BASICS BEATRIX
Andrássy-mauzóleum Krasznahorkán 62
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
G
róf Andrássy Dénesnek és feleségének, Franciskának
krasznahorkaváraljai nyugvóhelye a magyarországi építészet különleges emléke. A mauzóleum – sajátos 19. századi em-
lékműtípusként – többet jelentett egyszerű síremléknél, a személyest nemzeti, sőt egyetemes szintre emelő, bonyolult szimbolikájú épülettípussá vált.
A
hogy a 19. században szakrális rangra emelkedtek a
nagy emberek emlékművei, úgy váltak ünnepélyes kultuszhellyé a mauzóleumok. Egy fiatal építész és hasonlóképpen pályakezdő munkatársai kiváló érzékkel
elegyítették a mintául vett alkotásokat a ravennai Theodoriksíremléktől a germánság világi panteonjáig, a kelheimi Szabadság Csarnokáig, mégis különlegesen egységes hatású, lenyűgöző stílusú művet hoztak létre.
A
müncheni szecesszió formakincse által közvetített
historizáló tartalom egy sok évszázadon át fennálló épülettípus funkcióváltozását érzékeltetve így vált méltó kifejezőjévé egy különös, rejtőzködő, máig is alig ismert felvidéki főúr és hitvese életútjának. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
63
G
Richard Berndl tervei a mauzóleum épületéhez, 1904
róf Andrássy Dénes 1835ben született Krasznahorka-Hosszúréten, tanulmányait Bécsben végezte, apja diplomáciai pályára szánta. Az ifjú gróf szívét egy bécsi karmester és zenetanár leánya, Hablawetz Franciska nyerte el, ám családja ellenezte a polgárleánnyal való kapcsolatát, a rangon aluli házasságot. Végül szülői beleegyezés nélkül álltak oltár elé 1866. április 6-án Pisában. Andrássy Dénes megszakított minden kapcsolatot a családjával, apja pedig öccsét, Györgyöt jelölte ki örököséül. A fiatal pár visszavonultan, szerény körülmények között élt Döblingben, ám 1870-ben, György halálát követően apja visszaadta Dénes elsőszülötti jogait, így apja halála után, 1873-ban átvehette hatalmas és jól jövedelmező birtokát. Jóllehet feleségével nem költöztek vissza Krasznahorkára, jótékonysá gukról jól ismertek voltak a környéken. Templomokat, iskolákat, szegény családokat és rászoruló intézményeket egyaránt támogattak, adományaik öszszege több millió koronára rúgott. Andrássy Franciska grófné életének 63. évében, 1902. október 26-án halt meg Münchenben. Franciskát ideiglenesen Münchenben temették el, tetemét csak később szállították Krasznahorkára. Müncheni sírköve ma is látható a mauzóleumot övező falban, az épület szentélye mögött. A magányos Andrássy Dénes egyetlen vigasza felesége emlékének megörökítése maradt. Elhatározta, hogy Krasznahorka határában maga és felesége számára nyugvóhelyet alakíttat ki. Czigler Győző budapesti építész, műegyetemi tanár készítette el az első tervvázlatokat, amelyek inkább az épület elhelyezésére vonatkoztak, ezek azonban nem nyerték el a gróf tetszését, és az általa jobban ismert és kedvelt müncheni építészek körében igyekezett megfelelő tervezőt találni. Végül Richard Berndl (1875–1955) készítette el a terveket és a költségvetést, s 1903. március 22-én elkezdődhetett a kivitelezés. Constantin Frick és Eduard Schmucker, valamint Max Frick szobrász irányította a sóskúti mészkőből faragott, 12 méter átmérőjű, 20 méter magas, kupolával ellátott, nyolcszögletes alaprajzú mauzóleum építési munkálatait. A mauzóleum épülete ókeresztény mintákat követ, leginkább a ravennai The o do rik- sí rem lé kre em lé kez tet. Oroszlánfejekkel díszített bronzkapuja két oldalán kőangyalok állnak. A ka-
pu fölött angyalok tartják az Andrássyak festett, faragott kőcímerét. A kupola alatt 12 ablak nyílik, tetején hatszögletes, hat ablakkal ellátott lanterna. A kupola alatti oldalfalak feliratai az élet mulandóságára emlékeztetnek: „Morte beata nihil beatius” („A boldog halálnál nincs nagyobb boldogság”), „Si vis vivere, disce mori” („Ha élni akarsz, tanulj meghalni”), „Sic separat amara mors” („Így választ el a keserű halál”), „Cor inops ne afflixeris” („Ne ragaszkodj a tehetetlen szívhez”). A sötét márvánnyal burkolt lábazatot nyolc oszlop tagolja, a főpárkány alatt a négy evangélista szimbólumai láthatók. A bejárati ajtó fölött a következő felirat olvasható:
74∞ &£∞ § ™ A mauzóleum épületének makettje
74∞&£∞§™
„E PANTHEONT IMÁDOTT HITVESE, ANDRÁSSY FRANCISKA GRÓFNÉ ÁLDOTT HAMVAINAK NYUGHELYÉÜL: NEM KÜLÖN BEN FE LED HETET LEN EMLÉKE ÉS HERVADATLAN ÉRDEME MEGÖRÖKÍTÉSÉRE EMELTE HÁLÁS HŰ FÉRJE DÉNES 1903” A belső oldalfalakat sárgás színű márvánnyal burkolták, a gazdag belső márványdíszítés számtalan helyről válo ga tott, drá ga anyag ból ké szült. A ku po la tel jes fe lü le tét ara nyo zott üveg mo zaik bo rít ja. A bel ső tér két szarkofágja is a ravennai mintát idézi, domborműves díszítésüket Franciska grófné és Dénes
gróf képmásai mellett allegorikus és ornamentális motívumok alkotják. Az épület a ravennai műemlékek – San Vitale, Galla Placidia és Teodorik mauzóleumai – hatását mutatja. A müncheni szecesszió jellegzetes elemei keverednek a stílus bécsi építészetének egyes vonásaival, a geometrikus díszítő motívumok alkalmazása is ezt jelzi. Emellett keleties minták (a külső oszlopok stilizáltpálmalevél-dekorációja, az állat alakú, a halotti kultusz jegyében egykor cipruslombokat tartó rézüstök) és kora középkori előképek (a négy örökmécses vizigót koronát formázó alakja) alkotnak különleges hatású egységet. Bár az ornamentika részletei első pillantásra a ravennai épületek dekorációját idézik, a díszítés rendszere valójában a sze cessziós for ma kincs
74∞&£∞§™
elemeib ből tevődik össze. Az oltár aranymozaikkal borított fülkében áll, fölötte galamb formájú ezüst örökmécses. Az oltár csúcsán álló kereszt alatt a Szentháromság képe látható, kétoldalt bibliai jelképekkel és Szent Franciskát ábrázoló oltárképpel. Andrássy Dénes feleségének és édesanyjának, Königsegg-Aulendorf Franciskának a védőszentje a 14. századi római nemes asszony, a betegek ápolója, nyomorultak gyámolítója, akit V. Pál pápa avatott szentté 1608-ban. Nemcsak a nevek egyezése, hanem a jótékonyság révén is méltó a párhuzam a védőszent és a gróf felesége között. A mozaikok Karl Throll müncheni művész munkái, az ötvöstárgyakat Adolf Meyerhofer készítette. Az achát ablaklapok, a mozaikok, a színes már-
A kupola mozaikdísze (fent) és egy részlete (jobbra)
74∞&£∞§™
66
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
ványburkolat, az ötvöstárgyak anyaga, színe és mintája olyan összhangot alkot, amely a különböző eredetű motívumokat különleges, nagyon egyéni és harmonikus stílusban fogja össze, s az
épület lenyűgöző hatásának forrása. A sírhelyet 125 méternyi, fallal övezett park veszi körül, a főkapu a kocsibehajtást, a két kisebb kapu a gyalogos közlekedést szolgálta. A kapuszárnyak kovácsoltvasból készültek. Tizennyolc hónapig tartó építkezés után, 1904. október 26-án, Andrássy Franciska halálának máso dik évfordulóján Bubics Zsigmond kassai püspök felszentelte a grófné panteonját, a krasznahorkaváraljai mauzóleumot. A kivitelezés költségei meghaladták az egymillió koronát. Az építkezés befejezését követően szinte azonnal kultikus jelentőségű hellyé vált az európai hírű és rangú épület, amely kezdettől fogva nyitva állt a láto gatók számára. A gróf még ebben az évben kérte a mauzóleum műemlékké nyilvánítását és a fenntartásáról történő állami gondoskodást.
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
67
A mauzóleum szentélye az oltárral
