BEBIZTOSÍTOTT KARRIER:
A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA
BEBIZTOSÍTOTT KARRIER: A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA A közösségi média életünk szinte minden területét átszövi, legyen szó akár a legfrissebb hírek bejelentéséről, akár társasági meghívók kezeléséről – vagy éppen álláskeresésről. Valamikor az volt az uralkodó nézet, hogy egyes közösségi platformok kifejezetten szakmai, míg mások inkább magánéleti célra szolgálnak, azonban az igazság az, hogy a határok mára már kezdenek összemosódni. A közösségi média platformok száma több százra tehető, de vajon tisztában vagy vele, miként használhatod a közösségi médiát szakmai profilod erősítésére és hogyan érheted el, hogy a megfelelő emberek tudomást szerezzenek tudásodról és képességeidről? Ha nem, akkor olvass tovább – ez ma már olyan alapvető ismeret, amelyet te sem nélkülözhetsz.
93
%
A HR-esek 93%-a használta a LinkedIn-t a szakemberek felkutatására
89
54
%
a toborzásban – ma már ez az alap
Twitter
A bizonyult a leghatékonyabb eszköznek a szakemberek több mint felének (54%-ának) felkutatásában.
A közösségi toborzás világát továbbra is a LinkedIn uralja 93 %-os elfogadottsággal, míg a Facebookot használók aránya 66 %. A vállalatok kétharmada különféle ösztönzési pro gramokkal bátorítja alkalmazottait új munkatársak beajánlására illetve közvetítésére. Forrás: Jobvite 5. éves Közösségi Toborzás Felmérése
A sikeres közösségi médiaszereplés kulcsa:
%
A toborzók 89%-a helyezett el jelöltet a LinkedIn-ről
A közösségi média súlya már nem növekszik
Légy hiteles: légy az, akinek mondod magad, légy őszinte, mivel a
közösségi médiában a tömeg messziről kiszúrja a szélhámosokat;
Légy releváns: gondold végig, milyen tartalmat osztasz meg, és
hogy vajon az adott platform/oldal a legmegfelelőbb-e a számodra;
Légy következetes: az nem működik, hogy egy jelölt szakemberként
4 megkérdezett toborzóból 1-nek sikerült már
Facebook-on talált jelöltet alkalmaznia
jelenik meg a LinkedIn-en, miközben káromkodik a Twitteren és részegen vigyorog a Facebookos fotóin;
Légy helyénvaló: csak olyasmit mondjál, amiről egy személyes
interjú során is beszélnél;
Legyenek kapcsolataid: számít, hogy kivel kerülsz kapcsolatba és
mit mondasz; nem csak az a fontos, amit tudsz, de az is, hogy kit ismersz; ahogy a mondás tartja, „embert barátjáról”.
2
BEVEZETÉS A közösségi média életünk szinte minden területét átszövi, legyen szó akár a legfrissebb hírek bejelentéséről, akár társasági meghívók kezeléséről – vagy éppen álláskeresésről. Valamikor az volt az uralkodó nézet, hogy egyes közösségi platformok kifejezetten szakmai, míg mások inkább magánéleti célra szolgálnak, azonban az igazság az, hogy ezek kezdenek összemosódni. Legyen az a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn, ma már sokan használják a közösségi médiumokat arra, hogy személyzeti tanácsadókkal vagy potenciális munkaadókkal kerüljenek kapcsolatba, azonban ahhoz, hogy ezeket az oldalakat szakmai illetve karrierszempontból valóban az előnyünkre fordíthassuk, kellhet – és rendszerint kell is – némi rutin. A közösségi média platformok (oldalak) száma több százra tehető, és a közösségi média elterjedtségének fényében igen valószínű, hogy te is használsz párat közülük, de vajon tudod, hogyan tartsd fenn saját hírneved a szakmai közösségen belül hosszabb távon? Tisztában vagy vele, miként használhatod a közösségi médiát szakmai profilod erősítésére és hogyan érheted el, hogy a megfelelő emberek tudomást szerezzenek tudásodról és képességeidről? Ha nem, akkor olvass tovább – ez ma már olyan alapvető ismeret, amelyet te sem nélkülözhetsz.
A vezető közösségi oldalak Facebook: Emberek, cégek, márkák, termékek és állami szervek hatalmas online közössége és hálózata. Leginkább meglévő ismerősökkel való kapcsolattartásra alkalmas, mivel ha valakit „ismerősnek” jelölünk, azt az illetőnek „el kell fogadnia” ahhoz, hogy a kapcsolat létrejöjjön. Az olyan helyi oldalak, mint például a kínai Weibo, hasonló funkciókkal és jelentős helyi felhasználói bázissal rendelkeznek.
Twitter: Mikroblog oldal, ahol a felhasználók maximum 140 karakterből álló bejegyzéseket („tweet”) tehetnek közzé. Jó lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljünk olyanokkal, akiket nem ismerünk (kivéve, ha a profiljuk védett, de ez kevésbé jellemző). LinkedIn: A világ legnagyobb szakmai hálózata, amelynek célja Jeff Weiner vezérigazgató szavaival élve „összehozni a tehetséget a lehetőséggel” (Fortune magazin, 2013. július 1.). Az önéletrajzod alkotja a felhasználói profilod, és a LinkedIn az a hely, ahol az ember más vállalatokat, cégvezetőket, öregdiák csoportokat vagy éppen személyzeti tanácsadókat követhet, és figyelheti az aktuális álláslehetőségeket. Google+ és Hangouts: Olyan közösségi hálózat, ahol a felhasználók szakmai és személyes kapcsolataikat egy helyen ápolhatják, mivel lehetőségük van azok elkülönítésére a „körök” („circles”) funkció segítségével. A Google+ nyomon követi felhasználói tevékenységét számos más oldalon, lehetővé teszi a gyors és hatékony együttműködést, és olyan alkalmazásokat is magában foglal, mint például a Hangouts, ahol a felhasználók virtuális megbeszéléseket folytathatnak. Tumblr: Vizuális blog oldal, ahol rövid szövegeket, képeket és videókat tehetünk közzé és oszthatunk meg másokkal. A hagyományosan inkább a fiatalabb generációk körében népszerű oldalt nemrég felvásárolta a Yahoo, aminek eredményeként vélhetően egyre szélesebb körben használják majd mind márkák, mind pedig magánszemélyek szakmai célra.
YouTube: Még mindig a világ legnagyobb videó megosztó oldala, bár egyes kisebb közösségi alkalmazások, mint például a Vine vagy az Instagram szintén komoly felhasználói bázissal rendelkeznek. Itt követhetjük a számunkra érdekes videók közzétevőit, tartalmakat oszthatunk meg egymással és kommenteket fűzhetünk mások bejegyzéseihez.
3
TÉNYLEG MINDENKI EZT CSINÁLJA A közösségi médián keresztül történő toborzás vagy álláskeresés többé már nem olyasmi, amit „mások” csinálnak – napjainkban már ez a megszokott. A Jobvite cég ötödik éves Közösségi toborzás felmérése szerint a közösségi média súlya már nem növekszik a toborzásban – ma már ez az alap. A közösségi toborzás világát továbbra is a LinkedIn uralja 93 százalékos elfogadottsággal, míg a Facebookot használók aránya 66 százalék. És minthogy a vállalatok kétharmada különféle ösztönzési programokkal bátorítja alkalmazottait új munkatársak beajánlására illetve közvetítésére, a közösségi toborzás komoly üzletté vált.
A közösségi állásvadászat különösen fontos, ha olyan iparágban vagy területen dolgozol, ahol a közösségi média központi szerepet játszik a munkádban – ilyen például a média, a digitális ipar, a marketing, a kommunikáció, a politika és a felsőoktatás. Talán nem egyformán, de valamennyi szektor kapcsolódik a közösségi médiához – például szakmai testületek, egyesületek, állásportálok vagy cégek révén – vagyis mindenki számára adott a „bejutás” lehetősége, függetlenül attól, hogy milyen jellegű munka iránt érdeklődsz.
Ami azt illeti, a passzív jelöltek munkavállalói ajánlások és közösségi kapcsolatépítés segítségével történő toborzása a legnépszerűbb taktika a más munkáltatókkal folytatott versenyben. Tehát minél többen vannak tisztában a közösségi médiában a képességeiddel és minél többen tartanak hitelesnek és megbízhatónak, annál jobb.
4
Legyél ott, ahol a toborzók megtalálhatnak* A személyzeti tanácsadók
93%-a használja a LinkedIn-t
álláskeresők felkutatására;
89%-uk vett már fel embert ezzel a módszerrel; A Twittert a szakemberek több mint fele (54%) használja
álláskeresők felkutatására;
Minden negyedik megkérdezett személyzeti tanácsadónak sikerült már jelöltet találni a Facebookon.
*Forrás: Networking infografika
5
A LOGIKUS MEGOLDÁS Nem mintha a munka és a magánélet közötti határ nem mosódott volna el eléggé már korábban is, ám a közösségi média határozottan felgyorsította a folyamatot.
A legtöbb munkahelynek illetve márkának van saját közösségi média profilja, és fontos, hogy a leendő munkatárs képes legyen megmutatni, mennyire érti és ismeri azt.
Munkahelyi kollégáink részei a közösségi hálónknak, a közösségi médiát pedig a cégek is használják üzleti célokra jó és rossz időkben (promóciók illetve vészhelyzetek esetén) egyaránt, és ez a szakemberek közötti kapcsolatteremtés eszköze is. Tegyük még hozzá ehhez a forgatókönyvhöz azt a tényt, hogy a technológiának köszönhetően egyre kisebbnek tűnő világunkban egyre könnyebb az elektronikus kapcsolattartás, és máris adottak a körülmények, hogy úgy vadásszunk állásokra világszerte, hogy fel sem kelünk az íróasztal mellől – vagy éppen a fotelből.
Ettől függetlenül, a közösségi médián keresztül folytatott álláskeresésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, mivel beszélni könnyű – az elmondottakat példákkal és tettekkel alátámasztani már annál nehezebb. Kapcsolatot teremteni viszonylag egyszerű, ám azon már dolgozni kell, hogy a kapcsolatból valami kölcsönösen előnyös szülessen.
A személyzeti tanácsadók szintén jelezték már, hogy az így folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez, valamint rengeteg időt takarít meg, mivel a kommunikáció gyorsabb, a szűrés pedig egyszerűbb. Az e módszerrel álláslehetőségeket kereső és leendő főnökeikkel illetve munkatársaikkal kapcsolatba kerülni igyekvő jelöltek szempontjából pozitívum, hogy mire elkezdenek dolgozni az adott pozícióban, már kialakul egyfajta ismeretség és elkötelezettség.
Legyél proaktív és tegyél erőfeszítéseket, ápold a kialakított kapcsolatokat éppen úgy, ahogy a „való világban” tennéd. A közösségi média (ahogy a neve is mutatja) egy közösségi tevékenység. Nem működik magától. Az, hogy mit hozol ki belőle (mint az élet legtöbb területén) attól függ, hogy mennyit vagy hajlandó tenni érte.
6
A SZEMÉLYES MÁRKÁNAK SÚLYA VAN Építsd fel saját személyes márkádat – pont úgy, ahogy egy vállalat teszi a termékével. A személyes márkák és a közösségi médiában kialakított márkák már nem különülnek el úgy, mint egykor, és fontos, hogy valakinek milyen a reputációja a közösségi médiában és milyennek látják ott mások, hiszen ez alapján ismerik – és ítélik – meg őt magát és azt, hogy mit tud, mihez ért. Az idősebb generációk tagjai nemigen „haverkodtak” volna a főnökkel a közösségi hálón, pedig ma ez megszokott. A dolog árnyoldala ugyanakkor az, hogy bár a fiatalabb korosztályok a közösségi médiával nőttek fel, nem ismerik a „klasszikus” viselkedési szabályokat, vagyis hogy miről beszélünk a munkahelyen, és miről nem. Az álláskeresők számára adott a lehetőség, hogy a közösségi médiában bemutassák ismereteiket, tehetségüket és elképzeléseiket, a kihívás azonban az, hogy mindezt hitelesen tegyék. Az a helyzet, hogy a személyzeti tanácsadók nagy valószínűséggel még a személyes interjú előtt ellenőrzik az egyes jelöltek online profilját, hogy meggyőződjenek róla, nincs-e ott olyasmi, amit ügyfelük helytelennek vagy kockázatosnak találhat. A munkáltatóknak szintén el kell gondolkodniuk azon, milyennek látják online márkájukat az Interneten kutató álláskeresők. Érdemes például rendszeres információkat, friss híreket közzétenniük, és
megfelelően reagálniuk az online érkező fogyasztói megkeresésekre és esetleges reklamációkra. Ha egy cég inaktív a közösségi médiában, akkor lehet, hogy nem is annyira innovatív, mint ahogy azt a honlapja állítja. A legtöbb jelölt az interjút készítő bizottság tagjainak is utánanéz az Interneten, így a róluk elérhető információknak is pozitív képet kell sugallniuk. A közösségi márka megfelelő kialakítása és védelme érdekében mind az álláskeresőknek, mind a munkáltatóknak érdemes odafigyelniük az következőkre:
Hitelesség: légy az, akinek mondod magad, légy őszinte, mivel a közösségi médiában a tömeg messziről kiszúrja a szélhámosokat; Relevancia: gondold végig, milyen tartalmat osztasz meg, és hogy vajon az adott platform/oldal a legmegfelelőbb-e a számodra; Következetesség: az nem működik, hogy egy jelölt szakemberként jelenik meg a LinkedIn-en, miközben káromkodik a Twitteren és részegen vigyorog a Facebookos fotóin; Kapcsolatok: számít, hogy kivel kerülsz kapcsolatba és mit mondasz; nem csak az a fontos, amit tudsz, de az is, hogy kit ismersz; ahogy a mondás tartja, „embert barátjáról”; Helyénvalóság: csak olyasmit mondjál, amiről egy személyes interjú során is beszélnél.
7
„Légy hiteles – állj ki amellett, aki vagy, és ne mondj olyat, amit nem tudsz felvállalni és alátámasztani.” [Egy résztvevő kommentje a „Közösségi média a toborzásban – csak egy lufi?” témában a #truLondon rendezvényen]
8
A SIKER KULCSA AZ INFORMÁCIÓGYŰJTÉS A közösségi médiában folytatott állásvadászathoz szükséges ismeretek közül talán egy sem olyan fontos, mint az, ha tudjuk, hogyan kell hatékonyan információkat gyűjteni. Két oka is van annak, hogy a közösségi média révén miért tehetsz szert előnyre a munkaerőpiacon: 1. Olyan híreket, információkat és kapcsolatokat szerezhetsz, amellyel mások esetleg nem rendelkeznek. 2. Nem elegen használják ki a közösségi média nyújtotta lehetőségeket és gyűjtik össze az elérhető információkat, tehát ha te így teszel, máris egy lépessel a többiek előtt jársz. Valóban mindenki (frissen végzettek, személyzeti tanácsadók, vezetők) számára adott a lehetőség, hogy akár munkáltatókról, akár másokról (vagyis az érdeklődési területükön dolgozó emberekről) információkat szerezzenek, és azt saját előnyükre fordítsák. A LinkedIn és Twitter profilok (továbbá a különféle blogok, digitális portfoliók és olyan oldalak, mint az about. me) révén korábban soha nem látott mennyiségű és mélységű információt gyűjthet össze mások karrierjéről, munkájáról és a tágabb értelemben vett munkaerőpiacról, megismerkedhetsz hozzád hasonló emberekkel és beszélgetésbe elegyedhetsz velük.
Állásinformációk összegyűjtése egyszerűen a közösségi média segítségével: 1. Keress rá a LinkedIn-en egy olyan pozíció megnevezésére, ami érdekel – pillanatokon belül szakemberek profiljainak egész sorát tanulmányozhatod olyan cégektől illetve iparágakból, ahol esetleg te is szívesen elhelyezkednél. 2. Írd be a saját iparágad érintő legutóbbi nemzetközi konferencia nevét, határozd meg, melyik az eseményhez kapcsolódó leggyakoribb hashtag (# jellel kezdődő „címke”), így megismerheted az aktuális témákat és munkaerő-piaci trendeket, illetve megnézheted, kik osztanak meg információkat, kommentelnek és formálnak véleményt az adott területen. 3. Saját Facebookos hálózatod vélhetően jobban ismered és jobban meg is bízol bennük – egy posztban kérdezd meg őket, hogy van-e bármelyiküknek ismerőse valamely téged érdeklő iparágban vagy olyan országban, ahová munka miatt elköltöznél, legyen az Írország vagy India. „Hol szeretnél tartani 10 év múlva? Nézd meg, mit csináltak mások. Rengeteg olyan állás van ma a piacon, ami egy éve még nem is létezett.” [Egy résztvevő kommentje a „Közösségi média a toborzásban – csak egy lufi?” témában a #truLondon rendezvényen]
9
10 TIPP A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN FOLYTATOTT ÁLLÁSKERESÉSHEZ 1. Higgy benne – ma már ez az állásvadászat és a karrierrel kapcsolatos információgyűjtés legelterjedtebb módja. 2. Hozz létre profilt legalább a három vezető oldal egyikén – LinkedIn, Twitter, Facebook – ha még nem tetted meg. 3. A profiljaiban mutasd be szakmai tapasztalatait olyan részletességgel, amelyet még felvállalhatónak tartasz. Twitteres bemutatkozásában és a Facebookon egyaránt említsd meg, mivel foglalkozol, és a lehető legnagyobb részletességgel töltsd ki teljes LinkedIn adatlapod. 4. A kereső funkciók segítségével tudj meg többet a téged érdeklő vállalatokról, cégvezetőkről, esettanulmányokról és iparági kulcskifejezésekről. Bátran hivatkozz rájuk és teremtsd meg a kapcsolatfelvétel lehetőségét. 5. Számos személyzeti tanácsadó és állásportál jelen van a közösségi médiában – kövesd a személyzeti tanácsadókat és állásportálokat, akár a tőlük kapott elektronikus hírlevelek alapján. Lehet, hogy hírlevelek csak hetente készülnek, a közösségi média azonban azonnali kapcsolatteremtést kínál.
7. Mutasd meg, mihez értesz – mindenkinek van valami megosztanivalója a munkájával kapcsolatban, tehát ha elértél valamit, tudsz vagy találtál valami érdekeset, hozd ezt a hálózatod tudomására. 8. Haladj a saját tempódban – teljesen rendben van, ha először inkább csak figyelsz és óvatosan ismerkedsz az egésszel, hiszen még sokat kell tanulnod. 9. Találd meg az egyensúlyt a szakmai tevékenység és a magánélet között. A közösségi médiában igen vékony a határvonal, beleértve azt is, hogy milyen hatással lehet egy komment vagy megosztás a karrieredre. Fontos, hogy megmutasd egyéniséged és személyiséged, de ne felejtsd el, hogy legalább ilyen fontos a reputáció is, és ami egyszer kikerül az Internetre, az ott is marad. 10. Tedd fel magadnak a kérdést: „Vajon fel tudnám/akarnám vállalni egy állásinterjú során is azt, amit éppen közölni készülök?”
6. Légy aktív – kérdezz, fűzz kommenteket blog bejegyzésekhez vagy eszmecserékhez, válaszolj kérdésekre, ossz meg információkat, kövess másokat, csatlakozz csoportokhoz, keress rá az interjúkészítők nevére.
10
KÖVETKEZTETÉS A közösségi média csak egy útjelző, és nem a cél. Bár ez nem mindenkire igaz, a legtöbb ember nem úgy nő fel, hogy nyilvános szereplésre vágyik – márpedig a közösségi média a nyilvános szereplés színtere. Egyesek számára ez komoly kihívás lehet, és felmerülhet a kérdés, hogy miként is viselkedjenek és mutassák be magukat. A közösségi média azonban egyúttal lehetőséget kínál, hogy olyanokkal is kapcsolatba kerülj, akiknek a köreibe másként nemigen jutnál be – személyzeti tanácsadó cégek ügyvezetőivel, nagyvállalatok felsővezetőivel, vagy éppen a LinkedIn-en követett cégekkel. Valamikor ehhez ténylegesen együtt kellett dolgozni ezekkel az emberekkel illetve cégekkel, napjainkban azonban
Úgyszólván bármilyen más nyilvános szerepléshez hasonlóan a közösségi média használatakor is fontos végiggondolni, mit akarsz közölni, hogyan akarod azt elmondani, és mi az „előadás” tényleges célja. Annak megértése, hogy miként képviselhetjük önmagunkat hitelesen illetve hogyan gyűjthetünk információkat és teremthetünk lehetőségeket a közösségi médiában ma már kulcsfontosságú ismeretanyagnak számít számos pozícióhoz. Csináld jól, és jelentős karrierelőnyre tehetsz szert.
lehetsz akár a világ másik végén, és mégis megtudhatod a véleményüket vagy közvetlenül kapcsolatba léphetsz velük. A közösségi média emellett arra is kiválóan alkalmas, hogy megtudd, milyen kapcsolatépítő rendezvények, karrierbörzék vagy konferenciák zajlanak az adott iparágban valahol a közelben. Ha pedig az adott rendezvény esetleg még sincs elérhető közelségben, valószínű, hogy valaki majd kommentel róla a közösségi médiában, így te sem maradsz le róla teljesen.
11
Crowdsourcing a Kelly szakértőin keresztül:
Stefan Renzewitz
Sally Hunter
Stefano Giorgetti
Lauren Clovis
Astrid Akse
Stefan a jelöltek felkutatásáért felelős operatív vezető az ún. DACH régióban (Németország, Ausztria és Svájc). Jelentős tapasztalatokkal bír karriertémájú rendezvények, munkáltatói márkaépítés és a jelöltekkel való kapcsolatépítés terén, beleértve a friss diplomásokat és fiatal szakembereket megcélzó kampányok tervezését és kivitelezését (üzleti, műszaki és informatikai területen).
Sally a kiszervezéssel és tanácsadással foglalkozó Kelly Outsourcing & Consulting Group (OCG) munkatársa, ahol a toborzási folyamatok kiszervezését irányítja az EMEA régióban, a kapcsolattartókon keresztül az ügyfelek felé tett ajánlatoktól kezdve egészen a HR átalakítással kapcsolatos tanácsadásig. Sally széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a humántőke szektorban, ahol több munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégnél töltött be vezető pozíciókat stratégiai ügyfélkapcsolat menedzsment illetve munkaerő-megoldások operatív megvalósítása területén.
Stefano a Kelly Services német leányvállalatának ügyvezetője, és a cég alelnöke. Sok éve dolgozik toborzási területen, jelenleg pedig a Kelly innovációs erőfeszítéseinek egyik élharcosa, aki azon fáradozik, hogy a közös munka a jelöltek és az ügyfelek számára is a lehető legpozitívabb élmény legyen.
Lauren marketing vezetőként dolgozik az EMEA régióban, ahol főként munkáltatói márkaépítéssel, a jelöltekkel folytatott kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozik. Lauren komoly szakmai háttérrel rendelkezik pénzügyi szakemberek toborzása terén, több ügyfélnél is segítette a munkaerőkölcsönzési megoldások hatékony megvalósítását kihelyezett tanácsadóként, és jelentős tapasztalatokat szerzett mind B2B, mind pedig B2C területen.
Astrid a Kelly Services EMEA régiójának HR vezetője. A toborzás területén szerzett több éves vezetői tapasztalattal a háta mögött jelenleg Astrid irányítja a HR tevékenységet az egész EMEA régióban. Astrid nemzetközi szemlélettel rendelkezik, és mostani feladatkörében egyebek mellett a belső toborzásért is felel.
A Kelly Services ígérete Különleges és különböző vagy másoktól, ettől leszel az, aki. Mi, a Kelly munkatársai tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki ugyanazt várja a munkájától. Akár pályakezdő vagy, akár sokévnyi tapasztalattal rendelkezel, mi elkötelezetten segítünk neked a megfelelő állást megtalálni. Napjaink új munkaerő-piaci világában az ember számos korábban nem látott nehézséggel szembesülhet, és nem könnyű rálelni a helyes útra. Ha karriered saját kezűleg kívánod menedzselni, a www.kellyservices.com oldalon sok hasznos információt találsz, ha pedig úgy döntesz, hogy közvetlenül hozzánk fordulsz, szenvedélyed és szakértelmed a miénkkel ötvözve mutatjuk majd az utat a következő kihíváshoz. Legyen ez akár egy rugalmas, időszakos állás vagy egy állandó pozíció, a Kelly segítségére minden lépésnél számíthatsz.
A Kelly Services számokban A Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) vezető szerepet játszik a munkaerő-piaci megoldások területén. Ügyfelei számára a Kelly® teljes körű kiszervezési és tanácsadási szolgáltatásokat, továbbá világszínvonalú munkaerő-kölcsönzési és közvetítési konstrukciókat kínál. Globális jelenlétének köszönhetően több mint 550.000 álláskeresőnek biztosít munkát évente. A társaság árbevétele 2011-ben elérte az 5,6 milliárd dollárt. Látogass el honlapunkra, vagy lépj velünk kapcsolatba a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter oldalain.
kellyservices.com A dokumentumban szereplő valamennyi védjegy jogosultja annak tulajdonosa. A Kelly Services az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó munkáltató. © 2013 Kelly Services, Inc.
12
