4 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Az e l s ő l a b da rú g ó A modern labdarúgás legnagyobb eseménye kétséget kizáróan a négyévenként megrendezésre kerülŒ világbajnokság. Az elsŒ ilyen tornára 1930ban Uruguayban került sor. De hogyan is jutottunk el odáig? A labdarúgás eredetérŒl számos, egymásnak ellentmondó forrás van, a világ legkülön bö zŒbb pontjain állítják, hogy onnan indult el világhódító útjára a foci. Ezt a vitát aligha tudjuk eldönteni. Bennünket most a mo dern ko ri szervezett sport, azon belül is a labdarúgás nemzetközi kapcsolatai érdekelnek. 4

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

- v i l ág b aj n o k s ágo k SzabóL ajos


5

A

z első nemzeti szövetséget 1863-ban az angolok alapították meg, és lefektették a játék szabályait. Az angolokat csakhamar követte a többi brit nemzet. 1870-ben sor került az első nemzetek közötti, válogatott mérkőzésre a londoni The Oval „stadionban” Skó cia ellen. A döntetlenül végződő mérkőzést azonban a FIFA később nem ismerte el hivatalos mérkő zésnek, mert a skót csapatot Londonban élő skót játékosokból verbuválták. Így a világ első hivatalos válogatott mérkőzését 1872 nyarán Glasgow-ban játszották le a skótok és az angolok, de a végeredmény ezúttal is döntetlen volt.

AZ ÚJ JÁTÉK ROHAMOS TERJEDÉSE 1882-ben a négy brit válogatott számára kiírták a hazai bajnokságot, és 1886ban megalakították a játék szabályait kizárólagosan felügyelő nemzetközi tanácsot, az International Football Association Boardot (IFAB). A játék rohamosan terjedt. Elsősorban a brit flottának és a kereskedőknek köszönhetően a 19. század második felében megjelent és gyökeret vert Dél-Amerikában és Európa nyugati felén. A század végére egész Európát meghódította. Az erősödő nemzetközi kapcsolatok klubközi mérkőzések sorát hozva egyre inkább a válogatotttalálkozókban csúcsosodtak ki. A századforduló körüli években alapították meg a különböző sportágak a világszövetségeiket, és indították útjára a világbajnokságok rendszerét. Elsőként 1893-ban a gyorskorcsolyázók és a

6


kerékpárosok rendezték meg világbajnokságukat, őket követték a műkorcsolyázók, a sportlövők és a tornászok. 1896 az első több sportágas világverseny, az olimpiai játékok indításának éve. Athénban kilenc sportágban folytak a versenyek, és bár rendeztek lab darúgó-mérkő zést is egy helyi együttes és Szmirna (Izmir) csapata között, ezt az olimpiatörténészek nem tekintik a játékok részének, így a sportág olimpiai szereplésének kezdetét négy évvel későbbre teszik. 1900-ban Párizsban a Nagy-Britanniát képviselő Upton Park FC, 1904-ben St. Louisban a kanadai Galt FC csapata nyer te a mindkétszer csupán három-három csapat részvételével megtartott tornát. 1906-ban Athénban újabb olimpiát rendeztek – igaz, ezt nem ismerik el hivatalosnak –, ekkor három alkalmi csapat (Athén, Thesszaloniki és Szmirna) mellett Dánia amatőr válogatottja is indult, és meg is nyerte a tornát. Az Ottomán Birodalomból érkező thesszaloniki csapatot görögök, a szmirnait pedig egy örmény, az angol Whittal család öt tagja és francia játékosok alkották. Ekkorra azonban már jelentősen megváltozott a sportág szervezettsége. 1904-ben ugyanis hét kontinentális ország (Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Dánia, Svédország szövetsége és Spanyolország képviseletében a Madrid FC) megalapította a nemzetközi szövetséget, a FIFA-t. A britek ragaszkodtak a vezető szerephez, ezért tiltakoztak a FIFA megalakítása ellen, abba csak 1906-ban léptek be, amikorra a szervezet már megerősödött Németország, Olaszország, Ausztria és Magyarország csatlakozásával. A kontinentális országok közötti első konfliktust Csehország belépésének visszautasítása jelentette. A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal ellentétben a FIFA nem ismerte el önálló szervezetnek az amúgy jelentős játékerőt képviselő cseh szövetséget, mivel az ország „csak” tartományi jogú közigazgatási egysége volt Ausztriának. A második ilyen konfliktust az angol és a francia amatőrszövetség jelentkezése hozta, melyet az előző esetben is alkalmazott „egy ország, egy szövetség elv” alkalmazásával utasítottak el, kikényszerítve ezzel az amatőrök belépését a már működő professzionális szövetségekbe. A FIFA alakulásakor kimondták, hogy a szervezetnek „kizárólagos jo-

ga van nemzetközi football-bajnokságot rendezni”. Ennek szellemében 1905-ben ki is akarták írni az első ilyen tornát, ami azért hiúsult meg, mert a brit csapatok nélkül – melyek vitathatatlanul a legjobbak voltak – komolytalan lett volna a végeredmény. Az első világversenyre – a FIFA hallgatólagos beleegyezésével – az angol szövetség szervezésében az 1908-as londoni olimpia keretében került sor. A nyolc résztvevősre tervezett tornán végül csak hat csapat lépett pályára (Ma gyarország anya gi nehézségek miatt, a csehek a FIFA elleni tiltakozásul nem vettek részt). A végeredmény Anglia, Dánia, Hollandia lett, ami hűen tükrözte az erősorrendet. A következő két évtizedben is – sok más sportághoz hasonlóan – az olimpiák jelentették a világbajnoksá got. Magyarország csapata 1912-ben Stockholmban lépett először pályára. A nagy reményekkel érkező együttes sorsolása nem nevezhető kedvezőnek, mivel első ellenfele az angol csapat volt, mely talán túlzó arányban, de megérdemelten, 7:0-ra győzött. A svéd rendezők ezúttal módosítottak az egyenes kieséses rendszeren, és az elődöntőbe be nem jutott csapatok számára vigaszdíjat írtak ki. Ezen a tornán már nem találtunk legyőzőre. Először Németországot győztük le 3:1-re Schlosser Imre mesterhármasával, majd az Ausztria ellen elért 3:0 meghozta a vigaszdíjtrófeát Magyarország számára. A dobogóra ezúttal is Anglia, Dánia és Hollandia csapata állhatott. Az olimpiát követően a FIFA ismét tervbe vette egy saját világtorna megrendezését, de ezt a gondolatot elsodorta a következő évek világégése. A világháborút követő antwerpeni olimpián – melyen vesztes államként az erős futballnemzetként nyilvántartott Ma gyarország, Ausztria és Né metország nem vehetett részt – a nézők az erőviszonyok jelentős átrendeződésének lehettek tanúi. Anglia és Dánia csapatai már az első körben kikaptak Norvégiától és Spanyolországtól, a döntőbe a hazai belga együttes került Csehszlovákiával. A részrehajló bíráskodás miatt a csehszlovákok elvesztették a fejüket, s levonultak a pályáról, a szervezők pedig büntetésül az ezüstéremtől is megfosztották őket. A második helyet eldöntő mérkőzést végül a spanyolok nyerték meg, akik Zamorával a kapuban ekkor már legyőzhetetlennek bizonyultak, míg a bronzérem ezúttal is a hollandoknak jutott.

AZ ELSŐ VILÁGTORNÁK A párizsi olimpia 1924-ben megrendezett labdarúgótornája volt az első igazi világtorna. Egyiptom csapata már Antwerpenben is ott volt, de az igazi áttörést az első dél-amerikai csapat szereplése hozta meg. Az előző olimpiai kudarc nyomán Dánia és Anglia nem is nevezett (Anglia a szabályok változásai miatt már nem is tehette, hiszen csak közös brit csapat vehetett volna részt az olimpián), de így is ott volt Németország és Ausztria kivételével minden számottevő kontinentális csapat. A brit futballsílust a negyeddöntőig jutó Írország képviselte. A torna negatív szenzációját a nyolcaddöntőben a svédektől 8:1-re vereséget szenvedő Belgium és legnagyobb sajnálatunkra az egyiptomiaktól sima 3:0 arányban kikapó ma gyar csapat okozta. Az „egyiptomi csapás”-ként emlegetett vereségre számos magyarázat született. Legtöbben az előzőleg az olaszokat 7:1-re legyőző, hazaiakból összeállított magyar válogatott felforgatásában, az idegenlégiósok szerepeltetésében látták a szégyenletes vereség okát. Voltak, akik a kapusproblémára fogtak mindent. Zsák sérülése után a Barcelonában szereplő Plattkót szerettük volna a kapuba állítani, de ő visszamondta a felkérést. A gólkirály MTK-s Molnár György sérülése is nagyban gyengítette a válogatottat. Az utazás, a szállás és az ellátás körülményei szintén sokat rontottak a csapat amúgy is meggyengült szellemén. A tornát végül meggyőző szerepléssel Uruguay nyerte meg Svájc és Svédország előtt. A következő évek ismét jelentős változást hoztak a sportág történetében. A legjelentősebb kontinentális futballnemzetek szövetségei bevezették a nyílt profizmust, így formálisan is kizárták csapatukat az amatőrizmus eszméjét hirdető olimpiákról. Ezért az amszterdami olimpiára nem nevezett a magyar, az osztrák és a csehszlovák

pában ekkor még nem dívott, így megkérdőjelezték a győztesek amatőrstátuszát és olimpiai indulási jo gát is. Mindez megerő sítette a FIFA kong resszusának a torna előtt Amszterdamban hozott döntését, hogy kiírja a sportág első világbajnokságát. „Oly díjmérkőzést, amelyben profi és amatőr csapatok egyaránt részt vehetnek, s nem teszik vita tárgyává a részt vevő játékosok amatőrségét.” A FIFA döntése csak arra vonatkozott, hogy a tornát a fenti feltételekkel, négyévente kell megrendezni, 1930-tól kezdődően.

URUGUAYI DIADAL

74∞&£∞§™

Az 1930-as uruguayi világbajnokság plakátja

74∞&£∞§™

szövetség, de távol maradt a brit, a svéd és a dán válogatott is. Az utolsó, világbajnoki jelentőséggel bíró olimpiai tornát a dél-amerikaiak mentették meg. Uruguay csapata ismét bejutott a döntőbe, ellenfele Argentína válogatottja volt. Megismételt döntő után, némi szerencsével ismét Montevideóba kerültek az aranyérmek, a dobogó harmadik fokára pedig az olaszok állhattak fel. Már az olimpiai eredményhirdetéskor komoly felzúdulást keltett a két dél-amerikai csapat vitatott amatőrstátusza. A dél-amerikaiaknál alkalmazott „összetartások”, edzőtáborozások, költségtérítések rendszere Euró-

A fő kérdés innentől kezdve az volt, hogy hol legyen a helyszín. A rendezésre öt európai szövetség (Hollandia, Ma gyarország, Olaszország, Spanyolország és Svédország), valamint Uruguay jelentette be igényét. A FIFA európai országai megosztottak voltak. A „kívülálló” szerepében tetszelgő britek mellett a dunai országok voltak a meghatározói a kontinens labdarúgásának. A FIFA nyugat-európai vezetői részéről sértettség és irigység egyaránt tapasztalható volt, miután Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország 1926-ban megalapította a Közép-európai Kupát (KK – Mitrópa Kupa) – ezen a nemzeti bajnok- és kupagyőztes csapatok indulhattak –, melyhez csatlakozott a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szövetsége is. Ez utóbbit 1929-ben Olaszország váltotta fel. 1927ben pedig Lengyelországgal és Svájccal kiegészülve elindították a nemzeti válogatottak részére kiírt Európa Kupa (Central European International Cup) sorozatot – ebből alakult ki később az Európa Bajnokság. Az osztrák Hugo Meisl és a magyar Fischer Mór vezette erőcsoport ezzel kimondatlanul megsértette a FIFA – alapításakor kinyilatkoztatott – kizárólagos jogát nemzetközi tornák szervezésére.

M a g ya r o k a z e l s ő v i l á g b aj n o k s á g o n A FIFA képviseletében és a versenybizottság tagjaként Fischer Mór aktív résztvevŒje volt az elsŒ világbajnokság elŒkészítésének és a helyszínen a lebonyolításnak is. Fischer mellett Románia válogatottjában a két mérkŒzésen összesen kilenc magyar játékos lépett pályára Uruguayban, s Kovács Miklós lŒtte a Peru elleni harmadik gólt (az Œ öccse volt Kovács István, a hetvenes évek Aja xá nak edzŒ je). Nem fe led kez he tünk meg Orth

GyörgyrŒl sem, aki a chilei csapat szövetségi kapitányaként két gyŒzelemmel zárta a csoportkört, Mexikó és Franciaország legyŒzésével. Négy év múlva, 1934-ben az ezüstérmes játékosok között ott találjuk Kalocsay Géza nevét is, aki a csehszlovák keret tagjaként jelen volt a vb-n, és annak ellenére, hogy nem lépett pályára, megkapta az érmet.


7

74∞&£∞§™

Az 1930-as magyar pályázat elég gyenge lábakon állt, hiszen az évtizedek óta tervezett Nemzeti Stadion még mindig nem létezett. Az érvényben lévvő 1921-es testnevelési törvény céljai között is szerepelt a stadion megépítése, de nem volt rá forrás. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megpróbálta elérni a magyar sport pénzeit is kezelő Országos Testnevelési Tanácsnál, hogy engedje át a labdarúgó-mérkőzések után befizetendő adót néhány évre, amiből megépítenék a rég áhított stadiont, de az OTT vezetői nem tudtak vagy nem akartak lemondani a törvény által garantált bevételről. Bár a nyugat-európai pályázók is sorra visszaléptek, 1929-ben, a barcelonai FIFA-kongresszus idején Uruguay és Olaszország még mindig verseny ben állt a rendezésért. A FIFA vezetői nem merték kimondani, hogy a középeurópaiakhoz húzó olaszok nem kaphatják meg a vb-t, inkább azzal indokolták az Európán kívüli rendezést, hogy azt a kétszeres olimpiai (világ)bajnok Uruguay érdemli meg, mely egyébként is függetlenségének centenáriumát ünnepli. A kor közlekedési viszonyai miatt a dél-amerikai rendezés minimum két hónapos távollétet igényelt az európai résztvevőktől, ami a professzionális kluboknál jelentős bevételkiesést, az ama-

Az 1930-ban gyôztes uruguayi válogatott

74∞&£∞§™

8


tőr játékosoknál esetleg a munkahelyük elvesztését jelenthette. A vb előtti hónapokat időnként méltatlan alkudozások töltötték ki, végül csupán négy európai csapat indult útnak, a FIFA-vezérkarhoz közel álló Franciaország és Belgium, valamint Jugoszlávia és Románia válogatottjai. Egyik sem tartozott az akkori kontinentális élvonalba. Az uruguayi rendezők az utolsó pillanatig reménykedtek a magyar részvételben, sőt Uruguay–Magyarországdöntőt jósoltak, mivel 1929-es dél-amerikai túráján a Ferencváros világszenzációt jelentő 3:2-es győzelmet aratott Uruguay válogatottja felett. Ennek jelentőségét az sem csökkentette, hogy egy hét múlva a hazaiak 3:0-s revánst vettek. Abban bíztak, hogy a magyarok vagy a megerősített Fradit, vagy a Közép-európai Kupát nyert Újpestet elküldik a vb-re. Az Újpest ekkor vitat hatatlanul Európa legjobb klubcsapata volt, 1930-ban, közvetlenül a vb előtt Genfben imponáló fölénnyel, 16:1-es gólaránnyal, veretlenül nyerte meg a későbbi BEK-nek megfelelő Bajnokok (Nemzetek) Tornáját. A tornán a legerősebb tíz kontinentális bajnokság győztesei vettek részt. Bár a Centenario Stadion még nem volt készen, amikor a csapatok megérkeztek, így a nyitómérkőzésre sem ott kerülhetett sor, óriási lelkesedés és érdeklődés kísérte a vb mérkőzéseit. Mivel összesen 13 csapat volt ott, selejte-

zőket nem kellett rendezni. A résztvevőket négy csoportba osztották be, s a csoportokon belüli körmérkő zések után a négy csoportgyőztes játszhatott a döntőbe jutásért, a bronzéremért ekkor még nem rendeztek mérkőzést. A csoportkörből valamennyi győztes veretlenül jutott fel a legjobb négy közé. A házigazda Uruguay, a nagy vetélytárs Argentína, az Egyesült Államok és meglepetésre a Brazíliát is legyőző Jugoszlávia játszhatott a döntőért. A két dél-amerikai csapat meggyő ző fölénnyel, egyaránt 6:1-es győzelemmel jutott be a döntőbe. A döntőre 80 ezres teltházas stadionban került sor, ahol váltakozó vezetés után végül 4:2re győzedelmeskedett a hazai válogatott, így két olimpiai arany után az első vb-aranyat is Uruguay csapata szerezte meg.

ISMÉT A RENDEZŐÉ A TRÓFEA A máso dik világbajnokságra immár Európában, a négy évvel korábban Uruguayjal szemben a rendezésért folyó vetélkedésben alulmaradt Olaszországban került sor. Ezúttal már selejtezőkre is szükség volt, mivel 31 ország nevezett, 21 Európából, négy Dél-Amerikából, négy Észak- és Közép-Amerikából, egy Afrikából és egy Ázsiából. Magyarország Bulgária kétszeri legyőzésével került a 16 csapatos döntőbe. Érde-

kesség, hogy a rendező olaszoknak is selejtezőt kellett játszaniuk. A selejtezők során a korábban magyar válogatott Barátky Gyulával pályára lépő román csapat döntetlent ért el a svájciak ellen, akik Barátky szerepeltetése miatt megóvták a meccset, így jutottak a döntőbe. Mivel Uruguay ezúttal nem vett részt a versengésben, valamint a brazilok és az argentinok nem a legjobb játékosaikkal érkeztek, a vb az európai csapatok dominanciáját hozta. A világbajnokságot egyenes kieséses rendszerben bonyolították le. Magyarország először az 1924-es olimpiai kudarc óta mumusnak számító egyipto-

74∞&£∞§™

Az 1934-es olaszországi világbajnokság plakátja (balra), Az 1934-ben gyôztes olasz válogatott a futballpályán (fent) és a gyôzelem után Mussolini fogadásán (lent)

74∞&£∞§™ mi csapattal került szembe. Kétgólos vezetésünk után az egyiptomiak kiegyenlítettek, de a második félidő újabb két ma gyar góljára már nem tudtak válaszolni. A negyeddöntőben az örök rivális Ausztria következett. Igen rossz előjelekkel nézhettünk a találkozó elé. Az otthoni sérülése után a mérkő zésre kórházból megérkező Sárosi György még egyáltalán nem volt teljes értékű, nem is akart a megszokott középcsatári poszton játszani. Meisl, a befolyásos osztrák futballvezér, miután értesült a mérkőzés kijelölt belga bírójáról, azonnal a bíróküldő bizottsághoz utazott Firenzébe, és elintézte, hogy az olasz Mattea vezesse a mérkő zést. Matteáról köztudott volt, hogy nem engedi a kemény játékot, ami a magyar csapatban játszó Toldira oly jellemző volt. Az egyik újságíró az eredmény is-


9

74∞&£∞§™

Az 1938-as franciaszországi világbajnokság plakátja (fent) és a pályaválasztás pillanata a világbajnoki döntôn

74∞&£∞§™

meretében megjegyezte: „Sárosit fogja Sesta, Toldit fogja Mattea…” Az osztrákok már a nyolcadik percben gólt szereztek, amit Sesta kezezése nyomán egy meg nem adott tizenegyes követett az első félidőben. A szünet után Avar megsérült, így az immár két sérülttel játszó ma gyarok újabb gólt kaptak. Keményt két osztrák védő ollóba fogta a kapu előtt, Mattea kénytelen volt megadni a tizenegyest, amit Sárosi berúgott. Egy perccel később azonban a bíró „törlesztett” Meislnek, és teljesen indokolatlanul kiállította Markost, emberelőnyhöz juttatva ezzel az osztrákokat. Nem sokkal később, amikor Avar is lesántikált a pályáról, végképp eldőlt a továbbjutás, a kilenc főre fogyatkozó magyar csapatnak immár esélye sem maradt. (Tudni kell, hogy a szabályok ekkor még sérülés esetén sem engedték meg a játékosok cseréjét.) A döntőbe a hazai olasz csapat és Csehszlovákia válo gatottja került, a küzdelmes és szoros mérkőzést végül csak hosszabbítás után tudták az olaszok megnyerni. Bronzmeccset is játszottak, itt Németország 3:2-re le győzte Ausztriát.

10


VB-DÖNTŐ MAGYAROKKAL 1938-ban Franciaország adott otthont a világbajnokságnak. 36 ország nevezett be a küzdelmekbe, 23 Európából, három Dél-Amerikából, hat Észak- és Közép-Amerikából, három Ázsiából és egy Afrikából. Magyarország a görögök 11:1-es legázolásával könnyedén jutott ki Franciaországba. A 16 részt vevő csapat közé bejutott Ausztria az időközben bekövetkező Anschluss miatt már nem vehetett részt a döntő küzdelmeiben. Ezúttal is egyenes kieséses rendszerben bo nyolították le a tornát. A magyarok könnyedén, 6:0-ra lelépték Holland-Indiát. A többi mérkőzés szoros eredményt hozott, öt esetben kellett hosszabbítani. A Svájc–Németország-

meccs még hosszabbítás után is döntetlen volt, Svájc csak a megismételt találkozón tudott győzedelmeskedni. Három nappal később ezt a csapatot győzte le 2:0-ra válogatottunk. Következő ellenfelünk az első fordulóban erőnyerő, majd Kubát 8:0-ra lelépő Svédország volt, melyet imponáló fölénnyel, Titkos, Sárosi, valamint Zsengellér két góljával és Jacobsson öngóljával 5:1-re győztünk le, ezzel először jutva be a világbajnokság döntőjébe. A világbajnoki döntőben a Brazíliát szoros mérkőzésen legyőző Olaszország volt a magyar csapat ellenfele. Tizenhárom éve nem tudtunk győzni az olaszok ellen, sokan várták, hogy majd most, semleges pályán sikerülni

74∞&£∞§™

A világbajnokság trófeája, a Rimet-kupa

74∞&£∞§™

VILÁGBAJNOKI DÖNTŐ, 1938 Franciaország, Párizs, Stade Olympique de Colombes 60 000 nézŒ Olaszország–Magyarország 4:2 Olaszország: Aldo Olivieri – Alfredo Foni, Pietro Rava, Pietro Serantoni – Michele Andreolo, Ugo Locatelli – Amedeo Biavati, Giuseppe Meazza, Silvio Piola, Giovanni Ferrari, Gino Colaussi (szövetségi kapitány: Vittorio Pozzo)

74∞&£∞§™ Sárosi György 74∞&£∞§™ fog, de a vágyak nem teljesültek. A Meazza és Ferrari vezérletével játszó olaszok Colaussi és Piola két-két góljával 4:2-re diadalmaskodtak, másodszor is megnyerve ezzel a vb trófeáját, a Rimet-kupát. Elgondolkozhatunk rajta, hogy nem magunkat vertük-e meg. Kevesen tudják, hogy az akkor legmodernebb labdarúgást játszó olaszok ugyanis magyar edzőktől tanulták meg a focit. Weisz Árpád írta meg az első modern olasz

Magyarország: Szabó Antal – Polgár Gyula, Bíró Sándor, Szalay Antal – Szıcs György, Lázár Gyula – Sas Ferenc, Vincze JenŒ, Sárosi György, Zsengellér Gyula, Titkos Pál (szövetségi kapitány: Dietz Károly) GóllövŒk: Gino Colaussi (2), Silvio Piola (2), Titkos Pál, Sárosi György

74∞&£∞§™ Boldog olasz és elkeseredett magyar játékosok a mérkôzés lefújása után

74∞&£∞§™

74∞&£∞§™ Titkos Pál 74∞&£∞§™ labdarúgótankönyvet, lerakva ezzel a modern foci alapjait, s mellette magyar edzők és szakemberek tucatjai dolgoztak az olasz futball világsikeréért. Ekkor, 1938-ban még senki sem sejtette, hogy csak 1950-ben kerülhet sor a következő világbajnokságra, ahol mind a játékosok, mind az edzők és sportvezetők névsora drámaian átalakul. A háború és a holokauszt áldozatai között találjuk sok-sok kiváló magyar sportember mellett Weisz Árpádot is.


11

4 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Recommend Documents