4 252

7 162

5 418

2 017

Egyéb (tégla, kő, fa, kézi falazóelem) ÖSSZESEN

21


A mai állapotokat szemlélteti a fenti táblázat és a lenti diagram, melyből jól látszik, hogy Békéscsaba jelenlegi lakásállományát több, mint 33%-ban iparosított technológiával épült lakások alkotják, ami igen magas, tekintve, hogy a fővárosban ez az arány 35%. Magas, mintegy 23%-os a lakáspolitikai szempontból szintén jelentős problémákat felvető vályogból épült házak aránya is.

Lakásállomány 8000 7000 6000 5000 4000

Egyéb (tégla, kő, fa, kézi falazóelem) Vályog

3000 2000

Panel, blokkházak

1000 0 1960 1960- 1970- 1980- 1990 előtt 1969 1979 1989 után épült között között között épült épült épült épült

További probléma lehet, hogy a házak közel 30%-a 1960. előtt épült, és csak mintegy 8%-a épült 1990. után. Ez alapján elmondható, hogy Békéscsabára is jellemző a lakásállomány elöregedése.

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

Lakónépesség száma (fő)

Lakásállomány (db)

67 968

27 721

14,7

Mezőmegyer

2 027

708

18,2

Berényi úti kertvárosi övezet

5 669

2 326

22,2

11 199

5 528

5,8

Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet

3 228

1 479

17,7

Belváros

4 432

2 179

2,6


2 851

968

18,4


4 557

1 382

10,9

Belvárostól déle lévő kisvárosias övezet

4 672

1 943

17,5

Lencsési övezet

8830

3707

0,9

14 483

5 295

19,5

80

40

30,0

1 499

489

25,4

715

254

33,5

Békéscsaba összesen

Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet

Jamina Északi Iparterület és Almáskertek Gerla Fényes Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001

22


A városban összesen a lakások 14,7%-a alacsony komfort fokozatú, városrészek közötti eloszlásuk azonban eltérő. A Lencsési övezet 3.707 lakásának csupán 0,9%-a alacsony komfort fokozatú, Fényes városrészben azonban a lakások 33,5%-a tartozik ebbe a kategóriába. A Belvárosban leginkább a XIX. század második felében, a polgárosodás hatására épült többszintes lakástömbök, illetve a Belváros déli részén az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején épült ötszintes panel-, illetve blokkházak találhatóak. A XIX. század második felében a legrangosabb utcák egyszintes épületeinek zártsorúvá válása indult meg a Belvároshoz közel eső értékes területeken, és ez jellemzi jelenleg a Belvárostól északra, illetve délre fekvő kisvárosias területeket is. A nagyvárosias környezetet a városban a ’70-es, ’80-as években épült telepszerű blokk, illetve panel technológiával épült házak adják. A Belvárosi lakótelep épületei ötszintes lakóépületek. A belvárostól nyugatra elhelyezkedő Millenniumi lakótelepet az 1980-as évek második felében épült 5 szintes panelházak, míg a Kazinczy lakótelepet az 1960-as években épült 4 emeletes blokkházak és 5 szintes panelházak alkotják. A város délkeleti részén elhelyezkedő, ’70-es és ’80-as években épült József Attila (Lencsési) lakótelep szintén 4 emeletes blokkházakból, valamint 5 és 10 emeletes panelházakból áll. A belvárostól délre fekvő 521 lakást magába foglaló, 5 szintes házakból álló Penza lakótelep az 1960as években, „szocreál” stílusban épült. A város legkisebb lakótelepe a legrégebben épült, blokkházas, 220 lakással rendelkező Áchim L. András lakótelep. Békéscsabán különösen fontos figyelmet fordítani a lakótelepekre, ugyanis a népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban, ráadásul az épületállomány meglehetősen elöregedett. A belvárostól távolabb eső kertvárosias lakókörnyezetekre az egyszintes utcafrontos, vagy előkertes családi házak a jellemzőek, ezeknek a településrészeknek a szerkezete is eltér a belvárosi és a kisvárosi övezetek halmazos településszerkezetétől, és inkább a szervezett soros szerkezet jegyeit viselik magukon. Önkormányzati bérlakások

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Önkormányzati bérlakások száma 674 585 619 490 476 446 506 511 544 537 530

Önkormányzati bérlakásban élők száma 1 820 1 521 1 547 1 176 1 142 1 070 1 214 1 243 1 306 1 293 1 280

Összkomfort 369 324 312 262 255 232 292 297 330 330 340

23

Komfortfokozat FélKomfort Komfort komfort nélkül 222 16 37 187 14 30 215 32 30 151 29 15 144 29 15 144 29 12 144 29 12 144 29 12 144 29 12 138 29 23 126 27 20

Szükséglakás 30 30 30 33 33 29 29 29 29 17 17


Az országos statisztikák azt mutatják, hogy 1999. és 2005. között a bérlakás-állomány közel felére esett vissza. Ez a tendencia azonban nem mutatkozik meg Békéscsaba bérlakás-állományában, itt ugyanis 1999-2002. között bár 30%-kal visszaesett az önkormányzati lakásállomány, azonban 2002. után az akkori állományhoz képest 20%-os gyarapodás valósult meg 2005-ig, majd az ezt követő időszakban stagnált a bérlakások száma.

Bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlása 100% 80% Szükség-lakás 60%

Komfort nélkül Fél-komfort

40%

Komfort Össz-komfort

20% 0% 1997

1999

2001

2003

2005

2007

A jelenlegi bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10% alatti a fél-komfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg csak 3% a szükséglakások aránya.

Bérlakások száma városrészenként (db) Belváros 51

3

Belvárostól Nyugatra eső nagyvárosias övezet

97

Belvárostól Délre eső kisvárosias övezet Belvárostól Északra eső kertvárosias övezet

122

Belvárostól Keletre eső kertvárosias övezet Berényi úti kertvárosias 7

169

16

Jamina Lencsési vegyes övezet

26 39

Oncsa-Béke kertek

A fenti diagramokon jól látszik, hogy a bérlakás-állomány közel 30%-a iparosított technológiával épült, és legnagyobb arányban a Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezetben található, valamint jelentős a bérlakások száma a kertvárosias Jamina városrészben. Meglepően sok (közel 20%) az

24


önkormányzat által fenntartott bérlakás a Belvárosban is, míg elenyésző a Belvárostól észak-keletre eső városrész és a Berényi úti kertvárosias övezet bérlakás-állománya.

3.1.2.3.Műemlékek, helyi építészeti értékek Az alföldi városok többségéhez hasonlóan Békéscsaba építészeti és kulturális örökségére, sajátos településszerkezetére is az elmúlt két-három évszázad építő és természetátalakító munkája bírt meghatározó jelentőséggel. Békéscsabán a műemlék jellegű építmények száma viszonylag alacsony, azonban a város nyilvántartott építészeti öröksége folyamatosan bővül. A Helyi Építészeti Szabályzat 29 műemléket és 73 helyi védettséget élvező épületet, épületegyüttest sorol fel. A város műemléki épületeit a XVIII. és XIX. században emelték. A műemlékek egyik fontos csoportját az elsősorban barokk és klasszicista stílusjegyeket magukon viselő egyházi épületek (templomok, parókiák) alkotják. A város egyik legegyedibb műemléke a Kárpát-medence legnagyobb evangélikus temploma. A főként klasszicista és historizáló stílusban épült kúriák mellett néhány városi középület, eredeti állapotát megőrző lakóház, illetve gazdasági épület is kiemelt védelmet kapott. A helyi védettségre érdemes épületek az előbbieknél később épültek, koruk a száz-százötven évestől a néhány évesig terjed. A középületek (iskola, hivatal, vasútállomás) és lakóházak mellett számos gyárépület, „ipari műemlék” is felkerült a védendők listájára. Helyi műemléki épületek −

Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő épülete 1922-ben épült, és 2003-ban újították fel. A Jókai Színház az Alföld első kőszínháza volt. 1877-79 között épült, és 1913-ban nyerte el mai alakját.

−

Az evangélikus kistemplom a XVIII. században, 1743-ban épült barokk stílusban.

−

Az evangélikus nagytemplom Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus temploma, copf és empire elemek díszítik. Az eredeti 70 méter magas torony sisakját 1843-ban leegyszerűsítették, ekkor nyerte el mai alakját.

−

Az Evangélikus Gimnázium neocopf épülete 1899-ben épült Sztraka Ernő tervei alapján.

−

A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus nagytemplomot Hofhauser Antal tervezte, 1910. június 12-én szentelte fel Fetser Antal püspök.

−

A Jézus Szíve Katolikus templomot 1993-ban adták át a híveknek. Az épület építészeti szépségét az is bizonyítja, hogy az alkotót, Patay Lászlót a Pápa kitüntette a művéért.

−

A Kossuth szobrot a város polgárai emeltették 1905-ben. A szobor Horvay János alkotása.

−

A Munkácsy Mihály Múzeumban a gyermekkorában itt élő és alkotó nagy magyar festő munkásságát örökítették meg. Az épületet 1899-ben adták át.

−

A Meseház Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.

25


−

Az Élővíz-csatorna partja mellett a Belvárosban található a Szoborsétány, ahol a város nagyjainak, hírességeinek mellszobrai állnak.

−

A romantikus stílusú Városháza 1873-ban épült fel. Az építész Sztraka Ernő volt, a homlokzat pedig Ybl Miklós tervei alapján készült.

−

További védett épületek: Szent István malom, Vajda-ház, ligeti Sörkert, a vasútállomás, Szent István tér 12. sz. alatti épület.

3.1.3. Infrastruktúra 3.1.3.1. Közúthálózat A város külső kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének legmeghatározóbb elemei a 44-es és a 47es számú másodrendű főutak, melyek biztosítják az összeköttetést az alföldi régiók három megyeszékhelyének irányába, illetve Románia felé. Az M5-ös autópályával való összeköttetést biztosító 44-es út fejlesztése a főváros közúton való megközelíthetősége javításának legfontosabb feltétele. Az északi elkerülő út megépítésével jelentősen lecsökkent a városon átmenő tranzitforgalom, valamint az új út a város úthálózatának tehermentesítését is ellátja. Békéscsaba és városkörnyéke közúti kapcsolatait elsősorban a fent leírt főúthálózat adja, viszont emellett a város körüli délre eső települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendű úthálózatnak is. A városba bevezető főutak igen jelentős forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebből kifolyólag csúcsforgalmi időszakokban gyakran lassú és nehézkes az előrejutás. A kialakult helyzethez hozzájárul az is, hogy teljes elkerülő út híján Békéscsabát a déli utak forgalma is terheli, illetve nem megfelelő a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintű keresztezések száma sem. A város belső forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentőségű lenne a várost délen elkerülő út megépítése, amely a logisztikai funkciók javulása mellett a környezetvédelmi szempontból is előnyös hatással járna. Békéscsaba belterületi közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, Békéscsabán átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%-a burkolt. A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras szerkezetű, kevés körirányú elemmel.

26


Békéscsaba közúti megközelíthetősége

Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 2008

3.1.3.2. Vasúthálózat Békéscsaba várost területileg mintegy kettéosztja a Budapest-Lökösháza helyenként kétvágányú villamosított vasútvonal, mely egyben része a 4-es korridor nemzetközi törzsvonalnak is. A fővonal korszerűsítése jelenleg folyamatban van, MÁV beruházásban Európai Uniós forrásból 160 km/h sebességre méretezett pálya kialakítása történik meg. A pályakorszerűsítéssel egyidejűleg szintbeli közúti kereszteződések kerülnek megszüntetésre, illetve átépítésre. A vasúti pályaudvar a város területi központjában van. Közvetlen mellette került kialakításra a helyi és helyközi Volán járatok fogadására alkalmas buszpályaudvar is. A pályafelújítással egyidejűleg sor kerül az állomás épületének korszerűsítésére, gyalogos aluljáró kiépítésére, illetve a VOLÁN és a MÁV pályaudvar földalatti gyalogos összeköttetés biztosítására is. A pályaudvarról kiindulva mellékvonalon még elérhető a Szeged – ahová óránként indul személyvonat – és Gyula útirány is. 3.1.3.3. Kerékpárutak Jelenleg Békéscsabán részben beszélhetünk összefüggő kerékpáros úthálózatról. A kerékpárút hálózat hossza közel 36 km. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak

27


mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belő zónáiban részben megoldott. A város domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul. 3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák A járdaszegélyek, az átkelőhelyek jelentős részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését segítő burkolati elemek (látó kő) és jelzőlámpás megoldások azonban még nem terjedtek el – bár a folyamatban lévő fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közművek járdabontásai után teljes szélességű helyreállításra kötelezettek a kivitelezők, amely előírás számos töredezett járda-felület megújulását tette lehetővé. Általában a járdák műszaki állapota – a frissen felújítottakon kívül – mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival való közlekedést. A tömegközlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok is rekonstrukcióra szorulnak. 2008-ban indult az a hat éves járda-felújítási program, mely a meglévő járdák átépítését, illetve lakossági igények alapján új járdaszakaszok megépítését teszi lehetővé. 3.1.3.5. Parkolás Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer túlterheltsége okozza. A problémák elsősorban a belvárosban, a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási gondok enyhítése érdekében a 33/2000. (IV.24.) rendelettel fizető parkoló övezetek kerültek kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkoló jegy automata biztosítja a készpénzfizetéses, a korszerű mobiltelefonos, valamint a chipkártyás rendszer működését. A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezeteiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. Jelenleg folyamatban van a belváros rehabilitációjának tervezése és pályáztatása, melyben foglaltak megvalósulása során rendezésre kerülne a parkolási probléma is. A helyzet további javítását szolgálja a városrevitalizációs projekt keretében kialakításra kerülő parkolóház. 3.1.3.6. Repülőtér A Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában álló békéscsabai repülőtér két ütemre bontott, összességében 2 milliárd forintba került fejlesztése 2002-ben kezdődött. Akkor a Széchenyi-terv keretében 295 millió forint pályázati forrás segítségével 500 millió forintért bővítették és

28


korszerűsítették az épületet. A beruházás részeként új infrastruktúra is épült a telekhatáron belül, valamint elkészült egy új irányítótorony is. A következő ütemben pedig megépült az 1.300 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya a kapcsolódó gurulóutakkal, forgalmi előterekkel és fénytechnikával. Az átadott 1,5 milliárd forint beruházás költségeiből 550 millió forintot az Európai Unió által finanszírozott Interreg III/A alap, 400 millió forintot a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, míg a fennmaradó részt a megyei önkormányzat, mint saját forrást biztosított. Békéscsaba városközpontjától közúton 4 km távolságra található repülőtérnek korábban elsősorban a sport célú hasznosítása volt a meghatározó. Mostanra azonban a repülőtér megkapta a III. kategóriás besorolást, így lehetőség nyílik a kereskedelmi funkció előtérbe helyezésére. A teljes kereskedelmi repülőtér a kategóriájának megfelelő infrastruktúrával el van látva.

3.2. B ÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE 3.2.1. Demográfia 3.2.1.1. Népességszám változások Békéscsaba a 2001-es adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezőtlenebbek. Békéscsaba népessége 1870-ben 27.624 fő volt, 2001-ben pedig 67.968, ez 131 év alatt 246,1%-os növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. Az 1870-es évektől az 1950-es évekig csaknem töretlenül 5-18%-kal növekedett a város lélekszáma, kivételt képez ez alól a II. világháború évtizede, amikor 12,5%-kal csökkent a város lakossága. Ennek a háború általános veszteségein túl okai voltak az itt élő szlovákság egy részének Csehszlovákiába történő áttelepülése, illetve a zsidóság deportálása. A második világháborút követő évtizedek gyors urbanizációja ugyan Békéscsabát is elérte, de a hasonló kategóriájú városoknál kisebb mértékben. Az 1960-as években volt a megyeszékhelyek növekedése a leggyorsabb, ekkor Békéscsaba népességszáma is jelentős növekedést mutatott. A város népességszáma a ’80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követően kedvezőtlen fordulat következett be az ország demográfiai folyamataiban, 1981-től az ország lakosságának természetes úton való fogyása tapasztalható, amely hatással volt a város lakosságszámának alakulására is. Békéscsaba népessége ezzel a jellemző trenddel szemben 1990. és 2001. között növekedett, igaz csak 800 fővel, ám a fenti időszakban ezzel – Kecskemét és Nyíregyháza után – a harmadik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik.

29


40000

67157

67971

58654

50325

42014

30979

50000

27624 29490

60000

33976 38143

70000

47412

80000

44053 51798

90000

68044

Békéscsaba népessége a népszámlálások időpontjában

Békéscsaba népessége a népszámlálások időpontjában

30000 20000 10000 0 1870 1890 1910 1930 1949 1970 1990 Forrás: KSH adatai alapján

A 2000-es évektől lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente 100-500 fő közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely csak Miskolc és Budapest esetében kedvezőtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezőbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez viszonyítva ebből a szempontból Békéscsaba már a középmezőnyben foglal helyet, azonban az 50-es években, az „első demográfiai hullámban” születettek unokái, azaz a „harmadik demográfiai hullám” egyelőre nem jelentkezik a város népességében. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek oka, hogy a kiköltözések elsősorban a város magjától távolabb eső, azonban a város belterületéhez tartozó városrészekre (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára költöző fiatalok inkább szükségszerű anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban van egy tehetősebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt választja ezt az életformát. A 2001-es népszámláláskor Békéscsaba össznépessége 67.968 fő volt, ebből a központi belterületeken 60.625-en, az egyéb belterületeken, azaz Gerlán, Fényesen és Mezőmegyeren 4.238an, míg külterületen 3.105-en éltek. 3.2.1.2. Korösszetétel Békéscsaba népessége idősebb, mint a legtöbb megyeszékhelyé. Az öregedési index, azaz az egy gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 1,31. A gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya (15%) a megyeszékhelyek átlagának megfelelő, ahogyan a születési ráta is átlagos. Ezzel szemben az öregkorúak (60 év felettiek) aránya (20%) magasnak mondható, Békéscsabánál e tekintetben csak Budapest, Miskolc, Pécs és Salgótarján rendelkezik magasabb mutatóval. A magas öregkorú és az átlagos gyermekkorú-aránynak megfelelően az aktív korúak (15–59 évesek) aránya alacsony (65%), ebből a szempontból Budapest, Miskolc és Salgótarján előzi meg a várost. Ennek következtében,

30


már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresőkre háruló terhek Békéscsabán is magasnak mondhatóak.

Békéscsaba lakosságának korösszetétele (2001)

15%

20%

Gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya Aktív korúak (15-59 évesek) aránya Öregkorúak (60-X évesek) aránya

65%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001

3.2.2. Nemzetiség, vallás Csaba település első írásos emléke az 1332. évi pápai tizedjegyzékből származik. Csaba a XVI. században virágzó, népes falu volt, ám a történelem viharai következtében többször elnéptelenedett. A XVII. század második felében református vallású magyarok éltek itt. A török kiűzését eredményező harcok a XVII. század végén elnéptelenítették a települést, a Csabáról és a megyéből elmenekült családoknak csak töredéke került vissza lakóhelyére. A XVIII. század elejétől betelepülők a mai Közép-Szlovákia területéről (az egykori Hont, Nógrád, Zólyom, Gömör, Kishont megyékből) származó evangélikus szlovák családok voltak, akikhez a XVIII. század közepén római katolikus szlovák családok is csatlakoztak. A XVIII. század második felében kis számban voltak megtalálhatók a görögkeleti román, illetve cigány nemzetiségű lakosok a településen. Azonban a XIX. század utolsó harmadáig Csabát a történelmi Magyarország legnépesebb szlovák közösségeként tartották számon. A XIX. század közepétől napjainkig ez a viszonylag zárt szlovák közösség, folyamatosan új betelepülőkkel (beköltözőkkel) gyarapodott, s így mind etnikai, mind felekezeti összetétele fokozatosan egyre sokszínűbbé vált. A vasútvonalak megépítésének köszönhető gazdasági fellendülést követően az 1850-es években főként református és római katolikus magyar, evangélikus német, német és magyar ajkú zsidó családok települtek le a városban. Tovább erősítette a település kulturális sokszínűséget, hogy az első világháborút követő években mintegy 1.000-1.200, főként bánsági és partiumi magyar menekültet fogadott be a város. A város etnikai összetételére még ennél is nagyobb hatást gyakorolt az 1946. és 1948. közötti magyar-csehszlovák lakosságcsere, amikor is több mint 7.500, magát szlováknak valló polgár hagyta el önkéntes elhatározása alapján szülővárosát, illetve szintén ezekben az években mintegy 1.500 felvidéki magyar talált új otthonra a városban.

31


A XX. század második felében megindult urbanizáció miatt végbemenő népességgyarapodás során a megye északi és déli, főként agrárjellegű településeiről döntő többségében magyar nemzetiségűek költöztek be nagyobb számban Békéscsabára. Az 1930-es évektől felgyorsuló asszimilációs folyamat ellenére napjainkban is Békéscsabát tekinthetjük a magyarországi szlovákság kulturális központjának, melynek számos jele van a városban. Az egyik, hogy az óvodától a középiskoláig a teljes nemzetiségi oktatási spektrum megtalálható, továbbá, hogy Békéscsaba az egyetlen olyan magyarországi város Budapesten kívül, ahol van szlovák külképviselet. Szintén a városban található a Magyarországi Szlovákok

Kutatóintézete

is.

A

fentieken

kívül

a

szlovák

nyelvű

művelődésben

és

hagyományápolásban fontos szerepet tölt be az 1996-ban alapított Szlovák Kultúra Háza.

Nemzetiség (fő)

Kulturális kötődés (fő)

Anyanyelv (fő)

Használt nyelv (fő)

Szlovák

1 687

2 698

1 235

2 291

Cigány

235

231

132

167

Német

98

249

49

192

Román

96

145

108

161

Egyéb

201

340

203

271

2 317

3 653

1 727

3 082

Összesen

Forrás: Népszámlás 2001. 4. Nemzetiségi kötődés. A nemzeti, etnikai közösségek adatai. Bp., 2002.

A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak. Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a református gyülekezet is megerősödött. A városban számos "kisegyház" (baptista, adventista, Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete) is képviselteti magát. Vallás, felekezet

Fő

Római katolikus

16 470

Evangélikus

13 935

Református

7 399

Görögkeleti

190

Izraelita

15

Egyéb

1 186

Összes felekezethez tartozó

39 195

Nem kívánt válaszolni

21 424

Nem tartozik egyik felekezethez sem Összesen

7 349 67 968

Forrás: Népszámlás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH. Bp. 2002. 6.4. Békés megye II. köt. KSH, Bp.

32


3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében lévő többi középvárossal való összehasonlításban kedvezőtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel, mind pedig a diplomával rendelkezők arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a megyeszékhelyek között és a régióban is csak Hódmezővásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal. Régión belüli összehasonlítás InformációEgyetemi, főiskolai végzettségűek

Magasan

ebből: vezető-

intenzív

aránya

kvalifikált

értelmiségi

ágazatban

Megyei Jogú Város

dolgozó 25-X éves népességből Aktív keresőkből

munkaerő aránya

Idegen nyelvet beszélő

Aktív kereső

népesség aránya

Szeged

20,7

27,5

44,7

27,9

23,3

31,3

37,9

Hódmezővásárhely

11,1

15,8

30,1

17,2

18,0

15,2

36,4

Kecskemét

16,8

22,0

37,6

22,3

18,5

22,0

40,7

Békéscsaba 14,5 Forrás: KSH adatai alapján

20,6

39,3

23,2

20,6

18,7

38,2

A 18 éves és idősebb népességnek kevesebb, mint fele (45,7%) rendelkezik középfokú végzettséggel, a 25 éven felüliekből pedig alig minden hetedik békéscsabainak van főiskolai, egyetemi diplomája. A végzettséget tekintve néhány község kivételével (Újkígyós, Telekgerendás) a környező kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan további negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetően 2001-ben a településen élők már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8% munkanélküli), 31,6%-a inaktív kereső és 26,4%-a eltartott. A megyeszékhelyen észlelhető gazdasági aktivitás azonban így is 6 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál.

33


Gazdasági aktivitás korcsoport szerinti megosztásban 12000

10000 Gazdaságilag nem aktív népesség együtt

8000

munkanélküli

6000

nyugdíj, járadék mellett dolgozó

4000

gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó aktív kereső

2000

0 0-14

15–19

20–29 30–39

40–49

50–59 60–69

70-74

75-x


A gazdaságilag aktív népességből a legnagyobb arányú munkanélküliség a 15-19 év közötti szakképzetlen munkaerőt sújtja, míg sajátos, hogy a város 40-49 év közötti, aktív lakosai között a legkisebb a munkanélküliség. Elmondható, hogy a teljes (aktív és inaktív együtt) lakosságra vetítve is a 30 és 50 év közöttiek foglalkoztatottsága a legmagasabb (75%), míg a munkanélküliség csak 6%-os ebben a korosztályban.

Gazdasági aktivitás Aktív kereső

Korcsoportok Összesen

0–14

15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–74

75–X

24 856

–

290

6 156

6 436

7 703

4 138

111

2

20

66

–

1

20

31

14

–

–

–

–

1 018

–

–

31

47

185

429

278

33

15

Foglalkoztatott együtt

25 940

–

291

6 207

6 514

7 902

4 567

389

35

35

Munkanélküli

2 575

–

102

958

592

592

290

36

1

4

28 515

–

393

7 165

7 106

8 494

4 857

425

36

39

13 808

–

–

–

–

37

1 733

5 873

2 656

3 509

4 310

–

21

176

329

1347

2099

271

33

34

732

7

10

21

3

13

15

73

110

480

Egyéb inaktív kereső

1 118

2

10

361

278

293

158

13

1

2

Inaktív kereső együtt

21 481

9

58

1 315

1 269

1 769

4 006

6 230

2 800

4 025

Nappali tagozatos

11 983

940

8

4

5

25

8

14

Gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó Nyugdíj, járadék mellett dolgozó

Gazdaságilag aktív népesség együtt Saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos Rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos Hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos

6 520 4 459

34


tanuló Egyéb eltartott

5 989

3980

Eltartott együtt

17 972

Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Összesen

245

740

368

298

174

62

42

80

10500 4 704

1 680

376

302

179

87

50

94

39 453

10 509 4 762

2 995

1 645

2 071

4 185

6 317

2 850

4 119

67 968

10 509 5 155 10 160 8 751 10 565 9 042

6 742

2 886

4 158


A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi táblázat mutatja. Ebből látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (23%) és a kereskedelem (17%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve az oktatás (9%) áll a harmadik helyen, míg a közigazgatás (8, 8%) a negyediken.

Nemzetgazdasági ág Halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Korcsoportok Összesen 15–29 30–39 40–49 50–54 55–59 914 146 180 356 137 66 21 9 10 2 – – 6 025 1 653 1 361 1 822 797 324 502 78 142 161 80 39 1 189 267 290 364 173 76 4 301 1 336 1 185 1 158 396 165 1 000 410 235 222 93 28 2 065 444 598 665 243 100 583 119 178 215 51 11 1 824 510 439 483 232 91 2 295

496

592

2 403 1 701 1 117 25 940

314 380 336 6 498

584 484 236 6 514


35

735

307

900 366 500 202 319 130 7 902 3 207

60–X 29 – 68 2 19 61 12 15 9 69

128

37

189 81 62 1 360

50 54 34 459


Foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Feldolgozóipar

Építőipar

Bányászat

Kereskedelem, javítás

Halászat

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Egészségügyi, szociális ellátás

Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység Oktatás

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

A foglalkoztatottak számának alakulásából már előrevetíthető Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar és a kereskedelem a legjelentősebb ágazatok Békéscsabán, azonban az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a közszférában dolgozók aránya. Az is kitűnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedők száma igen kevés, mindössze 1.000 fő, mely mutatja, hogy Békéscsaba nem elsődleges turisztikai célállomás. Regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív lakosságon belül Az álláskeresők száma a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 4.538 fő. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 9,8 %. Az álláskeresők száma nemenként: 1.993 fő férfi, 2.545 fő nő.

Az álláskeresők száma nemenként 3000 2545 2500 1993 2000 1500 1000 500 0 nő

férfi

36


Az álláskeresők száma iskolai végzettségenként Megnevezés 8 általános vagy annál kevesebb Szakmunkás Érettségizett Diplomás

Létszám (Fő) 1209 1462 1568 299

3.2.4. Jövedelmi helyzet Egy 2004-ben készített kérdőíves felmérés alapján a megkérdezettek 10,8%-a élt olyan háztartásban, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem érte el az 50.000 Ft-ot. A háztartások egyötödében (20,5%) az egy hónapban rendelkezésre álló összeg kevesebb, mint 70.000 Ft volt, és a háztartások mindössze 8,6%-ában rendelkeztek havonta több mint 170.000 Ft-tal. A népesség jövedelmi helyzete az egy főre jutó jövedelem tekintetében sem mutat kedvezőbb képet. A megkérdezettek 67,1%-a nyilatkozott úgy, hogy az egy főre eső havi nettó jövedelmük kevesebb, mint 50 000 Ft, és csak 18,6%-uk úgy, hogy 62 500 Ft feletti. A megkérdezettek egy főre jutó átlagos jövedelme 48 080 Ft, ami mintegy 6 000 forinttal kevesebb, mint az országos átlagos jövedelem. A vizsgált háztartások 39,1%-a rendelkezik számítógéppel és 14,2%-a Internet-hozzáféréssel is, mobiltelefonja 79,2%-nak, vezetékes telefonja 69,9%-nak van. Azaz bár a jövedelmi helyzet az országos átlag alatt van, az info-kommunikációs eszközökkel való ellátottság a városban jobb, mint az országos átlag. A megkérdezettek 88,1%-ának van a saját vagy családja tulajdonában a lakás, amelyben él, az albérlők aránya csupán 2,5%, míg alig 2-2%-ot tesz ki a bérlakásban élők és a haszonélvezeti joggal a lakásban tartózkodók aránya. Ezen felül a felmérésben résztvevők 18,9%-a rendelkezik hobbikerttel, 9,8%-uk kiegészítő jövedelmet biztosító kerttel. A felmért háztartások 91,4%-ban 1-3 fő él együtt. Az egyedül élők mintegy 40%-a 65 évnél idősebb, s nagy hányaduk nő. Így főleg az egyedül élő időskorúaknak jelent nagy terhet a lakás fenntartása.

3.2.5. Egészségi állapot Békéscsaba lakosságának egészségi állapota a halálozási ráta, illetve az egyes egészségügyi intézmények betegforgalmi statisztikái alapján az országos átlagnak megfelelő. Békéscsaba népességének relatíve kedvező egészségi állapota már az előző évtizedben is mérhető volt. A vezető halálokok megegyeznek az országos és megyei szinten tapasztaltakkal. A megbetegedési adatok sem mutatnak lényeges eltérést. A szív- és az érrendszeri betegségek aránya az országos átlagnál kisebb mértékben emelkedik, hasonló képet mutatnak a daganatos megbetegedések is. A

37


légzőszervi, illetve az emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedők aránya is kedvezőbb az országosnál. A békési megyeszékhelyen, csakúgy mint az Alföld egyéb területein az átlagosnál magasabb a levegő pollen-

és portartalma, ami az országosnál valamivel nagyobb arányban okoz allergiás

megbetegedést a városban. Az egészségkárosító ipari és közlekedési szennyezések terén Békéscsaba kedvezőbb helyzetben van, mint a megyeszékhelyek vagy a hasonló nagyságú városok. Az egészségi állapot városrész szintű felmérése egyelőre nem történt meg, azonban az egészségügyi szakemberek tapasztalatai szerint Jamina és a környező tanyavilág lakóinak egészsége rosszabb, mint a város egyéb területein élőké. Mivel Békéscsaba lakosságának összetétele elöregedést mutat, ezért várhatóan a következő évtizedben azoknak a krónikus betegségeknek az aránya fog emelkedni, amelyek az idős korú népességnél gyakoribbak. Ilyenek a szív- és az érrendszeri, a daganatos és a mozgásszervi megbetegedések.

3.2.6. Közélet 3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok Békéscsaba egyik legszebb – hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült - épületében működik a Békés Megyei Jókai Színház, melynek 1954. óta van önálló társulata. Békéscsabán 1840. óta rendeznek színi előadásokat, az állandó kőszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára 1994ben alakították át. A színház nézőtere 420 fő befogadására alkalmas. A Békés Megyei Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A nyári Városházi Esték könnyed, szórakoztató programsorozata a legkedveltebb kora nyári kulturális időtöltéssé vált. Békéscsabán található a megyei fenntartású Munkácsy Mihály Múzeum. Közérdekű muzeális gyűjtemény a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány által működtetett Jankay Tibor Gyűjtemény és Kortárs Galéria. Gyűjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas művésznek, Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi gyűjteménye, közérdekű muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként működő Munkácsy Emlékház, amely a Nemzeti Galéria múzeumi letéti állományát is bemutatja. Békéscsaba mezőgazdasághoz való erőteljes kötődését a Gabonamúzeum mutatja. A város kulturális életét színesíti a hat művelődési ház is, ebből az egyik megyei színtű, egy másik szlovák nemzetiségű, négy pedig szűkebb környezetét látja le, városrészi színtű feladatellátással. A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár biztosítja a város minőségi, jó színvonalú könyvtári ellátását. Az egyes városrészek ellátása három fiókkönyvtárban, a megyei könyvtárral együttműködve történik: Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési lakótelepen és Mezőmegyeren.

38


A gyulai székhelyű Békés Megyei Levéltár rendelkezik békéscsabai részleggel, mely a Polgármesteri Hivatal Szabadság téri épületében található nagyméretű raktár és kutatóterem. A jogszabályok által meghatározott feltételek szerint a kutatók és érdeklődő ügyfelek rendelkezésére áll. A békéscsabai evangélikus egyház szintén rendelkezik levéltári gyűjteménnyel, mely 1720-tól őrzi Békéscsaba múltját, hagyatékanyagait. A városban jelenleg mindössze egy mozi található a Csaba Center épületében, a régi mozi épületét felújították és hasznosításában is új funkciót kapott, „Phaedra” néven kulturális rendezvények, konferenciák helyszíne lett. Az országos stratégiai célkitűzéseknek is megfelelően a város nagyobb figyelmet kíván fordítani azokra a közművelődési lehetőségekre, melyek a polgárok életesélyeinek és képzettségi szintjének növekedését segítik elő. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás közművelődési intézményekben szervezett programjainak alkalmazására. Az intézményeknek ehhez tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok szervezésével kell lehetőséget biztosítani. A közművelődési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, tudományos, oktatási intézmények, egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidős vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. A Helyőrségi Klub, a Szlovák Kultúra Háza, a Vasutas Művelődési Központ és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közművelődési megállapodás alapján egészíti ki a kulturális ellátást. Közalapítványok által fenntartott intézmények kötődése a városhoz szorosabb, mert a város a közalapítványi intézmények alapítójaként és támogatójaként is megjelenik. Fontos szerepet tölt be a Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány, a Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza és a békéscsabai születésű Jankay Tibor festőművész hagyatéka, mely jelenleg a Csaba Center épületében nyert elhelyezést. A tudományos ismeretterjesztő tevékenység lakossági igényeinek kielégítéséhez járul hozzá közművelődési megállapodás alapján a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A városban működő kórusok közül a Bartók Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal, de

jelentősek

az

egyházakhoz

kapcsolódó

(evangélikus,

református)

és

nemzetiségi

jellegzetességeket hordozó amatőr kórusok. A hangszeres muzsika város által támogatott legjelesebbje a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar, megyei szinten a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar bír több évtizedes hagyományokkal. A Filharmónia Zrt. sokszínű zenei kínálata a komolyzene kedvelői számára biztosít kínálatot. Az egyesült Körösparti-Vasutas Fúvós Koncertzenekar a nemzeti ünnepek állandó szereplője és fénypontja. A Balassi Táncegyüttes, valamint ifjúsági együttesei: Rábai és Hétpróbás együttesek, a Tabán Néptáncegyüttes, a Balkán Táncegyüttes és a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes képzettségük,

39


népszerűségük miatt alkalmasak a néptánc befogadása iránti igény felkeltésére. Nemzeti ünnepeken, évfordulós rendezvényeken, a Városházi Esték, valamint a Kolbászfesztivál rendezvényein állandó esemény a szereplésük. A néptánc jelentőségét igazolja a kétévente megrendezésre kerülő Országos Szólótánc Fesztivál, amely az egyik legjelentősebb ilyen hazai esemény. A Táncvilágnapi Gála, az „A” Osztályú Társastánc Bajnokság, és a Sziluett Kupa jelentős szórakozási rétegigényt elégíti ki rendszeresen és magas színvonalon. Békéscsabán több kiemelkedően tehetséges, magasan képzett képző- és iparművész él és alkot. Közülük Békéscsaba díszpolgára, a Kossuth díjas Schéner Mihály festőművész országos és határon túli hírnevet szerzett a városnak. A különböző művészeti tömörülések (Békéstáj Művészeti Társaság, FAMME), művésztelepek - például a Nemzetközi Képzőművészeti Tábor és a Testvérvárosi Művésztelep - szervezését is felvállalják. Békéscsabán

a

hagyományokkal

rendelkező

kisebbséghez

tartozók

tényleges

igényeinek

kielégítésében jelentős szerepet vállalnak a városban működő kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományőrzés. Békéscsaba nemzetiségi kötődését elsősorban a szlovák kulturális hagyományápolás, a Szlovák Tájház működtetése, a Szlovák Kultúra Házában szervezett rendezvények fémjelzik, valamint a mindennapok számtalan nemzetiségi sajátossága, jelenléte. A békéscsabai kisebbségi önkormányzatok gondozzák a román, cigány és lengyel hagyományokat is. Számos sikeres nemzetközi hírű fesztivál, nagyrendezvény kötődik Békéscsabához. Közülük kiemelkedik a ZENIT nemzetközi fúvószenekari találkozó, a Nemzetközi Bábfesztivál, az Országos Szólótánc Fesztivál, Országos Grafikai Biennálé, a Garabonciás Napok diákünnepe, Tánc Világnapi Gála, újjáélesztés alatt áll a Csaba napok, stb. Emblematikus szerepet vívott ki magának a határokon átnyúló hírnévnek örvendő Kolbászfesztivál, mely évente egyre több embert mozgat meg. Mindenképpen meg kell említeni a Városházi Esték rendezvénysorozatát, mely a kultúra iránt érdeklődök rendszeres nyári programjává lépett elő megyeszerte, valamint a vállalkozói szféra által szervezett kulináris örömöket és könnyed szórakozást biztosító tömegrendezvényekről, a Csaba Center bekapcsolódásáról a város kulturált közösségi színtereibe. 3.2.6.2. Sportélet Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, és szép eredményeket értek el nemzetközi szinten is. A város – a különböző sportágakban – számos olimpiai, világ- és Európabajnokot adott a sportvilágnak. A legnépszerűbbek a labdajátékok (elsősorban a labdarúgás és a kézilabda), a „klasszikus sportágak” közül a legsikeresebb a női torna. Békéscsaba 1997-ben kiérdemelte a Nemzeti Sportváros kitüntető címet. A városban igen széles a sportolási lehetőség: mintegy negyven sportágban hozzávetőlegesen hetven sportszervezet működik. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a főváros sportegyesületeivel megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erős

40


anyagi háttérrel, a településen nincs annyi tőkeerős nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. A gyermek- és ifjúsági sport támogatása – az elfogadott Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer értelmében – a kulcsfontosságú feladatok közé tartozik. Az utóbbi esztendőkben egyes területeken jól érzékelhetően történt előrelépés, ez elsősorban a szervezett formában megrendezett programokra igaz. Egy 2006-ban készült felmérés alapján: 280 játéknapon, 385 csapat, illetve 9231 amatőr sportoló vett részt az önkormányzat által szervezett szabadidős eseményeken. Ezek közül a legnagyobb népszerűségnek a kispályás labdarúgó bajnokságok és kupák örvendenek, melyeken rendszeresen 70-80 csapat vesz részt. A nem szervezett formában történő szabadidősport-tevékenységnek egyre többféle megjelenési formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra, karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb. Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) működtetett sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Elősegíti a sportolási lehetőségek bővülését, hogy az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkársága pályázatának segítségével Békéscsaba is kapcsolódott a Tárt Kapus Létesítmények Programhoz, mely során a város három oktatási intézményének tornatermét, sportudvarát a hétvégeken kinyitják, a sportolni vágyókat fogadják. A Békéscsabán lévő létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. Az elsődleges probléma, hogy a sportlétesítményekből viszonylag kevés van, illetve a meglévők egy része mára már leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák műszaki, szociális színvonala nem felel meg a kor követelményeinek). E problémákat megoldani nem tudta, csak enyhíteni volt képes az a 2003-ban indult sportlétesítmény-felújító program, melynek keretei között az alábbi nagyobb fejlesztések történtek: pályavilágítás kiépítése és a center pálya felújítása a Kórház utcai stadionban, műanyag borítású atlétikai pálya építése, műfüves labdarúgó pálya építése. A fiatalok számára 2006-ban átadásra került az extrém sportpálya, amelyen a nagy divatnak örvendő „gördülő sportok” (gördeszka, görkorcsolya, BMX-kerékpár) gyakorlására nyílik lehetőség. Szintén fontos előrelépésnek mondható, hogy 2008-ban beindult az az 5 esztendőre szóló program, amely a közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújítását, fejlesztését tűzte ki célul, valamint átadásra kerül az új Kórház utcai lelátó és a vívócsarnok. A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendőkben egyre több cég, vállalkozó működtet valamilyen szabadidő-sportolásra alkalmas létesítményt.

41


3.2.6.3. Civilek A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérő és tömörítő, fontos érdekképviselő társadalmi, közösségi szereplők kiemelt partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészíthetik ki munkáját. Jelzik a településen felmerülő, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket, szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a civil szervezetek közötti együttműködés is. Az önkormányzat nem csak a tervezés, hanem a megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsősorban az ESZA típusú tevékenységek, szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási és kulturális programok előkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.

Civil szervezetek: 

Alapítvány a Körös-parti Junior Fúvósok Javára



Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület



Békés Megye Népművészetéért Alapítvány



Békés Megyei Népművészeti Egyesület



Békéscsaba Jaminai Polgárőr Egyesület



Békéscsaba Térségi Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szövetség



Békéscsaba Városi Bélyeggyűjtő Kör



Békéscsaba-Wittenberg Magyar-Német Baráti Egyesület



Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége



Békéscsabai Evangélikus Vegyesakar



Békéscsabai Független Nőegylet



Békéscsabai Gazdakör Egyesület



Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör



Békéscsabai Református Vegyeskar



Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület



Békési Úti Közösségi Házak Jazz-Klubja



Békési Úti Közösségi Házak Filmklubja



Békési Úti Közösségi Házak Népdalköre



Bölcsődés Gyermekekért Alapítvány



Credo Alapítvány



Cukorbetegek Klubja



Csabai Bihargók Turista Egyesület



Csabai Civilek Irodája



Dél-alföldi Regionális Közművelődési Egyesület



Dobszerda Kulturális, Ökológiai és Jogvédő Egyesület



Esély Sportegyesülert

42




És Mégis Öröm Alapítvány



Gazda Nyugdíjas Egyesület



Homo Faber Alapítvány



Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Rejtvényklubja



Jaminai Nyugdíjas Klub



KIT Makett Klub



Lencsési Közösségi Ház Jóga Klubja



Lencsési Közösségi Ház Kertbarát köre



Lencsési Közösségi Ház Természetjáró Köre



Magyar Minerofil Társaság Békéscsabai Városi Ásványgyűjő Köre



Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata



Mária Kör Közhasznú Egyesület



Összefogás Mezőmegyerért Egyesület



Őseink Nyomában Klub



Passz Kortárs Segítő Csoport



Politikai Foglyok Országos Szövetsége



Reformációért Alapítvány



Sérült Fiatalok Békés Megyei Egyesülete



Stark Adolf Kertbarát Kör



Sziluett Tánccsoport Egyesület



Szivárvány Alapítvány a Tompa Utcai Óvoda Gyermekeiért



Tabán Néptánc Egyesület



Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület



Tizenkét Évfolyamos Nevelő Iskoláért Alapítvány



Tűz-Kör Közhasznú Kulturális Egyesület



Trianon Társaság Békéscsabai Szervezete



Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesület



Új Forrás Baptista Gyülekezet



"Zöld Csütörtök" Természetvédő Kör



Zenebarátok Felebarátok Közhasznú Alapítvány



Nefelejcs Népdalkör.

3.3. B ÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE 3.3.1. Ágazati szerkezet Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhető – elsősorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tőke, illetve a vegyes vállalatok zömmel elkerülték a várost, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között

43


említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzetű, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhető, hátrányos helyzetű megye gazdasági központja, mely központra a megye gazdasági teljesítménye negatívan hat vissza. Ez azonban kölcsönhatásként jelentkezik, ugyanis a megyeszékhely fejlődési üteme sem ad elég ösztönzést a szűkebb-tágabb térség számára az ország fejlettebb régióihoz való felzárkózáshoz. 2002-es gazdasági adatok alapján az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására Békés megye a megyék rangsorában hátulról a harmadik helyre csúszott vissza, csak Nógrád és Szabolcs-SzatmárBereg megyét múlja felül. A Békéscsabai kistérség gazdasági ereje a 2001-es adatok alapján meghaladta Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár térségét és Veszprémmel, Zalaegerszeggel és Egerrel állt egy szinten. Ugyanakkor a külpiaci értékesítés aránya alapján, mely egyik alapvető fokmérője a gazdasági versenyképességnek, ennél rosszabb helyen áll. Ezen mutató alapján a térség csak a salgótarjáni és a szekszárdi kistérséget előzte meg. 3.3.1.1. Mezőgazdaság és élelmiszeripar Békéscsabán az agrártevékenység súlya kiugróan magas a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezően az ágazat jelentősége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erőteljesen mérséklődött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezőgazdasági részesedése a bruttó hazai termékből a második volt. A foglalkoztatottság struktúráját tekintve az 1990-es és a 2001-es népszámlálás adataira támaszkodva megállapítható, hogy Békéscsabán a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az eltelt 11 év alatt 8,9%-ról 3,5%-ra csökkent, azonban 2001-ben még ezzel az értékkel is első volt a megyeszékhelyek között. Az agrárszektor infrastrukturális háttérének színvonala nem felel meg a mai követelményeknek, az elmaradás jelentős a világ élvonalához képest. A piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban is megfigyelhető. Ezen kíván enyhíteni a 2004. októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK). Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentőséggel bír. A magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezőgazdasági fajlagos GDP értékét az országos élvonalba emeli. Békéscsaba és környéke nem tartozik a zöldségtermesztés főbb termőterületei közé. A termő gyümölcsösöket tekintve a Békéscsabai kistérség kiemelkedő a megyében, de országos viszonylatban mind a termőterület, mind a bogyós gyümölcsösök átlagos parcellamérete elmarad az átlagtól.

44


A tömegtakarmány-termelés és a gyepgazdálkodás hosszú idő óta nehéz helyzetben van, hiszen a felhasználó

szarvasmarha-

és

juhtenyésztés

az

utóbbi

években

jelentősen

visszaszorult

Békéscsabán. A város környékén állattenyésztési vonatkozásban főként az abraktakarmányra épülő szakágazatok (sertés- és baromfitenyésztés) dominálnak. Békéscsabán az élelmiszeripar a város gazdasági élete szempontjából igen jelentős. A hetvenesnyolcvanas években kibontakozó iparszerű termelési rendszerek egy jól működő gabona-hús termékvertikumot építettek fel. A rendszerváltást követően a termeltetési, feldolgozási és forgalmazási integrációk felbomlottak, a termelés nagymértékben visszaesett. A mezőgazdaság hanyatlása magával hozta a tanyai gazdaságok jövedelemtermelő képességének visszaesését is, ennek megfelelően csökkent mind a művelt területek nagysága, mind az állatállomány. A legjelentősebb élelmiszeripari vállalatok a városban a hús-, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozáshoz, valamint a malomiparhoz kötődnek.

3.3.1.2. Ipari szektor A rendszerváltás után Békéscsaba ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszerfeldolgozás, az építőanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentő zöldmezős beruházások nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es főút mellett elhelyezkedő Békéscsabai Almáskerti Ipari Park (BAIP) 1999. decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítése 95%-os, az itt megvalósult foglalkoztatás (jelenleg 460 fő) elmarad az előzetes várakozásoktól. Ugyanakkor kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben. Az ipari vállalkozási aktivitás erőteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. A működő vállalkozások száma 1998. és 2002. között a Dunántúlon 7-17%-kal nőtt, miközben Békéscsabán alig 5%-os volt a növekedés. A működő cégek ágazati megoszlása Békéscsabán sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedő társas vállalkozások aránya a vizsgált városok között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes működő vállalatból közel 10%. A vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Délalföld mezőgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erős ágazat a nyomdaipar, illetve a gépgyártás, elektronika, faipar, építőanyag gyártás, elvesztette viszont jelentőségét a textilipar.

45


A helyi iparban működő társas vállalkozások ágazati megoszlása

vegyipar; 13 hulladék gyűjtése, újrahasznosítása; 1

nemfém ásványi anyagok gyártása; 13 kohászat, fémfeldolgozás; 47

nyomdaipar, kiadói tevékenység; 67

víz, gáz, hő, áramellátás; 1 elektronikai ipar; 22 fa és papíripar; 21 gépek, gépi berendezések gyártása; járműgyártás; 1 10

bőr és cipőipar; 2

egyéb ipari tevékenység; 27

ruházati ipar; 20 textilipar; 8

élelmiszeripari élvezeti cikkek gyártása; 35 bányászati tevékenység; 4

Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002

Békéscsaba helyi iparában az építőanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végző kisvállalkozások működnek. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások elmaradása elbocsátásokhoz, technológiai leszakadáshoz, a versenyképesség romlásához vezetett. Ennek ellenére a felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. A gépiparban, azon belül is elsősorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a technológiai fejlődés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erősödése

46


megfigyelhető. Ezzel a kedvező folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tőke, amelyet a meglevő termelő bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerő vonzott Békéscsabára. Feldolgozóipari vállalkozások száma (db)

138

Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gőz-energiaiparban és

11

vízellátásban (db) Építőipari vállalkozások száma (db)

750


3.3.1.3. Szolgáltató szektor Kereskedelmi vállalkozások száma (db)

2713

Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db)

460

Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db)

3447

Vállalkozások száma az oktatásban (db)

418

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

1470

Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

947


A rendszerváltást követően végbemenő nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bővülése és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepének növekedése volt. Ez a folyamat ment végbe Békéscsabán is: a megyeszékhelyen 1994-ig több ezer szolgáltató jelent meg. A szolgáltatók legtöbbje a gazdasági (2.531) és ingatlan-szolgáltatás (2.210) alágazatban, valamint a kereskedelemben működött, de szállítással és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal is több mint 700 vállalkozó foglalkozott. Az 1995-ös

év

megszorításai

eredményeként

azonban

25-50%-os

visszaesés

mutatkozott

a

vállalkozások számában. Békéscsaba a megyeszékhelyek között valamennyi szolgáltató ágazatban az átlagosnál gyengébb mutatókkal rendelkezett, és pozíciója egyértelműen leszakadó volt már a kilencvenes évek közepén is. Ez a tendencia folytatódott, sőt erősödött a kilencvenes évek második felében is. A folyamatot a lakossági vásárlóerő reálértékének csökkenése, illetve a helyi gazdasági szereplők piaci helyzetének bizonytalansága okozta. Az elmúlt öt évben azonban Békéscsabán jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erősödésének üteme foglalkozási szempontból jelentősen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentőségű vidéki szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon megjelenő szolgáltatók túlnyomó része mikrovállalkozás, az öt főnél többet foglalkoztató (helyi székhelyű) szervezetek száma egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb árbevételű szervezetek között is csak néhány 20 főnél többet foglalkoztató akad.

47


A működő társas vállalkozások száma a szolgáltató ágazatokban

üzemanyag és gépj. keresk.; 137

szabadidős tev.; 90 építőipar; 183

nagykereskedelem; 304

személyi, közösségi szolg.; 30 egészségügy, szoc. ellátás; 88 oktatás képzés; 59 egyéb, gazdi tev. segítő üzl. szolg.; 113

kiskereskedelem; 362 jogi, gazdi, ügyviteli szolg., mérnöki t.adás; 312

szálláshely és vendéglátás; 100

kutatás, fejlesztés; 8 számítástechnika; 58 ingatlanügyletek, kölcsönzés; 239

közl., szállítás raktározás; 82 pénzügy, bizt., kiegészítő tev.; 25

távközlés; 7


3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok A békéscsabai kereskedelmi szolgáltatások esetében a kilencvenes évek első felében formálódó, erősen széttagolt szervezeti rendszer és bolthálózat a kilencvenes évek végéig fennmaradt. Azonban a piaci verseny eredményeként a szervezetek száma 1994-től kezdve évről évre csökkent, 1997-től a napi cikkek kereskedelmében megkezdődött a boltok számának jelentősebb visszaesése. Ezen változások alapvetően a lakossági kereslet reálértékének csökkenésével, a város és térsége leszakadásával magyarázhatóak. Ez az elsődleges oka annak is, hogy viszonylag kisszámú helyi szereplő tudott megerősödni mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben. Szintén nehezítette a vállalkozások helyzetét a beszállítói kör átrendeződése, illetve a beszerzési feltételek átalakulása. A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek (TESCO, SPAR, OBI, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egyharmada működik a kereskedelmi

48


ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center, amely szolgáltatásaival,

valamint

a

kereskedelmi-szolgáltató

tevékenységek

egy

térben

történő

koncentrálásával és érték elvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban való megtartásához szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település szélén létesülnek a legnagyobb bevásárló centrumok. A kiskereskedelem szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra, feldolgozóiparra, felerősítve a tőke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is. Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelőre periférikus szerepet játszik, elsősorban a város közlekedési helyzete és a helyi szereplők viszonylag szerény tőkeereje miatt. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában is több száz vállalkozást alapítottak az 1990-es évek elején. Ezek száma folyamatosan csökkent, s a vendéglátóhelyek száma is szerény mértékben bővült a megyeszékhelyek átlagától elmaradva. Az ágazatban az összes vállalkozás mindössze alig 4%-a működik. Az ágazat csekély dinamizmusa a helyi szereplők tőkeszegénységével, a lakossági vásárlóerő gyengeségével, az idelátogató turisták alacsony számával, illetve a csekély mennyiségű turisztikai attrakcióval magyarázható. 3.3.1.5. Termelő szolgáltató szektor A termelő szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország egészében gyorsan bővült a termelői szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplők köre. A szállítás, raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tőkeerős vállalkozás tudott a lokális piacon megerősödni. A helyi ipari szereplők számára alapvetően elégséges a helyi szállítási-szállítmányozási cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minősége. A nem helyi döntési központokkal rendelkező nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly tendereken történik. A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílik meg, hiszen jelenleg az ottani cégek járműparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek volnának. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen csaknem kivétel nélkül kialakították logisztikai rendszerüket, így tehát a jelenlegi logisztikai igények kielégítettek, szükség csak speciális szolgáltatások kialakítására mutatkozik.

49


A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplők jelentősen bővítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi/térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a városban –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, mely eddig mintegy 500 új munkahelyet teremtett. A gazdasági tevékenységet segítő (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások ugyanakkor tudás- és információközvetítő szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlődését Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészről a piac hiányossága (kevés egyéb vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlődésének alappillére. Az üzleti szolgáltatások – elsősorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások – igénybevételét ösztönzik a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenő pályázati lehetőségek is. A fejlett üzleti szolgáltatások téren Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a megyében (a szolgáltatok 55–70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi, ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság működési feltételeit biztosító intézményeket (APEH, ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg áttelepítik más városba.

Az

info-kommunikációs

ágazat

2002-től

kezdve

meghatározója

lett

a

fejlett

gazdaságok

versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem beszélhetünk az info-kommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról. A távközlés meghatározó szolgáltatója a megyében az 1996. óta működő Invitel Távközlési Zrt., mely a HTCC cégcsoport tagja. A 2003-as piacnyitás után elvben már nem kizárólagos a cég helyzete, azonban érdemi versenytárs eddig még nem jelentkezett. A cég központja Budapesten van, itt születnek a stratégiai döntések. A HTCC üzleti terveiben előkelő helyen szerepel az új szolgáltatások bevezetése, kiemelt célterületként a két ellátott megyeszékhelyen Békéscsabán és Salgótarjánban. A versenytársakkal összevetve mégis az mondható el, hogy a fejlett szolgáltatások fáziskéséssel érkeztek a városba, és a kínált szolgáltatási csomagok árszínvonala is igen magas.

50


A városban jelen lévő egyéb szolgáltatók kizárólag a vállalati és az intézményi kört célozzák meg. A mobilkommunikáció terén Békéscsaba és szűkebb térsége kiemelt piaca mindhárom GSM szolgáltatónak. A város lakossága körében a mobil ellátottság felülmúlja a 80%-ot. A mobilszolgáltató cégek stratégiája egyértelmű a közeljövőt tekintve, amely az internetes piac minél nagyobb szegmensének átfordítását célozza a jelenlegi stabil végberendezésektől a mobiltelefonok és a hordozható számítástechnikai eszközök felé. Az internetes piac más szereplők számára is perspektivikusnak tűnik. A speciális technológiai megoldások közül a mikrohullámú szolgáltatások esetében a vételi bizonytalanság, a kábeltelevíziós rendszer esetében az állami támogatás hiánya fékezi a szolgáltatások erőteljesebb terjedését. A városban az e-business, az e-kereskedelem jelentős fejlődési potenciállal bír. Az ágazat fejlődését számos beruházás jelzi, ilyen a Könyvtár, a Kórház és az Egyetemi Kar optikai hálózatra való csatlakozásának kiépítése, az IT-re épülő banki műveleti központ városba telepítése. Felszámolás alatt lévő nagy vállalkozások: BCB Egyesült Textilművek Rt. Bábolna Baromfi Kft. Május 1. Mgtsz. Legnagyobb foglalkoztatók: Tondach Magyarország Kft. Linamar Hungary Nyrt. Csaba Metál Zrt. Csabatáj Zrt. Budapest Bank Műveleti Központja (Csaba Centerben) Békéscsabai Hűtőház Almex 96 Kft. OTP Bank Nyrt. Hirshmann Kft. 3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés

MTA RKK 2002. 2003. 2004. 2005. Békéscsabai Osztály 11 12 12 13 Létszám (fő) 7 8 8 9 Ebből: kutató (fő) 4 4 4 4 egyéb (fő) 19 857 580 17 701 824 17 233 668 19 216 436 K+F ráfordítás (Ft) Forrás: MTA RKK, 2008

51

2006.

2007.

13 9 4 61 811 958

13 9 4 76 643 842


3.3.1.7. Turizmus 2002. január 1-jén a helyi turisztikai folyamatok élénkítése, koordinálása érdekében megnyílt a Békéscsabai Turisztikai Iroda az Ifjúsági Ház I. emeletén. Fél éves felkészülési időszakot követően, a Magyar Turizmus Zrt.-hez benyújtott névhasználati pályázat után a Békéscsabai Turisztikai Iroda 2002. július 8-ától a város központjában (Szent István tér 9. sz. alatt) kialakított, megfelelő infrastruktúrával ellátott helyiségben Tourinform irodaként folytatta működését. Mivel az iroda munkavégzése során korábban is a Tourinform hálózat működési szisztémáját követte, a névváltoztatással tevékenységi köre nem változott, így területi információs- és marketingirodaként folytatta munkáját. A 67 ezer lakosú megyei jogú város, Békéscsaba a honi szlovákság központja, a kolbászkészítés legismertebb központja. A város nem szűkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Az egyik legismertebb magyar festő, Munkácsy Mihály számtalan szállal kötődik a településhez. Nagy hagyományai vannak továbbá a sportnak is a városban, a gyógyulni és felüdülni vágyókat pedig a felújított Árpád fürdő várja. A lovaglás kedvelői számára valóságos paradicsom a város, hiszen tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát - kedvelőknek ajánlott kirándulóhelyként a közeli szabadkígyósi Wenckheim-kastély és annak ősparkja, valamint a pósteleki kastélyrom, annak romantikus parkerdeje. Az említetteken kívül kiemelendő a rendkívül színes éves programkínálat (Országos Szólótánc Fesztivál, Csabai Farsang, Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Városházi Esték, ZENIT, Csabai Kolbászfesztivál), amely lassacskán fesztiválvárosi rangra emeli Békéscsabát. A fentiek ellenére a városba érkező vendégek számát illetően országos viszonylatban Békéscsaba a sereghajtók között szerepel a megyeszékhelyek között, 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma alapján a város csak Tatabányát és Szekszárdot előzte meg. Kereskedelmi vendégéjszakák száma

2006.

2007.

2008.

Összesen (fő)

36 012

41 981

22 405

Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma (db) szálloda

5

panzió

3

motel

1

lovas panzió

3

kollégium

8

ifjúsági szálló

2

magánszállás

5

Összesen

27

52


A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását megvizsgálva elmondható, hogy a városba érkező turisták részére 406 férőhely áll rendelkezésre. Bár a vendéglátóhelyek száma 1997-től 2006-ig 316 darabról 469-re nőtt Békéscsabán, a vendégéjszakák száma 1997-ben évi 20.000 éj volt, majd néhány éves csökkenést követően 2003-ban elérte 23.962 éj számmal a csúcsot, mely azóta fokozatosan csökken. Sem a külföldi, sem a hazai turisták nem tekintik elsődleges célpontjuknak a várost. Ennek egyik fő oka, hogy Békéscsaba egyedi vonzerejét, amely beazonosíthatóvá teszi a várost, jelenleg mindössze a gasztroturizmus, ezen belül is a kolbászturizmus jelenti. Összességében elmondható, hogy Békéscsabán a turizmus az abban rejlő jelentős potenciál ellenére jelenleg még nem tekinthető húzóágazatnak. A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus), a Körösök Völgye Natúrpark (ökoturizmus), a békéscsabai fesztiválok és rendezvények (fesztiválturizmus). Nagyrendezvények a városban: 1. Kulturális rendezvények: 

Országos Szólótáncfesztivál



Csabai Farsang



Békéscsabai Tavaszi Fesztivál



Frankó Dance Fesztivál



Scherzo - Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja



100 x SZÉP Fesztivál



Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár



Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé



Center Plázs



Városházi Esték



Nemzetközi Fafaragó Találkozó - Nemzetközi Hímző Tábor - Országos Kosárfonó Mesterkurzus - Békés Megyei Kézműves Tábor



Lecsófesztivál



Országos Tervező Grafikai Biennálé



ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó



Országos Makettkiállítás



Csabai Kolbászfesztivál (elsődleges, nemzetközi hatókörű attrakció)



Békés Megyei Mikulásfesztivál

2. Sportrendezvények: 

A-osztályos Országos Társastánc Bajnokság



Tavaszi Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny



Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny

53




Békéscsabai Autó-Motor Show



Torna Club Békéscsaba Kupa



Streetball Fesztivál



Tour de Hongrie Kerékpáros Körverseny - Békéscsaba Nagydíj



Dr. Bándi Andor Asztalitenisz Emlékverseny



Luxusautó Kiállítás



Samsung Futófesztivál



Szilveszteri Futógála



Vitorlázórepülő-, sárkányrepülő-, ejtőernyős bajnokságok

Összesen: 29 nagyrendezvény évente. Békéscsabai nagyrendezvények látogatottsága (2007-es adatok) Magyar Kultúra Ünnepe

600 fő

Csabai Farsang

850 fő

Tavaszi Fesztivál

3 000fő

Akusztikus Gitárfesztivál

250 fő 2 500 fő

ZENIT Mikulásfesztivál

600 fő

Filharmónia – bérletes hangverseny 7db 400 fő könyvtári előadás 1 db Evangélikus Nagytemplomban tartandó

2 800 fő 250 fő 2 000 fő

előadás 1db Kolbászfesztivál

70 000 fő

Sörfesztivál

50 000 fő

Városházi Esték

8 000 fő

Autó-Motor Kiállítás

10 000 fő

Luxusautó kiállítás

5 000 fő

Elefánt Söröző – Koncertek (27 db 90 fő)

2 430 fő

Frankó Fesztivál 2db 1.500 fő

3 000 fő

Lecsófesztivál

2 500 fő

Pallasz Napok

7 000 fő 28 000 fő

Csaba Expo Jókai Színház – jegyes előadások

4 029 fő

bérletes előadások

44 879 fő

Összesen

248 188 fő

54


Jelentős turisztikai látnivaló a Munkácsy Mihály Múzeum, a Munkácsy Emlékház és a Jankay hagyaték (kulturális turizmus), az Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom, a jaminai Jézus Szíve római katolikus templom és a református templom. További vonzerőt jelent a minőségi sportturizmus a felújított Árpád-fürdő, a lovasturizmus, a kerékpáros turizmus, a horgászturizmus, a természetjárás és a termálturizmus. Helyszín Munkácsy Mihály Múzeum Munkácsy Emlékház Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria Szlovák Tájház Meseház Árpád Fürdő

Látogatottság 28 000 fő/év 13 000 fő/év; szezonban: 5 500 fő 5 800 fő/év 14 200 fő/év; szezonban: 1 600 fő 4 000 fő/év 26 000 fő/év; szezonban: 6 500 fő 264 000 fő/év

A harmadlagos turisztikai vonzerők csak kiegészítő feladatokat látnak el a turisztikai termékek palettáján, ide tartozik a vadász és bevásárló-turizmus.

3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE B ÉKÉSCSABÁN 3.4.1. Oktatás-nevelés A közoktatási feladatok ellátása a közoktatási törvényben foglaltak szerint a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A megyei jogú városok kötelezettsége ezen kívül számos egyéb feladatra is kiterjed. A közoktatás helyzetére számos tényező gyakorol jelentős hatást, az egyik ilyen a szabályozási környezet. Sok egyéb alapvető változás mellett talán a legfontosabb az az 1990-es törvénymódosítás volt, amely megszűntette a közoktatás állami monopóliumát és az iskolarendszer merev szerkezetét. A másik fontos tényező, mely az oktatás helyzetét alapvetően meghatározza az egyes korosztályokba tartozók száma, azaz a tanulólétszám. Békéscsabára is igaz az országos trend, mely szerint az utolsó 30 évben folyamatosan csökken a 14 év alatti lakosok száma. 3.4.1.1. Óvodai nevelés Békéscsabán 2006-ban 20 óvodában 1.723 gyermek nyert elhelyezést, az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt): 2.180. Az óvodai csoportok száma az 1990. évi 96-ról 75-ra csökkent, míg a gyermekszám 2.600-ról 1.897-re. A gyermeklétszám csökkenését a város a feladatellátási helyek számának csökkentésével is lekövette, 1990-ben 22 intézményben folyt, míg napjainkban 20 feladat-ellátási helyen folyik óvodai nevelés. A pedagógusok számának csökkenése a gyermekszám csökkenésnél is dinamikusabb, így az egy pedagógusra jutó gyermekek száma nőtt, a jelenlegi érték átlag 11 gyerek.

55


Az óvodai ellátás színvonalának jellemzője, hogy a város valamennyi óvodája gondoskodik a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról, ebből a célból utazó gyógypedagógus hálózatot működtet. A gyermekek fizikai állóképességének, ügyességének, gyorsaságának fejlesztése érdekében biztosított az úszásoktatás és egyéb testnevelési foglalkozások megszervezésének lehetősége. Egy-egy óvodában a beszéd- és érzékszervi fogyatékosok, illetve nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nevelésének lehetősége is adott. 3.4.1.2. Általános iskolai oktatás Az alapfokú oktatásba beiskolázott tanulók számának alakulását tekintve is érzékelhető a csökkenő gyermeklétszám. Békéscsabán 1970-ben 4.876 tanuló vett részt az alapfokú képzésben, 1983-ban 7.822,

a

demográfiai

tetőpont

idején,

1988-ban

8.178,

1989-től

azonban

elkezdődött

a

létszámcsökkenés. Nappali oktatásban résztvevő általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt): 4.619 fő.

A tanulólétszám változása Békéscsabán 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 1970

1983

1988

1989

1991

2002

2003

2004

2006

Forrás: KFHT-START, 1991-2002 adatbázis

A csökkenés mértéke lényegében azonos az országos átlaggal, azonban az általános iskolás tanulólétszám a lakossághoz viszonyítva Békéscsabán a legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül. Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 11 önkormányzati 2 egyházi és 1 országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott nemzetiségi iskola vesz részt. Az intézmények száma a demográfiai csúcs idején is 14 volt, azonban az országos tendenciáknak megfelelően a városban is a 90-es évek közepén volt a legmagasabb az iskolák száma, akkor 16 iskolában, 17 telephelyen folyt az oktatás, majd ezután csökkent a számuk. A hagyományos általános iskolákon kívül, két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi oktatásban részesülnek a tanulók. A 6 osztályos gimnáziumi oktatásban 2007/2008-as tanévtől már nincs beiskolázás. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, illetve egy iskola a szlovák nemzetiségi oktatásban vállal feladatot.

56


1991-ben 658 pedagógus tanított az általános iskolákban, így az egy pedagógusra jutó diákok száma 10,4 volt. A 90-es évek végén az egy pedagógusra jutó diákok száma emelkedni kezdett, ami azt jelzi, hogy az oktatásból kikerülő pedagógusok aránya meghaladja a tanulószám csökkenésének mértékét. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 2002-ben 10,8 volt. Az iskolák szakos ellátottsága 100%-os, mindemellett a város biztosítja a speciális feladatok ellátásához szükséges személyi feltételeket (fejlesztő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, oktatástechnikus). Sajnálatos módon azonban a tehetséggondozás korábbi, országosan is példamutató szakembergárda létszámát le kellett csökkenteni, illetve a teljes körű sportolás feltétele sem biztosított még minden feladat-ellátási helyen. Békéscsaba alapfokú oktatásában kiemelten kezelt területek: 

Az idegen nyelv oktatása, melyhez az iskolák az eredményesség növelése céljából igyekeznek a törvény által meghatározott szint feletti jelentős többlet órakeretet biztosítani.



Az informatika, számítástechnika oktatás, melyhez az intézmények technikai feltételeinek javítását kívánja a város megoldani.



A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának segítésére utazó gyógypedagógusok hálózatának megszervezése.



A tehetséggondozás elősegítése érdekében városi tanulmányi versenyek működtetése.



Az önkormányzat az eredményes iskolakezdést logopédiai osztály szervezésével segíti.



A város lehetőséget biztosít mozgássérült gyermekek integrált oktatására, emellett biztosítja az autista gyermekek képzését is.



A sportot - egyes iskolák tornászokat és labdarugókat, a 2008/2009-es tanévtől tornászokat és vívókat - nevelő-oktató osztályok szervezésével támogatják.

3.4.1.3. Középfokú oktatás A középfokú intézményekben tanulók száma az egész országban 1993-ig emelkedett, azóta enyhén csökken. A békéscsabai tendencia is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a városban 1993. óta stagnál a középfokú oktatásban résztvevők száma. Ennek legfőbb oka, hogy míg más megyékben az oktatás több városba koncentrálódik, addig Békés megyében a koncentráció egyetlen városban, Békéscsabán valósul meg. A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban. A megyeszékhely színes és színvonalas szakképzési kínálatot fejlesztett ki, melyben súlypontosak a szolgáltató szektorra és a nem anyagi ágazatokra vonatkozó képzések. Jelenleg 12 középfokú oktatási intézmény működik Békéscsabán, ebből négy gimnázium (egy szlovák nemzetiségi gimnázium), míg nyolc különböző szakközép- és szakiskola. A szakközép- és szakiskolák között találhatunk fémipari, műszaki, építő- és faipari, gépészeti és számítástechnikai, logisztikai és közlekedési, közgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, valamint művészeti irányultságút. Ebből is látszik, hogy Békéscsaba a középfokú oktatásban diákvárosnak nevezhető. Míg a megye általános

57


iskolai képzésének csak a hatoda, a középfokú képzésnek több mint fele itt valósul meg. Békéscsabán összesen 8.408 fő tanul középiskolában, melyből 4.559 fő bejáró. Az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111 fő, ami a város kedvezőtlen korösszetétele ellenére igen magas érték, amely a városi feladatok ellátásán túl a térségi feladatok felvállalásával, az ingázó diákok magas arányával magyarázható. Békéscsabán a középfokú oktatásban résztvevő diákok között a gimnáziumi tanulók aránya 22%, ennek több mint kétszerese (54%) a szakközépiskolásoké. 3.4.1.4. Felsőfokú oktatás Az elmúlt néhány év során a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karának tevékenysége letisztult, a tanító képzés Szarvasra helyezésével ma már a gazdasági szakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai Kar. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szak nappali és levelező tagozatain mintegy 3.000 hallgató képzését hat tanszék (Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék) biztosítja. Emellett az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsga központ is működik. A Kar beiskolázási területét a nappali tagozatos hallgatók esetében dominánsan Békés megye jelenti (5070%), majd Csongrád megye (0-17%), ezt követően pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék. A főiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként az intézmény 2009. január 1-től a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként működik tovább.

3.4.2. Egészségügy Békéscsabán összességében véve az egészségügyi ellátás kapacitásai a háziorvosi ellátás és a fogorvosi ellátás terén megfelelőek. A szakorvosi járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás kapacitásai is kielégítik a szükségleteket. 3.4.2.1. Alapellátás Az egészségügyi

alapellátás

keretében

Békéscsabán

26

felnőtteket

ellátó

háziorvos,

11

gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fő fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végző háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolai egészségügyi ellátást 1 fő főállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön szerződés alapján. A háziorvosi rendelők műszaki színvonala és felszereltsége alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévő épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévő rendelők

58


vannak. Szintén fontos műszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körűen akadálymentesített. 3.4.2.2. Szakellátás A járóbeteg-szakellátást a városi Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet látja el, így a járóbeteg-szakellátás működése hasonló előnyökkel és problémákkal bír, mint a fekvő-beteg ellátás. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezőbb helyzetben van. A fekvőbeteg-ellátás Békéscsabán a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézetben koncentrálódik. Az intézmény besorolását tekintve városi kórház, mely területi ellátási kötelezettségénél fogva ellátja Békéscsaba vonzáskörzetét is. A kórház épületeinek műszaki állapota és a kórház műszerezettsége kettősséget tükröz: új szárnya mind építészetileg, mind műszerezettségét tekintve korszerű (néhány területen – műtőblokk, a képalkotó-diagnosztika egyes területei – a kórház felszereltsége a legkorszerűbb követelményeknek is megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója folyamatban van. A kórház gazdasági helyzete jelenleg stabilnak mondható, hiszen mérete és funkciója lehetőséget teremt arra, hogy a menedzsment rugalmasan tudjon reagálni a hektikus egészségügyi finanszírozásra. A kiegyensúlyozott működést segíti, hogy a kórház rendelkezik ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszerrel. A kórház az egészségügyi ellátás mellett kb. 1.000 alkalmazottal a munkaerőpiac egyik jelentős szereplője. Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idősek aránya, és a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra.

3.4.3. Szociális ellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó feladatok alapvetően a települések állandó lakosságszámától függnek. A feladatellátás címzettjei a települési önkormányzatok. A jogszabály előírja továbbá, hogy az egyes ellátási típusok férőhelyszámát a lakosság részéről jelentkező ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A megyei jogú város címmel rendelkező települések saját területükön kötelesek az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási

59


1

kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. Békéscsabának a Sztv. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezően ellátandó feladata van. Ebből 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Megállapítható, hogy a városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt időszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – első sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedő civil szervezetek is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetők meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idősek otthona intézmények működnek a legmagasabb férőhelyszámmal, amely intézményekben a demens betegek ellátása is történik. 3.4.3.1. Alapellátás Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idősek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebből adódóan a jövőben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatásosságát. A családsegítő szolgáltatás prevenciós tevékenysége erőteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggő neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében is jelentős a családsegítő szolgálat szerepe. A családsegítőre a család – mint az egyént közvetlenül segítő támogató legkisebb közösség – funkciójának megtartásában és erősítésében is jelentős feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelő számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az elmúlt években bevezetett, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára is ellátást biztosító új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idősekre

értelmezett

alapellátási

formákat.

Ezek

az

új

kötelezettségek

a

szolgáltatások

továbbfejlesztését is jelentik. Az alapellátási hálózatnak igen jelentős szerepe van a tartós bentlakásos intézményekben történő elhelyezések egy részének megelőzésében, illetve abban, hogy azok igénybe vételére csak a 1

ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok

60


legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idősek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. Így a segítségre szorulók önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban működtethető hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetők száma adott. A segítségre szoruló személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhető, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggő további szerepe, hogy igény esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig, valamint hogy az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházából kikerültek esetleges utógondozásában is közre tudjanak működni. Amennyiben az alapellátások finanszírozását szolgáló és esetleg bevezetésre kerülő normatív állami hozzájárulás mellett az önkormányzat támogatná az alapellátás további kiterjesztését, fokozottabb menedzsermunkával és igényfeltárással elősegíthető az, hogy a jelenleginél

nagyobb

számban

vegyék

igénybe

az

idősek

és

az

arra

rászorulók

az

alapszolgáltatásokat. Ezzel az ellátottak a saját, megszokott lakó- és családi környezetükben maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében pedig a támogató szolgálat nyújt tartalmas segítséget. Az elsősorban hajléktalanok gondozását végző utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bűnmegelőzés, vagyonvédelem) is. A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák az igénybe vevők számára rendkívül fontosak. Ezek a napközbeni tartózkodásra és szakszerű gondozásra létrehozott intézmények az egyébként otthonukban élő személyek számára biztosít lehetőséget az aktív közösségi élethez. A nappali ellátások közül az idősek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsabán egy terület tekinthető az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Bár működik Békéscsabán fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás továbbfejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férőhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történő kiterjesztését jelenti. Előrelépést jelentett ezen a területen, az autizmussal élők számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való kiszakítását jelentő – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amelynek igénybe vétele esetén a családtagoknak nem kell feladniuk közösségi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket.

61


A kliens saját környezetében történő szociális ellátása mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentősége van az egészségügyi intézményhálózat közreműködésének. A pszichiátriai- és szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelőző tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs lehetőségekkel történő bővítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára működtetett nappali melegedő mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentős szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása – a jogszabályoknak megfelelő épület kialakítása – és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó működtetésével bővíteni. 3.4.3.2. Szakosított ellátások A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az önállóságát fokozatosan elvesztő családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alapés nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését, intézményi ellátásra kerül sor. Valamennyi szociális szolgáltatónak szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követően – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerű, ha - a „rászorultsági kritériumok” fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amennyiben az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy szükségletinek kielégítését és az igénybe vevő valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetből való elszakadást. Békéscsaba idősek otthonaiban viszonylag nagy számban élnek demencia kórképpel rendelkező idősek. Az Sztv. szerint, ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni. A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idősek otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói háttér. Békéscsabán a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem megoldott, de az valószínűsíthető, hogy amennyiben mindkét ellátotti kör részére speciális alap- és nappali, illetve az átmeneti elhelyezési forma is rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körű –

62


intézeti – ellátásra igényt tartók száma. A rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású intézményben nyernek elhelyezést. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is működik a város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem működik. A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg működését Szarvason egy ilyen típusú intézmény. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is indokolt lenne megszervezni. Az átmeneti ellátási formák szerepe A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti ellátások – időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentősek a hiányosságok Békéscsaba közigazgatási területén. Általános jellegű, országosan is megfigyelhető jelenség, hogy az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a rugalmas férőhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres férőhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. Az átmeneti ellátást biztosító intézményekre vonatkozó kötelezően ellátandó feladatok akkor is teljesülnek, ha egy adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férőhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történő – felvételére (a kórházból való kikerülést követő lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év időtartamra. Ez a megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában működő, megfelelő profilú tartós bentlakásos intézményi formák meglétét. Ennek a megoldási módnak az alkalmazásáról már döntött a fenntartó az idősellátás vonatkozásában, de fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást a többi ellátotti körre is, különösen a szenvedélybetegekre. Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem.

63


3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végző szervezetekkel kötött megállapodások 2

A helyi önkormányzatokról szóló törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. Az Sztv. lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján biztosítsa. A törvény az ellátási szerződés megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselő-testület hatáskörében 3

helyezi , amely hatáskör nem ruházható át. Békéscsaba közigazgatási területén több olyan civil szervezet működik, mely személyes szociális szolgáltatást nyújt és normatív állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése először 1998-ban kötött ellátási szerződést szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezettel. Ezt követően a 2006., illetve a 2007. években az alábbi civil szervezetekkel kötött - a szolgáltatók kérelme alapján - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése ellátási szerződést, és részükre pénzbeli, illetve természetbeni (ingatlan) támogatást állapított meg:  Béthel Alapítvány, Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.  Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2.  Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona, Békéscsaba, Tábor u. 2.  Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsaba, Békési út 40.  MI-ÉRTÜNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1.  Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba, Orosházi út 71. 4

A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Békéscsaba kötelező feladatai . Feladatellátásuk során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját intézményhálózaton belül további jelentős személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyűlési határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány részére - fogyatékossággal élők nappali intézményének létesítését célzó - Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 4.2.1-P.-2004-10-0089 pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja 2

a Békéscsaba 2595/11 hrsz-on található, 4.000 m területű ingatlant, tulajdonjogának fenntartása mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai befejeződtek, így ennek eredményeként 2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerű körülmények között kezdhette meg működését. Természetesen a még hiányzó (pl. átmeneti) ellátások terén is szóba jöhet – mint bármely személyes szociális szolgáltatásnál – a nem önkormányzati fenntartású, karitatív és/vagy piaci alapon működő intézmények feladatvállalásának ellátási szerződés keretében működő támogatása.

2

1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek. 1993. évi III. törvény 120-121.§ 4 1993. évi III. törvény 86. § és 90. § (2) bekezdés 3

64


Szociális juttatásban részesülők Rendszeres szociális juttatásban részesülők

2500 2000

Lakás fenntartási támogatásban részesülők

1500 1000 500

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban/kedvezményben részesülők

0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

A fenti diagramból jól látszik, hogy 2002-t követően jelentősen megemelkedett a szociális juttatásban részesülők száma. A Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jétől új elnevezést kapott, melynek neve: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az ellátottak köre azonban nem változott.

3.4.4. Tömegközlekedés

Különböző közlekedési eszközt használók aránya

15%

20%

Csak autóval közelekedő Csak tömegközlekedéssel közlekedő

5%

Csak kerékpárral, motorral közlekedő

15%

15%

Csak gyalog közlekedő Többféle járművel közlekedő Egyéb

30%

Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás

A fenti diagramból jól látszik, hogy a békéscsabaiak igen kis hányada használja a helyi tömegközlekedést. Békéscsabán jelenleg 2012. december 31.-ig érvényes közszolgáltatási szerződés

65


alapján a Körös Volán Zrt. látja el a helyi autóbusz közlekedési hálózat működtetését. Szolgáltató a közlekedést 29 autóbusszal (ebből 19 csuklós 10 szóló), 19 autóbuszvonalon látja el. Helyi járatok 60,1 km-es vonalhálózaton 2007-ben 1.313,4 ekm futást teljesítettek. Az összes jelentkező utas elszállítása érdekében szükség volt iskolai előadási napokon 31, tanszüneti munkanapokon 15, szabadnapokon 8, munkaszüneti napokon 9 járat helyközi autóbuszokkal történő teljesítésére. A nagyobb tömegközlekedési igények hiányának legfőbb oka az, hogy országosan kiemelkedő mértékű a város kerékpáros közlekedése, melynek lebonyolítására létesültek ugyan kerékpárutak, de ezek vonalvezetése több helyütt kedvezőtlen, nincsenek hálózattá szervezve. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Békéscsabán élő aktív keresőknek legfeljebb 18-20%-a veszi igénybe a helyi tömegközlekedést a munkába járáshoz; ezt közel másfélszeresen meghaladja a személygépkocsi jelentősége (26-28%); míg a kerékpárt a lakosság mintegy harmada használja munkába járásra. A buszhálózat sűrűsége a Belvárostól keletre eső kertvárosias övezetben a legjobb, míg a Belvárosban, a Jamina városrészben, a Berényi úti kertvárosias övezetben, illetve a külső területeken elmarad az optimálistól. A Körös Volán felmérései szerint legtöbben a Lencsési lakótelepre közlekedő járatokat használják (17-es, 7-es, 17G); ezt követően a jaminai buszokat (3, illetve 1-2), majd a Mokryt, a Kazinczy lakótelepet és Gerlát érintő buszok következnek (5, 8, 20). A járatsűrűségek a Lencsési buszokat kivéve alacsonyak (csúcsidőben is csak 20 perc). A helyi tömegközlekedés jórészt korszerű, környezetkímélő, megfelelő befogadóképességű buszokkal bonyolódik. A Békéscsabát érintő helyközi tömegközlekedés utasainak meghatározó részét a városba ingázó dolgozók, illetve a bejáró tanulók adják, a legnagyobb az utas áramlás Békés, illetve Gyula irányából, továbbá a közép-békési térség nagyobb községeiből (Doboz, Újkígyós, Szabadkígyós) tapasztalható. Azonban a szűkebb térség tömegközlekedési kapcsolódása Békéscsabához nem megfelelően összehangolt.

66


Helyijárat vonalhálózati térképe

Forrás: Körös Volán Zrt.

3.4.5. Közművek 3.4.5.1. Villamosenergia A város villamosenergia-ellátását a Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg megfelelően biztosítja, a várható igények a rendszer bővítésével biztosíthatók. A középfeszültségű villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségű a villamos légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db Démász Zrt. tulajdonában lévő transzformátor állomáson keresztül történik. A város közvilágítási lámpahelyeinek száma 10.400 db,a beépített teljesítmény 710 kW, a közvilágítási földkábel hossza 164 km. 3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz A megyeszékhely vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak mondható (94%), a központi területeken 100%-os, kisebb foltokban elmaradása a Jamina, az Oncsa és Béke kerti, a Borjúréti és a Kastély-szőlői városrészeknek és Fényesnek van. A tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes

67


víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. A vezetékes ivóvíz vezeték hossza 301.000 méter, az ivóvízhálózatba bekötött lakások száma pedig 26.130 db. 3.4.5.3. Szennyvízcsatorna A város csatornázottsága rosszabb képet mutat. A szennyvízcsatorna hossza a városban 163.000 méter, a szennyvízcsatorna hálózatba 15.385 darab lakás van bekötve, ami az összes lakás csupán 55%-a. 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepi városrészek (Millenniumi-Kazinczy, Lencsési, Mokry, Penza) rendelkeznek. A belváros nagy része is csatornázott. A Berényi úti kertvárosias övezet és a Belvárostól északra lévő kisvárosias városrész csatornázottsága 60-70% közötti, a Lencsési vegyes övezet, a Belvárostól keletre lévő kertvárosias, a délre lévő kisvárosias, valamint a Belvárostól észak-keletre eső városrész csatornázottsága körülbelül 50%-os. Ez az arány Jamina városrészben mindössze 30-40% közötti, Mezőmegyeren, Gerlán és Fényesen pedig még egyáltalán nincs szennyvízcsatorna. A szennyvízkezelés helyzetén lényegesen javított a KEOP-1.2.0/2F-2008-0003 „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” című nagyprojekt, amelynek megvalósítása 2013-ban fejeződik be. 3.4.5.4. Belvízrendszer Békéscsaba területe síkvidéki, talaja jellemzően kötött agyag. Két jellemző tájra osztható, egyrészt hátságra, másrészt rétre vagy legelőre, melyet a Kettős Körös ártere érint (a Körgáttól kifelé eső Kisrét, Nagyrét területe). A földtörténeti jelenkorban a tájat a Maros ágrendszere alakította. A felszín közeli vízmozgás jelenségei ma is kimutathatók. Időnként (pl. az 1940-es évek eleje vagy a 70-es 90es évek vége) a felszíni elöntések szinte kirajzolták a több százezer, illetve millió éves medrek nyomvonalát Kígyós, Makkoshát, Jamina területén. Ma már a Körösök vízgyűjtő területéhez tartozó Békéscsaba területén jelentkező felszíni vizeket az Élővíz-csatorna szállítja a Kettős-Körösbe, melybe a Békésen történő átemeléssel jut. Az Élővíz-csatornát a Fehér Köröshöz való csatlakozás igényével üzemvíz csatorna jelleggel építették Veszely és Sikony között. A felszíni vizek az Élővíz-csatornába jellemzően átemeléssel jutnak. A belterületi csapadékvíz elvezetésének főgyűjtő rendszerére jellemző, hogy a kertvárosias beépítettségű területeken jellemzően nyílt árokrendszer szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza mintegy 150 km. A belvárosi és lakótelepi részeken zárt csapadékvíz csatorna szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza mintegy 105 km. A síkvidéki vízelvezető rendszer jellemző részei a csapadékvíz átemelők. A 12 nagyobb vízgyűjtő területű átemelő telep mellett, 10 kisebb átemelő szállítja a mélyen fekvő ún. tömbbelsők vizét. A csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetését a Polgármesteri Hivatal végzi éves 50 millió forint körüli üzemeltetési keretből gazdálkodva. A hivatalban egy műszaki ügyintéző végzi az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket. A nyílt árok fenntartása rendeleti szabályozás alapján a lakosság feladata. A nagyobb szelvényű árkok fenntartási munkái vállalkozó bevonásával kerülnek elvégzésre. A zárt rendszer karbantartását szintén külső vállalkozó

68


végzi szippantásos módszerrel, illet az átemelőket szintén egy vállalkozás üzemelteti. A vízelvezető rendszer szakági nyilvántartása 1:500 méretarányú részletes térképen történik, az újonnan épülő rendszerek bemérése ma már digitális alapon működik. 3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése Békéscsaba csapadékvíz elvezető rendszere az önkormányzat tulajdonában és a Polgármesteri Hivatal kezelésében van. A fő befogadó XVIII. század végén létesített Élővíz-csatorna. A csapadékvíz elvezető rendszer fő elemei: Átemelő telep Nyílt árok hossza

21 db 150.000 m

Zárt csatorna hossza 107.000 m A csapadékvíz rendszer a közelmúltban kijelölt alábbi építési területeken nem kiépített: Csapadékvíz elvezetéssel nem rendelkező belterület (ha) Nagyrét

226

Borjúrét

25

Kastély szőlők

30

Kenderföldek

153

Nyugati kertek

35

Összesen:

469

3.4.5.6. Gázhálózat Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A város és a környék adta természetes energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia) jelentős készlettel rendelkezik, kihasználtságának hiánya gazdaságossági okokra vezethető vissza, befogadására fel kell készülni. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. A gázvezeték hálózat hossza 426.700 méter. A város levegőjének minősége szempontjából a fűtési időszakban meghatározó tényező, hogy a lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzelésű. Így a levegőminőségi helyzet kialakulásában, a településen belül nem a fűtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom jut hangsúlyosabb szerephez. A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Zrt. végzi, amelynek feladata a város földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása, beszerzési forrása pedig a Mol Nyrt. Békéscsaba belterületi gázhálózati gerincvezetékeinek hossza mintegy 275 km, a teljes csőhálózat 428 km hosszú, ebből elosztói vezeték 318 km. A fogyasztók száma 30.507, ebből a lakossági fogyasztók száma 28.662, a nem lakossági fogyasztók száma 1.845. A 2007. évben a 3

3

földgáz értékesítés összesen 52.321 em volt, ebből a lakossági 30.540 em volt, a nem lakossági

69


3

21.781 em . A gázátadó állomás, a kis- és középnyomású elosztóvezetéki-rendszer megfelelően biztosítani tudja a fogyasztói igények kielégítését. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a rendkívül magas arányú földgáz felhasználás kiszolgáltatottá teszi a várost az energiaárak változásának, illetve az ágazatban megfigyelhető ellátási bizonytalanságoknak.

3.4.6. Hulladékgazdálkodás 3.4.6.1. Keletkező hulladékok fajtája, mennyisége A hulladékgazdálkodási feladatokat Békéscsaba területén a Tappe Kft. végzi. A városban az alábbi hulladékfajták, az alábbi mennyiségben keletkeznek. Hulladékfajta

Mennyiség

Települési szilárd hulladék

20 213,5 tonna/év

Települési folyékony hulladék

19 444,0 m /év

Kommunális szennyvíziszap

84 587,0 tonna/év

Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes

n.a.

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes

n.a

Építési, bontási és egyéb inert hulladék

4 255,0

Veszélyes hulladék

102 366 tonna/év

3

tonna/év

Forrás: Tappe Kft. adati alapján

A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város dél-keleti részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt nádassal borított területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejeződött be. A hulladéklerakó semmilyen épített műszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelő vastagságú, jó vízzáró agyagréteg van az altalajban) biztosítják a védelmet. Az üzemelés befejezését követően a hulladék depónia felső szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Az 1999-2000. években elkészült a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, ezt követen pedig a hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozási terv, valamint a rekultivációs engedélyterv. A telep rendelkezik rekultivációra is feljogosító működési engedéllyel, a működési engedélyben foglalt feladatokat 2012-ig kell elvégeznie a városnak. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű Békéscsaba észak-nyugati részén, a mezőberényi főútvonal mellett került kialakításra, működését az 1996-os évben kezdte meg. A hulladéklerakó 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütem depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei és a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy

70


ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni, amelynek maximális befogadó képessége 1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése és a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése befolyásol. 3.4.6.2. Szelektív hulladékgyűjtés helyzete A szelektív hulladékgyűjtés koncepcióját az önkormányzat az 1997-es évben fogadta el. Ennek megfelelően indult el a szelektív hulladékgyűjtés a városban, elsők között az országban, amikor még annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. Az 1998-as induló évben 7 db hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, hulladékudvar azonban nem lett kiépítve. Jelenleg a városban 34 db lakossági és 11 db közületi szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet a szolgáltató. 3.4.6.3. Zöldhulladék gyűjtése A városban jelenleg 1.000 db 240 literes zárható műanyag edényzet van kihelyezve a háztartásokban keletkezett zöldhulladékok gyűjtésére, főleg a családi házas övezetben. A 2006-os évben 4.389 tonna zöldhulladék került összegyűjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az előírt 3.600 tonnás mennyiséget. A 2000-es évektől kezdve előtérbe került a komposztálás fontossága és annak lakossági propagálása. Ez elsősorban a civil szervezeteknek, és kiemelten a Körösök Völgye Natúrpark

e

témában

megvalósított

felvilágosító

programjainak

köszönhető.

A

keletkező

zöldhulladékok mennyiségének csökkentése érdekében ezt a kedvező folyamatot célszerű és szükséges tovább folytatni, elsősorban a hagyományos beépítésű, kertvárosi részekben. 3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése A hulladékgazdálkodási törvény alapján a zárt szennyvízaknákban gyűjtött és onnan szippantó kocsival elszállított szennyvizek és a szennyvíztisztítás során képződő szennyvíziszap ebben a tárgykörben kerül kezelésre. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 5354%. Ez azt jelenti, hogy a többi helyen zárt aknákban gyűjtik a képződő szennyvizeket. Jelenleg évi 3

20.000 m szippantott szennyvíz kerül kiszállításra a szennyvíztisztító telepre. 3.4.6.5. Állati hulladékok gyűjtése A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek lettek elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által.

71


4. V ÁROSRÉSZEK

HELYZETELEMZÉSE

4.1. B ÉKÉSCSABA M EGYEI J OGÚ V ÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSÁVAL

Békéscsaba városrészeire vonatkozó elemzés a KSH népszámlálási adataira építve került elvégzésre. 2001. óta a gazdasági és társadalmi folyamatokban változások mentek végbe, de azok a városrészek közti alapvető különbségeket lényegében nem változtatták meg. A KSH adatokból levont következtetések kiegészítésre kerültek azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetőségekkel, melyeket az egyes városrészek vonatozásában a településrendezési terv, illetve az arra épülő városfejlesztési koncepció megfogalmaz. A városrészek fejlesztési célkitűzései, megvalósítandó tevékenységeik közé társadalmi és szakmai egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. A lehatárolás a KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv figyelembe vételével készült, melynek fő szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti beépítettség és a városrészt meghatározó funkciói voltak. A stratégiában lentebb bemutatott városrészek térbeli lehatárolása során az esetleg természetes határral megadott tömböknek egy összefüggő területet kellett alkotniuk. A munka során vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történő mai és jövőbeni fejlesztéseknek, akár az uniós támogatásokhoz kapcsolódnak, akár nem, van-e, lesz-e szegregációt növelő hatásuk. A fenti módszertan alapján az alábbi városrészek kerültek lehatárolásra, illetve megfogalmazásra a kapcsolódó koncepciók: 1. Belváros

„Korszerű, vonzó megye- és városközpont”

2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet

„Dinamikusan fejlődő városrész”

3. Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet

„A második Belváros”

4. Belvárostól észak-keletre eső városrész

„Békéscsaba rekreációs központja”

5. Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet

„A szellemi és fizikai revitalizáció központja”

6. Lencsési övezet

„Közkedvelt zöldkerület”

7. Belvárostól délre lévő

72


kisvárosias övezet

„A multifunkcionális városrész”

8. Berényi úti kertvárosias övezet

„A sokoldalú városrész”

9. Jamina (Erzsébethely)

„Jamina – Város a városban”

10. Almáskertek

„Hobbikertek, Logisztikai és kereskedelmi csomópont”

11. Mezőmegyer

„Békéscsaba élhető kertvárosa”

12. Fényes

„A tradíciók érvényesülése a fejlődő kertvárosban”

13. Gerla

„Minőségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”

73


4.1.1. Belváros

1. Belváros „Korszerű, vonzó megye- és városközpont”

Elhelyezkedése: A város közepén Határvonalak:

Észak: Luther Márton utca Kelet: Élővíz-csatorna Dél: Bartók Béla út Nyugat: Jókai és Petőfi Sándor utca

A városrész jelenlegi állapota:

74


A vegyes funkciójú Belváros az Élővíz-csatornától nyugatra az Andrássy úti „tengellyel” a várostestben excentrikus elhelyezkedésű. Ehhez csatlakoznak nagyvárosias (tömbszerűen beépített) és kisvárosias lakóterületek, melyek – egyetlen belvárosi tömb kivételével – szabályozottan, többnyire optimális beépítési és laksűrűséggel kerültek kialakításra, a túlzsúfoltság nem jellemző. A Belváros irodapiaci kínálata jelenleg kevéssé strukturált, részben hiányoznak a minőségi (ún. „A” kategóriás) elemek és a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatások. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan általános tendencia, hogy a kisvállalkozások zöme saját telephelyen (otthon) alakít ki irodát, így a belvárosi, nem lakáscélra hasznosított ingatlanok iránt nem is tapasztalható tömeges érdeklődés. A Belvárosban számos jelentős városképi jelentőséggel bíró műemlék jellegű, építészeti értékeket képviselő, hagyományőrző épület, emlékhely és látnivaló található. A Városháza, a nagyobb templomok a belváros fő térrendező elemei, az egész város számára viszonyítási pontként szolgálnak. A fontosabb épületek előtt kisebb-nagyobb terek jellemzőek, melyek tágabb rálátást biztosítanak az épületekre. A városközpontban áll az ország és Közép-Európa legnagyobb, klasszicizáló copf stílusban épült evangélikus temploma, a műemlék jellegű evangélikus kistemplom, az eklektikus stílusban épített gimnáziumi épület, meghatározó továbbá a gótizáló kéttornyú katolikus templom. A városrészt érintő buszjáratok főként a Bartók Béla úton és az Andrássy út nem sétáló utcává alakított szakaszán közlekednek. Városszerkezeti – közvetve terület felhasználási – gondot okoz egy, a Luther utcával párhuzamos közeli utca hiánya, s ez gátolja az egyirányú forgalom szervezését a Luther utca túlzsúfoltságának, környezeti terhelésének feloldása céljából. A belváros tengelyében ugyanakkor színvonalas, tervszerűen bővülő „gyalogos zóna” kialakítása van folyamatban. A közművek tekintetében fontos megjegyezni, hogy a városrész szinte teljes lefedettséggel rendelkezik az összes infrastrukturális szolgáltatás tekintetében. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

4 453


4 432

Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%)

14,9


65,5

Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%)

19,6

75


Oktatási adatok: Óvodások száma (fő)

106

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

270

Általános iskolások száma (fő)

303

Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Középiskolai tanulók száma (fő)

303 240

Szociális ellátás adatai: Szociális ellátás főbb formáiban részesülők száma (fő)

382

Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%)

100

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%)

1 tartós bentlakásos intézmény

Foglalkoztatási adatok: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (15-59 évesek) (%)

64,9 32,1

Regisztrált munkanélküliek száma (fő)

238

Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%)

8,19

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

8,2

Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%)

29,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

32,1

Lakáshelyzet adatai: Lakásállomány (db)

2 179

Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%)

2,6

Gazdálkodási adatok: Működő vállalkozások száma (db)

1 749

Vállalkozások száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (db)

10

Feldolgozóipari vállalkozások száma (db)

53

Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gőz-energiaiparban és vízellátásban (db) Építőipari vállalkozások száma (db)

1 125

Kereskedelmi vállalkozások száma (db)

1 050


108


947

76



150


510

Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán

330

gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db)

135

Kereskedelmi szálláshelyek száma (db)

2

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma (db)

160

A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók

Városrész (db)

Piac

-

Kiskereskedelmi üzlet

462

Bevásárló központ

1

Ipari terület

-

Panzió

1

Szálloda

2

Vendéglátó egység, étterem

99

B, Közlekedési, távközlési funkciók Vasútállomás

-

Postahivatal

2

Tömegközlekedés járatai

19

Benzinkút

-

C, Közösségi funkciók Könyvtár

1

Művelődési ház

5

Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum

4

Sportlétesítmény

2

D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda

2

Igazságügy, rendészet

2

Tűzoltóság, katasztrófavédelem

-

E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás

Gyógyszertár

77

Felnőtt háziorvos: 4 Gyermek orvosi rendelő: 2 Fogorvosi rendelő:11 Szakrendelés: 2 Iskolaorvos: 1 6


Bölcsőde: 1 Idősek klubja: 1 1 3

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda Általános iskola Középiskola, szakiskola

4

SWOT analízis: Erősségek

Gyengeségek

A város „szíve” funkció – közszolgáltatások

Minőségi irodaházak hiánya;

centruma;

Erős átmenő autóforgalom;

Kedvező fekvés;

Kicsi vállalkozói jelenlét – kevés szolgáltató

Csaknem 100%-os közmű kiépítettség;

Közigazgatási,

kereskedelmi-szolgáltató

funkció;

Esztétikus közterek hiánya.

egységek központja;

Itt

koncentrálódnak

a

látnivalók,

nevezetességek. Lehetőségek

Vállalkozói

szféra

Veszélyek

vonzása

színvonalas,

esztétikus irodaházakkal; üzlethelyiségekkel;

Autóforgalom

elterelése

a

alacsony forgalom miatt.

sétálóutcák

kialakítása érdekében;

Parkosítás az esztétikusabb városképért és a környezetvédelem javára;

Kerti bútorok fokozottabb elhelyezése;

Közterületi parkolás rendezése;

Vendéglátói funkciók bővítése.

A jelenleg kisszámú üzletek megszűnése az

78


4.1.2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet

2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlődő városrész”

Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól nyugatra Határvonalak:

Észak: Szarvasi út Kelet: Jókai és Petőfi Sándor utca Dél: Bartók Béla út Nyugat: Vasútvonal

79


A városrész jelenlegi állapota: A Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezetet alapvetően két lakótelep (Milleniumi ltp. és Kazinczy ltp.), illetve az Andrássy út és Bartók Béla út közötti terület alkotja, a nyugati oldalon a vasútvonal mentén pedig ipari területek találhatóak. A városrész közlekedésében és az átmenő forgalom méretében fontos szerepet játszik, hogy itt található (a nyugati oldalon) a vasútállomás (Budapest – Lökösháza vonal) és a városi buszpályaudvar (20 féle közlekedési útvonalat lefedő buszhálózat járatai koncentrálódnak itt) is. Ebből adódóan az övezet átmenő utasforgalma a Belváros irányába (Andrássy utca, Vécsey Károly utca, Bartók Béla út) igen számottevő, ami megköveteli a városrész rendezettségének és tisztaságának fenntartását, ugyanakkor bőségesen biztosítja a helyi lakosság számára a közlekedési lefedettséget, hiszen innen a város összes övezete egyszerűen megközelíthető. Az északi részen fekvő 545 lakásos Millenium lakótelep az 1980-as évek második felében épült, legfeljebb 5 emeletes épületek alkotják. A lakóházak szürke, elkoszolódott homlokzata felújításra szorul. A lakótelep központja a Kazinczy Ferenc utca – Szerdahelyi utca kereszteződésnél található. A Kazinczy lakótelep a vasútvonalhoz való közvetlen közelsége miatt a vasúti zajjal érintett lakóterületek

közé

tartozik,

az itt

lakók

számára

különösen

zavaró

a

pályaudvar

éjjeli

teherforgalmából, valamint a ki- és berakodásból keletkező zaj. Az 1189 lakásos telep főként 4 emeletes blokkházakból áll, melyek szintén felújításra szorulnak, azon épületek kivételével, melyek már korszerűsítésre kerültek (Kazinczy ltp. 1., 13.). A városrész centruma az Illésházy utca vonalán alakult ki, itt található a piac, a vásárcsarnok és a tűzoltóság. A lakótelep déli része kifejezetten rossz állapotú, a lakóházak felújítása, korszerűsítése és a blokk rehabilitációja sürgető. A negyed leszakadásában az is szerepet játszik, hogy tőle északra a régi Kötöttárú Gyár jelenleg üresen álló épületei találhatóak, melyek nem teremtenek vonzó városképet, és ezt a negatív hatást a gyár- és a lakóépületek közé ékelődött OBI áruház igényes kialakítása sem tudja ellensúlyozni. A városrészben a következő oktatási intézmények találhatóak:

Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda;

10. Sz. Általános Iskola;

Petőfi Utcai Általános Iskola;

Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium;

Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola;

Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium.

A kulturális közintézmények közül a Vasutas Művelődési Ház található a körzetben. A városrészben helyezkedik el a Tűzoltóság központja. Külön említést érdemel a városrészen elhelyezkedő Tesco áruház is. A felnőtt háziorvos a Kazinczy utcában, a gyermek háziorvos a Trefort utcában tartja rendelését. Az övezet lehetőséget kínál a lakosság számára a szelektív hulladékgyűjtésre két hulladékgyűjtő sziget fenntartásával (Kazinczy ABC előtt és a Milleniumi ltp. szökőkútjánál).

80


A városrész közművesítése közel 100%-os, a lakótelepek lakásai összkomfortosak. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

10 904

Lakónépesség száma

11 199


14,9


63,8


21,3


214


230


613


613 454


913


100


-


58,3 37,0


531


7,43


15,7


15,9


39,9

81



5 528


5,8


942


55


5

Vállalkozások

száma

az

elektromos-,

gáz-

és

gőz-energiaiparban

és

vízellátásban (db)

-

Építőipari vállalkozások száma (db)

96


170


25


143


25


58

Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db)

29 35


-


-


Városrész (db)

Piac

1


178


2

Ipari terület

1

Panzió

-

Szálloda

-


54


1

Postahivatal

3


17

Benzinkút

2


-

82


Művelődési ház

1


-

Sportlétesítmény

3


-


-


1

E, Humán szolgáltatási funkciók Felnőtt orvosi rendelő: 4 Gyermekorvosi rendelő: 3 4

Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár

Bölcsőde: 1 Idősek otthona: 2 2

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda Általános iskola

2

Középiskola, szakiskola

3


Sokoldalú városfunkciók;

Összkomfortos

lakások

Gyengeségek rendkívül

magas

aránya;

A

Belváros

szolgáltatásai

a

Vasúttól származó zajhatások;

A lakótelepi tömbök rontják a városképet;

A

közvetlen

Kazinczy

és

a

Szabolcs

utcán

az

útburkolat gyenge minősége.

közelben találhatóak;

Kereskedelmi

egységek:

TESCO,

STOP

SHOP

Kiváló

közlekedési

infrastruktúra

(vasút,

buszpályaudvar, főutak közelsége);

Széles oktatási kínálat. Lehetőségek

A vasúti forgalom zajának tompítása a város

Veszélyek

élhetőbbé tétele érdekében;

Az itt becsatlakozó 44-es és 47-es főutak Kerékpárút építése a Szabolcs és a Kazinczy utcán;

Szabolcs utca szélesítése;

További kereskedelmi egységek betelepítése

Közterek parkosítása;

Zöldterületek növelése;

A felújításra szoruló lakóházak felújítása a

Kazinczy

leszakadása.

vendégforgalmának „fogadása”;

A

Panelprogram keretében.

83

lakótelep

déli

sávjának


4.1.3. Belvárostól északra eső nagyvárosias övezet

3. Belvárostól északra eső kisvárosi övezet: „A második Belváros”

Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól északra Határvonalak:

Észak: Szarvasi út – Békési út Kelet: Élővíz-csatorna Dél: Luther Márton utca – Illésházi utca Nyugat: Kazinczy Ferenc utca – Kisszik utca – Trefort Ágoston utca

84


A városrész jelenlegi állapota: A városrész nyugati határa a Fehér-Körösből induló és a Kettős-Körösben torkolló Élővíz-csatorna, amely 1777-ben került kialakításra, egyfelől a mocsarak lecsapolása érdekében, másfelől pedig azért, hogy a település építéséhez szükséges fát a bihari hegyekből leúsztathassák. A csatorna hajóforgalom bonyolítására nem alkalmas (túl keskeny), partjai jelenleg gondozatlanok, a rehabilitáció során parkosításra kerül, sétánnyá alakul. A kisvárosias jellegű övezet nyugati oldalán különösen magas számban találhatóak védett, műemlékké nyilvánított épületek, míg keleti felére a sűrű, többnyire lakófunkciójú városi szövettel találkozhatunk. A Baross utca – Zsíros utca – Teleki utca – Kiss Ernő utca által határolt részen az átlagosnál igényesebb, előkelőbb stílusú házak épültek, melyeket a lakosság tehetősebb rétege birtokol. Ettől eltekintve a városrész lakosságának szociális helyzete összetett, a hátrányosabb helyzetű családok éppúgy megtalálhatóak a városrészben, mint a vagyonosabb rétegek. A közintézmények közül itt kapott helyet a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, a Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a School of Business Békéscsaba Üzleti Szakközépiskola. Ezek mindegyike a Baross utca déli részének környékén található csakúgy, mint a városrész játszótere, valamint a két evangélikus templom. Külön említést érdemel a Baross u. 34. szám alatt található egészségügyi alapellátó centrum. A kulturális élet színtere a Szlovák Tájház, valamint a Meseház (Békési úti Közösségi Házak). A lakosság közlekedését a helyi buszhálózat biztosítja. Az erre közlekedő buszjáratok főként nyugati, déli és keleti oldaláról érintik a területet, de az 1-es, 2-es, 5-ös és 11-es számú vonalak az övezetet elkerülik. A közmű infrastruktúra a szennyvízelvezetés tekintetében hiányos, amely különösen a terület észak-keleti részét érinti. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

3 295


3 228


14,8


57,6


27,6

85



100


100


302


302 272

Nappali tagozatos egyetemi, főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (fő) Szociális ellátás adatai: Szociális ellátás főbb formáiban részesülők száma (fő)

362


100


1 átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény


55,1 40,1


161


8,66


16,6


19,0


46,9


1 479


17,7


546


48


18

Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gőz-energiaiparban és vízellátásban (db)

2


45


178

86



32


281


28


25


12

Vendéglátóhelyek száma (db)

30


1


14


Városrész (db)

Piac

-


180


-

Ipari terület

-

Panzió

-

Szálloda

-


30


-

Postahivatal

-


4

Benzinkút

1


-

Művelődési ház

1


-

Sportlétesítmény

1


-


-


-


87

Felnőttorvosi rendelő: 1 Gyermekorvosi rendelő: 1 Fogorvosi rendelő: 1


Gyógyszertár

2

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény

Idősek klubja: 1 1

Óvoda Általános iskola

-


1


Gyengeségek

Belvároshoz közeli fekvés;

Vegyes városkép (kertváros és műemlék

házak);

Kisszámú

kereskedelmi

Az elkerülő út ellenére is nagy forgalom a

Élővíz-csatorna egyedi városképet ad;

Sok védett és műemlék épület;

Zöldterületek, parkok hiánya;

A várost elkerülő északi körgyűrű megépült

Elöregedett lakóépületek.

enyhíti

az

észak-kelet

szolgáltató

egység;

szakasza

és

Békési és Szarvasi utakon;

irányú

keresztülhaladó forgalmat. Lehetőségek

Veszélyek

A turisztikai potenciállal bíró Élővíz-csatorna

Nagy forgalom miatt a városrész élhetőségének

közelsége;

romlása.

A

városrész

északi

határán

áthaladó

főútvonal vendégforgalmának „fogadása”;

Szarvasi út mentén kerékpárút létesítése.

88


4.1.4. Belvárostól észak-keletre eső városrész

4. Belvárostól északkeletre eső városrész „Békéscsaba rekreációs központja”

Elhelyezkedése: A város keleti oldalán Határvonalak:

Észak: Belterületi határvonal Kelet: Belterületi határvonal Dél: Gyulai út Nyugat: Békési út - Élővíz-csatorna

89


A városrész jelenlegi állapota: A városrészt nyugati irányból mindössze az Élővíz-csatorna választja el a Belvárostól, illetve a tőle északra eső kisvárosias övezettől. Az övezet nyugati oldalán helyezkedik el a regionális jelentőségű, nemrégiben felújításra került Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet, ahol 519 ágyon végeznek gyógyító munkát. Emellett itt található a Békés Megyei Vízművek Zrt., továbbá a városrészen koncentrálódnak a város sportlétesítményei is: a Széchenyi liget közelében 5 db sportpálya (füves és salakos pályák) és egy stadion található, míg az övezet déli oldalán a sportcsarnok kapott helyet. A Széchenyi ligetet 1869-ben létesítették, napjainkra már a Natura 2000 természetvédelmi területek részét képezi, legfőbb értékét faállománya adja. Jelentős mennyiségű és széles oktatási palettát kínáló közoktatási intézmények működnek a városrészben, amelyek az alábbiak:

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon;

"Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,

Nevelési

Tanácsadó,

Tanulási

Képességet

Vizsgáló

Szakértői

és

Rehabilitációs Bizottság;

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium;

Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium (BÉKSZI);

Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola (BÉKSZI);

Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium.

A kertes családi házak szabályos elrendezésű utcákban épültek, itt túlnyomórészt a városi középosztály él. A központi részektől távolabb eső Béke-kertek alvóvárosnak nevezhető, a boltok és üzletek nagymértékben hiányoznak. A városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe részben megtörtént: az övezet nyugati és délnyugati részein több buszjárat is közlekedik, ám az Oncsa-kertek és Béke-kertek (a Dobozi úton közlekedő 20-as gerlai járat kivételével) teljesen kiesnek a közlekedési körforgásból. Az övezet közművesítése kielégítő, a városi szinten szűk keresztmetszettel rendelkező vezetékes ivóvíz hálózat teljesen kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetés a keleti részeken még fejlesztésre szorul. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

2 665


2 851


21,8


57,4


20,8

90



165


180


364


364 234

Szociális ellátás adatai: Szociális ellátás főbb formáiban részesülők száma (fő) Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága (%) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%)

393 Nincs klub 2 tartós bentlakásos intézmény


55,8 40,3


129


7,88


15,7


18,9


37,8


968


18.4


750


36


3


1


19


69


4


13

91



2


5


2


12


1


14


Városrész (db)

Piac

-


19


-

Ipari terület

-

Panzió

1

Szálloda

1


12


-

Postahivatal

-


3

Benzinkút

1


-

Művelődési ház

-


-

Sportlétesítmény

10


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda

Kórház, ügyelet: 1 Szakrendelő, járóbeteg-ellátás: 1 2 Idősek otthona: 1 2

Általános iskola

2


4

92



Gyengeségek

Vegyes városkép (sok kiemelt intézmény,

A keleti oldalon az üzletek hiánya;

sportlétesítmények, zöld területek);

Tömegközlekedési

A Széchenyi liget által kínált kikapcsolódási lehetőségek;

fedi

le

Infrastrukturális elmaradottság.

Sportlétesítményekben gazdag. Veszélyek

Esztétikus sétány kialakítása;

Lehetőség

turista-vonzó

szabadtéri-

és

Tömegsport és

a lakossági szabadidős

A meglévő létesítményekben a versenysport miatt

sportrendezvények megtartására;

a

lakosság

sportolási

lehetőségei

korlátozottak,

lehetőségeinek megfelelő tér teremtése;

nem

megfelelően a városrész keleti részét;

Lehetőségek

hálózat

Új szolgáltató és kereskedelmi egységek létrehozása.

93

A tömegközlekedés nem kerül kiépítésre.


4.1.5. Belvárostól keletre eső kisvárosias övezet

5. Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció központja”

Elhelyezkedése: A város déli oldalán Határvonalak:

Észak: Gyulai út Kelet: Belterületi határvonal Dél: Élővíz-csatorna Nyugat: Élővíz-csatorna

94


A városrész jelenlegi állapota: A térség nyugati fele kisvárosias övezet, a keleti oldalt (Keleti-kertek) a kertvárosi jelleg uralja. A városrész középső részén nagy kiterjedésű erdős terület található, valójában ez képezi a határvonalat a kisvárosias rész és a Keleti-kertek között. A közintézmények az Oncsa-Béke kertek övezetéhez hasonlóan itt is az Élővíz-csatorna közelében koncentrálódtak, melynek partja ezen a szakaszon rendezett és gondozott. A közelben található a Városi Bíróság, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozóhivatal Békés megyei Osztálya, a Mentőállomás, a Megyei ÁNTSZ, a Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Gyermek- és Felnőtt Háziorvosi Szolgálat. Az oktatási intézmények közül kiemelkedik a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és a Szent István Egyetem Gazdasági Kara, amely a város egyetlen felsőfokú oktatási intézménye. A megyeszékhely kulturális intézményei közül a Gabonamúzeum és a Munkácsy Mihály Emlékház található ebben a városrészben, olyan más látnivalók mellett, mint például a Szélmalom. A szabadidő eltöltésére az Élővíz-csatorna partján, az 1922-ben létesített Árpád fürdő áll a városi és térségi lakosság 2

rendelkezésére. Az egész évben üzemelő, 1200 m alapterületű élményfürdő jelentős funkciót tölt be a térség idegenforgalmában, főként, hogy a szabadidő eltöltésére kínált számos perspektíva mellett (uszoda, kosárlabdapálya, röplabdapálya, pezsgőfürdő, óriáscsúszda, játszótér, stb.) számos gyógyszolgáltatást (gyógyvizes medencék, gyógy-masszázs, iszappakolás, víz alatti vízsugár masszázs, gyógy-úszás, stb.) is nyújt a látogatók számára. A városrészt érintő közlekedés fontos jellemzője, hogy innen érhető el Békéscsaba 226 hektár területű repülőtere, mely jelenleg még csak füves leszállópályával rendelkezik, de már elkészült egy 30x1300 méteres szilárd burkolatú kifutópálya terve a hozzátartozó gurulóúttal és parkoló-területtel együtt, amivel akár 37 személyes repülőgépek fogadására is alkalmassá válik a reptér. Ez különös jelentőséggel bír a térségi turizmus fellendülésében tekintve, hogy a várost és környékét egyenlőre elkerülik az autópályák. A repülőtér 14 km-re található a magyar-román országhatártól. A városrész gazdasági élete szempontjából meghatározó fejlesztések a Praktiker áruház és a Csaba Center Invest Kft. által kialakításra kerülő 50 ha-os ipari park létesítése. A terület közműellátottsága erősen fejlesztésre szorul, habár a vezetékes ivóvízellátás az övezet nyugati oldalán csaknem teljes, addig a szennyvízelvezetés kiépítettsége egyes részeken jelentősen az igények alatt marad. Különösen igaz ez a Keleti-kertek esetében, ahol mind a vezetékes ivóvíz, mind pedig a szennyvízcsatorna kiépítése szinte teljes egészében hiányzik. A tömegközlekedési feltételek a városrészben kimagaslóan jók, a buszjáratok az övezet összes szükséges területét lefedik.

95


Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

3 575


4 557


13,3


68,7


18,0


156


160


377


377 232


397


100


Nincs ilyen intézmény


41,1 57,2


167


5,33


17,6


26,4


39,5


1 382


10,9


490


57

96



16


0


66


92


23


250


19


20


13


28


1


26


Városrész (db)

Piac

-


53


1

Ipari terület

-

Panzió

1

Szálloda

2


28


-

Postahivatal

-


11

Benzinkút

1


1

Művelődési ház

-


1

Sportlétesítmény

2


-


1


-

97


E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár

Felnőttorvosi rendelő: 2 Fogorvosi rendelő: 1 Mentőállomás: 1 1 Idősek otthona: 2 Idősek klubja: 1

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda

1

Általános iskola

1


2


Gyengeségek

Változatos, barátságos városkép (kertes és

Nagy, gondozatlan erdős terület;

kisvárosias részek);

A terület közműellátottságának hiányosságai;

Az Élővíz-csatorna rendezett partja;

A szennyvízelvezetés kiépítettsége hiányos.

Magas színvonalú tömegközlekedés;

A város egyetlen uszodája és strandfürdője

itt található;

Az Egyetemi Kar térségi, regionális és országos szinten is meghatározó intézmény. Lehetőségek

Az

erdős

területek

Veszélyek

rendezésével

vonzó

szabadidős park (Kalandpark) kialakítása;

További

kereskedelmi

egységek

további

betelepítése;

A

repülőtér

fejlesztése

a

turizmus

és

idegenforgalom valamint a magyar-román üzleti kapcsolatok fellendítése érdekében;

Az oktatási infrastruktúra további fejlesztése;

Kolbászfalu létrehozása, szálláslehetőségek kiépítése.

98

Várt turistaforgalom elmaradása.


4.1.6. Lencsési vegyes övezet

6. Lencsési vegyes övezet „Közkedvelt zöldkerület”

Elhelyezkedése: A város dél-keleti szegletében Határvonalak:

Észak: Élővíz-csatorna (Felső Körös sor) Kelet: Belterületi határvonal Dél: Belterületi határvonal Nyugat: Ilosvai utca

A városrész jelenlegi állapota: A Lencsési vegyes övezet alapvetően két részre osztható: a területének közel felét (nyugati oldal) a Lencsési (vagy más néven József Attila) lakótelep foglalja el, míg keleti részén az egyaránt zártkertes

99


jellegű Borjúréti kertek, illetve dél-keleten a Kastély-szőlők rész található. A Lencsési lakótelep (Pitypang utca – Perje utca – Dobó István utca – Attila utca – Lencsési út – Felső Körös sor által határolt terület) 5 és 10 emeletes panelházakból épült, de észak-keleti részén egyedi kivitelezésű panel épületek is helyet kaptak. A lakótelep az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig épült, összesen mintegy 3.393 lakásból áll. A panelprogramban fűtéskorszerűsítés jogcímen a Lencsési út 56-58. és a Lencsési út 61. sz. alatti tömbök kerültek felújításra, a lakótelep számos épületének felújítása a 2009-2010-es időintervallumban tervezett. A városrészben az alábbi oktatási intézmények működnek:

Lencsési Lakótelepi Óvoda;

Napsugár Integrált Óvoda;

József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény;

Szabó Pál Téri Általános Iskola;

Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium;

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium.

A közművelődést 2 db fiókkönyvtár és a Lencsési Közösségi Ház biztosítja, a helyi egészségügyi intézmények közül a Gyermek- és Felnőtt Háziorvosi Szolgálat és az Iskolafogászat emelendő ki, illetve 2 patika is a lakosság ellátását szolgálja. A városrész központja a Féja Géza tér körzetében alakult ki, számos üzleti szolgáltató egység található itt. A városrész közművesítés szempontjából vegyes képet mutat: míg a Lencsési lakótelep teljesen összközműves, addig a Kastély-szőlők és a Borjúréti kertek területén a vezetékes ivóvíz átlagosan 20%-os, a szennyvíz csatorna pedig 40%-os kiépítettségű. A Körös Volán Zrt. a 7-es és 17-es buszjáratokkal elégíti ki a területen élők tömegközlekedési szükségleteit, ám fontos megjegyezni, hogy a vonalhálózat csupán a Lencsési lakótelepre terjed ki, a Borjúréti kertekre és a Kastély-szőlőkre nem. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

9 571


9 739


16,6


72,9


10,5

100



325


350


836


836 536


1 313 100 1 tartós bentlakásos intézmény


62,7 34,7


568


8,87


12,6


18,8


25,0


3 707


0,9


1 491


30


10


2


160


330


79


563

101



81


302


208


84


3


143


Városrész (db)

Piac

-


63


-

Ipari terület

-

Panzió

2

Szálloda

2


33


-

Postahivatal

1


5

Benzinkút

1


1

Művelődési ház

1


-

Sportlétesítmény

1


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény

102

Felnőttorvosi rendelő: 4 Gyermekorvosi rendelő: 3 Fogorvosi rendelő: 3 2 Idősek otthona: 2 Bölcsőde: 1



3 2


-


Nyugodt, békés városrész;

A

lakótelepről

helyi

Gyengeségek

járatokkal

könnyen

megközelíthetőek a városfunkciók.

A 10 emeletes panelek erőteljesen rontják a városképet;

Távol esik a belvárostól;

A

zártkertes

övezetekben

nem

került

kiépítésre a szennyvízközmű és vezetékes ivóvíz rendszer; Lehetőségek

Élővíz-csatorna

partjának

Veszélyek gondozása,

kiépítése, lehetőségeinek kihasználása;

A keleti részeken nincs tömegközlekedés.

Parkosítás.

103

A zártkertes részek leszakadása.


4.1.7. Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet

7. Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet 7.1 Déli ipartelep „A multifunkcionális városrész”

Elhelyezkedése: A város déli szélén Határvonalak:

Észak: Bartók Béla út – Orosházi út Kelet: Élővíz-csatorna Dél: Belterületi határvonal Nyugat: Gyár utca - Lajta utca – Rokka utca - Vasút

104


A városrész jelenlegi állapota: A belvárost délről határoló övezet alapvetően kertvárosi jellegű, családi házas részei azonban még erőteljesen falusias hatásúak. A városrész észak-keleti sarkában található az 521 lakásos Penza lakótelep. A 3 és 4 emeletes házakból álló lakókörzet az 1960-as években épült, a lakóházak magasított tetővel és pincével rendelkeznek. A térség két temetője az észak-nyugati, illetve a délkeleti sarokban található. A közoktatási intézmények közül a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, valamint a Penza-lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda található a városrészben, illetve kiemelendő a Békéscsabai Regionális Képző Központ. Az egyéb közintézmények (Illetékhivatal, Felnőtt és Gyermek Orvosi Rendelő,

Békés

Megyei

Kereskedelmi

és

Iparkamara)

a

negyed

észak-keleti

részében

központosulnak. Az övezet közműfejlesztése a jövőben szükségessé válik, különösen a szennyvízcsatorna tekintetében, mivel a jelenlegi körülbelül 60%-os kiépítettség nem elégíti ki a lakosság igényeit. A tömegközlekedési adottságok és feltételek megfelelőek, a városrészt érintő buszjáratok főként északi oldalról szegélyezik az övezetet, illetve haladnak át rajta. Déli Iparterület jelenlegi állapota: A városrész dél-nyugati oldalán a Déli Iparterület húzódik, ahol jelenleg hűtőházak, bútorbolt, építőanyag- és gépkereskedések működnek, de itt található a Csabahús Kft. telephelye is. A területen továbbá 5.800 m

2

hasznos alapterületű inkubátorház működik, mely jelenleg mintegy 40

vállalkozásnak nyújt biztonságos működési hátteret. Az iparterület északi részén lőtér, keleti oldalán a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása található. A városrész gazdasági szereplő közül kiemelendő a Tondach és a Wienerberger. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

4 529


4 672


14,9


59,6


25,5


124


180


317

105



317 220


505


100


1 átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény


50,8 45,3


216


7,75


20,2


15,9


46,4


1 943


17,5


439


52


10


0


66


92


23


250


19


20


106

13



28


0


0


Városrész (db)

Piac

-


119


-

Ipari terület

1

Panzió

-

Szálloda

-


37


-

Postahivatal

-


20

Benzinkút

2


-

Művelődési ház

-


-

Sportlétesítmény

3


-


-


-


Felnőttorvosi rendelő: 2

Gyógyszertár

-

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda

Idősek klubja: 1 2

Általános iskola

-


-

107



Közeli fekvés a Belvároshoz;

A

területen

folyó

jelentős

Gyengeségek gazdasági

Közoktatási intézmények hiánya;

Zöldterületek hiánya.

tevékenység. Lehetőségek

Veszélyek

A Déli iparterület vasútfejlesztések adta

Az elöregedett falusias jelleg megmarad;

fejlődési lehetőségei;

A közlekedési infrastruktúrát érintő felújítások

A falusias jelleg kertvárosivá alakítása;

Közlekedésfejlesztés;

Infrastruktúrafejlesztés;

Kereskedelmi

és

elmaradnak;

szolgáltató

A kereskedelmi és az ipari fejlesztések elmaradnak.

egységek

betelepítése.

108


4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet

8. Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”

8.1 Északi Iparterület „A jövő intermodális ipari központja”

Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Belvárostól Észak-keleti irányban, a Budapest – Lökösháza vasútvonal mentén található. Határvonalak:

Észak: Északi, várost elkerülő útgyűrű Kelet: Békési út Dél: Szarvasi út Nyugat: Vasútvonal

109


A városrész jelenlegi állapota: A városrész kertvárosias jellegét elnevezése is jelzi, ám fontos megemlíteni az északi sávban húzódó, az övezet területének nagy százalékát lefoglaló iparterületet (Északi Iparterület), melynek nyugati részén telepedtek meg azok a dinamikusan fejlődő vállalkozások (Fatesco, Coca-Cola Magyarország, Frühwald Kft.), melyek jelentős számú munkalehetőséget teremtenek a város lakossága számára. Az övezet középső és déli része alapvetően kertvárosi jellegű, a laza beépítettségű, egy- vagy többlakásos, 90%-ban egyszintes kertes családi házak blokkjait a városi átlaghoz képest jobb minőségű utak választják el egymástól. A kertváros közepén helyezkedik el a Mokry Sámuel utca – Zöldfa utca – Schweidel József utca – Északi sor által határolt Mokry lakótelep (vagy más néven Áchim L. András lakótelep). Békéscsaba legelső és egyben legkisebb lakótelepe az 1960-as években épült, mindössze 10-12 darab négyemeletes tömbből áll, a kialakított lakások száma 220. A lakótelep 2

épületeit 1.800 m közkert övezi, amelyen kialakított pihenő-, játszó- és sétálóhelyek a mindennapi élet színterei. Kiemelendő, hogy a játszótér nem felel meg az Európai Unió előírásainak (régi, cserére érett, nem kisgyermek-barát, vasból készült játékok), területe nem megfelelően kihasznált, sok a gondozatlan, üresen álló terület, amely parkosítással, kerti bútorok elhelyezésével otthonosabbá és biztonságosabbá válhatna. A lakótelepi tömbök között épült ki a városrész ellátásához szükséges szolgáltató-infrastruktúra (boltok, kereskedelmi- és vendéglátó egységek), továbbá a Mokry utcai buszfordulónál lakossági hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, melynek keretében 5 db speciális gyűjtőedény került elhelyezésre, melyek által fém, színes- és fehérüveg, papír és műanyag elkülönített módon való gyűjtésére nyílik lehetőség. A városrész másik „központját” a Szent László utca (a kerület dél-keleti sarkában) és a Péky utca környékén koncentrálódó intézményi és kereskedelmi hálózat (általános iskola, óvoda, üzletközpont, stb.) jelenti. A helyben rendelkezésre álló oktatási intézmények:

Szent László Utcai Általános Iskola;

Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium.

Egészségügyi szolgáltatást a Mokry lakótelep közelében található felnőtt háziorvosi szolgálat nyújt. Az övezetben három temető található, melyek közül a dél-nyugati sarokban elhelyezkedő legnagyobb területű. Itt található a nemzetközi szinten egyedülálló ún. Hősök Temetője, ahol a különböző nemzetiségű (német, magyar, román, szovjet) katonák a világháborúkban elfoglalt helyzetüktől függetlenül kerülhettek végső nyughelyükre. A közmű ellátottság a városrészben igen magas szintű, a vezetékes ivóvíz ellátás csaknem 100%-ban kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetéssel rendelkező lakások aránya a terület északi részén csak 40% körüli. A zóna közlekedési struktúrájában a városi átlaghoz képest nagyobb szerepet kap a kerékpárhasználat. A helyi buszhálózat 5-ös számú járata halad keresztül a területen, érintve a jelentősebb lakos számú Mokry lakótelepet is, három másik járat pedig (1-es, 2-es és 8-as számú autóbuszok) déli oldalán, a 2x2 sávos Szarvasi úton érintik a városrészt.

110


Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

5 719

Lakónépesség (fő)

5 669


13,7


59,4


26,9


188


160


404


404 300


863


100


1 tartós bentlakásos intézmény


48,8 16,9


189


5,61


25,3


7,5


48,9


2 326


22,2


599


55

111



8


3


71


150


47


273


8


52


31


35


0


0


Városrész (db)

Piac

-


80


-

Ipari terület

1

Panzió

-

Szálloda

-


16


-

Postahivatal

-


2

Benzinkút

1


-

Művelődési ház

-


-

Sportlétesítmény

-


-


-


-

112



Felnőttorvosi rendelő: 1

Gyógyszertár

3 Idősek otthona: 1 Idősek klubja: 1 2

Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény Óvoda Általános iskola

2


-


Gyengeségek

Változatos városkép (kertváros, lakótelep,

iparterületek);

A kertváros közepén magasodó lakótelep rontja a városképet;

A 44-es főút közelsége (közeli közlekedés

Vasútvonal közelsége;

infrastruktúra);

A temető alapvető közfunkció, ami jelentős

Kialakult kerékpár-használati kultúra;

Szelektív hulladékgyűjtési lehetőség.

forgalomnövekedést jelent a városrésznek;

Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya;

Egy fő közlekedési tengelyen érhető el a belváros.

Lehetőségek

Veszélyek

A 44-es, 47-es főút felől (keleti irányból)

Az iparterület vendégriasztó hatása;

érkező

Közösségi terek hiánya;

Kereskedelmi, szolgáltató egységek hiánya.

vendégforgalom

(Kecskemét,

Szarvas) „fogadása”;

A 47-es főút (északról, Békés irányából érkezik) érdemi funkciót kap a Közép Békés Centrum

fejlesztésével,

számottevő

vendégforgalmat juttat a városrészbe;

A közparkok jobb helykihasználása;

Kerékpárút létesítése, fejlesztése;

Az

iparterület

szolgáltatásainak

turista-centrikus bővítése

(bevásárló-

és/vagy szolgáltató központok létrehozása);

A Munkás és a Szabolcs utca összekötése;

Lakossági alközpontok létrehozása.

113


4.1.9. Jamina (Erzsébethely)

9. Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Minőségi életstílus és horgász-paradicsom” „Város a városban”

Elhelyezkedése: A város déli szélén Határvonalak:

Észak: Tildy Zoltán utca – Vasút sor

114


Kelet: Darányi utca – Kertész utca – Tompa utca – Ludvigh utca – Gyár utca Lajta utca – Rokka utca – Kígyósi utca Dél: Belterületi határvonal Nyugat: Belterületi határvonal A városrész jelenlegi állapota: Jamina Békéscsaba legnagyobb, közel 15 ezer fős lakossággal rendelkező városrésze. A Jamina negyed területileg igen határozottan elkülönül a többi városrésztől, aminek fő oka, hogy keleti oldalról a vasút határolja, amin meglehetősen kevés (4) lehetőség van a keresztül közlekedésre. A városrész lakói így viszonylag elszigetelődtek, ezt részben tovább erősítette az is, hogy a lakosság számottevő része szlovák származású. A Jamina övezet helyén egykor szőlő ültetvények voltak, amely eredményeként a mai háztömbök szabályos, hosszanti (észak-déli irányú) blokkokba rendeződtek, viszonylag kevés keresztirányú (kelet-nyugati) átjárási lehetőséggel. A városrészközpont a Madách utca középső szakaszán alakult ki, itt található a legtöbb kereskedelmi és szolgáltató egység, továbbá a Gyermek és Felnőtt Orvosi Rendelő, a Fogorvosi Ügyelet. A városrészben óvoda, bölcsőde és általános iskola is található. Ugyanakkor elmondható, hogy ezen központi résznek tekintett terület, illetve az itt található kereskedelmi és közfunkciók nem felelnek meg a városrész méretéből és jelentős lakosságszámából adódó elvárásoknak. A lakosság városrészhez való kötödésének meghatározó elemei a zöld környezet, az erős hagyományok, illetve annak tisztelete. Emiatt a városrész szempontjából a vasút jelentette területi elszigetelődés csökkentése mellett alapvető fontossággal bír a zöldfelületek megőrzése, illetve a közösségi terek fejlesztése. Az övezet déli részén nagy kiterjedésű bányatavak teszik változatossá a városképet, s az ipari szektor is képviselteti magát: itt található a Tondach Magyarország Zrt. tulajdonában lévő tégla- és kerámia cserépgyártó üzem, Kerámiagépgyártó Kft. A Barnevál 2006. évi bezárásával, valamint a 2008. évet követő gazdasági visszaesés következtében a városrészben megnövekedett a munkanélküliek aránya, amely a szociálisan hátrányos helyzetben lévők csoportjának bővüléséhez vezetett. A szociális bérlakások iránti igény megnövekedett. A közmű ellátottság tekintetében elmondható, hogy a vezetékes ivóvíz ellátottság 100%-os, azonban a szennyvízcsatorna-hálózat erősen bővítésre szorult, amely hiányosságot 2012-ben a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című projekt szinte teljesen kiküszöbölte.

115


A helyi közlekedés fontos jellemzője, hogy a lakosság körében igen elterjedt a kerékpár használata, emiatt azonban a terület kerékpárútjai jelentős felújításra szorulnak. A tömegközlekedés járatai a Kolozsvári utca – Madách utca vonalon keresztezik a településrészt, s ezen túlmenően a vonalhálózat északi, nyugati és déli oldaláról is érinti. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

14 702


14 483


15,1


63,1


21,8


449


420


1 202


1 202 872


1 565 100 1 átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény


53,8 42,0


674


7,37


21,4


8,4


40,0


5 295

116



19,5


1120


237


11


0


52


350


76


341


52


280


170


61


0


0


Városrész (db)

Piac

-


137


-

Ipari terület

1

Panzió

-

Szálloda

-


66


-

Postahivatal

1


4

Benzinkút

-


1

Művelődési ház

-


-

117


Sportlétesítmény

2


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár

Felnőttorvosi rendelő: 6 Gyermekorvosi rendelő: 2 Fogorvosi rendelő: 3 2 Hajléktalanok átmeneti szállása: 1 Időskorúak gondozóháza: 1 Idősek klubja: 1 4



2


-


Gyengeségek

Nyugodt, kertvárosi lakóövezet;

Változatos városkép (ipari egységek, kertes

házas részek, lakóparkok, bányatavak);

A

közös

hagyományok

jelentette

erős

identitás és annak közösségformáló ereje.

(4 db vasúti átjáró);

Jelentős áthaladó teherforgalom;

Fejlesztésre szoruló helyi buszhálózat;

Az igényekhez képest kevés a szociális

A közműellátottság 2012-re közel 100%-os kiépítettsége a városrész egészében.

Kevés átjárási lehetőség a többi városrészből

bérlakás, a meglévőek korszerűtlenek

Nincs központja;

Kereskedelmi és közfunkciók hiányossága;

Kevés a közösségi funkció, a meglévők részben

elavult

infrastruktúrával

rendelkeznek Lehetőségek

A vasútfejlesztés kedvezően befolyásolja

Veszélyek

városrész megközelíthetőségét;

További

elszigetelődés

a

város

többi

részétől;

A helyi lakosság elvárásainak megfelelő

Belvíz;

alközponti fejlesztések;

Elöregedett lakóházak, szociális bérlakások;

Turisztikai lehetőségek, elsősorban a

Tömegközlekedés fejlesztés elmaradása;

bányatavak adta lehetőségek kihasználására

Ipari üzemek bezárása;

118


A helyi buszhálózat fejlesztése;

Sportlétesítmények építése;

funkciók fejlesztése hiányában a

A kerékpáros közlekedés lehetőségeinek

településrész presztízse csökken, a lakosság

biztosítása (kerékpár utak, modern tárolók).

korösszetétele tovább romlik.

Termál-kút;

Ifjúsági park;

Közösségi terek fejlesztése.

Megfelelő alközpont kiépítése és a közösségi

4.1.10. Almáskertek

10. Almáskertek „Hobbikertek“ 10.1 Almáskerti Ipari Park Logisztikai és kereskedelmi csomópont

Elhelyezkedése: A város nyugati oldalán

119


Határvonalak: Észak: Belterületi határvonal Kelet: Vasútvonal Dél: Belterületi határvonal – Csorvási út Nyugat: Belterületi határvonal

A városrész jelenlegi állapota: A városrészt kettészeli a Kecskemét – Szarvas felől érkező 44. sz. főút, ami fontos szerepet játszik megközelíthetőségében, illetve a keresztül menő forgalom nagyságában. Ennek megfelelően az övezet nagy része ipari terület, itt helyezkedik el, az Almáskerti Ipari Park, mely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona. A 19 hektárnyi földterület elsősorban zöldmezős beruházások megvalósítási helyéül szolgál, az első befektető 2002-ben települt a parkba. Napjainkra már számos vállalkozás működik itt, melyek közül a legjelentősebbek: SMK Hungary Kft., Peugeot – Gallion Kft., Electro Globe Hungary Kft., Meszlényi Autó Kft., Huntraco Zrt., Ford Hovány Békéscsaba Kft., Hirschmann Kft., Linamar Hungary Nyrt. A vállalkozói szektoron kívül itt folytatja tevékenységét a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK), melynek egyik mintaüzeme, a csabai kolbász hazai és nemzetközi gasztronómiai sikerére alapozva, egy kolbászüzem. A városrész középső, déli részén található az Almáskertek övezet, amelyet főként zárt kertek alkotnak. A tömegközlekedés fontos jellemzője, hogy a Körös Volán Zrt. üzemeltet olyan járatokat, melyek érintik az ipari területeket, így az itt foglalkoztatott lakosság munkába járása biztosított. Ezt leszámítva a helyi közlekedésben az autóhasználat dominál. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

1 736


1 736


12,5


48,8


38,8


51


60


179

Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

120

179


Középiskolai tanulók száma (fő)

157


10 Nincs klub Nincs ilyen intézmény

Foglalkoztatási adatok: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (15-59 évesek) (%) Regisztrált munkanélküliek száma (fő)

66,7 59,0 3

Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

7,69 33,3


3,0


66,7


40


30,0


170


35


0


2


8


20


3


21


0


8

Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db)

2 0

121



1


40


Városrész (db)

Piac

-


21


-

Ipari terület

2

Panzió

-

Szálloda

-


9


-

Postahivatal

-


4

Benzinkút

2


-

Művelődési ház

-


-

Sportlétesítmény

-


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,

-

mentőállomás Gyógyszertár

-


-

Óvoda

-

Általános iskola

-


-


Gyengeségek

Kiváló közlekedési infrastruktúra: a 44 és 47-

es számú főutak közvetlen közelsége.

A

területet

közrefogja

a

Budapest

–

Lökösháza, illetve a Szeged – Békéscsaba

122


vasútvonal;

Kerékpárút hiánya;

Infrastruktúra.

Lehetőségek

Veszélyek

Az Ipari Park és az ipari területek fejlesztése;

Az intermodális logisztikai adottságok (út,

elmaradása esetén az ipari területekből

vasút) kihasználása.

rozsdaövezet alakulhat ki.

Az ipari területek további fejlesztésének

Zöldterületek fejlesztése, fásítás

4.1.11. Mezőmegyer

11. Mezőmegyer „Békéscsaba élhető kertvárosa”

123


Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Budapest – Lökösháza vasútvonal mentén található. Határvonalak:

Észak: Haladás utca – Vlcskó utca – Bibó István utca Kelet: Nyárfa utca – Keleti utca – Sáros utca – Fenyő utca - Nyitrai utca Dél: Hold utca – Kossuth Lajos utca Nyugat: Rajk László utca – Erdő sor

A városrész jelenlegi állapota: Mezőmegyer Békéscsaba VII. kerülete. A napjainkban körülbelül 2500 lakosú településrész hosszú történelmi múltra tekint vissza, története egészen a honfoglalásig visszamenően nyomon követhető. A hol virágzó, hol a történelem fordulatai miatt a földdel egyenlővé vált település a XX. század második évtizedében rendeződött községgé. Az igen szegény községháztartás ettől kezdve szakadatlanul kereste a felemelkedés lehetőségét, melyet az elöljáróság leginkább a Békéscsabához való kapcsolódásban látott, és amely 1973-ban valóra is válhatott. Az „egyéb belterület” státusszal rendelkező kertvárosias övezet a mai napig megőrizte falusias hangulatát. A terület laza beépítettségű, a lakóházak több mint 80%-a egyszintes kertes ház (ugyanakkor dominál a háromnál több szobával rendelkező lakóépületek száma), melyek számottevő része az 1945-1989. közötti időszakban épült. Az építésügyi szabályzat a kertvárosban legfeljebb négy-, kivételes esetekben legfeljebb hatlakásos lakóépületeket engedélyez. Mezőmegyeren óvoda, művelődési központ (Arany János Művelődési Ház), idősek klubja és gyógyszertár is a lakosság rendelkezésére áll, ami erősíti kisvárosi jellegét. A helyben funkcionáló civil szervezetek közül említésre méltó a Vöröskereszt szervezete, a Polgárőrség, a Békéscsabai Megyei Vadásztársaság, a Lisztérzékenyek Békés Megyei Közhasznú Egyesülete, valamint a Mezőmegyeri Fiatalok Klubja Közhasznú Egyesület. A közlekedési infrastruktúra tekintetében Mezőmegyert a Körös Volán Zrt. által üzemeltetett helyi buszhálózat köti össze a megyeszékhely központjával, az 5-ös számú autóbusz a 2x1 sávos Berényi úton közelíti meg a települést. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

2 064

Lakónépesség (fő)

2 027


16,4


64,6


19,0

Oktatási adatok:

124


Óvodások száma (fő)

75


75


200


200 127


229


100


Nincs ilyen intézmény


52,2 43,9


102


7,79


26,0


6,9


38,9


708


18,2


117


43


1


0


25


32


10


82

125



5


14


12


5


0


0


Városrész (db)

Piac

-


13


-

Ipari terület

-

Panzió

-

Szálloda

-


7


-

Postahivatal

1


1

Benzinkút

-


-

Művelődési ház

1


-

Sportlétesítmény

1


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók

Gyógyszertár

Felnőttorvosi rendelő: 1 Gyermekorvosi rendelő: 1 -


Idősek klubja: 1

Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás

126


Óvoda

1

Általános iskola

-


-


Gyengeségek

Békéscsaba lakosságának körében az egyik

Távoli esik a városi vérkeringéstől;

legkedveltebb körzet;

A városrész és a városközpont között

Nyugodt, békés családi övezet;

mezőgazdasági

Szelektív

tovább nagyítja a távolságot;

hulladékgyűjtés

(hulladékgyűjtő

területek

sziget: Október 23. tér);

Kevés munkalehetőség;

Egészségcentrum, idős és szociális ellátás,

Szennyvízcsatorna hiánya.

találhatók,

ami

óvoda;

Számos civilszervezet jelenléte;

A helyi lakosság városi átlagot meghaladó életszínvonala;

Rendezvények

(Mezőmegyeri

Gazdanap,

Kolbász- és pálinkaverseny, stb.). Lehetőségek

Veszélyek

Új munkalehetőségek teremtése;

A

várossal

összekötő

hasznosítatlan

mezőgazdasági területek hasznosítása (park, sportpálya);

A

rendezvények

körének

szélesítése,

színvonaluk emelése, turisztikai vonzerővel való felruházása;

Minőségi

szálláslehetőségek,

helyi

specialitásokat kínáló vendéglátó egységek kialakítása;

Általános

iskolai

feladat-ellátási

hely

újraindítása.

127

A fejlesztési lehetőségek kihasználásának elmaradása

esetén

hosszabb

csökkenhet a településrész vonzereje.

távon


4.1.12. Fényes

12. Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlődő kertvárosban”

Elhelyezkedése: A város dél-keleti irányban

128


Határvonalak:

Észak: Külterületi határvonal Kelet: Fényesi utca Dél: Külterületi határvonal Nyugat: Kígyósi főcsatorna

A városrész jelenlegi állapota: A kertvárosi övezet Békéscsabáról a 44-es sz. főúton közelíthető meg, a Békéscsaba – Lökösháza vasútvonal külön vasútállomással érinti a településrészt. A kertvárosi besorolás ellenére Fényes meglehetősen falusias jellegű, melyet a tipikus egyutcás falufelépítés is erősít. A településen semmilyen közintézmény nem működik, csupán a minimális lakossági szükségleteket kielégítő kereskedelmi egységek találhatóak meg. A települése nyugati oldalán jó, közel 100%-os a közműellátottság, ám ez nem mondható el a keleti részekre, ahol az ivóvízellátás erősen fejlesztésre szorul. A szennyvízelvezetés az egész városrészben hiányzik. Az önkormányzati feladatok kismértékű átvállalásával, az időskorúak figyelemmel kísérése, tanyagondnoki szociális feladatok ellátása, postai és egyéb szolgáltatások létrehozásával az egyéni igényekkel és hozzáférésekkel működő civil társadalom fejlődése a cél a térségben. A legfontosabb célkitűzéseink közé tartozik a Közösségi Házhoz tartozó földterületen kialakítandó gyermekjátszótér felépítése, biztonsági előírások szerint kialakítása és a rendszeres testmozgások, sportolások végrehajtására egy kézilabda nagyságú kispálya megépítése. Ezeknek a felépítésére és kialakítására nagyon nagy szüksége van a térségben lakóknak, hiszen a gyermekek jelenleg nem tudnak játszani, sportolni, mert nincs felépítve ilyen jellegű építmény. Nagyon sokan igényelnék a játszóteret és a sportpályát. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

721


715


23,4


64,5


12,2


36


50


103


103 90

129



70 Nincs klub Nincs ilyen intézmény


58,9 38,4 40


8,67 18,7


12,8


25,6


254


33,5


176


38


2


0


10


52


7


39


5


6


5


7


0


0

130



Városrész (db)

Piac

-


4


-

Ipari terület

-

Panzió

-

Szálloda

-


5


1 megálló

Postahivatal

-


1

Benzinkút

-

C, Közösségi funkciók

-

Könyvtár

-

Művelődési ház

-

Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum Sportlétesítmény

-


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók

-

Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás

-

Gyógyszertár

-


-

Óvoda

-

Általános iskola

-


-

131



Gyengeségek

Saját vasúti megálló;

Nagy távolság a belvárostól;

Nyugodt, békés lakókörnyezet.

Falusias jelleg;

Nincs munkalehetőség;

Alapvető

közoktatási

és

egészségügyi

szolgáltatások teljes hiánya; Lehetőségek

Szennyvízelvezetés hiánya. Veszélyek

Felzárkózás a városi színvonalhoz;

Leszakadás a városi jellegtől;

Közszolgáltatások kialakítása;

Infrastruktúra fejlesztésének elmaradása.

A városi fiatal családok kiköltözésével a település fellendülése;

A kertvárosi jelleg erősítése;

Lakóparkok kialakítása.

132


4.1.13. Gerla

13. Gerla „Minőségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”

Elhelyezkedése: A várostól észak-keleti irányba Határvonalak:

Észak: Belterületi határvonal Kelet: Belterületi határvonal Dél: Fecske sor – Gát sor – Sport utca Nyugat: Zöldmező sor

133


A városrész jelenlegi állapota: A település a várostól 10 km-re, észak-keleti irányban található, 1984-ben csatolták Békéscsabához. A falusias jelleg napjainkban is dominál, a településrész alacsony, egy, legfeljebb kétszintes házakból áll. A körzet központi tere a Marx tér, itt található a Gyermek és Felnőtt Orvosi Rendelő, illetve itt koncentrálódik az összes közintézmény: az általános iskola, az óvoda, a Gerlai Általános Művelődési Központ, a sportpálya, valamint a település egyetlen kulturális látnivalója: az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim-kastély. Az egészségügy tekintetében szükséges megemlíteni, hogy a helyi orvosi ellátás sem kapacitását, sem pedig műszaki állapotát tekintve nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Gerla lakossága a 20-as számú helyi autóbuszjárat használatával közelítheti meg (az Oncsa – Béke kerteken keresztülhaladva) a többi városrészt. A településen belüli közlekedésben a kerékpár- és gépkocsi használat játszik domináns szerepet. A vezetékes ivóvízellátás a településen közel 100%-ban megoldott, ugyanakkor szennyvízcsatorna a városrészen belül sehol sincs. Népességi adatok: Állandó népességszám (fő)

1 517


1 499


17,6


66,2


13,1


60


60


162


162 115


162


100

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága

Nincs ilyen

(%)

intézmény

134



52,4 43,3 75


7,56 30,0


3,9


35,2


489


25,4


77


33


1


0


15


35


8


57


5


10


8


5


1


9


Városrész (db)

Piac

-


11


-

Ipari terület

-

135


Panzió

-

Szálloda

-


5


-

Postahivatal

1


1

Benzinkút

-


-

Művelődési ház

1


-

Sportlétesítmény

2


-


-


-

E, Humán szolgáltatási funkciók Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Gyógyszertár Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény

Felnőttorvosi rendelő: 1 Gyermekorvosi rendelő: 1 Idősek klubja: 1 1


1


-


Nyugodt, békés lakókörnyezet;

Alapvető

közoktatási

és

Gyengeségek egészségügyi

intézmények megléte.

Falusias jelleg;

Gyenge egészségügyi infrastruktúra;

Távol esik a városi körforgástól.

Szennyvízelvezetés hiánya.

Lehetőségek

Veszélyek

A Közép Békési Centrum középpontjában

mélyülése.

fekszik;

A városias és falusias jelleg közötti szakadék

Orvosi szolgáltatások fejlesztése.

136


4.2. ANTI - SZEGREGÁCIÓS TERV 4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás 4.2.1.1. Bevezetés Szegregátum, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, valamint az ott lakók száma minimum 50 fő. A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján megállapítható, hogy Békéscsabán jelenleg nincs szegregátum.

A

város

Anti-szegregációs

tervének

a meghatározott definíciónak célja

a

szegregátumok

megfelelő

kialakulásának

megakadályozása, és a létező, de arányaiban kisebb léptékű problémák megoldásához vezető út kijelölése. A KSH által készített térkép olyan területeket jelöl meg, ahol magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Ezek a területek a következők:

137


A márciusi terepbejárás során a következőket állapítottuk meg a szegregált területekről: 1. Kenderföldek A Kenderföldek területén az 1960-as évekig a tanyasias beépítettség volt jellemző, de a 70-es évek végén, illetve a 80-as évek elején zárt kertek kerültek kimérésre és értékesítésre – az akkori tervek szerint – a jövőben megvalósítandó bányatavak üdülőközpont kialakításának részeként. Több befektető érdeklődik a lehetőség iránt, de a projekt nagyságrendjére való tekintettel és a pályázati lehetőségek hiánya miatt az üdülőközpont kialakítására a végleges kivitelezőt nem találta meg az 2

önkormányzat. A zártkertekben kezdetben csak maximum 30 m nagyságú pihenőházakat lehetett építeni, melyek nem voltak építési engedély kötelesek. Ennek ellenére néhány tulajdonos a megengedettnél nagyobb ingatlant épített, illetve a 80-as évek végén bővítette a lakóterületet. Ezzel párhuzamosan több család tartósan, illetve véglegesen kiköltözött ezekbe az ingatlanokba, amelynek több oka lehetett (válási krízist követően a családok a különköltözést oldották így meg, vagy a többgenerációs együttlakás problémáját kezelték úgy a családok, hogy a megállapodástól függően a fiatalabb vagy idősebb generáció költözött a zártkertbe, néhányukat pedig a nyugodt környék, a tiszta levegő vonzotta ebbe a lakókörnyezetbe). A zártkertek egy része közvetlenül a betonút mellett fekszik, nagyobb részük (egysávos) földúton közelíthető meg. Elektromos árammal szinte mindegyik ingatlan ellátott, míg ivóvízzel és vezetékes gázzal csak kisebbik részük. A zártkerti ingatlanok Békéscsaba területén nem csatornázottak. A 2001. évi népszámláláskor vált világossá, hogy Békéscsabán igen sok ember él a zártkerti ingatlanokban a klasszikus értelembe vett tanyasi lakosság mellett. Ezek az ingatlanok nem rendelkeztek beazonosításra alkalmas tanyaszámmal, illetve külterületről lévén szó utca- és házszámszámozással sem. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése ezt követően döntött arról, hogy a külterületi zártkertek mely részei kerülnek belterületbe vonásra. Az intézkedést követően a telkek és ingatlanok forgalmi értéke megnövekedett, és lehetőség nyílt építési engedélyezési eljárást követően nagyobb alapterületű ingatlanok építésére is. A volt zártkertek békéscsabai lakosság által kedvelt lakóterületnek mondhatóak, sok új építésű, nagy értékű ingatlan található itt. 2. A Hűtőház területe A térképen megjelölt iparterületen lakóházak nincsenek. 3. Kastélyszőlők Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe. 4. Borjúréti kertek Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.

138


5. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ területe Az intézmény többféle szolgáltatást, többek között tartós bentlakásos intézményi elhelyezést nyújt súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok részére. A tartós bentlakásos jogviszonyban lévő lakók személyi- és lakcímigazolványában lakcímként az intézmény címe (5600 Békéscsaba, Degré u. 59.) szerepel. 6. 2. sz. Általános Iskola területe Az iskolában lakások nincsenek kialakítva, annak területén senki nem lakik. 7. Berényi út 69-73., Lenkey u. 24-26., József u. 12-24. és a Dessewffy u. 11 által határolt, 16 lakóházat magába foglaló terület Összesen 16 magántulajdonban levő lakóház található itt, egy részük a közelmúltban felújított, modern építésű ház. A kijelölt tömbben a családi házak között gyógyszertár, állateledel bolt, horgászbolt és háztartási-vegyiáru kereskedés, valamint egy kocsma működik. A 16 lakásban összesen 62 ember él, így az egy lakásra jutó személyek száma 3,89 fő, ami magasabb, mint a város összességére vetített átlag. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2006. évben Békéscsabán 2,23 fő/lakás volt. A 62 lakóból 39 fő tartozik a népesség-nyilvántartás adatai szerint a 15-59 éves népesség körébe, 13 fő 15 év alatti, 9 fő 59 évesnél idősebb. A rendelkezésünkre álló adatok és a nyilvántartás alapján az itt lakók közül 18 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 2-2 fő az aktív korúak rendszeres szociális segélyében és közgyógyellátásban, valamint 1 fő kapott lakásfenntartási támogatást. 8. Tüzép Iparterület, lakott lakások, családi házak nincsenek rajta.

9. Vastelep A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatók. 10. Almáskerti Ipari Park Az Almáskerti Ipari Park területének beépítése, beépülése a Kenderföldeken hasonlóan történt. 11. Mezőmegyer - Vágóhíd A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatók. 12. Jamina – Franklin utcai szociális bérlakások Békéscsaba Erzsébethely városrészében (Jamina) 63 db szociális bérlakás található. A 2008. év óta tapasztalható gazdasági visszaesés, a munkalehetőségek beszűkülése, a forint gyengülése folytán kialakult eladósodottság mértékének növekedése folytán jelentősen megnőtt a szociális bérlakások iránti igény.

139


A bejelölt hagyományos beépítettségű területen összefüggő tömböt alkotva szociális bérlakások találhatóak. További intézkedések hiányában a szegregációs folyamatok erősödésére lehet számítani. Célzott foglalkoztatási programokkal, az itt élők számára szervezett közösségi akciókkal, a lakókörnyezet komfortosabbá, energiahatékonyabbá tételével a terület szegregációs folyamatai megállíthatóak. Az IVS-ben megfogalmazott városrehabilitációs akcióterületek Funkcióbővítő városrehabilitáció 

Akcióterület – Belváros



Akcióterület – Agóra – István Malom



Akcióterület – Kalandpark



Akcióterület – Északi Ipartelep



Akcióterület – Déli ipartelep



Akcióterület – Bányatavak

Szociális típusú városrehabilitáció: 

Akcióterület - Jamina



Akcióterület – Berényi úti lakóterület

4.2.1.2. A városrészek főbb jellemzői az IVS átfogó helyzetelemzése alapján 4.2.1.3. Demográfia Békéscsaba lakossága a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 67.968 fő. A lakónépességen belül a 15 éven aluliak aránya 15,5%, a 60 évesnél idősebbeké 20,3%, tehát az elöregedés folyamata létező probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idősebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma 2001-ben nem érte el a 11.000 főt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 13.500 fő. Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különböző, ugyanakkor az idős lakosság területileg koncentrálódik, kiugró mértékű a város belső lakóterületeinek elöregedése. A Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrész népességének korstruktúrája a legrosszabb Békéscsabán. Itt 12,5% a 15 éven aluliak aránya, 48,8% a 15-59 éveseké, valamint 38,8% a 60 éven felülieké. A 0-14 éves gyermekek aránya kiemelkedően magas két városrészben: Fényesen 23,4% az arányuk, az Oncsa-Béke kertekben 21,8%. Fényesen az idősek átlag alatti, a fiatalok és az aktív korúak jelentős arányából következtethetünk a magas gyermekszámra.

140


4.1.2.4. Képzettség Az egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezők legnagyobb arányban a Belvárosban (29%) és a Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezetben (26,4%) élnek. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak között átlagosan 18,6% Békéscsabán. Arányuk a Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrészben a legmagasabb, 33,3%. Szintén magas, 30% Gerlán, valamint 20% feletti Mezőmegyeren, a Berényi úti kertvárosias övezetben és a Belvárostól déle lévő kisvárosias övezetben a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők aránya.

Ezek

a mutatók

messze

vannak

a

szegregációs

szempontból

kritikus,

50%-os

küszöbértékétől. 4.2.1.5. Foglalkoztatottság A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők együttes aránya az aktív korúakon belül. 5

A Békéscsabán a 2006. évi adatok alapján a területi mutató 6

6,31% (48% férfi, 52% nő). A 7

munkanélküliségi ráta, 6,64%. A foglakoztatási arány 38%, míg az aktivitási arány 40,7%. 1164 fő azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nő). Ők tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) tekinthetők. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A munkanélküliségi ráta a 2001-es adatok alapján a Belvárosban 7,1%, a Téma Parkban 4,9%. Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya a Belvárosban 2,3%, a Téma Parkban 1,9%. 4.2.1.6. Szociális helyzet A szociális ellátórendszer működtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás elvének biztosítása. Egyes ellátási formáknál - például a fogyatékosok nappali intézményében és az idősek otthonában - a rendelkezésre álló férőhelyek száma nem elegendő Békéscsabán, valamint vannak olyan ellátási formák, amelyek jelenleg teljesen hiányoznak, ezek az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra. Ellátási formák Békéscsabán étkeztetés házi segítségnyújtás

Hiányzó ellátási formák Békéscsabán falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás pszichiátriai betegek otthona

5

A területi mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában A foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 7 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül 6

141


családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek közösségi ellátása támogató szolgáltatás utcai szociális munka idősek klubja fogyatékosok nappali intézménye szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali melegedője idősek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona időskorúak gondozóháza hajléktalan személyek átmeneti szállása

hajléktalanok otthona fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely

Békéscsabán a 60 évnél idősebb lakosság aránya a teljes népességen belül 2006-ban 21,8% volt. Kiemelkedő az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylő társadalmi réteg. Ők a település teljes népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemző, hogy mintegy kétszer annyi nő éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó előrejelzései szerint az idősek aránya a jövőben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nőni, és hosszabb távon az eltartottak számának további emelkedése várható. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerű ellátásban részesülők 57%-a kapott öregségi, öregségi jellegű nyugellátást, 20% korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat, és közel 11%-uk megváltozott munkaképességűek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 6%, egyéb ellátási formában az ellátottak 7%-a részesült. A rászorultak étkeztetését és házi segítségnyújtását a speciálisan az idősek ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény végzi. Az ellátottak száma egyre nő, 2006-ban számuk összesen 761 volt Békéscsabán. Fényesen, valamint a Nyugati Ipartelep és Almáskertek városrészben nincs idősek klubja, a többi városrészben a klubok kihasználtsága 100%. A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulásában folyamatos növekedés figyelhető meg az elmúlt években, míg 2001-ben számuk 260 volt, addig 2006-ra 753-ra nőtt. Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévők csökkentik a rendszeres szociális segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhető meg. 2006-ban közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az időlegesen felajánlott munkalehetőséget a segélyben részesülők 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló nagyságrendű azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre felajánlott munkakört. A különböző foglalkoztatási programban több mint 100 fő vett részt a 2006. évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez. 2006-ban 226 fő volt jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végző nagykorú hozzátartozóként

ápolási

díj

igénybevételére.

Az

ápolási

díjban

részesülők

egyharmada

méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban 2.461 fő részesül.

142


Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt a Belvárosban 5,9%. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ adatai szerint a családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma az utóbbi években 1.200 fő körül mozgott Békéscsabán. A segítséget kérők a 2006. évben legnagyobb mértékben (25%) anyagi jellegű problémák – megélhetéshez, lakhatáshoz, betegséghez kapcsolódó költségek – megoldásához kértek tanácsot. Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások)

Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumo k1 neve

Mezőmegyer Berényi úti kertvárosi övezet Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet Belváros Belvárostól észak-keletre eső városrész Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet

LFT –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszere s szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvéde lmi kedvezmény ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

HHH gyerekek aránya a településré szen

Romák aránya a lakónépes ségen belül3

708

6,41

8,73

12,8

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2326

9,8

12,05

13,4 n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Lakónépes ség száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján)

2211 5532

9052

5528

2

1,8

2,2

1,5

4092

1479

4,9

4,78

5,3

4407

2179

1,6

1,7

1,8

3386

968

7,87

11,7

8

4119

1382

4,8

4,9

4,93

4057

1943

4,3

4,1

4,6

Lencsési övezet

9631

3893

10,57

9,34

13

Jamina

14940

5295

4,5

6

7

Nyugati Ipartelep és Almási kertek

173

40

6,54

10,01

8

Gerla

1733

489

8,02

8,28

8,8

Fényes

973

254

7,3

9,07

8,2

Szegregátum 1. Szegregátum 7.

16

62

Szegregátum 12.

143


Város egészére vetített mutató4

n.a.

3,01

Város egészére n.a. az adott 1518 1624 1957 segélytípus száma 1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.

n.a. n.a.

4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata A 2001. évi népszámlálás szerint Békéscsabán 27.721 lakás volt, melyből 14,7% alacsony komfort fokozatú. A legtöbb lakás (5.528 db) a Belvárostól nyugatra levő nagyvárosias övezetben volt, a legkevesebb pedig a Nyugati iparterületen (40 db). Komfortfokozat alapján a legrosszabb helyzetben Fényes volt, ahol a 254 lakás 33,5%-a alacsony komfortfokozatú, míg a Lencsési övezetben található lakások csupán 0,9%-a volt besorolható ebbe a kategóriába. Békéscsabán a rendszerváltás időpontjában 3.482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt, melyekben 7.656 fő, a település akkori lakosságának 11,3%-a lakott. Az önkormányzatok 1990. után tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett működő bérlakásvagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon megtartása lakbéremelést igényelt volna. A bérlakások értékesítése önkormányzati bevételt jelent, így az Ltv. alapján az önkormányzat értékesítette a bérlakások nagy részét. A 2000. évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma nem érte el az 500-t.

Önkormányzati tulajdonú bérlakás-állomány alakulása Békéscsabán (2000-2007)

lakások száma

600 500 400 300 200 100 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

évszám

A bérlakások száma folyamatosan változik, aminek több oka is van. A lakások értékesítése 2000. novemberében leállt. A lakásszám ettől függetlenül mozgásban van. 2003-ban 57, 2005-ben 33 nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakás épült a városban pályázati támogatással. Az

144


önkormányzat további néhány megüresedett, funkcióját vesztett ingatlan saját erőből történő átalakítása révén növelni tudta a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát. A lakott bérlakások egy része ugyanakkor olyan műszaki állapotban van, hogy felújításuk nem lenne gazdaságos, ezért egy részük bontásra, a telkek pedig értékesítésre kerülnek. A vázolt folyamatok hatásaként 2007. év végén Békéscsaba 530 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezett.

Az önkormányzati bérlakás-állomány összetétele (2007) 61 db

58 db

164 db

szociális intézmények bérlőkijel. átmeneti

51 db

költségelvű ifj. garzon 59 db

137 db

Az önkormányzat tulajdonában lévő 530 bérlakásból 90 lakás a kiemelt lakbérövezetben, 198 lakás az 1. lakbérövezetben, 42 lakás a 2. lakbérövezetben, 81 lakás pedig a 3. lakbérövezetben helyezkedik el. Az önkormányzat a speciális hasznosítású bérlakások (Ifjúsági Garzonházak, költségelvű bérlakások) lakbérét a területi elhelyezkedéstől függetlenül határozta meg. Városrészenként nézve a legtöbb, pontosan 169 bérlakás a Belvárostól nyugatra levő nagyvárosias övezetben van, a legkevesebb, 3 darab pedig a Belvárostól észak-keletre eső városrészben.

145


Az önkormányzati tulajdonú lakásállományt két nagy csoportra lehet osztani: a szociális helyzet (31%), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokra (69%). Ez utóbbi csoportba tartoznak az önkormányzati intézmények számára biztosított (27%), a bérlőkijelölési jogú - HM, BM -, szolgálati lakások (11%), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9%), a költségelvű bérlakások 2

(10%) és az ifjúsági garzonház lakóegységei (12%). A lakások átlag alapterülete 52 m , több mint kétharmad része egy- vagy kétszobás. Ez összhangban van a valós kereslettel, hiszen elsősorban a kisebb alapterületű lakásokat keresik a majdani bérlők, remélve, hogy ezeknek a lakásoknak a havi fenntartásuk is kisebb költséggel jár. Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszám szerint (2007) 3% 3%

egy szobás lakás 31%

45%

másfél szobás lakás két szobás lakás két és fél szobás lakás háromszobás lakás

18%

146


A lakások nagyobb része rendelkezik valamilyen komfort fokozattal. 2007-es adatok szerint a bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10% alatti a félkomfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg a szükséglakásoké csak 3%.

Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint (2007)

8% 5%

összkomfortos komfortos félkomfortos

26%

komfort nélküli 61%

Az önkormányzati bérlakás-állomány műszaki állapotát meghatározza egyrészt az építés éve és az építéskor alkalmazott építési technológia, a határoló falak, nyílászárók hőszigetelése, a gépészeti berendezések minősége és állapota, másrészt a lakásbelső karbantartottsága, berendezéseinek, szerelvényeinek minősége és állapota. Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás építés módja szerint 2007. évben Építés módja Lakások darabszáma Ipari technológiával készült épületek 188 lakás Hagyományos építésű több szintes épületek 137 lakás Egyedi építésű bérlakások 158 lakás Kisházas ingatlanok 47 lakás A lakások több mint 60%-a (324 db) 30 éves, vagy azt meghaladó korú. Az alacsony komfortfokozatú lakások többsége 1960. előtt épült lakóházak átalakításával létesült. A lakások 40%-a a ’70-es években épült, többségében ún. ipari technológiával – vasbeton vázszerkezetű és panel épületek –, illetve középblokkos tégla felhasználásával. Ebből az időszakból az Irányi u. 4-6. szám alatti épület szinte egyedül képviseli a hagyományos építési módot. A lakásállomány 22%-a (118 db) 10 évnél fiatalabb (Erzsébet lakópark, Fövenyes u. 1/2., Dózsa Gy. út 7.). A hagyományos beépítésű Jamina városrészben összesen 63 db szociális bérlakás található, ami a városi állomány 37,2-%-át jelenti. Ezek állapota a városi átlaghoz képest rosszabb, hiszen 33-%-uk nem összkomfortos, illetve elavult építési technológiával épültek. Ezen épületek külső hőszigetelése,

147


gépészeti rendszereinek modernizálása különösen fontos a városrészt fenyegető kezdődő szegregációs folyamatok megállítása érdekében. Az elmúlt három évben jelentősen felgyorsult az állami és önkormányzati támogatással megvalósult lakóépület-felújítások üteme. A Csabai Üzemeltető és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: CsÜSz Kft.) közreműködésével a Derkovits sor 8-13. (önkormányzati tulajdonú lakások és pincék), a Derkovits sor 14-16. (pincék), a Lepény Pál u. 1-3. szám alatti társasházi épületek korszerűsítése mellett a 2007. évben a Vagyonkezelő Zrt. lebonyolításában elkészült az Andrássy út 55-57. szám alatti 82 lakásos épület külső hőszigetelése és gépészeti rendszerének modernizálása. Az Andrássy út 55-57. szám alatti épület külső felújításával párhuzamosan a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásában az itt lévő 42 lakásbelső felújítására is sor került. Az elmúlt három évben megkezdődött az Irányi u. 4-6. szám alatti épület elavult lakásainak korszerűsítése. Az 51 lakásban mintegy 130 gázkészülék cseréje, 5 lakásnak pedig a teljes körű felújítása történt meg. 4.2.1.8. Közműellátottság összegző elemzése Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága jónak nevezhető, általános kapacitás-, illetve ellátási hiányosságról nem beszélhetünk. A város egyes területein tapasztalhatók hiányosságok, ilyen például Jamina városrész, amely minden vizsgált infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorul. A város egyötöde ebben a városrészben él. Békéscsaba vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak mondható, a központi területeken 100%-os, nagyobb elmaradása a Jamina városrésznek van. A város csatornázottsága rosszabb képet mutat, 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepek és a Belváros rendelkeznek. A Jamina városrészé mindössze 30-40% közötti, Mezőmegyer pedig még ennél is kisebb arányban csatornázott. Áram csupán néhány helyen, tervezett ipari telkeket és új telkeket határoló utcákba nincsen bevezetve, melyek áramellátására a tervek már elkészültek.

148


4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak Nógrád u. Őszi u., Bokor u., Szarvasi út, Balassa u., Pulszky u.

Vezetékes víz

Áram

Közvilágítás

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában 5

Köröspart u.

-

Árpád sor, Hínár u.

1

Csigás u., Ostoros u., Csikós u., Csalános u., Borjúrét 1., Borjúrét 2., Mester u., Napraforgó u. Kereki sikátor Kendervágó u., Korona u., Uránusz u., Mag u., Szántó u., Jupiter u., Kerekegyházi u., Kereki út, Lajta u., Rokka u., Fonó u., Tiloló u., Kender u., Daru u., Szamóca u., Köszméte u., Vackor u., Kökény u., Süllő u., Csuka u., Harcsa u., Fiumei út, Csónak u., Horgony u., Part u., Vető u., Úttörő u., Kígyósi út, Zsinór u., Báthori u., Nyugati u., Lucernás u., Rózsa u. Jázmin u. Eszperantó u. Balassa u.

A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Mezőmegyer Berényi úti kertvárosi övezet Belvárostól észak-keletre eső városrész Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet

3


4

Lencsési övezet

7

Jamina

5

Degré u.

-

Báthory u. Mokry u. Balassa u., Ipari u., Víztároló u., Északi u.

-

Gerla Fényes Berényi úti kertvárosi övezet Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet Jamina Almáskertek

8


Zug u.

-

Hínár u., Káka u., Kankalin u., Legelő u.

-

Borjúrét u., Csigás u.

3

Borzas Kata u., Ciklámen u., Gorkij u., Kereki út, Csónak u., Csuka u., Harcsa u., Horgony u., Kenderföldek u., Kereki út, Kerekegyházi u., Kígyósi út, Kökény u., Kömény u., Part u., Süllő u., Vackor u., Wagner u.

3

149

Belvárostól észak-keletre eső városrész Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet

Jamina


Szennyvízcsatorna

Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Zöld alma u. Gát u., Gerla u., Gerlai út Csárda u., Györkei u. 11327 hrsz. u., Augusztus 20 u., Bibó István u., Botond u., Dohány u., Duna u., Erdő sor, Esze Tamás u., Fenyő u., Fő u., Gárdonyi Géza u., Gyöngyvirág u., Hadnagy u., Haladás u., Harang u., Hold u., Hóvirág u., Karácsonyi J. u., Keleti u., Kossuth u., Méhész u., Muskátli u., Nap u., Névtelen u., Nógrád u., Nyárfa u., Nyitrai u., Ötház u., Rajk u., Sáros u., Somogyi u., Szécsi u., Szeder u., Szendrey Júlia u., Új u., Váci Mihály u., Vas u., Vlcskó u. Áchim u., Balassa u., Béke u., Békési u., Berényi út, Bezerédi u., Bokor u., Bulcsú u., Csendes u., Csengeri u., Csillag u., Czuczor Gergely u., Déli sor, Dessewffy u., Dugonics András u., Északi sor, Gellért u., Hajnal u., Harruckern u., Hegedűs u., Ipari út, József u., Kapisztrán János u., Kápolna u., Károlyi Mihály u., Kazinczy u., Kemény u., Kézay Simon u., Körösi u., Lachner u., Leiningen u., Lenkey u., Lipták András u., Liszt Ferenc u., Lórántffy Zs. u., Mokry u., Munkás u., Németh Lajos u., Orgona u., Őszi u., Péki Antal u., Perczel Mór u., Pöltenberg u., Pulszky u.,Reményi Ede u., Reök István u., Rozmaring u., Rövid u., Salamon u., Sarkantyú u., Schweidel József u., Síp u., Szarvasi út, Szekerke u., Szél u., Széna u., Szent László u., Tevan Andor u., Vasvári Pál u., Vereckei u., Vigasz u., Vihar u., Víztároló u., Vörösmarty u., Zöldfa u., Zrínyi u. Knézich Károly u., Mednyánszky u.,

Almáskertek

1

Gerla Fényes

5

Mezőmegyer

54

-

150




Alsó Körös sor, Baross u., Csokonai u., Czakó u., Földvári u., Garai János u., Gutenberg u., Hatház u., Horváth János u., II. Rákóczi Ferenc u., Jókai Mór u., Kis szik u., Kiss Ernő u., KisTabán u., Lázár u., Szabó Dezső u., Szarvasi út, Szigetvári út, Szív u., Zsíros u. 15303/1, 17-es u., 41-es u., Áfonya u., Bodza u., Borsó u., Dobozi út, Dr. Becsey Oszkár u., Festő u., Fészek u., Földműves u., Görbe u., Gyulai út, Gyümölcsös u., Kapor u., Kórház u., Körgát sor, Köröspart u., Lencse u., Ligeti Károly sor, Mandula u., Meteor u., Mogyoró u., Nádas sor, Nagydiófa u., Névtelen u., Omaszta u., Peter Jilemniczky u., Réti u., Szépkert u., Szója u., Trófea u., Új u., Urszinyi Dezsőné u., Vandháti út, Varságh u., Ybl u., Zsák u., Zug u. Almás sor, Árpád sor, Aulich Lajos u., Bajza u., Barackos köz, Berzsenyi u., Bogár u., Buzogány u., Csabagyöngye sor, Cseresznye köz, Degré u., Dr. Becsey Oszkár u., Erdélyi sor, Hínár u., Jácint sor, Kadarka köz, Kisfényesi u., Körte sor, Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u. Bagoly u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Dobos István u., Feketefenyő u., Gereblyés u., Gulyás u., Lapos u., Magyar u., Mester u., Mozdony u., Névtelen u., Ostoros u., Toboz u., Zegzug u., Kukorica u., Napraforgó u. Bánát u., Bartók Béla u., Batthyány Lajos u., Corvin János u., Dózsa György u., Kereki sikátor, Kölcsey Ferenc u., Körgát u., Október 6. u., Szemere Bertalan u., Temető sor, Tessedik Sámuel u., Vajda János u., Vozárik Pál u.


151

3


3


3


23

Lencsési övezet


Gáz

Arató u., Asztalos J. u., Bacsányi u., Báthory u., Batsányi u., Bem u., Bercsényi u., Bessenyei u., Cséplő u., Cserepes u., Darányi sor, Egység u., Fábry u., Fiumei út, Franklin u., Fürj u., Gajdács u., Gólya u., Gorkij u., Gyár u., Gyöngyösi u., Győri u., Hajnóczy u., Hargita sor, Herkules u., Honvéd u., Horánszky u., Ibolya u., Illyés Gy. u., Iskola u., Jósika u., Kassai u., Kereki út, Kner Imre u., Kolozsvári u., Korona u., Könyves u., Kun u., Lajta u., Liliom u., Linder u., Lucernás u., Ludvigh u., Lugosi u., Madách u., Mag u., Máriássy u., Mátyás k. u., Mikes u., Mikszáth u., Nagy S. u., Nyisztor u., Nyugati u., Orosházi út, Padrah u., Pongrácz u., Povázsay u., Pozsonyi u., Radnóti u., Rakéta u., Rell Lajos u., Rokka u., Rózsa u., Stromfeld u., Szántó u., Szatmári u., Szegfű u., Székely u., Szepesi u., Sziklai u., Táncsics u., Tavasz u., Temesvári u., Tildy u., Tó u., Tompa u., Úttörő u., Varsányi u., Vásárhelyi u., Vaskapu u., Vasút sor, Veres P. u., Veres u., Viola u., Wagner u., Zsigmond u., Rokka u., Fonó u., Tiloló u., Kender u., Kendervágó u., Vető u., Kígyósi út, Part u., Csónak u., Horgony u., Harcsa u., Csuka u., Süllő u., Zsinór u., Szamóca u., Köszméte u., Vackor u., Kökény u. Csorvási út, Szekér sor Babits Mihály u., Csabai út, Fecske sor, Fűzfa sor, Gát sor, Gát u., Gerlai út, Gyöngy u., Hámán Kató u., Jázmin u., Jegenye u., Kertes u., Madarász u., Magvető u., Móra Ferenc u., Napsugár u., Pacsirta u., Sport u., Szélső sor, Vadász u., Zöldmező u. Eszperantó u., Fényesi u., Györkei u., Határ u., Veszei u. Árpád tér, Hadnagy u., Méhész u.

49

152

Jamina

-

Almáskertek

3

Gerla

3

Fényes

-

Mezőmegyer


Hajnal utca, Kézai sor, Orbán Balázs tér Pulszky u., Rövid u., Szekerka János u., Szent Imre u., Tevan Andor u. 1919-esek tere, Berthóty udvar, Petőfi liget, Rábai Miklós u., Tábor u. Bartos udvar, Hat ház u., Szerencs u. Aradi vértanúk ligete, Árpád fejedelem tér, Európa sétány, Nagy Imre tér, Posta köz, Reisz Miksa u. Gőzmalom tér, Kálvin u., Puskin tér, Zsák u. Almás sor, Barackos köz, Becsey Oszkár u., Cseresznye köz, Jácint sor, Kadarka köz, Kanális u., Mikeli tér, Millenium liget, Paprika köz, Ponty u., Répa köz, Szilva köz, Szöcske u., Zsilip u. Bojtorján u., Csikós u., Endresz György u., Éger u., Gulyás u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., Zegzug u. Építők útja Aranyeső u., Arató u., Bessenyei u., Ciklámen u., Cséplő u., Csónak u., Csuka u., Daru u., Fonó u., Golya u., Harcsa u., Herkules u., Horgány u., Jupiter u., Kamilla u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi út, Kertész u., Mag u., Mese köz, Mohácsi Mátyás u., Nárcisz u., Nefelejcs u., Part u., Rokka u., Stark Adolf u., Süllő u., Szamóca u., Szántó u., Szélső u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor u., Vadvirág u., Varányi Irén u., Vető u., Zsálya u., Zsinór u. Arany parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveles u., Pepin u., Rétes u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u. Babits Mihály u., Fecske sor, Fűzfa sor, Gát sor, Gerlai u., Gyöngy u., Jázmin u., Jegenye u., Kertes u., Magvető u., Marx tér, Móra Ferenc u., Napsugár u., Pacsirta u., Sport u., Vadász u., Vadász köz, Vak Bottyán u., Zöld mező sor

153

1


-


-


-

Belváros

-


2


-


-

Lencsési övezet

7

Jamina

-

Almáskertek

2

Gerla


Csárda sor, Fényesi u., Györkei u., Juhász Gyula u., Madarász László u., Nyár u., Veszei u. Babits Mihály u., Gárdonyi u., Gyöngyvirág u., Harang u., Méhész u., Nap u., Nyárfa u., Szeder u., Új u. Balassi u., Bánom u., Béke u., Dugonics u., Halász u., Hegedűs u., Kemény u., Nagy Balogh János u., Németh Lajos u., Orgona u., Szekerka János u., Szél u., Zöld fa u. Knézich Károly u.

Pormentes út

Áfonya u., Bodza u., Borona u., Bütyök u., Festő u., Fészek u., Földműves u., Gyümölcsös u., Katolikus u., Kerekes György u., Köröspart u., Nádas u., Nagydiófa u., Omaszta u., Réti u., Szépkert u., Trófea u., Tünde u., Zug u., Zsák u. Barackos köz, Bogár u., Buzogány u., Csabagyöngye sor, Cseresznye köz, Hínár u., Kadarka köz, Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u., Tücsök u., Zsilip u. Bagoly u., Béri Balogh Ádám u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Gereblyés u., Gulyás u., Katica u., Kukorica u., Menta u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., Őzike u., Pitypang u., Rétköz u., Zegzug u. Október 6. u. Arató u., Árpa u., Boglárka u., Bojtorján u., Borzas Kata u., Búzavirág u., Ciklámen u., Cséplő u., Cserepes u., Csónak u., Csuka u., Darányi sor, Daru u., Fonó u., Fürj u., Gólya u., Harangvirág u., Harcsa u., Honvéd u., Horgony u., Jupiter u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi u., Korona u., Kökény u., Köszméte u., Középső u., Lucernás u., Mag u., Mese u., Part u., Pongrácz András u., Rakéta u., Rokka u., Süllő u., Szamóca u., Szántó u., Tégla u., Tildy Zoltán u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor u., Vadász u., Vadvirág u., Vető u., Viola u., Zsálya u., Zsinór u.

154

3

Fényes

-

Mezőmegyer

2


-


-


2


3


-

Lencsési övezet

4

Jamina


Almás u., Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Pepin u., Pinga u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u. Fűzfa sor, Gát sor., Gyöngy u., Hámán Kató u., Napsugár u., Pacsirta u., Vadász u., Zöld mező u. Csárda u., Györkei u., Nyár u., Veszei u. Babits Mihály u., Fenyő u., Gárdonyi u., Gyöngyvirág u., Karácsonyi János u., Keleti u., Méhész u., Öt ház u., Szeder u., Új u., Vlcsko u. Akácfa u., Balassa u., Béke u., Bokor u., Csendes u., Csengery u., Csillag u., Halász u., Ipari u., Nagy Balogh János u., Orgona u., Őszi u., Tevan Andor u., Víztároló u., Zöld fa u. Vigasz u.

Járda

Áfonya u., Bodza u., Borona u., Bütyök u., Csiki u., Dobozi u., Festő u., Fészek u., Földműves u., Gyümölcsös u., Halastó u., Katolikus u., Kerekes György u., Köröspart u., Mandula u., Mogyoró u., Nádas u., Nagydiófa u., Omaszta u., Réti u., Szépkert u., Trófea u., Vandháti u., Ybl Miklós u., Zug u., Zsák u. Barackos köz, Bogár u., Buzogány u., Cser u., Cseresznye köz, Gerle u., Hínár u., Kadarka köz, Kisfényesi u., Málnás u., Mikkeli u., Millennium u., Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u., Tücsök u., Zsilip u. Bagoly u., Béri Balogh Ádám u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csenkesz u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Eger u., Endresz u., Feketefenyő u., Gereblyés u., Gulyás u., Katica u., Kukorica u., Lapos u., Magyar u., Menta u., Mester u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., Őzike u., Perje u., Pitypang u., Rétköz u., Toboz u., Zegzug u.

155

-

Almáskertek

-

Gerla

3

Fényes

-

Mezőmegyer

8


-


1


2


3



Építők u., Kétegyházi u., Kölcsey u., Virág Benedek u. Aranyeső u., Arató u., Boglárka u., Bojtorján u., Borzas Kata u., Búzavirág u., Ciklámen u., Cséplő u., Cserepes u., Csónak u., Csuka u., Fonó u., Fürj u., Gólya u., Gyár u., Harangvirág u., Harcsa u., Hercules u., Honvéd u., Horgony u., Jupiter u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi u., Kígyósi út, Korona u., Kökény u., Köszméte u., Lucernás u., Ludvigh u., Mese u., Part u., Rokka u., Süllő u., Szamóca u., Szántó u., Tiloló u., Tó u., Uránusz u., Vackor u., Vadász u., Vasút sor, Vető u., Zsinór u. Almás u., Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Csorvási út, Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Pepin u., Pinga u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u., Fűzfa sor, Gát sor., Gyöngy u., Hámán Kató u., Kertes u., Magvető u., Napsugár u., Pacsirta u., Vadász u., Zöld mező u. Fényesi u., Veszei u.

-

14

156

Lencsési övezet

Jamina

-

Almáskertek

2

Gerla

2

Fényes


4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat a családi napközi, a gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona kivételével a város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona a többcélú kistérségi társulás, míg a családi napközi civil szervezet fenntartásában működik. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a fejlesztő felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a békéscsabai lakosok számára is. Békéscsabán minden 3-18 éves gyermek, tanuló számára biztosítottak és elérhetők az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. 4.2.1.11. Esélyegyenlőség a közoktatásban A Békéscsabán élő 3-18 éves korosztály összlétszáma a 2006. évi KSH adatok alapján 9.981 fő. Békéscsaba megyeszékhelyként és iskolavárosként a megye más településeiről is fogadja az óvodás és

tanköteles

korú

gyermekeket,

így

a

2007.

október

1-i

statisztikai

adatok

alapján

intézményrendszere összesen 14.840 gyermek, tanuló nevelését, oktatását látja el. A más településekről érkező tanulók jelentős része (95%-a) középiskolás, az általános iskolások aránya kb. 4%, az óvodás gyermekek aránya nem éri el az 1%-ot. 4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megyei Jogú Város intézményeiben Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosít ó

Intézmény neve

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Összes en 028062

Kertvárosi Óvoda

028061

Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda

028058

Mackó-Kuckó Óvoda

200224

Napsugár Integrált Óvoda

HH/ HHH

SNI

214

53/2

0

176

11/3

2

168

40/1

1

133

5/0

23

028070

Százszorszép Óvoda 170

28/2

1

028064

Szigligeti Utcai Óvoda

138

12/8

4

028053

Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda

185

47/6

0

028052

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

145

20/4

3

028060

Lencsési Lakótelepi Óvoda

203

49/6

6

Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összes en

Összes en

Összes en

157

HH/ HHH

SNI

HH/ HHH

SNI

HH/ HHH


Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosít ó

Intézmény neve

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Összes en

HH/ HHH

SNI

Normál (általános) tanterv


Gyógypedagógiai tagozat

Összes en

Összes en

Összes en

HH/ HHH

SNI

HH/ HHH

SNI

028258

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon

412

60/1

33

028452

„Esély Pedagógiai Központ”

218

78/10

218

028256

Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda

309

153/59

34

173

90/30

35

200110

Petőfi Utcai Általános Iskola

649

103/30

32

426

86/28

30

223

17/2

2

028264

Gerlai Általános Művelődési Központ

121

37/2

13

121

37/2

028254

2. Sz. Általános Iskola

522

32/0

14

318

18/0

9

205

14/0

5

028260

Szabó Pál Téri Általános Iskola

473

63/1

115

315

53/1

115

158

10/0

13

028261

József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

387

57/1

29

387

51/1

29

200481

Erzsébethelyi Általános Iskola

689

148/24

83

689

148/24

83

028259

10. Sz. Általános Iskola

395

81/1

38

272

63/1

38

123

17/0

986

82/25

30

655

56/25

13

331

26/0

539

62/23

24

539

62/23

24

710

50/8

18

710

50/8

18

455

47/4

11

455

47/4

11

674

22/0

1

535

15/0

139

7/0

105

14/0

11

105

14/0

11

2850

539/90

369

2850

539/90

369

741

30/8

12

741

30/8

12

200658

028406

028408

028411

028374

028409

200913 028393

Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium

358

56/1

33

54

4/0

218

158

HH/ HHH

17

78/10


Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) OM azonosít ó

028407

201050

028395

028269

200206

Intézmény neve

Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv


Gyógypedagógiai tagozat Összes en

Összes en

HH/ HHH

SNI

Összes en

HH/ HHH

SNI

Összes en

HH/ HHH

SNI

740

46/0

2

408

22/0

1

322

24/0

1

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

283

15/0

nincs adat

nincs adat

801

76/0

34

801

76/0

34

175

52/0

18

175

52/0

18

283

15/0

9

9

Békéscsabán biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek teljes körű ellátásához. Az önkormányzat a településen lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodik saját fenntartású intézményeiben. 2.116 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ám a szülők 81%-a nem nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetéről. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek városi átlaga 3,4%. Megoszlásuk még intézményen belül sem egyenletes, például míg a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Lenkey utcai telephelyén 1,4% az arányuk, addig a Hajnal utcai óvodában 43%. A sajátos nevelési igényű gyermekek közül a Napsugár Integrált Óvodába

jelenleg

azok

a

gyermekek

kerülnek,

akik

súlyosabb

mozgás-,

érzékszervi-,

beszédfogyatékkal élők, és számukra a városi vagy országos szakértői bizottság ezt az intézményt jelöli ki. Az intézmény 1999. óta vállalja az integrált nevelést, minden óvodapedagógus fejlesztő pedagógus is, és különböző speciális továbbképzéseken fejlesztik ez irányú kompetenciájukat. A gyermekek fejlesztését logopédus, konduktor speciális végzettségű gyógypedagógus, gondozónő segíti. A fenntartó döntéseiben kiemelten figyelmet fordított arra, hogy ebben az óvodában egy csoportba ne kerüljön 2-3 főnél több sajátos nevelési igényű gyermek. A mozgás-, beszédfogyatékos és autista gyermekek több óvodában is integrált nevelésben részesülnek, elsősorban, de nem kizárólag a Napsugár Integrált Óvoda biztosítja el a szükségletek kielégítését.

159

HH/ HHH


Az intézménybe történő felvétel: •

az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési

Tanácsadó, Tanulási

Képességet

Vizsgáló

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján, • a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján, • a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján történik. Az intézmény országos hírű. Az ebben az intézményben nevelt gyermekek a város különböző iskoláiban teljesítik tankötelezettségüket, kivéve azokat, akiknek az oktatását a szakértői bizottság speciális feltételekhez köti. A békéscsabai önkormányzati fenntartásban működő általános iskolák esetében nincs kirívó aránytalanság a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, arányát tekintve a felvételi körzetekben. Nem zárható ki azonban, hogy ennek a nem teljes körű regisztráció az oka. Valószínűleg magas a feltáratlan halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya.

Intézmény

Az intézmény felvételi Az intézmény körzetében felvételi körzetében lakóhellyel, ennek lakóhellyel, ennek hiányában hiányában tartózkodási tartózkodási hellyel hellyel rendelkező rendelkező halmozottan gyermekek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma

Arány (%)

Petőfi Utcai Általános Iskola 2. Sz. Általános Iskola Szent László Utcai Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 10. Sz. Általános Iskola József Attila Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Gerlai ÁMK

385 213 500 1 032

20 5 34 33

5,2 2,3 6,8 3,2

549

3

0,5

422 418 476 129 139

7 7 2 3 0

1,7 1,7 0,4 2,3 0,0

Békéscsaba

4 263

114

2,7

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy egyik intézmény felvételi körzetében sincs kiugró, a Kt. 66. § (2) bekezdése szerint meghatározott, a városi átlagot 15%-kal meghaladó arány. Ezért nem szükséges módosítani a felvételi körzethatárokat, de minden évben felülvizsgálatra került a HHH arány az egyes felvételi körzetekben. Ezeket a megállapításokat, a fenti táblázatot és az

160


évenkénti felülvizsgálatot tartalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve. Szent László U t c a i

Általános Iskola és Óvoda, mint a HHH-s gyerekek nevelésében,

oktatásában legnagyobb tapasztalattal résztvevő intézmény. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jelentős része roma származású. Lakókörnyezetük falusi jellegű, szórványosan vannak komfortos lakásaik. Az itt lakó családok egzisztenciáját a privatizálás során megszűnő iparvállalatok és a termelőszövetkezetek

biztosították.

Ezeknek

a

megszűnése

elindított

egy

komoly

egzisztenciális válságot, amely krízis helyzetet hozott a családok nagy százalékában.

A szabad iskolaválasztás kapcsán kezdődött meg a gyerekek belvárosi intézmények felé áramlásának folyamata. Így kialakult egy kontraszelekciós folyamat, amelynek korai felismerésével, a gyerekek szükségleteinek, fejlesztési igényének kielégítésére önkormányzati támogatással 1993. óta főállású fejlesztőpedagógus alkalmazására került sor, aki nemcsak intellektuális, de mentális segítséget nyújtott a szocializációs hátrány ledolgozásához, az egyenlő esélyek biztosításához. Az iskolában a hátrányos helyzetű gyerekek aránya emelkedett, mert a gyereklétszám csökkent és erősen szelektálódott. Az óvoda-iskola programnak köszönhetően a területen élő gyerekek beóvodázási aránya 100%-os. A gyermekek 49,5%-a hátrányos helyzetű, 19%-uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A fejlesztő folyamat töretlen előrehaladását szolgálja az óvoda és az iskola közötti átmenetet szolgáló program. Így lehetőség nyílik a gyermekek fejlődését három éves kortól a középiskolába történő beiratkozásáig nyomom követni és segíteni, hátrányaikat kompenzálni. A szakmai program beválását igazolja, hogy a tavalyi évben két első osztályt indíthatott az iskola, és az óvodai létszám folyamatosan emelkedik. Bizonyítéka ez annak, hogy a szülői közösség megtapasztalta a támogató együttműködés előnyét a gyerekek sikerein keresztül. Az arányszámok közötti különbség pedig tradicionális folyamatokra épül, és csak lassú változást mutat, de a tendencia pozitív.

A

roma

közösség

körében

a

beóvodázási,

beiskolázási

arány

egyöntetűen

100%.

A

tankötelezettség tekintetében egyre kevesebb probléma jelentkezik. 2003. óta nem volt olyan cigány tanuló, aki a hiányzásai miatt nem teljesítette tankötelezettségét. Az intézményben a gyerekek nevelése és oktatása mindig is integráltan, a többi tanulóval, kisgyerekkel együtt zajlott. Az esélyegyenlőséget, mint elsődleges irányelvet az iskola nem a törvényi előírások megváltozásával alkalmazta,

hanem már sokkal

korábban elköteleződött az esélyegyenlőség biztosítása iránt.

Az intézmény Hajnal utcai óvodájának vezetője 1998. és 2002. között a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőjeként tevékenykedett. Egy nagyon komoly bizalmi viszony alakult ki az óvoda az intézmény dolgozói és a területen élő halmozottan hátrányos helyzetű szülők között. Nem ritkán egy-két órára már a kétéves, két és féléves gyermeket is az óvónők gondjaira bízzák. Az óvodában roma származású dajka segíti a nevelőmunkát. A két óvodai telephelyen lévő HHH-s

161


arányok javítására a tavaszi beóvodázáskor konkrét intézkedések történtek.

A HHH-s tanulók aránya középiskolánként is változó, 0-tól 9,8%-ig terjed. 4 intézményben nincsenek ilyen tanulók, azonban az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában azonban magas az arányuk (9,8%).

Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása Békéscsabán

Békéscsabán a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya 12% körül mozog, amely jelentősen meghaladja a

7%-os országos átlagot. A 2007/2008-as tanévben 1.188 sajátos nevelési

igényű gyermeket oktattak Békéscsaba közoktatási intézményeiben. A többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű ellátását 2005. óta az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik. Az iskola tanulólétszáma a 2007/2008-as tanévben 218 fő volt.

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat alaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai oktatásra előkészítő foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók szakértői vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután integrált oktatásuk nem volt eredményes. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstől egészen az intézményes elhelyezésig terjedő időszakra. A szolgálat programjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, valamint egyénre szabott torna és úszóprogram keretében az egészségügyi rehabilitáció megszervezése. Az intézményen belül történik különböző beszédhibák szűrése, javítása egyéni és kiscsoportos formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényű tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztésére, rehabilitációs foglalkozások tartására működik az utazó gyógypedagógus hálózat. A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek részére.

Probléma

Diagnosztizálás

Intézményi ellátás

162

Pedagógiai szakszolgáltatás


Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Sajátos nevelési igény A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége

Nevelési Tanácsadó

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Valamennyi oktatási intézményben integráltan

Valamennyi oktatási intézményben integráltan

Nevelési Tanácsadó, fejlesztő pedagógusok Nevelési Tanácsadó, fejlesztő pedagógusok, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok

Valamennyi oktatási intézményben integráltan A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége


Autizmus


vagy Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolájában szakértői vélemény alapján javasolt speciális ellátás Valamennyi oktatási intézményben integráltan vagy

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok

Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolájában a tanulásban akadályozottak szakértői 3. sz. táblázat. Az önkormányzati szakszolgálati ellátás rendszere

163


Probléma

Diagnosztizálás

Pedagógiai szakszolgáltatás

Intézményi ellátás vélemény alapján javasolt speciális ellátás

Értelmi fogyatékos Tanulási akadályozottság Értelmi akadályozottság

Tanulási Képességet Vizsgáló szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája

Halmozottan fogyatékos


Esély Pedagógiai Központban fejlesztő felkészítés

A fogyatékosság típusának megfelelő Országos Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Napsugár Integrált Óvoda Szabó Pál Téri Általános Iskola, Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium

Testi fogyatékos

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: konduktív pedagógiai ellátás

A feladatellátásban résztvevő nem önkormányzati fenntartású intézmény Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum. Az intézmény céljai: A sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedő komplex, átfogó fejlesztése, személyiségformálása iskolai oktatás keretei között, ezzel párhuzamosan családjaik gondozása. Biztosítja a sérült felnőttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben.

Feladatai: •

Sérült

gyermekek

megállapításának

testi,

időpontjától

érzékszervi, kezdődően

a

értelmi,

beszéd-fogyatékosság

gyermek

fejlesztése

a

szülők

bevonásával. •

Sajátos nevelési igényű, súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, fiatalok iskolai nevelése-oktatása.

•

Közösségi élmény nyújtása, sérült gyermeket nevelő családok mentális és szociális segítése, családgondozás.

•

Egyéb szakmai

feladatok ellátása (referenciaanyagok

készítése,

terjesztése,

szakmai továbbképzéseken való aktív részvétel, folyamatos kapcsolattartás más

164


intézményekkel).

A

Mozgáskorlátozottak

Békés

Megyei

Egyesülete

Napraforgó

Centrum

a

következő

tevékenységeket látja el: •

Korai fejlesztés: 0-5 éves korú Békés megyében, illetve Békéscsabán élő sérült, súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára.

•

Fejlesztő felkészítő foglalkozás: 5-18 éves Békés megyében, illetve Békéscsabán élő sérült, súlyosan halmozottan sérült fogyatékkal élő gyermekek és fiatalkorú személyek számára.

Az ellátásba való bekerülés: •

A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői i és Rehabilitációs Bizottság szakértő véleménye alapján; •

Az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértés Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján;

•

A

Mozgásvizsgáló

Országos

és

Szakértői

Rehabilitációs

Bizottság

és

Bizottság

és

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján; •

A

Hallásvizsgáló

Országos

és

Szakértői

Rehabilitációs

Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján történik.

Mind a korai fejlesztés, mind a fejlesztő felkészítés a következő szakterületeket foglalja magában: •

Konduktív pedagógia

•

Gyógypedagógia

•

Tiflopedagógia

•

Szurdopedagógia

•

Ayres terápia

•

Logopédia

•

Gyógytorna

•

Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)

Békéscsaba

nevelési-oktatási

intézményrendszerében

jelenleg

nem

mutatható

ki

területi

koncentráció a sajátos nevelési igényű gyermekek lakóhelyét illetően, de kialakult egy intézményi szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területi-intézményi szintű szegregáció kialakulásának ezen intézmény körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb része él, ezért a szegregáció megakadályozására intézkedési tervet kell kidolgozni. Annak érdekében, hogy a jelenleg a logopédiai osztályba járó tanulók, illetve az intézményben tanuló mozgásfogyatékos tanulók a nekik legmegfelelőbb ellátásban részesüljenek, a gyermekek ellátását 2008-ban szakértői csoport vizsgálta meg. A szakértői vélemények alapján jelenleg a számukra legmegfelelőbb

ellátásban részesülnek a gyermekek. A k özok tatási

165

esél yeg yenlőségi


helyzetelemzésben leírtak szerint nincsenek jelentős, a sajátos nevelési igényű vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányával magyarázható eltérések az általános iskolák eredményei között az országos kompetenciamérés eredményeiben sem.

Megállapítást nyert, hogy minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényű tanuló, 3 iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 9. évfolyamon minden középfokú intézménybe beiratkozott tanuló csoportos tanulási képesség szűrővizsgálaton vesz részt. Ez alapján

javasolják

az

egyéni

tanulási

képesség vizsgálaton

való részvételt. A szakértői

vélemények javaslatai alapján a részképesség zavarral küzdő tanulók egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő

foglalkozáson

vesznek

részt

fejlesztő

pedagógus,

utazó

gyógypedagógus,

iskolapszichológus irányításával. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárult az Esély Pedagógiai Központ „Dobbantó - az egyéni ütemterven alapuló, a szakképzést előkészítő évfolyamok tartalmi fejlesztése és az intézményi megvalósítás támogatása” című pályázati programban való részvételéhez. A pályázat célja, hogy a megyei és/vagy megyei jogú város fenntartók által kijelölt szakiskoláknak nyújtson szakmai segítséget oktatási tartalmak és módszerek kidolgozásával, valamint kísérleti elterjesztésével.

Az

új évfolyam lehetőséget

ad az alapfokú és középfokú oktatásból a

tankötelezettség teljesítése előtt lemorzsolódott, a szakértői bizottság által ebbe az iskolatípusba irányított sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak arra, hogy teljesítsék a tankötelezettséget és a munkaerőpiacra történő kilépéshez megfelelő alapkompetenciákat szerezzenek. A program további célja, hogy a megvalósítás tapasztalatai alapján, ha szükséges, szakmapolitikai ajánlásokat is megfogalmazzon az érintett szaktárcák és/vagy a fenntartók számára. A cél elérése érdekében a Dobbantó program támogatja a résztvevő iskolákat abban, hogy az érintett tanulócsoporttal foglalkozó pedagógusok hatékonyan segíthessék minden diák tanulását; eredményesen kezeljék a különbözőségeket; az érintett tanulócsoport diákjainak tanuláshoz való hozzáállása és aspirációi változzanak; csökkenjen a lemorzsolódók száma. 4.2.1.13. Lemorzsolódás A békéscsabai általános iskolák közül 3 intézményben haladja meg az évfolyamismétlők aránya a 2005/2006. évi országos átlagot (2,11%). A Gerlai Általános Iskolában ebben az évben 3%, az Esély Pedagógiai Központban az összes tanuló 7%-a, a hátrányos helyzetű tanulók 6%-a ismételt, továbbá a Jankay Tibor Általános Iskolában az utóbbi négy évben 2,1% és 7,3% között változott az évfolyamismétlők aránya. A középiskolák közül az országos 2,11%-nál nagyobb arányban találunk évismétlő tanulókat a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban (5,4%), A Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Trefort Tagintézményében (5%), a Kós Tagintézményében (5,3%) és a Zwack Tagintézményében (2,5%), továbbá a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban (7,78%). A lemorzsolódó fiatalok nagy része

166


szociálisan is hátrányos helyzetben, rossz anyagi körülmények, nem megfelelő lakásviszonyok között él. Továbbtanulásuk, szakmaszerzésük lehetőségei alapvetően különböznek, attól függően, hogy az iskolarendszer melyik fokáról kerültek ki. Az évfolyamismétlések okainak feltárása, és az azokra adott megoldások kidolgozása az elkövetkező időszak fontos feladata lesz.

167

Lakónépesség száma

67 968 2 027 5 669 11 199 3 228 4 432 2 851 4 557 4 672 8830

909

14 483

80

1 499

715

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,5

16,4

13,7

14,9

14,8

14,9

21,8

13,3

14,9

16,6

16,8

15,1

12,5

17,6

23,4

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

64,3

64,6

59,4

63,8

57,6

65,5

57,4

68,7

59,6

72,5

76,9

63,1

48,8

66,2

64,5

20,3

19,0

26,9

21,3

27,6

19,6

20,8

18,0

25,5

10,9

6,3

21,8

38,8

16,1

12,2

18,6

26,0

25,3

15,7

16,6

8,2

15,7

17,6

20,2

12,6

17,6

21,4

33,3

30,0

18,7

14,5

6,9

7,5

15,9

19,0

29,0

18,9

26,4

15,9

18,8

25,5

8,4

3,0

3,9

12,8

27 721

708

2 326

5 528

1 479 2 179

968

1 382 1 943 3707

186

5 295

40

489

254

14,7

18,2

22,2

5,8

17,7

2,6

18,4

10,9

17,5

0,9

19,4

19,5

30,0

25,4

33,5

41,7

43,9

46,1

37,0

40,1

32,1

40,3

57,2

45,3

34,7

68,0

42,0

59,0

43,3

38,4

11,9

16,3

16,9

9,3

11,5

5,1

12,0

14,3

14,6

6,4

15,7

13,0

25,6

17,1

10,9

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

168

Szegregátum 12.

Szegregátum 1.

Fényes

Gerla

Nyugati Iparterület

Jamina

Lencsési ltp-től DK-re

Lencsési vegyes

Belvárostól D-re

Belvárostól K-re

Belvárostól északkeletre eső városrész

Belváros

Belvárostól É-ra

Belvárostól Ny-ra


Mezőmegyer

Mutató megnevezése

Békéscsaba összesen



4.2.1.14. Befogadó Állomás A békéscsabai Befogadó Állomás 1989-ben kezdte el működését, az elmúlt 12 évben több mint 12 ezer menedékkérő fordult meg itt. A tábor 2008. január 1-jétől „szűrőtábor” lett, az előzetes eljárás (2007. évi LXXX. Tv. 47. §, 301/2007. Korm. rendelet 81. §) itt zajlik le. A tábor zárt, a lakók csak külön engedéllyel hagyhatják el, azonban sok lehetőség biztosított számukra (imaszoba, klub, internet-szoba, sportpálya, kreatív szoba) a szabadidő helyben való eltöltésére. Itt történik a menedékkérők orvosi vizsgálata is, amelyet az ÁNTSZ rendel el. Jelenleg a tábor kapacitása 199 férőhely. A lakók száma és nemzetiségi összetétele folyamatosan változik, az átlagos tartózkodási idő 23 nap. 2008. év első félévében a tábor átlaglétszáma 80 fő volt, az első három kibocsátó ország Pakisztán, Szerbia, valamint Koszovó volt. Az érkezők zöme egyedülálló férfi, az átlagéletkor 27 év. A családok, a kiskorúak, az egyedülálló nők száma naponta változik, a 2008. augusztus 6-ai állapot szerint 2 család tartózkodik a táborban, számukra külön épületszárny áll rendelkezésre.

4.2.2. Anti-szegregációs program A társadalmi problémák összefüggenek egymással, ezért a hátrányos helyzetű emberek társadalmi részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Nagy jelentősége van a foglalkoztatási, a lakásügyi, az oktatási, az egészségügyi, a közbiztonsági és az esélyegyenlőségi problémák kezelésének, amelybe a siker érdekében minden érintett szereplő bevonása szükséges. A program

megvalósításában

az

önkormányzaton

kívül

kiemelt

szerepe

van

a

kisebbségi

önkormányzatoknak, a szociális szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, a munkaügyi központoknak, a rendvédelmi szerveknek, valamint a hátrányos helyzetű csoportok érdekvédelmi szervezeteinek. 4.2.2.1. Lakhatási integráció Békéscsabán olyan lakáspolitika kialakítása szükséges, amely nem járul hozzá a veszélyeztetett területek növekedéséhez és újabbak kialakulásához. A hátrányosabb rétegek elköltöztetésével ugyanis a problémák nem oldódnak meg, csak másik városrészbe helyeződnek át. A szociális alapon bérbe adható lakásállomány – ami 164 lakásból áll – a szociálisan rászoruló családok vagy személyek elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait önkormányzati rendelet szabályozza. A meghirdetett pályázatokra jelentkezők magas száma jelzi, hogy a városban nincs elegendő szociális alapon bérbe adható lakás. A lakossági érdeklődés folyamatos, a megüresedett lakások száma azonban alacsony. A városban 1992. óta nem épült szociális alapon bérbe adható lakás. 1999. és 2001. között az önkormányzat 7 családi ház megvásárlása után a lakóházakból 25 db lakást alakított ki. Az önkormányzat áttekinti a lakbérövezeti rendszer működését, előnyeit és hátrányait, ennek során megvizsgálja, hogy milyen mértékű szegregációs kockázatot jelent az a bérleti díj meghatározási

169


eljárás, amely az önkormányzati bérlakások díját övezetek szerint is alakítja. Amennyiben ez a díjpolitika kimutathatóan hozzájárul

a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

csoportok

lakóhelyi

elkülönüléséhez, a rendszert az önkormányzat szükség szerint módosítja. A feladat elvégzésére 2009-ben kerül sor. Jamina városrész egyes részei, többek között a leromlott állapotú szociális bérlakások negatív környezetformáló hatásának köszönhetően is, szegregációs szempontból negatív trendet mutat. Az épített környezet és a lakhatási funkciók megerősítésével a városrész leromló státuszát meg kell változtatni, hogy enyhítésre illetve kiküszöbölésre kerüljenek a szegregációs folyamatok. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 136/2008.(II.28.) sz. határozatának 4. és 6. pontjában foglaltak szerint az önkormányzat a rossz műszaki állapotú (felújításra nem alkalmas) ingatlanjait árverésen szeretné értékesíteni. A bentlakó bérlőket az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság az évközben megüresedő önkormányzati bérlakásokban pályázat nélkül helyezi

el.

A

nem

megfelelő

lakáskörülmények

javítása

érdekében

az

önkormányzat

lakásállományának felújítását, komfort fokozatának és minőségének javítását tervezi. A szociális alapon bérbe adható lakások számának növelése érdekében lakásokat szükséges vásárolni a szabad piacról, illetve további lehetőség a végrehajtási eljárások során keletkező elővásárlási jog gyakorlásával történő lakóingatlan vásárlás. Szociális alapon bérbe adható lakások építése kizárólag külső források bevonásával képzelhető el. 4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata

Békéscsaba város meg kívánja vizsgálni, hogy a zártkertes településrészek lakosságára milyen jellemzők érvényesek, esetükben érzékelhető-e a szegregáció, a kirekesztettség folyamata illetve állapota. Fontos tudni, hány család, és milyen viszonyok között él ezeken a területeken, csökken vagy növekszik-e a számuk, hiszen a lakóhely környezete, illetve a lakóépület állapota, komfortfokozata a megfosztottság, a szegénység egyik jellemző dimenziója. A vizsgálat – mely a zártkerti lakosság lakhatási és családi körülményeit, iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, esetleg jövőbeni ambícióit méri fel –, kérdőíves adatfelvételre épül, és 2009-ben történik meg. 4.2.2.3. Oktatási integráció

Feladatok: 

Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján).



Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól családlátogatás keretében, valamint intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása).

170




Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek feltárása, illetve fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében.



A településen lakó tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével.



Azok a gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerű ellátást.



A sikeres és hatékony integrált oktatás érdekében a tanárok továbbképzése, pedagógiai módszertani képzéseken való részvétele.



Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok indítása.



A HHH-s tanulók arányának évenkénti felülvizsgálata az általános iskolák felvételi körzeteiben.



A nagyszámú HHH-s tanuló oktatását végző intézmények célzott programokba (pl. Útravaló Ösztöndíjprogram) való bekapcsolódásának ösztönzése.



A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű felkutatására alkalmas módszer kidolgozása.



A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodán belüli szegregációt megakadályozó intézkedések kidolgozása.



Az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való meggyőződés.



Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések támogatása és biztosítása.



Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított

komplex

vizsgálatok

és

egyéni

fejlesztési

programok

kidolgozásának

támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. 

Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlések okainak és a magántanulói státuszok indokoltságának felülvizsgálata.



A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi, intézményközi, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében.



Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek (önálló tanulás támogatása, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) bevezetése.



A sajátos nevelési igényű gyermekek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya miatt elengedhetetlen esetükben a szakértői felülvizsgálat elvégzése, mely után szükséges a

171


szakértői javaslatok elemzése, és az együttnevelésre javasolt gyermekek integrált oktatásának biztosítása. 

Az SNI gyermekek szegregációjának megakadályozása a Napsugár Integrált Óvodában.



Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése.



A kulcskompetenciák folyamatos és konzekvens fejlesztésével támogatni kell az SNI gyermekek beilleszkedését, erősíteni felelősségtudatát és biztosítani a képességeiknek megfelelő fejlődési ütemet.



A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.



A hatékonyabb oktatói munka, a differenciálás megvalósításával a sikeres tehetséggondozás és az SNI gyermekek felzárkóztatása, esélyeinek növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a környezettudatos nevelés továbbvitele.



A HHH

és

SNI gyermekek megfelelő fejlesztése, illetve a tanulók

hatékonyabb

tehetséggondozása az integrált módszertani elvek mentén (IPR rendszer követése). 

A szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.



Az

önkormányzat

a

nem

önkormányzati

fenntartású

oktatási

intézményeket

és

fenntartóikat is bevonja a települési közoktatási stratégiai programok készítésébe, a feladatok

meghatározásába. Egyeztet

a

nem

önkormányzati

fenntartású

oktatási

intézményekkel, fenntartóikkal a települési közoktatással kapcsolatos feladatmegosztásról, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulók helyzetének javítását érintő feladatokra. 

Az intézmények elkészítik esélyegyenlőségi programjukat, és pedagógiai programjukba 2008. december 31-ig beépítik az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezéseket és az intézkedési terv célkitűzéseit.

4.2.2.4. Munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatottság növelése, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek (romák, pályakezdő fiatalok, fogyatékkal élők) munkahelyi integrációjának érdekében az önkormányzat képzési programok indítását, támogatását tervezi. A képzés akkor eredményes, ha képes igazodni a munkaerő-piaci igényekhez és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság igényt tart. A munkaerőpiac változásainak összessége különösen hátrányosan érinti azokat, akik alacsony iskolázottságuk vagy szakképzetlenségük mellett valamilyen egyéb társadalmi, szociális, illetve egészségügyi hátrányokkal is rendelkeznek. Egyeseknél az említett tényezők összeadódnak (a fiatalok bizonyos csoportjai, a roma kisebbség, a megváltozott munkaképességűek), és így halmozottan hátrányos helyzetük miatt a legesélytelenebbekké válnak a munkaerő-piacon. Munkaerőpiaci beilleszkedésüket olyan, az érintettek szellemi és fizikai állapotához, előképzettségéhez, szükségleteihez, egyéni motivációihoz alkalmazkodó komplex programok segíthetik elő, melyek

172


keretei között a szakképzés megkezdéséhez szükséges ismeretek, készségek, jártasságok is megszerezhetők. A hátrányos helyzetű, különböző problematikájú rétegek segítéséhez egyrészt speciális tudású szakemberek szükségesek, akiknek felkészítése szervezett szakmai, módszertani, pedagógiai (tovább)képzést igényel, másrészt a fokozott személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosításához folyamatos támogatás szükséges. Ezért a több mint 3.000 békéscsabai munkanélküli továbbképzése, átképzése érdekében képzési programokat indít az önkormányzat a Békés Megyei Munkaügyi Központ jogutódaként létrehozott Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai Regionális Képző Központtal együttműködve. Folyamatosan konzultációkat tart a Hivatal a városban működő vállalkozásokkal, amelynek során felmérik a munkavállalóik kompetenciáival szemben támasztott elvárásaikat. A képzési programok finanszírozásában jelentős európai uniós források bevonása szükséges. 4.2.2.5. Infrastruktúra Az önkormányzat célja, hogy a helyi infrastrukturális ellátottság hiányait pótolja a városban, és minél előbb biztosítsa a teljes kiépítettséget. A legfontosabb feladatok közé tartozik a csatornázatlan területek arányának csökkentése, az elöregedett közművek felújítása, korszerűsítése, a 40 évesnél idősebb, illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje és az eddig vezetékes vízzel nem rendelkező utcákban a vízvezeték kiépítése. További cél az energiaellátó hálózatok bővítése a környezetbarát technológiák preferálásával. Emellett az önkormányzat fontosabb tervei közé tartozik a közlekedési feltételek javítása az utak folyamatos felújítása, építése, a kerékpárutak hálózati rendszerbe való összekapcsolása, további kerékpárutak kiépítése, valamint a tömegközlekedés által lefedett területek bővítése. 4.2.2.6. Egészségügy A békéscsabaiak egészségügyi helyzetének javítása, és a lakosok vizsgálatokon való részvételének növelése érdekében kiemelt feladat szűrési, megelőzési programok szervezése az itt élők számára. A program alapvető jelentősége abban áll, hogy megismerteti a célcsoporttal a megelőzési, szűrési programokat, így a lakosok először helyben, később pedig a szakellátás keretén belül kerülnek be az ellátórendszerbe. Tájékoztatni kell a fiatalokat a fogamzásgátlás lehetőségeiről, a várandósság alatti rendszeres orvosivédőnői ellenőrzés fontosságáról, valamint a csecsemő- és gyermekkori védőoltások fontosságának hangsúlyozásáról. A védőnői szolgálat előadások megtartásával, szórólapok terjesztésével kiemelt szerepet kap a feladat ellátásában.

173


4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések A társadalmi egyenlőtlenségek városfejlesztési céljai között megtalálható a hajléktalanok, idős korúak életfeltételeinek javítása, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, munkanélküliek ezen belül a roma lakosság rossz életfeltételeinek javítása. A tömegközlekedés fejlesztésével a lemaradó városrészeket a dinamikusakhoz kell kapcsolni, hogy a munkahelyek és a közszolgáltatások jobban elérhetőek legyenek. Feladatok az idősellátás terén: 

Az idős emberek életminőségének javítása.



Idős otthonok felújítása, bővítése.



Az egyéni szükségletekhez igazodó komplex gondozás biztosítása.



Szakmaközi, intézményközi együttműködés, mely elősegíti a szakmai munka látókörének kiszélesítését, jó gyakorlatok megismerését.



Az idősek jogtudatos magatartásának erősítése, véleményük kikérése és figyelembe vétele.



A szakemberek folyamatos képzése, korszerű gondozási módszerek alkalmazása, szakmai képzések, tanfolyamok.

Feladatok a fogyatékkal élők ellátása terén: 

A fogyatékkal élő emberek támogatása a segítő szolgáltatások elérésében és az érdekeik érvényesítésében, információgyűjtés a fogyatékos embereket érintő kérdésekben.



A fogyatékkal élők integrációja a meglévő szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba, elősegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetőségét.



A város intézményeivel való kapcsolattartás, együttműködés és nyitottság, az elfogadottság érdekében.



A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése elsődlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása (speciális segédeszközök, módszertani tanácsadás).



A szabadidő eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése, programok szervezése.



A testi egészség megóvása, az erőnlét, ügyesség egyénre szabott fejlesztése, a fogyatékos amatőr sportolók lehetőségeinek szélesítése.



Lehetőség biztosítása számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bővítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre.

Feladatok a szenvedélybetegek ellátása terén: 

Szenvedélybetegek

(célcsoport:

15-35

év

közötti

korosztály,

fogyasztók) nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása. 

Rehabilitációs foglalkoztatás működtetése.

174

elsősorban

kábítószer




Ingatlan vásárlás szenvedélybetegek lakóotthonainak működtetése érdekében.



Alacsonyküszöbű szolgáltatás keretében: pihenő helyiség-kontakt klub működtetése, mosásimosakodási és ruhaszárítási lehetőség biztosítása, éjszakai közösségi programok, extrém sportprogramok,

játszótér

örökbefogadás

és

szabadtéri

programok,

ösztöndíjas

képességfejlesztő programok. 

Ártalomcsökkentő tevékenység keretében: tűcsere-automata működtetése, óvszer-automata működtetése.



Ingyenes preventív programok (szenvedélymentes nap, alternatív osztályfőnöki óra, nyitott klub, nyitott hétvégi családi programok) szervezése, ahol azok is megszólíthatóak, elérhetők, akik kockázatnak vannak kitéve.

175


4.2.2.8. Összefoglaló tábla Helyzetelemzés megállapítása (problémára hivatkozás)

A belváros állagromlása előrehaladott, a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására A belváros állagromlása előrehaladott, a bérlők nem képesek a felújítások finanszírozására

A szociális alapon bérbe adható lakások régiek, leromlottak

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításá nak határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor


rövidtávon (1 év)

középtávon (3 év)

hosszútávon (6 év)

A történelmi szlömösödött

Békéscsaba, Szent

belvárosi

István téri lakások

épületállomány

felújítása

Az épületállomány Polgármester

megkezdett

2012.

rehabilitációja

Rehabilitáció befejezése

felújítása

A belvárosi iparosított technológia felhasználásával épült lakóépületek (társasházak) felújítása.

Békéscsaba belvárosában lévő iparosított

Polgármester

2012.

technológiával épült

Az önkormányzat

Bérlakás állomány

lakásállományának

műszaki felmérése,

Lakáskörülmények

felújítását, komfort

javítása

fokozatának és

2009-től Polgármester

folyamatosan

Szociális alapon számának növelése

A belvárosi társasházak

megkezdett felújítása

felújításának befejezése

Az épületállomány

rangsorolása,

megkezdett felújítása

Javuló műszaki állapotú önkormányzati lakásállomány

készítése

Lakások vásárlása, építése

elvégzendő munkák kivitelezési ütemterv

minőségének

bérbe adható lakások

Az épületállomány

épületek felújítása

javítását

A szociális alapon bérbe adható lakások száma



folyamatosan

176

Tervezés,

Szociális alapon bérbe

Szociális alapon bérbe

engedélyezés, pénzügyi

adható épületek száma

adható épületek száma

előkészítés

nő 5%-kal

nő 5%-kal


kevés Lakbérövezeti rendszer és a szegregáció esetleges összefüggése

Szegregáció

Bérleti rendszer

elkerülése a szociális

felülvizsgálata,

alapon bérbe adott

esetleges

lakásoknál

módosítása

Polgármester

2009.

Stratégia, koncepció

A lakásbérleti rendszer

A lakásbérleti rendszer

készítés

nem okoz szegregációt

nem okoz szegregációt

A szükséglakások

Szükséglakások felszámolásának törvényi kötelezettsége

Békéscsabán

átminősítése

található

komfortnélküli, vagy

szükséglakások

komfortos lakásokká

felszámolása.

a jogszabályoknak


folyamatosan

Szükséglakások száma

Szükséglakások száma

csökken

csökken

Szükséglakások megszűnnek a városban

megfelelően. Zárt pályázati rendszer keretében a

Szükséglakásokból kiköltöztetett bérlők elhelyezésének a megoldása szükséges

szükséglakásban A szükséglakásban

élők elhelyezése,

élők lakhatásának

fizetőképességük,

megoldása.

családnagyságuk

Polgármester

2009. március 1.

Minden, jelenleg

Minden, jelenleg

Minden, jelenleg

szükséglakásban élő



bérlő lakhatása

bérlő lakhatása

bérlő lakhatása

megoldódik.

megoldódik.

megoldódik.

alapján önkormányzati bérlakásban. Reprezentatív

Társadalmi és térbeli kirekesztettség kialakulásának veszélye Hajléktalan ellátás

kutatások készítése

Szociális

A változó társadalmi

a város egészére,

területet

2010.

környezet folyamatos

vagy egy-egy

felügyelő

pályázati

figyelemmel kísérése

településrészére

városi

forrásból

vonatkozóan (VÉKA,

Kutatás elvégzése, eredmények elemzése Előkészítés

Pályázat készítése

alapján új stratégiák kidolgozása

tisztségviselő

zártkertek) Hajléktalan ellátás

Hajléktalanokat ellátó

Polgármester

2012.

177

Tervezés,

pályázat készítése

- 30 részére új nappali


feltételeinek javítása

rendszer

melegedő

szolgáltatási

- 30 fő részére új

kapacitásának

átmeneti szálló

infrastruktúrájának

növelése éjjeli

- 30 fő részére éjjeli

fejlesztése, a

menedékhely

szolgáltatási kör

kialakításával.

bővítése

Az átmeneti szállás

menedékhely

Engedélyezés

és a nappali melegedő észére új épület építése. Férőhelyszám optimalizálás (Baukó A. u. és az

Az idős otthonok működtetésének racionalizálása

Urszinyi A. u. ellátottak egy telephelyre

Békéscsaba, Baukó A. u. intézmény

2010.

felújítása, bővítése, 50

Polgármester

Saját erős

Tervezés, pénzügyi előkészítés

beruházásként

férőhelyes

Korszerűsített, felújított 50 férőhelyes idősek otthona

Korszerű intézményi elhelyezési feltételek

intézménnyé

koncentrálása

Az idős otthonok működtetésének racionalizálása Átmeneti ellátás hiányzó szolgáltatásainak megszervezése Halmozottan hátrányos helyzetű lakosok

Férőhelyszá m optimalizálás

Békéscsaba Csaba

2014.

u. és Bartók B. u.

Pályázat, illetve

ellátottai részére egy

Polgármester

telephely kialakítása

saját erős

Koncepció készítése

Tervezés, pénzügyi

100 férőhelyes korszerű

előkészítés

idősek otthona

beruházásként

Szenvedélybetegek 2012.

és pszichiátriai betegek átmeneti

Polgármester

Pályázati

Tervezés, pénzügyi Koncepció készítése

forrásból

ellátásának

előkészítés

megszervezése Az érintett lakossági

Közfoglalkoztatási

kör foglalkoztatásának

formák erősítése, a

javítása


folyamatosan

leghátrányosabb

178

HHH foglalkoztatása



20%-kal emelkedik

25%-kal emelkedik

30%-kal emelkedik


foglalkoztatási mutatói alacsonyak Halmozottan hátrányos helyzetű lakosok foglalkoztatási mutatói alacsonyak

helyzetűek bevonása ebbe a körbe Az alacsony foglalkoztatási Az érintett lakossági

eséllyel rendelkezők

kör foglalkoztatásának

részére képessé tevő

javítása

2009. Polgármester

és önálló életvitelt

Pályázatok révén

A programban

A programban

A programban

résztvevő HHH lakosok



száma

száma

száma

támogató képzések szervezése A szűrések

Az OEP-pel közösen Növelni kell a szűrővizsgálatok számát és közelebb

Egészségügyi program

kell hozni a szakrendeléseket.

elfogadottságát 25%-kal

ki kell dolgozni a

kell növelni, míg a

szűrések rendszerét. A városban ki kell alakítani a szükséges

Polgármester

Folyamatosan

A megelőző szűréseken

A megelőző szűréseken

résztvevők számát

2014. december

való részvételt legalább

való részvételt további

további 10%-kal.

31-ig

10%-kal kell növelni

10%-kal kell növelni

A szakrendeléseket

szakrendelőket, azok

folyamatos

személyi és tárgyi

eszközfejlesztésben kell

maximum szintjén

részesíteni. Az A Városi Egészségfejlesztési

Egészségügyi program

Terv végrehajtása(VET)

A VET által meghatározott feladatok teljesítése

A VET által

egészségügyi

meghatározott feladatok

területet

2013.

felügyelő

az ott meghatározott időpontokig teljesülnek

városi

A Városi Egészségfejlesztési Tervben szereplő valamennyi feladat teljesül

tisztségviselő

Felnőttképzés, átképzési program a foglalkoztatási

Társ szervezetekkel

Az oktatási rendszer

együtt bővíteni kell a

fejlesztése, keresleti

felnőttképzési

oldalt figyelembe

rendszert.

Folyamatosan Polgármester

2014. december 31-ig

vevő akkreditált

179

A felnőttoktatás

A minőségi képzés

Nő a versenyképes

rendszerében 15%-kal

feltételeit kell

tudással rendelkezők

növelni kell a

megteremteni (oktatói

száma, akiknek nő az

résztvevők számát

gárda, képzési

elhelyezkedési esélye


esélyek növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű felkutatására alkalmas módszer kidolgozása, az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való meggyőződés.

programválaszték

képzések beindítása

kialakítása.

Az iskolákban tanuló gyermekek szüleinek Minden hátrányos

teljes körű

helyzetű szülő

tájékoztatása (Az

megismerje a

általános iskolai

halmozottan

beiratkozáskor

Intézmény-

Minden év június

hátrányos helyzetről

minden hátrányos

vezetők

1.

szóló önkéntes

helyzetű gyermek

nyilatkozatot és a

szülője tájékoztatást

lehetőségeket.

és nyilatkozatot kap,

A halmozottan

A halmozottan

A halmozottan

hátrányos helyzetű



gyermekek szüleinek



90%-a aláírásával



igazolta a nyilatkozat



átvételét és a

átvételét és a

átvételét és a

tájékoztatást.

tájékoztatást.

tájékoztatást.

melyet aláírásával igazol.) Pontos felmérés készítése, az

Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók aránya 11,5%, ami magasabb az országos átlagnál (7%)

Az általános

évközben történt

Az általános iskolákban

iskolákban a sajátos

felülvizsgálatok

nevelési igényű

eredményeképpen

Fenntartó,

tanulók országos

az adatok

intézmény-

átlagot meghaladó

aktualizálása, az

vezetők

aránya okainak

aktuális adatok

feltárása.

elemzése,

2008. december 31.

szükséges

180


a sajátos nevelési



igényű tanulók városi



aránya és az országos



átlag közötti különbség



nem haladja meg a

nem haladja meg a

nem haladja meg az

4%pontot.

amennyiben


3%pontot.

1%pontot.


intézkedés.

Azok a gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerű ellátást.

A szakértői bizottság véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók integrált oktatási feltételeinek megteremtése minden általános iskolában.

A szegregált formában oktatott tanulók esetében meg kell vizsgálni a szakértői véleményben foglaltakat, amennyiben szükséges, intézkedni kell a tanulók integrált formában történő ellátásáról, az integrált oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése minden intézményben A jövőben feltétlenül szükséges az integrációs és képességkibontako ztató oktatás támogatási forrásait nagyobb mértékben

A szakértői bizottság véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók 90%-a integrált oktatásban részesüljön.



Az integrációs és képességkibontakozt ató oktatás támogatása mértékének 5%-os növelése.



Fenntartó, intézmény-

2013. június 30.

vezetők

181


Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlés ek okainak és a magántanulói státuszok indokoltságának felülvizsgálata

Az évfolyamismétlések és magántanulói státuszok indokoltak legyenek.

A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda esetében meg kell akadályozni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

Minden intézmény esetében teljesüljön, hogy a felvételi körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező

felhasználni. Európai Uniós és hazai pályázati forrásokkal és további kiegészítő normatívák igénybe vételével szükséges a támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése. Az évfolyamismétlése k okainak feltárása, és a szülő kérésére történő magántanulói státuszok indokoltságának szakértői vizsgálata Pontos felmérés készítése, évközben történt felmérés, az aktuális adatok elemzése, a felvételi körzetekben a

Fenntartó, intézményvezetők

Fenntartó, intézményvezető

2010. december 31.

Minden év június 30.

182

Az Európai Uniós és hazai pályázati források és további kiegészítő normatívák igénybe vételének növelése.



Nincsenek indokolatlan évfolyamismétlések, magántanulói státuszok.



A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem




esetleges szegregációját.

Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a HHH gyermekek aránya meghaladja a 20%-ot. Szükség van az egyes óvodai csoportokban is a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek arányának részletes vizsgálatára. Míg a Lenkey utcai telephelyen 1,4% az arányuk,

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya legfeljebb 15%-kal legyen magasabb a HHH tanulók települési arányánál.

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók évenkénti felmérése, szükség esetén a beiskolázási körzetek módosítása.

A Szent László Utcai Általános Iskola, és Óvodában a szegregáció kialakulásának megakadályozása intézményi, tagintézményi és csoportok közötti megoszlás szintjén is. Az óvoda körzetében lakó, HHH gyermekek aránya legfeljebb 15%-kal legyen magasabb a HHH tanulók települési arányánál. A csoportok között arányos legyen a HHH gyermekek

Az okok feltárása, kapcsolatfelvétel az érintett gyermekek szüleivel, kapcsolattartás, együttműködés erősítése a kisebbségi önkormányzattal. Beiratkozáskor a HHH gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányos elhelyezése a szülőkkel történő megbeszélés, meggyőzés eszközeivel.

Fenntartó, intézményvezető, kisebbségi önkormányzat

Fenntartó

2008-tól folyamatosan

Minden év június 30.

183

haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt.


A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányának különbsége





addig a Hajnal utcai óvodában 43%. A SNI gyermekek szakértői felülvizsgálata után szükséges a szakértői javaslatok elemzése, a javaslatoknak megfelelően a jelenleg esetleg szegregált nevelésben részesülő gyermekek integrált intézményben történő elhelyezése. Meg kell akadályozni a SNI gyermekek szegregációját a Napsugár Integrált Óvodában.

30%ponttal csökken. megoszlása.

A szakértői bizottság véleménye alapján integrált formában nevelhető gyermekek integrált nevelési feltételeinek megteremtése minden óvodában

A szegregált formában nevelt óvodások esetében meg kell vizsgálni a szakértői véleményben foglaltakat, amennyiben szükséges intézkedni kell integrált formában történő ellátásukról, az integrált óvodai nevelés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése minden intézményben.

Fenntartó, pedagógiai szakszolgálat ok, intézményveztők

184

Folyamatos, 2013. június 30.

10%ponttal csökken.

15%ponttal csökken.

A szakértői bizottság véleménye alapján integrált formában nevelhető gyermekek 90%-a integrált nevelésben részesüljön a körzeti óvodájában




5. A VÁROS

HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE

Az elkészült városfejlesztési koncepció igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell összehangolni. Lehetővé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását. A hosszú távú célok megvalósításánál az alábbi társadalmi alapelvek lettek figyelembe véve: −

Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével.

−

Az esélyegyenlőség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi elfogadás elősegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának csökkentésével.

−

A regionális különbségek mérséklése egyrészt a város és a Közép-békési Centrum régióban és megyében betöltött szerepének megerősítésével, a térség további leszakadásának megelőzésével, a népességmegtartó képesség erősítésével.

−

A városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, szegregáció megelőzése és a különböző városrészek fejlesztése.

−

Mindezek

mellett

fontos

a

társadalom

sokszínűségének,

a

város

lakossága

identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megőrzése.

A város

hosszú

távú

célja,

a

térség gazdasági,

közigazgatási,

szakképző,

kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós központtá válni. Ennek a célnak az elérése érdekében további két fontos alcélnak kell teljesülnie. A városnak meg kell erősítenie, megyeszékhelyi funkcióit úgy, hogy emellett együttműködik a Közép-békési Centrum településeivel. A gazdaság fejlődése érdekében szükséges kapcsolatrendszert kiépíteni Arad, Temesvár és Nagyvárad önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselőivel. Ennek keretében fontos a város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-KörösMaros-Tisza eurorégión belül.

185


5.1. TEMATIKUS CÉLOK Az alábbiakban bemutatásra kerülő tematikus célok és feladatok a város 7-8 éves célkitűzéseihez igazodva kerültek kialakításra.

5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1) Célok: 1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása. 2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata. 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetőségének javítása. 4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása. 5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az info-kommunikációs

szolgáltatások

fejlesztésével,

illetve

a

képzett

humánerőforrás

felmutatásával. 6. Logisztikai fejlesztések. 7. Együttműködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Temesvárral és Nagyváraddal. 8. Együttműködés kialakítása, erősítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért. 9. Együttműködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral. 10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése. 11. A város marketingstratégiájának kidolgozása, befektetői ajánlatcsomagok kialakítása. 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata. 13. A lakótelepek és a barnamezős területek rehabilitációs tervének kidolgozása. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása 1.1. Az Almáskerti, az északi és a déli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének kidolgozása, figyelembe véve a megszűnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált humánerőforrást. 1.2. Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedő Gabona Múzeum melletti területet és annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdődött (Kalandpark, Kolbász falu). 1.3. A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és ütemterveit. 1.4. Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése (Bányatavak).

186


2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata 2.1. A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének újragondolása. 2.2. Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmű és útkataszter létrehozása. 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetőségének javítása 3.1. A 44-es főút, illetve az Arad felé történő közúti kapcsolatok fejlesztése. 3.2. A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális fejlesztések, elsősorban gazdasági versenyképesség javítása érdekében. 4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása 4.1. A kutatásfejlesztési ágazatban működő vállalkozások megtartásának, fejlődésének, újak betelepülésének elősegítése terület előkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények biztosításával. 4.2. Az innovációt közvetítő vállalatok betelepülésének elősegítése, illetve az induló vállalkozások számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése. 5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az info-kommunikációs

szolgáltatások

fejlesztésével,

illetve

a

képzett

humánerőforrás

felmutatásával 5.1. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban. 5.2. A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különböző kedvezmények felajánlása (adókedvezmény, terület kedvező feltételek melletti biztosítása). 5.3. A megfelelő humánerőforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsősorban a számítástechnikai felhasználó és a nyelvi képzések preferálása. 6. Logisztikai fejlesztések 6.1. Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése. 6.2. A fő szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülő gyűrűje déli részének megépítése. 6.3. A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban. 7. Együttműködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Nagyváraddal és Temesvárral 7.1. Az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése. 7.2. Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, és a cégalapítás elősegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve.

187


7.3. A Békéscsabára irányuló bevásárló turizmus igényeire való reagálás, új üzletek, üzletláncok betelepítésével, a helyi igények és parkolási kapacitás felmérésével és a szabályozási környezet oldaláról történő támogatással. 7.4. A Natúrpark adta természeti kapcsolat kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való fejlesztése, közös marketinganyagok készítése. 8. Együttműködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért 8.1. Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói szereplőinek bevonásával. A várost érintő nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül szűkebb körben is lehetőséget kell adni a véleménynyilvánításra. 8.2. A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttműködés kialakítása, közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintő célkitűzésekben. 9. Együttműködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és a főiskolával 9.1. A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az összehangolása

érdekében

fórumok

létrehozása.

A

város

szakképzésében

erősíteni

a

mezőgazdasági, a számítástechnikai és informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentőségét. 9.2. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttműködést, például az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a műszaki menedzser képzés megindításának ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tőkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági változásainak feldolgozásába, illetve a következő 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetőség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés központi funkciójának megerősítése mellett a térség felsőoktatási központjává váljon. 9.3. A városfejlesztési célok elérése érdekében történő együttműködés az oktatási intézményekkel a hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában. 9.4. A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a Munkaügyi Központtal való együttműködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerőpiac feltérképezése, a hatékony munkaközvetítés céljából. 10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése 10.1. Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, a gasztroturizmus, és a „Munkácsy Békéscsabán” lehetőségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülőövezet kialakítása – Bányatavak, Póstelek, Termál- és gyógyturizmus, golf- és wellnessturizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett alternatív lehetőségek biztosítása. 10.2. Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévő és a kialakításra kerülő turisztikai attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló marketinganyag elkészítése.

188


10.3. Együttműködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplőivel (elsősorban a Színházzal és a helyi művészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi vonzerő fellendítése érdekében.

11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetői ajánlatcsomagok kialakítása 11.1. Városi marketing koncepció és befektetői ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetők orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelő fórumokra és a lehetséges partnerekhez. 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata 12.1. A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon. 13. A lakótelepek és a barnamezős területek rehabilitációs tervének kidolgozása 13.1. Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program lehetőségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közműszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az építőipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetős épületek tetején sátortető és új lakások kialakítása). 13.2. Barnamezős területeken lévő elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombinációja) kialakítása.

5.1.2 Társadalom (TC2) Célok: 1. A Népesség elöregedési folyamatának mérséklése. 2. Az időskorúak ellátásának javítása. 3. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése. 4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében. 5. Külterületi lakosok életminőségének javítása. 6. A környező településekkel való együttműködés. 7. A közoktatás fejlesztése. 8. A szociális szolgáltatások fejlesztése. 9. A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése. 10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése. 11. A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása.

189


A célokhoz rendelt feladatok: 1. A népesség elöregedési folyamatának mérséklése 1.1. A közoktatásban résztvevő helyi és más városból ingázó diákok számára megfelelő életminőség és munkalehetőség kínálásával a fiatalság városban tartása. Ehhez szükséges a helyi vállalkozók és a helyi szakképzés erőteljesebb kommunikációja. 1.2. A városban már jelenleg is működő, fiatalok első lakáshoz jutását támogató rendszer továbbvitele (garzonlakások építésével). 1.3. Fiatal népesség első lakása általában a magas fenntartási költségű lakótelepi lakások közül kerül ki. Ezért az ő anyagi helyzetük javításához, ezzel a gyermekvállalás hajlandóságának erősítéséhez, szükséges a lakások korszerűsítése, illetve támogatási rendszer fejlesztése a születések számának emelkedése érdekében. 1.4. A szociális ellátás gyermekek részére történő biztosításának fenntartása. 2. Az időskorúak ellátásának javítása 2.1. Az idősotthonok férőhelyeinek bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése a magántőke bevonásával. 2.2. Az otthonápolás felmerülő igényeivel összefüggésben az ellátási kör szélesítése, színvonalának emelése. Hospice szolgáltatás kialakítása a városban. 2.3. Az idősek nappali ellátásának fejlesztése (idősek klubja). 2.4. A civil szerveztek bevonása az idősek gondozásába. 3. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése 3.1. A középületek akadálymentesítése. Továbbá az utak építésénél különös figyelmet szükséges fordítani a kerekesszékkel, babakocsival közlekedők szabad mozgásának biztosítására az útpadkák lesüllyesztésével, illetve forgalmas helyeken a vakok és gyengénlátók számára hangjelzést is adó jelzőlámpák elhelyezésére. 3.2. A helyi szakképzőkkel együttműködve ki kell dolgozni az egész életen át tartó tanulást elősegítő programokat. 3.3. A helyi vállalkozók ösztönzése a fogyatékkal élők foglalkoztatására. 4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében 4.1. A civil szervezetek adattárának létrehozása és állandó aktualizálása. 4.2. A civil szerveztek bevonása a felvállalt szerepkörüknek megfelelő városi feladatokba (pl.: zöld szervezetek – parkrendezés; szociális szervezetek – idősgondozás). 4.3. Civil fórumok, kerekasztalok szervezése egy-egy speciális problémakör megoldására, illetve a döntések előkészítésére.

190


5. Külterületi lakosság életminőségének javítása 5.1. A külterületen élők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetének, szolgáltatási és kulturális ellátottságának feltérképezése. 5.2. Külterületek átfogó felzárkóztatási programjának kidolgozása. 5.3. Kistérségi együttműködés, összefogás erősítése a külterületen élők helyzetének javítása érdekében. 5.4. Tanyás térség fejlesztése mintaprogram beindításával Sikonyban. 6. A környező településekkel való együttműködés 6.1. Közös orvosi ügyelet kialakítása, a meglévő alapellátás összehangolása. 6.2. A helyközi közlekedés fejlesztése együttműködve a Körös Volánnal és a MÁV-val. 6.3. A közoktatási intézmények kínálatának összehangolása, az esetlegesen nem gazdaságosan működő intézmények összevonása (iskolabusz szervezése Telekgerendásra és Kétsopronyba). 7. A közoktatás fejlesztése 7.1. Az alapfokú közoktatás fejlesztése, a XXI. századi iskolák megteremtése infrastrukturális és eszközfejlesztésekkel. 7.2. A helyi középiskolai oktatás további erősítése infrastruktúrafejlesztéssel, illetve a képzések helyi munkaerő-piaci igénykehez való hangolásával (pl. kredit-gyűjtő félfelsőfokú képzések szervezése). 8. A szociális szolgáltatások fejlesztése 8.1. A zömmel fiatal kisgyermekes családok által lakott területeken a bölcsődék fejlesztése, létesítése Gyerekház program, internetes távmunka lehetőséget kínáló vállalkozások támogatása által. 8.2. A fiatalok lakáshoz jutásának támogatása - Fecske ház program. 8.3. A szociális segélyezési rendszer átgondolása. 8.4. A pszichés és szenvedélybetegek ellátásának megteremtése. 8.5. Jamina városrész nappali idősellátásának fejlesztése. 8.6. A lakosság szociális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése. 8.7. Hajléktalan szálló létesítése. 8.8. Szociális bérlakás program. 9. A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése 9.1. A jelenlegi sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése. 9.2. A zöldterületek (Széchényi-liget) fejlesztése, játszótérprogram folytatása. 9.3. A rekreációt célzó létesítmények fejlesztése (Árpádfürdő), üdülőövezet kialakítása (Horgásztó), városi sportpark kialakítása – Sportcsarnok, uszodafejlesztés.

191


10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése 10.1. A Jókai színház fejlesztése a megyei önkormányzattal történő együttműködés keretében, Pinceszínház létrehozása melyben a középiskolás diákszínjátszók nyilvánulhatnának meg. 10.2. Mozi fejlesztés, az Art Mozi hálózat békéscsabai megtelepedésének elősegítése. 10.3. A Szent István tér fejlesztésével egy fesztiválok, nyári szabadtéri játékok, szabadtéri mozi (pl.: egyhetes tér-film-zene fesztivál), téli korcsolyapálya befogadására alkalmas közösségi tér kialakítása. 10.4. Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése az AGÓRA projektben történő részvétel feltételei szerint az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör teljes felújításával, a volt Körös szálló épületének programba kapcsolásával. 11. A városvezetése és lakossága közötti kommunikáció fejlesztése 11.1. A város honlapjának fejlesztése. A fontos rendeletek, döntések, hírek, adatbázisok állandó aktualizálása, interaktív fórum működtetése. 11.2. A lakosság aktivitásának, a fórumokon való részvételének erősítése érdekében kommunikációs terv elkészítése.

5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3) Célok: 1. A Helyi Építési Szabályzat korszerűsítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével. 2. Minőségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban. 3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása. 4. A helyi értékvédelem korszerű kezelése. 5. A

jelenlegi

igényeknek

megfelelő

központháló

és

a

város

egységes

arculatának

megteremtése. 6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és esővíz elvezető árkok, közvilágítás fejlesztése. 7. Az elhagyott, funkciójukat vesztett iparterületek újrahasznosítása. 8. Az elöregedett közművek felújítása, korszerűsítése. 9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése. 10. Energiaellátó hálózatok bővítése, a környezetbarát technológiák preferálásával. 11. Az erzsébethelyi városi alközpont épített környezetének minőségi fejlesztése a városrész revitalizációja érdekében. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A Helyi Építési Szabályzat korszerűsítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével 1.1. Különböző hasznosítású területek kijelölése. 1.2. Részletes közterületi szabályozási terv kidolgozása az egységes városkép kialakításának jegyében.

192


2. Minőségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban 2.1. A Belvárosban a Szent István tér rehabilitációja, főtér funkció kialakítása, az Andrássy út Csaba Centerig történő rendezésével a kereskedelmi és közfunkciók összekötése. 2.2. A szolgáltatások megközelítésének megoldása érdekében a parkolási gondok felszámolása parkolóházak létesítésével. 2.3. A szolgáltató vállalkozások elhelyezésének érdekében minőségi irodaházak kialakítása. 3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása 3.1. A panelprogram nyújtotta lehetőségek kihasználása. 3.2. Az ingatlan befektetők érdeklődésének felkeltése a lapos tetős panelépületek iránt (sátortető építése, a tetőtérben kialakított lakások fejében az építtető cég felújítja a házat). 3.3. A lakótelepek azbesztmentesítésének megoldása. 3.4. Új típusú, a jelenlegi igényeknek megfelelő szolgáltató létesítmények kialakítása. 3.5. A panelházak „nagy szürke” felületeinek esztétikus kialakítása, például a modern képzőművészek alkotásainak helyszíneként, vagy egyetemi pályázat szervezése a BME Építészmérnöki karán. 4. A helyi értékvédelem korszerű kezelése 4.1. Részletes felmérés és adatbázis készítése a helyi objektumok történelmi-eszmei-esztétikai értékeinek figyelembevételével. 4.2. Az egyes műemlékek, helyi védett épületek funkcióinak megtalálása, hasznosítási terveinek elkészítése (pl.: Szent István tér 9.). 5. A jelenlegi igényeknek megfelelő központháló és a város egységes arculatának megteremtése 5.1. A központhálót alkotó városrészközpontok kijelölése, funkcióik meghatározása és a funkció ellátottság elősegítése, megoldása. 5.2. Az alközpontok gazdaságfejlesztésének és arculatának koncepcionális kidolgozása, az egységes városkép kialakításának és a helyi adottságok figyelembe vételével. 6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és esővíz elvezető árkok, közvilágítás fejlesztése 6.1. A város átmenő teherforgalmának enyhítése érdekében a déli elkerülő út megépítése. 6.2. A városi közművek és a helyi úthálózat összehangolt fejlesztése és ezzel párhuzamosan a belvíz és esővíz elvezető árokrendszer kialakítása. 6.3. A lakosság igényeinek figyelembevételével, illetve a kerékpárosok és gyalogosok közötti kompromisszumos megoldásra való törekvéssel, a kerékpárutak hálózattá szervezése. Korszerű kerékpártárolók elhelyezése. 6.4. A Belváros parkolási gondjainak megoldására parkolóházak építése.

193


6.5. A városi közvilágítás fejlesztése, különösképpen a kertvárosi övezetekben és a belváros elmaradottabb részein. 7. Az elhagyott, funkciót vesztett iparterületek újrahasznosítása 7.1. Az elhagyott iparterületek ingatlan és infrastruktúrájának felmérése. 7.2. A funkciót vesztett, de szerkezetileg jó állapotban lévő ipari épületek új szerepkörrel való ellátása. 8. Közművek felújítása, korszerűsítése, kiépítése 8.1. Az elöregedett, illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje. 8.2. Az eddig vezetékes vízzel nem rendelkező zártkertekbe a vízvezeték kiépítése. 8.3. Közkutak létesítése az ellátatlan területeken. 9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése 9.1. Mezőmegyer, Fényes és Gerla csatornázása. 10. Energiaellátó hálózatok bővítése, a környezetbarát technológiák preferálásával 10.1. Az eddig felső vezetéken vezetett elektromos kábelek földkábelekkel való kiváltása. 10.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézmények energiaellátásában. 11. Az erzsébethelyi városi alközpont épített környezetének minőségi fejlesztése a városrész revitalizációja érdekében. 11.1. A Batsányi utca biztonságos közlekedési felületének kialakítása, parkolás biztosítása, zöldfelületek átépítése, megújítása. 11.2. A közművek szükség szerinti kiváltása, áthelyezése. 11.3. A egységes utcakép kialakítása a város alközpontban.

5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai célkitűzések (TC4) Célok: 1. A zöldfelületek arányának megőrzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése. 2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése. 3. Az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása. 4. Vízbázis védelem. 5. Levegőminőség javítása. 6. A talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása. 7. A korszerű hulladékkezelés bővítése.

A célokhoz rendelt feladatok:

194


1. A zöldfelületek arányának megőrzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése 1.1. Zöldfelületek és fasorok felmérésének, adatbázisának elkészítése. Ennek nyomán helyi zöldfelületi program készítése. 1.2. A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése érdekében konténeres növények elhelyezése, belső udvarok zöldfelület fejlesztése. 1.3. A lakosság bevonásával a járdák, a parkok és az utcabútorok állandó karbantartása. 1.4. Virágok kihelyezése a kandeláberekre. 2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése 2.1. A zöldterületek és fák felmérésére alapozva a védett természeti értékek esetleges kibővítése mellett kezelési terv készítése a különös figyelmet igénylő területekre. 3. Az Élővíz-csatorna és a bányatavak vízminőségének és környezetének javítása 3.1. A felszíni vizek minőségének javítása, a szennyező-források feltérképezése és a szennyezés megszüntetése. 3.2. Szennyvíztisztító telep fejlesztése, valamint a régi telep használaton kívüli műtárgyainak felszámolása. 4. Vízbázis védelem a talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása 4.1. Elsősorban az ipari területek környezeti állapotának felmérése, kármentesítése és a további szennyezés megszüntetése. 4.2. A vonalas létesítmények melletti talajszennyezések csökkentése. 4.3. A csatornahálózat bővítése. 4.4. A szennyvízelvezetéssel nem rendelkező területeken fokozattan ügyelni kell a zárt szennyvízelvezetők működtetésére. 5. Levegőminőség javítása 5.1. A déli elkerülő út megépítésével, az átmenő forgalom csökkentésével a levegő szennyezettsége is csökkenni fog. 5.2. A belvárosi forgalom csökkentése. 5.3. A fejlett fűtéstechnikák preferálása legalább a közszolgáltatást ellátó épületeknél. 5.4. Zöldfelületek megőrzése, fejlesztése. 5.5. Fásítási program. 6. A korszerű hulladékkezelés bővítése 6.1. A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtő program folytatása. 6.2. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a közutak környezetének hulladéktól való megtisztítása.

195


6.3. A tanyavilágban a szemétszállítás általánossá tétele, a mezőgazdasági zöldhulladék gyűjtése, kezelése. 6.4. A Nyugat-Európában már elterjedt, korszerű hulladékgazdálkodási mintaprojektek alapulvételével a hulladék hőenergia-termelés céljából történő hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. 6.5. A hagyományos beépítésű, kertvárosi részekben a komposztálás propagálása, elősegítése a keletkező zöldhulladékok mennyiségének csökkentése érdekében.

5.1.5. Közlekedés (TC5) Célok: 1. A város külső közúti kapcsolatainak fejlesztése. 2. A belterületi úthálózat fejlesztése. 3. A tömegközlekedés ésszerűsítése, a rossz ellátottság fejlesztése a városrészekben. 4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése. 5. Közterületi parkolási problémák megoldása. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A város külső közúti kapcsolatainak fejlesztése 1.1. A 44-es és a 47-es utak fejlesztése érdekében lobbytevékenység folytatása összefogásban az érintett településekkel. 1.2. A város elkerülő gyűrűjének kiépítése, az átmenő teherforgalom csökkentése (Kétegyházi út – Orosházi út – 47-es út összekötése). 2. A belterületi úthálózat fejlesztése 2.1. A kiépítetlen úthálózati területeken az utak burkolása. 2.2. A belvárosi közlekedés átalakítása, a központi területek sétálóutcává, főtérré alakításának érdekében a környező utak fejlesztése, közlekedésbiztonsági berendezésekkel való ellátása. 2.3. A lakóterületek forgalom csökkentése érdekében lakó-pihenő övezetek kijelölése. 2.4. A tanyavilág burkolt utakra történő felfűzése. 3. A tömegközlekedés ésszerűsítése, a rossz ellátottságú városrészekben fejlesztése 3.1. A város tömegközlekedéssel nem megfelelően ellátott területein a buszközlekedésre alkalmas gyűjtőutak kijelölése, kiépítése. 3.2. A Körös Volánnal történő egyeztetés után a járatok ésszerűsítése. 4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése 4.1. A kerékpárutak hálózattá szervezése új utak építésével, korszerű kerékpártárolók elhelyezésével. 4.2. A kerékpárosok és a gyalogosok konfliktusainak feloldására a fejlesztések előtt egyeztető fórum szervezése.

196


4.3. A Belvárosban a gyalogos forgalom preferálása, sétáló utca továbbfejlesztése. 4.4. Kerékpáros közlekedésre, illetve babakocsik számára is alkalmas járdák lerakása a tanyavilágban. 5. Közterületi parkolási problémák megoldása 5.1. A belvárosban parkolóházak létesítése. 5.2. A helyi parkolási rendelet felülvizsgálata, és a HÉSZ-ben az új többszintes lakóépületek építésének parkoló létesítéséhez való kötése.

197


T EMATIKUS CÉLOK ÉS A V ÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA

Tematikus célok / Városrészek

1. B ELVÁROS

TC 1. a helyi TC 3. Épített gazdaság TC 4. Városi TC 2. környezet és TC 5. élénkítése, zöldterületek, Társadalom városi Közlekedés versenyképesség ökológiai infrastruktúra javítása

x

x

x

2. B ELVÁROSTÓL NYUGATRA ESŐ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

3. B ELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET

4. B ELVÁROSTÓL ÉSZAK - KELETRE

x

ESŐ VÁROSRÉSZ

5. B ELVÁROSTÓL KELETRE LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET

6. L ENCSÉSI VEGYES ÖVEZET

7. B ELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET

x

Déli Iparterület 8. B ERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET

Északi Iparterület 9. J AMINA (E RZSÉBETHELY ) Jaminai Iparterület 10. ALM ÁSKERTEK , ALM ÁSKERTI I PARI P ARK 11. M EZŐMEGYER

x

x

x

x x

x

x

x

12. F ÉNYES

x

x

x

13. G ERLA

x

x

x

198


5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA Az előző fejezetben bemutatásra került minden városrész jelenlegi állapota, az alábbiakban pedig az ezekre épülő célok és feladatok láthatóak, melyek rangsorolásával kiemelésre került minden övezet esetében egy prioritást élvező alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított fejlesztési stratégia sikeres megvalósulásához.

5.2.1. B ELVÁROS JÖVŐKÉP: „KORSZERŰ, VONZÓ MEGYE- ÉS VÁROSKÖZPONT” A városrész fejlesztése: Célok:

A megyeszékhely-funkció megerősítése.

Színvonalas,

elegáns

belvárosi

miliő

kialakításával

szerepvállalás

a

város

népességmegtartásában.

A közigazgatási funkciók központosítása, koncentrálása a Belvárosban.

A vállalkozói szektor erőteljes vonzása egyfelől a sokszintű lakossági igények kielégítése, másfelől pedig az Európai Uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.

Gyalogos zónák kialakítása.

A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erősítése.

Feladatok:

Megyeszékhelyhez méltó főtér kialakítása.

A belvárosi parkolási problémák megoldása céljából felszíni parkolóházak létesítése. Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását.

Az Andrássy utca jelenleg sétálóutcává alakított szakaszának (Szent István tér és Lepény Pál utca között) további bővítése.

Kereskedelmi és turisztikai fejlesztések elősegítésében a város szerepvállalásának erősítése (pl. adventi vásár).

Az Élővíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása.

Az utcák gyalogos funkciójának erősítése.

Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív parkolási lehetőségek megteremtését.

Egységes közterület-arculat kialakítása.

199


BARTÓK BÉLA ÚTI LAKÓTELEP Célok:

Lakótelepi korszerűsítés és felújítás az itt élők komfortérzetének növelése és a városkép szépítése érdekében.

Feladatok:

A lakótömbök rehabilitációja a panelprogram keretében.

Az épületeket összekapcsoló zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára.

5.2.2. B ELVÁROSTÓL NYUGATRA ESŐ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET JÖVŐKÉP: „DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ VÁROSRÉSZ” A városrész fejlesztése: Célok:

A lakótelep rehabilitációja a városkép vonzóbbá tétele és az övezet lakóinak komfortosabb életvitele érdekében.

A városrészben lévő vasútállomás és buszpályaudvar épületeinek és környékének komplex rendezése.

Az övezetben található piac rehabilitációja.

Feladatok:

A panelprogram keretében a lakótömbök felújítása, korszerűsítése a hiányosságaiknak megfelelően.

A lakóblokkok közötti zöld területek globális rendezése.

A közterületek kihasználásának növelése a helyi lakosság igényeinek megfelelően.


A déli területek közlekedési infrastruktúrájának javítása, vonzóbbá tétele a vasút- és autóbusz állomás utasforgalma számára.

A piac igényesebb kialakítása, színvonalának emelése.

MILLENIUMI LAKÓTELEP Célok:

A lakótelep rehabilitációja, élhetőbbé tétele.

200


Feladatok:

A lakótömbök szürke, elkoszolódott homlokzatainak felújítása a panelprogram keretében.

A blokkok közötti zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára.

KAZINCZY LAKÓTELEP Célok:

A pályaudvar közeli elhelyezkedéséből adódó zajhatások csillapítása a nyugodt, békés élettér megteremtése érdekében.

A lakótelep komplex rehabilitációja.

Feladatok:

A közeli pályaudvar teherforgalmából és (főként) éjjeli ki- és berakodásából adódó zajszint jelentős csökkentése az érintett épületek homlokzatának megfelelő hangszigetelésével.

A panelprogram keretében a paneltömbök szükség szerinti felújítása a homlokzat és nyílászárók hőszigetelésével, esztétikusabbá tételével, illetve belső korszerűsítéssel.

A telep déli része számottevően érintett a vasút- és buszállomáson koncentrálódó utasforgalom belváros irányába történő közlekedésében, ami szükségessé teszi a közlekedési infrastruktúra további fejlesztését, illetve a városkép szebbé alakítását.

5.2.3. B ELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET JÖVŐKÉP: „A MÁSODIK BELVÁROS” A városrész fejlesztése: Célok:

A városrész élhetőségének megőrzése, a lakófunkciók megerősítése.


Feladatok:

A városrész meglévő arculatának és telekszerkezetének megőrzése.

A műemlékké és védetté nyilvánított épületek homlokzatainak megóvása, hagyományőrző restaurálása.

Vendégforgalom vonzása az Élővíz-csatorna partjának sétányosításával, kiépítésével.

Turisztikai célú szolgáltató és kereskedelmi egységek vonzása az övezetbe.

Közterületek átfogó fejlesztése.

Esztétikus utcakép kialakítása parkosítással, utcabútorok elhelyezésével.

201


5.2.4. B ELVÁROSTÓL ÉSZAK - KELETRE ESŐ VÁROSRÉSZ JÖVŐKÉP: „BÉKÉSCSABA REKREÁCIÓS KÖZPONTJA” A városrész fejlesztése: Célok:

Az övezetben koncentrálódó sportlétesítmények kapacitásának tudatos kihasználása a nagyvárosi életminőség erősítése érdekében.

Kereskedelmi és szolgáltató egységek megtelepedésének segítése a lakossági igények kielégítésére.

A terület fejlesztése a város idegenforgalmi koncepciójára épülve.

Feladatok:

Az Élővíz-csatorna parti sétaút fejlesztése, bővítése.

A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok, füves és salakos pályák) állapotának felmérése és kapacitásuk kihasználása.

Közéleti és sportrendezvények menedzselése, szervezése a vállalkozói szféra bevonásával.

A lakóövezetekben megtelepedni kívánó üzletek, szolgáltatók támogatása.

A keleti lakónegyedek bekötése a tömegközlekedési hálózatba.

SZÉCHENYI LIGET Célok:

A Széchenyi liget szerepének, mint Natura 2000 természetvédelmi terület táji értékének meghatározása a lakosság rekreációjában és a turizmus fejlesztésében, s mindezek tudatában a hasznosítási lehetőségek meghatározása.

Feladatok:

A Széchenyi liget természetvédelmi és turisztikai hasznosítási lehetőségeit feltáró tanulmány elkészítése.

202


5.2.5. B ELVÁROSTÓL KELETRE LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET JÖVŐKÉP: „A SZELLEMI ÉS FIZIKAI REVITALIZÁCIÓ KÖZPONTJA” A városrész fejlesztése: Célok:

A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint a terület adottságaiban rejlő turisztikai potenciál erőteljesebb kihasználása.

Az övezet középső részén található Parkerdő területének rendezése, ún. Kalandpark kialakítása különféle (elsősorban hagyományőrző) turisztikai attrakciók létrehozásával.

Feladatok:

A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében.

Az Árpád fürdő jelentőségének növelése.

Közterületek, zöldfelületek fejlesztése, az utcabútorok korszerűsítése.

A jelenlegi Parkerdő területén turisztikai attrakciók megtervezése, kialakítása, különös tekintettel a regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.

Forgalmas részeken megfigyelhető parkolási problémák kezelése.

Városi körgát védelme, szabadidős hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata.

5.2.6. L ENCSÉSI VEGYES ÖVEZET JÖVŐKÉP: „KÖZKEDVELT ZÖLDKERÜLET” A városrész fejlesztése: Célok:

Lakótelep rehabilitáció a korszerű és modern lakáskörülmények, valamint a városrész látványának javítása érdekében.

Feladatok:

A

panelprogram

keretében

az

épületek

külső

és

belső

felfrissítése

a

lakosság

életminőségének további javítása érdekében.

A tömböket összekapcsoló bőséges zöld terület kihasználása, biztonságos alternatívák kialakítása (játszóterek, füves sportpályák, futópálya létesítése), illetve önálló sportlétesítmény (uszoda) kialakítása az itt élő gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges eltöltése érdekében.

A kertvárosi részen a csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése.


203


A

kerékpáros

közlekedési

kultúra

terjesztése,

infrastrukturális

feltételeinek

javítása

(kerékpársávok elkülönítése a gyalogos zónáktól).

A részönkormányzattal való együttműködésben a helyi igényeken alapuló fejlesztések támogatása (pl. közösségi rendezvénytér létesítése, köztéri hulladékgyűjtők telepítése, a konténerek számára fedett és zárható tárolók kialakítása).

Orvosi rendelő korszerűsítése a lakosság megfelelő körülmények között történő ellátása érdekében.

BORJÚRÉTI KERTEK ÉS KASTÉLY-SZŐLŐK Célok:

A területek infrastrukturális bekapcsolása a város vérkeringésébe.

Feladatok:

A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése a településrészekre.

Szennyvíz közmű kialakítása.

5.2.7. B ELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVŐ KISVÁROSIAS ÖVEZET JÖVŐKÉP: „A MULTIFUNKCIONÁLIS VÁROSRÉSZ” A városrész fejlesztése: Célok:

A városrész lakóövezetének élhetőbbé tétele a szociális- és közoktatási intézmények jelenlétének biztosításával és a városkép kedvezőbb kialakításával, annak közelítése a Belváros arculatához.

A városrész keleti részén elhelyezkedő ipari terület fejlődésének elősegítése, különös tekintettel az intermodális lehetőségek (közút, vasút) kihasználására.

Feladatok:

Egységes városi arculat kialakítása.

Gyermekjóléti ellátás (bölcsőde) létrehozása.


A közterek barátságosabbá tétele utcabútorokkal, fásítással, parkosítással.

Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése.

Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.

A teherforgalom szabályozásának megtervezése, a vasúti szállítmányozási lehetőségek kihasználásával.

204


Déli Iparterület: Célok:

A vasútfejlesztés lehetőségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlő lehetőségek kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerősítése.

Feladatok:

Iparvágányok fejlesztése.

Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bővítése.

5.2.8. B ERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET JÖVŐKÉP: „A SOKOLDALÚ VÁROSRÉSZ” A városrész fejlesztése: Célok:

A városrész általános ellátásának javítása.

A negyed különböző zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerű) illeszkedő közszolgáltatásbeli és infrastrukturális szükségletek biztosítása.

Feladatok:


Buszos közlekedési lehetőség kialakítása a városrész belső területein.

A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).

Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú főutak forgalmának rendezése a nyugodt városi élet biztosításának érdekében.

MOKRY LAKÓTELEP Célok:

A lakótelep rehabilitációja, ellátásának javítása.

Feladatok:

A panel rehabilitáció e területre történő alkalmazásának vizsgálata.

Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.

Közösségi helyek kialakítása.

205


ÉSZAKI IPARTERÜLET Célok:

A

korszerű

igényeknek

megfelelő

gazdasági

zóna

kialakítása,

olyan

funkciók

megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentősen a környezetet.

Feladatok:

A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es főút, elkerülő út).

Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.

A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.

A területen található régi gyárterületek ipari épületegyüttesei értékvizsgálatának elkészíttetése a későbbi ingatlanfejlesztések megalapozása érdekében.

5.2.9. J AMINA (E RZSÉBETHELY ) JÖVŐKÉP: „JAMINA – VÁROS A VÁROSBAN” A városrész fejlesztése: Célok:

A város többi részével való közvetlen infrastrukturális kapcsolatok erősítése, bővítése.

A városrész alközpontjának fejlesztésével a helyi lakosok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása.

A közösségi funkciók bővítésével és fejlesztésével megfelelő környezetet biztosítani a városrész szociális revitalizálációjához, presztízscsökkenésének megfordításához.

A lakófunkciók javítása, az elöregedett lakásállomány építészeti és energetikai megújítása révén.

A terület turisztikai potenciáljának erősítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.

A negyed különböző zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerű) illeszkedő közszolgáltatás-béli és infrastrukturális szükségletek biztosítása.

Feladatok:

A városrész méretének és jelentőségének megfelelő alközponti fejlesztés (közszolgáltatások elérhetőségének

javítása,

közösségi

terek,

közterületek

kialakítása

és

felújítása)

megvalósítása akcióterületi fejlesztés keretében.

A közösségi funkcióknak otthont adó épületek felújítása és kibővítése, hogy az új funkciók ismét vonzó életteret, javuló életminőséget biztosítson a városrészben élőknek, az ide költözőknek.

Átjárók, aluljárók létesítése a városrészt a többi övezettől elválasztó vasútvonalon.

206


A bányatavak környezetbe illeszkedő hasznosítása a vízminőség szabályozásával.

Turisztikai fejlesztések: a horgásztavak közelében üdülőövezet, tájházak kialakítása, turisztikai desztinációk fejlesztése.

A

lakásállomány

felújításának,

energiahatékonyabbá

tételének

ösztönzése:

az

ingatlantulajdonosok tájékoztatása és támogatása révén, illetve az önkormányzati tulajdonú épületek felújításával.

A meglévő szociális bérlakások komfortosítása, energiahatékonyságuk növelése, valamint a szociális bérlakás-állomány növelése.

Régi piac felújítása, egészségház létesítése.

A városrész sajátos arculatának, képének, építészeti stílusának megőrzése.

A városrész sajátos identitástudatának megőrzése, fejlesztése közösségi programok szervezése, támogatása révén.

5.2.10. ALMÁSKERTEK , H OBBIKERTEK , ALMÁSKERTI I PARI PARK JÖVŐKÉP: „A JÖVŐ INTERMODÁLIS IPARI KÖZPONTJA” A városrész fejlesztése: Célok:

Az ipari területek fejlődésének elősegítése az intermodális közlekedési kapcsolatok kihasználásával, különös tekintettel Békéscsaba „agrárlogisztikai” funkciójának erősítésére.

A jelenleg üres, ipari célú területek hasznosítása.

Feladatok:

A jelenleg is működő inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása, támogatása érdekében.


Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetőségeiről és hatásáról, különös tekintettel arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetősége.

Feladatok:

A jelenleg is működő inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása, támogatása érdekében.


Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetőségeiről és hatásáról, különös tekintettel arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetősége.

Kerékpárút létesítése.

207


5.2.11. M EZŐMEGYER JÖVŐKÉP: „BÉKÉSCSABA ÉLHETŐ, MODERN KERTVÁROSA” A városrész fejlesztése: Célok:

Mezőmegyer általános ellátásának javítása és a fejlesztési lehetőségek feltárása.

A település városi jellegének erősítése.

Feladatok:

Az alapfokú közoktatási intézmények megjelenése (általános iskola).

A helyben rendelkezésre álló közegészségügyi kapacitások bővítése.

Vezetékes ivóvízhálózat fejlesztése.

A szennyvíz csatorna közmű kiépítettségének növelése.

A Békéscsaba – Mezőmegyer buszjárat többi helyi járathoz való kapcsolódásának átgondolása,

csatlakozási

pontok

kialakítása

a

többi

városrész

egyszerűbb

megközelíthetősége érdekében.

A közterületek fokozott takarításának megszervezése.

OKTÓBER 23. TÉR (Mezőmegyer városközpontja) Célok:

A városközpont élhetővé tétele a helyi lakosság igényeit kielégítő szolgáltatások elérésének biztosításával.

Feladatok:


Közparkosítás, utcabútorok elhelyezése.

A terület gasztronómiai – turisztikai lehetőségeinek hangsúlyozása.

5.2.12. F ÉNYES JÖVŐKÉP: „A TRADÍCIÓK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MODERN VÁROSBAN” A városrész fejlesztése: Célok:

208


A jelenleg hangulatában és ellátottságában is erősen falusias városrész dinamikus fejlesztése a közegészségügyi szolgáltatások kialakításával.

100%-os közművesítés a Békéscsaba központi részein élő, onnan kiköltözni vágyó, nyugodt, békés környezetben kertes családi házban élni akaró gyermekes családok számára.

Feladatok:

Olyan települési központ kialakítása, ahol a lakossági igényeket kielégítő kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint a város többi részével kapcsolatot teremtő buszállomás koncentrálódik.

A vasútállomás rehabilitációja, a megfelelő közlekedési infrastruktúra kialakítása.

A szennyvíz közmű hiányosságainak pótlása.

A kerékpáros közlekedési kultúra elterjesztése, infrastrukturális háttér biztosításával történő erősítése.

A település zöld területeinek gondozása, hasznosítása a lakosság igényeinek megfelelően (parkok, sétányok kialakítása).

5.2.13. G ERLA JÖVŐKÉP: „MINŐSÉGI LAKÓKÖRNYEZET GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA” A városrész fejlesztése: Célok:

A városrész által biztosított életkörülmények javítása a szükséges közintézmények és közművek kialakításával.

A Közép-békési Centrum közepén való fekvéséből adódó idegenforgalmi potenciál kihasználása.

Feladatok:

Az egészségügyi alapszolgáltatások kapacitásának és minőségének javítása a településen élő lakosság szükségleteinek megfelelően.

A település szennyvízhálózatának fejlesztése.

A

Wenckheim-kastély

hasznosítási

programjának

együttműködve az illetékes állami szervezetekkel.

A kastélyhoz vezető sétány kialakítása.

6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA ,

KONZISZTENCIÁJA

209

megalapozása

és

kidolgozása,


I LLESZKEDÉS ,

6.1.

ÖSSZHANG

A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓVAL ,

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL

Békéscsaba Városfejlesztési Koncepciójában meghatározott jövőkép megvalósításához olyan fejlesztési stratégia került a város részéről kidolgozásra, amelynek eredményeként 15 év múlva Békéscsaba nyitott, sokirányú és sokszínű térségi (kistérségi, megyei, regionális és nemzetközi szintű) szerepköröket ellátó, az itt élők, az idelátogatók és a befektetők számára is vonzó várossá válhat. A jövőkép meghatározó eleme a több lábon álló, versenyképes helyi gazdaság, amely a közép-békési település együttesben rejlő piaci lehetőségekre, (részben) külső befektetésekre, a specializált tevékenységek növekvő súlyára, valamint javuló infrastrukturális és szolgáltatási háttérfeltételekre épül. A gazdasági növekedés azonban ebben a jövőképben sem önmagáért való, a város célja végső soron a békéscsabaiak életminőségének javítása. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során figyelembe vételre kerültek a széleskörű társadalmi egyezetésen alapuló koncepció által meghatározott célok alapján kijelölt, közép- és hosszútávon megvalósítandó feladatok. A városfejlesztési koncepció jövőképe illeszkedik a nemzeti fejlesztési célokhoz, valamint az Európai Unió Lisszaboni Nyilatkozatában megfogalmazott hosszú távú célokhoz. A Nyilatkozatban megfogalmazott alapcélt a Tanács a nizzai, illetve göteborgi ülésein összehangolt, társadalmi és környezeti fenntarthatóság elveit szem előtt tartó stratégiává fejlesztette. A formálódó új, középtávú célok

között azonban

– elsősorban az újonnan csatlakozott EU-tagok

nyomására

– a

versenyképesség erősítése kap nagyobb hangsúlyt (és pénzügyi támogatást). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 5. fejezetében bemutatott egyes tematikus, valamint városrészekre kitűzött célok megvalósításához nem szükséges a városfejlesztési koncepció felülvizsgálata, azonban a városrészek fejlesztése során meghatározott egyes részelemek miatt a településrendezési-szabályozási terv módosítása elengedhetetlen. A tervezési dokumentáció módosítása nem veszélyezteti a célok elérését, hiszen a városrészek lehatárolásakor azok fontos alapjául szolgált, illetve azokhoz a város által tervezett fejlesztések is illeszkednek, összhangban vannak.

6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA A szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkedését támasztja alá a jelen stratégia 5. fejezetében található tematikus célok és a városrészek kapcsolatát szemléltető táblázat. A város fontosnak tartja az agglomerációs körzetének fejlesztését is, ezt bizonyítja mottójának megfogalmazása is: „Békéscsaba és társai – a versenyképes városegyüttes”. A területi kohézió erősítését, illetve a hatékony térségi területfejlesztést szolgálja a Közép-békési Centrum (KBC) létrehozása, működése is.

210


Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott célkitűzések illeszkednek a magasabb tervezési dokumentumokhoz, úgymint a megyei, a regionális, illetve az országos fejlesztési dokumentumokhoz, tanulmányokhoz. Jelen stratégia és Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció koherenciáját az alábbi mátrix szemlélteti:

211


Városfejlesztési koncepció és a városfejlesztési stratégia kapcsolatrendszere INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Vonzó befektetői, természeti és városi környezettel rendelkező, térségi funkcióiban megerősödött megyeszékhely Gazdasági versenyképesség javítás Humán erőforrás, társadalmi környezet fejlesztése

Városi funkciók erősítése Gazdasági célkitűzések

1. A helyi gazdaság strukturális átalakítása, a versenyképesség javítása 2. Nyitottság – az együttműködés és a városmarketing fejlesztése 3. A gazdasági növekedés infrastrukturális háttérfeltételeinek fejlesztése 4. Versenyképes munkaerő-kínálat megalapozása 5. A társadalmi és környezeti konfliktusok kezelése

A több lábon álló – specializált tevékenységek növekvő súlyára épülő – gazdasági struktúra; jobb tőkevonzó képesség; a közép-békési településegyüttesben rejlő piaci lehetőségek kihasználása A munkaerő újratermelése feltételeinek javítása; a helyi A gazdaság versenyképességét erősítő társadalmi és környezeti konfliktusok kezelhető szinten infrastrukturális- szolgáltatási háttérfeltételek tartása és hatékony közszolgáltatás

Békéscsaba váljék a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, versenyképes gazdaságra épülő, vonzó várossá

BÉKÉSCSABA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Infrastrukturális célkitűzések Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet „A második Belváros”

Belvárostól észak-keletre eső városrész „Békéscsaba rekreációs központja”

Közlekedési célkitűzések Belvárostól keletre lévő kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció központja”

Társadalmi célkitűzések Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész”

Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”

Közművesítési célkitűzések

Északi Iparterület „A jövő intermodális ipari központja”

Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városban”

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

„Korszerű, vonzó, funkció-integrált megye- és városközpont”

Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlődő városrész”

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

2.1. Marketingstratégia kialakítása

x

x

x

x

x

x

x x

2.2. „Húzó” marketingelemek felépítése helyi és térségi szinten

x

x

x

2.3. Békéscsaba kapuszerepének erősítése

x

x

x

x

2.4. Komplex stratégia kidolgozása a belvárosi tér (újra) hasznosítására

x

3.1. Békéscsaba közlekedési csomóponti és logisztikai szerepének erősítése

x

x

x

1.1. Befektetésösztönzés – külső működő tőke bevonása a strukturális átalakítás érdekében 1.2. Vállalkozóbarát önkormányzat – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti szolgáltató szerepköreinek fejlesztése 1.3. Vállalkozásösztönzés – a versenyképesség erősítése a helyi szereplők körében

Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”

1.4. A vállalkozói ismeretek és az innovációs készség javítása

x

Ökológiai célkitűzések

Almáskertek „Logisztikai és kereskedelmi csomópont”

x

x

Mezőmegyer „Békéscsaba élhető, kertvárosa”

Fényes „A tradíciók érvényesülé se a fejlődő kisvárosban”

Gerla „Minőségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”

3.2. A belső hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemű fejlesztése 3.3. A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidős szolgáltatások térségi kínálatba ágyazott fejlesztése

x

3.4. A lakásállomány minőségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása

x x

x

4.1. Egészségfejlesztés, az egészségügyi szakellátás hatékonyságának javítása 4.2. A munkaerőpiac változásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési, átképzési rendszer fejlesztése

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

5.1. A lakossági részvétel és a „városlakó-tudat” erősítése

x

x

x

x

5.2. Az iskolarendszer fejlesztése a leszakadás és elszigetelődés megállítása érdekében

x

x

x

5.3. A társadalmi-gazdasági reintegrációt segítő szociális és egészség-ügyi alapellátás fejlesztése

x

x

x

5.4. A perifériák társadalmi, környezeti konfliktusainak kezelése

x

4.3. A felsőfokú oktatás, képzés minőségi fejlesztése

x

x

x

x

x

x

212

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


7. A 2007-2013

SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK

7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖLÉSE Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a város akcióterületeinek kijelölése az általános és a városrész szintű helyzetfeltárás eredményeire, továbbá több, a jövőben is várható intézkedés, fejlesztési lehetőség vizsgálatára támaszkodva történt, illetve lényeges volt az adott akcióterületet meghatározó gazdasági és szociális funkciók figyelembevétele is. A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedése, valamint a jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva szükséges a versenyképes gazdaság kialakítása, az értékek megőrzése és fenntartó használata révén a minőségi élet feltételeinek hosszú távú biztosítása az itt élők számára. Ezen funkciók összhangban vannak azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetőségekkel, amelyeket az egyes városrészek vonatkozásában a településrendezési terv, illetve az arra épülő városfejlesztési koncepció megfogalmaz. Az akcióterületek fejlesztési célkitűzései, megvalósítandó tevékenységek közé társadalmi és szakmai egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. Megyei jogú városok esetében a 20072013-as

időszakban

funkcióbővítő

és

szociális

típusú

városrehabilitációs

tevékenységek

megvalósítása egyaránt kötelező. A fent leírtaknak megfelelően a funkcióbővítő típusú akcióterületek indikatív kijelölése során olyan területek lettek kijelölve, amelyek fejlesztése által a lehető legnagyobb hatás érhető el, és amelyek fejlesztése a konkrét területeken túlmutatva a város egészére hatással vannak (pl.: Főtér, Agóra, Kalandpark). A szociális típusú akcióterület kiválasztásánál pedig a leginkább hátrányos helyzetű városrészek helyzetének javítása volt a legfontosabb szempont. A lehatárolás egyrészt a KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv figyelembe vételével készült, amely fő szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak. Szintén vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történő mai és jövőbeni fejlesztések kapcsolódnak-e az uniós támogatási lehetőségekhez. Az akcióterületek egyes fejlesztési elemei a következő kiemelt szempontok figyelembevételével kerültek kialakításra: -

a korábban elmaradt fejlesztések pótlása,

-

lakosság igények figyelembevételével élhetőbb környezet kialakítása,

-

munkahelyteremtés, vállalkozásösztönzés,

-

húzó marketing elemek kialakítása, turizmus fejlesztés.

213


Mindezek figyelembevételével a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan Békéscsaba Megyei Jogú Városban olyan 8 akcióterület került kijelölésre, amelyek a város fejlődéséhez leginkább hozzájárulnak. Az induktív területek közül 7 a funkcióbővítő, 1 pedig a szociális típusú városrehabilitáció célterülete. A város szakmai vezetése által meghatározott, részben vagy egészben előkészített induktív jellegű projektek illetve a városi infrastruktúra, szolgáltatások és nem utolsó sorban szociális helyzet fejlődését

szolgáló

projektek

jól

integrálhatók

az

átfogó

stratégia

mentén

meghatározott

akcióterületekbe. Sok esetben ezeknek a már kidolgozott elemeknek az újragondolása azonban fontos feladat kell, hogy legyen. A 2007 – 2013 során fejlesztendő akcióterületek meghatározása négy problémakör, hiányosság megoldására fókuszált: INTÉZKEDÉSEK

FEJLESZTENDŐ AKCIÓTERÜLET

Városközpont- és alközpont fejlesztés,

-

Belváros

területrendezés

-

AGÓRA

-

Jamina központ

-

Kalandpark

-

Bányatavak

-

Északi iparterület

-

Déli iparterület

-

Jamina városrész

-

Berényi úti lakóterület

Új marketingakciók Barnamezős beruházás, munkahelyteremtés Szociális városrehabilitáció

214


A belvárosi akcióterületre korábban született döntések miatt szól kiemelten egy akcióterületi terv, de cél az, hogy belátható időn belül valamennyi akcióterületre készüljön megvalósíthatósági tanulmány szintű programdokumentum. A kiemelt nagy projekteket (Belváros, AGÓRA, Kalandpark) az önkormányzat minden esetben Európai Uniós pályázati forrás igénybevételével kívánja megvalósítani. A Belváros és az AGÓRA projekt megvalósítását több éves előkészítő munka előzi meg. A többi fejlesztési cél megvalósításához az önkormányzat az elérhető hazai és uniós pályázati források maximális kihasználására törekszik, de vannak olyan beruházási elemek, amelyek saját forrásból kerültek finanszírozásra (pl. Jaminai Közösségi Ház).

215


7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA

7.2.1. B ELVÁROS AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás: Szent István tér – Szabadság tér – Bartók Béla út – Petőfi utca – Jókai utca – Luther utca által határolt központi terület A belterület városrész stratégiában meghatározott célja: −


216


−

Színvonalas, elegáns belvárosi miliő kialakításával szerepvállalás a város népességmegtartó képességének erősítésében.

−

A közigazgatási és közszolgáltatási funkciók központosítása, koncentrálása a belvárosban.

−

A vállalkozói szektor erőteljes vonzása egyfelől a sokszínű lakossági igények kielégítése, másfelől pedig az európai uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.

−


−


Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai célok: −

Gazdasági célkitűzések TC1

−

Társadalmi célkitűzések TC2

−

Infrastrukturális célkitűzések TC3

−

Városi zöldterületek TC4

−

Közlekedési célkitűzések TC5

Akcióterület – projektlista (tervezett fejlesztések, funkciók): A tervezett fejlesztések célja egy városközponthoz méltó főtér kialakítása – visszaállítva a történelmi belváros méltó helyét. A fejlesztés során olyan egységes arculatban megjelenő közösségi terek kerülnek kialakításra, amelyek mind az itt élő városlakók, mind pedig az idelátogató vendégek számára a kellemes időtöltés, kulturált környezetben történő pihenés és találkozási hely szerepét tölti be. Ugyanakkor a kialakuló új főtér, a megszépülő környezet (műemléki homlokzatok, zöldfelület fejlesztés) mellett a jelenlegi parkolási helyzet megoldása is szükséges feladat. A főtérhez kapcsolódó sétálóutca fejlesztése, a kerékpáros forgalom rendezettebbé tétele mind-mind részét képezi a Belváros akcióterület fejlesztésének. Tervezett fejlesztések:

Projekt neve

Projekt leírás

Becsült költség (E FT)

Szt. István tér

Szt. István tér felújítása, kettős funkció: • régi főtér revitalizációja, rendezvénytér, reprezentatív dísztér kialakítás, zöldfelület felújítás

Funkció

Prioritás a városfejlesztési koncepcióból

városi

2.4 prioritás

közösségi 800.000

• műemléki épületek homlokzat felújítása Szabadság tér

Buszmegálló átalakítása, buszforduló kiépítése, területrendezés, Szent István tér bejáratának kialakítása, zöldfelületek felújítása

217

90.000

városi közösségi

3.2 prioritás


Városháza

Polgármesteri Hivatal épületének külső megújítása

30.000

városi közösségi közszféra

1.2 prioritás

Andrássy út

A bevásárló-sétálóutca terület revitalizációja a Szt. István tér és a Jókai utca között, zöldfelületek felújítása, infrastruktúra hálózat fejlesztése, parkolók kialakítása Út és járdaburkolat felújítás, parkolók kialakítása, parkosítás, közlekedés korszerűsítése iskolák jobb megközelíthetősége Útburkolat szélesítés, járda korszerűsítés, zöldfelületek felújítása, forgalomi csomópont átalakítása, infrastruktúra hálózat fejlesztése. A tér rekonstrukciója, parkolók fejlesztése, módosított forgalmi rend bevezetés biztosítva a Szt. István tér és a parkolóház megközelíthetőségét. Az áruház mögötti területen parkolóház kiépítése magántőke bevonással

500.000


2.4 prioritás

100.000

városi

3.2 prioritás

260.000

városi

3.2 prioritás

100.000


2.4 prioritás

500.000

gazdasági

1.3 prioritás

A közkedvelt tér burkolatának felújítása, térrendezés, szökőkút felújítás, utca bútorzatának cseréje - 2-es iskola komplex fejlesztése, - Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium energetikai fejlesztése, - Belvárosi Bölcsödében férőhelybővítés, korszerűsítés, felújítás

100.000


2.4 prioritás

930.000


5.2 prioritás

Helyi úthálózat fejújítása, fejlesztése Kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása Parkolók fejlesztése, zöldterület rendezése

n.a.


3.2 prioritás

30

városi közösségi közszféra

1.2. prioritás

Irányi utca

Luther u.

Hunyadi tér

Univerzál Áruház Korzó tér Közoktatási intézmények korszerűsítése, fejlesztése

Helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Okmányiroda

közösségi

A fejlesztések hatásai: −

A megyeszékhelyhez méltó főtér kialakítása.

−

A belvárosi parkolási problémák megoldása felszíni parkolóház kialakításával.

−

Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív parkolási lehetőségek megteremtését.

−


−

A vállalkozói szféra vonzása színvonalas, esztétikus irodaházakkal, üzlethelyiségekkel.

−

Vendéglátó funkciók bővítése.

218


7.2.2. AGÓRA – I STVÁN M ALOM AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás: Széchenyi István utca – Kossuth Lajos tér – Kiss Ernő utca – Gőzmalom tér által határolt terület A belterület városrész stratégiában meghatározott célja:


Színvonalas,

elegáns

belvárosi

miliő

kialakításával

szerepvállalás

a

város

népességmegtartásában.

A kulturális és közszolgáltatási funkciók koncentrálása a belvárosban.

A vállalkozói szektor erőteljes vonzása a lakossági igények kielégítése, illetve új munkahelyek teremtése érdekében.



219


Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai célok:




Akcióterület – projektlista (tervezett fejlesztések, funkciók): Tervezett fejlesztések:

Projekt neve

Projekt leírás

Becsült költség

Funkció

AGÓRA

Új, modern multifunkcionális közösségi központ kialakítása

2000

Kossuth tér

Új forgalmi rend kialakítás, csomópont átépítés, parkosítás, területrendezés Turisztikai célú fejlesztés, szálláshely szolgáltatás kialakítás

400

városi közösségi térségi szolgáltató városi közösségi

n.a.


3.3 prioritás

Parti sétány kialakítás, gondozás, vízi sportolási lehetőségek kialakítása Zöldfelületek megújítása, közterület fásítás

200


3.3 prioritás

n.a


István Malom Élővízcsatorna Zöldfelületek

Prioritás a városfejlesztési koncepcióból 2.2 prioritás

2.4 prioritás

A fejlesztések hatásai, indoklása: Az Agóra projekt képes kielégíteni a helyi társadalom mindazon szükségletét, amely arra irányul, hogy Békéscsabán és vonzáskörzetében is elérhetőek legyenek a legmagasabb szintű kulturális szolgáltatások. Az Agóra tehát generációkon átívelő megoldásokat kínál az ismeretszerzés leghatékonyabb formáiban, továbbá információs és médiakommunikációs bázisként arra törekszik, hogy az elérhető információk mennyiségben és minőségben is teljesítsék a használói kör elvárásait. Az Agóra - az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézményrendszer szervezeti átalakítása, racionalizálása révén - szolgáltatásait a közérdekében, a közjavára alakítja, újraformálja oly módon, hogy a szolgáltatások a Békéscsabán és a kisrégióban élők legszélesebb rétegei számára legyenek hozzáférhetők. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázati kiírására 2008. évben benyújtott projekt során a jelenlegi Ifjúsági Ház helyén egy új, modern, minden korosztály igényeit kielégítő multifunkcionális közösségi- és kulturális központ jön létre. Az épület területe 2500 m2-ről 6000 m2-re bővül. A látványos beruházás egyik eleme a csónakkikötő az Élővíz-csatornán, a nagyterem pedig többfunkciós (színház, hangverseny- konferenciaterem) rendezvénytérré alakul.

220


Az Agóra városi funkciói: • Az önszerveződő és szervezett kulturális, művészeti, illetve szórakozni vágyó közösségek számára biztosít teret, állandó elérhetőséget a létesítmény. • Energetikai mintaprojekt: a környezetgazdálkodás terén az Agóra mintaértékű projekt lehet a beépített környezetbarát technológiák felhasználása által. Az Agóra szolgáltatási funkciói: • A létesítmény fő profilja olyan kultúra közvetítés, amelyben hangsúlyos az oktatásképzés által megvalósuló önművelés, a művészeti és tudományos ismeretterjesztés. • A létesítmény ugyanakkor egy magas technikai színvonalon működő tájékoztató központ, infókommunikációs tér is. • A létesítmény tehát egy találkozási pont. • Az Agóra egy többgenerációs közösségi tér, amely lehetővé teszi a generációk közötti párbeszédet, elősegítve az életciklusok közötti specifikumok megértését és tolerálását. • Az Agóra látogatóbarát, mert terei alkalmasak a spontán kialakuló és szervezett közösségek fogadására/befogadására. • Az Agóra alapvetően élményközpontú, mert megteremti az esélyt a közösségi akciókra. Az épület az alábbi funkciókat tartalmazza: akadálymentes új építésű helyiségek, intézményi terület civil szervezetek, művészeti csoportok és integrált önkormányzat létesítmények számára. A felül megtörténik a környező közterek, valamint zöldfelületek rendezése és fejlesztése is, illetve új parkolóhelyek kerülnek kialakításra. A városrész kulturális szerepének növelése mellett fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon a turisztikai és idegenforgalmi potenciál erősítése érdekében az Élővíz-csatorna vonzerejének növelése, a vízi sportolási lehetőség kiaknázása, horgászati lehetőségek biztosítása, sétautak, parti sétány kialakítása, amelyek funkciójuk révén szorosan kapcsolódnak a Kiss Ernő utca másik oldalán elhelyezkedő Széchenyi liget városi, közösségi tér funkciójához.

221


7.2.3. KALANDPARK ÉS A S PORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás: Gyulai út – Körte sor – Berzsenyi utca hátsó telekhatár – Körgát által határolt terület A belterület városrész stratégiában meghatározott célja: −

A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint a terület adottságaiban rejlő turisztikai potenciál erőteljesebb kihasználása.

−

Az akcióterületen található Parkerdő területének rendezése, ún. Kalandpark kialakítása különféle (elsősorban hagyományőrző) turisztikai attrakciók létrehozásával.

−

A város fiatalsága számára kulturált és biztonságos szabadidő eltöltéséhez szabadtéri sportlétesítmények fejlesztése, létrehozása.

222




−


−


−


−


Tervezett fejlesztések: −

Az erdős területek rendezésével vonzó szabadidős park (Kalandpark) kialakítása.

A projekt két fő terület megvalósítását célozza meg: -

kalandparki rész,

-

fesztiválterületi rész.

A kalandparki rész keretében kerül megépítésre a Kalandpark fogadóépülete, a látványosságot biztosító attrakciós elemek, a rendezvénytér, parkolók, valamint a létesítményeket kiszolgáló úthálózat, közmű és infrastruktúra. 2

A fesztiválterületen kerül kialakításra egy 3.000 m -es többfunkciós fesztiválcsarnok, kolbászkészítést bemutató kolbászház étteremmel, múzeummal, valamint kiépítésre kerülnek apartmanházak, illetve a létesítményeket kiszolgáló úthálózat, közmű és infrastruktúra. A tervezett beruházás egyrészt regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra épülő gasztronómiai és turisztikai jelentőségű fejlesztést, másrészt szálláshelyfejlesztést valósít meg. Az önkormányzat az 1,5 milliárd forint összköltségű fejlesztést pályázati forrás igénybevételével kívánja megvalósítani. A pályázat benyújtásának feltétele a szükséges engedélyes tervdokumentációk megléte. −

A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok) állapotának javítása, multifunkcionális sportlétesítmények és sportközpontok kialakítása.

A város fiatalsága, a sportolás iránt elkötelezett városlakók igényeinek figyelembe vételével szükséges a már meglévő sportlétesítmények fejlesztése, állagmegóvása, a szükséges felújítások elvégzése. A kulturális és biztonságos szabadidő eltöltéséhez szükséges fejlesztéseket az önkormányzat szabadtéri sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére szóló terve határozza meg. Főbb fejlesztési elemek: Városi Sportcsarnok és környéke; kerékpárút építés −

A városi körgát védelme, szabadidős hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata.

−

Kereskedelmi egységek, multinacionális áruházak betelepítése.

223



A

fejlesztések

eredményeképpen

megnő

a

terület

idegenforgalmi

(aktív

turizmus,

gasztronómia, szálláshelyek, rendezvényturizmus) látogatottsága. −

Helyi lakosság lehetőségeinek javítása a szabadidős és sporttevékenységek bővítése révén.

−

Területen koncentrálódó forgalom növekedése (gépjármű és kerékpáros).

−

Terület bekapcsolása a városi és térségi kerékpárutak hálózatának rendszerébe.

7.2.4. É SZAKI I PARTERÜLET AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás: 44. számú elkerülő út – Békési út – Víztároló utca – Berényi út által határolt terület A belterület városrész stratégiában meghatározott célja:

A

korszerű

igényeknek

megfelelő

gazdasági

zóna

kialakítása,

olyan

funkciók

megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentősen a környezetet.

Térség bekapcsolása az országos-, nemzetközi gazdaság általános folyamataiba.

Északi (barnamezős) iparterület konkrét gazdasági funkcióval való ellátása, olyan gazdasági folyamatok gerjesztése, amelyek érdekeltté teszik a piaci szférát abban, hogy Békéscsabán gazdasági aktivitást fejtsenek ki.

Belső erőből belső potenciálokra építve indítani a fejlődést, s az ennek révén növelt szereppel tenni vonzóvá a térséget, illetőleg ennek révén teremteni kapcsolatot a külvilággal.

Békéscsaba – s a hozzá közvetlenül kapcsolódó térségek – csak akkor kaphat új lökést a fejlődéshez, ha egyszerre képes vonzerővel bíró értékeket felmutatni és belső gazdaságának fejlődési centrumává válni.

224




−


−


−


Tervezett fejlesztések: 1. Az Északi iparterület revitalizációja, újrahasznosítása. A térségi gazdaságnak kielégítetlen szükségletei diagnosztizálhatóak a raktározás, az alapanyagok valamilyen tovább feldolgozása, a termékek csomagolása, szállításra való előkészítése terén. Ehhez komoly infrastruktúrát kell teremteni. Gazdasági kényszer, hogy ezt az infrastruktúrát alapvetően a gazdaság teremtse meg, finanszírozza. De – természetesen – a közszférának érdekében áll, hogy ehhez kedvező feltételeket teremtsen, és amennyire lehet, elébe menjen ezeknek az igényeknek. Fontos cél egy átfogó városi ipari telephely fejlesztési program megvalósítása, amely térségi innovációs és technológiai központok, de kiemelten ipari csarnokok, inkubátorházak, létesítését jelentik a város adta lefedettségben. Az önkormányzat „Északi Iparterületen infrastruktúra és Üzemcsarnok létesítése” című projektje során a 3000 m2 területű üzemcsarnokban kialakításra kerülnek a különböző alapterületű vállalkozói inkubációs terek, az inkubációs szolgáltatás, az üzleti infrastruktúra megvalósításához szükséges technikai feltételek, valamint ahol szükséges, ott a komplex szolgáltatási csomag részeként a szakképző intézmények számára a munkaerőpiac igényeihez igazodó gyakorlati képzőhelyek, és kiszolgáló létesítmények. Ezek szinergiájával lehetővé válik a gazdasági-szakmai kapcsolatok létrejöttének, az egymás közti kommunikációnak, a szakképzésnek és a térségbe érkező működő tőke fogadásának az összes feltétele. Emellett kialakításra kerül egy kb. 9,5 ha nagyságú, a szükséges közművekkel (út, elektromos áram, gáz, távközlés) ellátott ipari terület, amelynek a hasznosítására ipari parki jelleggel lesz lehetőség. A beruházás forrásigénye mintegy 600 millió forint. 2. Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése. A terület kiváló adottságokkal rendelkezik az intermodális csomóponti szerep betöltésére, mivel a 44. sz. főút várost elkerülő szakasza, valamint a Budapest-Lőkösháza nemzetközi vasúti korridorról leágazó iparvágány közvetlen szomszédságában fekszik. 3. Kerékpárút-fejlesztés, járdák felújítása, kiépítése. Helyi és térségi (Békés-Békéscsaba) hatású, turisztikai és hivatásforgalmi célú kerékpárutak fejlesztése a terület elérhetőségének javítása érdekében. Kiemelt szempont a meglévő járdák

225


fejlesztése (a teljes várost érintő program keretében), valamint egyes helyeken járdák kiépítése a biztonságos gyalogos közlekedés érdekében. 4. A területen található régi gyárterületek

ipari épületegyütteseinek

értékvizsgálatának

elkészíttetése a későbbi ingatlanfejlesztések megalapozására. A fejlesztések hatásai: - A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési és közmű infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es főút, elkerülő út, Északi Ipartelep közműfejlesztés, szennyvízhálózat fejlesztés), a vállalkozások számára biztosított infrastrukturális háttér megteremtésével (ipari csarnok építés). - A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával. - Munkahelyteremtés - Lakosság életkörülményeinek javítása (kerékpárút, járda, stb.)

7.2.5. D ÉLI I PARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás:

226


Orosházi út – Kétegyházi út – Gyár utca – a vasútvonal által határolt rész A belterület városrész stratégiában meghatározott célja: −

A vasútfejlesztés lehetőségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlő lehetőségek kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerősítése.



−


−


−



Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bővítése.

−

A

teljes

közlekedési

infrastruktúra

javítása

(Budapest-Lőkösháza

korszerűsítéséhez kapcsolódó vasút- és úthálózat átépítés). −

Hűtőház építés/fejlesztés.

−

A területi ipari infrastruktúrájának kiépítése.

−

Az épített környezet felújítása.

−

Zöldövezetek kialakítása.


Az akcióterület ezen részén elhelyezkedő ipari terület fejlődése.

−

Az utcák közlekedési funkciójának megerősödése.

−

A jelenleg üres ipari célú területek hasznosítása.

227

vasútvonal


7.2.6. B ÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás: Bányatavak északi része – Fiumei utca – Part utca – Bányatavak déli része – Wagner utca által határolt terület

228


A belterület városrész stratégiában meghatározott célja: A korszerű igényeknek megfelelő városrész kialakítása, olyan funkciók megtelepülésének támogatásával, amelyek nem terhelik jelentősen a környezetet. Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai célok: - Társadalmi célkitűzések TC2 - Infrastrukturális célkitűzések TC3 - Városi zöldterületek TC4 - Közlekedési célkitűzések TC5 Tervezett fejlesztésekre Tanulmányterv készült, amely szerint a legfontosabb elemek: −

A bányatavak környezetbe illeszkedő hasznosítása a vízminőség szabályozásával.

−

A horgásztavak közelében a teljes közlekedési infrastruktúra javítása, kiépítése.


A terület turisztikai potenciáljának erősítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.

7.2.7. B ERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET

229


Lehatárolás: Áchim lakótelep – Zöldfa utca – Munkás utca – József utca – János utca – Berényi út által határolt terület A belterület városrész stratégiában meghatározott célja:

-

Az infrastruktúra modernizálásával, a szociális és közösségi terek megújításával az életkörülmények átfogó javítása.

-

Közlekedés feltételeinek javítása.

-

A városrész általános ellátásának javítása.

-

A negyed különböző zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerű) illeszkedő közszolgáltatás-béli és infrastrukturális szükségletek biztosítása.

-

Közterület-rehabilitáció közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.



−


−


−


−


Tervezett fejlesztések: 1. Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (járdafejlesztés, kerékpár utak, tárolók, stb.). 2. Buszos

közlekedési

lehetőség

kialakítása

a

városrész

közlekedésszervezéssel és a szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel. 3. Orvosi rendelő korszerűsítése, szociális alapellátások biztosítása. 4. Lakóépületek rehabilitációja és zöldövezetek kialakítása. 5. A Munkás utca összekötése a Szabolcs utcával. 6. A helyi lakosság elvárásainak megfelelő alközponti fejlesztések. A fejlesztések hatásai: −

Az itt élő lakosság számára élhetőbb városrész létrejötte

−

Fejlettebb lakossági szolgáltatások

230

belső

területein,


7.2.8. J AMINA VÁROSRÉSZ - AKCIÓTERÜLET

Lehatárolás: Franklin u. - Ibolya u. - Tavasz u. - Szegfű u. - Tompa u. - Asztalos János u. - Orosházi út - Győry u. Tompa u. - Táncsics u. - Batsányi u. - Könyves Kálmán - Rózsa u - Kolozsvári u. kereszteződése Az akcióterület általános célkitűzései: I.

Meglévő funkciók minőségi fejlesztése és bővítése a városi alközponti szerep megerősítése érdekében

II.

A városrész közösségi megtartó erejének fejlesztése közösségi célú infrastrukturális fejlesztések és társadalmi akciók révén.

Elérni kívánt hosszú távú hatások: -

A "város a városban" megerősödik fizikailag és a városrész lakosainak tudatában is

-

A szociális háló javulása. Komfortos, jó életminőség biztosítása a rászoruló családok számára is.

231


Konkrét célkitűzések: -

Erzsébethely központjának városi alközponti szerepének megerősítése az épített környezet javításával és a közterületek fejlesztésével.

-

A lakosság közösségformáló erejének megerősítése közösségi célú infrastrukturális beruházások révén.

-

Komfortos és korszerű szociális bérlakások kialakítása révén fejleszteni a városrész lakófunkcióját.

-

A helyi identitástudat megerősítése közösségformáló és szociális akciók megszervezése révén

Elérni kívánt eredmények középtávon:

-

Fejlett közterületek a városrész központjában

-

Az épített környezet minőségének fejlesztése

-

Új közösségi funkciók létrehozása

-

Meglévő közösségi funkciók megerősítése

-

A szociális bérlakások felújítása, komfortosítása, energiahatékonyabbá tétele.

-

A szociális bérlakás-állomány bővítése

-

A városrészben lakók identitástudatának fejlesztése

-

A közösség összetartó és megtartó erejének fejlődése

Akadálymentesítés minden projektelem esetében Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai célok:

-


-


-


-


-


Akcióterület – projektlista (tervezett fejlesztések, funkciók): −

A meglévő szociális bérlakások komfortosítása és energiatakarékosabb átalakítása

−

Új szociális bérlakások kialakítása

−

Az alközpontban az orvosi rendelő teljes felújítása.

−

Kereskedelmi egységek színvonalának fejlesztése.

−

A Jaminai Közösségi Ház átépítése, felújítása

−

A közösségi funkciók minőségi fejlesztése, mennyiségi növelése

−

Akadálymentesítés

−

A posta épületének felújítása.

−

Egységes térrehabilitáció.

−

A gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.

232


−

Parkolók, kerékpártárolók kiépítése.

−

Zöldövezet kialakítása.


Korszerű egészségügyi ellátás feltételeinek megteremtése.

−

Kereskedelmi egységek színvonalának fejlesztése.

−

A posta épületének felújítása.

−

Egységes térrehabilitáció.

−

A gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.

−

Parkolók, kerékpártárolók kiépítése.

−

Zöldövezet kialakítása.


A helyi lakosság elvárásainak megfelelő városrész létrejötte.

−

Barátságos közterületek.

−

A városrész lakóövezete élhetőbbé válik.

−

A közösségi funkciók bővítésével és fejlesztésével, valamint a közösségi programok szervezésével és támogatásával megfelelő városrész presztízscsökkenése megáll, az életminőség javul.

233


8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 8.1. I NGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV 8.1.1. Az Önkormányzat vagyona

Az önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok, valamint immateriális javak, értékpapírok és követelések összessége. A vagyonon belül: −

ingatlanok,

−

ingatlanokhoz

kapcsolódó

vagyoni

értékű

jogok:

különösen

földhasználati

jog,

haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati jog, vadászati jog, reklámozási jog, koncessziós jog, opciós jog, jelzálogjog, elővásárlási jog stb., −

immateriális javak: különösen alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,

−

befektetett pénzügyi eszközök: különösen tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek,

−

üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök,

−

készletek,

−

követelések,

−

értékpapírok: forgatási célból vásárolt egyéb részesedések és forgatási célból beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (különösen kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, kötvények),

−

pénzeszközök: különösen a készpénz, bankszámlán lévő pénz, csekk, betét.

Az önkormányzat vagyona – rendeltetése alapján – törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból tevődik össze. 8.1.1.1. A törzsvagyon A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat rendelete állapítja meg. Törzsvagyonná – törvény előírásán túl – az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetők, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az önkormányzat egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minősítés.

234


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata törzsvagyonát - ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyon körét – az erről szóló rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyoni körből az egyéb, forgalomképes vagyonkörbe átsorolható ingatlanok jegyzékét szintén az önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely forgalomképtelen

vagy korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzat törzsvagyona

hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhető meg. A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai

a)

a helyi közutak és műtárgyaik,

b)

a közterek és parkok,

c)

vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d)

az önkormányzat és közüzemi funkciót ellátó intézményei a városi hulladéktelepek és köztemetők,

e)

az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek levéltári anyaga,

f)

mindazon vagyon, amit a közgyűlés annak nyilvánít.

A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítási formái: −

bérbeadás,

−

használatba adás,

−

vagyonkezelésbe adás.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai: −

a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,

−

a védett természeti terület és emlék,

−

a muzeális gyűjtemény és muzeális emlékek,

−

a közgyűjtemények,

−

a közművek,

−

köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.

Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint: −

a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában lévő ingó és ingatlan vagyon,

235


a közművállalatok: a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a

−

kéményseprési, a tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást, a zöldterületek gondozását, valamint a film-, videó-vetítést és szórakoztatást végző közüzemi vállalatok használatába adott önkormányzati vagyon, gyógy-, termál- és strandfürdők, a közgyűlés és a polgármesteri hivatal, valamint a szervei elhelyezésére szolgáló valamennyi

−

középület, az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó

−

szervezetek használatába és kezelésébe átadott önkormányzati vagyon (Ötv. 79. §), −

gazdasági és közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések,

−

települési kisebbségi önkormányzat közügyeinek ellátásához szükséges ingó és ingatlan ingyenesen átadott vagyontárgyak, amelynek használatba adását írásban rögzíteni kell (1993. évi LXXVII. tv.), mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a közgyűlés rendeletével annak nyilvánít.

−

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái: -

tulajdonba adás,

-

bérbeadás,

-

használatba adás,

-

vagyonkezelésbe adás.

Az önkormányzat vagyonának szerkezete a 2007. évi adatok szerint a következő arányok szerint tevődik össze. A város önkormányzata tulajdonában mintegy 77.142 millió forint becsült értékű 3.023 db ingatlan található, melyek ingatlankönyv szerinti értéke 53.342 millió forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős (60%) része forgalomképtelen, 10 %-a korlátozottan forgalomképes és csak az ingatlanok 30%-a minősül forgalomképesnek.

Ingatlan

Ingatlanok

Földrészletek

Ingatlan könyv

száma

területe

szerinti bruttó értéke

(db)

(ha)

(millió Ft)

Belterületi ingatlan

2 123

896

45 050

63 056

Külterületi ingatlan

900

710

7 531

10 364

Forgalomképtelen

1 786

1 029

33 054

32 277

Korlátozottan forgalomképes

328

339

15 044

34 091

Forgalomképes

909

237

4 483

7 051

Beépítetlen terület

1 345

783

6 059

6 146

Beépített terület

1 125

822

45 319

64 214

Ingatlantípus

236

becsült értéke (millió Ft)


Az ingatlanok 70%-a belterületi ingatlan, melyek becsült összértéke 63.056 millió forint. Önkormányzati tulajdonban 1.600 hektárnyi terület van, melynek majdnem felét teszik ki a beépítetlen területek. Beépítetlen területek A beépítetlen területek szerkezetét a következő táblázat mutatja. Ez alapján látható, hogy az önkormányzat tulajdonában 16 hektár egyéb építési telek és 23 hektár lakóépülettel beépíthető telek van. Ingatlan könyv Ingatlanok

Földrészletek

szerinti bruttó

Ingatlan becsült

száma

területe

értéke

értéke

(db)

(ha)

(millió Ft)

(millió Ft)

Termőföld

22

38

413

501

Lakóépülettel beépíthető

104

23

114

206

Egyéb építési telek

54

16

150

170

Művelés alól kivett

144

39

512

517

Összesen

324

117

1 190

1 395

Ingatlantípus

Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között főként közigazgatási és közszolgálati funkciókat ellátó épületek találhatók. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a közfunkciót ellátó épületből több szorul sürgős felújításra, és csupán néhány teljesen akadálymentesített. Oktatási funkciót betöltő ingatlanok A városban önkormányzati fenntartásban az óvodai ellátást és az alapfokú iskoláztatást 11-11 intézmény biztosítja. 10 városi fenntartású intézményben folyik középfokú oktatás, egy iskolában alapfokú oktatással, egyben alapfokú művészetoktatással együtt. A város 1 önálló kollégium fenntartása mellett 6 kollégiumot intézményhez csatoltan működtet. Az épületek közel fele szorul felújításra, míg mindössze 3%-a akadálymentesített (egy óvoda, egy szakiskola és egy diákotthon). Az oktatási funkciót betöltő épületek becsült értéke 14.416 millió forint. A város 11 sportlétesítményt, sportfunkciót betöltő épületet tart fenn, ezeknek szintén mintegy fele szorul felújításra. Kulturális funkciót betöltő ingatlanok Békéscsaba kulturális feladatellátását 4 önkormányzati fenntartású intézmény szolgálja, de kulturális célú munka összesen 18 városi tulajdonú épületben folyik. Ebből a legnagyobb, az Ifjúsági Ház és

237


Általános Társaskör, valamint 4 másik épület szorul felújításra. Az épületek közül kettő teljesen akadálymentesített. A szociális létesítmények jelentős része esetében az intézmények ütemezett korszerűsítési munkái 1995. óta folyamatosan elvégzésre kerültek, azonban a hajléktalan szálló azonnali felújításra szorul. Emellett szükséges lenne a 19 idősotthon közül 14 (74%) felújítási munkálatainak elvégzése is. Az otthonok közül mindössze 3 akadálymentes, ami megnehezíti az idősek ellátását, illetve közlekedését, rontva ezzel életminőségüket. Önkormányzati

Hány

Épület

Hány szorul

száma (db)

sürgős felújításra

Közigazgatás

21

4

6

2 454 217

Oktatás

89

42

3

14 415 883

épületek funkciók szerint

akadálymentes

Becsült értéke eFt

(teljesen)



óvoda

20

5

1

1 004 493



általános iskola

21

17

-

4 926 695



középiskola

18

7

-

4 261 965



szakiskola

19

8

1

899 881



pedagógiai

2

-

-

585 855

szakszolgálat 

diákotthon

7

5

1

2 462 719



speciális iskola

2

-

-

274 275

18

5

2

678 862

11

5

1

962 942

1

145 571

Kulturális tevékenység Sportlétesítmény 

sportpálya

10

5



sportcsarnok

1

-

24

16

3

 idősotthon

19

14

3

1 784 360

 bölcsőde

4

1

-

331 238

 hajléktalan szálló

1

1

-

14 910

14

1

4

4 277 584

2

2

38 247

Szociális ellátórendszer

Egészségügyi ellátórendszer 

házi orvos

3 épület 11 rendelő

817 371



gyerekorvos

2

2

1

93 650



szakorvosi

2

-

1

906 074

238


rendelő 

1 épület

fogorvosi



1

1

17 371

1

-

1

4 829 402

1

1

1

188 033

2 rendelő

rendelő kórház

Egyéb

(pl.:

tűzoltóság stb.)

A fenti közfunkciót ellátó ingatlanokon túl az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát képezik továbbá a közparkok, a 265 km hosszú belterületi úthálózat, a kerékpárutak, valamint az alábbi táblázatban részletezett közművek: Önkormányzati területek funkciók

Hossza (km) vagy területe

szerint

(km2)

Vízfolyás (km)

-

belvízelvezető árok (km)

25 km

csapadékvíz elvezető árok (km)

125 km

zárt csapadékcsatorna (fm)

107 km

szennyvízelvezető csatorna (km)

163 km

szeméttelep

0,26 km

2

szennyvíztisztító

0,17 km

2

Forgalomképes ingatlanok: Az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanok között megtalálhatóak a lakások mellett egyéb gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, stb.) célú ingatlanok. Önkormányzati

Ingatlan száma

Hány szorul

Hány

Becsült értéke

(db)

felújításra

akadálymentes

(millió Ft)

Kereskedelmi

72

-

10

2 000

Vendéglátási

10

-

3

420

Lakáscélú

560

85

-

4 200

4

820

15

1 500

4

600

épületek hasznosítás szerint

Szolgáltatási

9

Irodai

85

Bank

4

Iskola

2

Ipari

1

1

Egyéb

8

3

15

480

239

150 3

300


Lakásállomány A közelmúltban az ingatlanvagyon változásának főbb tényezői: 1. A közelmúltban megvásárolt ingatlanok szinte kizárólag közterületek kialakítását szolgálták, ezzel gyarapítva a forgalomképtelen vagyonkört. 2. A forgalomképtelen vagyonkör aránya azonban mégsem változott, köszönhetően a jelentős mértékű

intézményi

fejlesztéseknek,

melyek

következtében

a

forgalomképtelen

ingatlanból

korlátozottan forgalomképes ingatlanok alakultak. 3. A forgalomképes ingatlanok aránya nagyon alacsony, elsősorban lakások tartoznak ide, továbbá olyan földterületek, melyeken a közeljövőben megépül az elkerülő út, ezért azok a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. A forgalomképes ingatlanok jelentős része értékesítésre került az elmúlt évtizedben, mindemellett e vagyonkör bővítése céljából elenyésző mértékben történt ingatlanvásárlás. Az ingatlangazdálkodás stratégiai irányvonalai: Pontos felmérés az önkormányzati ingatlanokról: Az ingatlangazdálkodás fő irányvonalainak meghatározása előtt a legfőbb feladat a jelenlegi ingatlanvagyon pontos, naprakész felmérése. A felmérésnek tartalmaznia kell az ingatlan funkcióját és értékét, a felmérésnek bizonyos ponton túl kell mutatnia az ingatlankataszter határain, hiszen fontos megnézni, hogy az azonos funkciót ellátó intézmények működése racionalizálható-e, ezzel esetleg felszabadítva korábban forgalomképtelen ingatlanokat, melyek így átkerülhetnek a forgalomképes vagyonkörbe. Szintén át kell tekinteni a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanokat is. Mindhárom ingatlantípus esetében a felméréseket fél évente aktualizálni szükséges. Forgalomképtelen ingatlanok: A forgalomképtelen ingatlanok esetében a legfontosabb a funkciók racionális, költség-hatékony ellátása, ennek érdekében különböző mértékű felújításokat kell elvégezni. Ezen ingatlanok esetében is van bevételt hozó, illetve csak fenntartási költségeket generáló intézmény. Fontos a bevételt termelő intézmények (pl.: sportcsarnok, művelődési ház) esetében áttekinteni a további bevételi lehetőségeket, továbbá költeni az ilyen intézmények marketing tevékenységeire. Azonban mind a két esetben a következő beruházásokat lehet elvégezni a fent leírt ingatlan felmérést és a fő irányvonalak kijelölését követően: 1. Felújítás, állagmegóvás jellegű beruházások, itt az ingatlan jelenlegi funkciójának ellátásához szükséges minimális követelmények biztosítása szükséges. 2. Fejlesztési beruházások, ebben az esetben három különböző típus különböztethető meg:

240


1. Funkciófejlesztő – ebben az esetben a jelenlegi funkció magasabb minőségű ellátásához járul hozzá a beruházás. 2. Funkcióbővítő – ez esetben a jelenlegi funkció mellé, az ingatlan új funkcióval is bővül. 3. Funkcióváltó fejlesztés – ez esetben a fejlesztést követően a jelenlegi funkció helyét teljesen más funkció veszi át. A fenti kategóriákba tartozó, azonban különös gazdasági jelentőséggel bíró fejlesztések az energetikai korszerűsítések, hiszen ezekkel jelentős fenntartási költséget lehet megspórolni. Szintén kiemelt fejlesztések az intézmények akadálymentesítése, hiszen minden lakosnak egyaránt joga van a közszolgáltatások eléréséhez. A fent részletezett forgalomképtelen ingatlanokat érintő fejlesztések esetében az önkormányzati forrásokon túl pályázati források igénybevétele is szükséges. Forgalomképes, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok: A forgalomképes ingatlanok esetében kétféle bevétel keletkezhet: a bérbeadásból keletkező alacsonyabb mértékű állandó bevétel, illetve eladása esetén egyszeri nagyobb mértékű bevétel. A forgalomképes ingatlanok esetében is a legfontosabb egy pontos felmérés elkészítése, ezen túl a város fejlesztési terveinek áttekintése. Az előbbi kettő, illetve a gazdasági folyamatok figyelembe vételével meg kell határozni az értékesítésre szánt területeket, illetve azon ingatlanokat, amelyeket, illetve amelyek környezetét érdemesebb fejleszteni, és egy későbbi időpontban kedvezőbb áron értékesíteni. A forgalomképes ingatlanok értékesítéséből származó bevételek felhasználásának szabályozására a közgyűlés 1992-ben a következő szabályt hozta, ennek értelmében forgalomképes vagyon értékesítéséből csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bővítésére használja fel az önkormányzat, amely lehet ingatlanvásárlás vagy pályázati önerő.

8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTETÉSE

Békéscsaba célja, hogy a várost élhetővé tegye. A város alapelveivel összhangban számos stratégia kerül kialakításra, amik segítik a város működését és működtetését. Így létrehozásra kerül a marketingstratégia kiszámíthatóságának

és

a

beruházási

kézikönyv.

Ezen

kívül

a

szabályozási

kialakítása folyamatban van, így ösztönözve és

környezet

segítve a jövőbeni

fejlesztéseket.

8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet A város célja, hogy a fejlesztéseket ösztönözze, és ehhez egy kiszámítható környezetet alakítson ki, ahol az infrastrukturális környezet és a természet kiemelten fontos jelentőségű. Fontos, hogy a városfejlesztési stratégia egy meghatározott irány mentén haladjon, és ezekhez rendelje hozzá a jogi és egyéb szabályozó eszközöket, ezáltal könnyebben meg lehet azoknak felelni. Ahhoz, hogy a

241


fejlesztések a megfelelő irányban haladjanak, meg kell határozni a célokat, és az ezekhez szükséges jogi és szabályozó eszközöket.

8.2.2. Marketingstratégia A városi marketing terv célja, hogy olyan feladatokat, távlati célokat határozzon meg, amik időrendben egymást követik és egymásra épülnek. A legfőbb cél az, hogy a városban élőkben és a városba látogatókban olyan kép alakuljon ki és éljen a városról, amely pozitív mindenféle szempontból, ahol a társadalmi értékek szorosan kötődnek a városhoz, és ahová szívesen jönnek az emberek. Ehhez szükséges egy egységes arculat kialakítása, amelyről mindenkinek eszébe jut a város szépsége, fejlődése és értékei. Az arculat kialakítása után azt széles körben kommunikálni kell. Azonban ezt más módon kell kommunikálni a helyi és a nem helyi lakosok számára. Ezen kívül erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában a város vonzáskörzetében, hogy a város fejlődni képes és mindenki számára nyitott. A marketing terv kialakítása során fel kell építeni egy kommunikációs stratégiát, ami szorosan kötődik a marketing tervhez és a város arculatához.

8.2.3. Beruházási kézikönyv A következő években várható a beruházási kedv növekedése, így kiváltképp fontos, hogy a beruházási programokhoz, ötletekhez egy beruházási könyvet alakítson ki a város önkormányzata, amiben a város és az EU követelményei megtalálhatók. Mivel a beruházási folyamat egyes fázisainak végrehajtásához szükséges elméleti ismeretek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gyakorlati tudnivalók, így ebben is segíthet ez a kézikönyv.

8.3. PARTNERSÉG A partnerség több szereplő bevonása egy folyamatba azért, hogy együttműködjenek egy közösen kitűzött cél érdekében. A partnerség létrejöttét gyakran az indokolja, hogy egy feladatot egyedül nem, csak más partnerekkel együtt lehet véghezvinni. Az együttműködésnek köszönhetően olyan információk birtokába juthatnak a partnerek, melyek a kooperáció nélkül nem kerülnének el hozzájuk, illetve olyan ötleteket kaphatnak, amelyek fel se merülnének bennük. A partnerek kritikus észrevételei építő jellegűek, mellyel egymás fejlődését segítik. A partnerség hosszú távú működtetése során rendszeresen kell megbeszéléseket tartani. Ezáltal nő az együttműködésben részt vevő egyének és csoportok elkötelezettsége a város fejlesztése iránt, illetve a partnerek jobban megismerik egymást, ami segíti a közös munkát. A fejlesztéssel kapcsolatos megbeszéléseket érdemes munkacsoportokra bontani, így az egyes szereplők az őket, vagy szakterületüket érintő kérdéseket hatékonyabban vitathatják meg, és sikeresebben dolgozhatják ki a speciális problémák megoldásának módjait.

242


A városfejlesztés komplex jellege miatt a lehető legszélesebb körben kell bevonni a szereplőket a fejlesztési folyamatokba. A legfontosabb partnerségi csoportok Békéscsaba városfejlesztése során az alábbiak: 8.3.1. Lakosság Egy projekt támogatásának elnyerése és fenntartása érdekében a városfejlesztési folyamatoknak széleskörű lakossági részvételen kell nyugodniuk, vagyis a helyi lakosság bevonása elengedhetetlen. Fontos elmagyarázni és bemutatni a lakosoknak, hogy milyen pozitív változások következhetnek be életükben, környezetükben, ha aktívan részt vesznek a folyamatokban. A legfontosabb a lakosság tájékoztatása, mégpedig úgy, hogy az információ a lakosság minden csoportjához, rétegéhez eljusson és megértse a megfogalmazott javaslatok lényegét. Ennek biztosítása érdekében a helyi médián és a város honlapján keresztül a kezdetektől fogva folyamatosan tájékoztatni szükséges a lakosokat a fejlesztési tervekről és a városrehabilitációs programról. Az aktuális és gyakran frissített honlap segíti a kommunikációt a lakosok és a kormányzat különböző szintjei között. A nyílt fórumon lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy véleményeiket, ötleteiket, valamint észrevételeiket szabadon kinyilvánítsák, egyúttal alkalom nyílik a vélemények ütköztetésére is. Az IVS tervezése és kidolgozása idején két alkalommal lakossági fórum került megrendezésre, melynek során a lakosság véleményezte a fejlesztési elképzeléseket, s javaslatokat tett a stratégia kialakításával kapcsolatosan. Az akcióterületi fejlesztések még intenzívebb lakossági részvételt igényelnek. A lakóhelyi környezet tervezésekor és kialakításakor az önkormányzat többek között ötletpályázat meghirdetését tervezi a lakosság körében saját tervek készítésére, mely által az érintettek aktivitását kívánja növelni.

8.3.2. Civil szervezetek

A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérő és tömörítő, fontos érdekképviselő társadalmi, közösségi szereplők fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészíthetik ki egymás munkáját. Jelzik a településen felmerülő, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket, szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a

243


civil szervezetek közötti együttműködés is, amelynek alapját képezheti a jelenleg is működő Kistérségi Civil Fórum, mely segíti a városi imázs felépítését. Néhány egyesület már a tervezés során is bevonásra került, a terveket és a stratégiát is véleményezte, javaslataik ezek kialakításánál figyelembe vételre kerültek. Az önkormányzat nem csak a tervezés, hanem a megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsősorban az ESZA

típusú

tevékenységek,

szociális

szolgáltatások,

oktatási,

foglalkoztatási

programok

előkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában. 8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok

Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat működik. Feladatuk, kötelességük a helyi és a környéken élő nemzetiségiek nyelvi és kulturális hagyományainak megőrzése, jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. Az anyaországi kapcsolatrendszer, személyes kontaktus segítheti a kulturális együttműködés mellett a gazdasági élet szereplőinek nyújtandó információ áramlását is. A kisebbségi önkormányzatok segítenek az önkormányzatnak a testvérvárosokkal való kapcsolatokat fenntartani, ápolni és bővíteni kulturális, gazdasági és oktatási szinten. Közbenjárásukkal a kisebbségi lakosság is sikeresebben bevonható a fejlesztési folyamatokba. Segítségükre leginkább az ESZA típusú tevékenységek keretében lehet számítani, például hagyományőrző és egyéb kulturális rendezvények szervezésével járulhatnak hozzá a helyi kötődés erősödéséhez. 8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények Az Integrált Városfejlesztési Stratégia komplexitása következtében a stratégia tervezési és magvalósítási folyamatába is szükséges a különböző szakhatóságok és egyéb intézmények bevonása. A tervezési folyamatban egyrészt a fejlesztendő területek és funkciók meghatározásába, valamint az intézkedést igénylő problémák feltárásába, másrészt a fejlesztések és az intézkedések tervezésébe szükséges a különböző országos, regionális és helyi szintű szervezetek, a szakhatóságok és intézmények bevonása. A fejlesztések, intézkedések végrehajtásakor elsősorban a helyi szakhatóságok és intézmények bevonása válik szükségessé. A tervezés folyamán szükséges együttműködni az országos és a regionális fejlesztési tervekhez való illeszkedés érdekében az Önkormányzati Minisztériummal, illetve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. Szintén szükséges a kapcsolatfelvétel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, az önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségeinek kiszélesítése, illetve a forrástervezés és ütemezés érdekében. A szakhatóságok bevonása a tervezési folyamatba egyrészt a szakpolitikailag megalapozott fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához, másrészt a fejlesztések gyorsabb, gördülékenyebb engedélyezési eljárásának érdekében szükséges. Egyéb szakmai szervezetek a

244


probléma feltárás, például (védőnő, gyermekvédelem, munkaügy) a szegregáció szempontjából veszélyeztetett területek észlelésében lehetnek segítségül. A helyi szervezetek, hatóságok, szakhatóságok részvételével a problémák megoldására workshopok kerülnek megrendezésre, illetve a szervek, szervezetek részt vesznek az akciótervek elkészítésében is. Szintén fontos bevonni mind a tervezésbe, mind a megvalósításba a különböző helyi intézményeket. A megvalósítás során velük elsősorban a soft projektek kapcsán indokolt együttműködni pl.: az identitástudat erősítése érdekében az oktatási intézményeket helytörténeti ismeretek verseny, vagy helytörténeti napok szervezése érdekében. Természetesen a szakhatósági partnerek bevonásakor is számolni kell akadályozó tényezőkkel, problémákkal, így számítani kell a különböző szakpolitikai irányvonalak és jogszabályok változásaira.

8.3.5. Vállalkozások

A vállalkozói szektor tekintetében a bevonásra kerülő csoportok között különbséget kell tenni. A KKV-k elsősorban a fejlesztések célcsoportjait adják, míg a fejlesztésekben kisebb tőkeerővel tudnak részt venni. A tőkeerős nagyvállalatok

bevonása a

fejlesztések

tervezésébe egyrészt a beruházások

összehangolása miatt, másrészt a mozgósítható, jelentős lobbyerő miatt elengedhetetlen. Szintén fontos a tőkeerős beruházások, mint jövedelemtermelő tevékenységek megvalósításához szükséges jelentős forrás lehetőségek bevonása a fejlesztésekbe. Mindkét vállalkozói csoport bevonása szükséges a problémák (elsősorban a munkanélküliség) okainak feltárása és a megoldások közös keresése (pl.: képzési programok kifejlesztése) érdekében. 8.3.6. Környező települések

A környező településekkel való együttműködés több szempontból is indokolt. A fejlesztések tervezése folyamán fontos feltérképezni a települések közötti funkciók megosztottságát, illetve az esetleges hiányosságokat vagy éppen a túlkínálatot (pl.: hiányos egészségügyi, szociális, oktatási rendszer). A fejlesztéseket a fenti felméréssel összehangolva kell meghatározni. Szintén fontos az együttműködés az esetleges nagyobb mérvű közös projektek megvalósításában pl.: hulladékkezelés, ivóvízbázis védelem, ivóvízminőség javítás stb. Békéscsabának megyeszékhelyként a környező településeket fontos bevonnia a lakosság tájékoztatása érdekében is, hiszen a város egyrészt közigazgatási központ, másrészt a térség munkahelyeinek és középiskoláinak jelentős része található a városban. Így a fejlesztések a

245


békéscsabai lakosságon túl a környező településeken élőket is nagymértékben érintik. Szintén szükséges együttműködés kialakítása a különböző soft elemek megvalósításában a helyi identitástudat erősítése, illetve bizonyos problémák feltárása, megelőzése érdekében (fesztiválok szervezése, egészségnapok stb.).

8.4. V ÁROSFEJLESZTŐ T ÁRSASÁG 8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása a közgyűlés feladata. A közgyűlés fogadja el többek között a Hosszú távú Településfejlesztési Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti és Szabályozási Tervet, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 19/2007 (V.2.) KGY. rendelet értelmében tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. A városfejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Stratégiai-Fejlesztési

Osztálya

végzi,

a

fejlesztések

előkészítésében

és

megvalósításában

együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményekkel. Stratégiai-Fejlesztési Osztály feladatai: 

az önkormányzat fejlesztéseinek rövid távú, illetve stratégiai tervezésével kapcsolatos koordinációja,



a közgyűlés által jóváhagyott önkormányzati beruházásokkal és az önkormányzat intézményeit érintő felújításokkal összefüggő lebonyolítói teendők,



a fejlesztésekhez szükséges külső források, támogatások bevonásával,



a közbeszerzésekkel,



az önkormányzati vagyoni ügyekkel és az önkormányzati tulajdonrésszel működő vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása.

A Stratégiai-Fejlesztési Osztályhoz tartozó csoportok: 1. Beruházási Csoport 2. Közbeszerzési Csoport 3. Projektmenedzsment Csoport

246


Az osztály munkaszervezetéhez tartozik a Városépítészeti Csoport is, amely közvetlenül a polgármester és a jegyző irányítása alatt álló szervezeti egység. A csoportot a városi főépítész vezeti. Külön csoportba nem szervezett vagyonkezelési feladatok: 

önkormányzati vagyon hasznosítása (pl. bérbeadás), értékesítése,



tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő feladatok,



önkormányzati

tulajdonú

vagy

önkormányzati

részvétellel

működő

gazdasági

társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása, 

az önkormányzat portfoliójának kezelése,



településfejlesztési célokhoz szükséges ingatlanok megszerzése,



versenytárgyalások, árverések lebonyolítása,



az önkormányzati vagyonbiztosítással kapcsolatos ügyek intézése.

Városüzemeltetési Osztály általános feladatai: Az osztály elvégzi a helyi vízgazdálkodással, a közlekedéssel, hírközléssel, városgazdálkodással, parkgondozással, közművekkel, közterületek, utak használatával, kezelésével, tisztántartásával, a forgalmi rend kialakításával és megváltoztatásával kapcsolatos tervegyeztetési, szervezési, ellenőrzési és egyéb, a feladatkörébe utalt üzemeltetési feladatokat. Az osztály előkészíti az önkormányzat kommunális igazgatással, vízrendezéssel és csapadékvíz elvezetéssel,

csatornázással,

a

helyi

közutak

és

közterületek

fenntartásával,

a

helyi

tömegközlekedéssel, az egészséges ivóvíz, a közvilágítás biztosításával, az emberi környezet védelmével és a természetvédelemmel kapcsolatos döntéseit. Javaslatot készít az ilyen célú beruházások, felújítások végrehajtására. Az osztály közreműködik a feladatkörét érintő; pénzügyi támogatás elnyerésére irányuló pályázatok szakmai részének elkészítésében és a közbeszerzési eljárások előkészítésében. Az osztály gondoskodik az önkormányzat tulajdonában lévő és a Polgármesteri Hivatal által használt Szent

István

tér

7.

sz.

alatti

épület

(Városháza)

állagmegóvásáról

és

karbantartásáról,

üzemeltetéséről, valamint figyelemmel kíséri a Szabadság tér 11-17. szám alatti, a Polgármesteri Hivatal elhelyezését szolgáló önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatát. A városfejlesztés egyéb szereplői Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992. november 20-án alakította meg a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t azzal a céllal, hogy segítse a helyi kis- és középvállalkozások létrejöttét és működését, teremtse meg az ehhez szükséges feltételeket, illetve vegyen részt a város

247


gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. A helyi vállalkozások létrejöttének elősegítéséhez és működéséhez egy méretében, funkciójában és elhelyezkedésében alkalmas, ám jelentős felújításra és bővítésre szoruló ingatlant biztosított az önkormányzat, amit a vállalkozás pályázati pénzeket elnyerve korszerűsített. A Vállalkozói Centrum Kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központ és Inkubátorházat hozott létre és működtet non-profit jelleggel, amelyen keresztül infrastruktúrát - iroda, műhely, üzlet- és raktárhelyiséget és komplex tanácsadási, szakértői szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak kedvező áron. Az inkubátorház elsősorban a kezdő, illetve a negyedik évüket még nem betöltött 2

vállalkozásokat segíti és részesíti előnyben. Kezdetben 2.359 m -en 16 vállalkozás indult, a szolgáltatásokat főleg kereskedők, kisebb arányban pedig termelő-szolgáltató vállalkozók vették igénybe. Az Almáskerti Ipari Park a másik legnagyobb gazdaságélénkítő projektje a Kft.-nek. Megvalósításával, a város megbízása alapján 2000. januárjától foglalkozik a cég. A fejlesztést, azaz a teljes körű közműberuházást 2001. I. félévében, öt hónap alatt valósította meg a vállalkozás. Az Almáskerti Ipari Park beruházása mintegy 250 millió forintos nagyságrendű. A 19 hektárnyi terület a 44-es főközlekedési út Budapest felöli városi bevezető szakasza mellett helyezkedik el. A teljes terület mintegy 6%-a vár még befektetőre, a többi terület hasznosult. A vállalkozás egy PHARE pályázatra elkészítette a területen létrejövő mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációs központ tervét, amely egyúttal az Inkubátorháznak is egy következő lépcsője. A beruházás a 2004. év végére megvalósult. Modern mintaüzemi infrastruktúra jött létre a zöldség/fűszer és a kisüzemi húsfeldolgozás területén. Az Almáskerti Ipari Park teljes betelepülése rövidtávon (3 év) jó eséllyel megvalósul. Az ipartelepítő infrastruktúra kialakításának következő területe az Északi ipartelep, melynek kialakításában a Kft. szintén részt vesz. A közüzemi infrastruktúrával ellátásra kerülő iparterület mind külső befektető vonzó helyszínként szolgál, mind saját, önálló kockázati tőke befektetésekhez megfelelő terepet biztosít. A társaság alacsony (4 fő adminisztratív és 5 fő technikai) létszámmal, de jelentős beruházási és projektmenedzselési

tapasztalattal

rendelkezik,

amire

szervezetileg

tovább

lehet

építkezni.

Létszámában bővülve a cég alkalmas városfejlesztési projektek megvalósítására, városfejlesztési társaságként való működésre. A vállalkozás helyzete A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2008-ban 16. teljes gazdasági évet kezdi az 1992-es alapítása óta. A 3 millió Ft törzstőkével létrehozott vállalkozás többszöri alaptőke emelésen keresztül, 2001-ben 124,5 millió Ft-os jegyzett tőkéjű lett. A társaság jelentős befektetett eszközökkel rendelkezik, melyek döntő többségükben tárgyi eszközök: az Inkubátorház új csarnokai és a Szigligeti

248


u. 6. sz. alatti Irodaház épülete, illetve a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park közüzemi infrastrukturális hálózata építéséhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A vállalkozás döntő árbevételei két fő tevékenységi körből származnak, ami az ingatlan bérbeadás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, illetve az ipari park fejlesztése, telekértékesítés. Szolgáltatási tevékenységében

kiemelendő

az

inkubátorházi

kis-és

közepes

vállalkozásoknak

nyújtott

adminisztratív, ügyviteli, működési és tanácsadási szolgáltatás. Innovációs ügyfélszolgálatot működtet az ipari parki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központban a térség érdekelt vállalkozásai támogatására. Pályázatírói tevékenységet folytat, mellyel forrásokat teremt működéshez, illetve saját és a tulajdonos önkormányzat gazdaságfejlesztő beruházásaihoz. A bérbeadás 2

tekintetében kiemelkedő az Inkubátorház, amely közel 6.000 m -es bérbe adott területével az ország legnagyobb ilyen intézménye, meghatározó tagja a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének, aminek az országos elnökségi tagja a vállalkozás vezetője. Az inkubátorházi bérlők száma jelenleg 41, a telephelyen dolgozók száma 250-270 fő, az itteni vállalkozások összes árbevétele meghaladja a 2 milliárd Ft-ot. Az Inkubátorház kihasználtsága rövid időszakokat kivéve folyamatosan teljes, területének beépíthetősége elérte a maximális mértéket. A Szigligeti utcai irodaház mintegy 60 irodát magában foglaló épületében 20 bérlő tevékenykedik. A 2007-es év végén az irodáknak kb. 85%-a volt bérbe adva. A jelenlegi kihasználtság 97%. Másik fő tevékenység az Ipari Park fejlesztése és telek értékesítés, amely az Ipari Parkban egy összetett befektetés szervező, tanácsadó, üzemeltető és beruházás-lebonyolító szerepet takar. Az Ipari Parki területek 95%-a került eddig értékesítésre, amelyen elsőként a japán SMK cég beruházása valósult meg. Sajnos a magyar gazdaság tőkevonzó képességét felülmúlják a szomszédos középkelet európai országok, ami elsősorban kedvezőbb adórendszernek és alacsonyabb bérköltségnek köszönhető. Ennek, illetve közúti közlekedési hátrányoknak felróhatóan nem sikerült nagy foglalkoztató külföldi befektetőt megnyerni az Ipari Parkba, de döntően helyi vállalkozásokkal a park majdnem megtelt, illetve rájuk alapozva kisebb fejlesztés útján teljesen megtelhet. A Vállalkozói Centrum Kft. sok éves munkával megteremtett megfelelő gazdasági háttérrel és szerződésállománnyal, valamint saját és több, az önkormányzattal együttesen megvalósítható projekttervvel készül a követő évekre. MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya A város fejlesztésében közreműködik az MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya, akik a partnerség elveit szem előtt tartva moderátorként vesznek részt a tervezési munkákban.

249


Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. A részvénytársaságot az önkormányzat 1995. szeptemberében alapította az üzleti alapon hasznosítható önkormányzati vagyon működtetésére, azzal összefüggő feladatok ellátására. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (VAK Zrt.) 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég, így a tulajdonosi jogokat az önkormányzat döntéshozó testülete, a közgyűlés, valamint az általa megválasztott Igazgatóság és Felügyelő Bizottság gyakorolja. A szakmai együttműködés a gazdasági és pénzügyi területekre terjed ki. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal való gazdálkodás egy részéhez közgyűlési felhatalmazás szükséges, bizonyos jogkörökben az Igazgatóság dönthet. A cég saját vállalkozói tevékenységet is folytat, melyhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás, ezen ügyekben a cégvezető jár el. Békéscsaba Megyei Jogú Város a városüzemeltetési és köztisztasági feladatait

5 éves

keretszerződések keretében alvállalkozókkal végezteti el. Erre a célra létrehozott önkormányzati tulajdonú cég jelenleg nincs. Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület Az egyesület az 1985. évben alakult meg, amikor még nagyon kevés civil szervezet működött a városban. Az egyesület több mint két évtizedes munkáját nagyon sokan segítik, és sokan aktívan is bekapcsolódnak a városvédő munkába. Jelenleg az egyesületnek 119 egyéni és 24 jogi személyiségű tagja van. Az egyesület célja: a város védelme és szépítése, történelmi értékeinek megőrzése, a haladó hagyományok ápolása, a városlakók haza- és városszeretetének fejlesztése, aktivizálása. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Az egyesület feladatai: 

a város épített és természeti környezetének védelme;



a városszépítő, várostisztelő erők összefogása;



a

város

építészeti,

természeti

emlékeinek,

nevezetességeinek

bemutatása

sajtóközlemények, eseti kiadványok megjelentetésével; 

a város fejlesztését, szépítését célzó tervek társadalmi vitáján aktív közreműködés, a tervek ismertetése és elfogadtatása a városlakókkal, részvétel a tervek megvalósításában;



városépítési ankétok, előadások szervezése;



közösségi munkára mozgósítás az egyesület céljainak megvalósítása érdekében;

250




az egyesület céljának megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 6., 7. és 8. pontjában foglalt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: o

kulturális örökség megóvása,

o

műemlékvédelem,

o

természetvédelem.

A városfejlesztési tevékenységek kidolgozásában és megvalósításában mind a fejlesztések által érintett önkormányzati intézmények, mind az önkormányzati feladatok ellátását támogató cégek és további szervezetek vesznek részt, illetve működnek közre. 8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében városfejlesztő társaság létrehozása szükséges, melynek kapcsán a kiemelt projektekkel szemben támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat. A szervezet fő tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása. A városfejlesztő társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú, non profit gazdasági társaság formában működik. A városfejlesztésre szakosodott szervezet látja el az önkormányzat Stratégiai-Fejlesztési Osztálya által meghatározott, az illetékes bizottságok által elfogadott feladatokat. Az új szervezeti egységet az önkormányzat rendeleti úton hozza létre azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozásra kerül az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása, a városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei, törzstőkéje, a városrevitalizációs

fejlesztési források

ingatlangazdálkodás,

illetve

megszerzéséhez biztosítandó

fejlesztések

szabályozása,

a

önerő, az

vagyongyarapítás

akcióterületi nyereségének

felhasználása, valamint a vagyongazdálkodással, üzemeltetéssel foglalkozó szervezetekkel való együttműködések formái. A városrevitalizáció megvalósítását az önkormányzat a városfejlesztő társasággal megkötendő együttműködési megállapodással biztosítja, amely kiterjed a társaság díjazására, a vagyonkezelővel történő együttműködésre, az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjére, az éves beszámolás és az akcióterületi terv évente történő felülvizsgálatának rendjére, aktualizálására. A megállapodás szerint a társaság által megvalósított akcióterületi fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja, azokat az önkormányzat nem vonhatja el.

251


A társaság a fentieken kívül az akcióterületek revitalizációja érdekében befektetőkkel tárgyal, valamint szerződéseket köt az akcióterületeken megvalósuló fejlesztésekről. Az önkormányzat részéről minden esetben a városfejlesztő társaság vesz részt a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projektcég felállításában, amennyiben befektető bevonására kerül sor és a végrehajtás indokolja ezt. Az operatív irányítás a városfejlesztő társaság kompetenciája, míg az önkormányzati osztályok, bizottságok csak a revitalizáció stratégiai irányait határozzák meg, valamint ellenőrzik azok megvalósulását. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében a városvezetésnek szándékában áll, hogy városfejlesztő társaságként a már hatékonyan működő Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft.-t bízza meg, melynek kapcsán a kiemelt projektekkel szemben támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat. A Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft. fő tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.

252


A tervezett városfejlesztő társaság szervezeti ábrája

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület

Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.

MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya

Békéscsabai Városfejlesztési Kft.

Ügyvezető Komplex településfejlesztési ismeretek

Asszisztens Adminisztrátor

Városfejlesztési és pályázati menedzser

Jogi és közbeszerzési Szakértő Pályázati ügyintéző

Műszaki menedzser mérnök

253

Pénzügyi és adminisztrációs Menedzser Mérlegképes könyvelő


8.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI A város vezető szerepkört tölt be a kistérségben és a megyében is. Békéscsabának nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. Békéscsaba hangsúlyos

kérdésként

kezeli, hogy jó kapcsolatot alakítson ki

partnereivel,

környezetével. A kapcsolatrendszert három típusba lehet bontani: 

településen belüli kapcsolatok,



környező települések közti kapcsolatok,



testvérvárosi kapcsolatok.

A településen belüli kapcsolatok esetében a város számos civil szervezettel áll kapcsolatban, így a fejlesztési tervek kialakításánál figyelembe veszik ezen alapítványok, egyesületek véleményét, mivel ők közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság bizonyos részeivel. Néhány alapítvány, egyesület: 

AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány,



Békés Megyei Nők Egyesülete,



Békés Megyei S M -es Emberek KHSZ,



Békéscsaba Városi Nagycsaládosok Egyesülete,



Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége,



Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület,



Békéscsaba Városi Polgárőrség Egyesület,



Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület,



Csabai Civilek Irodája,



ÉFOÉSZ Békés megyei Egyesülete,



Közös Pont Egyesület,



Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete,



Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány,



Speciális Nevelésért Alapítvány,



Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete.

A városban nagy hangsúlyt kap a sport, több egyesület is működik. A város vezetése arra törekszik, hogy minél nagyobb arányban tudják ezeket a klubokat, egyesületeket támogatni, ezáltal ösztönözve a városban lakókat az egészséges életmód követésére. Néhány egyesület: 

Békéscsabai Atlétikai Klub,



Békéscsabai Belvárosi Diáksport Klub,

254




Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub,



Békéscsabai Előre Női Kézilabda SE,



Békéscsabai Előre Súlyemelő Club,



Békéscsabai Kerékpár Klub Közhasznú Egyesület,



Békéscsabai Röplabda Sportegyesület,



Béthel Alapítvány,



Egyensúly Szabadidő Klub,



Mentálhigiénés Egyesület,



Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete,



MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület.

A települések közötti kapcsolatrendszerre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a város, így alapelvek mentén alakult meg a Békéscsabai Kistérségi Társulás és a Közép-békési Centrum. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2008. január 1-jétől 6 településből áll: Békéscsaba, Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi, Szabadkígyós és Újkígyós. A Közép-békési Centrum, melyet Békéscsaba, Békés és Gyula városok alapítottak, szoros együttműködésén alapuló regionális fejlesztési alközpontot jelöl. Egy új típusú város-vidék kapcsolat megalkotásával és a határon átívelő kapcsolatok intézményes kiépítésével fejlesztési mintatérségként példát kíván mutatni az elmúlt másfél évtized gazdasági, társadalmi és területi átrendeződése során szerepválságba került középvárosok számára Magyarországon és az EU-ban egyaránt. A KBC-t alkotó települések 120 ezres lakossága szellemi – kulturális – gazdasági potenciálja a középfokú oktatás széles kínálatának kialakítása mellett a felsőfokú oktatás stabil alapját is jelenti. A települések diverzifikált turisztikai és kulturális fesztiválrendszert alakítottak ki, amely a megye pozitív külső megítélésében is fontos szereppel bír. A KBC fejlődésének azonban ennél sokkal nagyobb belső hatása van a megye egészére a lakosság számára történő urbánus körülmények megteremtése, az életpálya esélyek közelítése szempontjából. Ez, illetve az ökológiai tudatosság erősítése kedvező hatással lehet a megyéből történő elvándorlás csökkentésére, elsősorban a magasan képzettek vonatkozásában. Az alközpont elsődleges stratégiai célja, hogy helyi adottságokra alapozva kitörési pontot kínáljon úgy a közvetlenül érintett három kistérség, mint az egész megye számára. A fejlesztések nemzetközi vonatkozású stratégiai célja, hogy a Közép-békési térség a Békés–Arad fejlesztési tengely létrehozásával integrálódjon az EU-szintű regionális munkamegosztásba, és a határon átnyúló kapcsolatok által dinamizálódó gazdaság segítségével tartós növekedési pályára álljon. Békéscsaba nagyon jó kapcsolatot ápol a testvérvárosokkal. A nemzetközi együttműködésben való részvétel az önkormányzatok számára alapvető joggá vált (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján). Az önkormányzat nemzetközi együttműködésének legfontosabb területeit és kereteit a testvérvárosi kapcsolatok jelentik. A kapcsolatok létesítésének célja, hogy sokoldalú

255


rendszer kiépítésével és ápolásával alkalmat teremtsen a város és környék értékeinek bemutatására, valamint más országok, népek, közösségek tapasztalatainak, gyakorlatának megismerésére. Az együttműködés fontos elemeként fogalmazódik meg a teljes viszonosság, a kölcsönösség és az arányosság elve. A kapcsolatok tartalmát az egyes városokkal megkötött együttműködési megállapodások, szerződések tartalmazzák. Békéscsaba Megyei Jogú Városnak nyolc várossal van együttműködési megállapodáson alapuló, működő és kiépített kapcsolata.

Ország Szerbia-Montenegró Finnország Románia Szlovákia Lengyelország Németország Ukrajna Románia

Testvérváros Nagybecskerek (Zrenjanin) Mikkeli Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) Trencsén (Trenčin) Tarnowskie Gory Lutherstadt Wittenberg Ungvár (Uzshorod) Belényes (Beius)

Mikortól 1966 1981 1991 1992 1994 1995 1998 1999

Az euroregionális kapcsolatrendszerben az információcsere rendszeressé tétele, a kontaktusnapok lebonyolítása, az ehhez szükséges szervezeti rendszerek összehangolása javíthatja egy-egy térség fejlődését, valamint ismertségét. A fejlesztési alapirányok esetleges egybeesése a nemzetközi pályázatokon való sikeres együttműködésre, részvételre ösztönözhet. A város nemzetközi kapcsolataiban kiemelt fontosságúvá váltak az együttműködő települések (Treviso, Arad, Nagyvárad, Schenkenfelden, Krompachy, Lincoln stb.). Ez a kapcsolat jelentheti a regionális programokba, valamint a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetőségét, az együttműködés magasabb szintre való emelését.

8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztési céljainak eredményes megvalósítása, valamint az élhető, fenntartható város megőrzése érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltak, a tervezés során meghatározott célok teljesülésének, azaz a pénzügyi és fizikai megvalósulásnak folyamatos nyomon követése szükséges. A városvezetés településfejlesztési koncepciójához és egyéb tervezési dokumentumaihoz hasonlóan az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is folyamatosan, kétévente felülvizsgálja, szükség esetén aktualizálja. A monitoring tevékenység elsődleges célja, hogy figyelemmel kísérje a fejlesztések előrehaladását, a megvalósítást és annak eredményeit, valamint azt összevesse a stratégiában meghatározott fejlesztésekkel és célokkal. A monitoring tevékenység információk és adatok gyűjtésére szolgál, melyek egyfelől lehetővé teszik az elért eredmények nyomon követését, másfelől elemzések

256


segítségével fényt deríthet arra, hogy egy-egy fejlesztés végrehajtása megfelelő irányban és intenzitással halad-e. A stratégia monitoring tevékenysége által használt eszközökkel szemben támasztott követelmények: 

komplexitás,



többszintűség,



igazodás a programciklushoz,



indikátor központúság,



megbízhatóság,



megalapozottság,



pártatlanság,



függetlenség.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában az egyes projektekhez, fejlesztésekhez és intézkedésekhez számszerűsíthető indikátorok kerültek hozzárendelésre, rögzítve a kiindulási értékeket és a célértékeket. A monitorig egyfelől ezen indikátorok felülvizsgálatát jelenti, melyek segítségével 

a stratégia végrehajtásáért felelős intézmény,



a projektmenedzser és



a finanszírozó is tiszta képet kap a fejlesztések megvalósulásának alakulásáról.

A szakmai monitoring célja, hogy megfelelő eszközökkel folyamatosan mérhető legyen a projekt szakmai előrehaladása, és ezáltal kontrollálhatóvá válik, hogy a megvalósítás különböző fázisai összhangban vannak-e a kitűzött célokkal és ütemezéssel. A szakmai monitoring az alábbi fő elemek vizsgálatából áll: 

a városfejlesztés keretében folytatott tevékenységek megfelelő ütemben és minőségben valósultak meg,



a teljesítés a stratégiában rögzített célok megvalósítását célozza,



az indikátorok értéke az ütemezésnek megfelelően alakul-e,



horizontális célok megvalósultak-e,



eleget tett-e a stratégia végrehajtásáért felelős intézmény a tájékoztatási kötelezettségeknek,



a stratégiában foglaltak megvalósítása során felmerültek-e kockázati tényezők,



a tevékenységek, eszközök, költségek összességében összhangban vannak-e a hazai és EU jogszabályokkal.

A monitoring tevékenység befejezését követően az illetékes csoport jelentéskötelezettségének tesz eleget. A beszámolóban korrekciós intézkedési javaslatokat dolgoz ki a stratégiát felülvizsgáló egység. A javaslatokkal módosított, kiegészített Integrált Városfejlesztési Stratégia előterjesztésre kerül a szakági bizottságokhoz, valamint a közgyűléshez.

257


9. IRODALOMJEGYZÉK

1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási minőségirányítási programja 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatást Érintő Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terve 2007-2013. 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008-2015. 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és Sporttámogatási Rendszere 2008-2011. 6. Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve – Helyzetelemzés 2008-2011. 7. Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciója 8. Jamina-kutatás – Közösség felmérés egy békéscsabai városrészről 9. Tanyaprogram 2008 (Békéscsaba) 10. Társadalmi és Térbeli Kirekesztettség Békés Megyében 11. Társadalmi és Térbeli kirekesztettség Békés megyében 2004.

258

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013

Recommend Documents