Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI. Pedagógiai programja

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja

Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI Pedagógiai programja

Bakonycsernye, 2013. szeptember 1. kiegészítve: 2016. szeptember 1.

1


Mottó: „ az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk,hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

/ Szent-Györgyi Albert/

Iskolánkról

-BevezetőAz intézmény hivatalos elnevezése: Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Móri Tankerület

Feladatellátási hely/ telephely: 8056 Bakonycsernye Rákóczi u. 37. Azonosító: KIK069001 OM azonosító: 201028 Beiskolázási körzet: Bakonycsernye, Balinka-Mecsér Mecsér településrész Az intézmény a bakonycsernyei és mecséri tanulókon kívül a szomszédos (Veszprém megyei) Szápárról érkező tanulókat is ellát. Intézményünkben a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás mellett alapfokú művészetoktatás folyik, zeneművészeti ágon. Az intézményben gyógypedagógus- fejlesztő pedagógus segíti a beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkózását, egyéni haladását. Kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséggondozást.

2


A)

NEVELÉSI PROGRAM

I.KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A Bakonycsernyei Általános Iskola községünk egyetlen közoktatási intézménye, nagy hagyományokkal rendelkezik és jelentős szerepet játszik a település életében. A bakonycsernyei gyerekek közel 100%-a iskolánkat választja, tantestületünk jelentős része bakonycsernyei illetőségű. Célunk, hogy település kulturális életében betöltött és a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket megőrizzük, öregbítsük. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy egyetlen bakonycsernyei diák se induljon hátrányos helyzetből a továbbtanulásnak. Színvonalas oktatással biztos alapműveltséget nyújtunk tanulóinknak.

Specialitásaink: -

Angol illetve német nyelv oktatása 2. évfolyamtól, csoportbontásban zeneoktatás 1985. óta kiemelkedő sportélet sokszínű szabadidős tevékenység

Célunk, hogy kiegyensúlyozott, önállóan boldogulni tudó felnőttekké váljanak. Mindezt jól felkészült, szakmailag igényes munkatársakkal, gyermekközpontú oktatássalneveléssel valósítjuk meg szoros együttműködésben partnereinkkel.

3


II. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

Nevelő-oktató munkánk legfontosabb elve a gyermekközpontúság. Tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét, gondolat –és érzésvilágát. Támogatjuk diákjainkat egyéni elképzeléseik, céljaik megtalálásában és megvalósításában. Minden tanítványunk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. A közös iskolai,DÖK és községi programokon keresztül bevonjuk őket saját iskolai életük szervezésébe. Fontosnak tartjuk tanítványaink beilleszkedését az iskolai és a helyi közösségbe.

4


III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Kiemelt fejlesztési feladataink a NAT2012. által megfogalmazott kulcskompetenciákra épülnek, összekötve az egyes műveltségterületek fejlesztési feladatait.         

Énkép , önismeret kialakítása Honismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági, pénzügyi nevelés Környezettudatosságra nevelés Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása Testi- lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

Intézményünkben mindezek úgy valósulnak meg, hogy teret engedünk a színes sokoldalú iskolai életnek: a tanulás mellett a játéknak és a munkának. CÉLJAINK Iskolánk célja, hogy:

- Színvonalas oktatással hasznosítható és továbbépíthető alapműveltséget nyújtson. - Kiegyensúlyozott, testileg és lelkileg egészséges gyermekeket neveljen, akik képesek az önálló életvezetésre. - Tanulóink képesek legyenek az egyén és közösség tiszteletére, a humánumra, a másság elfogadására. ( szociális kompetencia) - Tanulóink ismerjék és alkalmazzák a kulturált viselkedés szabályait. - Ismerjék lakóhelyünk és hazánk történetének fontosabb állomásait, ápolják hagyományainkat. - Kiemelten kezeljük az egészséges életmódra és a sport szeretetére nevelést, valamint a zenei nevelést. - Tanulóink óvják környezeti értékeinket, tudjanak harmóniában élni a természettel. - Értékteremtő pedagógiai kultúrával, megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkező, megújulásra képes nevelők lássák el az oktató-nevelő munkát.

5


A zeneiskolai tagozat céljai: 1. Az általános iskola, a család, a környezet személyiségformáló tevékenységének kiegészítése, 2. A tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, esztétikai kultúrájának a megalapozása, 3. A tanulók zenei készségének, képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása, 4. A növendékek felkészítése szabad idejük hasznos eltöltésére, / zenekar, amatőr együttes, stb./ 5. Az arra alkalmas, kiemelkedő képességű tanulók felkészítése a szakirányú továbbtanulásra, 6. Az egyetemes kultúra, az európai műveltség, nemzeti, népi hagyományok, értékmegőrzés. 7. Énekkar működtetése ( a nem zeneiskolás tanulók bevonásával) 8. Együttműködés a Móri ifjúsági Fúvószenekarral Ennek érdekében alapfeladataink: -

az életkori sajátosságokat figyelembe véve a zenei ismeretek megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség megalapozása,

-

a zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, előadói és manuális készség,)

-

a zenei műszavak jelentésének megismertetése,

-

főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak nagy egyéniségeinek, népünk zenéjének megismertetése,

- zenehallgatással, értékes zeneművek tanulásával a zenei memória, fantázia, kreativitás fejlesztése, -

az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása,

-

a társművészetek iránti fogékonyság fejlesztése,

-

a növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony munkára nevelése.

6


További célok és feladatok a zeneoktatásban 1) A zeneiskolai oktatás célja, hogy az általa nyújtott hangszeres (ének) oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá a sokoldalú, zeneileg (is) művelt, kreatív személyiség kialakításához. 2) Valamennyi tanulót adottságainak, lehetőségeinek megfelelő, minél kedvezőbb szintre kell eljuttatni, egyéni érési, fejlődési ütemének figyelembevételével. 3) A zeneiskola rendszerezett zenei ismereteket nyújt. Segít a kottaolvasás és -írás biztos elsajátításában, a zenei műszavak és jelentésük megismertetésében. Feladatai közé tartozik a zene logikája, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. 4) A főbb zenei stílusok és korszakok sajátosságainak, népünk és más népek zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése, a zene társművészetekkel való kapcsolatának tudatosítása. 5) A zeneoktatás formálja a tanulók zenei ízlését, kialakítja a növendékek zenei karakterek iránti érzékenységét. A kortárs zene befogadására nevel. Kibontakoztatja zenei fantáziájukat, alkotó magatartásukat, kreativitásukat, kialakítja technikai készségüket és improvizációs képességüket. 6) A zeneiskolai tanítás rászoktatja a tanulókat a rendszeres, céltudatos munkára, fejleszti önállóságukat. Célja, hogy értékes zenei anyag tanításával, vonzó módszereivel olyan érzelmi kapcsolatot teremtsen a tanulókban az aktív zenélés iránt, hogy az a növendékek örömforrásává, mindennapos szükségletévé váljon. 7) A zeneiskola neveljen az értékes zene szeretetére; ösztönözze őket rendszeres zenehallgatásra, hangverseny- és operalátogatásra, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, de legfőképpen aktív társas muzsikálásra. 8) Lehetővé kell tenni a közreműködést más intézmények kulturális rendezvényein. 9) A zenei nevelés eszközeivel is erősíteni kell a nemzeti kultúra és hagyományok ápolása iránti elkötelezettséget, 10) Európa és az Európán kívüli népek kulturális értékének a megismerésével és elfogadásával együtt. Törekedni kell hazai és külföldi zeneiskolai oktatási intézményekkel való cserekapcsolatok kialakítására.

7


11) A zeneiskola pedagógiai programja követelményközpontú, pedagógiai szempontból tanulóközpontú. 12) A tanulást és gyakorlást nem feladattá, hanem a gyermekek életének szerves részévé, lételemévé, örömforrássá kell tenni. 13) Az egyéni fejlődési, haladási ütemnek megfelelően a tanítási – tanulási (az elsajátításra fordított egyéni) időt differenciáltan kell kezelni. A középpontban elsősorban a folytatandó tanulási folyamat elősegítése áll. A tudást, az ismereteket saját tapasztalatokon át tudja befogadni a gyermek, ezért elegendő időt kell biztosítani az ismeretek feldolgozására, beépítésére. 14) Fontos a célok elérése érdekében az önfegyelemre való nevelés, amely szerepét a tanuló is felismeri és elfogadja, így az a külső fegyelmezés helyébe lép. 15) Fejleszteni kell a megismerés igényét és képességét. 16) A zeneoktatás célja minél több sikerélményhez juttatni a gyermekeket. 17) Fontos a harmonikus iskolai légkör megteremtése, ahol a tanár, a tanuló is jól érzi magát, ahol a növendék is aktívan részt vesz a tanítási – tanulási folyamatban. 18) Törekedni kell, hogy zeneiskolánkban minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a a nyolcadik évfolyam végén: • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a választott középfokú iskola követelményeinek megfeleljen, • ismeri és alkalmazza a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos, személyre szabott értékelés. 8


Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

III. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, AZOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK TERÜLET erkölcsi nevelés

FELADAT,KOMPETENCIATERÜLET alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása közösségi normák és értékrend elfogadása (szociális és életviteli kompetencia)

értelmi nevelés

értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése tanulási motiváció kialakítása önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése (kognitív kompetencia)

közösségi nevelés

az emberi együttélés szabályainak megismertetése a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása együttműködési készség kialakítása

SZERVEZETI FORMA tanítási óra napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás,Határtalanul pályázati programban való részvétel Boldog iskola programban való részvétel erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét,témanap projekt könyvtár hitoktatás tanítási óra napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét,témanap, projekt könyvtár, színház hitoktatás tanítási óra napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások 9


kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása a másság elfogadására való képesség kialakítása

érzelmi nevelés

akarati nevelés

nemzeti nevelés állampolgári nevelés

diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás, Határtalanul program, Boldog iskola program (anyanyelvi kompetencia erdei iskola szociális kompetencia) szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét,témanap, projekt könyvtár hitoktatás iskolai rendezvények, megemlékezések az élő és élettelen környezet tanítási óra jelenségeire, a tanulók közösségeire és napközi önmagukra irányuló helyes,cselekvésre tanulószoba és aktivitásra késztető érzelmek tehetséggondozó és kialakítása felzárkóztató foglalkozások (szociális kompetencia diákönkormányzat kezdeményezőképesség és vállalkozói DSK kompetencia) tanulmányi kirándulás, Határtalanul program, Boldog iskola program erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét, projekt könyvtár hitoktatás önismeretre, a személyiség tanítási óra kibontakoztatására vonatkozó igény napközi felébresztése tanulószoba ön- és társértékelési kompetencia tehetséggondozó és fejlesztése felzárkóztató foglalkozások kitartás, diákönkormányzat szorgalom,céltudatosság,elkötelezettség DSK kialakítása tanulmányi kirándulás tanulási motiváció kialakítása, erdei iskola fejlesztése szabadidős foglalkozások (szociális kompetencia versenyek,vetélkedők,bemutatók kezdeményezőképesség, vállalkozói témahét, projekt kompetencia ) könyvtár hitoktatás a szülőhely és a haza múltjának és tanítási óra jelenének megismerése napközi a nemzeti (nemzetiségi) hagyományok tanulószoba megismerése, tisztelet, ápolása tehetséggondozó és 10


hazaszeretet érzésének kialakítása alapvető emberi és állampolgári jogok megismertetése érzékenység a társadalmi problémák iránt igény a közösségi életben való részvételre (szociális és állampolgári kompetencia vállalkozói kompetencia)

felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás Határtalanul program Boldog iskola program erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét, projekt könyvtár hitoktatás ünnepségek, megemlékezések

munkára nevelés

az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása önellátásra, a környezet rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása (szociális és állampolgári kompetencia vállalkozói kompetencia)

testi nevelés

a testi képességek fejlesztése a testmozgás iránti igény kialakítása egészséges , edzett személyiség az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása

tanítási óra napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás erdei iskola szabadidős foglalkozások Vesd bele magad! program versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét, projekt könyvtár hitoktatás tanítási óra napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét, projekt könyvtár hitoktatás

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS tanulói az iskolai élet egyes területeihez

tanítási óra 11


közösségek szervezése, irányítása

kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos nevelői tervezése az életkori sajátosságok figyelembe vétele a közösségek irányításánál véleményalkotó és véleménynyilvánító képesség fejlesztése

az önkormányzás képességének kialakítása a közös tevékenységhez kapcsolódó helyes magatartásformák kialakítása a közösség egyéni arculatának és hagyományainak kialakítása, ápolása

napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás Határtalanul program Boldog iskola program erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét,témanap, projekt könyvtár hitoktatás iskolai rendezvények, megemlékezések tanítási óra napközi tanulószoba tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások diákönkormányzat DSK tanulmányi kirándulás Határtalanul program Boldog iskola program erdei iskola szabadidős foglalkozások versenyek,vetélkedők,bemutatók témahét,témanap, projekt könyvtár hitoktatás iskolai rendezvények, megemlékezések

A személyiség fejlesztése a zenei nevelés során: 1. A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a környezet kultúrájának, normáinak, elvárásainak is jelentős szerepe van. A zenetanítás során kifejezetten előnyt jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg, ill. kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. Erős személyes kötődés alakul ki tanár és tanítványa között, mely meghatározó a tanuló fejlődésében.

12


2. A gyermekek kezdeti motivációja a zenetanulás során gyakran a tanári személyiség kiválasztásán alapul. Később ezt megerősíti, vagy gyengíti a kontaktus alakulása, az elvárásoknak való megfelelés eredményessége. A közösségfejlesztés során a társakhoz való kötődést, alkalmazkodást, összetartozás érzését, ill. a közösen elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg tanítványaink. Mindez integráltan is megjelenik a különböző szakmai foglalkozások során. 3. Az erős kötődés a tanári személyiséghez és a pedagógus viszonya a tanulóhoz erősen befolyásolja a zenetanulás eredményességét. Megnő ezért a pedagógiai vezető és a munkáltató felelőssége a pedagógusok alkalmazása, munkájának ellenőrzése során.

4. Feladataink a személyiségfejlesztés során: - Pozitív megerősítés, a motivációs bázis támogatása élményekkel, helyes kritikával, értékeléssel. Helyes önértékelés kialakítása. - A sikerek és kudarcok közös feldolgozása, megbeszélése a szülők bevonásával. - A helyes gyakorlás – mint az eredményesség egyik záloga – megtanítása, fejlesztése, motiválása. - Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, formálása. - Az önkifejezés, nyitottság és mások elfogadásának fejlesztése. A zenélés által elérhető öröm, élmény bemutatásának fejlesztése, a szereplési szorongás leküzdésének segítése.

5. Alapvető célunk a személyiségfejlesztés során, hogy a zenepedagógia sajátos eszközeit is felhasználjuk a kapcsolatteremtési képesség fejlesztése során. Feladataink eredményes végzéséhez szükségünk van a szülők segítségére, a velük való jó kapcsolat kialakítására és fenntartására. A szaktanári feladatok része a tájékoztatás is. A szülőket, tanulókat a tanév kezdetén, ill. szükség szerint folyamatosan tájékoztatni kell minden olyan kérdésről, mely gyermekük iskolai tevékenységére vonatkozik. Lehetőséget adunk a szülőknek és tanulóknak az egyéni és csoportos, szervezett véleménynyilvánításra.

Ennek eszközei: - a tanuló órai munkájának, otthoni gyakorlásának folyamatos értékelése, a motiváció megerősítése a pozitív irányú, de helyes egyensúlyt tartó önértékelés kialakítása, megerősítése, - órai bejegyzés az üzenő füzetbe - rendszeres zenés szülői értekezlet, a gyermekek teljesítményének, szereplési szituációknak közös megélése és feldolgozása, a fejlődési ütem és a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése - szülői óralátogatások biztosítása, felkészítés az otthoni gyakorlás segítésére - családlátogatás, szociális és kulturális helyzet felmérése 13


- a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába Célunk a személyiség komplex fejlesztése, a harmonikus, önmagát és társait helyesen megítélni képes ifjú emberré válás segítése. Közösségfejlesztés zenei neveléssel Közösségfejlesztés a zenei nevelés keretében A zenetanulás – közös éneklés, együttzenélés – kiemelkedően fontos szerepet játszik az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményének elismerése, ennek fejlesztése a zenei tevékenységbe ágyazottan is megjelenik.

1.A tanítási órán folyó közösségfejlesztés feladatai: A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A többszólamú éneklés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ez által fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése. Saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek. Szituációs játékokkal – népdalok, zeneelmélet ismeretek stb., felhasználásával – erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban részt vevő egyes tanulók teljesítményétől. Különösen fontos a népdalok, népzene, hagyományápolás adta lehetőségek felhasználása. 2.A tanórán kívüli közösségfejlesztés: A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerősítő hagyományok kialakítására törekszünk. Közösségi ünnepek – karácsony, újév köszöntése, népszokások őrzése, névnapok, születésnapok köszöntése stb. – műsorokkal, énekekkel. Az egymás iránti figyelem kialakításában fontos szerepet tulajdonítunk a közös ünnepeknek. A szülők számára bemutató órákat tartunk, hogy folyamatosan és együtt kísérjük figyelemmel gyermekük munkáját. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók a közös énekes játékokkal, az együtténekléssel - zenéléssel, a műsorok összeállításával erősítik egymás iránti felelősségérzetüket. A hangszeres szereplések után 14


az elméleti órán is értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, ill. az egyéni teljesítmény közösségi elismerését. Törekszünk arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai zenekarok, kamaraegyüttesek és a kórus munkájában. Lehetőség szerint közös hangverseny- és operalátogatásokat szervezünk.

3. Közösségfejlesztés kamarazenei foglakozásokon A közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat a fejlődni vágyó tanulóra. A közös, hetenként ismétlődő próbák alatt a tanulók megismerik egymást, barátságok szövődnek, jobban fejlődik bennük az a tudat, hogy ők ehhez a zeneiskolához, zenekarhoz, kamaraegyütteshez tartoznak. A koncerteken, ahol kamaraegyüttes tagjaként lépnek föl, átélik azt az élményt, hogy valamit közösen hoznak létre, amiben minden egyes szereplőnek része van és csak együtt, közösen tudják megszólaltatni a zeneműveket. A befelé forduló, gátlásos gyermeknek nagy lehetőség a közös muzsikálás, zenekari játék. Így anélkül lehetnek a produkció résztvevői, hogy a figyelem kizárólagosan rájuk koncentrálódna. Sok gyerek szeret csak úgy, magának zenélni és szorong, ha egyedül kell kiállnia. Az ilyen növendék a koncerteken, egyéni szerepléseken általában alulteljesít a tanórai, vagy otthoni teljesítményéhez képest. A közös szereplések, kamarazenei fellépések során az egyéni felelősség érzete kevésbé súlyos teher, ezért tudásuk is teljesebben jelenhet meg. A közös tanszaki hangversenyek is lényeges részei a gyerekek közösségi életének. Ezért fontos, hogy minden tanár a tanév során tartsa meg önálló, minden tanulóját érintő közös tanszaki hangversenyét. Szervezhetők közös koncert- múzeumlátogatások, kirándulások, ahol a gyerekek iskolán kívül találkoznak egymással, szereznek újabb zenei élményeket, tapasztalatokat a társművészetek és a zene kapcsolatáról.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SZERVEZETI FORMÁK 1.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 15


b) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Alkalmazzák a kooperatív tanulásszervezési módszereket. • Az 2-8. évfolyamon az idegen nyelvek tanítása - angol, német - évfolyamonként szervezett csoportokban folyik. . A 8. évfolyamon a matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyak oktatását csoportbontással valósítjuk meg, felvételiző, illetve nem felvételiző bontásban, amit a szaktanárok alakítanak ki. A csoportok átjárhatóságát biztosítjuk. . A 4. osztályban a matematika oktatása szintén csoportbontással valósul meg. A csoportok átjárhatók.

• A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozásra fejlesztő pedagógust alkalmaz az iskola.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli szervezeti formák segítik:

a.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. b.) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, 5-8. osztályokban tanulószoba működik. c.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az adott tanév foglalkozásait az aktuális tantárgyfelosztás tartalmazza.

16


• Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére előkészítő foglalkozásokat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

d.) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja- lehetőleg- az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

e.) Szakkörök. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f.) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A versenyeket, vetélkedőket minden esetben az éves munkatervben meghatározottak szerint szervezzük meg. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. g.) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulásra az osztályokat az osztályfőnök , valamint 10 tanulónként 1 fő kísérő pedagógus kíséri el. Pályázat útján megvalósuló programjaink: Határtalanul program, Boldog iskola program.

i.) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

17


k.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

l.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

m. ) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

n.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak a Köznevelési törvényben szabályozott módon hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hitoktatással párhuzamosan az iskola a 2013-2014. tanévtől 1. és 5. évfolyamon, a későbbiekben felmenő rendszerben erkölcstan órát szervez. A tanuló az erkölcstan órán illetve a hitoktatáson való részvételről szabadon dönt, a beiratkozást követően a foglalkozásokon való részvétel a tanév időtartama alatt kötelező, az órarend részét képezi.

V. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI, RENDJE, FELADATAI A szülő, a tanuló és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés folyamatának egymásra utalt, azonos érdekű szereplői. Az érdekazonosság ellenére az együttműködési és alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. 1. A szülők, mint a szolgáltatás „megrendelői” határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről viszont partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk az intézmény pedagógusaival, hogy a nevelő-oktató munkában igazi társakként dolgozhassunk együtt. A szülő az iskolaválasztással a gyermekét tanító pedagógusokat nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell: tudnia kell, ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. Joga van minden olyan gyermekét érintő információhoz, amely a gyermek fejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülőket a tanév 2. félévében tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, munkafüzetekről és segédletekről, amelyekre gyermekének a következő tanévben szüksége lesz. 18


A szülő és az iskola kapcsolattartásának helyi rendjét az iskola SzMSz-e tartalmazza. Az intézményi dokumentumok és a tanév helyi rendjével kapcsolatos tudnivalók az intézmény honlapján megtekinthetők. A szülői értekezletek és fogadó órák időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A szülőnek joga és lehetősége van a pedagógusokkal egyéni megbeszélés kezdeményezésére. A tanév közbeni közvetlen tájékoztatás elsődleges eszköze az ellenőrző könyv, amely magatartási problémák esetén a fegyelmezés eszköze is. Az érdemjegyek/értékelés beírása 2. osztálytól kezdődően a tanuló feladata, a bejegyzés a pedagógus aláírásával válik hitelessé. A szülő az otthoni ellenőrzés, tudomásul vétel tényét aláírásával igazolja. Az ellenőrző könyv szolgál a szülői igazolások, kérések beírására is, az iskola ezt más formában nem fogadja el. A szülő és az intézmény együttműködésére kiemelkedően jó alkalmat szolgáltatnak az osztályközösségek, a diákönkormányzat rendezvényei, valamint az iskola és községi ünnepségek, megemlékezések. A szülő és iskola kapcsolattartásának folyamatosságáért az iskola részéről az osztályfőnök felel. Az igazgató a tanév elején – Iskolaszék hiányában - a Szülői Munkaközösség alakuló értekezletén tájékoztatja a szülők képviselőit a tanév feladatairól. Az intézményi dokumentumok véleményezésével kapcsolatos jogaikat a szülő az SZMK-n keresztül gyakorolja. A Szülői Munkaközösségbe minden osztály –hagyományosan- két főt delegál. Az SZMK látja el – Iskolaszék hiányában- a szülők érdekérvényesítési teendőit, és az Iskolaszék jogait is gyakorolja. 2.A tanulók számára iskolánk biztosítja az őket megillető – törvényben és jogszabályokban megfogalmazott – jogokat. Jogaikat a diákönkormányzaton keresztül és egyénileg gyakorolhatják. Az együttműködés színterei: - tanítási óra ( különös tekintettel az osztályfőnöki órára) - tanórán kívüli foglalkozások - DÖK - szabadidős foglalkozások Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink pontosan ismerjék a velük szemben támasztott követelményeket, az iskolai élet szabályait. a) A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlása A tanulók érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete intézményünkben a Diákönkormányzat, amely saját szervezeti és működési szabályzat alapján működik. A szabályzatot a diákönkormányzat készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK SZMSZ-e az iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete. A DÖK-öt az igazgató által megbízott DÖK segítő pedagógus vezeti. A DÖK minden évben saját munkaterv alapján dolgozik, évente diákközgyűlést tarthat. A diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi.

19


A DÖK az intézmény helyiségeit és berendezéseit, az igazgatóval vagy az igazgató helyettessel való egyeztetés után, szabadon és díjmentesen használhatja. Az együttműködés szempontjából kiemelten fontos az egy osztályban tanító pedagógusok összhangja. Az együttműködés összehangolása az osztályfőnök feladata. (egy osztályban tanítók megbeszélései, szülői értekezlet előtti információgyűjtés)

3. A szülők, tanulók, pedagógusok kapcsolattartásának formái 1. A tanulókat az iskola életét érintő kérdésekről, az iskolai munkatervről az igazgató és az osztályfőnökök, az aktuális feladatokról az igazgató, az osztályfőnök illetve a diákönkormányzatot vezető pedagógus tájékoztatja.  az igazgató a DÖK munkaterve alapján az éves diákközgyűlésen  a DÖK vezetője a DÖK munkaterv szerinti vezetőségi üléseken  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulmányi és sportversenyek szervezésével, a tanulók jelentkezésével és versenyeken való szereplésével kapcsolatos tájékoztatás minden esetben az érintett szaktanár/tanító feladata. 2. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről a szaktanárok folyamatosan az ellenőrző útján írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, és az SZMK-val.

4. A szülő és pedagógusok együttműködésének, kapcsolattartásának fórumai:  családlátogatás  szülői értekezlet  szülői munkaközösség  fogadó óra  e-napló  iskolai vagy osztályszintű szabadidős tevékenységek  ünnepélyek, megemlékezések  a szülői munkaközösség által szervezett programok A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei a zeneoktatásban: Programunk alapvető céljainak megvalósításához (az önismeret, a kapcsolatteremtési képesség, a kommunikációs készség, a figyelem és a memória fejlesztése, stb.) elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, együttműködés. Szükség van a szülői segítségnyújtásra, ahhoz is, hogy a problémákat a kellő időben ismerjük fel, és együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes zenei nevelés csak a 20


pedagógus-tanuló-szülő hármas együttműködésének harmóniájában valósulhat meg. Ez ad módot arra, hogy azok a tanulók, akik átlagos, vagy szerényebb zenei képességekkel rendelkeznek, a tantervi követelmények elvárható szintű teljesítése mellett örömmel és felelősséggel vegyenek részt a zenei nevelésben.

Pedagógus és szülő együttműködése: A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülők a ránk bízott gyermekeik zenei nevelésébe bekapcsolódhatnak felkészültségüktől függetlenül. Ennek eszközei lehetnek: - Hasznos a rendszeres zenés szülői értekezlet. (A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető a szülői értekezlet.) Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetele, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz. - Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, a családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről. - Órai bejegyzés az üzenő füzetbe, melyet a szülőknek láttamozniuk kell. - Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyeztetése után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező, ill. választott tárgyak tanóráinak, foglalkozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével rendszeresen foglalkozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban. Kellő időben és mértékben, megfelelő módon, partneri viszonyunkat erősítő formában szükséges tájékoztatnunk a szülőket jogaikról, kötelességeikről e tekintetben is. Különösen fontos a tanórák látogatásának tervszerűsége a szülők részéről, de minden esetben a tanuló fejlődését, egyéni érdekeit is szem előtt kell tartani. Az óralátogatás nem akadályozhatja a tanuló zenei nevelését, fejlődését. - Fontos a családlátogatás, ahol a szülővel és gyermekével otthoni környezetükben tudunk beszélgetni. Így meggyőződhetünk a család szociális helyzetéről, és hogy a gyermeknek milyen lehetőségei vannak (gyakorlás helyszíne, hangszer pl. zongora helye a lakásban).

Pedagógus és tanuló együttműködése: A tanítás menetét oly módon szükséges alakítani (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló 21


és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést annak minden mozzanatára figyelemmel, különösen körültekintően kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítunk. A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. Szülő és tanuló otthoni együttműködése A szülők jelentős része nem képzett muzsikus. A pedagógusnak fel kell készítenie a szülőt arra, hogy a zenetanulás során nélkülözhetetlen mindennapos otthoni gyakorlást hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni. Fontos eszköz ehhez a zeneiskolai üzenő füzet, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni felkészülés jól nyomon követhető.

Az Intézményi Tanács

Az intézményben a szülők, a nevelőtestület, a helyi önkormányzat, az evangélikus és a katolikus egyház delegáltjaiból álló intézményi tanács működik a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározottak alapján. Az Intézményi tanáccsal való kapcsolattartásért és tájékoztatásért az igazgató felel.

VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

    

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, 22


            

        

      

Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulókkal kapcsolatban végzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, az osztályozó értekezletet megelőzően bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében minden tanév első napján ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év október 1. napjáig adminisztrálja a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi naplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, ellenőrzi napló haladási-és osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi a szaktanároknak figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, igazolatlan hiányzás esetén azonnal értesíti az igazgatóhelyettest a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket, értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, az osztályozó értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja, vagy gyanítja 23


 

együtt működik a gyermekjóléti szolgálattal, családgondozóval az osztályába járó tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében hatáskörét meghaladó problémákat azonnal jelzi az igazgatóhelyettesnek, vagy az igazgatónak

VII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: •szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; •az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; •a felzárkóztató órák; •a napközi otthon; •a tanulószoba; •a felzárkóztató foglalkozások; •a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; •a családlátogatások; •a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése •Fejlesztő pedagógus.

A tehetség, képesség kibontakoztatásának lehetőségei: •az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; •a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, •a tehetséggondozó foglalkozások; •a iskolai sportkör; •a szakkörök; •versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); •a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); •az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; •a továbbtanulás segítése, •második osztálytól a csoportbontásos idegen nyelv tanulása, lehetőség szerint nívócsoportokban

24


A zenei tehetség fejlődését segítő tevékenység A zenei tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatásához a helyes út megtalálása gyakran véletlenek sorozatán át vezet. Objektíven mérhető elemei: az átlagosnál jobb ritmusérzék, hallás, harmóniai és formaérzék, mely rendszerint magasabb szintű asszociatív képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás is szükséges. 1. A zeneiskolai képességvizsgálat során megkíséreljük felismerni az alapvető adottságok, képességek szintjét. (Hallás, ritmusérzék, értelmi fejlettség.) A helyesen végzett korai fejlesztéssel (előképző, hangszeres előképzés), -- melyet az érvényes szabályok miatt csak korlátozott mértékben tudunk végezni, - csökkenthetőek ezek a hátrányok. A korai fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is jobb, több lehetőség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. 2. A főtárgy (hangszer, szolfézs) kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz. (Egyéni érdeklődés, az ismerős, ill. szimpatikus tanár szerinti hangszerválasztás, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülők részéről, stb.) Ez nem mindig találkozik a megfelelő testi és szellemi adottságokkal. Minden hangszer tanulásához másmás adottság szükséges. A tehetséggondozás egyik feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tanulók számára a főtárgyi korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a személyiség fejlődése, a zenetanulás eredményessége szempontjából. Nem csupán a zenei technikai tudás elsajátítása a célunk, hanem mindazon a program bevezetőjében leírt - célok elérése, mely által egészségesebb, harmonikusabb emberekké válhatnak tanítványaink. 3. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. Felelősségünk és feladatunk az átlagos, vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás és fejlesztés is. A szorongásos, tanulásában akadályozott, vagy sérült gyermekek zenei fejlesztése ugyanúgy feladatunk l ehet, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása. A zene ehhez kiváló eszköz kezünkben. (A szeretet felelőssége nem tesz különbséget az egy, vagy öt talentum elrejtése, vagy kamatoztatása között.) 4. Az önkéntesség elve a zenetanulásban úgy érvényesül, hogy a zenei élmény, mint örömforrás eléréséhez az egyéni adottságok, a tehetség fejlesztéséhez programunk segítséget nyújt, de az abban foglaltakat a pedagógiai folyamatban résztvevőknek vállalniuk kell. Ennek érdekében az „A” tagozaton nem teszünk különbséget a minimálisan elvárható teljesítmény szintjén a tanulók között, azonban az értékelés tükrözi (érdemjegy, szorgalom értékelése írásban és szóban) az egyéni teljesítmény és előmenetel különbözőségét. 5. A tehetséggondozást az átlagostól eltérő, jobb képességű tanulók esetén a „B” tagozatra való irányítással, ennek magasabb szintű követelményrendszerével is segítjük. (Ld. az egyes tárgyak tantárgyi programjait.) 25


„B” tagozatos tanuló lehet az, aki az átlagosnál jobb képességeit magasabb teljesítményével és szorgalmával igazolja. Tanszaki meghallgatáson, vizsgán ennek megfelelő szintű tananyag tudásáról ad számot, szaktanára javaslatával a tanszaki munkaközösség egyetért. A „B” tagozatról az „A”-ra visszaléphet az a tanuló, aki a számára előírt minimális követelményeknek nem kíván, vagy nem tud megfelelni. Ez történhet kérelem alapján (szülő, tanuló), vagy a tanszaki munkaközösség javaslatára. A „B” tagozatra történő besorolást és ennek változásait a tanszakvezetők előkészítő munkája alapján az igazgató hagyja jóvá. 6. Felkészítés felsőbb zenei tanulmányokra: Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló zenei pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja: - Szolfézs, zeneelméleti felkészítő foglalkozás, a felvételit megelőző két évben - Felvételizők rendszeres meghallgatása, szakértő, szaktanácsadó bevonása - Otthoni gyakorlás további segítése - Előzetes meghallgatásokra való felkészítés és elkísérés 7. Tanulmányi versenyek: A zenei szaktárgyi versenyeket háromévenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves ciklusokhoz. A zenei pályára készülő tanulónak részvétele mindenképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat, tehetségüket. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk: - növendékhangversenyeket, közös órát (szülők bevonásával) - tanszaki meghallgatásokat, - házi versenyt, majd ezt követően választjuk ki azokat a tanulókat, akik a területi, megyei válogatókra eljuthatnak. 8. A tehetség gondozása, fejlődésének elősegítése nem csupán a kiemelkedő teljesítmény elérését célozhatja meg. A tehetséggondozásnak összhangban kell lennie az alapvető személyiségfejlesztési célkitűzésekkel is. 9. Speciális területe a tehetséggondozásnak iskolánkban a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók egyéni fejlesztése. Több pozitív eredményünk mutatja, hogy a zenei részképességek sokszor eredményesen fejleszthetőek más képességekhez viszonyítva. Ennek filozófiai, vagy erkölcsi hátterét e program nem hivatott feltárni, de úgy kívánunk minden embertársunk felé fordulni, hogy a benne rejlő értékeket megtaláljuk, feltárjuk, és fejlődéséhez utat nyissunk.

26


X. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítése érdekében az osztályfőnök feladatai: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • szükség esetén családlátogatáson vesz részt . •veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az igazgató helyettest, illetve esetjelző nyomtatvány kitöltésével a gyermekjóléti szolgálatot. • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:

okok

megszűntetésének

érdekében

iskolánk

•nevelési tanácsadóval, •gyermekjóléti szolgálattal, •családsegítő szolgálattal, •polgármesteri hivatallal, •gyermekorvossal, •nevelőszülő tanácsadóval (TEGYESZ) •továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek •a felzárkóztató foglalkozások, •a tehetséggondozó foglalkozások, •az indulási hátrányok csökkentése, •a differenciált oktatás és képességfejlesztés, •a pályaválasztás segítése, •a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), •egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, •a családi életre történő nevelés, •a napközis és a tanulószobai foglalkozások, •az iskolai étkezési lehetőségek, •az egészségügyi szűrővizsgálatok, •a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek, szünidei programok) •a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) •a szülőkkel való együttműködés,

szabadidős

27


•tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Integrált nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk.. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe kell venni a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervek készítése. c) a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívák keresése, e) alkalmazkodás eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, differenciálás f) együttműködés szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásainak, javaslatainak beépítése a pedagógiai folyamatokba, A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeutával való együttműködés, h)gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazása. A fejlesztő és gyógypedagógiai foglalkozások az érintett tanulók esetében a tanórák szerves részét képezik.

VI. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

„ Az egészségesebb gyerek jobban tanul, az egészségesebb tanár jobban tanít” Peter Wijsma 1. Alapok 28


1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Bevezető Az egészséges életmód és az egészséges környezet iránti igény napjainkban egyre nő. Az igény jogos, hiszen mindennapjainkat egyre inkább megkeserítik a nem megfelelő életmód és a káros környezeti hatások által kiváltott tényezők. Az allergiás, és daganatos betegségek száma fokozatosn nő, az átlag életkor alacsony, a szenvedély betegek száma fokozatosan emelkedik. E kedvezőtlen jelenségeket csak cépltudatos nevelőmunkával, a környezeti ártalmak megszüntetésével, az egészséges életmóddal lehet csökkeneteni. A megelőzési szándék miatt nő a szükséges tennivalók száma. A megelőzés akkor igazán hatékony, ha minél több lehetséges károsodást tart szem előtt. Ezért minden fajta megelőző tevékenységre jellemző a feladatok, eljárások nagy száma. A WHO így határozza meg az egészségvédelem és egészségnevelés fogalmát: „Az egészségvédelem az egészségnevelés és mindazon egyéb tevékenységek kombinációja, melyeket az iskola az egészség védelme és javítása érdekében megvalósít. Az iskola olyan”’gondoskodó közösség”, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet.„

1.2. Helyzetkép

1. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Bakonycsernye, és így iskolánk a Bakony DK-i lejtőinél helyezkedik el csodálatos természeti környezetben. A Gaja völgye, a közeli Kisgyón kedvelt kirándulóhely. Hosszú szalagtelepülés nagy átmenő forgalommal. A hosszan elnyúló főutca keskeny, kicsi a hely a járdák kialakítására, sok esetben a gyalogos forgalom az úttesten bonyolódik le. Tanulóink egy része busszal, jó időben pedig kerékpárral jár iskolába. A településen kevés a park, a játszótér. Lakói túlnyomórészt szlovák betelepültek leszármazottai. Az elmúlt évtizedekben a bányászat (Balinkabánya) biztos megélhetést biztosított az itt élők számára. A bányászat megszűnésével a környező ipari parkokba (Mór, Székesfehérvár) települt multinacionális cégek foglalkoztatják a község lakóinak nagy részét. Sokan találnak munkát az erdészetnél is. A megélhetési problémák miatt a tanulók többségének mindkét szülője több műszakban 29


dolgozik, ezért kevés idejük marad a gyermeknevelésre. A tanulóink többsége tisztán, jól öltözötten jár az iskolába

2. Belső: az iskola

 Előélet, hagyományok: Mivel településünk nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el, ezért a táj, az erdő szeretete beleívódott az itt élő emberek életébe. Gyakoriak a közeli erdőbe a kirándulások (családi, osztály, baráti) Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkezik a hulladék-gyűjtésben (papír, vas), résztveszünk minden évben a falu takarításában, szépítésében. Eddig is rendelkeztünk egészség és környezetnevelési programmal. Részt vettünk az erdészettel közösen erdőszélek lomtalanítási akciójában. Az iskolában természetvédő szakkör működik.  Épület és berendezése: - Az épületet felépítő anyagok - Az iskola világítása korszerű, fűtése, környezetbarát gázfűtés. Az épület többszöri hozzáépítéssel nyerte el jelenlegi nagyságát. Kézilabda pálya méretű tornacsarnokkal rendelkezünk. A tantermek nagysága, fényviszonya megfelelő. A nyilászárók elavultak, cserérére szorulnak. A folyosók keskenyek, nincs megfelelő nagyságú közösségi terem. - Mosdók viszonyai: megfelelő a mennyisége, állaga, és higiéniás viszonyai - Barátságos az iskola épülete, a gyerekeknek jó érzés bemenni (pl. folyosókon van dekoráció, vannak faliújságok, tablók, növények, stb.) - Az iskola technikai felszereltsége szegényes, kevés az audiovizuális eszköz.

1.3. Erőforrások

1. Belső személyi erőforrások  Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb.  Diák: 30


részt vesz a környezeti nevelési programokon magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb.  Irodai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató -

 Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése stb.) 2. Külső személyi erőforrások  önkormányzat, intézményi tanács, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb. 3. Anyagi források Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretek keretekbe építünk be a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja. Ezért fontos  Állami források: OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása.  Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások  Magánforrások: alapítvány, szponzorok  Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások, vállalkozások stb.  Pályázatok

2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok  természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  helyi értékek és problémák feltérképezése  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)  hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése  legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése  az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése  mindennapi testedzés: - testnevelésórák,

31


-

napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok, mint lehetőség

Környezeti nevelés: Az iskola Célok: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közl. segítése Zaj Csökkentés

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló - biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése

- fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás Szemét és lom Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem, elektronikai hulladék) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Kevés játszótér A gyerekek - újabb játszóterek mozgásigényének - az iskolai játszóudvar kialakítása, kielégítése Az iskolabelső Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élősarkok, a mellék-helyiségekben szappan, WC papír - szemetelés, szándékos rongálás megszüntetése, - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása - váltócipő használata Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása nyílászárók javítása, tető szigetelése (tornaterem) Világítás Egészséges, - takarékoskodás az energiával takarékos Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása 32


Csatorna

A csatorna - biológiai lebontók alkalmazása karbantartása - ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása - sport-és játszóudvar kialakítása - virágok, bokrok, fák telepítése. Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben TV, video és számítógép eszközellátottsága élmény- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőközpontúságának anyagok növelése, az - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai esztétikai érzék eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, fejlesztése – mediatár egészséges személyiség

Egészségnevelés:

Személyi higiénia

Környezeti higiénia Táplálkozás

Célok: Tevékenység, feladat: Tiszta, ápolt - fogápolás, iskola fogorvosi szolgálat, tanulói - rendszeres tisztálkodás, fürdés, személyiség - hajápolás, hajélőskődők elleni küzdelem(védőnői ellenőrzések, otthoni ellenőrzés), - tiszta fehérnemű, testnevelés órákon tornafelszerelés. Tiszta, rendezett környezet, Egészséges, vitamindús, megfelelő kalória, fehérje bevitel

Tanulás

Helyes tanulási szokások kialakítása Egészséges felnőtt Anya, apa szerep, élet Csecsemő ápolás, Gyerek nevelés Elsősegélynyújtás , Az élet védelmére Balesetvédelem való nevelés, Drogprevenció

Káros

szokások

-

-

kulturált étkezési szokások kialakítása (napközi, gyak, foglalkozás), elhízás, fogyókúra veszélyei, szórakozás, tanulás aránya, helyes napirend kialakukása, megfelelő megvilágítás harmónikus családi életre nevelés, csecsemőápolási szakkör balesetvédelmi oktatás, legfontosabb elsősegélynyújtási technikák dohányzás, italozás, kábítószer 33


megelőzése, Testedzés, testnevelés

mindennapi sportolási lehetőség biztosítása, - Tömegsport, DSK Témahét: egészséges Helyes napirend, Előadások, kirándulás, egészségnap szervezése Életmód (1. táplálkozás, évfolyam) szabadidő tartalmas eltöltése

Környezetvédelmi moduláris program

A testmozgás megszerettetése,

fogyasztás elleni küzdelem, -

Kirándulás, kutatómunka,előadás,filmvetítések Környezetvédele m,energiatakarék os-ság

Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előre láthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

2.2. Konkrét célok és feladatok 34


 A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.  Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.  Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.  A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.  A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében (ez iskolánkban egy speciális tantárgy).  Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy (ez iskolánkban egy speciális tantárgy, mely nem egyezik meg a kerettantervben szereplő 5-6. osztályban tanítandó tantárggyal, de holisztikus jellege van) keretében.  Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.  A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek munkájába.

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet  hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve 35


 nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek.

Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési és az egészségnevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekedünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. Témák és osztályok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Közlekedés biztonsága x x x x x x x x Egészséges táplálkozás x x x x x x x x Arc higiéniája x x x x TOTO x x x x Gyümölcstál készítés x x x x x x x x Test higiéniája x x x x x x x x Terhesség x x Öltözködés ízléstana x x x x Hajápolás x x x x x x x x Elsősegélynyújtás x x Első nőgyógyászati vizsgálat x x Természetjárás x x x x x x x x Fogápolás x x x x x x x x Veszélyes anyagok ismertetése x x x x x x x x Fertőző betegségek x x x x x x x x Szenvedélybetegségek x x x x Védekezés a nem kívánt terhesség x x x ellen Barátaink az állatok, együttélés x x x x x x szabályai

Nem hagyományos tanórai foglalkozások

36


Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek:  Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. 3.2. Tanórán kívüli lehetőségek: - szakkör - gyűjtőmunka - diákkonferencia - fórum - vetélkedő - disputa - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - madárbarát kert - hulladékgyűjtés

4. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) 37


 Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

5. AZ ISKOLA ÉLETVITELE

Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából.  Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Nálunk az iskolában nagyon sok tanár jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód és a példánkat követő gyerekek számára sem veszélyforrás.  Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb.  Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba. Iskolánkban a napközi ideje általában 3 óra, ebből 1 óra tanulás, 1 óra szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, 1 óra pedig olyan szabadfoglalkozás, amikor különböző helyszínekből a gyerekek választhatnak. A helyszíneken egy-két pedagógus foglalkozik velük. A következő helyszínek vannak: kézműves foglalkozás, sport, séta, csoportos és ügyességi játékok, videofilmvetítés, csendes sarok, ahol beszélgetni, társasozni, sakkozni stb. lehet.

6. Kommunikáció 1. Iskolán belül  Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, honlap  Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, honlap  Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, honlap  Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások, honlap  Iskola–fenntartó: iskolagyűlés  Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás, helyi tv, honlap, helyi újság.

2. Külső (helyi és országos média)  Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. 38


 Országgal: TV, rádió, Internet.

7. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása  a szociális képességek alakulása  a beállítódások és értékorientáció fejlődése  a csoporthelyzet megismerése  a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulása  a közvélemény, a morális gondolkodás változása  az informális kapcsolatrendszerek alakulása  a tevékenységrendszer megismerése

8. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése:  Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?  Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?  Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?  Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?  Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?  Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését?  Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson?  Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

Tantárgyak

39


 A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése  A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

9. Továbbképzések 1. Belső (helyi)  Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel.  Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső  Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.

X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 40


Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró-vonal (elugró-deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró-vonal közötti távolságot mérjük méterben.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 2. 3. 4. PONTSZÁ 1. M évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 2 1.03 1.13 1.26 1.37 3 1.06 1.16 1.29 1.40 4 1.09 1.19 1.30 1.43 5 1.12 1.22 1.34 1.46 6 1.15 1.25 1.37 1.49 7 1.18 1.28 1.40 1.52 8 1.21 1.31 1.44 1.55 9 1.24 1.34 1.47 1.58 10 1.27 1.37 1.50 1.61 11 1.30 1.40 1.53 1.64 12 1.33 1.43 1.56 1.67 13 1.36 1.45 1.59 1.70 14 1.39 1.48 1.62 1.73 15 1.42 1.52 1.65 1.76 16 1.45 1.56 1.68 1.79 17 1.48 1.58 1.72 1.82 18 1.51 1.62 1.76 1.85 19 1.54 1.66 1.80 1.89 20 1.57 1.70 1.84 1.94 21 1.61 1.74 1.87 1.98

5.

6.

7.

8.

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 41


PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1. 2. Évfolyam 0.97 1.08 1.00 1.11 1.03 1.14 1.06 1.17 1.09 1.20 1.12 1.23 1.15 1.26 1.19 1.29 1.22 1.32 1.25 1.35 1.29 1.38 1.32 1.41 1.35 1.44 1.39 1.48 1.41 1.50 1.44 1.53 1.47 1.57 1.50 1.60 1.54 1.64 1.57 1.68 1.61 1.72

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 42


M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

évfolyam 2 2 2 0 2 4 2 2 2 4 6 8 2 3 3 8 0 2 3 3 3 2 4 6 3 3 4 6 8 0 4 4 4 0 2 4 4 4 4 4 6 8 4 5 5 8 0 2 5 5 5 2 4 6 5 5 6 6 8 0 6 6 6 0 2 4 6 6 6 4 6 8 6 7 7 8 0 2 7 7 7 2 4 6

2 6 3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5 0 5 4 5 8 6 2 6 6 7 0 7 4 7 8

2 8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8 7 2 7 6 8 0

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. M évfolyam 1 1 2 2 2 1 6 9 2 5 8 2 2 2 2 3 2 0 3 4 9 2 2 2 2 3 3 3 4 7 8 3 6 4 2 3 3 3 4

3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5 0 5 4 5 8 6 2 6 6 7 0 7 4 7 8 8 2

3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8 7 2 7 6 8 0 8 4

3 4 3 8 4 2 4 6 5 0 5 4 5 8 6 2 6 6 7 0 7 4 7 8 8 2 8 6

6. 7. 8. 2 9 3 3 3 7 4

3 0 3 4 3 8 4

3 2 3 6 4 0 4 43


5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

8 3 2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8

1 3 5 3 9 4 3 4 7 5 1 5 5 5 9 6 3 6 7 7 1

2 3 6 4 0 4 4 4 8 5 1 5 6 6 0 6 4 6 8 7 4

7 4 1 4 5 4 9 5 3 5 7 6 1 6 5 6 9 7 3 7 7

0 4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8 7 2 7 6 8 0

1 4 5 4 9 5 3 5 7 6 1 6 5 6 9 7 3 7 7 8 2

2 4 6 5 0 5 4 5 8 6 2 6 6 7 0 7 4 7 8 8 3

4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8 7 2 7 6 8 0 8 4

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. M évfolyam 2 2 3 3 1 36 38 40 42 5 8 1 4 2 3 3 3 3 41 43 45 47 44


0 3 6 9 3 3 4 4 3 46 5 8 1 4 4 4 4 4 4 51 0 3 6 9 4 4 5 5 5 56 5 8 1 4 5 5 5 5 6 61 0 3 6 9 5 5 6 6 7 66 5 8 1 4 6 6 6 6 8 71 0 3 6 9 6 6 7 7 9 76 5 8 1 4 7 7 7 7 10 81 0 3 6 9 7 7 8 8 11 86 5 8 1 4 8 8 8 8 12 91 0 3 6 9 8 8 9 9 13 96 5 8 1 4 9 9 9 9 10 14 0 3 6 8 0 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. M évfolyam 2 2 2 2 3 1 0 3 6 9 2 2 2 3 3 3 2 5 8 1 4 6 3 3 3 3 4 3 0 3 6 9 1 3 3 4 4 4 4 5 8 1 4 6 4 4 4 4 5 5 0 3 6 9 1 4 4 5 5 5 6 5 8 1 4 6

48 50 52 53 55 57 58 60 62 63 65 67 68 70 72 73 75 78 78 80 82 83 85 87 88 90 92 93 95 97 10 0 10 10 2 4 98

6. 7. 3 4 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8

10 2 10 6 8.

36 38 40 42 45 47 50 52 55 57 60 62 45


7 8 9 10 11 12 13 14

5 0 5 5 6 0 6 5 7 0 7 5 8 0 8 5

5 3 5 8 6 3 6 8 7 3 7 8 8 3 8 8

5 6 6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6 9 1

5 9 6 4 6 9 7 4 7 9 8 4 8 9 9 4

6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6 9 1 9 6

6 3 6 8 7 3 7 8 8 3 8 8 9 3 9 8

65 67 70 72 75 77 80 82 85 87 90 92 95 97 10 10 0 2

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. M évfolyam 1 1 1 5 7 9 1 3 1 1 1 2 7 9 1 3 5 1 1 1 1 3 9 1 3 5 7

6. 7. 8. 1 5 1 7 1 9

1 7 1 9 2 1

1 9 2 1 2 3 46


4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 1 1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 6 2 7 2 8

1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 8 2 9 3 0

1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 0 3 1 3 2

1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 2 3 3 3 4

1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 4 3 5 3 6

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. M évfolyam 1 1 1 2 2 3 2 1 2 2 3 4 3 2 2 3 4 5 4 2 3 4 5 6

2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 5 3 6 3 7 3 8

2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 5 3 7 3 8 3 9 4 0

6. 7. 8. 4 5 6 7

5 6 7 8

5

3 4 5 6 7 8 9

6

4 5 6 7 8 9

7 8

2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 5 3 7 3 9 4 0 4 1 4 2

1 0 1 1 5 6 7 8 9 0 1 6 7 8 9 1 1 1

6 7 8 9 1 0 1 1 1 2 1 47


9

7 8 9

10

8 9

11

9

12 13 14

1 0 1 1 1 2

1 0 1 1 1 2 1 3

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4

1 0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5

0 1 1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6

1 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7

2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8

3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8 1 9

48


B) HELYI TANTERV Helyi tantervünk elkészítésénél a minisztérium által kiadott kerettantervet, a NAT előírásait vettük figyelembe. A szabadon felhasználható 10%-ot egységesen, minden évfolyamon gyakoroltatásra, az alapkészségek fejlesztésére, megerősítésére fordítjuk. Fenntartói engedéllyel a 2. és 3. évfolyamon heti 2 órában, évfolyam illetve a létszám függvényében osztályszintű csoportbontással, német illetve angol nyelvet oktatunk – a tanuló (szülő) választása alapján.

A szabadon tervezhető órakeret felosztásának szabályai évfolyamonként: (felmenő rendszerben, az új NAT és Kerettanterv szerint)

1. évfolyam: 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra magyar irodalom, 1 óra matematika 2. évfolyam: 2 óra idegen nyelv, 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra magyar irodalom, 1 óra matematika 3. évfolyam: 2 óra idegen nyelv, 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra magyar irodalom, 1 óra matematika 4. évfolyam: 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra magyar irodalom, 1 óra matematika, 1 óra informatika

5. évfolyam: 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra matematika, 1 óra informatika 6. évfolyam: 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra magyar irodalom,1 óra matematika, 0,5 óra természetismeret, 0,5 óra történelem

7. évfolyam: 0,5 óra magyar nyelv, 0,5 óra irodalom, 1 óra matematika, 0,5 óra kémia, 0,5 óra földrajz 49


8. évfolyam: 0,5 óra magyar irodalom, 0,5 óra magyar nyelv,1 óra matematika,0,5 óra biológia, 0,5 óra fizika.

I. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEI, A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. Osztályozóvizsga A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse  egy tanítási évben 250 órát, vagy annál többet mulasztott  magántanuló . A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1.évfolyam: magyar nyelv és irodalom/szövegértés-szövegalkotás, matematika, környezetismeret 2.-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom/szövegértés-szövegalkotás, matematika, környezetismeret, idegen nyelv

5.-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, természetismeret,matematika, idegen nyelv 7.-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, idegen nyelv.

50


A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha a kerettantervben és az arra épülő helyi tantervben számára irányadó követelményeket minden tantárgyból teljesítette, kivéve ha a Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az iskola igazgatója egy vagy több tantárgy értékelése alól felmentette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, vagy ha szöveges értékelés esetén legalább „megfelelt” minősítést szerez. A 2.-8. évfolyamon minden tantárgyból minimum az „elégséges” tanév végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2.-8. tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát köteles tenni. A tanulónak joga van független vizsgabizottság előtt javító vizsgát tenni, ha erre vonatkozó igényét a javítóvizsga időpontja előtt minimum 5 munkanappal az iskola igazgatója felé írásban jelzi. Ha a tanuló három tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, nevelőtestületi engedéllyel tehet javítóvizsgát, ha ezt a tanuló/szülő írásban kéri. A szülő értesítése a három elégtelen osztályzatról az osztályfőnök feladata. A nevelőtestület a javítóvizsgát az év végi osztályozó értekezleten szótöbbséggel engedélyezi a tanköteles tanuló számára. Ha a tanuló első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt tanulmányi követelményeknek munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Az iskola – ha ez addig nem történt meg- kezdeményezi a tanuló vizsgálatát a Nevelési Tanácsadónál illetve szükség esetén a Szakértői Rehabilitációs Bizottságnál. Belső vizsga 8. évfolyam végén Az iskola 8. évfolyam végén, május hónapban helyi belső vizsgát szervez. A vizsga a 8. évfolyamos tanulóknak kötelező. A vizsga célja, hogy 8. évfolyam 2. félévében a tanulókkal közösen összefoglaljuk az általános iskolában tanultakat, és ez a rendszerező összefoglalás segítségükre legyen a 9. évfolyam megkezdésekor. A vizsga tárgyai:   

matematika : írásbeli vizsga az 5.-8. évfolyam anyagából ( 45 perc) magyar nyelvtan: írásbeli vizsga, 5.-8. évfolyam anyagából (45 perc) történelem: szóbeli vizsga az 5.-8. évfolyam anyagából, előre megadott tételsor alapján  magyar irodalom: írásbeli vizsga, 5.-8. évfolyam anyagából (45 perc)  idegen nyelv: szóbeli vizsga 5.-8. évfolyam anyagából  természettudományos tantárgyak: egy választott tárgyból (fizika, kémia, földrajz, biológia) szóbeli vizsga Az adott tanévre vonatkozóan a vizsga tárgyait a tantestület jelöli ki, a fenti tantárgyak közül. A vizsga értékelése: A vizsga érdemjegyének és az adott tantárgyból a 2. félév során szerzett jegyeknek az átlaga adja a nyolcadik évfolyam év végi osztályzatát. 51


II. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI 1. Az iskola a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. A beiskolázási körzetén kívülről jelentkező tanköteles korú tanulókat a fenntartóval való egyeztetés után, a szabad helyek függvényében fogadja. 3. Az első évfolyamra történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári év augusztus 31-ig hatodik életévét betöltse, vagy ha ezt csak az adott év december 31ig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 4. Az első osztályba való beiratkozásnál be kell mutatni:       

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a gyermek lakcímkártyáját a gyermek TAJ kártyáját nem magyar állampolgárságú gyermek /tanuló esetén az érvényes tartózkodási engedélyt a szülő/gondviselő személyi igazolványát a gyermek felvételét javasló, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvéleményt amennyiben van ilyen a Nevelési Tanácsadó /Szakértői Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleményét.

5. A 2.-8. osztályba történő felvételnél/átvételnél be kell mutatni:       

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát lakcímkártyáját, külföldi állampolgárság esetén érvényes tartózkodási engedélyét a szülő/gondviselő személyi igazolványát az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt tanév közbeni beiratkozáskor az előző iskolában vezetett értékelő napló tanulóra vonatkozó oldalának hitelesített másolatát az előző iskola által kitöltött átjelentkezési lapot amennyiben van ilyen a Nevelési Tanácsadó /Szakértői Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleményét. 52


Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző iskolában elért tanulmányi eredményének, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek és az adott évfolyamra járók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Zeneiskolába jelentkezéskor a tanuló felvételéről a felvételi bizottság javaslata alapján az alábbiak alapján dönt az iskola igazgatója:  a tanuló megfelelő adottságokkal rendelkezik-e: hallás, ritmusérzék stb.  az intézményben működő szakra jelentkezett-e  túljelentkezés esetén a jobb adottságokkal rendelkező kerül felvételre.

III. A HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI,RENDJE,KORLÁTAI, AZ ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE A házi feladat:  legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott anyaghoz kapcsolódó gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása  a tanítási szünetekre csak a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) mennyiségű házi feladat adható  csak olyan tananyag adható fel (írásbeli,szóbeli), amelyet , vagy hozzá hasonlót már gyakoroltak a tanórán  egésznapos iskola esetén házi feladat nem adható

IV. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE   

   

Iskolánk fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését. A pedagógusok a tanuló teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel értékeli, első évfolyamon és második évfolyamon félévkor szövegesen minősíti. Az ellenőrzés a szaktárgyak jellegzetességeinek figyelembe vételével, szóbeli és írásbeli felelet, gyakorlati tevékenység alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az ellenőrzés során törekedni kell a szóbeli beszámoltatás arányának növelésére. Ének-zene, rajz,számítástechnika és technika tantárgyból a szóbeli beszámoltatás gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik. A testnevelés követelményeinek elsajátítását kizárólag gyakorlati tevékenységen keresztül ellenőrizzük. Projektoktatás, témahét, moduláris oktatási program esetén a tanuló értékelése a beszámoltatás hagyományos írásbeli és szóbeli formáin kívül prezentáció, 53






kiselőadás ,projektmunka készítésével is történhet. A tanulók teljesítményének értékelésénél a helyi tantervben előírt követelményeket veszik figyelembe, valamint azt hogy a tanuló eredményei és képességei hogyan változtak az adott időszakban . Az értékelés az egyes évfolyamokon a következők szerint történik: Az első évfolyam végén a központilag kiadott mondatbank segítségével értékeljük a tanulókat. A bizonyítványba és a törzslapra az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a követelményeket kiválóan, jól, megfelelően, gyengén vagy nem teljesítette.

Ha a tanuló az első évfolyam végén nem teljesíti a számára előírt követelményeket, munkáját tanítója év végén iskolalátogatási bizonyítványon szövegesen értékeli. A tanuló az első évfolyamot megismétli. 2.-8. évfolyamon a tanuló teljesítményét tanév közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. Az egyes tantárgyak érdemjegyei/osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Ha a tanuló adott tantárgyból /tantárgyakból a tanév során csak jeles (5) érdemjegyet szerez, félévi értesítőjébe (5D), év végi bizonyítványába „kitűnő” bejegyzés kerül. A folyamatos ellenőrzés, értékelés érdekében témakörönként minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. A témaköröket témazáró dolgozat zárja. A témazáró érdemjegyét a naplóba piros színnel jegyezzük be. A szóbeli és írásbeli feleletek jegyeit kék, a szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka érdemjegyeit zöld színnel jegyezzük be az értékelő naplóba. Az érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön / tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. Az ellenőrző/tájékoztató bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az elmaradt beírásokat pótolja.

A dolgozatok, feladatlapok, tesztek értékelésekor a következő arányokat alkalmazzuk: Teljesítmény 0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

54


Félévkor és az év végi bizonyítványban a helyi tantervben az adott évfolyamra meghatározott tantárgyakat értékeljük. A magatartás értékelése: Példás az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon példamutatóan, rendesen viselkedik  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti  tisztelettudó  az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz  óvja, védi az iskola felszereléseit, környezetét  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, megrovása Jó az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik  kötelességtudó, feladatait teljesíti  a rábízott feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti  az osztály és az iskolaközösség munkájában többnyire részt vesz  nincs intője, megrovása Változó az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon többször fegyelmezetlen  feladatait nem minden esetben teljesíti a tőle elvárható módon  előfordul, hogy társaival vagy a felnőttekkel szemben udvariatlan  igazolatlan mulasztása van  osztályfőnöki intője van Rossz az a tanuló, aki:  a házirendet sorozatosan megsérti  feladatait általában nem, vagy ritkán teljesíti a tőle elvárható módon  fegyelmezetlen,szándékosan akadályozza a nevelő-oktató munkát  több igazolatlan mulasztása van  több szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetője, intője, megrovása van.

A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél 1.-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3),hanyag (2) érdemjegyeket/osztályzatokat alkalmazzuk. A szorgalmat az osztályfőnök az osztályközösség véleményének figyelembe vételével havonta értékeli. A féléves és év végi szorgalom jegyeket az osztályfőnök javaslata és a nevelőtestület véleménye alapján az osztályozó értekezlet állapítja meg, többségi szavazással. A pedagógusok szavazatát az általuk tanított tantárgyak számával szorozzuk. szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt. 55


Példás az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  tanórákon aktív, többletfeladatot is vállal, amit teljesít  munkavégzése megbízható, pontos  tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken is részt vesz (képességeitől függően)  taneszközei tiszták, rendesek, hiánytalanok Jó az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő,v iszonylag egyenletes teljesítményt nyújt  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  tanórákon többnyire aktív  többlet feladatot, versenyen való részvételt ritkábban vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták, rendesek, hiánytalanok Változó az a tanuló, aki:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó,a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata időnként hiányos  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán figyelmeztetésre, felügyelet mellett dolgozik. Hanyag az a tanuló, aki:  keveset tesz tanulmányi előmenetele érdekében  az előírt követelményeknek minimális szinten, vagy nem felel meg  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  feladatait többnyire nem végzi el  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja le, ellenszegül  elégtelen osztályzata van félévkor vagy év végén.

Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben az alábbi elismerések adhatók: Szaktanári, napközis nevelői dicséret:    

Iskolai, zeneiskolai tanulmányi versenyek 1.-3. helyezettjeinek Kiemelkedő szaktárgyi és szakköri teljesítményért,napközis, tanulószobás munkáért körzeti és megyei versenyen való részvételért egyéni elbírálás alapján 56


Osztályfőnöki dicséret:   

osztályközösségért végzett munkáért DÖK munkáért egyéni elbírálás alapján

Igazgatói dicséret:       

megyei tanulmányi versenyen elért 1.-3. helyezésért országos tanulmányi versenyen való részvételért községi rendezvényen, iskolai rendezvényen, iskolát képviselő csoportban végzett munkáért megyei sportrendezvényen szerzett 1.-3. helyezésért énekkari, zenekari minősítő versenyen elért arany, ezüst fokozatért egyéb az iskola egészét érintő tanulmányi, kulturális és sport teljesítményért (pl. pályázat) egyéni elbírálás alapján

Nevelőtestületi dicséret:   

5 tantárgyból dicséretes jeles érdemjegyet szerzett (kitűnő minősítést kapott) alsó és felső tagozat végén – 4 éven át kitűnő tanulmányi eredményért egyedi elbírálás alapján A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására hozni.

Az iskolai büntetések formái

   

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait sorozatosan megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon az iskola hírnevének árt büntetésben lehet részesíteni.

Szaktanári, napközis vagy tanulószobás nevelői figyelmeztetés:  

az adott tárgy elsajátítása során tanúsított elutasító magatartás ( a házi és órai feladatok elmulasztása, a tanóra ismétlődő zavarása) esetén közösséget hátrányosan érintő magatartás (pl.: versenyről, iskolát képviselő csoportból való önkényes távolmaradás)

Osztályfőnöki figyelmeztetés

57






az osztályközösséget érintő megengedhetetlen magatartás esetén (rendbontás, rongálás, mások testi épségének veszélyeztetése,igazolatlan hiányzás , közlekedési szabályok sorozatos megsértése) egyéni elbírálás alapján

Osztályfőnöki intés: 

az ofői figyelmeztetést követő büntetési fokozat, az ott meghatározottaknál súlyosabb magatartási vétségért

Igazgatói figyelmeztetés  

a házirend sorozatos szándékos megsértése miatt egyéni elbírálás alapján

Igazgatói intés:   

az egész iskola hírnevét rontó, különösen súlyos magatartási vétség, ismétlődő magatartási vétség esetén bűncselekmény elkövetése nagy értékben elkövetett szándékos rongálás. Áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba:



ha a tanuló jelenléte a tantestület megítélése szerint káros az adott osztályra, tanulócsoportra nézve Áthelyezés más intézménybe :



ha a tanuló jelenléte a tantestület megítélése szerint veszélyes az iskola közösségére.

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során csak hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, a KIR-ben szereplő taneszközöket használnak a pedagógusok. 2. A nyomtatott taneszközökön túl, a rajz, technika , testnevelés tárgyak tanításához szükséges eszközök listáját a szaktanárok, tanítók állítják össze. 3. A taneszközök listáját az iskola minden tanévben nyilvánosságra hozza. 4. A taneszközök beszerzése a tanév kezdésre a szülő kötelessége. 58


5. A taneszközök kiválasztásának szempontjai:    

A taneszköz feleljen meg a helyi tantervnek. Legyen alkalmas a differenciálásra, az egyéni képességek fejlesztésére. Legyen esztétikus, lehetőség szerint több éven áthasználható. Az egyes évfolyamok az adott tárgyból felmenő rendszerben ugyanazt a taneszközt használják.  A kedvezményes tankönyvre jogosult tanulók számára az állami támogatással és a könyvtárból való kölcsönzéssel biztosítjuk a taneszköz-ellátást.  A tanulószobai csoportok számára – az iskolai könyvtárból – évfolyamonként egy tankönyvcsomagot biztosítunk, amelyet a csoportvezető pedagógus vesz át , és ad le a tanév végén.

1.Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: 

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.



H2013 = a 2013.-2014. tanévtől bevezetésre kerülő helyi tanterv.

ÉVFOLYAM 1. 2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

20042005

H2013

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

20052006

H2013

H2013

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

20062007

H2013

H2013

H2013

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

TANÉV

59


20072008

H2013

H2013

H2013

H2013

H2004

H2004

H2004

H2004

20082009

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2004

H2004

H2004

20092010

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2004

H2004

20102011

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2004

20112012

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

2.Zeneiskolai óraterv

Évfolyamok TANTÁRGY

Főtárgy Kötelező, vagy Kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

ELŐKÉPZŐ

ALAPFOK

TOVÁBBKÉPZŐ

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

A számok a foglalkozások heti számát jelölik. Az előképző évfolyamok elvégzése nem kötelező a növendékek számára. A szolfézs tantárgy főtárgynak minősül, amíg a növendék 60


nem tanul hangszert. Ha a növendék megkezdi hangszeres tanulmányait, a szolfézs kötelező,illetve kötelezően választandó tárggyá minősül át. 4. Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti valamennyi tanulót:  egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz,  másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

4.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben.

4.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 61


4.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

4.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

4.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

4.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 62


4.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 5. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló stratégia Intézményünk az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettanterv alapján készítette el helyi tantervét, ahol a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok a különböző műveltségterületek tartalmában korábban is megjelentek. Ezért s a törvényi alternatívának megfelelően a pedagógiai programban megfogalmazott változás kezelését a meglévő szerkezet (kultúra) módosításával kívánjuk megoldani. Paradigmaváltásra (kompetenciaalapú programcsomag bevezetésére) sem a humán erőforrás jelenlegi állapota, sem az intézmény tárgyi feltételrendszere (digitális táblák, egyéb taneszközök hiánya) nem alkalmas. A kulcskompetenciák fejlesztését az intézmény helyi tantervének tartalmi és módszertani megújításával, kiegészítésével kívánjuk megvalósítani. Van olyan kulcskompetencia, a HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS, mely nélkül egyetlen más kompetencia sem fejlődhet, ezért minden pedagógus kiemelten fontos feladata és kötelessége a tanítási-tanulási folyamat valamennyi fázisában e kompetencia fejlesztése. 63


Hatékony, önálló tanulás

Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek A munka- vagy karriercélok A hatékony és önálló tanulás teljesítését szolgáló olyan alapvető képességek tanuláshoz az egyénnek meglétét igényli, mint az írás, megfelelő ismeretekkel kell olvasás, számolás, valamint rendelkeznie a szükséges az IKT-eszközök használata. kompetenciákról, Ezekre épül az új ismeretek tudástartalmakról, elsajátítása, feldolgozása és képességekről és beépítése. A hatékony és szakképesítésekről. A önálló tanulás további hatékony és önálló tanulás feltétele a saját tanulási feltétele, hogy az egyén stratégia kialakítása, a ismerje és értse saját tanulási motiváció folyamatos stratégiáit, készségeinek és fenntartása, a figyelem szaktudásának erős és gyenge összpontosítása, valamint a pontjait, valamint képes tanulás szándékának és legyen megtalálni a számára céljának kritikus mérlegelése. elérhető oktatási és képzési Az egyénnek képesnek kell lehetőségeket, lennie a közös munkára és útmutatást/támogatást. tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűd iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Kulcskompetencia: Anyanyelvi kommunikáció Műveltségterület (tantárgy): Magyar nyelv és irodalom Elsajátítandó ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális és írásbeli kommunikáció fő típusainak és stílusainak, az irodalmi és

Fejlesztendő készségek, képességek Különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban képes kommunikálni a tényezők figyelembe vételével. Képes különféle típusú szövegeket

Kialakítandó attitűdök Az anyanyelvhez, az irodalomhoz, a kultúrák közötti kommunikációhoz való pozitív attitűd kialakítása. A konstruktív, kritikai párbeszéd folyatására, az 64


nem irodalmi szövegek fő típusainak, a nonverbális kommunikációs eszközöknek az ismerete. A nyelv és a kommunikáció feltételhez kötött változásainak ismerete.

megkülönböztetni, esztétikus kifejezésmódra megkeresni, összegyűjteni, való törekvés elősegítése. feldolgozni, megérteni. Képes saját érvek meggyőző megfogalmazására szóban és írásban. Képes komplex szövegek alkotására különféle segédeszközök használatával.

65


Kulcskompetencia: IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Német, angol nyelv Elsajátítandó ismeretek A szókincs, a funkcionális nyelvtan, a kiejtés, a verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, stb.) ismerete. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták (vers, újságcikk, stb.) ismerete.

Fejlesztendő készségek, képességek Szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, lezárása. Szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás az egyén igényeinek megfelelően. Segédeszközök használatával (jegyzetek, térképek, stb.) Nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek folytatása.

Kialakítandó attitűdök Általában a nyelvek és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Sokféleség tiszteletben tartása.

Kulcskompetencia: MATEMATIKAI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Matematika Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek Számok, mértékegységek, A matematikai kompetencia számtani alapműveletek alapelemeinek alkalmazása. biztos ismerete.  összeadás és kivonás A matematikai  szorzás és osztás kifejezésmódok alapvető  százalékok és törtek formáinak, a legfontosabb  mértékegységek geometriai és algebrai a mindennapi problémák tételeknek az ismerete. megoldásában: A matematika segítségével  háztartási költségvetés megválaszolható kérdésfajták  vásárlás ismerete és megértése.  utazás és szabadidő. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indoklásra, megérti a bizonyítást, a matematikai segédeszközöket tudja használni. Képes a matematikai képletek és jelek használatára, kritikai gondolkodásra.

Kialakítandó attitűdök Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapokban. Az igazság tisztelete. Törekvés a dolgok logikus okának keresésére, az állítások bizonyítékokkal való alátámasztására.

66


Kulcskompetencia: Természettudományos kompetencia Műveltségterület (tantárgy): Természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, Elsajátítandó ismeretek A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

Fejlesztendő készségek, képességek A természettudományos kompetenciabirtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

Kialakítandó attitűdök A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Kulcskompetencia: Digitális kompetencia Műveltségterület (tantárgy): Informatika, technika, médiaismeret Elsajátítandó ismeretek A digitális kompetencia a természetnek, az IKT

Fejlesztendő készségek, képességek A szükséges képességek felölelik az információ

Kialakítandó attitűdök Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket 67


szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (email, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kacsolódó etikai elveket.

megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

Kulcskompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia Műveltségterület (tantárgy): Történelem, etika, tánc és dráma, egészségtan, testnevelés Elsajátítandó ismeretek A tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében ismerje és értse a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat, legyen normatudata. Fontos

Fejlesztendő készségek, képességek E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Ide tartozik a stressz és a fruszráció kezelése, a változások iránti

Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal 68


az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel , a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódjon az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá értse a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismertét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Ide tartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását. (pl. a demokratikus elvek tiszteltben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

69


Kulcskompetencia: Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Műveltségterület (tantárgy): Etika, osztályfőnöki Elsajátítandó ismeretek Fejlesztendő készségek, Kialakítandó attitűdök képességek A szükséges ismeretek Olyan készségek, képességek A pozitív attitűdöt a egyrészt az egyén személyes, tartoznak ide, mint a függetlenség, a kreativitás és szakmai és/vagy üzleti tervezés, szervezés, irányítás, az innováció jellemzi a tevékenységeihez illeszthető vezetés, delegálás, az személyes társadalmi lehetőségek, kihívások elemzés, a kommunikálás, a életben, valamint a felismerését, értelmezését, tapasztalatok értékelése, munkában egyaránt. másrészt a gazdaság kockázatfelmérés és vállalás, Feltételezi a célok elérését működésének átfogóbb egyéni és csapatmunkában segítő motivációt és megértését, a pénz világában történő munkavégzés. elhatározottságot,. Legyenek való tájékozódást foglalják azok személyes, másokkal magukban. Az egyénnek közös és/vagy munkával tudatában kell lennie a kapcsolatos célok vagy vállalkozások pénzügyi és jogi törekvések. feltételeivel is. Kulcskompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Műveltségterület (tantárgy):Ének-zene, irodalom, vizuális kultúra, médiaismeret, tánc és dráma, testnevelés Elsajátítandó ismeretek Fejlesztendő készségek, Kialakítandó attitűdök képességek Az esztétikai-művészeti Olyan képességek tartoznak A pozitív attitűdök alapját a tudatosság és ide, mint művészi önkifejezés, művészi kifejezés sokfélesége kifejezőképesség feltételezi a műalkotások és előadások iránti nyitottság és az helyi, a nemzeti, az európai elemzése, saját nézőpont esztétikai érzék fejlesztésére és az egyetemes kulturális összevetése mások való hajlandóság képezi. A örökségnek, valamint az véleményével, a kulturális nyitottság, az érdeklődés, a egyénnek, közösségeinek a tevékenységben rejlő fogékonyság fejleszti a világban elfoglalt helyének a gazdasági lehetőségek kreativitást és az arra való tudatosítását, a főbb felismerése és kiaknázása. készséget, hogy a művészi művészeti alkotások értő és önkifejezés és a kulturális beleérző ismeretét, a életben való részvétel révén népszerű kortárs kultúra és gazdagítsuk önismeretünket, kifejezésmódok emberi viszonyainkat, vonatkozásában is. eligazodjunk a világban. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. 70


71


C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat ……..év …………hó …….napján tartott ülésén megismerte és tudomásul vette.

……………………………………… DÖK vezető pedagógus

A Pedagógiai Programot a SZMK …….. év ……………hó………..napján tartott ülésén megismerte, véleményezte, annak tartalmával egyetértett.

……………………………………… SZMK elnök

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület ……… év………….hó……..napján tartott értekezletén elfogadta.

………………………………………. igazgató

A Pedagógiai Programot az Intézményi Tanács ……….év…………hó……….napján tartott értekezletén megismerte és elfogadta. ……………………………………………. IT elnök

72


D. ) MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Az alsó tagozat óratervei 2013.-2014. – 2016.-2017. tanév Az iskola a fenntartó engedélyével 2. és 3. évfolyamon –hagyományainkhoz híven- idegen nyelv oktatást szervez angol és német nyelvből, csoportbontásban . A tanulók (szülők) az első évfolyam végén választanak a két nyelv közül. Az órakeretet az iskola az idegen nyelv órákkal megemelte.

73

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja A 2013.-2014. tanév óraterve

2. félévi óraszám Éves óraszám

1. félévi óraszám


3

4

Magyar irodalom

4

3

Idegen nyelv

-

-

129, 4 5 129, 4 5 -

Matematika

4

4

148

5

4

Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Hit- és erkölcstan Testnevelés

1 2 2 1 1 5

1 2 2 1 1 5

37 74 74 37 37 185

1 1 1 1

1 1 2 1

5

5

Kötelező tanítási órák összesen

23

23

851

22

23

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Magyar nyelv 1 Magyar irodalom Matematika 1 Közösségi óra -

1 1 -

2 18,5 18,5 37 -

ÖSSZESEN

25

925

25

4. évfolyam



Magyar nyelv

3. évfolyam



Tantárgy

2. évfolyam 1. félévi óraszám

1. évfolyam

4

148

4

4

148

3

3

111

4

148

4

4

148

4

4

148

-

166, 5 37 37 55,5 37 185 832, 5

-

-

-

3

3

111

4

4

148

3

3

111

1 1 2 1

1 2 1 1

1 2 1 1 1

1 2 1 2 1

3

3

22

23

37 74 37 55,5 37 111 832, 5

2

74

-

906, 22 5

Kötelező tanítási órák

25

-

24

-

3

3

37 55,5 55,5 37 111

20

20

740

2

2

74

-

-

22

814

-

-

-

-

-

-

1 1

1 1

24

25

37 37 906, 5

74

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja 2014.-2015. tanév óraterve

3

4

4

3

4 1 2 2 1 1 5

4 1 2 2 1 1 5

129, 5 129, 5 148 37 74 74 37 37 185

4

3

Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Hit- és erkölcstan Testnevelés

4 1 2 2 1 1 5

4 1 2 2 1 1 5


23

23

851

23

23

851

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Magyar nyelv 1 Magyar irodalom Matematika 1 Közösségi óra -

2

1 1 -

2 18,5 1 18,5 37 1 -

ÖSSZESEN

25

925


Magyar irodalom

129, 5 129, 5 148 37 74 74 37 37 185


4


3

4. évfolyam



Magyar nyelv

3. évfolyam



Tantárgy


1. évfolyam

4

4

148

3

3

111

4

4

148

4

4

148

4 1 1 2 1

4 1 2 1 1

3 3 1 2 1 1 1

3 3 1 2 1 2 1

3

3

22

23

111 111 37 74 37 55,5 37 111 832, 5


25

27

3

3

148 37 55,5 55,5 37 111

20

20

740

2

74

1 1 -

74 2 18,5 18,5 37 -

-

-

27

999

22

814

-

22

-

-

-

-

-

1 1

1 1

24

25

37 37 906, 5

75


4

3

Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Hit- és erkölcstan Testnevelés

4 1 2 2 1 1 5

4 1 2 2 1 1 5


23

23

851

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Magyar nyelv 1 Magyar irodalom Matematika 1 Közösségi óra ÖSSZESEN


Magyar irodalom

129, 5 129, 5 148 37 74 74 37 37 185


4


3

3

4

4

3

4 1 2 2 1 1 5

4 1 2 2 1 1 5

129, 5 129, 5 148 37 74 74 37 37 185

23

23

2

1 1 -

2 18,5 1 18,5 37 1 -

25

925

4. évfolyam



Magyar nyelv

3. évfolyam



Tantárgy


1. évfolyam

3

3

111

3

3

111

3

3

111

4

4

148

4 1 2 2 1 1 5

4 1 2 2 1 1 5

148 37 74 74 37 37 185

3 3 1 2 1 1 1

3 3 1 2 1 2 1

3

3

851

22

22

814

22

23

111 111 37 74 37 55,5 37 111 832, 5

1 1 -

74 18,5 18,5 37 -

2 1 1 1 -

2 1 1 1 -

74 18,5 18,5 37 -

27

999

27

27

962


25

27

-

-

-

-

1 1

1 1

24

25

37 37 906, 5

76


4

3

Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Hit- és erkölcstan Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen

4 1 2 2 1 1 5 23

4 1 2 2 1 1 5 23

1 1 25

18,5 18,5 37 925

3

4

4

3

4 1 2 2 1 1 5 23

4 1 2 2 1 1 5 23

2 1

2


Magyar irodalom

129, 5 129, 5 148 37 74 74 37 37 185 851


4


3

4. évfolyam



Magyar nyelv

3. évfolyam



Tantárgy


1. évfolyam

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

4 1 2 2 1 1 5 22

4 1 2 2 1 1 5 22

148 37 74 74 37 37 185 814

2 4 1 2 2 1 1 5 24

2 4 1 2 2 1 1 5 24

74 148 37 74 74 37 37 185 888

2 1 1 1 27

2 1 1 1 27

74 18,5 18,5 37 962

1 1 1 27

18,5 18,5 37 37 999


Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Informatika ÖSSZESEN

1 1 25

1 27

1 1 27

129, 5 129, 5 148 37 74 74 37 37 185 851

74 18,5 18,5 37 999

1 1 1 27

77


Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem + etika Angol /német Matematika Informatika Természetismeret + eg.tan Fizika Biológia + eg.tan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Tánc és dráma

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

74 37 37 37 185 37 -

Erkölcstan Osztályfőnöki óra

1 1

1 1

37 37

1


26

26

962

22

1 1

18,5 37 18,5

Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matek Magyar irodalom Osztályfőnöki Testnevelés ÖSSZESEN

1 1

74 74 74 111 148

2 2 2 3 3 1 2 -

2 2 2 3 3 1 3 -

74 74 74 111 111 37 92,5 -

1 1 1 2 1

1 1 1 3 1

37 37 37 92,5 18,5 18,5

23

18,5 832, 5

1

18,5

1

18,5

7. évfolyam

8. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves Óraszám




Tantárgy


5-8. évfolyam óraterve 2013.-2014. 5. évfolyam 6. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám

A felső tagozat óratervei a 2013.-2014. és a 2016.-2017. tanév között felmenő rendszerben

2 2 3 3 3 1 1 2 2 1 1 1 3 -

2 2 2 3 3 1 2 1 1 2 1 1 1 2 -

1 26

24

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5 -

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 3 -

2 2 3 3 3 1 1 2 1 2 1 1 2 -

74 74 92,5 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 18,5 92,5 -

-

-

18,5 906, 5

1

1

26

25

37 934, 5

1 1

18,5 1

1 28

28

1036

23

24

18,5 869, 5

1 1 27

18,5

26

18,5 18,5 934, 5

27

18,5 1

18,5

27

999

+ 2 DSK

78

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem + etika Angol /német Matematika Informatika Természetismeret + eg.tan Fizika Biológia + eg.tan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

74 37 37 37 185 37 -

Erkölcstan Osztályfőnöki óra

1 1

1 1


26

Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matek Magyar irodalom Osztályfőnöki Történelem Természetismeret Testnevelés ÖSSZESEN

1 1

74 74 74 111 148

7. évfolyam





Tantárgy





2 2 2 3 3 1 2 -

2 2 2 3 3 1 2 -

74 74 74 111 111 37 74 -

2 2 3 3 3 1 1 2 2 1 1 1 3 -

1 1 1 5 -

1 1 1 5 -

37 37 37 185 -

37 37

1 1

1 1

37 37

1

26

962

25

25

925

26

1 1

18,5 37 18,5

1

1

37

1

1

37

2 2 2 3 3 1 2 1 1 2 1 1 1 2 -

24

74 74 74 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5 -

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 3 -

2 2 3 3 3 1 1 2 1 2 1 1 2 -

74 74 92,5 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 18,5 92,5 -

-

-

18,5 906, 5

1

1

26

25

37 934, 5

1 1

18,5

18,5 1 1

18,5

1

18,5 980, 5

18,5

1 1 28

28

1036

28

28

1036

27

26

27

1

18,5

27

999

+ 2 DSK

79

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem + etika Angol /német Matematika Informatika Természetismeret + eg.tan Fizika Biológia + eg.tan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Erkölcstan Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Informatika Történelem Természetismeret Testnevelés Kémia Földrajz ÖSSZESEN

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

74 37 37 37 185 37 -

1 1 26

1 1 26

1 1

74 74 74 111 148

7. évfolyam





Tantárgy





2 2 2 3 3 1 2 -

2 2 2 3 3 1 2 -

74 74 74 111 111 37 74 -

1 1 1 5 -

1 1 1 5 -

37 37 37 185 -

37 37 962

1 1 25

1 1 25

37 37 925

2 1 2 3 3 1 2 2 1 1 1 1 1 5 1 1 28

1

18,5

1

1

37

1

1

1

37

1

1

18,5 37

1

18,5 18,5

1

1 2 2 3 3 1 2 2 1 1 1 1 1 5 1 1 28

55,5 55,5 74 111 111 37 74 74 37 37 37 37 37 185 37 37 1036

1 1

18,5 18,5 37

1 28

28

1036

28

28

1036

1 31

31

18,5 18,5 1147

2 2 2 3 3 1 2 1 2 1 1 1

2 2 3 3 3 1 1 2 1 2 1

5 -

74 74 92,5 111 111 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 18,5 92,5 -

1 28

37 999

1

18,5 18,5

29

999

1 1 5 1 28

1

29

80

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem + etika Angol /német Matematika Informatika Természetismeret + eg.tan Fizika Biológia + eg.tan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Erkölcstan Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matematika Magyar irodalom Történelem Természetismeret Biológia Fizika ÖSSZESEN

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

2 2 2 3 4 2 1 1 1 5 1 -

74 37 37 37 185 37 -

1 1 26

1 1 26 1 1

1 1

74 74 74 111 148

28

8. évfolyam

2 2 2 3 3 1 2 -

2 2 2 3 3 1 2 -

74 74 74 111 111 37 74 -

1 1 1 5 -

1 1 1 5 -

37 37 37 185 -

37 37 962

1 1 25

1 1 25

37 37 925

2 1 2 3 3 1 2 2 1 1 1 1 1 5 1 1 28

18,5 37 18,5

1

1

37

1

1

1

37

1

1

18,5 18,5

1

28

7. évfolyam

1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves Óraszám




Tantárgy





1036

28

28

1036

1 31

1 2 2 3 3 1 2 2 1 1 1 1 1 5 1 1 28

55,5 55,5 74 111 111 37 74 74 37 37 37 37 37 185 37 37 1036

2 2 2 3 3 1 1 1 2 2 1 1

2 2 2 3 3 1 1 1 2 2 1 1

74 74 74 111 111 37 37 37 74 74 37 37

5 1 1 28

5 -

185 -

1 1 28

37 37 1036

1

18,5

1

37 18,5

18,5 1 1

37 18,5

1 1

1

18,5 18,5 1147

1

31

31

1 31

18,5 18,5 1147

81


A Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola helyi tanterve összeállításánál a kerettanterv ajánlásait vette alapul. A szabadon tervezhető órakeret elosztása évfolyamonként a következő: 1. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom 1 óra  matematika 1 óra 2. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom 1 óra  matematika 1 óra  idegen nyelv (angol/német) 2 óra – fenntartói engedéllyel 3. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom 1+1 óra  matematika 1 óra  idegen nyelv (angol/német) 2 óra - ebből 1 óra fenntartói jóváhagyással 4. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom 1 óra  matematika 0,5 óra  környezetismeret 0,5 óra  informatika 1 óra 5. évfolyam:  informatika 1 óra  magyar nyelv és irodalom 0,5 óra  matematika 0,5 óra 6. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom: 1 óra  matematika 1 óra  történelem 0,5 óra  természetismeret 0,5 óra 7. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom 1 óra  matematika 1 óra  kémia 0,5 óra  földrajz 0,5 óra 8. évfolyam:  magyar nyelv és irodalom 1 óra  matematika 1 óra  fizika 0,5 óra  biológia 0,5 óra 82


A pedagógusválasztás helyi szabályai A kötelező választható tantárgyak esetén a tárgyat tanító pedagógus személyét az iskola mindenkori tantárgyfelosztása határozza meg, mivel a tantestület létszáma más lehetőséget nem enged. A tanórán kívüli foglalkozásokat minden tanév végén közzé teszi az iskola, a foglalkozást tartó pedagógus személyének megjelölésével. A foglalkozásokra ennek ismeretében jelentkezhetnek a tanulók.

A mindennapos testnevelés megszervezése A mindennapos testnevelést az óratervben szereplő tanórákkal biztosítja az intézmény. A sportegyesületbe leigazolt tanulók a mindennapos testnevelés követelményeit az egyesület által szervezett edzésekkel is teljesíthetik. Az egyesület az edzések időpontjairól a tanév elején írásban értesíti az iskolát. Az edzések és az iskola testnevelés órák /DSK foglalkozások számának együttesen el kell érnie a heti 5 órát.

83


A Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény helyi tanterve 2013.

1-4. évfolyam

Környezetismeret Évfolyam

Kerettantervi éves órakeret

Kerettantervi heti órakeret

Helyi tervezésű Helyi tervezésű éves órakeret heti órakeret

1.

36

1

37

1

2.

36

1

37

1

3.

36

1

37

1

4.

36

1

55,5

1,5

84


1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Az iskola Az iskolás gyermek Mi van a teremben? Hóban, szélben, napsütésben Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Tájékozódás az iskolában és környékén Anyagok körülöttünk Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen 3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Mennyi időnk van? Megtart, ha megtartod Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó? Egészség, betegség Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen 4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Tájékozódás a tágabb térben Miért érdemes takarékoskodni? Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen

Kerettantervi óraszám 8 8 8 8 4 36

Kerettantervi óraszám

Helyi többletóraszám 1 1

Helyi többletóraszám

8

-

8 8 8 4 36

1 1

Kerettantervi óraszám 7 7 5 6 7 4 36

Kerettantervi óraszám 7 6 7 6 7 3 36


Helyi többletóraszám 19,5 19,5

Tematikai egység összes időkerete 8 8 8 8 5 37


Tematikai egység összes időkerete 7 7 5 6 7 5 37

Tematikai egység összes időkerete 7 6 7 6 7 22,5 55,5 85


Ének-zene

Évfolyam




1.

72

2

74

2

2.

72

2

74

2

3.

72

2

74

2

4.

72

2

74

2

1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Zenei produkció-éneklés Zenei reprodukció-generatív(önállóan és/vagy csoportosan alkotó) kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció-felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás-befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás-zenehallgatás



Tematikai egység összes időkerete 40 8

40 8

-

8

2

10

8

-

8

8

-

8 86


Évfolyam összesen 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Zenei produkció-éneklés Zenei reprodukció-generatív(önállóan és/vagy csoportosan alkotó) kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció-felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás-befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás-zenehallgatás Évfolyam összesen 3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Zenei produkció-éneklés Zenei reprodukció-generatív(önállóan és/vagy csoportosan alkotó) kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció-felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás-befogadói kompetenciák fejlesztése Zenei befogadás-zenehallgatás Évfolyam összesen 4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Zenei produkció-éneklés Zenei reprodukció-generatív(önállóan és/vagy csoportosan alkotó) kreatív zenei tevékenység Zenei reprodukció-felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei befogadás-befogadói kompetenciák fejlesztése

72


2


74


40 8

-

8

2

10

8

-

8

8 72

2

8 74




40 8

-

8

2

10

4

-

4

12 72

2

12 74




48 8

-

8

2

10

4

-

4

87


Zenei befogadás-zenehallgatás Évfolyam összesen

12 72

2

12 74

Erkölcstan

Évfolyam




1.

36

1

37

1

2.

36

1

37

1

3.

36

1

37

1

4.

36

1

37

1

1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Az én világom Társaim - Ők és én Közvetlen közösségeim - A család és a gyerekek Tágabb közösségeim - A lakóhelyi



6 6 9

-

6

-

Tematikai egység összes időkerete 6 6 9 6 88


közösség Környező világ Évfolyam összesen 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Az én világom Társaim - Ők és én Közvetlen közösségeim - A család és a gyerekek Tágabb közösségeim - A lakóhelyi közösség Környező világ Évfolyam összesen


Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül-a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség Környezetem és én - Az épített és a tárgyi világ A mindenség és én - Születés és elmúlás Évfolyam összesen

4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül-a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség Környezetem és én - Az épített és a tárgyi világ

6 33 Kerettantervi óraszám

4 Helyi többletóraszám

6 37 Tematikai egység összes időkerete 5 6 9

5 6 9

-

6

-

6

6 32

5

6 37



Tematikai egység összes időkerete 5

5

-

6

-

6

6 9 3

-

6 9 3

4

-

4

33

4

37




5

-

6

-

6

5 9 3

-

5 9 3

89


A mindenség és én - Születés és elmúlás Évfolyam összesen

4

-

4

32

5

37

Technika, életvitel és gyakorlat

Évfolyam




1.

36

1

37

1

2.

36

1

37

1

3.

36

1

37

1

4.

36

1

37

1

1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés

Kerettantervi óraszám 8 16 3

Helyi többletóraszám -

Tematikai egység összes időkerete 8 16 3 90


Közösségi munka, közösségi szerepek Jeles napok, ünnepek Évfolyam összesen 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Jeles napok, ünnepek Évfolyam összesen

3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Jeles napok, ünnepek Évfolyam összesen

4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család, otthon, háztartás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Közlekedés Közösségi munka, közösségi szerepek Jeles napok, ünnepek Évfolyam összesen

5 4 36




1 1




5 5 37




91


Matematika

Évfolyam



Helyi tervezésű éves órakeret

Helyi tervezésű heti órakeret

1.

144

4

185

5

2.

144

4

185

5

3.

144

4

185

5

4.

144

4

166,5

4,5

1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra



folyamatos

-

75+14

41

Tematikai egység összes időkerete folyamatos

89 92


Függvények, az analízis elemei Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen

3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen

4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

17 22 4 12 144


41


folyamatos

-

72+14 16 24 6 12 144

41 41



2+folyamatos

-

70+14 16 25 5 12 144

41 41



2+folyamatos

-

17 22 4 53 185

Tematikai egység összes időkerete folyamatos

86 16 24 6 53 185

Tematikai egység összes időkerete 2+folyamatos

84 16 25 5 53 185


93


Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen

74+14 15 22 5 12 144

22,5 22,5

88 15 22 5 34,5 166,5

Magyar nyelv és irodalom

Évfolyam





1.

252

7

296

8

2.

252

7

296

8 94


3.

216

6

259

7

4.

216

6

259

7





Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1.az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2.az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3.a szövegértő olvasás előkészítése

33

-

25

-

25

70

-

70

5

-

5

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás összesen:

5

2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

-

5

20

-

20

50

-

50

folyamatos

-

folyamatos

2

-

2

10

-

10

10 3

-

10 3

19 252

44 44

63 296

Kerettantervi óraszám 33



95


Olvasás, az írott szöveg megértése 1.az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2.az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3.a szövegértő olvasás előkészítése

25

-

25

70

-

70

5

-

5

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás összesen:

5 20

-

5 20

50

-

50

folyamatos

-

folyamatos

2

-

2

10

-

10

10 3

-

10 3

19 252

44 44

63 296


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás




24

-

56 18

-

56 18

12 13 16 17

-

12 13 16 17

25

-

25

14 6

-

14 6

14

43

57 96


összesen:


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás összesen:

216


43


259


7

-

55 19

-

55 19

3 10 32 18

-

3 10 32 18

31

-

31

14 6

-

14 6

21 216

43 43

64 259

97


Testnevelés

Évfolyam




1.

180

5

185

5

2.

180

5

185

5

3.

180

5

185

5

4.

180

5

185

5


Előkészítő és preventív mozgásformák. Alaki képzés a tanóra rendjének biztosításához. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgások, gyakorlatok Manipulatív természetes mozgásformák. Játékok és sportjátékok előkészítése Természetes mozgásformák. A torna



30

-


30

-

30

22

-

22

15

-

15 98


mozgásanyagának előkészítése feladat megoldásokban. Mozgásos kifejező képesség fejlesztés: gyerektáncok Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alap technikai és taktikai feladat megoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Évi összes óraszám 2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Előkészítő és preventív mozgásformák. Alaki képzés a tanóra rendjének biztosításához. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgások, gyakorlatok Manipulatív természetes mozgásformák. Játékok és sportjátékok előkészítése Természetes mozgásformák. A torna mozgásanyagának előkészítése feladat megoldásokban. Mozgásos kifejező képesség fejlesztés: gyerektáncok Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alap technikai és taktikai feladat megoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladat

15

-

15

20

-

20

10

-

10

20

-

20

14+4

5

23

180

5

185



30

-


30

-

30

22

-

22

15

-

15

15

-

15

20

-

20

10

-

10 99


megoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Évi összes óraszám 3. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Előkészítő és preventív mozgásformák. Alaki képzés a tanóra rendjének biztosításához. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgások, gyakorlatok Manipulatív természetes mozgásformák. Játékok és sportjátékok előkészítése Természetes mozgásformák. A torna mozgásanyagának előkészítése feladat megoldásokban. Mozgásos kifejező képesség fejlesztés: gyerektáncok Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alap technikai és taktikai feladat megoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Évi összes óraszám

20

-

20

14+4

5

23

180

5

185



15

-


15

-

15

40

-

40

20

-

20

20

-

20

35

-

35

10

-

10

6+4

5

15

15

180

15

5

185

100


4.évfolyam Tematikai egység rövid címe

Előkészítő és preventív mozgásformák. Alaki képzés a tanóra rendjének biztosításához. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgások, gyakorlatok Manipulatív természetes mozgásformák. Játékok és sportjátékok előkészítése Természetes mozgásformák. A torna mozgásanyagának előkészítése feladat megoldásokban. Mozgásos kifejező képesség fejlesztés: gyerektáncok Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a sportjátékok alap technikai és taktikai feladat megoldásaiban Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladat megoldásokban Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító úszógyakorlatokban Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Évi összes óraszám



10

-


10

-

10

40

-

40

20

-

20

25

-

25

45

-

45

5

-

5

5

-+13

18

16

-4

12

176

+9

185

101


Vizuális kultúra

Évfolyam




1.

72

2

74

2

2.

72

2

74

2

3.

72

2

74

2

4.

72

2

74

2

1. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kifejezés, képzőművészet, átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet, valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció, vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata, médiahasználati szokások, médiumok, médiaélmények – feldolgozás A média kifejező eszközei, kép, hang cselekmény A média társadalmi szerepe,




12

4

10

-

10

8

-

8

2

-

2

3

-

3

1

-

1 102


használata, személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata, tájékozódás a virtuális terekben Tárgy és környezet kultúra, környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy és környezetkultúra, valós és kitalált tárgyak összesen:

2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kifejezés, képzőművészet, átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet, valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció, vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata, médiahasználati szokások, médiumok, médiaélmények – feldolgozás A média kifejező eszközei, kép, hang cselekmény A média társadalmi szerepe, használata, személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata, tájékozódás a virtuális terekben Tárgy és környezet kultúra, környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy és környezetkultúra, valós és kitalált tárgyak összesen:

1

-

1

14

3

17

14

2

16

65

9

74




12

2

14

-

14

10

-

10

2

-

2

1

1

2

3

-

3

3

-

3

10

3

13

10

3

13

65

9

74

103


3. évfolyam: Kerettantervi óraszám Kifejezés, képzőművészet, természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet, hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció, utazások Vizuális kommunikáció, vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata, médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás, médiumok a mindennapi környezetben A média kifejező eszközei, a médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata, a média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata, tájékozódás a világhálón a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra; Mikro- és makrotér Tárgy és környezetkultúra, tárgyak és használatuk összesen:



9

2

8

1

9

8 7

-

8 7

2

1

3

2

1

3

1

2

3

1

2

3

10

-

10

17

-

17

65

9

74

4. évfolyam: Kerettantervi óraszám Kifejezés, képzőművészet, természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet, hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció, utazások Vizuális kommunikáció, vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata, médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás,



8

2

9

-

9

9 10

-

9 10

2

-

2

104


médiumok a mindennapi környezetben A média kifejező eszközei, a médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata, a média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata, tájékozódás a világhálón a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra; Mikro- és makrotér Tárgy és környezetkultúra, tárgyak és használatuk összesen:

2

-

2

3

-

3

3

-

3

13

-

13

6

7

13

65

9

74

„Ne várjunk mindent az iskolától. Az iskola nem taníthat meg mindenre, ami az élethez szükséges. Lássunk magunk is a dologhoz...” (Kodály Z.) 105


106


A Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterve 2013.

7-8. évfolyam

Biológia Évfolyam




7.

74

2

74

2

8.

37

1

55.5

1.5

107


7.. évfolyam: Tematikai egység rövid címe




Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben

10

-

Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

12

-

12

Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében Részekből egész Összefoglalás,ismétlés, rendszerezés Évfolyam óraszám összesen

10

-

10

10 11 21 74

-

10 11 21 74

8. évfolyam A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés évfolyam óraszám összesen

13 11

13 11

10

10 21.5 55.5

3 37

18.5 18,5

108



5-6-7-8. évfolyam

Ének-zene Évfolyam




5.

36

1

37

1

6.

36

1

37

1

7.

36

1

37

1

8.

36

1

37

1

109



Zenei reprodukció I. Éneklés Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Összefoglalás, ismétlés, gyakorlás Évfolyam összesen 6.évfolyam: Tematikai egység rövid címe




28

-

7

-

7

1 36

1

2 37




Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek

10

-

Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése

10

-

10

Zenei befogadás II. Zenehallgatás Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen

10

-

10

6 36

1

7 37

7.évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Zenei reprodukció I.




25

-

10

-

10

1 36

1

2 37

Éneklés Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen

110


8.évfolyam: Tematikai egység rövid címe




Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek

7

-

Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése

10

-

10

13

-

13

6 36

1

7 37

Zenei befogadás II. Zenehallgatás Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen

111



5. évfolyam

Erkölcstan Évfolyam




5.

36

1

37

1

112


5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Test és lélek Kapcsolat, barátság, szeretet Kortársi csoportok Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen 6.évfolyam: Tematikai egység rövid címe Társadalmi együttélés A technikai fejlődés hatásai A mindenséget kutató ember Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen



11 11 10 5 36

Kerettantervi óraszám 11 10 10 6 36

-

5 37

1

Helyi többletóraszám 1

Tematikai egység összes időkerete 11 11 10

Tematikai egység összes időkerete 11 10 10 6 37

113


Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény helyi tanterve 2013. 7-8. évfolyam

Fizika Évfolyam




7.

72

2

74

2

8.

36

1

55,5

1,5


Természettudományos vizsgálati módszerek Mozgások Energia Nyomás Hőtan Az összes óraszám 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Elektromosság, mágnesesség Optika, csillagászat,rendszerek, tudománytörténet, a Naprendszer Az összes óraszám



6

3

16 9 14 14 56

4 3 4 4 18



12 14

14 15,5

26

29.5


Tematikai egység összes időkerete 26 29,5 55,5

114



Magyar nyelv Évfolyam




5.

72

2

92,5

2,5

6.

72

2

111

3

7.

36

1

74

2

8.

72

2

92,5

2,5


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés




6

-

4 6 12 15 1

10,5 -

4 6 22,5 15 1

2 2

-

2 2

12 3

10

22 3

2

2 115


Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám 6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám 7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv állandósága és változása Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Beszédkészség, szóbeli szövegek

7

-

7

72

20,5

92,5




4

-

4 2 10 3 18 4

10 28 -

4 2 20 3 46 4

10 10

-

10 10

7

-

7

72


38

111


3

-

2 2 4 19 1 1 0 4

38 -

36

Kerettantervi óraszám 7

38


Tematikai egység összes időkerete 3 2 2 4 57 1 1 0 4 74



megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

2 2 9 29 2

20,5 -

2 2 9 49,5 2

3 2

-

3 2

7 1

-

7 1

1

-

1

7

-

7

72

20,5

92,5

Magyar irodalom Évfolyam




5.

72

2

74

2

6.

72

2

74

2

7.

72

2

74

2

8.

72

2

92,5

2,5


Mesék Szövegalkotás Petőfi Sándor: János vitéz Szövegalkotás Táj, szülőföld Szövegalkotás


Helyi többletóraszám 2 -

Tematikai egység összes időkerete 10 1 17 3 5 1 117


A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


Ballada Szövegalkotás Monda, rege Szövegalkotás Arany János: Toldi Szövegalkotás Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Egy korstílus – a romantika Nagyepikai alkotás– egy Jókai-regény és a romantikus korstílus

5

-

5

15

-

15

10

-

10

7

-

7

72

2

74



Tematikai egység összes időkerete 5 1 5 1 17 3 10 15 10

5 1 5 1 15 3 10 15 10

2 -

7

-

7

72

2

74




10

-

8 22

2

8 24

6 8

-

6 8 118


(regényelemzés) Drámai műfajok (egy komédia) A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Nagyepikai alkotás - regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

8 3

-

8 3

7

-

7

72

2

74




13

-

8 17

5,5

8 22,5

6

15

21

7

-

7

7

-

7

3

-

3

4

-

4

7

-

7

72

20,5

92,5

119


„Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni!”

Babits Mihály, részlet

120


Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI HELYI TANTERV 2013 Német nyelv Évfolyam





1.

--

--

--

--

2.

--

--

74

2

3.

--

--

74

2

4.

72

2

74

2

5.

108

3

111

3

6.

108

3

111

3

7.

108

3

111

3

8.

108

3

111

3

2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Bemutatkozás Otthon, országok Színek Számok Kérés kifejezése Mi ez? Iskola Ünnepek Állatok Fantázia és valóság: mesék Család Otthon Idő, naptár Napirend Gyakorlás, barkácsolás, bemutató óra

Évfolyam összesen



--

4 3 4 5 2 6 5 4 6 6 6 6 6 4 7 74

Tematikai egység összes időkerete 4 3 4 5 2 6 5 4 6 6 6 6 6 4 7 74 121




Iskola Ünnepek Időjárás, idő Cselekvések Test, testrészek Egészség, betegség Étkezés Vásárlás, bevásárlás Öltözködés Utazás, közlekedés Fantázia és valóság: mesék

--

Ismétlés, gyakorlás, barkácsolás

Évfolyam összesen

4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő Természet, állatok Összefoglalás, gyakorlás Évfolyam összesen


Kerettantervi óraszám 7 7 7 7 7 7 8 8 7 7 72

5 4 4 8 4 8 6 9 6 6 6 8 74


Tematikai egység összes időkerete 5 4 4 8 4 8 6 9 6 6 6 8 74

Tematikai egység összes időkerete 7 7 7 7 7 7 8 8 7 9 74

122


5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és hagyományok Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Egészséges életmód Összefoglalás, gyakorlás

Évfolyam összesen

6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Egészséges életmód Összefoglalás, gyakorlás, szintfelmérés

Évfolyam összesen

Kerettantervi óraszám 8 8 8 7 7 8 8 7 6 8 8 6 8 11 108




Tematikai egység összes időkerete 8 8 8 7 7 8 8 7 6 8 8 6 8 14 111


123


7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Idő, időjárás Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Egészséges életmód Földünk és a világűr Összefoglalás, gyakorlás

Évfolyam összesen 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Étkezés Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő Természet, állatok Város, bevásárlás Utazás, pihenés Zene, művészetek Környezetünk védelme Egészséges életmód Tudomány, technika Múltunk és jövőnk Média, kommunikáció Összefoglalás, gyakorlás

Évfolyam összesen

Kerettantervi óraszám 8 8 8 8 8 8 7 6 7 6 4 5 8 6 11 108

Kerettantervi óraszám 7 7 7 7 7 7 7 6 6 6 4 4 7 6 5 4 11 108



Tematikai egység összes időkerete 8 8 8 8 8 8 7 6 7 6 4 5 8 6 14 111

Tematikai egység összes időkerete 7 7 7 7 7 7 7 6 6 6 4 4 7 6 5 4 14 111

124



Történelem Évfolyam




5.

72

2

74

2

6.

72

2

92,5

2,5

7.

72

2

74

2

8.

72

2

74

2


Az emberiség őskora. Egyiptom, ókori Kelet kultúrája,öröksége. Ószövetségi történetek Az ókori görög, római világ, Újszövetségi történetek A középkori Európa világa: Ny-i és K-i keresztény államiság, Az iszlám és kultúrája, A középkori élet színterei, A középkor kultúrája A magyarság történetének kezdetei, vándorlás, honfoglalás Az Árpádok kora Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret




12

-

23

-

23

14

-

14

16

7

16

2

2

125


Az összes óraszám


A Magyar Királyság virágkora (XIV.-XVI. sz.) A világ és Európa a kora újkorban. földrajzi felfedezések, reformációellenreformáció, felvilágosodás eszméi, európai hatalmak és gyarmatok Magyarország a kora újkorban: A három részre szakadt ország, Erdélyi Fejedelemség, Habsburg –ellenes küzdelmek, A XVIII. sz. új etnikai térképe, nemzetiségek A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon: Nagy francia forradalom, A terror, Napóleon, Az ipari forradalom,A magyar reformkor képviselői, A forr. és sz.harc eredményei, kiemelkedő alakjai, nemzetiségek a sz.harcban Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

72


2

74


13

-


14

-

14

18

-

18

20

-

20

7

20,5

27,5

72

20,5

92,5

126



A nemzetállamok kora, a gazdasági élet új jelenségei, Polgárháború a USAban, Önkényuralom és kiegyezés, a dualizmus kora Magyarországon, Nemzetiségek, vallási, etnikai kisebbségek, helyzete, szerepe, jogai A nagyhatalmak versengése és az első világháború jellemzői és következményei Európában és hazánkban Európa és a világ a két háború között Diktatúrák, diktátorok Magyarország a két világháború között A Horthy-korszak jellemzői, Trianon, A trianoni határon túli magyarság sorsa A második világháború jellemzői, következményei, Magyarország a II. világháborúban A holokauszt, Roma/cigány népirtás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám




8

-

12

-

12

8

-

8

11

-

11

14

-

14

12

-

12

7

2

9

72

2

74

127



Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése, a 3. világ, a modern Izrael állam Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon, a szomszédos országokban élő magyarság sorsa, A magyarországi nemzetiségek, kisebbségek, a roma/cigány népesség Társadalmi szabályok Állampolgári alapismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Háztartási és családi gazdálkodás Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság A médiamodellek és intézmények A média társadalmi szerepe, használata Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám Hon- és népismeret 5. évfolyam




6

-

8

-

8

6

-

6

8 6

-

8 6

5

-

5

-

3 5 5 5 3

-

3 5 5 5 3

3 2

-

3 2

7

2

9

72

2

74

128


Tematikai egység Az én világom 1. Az én világom 2. Találkozás a múlttal 1. Találkozás a múlttal 2. Jeles napok Néprajz Összesen

Kerettantervi óraszám 2 óra 2 óra 5 óra

Helyi többletóraszám Tematikai egység összes időkerete 2 óra 2 óra 5 óra

6 óra 12 óra 5 óra 32 óra

6 óra 5 óra 5 óra

17 óra 5 óra 37 óra

129


Az INFORMATIKA tantárgy helyi tanterve 4-8. osztály számára Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI

Készült: Bakonycsernye, 2013.03.03.

130


Az informatika tantárgy kerettantervi óraszámai (4-8. osztály) Az informatika tananyag oktatását 6 db témakörben jelöli meg a NAT. Ezen belül a mellékelt táblázatban szerepel az általam tervezett kerettantervi óraszám a különböző ajánlások figyelembevételével. Új témakört nem tettem bele, a 10%-os keretet kizárólag gyakorlásra fordítottam, mert az eredeti tervezetben nem találtam elegendőnek. (mégiscsak gyakorlati tantárgy az informatika, s nem lehet minden órán új anyagot venni) A Könyvtári informatika témakört továbbra is a magyar irodalom tantárgy keretében képzelem el, az 1-1 óra csak a minimális ismeretanyag közléséhez kell. Az itt felszabadult pár óra az Alkalmazói ismeretek témakörbe lett beépítve. Témakörök

4. osztály

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

1. Informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek

6 óra 12 óra 6

7 óra 12 óra 8

4 óra 10 óra 6

8 óra 9 óra 6

4 óra 16 óra 4

6

4

4

3

12

8 óra

11 óra

10 óra

8 óra

8 óra

3

4

3

4

3

3 2 5 óra 2

5 2 3 óra 1

4 3 8 óra 2

2 2 8 óra 3

3 2 4 óra 2

1

2

3

3

2

2 5 óra 2

3 óra 2

3 4 óra 2

2 3 óra 1

4 óra 2

3

1

2

2

2

6. Könyvtári informatika

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Összesen:

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése

4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika

5. Információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

131


Matematika

Évfolyam





5.

144

4

166,5

4,5

6.

108

3

148

4

7.

108

3

148

4

8.

108

3

148

4




3+folyamatos

78 9 38 6 10 144

-

22,5 22,5


78 9 38 6 32,5 166,5 132



7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen 8 . évfolyam: Tematikai egység rövid címe Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, mérések Statisztika, valószínűség Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen



3+folyamatos

-

62 9 18 6 10 108

40 40



8+folyamatos

-

42 10 33 6 9 108

40 40

Kerettantervi óraszám 10+folyamatos

33 15 32 7 11 108


62 9 18 6 50 148


42 10 33 6 49 148

Tematikai egység összes időkerete


40 40

10+folyamatos

33 15 32 7 51 148 133


Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény helyi tanterve 2013. 5-7. évfolyam: technika Évfolyam




5.

32

1

37

1

6.

32

1

37

1

7.

32

1

37

1


Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám 6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Ételkészítés Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Közlekedés Összefoglalásra, gyakorlásra,



7 8

-

14

-

3


14 3

5 32


5

5 37


7 8

-

14

-

3


5

5 134


ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám


A háztartás és a közszolgáltatások Közlekedés Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezet megismerése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

32

5

37



10 6 8

-

8

-

8

5

5

5

37

32


135


Természetismeret

Évfolyam




5.

72

2

74

2

6.

72

2

74

2


Élet a kertben Állatok a házban és a ház körül Alföldi tájakon (Hazai tájak élővilága címmel egyes témakörök) Állandóság és változás környezetünkben Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem Felszíni és felszín alatti vizek Hegyvidékek, dombvidékek A természet és a társadalom kölcsönhatásai Ismétlés, gyakorlás, rendszerezés Évfolyam összesen:


Alföldi tájakon Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem Hegyvidékek, dombvidékek Az erdő életközössége




12 8 6

-

9

-

9

5

-

5

7 7 5 6

-

7 7 5 6

65

9 9

9 74



4 5

-

4 6 12

-



Vizek, vízpartok élővilága Kölcsönhatások és energia vizsgálata Az ember szervezete és egészsége Évfolyam összesen:

12 8 14 65

9 9

12 8 23 74

Földrajz

Évfolyam




7.

36

1

55,5

1,5

8.

72

2

74

2


A szilárd Föld anyagai és folyamatai A földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Ismétlés, gyakorlás, rendszerezés Évfolyam összesen: 8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe

Ázsia földrajza Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Európa általános földrajza Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet- és Közép-Európa földrajza A Kárpát-medencevidék földrajza A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalomföldrajza Ismétlés, rendszerezés, gyakorlás Évfolyam összesen:



Helyi többletóraszám 19,5 19,5


Tematikai egység összes időkerete 8 7 5 14 21,5 55,5


10 4

-

5 5 6 7 5 6

-

5 5 6 7 5 6

5

-

5

10 2 65

9 9

10 11 74 137



5-6. évfolyam

Természetismeret Évfolyam




5.

72

2

74

2

6.

72

2

74

2

138


5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg Élet a kertben Állatok a házban és a ház körül Kölcsönhatások és energia vizsgálata Tájékozódás a valóságban és a térképen A Föld és a Világegyetem A Föld és a Világegyetem Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen 6.évfolyam: Tematikai egység rövid címe Vizek, vízpartok élővilága Alföldi tájakon Hegyvidékek, dombvidékek Az erdő életközössége A természet és társadalom kölcsönhatásai Az ember szervezete és egészsége Összefoglalás, gyakorlás, ismétlés Évfolyam összesen



9

-

12 8 8

-


10

10

11 8 6 72

11 8 8 74


2 2


11 10 11 12 6 14 8 72

-

2 2

Tematikai egység összes időkerete 11 10 11 12 6 14 10 74

139


Testnevelés

Évfolyam




5.

180

5

185

5

6.

180

5

185

5

7.

180

5

185

5

8.

180

5

185

5


Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű gyakorlatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdő sportok Évi összes óraszám



Tematikai egység összes időkerete 18+2

18+2

-

18+2

-

18+2

35+5

-

35+5

20+5 29+3 23+1 19 180

5 5

20+5 29+3 23+1 19 185

140



Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű gyakorlatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladtatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdő sportok Évi összes óraszám


Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Évi összes óraszám




18+2

-

18+2

-

18+2

35+5

-

35+5

20+5 29+3 23+1 19 180

5 5

20+5 29+3 23+1 19 185



Kerettantervi óraszám 17+3

-

18

-

18

35+5

-

35+5

23+2 29+3 22 23 180

5 5

23+2 29+3 22 23 185

141



Természetes és nem természetes mozgásformák Úszás és úszó jellegű feladatok Sportjátékok Atlétikai jellegű feladatok Torna jellegű feladatok Alternatív környezetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok Évi összes óraszám




17+3

-

18

-

18

35+5

-

35+5

22+3 28+4 22 23 180

5 5

22+3 28+4 22 23 185

142


Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI HELYI TANTERV 2013 Angol nyelv Évfolyam





1.

--

--

--

--

2.

--

--

74

2

3.

--

--

74

2

4.

72

2

74

2

5.

108

3

111

3

6.

108

3

111

3

7.

108

3

111

3

8.

108

3

111

3

2. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Bemutatkozás Birtoklás Színek Számok Kérés kifejezése Mi ez? Iskola Ünnepek Állatok Fantázia és valóság: mesék Család Otthon Mondókák Napirend Gyakorlás, barkácsolás, bemutató óra

Évfolyam összesen



--

4 3 4 5 2 6 5 4 6 6 6 6 6 4 7 74

Tematikai egység összes időkerete 4 3 4 5 2 6 5 4 6 6 6 6 6 4 7 74 143




Iskola Ünnepek Állatok Cselekvések Test, testrészek Versek, énekek Étkezés Vásárlás, bevásárlás Öltözködés Utazás, közlekedés Fantázia és valóság: mesék

--

Ismétlés, gyakorlás, barkácsolás

Évfolyam összesen

4. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Étkezés Idő, időjárás Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő Természet, állatok Összefoglalás, gyakorlás Évfolyam összesen



5 4 4 8 4 8 6 9 6 6 6 8 74


Tematikai egység összes időkerete 5 4 4 8 4 8 6 9 6 6 6 8 74


144


5. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Étkezés Országok Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és hagyományok Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Óra, naptár Összefoglalás, gyakorlás

Évfolyam összesen

6. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Egészséges életmód Összefoglalás, gyakorlás, szintfelmérés

Évfolyam összesen

Kerettantervi óraszám 8 8 8 7 7 8 8 7 6 8 8 6 8 11 108




Tematikai egység összes időkerete 8 8 8 7 7 8 8 7 6 8 8 6 8 14 111


145


7. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Idő, időjárás Sport Iskola, barátok Szabadidő, szórakozás Természet, állatok Ünnepek és szokások Város, bevásárlás Utazás, pihenés Fantázia és valóság Zene, művészetek Egészség, betegség Földünk és a világűr Összefoglalás, gyakorlás

Évfolyam összesen

8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Család Otthon Étkezés Öltözködés Sport Iskola, barátok Szabadidő Természet, állatok Város, bevásárlás Utazás, pihenés Zene, művészetek Környezetünk védelme Egészséges életmód Tudomány, technika Múltunk és jövőnk Média, kommunikáció Összefoglalás, gyakorlás

Évfolyam összesen

Kerettantervi óraszám 8 8 8 8 8 8 7 6 7 6 4 5 8 6 11 108

Kerettantervi óraszám 7 7 7 7 7 7 7 6 6 6 4 4 7 6 5 4 11 108



Tematikai egység összes időkerete 8 8 8 8 8 8 7 6 7 6 4 5 8 6 14 111

Tematikai egység összes időkerete 7 7 7 7 7 7 7 6 6 6 4 4 7 6 5 4 14 111

146

Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI. Pedagógiai programja

Recommend Documents