BÁTASZÉK-ALSÓNYÉK-PÖRBÖLY MIKROTÉRSÉGI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT VÁROSI ÓVODA INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Kompetencia: piros Törvény: türkizkék háttér Újonnan betett részek: sárga háttér Törvény+kompetencia

BÁTASZÉK-ALSÓNYÉK-PÖRBÖLY MIKROTÉRSÉGI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT VÁROSI ÓVODA INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Ajánlás

A bölcsek azt mondják, hogy a világban egy dolog biztos, a változás. Ezért nehéz a beteljesülés, mert amint elértük a kitőzött célt, már is megjelenik az új kihívás, az új cél, és ki-ki vérmérséklete szerinti lelkesedéssel elindul felé. Ez a mindennapi kihívás viszi elıre a világot, hajt, lelkesít, és cselekvésre késztet. Még is, ebben az állandó változásban kell lenni, valami állandó, és stabil dolognak, ami támaszt, kapaszkodót nyújt. Milyen kapaszkodók lehetnek? A hit, a szeretett? Mit is gondoljunk. Sokan sokféle módon határozták meg a világot, és benne az embert. Ha igaz a változás folyamatossága, akkor igaz az is, hogy újra, és újra végig kell gondolni értékeinket. Újra és újra pozícionálni kell magunkat, megérteni a „hívó” szavakat, a változás szükségességét, értelmét, mert a társadalomban csak akkor találhatjuk meg a helyünket, ha képesek vagyunk megfelelni az új kihívásoknak. Tudjuk, hol vagyunk, és merre tartunk. Az ember egy olyan társadalmi lény, aki a közösség erejével képes egy magasabb szintő értékesebb életre. Képes gondolkodni, amit elgondolt abban tud dönteni, ha döntött, tud cselekedni. Mert a gondolkodás, döntés, cselekvés hármasa teremti az új valóságot. Cselekedeteinket, erkölcsi alapon nyugvó értéktárunk legitimálja. Ezért fontos, hogy legyen értéktárunk, eszköztárunk, és raktárunk. Tanulnunk kell, hogy raktárunk teli legyen, hisz ez eszköztárunk merítı helye. Életünk akkor teljes, – a közösség élete is – ha nem más gondolkodik, és dönt helyettünk, mert akkor nekünk már csak a cselekvés, a végrehajtás marad, a produktum pedig nem lesz a miénk, mert kimaradtunk a „teremtésbıl”. Azért fontos a felelıs döntés, hogy a saját életünket tudjuk élni, és ne a külvilág determinálja sorsunkat. Fontos, hogy úgy tudjunk üzenni a jövınek, hogy közben a múlt értékeit is megırzzük. Ne más mondja meg, mi volt a múltunk, és ez által, ne más határozza meg a jövınket. Nyomot csak akkor hagyunk, ha alkotunk. Alkotni akkor tudunk, ha gondolkodunk, és idıben döntünk, az értékeink mentén. Kívánom, képesek legyünk túlnézni a hétköznapokon, a saját mikrovilágunkon, és legyünk részesei a „teremtésnek”. Megszülni Megszülni és felnevelni, létrehozni és nem kívánni, megalkotni és nem birtokolni,” Lao Ce

2

1. Intézményünk bemutatása

Óvodánk Nevelési Programját magunk készítettük, az óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei alapján, (255/2009 (XI. 20).megfelelve, a nemzeti etnika nevelés irányelveinek, illetve a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelveivel, • • •

Alapul véve és szem elıtt tartva gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a sajátos változó testi lelki szükségletek figyelembe vételét a gyermekeket megilletı jogok, az alapvetı szabadság tiszteletben tartását az egyenlı hozzáférés, egyenlı elbírálás, a lehetıségének, a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelési irányelveinek figyelembevételét

A célokhoz vezetı utat, módszertani szabadságunkkal élve, magunk választottuk, mindenkor szem elıtt tartva, hogy a gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, különleges gondoskodás és védelem illeti meg. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek, eddigi hagyományaink értékeink a különbözı innovatív pedagógiai törekvések, az óvodai neveléssel szemben támasztott társadalmi igények Programunk kidolgozása során a csoportok sokszínőségét, az óvoda sajátos arculatának kialakítását céloztuk meg. A játék elsıdlegességének érvényesítése mellett, kiemeltebben foglalkoztunk, a külsı környezet tevékeny megismerése, a környezet szeretetére, a környezet védelmére nevelés, a zenei nevelés, a néphagyományok fokozott érvényesítésével, a vizuális nevelés, mint a gyermekei önkifejezés sajátos megnyilvánulási formája, továbbá, kiemelt területként kezeljük az egészségnevelést, ezen belül, hangsúlyozottan a lelki egészség megalapozását, fenntartását. Legfıbb törekvésük az volt, hogy ismerje meg önmagát, hiszen ez mindennek az alapja. Erre épül a világ ismerete. Próbálja ki testi-lelki erıit, maga tapasztalja, miben gyönge, miben biztos. Egyéniségünknek megfelelıen, a magunk által választott módszerekkel, eszközökkel arra törekedtünk, hogy: • megırizzük a gyermekkor nyugalmát, derőjét, • biztosítsuk a gyermekek fejlıdését, • olyan tapasztalatokhoz juttassuk ıket, melyek segítik környezı világban való eligazodásukat. • Biztosíték erre: • az óvoda nevelıtestületének szakmai tudása, képzettsége, elkötelezettsége, sokféle értéket közvetítı és toleráló szemlélete, • az óvoda tárgyi felszereltsége.

3

2. Óvodáink arculata Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezését úgy alakítjuk folyamatosan, hogy jól szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megırzését, lehetıvé tegye mozgás-, és játékigényük kielégítését. Bátaszék Városi óvoda valamint az Alsónyéki és Pörbölyi tagintézmény közös szemléleti elemek alapján mőködnek. Célunk, hogy munkánkat magas szakmai színvonalon, partnereink elégedettségére végezzük, ennek érdekében törekszünk arra, hogy: • Szakmai tudásunk legjavát adjuk, • Munkánkban a gyermekszeretet, a gyermek ismerete és elfogadása domináljon, • A gyermek fejlesztése során minden gyermeket a teljesítıképességének a maximumára juttassuk. Szeretnénk ezt úgy tenni, hogy a gyermekek számára az óvodai évek a gondtalan gyermekkor évei legyenek, hogy a gyermek tevékenységeiben a játék, mint az óvodás gyermek alapvetı és legfejlesztıbb tevékenysége mindig hangsúlyos szerepet kapjon. Munkánk végzése során mindig szem elıtt kívánjuk tartani, hogy iskolára való felkészítés feladatának oly módon tegyünk eleget, hogy ez a gyermek javát szolgálja, és megkönnyítse a következı fokozatba való lépését. Mindamellett hogy fenti értékeket fontosnak tartjuk, hangsúlyosan fontos, hogy óvodáink önálló arculattal rendelkezzenek. Minden tagóvoda hangsúlyosan kezel minden nevelési területet: Emellett a bátaszéki óvodában háromféle arculat erısíti egymást: • Mővészeti nevelés • Az egészségnevelés • A néphagyományırzés. A Bátaszéki óvodában a német nemzetiségi nevelés mellett kiemelt helyet kap a mővészeti nevelés. Ezen belül a vizuális nevelés, - mely magában hordozza a rajzolást, festést, mintázást, plasztikai munkákat, képalakítást, konstruálást, mőalkotásokkal való ismerkedést, valamint a környezet alakítását is. A gyermek nem mővészetet tanul, hanem egyszerően életkorának megfelelı kifejezési, megjelenítési lehetıségeket, vizuális nyelvet sajátít el. Többféle technikával, munkafogással ismertetjük meg gyermekeinket, hogy gondolataikat, belsı világukat az ábrázolás síkján is kifejezhessék. Változatos helyeket biztosítunk az ábrázoló tevékenységhez. Az esztétikai nevelés érdekében a csoportszobák díszítésénél törekszünk a harmóniára és fontos szempont számunkra a természetes anyagok használata. A gyermekmunkákat értéknek tekintjük, elemzését folyamatosan végezzük. Az egészségnevelés: Célja, hogy a szülık, a család, az óvoda az egészségügy képviselıi ráhangolják a gyermekeket a természet, az épített környezet szeretetére, az egészséges táplálkozás, a szabad levegın tartózkodás, fizikai aktivitás fontosságára, az alapvetı személyi higiénére. Az óvodai nevelésnek minden rendelkezésre álló eszközével, minden tevékenységével a gyermekek testi, lelki és szociális egészségét kell szolgálnia. olyan egészséget védı, megırzı beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat kell alakítania, amelyek beépülnek a gyermek jövıbeli életrendjébe, és hozzájárulnak az egészségükkel kapcsolatos helyes döntésekhez. A lélek harmóniája az egyensúly megırzése kardinális kérdés, mert a jövı nem az emberen kívül, hanem benne rejlik. Mindannyiunk közös érdeke és feladata a lélekben szabad és ép lelkő emberek nevelése. 4

A néphagyományırzés: Ünnepeiben és hagyományiban a nemzetiségi és a magyar hagyományokat is ırzi. Célja: egymás kultúrájának és hagyományainak megırzése és tiszteletben tartása. Az arculat kiválasztásában szerepet játszott, hogy a településen még fellelhetık azon személyek, egyesületek és csoportok, akik még ırzik, ezeket, a hagyományokat. A nevelıközösség anyagot győjt a népszokásokról, ismerkedik a kézmővességgel, bıvíti anyanyelvi, zenei, és gyermekjáték ismeretét. A néphagyományırzı program célja: • A gyermek harmonikus fejlesztése, a néphagyomány-ápolás, természetóvás gazdag eszközrendszerével. • A gyermekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. • A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttmőködésével Az alsónyéki tagintézmény eddigi eredményeit megtartva, értékeit erısítve pedagógiai munkájában az ének-zeneineveléssel összefüggı néptánc és hagyományápoló programok, megvalósításával kívánja arculatát továbbfejleszteni. Pörbölyi Tagintézmény a környezeti adottságait kihasználva a természetvédelemre, környezeti nevelésre helyezi a hangsúlyt. Fontos feladat a különbözı jeles napok (víz-, föld-, madarak és fák-, állatok napja) - tartalma a gyerekek életkori sajátosságának megfelelıen kerüljenek kialakításra. A gyermekek figyelmének ráirányítása a szőkebb és tágabb környezet jelenségeire, az ott élı emberek életmódjára, kultúrájára. Az arculat építés látható jelei a városban elsısorban ünnepeinken és rendezvényeinken követhetık. Kiemelten a következıkön: Városi óvodák rajzkiállítása a Mővelıdési Házban. Szüreti mulatságokon óvodások részvétele. Május 1. Ünnepe (népek táncai és zenéi óvodások tolmácsolásában). Márton-napi fényünnep. Kiszeégetés - határjárás. Évzáró, gyermeknap. Mihály-napi hálaadás.

5

3. Gyermekkép Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni Véghelyi Balázs

Minden gyermek egyedi, indivídum, szociális lény, fejlıdı személyiség. Fejlıdését az öröklött tulajdonságok, a spontán és tervszerő környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodás gyermeknek igen sok vágya, igénye, szükséglete van. Egy részük biológiai, más részük pszichikus. A gyermek vágyait, szükségleteit különbözı tevékenységi formákban igyekszik levezetni, mi ehhez teremtjük meg a feltételeket. A gyermek személyiségébıl adódó belsı tényezık határozzák meg számunkra a fejlesztés irányát. Építünk a gyermek utánzási vágyára, nagyfokú kíváncsiságára. Segítünk kibontakoztatni önérvényesítési vágyát, amely az örömszerzés forrása. A mindennapos tevékenységek szokásainak kialakításával alakítjuk életrendjüket, növeljük biztonságérzetüket. Alakítjuk a környezet és természetbarát életvitelt, alapozó szokásokat. Sikeres és tudatos személyiségfejlesztés csak gyermeki személyiség ismeretében lehetséges, ez nevelésünk alapfeltétele. Mindenkor a gyermek érdekeit vesszük figyelembe, különös védelmet biztosítva nevelünk, mert így lehetıvé tesszük a gyermek személyiségfejlıdését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. Alaposan ismernünk kell a reánk bízott gyermekek világát, egyediségét. Fel kell ıket emelnünk, hogy lássanak és halljanak, s ha kell, guggoljunk le hozzájuk, hogy mi is lássuk és halljuk ıket. Akkor értjük meg, hogy mit kívánnak ık. A csodát kérik és várják tılünk, a segítséget a titkok megfejtéséhez Ha figyelmünk és tiszteletünk igaz, akkor ıszinte lesz minden megnyilvánulásuk és egyéniségüket fel nem adva, válnak emberré. A nyitott óvoda, a helyi társadalmi igényekhez igazodva, azok által befolyásolva elsısorban a gyermekek nevelését, a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Elsısorban a családok felé nyitunk, próbáljuk átérezni helyzetüket, keresni a kapcsolatot a gyermekek érdekében. Így biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlıdését, tevékenységek sorozatában eljuttatjuk a környezettudatos magatartási formák alkalmazásához. Mindent megteszünk azért, hogy a szülı nyomon követhesse gyermeke óvodai fejlıdését, megfigyelhessen, kérdezhessen, kérhessen, javasolhasson, kezdeményezzen. A nevelés aktív közremőködıje legyen Befogadó- inkluzív- nevelési szemlélettel, integrált szervezéssel, és differenciált módszertani eljárásokkal egyenlı esélyt teremtünk valamennyi bennünket választó óvodás gyermek számára. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erısítését,, elısegítjük a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását.. A hazájukat elhagyni kényszerülı (migráns) családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét. A sajátos nevelési igényő, a hátrányos-valamint halmozottan hátrányos helyzető és cigány kisebbséghez tartozó gyermekeket integráltan neveljük.

6

4. Programunk alapelve:

„Mindazt, ami bennünk van gyerekkorunkban ültették el bennünk.” Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

Gyermekközpontú, bizalomra épülı szeretetteljes, biztonságérzetet adó, befogadó, érzelemben gazdag, nyugodt, elfogadó, együttmőködésen alapuló óvodai élet megteremtése, a játék elsıdlegességének szem elıtt tartásával. A gyermek, fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg életkoronként, és egyénenként, változó testi és lelki szükségletek. figyelembevételével bontakoztatjuk ki a gyermek képességeit. Óvodai nevelésünkben ennek megfelelıen a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, az egyenlı hozzáférés, az egyenlı megítélés elvének alkalmazásával. Óvodai nevelésünkben a speciális gondozási, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok, illetve a nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı alacsonyabb fejlıdési szinten álló, érzékszerv i vagy mozgássérült, hátrányos helyzető, az elhanyagolt, a kiemelkedı képességő gyermekek nevelése megfelelı szakemberek bevonásával, közremőködésével valósul meg.

Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítésérıl, az érzelmi biztonságot nyújtó derős szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérıl; a testi a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermekközösségben végezhetı sokszínő-az életkornak és fejlettségnek megfelelı tevékenységekrıl, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı szabadjátékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó mőveltségtartalmak közvetítésérıl.

7

5. A program rendszerábrája

Egészséges, harmonikus gyermek Egészséges életmód Lelki egészség

Érzelmi nevelés szocializáció

Értelmi nevelés

Anyanyelvi nevelés

HH, és SNI nevelés

Nevelési, fejlesztési területek és tevékenységek NÉMET MŐVÉSZET Játék, játékba integrált tanulás Nn Munka jellegő tevékenység Irodalmi nevelés mese, vers Ének-zeneinevelés Vizuális nevelés, rajz, mintázás, kézimunka A külsı világ tevékeny megismerése Mozgás

NÉMET ÓVÓDAI NEVELİMUNKA PATNEREI CSALÁD

BÖLCSİDE

ISKOLA

EGYÉB

Eredmény

8

6. Intézményünk nevelési célja

Összefoglaló célrendszer

Célunk, hogy óvodánk befogadó intézmény legyen, ahol a szülıkkel együttmőködve, biztonságos környezetben nevelıdjön együtt a sajáto s nevelési igényő, a szociálisan hátrányos helyzető, a tanulási magatartási és beilleszkedési zavarral küzdı és a tehetséges gyermek. Az együttnevelésben részt vevı szereplık: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a nevelıtestület, és a nevelımunkát segítı szakemberek. Az egészséges életmód alakítása, egészséges, harmonikus, a gyermekek szükségleteibıl kiinduló személyiségfejlesztés, Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, a szabad játék és a játékban tanulás érvényesítése, Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, a környezet megszerettetése, mély természetszeretet alakítása, A mőveltségtartalmak, gyermekek egyéni fejlıdési ütemének megfelelı közvetítése. Az elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom érvényesítésével. Közös nevelési szemléletünket a kompetencia alapú nevelés hangsúlyozásával fogalmazzuk meg. A program alkalmazása során a gyermekek alkalmazkodni, lépést felvenni tudnak a következı oktatási folyamathoz, az iskolához., a következıkben felsorolásra kerülı célok megvalósításán keresztül Az elvek megvalósulását követelı óvónıi attitüd • Az ön – és továbbképzés. • Pedagógiai – módszertani szabadság megélése. A kompetencia alapú programcsomag alkalmazása során megélt pedagógia jellegő tapasztalatok kicserélése. Pedagógiai innovációban való részvétel. Programban rejlı élmények szerzése és megélése. Az anyanyelvi és az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A kulcskompetenciák megalapozása a személyiség kompetenciamodellje szerint (kognitív kompetencia, szociális kompetencia, személyes kompetencia, speciális kompetencia) A fejlesztés tartalmának az egyén fejlıdéséhez igazodó tervezése, alakítása. A minıségileg garantált felemelkedés esélyét biztosító óvodai ellátás megteremtése valamennyi gyermek számára. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása A kompetencia alapú nevelés fejlesztési területei szerinti feladatok megvalósítása A gyermekek és szülık emberi méltóságának tiszteletben tartása. A különbözıség felé fordulás természetessé válásának elısegítése. Célrendszer részletezése • A lakókörnyezet, a település sajátos értékeinek védelme, az örökérvényő emberi értékek megırzése • A szülıföldhöz való tartozás-kötıdés alapozása • A gyermekek érdekeinek mindenekelıtt való érvényesítése

9

•

Célunk: a családi nevelés elsıdlegességének biztosítása mellett, az azt erısítı és segítı óvodai nevelés, mely nevelı - fejlesztı intézményben folyik. • Nevelési célunk a gyermeki személyiség kibontakoztatása a játék elsıdlegességének biztosításával, a szabad játék megmarad a nevelés egyik fı eszközének. • Az óvodások harmonikus fejlıdésének elısegítése, komplex képességeinek fejlesztése. • Célunk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelı óvoda mőködtetése, ennek alapján a programunk középpontjában a gyermek áll, a boldog gyermekkort kívánjuk biztosítani. • A gyermekek egyéni, és életkori sajátosságainak figyelembe vétele, azon tulajdonságainak értékelése, amelyek csak rá jellemzıek. A hangsúlyt a különbözı módszerekkel történı egyéni fejlesztésre helyezzük. • Minden gyermeknek esélyt biztosítsunk a fejlıdéshez, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetben lévı gyermekekre. • A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztése, a másság elfogadására való nevelés. • A német nemzetiségi nevelés folyamán a nyelvkultúra megismerése, a kulturális hagyományok átörökítése. • A közös értékek mellett jelenjenek meg a tagóvodák egyéni arculatát erısítı sajátos vonások: a.) nemzetiségi hagyományırzés b.) magyar népzene és hagyományok ápolása c.) az ember és környezet harmonikus kapcsolata, a környezet védelme d.) mővészeti nevelés Egyéni értékek közösségi keretekben történı harmonikus kibontakoztatása Programunk figyelembe veszi a szülık észrevételeit is. • A kreativitás elıtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása. • Sikerorientált, a környezetében jól eligazodó, problémájára-aktívan közremőködve- saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtı képességekkel rendelkezı gyermekek nevelése. • A mély természetszeretet és az egészséges életmód szokásainak kialakítása. • A néphagyomány ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttmőködésével. • A gyermek személyiségének fejlıdése érdekében, az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú, cselekedtetéssel történı közvetítése. Céljaink megvalósítását biztosító feladatok részletezve A kompetencia alapú óvodai nevelés a nevelési területek és tevékenységek minden mozzanatában feladatot jelölnek meg az óvodapedagógus számára, melyek egységesen jelennek meg a következıkben A sokoldalú fejlıdést sokféle tevékenység szervezésével biztosítjuk. • A gyermekek képességfajták szerinti fejlesztése. • Az óvoda – iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítése. • Saját kompetens személyisséggé válási folyamatának megsegítése. • Holisztikus látásmód kialakítása, fejlesztése. • Kulturális identitás megtartása. • Biztosítanunk kell a testi, az érzelmi és az értelmi fejlesztés közötti egyensúly • A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen a napi több órás mozgás lehetıségének megteremtése. • Figyelembe véve a gyermek érzelmi vezéreltségét, feladatunk: családias, sürgetésmentes óvodai élet, a gyermekek napi több órán áttartó szabad játéktevékenysége, a tanulás tartalmát, formáját,

10

• •

eszközeit, a gyermekek kívánságára, érdeklıdésére épülı ösztönzı játékos módszerek biztosítása. Fontos számunkra az óvodások megismerése, fejlıdésének nyomon követése, dokumentálása. A német nyelvi környezet biztosítása, az identitástudat alakítása és fejlesztése.

Fenti elvek a nevelés hármas feladatrendszerében konkrét tartalmakat nyernek

7. Az egészséges életmód alakítása „Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat. Én én vagyok, és így vagyok jó”.

(Virginia Satir)

Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása az óvodáskorúaknál kiemelt jelentıségő. Segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elısegíti növekedését, fejlıdését, hozzájárul egészségének megırzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A környezeti tényezık segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos, hogy az óvoda szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elı, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelıen legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodására.

11

Alapelvünk, hogy nevelésünk keretének tartjuk az egészséges életmódra nevelést, alakításakor elsısorban az érzelmekre építünk és fontosnak tartjuk a lelki egészség a harmónia megteremtését és fenntartását. Fontosnak tartjuk az egészség védelmét - a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások kialakításán keresztül. Szakemberek bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki feladatok ellátásával

Céljául tőzzük ki: A gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe vevı, nyugodt légkör megteremtése lelki szükségletek kielégítését melynek célja alapvetıen a testi egészségen túl a lélek egészségének, jólétének létrehozása, ırzése. a világot. feldolgozni segítı szemlélet átadását a személyiségfejlesztés, legfontosabb pillérének kulcsát átadó az önismeret mőködtetését Sikeres mőködése eredményeképpen: Megfelelıen motivál. Élményszerő oktatást hoz, sok praktikus ismerettel. Egyéni és csoportos odafigyelést biztosít. Minden gyerek számára lehetıséget biztosít, hogy bizonyos kereteken belül a saját tempójában haladjon. Minden gyereket „egyénként” kezel – a személyre szabott figyelem és fejlesztés épp úgy teret kap a nevelésben,, akárcsak a közösségi szellemre való nevelés. Egészséges önbecsülésre tanít, és mások megbecsülésére. A közösségben való szeretetteljes helytállásra nevel. Élni tanít Mindez a következıképpen. Kialakul: a konstruktív együttmőködés empátia indulatok szabályozása interperszonális kompetencia Elıfeltételek: az én-ideál és az önkép koherenciája kimunkált világkép az egyéni lét értelmezése azonosság-tudat

Feladata: Érzelmeken alapuló, gyermek –felnıtt kapcsolatában a gyermekek segítése az egyéni sajátosságokra épül. Napirendünkben a rugalmasságra törekszünk, elegendı idıt biztosítva a feladat végrehajtására. Igazodva az évszakok sajátosságaihoz.

Az óvónı tevékenysége A rugalmas napirend végrehajtása érdekében jól bevált gyakorlatot alkalmaz. Mindenkor maximálisan figyelembe veszi a gyermekek egyéni eltérı fejlıdési ütemét. Lehetıséget ad a sajátos szükségletek kielégítésére.a következık biztosításával: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, mindennapi tevékenységeink során harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése, kiemelten a mozgásos tevékenységekben helyes életritmus kialakítása (napirend) a gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a megfelelı fizikális erınlét elérése érdekében a gyermekek egészségének védelme, edzése, az óvoda környezeti adottságainak kihasználásával az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása, együttmőködve a családdal a gyermekek fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, napi életünk színterein

12

A megvalósulás személyi feltételei: • • • •

az óvodában dolgozó felnıttek empatikus képességekkel rendelkeznek, melyek nélkülözhetetlenek a gyermekekkel való jó kapcsolat kialakításához az egészséges személyiségfejlıdés feltétele, hogy a gyermek érezze a felnıtt gondoskodását, figyelmét, testközelségét fontos, hogy a felnıttek mielıbb megismerjék a gyermek igényeit, egyéni jelzéseit, otthonról hozott szokásait a felnıttek képesek legyenek olyan kontaktus kialakítására, hogy a gyermekek szeressék, bizalommal forduljanak feléjük Tárgyi feltételek:

Az óvodák épületeit, udvarait, kertjeit, berendezéseit oly módon alakítjuk ki, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljenek testméreteiknek, biztosítják egészségük megırzését, lehetıvé teszik mozgás és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. Az óvoda tárgyi környezetét folyamatosan megfeleltetjük az EU által elıírt szabványoknak, ezzel megfelelı környezetet teremtünk gyermeknek, felnıttnek egyaránt. Az egészséges életmódra nevelés színterei Az óvoda udvara: Valamennyi tagóvoda udvara tágas, gyermeklétszámnak megfelelı. Játszóhelyek, homokozók, árnyékos részek változatos mozgást elısegítı játékok óvodáinkban megtalálhatóak. Folyamatosan gondoskodunk az udvarok és az udvarokon található játékok korszerősítésérıl és balesetmentes üzemelésükrıl. Mindhárom tagóvodában található udvari víznyerı hely. Az óvoda helyiségei: A csoportszobák megfelelı nagyságúak, eszközökben, bútorokban, megfelelıen felszereltek. A berendezések a gyermekekhez igazodóak, könnyen tisztíthatóak. A csoportszobák világítása, hımérséklete, szellızése megfelelı. Fejlesztés tartalma Az óvodában az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelı életmódot. Természetesen mindenkor figyelembe véve a gyerekek egyéni sajátosságait. A helyes életritmus: Az egészséges testi és szellemi fejlıdés fontos feltétele a helyes életritmus, a rendszeres, megszokott idıben végzett tevékenység, hiszen ezek visszahatnak az életfolyamatokra. A helyes életritmus életkoronként eltérést mutat. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet.

13

• • •

a szabályok, szokások kialakításához hosszabb idı szükséges, ezt a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettségi szintje is befolyásolja az egyéni fejlıdést legjobban a rugalmas napirend biztosítja a tevékenységek megszervezésének alapja a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, az átjárhatóság. Táplálkozás:

A növekedés és fejlıdés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Nemcsak a játék, a mozgás vagy más tevékenység során elfogyasztott energiát pótolja, hanem a növekedéssel és fejlıdéssel járó testépítést is biztosítja. Napi háromszori étkezést biztosítunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a nap bármely szakában folyadékhoz jussanak. Az óvodának nincs saját konyhája, az ételt szállítják. • az optimális testi fejlıdés feltétele az életkorhoz igazodó étrend • az étkezések megszervezésénél igényességre, kultúrált viselkedésre neveljük a gyermekeket • megfelelı mérető, és minıségő evıeszközöket biztosítunk • az ételek kiosztásánál figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényét • biztosítjuk a különféle anyagcserezavarokban szenvedı gyerekek egyéni étrendjét. A pörbölyi tagóvoda saját konyhával rendelkezik, így a folyamatos étkezés és a rugalmas napirend megvalósulásának feltételeivel rendelkeznek. Testápolás: A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja a testápolás. Bensıséges kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel, hiszen a testi szükségletek kielégítésében bizonyos mértékig az édesanyát helyettesítjük. Megtanítjuk a helyes mőveleteket, és kialakítjuk az igényt az önálló testápolásra. Megtanítjuk a haj, bır, köröm, és fogápolás helyes technikáját, valamint a helyes orrfúvást, zsebkendı használatot. Összehangoljuk az óvoda, és a család gondozási szokásait. Társaiktól elválasztva nyugodt körülmények között végezhetik szükségleteiket. A gyermekeket igényességre neveljük, a renddel, tisztasággal, önmagukkal, ruházatukkal kapcsolatban. Öltözködés: Gyakoroljuk a helyes sorrendben történı, hımérsékletnek megfelelı öltözködést, egyúttal fejlesztjük, formáljuk ízlésüket.

Egészségvédelem, edzés: A gyermekek mozgásigényét a testnevelés foglalkozásokon, a mindennapos tornán, illetve a szabadban végzett különbözı mozgásos tevékenységek biztosításával elégítjük ki. A legtöbb szabad mozgásra az udvaron van lehetıségük, ahol változatos mozgásformákat gyakorolhatnak, ki-ki saját kedve szerint. Megtapasztalhatják mire képesek. A kicsik eltanulhatnak sok jó ötletet a nagyoktól, kipróbálhatják magukat minden mozgásformában. A séták, kirándulások nemcsak közös élményt nyújtanak, hanem segítenek a mérhetetlen mozgásigény kielégítésében is. A nem mindennapi élményeken túl, újszerő mozgásformákat próbálhatnak ki. (hegyre fel, völgybe le, patakugrás, fáramászás, dombról legurulás stb.)

14

A szabad levegın való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességüket, ezért kedvezı idıjárás esetén sok idıt töltünk a szabadban. Esıs idıben a fedett teraszokon játszhatnak. Télen sem marad el az udvari játék, csak az idıtartam módosul a hımérséklettıl függıen. Az uszoda igénybevételével a víz edzıhatásának biztosítása. Mozgáskoordinációjukat többféle tevékenységgel fejlesztjük: Labdázás, kerékpározás, rollerezés, jégen csúszkálás, szánkózás stb. A kondicionáló tevékenységeink célja a testmozgás megkedveltetése. Az idıjárástól függıen a gyermekek edzéséhez a szabadban tartott testnevelés foglalkozások is hozzájárulnak.

Pihenés, alvás: Az óvodai pihenésre, alvásra ebéd után kerül sor. Biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. A gyermekek hálóruhára vetkızve, kedvenc játékaikkal alhatnak. Az osztatlan életkorú csoportjainkban a gyermekek alvásigénye különbözı, ezért az egyórás kötelezı közös pihenés után a nem alvó gyermekek számára csendes elfoglaltságot biztosítunk.

Fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére: Szükségleteit kulturáltan elégíti ki, ennek megfelelıen: • ismerik és szükség szerint önállóan, használják a tisztálkodó szereket, eszközöket, • a megfelelı sorrend betartásával önállóan öltözködnek, alkalmazzák a gombolást, kötést, főzést, kapcsolást • a WC-t rendeltetésnek megfelelıen használják • ügyelnek a közös használatú helyiségek rendjére, saját maguk gondozottságára • eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan mernek, töltenek • készségszinten használják a kést és a villát • esztétikusan terítenek és étkeznek • étkezés közben halkan beszélgetnek • az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal végzik • szívesen mozognak a szabadban • észreveszik, ha társaiknak, vagy a felnıtteknek segítséget kell nyújtani • elemi kötelességtudattal rendelkeznek

15

8. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása „ A kezet csak megfogni szabad! Elengedni vétek, eldobni átok egymásba simuló kezek tartják egybe, az eget s a világot!”

Elvünk, hogy óvodánkban kialakítjuk az érzelmi biztonságot, élményeken alapuló derős, elfogadó légkörrel, melyben gyermekeink önállóan, de nem magányosan tevékenykednek, készség, egyéni képességei kibontakoztatásának elısegítésével. Az önazonosság megırzésével, ápolásával, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségével.

célunk. Biztonságot adó óvodai gyakorlat kialakítása a Lehetıséget adva, hogy a gyermek kielégíthesse a természetes társas szükségleteit, elfogadva és tisztelve a különbözıségeket igazodva a gyermekek személyiségéhez

Feladatunk, hogy pozitív megerısítéssel érjük el a gyermeki önállóság és önkéntesség megvalósulását, hagyományaink és ünnepeink közös élményekre épülését, a pozitív erkölcsi tulajdonságok és attitődök alakulását, a szokás és normarendszer megalapozását. A fent felsoroltak megvalósulásának értelmében szociális kompetenciák, együttmőködési képesség fejlesztése Az egész nap folyamán minden tevékenységre vonatkozóan biztosítjuk a folyamatosságot. Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos. Segítjük az „én-tudat” alakulását, megerısödését. Hozzászoktatjuk ıket a különbözıségek elfogadásához. Megteremtjük saját hagyományainkat, megismertetjük szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja. Segítik egymást mindenféle tevékenységben. A közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása a gyermeki fejlıdés szempontjából meghatározó. Az óvónı és dajka kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékő, és egyéni szükségleteket is figyelembe vevı legyen.

Az óvónı tevékenysége A befogadás idıszakában a szülıkkel való közös ismerkedést élményszerővé teszi. A gyermekek egyéni igényei szerint fogadja az otthonról hozott szokásokat, és a személyes tárgyakat. Alkalmazza az „ átölelı szeretet „ gyakorlatát. Magatartását mindenkor a türelem, a „rád” figyelı segítés és törıdés jellemzi. Az élményhez jutás lehetıségeit tudatosan tervezi. Az önállóság megsértése nélkül formálja az önállóvá válás folyamatát. A gyermekek értékelésénél mindig annak pozitív tulajdonságaira épít. A gyermeki különbözıséget (HH, HHH, SNI) tapintatosan tolerálja, elfogadja, kezeli.

Az óvodáskorú gyermek viselkedésének, magatartásának meghatározói az érzelmek. Ezért fontos hogy az óvodában otthonos légkör, érzelmi biztonság vegye körül. Fontos a szocializáció az egyén beilleszkedése a társadalomba, mi esetünkben az óvodába. A közösségi életbe való hatékony beilleszkedéshez szükséges szabályok, normák elsajátítása. Ezek lehetnek egyéni és közösségi normák. .

16

Örömünket sok dicsérettel fejezzük ki, a humor jó segédeszköz a pozitív töltéső viszonyok ápolásában, sok nehézségen átsegíti a gyereket és a pedagógust. Az odafigyelés, meghallgatás, s a saját érzések elmondása, mások meghallgatása közösségfejlesztı hatást biztosít. A közös ünnepélyek, kirándulások is elısegítik a jó kapcsolatok kialakulását. A szocializáció, amely a családban kezdıdik, az óvodában folytatódik. A szociális tanulás a születéskor kezdıdik és ennek spontán és tudatos hatásai pozitív és negatív irányban is, befolyásolják a gyermek személyiségének kialakulását. Óvodás korban megfigyelve tanul, utánzás és modellkövetés útján sajátít el tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. Az óvodában új kapcsolatokba kerül minden gyermek. A kooperáció összefüggı és összehangolt tevékenység, amelyet közös célok érdekében fejtenek ki jelen esetben óvónı, dajka és óvodások. Az együttmőködés erısíti a társak közötti kapcsolatot és segíti a közösen kialakított szabályok betartását. A közösségi életnek normái vannak. A szokásrendszert idıvel el kell fogadtatni értelmileg, érzelmileg, akaratilag. A közösségi életben kialakul az egymás iránti vonzalom, illetve ellenszenv. Az egyén számára ez lehet nyereség és, veszteség is, ezek a polarizált érzelmek kiegyenlítıdnek, amikor kialakul az alkalmazkodóképesség. Az érzelmi nevelés és a szocializáció színterei • • •

A gyermekek közös tevékenysége A befogadás. Ünnepek, ünnepélyek, jeles napok A gyermekek közös tevékenysége.

Ez hatja át a mindennapokat. Megkönnyítjük a gyermekek közötti új kapcsolatok kialakulását érzelmi biztonság és sok közösen átélt élmény nyújtásával. Szeretettel fogadunk minden gyermeket. Személyiségünkkel biztonságot és nyugalmat sugárzunk. Idıt, lehetıséget biztosítunk a gyermekek megismeréséhez, fejlıdéséhez. Azonos követelményeket állítunk fel, melyben a módszerek és az értékelés egyénre szabott. Gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, érdeklıdjenek egymás iránt és segítsenek egymásnak és a felnıtteknek. Segítjük, hogy a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságok hassanak a párokra. A közös tevékenységekkel, kirándulásokkal, ünnepélyekkel segítjük, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a más csoportba járókkal is. Különösen a játékban teremtünk alkalmat a társas kapcsolatok megerısítésére. Türelmesebb várakozásra szoktatjuk ıket. Napi életünk során észrevetetjük a gyerekekkel a mindennapok apró csodáit, aminek örülni kell és érdemes. A gyerekekkel való jó kapcsolatunk alapja mindennemő pedagógiai munkánknak. Minden gyerekhez ıszintén és szeretettel fordulunk. Személyes példamutatással segítjük, hogy a gyerekek elfogadják a másságot, etnikai hovatartozás nélkül. A sajátos nevelési igényő gyermekek helyzetének javítása, a szociális kirekesztés elleni küzdelem.

17

A befogadás A befogadás meghatározza a gyermek óvodához, óvónıhöz való viszonyát. A befogadás elsı feladatának a családdal egyeztetett családlátogatást tekintjük. Így találkozunk elıször a gyerekkel. A fokozatosság elvét gyakoroljuk, alkalmazzuk a befogadás során. A szülıvel együtt több napig, esetleg hétig ismerkedik a kisgyermek az óvodával, igénye és személyisége szerint. Kedvenc tárgyát, játékát hozhatja az óvodába alváshoz, játékhoz. Minden új gyermek csoportba kerülésekor elıkészítjük a csoportot az új társak fogadására.

Ünnepek, ünnepélyek, jeles napok. Az élet ünnepek nélkül olyan, mint egy hosszú út fogadók nélkül. Az ünnepek, ünnepélyek kiemelkednek az óvoda mindennapi életébıl. Ezek megerısítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek egyővé tartozását. A tagóvodák egymástól eltérıen önállóan is szerveznek ünnepeket. Vannak zárt és nyílt körő ünnepélyek. Ezeken, az ünnepélyeken a gyermek élvezi, hogy együtt ünnepelhet a családjával. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére. • • • • • • • • • •

érzelmileg kiegyensúlyozottak, többségük általában kontrollálja magatartását kialakul „én” tudatuk érdeklıdnek társaik, barátaik iránt általában türelemmel hallgatják meg egymást és a felnıtteket közös tevékenységben szívesen vesznek részt a tevékenységek meghatározott körét együtt fejezik be technikákat alakítanak ki az akadályok leküzdésére alkalmazzák a kérést, a megköszönést, megszólítást, köszönést többségük segít egymásnak és a kisebbeknek, felnıtteknek tudják, hogy melyik óvoda, melyik csoportjába járnak.

18

9. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, tanulás. „Idegen nyelvet tudni szép dolog, a hazait pedig tehetségesig mővelni kötelesség.” (Kölcsey)

Alapelv az anyanyelv fejlesztése, valamennyi tevékenységi forma keretében. Elvünk, hogy óvodánkban a gyermekek értelmi fejlıdését érzelmeiken és veleszületett kíváncsiságukra építve alakítjuk, miközben tevékenységek sorozatában jutnak ismeretekhez, tapasztalatokhoz, következtetésekhez. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztési progamja a helyi nevelési szerves részét képezi messzemenıen épít a gyermekek érzelmi belsı motivációjára, kapcsolódva a gyermekek spontán tevékenységéhez.

Célunk. A gyermekek értelmi képességének, kreativitásának fejlesztése, természeti és társadalmi környezetükkel való ismerkedésük során. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztése az óvodai nevelés egész idıtartamában elosztott folyamatos, következetes alkalmazással valósuljon meg, építve a gyermekek érzelmi belsı motiváltságára, a jó közérzet fenntartása.

Feladatunk beszélı környezet”kialakítása, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel, az óvodai nevelıtevékenység egészében a természetes beszéd és kommunikáció fenntartásával, javítgatások elkerülésével. A gyermekek meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, további élmények, tapasztalatok szerzése. A természeti és társadalmi környezetbıl Változatos tevékenységek biztosítása az óvodai életben. Az ismeretátadás mindig tevékenységbe ágyazottan történik. A fejlesztı pedagógus, munkavégzésében a hatékony együttmőködés kialakítására törekedjen, pedagógus kollégákkal. Kapcsolatukat a nevelési elvek érvényesítésében a becsületesség, nyíltság, ıszinteség, a kölcsönös bizalom, egymás tisztelete jellemezze

Az óvónı tevékenysége Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, helyes mintaadással, sok-sok beszélgetéssel, a gyermek-beszélı kedvének fenntartásával,a gyermeki kérdések támogatásával és megválaszolásával. A gyermekek kérdéseit mindig meghallgatva, válaszában továbbgondolásra serkent, miközben szófordulatai példamutatóak, utánzásra méltóak. Beszédhelyzetekben szemkontaktust, és biztató gesztusokat használ,segítve az ismeretszerzést, és a gyermekek anyanyelvi fejlıdését. Az értelmi képességek alakításához biztosítja a tapasztalatszerzést, a tevékenységek sorozatában. A nevelımunka végzésében a fejlesztı pedagógussal, szakemberekkel, családdal együttmőködve, a gyermek érdekeinek szem elıtt tartásával, végezze munkáját. A pedagógiai célok, feladatok, azonosak legyenek. Segítse a gazdag nyelvi, környeztet, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek önazosságának megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését. Szerezzen érvényt, a „gyermek-szülı” jogainak érvényesítésében, az egyéni bánásmód a diffrenciált nevelés, fejlesztés eredményessége, személyre szabottsága érdekében

Az óvodai nevelıtevékenység egészére érvényesen programunk kiemelt jelentıségőnek tekinti az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztését. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges odafigyelni.

19

Fontos, hogy ezek a gyakorlatban az óvodai játékosság megırzésével, megfelelı motivációval, a játékos tevékenységek örömteli végzésével valósuljanak meg, és a céltudatos képességfejlesztést szolgálják. Az esélyegyenlıtlenségek csökkentése érdekében a nyelvi hátrányokkal küzdı gyermekek fejlesztését éppoly fontosnak tartjuk, mint a tehetségek gondozását. Az anyanyelvi nevelés egy hosszú folyamat, a születés után már elkezdıdik, a családban esetleg a bölcsıde kiegészíti, az óvoda pedig folytatja. Az óvodai anyanyelvi nevelés célja: Jó beszédkészségő, önmagát kifejezni tudó gyermek nevelése a családdal együttmőködve. Egyéni fejlesztéssel, valamint a társakkal való együttmőködés során sikeres kommunikáció kialakításával képessé tenni a gyermeket életmódváltásra. Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet. Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttmőködést, segítı kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különbözı helyzetekhez illeszkedı beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Munkajellegő tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bıvítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttmőködésre. Lehetıvé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményeit a belsı képekrıl, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. A külsı világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyerek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minıséget Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük ıket szaknyelvi, speciális kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük ıket abban, hogy Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelı természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Az óvónı ıszinte „odafordulásával” fejezze ki, hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére. A szép beszéd megerısítése. Kommunikációs helyzetek beépítése a tevékenységek menetébe. „Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelımunka minden területét, közvetítı elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában. Az alsónyéki óvodában a projekt során kidolgozott anyanyelvi fejlesztıjátékok győjteményét munkájuk során folyamatosan használják.

20

Feladatunk: -

beszédértés, beszédkészség fejlesztése fogalmakkal való megismertetés az óvónı példamutató beszéde Szókincsbıvítés beszédkészség állapotának folyamatos figyelemmel kísérése óvodába kerüléstıl a helyes ejtés gondozása, ejtéshibák megelızése nyelvi nevelésben résztvevık munkájának összehangolása

Az anyanyelvi nevelés színterei: -

a játék, mint az önkifejezés mint a szereplés-szükséglet kielégítése mint a közlési szükséglet kielégítése mint tanulási lehetıség

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása A családokkal való jó együttmőködésünk az anyanyelvi nevelésben is nagyon fontos, mert a családi támasz hiánya lelassíthatja a beszédfejlıdést, néha hátrányos helyzet kialakulását is elıidézheti. Igyekszünk a pongyola megfogalmazásokat, beszédet javítani. A gyermek beszédállapotának felmérése után munkánkat logopédus is segíti. Az anyanyelvi fejlesztést az anyagkiválasztással is támogatjuk. A hibajavítást, korrekciót tapintattal végezzük, hogy a gyerek személyisége ne sérüljön. Elengedhetetlen, hogy helyesen artikuláljanak, szépen, tagoltan beszéljünk ezzel követendı példát adunk a gyerekeknek. Fontos, hogy kifejezıen, gazdag szókinccsel adjunk elı. A helyes hangsúlyozás a hangerı tudatos használata elısegíti a megértést. Az anyanyelvi nevelés várható eredményei óvodáskor végére • a gyermekek aktívan használja a folyamatosan bıvülı szókincset • többségük beszéde jól érthetı, és tagolt, megfelelı hangzású, hanglejtéső, folyamatos és összefüggı • gondolatokat, érzéseiket, észrevételeiket, szükségleteiket érthetıen, pontosan elmondják • párbeszédes, beszédes csoporthelyzetekben megfelelı beszédfordulatokkal megteremtik és fenntartják a kapcsolatot

Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált fejlesztése Nevelésfilozófiánk: Az ép és sajátos nevelési igényő gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadása, toleráns, empatikus nevelıi attitőd. Hisszük, hogy az óvodánk integrációs gyakorlatát a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadására vállalkozó pedagógusközösség módszertani kultúrája, nyitottsága, elkötelezettsége, hite és szeretete fogja sikerre vinni.

21

Az inkluzív nevelés sajátos nevelési igényő gyermekek nem egyszerően pedagógiai feladat, hanem egy alakulóban lévı civilizációs magatartás. Ebben a folyamatban az óvoda teljes dolgozói köre: óvodapedagógusok, dajkák, technikai személyzet a kompetens társszervezetek, a fenntartó, a szülık, és a gyermekek közös munkája együttmőködése szükséges, a sajátos nevelési igényő gyermekek integrációja érdekében Etikai elvek és általános célok a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése során: Etikai elvek: • •

• • •

A megkülönböztetés tilalma, egyenlı bánásmód: Minden gyermeknek tekintet nélkül arra, hogy egészséges vagy sajátos nevelési igényő, joga van az egyenlı bánásmódra. A mindennapos életünk során megvalósítjuk a fenti szemléletet. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Nevelı munkánk során tiszteletben tartjuk a gyermek emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelı szeretetteljes, légkör kialakítását, az alapvetı értékek megırzéséhez és megerısítéséhez való hozzájárulást. Partneri kapcsolat együttmőködés: A partnerség elvének érvényesítésére törekszünk azzal, hogy az eredményes és hatékony nevelés alapvetı feltételének tekintjük, a nevelés folyamatában résztvevı és érintett felek együttmőködését. Társadalmi szolidaritás: a nevelés során minden gyermek egyformán értékes a közösség, a társadalom számára. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erısítése. Méltányos és rugalmas ellátás: Óvodánk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amely elısegíti a gyermekek pozíciójának javulását, megırzését.

•

A program célja: A befogadó óvoda, ahol helyben, a saját környezetében, számára ismerıs közegben történik a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése. A különbözıség elfogadása, a társadalmi beilleszkedés esélyeinek növelése, megvalósítása. A még kialakulatlan, sérült, illetve lassabban fejlıdı funkciók a lehetı legkorábbi, és leghatékonyabb fejlesztése. A gyermekek életminıségének javítása.

•

Beilleszkedés támogatása.

•

Az alapkompetenciák saját lehetıségeikhez képest történı fejlesztése.

• • •

• • • • • •

Feladatunk: Empatikus magatartás, különbözıség elfogadása és elfogadtatása szülıkkel és a gyermekekkel. Olyan feltételrendszer biztosítása, amely a gyermek speciális nevelési szükségletéhez, életkori, érési sajátosságaihoz igazodó támaszt nyújtson, az érzelmi biztonságon túl, szolgálja a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, értelmi, szociális fejlesztést. Interperszonális kapcsolatok, az énkép, önismeret egyéni fejlesztése, új attitődök kialakítása, a tanulási képességeket meghatározó sajátos struktúrákra alapozó fejlesztés. Az akadályozott fejlıdéső, illetve sérült gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának fejlesztése, a társakkal való együttmőködés a kommunikáció során a spontán tanulás hatásának érvényesítése. A szükséges módszerek, terápiás eljárások, szakszerő megválasztása és alkalmazása. Egyéni bánásmód alkalmazásával a sérült személyiség pozitív illetve kitőnı képességeinek erısítése. 22

• • • • •

Óvodapedagógus segítségével, együttmőködı ismeretszerzés megvalósítása. Speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása. A közös játékban való részvétel, a közösséghez való alkalmazkodás, a viselkedési formák megtanulásának és gyakorlásának segítése. A család és az óvoda szoros, egymást támogató magatartás megvalósítása. Szükséges esetekben és mértékben együttmőködés a sajátos nevelési igényő gyerekek érdekében a szakszolgálatokkal és a gyermekvédelmi szervekkel. Fejlesztési formák:

EGYÉNI FEJLESZTÉS A probléma jellegének megfelelı végzettségő szakember foglalkozik a gyermekekkel. Fıként abban az esetben használjuk, ha a gyermek még nem képes kiscsoportban együtt dolgozni a társakkal. Az egyéni fejlesztés során azokat a funkciókat, képességeket fejlesztjük, illetve erısítjük, amelyek elmaradást vagy zavart mutatnak. MIKROCSOPORTOS FEJLESZTÉS Helye a fejlesztıszoba, udvar, csoportszoba, tornaszoba. A foglalkozáson maximum 6 fı vesz részt. Ebben a tevékenységi formában résztvevı gyermekek már képesek együttmőködni, figyelnek egymásra. A mikrocsoportos fejlesztés során szintén azokat a képességeket fejlesztjük, amelyek elmaradást vagy zavart mutatnak. MAKROCSOPORTOS FEJLESZTÉS Helye: tornaszoba, udvar. Az óvónı elsıdleges feladata, hogy elfogadtassák a sérült gyermekeket az ép társakkal. Kialakítsanak egy olyan segítı légkört, amely motiváló hatással van a sérült gyermekekre. Kiemeljék a pozitívumokat, és arra támaszkodva fejlesszék a gyerekek személyiségét. Erre a legmegfelelıbb forma a játék. Az ép, egészséges társak pozitív erısítést nyújtanak. Nemcsak a felnıtt, hanem a csoportba járó gyerekek is aktív részesei a sérültek fejlesztésének. A fejlesztés alapelve: - Sok sikerhez juttassuk a gyerekeket - Mindig csak annyi segítséget kapjon, hogy önállóan tudjon cselekedni. Intézményünk által felvállalt sérülések fajtái: • • •

Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott. Egyéb a fejlıdést kezelés hiányában negatívan befolyásoló betegségek, mint például cukorbetegség, epilepszia, lisztérzékenység

Az intézményünkben dolgozók lehetıségeikhez mérten fejlesztik a gyermekeket. Természetesen ez nem jelent minden esetben intenzív fejlesztést, de az intézményen kívüli egyéb terápiás lehetıségeik felajánlásával a hatékonyság növelhetı. Alkalmazott terápiák: Mozgásterápia: A mozgásterápia célja, az egész test átmozgatásával a nagy- és finommotorika fejlesztése, a koordinációs zavarok kiküszöbölése. A testséma, a testtudat, téri orientáció fejlesztése. 23

Feladata: • A testtudat kialakítása, megerısítése • Térészlelés fejlesztése • Alapmozgások koordinációjának fejlesztése A megkésett és akadályozott beszédfejlıdés terápiája: Célja: a beszéd beindítása, a beszélıkedv felkeltése, a kommunikációs készség fejlesztése, szókincs bıvítése. Feladata: • A gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elısegítése Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése: Célja: a nyelv pontos észlelése, a beszéd tartalmi feldolgozásának fejlesztése. Feladata: • A beszédhangok, hangkapcsolatok pontos felismerése és azonosítása • A szavak, szókapcsolatok, mondatok egymásutániságának a helyes felismerése és értelmezése Kognitív képességfejlesztı terápia: • Célja: a tanulási zavar megelızésének, illetve a zavar elmélyülésének megakadályozása • Feladata: a kognitív funkciók fejlesztése (figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás) A különleges gondozási igényő gyermekek számára a fejlesztés tartalmi formái ugyanazok, mint az általános formák: • Játék- és tanulási tevékenységek • Társas és közösségi tevékenység • Munkatevékenység • Szabadidıs tevékenység Természetesen a speciális igények kielégítésében a szakember segít. Testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek: Cél: a speciális egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása és ily módon az életkornak megfelelı tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Feladata: • Akadálymentes közlekedés kialakítása • A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Gyengén látó gyermekek: Cél: a látásmaradvány használatának megtanítása, a környezet vizuális megismertetése Feladat: Nagymozgások, finommozgások fejlesztése Látás-, mozgáskoordináció fejlesztése Nagyothalló gyermekek: Cél: a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erısítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés Feladata: A nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása A beszédérthetıség folyamatos javítása.

24

Autizmussal élı gyermekek: Cél: az információk lényeges elemeken alapuló feldolgozásának elısegítése. Kiemelt szerepet kap az egyéni fejlesztési helyzet: Ingerszegény környezet kialakítása. A gyermek felé rövid, lényegre törı kommunikáció alkalmazása. A szigetszerő képességekre, mint erısségekre alapozhatunk, illetve az egy-egy területen esetleg megjelenı kimagasló tudás növelheti a környezet toleranciáját a viselkedési furcsaságokkal szemben.

Zárógondolat: A sikeres megvalósítás érdekében, fontosnak tartjuk szülıi club, szülıi fórum szervezését, ahol az érintett családok egymással és másokkal találkozva megbeszélhetik problémáikat, kicserélhetik tapasztalataikat, ismeretekhez juthatnak. Feladatunk, hogy a multikulturális világban a helyi hagyományokat, értékeket ırzı, képességeiket kiteljesítı, lehetıségeikkel élni tudó a gyakorlati életben helytálló, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk.

10. Szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása Nem tudok senkinek semmit tanítani, csak megteremthetem számára azt a környezetet, amelyben tanulni képes. (Carl Rogers)

Gyermek és környezete Cél: A szocializációs folyamat pozitív hatásainak erısítése a szociálisan hátrányos helyzető gyerekek felzárkóztatásában. Kompenzálni azokat a hátrányokat szükséges, amelyek a nem optimális körülmények miatt jöttek létre. Elsıdleges szocializációt segítı feladataink: a családi nevelés támogatása család és óvoda szoros kapcsolatára építés a családok értékrendjének, véleményének megismerése a szülık bevonása az óvodai munkába a nevelési problémák megoldásának, pedagógiai tanácsokkal való segítése közvetítı szerep betöltése a gyermekek, családok és speciális szolgáltató intézmények között együttmőködés a civil szervezetekkel, a családokat érintı ellátatlan feladatok megoldása érdekében Másodlagos szocializációt segítı feladataink: a gyermek személyiségének részletes megismerése az óvodában lépéskor

25

erısségek, és HÁTRÁNYOK számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben a gyermekek eltérı egyéni testi-lelki szükségleteinek figyelembe vétele Év elejei feladatok: családlátogatás (szociális háttér feltérképezése) környezettanulmány személyes beszélgetések gyermekkel, szülıkkel, személyiséglap megnyitása, az aktuális állapot rögzítése Évközi feladatok: Folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel Gyermek megfigyelése: Játéktevékenységben Társaival való együttmőködésben Egyéni feladatok teljesítése közben (fejlettségmérı lapok alkalmazása a problémák pontos meghatározása érdekében) Személyiségnapló vezetése. Általános feladatok: Nem nevelési természető problémák esetében: anyagi (megélhetési gondok) enyhítése segítségnyújtó fórumok: irányítás óvoda önkormányzat kisebbségi önkormányzatok gyermekjóléti szolgálat Nevelési természető problémák esetében: Óvodai feladatok: Helytelen nevelési szokások átalakítása szülı és gyermek együttes fejlesztése szülı bevonása az óvodai életbe szülı irányítása speciális szolgáltatóhoz, személyre szóló felzárkóztató programok alkalmazása A személyiség egyenetlen fejıdésébıl adódó hátrányok kompenzálása szülık speciális szakemberhez irányítása óvónık konzultációja szakemberekkel a, felzárkóztató program tervezése b, egyéni foglalkozások szervezése c, differenciált programok biztosítása kapcsolattartás az iskolával, a gyermek utógondozásának segítésére E feladatok megvalósításban a nevelıtestület együttmőködése meghatározó szerepet tölt be

26

Az oktatási nevelési módszerek, melyekkel a HH és HHH gyerekek kompetencia alapú képzését és felzárkóztatását biztosítjuk

Rövid távú célok (egy év) Bátaszék, Alsónyék, Pörböly közös intézményi célok • • •

Folyamatosan fejlesztett, naprakész nyilvántartás a HH-s és HHH-s gyerekekrıl. Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıségrıl szóló törvény elıírásainak megfelelı, harmonizált óvodai dokumentumok. A zökkenımentes iskolai beilleszkedés értelmében a HH-s HHH-s gyerekekre vonatkozó adatok érintett iskolának történı átadása, a mindenkori iskolai beíratás elıtt egy héttel.

Középtávú célok: (3 év) • •

Bátaszék, Alsónyék, Pörböly közös intézményi célok. Pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése a HH, HHH, SNI, gyerekek hatékony egyéni képességfejlesztésének megvalósítása érdekében a kompetencia alapú fejlesztési program alkalmazásával • SNI gyerekek fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosítása. (infrastruktúrális fejlesztés) Bátaszék, Alsónyék közös intézményi célok Az óvodai férıhelyek számának növelése, az ellátási biztonság megvalósítása. Bátaszék intézményi célok: A feladatellátási helyek között a HH-s gyerekek arányának egymáshoz közelítése, az arányos elosztás érvényesítése. Hosszútávú cél (6 év) Bátaszék, Alsónyék, Pörböly közös intézményi célok: Magatartás és a tanulás zavarainak korai megelızése

27

11. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı feladatok "Minden állami gyermekvédelem s a legtökéletesebb gyermekvédelmi törvények is értéktelenek, ha hiányzik a társadalmi lelkiismeret, amelyik egyedül tudja a gyermekvédelmet élı valósággá tenni"

Idézet 1929-bıl A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek az óvodában Gyermekvédelmi munka az óvodában Óvodánk a prevenció mellett célul tőzte ki, hogy a hatáskörébe tartozó gyermekek problémáit felismeri, kezeli, az érintett gyermekek eseteit feldolgozza, a gondokat orvosolja a város gyermekvédelemben érintett társszerveivel, szakembereivel együtt. Ezen túl biztosítjuk a gyermeki jogok és szükséges ellátások intézményi megvalósulását. A gyermekvédelemmel kapcsolatos óvodai feladataink • • • •

Biztosítjuk a szükséges feltételeket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök munkájához. A szülıket tanév elején tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelıs személyérıl, valamint arról, hogy milyen idıpontban és hol kereshetı fel. Hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekeket felderítjük, nyilvántartásba vesszük, az okokat feltárjuk. Védjük a gyermekeket minden káros hatástól, sorozatos kudarctól, egyéni megrázkódtatástól

A családokkal történı kapcsolatkiépítés már a gyermekek beiratkozásával megkezdıdik. A családok igényeinek, szükségleteinek felmérése teljes képet adhat a felvételt nyert gyermekek helyzetérıl. Egyes családok részérıl speciális szükségletek jelentkezhetnek életkörülményeik, szerepük, életkoruk vagy egyéb problémájuk miatt. Ezekben az esetekben a szülıkkel tudatni kell, hogy az óvodapedagógus ismeri a gondjaikat, s kész arra, hogy közösen megvitassák: mit is lehet és kell tenni közösen a nehézségek, feszültségek elhárítása érdekében. A legjobb anyagi és kulturális körülmények között élı családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok, leggyakrabban a megromlott emberi kapcsolatok miatt. A segítı kapcsolat alapfeltétele: a családok megértésére való törekvés, amely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatok családokra gyakorolt nemkívánatos hatásainak ismeretétıl. Esélyegyenlıségi cél: A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvodai nevelésbe Együttnevelés feltételeinek megvalósítása Esélyegyenlıségi feladatok: A körzetünkben élı halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket nevelı családokról történı információgyőjtés, szülık tájékoztatása, nyilatkozattétel segítése Érintett családok azonosítása, családok megkeresése, óvodai beiratkozás megszervezése A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodába járásának elısegítése

28

MÓDSZEREK Tájékoztatás Gyermekvédelmi felelıs Ismeretterjesztés Tájékozódás FELELİSÖK Minden alkalmazott Gyermekvédelmi felelıs Óvodapedagógus Óvodavezetı TEVÉKENYSÉG Beszélgetések a szülıkkel Szakemberhez irányítás Gyermekvédelmi felelıs Pedagógiai szakszolgálathoz irányítás Az egészséges életvitel népszerősítése Veszélyeztetett gyermekek kiszőrése Bemutatók, elıadások szervezése szakértık bevonásával Pályázatok figyelemmel kísérése SANSZ és Pályázati figyelı Önértékelés Egyéni foglalkozás

A gyermekvédelem helyi mőködési rendszere A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk szorosan kapcsolódik az óvodai élet egészének feladataihoz, célkitőzéseihez, a nevelési programunkban megfogalmazottak megvalósításához. Tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét és családjuk világnézetét, értékrendjét. Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai • • • • • • • •

elısegítjük a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését, járását biztosítjuk a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védı, óvó intézkedésekre teszünk javaslatot az új óvodások befogadását elısegítjük, az adott csoportba való beilleszkedésüket igyekszünk zökkenımentessé tenni. a pedagógiai módszerekkel és eszközökkel megismerjük a gyermekeket és családjaikat felismerjük a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, megpróbáljuk az okokat felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérjük. az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítünk elısegítjük a veszélyeztetettségbıl eredı hátrányok felzárkóztatását közremőködünk az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében

29

• • • • • • •

részt veszünk az egészségügyi szőrıvizsgálatok lebonyolításában, a szőrést szükség esetén, soron kívül kérjük elısegítjük az integrált nevelést figyelemmel kísérjük a rendszeres óvodalátogatást, szükség esetén jelezzük a gyermekvédelmi felelısnek minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a gyermekek családban történı felnevelését a szülıi szerep eredményesebb betöltése érdekében a szülıkkel szorosabb együttmőködı kapcsolatot alakítunk ki a prevenciót minden gyermekre kiterjesztjük jó kapcsolatot építünk és tartunk a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel.

A gyermekvédelmi felelıs feladatai: Nevelési programunkban a kitőzött feladatokat folyamatosan, minden pedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelısök irányításával. A családokkal és a pedagógusokkal együttmőködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje ıket a testi-lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozza a veszélyeztetı hatásokat. • A gyermekvédelmi felelısöket az intézményvezetı bízza meg. Képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi és irányítja, személyes részvételével segíti elı ezen szempontok érvényesülését. • Intézményünk mind három tagintézményének van gyermekvédelmi felelıse, akik a nevelési év folyamán a következı feladatokat látják el. • Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit. • A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot, munkatervet az adott évre. • Ezt a munkatervet havonkénti lebontásban készíti el, konkrét tevékenységeket jelölve benne a felelısökkel és határidıkkel együtt. • A nevelési év elején tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelemi tevékenységrıl, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat, ellátó intézményeket kereshetnek fel. • Figyelemmel kíséri a nevelési program gyermekvédelmi feladatinak megvalósulását. • Nevelési év elején egyszer egyeztet a jegyzıvel vagy az önkormányzat illetékes elıadójával, valamint a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást illetıleg. • Évente egyszer tájékoztatja munkájáról a nevelıtestületet. • Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet a három tagintézményben dolgozó óvónık között. • Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekekrıl, a családdal kapcsolatos intézkedésekrıl, és azok eredményességérıl. (Ezt a feladatot a csoport óvónıivel együtt végzi.) • Folyamatosan ellenırzi a nyilvántartásba vételt és a megszüntetés okait. • Elısegíti a csoport óvónıinek felderítı tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónıivel. • Eszmecserét folytat az óvónıkkel a lehetséges eljárásokról, módszerekrıl, egyes gyermekek érdekében teendı intézkedésekrıl tanácsot, javaslatot ad. • Részt vesz az érintettekkel a szükséges, illetve felmerülı esetmegbeszéléseken

30

A gyermekvédelmi felelısök munkája a társintézményekkel Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetıségek kimerültek, felveszik a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kérnek azoktól a szakemberektıl, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásban. • védını •

gyermekorvos

•

gyermekjóléti szolgálat

•

szakszolgálatok

•

gyám hivatal

•

jegyzı

Az óvodavezetı gyermekvédelmi feladatai: • • • • • • •

a gyermekek mindenek felett álló érvényesítése és az érvényesülés ellenırzése. a gyermekvédelmi feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítása a gyermekvédelmi felelısök továbbképzésének biztosítása a gyermekvédelmi munka anyagi eszközeinek biztosítása, illetve pályázatokon való részvétellel, ezek kiegészítése segítséget nyújt a gyermekvédelmi felelısöknek, ha az adott probléma megoldásához nem rendelkeznek elegendı jogkörrel. a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmének biztosítása. az óvoda dolgozóinak hivatali titoktartási kötelezettségének betartatás

31

12. A nevelési, fejlesztési területek 12. 1. A játék “Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.” (Platón)

Alapelv Biztosítjuk a játék elsıdlegességét, miközben a szabad játék és a tanulási tartalmat hordozó játékban érvényesülnek a játék sajátosságai, a szabadság és önkéntesség, az élmények, a valóságról szerzett benyomások, ismeretek.

Cél A gyermekek napi tevékenységét a játék hassa át, a „mintha” helyzet megteremtésével a gyermeki képzelet, fantázia gazdagítása, a társas kapcsolatok alakítása, nyugodt játékfeltételek között.

Feladat A nyugodt légkör biztosításához megfelelı játszóhelyek kialakítása, a mozgalmasabb és nyugalmasabb tevékenységek elkülönítése, kuckósítás.

Óvónıi tevékenység Játékot gazdagító, motiváló, élményekhez juttatja a gyermekeket, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz Megengedı és modellt nyújtó magatartásával, változatos eszközök biztosításával segíti az egyes játékfajták kibontakozását, fejlıdését. Külsı szemlélıként, értı megfigyeléssel követi a gyermekek szabad játékát, ha szükséges bekapcsolódik A játékszituációknak megfelelıen él a komplex ismeretnyújtási lehetıségekkel. Alakítja az együttjátszáshoz szükséges szabályokat.

A játék az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége. A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete A játékot a gyermek alapvetı tevékenységeként értékelve különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy megteremtsük azokat az élményeket, lehetıségeket, körülményeket, amelyek biztosítják, hogy a játék a gyermek számára örömforrás legyen. A gyermek, játék közben ismerkedik az ıt körülvevı világgal, ez az ismerkedés belsı indíttatásból fakad. A játékos mozgások közben kipróbálja ügyességét, erejét, fejlıdik tájékozódó képessége. A gyermek játékát érzelmi megnyilvánulások kísérik. Meghatározó szerepe van az élményeknek. Pozitív és negatív érzelmek is tükrözıdnek a játékban, a pozitív élmények újraélése örömforrás, a negatív élmények játék közben oldódnak. A gyermek, játék közben megjeleníti vágyait, azok beteljesülnek. Az egyszemélyes játék fejlıdik közös játékká, melyhez társakra, kreatív

32

együttmőködésre van szükség. A közös játékban érzik, hogy összetartoznak, ez motiválja a gyereket arra, hogy betartsák a játékszabályokat. A játékban adódnak konfliktusok, gyakorolható ezeknek megoldása, rábeszéléssel, egyezkedéssel, kompromisszumkötéssel. A domináló „én” tudat mellett megjelenik a „te” és a „mi” fogalma. A gyermekek szabadon választják meg hogy mit, hol, kivel, mivel szeretnének játszani. Nyugodt, szeretetteljes légkörben alakul ki az elmélyült, tartalmas játék.

A játék célja: Maga a játék, mely önként és örömmel végzett tevékenység. A játék önmagáért való, mert nem a játék célja, hanem maga a tevékenység fontos a gyermek számára. Feladatunk: • • • • •

a fejlıdés lehetıségeinek biztosítása a játékban derős, nyugodt csoportlégkör kialakítása, melyben elmélyült játék folyhat a játékhoz idı, hely, eszköz biztosítása elfogadó, együttmőködı óvónıi szerep élménynyújtás, gyermeki ötletek és lehetıségek támogatása

A játék színterei

A csoportszoba, ahol a gyermekekkel együtt állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakítunk ki. Ügyelünk arra, hogy a különbözı játszó csoportok ne zavarják egymást. Igyekszünk a csoportban helyet biztosítani az építıjátéknak, ahol folyamatosan, napokon keresztül folyhat az építkezés, melyben felhasználhatják a csoportszoba mozgatható bútorait, különféle textíliákat.

Az óvoda udvarának felszereltsége lehetıvé teszi a különbözı játéktevékenységet pl.: homokozás, csúszda, babaház, focizás, krétarajz stb. Az óvodán kívül, játszótereken, kirándulásokon, séták alkalmával is módjuk van a szabad játékra. A játékidı folyamatos, a gyermekek nemcsak a délelıtti témát folytathatják délután, hanem lehetıséget adunk, hogy kedvük szerint napokon keresztül folytathassák a megkezdett játékot. Játékeszközeink tükrözik a felnıttek igényességét: esztétikusak, megfelelnek a gyermek életkorának, elısegítik a sokoldalú fejlıdést, serkentik a gyermeket a probléma megoldására. A ma használatos játékok mellett az egyszerő ember találékonyságát tükrözı ısi-népi játékeszközök is jelen lehetnek (búgócsiga, rongybaba, csutka baba). De játékeszköz lehet a közösen, vagy egyenként győjtött bot, csigaház, gesztenye, falevél is. A játék tartalma • A gyakrabban játszott játék témák mellett népi játékokkal egészül ki. • Énekes-táncos játékok (leánykérı –játékok, lakodalmas játékok, vásáros játékok, párcserélı, szembekötısdi). • Mozgásos és küzdı játékok (várkörüljárás, sorjátékok, hidas játékok) • Népszokást idézı játékok, dramatikus játékok (Betlehemezés, Lucázás) 33

• Népi játékszerkészítések (csutka, rongybábuk, töklámpás, falovacska) • Fontosnak tartjuk, hogy a családból és környezetbıl hozott élmények játékukban megjelenjenek Az óvónı viszonyulása a gyermek játékához A játékban is igyekszünk a gyermek személyiségének tökéletesebb megismerésére. Intelligencia, empátia, tapintat szükséges, ahhoz hogy követni tudjuk a gyermek játékát. Intenzíven együtt élünk a játékban a csoporttal, az adódó problémákra ráérzünk, azok okát kutatjuk. A köztünk és a gyermekek közt meglévı jó érzelmi kapcsolat segítségével általában képesek vagyunk oldani a feszültséget. A gyermeki játékba csak akkor avatkozunk be, ha a testi épség megırzése, a megoldási lehetıség felállítása miatt indokolt. Az intuíció segít minket abban, hogy eldöntsük a gyermeknek szüksége van-e újabb ötletre, eszközre. Mérlegeljük, hogy a játékba bekapcsolódva egy-egy cselekvéssel jelent-e az továbblépést. Tiszteletben tartjuk a gyermek által vállalt szabályokat, amelyek, ha szokássá váltak megteremtik a játéktevékenység nyugalmát. Az elmagányosodó gyermeknek igény szerint segítséget nyújtunk. A sajátos nevelési igényő gyermekek inklúziójának elısegítése érdekében megkülönböztetett figyelem és segítségnyújtás szükséges az óvónı részérıl. Győjtjük a környezetünkben fellelhetı népi játékokat, melyek különbözı jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak, és ehhez kérjük a szülık segítségét. A játék gyermeki fejlıdésre gyakorolt hatása Mindenfajta gyermeki játék nagy hatással van személyiségük alakulására. Fejlıdik: • a megfigyelıképesség • az önkéntes és szándékos figyelem • az észlelés • az emlékezet és felidézés • a képzelet • a gondolkodás • a beszédkészség • a fantázia • helyzetfelismerı képesség Alakul és fejlıdik erkölcsi ítélıképességük, viselkedésük, udvarias magatartásformákat sajátítanak el. Az adódó problémák leküzdése, elısegíti a gyermek szocializálódását. Felfedezi a másik gyermeket, s más képet alakít ki önmagáról is. Átéli a közös játék örömét, és ez az élmény alakítja a társaihoz való viszonyát. Kommunikációs, kapcsolatteremtı készsége fejlıdik. A csoport harmonikus légköre, rendje, a játékrend betartására ösztönzi a gyermekeket, ennek hatására alakul szabálytudatuk. A napirendben a szabad játékra fordítjuk a legtöbb idıt. Bizonyos idejő felfüggesztését jelenti csupán a gondozási teendık, a munka jellegő tevékenységek, a szervezett tevékenységek bonyolítása. A gyermekek játékát indirekt módon irányítjuk. Hagyjuk, hogy saját elgondolásaikat megvalósíthassák, fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon, kreatív módon megnyilvánulhassanak. A játékot úgy tekintjük, mint a nevelési célok elérésének legfıbb eszközét. Igyekszünk ezt a szülıkben is tudatosítani. A gyermeki játék szabadságának biztosítása.

34

Mozgásos vagy gyakorlójáték A gyakorló játék lényege valamilyen cselekvés ismételgetése, amely örömet okoz. A játéknak ezen a fokán a gyermekek a felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival a tárgyak egymáshoz való viszonyával, mőködésével ismerkednek. A sokszori gyakorlással különbözı funkciók fejlıdnek. A gyakorlójáték során fejlıdik: az egyensúlyérzék, a mozgás, szem-kéz koordináció, a kitartás, a figyelem és más akarati tényezık. A gyakorló játékból fejlıdhet ki a szerepjáték. A nyugodt gyakorlójátékhoz biztosítjuk a helyet és eszközt a gyermekeknek. Minden életkorban jelentkezı gyakorlójáték igényeit kielégítjük. A gyakorlójáték végigkíséri az óvodai életet. A gyakorlójáték jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeként is. A kicsik gyakorló játékára mindig legyen hely és idı. A szerepjáték Az óvodás gyermek jellemzı játékformája. A szerepjáték az a tevékenység forma, amelyben a gyermekek a felnıttek szerepét és tevékenységét, a felnıttek közti viszonylatokat sajátos életkörülmények között általánosított formában képzeletük segítségével és játékeszközökkel újra alkotják. A szerepjátékban „tanulja” a felnıttek világát. Érzelmek, gondolatok szövik át a játékcselekvést. Közben szabályokat állítanak fel, mérlegelnek, megállapítanak, elhatározásokat valósítanak meg, megpróbálnak érvényt szerezni akaratuknak, vagy éppen lemondanak valamirıl a másik gyermek kedvéért. Mindezt élénk beszélgetés, szóbeli vélemény és gondolatcsere kíséri. A szerepjáték hatása átfogó, kiterjed a gyermek egész személyiségére. A szerepjátékban saját elképzelésük szerint alakítják környezetüket. Ha lehetıség adódik a kisebbek, nagyobbak együttmőködésére a szerepjátékban támogatjuk azt. Figyelemmel kísérjük a gyermekek különbözı szerephelyzeteit és buzdítjuk a változatos szerepvállalásra.

Szabályjáték Gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz, de elıre meghatározott pontos szabályok szerint folyik. Megkülönböztetünk mozgásos, illetve értelemfejlesztı szabályjátékot. A szabályjátékban a gyermekek önállósága, a szabály önkéntes vállalásában fejlıdik ki. Némely szabályjáték jellegébıl adódik a kölcsönös segítség, s ezáltal megtanulják, hogy ne egymás kudarcának, hanem sikereinek örüljenek. Alakulnak a helyes magatartásformák, mint az önérvényesítés és együttmőködés. Megtanulják, hogy saját viselkedésüktıl, ügyességüktıl függ csapatuk gyızelme. A szabályjátékoknál ügyelünk arra, hogy szabályosan hajtsák végre a játékot. Úgy helyezkedünk el, hogy mindenkit jól lássunk játék közben. Figyelünk arra, hogy a gyermekek által szabadon választott játékban is megtartsák a játékszabályt, egymáshoz udvariasak, elızékenyek legyenek. A nagyobbakat márt fokozatosan, bevonjuk a játék vezetésébe. Építı- és konstrukciós játék A gyermekek kockákból és más játékszerekbıl, különbözı alkatrészekbıl, anyagokból, építményeket, játékszereket hoznak létre. A gyermekeket az alkotás öröme a sokféleképpen összeállítható játékszer és építıelem felhasználása ösztönzi a konstruálásra. A „valamit alkotni” igénye, öröme, kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejleszti. A barkácsolás a konstrukciós játék egyik fajtája. 35

A konstrukciós játékhoz változatos eszközöket és anyagokat biztosítunk. Bemutatjuk a konstruálás technikai fogásait. Nyugalmas helyet biztosítunk az építıjátékhoz. A játék megszervezésekor ügyelünk arra, hogy a kisebbek építményeiket elkülönülten is létrehozhassák. Dramatizálás, bábozás A játékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott kötetlen módon dramatizálják. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyermekeket, valóban esztétikai élményt jelentsenek számukra. Lehetıséget kell adnunk, hogy saját elgondolásuk alapján eljátsszák. Segítsük ıket a megvalósításban. A bábozás is nagyszerő eszköz a gyermeki önkifejezésre. A bábozáshoz és dramatizáláshoz szükséges eszközöknek állandó helyet biztosítunk a csoportban. A különbözı kellékek melyek bizonyos szerepeket jeleznek: - palást, korona, pásztorbot – serkenti a gyerekeket a dramatizálásra. Igyekszünk színvonalas bábjeleneteket bemutatni, hogy megszerettessük a gyermekekkel a bábozást. Segítjük a gyermekeket a bábozásban, megtanítjuk a bábok mozgatására. Együtt is készítünk különbözı egyszerőbb bábokat – fakanál, zacskó –, terményeket is használunk bábkészítésre. Igyekszünk a gyerekek szereplési kedvét kihasználni. Ügyelünk arra, hogy érthetıen beszéljenek, tudják magukat kifejezni szóban, mimikával, mozgással. A játékba integrált tanulás A játék és a tanulás teljesen összekapcsolódik az óvodás gyermeknél. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben mindig újat és újat tanul a gyerek. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere. A játékon belül a motoros, a szociális és verbális tanulás összefonódik. Az óvónı által felkínált tevékenységek egyidıben több helyszínen, folyamatosan zajlanak, úgy hogy közben nincs játéklerakás. A tevékenységeket szabadon váltogathatják, mégis kitartásra, és rendrakásra szoktatjuk Az eljárásainkat változatosan, az adott szituációnak megfelelıen kombináljuk. Sok buzdításra, pozitív megerısítésre van szüksége ahhoz, hogy önfeledten tudjon tevékenykedni. A büntetést nem tartjuk hasznosnak, mert ezzel visszaszorítjuk a gyerek érdeklıdését, kíváncsiságát. A fejlıdés jellemzıje óvodáskor végére • játékukban dominánsan jelentkezik a szerep- és szabályjáték • építıjátékuk képzelet gazdag • általában képesek kitartóan hosszú ideig játszani és együttmőködésüket megszervezni a játék érdekében • próbálkoznak ismert mesék dramatizálásával • általában alkalmazkodnak a szabályjáték szabályaihoz • kialakul az együttjátszás igénye • egymás játékát kiegészítik, segítik • általában képesek a normák betartására • próbálkoznak játékeszköz készítéssel, s azokat a játékban felhasználják • interakciójuk általában gazdag, kultúrált, érthetı • próbálkoznak konfliktushelyzet megoldásával • a népi életmód tevékenységei és az ünnepek eseményei játékukban megjelennek • játékukat beszéddel kísérik

36

12. 2 Mese-vers Móra:”a mese is mind istenáldotta búza. Valahol kihajt, fölmagzik, szétpereg, madár fölkapja, szél szárnyára veszi, s viszi hetedhétország ellen, évezredeken és világrészeken keresztül

Alapelv A verset és mesét úgy tekintjük, mint az óvodai élet mindennapjait, megszépítı szórakozást, mely emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését, hozzájárul a gyermekek biztonságához.

Cél A verseléssel, meséléssel célunk az élményekhez juttatás, a mozgással és vizuális tevékenységgel kombinált saját mese, vers alkotása, azaz, az önkifejezés megvalósítása ,az élmények feldolgozásának segítése, szorongások oldása. A mese terápiás jellegének „kihasználása. A csoda megrendítı erejének segítségével ráébreszteni a realitás kezelésének lehetıségére” Érzéki-érzelmi élmény nyújtása.

Feladat A népi mondókák, versek, népmesék sajátos hangzó világának, ritmusának, dallamának naponta történı közvetítése., a mentális higiénéjének fejlesztı eleme. A gyermekek képi és konkrét formában történı tájékoztatása, a külvilág és az ember belsı világának legfıbb érezelmi vizsonylatairól, a lehetséges, megfelelı viselkedésformákról.

Óvónıi tevékenység Igényes irodalmi anyag választásával és átadásával segíti a gyermekek érdeklıdését a vers és mese iránt. A játék során, és egyéb alkalomnak megfelelıen mondogat verseket, ringatókat, mondókákat. Szem elıtt tartja és megteremti a jó mesemondás feltételeit. Különbözı mese elıtti szertartással teremti meg a meseélményhez szükséges légkört. Az együttesen átélt élmény létrejöttéhez könyv nélkül mesél a gyermekeknek. Tagolt, érthetı mesemondással, beszédfonetikai eszközök alkalmazásával meseélményt nyújt. A gyerekek kedvenc meséit ismétli. Segíti a gyermek saját vers és mesealkotását, mozgással, ábrázolással történı önkifejezését.

Az anyanyelvi nevelés leghatásosabb eszköze leginkább a gyermekirodalom. Az óvodás kor a mese-vers kora. A mese a nyelvi fejlıdés egyik fı eszköze a tudás által nem korlátozott szabadon csapongó képzelet. Ezt a képzeletet az érzelmek irányítják. Az irodalmi nevelésben erre alapozunk, érzelmeken keresztül mesével, verssel fejlesztjük személyiségüket, esztétikai fogékonyságukat. A mesék, versek esztétikumát, érzelmi hatását csak akkor fogadja be a gyermek, ha érzelmileg nyitottá válik, azonosulni tud a mese világával. A nyelvtanilag helyesen a szép magyar beszédnek megfelelı elıadásmóddal közvetített irodalmi mő biztosítja a gyerekek szókincs bıvítését, kifejezıkészségük fejlesztését, nyelvtanilag helyes beszédének kialakítását. A hangok tiszta képzését az anyanyelvi játékokkal segítjük. Az irodalmi nevelés célja: Az óvodáskorú gyermek sokoldalú harmonikus fejlıdésének elısegítése, pozitív személyiségjegyek alapozása a gyermekirodalom sajátos eszközeivel. A cél eléréséhez hozzájárul az irodalom mővészi és nevelı hatása és a gyermek fogékonysága az irodalmi élményre.

37

Feladatunk: • • •

az irodalom szeretetének megalapozása a gyermek és az irodalom kapcsolatának megteremtése a szülık, a gyermek és az irodalom kapcsolatának alakítása, segítése

Az irodalmi nevelés megvalósulása: A mese-vers hallgatásánál a gyerek önkéntelen figyelmére építünk. Mesehallgatásra felhívó eszközöket készítünk. A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással, árnyjátékkal, mímes játékkal történhetnek. A bábozás szerepe fontos, mert a báb szóra késztet. A mese, vagy dramatikus népszokás élménye, a játszásra ösztönzı népszokás jelenléte a gyereket spontán dramatikus játékra készteti. A kisgyermeknek a vers iránti fogékonysága azon alapszik, hogy a ritmus és a hangzása, amely megragadja, ugyanahhoz az érzékletes, érzelmekkel átszıtt, élmény közeli témához tartozik, mint a mozgás, amelyet helyettesít, és a hangulat, amelyet kifejez. A tudatosan megválasztott és tervszerően alkalmazott a gyerek életkorának megfelelı anyagválasztás fejleszti a gyermek erkölcsi érzelmét, ítéleteit, magatartását, értelmi képességeit, emlékezetét, képzeletét, beszédét, kifejezıkészségét, helyes szép kiejtését. Irodalom hallgatás során kifejlıdik a gyermek szándékos figyelme. A bemutatandó mővek megválasztásánál többféle szempontot is figyelembe veszi a magyar népszokásokat, évszakokat, különbözı természeti jelenségeket, életkori sajátosságot. A kompetencia alapú óvodai nevelési program vers, mese tématerveit felhasználjuk a tevékenységek tervezésében

A meseválasztás életkor szerinti szempontjai: A kicsiknek olyan meséket, történeteket választunk, melyek témája megfelel érdeklıdési körüknek, vagyis a gyermekrıl, közvetlen környezetérıl, az állatvilágról szólnak, és amelyeket az egyenes vonalú cselekmény, az érthetı, világos meseszövés és az érdeklıdést ébren tartó fokozó szavak, fordulatok, ritmikus ismétlıdések jellemeznek. A nagyobb gyermekek érdeklıdését a többfázisú állatmesék, novellisztikus-realisztikus mesék elégítik ki. Ezek egyre inkább az erkölcsi fogalmak kialakítását szolgálják. A népi mondókák közül az egyszemélyes mondókákhoz tartozó mőfaji csoportból válogatunk, melyek természeti jelenségekhez, állatvilághoz, mindennapi élethez kapcsolódnak, de tartalmasabbak, fonetikailag nehezebbek, mint a kiscsoportos korúaké. Ilyenek: a: naphívogatók, esıkérık, állathangutánzók, embercsúfolók, állatokat bosszantó mondókák és a mai magyar költık versei. Az iskolába lépés elıtti kor a mesehallgatás igazi ideje. Már kialakult a gyermek mesetudata. Még szívesen hallgatják az elızı években hallott mőveket, de igazi irodalmi élményt a cselekményesebb, terjedelmesebb novellisztikus-realisztikus mesék és a bonyolult gyakran elágazó szerkezető tündérmesék jelentik számukra. Nekik választunk tréfás és csalimesét, elbeszéléseket, mőmeséket, meseregényeket. A versanyag egy része: a már hallott nép mondókát, bıvülnek a szerepátadó, fogyó-gyarapodó gyermekjátékokkal, kiszámolókkal, párválasztó felelgetı csoportokban is hangoztatható tréfás mondókákkal.

38

A mesehallgatás feltételeinek biztosítása Szeretetteljes, biztonságos légkört teremtünk mely alapfeltétele annak, hogy a gyermekek felfigyeljenek a mesére, végighallgassák, késıbb maguk is kérjék. Elıadásmódunkkal kiváltjuk és fenntartjuk a gyerekek érdeklıdését, létrehozzuk a mese varázslatos világát. Tervszerően megválasztott irodalmi anyagot hetente két alkalommal mutattunk be. Különbözı esztétikus szemléltetı eszközökkel megjelenítjük, ha az anyag témája engedi a figyelemfelkeltés, motiválás céljából. Ezek az eszközök szorosan kapcsolódnak az irodalmi mő témájához, mondanivalójához, gondolatiságához, hangulatához, kiemelve azok esztétikumát. A hét bármely napján, bármikor, bárhol lehetıséget nyújtunk alkalomszerő, szituációhoz, tevékenységhez kapcsolódó spontán mondókázásra, versmondásra. Lehetıséget adunk, hogy a verses-mesés könyveket bármikor nézegethessék szabadon, mesélhessenek képzeletük, kedvük szerint a gyermekek. Ügyelünk arra, hogy a könyveket óvják, védjék, vigyázzanak rá, mert a könyv érték. Gyakran hoznak otthonról is könyveket ezekbıl kérésre a nap folyamán, de leginkább elalvás elıtti mesehallgatáskor olvasunk. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére • • • • • • • • • • •

szeretik és igénylik az irodalomhallgatás minden formáját figyelmesen hallgatják a mesélést, verselést élvezik a versek, mondókák ritmusát össze tudják kötni a folytatásos meseregények, verses mesék szálait a mese ereje egyéb tevékenységükben is érzékelhetı ismert mesék képei mesélésre ösztönzik vigyáznak a könyvekre, önállóan kezelik a könyvespolcot maguk is találnak ki meséket, bábjeleneteket érthetıen, összefüggıen, helyes igeidıben tudnak mesélni hangutánzó szavakat használnak, a hang stíluseszközeivel kifejezik a szereplı tulajdonságait egyéni döntésüknek megfelelıen szerepet vállalnak

Alapeszközök Mesekönyvek, klasszikusok, modern mesék Leporellók Szöveggyőjtemények Óvodásokhoz szóló ıszi, téli, tavaszi, nyári irodalmi alkotások győjteménye Legszebb mesék kincsestára Móricz Zsigmond állatmesék Kis-gyermekek nagy mesekönyve 77 magyar népmese Legszebb magyar népmesék Bújj bújj zöld ág Cini-cini muzsika Csoportonként: Síkbábok, kesztyőbábok, marionett, különbözı mesék dramatizálásához

39

12. 3. Ének – zenei nevelés „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni… nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (Kodály)

Az óvodás gyermekek tevékenységei sorában fontos szerepet tölt be a zenei nevelés. A zenei nevelés elsısorban a mővészeti nevelés körébe tartozik, az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Felkelti a gyermek zenei érdeklıdését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát. Hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgat zenét. A népdalok és komponált gyermekdalok éneklése közben fejlıdik, hallása éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus szép mozgása.

Alapelv A személyiségformálás egyik fontos eszköze a zenei anyanyelv megalapozása.

Célunk Népi kultúránk gyermekdalainak, mondókáinak, énekes játékainak megismertetésével formáljuk a gyerekek személyiségét, zenei ízlését, érzelemvilágát

.Feladat A zene hatása legyen az egész személyiségre kiható emberformáló erı. Az óvodai zenei nevelés legyen értékközvetítı, ízlésformáló. Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód. Népi játékok, dalok, mondókák, ringatók dúdolók, táncok a környezet hangjainak meg figyelésével élményt nyújtó közvetítésével, tanításával az éneklés megszerettetése, az érdeklıdés felkeltése a zene iránt. Találjanak ki dallamokat, mozgásformákat, egyszerő játékokat. Zenéléshez használatos hangszerekkel ismerkedés, hozzáférés biztosítása. Zenei képességek fejlesztése a ritmus, éneklés, hallás, mozgás, és zenei kreativitás alakításának elısegítése A Zenehallgatási anyagunk kiválasztásánál, figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is

Óvónıi tevékenység A gyermekek hangterjedelmének, az aktuális érzelmi állapotnak megfelelı, igényes dalválasztás. A napi spontán énekelgetésbıl adódó zenei élmény nyújtás, kezdeményezés lehetıségével, saját mintaadással megszerettetni az éneklést. A hangszerek használatának bemutatásával serkent azok kézbevételére, a zenei, ritmus és hallásfejlesztési feladatok végzésére. A zenehallgatás során az óvónıi ének, zenélés mellett olyan gépi zenehallgatási anyagot választ, amely a zenei ízlés formálása érdekében az igényes zenei kultúrát közvetíti, mely elısegíti a zenei anyanyelv kialakulását

40

Feladatunk a sikeres megvalósítás során • • • • • • • • •

fejlesszük a gyermekek zenei képességeit játékkal, játékos módszerekkel zenei hallás fejlesztése ritmusérzék fejlesztése zenei emlékezet fejlesztése alkotókedv támogatás, kreativitás fejlesztése zenei fogékonyság és érdeklıdés kialakítása örömteli együtt éneklés zenehallgatásra nevelés különbözı hangszerekkel megismertetni a gyermekeket

Az ének-zenei nevelés fejlesztési területei és módszerei Az óvodában hallás után tanítjuk a dalokat. Az utánzási vágyon alapszik az éneklési készség kialakulása. A fejlıdéshez gyakori ismétlésre van szükség. Tiszta, szép éneklés fejlesztése érdekében kis hangterjedelmő dalokat tanítunk, megfelelı hangmagasságon éneklünk, a gyerekhangot ápoljuk, védjük. Zenei hallás fejlesztése az aktív énekléssel indul. Az óvodai dalanyag alkalmas a jó akusztikus és belsı hallás fejlesztésére. Az automatizált mozgás és éneklési készség pedig a zenei írás-olvasás megalapozásra szolgál. Akusztikus hallás: zene, zörej, beszédhang érzékelése. Belsı hallás: tényleges hang nélkül jön létre. Jelenti az ismert hang felidézését is. Az óvodában a hallható hangok világát fejlesztjük, a magas és mély különbségét érzékeltetjük a dalokban. A halk –hangos közti különbséget, gyors-lassú különbségét, zenei hangok, zörejek, emberi beszédhangok színkülönbségét gyakoroljuk, fejlesztjük. Az óvodában a dal és a játékos mozgás együtt él. A mozgás feladata az egyenletes lüktetés majd a ritmusfejlesztés. A gyermek utánzási kedvét azzal fokozzuk, hogy a mozgásnak, mozdulatnak játékos értelmet adunk. Elıször olyan mozdulatokat gyakorolunk, amelyek akusztikusan segítik az egyenletes lüktetés és ritmus megérzését, késıbb olyanokat is, amelyeknél csak látható és érezhetı a mozgás. ének-zenei ismeretek kiválasztásának szempontjai Az óvodai énektanítás anyagát a mondókákat, énekes játékokat a magyar gyermekjáték-hagyomány anyagából merítjük. Felhasználjuk a népmővészeti értékő, magyar népzenei sajátosságokra épülı komponált gyermekdalokat is. A zenehallgatásra kiválasztott dal, zenemő illeszkedik az évszakokhoz, az ének-zenei tevékenységek célkitőzéseihez, a gyermekek hangulatához, érdeklıdési körükhöz. Egyaránt fontosnak tartjuk a tiszta éneklést, hangszeres játékot és esetenként a gépi zenét a zenehallgatás során. A s-m hangokon mozgó és a 6 hangterjedelmő dallamok arányát a gyermekek kora szerint válogatjuk. A kicsik: játékos, utánzó mozgást, kéz, ujj, lovagló játék, egyszerő körsétát, guggolást, könnyő szerepcserét választunk. A nagyobbak: egyszerő körjátékot, bonyolultabb mozgásokkal bıvülı utánzó mozgásos játékot választunk, de felhasználunk még sorformákat, csiga-kígyóvonal sort alakító játékokat is.

41

Az iskolába készülık: több szereplıvel, komplikáltabb mozgással, nagy térben mozgó játékokat választunk. A párválasztás, két körforma, sorgyarapodó, hidas-ludas játékok is megjelennek. Az alsónyéki óvodában a gyermekek megismerkednek a sárközi néptánc alapjaival. Teljes óvodai életük alatt ismerkednek a ritmus és dallamhangszerekkel, amelyeket önállóan is használnak. A dalanyagot a 3 év alatt minıségileg is és mennyiségileg is fokozatosan bıvítjük. A gyermekek ill. a csoport fejlettségétıl függıen a legmegfelelıbb játékformákat, hangkészletet választjuk. A megismert dalok a következı évben mindig visszatérnek, felhasználjuk ıket spontán helyzetekben, udvari játékok közben, kiránduláson, ünnepeken, ünnepélyeken, aktualitástól függıen. Az ének-zenei nevelés során használt szervezési formák. Osztatlan csoportjainkban: -ének-zenei tevékenységek - kiscsoportos szituatív tevékenység - páros tevékenységek vannak. Az együttes részvételhez folyamatosan szoktatjuk a gyermekeket. Kiscsoportos szituatív tevékenységeknél a gyermek önkéntes érdeklıdésére és kezdeményezésére építünk. Ezen tevékenységek során együtt éljük át az éneklés, közös játék és mozgás örömét. Kihasználjuk a szituációból adódó képességfejlesztési lehetıségeket. Az óvónı által felkínált tevékenységek esetében a témát, és idıtartamát, a módszereket, eszközöket a csoport életéhez igazítottan, szabadon határozzuk meg. Alkalmat adunk a zenehallgatásra éppúgy, mint a megismert játékok gyakorlására is. Az óvónı, gyermek páros tevékenységei során törekszünk arra, hogy egyéni képességfejlesztés történjen pl.: halk-hangos, tiszta éneklés fejlesztése. A zenei mővelés lehetıségeit egész nap kihasználjuk. A zenehallgatás nemcsak az ének-zenei tevékenység épül be, hanem a nap bármely szakában elıfordul, ha lehetıség adódik rá. A fejlıdés várható jellemzıi egyéni szükségleteiknek megfelelıen képesek dallam és mozgás improvizációjára • örömmel énekelnek, játszanak énekes játékokat • tudnak körben járni kézfogással, és anélkül • a mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják • az egyenletes lüktetés kialakult, nagyrészük ritmusvisszaadásra képes • megkülönböztetik a magas-mély, halk-hangos különbségét • egyszerő tánclépéseket alkalmaznak éneklésre, zenére • többségük dallammotívumokat tisztán visszaénekel • belsı hallással rendelkeznek • felismerik a zörejeket, hangszíneket, hangszerek hangját • zenehallgatásukat többségükben kultúrált magatartás jellemzi. • zenei tevékenységeikben kreatívak Alapeszközök: Pentatonfurulya, különbözı ütıhangszerek apró dobok, triangulum, csörgıdob, csengettyők, apró cintányérok. Magnetofon, cd lejátszó, kották

42

12. 4. Vizuális nevelés „A vizuális gondolkodás az emberi tudatnak éppoly jelentıs összetevıje, mint a fogalmi, sıt minden valószínőség szerint ısibb annál.” (Németh Lajos)

Alapelvek A gyermekek ábrázoló tevékenysége személyiségfejlıdésük fontos eszköze, mely élményeiket, szárnyaló fantáziájukat tükrözi

Célok A tevékenység örömén keresztül ismerkedjenek az ábrázolás különbözı anyagaival, technikáival, az alkotás élményével, a népmővészeti elemekkel, az esztétikus környzetettel

Feladatok A kompetencia alapú óvodai nevelési program, rajzolás, mintázás, kézimunka tématerveit felhasználjuk a tevékenységek tervezésében Valósuljon meg a rajzolás, mintázás, kézimunka közösségformáló ereje. A gyermeki önkifejezés önkéntessége domináljon A gyermekek ismerjék, a tevékenységekhez szükséges eszközöket, technikákat.. A gyermeki alkotások a belsı gyermeki képek gazdagítását építsék, szolgálják a tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlıdését esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Óvónıi tevékenység A gyermekek közelében elhelyezett eszközök, hozzáférésével motiválja a gyermekeket, hogy kedvük szerint bármikor élhetnek az alkotás lehetıségével. Megteremtjük a mőhelymunka lehetıségét. Ápoljuk a néphagyományokat. Elfogadja a fejlettségi szintjüknek megfelelı munkát, nem sietteti a környezet leképezését, hagyja, hogy a gyermekekben érlelıdjenek meg a formák, az önkifejezés, a környezet esztétikai alakítása, esztétikai élmény befogadása Belsı késztetésbıl fakadó, kényszermentes ábrázolási tevékenység megvalósítására törekszik, ezáltal a gyermekek az ábrázolást játékként élik meg. A gyermekrajz esztétikumát, sajátosságait figyelembe véve fejleszti ábrázoló tevékenységüket.

Vizuális kultúránk egész életünk során fejlıdik, és áthatja a mindennapokat. A gyermek vizuális kultúrája a környezetébıl jövı spontán vizuális ingerek és szervezett tapasztalatszerzési alkalmak hatására fejlıdik. A világról egyre pontosabb ismereteket, tapasztalatot, benyomásokat szerez, majd sokrétő ábrázoló tevékenysége során ezeket újra alkotja. Az ábrázolás nem más, mint a tárgyi világ érzelmi és cselekvı birtokbavétele.

A vizuális nevelés célja: • • • •

a gyermekek egyéni fejlettségő szintjének megfelelı képi, plasztikai kifejezı képesség birtokába jussanak. fejlıdjön szépérzékük. Tudjanak rácsodálkozni és éljék át, értékeljék környezetük szépségeit. valósuljon meg az élmény, fantáziavilág szabad képi kifejezése a tevékenységeket a nyitottság, igényesség jellemezze

43

Feladatunk: a gyermekek számára legyen szabadon választott tevékenység a mindennapokban differenciált fejlesztés a finommotorika, a látás, az észlelés, a szem-agy-kéz koordinációjában lehetıség biztosítása a megkezdett munkák befejezésére igényeljék az ábrázoló tevékenységet, örömforrás legyen a gyermeknek a gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez mért tervezés megvalósítása különbözı anyagokkal, módszerekkel, eljárásokkal megismertetni a gyermeket tehetséggondozás Képi gondolkodásukat folyamatosan fejlesztjük gyermekmunkák pozitív értékelése esztétikus környezet kialakítása a gyermekmunkákkal

A gyermeki ábrázolás szakaszai firka korszak forma, firka egyszerő formák firka elemekbıl valódi ábrázolás kezdete valódi ábrázolás kiterjedése valóság tükrözése Az ábrázolás megjelenésétıl az ábrázolás kiterjedéséig hosszú fejlıdési út vezet. Ennek üteme gyermekenként változó. Ezért folyamatosan figyelünk arra, hogy melyik gyermek milyen szinten áll a fejlıdés különbözı szakaszaiban. A fejlıdési szintek ismeretében arra törekszünk, hogy a gyerekek a fejlettségüknek megfelelıen eleget gyakorolhassanak. Sok vizuális és esztétikai élménnyel segítjük a fejlıdést. A fejlıdés során a képességek egyre magasabb szinten mőködnek. Az ábrázolásuk egyre jobban tükrözi a valóság jellemzıit. Nem siettetjük a fejlıdést. A tehetség ebben a korban is megmutatkozhat, mint lehetıség, az ábrázolási tevékenységek iránti vonzódásban, egyéni látásmódban, kifejezıkészség gyorsabb fejlıdésében. Ezért biztosítjuk a gyakorlást és a továbbfejlıdés lehetıségét. Különös gondot fordítunk a vizuális tevékenységek állandó biztosítására. Sok élményt biztosítunk a gyerekeknek, hogy kedvük legyen az alkotáshoz. Kirándulásokat, sétákat, színházlátogatásokat szervezünk, felhívjuk a figyelmüket az érdekes dolgokra, szokatlan jelenségekre, növényekre, állatokra, természeti tárgyakra. Megfelelı mennyiségő és minıségő eszközt biztosítunk a gyerekeknek, melyek méretben is alkalmazkodnak a gyerekekhez, nem károsítják az egészségét, célszerőek, balesetmentesek.

44

Megtanítjuk a technikákat a biztonságos eszközkezeléshez. Helyet biztosítunk a zavartalan alkotáshoz. Olyan légkört teremtünk, melyben a gyerekek szabadon ismerkedhetnek bármely eszközzel, technikával. Lehetıséget adunk hogy addig tevékenykedhessenek, amíg kedvük tartja. A kézimunkához tartozó tevékenységek közben fejlıdik a kéz finommozgása a megfigyelı, problémamegoldó és egyéb képességei, a rész és egész viszonyának (térben) megértése, a térbeli tájékozódás, a háromdimenziós látásmód. Változatos tevékenység szervezési formákat biztosítunk. Téma javaslatok szempontjai: • •

figyelembe vesszük a gyerekek fejlettségi szintjét, és élményeiket téma javaslatainkhoz lehetıséget adunk, hogy a gyerekek többféle technikai megoldás közül választhasson.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: • • • • • • • • • • •

élményeiket képesek vizuálisan megjeleníteni a képi kifejezés változatos eszközeit készség szinten alkalmazzák színhasználatuk változatos, vannak kedvenc színeik formaábrázolásuk egyedi emberábrázolásuk részletezı, néhányuk mozgásábrázolásra is képes önállóan díszítenek tárgyakat különbözı technikákkal tevékenységük örömteli, gyönyörködnek saját és mások munkáiban szívesen vesznek részt kollektív munkában eszközhasználatuk kialakult tudnak önállóan formákat mintázni elképzelés alapján, megfigyeléseik felhasználásával térábrázolás megjelenik, a tér érzékelése a szemlélı számára észlelhetı, változatos

Alapeszközök: Csoportonként 10-15 db különbözı mérető ecset, ecsettálak, vízfestékek 6-12 színő, változatos színő temperafestékek. Pasztellkréták, zsírkréták 6-12-24 színő, táblakréta, aszfaltrajzhoz kréták. Változatos vastagságú színes ceruzák, filctollak többféle színben. Ragasztók, ragasztó stiftek. Különbözı mérető és anyagú rajzlapok, papírok. Csomagoló papír, hajtogatáshoz origami lapok, színes fénymásoló üveglapok. Foto karton, tafet papírok, mőszaki karton, üveg festék, krepp papír, gyurma, agyag, fonalak, anyagok, selyempapír.

45

12. 5. Mozgás "A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik : a mozgás, melyet az ókor emberei nem hanyagoltak el, de mi már nem ismerünk, csak sejtünk. " (Loire Fuller)

Alapelvek Az óvodai nevelés folyamatában a torna és mozgásos játékok a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján a személyiségfejlıdést szolgálják

Célok A gyermekek életkori sajátosságaiból adódó természetes mozgásigény kielégítése, mozgásuk fejlesztése, egészségük óvása, harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakítása.

Feladatok A mozgás megszerettetése, a tornának, játékos mozgásnak naponkénti biztosításával egyéni fejlettségnek, életkornak megfelelı játékos gyakorlatok végeztetése, ehhez megfelelı eszközök adása. A gyermekek edzése érdekében minél több szabad levegın végzett mozgás, mozgásos játék szervezése, mely nevelı célzattal hozzájárul mások elismeréséhez

Óvónıi tevékenység Megteremtjük azokat a feltételeket, melyek elısegítik a gyermek biológiai fejlıdését, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek egyéni képességei különbözıek, fejlettségi szintjük nem azonos. Alkalmazkodunk a gyermekhez, és hagyjuk, hogy a gyakorlatokat saját képességeik szintjén hajtsák végre. A mozgás megszerettetése érdekében élményszerővé teszi a mozgásos játékokat, testnevelés foglalkozásokat. A feladatok elvégzéséhez dicsérettel, buzdítással, segítségadással, saját példamutatásán keresztül motiválja a gyermekeket. Elfogadja a gyermekek különbözıségét, fejlettségüknek megfelelıen értékeli teljesítményüket, alkalmazza a pozitív megerısítést

E fejezetben a mozgás szervezett formáinak tartalmával foglalkozunk, a szabadban végzett mozgásos tevékenységek az: EGÉSZSÉGVÉDELEM, EDZÉS címő programrészben található. Célunk: A gyermek testi képességeinek (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség,és társra figyelés) fejlesztése, teherbíró és teljesítı képességének növelése. Az egészség megırzése, megóvása, egészséges életmódra nevelés. Feladatok: • a gyermek téri tájékozódó képességének, helyzetfelismerésének, a döntés és alkalmazkodó képességnek, valamint a személyiségük akarati tényezıinek alakítása • a gyermek testi képességeinek harmonikus, összerendezett mozgásfejlıdésének támogatása, mozgásigényének kielégítése • változatos mozgástevékenységek szervezése • mozgáskedv fenntartása, • a mozgásfejlesztés során érvényesüljön a fokozatosság, folyamatosság és rendszeresség.

46

Szervezeti formák: • • •

kötött csoportos heti rendszerességő mozgástevékenység mindennapi mozgás szabadban végzett mozgásos tevékenységek

A megvalósítás jellemzıi: A mindennapi mozgások, a testnevelés során kicsik, nagyok számára differenciált mozgásokat szervezünk, sok játékkal.

A kötelezı testnevelés foglalkozásokon: • helyszínek biztosítása • a várakozási idı csökkentjük • a kicsiket elıbb elengedjük • speciális fejlesztések a foglalkozás végén szervezünk • a mozgásfejlesztés feladatai egymásra épülnek • együttes és külön szervezett mozgásos és versenyjátékokat iktatunk be • életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelı terhelést biztosítunk • amennyiben a csoport napi tevékenységei lehetıvé teszik, a teremben felállított eszközökkel biztosítjuk a szabad mozgást

Képességfejlesztés a mozgásban: • • • • •

téri tájékozódás egyensúlyérzék testséma fejlesztés testi képesség fejlesztés finommotorika fejlesztés

A fejlesztés tartalma: Játékok: • • • •

fogójátékok sorversenyek labdajátékok szabályjátékok

gimnasztika: • szabad • társas • kézi szeres • padgyakorlatok A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi.

47

járások: • természetes járás • speciális járás • ütemérzék fejlesztı járás A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi. futások: • • •

természetes futás versenyfutás akadályfutás A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi.

támaszok, függések: • • • • •

bújás mászás csúszás kúszás gurulás A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi.

egyensúly gyakorlatok: • természetes járással, futással • vízszintes és rézsútos szereken A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi. ugrások: • helybıl távol • helybıl magasba • páros lábon egy lábon A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi. dobások: • babzsákkal • kislabdával • habszivaccsal A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi. labdagyakorlatok: • gurítás • dobás • pattintás • labdavezetés járás, futás közben 48

A fenti gyakorlatok egyéni kombinációi. A gyakorlatok anyaga eszközökkel és eszköz nélkül végezhetı.

A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére • • • • • • • •

Szeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor-és váltóversenyeket játszanak a szabályok betartásával Mozgásuk célszerő. Ügyesen mozognak, mozgásuk összerendezett, ritmikus Fejlett test- tér- és idıbeni tájékozódó képességük Ismerik a mozgások elnevezését, megértik a feladatok tartalmát Szervezetük edzetté válik Önuralom, együttmőködés, kitartás, örömérzet jellemzi versenyjátékukat.

Alapeszközök: Tornaszoba: kislabda, labda, tornaszınyeg, tornapad, zsámoly, bordásfal, mászókötél, gumikötél, ugrókötél, medicinlabda, stopper, kiegészítı tornakészlet babzsákok, szalagok, fonalak, kötelek, botok, kislabdák, frizbik, nagymérető szivacslabdák, saját készítéső és speciális eszközök, tárgyi kiegészítık, sportági felszerelések, labdák Sportudvar: kosárlabdapalánk

49

12. 6. A külsı világ tevékeny megismerése

„A természet varázsát ontja bıven. A főben, a virágban és a kıben. Ó nincs a földön oly silány anyag, mely így, vagy úgy, de ne szolgálná javad. De nincs oly jó, melyben ne volna vész, ha balga módra véle visszaélsz.” (Shakespeare)

Alapelv A gyermekek aktivitására, érdeklıdésére építve tasztalatokhoz juttatás”, a szőkebb és tágabb természeti-emberi környezet megismerésén keresztül..

Célunk Él a matematikai tapasztalatszerzés adta lehetıségekkel. a saját és távolabbi környezet megismertetése, megszerettetése, védelme, formai, mennyiségi, téri viszonyok feltárása.

Feladatunk a környezet esztétikumának, a természet szépségének tevékenységek sorozatában történı megláttatása, megismertetése. A tapasztalatszerzés, az ismeretek feldolgozása, természetes környezetben, és játék közben történik.

Óvónıi tevékenység Az óvónı az élmények biztosítása közben épít a gyermekek kíváncsiságára. A szabad önkifejezés, alkotás lehetıségének megteremtésével segíti a pozitív érzelmi viszony alakulását a természethez, az emberi alkotásokhoz, miközben a gyermekkel tanítja azok védelmét. Mindezekkel segítse a kortárskapcsolatok alakulását a döntési képességek fejlesztését. Természetes élethelyzetekben neveli a gyermekeket a helyes viselkedés szabályaira. Változatos tevékenységek közben alkalmat ad számlálásra, összehasonlításokra, válogatásokra, rendezésekre, önálló véleményalkotásra. Hatékonyan együttmőködünk a szülıkkel a környezet megszerettetésében, megóvásában. Felhívjuk figyelmüket az élılények szeretetére, óvására, a környezetvédelem fontosságára. Felelevenítjük a helyi népszokásokat, mellyel erısítjük a szülıföldhöz kapcsolódó pozitív érzelmeket és formáljuk a gyermekek erkölcsi magatartását. A kompetencia alapú óvodai nevelési program Tőz, Víz, Föld, Levegı tématerveit felhasználjuk a környezeti tartalmú tapasztalatok tervezésében

A gyermek tevékenységei: A szokott, mindig azonos helyszínen megfigyelik, tapasztalják a természetben végbemenı változásokat. Ismereteket szereznek a természeti jelenségekrıl. Tapasztalatokat győjtenek arról, hogy a természeti változások hogyan hatnak az emberekre, növényekre, állatokra. Gyakorolják a mindennapi élet tevékenységeit. Ellátogatnak könyvtárba, múzeumba, színházba.

50

Találkoznak ismert foglalkozásokat végzı emberekkel. Lehetıség szerint kipróbálják munkaeszközeiket. Felkeresik a környezı kirándulóhelyeket. Részt vesznek a növények és állatok gondozásában. Az érzékelés minden területén ismeretet szereznek a természet szín-, forma-, méretgazdagságáról. A szerzett tapasztalatokat, ismereteket alkalmazzák, biztonságosan eligazodnak környezetükben. Módszertani alapelvek: A megfigyelések a természetben történjenek. Annyi és olyan téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani. Bontakoztassuk ki a gyermekek környezetesztétikai érzékenységét, aktivitását. Biztosítsuk a természeti és társadalmi témák sokoldalú megközelítését. Vegyük figyelembe a gyermekek képességét, eltérı fejlıdési ütemét. Biztosítsunk olyan lehetıségeket, amelyek során fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, folyamatos beszédét, szóbeli kifejezıkészségét. A helyi lehetıségek figyelembe vételével ismertessük meg a népi és nemzetiségi kultúrát. Matematikai tartalmú tapasztalatok Feladatok: Változatos lehetıségeket teremtünk a környezı valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos sokoldalú tapasztalatszerzésre. Különbözı tevékenységeken keresztül élményeket nyújtunk a gyermek számára, melyben az érdekességek, a matematikai összefüggések felismerésével fejlesztjük problémamegoldó és igazságkeresı gondolkodásukat. Többféle megoldási lehetıség kínálása során fejlesztjük divergens gondolkodásukat is. Olyan lehetıségeket biztosítunk, melyben a téri- és síkbeli tájékozódásuk biztonságosan kifejlıdhet. Sokféle érzékelésen, észlelésen keresztül fejlesztjük mennyiségfogalmukat. Belsı motivációjukra építve fejlesztjük egyéni megismerı erıiket, probléma-érzékenységüket. A kompetencia alapú óvodai nevelési program matematikai tapasztalatok tématerveinek felhasználása a tervezésben.

Az életközösségek mindenhol körbevesznek bennünket, abban mozgunk, élünk. Ez a közvetlen vagy távolabbi környezetünk, melyhez maga az ember is hozzátartozik környezet-átalakító tevékenységével együtt. Az óvodai nevelés idıszaka kiemelkedıen fontos az egyén környezetkultúrájának alakítása szempontjából. A természet megszerettetésének alapvetı feltétele az óvónı nyitottsága, érzékenysége a szép iránt. Fontos, hogy ı is élményként élje meg a természet legapróbb rezdüléseit, hogy az érzelmeken keresztül részesévé váljon, a környezeti, természeti csodák fejfedezésének. Születésünktıl kezdve ismerkedünk környezetünkkel, hajt bennünket a megismerési vágy. Az óvodába kerülı gyermeknek is vannak már tapasztalatai a világról, és itt az óvodában óvónıi irányítás mellett olyan további ismereteket szereznek társadalmi és természeti környezetükrıl, amely a koruknak megfelelı biztonságos eligazodáshoz, tájékozottsághoz szükséges. Eközben az ıket körülvevı világ valóságos összefüggéseit ismerik meg. Az óvodai életben a matematikai tartalmak mindent átfognak, áthatnak, és állandóan jelen vannak.

51

Célok: • A természeti és társadalmi környezetéhez főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítása. • Az ıket körülvevı világ megszerettetése. • Környezettudatos életvitel alakítása. • A környezet eredményes, hatékony, tevékeny megismerése. • A folyamatosan változó környezettel való együttélés. • Tájékozottság, felkészültség, széles látókör, módszertani ismereteket folyamatosan megújító óvodai gyakorlat, tapasztalati tanulásra alapozott ismeretfejlesztés. Feladatok: • • • • • • • • •

a gyermekek ismeretekhez juttatása a különbözı gondolkodási mőveletek gyakoroltatása a megértı, illetve a problémamegoldó gondolkodáslehetıségeinek megteremtése a környezetben éléshez szükséges helyes magatartás formálása beszédfejlesztés esztétikai fogékonyság kialakítása a gyermeki kíváncsiságra alapozott tevékeny részvétel a környezeti nevelés folyamataiban természet-, környezetvédelemmel való megismertetés, viselkedéskultúra megalapozása a környezetkultúra közvetítése során az okos és mértéktartó felhasználásra való nevelés

A megvalósítás elvei: A környezettel való ismerkedés folyamatában is fontos szerepet tölt be a motiváció, a motiváltság. Óvodáskorban egyik legerısebb motiváció, késztetı erı a kíváncsiság. Ez, mint belsı inger, a környezeti hatásokkal párosulva, tartós motivált állapotot idéz elı a gyermekben, ami állandó megismerésre készteti. S mint ismeretes, hogy a valóság megismerésében központi szerepe van a játékosságnak, ezt kihasználva, úgy irányítjuk a megismerést, hogy a gyermekjátékosan, a játék érdekességével és örömével élje át azt. A gyermek állandóan gyakorol: mindent megfog, tapogat, megkóstol, megfigyel, utánoz. Mindezt külsı és belsı ingerek hatására, hosszabb – rövidebb ideig, játék közben, kötetlen formában. Közben ı maga állandóan változik, fejlıdik, egyre magasabb szintő tanulásra lesz képes. Ezen tevékenységekre a nap folyamán lehetıséget biztosítunk. Különösen alkalmasak erre az óvodai séták, kirándulások, természet- és terepjárások. Ezen alkalmakkor a gyermekek olyan viselkedés mintákat sajátítanak el, amelyek a környezethez való alkalmazkodást segítik. A megismerési folyamatot a spontán és szervezett tevékenységek együtt alkotják, ám a hangsúly mégis inkább a megtapasztaláson, a spontán lehetıségekben rejlik. Fontos ezek mennyisége és minısége. A spontán tevékenységben a gyermek próbálgatja erejét, fejleszti – szilárdítja képességeit, miközben folyamatosan szerzi a tapasztalatokat. Hogy ez minél sikeresebb lehessen, megfelelı légkört és ingergazdag környezetet kell biztosítanunk. Óvodában általában a megismerés alapja a megfigyelés. Ezért igyekszünk, hogy minél több információt a természetes közegben ismerhessenek meg, alkossanak képet maguknak a dolgokról, jelenségekrıl. A megszerzett tapasztalatokat a termi tevékenységek során elsısorban kiscsoportokban szervezett formában alkalmazzuk, egymással összehasonlítjuk, csoportosítjuk, rendszerezzük. Például társasjátékokkal, memóriákkal, találós kérdésekkel, képek, diák alkalmazásával. A környezeti nevelésünket az évszakokra alapozzuk, ezekbe beleépítjük ünnepeinket, hagyományainkat, jeles napjainkat.

52

A környezeti nevelés négy fı területe a helyi sajátosságokra épül. • • • • •

A külsı természeti környezet: (természet, víz, levegı, talaj, növények, állatok) Külsı ember alkotta (épített) környezet: (épületek, a tárgykultúra, mőemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árucikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet, stb.) A belsı természeti környezet: ("a belsı világ": az egészséges életmód, a megfelelı napirend, az egészségre vezetı szokások megalapozása, a táplálkozás, a mozgás, a betegség-megelızés) A belsı személyes környezet: (a mentálhigiéné, a lelki élet egészsége, önértékelés és énkép) E négy rész szorosan és szétválaszthatatlanul összetartozik, egymásra épülve adja meg a lehetıséget a környezeti nevelés helyszíneinek „színtereinek” kiválasztására.

Fıbb témakörök: Hogy a gyermekeket minél több ismeret birtokába juttassuk, igyekszünk minél több örömteli, élvezetes, izgalmas élményt nyújtani számukra: • természetes környezetükben figyelhetnek meg háziállatokat, néha vadonélıket is, bogarakat, madarakat • sokat kirándulunk közvetlen környezetünkbe, ahol észlelhetik az évszakváltozást, megismerkedhetnek különbözı növények terméseivel, dombokkal, völgyekkel, patakokkal; • sokat tartózkodunk a levegın, a szabadban, ahol megtapasztalhatják az idıjárás változékonyságát, az ennek megfelelı öltözködést, illetve egyéb életmódbeli alkalmazkodást. • Nyomon követjük a hıhatások és fényviszonyok változásait, • mi, óvónık, folyamatosan alakítjuk az udvarunkat, amibe a gyermekek mindig szívesen részt vesznek, fákat, tujákat ültetünk, gondozzuk ıket; • új udvari játékokat vásárolunk, amik természetes anyagokból készülnek; • látogatást teszünk a közeli péküzembe, bevásárolni megyünk a boltba, a piacra, közben ismereteket szerzünk a közúti és gyalogos közlekedésrıl; • meglátogatjuk az iskolában a régi ovis társakat; gyakran nézünk együtt bábelıadásokat a mővelıdési házban, • csoportjaink élısarkokat gondoznak, ezek általában kisebb állatok: halak, hörcsögök, egyszerőbb növények, melyek gondozását a gyermekek is végezhetik; • a szülıket minden megmozdulásunkba beavatjuk, segítséget kérünk és kapunk az udvarrendezésben, növények, fák ültetésében, kirándulásokon és egyéb összejöveteleken is szívesen részt vesznek • a fent tevékenységek során a környezet védelmére, szeretetére nevelünk • magáról, lakóhelyérıl, családjáról sokféle helyzetben és tevékenységben szerez ismereteket • ismerkednek az élı, élettelen fogalmával • lehetıség szerint megismerkednek a szántóföldön végzett munkákkal • matematikai tartalmú tapasztalatokat szereznek, tevékenység közben a gyermekek mennyiségi, térés síkbeli, alak-forma tapasztalatokhoz jutnak, a matematikai képességek fejlesztése játékosan, a gyermekek kíváncsiságára, érdeklıdésére alapozva történik • napi tevékenységeik közben megismerkednek a tárgyak alakjával, kiterjedésével, mennyiségbeli jellemzıivel,

53

• • • • • •

az anyagok halmazállapotának változásai- szilárd, folyékony, légnemő- tulajdonságainak megismerése, hıhatásra bekövetkezı változása. tapasztalatot szereznek a matematikai fogalmakról (pl. több, kevesebb, ugyanannyi, páros, páratlan, egyesítés, bontás, összehasonlítás stb.) a környezetükben található tárgyak közül meg tudják különböztetni a gömbölyő, szögletes stb. dolgokat az adódó alkalmakkor, különbözı helyzetekben gyakran számlálnak értik és használják, a térbeli tájékozódást, kifejezı szavakat a matematikai képességek fejlesztése az egyéni adottságok figyelembe vételével történik, az elıfordulás helye szerint

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • • • • •

tudják nevüket, korukat, lakásuk címét, szüleik nevét; ismerik a környezetükben lévı intézményeket; felismernek összefüggéseket cselekmények, jelenségek között; fel tudják sorolni testrészeiket a test felépítésének megfelelıen, igényesek testük tisztaságára; felismerik az évszakokat jellegzetességeik alapján, többségük tudja, hogy az adott évszakban hogyan öltözködünk; ismerik a környezetükben elıforduló színeket; ismerik a közlekedési eszközöket, közlekedési szabályokat; igényesek környezetük rendjére, tisztaságára; egyszerő, környezettudatos cselekvésformákat ismernek, az élı természet megfigyelésének különféle módjait képesek alkalmazni, óvják, gondozzák a rájuk bízott növényeket, állatokat; felismerik, megkülönböztetik a környezetükben elıforduló növényeket, zöldségféléket, gyümölcsöket, általában tudják évszak szerint csoportosítani; megkülönböztetik a vadon élı és a háziállatokat, a környezetükben élı madarakat, ismerik életmódjukat, tapasztalatokat szereznek az emberi munkáról, annak eredményességérıl meg tudják különböztetni mi él, mi élettelen életük során eligazodnak környezetük matematikai jelenségeiben, felismerik és használják a matematikai fogalmakat képes megítélni, hogy a környezettel kapcsolatosan mi a helyes és mi a helytelen törekszik a helyes cselekedetek választására,

Kiemelt feladatok a pörbölyi tagóvodában: Környezeti értékek megırzése, környezetkultúra biztonságos kialakítása. A gyermek pozitív attitődjének alakítása a fenntarthatóságra nevelés érdekében Hosszú távú céljaink között szerepel a Zöld óvoda cím elnyerése: Kialakítjuk a természetben való helyes viselkedést, környezetünk élőlényeivel szemben tanúsított magatartást. Az élőlények tiszteletét. Az ember által létrehozott értékek megőrzését. A kialakított rend óvását, megbecsülését. Felkeltjük érdeklődésüket, alakítjuk érzelmeiket a természet iránt.

54

Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természetes és mesterséges környezettel szemben, amely megalapozza a környezeti kultúrát, megfelelı szokásrendszereket, magatartási formákat. A gyermeket alkalmassá tesszük a megfigyelésre, elsősorban „látni” tanítjuk meg őket. A folyamatos és alakalmi megfigyelésekkel elősegítjük, hogy a gyermekek maguk fedezzék fel környezetüket. Megismertetjük őket környezetük növény és állatvilágával. Érzékeltetjük velük, hogy az élőlények és az őket körülvevő környezet között, valamint a különféle élőlények között kapcsolat van. Megtapasztaltatjuk, hogy minden élőlény fontos abban az életközösségben, ahol él. Felismertetjük életkoruknak megfelelően az alapvető oksági összefüggéseket. A gyermek tevékenységei: Folyamatos és alkalomszerű megfigyeléseket végeznek. Különböző gyűjtő tevékenységeket végeznek. Egyszerű vizsgálatokat folytatnak.

Életkoruknak megfelelı szinten minél több tapasztalatot szereznek az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. Ajánlott témák: Környezet és természetvédelem lehetıségei Természetóvó jeles napok, népszokások, Zöld ünnepek. Környezeti nevelés és a mese kapcsolata Népi mesterségek, hagyományok szerepe, kézmőves technikák Kirándulások, közös családi programok, Módszertani alapelvek: Az óvónı környezethez való pozitív viszonya példaértékő legyen a gyermek számára. Törekedjék: a környezeti kultúra alapozására értékközvetítés fontosságára. természettel való harmonikus kapcsolat kialakítására. Tartsa szem elıtt, hogy óvodásaink szeretı, tisztelı, értéket megbecsülı óvó- védı felnıttekké váljanak. Fontos feladatunk „Környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiájában” címő Jó gyakorlat tartalmának felhasználása a környezettudatos magatartás és a környezeti nevelés feladatainak megvalósítása során. A jó gyakorlat céljai, feladatai és tevékenységei összefüggésben vannak a Zöld óvoda kritériumrendszerével és a Zöld óvodai tevékenységek alapelveivel..

Alapeszközök: Szemléltetı eszközök (termények, termések, kövek, hétköznapi tárgyak stb.), méterrúd, térfogatméréshez eszközök, mérleg + súlyok, saját készítéső szemléltetı eszközök, fonalak, kartonpapír, feladatgyőjtemények Építı játékok, a választott mesterségek alapanyagai és szerszámai, atlaszok, térképek, földgömb, éggömb, távcsı, saját készítéső és speciális szemléltetı eszközök, tárgyi kiegészítık, ásványok, kızetek. Az óvodai élet megszervezése A napi-hetirend kialakításának elvei óvodáinkban.

55

• • • • • • • • •

A játék elsıdlegességének érvényesítése A tevékenységek közti indokolatlan várakozások kiküszöbölése A tevékenységek rugalmassága, folyamatossága A tervezett tevékenységekre elegendı idı biztosítása Tevékenységek helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelı megszervezése A közös eszközhasználat miatt a napi és hetirend óvodán belüli összehangolása A tagóvodák arculatának megfelelı tevékenységek biztosítása Érzelmi és személyi biztonság nyújtása Az egyéni fejlesztések helyének és idejének körültekintı megszervezése

Napirend Az óvoda nevelıfunkciójának kiteljesítése megköveteli a rendelkezésre álló idıkeret a gyermek érdekeinek leginkább megfelelı optimális kihasználását. A napirend keretei között, a gyermeki szükségletek: (testi, lelki) kielégítése történik. Egyben segíti a gyermekek napi életritmusának – közösségi keretek között történı- kialakítását. A napirend három fı részbıl áll: • • •

délelıtt: az óvoda nyitásával kezdıdik, szervezése a csoport szükségleteihez igazodó. A délelıtti idıkereten belül kerülnek megszervezésre a nevelési program szerinti tevékenységek, amelyek szervezése folyamatos. dél: kötöttebb az ebéd és a csoportok zökkenı mentesebb mőködése miatt. délután: A délutáni tevékenységek szervesen kapcsolódnak a délelıtt elkezdett folyamatokhoz. Befejezésük igazodik a gyermekek távozásához. A délután az egyéni fejlesztések hangsúlyos ideje is.

A napirend fı részeiben mindig elıfordul egy dominánsabb tevékenység, mely az óvodapedagógus részérıl nagyobb odafigyelést, a gyermekek részérıl több megértést és alkalmazkodást igényel. A napi tevékenységeket úgy kell szervezni, hogy a gyermekek minél több idıt töltsenek a szabadban. A napirend rugalmassága lehetıvé teszi, hogy a gyerekek egyéni tempójuk, teljesítıképességük, igényük szerint végezzék a különbözı tevékenységeket. Az egy idıben végzett párhuzamos tevékenység lehetıséget ad, a gyerekeknek, hogy tapintatosak, türelmesek legyenek egymással, tudjanak alkalmazkodni társaikhoz, s ez által erısödjön az önfegyelmük. A többi tevékenységben törekszünk a folyamatosságra és a differenciálásra, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek esetében. Elıtérbe helyezzük a mikro csoportos foglalkoztatási formát, mely elısegíti az egyéni fejlesztést, felzárkóztatást és a tehetséggondozást is.

Hetirend

56

A tevékenységek hetirendje segíti az óvodapedagógus tervezı, szervezı munkáját. Az óvodai csoport zökkenımentes mőködését.

Szeptember 1.-tıl május 31.-ig: kötött tevékenységek: mozgás Szabadon választható tevékenységek: • irodalmi nevelés: mese, vers • ének-zeneinevelés • környezı világ tevékeny megismerése • vizuális nevelés Június 1.-tıl augusztus 31.-ig: Tevékenységek szervezése a gyermekek érdeklıdéséhez és a napi idıkerethez igazodik. A gyermekek tevékenységeik során eddig megszerzett ismereteinek – spontán érdeklıdés alapján – gyakorlása, gazdagítása.

57

12. 7. Munka jellegő tevékenységek A legnagyobb hısiesség, megmaradni munkád mellett, akármit szól is ahhoz a világ. S ennél is igazibb hısiesség, megsemmisíteni munkádat, ha úgy érzed, nem tudtad tökéletesen megcsinálni azt, amire önmagaddal szerzıdtél .Márai Sándor

Alapelvek A gyermekek munkára nevelése a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a cselekvı tapasztalással , szerzett, önként vállalt ,örömmel és szívesen végzett aktív játékos tevékenység,mely a megismerésnek, a munkavégzéshez szükséges attitődök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetısége. A saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

Célok Játékidıben, élethelyzetekben bármely tevékenységbıl adódó munkavégzésbe, a gyermekek bevonása fejlettségüknek megfelelı mértékben.

Feladatok A gyermekek megismertetése a különbözı munkafajtákkal. Alkalomszerő megbízatások adása az életkornak megfelelıen

Óvónıi tevékenység A gyerekek életkori sajátosságát, fejlettségét szem elıtt tartva ad feladatot a munka jellegő tevékenység végzésére, ezáltal juttatja sikerélményhez a gyerekeket. Pozitív megerısítéssel, dicsérettel éri el, hogy a gyermek érzi munkájának fontosságát, ami további cselekvésre motiválja. Úgy buzdítja a gyermekeket, hogy társaikért is szívesen tevékenykedjenek. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét. A szervezésnél ügyel arra, hogy a tevékenységek kényszermentesek, szabadon válaszhatók legyenek, együttmőködni tanítsanak. Fokozatosan vezetjük be a különbözı munkafajtákat. Itt is figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és a terhelhetıséget.

A munka szervesen összefonódik a játékkal, a spontán játékos tanulás színtere, a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A csoport mindennapi életével kapcsolatos munkák jó alapot biztosítanak az érzelmi és értelmi fejlesztéshez. Hozzájárulnak a kötelességtudat, a felelısségtudat kialakulásához. A munka jellegő tevékenységek életkornak megfelelıen koncentrikusan bıvülnek, minden esetben célirányos tevékenységek. A munkavégzés feltételei: • • • • • •

a gyermekek tevékenységi vágya a felnıttekhez főzıdı viszonya utánzási vágya önállósulási törekvése a feladatok elemi szintő megértése megfelelı eszközök biztosítása és elérhetı helyen való tartása.

58

Célunk: A tapasztalatszerzések, valamint a környezet megismerése során a munkát, mint fogalmat, meg kell töltenünk tartalommal, hangsúlyozva az ember szerepét, megmutatva az eredményt.

Feladatunk: • • • • • •

a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, fejlesztése megfelelı motivációval fokozzuk a kitartást, felelısséget, önállóságot, céltudatosságot a közösen végzett munkatevékenységekkel jó alapot biztosítunk a közösségi kapcsolatok alakításához, a kötelességtudat fejlesztéséhez a munkavégzés során differenciált segítségadással, folyamatos megerısítéssel alakítjuk a gyermekekben a környezetükhöz, társaikhoz, felnıttekhez való viszonyukat megéreztetjük az alkotás örömét és élményszerőségét, ösztönöve a gyermekeket az eredményes, sikeres munkavégzésre

Munka jellegő tevékenységek: • • • • • • •

naposság önkiszolgálás a csoport életével kapcsolatos munkák alkalomszerő megbízatások teljesítése növényápolás, udvarrendezés madáretetés, állatgondozás szelektív hulladékgyőjtés a csoportban

Naposság: • • •

a gyerekek önként vállalt tevékenysége, amelynek tartalma a csoporthoz igazodó. Részt vesznek az étkezések utáni rendrakásban. Bekapcsolódnak a növényápolásba, udvarrendezésbe.

A csoport mindennapi életével kapcsolatos tevékenységek: • • • •

Segítenek a csoportszoba átrendezésében, díszítésében. Részt vesznek a játékok javításában, készítésében, tisztításában. Segítenek a kisebbeknek öltözni, vetkızni, kikísérik ıket a fürdıszobába. Kisebb ajándékokat, meglepetéseket készítenek ünnepre.

59

Alkalomszerő megbízatások: •

A napi élet során adódó apróbb megbízatások teljesítése (pl. tárgyak kézbesítése, üzenetek átadása,)

Növényápolás, udvarrendezés: • •

Az udvaron segítenek az évszaknak megfelelı munkálatokban. Részt vesznek az óvodai növények gondozásában

Fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: • • • • • • •

Képesek rendben tartani önmagukat, személyes dolgaikat Önként és szívesen vesznek részt az óvodai munkákban Ismerik a munkafolyamatokat, többségük képes megszervezni, a feladatokat egymás között elosztani Figyelnek a feladatok helyes sorrendiségére Megfelelıen használják a munkaeszközöket Általában képesek a megbízatások pontos teljesítésére Önállóan végzik naposi munkájukat, örülnek, ha teljesítették.

Zárógondolat: A csoportok fejlettségük alapján, maguk határozzák meg a konkrét tevékenységeket. Óvodánk a játékos, örömteli tevékenységek színtere. A játékon keresztül fejlıdik a gyerekek érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, képzelete, gondolkodása, melyre óvodáskorban a szemléletesség jellemzı. Így a tanulás is játékos, szívesen végzett tevékenység.

60

12. 8. Megvalósuló tanulás tevékenységekben Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre építjük. A tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, Tanulást támogató környezet megteremtésével segítjük a gyermek kompetenciáinak fejlesztését. A sajátos nevelési igényő gyermekek harmonikus személyiség fejlesztése érdekében megteremtjük a különbözıséget, elfogadó környezetet, figyelembe vesszük és érzékeltetjük erényeit, eredményeit, sikeres próbálkozásait. Egyénre szabottan fejlesztjük, vagy segítjük együttmőködési készségüket, fejlesztı programjukat.

akaraterejüket,

alkalmazkodóképességüket,

A tanulás során személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakoztatását. Új tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében A bátaszéki bázisóvodában három hetet meghaladó projekt és témahét szervezésének keretében: néphagyomány ápolás sokszínő tevékenységrendszerrel, környezet megismerése, szeretete, tisztelete, védelme három hetet meghaladó projektek. A lelki egészség, a belsı harmónia megteremtése témahét formájában valósult meg. A pörbölyi tagóvodában a környezeti neveléssel összefüggı feladatok megoldását segítik elı a projektek és témahét lebonyolítása. Az alsónyéki óvodában pedig az óvodás gyermekek anyanyelvi képességeinek sokoldalú fejlesztése, valamint a zenei nevelésen keresztül a pünkösdi néphagyományok felelevenítése valósult meg. Új tanulásszervezési eljárásokat szervezése során is érvényesülnek a következık: Fejlıdés egyéni ütemének figyelembe vétele. A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az eltérı fejlesztési ütem elfogadása, tiszteletben tartása.

A bátaszéki óvodában az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása során a sokrétő tevékenységrendszer további gazdagítása érdekében használjuk és terjesztjük a Jó gyakorlat során megismert „laptop programot”.

61

Kompetencia fejlesztés területei: Testi képességek fejlesztése: Nagymozgások - mozgáskoordináció, motoros képességek - téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén Finommozgások - ábrázoló tevékenység Értelmi képességek: Kognitív szféra - gondolkodási mőveletek - pszichikus funkciók mőködése Érzékszervi szféra, percepciók Kommunikációs képességek fejlesztése: Nyelvhasználat - az összefüggı folyamatos beszéd - a beszéd tisztasága, nyelvtani alkalmazása Verbális kommunikáció - beszédértés - nyelvi kifejezıkészség Szociális képességek fejlesztése: Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret - társas magatartás, közösségi szokások, együttmőködési képességek - erkölcsi megítélı képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás Érzelmek, motivációk, beállítódás - érzelmek, motiváció, beállítódás - akarati tényezık Megvalósítás: Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a tanulás természetes módon, utánzásos spontán tevékenység formájában jelenjen meg a mindennapokban., amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. A gyermek óvodán kívül is sok ismeretet, élményt, tapasztalatot szerez, mindezeket felhasználjuk a szervezett és spontán tanulási helyzetekben. Fontosnak tartjuk, hogy a tapasztalás mindig elızze meg a gondolkodási mőveletek alkalmazását, ennek érdekében sok tevékenységet szervezünk:

62

Óvodán belül: kísérletek, megfigyelések mérések Óvodán kívül: kirándulások, séták, színházlátogatások, városi rendezvényeken részvétel, kiállítások megtekintése, iskolalátogatás Mire építhetünk? A gyermek kíváncsiságára. Érzelmi beállítottságára. Az aktivitás örömére. Önkéntelen figyelemre. Önállóságra Az óvodai tanulás elsıdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetıségének biztosítása, kreativitásának erısítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: Az utánzásos, minta- és modellkövetéses Magatartás – és viselkedéstanulás (szokásalakítás) A spontán játékos tapasztalatszerzés. A cselekvéses tanulás. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, és felfedezés. A gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Eszközök: A tanuláshoz olyan eszközöket használunk, melyek figyelemfelhívóak, aktivizáló jellegőek, ösztönzik a gyermeket a probléma megoldására. Törekszünk arra, hogy a tapasztalati tanulás során elıször valóságos eszközöket, dolgokat használjunk, ami ösztönzi a gyermeket a probléma megoldására. Majd a logikai mőveletek gyakorlására szemléltetıeszközöket, képeket, feladatlapokat, foglalkoztató füzeteket használunk. Eszközeink hangulatteremtık, érdeklıdés felkeltık, szemléletesek, cselekvésre, gondolkodásra késztetık.

63

A fejlıdés várható jellemzıi: • • • • • • • •

Tevékenységeikben kitartóak és elmélyültek Ismereteiket különbözı feladathelyzetekben alkalmazni tudják Többségük képes gondolatait érthetıen, logikailag rendezett formában – tér és idı sorrendiséget is figyelembe véve – kifejezni. Fogalmi gondolkodásuk kialakult, feladatokat nyelvi szinten is képesek megoldani Rendelkeznek a megfigyeléshez szükséges képességekkel Emlékezetük a közelmúlt eseményekrıl megbízható Képesek tapasztalataikat, ismereteiket rendszerezni Képesek a társas együttmőködésre

A gyermek 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotában, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdés

64

12. 9. Ünnepek, óvodai hagyományok Talán ünnepet nem is vehetsz boltban, mert az ünnep inkább benned, legbelül van. A Grincs c. film

Az emberiség a legfontosabb törvényszerőségeket a természetbıl merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában ırzıdött meg. A népi kultúrában ember és természet szerves kapcsolata sokáig fennmarad, és ez adja a népi tárgyi világban az anyag, a szerkezet és a funkció egységét. Ebben a szerves egységben létezik csak eredeti NÉPMŐVÉSZET, amely nem valami öncélú „mővészkedés” eredménye, hanem a kultúra többi területéhez sok szállal kötıdı értékes alkotás. Ünnepeink, választható tevékenységek: Advent: adventi koszorú készítése adventi Luca napi hagyományok felelevenítése Mézeskalács András-ill. Borbála-ág Betlehemes pásztorjáték Karácsonyi asztalterítés Ismerkedés a karácsonyi népszokásokkal Húsvét: Húsvéti készülıdés, szokások felelevenítése ide illı dalok tanítása locsolóversek tanítása tojásfestés nyúltorta-sütés Március 15. ismerkedés nemzeti és városi jelképeinkkel zászlók, kokárdák készítése ezek elhelyezése az emlékmőnél 48-as huszárdalok bemutatása történetek mesék dalok, versek mesélése Pünkösd: pünkösdi hagyományok felelevenítése ide illı dalok tanítás részvétel a városi ünnepségen a néptáncos gyermekek közremőködésével Május 1. részvétel a városi májusfaállításon

65

13. Ünnepségeink, választható tevékenységek: Mikulás: versek, dalok tanítása Miklós püspök legendájának felelevenítése

Farsang: tréfás dalok, versek tanítása jelmezek, álarcok készítése farsangi mulatság szervezése Farsangi hagyományaink bemutatása téltemetés

Anyák napja: versek, dalok tanítása ajándékkészítés szülıi értekezlet az apákkal

Évzáró: ballagás nagycsoportosok búcsúmősora népi kismesterség, bemutató, kézmőves-foglalkozások

Születésnap, névnap: személyre szóló ünneplés dallal, verssel

13. a. Hagyományaink, választható tevékenységek: Szüret: részvétel a város által szervezett szüreti felvonuláson részvétel hagyományos szüreteken ıszi termések győjtése ıszi termésekbıl hálaadó asztal a csoportban

Az egyes tagóvodákban elıforduló jeles napok, választható tevékenységek: Medve – nap: Idıjóslás medve és az árnyéka Sándor, József, Benedek: tavaszi munkák a kertben idıváltozás Mihály – nap hálaadó asztal készítése az udvaron Kisze – nap: kiszebáb égetés a Sárvíz parton Flórián – nap: Flórián napi felvonulás a tőzoltókkal Gyermeknap: Alsónyéki óvodában egész napos, családos rendezvény Víz világnapja: (március 22.) folyók és patakok védelme, vízmintás kísérletek. A partok élılényeinek megfigyelése. Föld napja: (április 22.) kirándulások szervezése, természet megfigyelése növények ültetése, folyamatos ápolása, gondozása környezet szennyezettség keresése Madarak Fák napja: (május10): A fa, mint az élet szimbóluma. Fák jelentısége az életünkben. Fa ültetés- az élet ültetése. Zene világnapja (október 1 )( Alsónyéki tagóvoda szervezésében) Állatok napja: (október4): Látogatás az állatok természetes élıhelyére. Állatok védelme, szeretete, és tisztelet

66

14. Néptánc, hagyományırzés Cél: "A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtıl, s látható ritmikában fejezi ki magát. A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus." (Hevesi Sándor)

A népi kultúra, a néptánc közösségformáló erejének megırzése, az élı dalok és táncok fennmaradásának biztosítása. A néptánc komplett személyiségformáló hatásának érvényesítése. Feladat: a helyi népzene, néptánc és a hozzájuk kapcsolódó szokások megismertetése és megjelenése az óvoda és a települések közös tevékenységeiben és hagyományaiban. a fenti népi tevékenységekben rejlı derő, öröm és jókedv személyiségfejlesztı hatásának érvényesítése

A megvalósítás jellemzıi: A népi kultúra tárháza, betekintést enged a népzene ıskorába, amelybe történeti elemek szálltak alá, mozdulattal, cselekménnyel egybekötött szöveggel és énekkel. A népi játék az emberiség mozgásos és mővészi megnyilatkozásának formája: költészet, ritmus, szöveg, cselekmény vagy funkció komplex megjelenése, amelyre az alapelemek bizonyos állandósága mellett az átalakulás a rögtönzés az örök megújulás jellemzı. A játék csoporttevékenysége révén meghatározza az adott korcsoporthoz való tartozást, a tagokkal való érintkezés szabályait, módjait, tehát a gyermek- és ifjúkorban fokozott jelentısége van. Számos játék vegyes, de a népi játékok nagy része a fiúk és lányok különállása jellemzı. A gyerekek táncos szokásai fontos szerepet játszanak a nemi szerepek rögzítésében. A játék verbális és nem verbális rendszer. A játszócsoportokon belüli szerepeket a játszók egymáshoz való viszonyát prózai és énekelt szöveggel, azok hanghordozásával fejezi ki. A közlések gesztusokkal és mimikával erısödnek. A szerep kifejezéseinek lehetısége még a mozdulat a gesztus. Ez a csoport kontextusában mindenki számára egyértelmő. Játékainkban kevés a külsıségekben megjelenı teljes utánzás, de több a felvett, átélt szerep szimbolikus kifejezése, amelyek értelme több mint egyszerő jelentése. Az irodalom a zene és a képzımővészet hármas komplexitásában az énekes játék feladata a közösségi népi hagyományokból származó ízlés, viselkedés és magatartásformák megtanítása is. Az énekes játék olyan esztétikai tartalmú örömforrás, amely összetevıdhet: • a társas együttmozgás szabályozott formáiból • esztétikus öltözetbıl és a magatartással összefüggı ritmikus járásból • minden játszó nevének elhangzásából • az énekelt szöveg tartalmából és dallamából • a hagyományos karakterszerepek eljátszásából A játékok szövegei, szereplıi, kellékei a természeti környezettel és az emberi közösség hierarchiájával mutatnak összefüggéseket, így a gyerekek számára mindkettı áttekinthetıbbé válik. A ma nemzedékének egyik fontos kötelessége, hogy a néptánc hagyományokon alapuló népszokások értékeit megırizze, a jövı számára átmentse a családokkal együttmőködve azt alkalmazni, és alakítani tudja. Nagy szerepe van az óvodának, hogy a gyermekekben tudatosan és fokozatosan kialakítsa népi nemzeti értékeinkhez, szülıföldünkhöz való viszonyát.

67

Az óvodai nevelımunkában a népi játékdalok a zenei anyanyelv megalapozása során fontos feladatot kapnak. A közös énekkel együtt végzett együttmozgás serkenti az agy mőködését, mozgásos ingereivel aktivitásra késztet, hat a gyermekek érzelmeire. A tánc kedvezı hatása megmutatkozik az egyensúlyérzék, a megfigyelı-utánzó képesség, a ritmusérzék fejlıdésében, a dinamikus koordinációban, és a motoros kifejezıkészségben.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: a település és az óvoda életéhez kapcsolódó népzene és néptánc ismerete a gyermekek számára szívesen és örömmel végzett tevékenység az együttes tánc a néptánc alaplépéseinek biztos tudása, együttmozgás a zenével 15. Német Nemzetiségi Kisebbségi nevelés az óvodában „A nyelv a népek szellemének mintegy külsı megjelenése; a népek nyelve ugyanaz, mint szellemük, szellemük pedig nyelvükkel egy” Humboldt.

Az óvodában folyó nemzetiségi nevelés célja, hogy minden tagóvodában biztosítsuk a szülık igényeire épített nyelvi nevelést. Célunk a nemzeti kultúra ápolása, a nemzetiségi nyelvhez való pozitív viszony kialakítása és a hagyományok ápolása, különösen a mese, vers, az ének és az ábrázolás által. A kompetencia alapú óvodai programcsomag témaköreit adaptáljuk a német nemzetiségi nevelés témaköreire. Alapvetı célunk a különbözıség tiszteletének és elfogadásának eredményeképpen a kölcsönös együttmőködés kibontakoztatása a játékon és a különbözı érzelem gazdag, életkornak megfelelı hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül. A nemzetiségi nevelés feladatai: nemzetiségi nyelvi környezet biztosítása a gyermekek számára; ápolni és átörökíteni a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományokat és szokásokat; felkészíteni a gyermekeket a nemzetiségi nyelv tanulására; segíteni a kisebbségi identitástudat kialakítását. Arra törekszünk, hogy minél teljesebbé váljon a nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció. A rendszeresen visszatérı kommunikációs helyzetekkel segítjük az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A nemzetiség kultúrkincsbıl és a német nyelvterületrıl származó kiadványokból tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációktól függıen rugalmasan alakítjuk ki csoportjaink heti és napirendjét. A csoportban dolgozó óvodapedagógus minél többet használja a kisebbség nyelvét. A gyermekek fejlesztésében kiemelten kezeljük a nemzetiségi kultúra értékeit.

68

Játék A játék az óvodáskorú gyermek elsıdleges tevékenysége. Az óvodáskorban ezt a játékos kedvet használjuk ki, ezt állítjuk a középpontba azzal a céllal, hogy igen magas szintő „nyelvelsajátítási” készségüket aktivizáljuk, minden iránti fogékonyságukra támaszkodjunk. Az óvodáskorú gyermekek igen fogékonyak mindenre, így magára a nyelvre is. Élvezetet jelent nekik a kiszámolók, énekek, játékok reprodukálása. Ezeket szinte észrevétlenül, játék közben, önkéntelenül jegyzik meg. A gyermekek szívesen artikulálnak, így szinte játszva utánozzák a hangokat, hangkapcsolatokat, a beszéd dallamát. Így a helyes kiejtés, a mondatok hanglejtése könnyen rögzül. Mindebbıl következik, hogy a játékot tekintjük a nyelvi nevelés legfıbb színterének.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: ismernek olyan játékokat, melyek a kisebbség hagyományaiból erednek; a gyermek tud tájékozódni a játék során kialakult nyelvi kommunikációs helyzetekben.

Vers, mese: A gyermek örömet talál a ritmusban, rímben, ezért a mindennapjainkat a vers és mese átszövi. Rövid verseket, mondókákat tanulunk a gyermek életkori sajátosságainak megfelelıen. Arra törekszünk, hogy a verseket, mondókákat a nemzetiség kultúranyagából merítsük. A mondókákat és verseket mindig mozgás kíséri. A mesének állandó helye van a napirendben. Általában képekkel, bábokkal kísérjük a német mesét, amit megelız a magyar megfelelıje. A gyermekek kívánságára ezeket többször is elmeséljük. A leporellókat, az anyaországból érkezett egyszerőbb, rövid képeskönyveket nem meséljük el elıtte magyarul. A képeskönyvek megszemélyesítik a hallott történetet, és ez által érthetıvé válik. Olyan meséket választunk, amik nyelvileg egyszerőek és könnyen érthetıek.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: a gyermekek egyénileg, spontán is szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat; várják, igénylik a mesehallgatást, örömmel hallgatják a német mesét is; elsajátítják a helyes kiejtést, kialakul a tiszta beszédhallás, nagyrészük helyes kiejtéssel beszél, beszédhallásuk differenciált; ismernek sok új fogalmat a mesékbıl, versekbıl, ismerik a leggyakrabban elıforduló szavakat, szófordulatokat; a bábjátékokban, dramatikus játékokban alkalmazzák a megismert kifejezéseket Ének – zene: Az ének az egész napunkat átszövi, játék, ábrázolás közben szívesen énekelünk. A német dalanyagot a nemzetiség kultúranyagából merítjük, ezeket mozgással is kísérjük. A német énekfoglalkozások során megismertetjük a gyermekekkel az alapvetı zenei fogalmakat, ezeket folyamatosan alkalmazzuk. Sokszor használunk hangszereket, esetenként ezek német nevét is.

69

Megismertetjük ıket a nemzetiség táncával is, az egyszerőbb lépéseket, fogásokat a gyermekek szívesen utánozzák. A zenehallgatás anyagát is mindig a nemzetiség népdalaiból választjuk.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat; többségük gátlások nélkül, egyedül is mernek énekelni; ismerik a dalokhoz, énekes játékokhoz kapcsolódó mozgásokat, tánclépéseket; ismerik a gyakran elıforduló zenei kifejezéseket a nemzetiség nyelvén is

Ábrázolás: A gyermekek játékidı alatt is szívesen rajzolnak, lerajzolják élményeiket, családjukat. Az ábrázolás a gyermek legfıbb kifejezési eszköze, ehhez nyújtunk technikai segítséget. Ezt a segítséget – a gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez képest – a nemzetiség nyelvén adjuk. Az anyagokat, amivel dolgozunk, megnevezzük németül, így a gyermek aktív szókincsét fejlesztjük. Törekszünk arra, hogy minél több népmővészeti tárggyal, alkotással ismertessük meg a gyermekeket, esetleg ezek motívumkincsét használjuk fel saját mőveink elkészítésénél.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: rajzolás, festés, kézimunka közben megnevezik a színeket és a tárgyakat a nemzetiség nyelvén A külsı világ tevékeny megismerése: Legfıbb célunk, hogy a gyermek tapasztalati úton minél több aktív nyelvi ismeretet győjtsön az évszakokról, állatokról, növényekrıl, emberekrıl, körülöttük lévı környezetrıl, matematikai ismeretekrıl. Így a tapasztalás, emlékezés és a megértés folyamataiban aktív szókincsük gyarapodik. Igyekszünk megismertetni ıket a lakóhelyükön lévı nemzetiségi intézményekkel (a Tájházban lévı német nemzetiségi szoba). Tapasztalati úton szerzünk a gyermekekkel együtt ismereteket a nemzetiségre jellemzı tevékenységekrıl, így pl. a szüretrıl. Törekszünk arra, hogy minél több tárgyi emléket győjtsünk és ismertessünk meg a gyermekekkel, esetleg ezeket helyezzük el a csoportszobában. Megismertetjük ıket a nemzetiségi viselettel, ezt az óvodai ünnepeken, fellépéseken viselik is a gyermekek.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: a gyermek egyéni képességeinek megfelelıen rendelkezik olyan szókinccsel, amely lehetıvé teszi, hogy a megszerzett ismereteket a kisebbség nyelvén közvetíteni tudja; a nyelvi kommunikációs helyzeteket megérti; ismeri az óvodában megjelenı kisebbségi szokásokat, hagyományokat.

70

Mozgás: A mindennapos testnevelés során az érdekes és örömteli testgyakorlatok igényt ébresztenek a gyermekekben a rendszeres mozgás iránt. A célirányosan felépített gyakorlatok fejlesztik a gyermekek motorikus képességeit, mint pl. az erı, kitartás, gyorsaság. A mindennapos testnevelés a gyermekek életkorának megfelelıen német nyelven folyik, szemléltetéssel, a gyermekekkel együtt tornázva. A gyermekek passzív szókincse továbbfejlıdik, gyarapodik a mozgásos játékok során is.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: a mindennapos testnevelés során elhangzott kifejezéseket megértik.

Munka: Munka jellegő tevékenységeknek nevezzük azokat a képességeket, amelyeket a gyermek – életkori sajátosságainak megfelelıen – megtanul és alkalmaz a mindennapi óvodai életben. Ezek a cselekvések nehezen elválaszthatók el a játéktól. Ezeket, a tevékenységeket rendszeresen gyakoroljuk. Az óvónıi utasításokat a gyermekek – saját fejlettségi szintjükhöz megfelelıen – németül kapják a tisztálkodás, az öltözködés, a rendrakás és az asztalterítés során.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: ismerik a hozzá kapcsolódó kifejezéseket Tanulás: Óvodás korban a játék és az ismeretszerzés szoros kapcsolatban áll; a játék egy fontos lehetısége az ismeretszerzésnek, közös alapokra lehet visszavezetni ıket. A következıképpen szervezzük meg egy nemzetiségi csoportban: a szabad játék alatt a megfelelı feltételek között az óvónıi viselkedésmód, mint modell a spontán, szituatív, mikro csoportos tevékenységek alatt. A gyermek óvodába kerülésének elsı pillanatától fogva találkozik a német nyelvvel, így kialakul a hallásértés. Majd a játékban és a foglalkozások alatt olyan lehetıségeket nyújtunk, amik a nyelv megtanulására, bıvítésére és megerısítésére szolgálnak. Ebben a folyamatban jól artikulált kiejtésünk, a beszédmagatartásunk, a nyelvtanilag helyes beszédünk játszik nagyon fontos szerepet. Minden tevékenységformánál a szituatív és cselekményközpontú tanulás áll a központban. A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére: a gyermekek felkészítése a kisebbségi nyelviskolai tanulására

71

Az óvodai élet megszervezésének elvei: Személyi feltételek: A nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevı óvodapedagógusok beszélik a német nyelvet, ismerik a nemzetiség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. A nemzetiségi óvodai nevelést folytató csoportokban jellemzıen a nemzetiség nyelvén szervezzük az óvodai életet, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét. Törekszünk arra, hogy a német nyelv minden tevékenységben egész nap jelen legyen. Folyamatosan fejlesztjük a nyelvi kultúránkat önképzéssel, továbbképzéseken. Törekszünk arra, hogy beszédünk a gyermekek számára követésre méltó, változatos, szemléletes és kifogástalan legyen. A gyermekekben erısítsük az önálló nyelvhasználatot, figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlesztés ütemét. Rugalmasan alakítjuk csoportjaink heti- és napirendjét. Tárgyi feltételek: Rendelkezünk a nemzetiségi kultúra és nyelv ápolását segítı eszközökkel: szakkönyvek, mesekönyvek, leporellók, folyóiratok, az anyaországból származó győjtemények. Törekszünk arra, hogy a csoportszobában biztosítsunk helyet, a nemzetiség kultúráját, életmódját, szokásait bemutató tárgyi emlékeknek. Kapcsolataink: Német nemzetiségi Egyesülettel Német kisebbségi Önkormányzattal Szülıkkel, nagyszülıkkel Német nemzetiségi tánccsoporttal Nemzetiségi ünnepeink: Márton – napi fényünnep: töklámpás lampionkészítés Márton-legenda ismertetése, dramatizálása Orbán – nap: Orbán-napi túra az Orbán-hegyi kápolnához Alapeszközök: Bábok, és speciális szemléltetı eszközök, szótárak, hangzó- és képanyagok

72

16. Programunk erıforrásai Humán Erıforrás A szakmai fejlıdés legfontosabb forrásává az emberi tényezı vált, az állandóan megújított tudás, és a hatékonyabb munkavégzést elısegítı kompetenciák. Az élethosszig tartó tanulás rendszerének kialakítását az óvodai nevelés helyes értelmezésével kell kezdeni, melynek rendkívüli a fontossága. Ennek érdekében; • szakképzett dajkák dolgoznak az óvodákban • a továbbképzéseken való részvétel állandó és folyamatos, az igényeknek és a programnak megfelelı irányúak • színvonalas szakmai segédanyagok beszerzése és alkalmazása folyamatos • szakvizsgák megszerzése folyamatos • a képzések anyagi támogatása biztosított • a pályázati lehetıségekrıl való tájékoztatás folyamatos • német nemzetiségi nevelésben szükséges végzettség biztosított • SNI gyerekek ellátásához szükséges végzettségő szakembereket tagintézményenként kell biztosítani. Az óvodai élet különbözı tevékenységi formáit szakmai csoportok gondozzák. Munkaközösségeinket a szakmai igények és az aktuális pedagógiai feladatok ellátása, belsı továbbképzések céljából hoztuk létre. Gyermekvédelmi munkánkat a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen a gyermekvédelmi felelıs óvónık segítik. A beszédhibás gyermekek fejlesztését logopédus végzi. A módosított alapító okirat feladatul jelölte ki a sajátos nevelési igényő gyermekek integrációs nevelését. A színvonalas szakmai ellátáshoz szükséges speciális szakmai végzettségek, megszerzése képezi a következı évek feladatát. A nevelőtestület azonos célokért azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik szakképzett dajkák segítségével. A gyermek számára követendı minta biztosítéka az igényes, elfogadó, segítı, támogató nevelıi attitőd és emberi magatartás. Óvodáink rendelkeznek az érvényben lévı, törvényben meghatározott személyi feltételekkel létszám és végzettség vonatkozásában egyaránt. A pedagógusok törekednek a szakmai megújulásra, szakmai képzésük folyamatos. A magas színvonalú oktató-nevelı munkát elısegíti a módszertani kultúra fejlesztése, igazítása a megváltozott környezethez, elvárásokhoz. Minden intézmény érdeke a humánerıforrás fejlesztés. A speciális feladatokra a megfelelı kompetenciával rendelkezı kollégák állnak rendelkezésre A szakmai erıforrások kiaknázásához, tartozik a törekvés az egyes területeken a szakvizsgák megszerzésére. Ezek egyben szakmai kitekintést is biztosítanak.

73

A szervezeti kompetenciákat (kognitív képességek, tudás-menedzsment; technikai jártasságok (pedagógiai, szervezési)); a szervezeti intelligenciát (a problémák megoldására, a kihívásoknak való megfelelésére, s az értékes produktumok megteremtésére való képesség), jelen van a nevelıtestületben. A szakmai tréningek, eredménye beépül a stratégiai, és éves tervbe. Az együttgondolkodást, közös felelısségvállalást segítı csoportmunkák meghonosítása a testület törekvése.

17. Az óvodai nevelés tárgyi környezete A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló XI/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Az eszközök mellett jelentıs a saját alkotású taneszközök állománya, mely, pedagógiai program végrehajtását segítik. Az új és a felújított, kibıvített óvodaépületekben folyó nevelımunka esztétikailag és funkcionálisan is kielégít minden olyan igényt, amelyet egy korszerő, színvonalas intézménytıl elvárhatnak a felhasználók és a dolgozók is. Közös rendezvényeink, ünnepeink megtartására alkalmas aulával, zsibongóval is rendelkezünk. Az épületetek megfelelı nagyságú területen, vannak zöldövezető udvar veszi körül, mindazon lehetıséget kínálva, hogy a gyermekek mozgásigényüknek megfelelıen önfeledten játszhassanak. Az udvar berendezési tárgyaival minden évszakban a gazdag mozgástevékenységet szolgálja. Az udvari játékaink cserére szorulnak, melyet pályázati úton tudunk folyamatosan újítani, cserélni. A tornaszobák szolgálják a gyermeki mozgásigény kielégítését az élettér megnövelésével. A berendezési és használati tárgyakban a természetes anyagok dominanciája esztétikai értékközvetítı. Az óvoda berendezési tárgyai a gyermekek testméretéhez igazodva, azok önálló használatát teszik lehetıvé. Stabilitásuk a baleset megelızését szolgálja, elemeinek variálhatósága változatos térépítéssel a gyermekek közös és elkülönülı játékának alapja. Az egészség megırzése, a kultúrhigéniai szokások kialakításának és megerısítésnek érdekében minden gyermek jellel ellátott tisztálkodási eszközeit az óvoda biztosítja és kezeli. A berendezési tárgyak, és a játékeszközök folyamatos kiegészítésre, pótlásra, szorulnak. A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az aktív nagymozgástól a finommotorikáig az életkor sajátosságainak megfelelı fejlıdéshez járul hozzá. Folyamatos az informatikai környezet fejlesztése, az eszközfejlesztés, a meglévık korszerősítése. Meg kell teremteni az oktatás-nevelésben használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását. Biztosítani kell a hozzáférést gyerekek és kollégák részére is a Digitális tudásbázis használatához.

74

18. Óvodánk kapcsolatrendszere Az óvodánk kapcsolatrendszerének minısége nagyban befolyásolja a nevelési folyamatokat, a folyamatok szabályozhatóságát, hozzájárul az óvodáról kialakított társadalmi képhez. Legfontosabb kapcsolatunk a család. Közös célunk, hogy a gyermekek derős, békés légkörben fejlıdjenek, azonos értékrendek mentén. Fontos feladatunknak tartjuk a családok megismerését, a velük való szoros nevelıi együttmőködést. Céltudatosan látogatjuk a családokat. Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkezı változásokat, ha erre szükség van, felvállaljuk a családgondozással járó feladatokat. Az óvoda megkezdését megelızı idıszakban illetve az óvodakezdés idıszakában minden óvodás gyermeket óvónıi meglátogatják otthonában. Az elıítéletek kiküszöbölése, A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzető gyermekkel szembeni különös gondoskodás, felzárkóztatás, tapintatos segítségnyújtás.

Elveink: törekszünk a szülık és az óvónık közötti jó partnerkapcsolat kialakítására. figyelembe vesszük, hogy a családok eltérıek, a gyermekek érdekében alkalmazkodunk nyitottságra törekszünk örülünk, hogyha a szülı lehetısége szerint részt vesz az óvoda életében A kapcsolattartás formái: családlátogatás napi kapcsolattartás szülıi értekezletek nyílt napok szülıkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kirándulások hagyományırzés területén szervezett rendezvények

Kapcsolatot tartunk a Bölcsıdével, mely az óvodába lépés elıtt meghatározó szerepet tölt be a gyermekek életében. Alapelv a korrekt hangnem, egymás munkájának megismerése. Folyamatos párbeszéd, rendszeres információcsere. Cél: a két intézmény közötti átmenet megkönnyítése a gyermek számára.

75

Az óvoda-iskola kapcsolatai Együttmőködési elvei és tartalma az évek során rögzült és eredményesen mőködött. A kapcsolattartás módja és formái folyamatosan változnak az eredményesebb, hatékonyabb megoldásokat keresve. Cél: a zavartalan átmenet biztosítása a gyermekek sikeres iskolai beilleszkedésének elısegítése. Folyamatos együttműködéssel segítjük elő, hogy óvodásaink minél nagyobb létszámban válasszák intézményünk általános iskoláit. Nyomon követjük az iskolába kerülő gyermekek fejlődését Zökkenőmentes átmenet elősegítése Folyamatosság biztosítása Kölcsönös bizalomra épülő együttműködés megteremtése

A kapcsolattartás formái: kölcsönös tájékoztatás látogatások tapasztalatcserék tájékoztatások a gyermekek egyéni érettségérıl. közös ünnepek közös rendezvények

A fenntartó önkormányzatokkal, a Német és a Roma Kisebbségi Önkormányzattal. Konstruktív partneri kapcsolat alakult ki Az együttmőködés célja: az óvoda társadalmi hatékonyságának fokozása biztonságos és zavartalan mőködtetése A kapcsolattartás formái: értekezletek írásbeli és szóbeli tájékoztatók kölcsönös részvétel egymás rendezvényein

A Mővelıdési Ház Az együttmőködés alapelve a segítıkészség Cél: a kultúrára nyitott fogékony gyermek nevelése. mindiig nyitott és segítıkész rendezvényeink iránt. Kultúrált környezetben tarthatjuk rendezvényeinket. A gyerekek rendszeresen látogatják a Mővelıdési Ház programjait.

Egészségügyi Szakszolgálatok Védını, Orvos, Fogorvos. Cél: a gyermekek egészséges fejlıdésének segítése A prevenció A helyes életszemlélet alakítása A kapcsolattartás formái: évente elvégzendı szőrések ismeretterjesztı elıadások tartása A szakszolgálatok szolgáltatásait azon gyermekek esetében vesszük igénybe, akiknek ellátása meghaladja kompetenciánkat. Cél: a gyermekek egyéni képességeihez mért fejlesztési lehetıségeinek kihasználása, az együttmőködés elve a kölcsönös, pontos, szakszerő tájékoztatás.

A Szakszolgálatokkal való kapcsolat A Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhivatal munkatársaival az óvoda gyermekvédelmi felelıseinek és a nevelıtestület minden tagjának jó a kapcsolata. Alapelv a segítı, támogató, tájékoztató jellegő együttmőködés a gyermekek érdekében. Cél: rendszeres felderítı munka, sokoldalú esetfeltárás, folyamatos gondozói tevékenység területén való együttmőködés. Kapcsolattartás formái: rendszeres esetmegbeszélések alkalomszerő feladat teremtette találkozások

Kapcsolat más óvodákkal. Bátaszék Városi Óvoda kapcsolatot tart más megye és más ország óvodáival is. Cél: az óvoda szakmai kisugárzó hatásának növelése, ismertségének növelése szakmai területeken, a fejlıdés lehetıségének megteremtése. Az együttmőködés alapelve az önkéntesség, a nyitottság, a hivatásszeretet megbecsülése.

76

19. Ellenırzés, értékelés, mérés elvei óvodánkban A 2003/2004-es nevelési évben elvégzett felülvizsgálat alapján jelen fejezetben csak az „ellenırzés, értékelés, mérés” elveit fogalmazzuk meg, a megvalósítás formai és tartalmi elemei a B-A-P Mikrotérségi Nevelési Oktatási Központ Intézményi Minıségfejlesztési Programjában fogalmazódtak meg. Elvek: Egyértelmőség konkrétság az életkor figyelembe vétele egyéni fejlesztésre alapozás objektivitás tájékoztatás nyitottság kollektivitás (együttmőködés) demokratizmus tényszerőség dokumentálás folyamatok fejlesztése folyamatos fejlesztés tervszerőség hatékonyság növelése tárgyilagosság motiválás folyamatosság Az Alsónyéki óvodában a gyermek egyéni képességeinek fejlıdését nyomon követı mérési anyag „Jó gyakorlatát” építik be mindennapi munkájukba.

77

20. Dokumentumvezetés Intézményünkben a szakmai dokumentumok vezetésének elveit az alábbiakban határozzuk meg: Óvodáinkban a kötelezıen vezetendı szakmai dokumentumok: Csoportnapló A gyermekek egyéni fejlıdésének nyomon követését szolgáló dokumentumok. Az egyéni fejlesztési tervek.

Csoportnapló: Folyamatosan vezetett dokumentum. Nevelési és tanulási folyamatok tervezését tartalmazza. Tervezési idıegysége: negyed év. Tervezési idıegységet az értékelés zárja le. A nemzetiségi csoportokban a tanulás tervezése két nyelven történik. A csoport életével kapcsolatos eseményeket, szükségletek szerint rögzítjük. Egyéni fejlıdést nyomon követı dokumentum (fejlıdési napló): Vezetése: gyermekenként, folyamatosan történik, mely az IMIP alapján szabályozódik. A megállapítások megfogalmazásakor a gyermek önmagához mért fejlıdését kell alapul venni. Az egyéni fejlesztés célkitőzéseinek megvalósulását visszacsatolás tartalmazza minden gyermek esetében.

Egyéni fejlesztési tervek: SNI gyermekek fejlesztési tervei. Az elıírt nyomtatvány használata kötelezı. Tervezési idıegység: negyed év. Folyamatos vezetéső, napi gondozást igényel. Egyéb egyéni fejlesztést igénylı esetekben: A fejlıdésben elmaradt terület vagy képesség korrekciójának megfelelıen íródik.

21. Felülvizsgálati Nyilatkozat A 2003/2004-es tanévben elvégzett felülvizsgálat eredményeit a következıkben foglaljuk össze: A KT 47.§ - a alapján egyezıségi vizsgálatot végeztünk el, melynek eredménye: - töröltük a Nevelési Program „Ellenırzés”, „Értékelés”, „Mérés”, „Minıségbiztosítás” címő fejezeteit. - Helyettük a nevelési folyamatokra vonatkoztatott „Ellenırzés, értékelés, mérés elvei óvodánkban” címő fejezetet illesztettük be. Minden programelvben érvényesítettük a módosított KT. szellemiségét, különösen ügyeltünk az „sajátos nevelési igényő gyerekekkel” kapcsolatos kiegészítésekre, az „esélyegyenlıség” és a „hátrányos megkülönböztetés tilalma” óvodai megfogalmazásokra

78

Tartalmi szempontból: aktuális adatmódosítások a nevelési program egészében a beválás vizsgálati tapasztalatok alapján a nevelési programban pontosabb és egyértelmőbb nevelési gyakorlatot fogalmaztunk meg a cél és feladatrendszerrel erısebb koherenciát hoztunk létre formai és tartalmi újraszerkesztést végeztünk el, új logikai elrendezés alapján, új tartalomjegyzéket hoztunk létre a tagóvodák egyéni arculatát erısítettük elvégeztük a kiépített COMENIUS I. modell és a Nevelési Program szemléleti összehangolását a nemzetiségi programrendszerben a maradéktalan megvalósíthatóságot tartottuk szem elıtt. 2008-ban a pörbölyi óvoda társulása

Bátaszék,

Kiss István Lászlóné: Felülvizsgálati munkacsoport vezetıi óvodavezetı

A helyi Nevelési Program felülvizsgálatának és módosításának rendjét az IMIP tartalmazza.

79

22. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Hatályossága: Hatályba lépésének idıpontja: Felülvizsgálat ideje: Alkalmazotti értekezlet idıpontja: Fenntartói jóváhagyás záradéka: Vélemény-nyilvánításra jogosultak köre:

Nyilvánosság: vezetı-helyettesi irodák, óvodavezetıi iroda, IRODALOM

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja A nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelvei Rahmenplan I-II-III. Rosa Mammel: Deutsch im Kindergarten Nagy Jenıné: Mővészeti nevelés az óvodában Mozogjunk a szabadban Nemzeti Alaptanterv Dömötör Tekla: Magyar népszokások Bp. 1985 Forrai Katalin: Ének az óvodában Kiss Tihamér: A kisgyermek érzelmei Tankönyvkiadó Bp. 19 Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás A kompetencia alapú óvodai programcsomag (Educatio Kht. )Elméleti alapvetések és Kiegészítı kiadványok

80

1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA .............................................................................................................. 3 2. ÓVODÁINK ARCULATA............................................................................................................................... 4 3. GYERMEKKÉP ............................................................................................................................................... 6 4. PROGRAMUNK ALAPELVE:....................................................................................................................... 7 5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA............................................................................................................. 8 6. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI CÉLJA ........................................................................................................ 9 7. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ............................................................................................ 11 8. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA .......................................................... 16 9. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA, TANULÁS.. 19 10. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŐ GYERMEKEK FELZÁRKÓZTATÁSA ...................... 25 11. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ FELADATOK ........................................ 28 12. A NEVELÉSI, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK........................................................................................... 32 12. 1. A JÁTÉK.................................................................................................................................................... 32 12. 2 MESE-VERS ............................................................................................................................................... 37 12. 3. ÉNEK – ZENEI NEVELÉS ............................................................................................................................ 40 12. 4. VIZUÁLIS NEVELÉS ................................................................................................................................... 43 12. 5. MOZGÁS .................................................................................................................................................. 46 12. 6. A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................................................................... 50 12. 7. MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK .......................................................................................................... 58 12. 8. MEGVALÓSULÓ TANULÁS TEVÉKENYSÉGEKBEN ...................................................................................... 61 12. 9. ÜNNEPEK, ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ......................................................................................................... 65 13. ÜNNEPSÉGEINK, VÁLASZTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK: .................................................................. 66 14. NÉPTÁNC, HAGYOMÁNYİRZÉS .......................................................................................................... 67 15. NÉMET NEMZETISÉGI KISEBBSÉGI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN ................................................. 68 16. PROGRAMUNK ERİFORRÁSAI ............................................................................................................ 73 17. AZ ÓVODAI NEVELÉS TÁRGYI KÖRNYEZETE ................................................................................ 74 18. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE.................................................................................................. 75 19. ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS ELVEI ÓVODÁNKBAN ........................................................ 77 20. DOKUMENTUMVEZETÉS........................................................................................................................ 78 21. FELÜLVIZSGÁLATI NYILATKOZAT.................................................................................................... 78 22. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................................... 80

81