A BAKONYCSERNYEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

- Bakonycsernyei Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja

A BAKONYCSERNYEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOM

1


2

BEVEZETŐ

2

ISKOLÁNKRÓL 4 A.)

NEVELÉSI PROGRAM 5 I. Pedagógiai alapelveink 5 II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 8 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 12 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 13 V. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak 14 megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák 14 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 15 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 17 4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése 17 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 18 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 19 7. A szociális hátrányok enyhítése 19 8. Integrált nevelés, oktatás 20 VI. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

VI

21 VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 33 VIII. Az otthoni készüléshez előírt házi feladatok meghatározása 35 IX. Az iskolai írásbeli beszámoltatás 35 X.

A

tanulók

fizikai

állapotának

mérése

37 B.) I.

HELYI TANTERV 45 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények 46 Kulcskompetenciák

49 Kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló feladatok, megoldási módok 62 II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 65 III. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 66 IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 67 V. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 68 C.)

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB 75 INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata III. A pedagógiai program módosítása IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

75 75 76 76


3

D.)

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

77

E.)

MELLÉKLETEK

78

A Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAM- ja, melyet az iskola nevelőtestülete ...................... év ........................ hó ....................... napján fogadott el.

Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)


4

ISKOLÁNKRÓL - Bevezető Az iskola hivatalos elnevezése: Bakonycsernyei általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény . Tagiskola nélküli központi intézmény Az iskola fenntartója: Móri Többcélú Kistérségi Társulás. Telephely: 8056 Bakonycsernye, Rákóczi utca 37 OM azonosító: 201028 Beiskolázási körzet: Bakonycsernye, Mecsér, Szápár. (Balinka,) A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének, és zenei műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik zeneiskolai tagozattal. Iskolánk külön foglalkozik a tanulási és magatartás zavaros tanulók felzárkóztatásával, egyéni fejlesztésével. Bakonycsernyén, Mecséren és Szápáron élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik, ezért segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egyetlen bakonycsernyei tanuló se induljon hátrányos helyzetből a továbbtanulásnak. Bakonycsernyén 1985 óta működik a zeneiskola. Először a móri Zeneiskola kihelyezett tagozataként, 1998 óta az általános iskolával közös intézményként. Feladatunknak tekintjük a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltését, a zenei ízlés formálását, a hangszeres tanulást, és az ehhez szükséges zeneelméleti alapismeretek elsajátítását. A zenei nevelés területén érvényesek Kodály Zoltán sokszor hangoztatott gondolatai. Kodály zenét művelő, zenét élvező és értő magyar közönséget akart művelni, ezért tartotta szükségesnek a zenei nevelést már kisgyermekkortól kezdeni, és folytatni egészen a felnőtté válásig.


A.)

5

NEVELÉSI PROGRAM

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Bakonycsernyei Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • partnereink számára dokumentumaink hozzáférhetőek,, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: ∗ tanuló és tanuló, ∗ tanuló és nevelő, ∗ szülő és nevelő, ∗ nevelő és nevelő között. 2. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit,kompetenciáit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, • iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét , világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű, komplex fejlesztésében látjuk,

- Bakonycsernyei Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja •

• •

• • •

• • •

6

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, kognitív (tudásszerző) kompetenciájuk fejlődjön szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, szociális kompetencia fejlesztése segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti és nemzetiségi kultúra történelem eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a nemzetiségi közösség, a szülőföld iránti szeretetet. Lakóhelyünk történetének megismertetésével, még jobban kötődjenek a szülőföldhöz, a szűkebb pátriához . Önismeret fejlesztése, közösségtudat fejlesztése Kiemelten kezeljük az egészséges életmódra, a sport szeretetére való nevelést, valamint a zenei nevelést. Önálló életvezetési képesség kialakítása

3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint partnereink, • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. • A projektoktatás keretein belül lakóhelyünk történtével, földrajzi környezetével, mindennapjaival kapcsolatos témákat dolgozunk fel. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és azok alkotó, kreatív megoldására, • gyakorlatias, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • becsüli a tudást,


• • • • •

• •

• • •

• • • • • • • • • • • •

•

7

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: ∗ nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, ∗ a természet, a környezet értékeit, ∗ más népek értékeit, hagyományait, ∗ az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szereti szüleit, nevelőit, társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, elfogadja a másságot szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. fogékony a művészetek (zeneművészet) iránt.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.


8

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI a.) Általános iskola: Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt

fejlesztési

feladataink

a

kulcskompetenciákra

épülnek.

Összekötik

a

műveltségterületek fejlesztési feladatait. Az alábbi kiemelt fejlesztési feladatokat határozzuk meg a NAT alapján: • Énkép, önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra •

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

• Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, tanulás tanítása (kognitív kompetencia) • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Intézményünkben mindezek úgy valósulhatnak meg, hogy teret engedünk a színes, sokoldalú iskolai életnek: a tanulás mellett a játéknak, a munkának.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.


9

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. Európai Uniós tagságunkból eredő jogok, lehetőségek, kötelességek ismerete.

b.) A zeneiskolai tagozat céljai: 1. az általános iskola, a család, a környezet személyiségformáló tevékenységének kiegészítése, 2. a tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, esztétikai kultúrájának a megalapozása, 3. a tanulók zenei készségének, képességeinek fejlesztése, zenei műveltségük megalapozása, 4. a növendékek felkészítése szabad idejük hasznos eltöltésére, / zenekar, amatőr együttes, stb./ 5. az arra alkalmas, kiemelkedő képességű tanulók felkészítése a szakirányú továbbtanulásra, 6. az egyetemes kultúra, az európai műveltség, nemzeti, népi hagyományok, értékmegőrzés. 7. énekkar működtetése 8. együttműködés a Móri Ifjúsági Fúvószenekarral 9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Ennek érdekében feladataink: - az életkori sajátosságokat figyelembe véve a zenei ismeretek megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség megalapozása,

- Bakonycsernyei Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja -

-

-

10

a zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, előadói és manuális készség,) a zenei műszavak jelentésének megismertetése, főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak nagy egyéniségeinek, népünk zenéjének megismertetése, zenehallgatással, értékes zeneművek tanulásával a zenei memória, fantázia, kreativitás fejlesztése, az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása, a társművészetek iránti fogékonyság fejlesztése, a növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony munkára nevelése.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 1.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3.

Közvetlen módszerek - Ösztönzés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Követelés. -Ellenőrzés. -Értékelés

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.


11

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú iskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. •


12

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. a. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése 2. A tanulók értelmi nevelése. a. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Kognitív kompetencia fejlesztése 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. a. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése Szociális és életviteli kompetencia fejlesztése . 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. a. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése 5. A tanulók akarati nevelése. a. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése

6. A tanulók nemzeti nevelése.


13

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti-nemzetiségi hagyományok, a nemzeti-nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése Kommunikációs kompetencia fejlesztése 7. A tanulók állampolgári nevelése. a. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése 8. A tanulók munkára nevelése. a. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, segítése. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes -


14

személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. V.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak Alkalmazzák a kooperatív tanulásszervezési módszereit.

- Bakonycsernyei Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja •

•

•

15

Az 2-8. évfolyamon az idegen nyelvek tanítása - angol, német - az átmeneti időszakban évfolyamonként osztálybontással folyik. Felsőbb évfolyamokon az idegen nyelvi órákat lehetőség szerint bevonjuk a tantárgytömbösítésbe. A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozásra fejlesztő pedagógust alkalmaz az iskola.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a.)

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

b.)

Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, 5-8. osztályokban tanulószoba működik. .

c.)

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

d.)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

e.) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja- lehetőleg- az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.


16

f.)

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g.) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h.) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i. ) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l.)

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

m. ) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. n.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.


17

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • • • • •

• • • • •

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, gyermekvédelmi felelős Fejlesztő pedagógus.

4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának lehetőségei: •

• • • • • •

• • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése, második osztálytól a csoportbontásos idegen nyelv tanulása, lehetőség szerint nívócsoportokban

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:


• • • •

18

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • a napközis és a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetőségek, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 6. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;


• • • • • • •

19

a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. fejlesztő pedagógus az adott tanuló azon részképességeinek erősítését végzi, ami őt akadályozza egy jobb tanulmányi eredmény elérésére.

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: •

• • • • • • •

• • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

8. Integrált nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk.. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása.


20

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe kell venni a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervek készítése. c), a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívák keresése, e) alkalmazkodás eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, differenciálás f) együttműködés szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásainak, javaslatainak beépítése a pedagógiai folyamatokba, A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeutával való együttműködés, g) gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazása.

VI. Egészségnevelési és környezeti nevelési program

„ Az egészségesebb gyerek jobban tanul, az egészségesebb tanár jobban tanít”


21

Peter Wijsma

1. Alapok

1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Bakonycsernyei Ált. Iskola és Zeneiskola Pedagógiai Programja

22

Bevezető Az egészséges életmód és az egészséges környezet iránti igény napjainkban egyre nő. Az igény jogos, hiszen mindennapjainkat egyre inkább megkeserítik a nem megfelelő életmód és a káros környezeti hatások által kiváltott tényezők. Az allergiás, és daganatos betegségek száma fokozatosan nő, az átlag életkor alacsony, a szenvedély betegek száma fokozatosan emelkedik. E kedvezőtlen jelenségeket csak cépltudatos nevelőmunkával, a környezeti ártalmak megszüntetésével, az egészséges életmóddal lehet csökkenteni. A megelőzési szándék miatt nő a szükséges tennivalók száma. A megelőzés akkor igazán hatékony, ha minél több lehetséges károsodást tart szem előtt. Ezért minden fajta megelőző tevékenységre jellemző a feladatok, eljárások nagy száma. A WHO így határozza meg az egészségvédelem és egészségnevelés fogalmát: „Az egészségvédelem az egészségnevelés és mindazon egyéb tevékenységek kombinációja, melyeket az iskola az egészség védelme és javítása érdekében megvalósít. Az iskola olyan ’gondoskodó közösség’, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet.„ 1.2. Helyzetkép 1. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Bakonycsernye, és így iskolánk a Bakony DK-i lejtőinél helyezkedik el csodálatos természeti környezetben. A Gaja völgye, a közeli Kisgyón kedvelt kirándulóhely. Hosszú szalagtelepülés nagy átmenő forgalommal. A hosszan elnyúló főutca keskeny, kicsi a hely a járdák kialakítására, sok esetben a gyalogos forgalom az úttesten bonyolódik le. Tanulóink egy része busszal, jó időben pedig kerékpárral jár iskolába. A településen kevés a park, a játszótér. Lakói túlnyomórészt szlovák betelepültek leszármazottai. Az elmúlt évtizedekben a bányászat (Balinkabánya) biztos megélhetést biztosított az itt élők számára. A bányászat megszűnésével a környező ipari parkokba (Mór, Székesfehérvár) települt multinacionális cégek foglalkoztatják a község lakóinak nagy részét. Sokan találnak munkát az erdészetnél is. A megélhetési problémák miatt a tanulók többségének mindkét szülője több műszakban dolgozik, ezért kevés idejük marad a gyermeknevelésre. A tanulóink többsége tisztán, jól öltözötten ját az iskolába

2. Belső: az iskola

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Pedagógiai Programja

•

23

Előélet, hagyományok: Mivel településünk nagyon szép természeti környezetben helyezkedik el, ezért a táj, az erdő szeretete beleívódott az itt élő emberek életébe. Gyakoriak a közeli erdőbe a kirándulások (családi, osztály, baráti) Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkezik a hulladék-gyűjtésben (papír, vas), résztveszünk minden évben a falu takarításában, szépítésében. Eddig is rendelkeztünk egészség és környezetnevelési programmal. Részt vettünk az erdészettel közösen erdőszélek lomtalanítási akciójában. Az iskolában természetvédő szakkör működik.

• Épület és berendezése: - Az épületet felépítő anyagok - Az iskola világítása korszerű, fűtése, környezetbarát gázfűtés. Az épület többszöri hozzáépítéssel nyerte el jelenlegi nagyságát. Kézilabda pálya méretű tornacsarnokkal rendelkezünk. A tantermek nagysága, fényviszonya megfelelő. A nyilászárók elavultak, cserérére szorulnak. A folyosók keskenyek, nincs megfelelő nagyságú közösségi terem. - Mosdók viszonyai: megfelelő a mennyisége, állaga, és higiéniás viszonyai - Barátságos az iskola épülete, a gyerekeknek jó érzés bemenni (pl. folyosókon van dekoráció, vannak faliújságok, tablók, növények, stb.) - Az iskola technikai felszereltsége szegényes, kevés az audiovizuális eszköz. 1.3. Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások • Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. • Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. • Irodai alkalmazottak: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, - munkavégzésük, életük legyen példamutató • Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. madárkalács készítés, saláták, gyümölcsteák készítése, terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtők megfelelő ürítése stb.) 2. Külső személyi erőforrások


24

• önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek, egyéb partnerek stb. 3. Anyagi források Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretek keretekbe építünk be a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja. Ezért fontos • Állami források: OM pályázatai, közös pályázat, pl. erdei iskolák támogatása. • Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, magánalapítványi, EU-s támogatások • Magánforrások: alapítvány, szponzorok • Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel, megtakarítások, vállalkozások stb.

2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok • természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • helyi értékek és problémák feltérképezése • helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) • lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) • hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken • azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken • a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése • legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése • az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése • mindennapi testedzés: - testnevelésórák, - napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok, mint lehetőség

Környezeti nevelés: Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom

Célok:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Közlekedési biztonság növelése - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása


Zaj

A kerékpáros és gyalogos közl. segítése Csökkentés

25

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló - biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése

- fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás Szemét és lom Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Kevés játszótér A gyerekek - újabb játszóterek mozgásigényének - az iskolai játszóudvar kialakítása, kielégítése Az iskolabelső Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élősarkok, a mellék-helyiségekben szappan, WC papír - szemetelés, szándékos rongálás megszüntetése, - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása - váltócipő használata Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése (tornaterem) Világítás Egészséges, - takarékoskodás az energiával takarékos Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása Csatorna A csatorna - biológiai lebontók alkalmazása karbantartása - ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Udvar Biztonságos aljzat - sport-és játszóudvar kialakítása - virágok, bokrok, fák telepítése. Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video és eszközellátottsága élményszámítógép központúságának - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőnövelése, az anyagok esztétikai érzék - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai fejlesztése – eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, egészséges könyvtár, mediatár személyiség


26

Egészségnevelés: Személyi higiénia

Környezeti higiénia Táplálkozás

Tanulás Egészséges felnőtt élet Elsősegélynyújtás , Balesetvédelem Drogprevenció

Célok: Tiszta, ápolt tanulói személyiség

Tiszta, rendezett környezet, Egészséges, vitamindús, megfelelő kalória, fehérje bevitel

Helyes tanulási szokások kialakítása Anya, apa szerep, Csecsemő ápolás, Gyerek nevelés Az élet védelmére való nevelés, Káros szokások megelőzése,

Testedzés, testnevelés A testmozgás megszerettetése,

Tevékenység, feladat: - fogápolás, iskola fogorvosi szolgálat, - rendszeres tisztálkodás, fürdés, - hajápolás, hajélőskődők elleni küzdelem(védőnői ellenőrzések, otthoni ellenőrzés), - tiszta fehérnemű, testnevelés órákon tornafelszerelés.

-

kulturált étkezési szokások kialakítása (napközi, gyak, foglalkozás),

-

-

elhízás, fogyókúra veszélyei, szórakozás, tanulás aránya, helyes napirend kialakukása, megfelelő megvilágítás harmónikus családi életre nevelés, csecsemőápolási szakkör balesetvédelmi oktatás, legfontosabb elsősegélynyújtási technikák dohányzás, italozás, kábítószer fogyasztás elleni küzdelem,

-

mindennapi sportolási lehetőség biztosítása, - Tömegsport, DSK Előadások, kirándulás, egészségnap szervezése

Témahét: Egészséges Helyes napirend, életmód táplálkozás, szabadidő tartalmas eltöltése Környezetvédelmi Környezetvédelem Kutatómunka, interaktív előadások, filmvetítés, program Energiakirándulás takarékosság Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért


27

felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. 2.2. Konkrét célok és feladatok • A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. • Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. • Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. • Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. • Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. •

A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.


28

• A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében (ez iskolánkban egy speciális tantárgy). • Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy (ez iskolánkban egy speciális tantárgy, mely nem egyezik meg a kerettantervben szereplő 5-6. osztályban tanítandó tantárggyal, de holisztikus jellege van) keretében. • Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. • A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek munkájába. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet • hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve • nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési és az egészségnevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekedünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is.

Témák és osztályok Közlekedés biztonsága Egészséges táplálkozás Arc higiéniája TOTO Gyümölcstál készítés Test higiéniája Terhesség Öltözködés ízléstana Hajápolás

1. x x x x x

2. x x x x x

3. x x x x x

x

x

x

4. 5. 6. x x x x x x x x x x x x x x

x

x x

x

x

x

x x

7. 8. x x x x

x x x x x

x x x x x


Elsősegélynyújtás Első nőgyógyászati vizsgálat Természetjárás Fogápolás Veszélyes anyagok ismertetése Fertőző betegségek Szenvedélybetegségek Védekezés a nem kívánt terhesség ellen Barátaink az állatok, együttélés szabályai

x x x x

x x x x

29

x x x x

x x x x

x x x x x

x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x x x x x x x x x

Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: • Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Nem a tanteremben tartott óra: Iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart. 3.2. Tanórán kívüli lehetőségek: - szakkör - gyűjtőmunka - diákkonferencia - fórum - vetélkedő - nyári tábor - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - múzeum, állatkert látogatása - pályázatokon való részvétel - madárbarát kert - hulladékgyűjtés - nemzetközi projektek (BIESEL, savas eső)


30

4. Taneszközök •

• • • • •

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

5. AZ ISKOLA ÉLETVITELE Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. • Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Nálunk az iskolában nagyon sok tanár jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód és a példánkat követő gyerekek számára sem veszélyforrás. • Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. • Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, tanulószoba. Iskolánkban a napközi ideje általában 3 óra, ebből 1 óra tanulás, 1 óra szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, 1 óra pedig olyan szabadfoglalkozás, amikor különböző helyszínekből a gyerekek választhatnak. A helyszíneken egy-két pedagógus foglalkozik velük. A következő helyszínek vannak: kézműves foglalkozás, sport, séta, csoportos és ügyességi játékok, videofilm-vetítés, csendes sarok, ahol beszélgetni, társasozni, sakkozni stb. lehet. 6. Kommunikáció 1. Iskolán belül • Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések,iskolai honlap • Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, iskolai honlap •

Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, iskolai honlap

•

Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások. iskolai honlap

•

Iskola–partnerek: évkönyv, nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. . iskolai honlap


31

2. Külső (helyi és országos média) • Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. • Országgal: TV, rádió, Internet.

7. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében • az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása • a szociális képességek alakulása • a beállítódások és értékorientáció fejlődése • a csoporthelyzet megismerése • a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében • a csoportviszonyok alakulása • a közvélemény, a morális gondolkodás változása • az informális kapcsolatrendszerek alakulása • a tevékenységrendszer megismerése 8. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: •

• • • • • • •

Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

Tantárgyak • A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése


32

• A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 9. Továbbképzések 1. Belső (helyi) • Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. • Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső • Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki. 10. Mellékletek 1. Települési környezetvédelmi program - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése. - „Egészséges életmód” témahét - Környezetvédelem moduláris program

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 1.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:


33

• az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, ∗ az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása ∗ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, ∗ az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, ∗ a helyi tanterv követelményeiről, ∗ az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, ∗ saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, ∗ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, ∗ az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, egyéni fejlesztő foglalkozások,. stb.)

d.) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. e.) Az új tanulásszervezési eljárások a szülők aktív részvételét feltételezik a tanulástanítás folyamatában segítő résztvevőként, előadóként is. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZMK-val.


34

VIII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

•

a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

•

csak olyan anyag adható fel (írásbeli, szóbeli), amelyet, vagy hozzá hasonlót már gyakoroltak,

•

az új anyaghoz kapcsolódó munkafüzeti feladatokat az órán kell kitölteni, és csak egy, két feladat adható fel otthoni kitöltésre,

•

az egyszerre kikérdezésre (szóról-szóra) kerülő anyag terjedelme egyik óráról a másikra ne legyen több tantárgyanként fél oldalnál, vagy két versszaknál.

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Pedagógiai Programja •

35

A tantárgytömbösített oktatásszervezés során hagyományos értelemben vett írásbeli házi feladat nem adható, a tanulók otthoni munkaként kutatómunkát, illetve a projekt kidolgozásával kapcsolatos feladatokat kapnak.

IX. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött súlya, szerepe. A tanulók tudásának ellenőrzésében nagy szerepe van –a szóbeli feleletek mellett- az írásbeli beszámoltatásnak. Fajtái: Témazáró dolgozatok Egy- két óra anyagára kiterjedő írásbeli számonkérések (röpdolgozatok). Az iskola kettőre korlátozza a témazáró dolgozatok naponkénti számát. Ennek jelzése a tanár részéről egy héttel korábban a naplóba beírással történik. A témazáró dolgozat megíratása előtt a tananyag nagyságától függően gyakorló órákat kell beiktatni. A szaktanár minden dolgozatot két hét alatt kijavít. Amennyiben a határidő bármely körülmény miatt csúszik, a tanuló eldöntheti, hogy kéri az adott érdemjegyet vagy sem. A tanulóknak a témazáró kiosztását követő egy héten belül lehetőséget kell biztosítani javító dolgozat megírására. A témazáróra kapott érdemjegyet pirossal kell a naplóba beírni, és két jegynek számít. A témazáró dolgozatok napi számát az osztályfőnök ellenőrzi. A röpdolgozatok napi számát az iskola nem szabályozza, terjedelme nem lehet több két oldalnál. Az írásbeli dolgozatok mellett lehetőséget kell biztosítani minden tanulónak a szóbeli felelésre is.


36

X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró-vonal (elugró-deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elru-


37

gaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47

1.43 1.45 1.48 1.51

1.47 1.50 1.53 1.56

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ

1.

2.

3.

M 1 2 3 4

0.97 1.00 1.03 1.06

1.08 1.11 1.14 1.17

1.17 1.20 1.23 1.26

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40


5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

2.

feladat:

1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

HASONFEKVÉSBŐL

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

38

1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

TÖRZSEMELÉS

1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

ÉS

LEENGEDÉS

FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam M 1 20 22 24 26 28 30 2 24 26 28 30 32 34 3 28 30 32 34 36 38 4 32 34 36 38 40 42

7.

8.

32 36 40 44

34 38 42 46


5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

39

46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam M 1 16 19 22 25 28 29 2 20 23 24 29 32 33 3 24 27 28 33 36 37 4 28 31 32 37 40 41 5 32 35 36 41 44 45 6 36 39 40 45 48 49 7 40 43 44 49 52 53 8 44 47 48 53 56 57 9 48 51 51 57 60 61 10 52 55 56 61 64 65 11 56 59 60 65 68 69 12 60 63 64 69 72 73 13 64 67 68 73 76 77 14 68 71 74 77 80 82 3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)


PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam M 1 25 28 31 34 36 38 2 30 33 36 39 41 43 3 35 38 41 44 46 48 4 40 43 46 49 51 53 5 45 48 51 54 56 58 6 50 53 56 59 61 63 7 55 58 61 64 66 68 8 60 63 66 69 71 73 9 65 68 71 74 76 78 10 70 73 76 79 81 83 11 75 78 81 84 86 88 12 80 83 86 89 91 93 13 85 88 91 94 96 98 14 90 93 96 98 100 102

40

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam M 1 20 23 26 29 32 34 2 25 28 31 34 36 38 3 30 33 36 39 41 43 4 35 38 41 44 46 48 5 40 43 46 49 51 53 6 45 48 51 54 56 58 7 50 53 56 59 61 63 8 55 58 61 64 66 68 9 60 63 66 69 71 73 10 65 68 71 74 76 78 11 70 73 76 79 81 83 12 75 78 81 84 86 88 13 80 83 86 89 91 93 14 85 88 91 94 96 98

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102


4.

feladat:

FEKVŐTÁMASZBAN

41

KARHAJLÍTÁS-

ÉS

NYÚJTÁS

FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam M 1 5 7 9 11 13 15 2 7 9 11 13 15 17 3 9 11 13 15 17 19 4 11 13 15 17 19 21 5 13 15 17 19 21 23 6 15 17 19 21 23 25 7 17 19 21 23 25 27 8 19 21 23 25 27 29 9 21 23 25 27 29 31 10 23 25 27 29 31 33 11 25 27 29 31 33 35 12 26 28 30 32 34 36 13 27 29 31 33 35 37 14 28 30 32 34 36 38

7.

8.

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. évfolyam M

8.


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

42

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

HELYI TANTERV I.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK,

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában „Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz.”


43

„Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.” Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére intézményi innovációs programot dolgoztunk ki. „Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.”

„Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól.” •

„Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő

egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.”

Tantestületünk fontosnak tartja a szakmai és módszertani megújulást, az új tanulásszervezési eljárások megismerését és alkalmazását. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: •

tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat);

•

legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia);

•

legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).


44

1.Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • •

•

TANÉV 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012

HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

1. 2. Bevezető szakasz H2004

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

3. Zeneiskolai óraterv:

HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003


45

Évfolyamok TANTÁRGY

ELŐKÉPZŐ 1.

Főtárgy

2.

TOVÁBBKÉPZŐ

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

2-6

(2)

Kötelező, vagy Kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen

ALAPFOK

2

(2)

A számok a foglalkozások számát jelölik. Az előképző osztályokat a növendékeknek nem kötelező végeznie. Kis előképzőt az óvodákkal (evangélikus) közösen szervezünk. A szolfézs tárgy főtantárgynak minősül, ameddig nem tanul hangszert is a növendék. Ha megkezdi hangszeres tanulmányait, akkor kötelező, illetve kötelezően választható tárggyá minősül át, a főtárgy a hangszer lesz.

3.1. Az évfolyamok száma: 2 előképző + 6 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam. Választható tanszakok: Billentyűs: - zongora, és szintetizátor, Fúvós: - fa, - és rézfúvós hangszerek, Szolfézs. 3.2.

A tanítási órák, foglalkozások száma és ideje hetente:

Főtantárgy: 2 x 30 perc egyéni, vagy 2 x 45 perc csoportos.

4. Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti valamennyi tanulót:


46

− egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, − másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Intézményünk kiemelkedően fontosnak tartja a kompetencia alapú oktatás bevezetését, ötvözését a hagyományos tanítási-tanulási módszerekkel.

A kompetencia alapú oktatás bevezetése Céljaink Az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozása

tevékenységek Gyakorlatközpontú tanítás-tanulás, az önálló ismeretszerzés

eszközök Tantárgytömbösítés Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

módszerek Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek Adaptív tanulásszervezés

Várt eredmény Sikeres pályaválaszt Helytálllás a középf intézményekben Kognitív


A tantestület módszertani kultúrájának fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése

technikáinak elsajátíttatása Továbbképzés Nevelési értekezlet

47

Motiválás Módszertani kiadványok, innovációk, jó gyakorlatok, Sulinet digitális tudásbázis tartalmai Sulinova adatbank programtantervei

Hospitálás Bemutató órák Nyílt napok

A tanulók képességeinek egyénre szabott komplex fejlesztése

Tantárgytömbösítés tevékenységközpontú Hatékony tanuló Műveltségterület pedagógiák eszközei megismerési tantárgyi bontás technikák, nélküli oktatása Kooperatív tanulás Tanulási követelmények differenciálása Az A BTM és SNI gyermekvédelem Integrált oktatás esélyegyenlőség ,HH és HHH eszközei, Habilitáció, érvényesítése tanulók kiszűrése, napközi rehabilitáció személyre szabott tanulószoba Egyéni fejlesztési megsegítése fejlesztő pedagógus tervek logopédus Inkluzív nevelés gyógypedagógus A digitális Digitális tartalmak Iskolai honlap Önálló ismeretszerzés írástudás és taneszközök Digitális tananyagok módszerei, elterjesztése használata a Sulinet IKT által támogatott tanórákon és az Sulinova adatbank tanulásszervezési otthoni Multimédia eszközök módok alkalmazása feladatokban

(tudásszerző)kompe fejlődik -az új módszerek és tanulásszervezési eljárások beépülése mindennapi munkáb -új típusú tanári attit alakul ki -az együttműködés ú szorosabb formái alakulnak ki a tantestületen belül Javuló egyéni teljesítmények, A kompetenciaméré eredményei javulnak

szociális kompetenc fejlődik ( empátia, egymásra figyelés, tolerancia) összetartó közössége jönnek létre

Az IKT eszközök é digitális tartalmak készség szintű alkalmazása

Céljaink megvalósításához az alábbi kompetencia területek fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt: • Matematikai logika • Szövegértés – szövegalkotás • Szociális és életviteli kompetencia nem feledkezve meg a kulcskompetenciák további erősítéséről. A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, beépítése a mindennapi tanítási-tanulási folyamatba az intézményi adottságainak és a tanulók szocio-kultúrális sajátosságainak figyelembevételével. Ennek során a képzésbe bevont pedagógusok vállalják a pedagógiai innováció bevezetését, valamint azt, hogy az új módszereket, eszközöket munkájukban alkalmazzák és az intézmény többi pedagógusával is megismertetik. (belső továbbképzés, hospitálások). A megvalósítás Tevékenységek

Felszerelések

Pedagógiai eljárások,

A tanulásszervezés


Eltérő tanulásszervezési módok: - témahét - projekt - moduláris program a kompetencia alapú oktatás eszközrendszere és programcsomagjai tantárgytömbösítés műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása IKT eszközök alkalmazása

48

módszerek Tanári és tanulói Alapmódszerek: tankönyvcsomagok, - beszélgetés segédletek - munkáltatás Multimédiás - egyéni feladatok taneszközök Munkaformák - páros munka - csoportmunka - játék - szerepjáték, drámajáték - vita, érvelés - kutatás - kooperatív módszerek - projektmódszer Óvoda –iskola átmenet (önálló intézményi innovációs program) Projektmunka (pedagógiai innováció: „ Lakóhelyünk Bakonycsernye” )

alapelvei - differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom és tanítási idő rugalmas kezelése -szociális készségek fejlesztése (szociális kompetencia) Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség Kreativitás Kommunikációs készségek Önismeret Önkifejezés Társismeret -motiváló módszerek alkalmazása Kooperatív módszer, projektmódszer, drámapedagógia

Moduláris program (pedagógiai innováció: Népi játékok) Témahét (pedagógiai innováció: „Egészséges életmód”)

A kompetencia alapú oktatás fenntartása KÖTELEZŐ ELEMEK Kompetencia csomagok bevezetése teljes lefedettséggel Matematika „A”

2010.-2011.

2011.-2012. 2012.-2013. 2013.-2014.

2014.-2015.

1.a 2.a 5.a

2.a 3.a 6.a

3.a 4.a 7.a

Szövegértésszövegalkotás „A”

2.b 3.b 4.a

3.b 4.b 5.a

4.b 5.b 6.a

5.a 6.a 1.a 1.évf. 1 tcs. 2. évf. 1 tcs. 6.b 7.b 8.a

4.a 5.a 8.a 1.évf. 1 tan.csop. 5.b 6.b 7.a


Szociális és Napközi életviteli 1 tan.csop. kompetencia „C” Moduláris program Napközi 3.évf. Témahét 1. évf. 3 hetet meghaladó 3. évf. projekt Tantárgytömbösítés 10% Műveltségterület 6.a tantárgyi bontás 6.b nélküli oktatása (Ember a természetben) Önálló intézményi 2. évf. innováció 4. évf. Óvoda iskola átmenet programja IKT 25%

49

1.évf. 1 tcs.

1.évf. 1 tcs. 2.évf. 1 tcs.

Napközi 1 tan.csop.



1.évf. 1tcs. 2. évf. 1 tcs. 3.évf. 1 tcs. Napközi 1 tan.csop.

Napközi 3.évf. 1. évf. 3.évf.


Napközi 3.évf. 1. évf. 3. évf.


15% 6.a

15% 6.a

15% 6.a 6.b

15% 6.a 6.b

2.évf. 4. évf.

2. évf. 4. évf.

2.évf. 4. évf.

2.évf. 4. évf.

25%

25%

25%

25%

( Amennyiben a kedvezményezettel szemben támasztott elvárások nem változnak.) 4.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben, és a szabadidős tevékenységekben. 4.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.


50

4.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó

folyamatokkal

kapcsolatban

magyarázatokat

adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 4.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 4.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában


51

használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 4.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS Elsajátítandó ismeretek A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló

Fejlesztendő készségek, képességek A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek

Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűd iránti motivációt feltételez,


tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

52

folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Egyes kulcskompetenciák,egy-egy műveltségterülethez (tantárgyhoz) hangsúlyosabban kapcsolhatók, mert több mód és lehetőség kínálkozik fejlesztésükre. Az ezekhez szükséges, elsajátítandó ismereteket, fejlesztendő készségeket és képességeket, kialakítandó attitűdöket a HELYI TANTERV megfelelő MŰVELTSÉGTERÜLETÉHEZ illesztve jelenítjük meg.

Kulcskompetencia: ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Magyar nyelv és irodalom Elsajátítandó ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális és írásbeli kommunikáció fő típusainak és stílusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek fő típusainak, a nonverbális kommunikációs eszközöknek az ismerete. A nyelv és a kommunikáció feltételhez kötött változásainak ismerete.

Fejlesztendő készségek, képességek Különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban képes kommunikálni a tényezők figyelembe vételével. Képes különféle típusú szövegeket megkülönböztetni, megkeresni, összegyűjteni, feldolgozni, megérteni. Képes saját érvek meggyőző megfogalmazására szóban és írásban. Képes komplex szövegek alkotására különféle segédeszközök használatával.

Kialakítandó attitűdök Az anyanyelvhez, az irodalomhoz, a kultúrák közötti kommunikációhoz való pozitív attitűd kialakítása. A konstruktív, kritikai párbeszéd folyatására, az esztétikus kifejezésmódra való törekvés elősegítése.


53

Kulcskompetencia: IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Műveltségterület (tantárgy): Német, angol nyelv Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek A szókincs, a funkcionális Szóbeli üzenetek megértése, nyelvtan, a kiejtés, a verbális beszélgetések kommunikáció különféle kezdeményezése, folytatása, típusainak (beszélgetés, lezárása. Szövegolvasás, interjú, stb.) ismerete. szövegértés, szövegalkotás az Az irodalmi és nem irodalmi egyén igényeinek szövegfajták (vers, újságcikk, megfelelően. Segédeszközök stb.) ismerete. használatával (jegyzetek, térképek, stb.) Nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek folytatása.

Kialakítandó attitűdök Általában a nyelvek és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Sokféleség tiszteletben tartása.

Kulcskompetencia: MATEMATIKAI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Matematika Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek Számok, mértékegységek, A matematikai kompetencia számtani alapműveletek alapelemeinek alkalmazása. biztos ismerete.  összeadás és kivonás A matematikai  szorzás és osztás kifejezésmódok alapvető  százalékok és törtek formáinak, a legfontosabb  mértékegységek geometriai és algebrai a mindennapi problémák tételeknek az ismerete. megoldásában: A matematika segítségével  háztartási költségvetés megválaszolható kérdésfajták  vásárlás ismerete és megértése.  utazás és szabadidő. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indoklásra, megérti a bizonyítást, a matematikai segédeszközöket tudja használni. Képes a matematikai képletek és jelek használatára, kritikai gondolkodásra.

Kialakítandó attitűdök Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapokban. Az igazság tisztelete. Törekvés a dolgok logikus okának keresésére, az állítások bizonyítékokkal való alátámasztására.


54

Kulcskompetencia: TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, Elsajátítandó ismeretek A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

Fejlesztendő készségek, képességek A természettudományos kompetenciabirtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

Kialakítandó attitűdök A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Kulcskompetencia: DIGITÁLIS KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Informatika, technika, médiaismeret Elsajátítandó ismeretek A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek

Fejlesztendő készségek, képességek A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését

Kialakítandó attitűdök Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az


értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, - kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kacsolódó etikai elveket.

és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

55

interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

Kulcskompetencia: SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Történelem, etika, tánc és dráma, egészségtan, testnevelés Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek A tanuló rendelkezzék saját E kompetencia alapja az a fizikai és mentális képesség, hogy különféle egészségére vonatkozó területeken hatékonyan ismeretekkel, megértse az tudjunk kommunikálni, egészséges életvitelnek ebben figyelembe vesszük és játszott meghatározó szerepét. megértjük a különböző A sikeres kapcsolatok és nézőpontokat, társadalmi részvétel tárgyalópartnereinkben érdekében ismerje és értse a bizalmat keltünk, és viselkedési és az általánosan empatikusak vagyunk. Ide elfogadott magatartási tartozik a stressz és a szabályokat, legyen frusztráció kezelése, a normatudata. Fontos az változások iránti egyénnel, a csoporttal, a fogékonyság. Az attitűdök munkaszervezettel, a nemek vonatkozásában az közti egyenlőséggel, a együttműködés, a

Kialakítandó attitűdök A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást


megkülönböztetésmentességgel , a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódjon az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá értse a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismertét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Ide tartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

56

megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását. (pl. a demokratikus elvek tiszteltben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Kulcskompetencia: KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA Műveltségterület (tantárgy): Etika, osztályfőnöki Elsajátítandó ismeretek Fejlesztendő készségek, Kialakítandó attitűdök képességek A szükséges ismeretek Olyan készségek, képességek A pozitív attitűdöt a egyrészt az egyén személyes, tartoznak ide, mint a tervezés, függetlenség, a kreativitás és


szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

57

az innováció jellemzi a személyes társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot,. Legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

Kulcskompetencia: ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Műveltségterület (tantárgy):Ének-zene, irodalom, vizuális kultúra, médiaismeret, tánc és dráma, testnevelés Elsajátítandó ismeretek Fejlesztendő készségek, Kialakítandó attitűdök képességek Az esztétikai-művészeti Olyan képességek tartoznak A pozitív attitűdök alapját a tudatosság és ide, mint művészi művészi kifejezés sokfélesége kifejezőképesség feltételezi a önkifejezés, műalkotások és iránti nyitottság és az helyi, a nemzeti, az európai és előadások elemzése, saját esztétikai érzék fejlesztésére az egyetemes kulturális nézőpont összevetése mások való hajlandóság képezi. A örökségnek, valamint az véleményével, a kulturális nyitottság, az érdeklődés, a egyénnek, közösségeinek a tevékenységben rejlő fogékonyság fejleszti a világban elfoglalt helyének a gazdasági lehetőségek kreativitást és az arra való tudatosítását, a főbb felismerése és kiaknázása. készséget, hogy a művészi művészeti alkotások értő és önkifejezés és a kulturális beleérző ismeretét, a népszerű életben való részvétel révén kortárs kultúra és gazdagítsuk önismeretünket, kifejezésmódok emberi viszonyainkat, vonatkozásában is. Idetartozik eligazodjunk a világban. Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.


58

6. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló feladatok, megoldási módok A,

Humán erőforrás fejlesztése Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a pedagógusok továbbképzését

(beiskolázás), a kompetencia alapú oktatás módszertanának minél szélesebb körben

való

megismertetését,

a Támop

3.1.4.

pályázat

lehetőségeinek

kihasználásával. Az implementáció éve a 2009-2010. tanév, a fenntarthatóság időszaka 5 tanévet ölel fel. Ezt követően folyamatos önképzéssel gazdagítjuk módszerbeli tudásunkat, eszköztárunkat, együttműködve a kistérségi fenntartás alá tartozó általános iskolákkal. A kompetenciaalapú oktatás leghatékonyabb módszereit beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkánk folyamatába, s ezt a HELYI TANMENETEKBEN rögzítjük. Lehetőség szerint informatika szakos kollégánk munkaidejének egy részében rendszergazdai feladatokat is ellát majd. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

PROGRAMUNKBAN

kulcskompetenciák

fejlesztésének

szempontjainak

sorába,

B,

a

is

szükségességére. pedagógusok

nagy

hangsúlyt

Beépítjük

fektetünk

a

az

óralátogatások

munkájának

értékelésébe.

Tárgyi feltételek megteremtése A rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával törekszünk


59

KOMPLEX TANTERMI CSOMAGOK elnyerésével a kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas taneszközök és berendezések (digitális táblák, korszerű számítógépek, projektorok stb.) beszerzésére, biztosítására. Az IKT eszközök minél szélesebb körű használata érdekében a rendelkezésre álló normatív és pályázati forrásokat az informatikai eszközpark fejlesztésére fordítjuk. Egy tanulócsoporttal részt veszünk a tanulói laptop programban. Meggyőződésünk, hogy csak a személyi és tárgyi feltételek biztosítása után lenne célszerű a kompetenciaalapú tanítási program bevezetése. 7.A kulcskompetenciák fejlesztése és a nem szakrendszerű oktatás kapcsolata A Nat a kulcskompetenciák fejlesztését a „nem szakrendszerű oktatás” megszervezésének keretében is HANGSÚLYOZZA. Ugyanis az 1-4. évfolyamon jelenleg is nem szakrendszerű oktatás folyik. Nat 2/A §: „ A bevezető és kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. …” A közoktatási törvény 8., 17., 133 §-a és a záró rendelkezések 34. pontja alapján intézményünk 2008 szeptemberétől nem szakrendszerű képzést valósít meg az 5.-6. évfolyamon a tanórák 20-50%ában felmenő rendszerben. 1. A nem szakrendszerű képzést a törvény (Kt.) előírásainak megfelelő képzettségű tanítók és tanárok végzik. 2. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésekor az oktatásszervezés során különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: a. az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, b. az információszerzés, és- feldolgozás képességének fejlesztése, c.

a

nyelvhelyessége,

kommunikációs

képességek

(Pl.

műfajok

ismerete,

értése,

helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése,

d. a szociális kompetenciák fejlesztésére e. e térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra 3. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája szöveges értékelés, melyet háromfokú skálán jelzünk: részt vett, megfelelt, kiválóan megfelelt. 4. A nem szakrendszerű rész arányainak összetevői az 5.-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom 1.5, matematika 1, német nemzetiségi nyelv 1.5, testnevelés 1 Az átmeneti rendelkezések értelmében intézményünk a 2010/2011. tanévig az 5. 6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatást heti 5 órában (20%) szervezi meg.


A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Szövegértésiszövegalkotási kompetenciák Matematikai kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés

Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása alapműveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás saját tanulási stratégia összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérés tudatos fogyasztóvá válás kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök fenntartható fejlődés állampolgári kötelességek személyes felelősség válságjelenségek

60


A tanulás tanítása

fogyasztás és erőforrások Érdeklődés Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése jegyzetelési technikák forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás

61


62

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: ⇒ A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! ⇒ Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. ⇒ A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók tankönyveit a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív keret kihasználásával illetve könyvtárból való kölcsönzéssel (használt tankönyvek) biztosítja. A tanulószobai csoportok számára évfolyamonként 2-2 tankönyvcsomag áll rendelkezésre, melyet a csoportvezető tanár vesz át, és ad le a tanév végén. 6. Az iskola valamennyi évfolyam tankönyveinek kiválasztásánál előnyben részesíti a kompetencia alapú oktatás számára kidolgozott taneszközöket, programcsomagokat, integrált tankönyvcsomagokat.


63

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 1. évfolyamon nincs buktatás, csak indokolt esetekben (hiányzás miatt). A 2.-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4.

Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Három elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet.

5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja a szülő hozzájárulásával. 6. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: ⇒ az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; ⇒ az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; ⇒ egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; ⇒ magántanuló volt. 7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, Természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. , idegen nyelv

IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI


64

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: ⇒ a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ⇒ a szülő személyi igazolványát; ⇒ a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); ⇒ a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); ⇒ a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; ⇒ szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: ⇒ a tanuló anyakönyvi kivonatát; ⇒ a szülő személyi igazolványát; ⇒ az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; ⇒ az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6.Zeneiskolába jelentkezéskor a felvételi bizottság dönt a tanuló felvételéről a következők alapján: • • •

megfelelő adottságokkal rendelkezik-e a tanuló : hallás, ritmusérzék, stb. csak az iskolában működő tanszakokra lehet jelentkezni, túljelentkezés estén a jobb zenei adottságokkal rendelkező kerül felvételre.

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE


65

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 3. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban. • az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 4. A projektoktatás, témahét, moduláris oktatási program keretében a tanulók munkájának értékelése a szóbeli és írásbeli beszámoltatás hagyományos formáin kívül prezentáció, kiselőadás, projektmunka készítésével is történhet. 5.A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. 6.A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 7. Az első évfolyam végén a minisztérium által javasolt mondatbank alkalmazásával értékeljük tanulóinkat. A bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeket kiválóan, jól, megfelelően, gyengén, vagy nem teljesítette. Szövegesen minősítjük a tanulók teljesítményét a második évfolyamon félévkor is. 8. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. A tanuló az évfolyamot megismétli. 9.A 2-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell


66

szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A témazáró érdemjegyét piros, a szóbeli és írásbeli feleletek érdemjegyeit kék, a szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka érdemjegyeit zöld színnel vezetjük a naplóba. 12.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

14.A 2-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: - 2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, - 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc és dráma, 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc és dráma, - 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. - 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - A mozgókép és médiaismeret 8. évfolyamon a rajz tantárgyba integrálódik, a két tárgy értékelése egy érdemjeggyel történik - Az etika modul a történelem tantárgyba integrálódik 7. és 8. évfolyamon, a két tárgy értékelése egy érdemjeggyel történik. - A 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyat és az egészségtant tantárgyi bontás nélküli műveltségterületként oktatjuk, az értékelés egy érdemjeggyel történik. - Az 5. és 6. évfolyamon a hon-és népismeret modult a történelem tantárgyba integráljuk, a két tárgy minősítése egy érdemjeggyel történik. (2011.-2012-es tanévtől)

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Pedagógiai Programja -

-

67

Az idegen nyelv értékelése 2. évfolyamon félévkor és a tanév végén szövegesen, részt vett, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt minősítéssel történik. A 3. évfolyamtól a tanulók tanulmányi munkáját érdemjeggyel minősítjük. A tánc és dráma, valamint hon-és népismeret modul értékelése részt vett, megfelelt, jól megfelelt bejegyzéssel történik. 8. évfolyamon az egészségtan modult a biológia tantárgyba integráljuk, a két tárgy értékelése egy érdemjeggyel történik.

17. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve minősítést használjuk. 18. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

19. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; • kötelességtudó, feladatait teljesíti; • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; • tisztelettudó; • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intője vagy megrovása. c.) Változó (3) az a tanuló, aki. • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott;


68

• osztályfőnöki intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 20. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésénél az 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 22. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;


69

• • • •

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 23. Azt a tanulót, aki képességihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, vagy • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 24.

Az iskolai jutalmazás formái.

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári, napközis nevelői dicséret: • Iskolai, zeneiskolai tanulmányi és sportversenyek 1.-3. helyezettjeinek • Kiemelkedő szaktárgyi és szakköri teljesítményért, napközis , tanulószobás munkáért • Körzeti és megyei versenyeken való részvételért • Egyéni elbírálás alapján Osztályfőnöki dicséret: • Osztályközösségért végzett munkáért(hetesi, ügyeletesi, dekorációs munkáért, szervezeti élettel kapcsolatos feladatok teljesítéséért) • Diák-önkormányzati munkáért Igazgatói dicséret: • Megyei tanulmányi verseny 1.-3. helyezettjének • Országos tanulmányi versenyen való részvételért • Községi, kistérségi rendezvényeken iskolánkat képviselő csoportban végzett munkáért • Megyei sportrendezvények 1.-3.helyezéséért • Énekkari és zenekari minősítő versenyen elért arany, ezüst, bronz fokozatért • Egyéb az iskola egészét érintő tanulmányi, kulturális ,sport teljesítményért • 5 osztályfőnöki ill. szaktanári dicséret után • Egyéni elbírálás alapján Nevelőtestületi dicséret: • 5 tantárgyból dicséretes jeles érdemjegyet szerez a tanév végén


70

• Alsó és felső tagozat végén – 4 éven át elért kitűnő tanulmányi eredményért, példás magatartással és szorgalommal • Egyedi elbírálás alapján A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Büntetési fokozatok Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy • a házirend előírásait megszegi, vagy • igazolatlanul mulaszt, vagy • bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: Szaktanári, napközis nevelői figyelmeztetés: • az adott tantárgy elsajátítása során tanúsított elutasító magatartás (házi feladatok sorozatos elmulasztása,figyelmetlenség, az órai munka ismétlődő zavarása) • közösséget hátrányosan érintő magatartás ( pl. tanulmányi, sportversenyen) • tanulmányi és sportversenyekről való önkényes távolmaradás esetén Osztályfőnöki figyelmeztetés: • az osztályközösséget érintő rossz magaviselet (rendbontás, rongálás, mások testi épségének veszélyeztetése, igazolatlan hiányzás, közlekedési és magatartási szabályok sorozatos megsértése pl. oda- és hazaúton, buszváróban )) • ellenőrző könyv háromszori az osztálynaplóba bejegyzett hiánya esetén • az osztályfőnök egyéni elbírálása alapján Osztályfőnöki intés: • az osztályfőnöki figyelmeztetést követő büntetési fokozat, illetve az osztályfőnöki figyelmeztetésnél meghatározott kritériumoknál súlyosabbnak tartott magatartási vétségért Igazgatói figyelmeztetés. • Többszörös osztályfőnöki elmarasztalást követően (3) • Egyéni elbírálás alapján Igazgatói intés: • Az egész iskola hírnevét rontó különösen súlyos magatartási vétség (pl.iskolán kívüli deviáns csoportokhoz való csatlakozás, helyzethez, alkalomhoz, időponthoz nem illő viselkedés, beszédstílus) • Bűncselekmény elkövetése • Nagy értékben elkövetett szándékos rongálás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. Más intézménybe történő áthelyezést akkor kezdeményezünk, ha a tanuló jelenléte – a tantestület megítélése szerint- veszélyes az egész iskolaközösségre. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.


71

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2005. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2005. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre.


72

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján az SZMK-nak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Bakonycsernyei Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Pedagógiai Programja 4.

73

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni, ha a vonatkozó jogszabály, másként nem rendelkezik.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az

iskola

pedagógiai

programja

nyilvános,

minden

érdeklődő

számára

megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke


74

A pedagógia programot a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató

A … Általános Iskola pedagógiai programját a … A Móri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. Kistérségi Társulás Elnöke

MELLÉKLETEK 1. ÓRATERVEK

Matematika

5

5

185

5

4

Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel

1 1 1 1

1 1 2 1

37 37 55,5 37

1 1 1 1

1 1 2 1

óraszámÉves

4 4 -

óraszám2. félévi

4 4 -


148 148 -

óraszámÉves


4 4 -



4 4 -

4. évfolyam


óraszámÉves

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv

Tantárgy

3. évfolyam

óraszámÉves


2. évfolyam


1. évfolyam

148 148 166, 5 37 37 55,5 37

4 4 -

4 4 -

148 148 -

3 4 3

3 4 3

111 148 111

4

4

148

3

3

111

1 1 2 1

1 2 1 1

37 55,5 55,5 37

1 2 1 1 1

1 2 1 2 1

37 74 37 55,5 37


75

Testnevelés

3

2

111

3

3

111

3

3

111

3

3

Kötelező tanítási órák összesen

20

20

740

20

20

740

20

20

740

22

23

2

2

74

2

2

74

1

18,5

-

-

-

-

-

-

-

-

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Testnevelés Matematika Közösségi óra Az 1.-4. évfolyam óraterve

-

1 1

111 832, 5

-

-

1 1

33 37




óraszámÉves



Óraszám Éves

74 111 74 111

2 2 2 3

2 2 2 3

74 74 74 111

2 2 2 3

2 2 2 3

74 74 74 111

Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Egészségtan Tánc és dráma Etika Osztályfőnöki óra

2 1 2 1 3 -


23

22

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Angol nyelv, német

1+1 1+1 2 3

Matematika

2+3

Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matek Magyar irodalom Osztályfőnöki Testnevelés


1+1 1+1 2 3


óraszámÉves

8. évfolyam


7. évfolyam


6. évfolyam

1 55,5 1+1 1+2 74 1+1 2 74 2 3 111 3 166, 2+2 2+2 5 1 18,5 1 1 55,5 2 1 37 1 1 55,5 1 1 37 1 2 92,5 2 1 18,5 1 1 18,5 1 -

Tantárgy

1 1

óraszámÉves

5. évfolyam

76

832, 5

23

18,5 18,5

2+1

148

3

3

111

3

3

111

1 2 -

37 74 -

1 1 1 3 1 -

37 37 37 92,5 18,5 18,5 18,5 -

1 1 2 1 1 1 1 3 1 1

1 2 1 2 2 1 1 1 2 -

37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5 18,5

1 2 1 2 1 1 1 1 3 -

1 1 2 1 2 1 1 2 1 1

37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 18,5 18,5 92,5 18,5 18,5

22

832, 5

25

25

925

25

25

925

1

18,5

1

18,5

1

18,5

1 1

18,5 37 18,5

1 1

1

18,5

1

18,5

Az 5.-8. évfolyam óraterve (nem szakrendszerű órákkal 5.-6. évfolyamon)

1 1

18,5 18,5 18,5 18,5

1 1

Bakonycsernyei Általános Iskola és Zeneiskola Pedagógiai Programja

77

ÓraszámÉves

1

óraszám

1

óraszámÉves

1

8. évfolyam

óraszám

1

7. évfolyam

óraszámÉves

óraszám

6. évfolyam Nem szakr.

óraszámÉves

óraszám

Tantárgy

Nem szakr.

5. évfolyam

2

74

2

74

2

74

2

74

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom

0,5

1

1

1,5

Történelem, Ember és társadalom ( történelem+etika 7. és 8.) Angol nyelv Matematika Informatika Ember a természetben, (természetismeret+ egészségtan); természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz,+ médiaismeret modul Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Tánc, dráma

1,5

18,5 +37 37+ 55,5

37+ 37 37+ 37

2

74

2

74

2,5

74

2,5

74

3

3

111

3

111

3

111

1,5

74+ 55,5

3

111

3

111

0,5

111 55,5 +92, 5 18,5

1

37

1

37

1

37

2

74

2,5

92,5

-

-

-

-

1 1,5 1 2,5

37 55,5 37 92,5 18,5 18,5 -

1 1 1 2,5

37 37 37 92,5 18,5 18,5 -

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 2,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5

0,5

37

25

925

2,5

0,5 0,5 -

1,5

0,5 0,5 -

-

-

-

Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matematika Irodalom Ofői Testnevelés

4

832, 18,5 5 0,5 0,5

0,5

0,5

18,5 18,5 18,5

18,5

4,5

0,5

832, 17,5 5 0,5

18,5

0,5

18.5

0,5

18,5

18,5

0,5 0,5

18,5 18,5

0,5

Az 5.-8. évfolyam óraterve (nem szakrendszerű órákkal 5. és 6. évfolyamon) éves

-

-

25

18,5 92,5

0,5

37

25

925

0,5

18,5

0,5 0,5 0,5

18,5 18,5 18,5


78

5-8. évfolyam óraterve 2012-2013.

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem, Ember és társadalom ( történelem+etika) hon- és népismeret Angol nyelv

2 2 2

2 2

74 74

2+1 92,5

2. félévi óraszám Éves Óraszám

1. félévi óraszám

8. évfolyam

2. félévi óraszám Éves óraszám

7. évfolyam 1. félévi óraszám




Tantárgy


5. évfolyam

2 2

2 2

74 74

2 2

2 2

74 74

2 2

2 2

74 74

2+1

2

74

2

2+1

74

2

2+1

74

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

1

1

37

1

1

37

1

1

37

3

3

Matematika

4

3

Informatika (média kivéve 8.) Ember a természetben,(természetismeret+ egészségtan) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz,+ médiaismeret modul Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Tánc, dráma

-

1

111 129, 5 18,5

2

2

74

3

2

92,5

-

-

-

-

-

-

1 2 1 3

1 1 1 2

37 55,5 37 92,5

1 1 1 2

1 1 1 3

37 37 37 92,5

1 2 1 1 1 1 3

2 1 2 2 1 1 1 2

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5

2 1 2 1 1 1 1 2

1 2 1 2 1 1 3

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5

1 -

1 1

1

37

1

1

37

23

22

18,5 18,5 832, 5

1


18,5 18,5 832, 5

-

Osztályfőnöki óra

1

25

25

925

25

25

925

1

18,5

1

18,5 18,5 18,5

Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matematika Irodalom Ofői Testnevelés

1

22

23

18,5 92,5

18,5 1 1 1

1

18,5

1 1

18,5 18,5

18,5 1 1

18,5 18,5

1 1

A zölddel jelölt óraszámok: 5. évfolyam: A nem szakr. okt. miatt a magyar és a matematika órák számát 0,5-0,5 órával emeltük, az osztályfőnöki óra megszűnt. A mostani változtatással visszaáll az eredeti állapot, hiszen a többi nsz. óra kijelölve lett. A hon- és népismeret a 2011-2012-es tanévtől a történelembe integrálódik, értékelése a történelem tantárgy keretein belül történik.


79

5-8. évfolyam óraterve 2011-2012.

1+1

74

2

2

3

1

111 55,5 +92, 5 18,5

2

2

1 2 1 3

1 1 1 2

2. félévi óraszám Éves Óraszám

1+1


1+1

8. évfolyam


1+1





Tantárgy


5. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv

2

2

Magyar irodalom

2

2

2

2+1

3

3

Matematika

4

3

Informatika (média kivéve 8.) Ember a természetben,(természetismeret+ egészségtan) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz,+ médiaismeret modul Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Hon-és népismeret Tánc, dráma

-

Történelem, Ember és társadalom ( történelem+etika) hon- és népismeret Angol nyelv

Osztályfőnöki óra Kötelező tanítási órák összesen Nem kötelező (választható) tantárgy Magyar nyelv Informatika Matematika Irodalom Ofői Testnevelés

1 23

1 22

18,5 +37 37+ 55,5

37+ 37 37+ 37

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

74

2

2+1

74

2

2+1

74

3

111

3

3

111

3

3

111

2+2

2+1

74+ 55,5

3

3

111

3

3

111

1

1

37

1

1

37

1

1

37

74

3

2

92,5

-

-

-

-

-

-

37 55,5 37 92,5 18,5 18,5 -

1 1 1 2 1

1 1 1 3

37 37 37 92,5 18,5 18,5 -

1 2 1 1 1 1 3

2 1 2 2 1 1 1 2

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37 92,5

2 1 2 1 1 1 1 2

1 2 1 2 1 1 3

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5

1

1

37

1

1

37

25

25

925

25

25

925

1

18,5

1

18,5 18,5 18,5

832, 5

23

1 22

832, 5

1

18,5

1

18.5

18,5 92,5

1 1 1 1

18,5

1

18,5

1

18,5 1 1

18,5 18,5

1 1

A zölddel jelölt óraszámok: 5. évfolyam: A nem szakr. okt. miatt a magyar és a matematika órák számát 0,5-0,5 órával emeltük, az osztályfőnöki óra megszűnt. A mostani változtatással visszaáll az eredeti állapot, hiszen a többi nsz. óra kijelölve lett. A hon- és népismeret a 2011-2012-es tanévtől a történelembe integrálódik, értékelése a történelem tantárgy keretein belül történik. 6. évfolyam: a nszo megszervezése a 2011-2012-es tanévben nem változik.


80

A Pedagógiai program módosítása a nem szakrendszerű oktatás vonatkozásában

A Bakonycsernyei Általános Iskola és AMI a tantestület 2010. november hó 19. napján kelt határozata alapján a 2011-2012-es tanévtől az alapozó szakaszban nem folytatja a nem szakrendszerű oktatást. A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésére a Kt. 51.§ (1) bekezdése alapján felmenő rendszerben kerül sor. Ennek megfelelően a 2011-2012-es tanévben az 5. évfolyamon már nem szervezzük meg a nem szakrendszerű órákat. A 2011-2012-es tanévben a nem szakrendszerű órák megszervezése a Pedagógiai Program 1. számú „Óraterv a nem szakrendszerű órák megszervezéséhez 2011-2012. 6. évfolyam” című melléklete alapján történik. Az intézmény a 2012-2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatást nem szervezi meg.

Bakonycsernye, 2010.november 19.

igazgató

A BAKONYCSERNYEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents