A szóbeli érettségi vizsga témakörei – javaslat /tetszés szerint variálható/ ( 2004/2005-ös tanévre ) A – emelt szint 1./ A) Az ókori művészetek. Gilgames-eposz. A Biblia. A görög mitológia. A görög és a római mitológia közti kapcsolat. A görög epika. Homérosz: Iliász, Odüsszeia. Az eposzi kellékek. B) Az ember és a nyelv. Nyelvcsaládok, anyanyelvünk eredete, nyelvrokonaink. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2./ A) A görög líra: elégiák, epigrammák. Szapphó, Alkaiosz, Anakreón. A görög dráma. A görög színház és színjátszás. A thébai mondakör. Szophoklesz: Antigone, a dráma szerkezeti vázlata, a szereplők jellemzése. A római költészet: Catullus, római epika: Vergilius B) Nyelvtípusok – pl. a magyar és a szlovák nyelv összehasonlítása 3-4 nyelvtani példa segítségével. Nyelvjárásaink. Kisebbségi nyelvváltozatok – nyelvhelyességi tudnivalók. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------3./ A) A középkori világirodalom. Az ókeresztény irodalom. A középkori művészeti stílusok – a román és a gótikus stílus jellemző vonásai, képzőművészet, zene. A vallásos irodalom: a himnuszok. A lovagi irodalom, trubadúrlíra, a vágánsköltészet, Dante, Villon. B) Szókészletünk rétegződése, tagolódása és mozgása. A szókészlet egységei. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------4./ A) A magyar irodalom kezdetei, népköltészet. Az ősköltészet emlékei. A regölés, a mondák, legendák, krónikák, geszták. (Két monda részletes ismerete.) Középkori magyar irodalom. Szórványemlékeink. Az első magyar nyelvű könyv. A Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom részletes bemutatása. B) A szöveg szerkezete és a szövegösszefüggés. A fogalmazás alapkérdései – mikroszerkezet és makroszerkezet. A cím jelentősége. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1
5./ A) Reneszánsz – az antik kultúra újjászületése. Reneszánsz és humanizmus. Művészetek. Reneszánsz a világirodalomban: Petrarca, Boccaccio: Dekameron. A sólyom feláldozása. W. Shakespeare: Hamlet vagy Rómeó és Júlia – műelemzés. Shakespeare művei. A reneszánszkori színjátszás és színház. B) Hangtan – hangképző szerveink. A magánhangzók rendszere. A magánhangzótörvények. Ezek példával való szemléltetése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------6./ A) A magyar reneszánsz képviselői. Reneszánsz és reformáció. A magyar irodalmi élet a 16. században. Janus Pannonius elégiái, epigrammái. Pannónia dicsérete (idézet, elemzés). Balassi Bálint, a magyar nyelvű líra megteremtője. Balassi számmisztikája. Szerelmi, vitézi költészete, istenes versei. 3-4 vers rövid elemzése. Egy katonaének (idézet, elemzés) B) Hangtan – hangképző szerveink. A mássalhangzók rendszere. Ezek példával való szemléltetése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------7./ A) A barokk korszak irodalma. Az ellenreformáció. A barokk művészetek (festészet, szobrászat, zene) kimagasló képviselői. A barokk irodalom stílusára jellemző jegyek. Pázmány Péter – a barokk próza megteremtője, Zrínyi Miklós – az író és hadvezér. A barokk eposz. A barokk udvari költészet: Gyöngyösi István. A rokokó. A kuruc kor költészete, Mikes Kelemen, Rákóczi Ferenc. B) A mássalhangzók egymásra hatása és azok fajtái. Ezek példával való szemléltetése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------8./ A) Klasszicizmus. A felvilágosodás világirodalma. A klasszicista dráma: Molère, Goethe. A francia felvilágosodás – az Enciklopédia, Voltaire, Rousseau. Az angol klasszicizmus képviselői – az angol próza: Defoe, Swifth. B) Írásunk és helyesírásunk. Az írás kialakulása, fejlődése. A helyesírásunk alapelvei – példákkal való bemutatásuk. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------2
9./ A) A magyar felvilágosodás irodalma. Bessenyei György – kulturális programja – fő művei. Batsányi János: A franciaországi változásokra / idézet, elemzés / Berzsenyi Dániel: ódái – A magyarokhoz I.,II. Elégiái és episztolái. Kazinczy Ferenc – a nyelvújítás vezéralakja, irodalmi programja és munkássága. B) A mondat és fajtái. A mondatok írásjelei. Az egyszerű mondat. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------10./ A) Csokonai Vitéz Mihály – a magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Felvilágosodás és klasszicizmus. Konstancinápoly, Az estve c. vers értelmezése Rokokó és szentimentalizmus: A Reményhez / idézet, elemzés /, A tihanyi Ekhóhoz Csokonai népiessége – Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz /elemzés/ Komikus eposza: Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon B) Az összetett mondat – az alárendelő mondatok. 3-4 mondat elemzése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------11./ A) A romantika korszaka – világirodalom. A romantika jellegzetes vonásai. Az angol romantika kiemelkedő írói és alkotásaik. Byron, Shelley, Keats lírája. Victor Hugo: Nyomorultak / elemzés, jellemábrázolás/. B) Az összetett mondat – a mellérendelő mondatok. 3-4 mondat elemzése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------12./ A) A magyar reformkor irodalmi élete, drámairodalmunk fejlődése a kezdetektől. Katona József: Bánk bán – a dráma szerkezeti vázlata, műelemzés. A szereplők jellemzése.
B) A szó és jelentése, egyjelentésű és többjelentésű, azonos alakú stb. szavak. Reális viszony a szó hangalakja és jelentése között. Ezek példákkal való bemutatása. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------3
13./ A) Kölcsey Ferenc – a reformkor költője. Költői portré: 5-6 mű rövid elemzése. Költői pályája szakaszai. Kölcsey és Kazinczy. Kölcsey hazafias költészete. Himnusz / idézet, elemzés / - összehasonlító elemzés a Szózattal Huszt / idézet, elemzés /, Emléklapra c. epigramma értelmezése. Reformkori költeményei: Zrínyi második éneke, prózája – „Intelem” B) A szófajok felosztása, rendszere. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------14./ A) Vörösmarty Mihály – a magyar romantika kiteljesedésének költője. Költői portré: 5-6 mű rövid elemzése. Epikája: Zalán futása. Szózat / idézet, elemzés / - összehasonlító elemzés a Himnusszal A haza s emberiség költője: Gondolatok a könyvtárban / műelemzés / Gutemberg-albumba – rövid elemzés. Szerelmi költészete, drámája: Csongor és Tünde (elemzés). B) Az ige fajai, kategóriái, jelezése, ragozása. Példák segítségével. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------15./ A) Petőfi Sándor – a szabadságharc költője. Költői portré: 10 – 12 költemény bemutatása, részletek idézete. - népies költészete, családi lírája, tájversei, - elbeszélő költemények, a János vitéz - szerelmi költészete, válságszakasza: Cipruslombok…, Júlia versek, Szeptember végén c. vers elemzése - politikai és forradalmi költészete Egy gondolat bánt engemet /idézet, elemzés/ - Az apostol c. elbeszélő költ. értelmezése, költői eszközök bemutatása.
B) A névszók rendszere, a főnév fajtái. A tulajdonnevek helyesírása. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
4
16./ A) Arany János – a költői realizmus megteremtője. Költői portré: 8 – 10 költemény bemutatása, részletek idézete. Epika és líra Arany költészetében. - a Toldi trilógia elemzése, egybevetése a pogány misztikummal, - költészete az abszolutizmus idejében: Letészem a lantot v. Ősszel elemz. - balladái – A walesi bárdok /idézet, elemzés/, Ágnes asszony /elemzés/ - öregkori költészete – Őszikék versciklus bemutatása. B) A melléknév, számnév – fajtái, helyesírásuk. A névmások rendszere. Példák segítségével. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------17./ A) Irodalmunk a 19.század második felében. Jókai Mór a legnagyobb romantikus regényíró – írói portré. Az aranyember, az Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán vagy a Kőszívű ember fiai c. regény elemzése, a szereplők jellemzése. E kor költészete: Vajda János hangulat- és látomás-lírája, a kezdeti szimbolizmus. Tompa Mihály allegorikus versei. B) A szófajok rendszere – igenevek, határozószók, viszonyszók, mondatszók: példákkal. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------18./ A) Madách Imre: Az ember tragédiája. Madách életútjának legfontosabb mozzanatai. A Tragédia keletkezésének körülményei. A mű szerkezete, elemzése. A szereplők jellemzése. B) Szóalaktan – képzők, jelek, ragok. Egy szó alaktani elemzése. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------19./ A) Mikszáth Kálmán: irodalmunk egyik legnagyobb mesélője. Életpályája, elbeszélései: Az a fekete folt – elemzése, jellemábrázolás. Regényei, a dzsentrivilág ábrázolása: A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság (műelemzés) 2 – 3 novella elemzése. B) A szóképzés, szóalkotás gyakori és ritkább módjai. Példák segítségével. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------5
20./ A) Realizmus – a 19.század világirodalma. A francia regény kialakítói: Zola, Flaubert, Stendhal – egy-egy művük bemutatása. Balzac: Goriot apó – a szereplők jellemzése. Az orosz realista novellaírók, az ún. „kisember-novellák” Gogol: A köpönyeg, Tolsztoj: egy tetszőlegesen választott mű elemzése. Csehov novellái – A csinovnyik halála.
B) A szószerkezetek – szintagmák fajtái, típusai. Példákkal. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------21./ A) A líra átalakulása a 19.század második felében. Új áramlatok a művészetekben – impresszionizmus, dekadens szimbolista líra: Rövid költői portrék: Verlaine: Őszi chanson – idézet, elemzés. Rimbaud, Baudelaire, Rilke. További két-három szabadon választott vers elemzése.
B) A mondat két fő mondatrésze: az alany, állítmány fajtái, nyelvhelyességi tudnivalók. Példán való bemutatásuk. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------22./ A) Világirodalom a XX. század első felében. Az avantgárd irányzatok a társművészetekben és az irodalomban. Thomas Mann: Márió és a varázsló – műelemzés, jellemábrázolás. F. Kafka – sajátságos szimbolizmusa. E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger – műelemzés. A modern francia líra – Apollinaire. Hašek: Švejk – rövid ismertetés. B) A mondat bővítményei: a tárgy, határozók, jelzők fajtái. Példán való bemutatásuk. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
6
23./ A) A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma. A Nyugat és annak korszakai. Ady – a modern líra megteremtője. Verseinek motívumok szerinti csoportosítása. Ady költői portréja: 8 – 10 vers bemutatása, elemzése. Góg és Magóg… /elemzése, szimbólumai/ A magyar Ugaron /az ellentétek ábrázolása/ Szerelmi költészete: Héja-nász az avaron /elemzés/ Magyarság-versei: A föl-földobott kő /elemzés/ Forradalmi költészete: Dózsa György unokája … /elemzés/ B) Műnemek és műfajok. A lírai műnem jellemző vonásai, műfajai. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------24./ A) A Nyugat nemzedéke. Prózaírók: Kosztolányi: Édes Anna, A kulcs – a művek elemzése, Krúdy Gyula novelláinak értelmezése, egy Szindbád-novella elemzése, Karinthy Frigyes: Így írtok ti Márai Sándor – a polgári értékrend megfogalmazója: Halotti beszéd, Egy polgár vallomásai. Nyugat lírikusai: Babits Mihály sokoldalú művészete, Jónás könyve – elemzés, Kosztolányi Dezső, a hangulati líra mestere, Tóth Árpád a fájdalmas-én költője, Juhász Gyula a tragikus sorsú költő. B) Az epikai műnem jellemző vonásai, egyes műfajainak rövid jellemzése: novella, elbeszélés, regény – kapcsolódhat a fenti, irodalmi témakörhöz. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------25./ A) Móricz Zsigmond, a 20. század első felének legnagyobb magyar kritikai realista írója. A nép ábrázolása novelláiban, regényeiben. A hét krajcár, a Barbárok és a Tragédia – műelemzések. Rokonok – elemzés. Dzsentribíráló regényei. Egy regényismertetés – elemzés. /Árvácska, Légy jó mindhalálig / B) A stílus – a társalgási stílus jegyei, sajátosságai, a közéleti stílus, a hivatalos stílus, a publicisztikai stílus, a tudományos-szakmai stílus. Egy közlemény megfogalmazása. Az életrajz. (Akár a számítógép szövegszerkesztőjében található sablon segítségével.) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------7
26./ A) József Attila költészete. József Attila helye a magyar irodalomban. Költői kibontakozása, 6-8 vers elemzése. Nem én kiáltok – programvers elemzése, Az éjszaka – versek. Külvárosi éj c. vers értelmezése, anya- és gyermekmotívum költészetében. Tiszta szívvel / idézet, elemzés / Tájleíró költészete.
B) Szépirodalmi stílus – szóképek. Metafora, megszemélyesítés stb. irodalmi példákkal való bemutatása. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------27./ A) Radnóti Miklós, az antifasiszta irodalom kiemelkedő alakja. Költői portréja, 3-4 vers elemzése. Az avantgard vonzásában. A halálközelség gondolata verseiben (Járkálj csak, halálraítélt – verselemzés) Hetedik ecloga – elemzés Töredék – idézet, elemzés Nem tudhatom – idézet, elemzés. B) Verstani alapismeretek – időmértékes és hangsúlyos verselés. A versszak, a rím fajtái. Szóképek, költői eszközök, példákkal ismertetve. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------28./ A) Az 1945 utáni magyar irodalom Társadalmi korrajz. - a líra kialakulása: Kassák Lajos – a magyar avantgard megteremtője, a szabadvers, - Illyés Gyula szerepe a háború előtti és utáni magyar irodalomban, - Weöres Sándor formaújításai, Pilinszky János a magány költője; - a próza és a dráma: Német László, Déry Tibor, Örkény István: Tóték, Egyperces novellák közül 2-3 elemzése.
B) Szövegfajták, szóbeli és írott szövegek. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
8
29./ A) A romániai magyar irodalom. Történelmi háttér. Az ún. folyóirat-irodalom; Sütő András: Ádvent a Hargitán vagy Anyám könnyű álmot ígér – műelemzés Kányádi Sándor: Fától fáig – műelemzés B) A korstílus és a stílusirányzat. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------30./ A) A szlovákiai magyar irodalom. Sarló, Fábry Zoltán: A vádlott megszólal – vox humana. Az indulás nemzedéke: Dobos L., Duba Gy., Új nemzedék: a Nyolcak. Tőzsér Árpád: Fejezetek egy kisebbségtörténelemből - / verselemzés / Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz - / műelemzés / Gál Sándor: A távolodók - / műelemzés / Grendel Lajos: Galeri
B) Metakommunikáció. Testbeszéd. Mimika, gesztusok. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Schválené v PK: 18. 10. 2004 Jóváhagyva a munkaközösség által: 2004. 10. 18-án
Pomôcky: zbierky básní: Popular. Segédeszközök: verses kötetek - Popular könyvek sorozat. Szemelvénygyűjtemények. Számítógép a lehetőségek szerint. – Počítač podľa možnosti.
--------------------------------predseda PK/ MK vezetője
-----------------------------vyučujúci/ szaktanár
------------------------------------riad. školy/ az iskola igazgatója 9
