Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület június

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitı, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

HÍRLEVÉL Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

2013. június

LEADER pályázat

A Magyar Közlöny 2013. május 22-i, 79. számában megjelent a LEADER jogcímrendelet, a 35/2013. (V.22.) VM rendelet: Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl. Ezt követıen megjelent az ÚMVP Irányító Hatóságának 45/2013. (V.29.) közleménye a LEADER Program harmadik, 2013-ban meghirdetett pályázati köréhez kapcsolódó LEADER Intézkedési Tervek közzétételérıl. E két dokumentum együttesen tartalmazza a pályázat benyújtásának részleteit. Ennek értelmében tisztelt pályázóink projektjavaslataikat innentıl kezdve folyamatosan nyújthatják be kizárólag postai úton a Helyi Bíráló Bizottsághoz (Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület – 2870 Kisbér, Pf. 68.). A Helyi Bíráló Bizottság (HBB) elsı ülését az Irányító Hatóság iránymutatása alapján 2013. június 4-én, 10.00 órától tartotta, ami mivel még nem érkezett be egyetlen projektjavaslat sem, nem volt releváns. Ezt követıen a Bizottság június 12-én 13.00 órától ülésezett, ahol a legkésıbb az elızı napon beérkezett hiánytalan projektjavaslatokat tárgyalta. A Helyi Bíráló Bizottság soron következı ülése június 19-én 10.00 órától került megrendezésre, ahol – az elızı üléshez hasonlóan – a támogató határozatok mellett néhány elutasító határozat is született. Mivel a második és harmadik HBB ülésen elızetesen lekötésre került LEADER forrásaink mértéke jóval meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget az Irányító Hatóság javaslata alapján a Helyi Bíráló Bizottság 2013.06.19-i ülésén döntött A LEADER PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉRİL 2013.06.20. 12.00 ÓRAI KEZDETTEL. A felfüggesztés idıpontját követıen csak a feltöltött pályázatok vehetık figyelembe, módosításra nincs lehetıség, tehát a benyújtás napját követı három napon belül a pályázatokat záradékolni kellet. A felfüggesztési határidıig összesen 44 db pályázat került feltöltésre, amik záradékolásra is kerültek. A feltöltésre került és egyben az alapjogosultsági és formai kritériumoknak is megfelelı támogatható pályázatok forráslekötésének ismeretében a pályázati benyújtás esetlegesen újraindítható. Ennek tényérıl a késıbbiekben tájékoztatást adunk. Projektjavaslatok benyújtására addig is lehetıség van, csak a HBB nem ülésezik.

2013. júniusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

1

Néhány fontos egyéb tudnivaló a LEADER pályázatok benyújtásával kapcsolatban: I. Az Irányító Hatóság 108/2013. számú közleményében módosította LEADER Intézkedési Tervünk 1. intézkedését (Mikro-, kis- és középvállalkozások LEADER-szerő fejlesztése): törlésre került az alábbi kritérium: Természetes személy legfeljebb 2 millió forint támogatást igényelhet. II. Figyelemfelhívás pályázatok elektronikus feltöltésével kapcsolatban: 1./ Kérjük, hogy a pályázat feltöltésének kezdetekor felugró, „A HACS kiválasztása” ablakban szereplı „Irányultság” menübıl a következıképp válasszanak: Vállalkozásfejlesztés = gazdaságfejlesztés (1-2. intézkedés) Közösségi célú = szolgáltatásfejlesztés (2-5. intézkedés) Ez utólag nem javítható, még a módosításra rendelkezésre álló idıszakban sem! 2./ Rendezvény, eszközbeszerzés, gépbeszerzés, képzés stb. megvalósítása esetén is szükséges a tulajdonosi hozzájárulás csatolása a pályázathoz! III. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint a 2013. évi LEADER pályázat a korábban rögzített meghatalmazások közül csak azokkal beadható, amelyek minden jogcímre kiterjedıek. Ha az ügyfél csak a korábbi évek LEADER támogatására vonatkozó meghatalmazással rendelkezik, akkor a 2013. évi beadáshoz egy újat kell rögzíteni, amely már konkrétan a „LEADER 2013” jogcímre (a meghatalmazás rögzítése felületen a 6. pontban van külön ilyen jogcím) fog vonatkozni. A korábban LEADER jogcímre rögzített meghatalmazások, amelyek a nyilvántartás alapján nincsenek lezárva, továbbra is alkalmasak LEADER kifizetési kérelem beadására, ahhoz nem kell újat rögzíteniük. A meglévı meghatalmazások a támogatási kérelem beadását nem, viszont a kifizetési kérelem benyújtását tartalmazzák eljárási cselekményként. 2013- évi LEADER TK beadásánál technikai közremőködık nincsenek. IV. Akciócsoportunk munkaszervezete tanácsadói ügyeletet (személyes tanácsadás) biztosít a felkészülési és benyújtási idıszak teljes ideje alatt a munkaszervezeti iroda (Kisbér, Kossuth L. u. 14.) nyitvatartási ideje alatt, valamint munkaidıben telefonos ügyfélszolgálatot (34/352-387) mőködtet az elıkészítési és benyújtási idıszakban. V. Az összes kapcsolódó dokumentum, többek között a tölthetı formátumú projekt adatlap és a formanyomtatványok egyesületünk honlapjának (www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu) Aktualitások/Straté gia menüpontjában találhatók.

Támogató határozatok falumegújításra és vidéki örökség megırzésére Május végén négymilliárd forint többletforrást biztosított a Vidékfejlesztési Minisztérium a LEADER helyi vidékfejlesztési akciócsoportoknak – közöttük akciócsoportunknak is – a falumegújítási, -fejlesztési, valamint a vidéki örökség megırzését szolgáló pályázatok finanszírozásra. Ennek értelmében minden, a kérelemkezelést pozitívan teljesítı projekt támogató határozatot kapott június során. A falumegújításra és a vidéki örökség megırzésére fordítható összegre 88 vidékfejlesztési akciócsoport területérıl lehetett pályázatokat benyújtani tavaly ısszel. A beérkezett mintegy 2 400 pályázat 77 százaléka megfelelt a kiírás követelményeinek. Azért, hogy a jó pályázatokat mindenütt finanszírozni lehessen, a tárca többletforrást biztosított 38 LEADER helyi akciócsoport számára, így összesen 23 milliárd forint használható fel a pályázatok támogatására. 2013. júniusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

2

Akciócsoportunk munkaszervezete az elnökség jogcímenkénti ponthatárokat megállapító ülését és az ezt kihirdetı IH Közlemény megjelenését követıen e hónapban postázta támogató határozatokat a pályázóknak.

Megállapodtak a Közös Agrárpolitika reformjáról

Maratoni hosszúságú tárgyalások után, a kijelölt határidı elıtt csak pár nappal, de végül egyezségre jutottak a tagállamok egymással és az Európai Parlamenttel az új, 2014-2020-as Közös Agrárpolitikáról.

Június 26-án megszületett a politikai megállapodás az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament képviselıi között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról. A négy jogszabályból álló csomagra ugyan formálisan még a teljes Tanácsnak és az Európai Parlament plenáris ülésének is rá kell bólintania, ám az egyezség megnyitja az utat az EU költségvetésének nagyjából kétötödét kitevı új, 2014-2020-as KAP elıtt. Az EU legrégebbi, több mint 50 éves közös politikáját megújító folyamat még 2011. elsı félévében indult, amikor hazánk látta el a Tanács soros elnökségi tisztét. Czerván György agrárgazdaságért felelıs államtitkár az agrárminiszterek június 26-ai ülésérıl hazatérve elégedettségét fejezte ki, hogy az akkor tett javaslatok érvényesültek a mostani kompromisszummal is. Az államtitkár hangsúlyozta: sikerült a magyar mezıgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a magyar gazdák érdekeit képviselni. Annak ellenére, hogy az uniós költségvetés 2014-2020. között várhatóan 3,5 százalékkal csökken, és ezen belül a KAP forrásai elıreláthatólag nagyjából 11,5 százalékkal csökkennek majd, ezekbıl Magyarországnak 1,9 milliárd euróval, mintegy 500 milliárd forinttal több jut. A Tanács soros ír elnökségét képviselı Simon Coveney agrárminiszter szerint a megállapodás óriási jelentıségő a KAP történetében, és egy nagyon kiegyensúlyozott csomagot sikerült kialakítaniuk. Az íreknek – korábban kitőzött céljukat elérve – még éppen azelıtt sikerült megállapodást elérni, hogy június 1-jén átadnák a Tanács vezetését Litvániának. Dacian Cioloş, a Bizottság agrárbiztosa is elégedett a politikai megállapodással, amely szerinte paradigmaváltást jelent, a termelık legnagyobb uniós szervezete, a COPA-COGECA pedig szintén üdvözölte a tárgyalások lezárását. Paolo de Castro, a Parlament mezıgazdasági bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy „ez a mai eredmény bizonyítja, a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerzıdés mőködıképes”, mivel ez volt az elsı olyan reform a KAP történetében, amelybe a tagállamok mellett az Európai Parlament is társ-döntéshozóként tudott beleszólni. Számos változás érinti a közvetlen kifizetéseket. Egy rugalmas rendszerben a közvetlen kifizetések közelíteni fognak egymáshoz a tagállamok között és a tagállamokon belül is, az ilyen támogatások 30 százalékát pedig külön természetvédelmi intézkedésekhez, „zöldítéshez” kötik – amellett, hogy továbbra is teljesíteni kell az alapvetı környezeti és állatjóléti, higiéniai követelményeket („keresztmegfelelés”), amelyeket egyszerősítettek és kissé szélesítettek. A zöldítésnél maradt a Bizottság által javasolt három követelmény, azaz az állandó füves terület és a természetvédelmi célokat szolgáló „ökológiai célterület” fenntartása, valamint a termesztett növények diverzifikálása, de az eredetileg javasoltnál enyhébb formában. Utóbbi elıírás csak a tíz hektár feletti gazdaságokra vonatkozik, és 30 hektárig elég csak kétféle növényt termeszteni az eredetileg javasolt három helyett, valamint egy fajta terménnyel be lehet vetni a mővelhetı terület 75, két fajtával pedig a 95 százalékát. Ökológiai célterületre 2017-ig elég hét helyett öt százaléknyi földet fenntartani, és csak 15 hektár feletti gazdaságok esetében. A zöldítés alól mentesülnek pl. a biogazdák, ám a követelmények nem teljesítıi akár a zöldítési rész 125 százalékának megfelelı büntetést is kaphatnak. 2013. júniusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

3

Megmarad viszont a 2004 után csatlakozott tagállamok többsége, így hazánk által is használt Egységes Területalapú Támogatás (SAPS) 2020-ig, a kisgazdák pedig egy új, jelentısen leegyszerősített rendszerhez csatlakozhatnak, amelyben egy fix összeget kapnak jóval kisebb követelmények teljesítéséért cserébe. A generációváltás segítésére a fiatal gazdák a kezdés utáni elsı öt évben 25 százalék extra támogatást kapnak, bizonyos terményekért (pl. proteinnövények) pedig szintén extra „kapcsolt” támogatást lehet adni. Kizárják viszont a közvetlen kifizetésekbıl a nem gazdálkodókat (pl. reptereket, sportpályákat). Több korlátozás is megszőnik, hogy a KAP piacbarátabbá váljon: a tejnél 2015-ben, a cukornál pedig 2017. szeptemberének végén járnak le a kvóták, a szılıültetési jogokat pedig 2016-tól új rendszerben kezelik. A szabadabb piac felé tett lépések mellett ugyanakkor többek között egy új kockázatkezelési eszköz is védi majd a gazdákat, piaci zavarok esetén pedig a termelıi csoportok és szakmaközi szervezetek ideiglenesen kollektív védıintézkedéseket vezethetnek be. Az összefogás ilyen formáit más módon is erısíti a KAP reformja, így pl. együtt tárgyalhatnak bizonyos termékek és feltételek esetén, és támogatást kaphatnak a vidékfejlesztési forrásokból. Jóval rugalmasabbá válik a második, vidékfejlesztési pillér: marad az alapvetı koncepció, hogy a tagállamok egy intézkedési „menü” alapján állítsák össze saját igényeikre szabott vidékfejlesztési programjukat (már akár külön tematikus alprogramokkal is), de eltörlik a tengelyekre osztott rendszert, amelyet hat, szélesebb „prioritás”, azokon belül pedig célterületek váltanak fel. A programokat jobban hozzá kell igazítani az EU közös politikáihoz, célkitőzéseihez és más pénzügyi alapjaihoz. Kulcsszerepet kap az innováció és a tudásátadás a mezıgazdasági termelékenységi és fenntarthatósági Európai Innovációs Partnerséggel, valamint az agrár-szaktanácsadás erısítésével. A kisgazdák akár 15 ezer, a fiatalok pedig 70 ezer eurót is kaphatnak gazdaság létrehozásához, új kockázatkezelési eszközöket vezetnek be, segítik a termelık együttmőködését és külön intézkedés vonatkozik majd a biogazdálkodókra. Szélesebbé válnak a lehetıségek az alapvetı vidéki szolgáltatások megteremtésére és falumegújításra (pl. a szélessávú internet vagy a megújuló energiatermelés terén), és jócskán megnı a LEADER program szerepe a közösségi alapú helyi fejlesztések bevezetésével, amelybe több EU-s pénzügyi alapot is be lehet vonni. Forrás: Európai Bizottság, kormany.hu

Elkészült a múlt évi élelmiszerlánc-biztonságról szóló jelentés A kormány jóváhagyása után hamarosan az Országgyőlés elé kerül az élelmiszerláncbiztonságról és az élelmiszerlánc felügyeleti díj felhasználásáról szóló jelentés – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) június 27.én. Az országos fıállatorvos elkészítette a múlt évi élelmiszerlánc-biztonságról szóló jelentést, amely elsı alkalommal kerül az országgyőlési képviselık elé. A VM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által kidolgozott beszámoló az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a többéves terv és éves ellenırzési terv végrehajtásáról, a célok teljesülésérıl, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról tájékoztatja a képviselıket. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló törvény 2012 januárjától bevezette a felügyeleti díjat, amely az élelmiszerellenırzés költségeit fedezi. A befolyó összeg kizárólag élelmiszerbiztonságra, élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos tevékenységekre, fejlesztésekre fordítható. Az élelmiszerlánc-felügyeletet a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok mezıgazdasági szakigazgatási szervei gyakorolják, az élelmiszerlánc teljes területét – a talajvédelemtıl az állategészségügyön át a vendéglátásig – folyamatosan ellenırzik és felügyelik a vállalkozások tevékenységét, valamint azok létesítményeit. A hatóságok tavaly közel kétmillió vizsgálatot végeztek. Az Országgyőlés elé kerülı beszámoló tartalmazza az élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevételek megosztását és felhasználás körét is. 2013. júniusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 4 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

A jelentés a társadalmi szemléletformálás érdekében hangsúlyozza a kommunikációs tevékenység fontosságát. Ennek érdekében a NÉBIH „Ételt csak okosan!” elnevezéssel ismeretterjesztı kampányt indított, amely a táplálkozással kapcsolatos higiéniai és élelmiszerlánc-biztonsági kérdésekre világít rá. Forrás: MHO/MTI

Gyönyörő sikereket ért el a borágazat Az új, háromszintő hegyközségi rendszer és a borágazat helyzete volt a fı téma a június 13ai Agrár Sajtóklubon, amelyen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tájékoztatta a média képviselıit. A magyar borágazat gyönyörő sikereket ért el a közelmúltban, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Agrár Sajtóklub sorozat június 13-ai rendezvényén, Balatonfüreden. A tárcavezetı kiemelte, 4500 hektárral bıvült a szılı termıterülete Magyarországon, ennek a többlettermése pedig hamarosan megjelenik a magyar borrepertoárban, és bízik benne, hogy ez is minıségi termék lesz, hiszen egy olyan generáció állította elı, amely már bizonyított. A minisztérium nagy hangsúlyt fektet a nemzedékváltásra, ugyanakkor az idısebb, tapasztalt gazdákra is figyelmet fordít. A termıterület növekedése egyfajta importkiváltásnak is tekinthetı, de Fazekas Sándor szerint a jelenlegi területeken is növelhetı a szılıtermesztés, és a Borkiválósági Program is olyan lehetıség, amely – többek között egy védjegy bevezetésével – középtávon éreztetheti a hatását. A föltörvény is hozzájárulhat a növekedéshez, hiszen egyrészt azzal, hogy csak a 20 kilométeres körön belül élık és csak a helyi gazdák engedélyével vásárolhatnak földet, kiiktatják a befektetıket, akik például csak a terület árának növekedésére spekulálnak, másrészt a jogszabályban mővelési kötelezettséget is elıírnak. Fazekas Sándor emellett bejelentette, hogy a tokaji borvidéket zárttá fogják nyilvánítani, azaz csak és kizárólag helyben lehet majd a tokaji nedőket palackozni. Ugyanakkor a miniszter arra is rámutatott, hogy az állam eszközei végesek, és emlékeztetett a termelık és a fogyasztók felelısségére. Fazekas Sándor az ágazat megerısítését szolgáló törekvések közül kiemelte, hogy egy újfajta, területi alapú képviseleti rendszer felé mozdultak el. A háromszintő, alulról építkezı struktúrát Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szılı-bor ágazat fejlesztéséért felelıs miniszteri biztos mutatta be. „A változás mindig növeli a félelmeket”, húzta alá Kiss Eliza, és az átalakítás számos érdeket sért, de egy Európában mőködı rendszert honosítanak meg. A legalsó szintet a hegyközségek jelentik, amelyeknek a számát – a széttöredezettség megszüntetéséért – száz alá csökkentették és március végéig tisztújítást is végeztek. A borvidékek már több mint felében megalakultak a borvidéki tanácsok is, várhatóan egy-két hónapon belül, a szükséges bírósági-jogi eljárások után pedig a teljes középszintő rendszer kialakul, a csúcsot pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelenti. Kiss Eliza elmondta, a hegybírákat korábban azok alkalmazták, akiket ellenırizniük kellett volna, ezért ezt a függıséget meg kellett szüntetni. Eddig 34 pályázat érkezett be, számuk összesen 80-100 körül lesz. Fazekas Sándor mindemellett az árvízzel kapcsolatban is tájékoztatást nyújtott, amely a legutóbbi, nem teljes körő felmérés szerint tízezer hektárt érintett. A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdák a Dunánál és mellékfolyóinál az agrár-kárenyhítési alapnál számíthatnak segítségre. A rendezvényen Fazekas Sándor megosztotta a résztvevıkkel, hogy a háztáji burgonyaosztási programban mintegy tízezer családhoz került 560 önkormányzat területén 20-30 kilogrammnyi vetıanyag. Azt is bejelentette, hogy egy nappal korábban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jelentıs mennyiségő, 98 tonnányi kétes eredető szörpsőrítményt foglalt le Pest és Bács-Kiskun megyében. Forrás: NAKVI 2013. júniusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 5 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

Átadták a Halászati Programközpontot Gödöllın

Halászati programközpontot adtak át június 25-én Gödöllın, melynek egyik feladata a rövidesen induló Tanyató Program végrehajtása, de halászati génbank is létrejön az ıshonos magyar halfajok és haszonhalfajták védelmére.

Június 25-én V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelıs államtitkár avatta fel Gödöllın a Halászati Génmegırzési Kutató, Képzési és Szolgáltatási Programközpontot. A „Komplex vidékfejlesztési lehetıségek a vízbázisok hasznosításán keresztül” elnevezéső szakmai tanácskozáson átadott centrumot a gödöllıi Haszonállat-génmegırzési Központ (HáGK, korábbi nevén KÁTKI), a Szent István Egyetem halgazdálkodási tanszéke, az Aranyponty Zrt. és az Iszapfaló Kft. hozta létre. A partnerek célja egy olyan komplex szolgáltatási csomag kialakítása a magyar vízbázisok védelmére és hasznosítására, amely hozzájárul a vidék életminıségének és gazdasági potenciáljának növeléséhez. A szakmai rendezvényen ismertették a Tanyató programot, amely a tanyákon 50-200 köbméteres, haltermelésre, vízi szárnyasok természetes feltételek közötti tartására alkalmas tavak kialakítását támogatja, de szerepük lehet az öntözésben és a csapadékvíz elvezetésében is. A Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt projektjének koordinátora és végrehajtója a most átadott programközpont. V. Németh Zsolt államtitkár köszöntı beszédében elmondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium évente 20-23 mintaprogramot indít el. A mintaprogramok, kiemelt projektek a vidéki élet egy-egy területére fogalmaznak meg fejlesztési javaslatokat, a tapasztalatok alapján pedig javaslatokat tesznek a kormánynak. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a projektek sikeres mőködéséhez mindig kell egy segítı gazdasági szereplı. Az államtitkár szólt az új halgazdálkodási törvényrıl is, amely – szabályozott keretek között – lehetıvé teszi, hogy a falusi vendéglátásnak is része lehessen a horgász által kifogott hal. V. Németh Zsolt elmondta: tervezik, hogy idén a Tanyató Program megvalósításához a Nemzeti Tanyafejlesztési Program részeként lehessen támogatást kérni. Bardócz Tamás, a VM fıosztályvezetıje kifejtette: a minimum 50-100 köbméteres tanyató többfunkciós, hiszen szerepe lehet az öntözésben és a belvíz csökkentésében is. Nem tisztán önsegítı program, hanem a gazdasági tevékenységek egyfajta kiegészítése – tette hozzá. Forrás: MTI

Megkezdıdött az aratás az ıszi árpa betakarításával Megkezdıdött az aratás az ıszi árpa betakarításával az országban - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelıs államtitkára június 27-i budapesti sajtótájékoztatóján, az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követıen. Az ıszi árpát 193 ezer hektáron kell levágniuk a gazdálkodóknak, a terület mintegy 24 százalékán már végeztek ezzel a munkával. A betakarítás jelenlegi szakaszában az átlagos terméshozam mintegy 4,5 tonna hektáronként – mondta.


6

A búza aratása még nem kezdıdött meg, csupán próbavágást végeztek mintegy 270 hektáron. Az elızetes becslések szerint az országosan 1,1 millió hektárnyi területen az átlagtermés 4,6 tonna lesz, így az ıszi búza termésmennyisége elérheti majd az 5 millió tonnát, amennyiben az idıjárás is kedvezı marad. Hozzátette: Magyarországon az idén a betakarításra váró terület az ıszi vetéső növényfajták esetében 1,774 millió hektár. A betakarítás kezdetekor a helyzet bizakodásra ad okot – mondta Czerván György, de a szélsıséges idıjárási viszonyok még okozhatnak gondot. Elmondása szerint a tavalyihoz képest mindenképpen jobb hozamokra számíthatnak a termelık, és így várhatóan a magyar mezıgazdaság teljesítménye a 2011-es évhez hasonlóan kedvezı hatással lehet az idei GDP-re.

A csökkenı tendenciájú árakról az államtitkár elmondta: az árpánál 38-48 ezer forintot kaphatnak a termelık tonnánként, míg az étkezési búza ára jelenleg 45-52 ezer forint között mozog tonnánként, a repce ára pedig 100-118 ezer forint. A globális gabonapiacon keresleti piac van, de ezt Vancsura József szerint nem lehet Magyarországon érzékelni. A Gabonatermesztık Országos Szövetségének elnöke úgy vélekedett: rendkívül nagy eredmény, hogy az árvízi károkat sikerült 10 ezer hektár alatt tartani. Jelezte, hogy az árvízi védekezésben a gazdálkodók is részt vettek lehetıségeik szerint. Forrás: MTI

A horgászsport és a horgászturizmus mellett a halászati hagyományokat támogatja az új törvény A halállomány természetes megújítása, a természetes vizeken folyó halászat szigorú szabályozása és korlátozása, a horgászsport és a horgászturizmus fejlesztése mellett a halászati hagyományok megırzését is támogatja a halgazdálkodás újraszabályozása. Az új jogszabály a korábbinál jobban védi a halak természetes élıhelyét, különösen az állományok megújulása, növekedése szempontjából fontos szaporodó- és telelıhelyeket. Az ıshonos halállományok megóvása és azok növelése a szabályozás alapvetı célkitőzése. Az intézkedések valamennyi ıshonos halunkat érintik, de kiemelhetı néhány olyan faj, ahol különösen fontos az 2013. júniusi HÍRLEVÉL – ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület 2889 Súr, Szabadság tér 1.; 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Tel./fax.: 34/352-387, 20/322-6661. E-mail: [email protected], honlap: www.bakonyalja-kisalfold-kapuja.hu , www.umvp.eu

7

állományok védelme. Így óvható meg és növelhetı például a Tisza és a Duna kecsege állománya, de fontos a folyók és tavak nyurga ponty állományának növelése is. Jelentıs hatással lehetnek ezek az intézkedések a sokak által kedvelt horgászhal, a compó hazai populációjának gyarapodásához is. Az új jogszabály hatálya kiterjed valamennyi hazai természetes hal élıhelyére, így a korábban „gazdátlan” vizekre is. A hallal, mint nemzeti vagyonnal történı felelıs gazdálkodás érdekében a törvény a halgazdálkodási jogot alapesetben továbbra is az államhoz rendeli, amelyet pályázat útján az állam haszonbérbe adhat. A nem állami tulajdonú vizeknél a haszonbérletet a korábbinál erısebben köti a tulajdonhoz és egyszerősíti az eljárást annak érdekében, hogy a medertulajdonosok érdekei is érvényesülhessenek. Az egyéb természetes vizek, folyóvizek hasznosítási jogára továbbra is pályázni kell majd. Az új törvény a turista állami horgászjegy bevezetésével egyszerősíti a horgászat megismerését, ezzel is segítve a horgászok létszámának gyarapodását és a horgászturizmus erısödését a vidéki turizmusban. A halállományok megóvásáért a szabályozás a korábbinál erélyesebben lép fel az illegális halfogás ellen, amelyet több új intézkedés bevezetésével szándékozik visszaszorítani. A halırzés javítása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó halászati ırökön kívül korlátozottabb jogkörrel lehetıséget ad társadalmi halırök alkalmazására is, a halgazdálkodási hatóság számára pedig lehetıvé teszi az illegális halfogáshoz használt eszközök elkobzását. A jogszabály bevezeti a fogási tanúsítványt, amelynek segítségével a hal útja annak kifogásától kezdve a teljes élelmiszerláncon keresztül nyomon követhetı lesz. Szintén új elem a halászati engedély: kereskedelmi célú halászatot a jövıben kizárólag ezzel lehet folytatni, a továbbra is megmaradó állami halászjegy és horgászjegy csak rekreációs célú halfogásra használható majd. A törvény szigorú szabályozás mellett továbbra is teret enged a legális halászatnak. Egyes halászeszközöket és módszereket azonban általánosan tilt a törvény és jogszabályi alapot teremt a halászok által használható eszközök és fogható halak mennyiségi korlátozására is. Az új jogszabály lehetıvé teszi azt is, hogy a halgazdálkodási hatóság indokolt esetben teljes vízterületekre kiterjedı halászati, horgászati tilalmat rendelhessen el. Továbbra is biztosított azonban, hogy a hazánkban élı 100-150 hivatásos halász és a generációk óta e szakmához kötıdı mintegy 2 ezer hobbi halász a szigorúbb szabályok betartása mellett folytathassa tevékenységét. Az új szabályozás értelmében a természetes vizeken átalakul a hivatásos halászat szerepe, elsısorban ökológiai funkciót kap majd. Fı feladata a halállomány szelekciós halászata (ezáltal a természetes halfauna fenntartása) lesz, továbbá a halászati hagyományok megırzése mellett biztosítja, hogy a helyi piacokon legális forrásból származó halat kínáljanak. Az új jogszabály megalkotásának elsıdleges oka az volt, hogy a halászatról és horgászatról szóló korábbi törvény mára elavult és nem volt alkalmas a természetvédelmi és gazdasági igényeknek is megfelelı halgazdálkodás szabályozására. Az új törvény megszületését széleskörő társadalmi egyeztetés elızte meg: az ágazat szereplıin kívül civil szervezetekkel, országos és helyi egyesületekkel is konzultációkra került sor. A szakmai és társadalmi véleményeket a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértıi messzemenıen figyelembe vették a természetes vizek halászatát, horgászatát és a haltermelést is összehangolt módon szabályozó új jogszabály megalkotásakor. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium


8

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület június

Recommend Documents