7. Hangtan A hangok világa – a beszéd hangjai „Van a gégétekben egy olyan hangszer, amely szebben szól a világ minden hegedűjénél, csak legyen, aki megszólaltassa:” (Kodály Zoltán)
7.1. A környezetünkben levő különféle hangforrások és az emberi beszéd Idézd fel a mai napodat a mostani nyelvtanóráig! Mondd el, milyen hangokat hallottál! Csak embertől származtak vagy más élőlénytől is? Élettelen tárgyak hangjára is emlékszel? Próbáld a felidézett hangokat csoportosítani aszerint, hogy kellemes vagy kellemetlen hangzásúak voltak-e számodra, ill. hogy természetes vagy mesterséges hangforrásból származtak-e! Ebben a fejezetben a hangok világával ismerkedsz meg. A bevezető feladat felidézte számodra azt a tapasztalatot, hogy környezetünkben mindennek hangja van, és megjelölte a hangot kibocsátó forrásokat (a hangforrásokat) is: élőlények vagy élettelen tárgyak, természetes vagy mesterséges hangforrások. Ezek a hangok fontosak számunkra: segítenek tájékozódni, eligazodni a világban. Az emberi beszéd is hallható jelenség: különféle hangokból áll. Ezek a hangok alkotják az egyes nyelvek hangrendszerét. A nyelv a hangok, a hangzás által válik közvetlen, érzékelhető (hallható) valósággá. A hang a nyelv legkisebb egysége. Önálló jelentése nincs, önmagukban tehát a „p, t, k, e, á” hangok nem rendelkeznek jelentéssel. Van viszont jelentést megkülönböztető szerepük: figyeld meg, hogy a „már” és a „mér”, a „mér” és a „bér” szavaink egyetlen hangban különböznek egymástól, és a jelentésük mégis teljesen eltérő. A magyar nyelv hangrendszere 39 hangból áll. A hangok összekapcsolásával értelmes hangsort: szavakat alkotunk. Ezekből mondatok épülnek fel. Általuk fejezzük ki, mondjuk el gondolatainkat, érzelmeinket, véleményünket. Ezáltal pedig kapcsolatot teremtünk a környezetünkkel: kommunikálunk. Így tehát a hang a beszéd alapegysége is, és része a kommunikációs folyamatnak. A beszéd és a nyelv alapegységét alkotó hangokkal a hangtan foglalkozik, amely a nyelvtan része. A hangok két nagy csoportjával, a magánhangzókkal és a mássalhangzókkal korábbi tanulmányaid során már találkoztál. A hang a nyelv legkisebb egysége. A hang a beszéd alapegysége – része a kommunikációs folyamatnak. A beszédhangok felosztása: magánhangzók és mássalhangzók.
93
7.2. A hang és a betű – az ábécé Gondolkodj el azon, vajon írni vagy beszélni tanultak-e meg előbb őseink! Hogyan történik ez a kisgyermeknél? Hogyan tanul meg beszélni, ill. írni? Az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a hang a beszéd alapegysége. Ha írásban rögzítjük az elmondott szöveget, a hangokat betűkkel jelöljük. A betű a hang írott vagy nyomtatott képe. A nyelv hangállományához (hangjaihoz) igazodik tehát a betűállomány, azaz az ábécé. Minden hangunknak egy betűalakja van. Kivéve egyet: a j-nek kétféle betűjele van: a j és az ly. Ezért a magyar nyelv 39 beszédhangját 40 betű jelöli. A teljes magyar ábécé azonban 44 betűből áll, mivel tartalmazza a q, w, x, y idegen betűket is. Ezek ugyanis szerepelnek régi magyar tulajdonnevekben, ill. idegen szavakban (pl. Vörösmarty, lexikon, Weöres, Aquincum), ezért ismernünk kell ábécébeli helyüket. A magyar ábécé: Nagybetűk: A G NY TY
Á GY O U
B H Ó Ú
C I Ö Ü
CS Í Ő Ű
D J P V
DZ K Q W
DZS L R X
E LY S Y
É M SZ Z
F N T ZS
á gy o u
b h ó ú
c i ö ü
cs í ő ű
d j p v
dz k q w
dzs l r x
e ly s y
é m sz z
f n t zs
Kisbetűk: a g ny ty
A magánhangzóink és mássalhangzóink többsége egyjegyű (a, á, b, c…). Ezeket egy betűvel jelöljük. Vannak, amelyeket több betű leírásával tudunk jelölni. Ezekből 8 van (cs, dz, sz, ty). Ezek a kétjegyű betűink. Végül egyetlen olyan betűnk van, amely háromjegyű: dzs. Keresd ki a felsorolt kétjegyű mássalhangzókon kívül a további négyet! Magánhangzóink egy részének jelölésére, valamint időtartamuk megkülönböztetésére pontot (pontokat), ill. ékezetet használunk. Ne helyettesítsd az ö, ü magánhangzókon a pontokat vízszintes vonallal (pl.: az ö helyett: ō)! A magánhangzók írott, ill. nyomtatott nagybetűs alakjára is fel kell tenni a pontot és az ékezetet! Kivétel a rövid I betű (viszont a hosszúra már igen, pl.: Írok). A hosszú magánhangzók tehát önmagukban is beszédhangok. A mássalhangzók hosszú változatát a szóban betűkettőzéssel fejezzük ki (tt, pp, ssz, ggy), ezek önmagukban nem beszédhangok.
94
A betű a hang írott vagy nyomtatott képe. A magyar nyelv 39 beszédhangját 40 betűből álló betűállomány, azaz ábécé rögzíti. A teljes magyar ábécé 44 betűből áll. Írj 5 olyan szót, melyekben hosszú kétjegyű mássalhangzó van! Fogalmazd meg, hogyan történik a betűkettőzés! Számold meg, hány betűből állnak az alábbi szavak! zsák, lándzsa, gyertya, jeggyel, szidja, hallgat, játssza
7.3. A betűrendbe sorolás A szavak betűrendbe sorolásának ismerete nagyon fontos, hiszen gyakran találkozhatunk vele pl. szótárak, telefonkönyvek lapozgatásakor, könyvtárban, névsorokban. A betűrendbe sorolás legfontosabb szabályai: A különböző betűvel kezdődő szavakat, neveket a kezdőbetű ábécébeli helye szerint állítjuk betűrendbe (Anna, karika, piros), miközben nem teszünk különbséget a kis- és nagybetűk között. Ha a szavak kezdőbetűi vagy a további betűk megegyeznek, az első nem azonos betű ábécébeli helye alapján történik a besorolás (Aladár, alap, alatt). A rövid és hosszú magánhangzó azonosnak számít, a besorolást a következő betű alapján végezzük el (álom, Anna). Ha viszont a két szó csak a magánhangzó időtartama alapján különbözik egymástól, a rövid magánhangzós kerül előre (mer, mér). A hosszú mássalhangzókat két külön (egy- vagy kétjegyű) betűre bontjuk a besoroláskor: bb = b + b, ccs = cs + cs (babbal, babos; loccsan, locsog-fecseg). A többjegyű mássalhangzók egy betűnek számítanak, tehát az egyjegyű mássalhangzók megelőzik az azonos betűvel kezdődő két-, ill. háromjegyűt (cica, csacsi; túl, tyúk). A mai magyar ábécében nem szereplő, régies vagy idegen betűket viszont külön-külön betűnek vesszük: sch = s + c + h, cz = c + z, eö = e + ö (Elemér, Eötvös; Schmidt, silány; Vicai, Viczay). Ha különírt szókapcsolatokat vagy kötőjeles szóösszetételeket kell betűrendbe sorolnunk, nem vesszük figyelembe a szóhatárokat, tehát az egyszerű szavakra érvényes szabályok alapján végezzük el a besorolást (A kis gömböc, Az égig érő fa). A magyar irodalom alkotóit időrendbe állítva soroltuk fel ebben a feladatban. Állítsd őket betűrendbe! Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Ady Endre, Illyés Gyula, Weöres Sándor Dolgozzatok csoportosan! Iskola- és osztálytársaitok, barátaitok, ismerőseitek között biztosan akadnak olyanok, akik régi családnevet viselnek, amelyekben a mai magyar ábécében már nem található betűk vannak, pl. Balogh, Gaál. Írjatok fel a táblára minél több ilyen nevet, és végezzétek el betűrendbe sorolásukat! Írd be a füzetedbe tágabb családod tagjainak keresztneveit (legalább 8-10 nevet), és sorold őket betűrendbe! Irodalomtankönyvedből írj ki legalább 8-10 műcímet, és sorold ezeket betűrendbe!
95
7.4. A hangképzés – a beszédhangok keletkezése Kezdd el olvasni a tankönyv szövegének azt a részét, amely ez után a feladat után következik. Olvasd el hangosan, értelmesen az első bekezdést! Beszéd közben arra figyelj, hogyan képzed a hangokat, mely szerveid vesznek részt a hangképzésben! A beszéd kisgyermekkorod óta természetes jelenség számodra. De elgondolkodtál-e azon, hogyan keletkeznek az általad kiejtett hangok? Az emberi testnek azokat a szerveit, melyeknek együttes működtetése létrehozza a hangokat, beszélőszerveknek (más néven hangképző szerveknek) nevezzük. Biztosan megfigyelted az előbbi feladatnál, hogy a beszéd elindítása előtt mély belégzést végeztél, majd kilégzés közben beszéltél. A hangképző szervek között tehát első a tüdő. A tüdőből a légcsövön keresztül kiáramló levegő a gégefőbe jut. Itt található két, egymással szemben elhelyezkedő izomnyaláb: ezek a hangszalagok. A beszéd legfontosabb szervei, hosszuk kb. 2 cm. Nagyságuk egyénenként változó. Több dolog befolyásolja: nem (a nőké rövidebb, a férfiaké hosszabb), életkor. A keletkező hang milyenségét alapvetően meghatározza, hogy a levegő áthaladásakor a hangszalagok milyen állásban, helyzetben vannak. 3 állás lehetséges: •
zárállás – a két hangszalag szorosan egymáshoz simul. A levegő hatására rezegnek: tiszta zenei hang, ún. zönge (zöngehang) keletkezik. A zönge az alapja a magánhangzóknak és a mássalhangzóknak.
•
résállás – a hangszalagok kb. 10°-os szögben távolodnak el egymástól. Ilyenkor az áthaladó levegő épp csak érinti őket. Ekkor gyönge zörej keletkezik. Ez egyetlen hang alapja: a h mássalhangzóé.
•
nyitott állás – a hangszalagok szétnyílnak, kb. 30°-os szöget alkotnak. A levegő szabadon áthalad közöttük, hang itt nem képződik. Így keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók. Tapintsd ki a nyakadon az ádámcsutkát, itt található a gégefő a hangszalagokkal! Tartsd rajta a kezed, és mondj ki néhány hangot! Érzékelsz valamit a rezgésből? Mely hangoknál?
A levegő a gégefő után a garatüregbe jut. Itt található a szabad szemmel is jól látható nyelvcsap (más néven ínycsap vagy ínyvitorla), amely a szájüreg vagy az orrüreg felé irányítja a levegőt.
96
•
Ha lezárja az orrüreg felé vezető utat, akkor a levegő a szájüreg felé áramlik. Az így keletkezett hangokat szájhangoknak nevezzük. Szájhang az összes magánhangzónk (képzésükkor a levegő a szájüregben már semmiféle akadályba nem ütközik) és a mássalhangzóink többsége (képzésükkor a szájüregben a levegő útjába akadályok kerülnek, amikor ezeken a levegő áttör, akkor zajok, ún. zörejek keletkeznek).
•
Ha a nyelvcsap szabad utat enged a levegőnek az orrüreg felé, akkor orrhangok keletkeznek. Nyelvünkben 3 ilyen hang van: az m, n és az ny. Beszélőszervek (hangképző szervek): tüdő, légcső, gégefő hangszalagokkal, garatüreg a nyelvcsappal, orrüreg, szájüreg.
a
Lapozz vissza a hangképző szerveinket felvázoló ábrához, és kövesd nyomon még egyszer a tüdőből kiáramló levegő útját! A légzés biológiai szempontból életfeltétel számunkra. Magyarázd meg, miért! Figyeld meg önmagadon, milyen szakaszai vannak a nyugodt légzésnek: belégzés, kilégzés, szünet, belégzés, kilégzés, szünet… Foglald össze, hogyan változnak ezek a szakaszok beszéd közben! Figyeld meg az élettani légzés és a beszédlégzés szakaszainak hosszát is! Foglald össze a tanultak alapján, mit tudsz eddig a magánhangzók, ill. a mássalhangzók képzéséről! Mikor keletkeznek zöngés, mikor zöngétlen mássalhangzók?
7.5. Magánhangzóink Mondd ki egymás után az alábbi magánhangzócsoportokat! Mit tapasztalsz? Képzésükben mi az azonos, mi az eltérő jegy? í, é, e u, o, a ó, é o, ó A magyar nyelv 39 hangzóból álló hangzórendszerében 14 a magánhangzó. Tudod már, hogy az összes magánhangzó zöngehang. Alapjuk tehát a gégefőben keletkező zönge. Képzésükkor az orrüreg zárva van, tehát minden magánhangzó szájhang. A szájüregben a levegő más akadályba már nem ütközik, ezért a magánhangzók nyíláshangok. Akkor viszont mi az oka, hogy mindegyik magánhangzó másképpen hangzik? A válaszra rájöhettél, ha elvégezted a fenti feladatot! Megfigyelhetted, hogy a hang alakításában a szájüreg mint egy „hangszekrény” vesz részt: a nyelv és az ajak mozgásától függően változik. A nyelved két irányba mozdulhat: •
vízszintes irányba, tehát előre és hátra. Ha előretolod, csökken az üres tér nagysága a szájüregedben, ekkor magas hang keletkezik (az í, é, e hangzócsoport képzése a feladatból). Ha hátrahúzod, a szájüreg belső tere megnövekszik, ezért mély hang képződik (az u, o, a hangzócsoport). A nyelv vízszintes mozgása szerint magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú
97
•
függőleges irányba: eszerint a magánhangzók lehetnek felső, középső és alsó nyelvállásúak. Az u, o, a hangzócsoport kiejtésekor megfigyelheted ezt a képzési szempontot: ha megérinted az állad, vagy a tükör elé állva figyeled mozgását, érzékelheted, hogyan kerül a nyelv felső (u), középső (o) és alsó (a) nyelvállásba. (A nyelvtankönyvek az á hangot néha legalsó nyelvállásúként tüntetik fel.) A nyelv függőleges mozgását tehát követi az állkapocs: ahogy a felső nyelvállástól haladunk az alsó felé, az állkapocs nyitásszöge egyre nagyobb lesz. Ennek alapján a felső nyelvállású magánhangzókat nevezik zárt, a középső nyelvállású magánhangzókat félig zárt vagy középzárt, az alsó nyelvállású magánhangzókat pedig nyílt magánhangzóknak is. A nyelv függőleges mozgása szerint felső nyelvállású (zárt) magánhangzók: középső nyelvállású (félig zárt vagy középzárt) magánhangzók: alsó nyelvállású (nyílt) magánhangzók:
i, í, ü, ű, u, ú é, ö, ő, o, ó e, a, á
A magánhangzók ejtésekor ajkunkat kerekítjük vagy résnyire húzzuk szét, ahogy ezt a feladat ó, é hangzócsoportjában tapasztaltad. Az ajak működése szerint tehát megkülönböztetünk ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzókat. Az ajak működése szerint ajakkerekítéses magánhangzók: ajakréses magánhangzók:
a, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű á, e, é, i, í
A magánhangzók kiejtésekor megfigyelhetted azt is, hogy a hangokat rövidebb-hosszabb ideig szólaltatjuk meg (a fenti feladatban az o, ó hangzócsoportban). A kiejtés időtartama alapján a magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak. A kiejtés időtartama szerint rövid magánhangzók: hosszú magánhangzók:
a, e, i, o, ö, u, ü á, é, í, ó, ő, ú, ű
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a magánhangzóknak nem egy jellemző tulajdonságuk van, hiszen képzésükkor több hangképző szerv együttesen működik közre. Kövessük végig pl. az e hang képzését, és írjuk le legfőbb jellemzőit! Alaphangja a hangszalagok zárállása következtében keletkező zönge. A szájüregben a zöngét a nyelv és az ajak mozgása már csak módosítja: a nyelv függőlegesen mozogva alsó állásban van, vízszintes irányban előretolódik, az ajak pedig rést alkot, miközben a hang kiejtése rövid ideig tart. Az e hang tehát: magas, alsó nyelvállású, ajakréses, rövid magánhangzó.
98
Az összes képzési mozzanatot figyelembe véve az alábbi táblázatban összefoglaltuk a magánhangzók rendszerét legjellemzőbb tulajdonságaik alapján: magas magánhangzók ajakréses ajakkerekítéses rövid hosszú rövid hosszú
Magánhangzóink rendszere felső nyelvállású középső nyelvállású alsó nyelvállású
i
mély magánhangzók ajakréses ajakkerekítéses rövid hosszú rövid hosszú
í
ü
ű
u
ú
é
ö
ő
o
ó
e
á
a
Rajzold be a táblázatot a füzetedbe! Hosszú vagy rövid? Pótold a hiányzó hangokat! Egy-egy szócsoportba ugyanazon magánhangzó hosszú, ill. rövid alakját tedd! a. borj…., od…., koszor…., ágy…., kopoly…., gyal…, savany…., fi…., gyapj…, b. d....csér, sz…nes, k…lincs, sz…nész, zs…r, zs…radék, zs….ros, sz…v, k….ván, t…z, t…zes, …zletes c. bimb…, haj…, télap…, hord…, riad…, non…, oll…, mack…, rádi…, vár…, kár…g Húzd alá a helyesen írt szólakot! Vigyázz: némely szópár esetén mindkét alak helyes! Foglald ezeket mondatba! áru – árú, karcsu – karcsú, szinű – színű, gyűrü – gyűrű, lapu – lapú, tüzet – tűzet, szint – színt, varju – varjú, kapu – kapú, szomoru – szomorú Állíts össze az u,o,a,á hangzócsoporthoz hasonló hangsort, ill. hangsorokat, amelyeken az állkapocs megérintésével gyakorolni tudod a felső, középső, alsó és legalsó nyelvállású magánhangzók felismerését! Használhatod a tankönyv …….. oldalán szereplő táblázatot (a magánhangzók rendszere)! Olvasd el hangosan az alábbi versidézetet! Keresd meg benne ez ajakkerekítéses magánhangzókat! „Kis trombitát vegyenek, pirosat, fehéret, lilát, sárgát, kéket! Mézesbábot vegyenek, tükrös szívet, szépet!” (Weöres Sándor: Vásár) Írd le a saját és padtársad nevét a füzetedbe, és válogasd szét bennük a magas és a mély magánhangzókat! Írd le, milyenek az alábbi magánhangzók a tanult felosztási szempontok szerint: á, i, ű, o! Fejtsd meg a rejtvényt! Ha helyesen helyezed be a magánhangzókat, egy Kodály Zoltántól származó, a témánkkal kapcsolatos gondolatost kapsz! S
7.
N
1.
M
NY 8.
M
2.
S
R
9.
10.
3.
M
J
NY 11. L
4.
V
L
R
L
12. ,
5.
M
M
Z
6.
13. N
T
99
S
14. J
15. T
16. S
H
17. N
G
Z
18. S
19. .
ha
megfejted
1., 3., 4., 5., 11., 12. – rövid, magas, ajakréses, alsó nyelvállású 2., 8., 13. – rövid, magas, ajakréses, felső nyelvállású 6. – hosszú, magas, ajakkerekítéses, középső nyelvállású 15., 18. – hosszú, mély, ajakréses, alsó nyelvállású 16. – rövid, mély, ajakkerekítéses, középső nyelvállású 7., 9., 10., 14., 17., 19. – rövid, mély, ajakkerekítéses, alsó nyelvállású (Az idézet következő mondatát mássalhangzórejtvényt is.)
7.6.
elolvashatod
a
…
oldalon,
a
A magánhangzók egymásra hatása
7.6.1. A hangrend Figyeld meg az alábbi, nyelvünk ősi szókincsébe tartozó, finnugor eredetű szavak magánhangzóit! Milyen törvényszerűséget fedeztél fel bennük? ember, vadász, fenyő, nyereg, anya, lélek, három, háló Ha a válaszod az volt, hogy vagy csak magas, vagy csak mély magánhangzók szerepelnek az egyes szavakban, megfigyelésed helyes volt. Ez a szabályszerűség annak a finnugor nyelvcsaládnak a jellegzetessége, amelybe a magyar nyelv is tartozik. Az eredeti, egyszerű magyar szavakban ugyanis a magánhangzók előfordulása szabályokhoz van kötve. Szabályos elrendeződésüket hangrendnek (vagy magánhangzó-harmóniának) nevezzük. Eszerint megkülönböztetünk: • • •
magas hangrendű szavakat, melyek kizárólag magas magánhangzókat tartalmaznak (a feladat szavai közül az ember, fenyő, nyereg, lélek), mély hangrendű szavakat, melyekben csak mély magánhangzók vannak (vadász, anya, három, háló), vegyes hangrendű szavakat, melyekben mély magánhangzók, valamint az e-é, i-í magas magánhangzók együttesen fordulhatnak elő (pl. csillag, fazék, leány, hajlék).
A magyar nyelv szókészlete az idők folyamán gazdagodott: bekerültek idegen szavak, új szavak keletkeztek pl. szóösszetétellel. Ezekre a hangrendi törvényszerűség már nem vonatkozik: a vegyes hangrendű szavakban pl. más hangzók kombinációja is előfordul (rádió, operatőr, szárazföld, könyvespolc).
100
7.6.2. Az illeszkedés Idézd fel, mik a toldalékok! Milyen toldalékfajtákat ismersz? Döntsd el, melyik toldalékalak kapcsolódik az alábbi szavakhoz! Próbáld megmagyarázni, miért! -nak ember
-ból
-tól
-ből
anyá -től
nyereg -nek
-ból fazék
-ban hajlék
-ből -nak kosztüm -nek
-ben -hoz fej -hez -höz
-hoz láb -hez -höz
-nak vadász -nek -ban november -ben
-hoz kő -hez -höz
A magyar nyelvben nagyon sok toldaléknak van két vagy három alakja. A feladatban megfigyelhetted, hogy a kétalakú toldalékok esetében az egyik magas magánhangzót (-nek, -ből, -től, -ben), a másik mély magánhangzót (-nak, -ból, -tól, -ban) tartalmaz. A háromalakúak közül pedig kettőben magas a magánhangzó (az egyik ajakkerekítéses: -höz, a másik ajakréses: -hez), egyben pedig mély (-hoz). A toldalékok többalakúságának jelentősége a fenti feladat helyes megoldásával érthetővé válhatott számodra. A szavakhoz mindig olyan toldalékot teszünk, hogy megmaradjon az eredeti szó hangrendje (embernek, vadásznak). A toldalék magánhangzója tehát igazodik a szó hangrendjéhez: ezt nevezzük illeszkedésnek. Vegyes hangrendű szavakhoz általában a mély magánhangzójú toldalék járul (fazékból, hajlékban). Ha viszont a vegyes hangrendű szóban az utolsó szótag magánhangzója e, ö, ü, akkor a magas magánhangzójú toldalékot kapcsoljuk (novemberben, kosztümben). A háromalakú toldalékok illeszkedésében a következő szabályszerűséget figyelhetjük meg: a két magas hangrendű toldalék ajakműködés szerint is illeszkedik (kőhöz, fejhez). Az összetett szavak esetében a toldalék az utolsó összetételi tag hangrendjéhez igazodik (kertajtóval, hadseregnek). A magánhangzók egymásra hatása:
a hangrend és az illeszkedés.
Keress néhány egyalakú toldalékot, és kapcsold ezeket a kezdő feladat szavaihoz! Olvasd el az alábbi viccet! Csoportosítsd a benne lévő szavakat hangrendjük szerint! „A tanár sokatmondóan leveszi a szemüvegét. - És most elérkeztünk ahhoz, ami mindannyiunkat a legjobban foglalkoztat. Nos, mi az, Pistike? - A csengetés!” 101
Karikázd be az alábbi szócsoportokban a kakukktojást! Magyarázd meg, miért nem tartozik a többi szó közé! Folytasd a szósort pár odaillő szóval! - angol, portugál, orosz, magyar, török - eper, meggy, cseresznye, körte, alma - ceruza, radír, körző, tankönyv, váltócipő A fenti vicc alábbi szavaihoz kapcsold hozzá a következő toldalékokat! Magyarázd meg a toldalékválasztást! Szavak: tanár, szemüveg, legjobb, csengetés Toldalékok: -ból, -ből, -tól, -től, hoz, -hez, -höz, -on, -en, -ön Húzd alá az alábbi szavak közül azokat, melyeket helytelenül toldalékoltunk! fiókban, liszthöz, tejfölhez, Kisstől, szekrényben, kosztümban, boltajtóban, mesefilmra, farmerban, mágnesból
7.7. A mássalhangzóink Idézd fel, mit tanultál a hangképzésnél a mássalhangzók képzéséről! Figyeld meg a „tanuló” szó mássalhangzóit! Ejtsd ki erőteljesen őket, és próbáld elmondani, hogy a szájüreg mely szervei vesznek részt a képzésükben! A magyar nyelv 39 hangból álló hangrendszerében 25 a mássalhangzó. Ismert számotokra, hogy nyelvünk egyik hangját kétféle betűvel jelöljük: j-vel és ly-nal. Tudod már, hogy mássalhangzóink képzése a hangszalagoknál kezdődik. Ha a kiáramló levegő zárállásban éri és megrezegteti őket, zöngés mássalhangzó keletkezik. Ha a hangszalagok nyitott állásban vannak, zöngétlen mássalhangzó képződik. A hangszalagok résállásakor képződő h hang is zöngétlen. A mássalhangzók többsége zöngés-zöngétlen párt alkot. zöngés zöngétlen
b p
d t
g k
v f
z sz
zs s
dz dzs gy c cs ty
m
n
ny
l
j-ly
r h
Ejtsd ki a párokat, és figyeld meg, hogy a további képzési sajátosságaik megegyeznek! A levegő további útjába a szájüregben valamilyen akadály kerül (kivéve a h hangot): ezért minden mássalhangzó akadályhang. Az akadályt alkothatják az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv. Ahhoz, hogy a hangot kiejthessük, az akadálynak el kell tűnnie. A mássalhangzók felosztásának két további szempontját vázoltuk fel ezzel: a képzés helye szerinti csoportosítás (hol keletkezik az akadály) ajakhangok foghangok szájpadláshangok gégehang
b, f, m, p, v c, cs, d, dz, dzs, l, n, r, s, sz, t, z, zs g, gy, j-ly, k, ny, ty h
102
a képzés módja szerinti csoportosítás (az akadály megszüntetésének módja szerint) b, d, g, k, p, t f, h, j-ly, l, s, sz, v, z, zs c, cs, dz, dzs, gy, ty m, n, ny r
zárhangok réshangok zár-rés hangok orrhangok pergőhang
Figyeld meg, hogy pl. a b hang ejtésekor mi történik! A két ajak szorosan összezárva alkotja az akadályt, amely az ajakzár felpattanásával szűnik meg. Így a b hang ajakhang és zárhang. A z hang ejtésekor a fogak közötti kis résen távozik a levegő. A z hang tehát foghang és réshang. Mondd el, mi történik a zár-rés hangok ejtésekor! A magánhangzókhoz hasonlóan az időtartam szerinti felosztás a mássalhangzóknál is megtalálható. Minden mássalhangzó lehet rövid és hosszú. A hosszúságot a beszédben hosszabb ejtéssel, az írásban a betű megkettőzésével fejezzük ki. Jegyezd meg, hogy a hosszú kétjegyű mássalhangzónak csak az első jegyét kettőzzük meg: pl. loccsan, asszonnyal. A következő táblázatban megtalálod a mássalhangzók tulajdonságait az összes képzési mozzanatot figyelembe véve: A képzés helye szerint Mássalhangzóink rendszere
A
ajakhangok
szájpadláshangok
zöngés
zöngétl
zöngés
zöngétl.
zöngés
zöngétl.
zárhangok
b
p
d
t
g
k
réshangok
v
f
z
sz,
j-ly
zs
s
képzés módja szerint
foghangok
gégehang zöng és
zöngétl.
h
l zár-rés h.
orrhangok pergőhang
m
dz
c
dzs
cs
n
gy
ty
ny
r
Rajzold be a táblázatot a füzetedbe! Olvasd el az alábbi mássalhangzók jellemzőit! Mindegyik mássalhangzó esetében egy tulajdonságot hibásan tüntettünk fel! Keresd meg és javítsd! g – zöngétlen, szájpadláshang, zárhang n – zöngés, pergőhang, foghang h – zöngétlen, gégehang, zárhang sz – zöngés, foghang, réshang ty – zöngétlen, foghang, zár-rés hang
103
Próbáld meghatározni, hogy minek alapján alakítottuk az alábbi szópárokat! Pál – bál, zár – szár, vára – fára, sír – zsír, vér – fér Ha rájöttél a változtatás törvényszerűségére, könnyen megtalálod a következő szavak párját: kép - …., szisszen - ….., por - ……, gén - …, baba - …., zűr - …, atya - …., sebem - ….. Az alábbi szavak párját akkor találod meg, ha az egyik mássalhangzót hosszúvá alakítod! Két szópárt foglalj mondatba! szál - ….., fen - …., keres - ….., kelek - …., tálal - …., vasal - …., ál - …., ere - ….. Fejtsd meg a rejtvényt! Ha helyesen illeszted be a mássalhangzókat, a …. oldalon található Kodály-idézet 2. mondatát olvashatod! O
1.
A
E
2.
3.
4.
I
5.
6.
A
13.
O
14.
15.
7.
I
8.
16
A
17.
Á
9.
, I
10. 11.
A
12.
A
A
A
A
, A
,
18. O 19. Á 20. 21
A 22.
O 23. Á 24.
,
25. Ü 26 E .
1. – kétjegyű szájpadláshang, réshang, zöngés 2., 5., 20. – foghang, orrhang, zöngés 3., 15., 18., 22., 26. – egyjegyű foghang, réshang, zöngés 4., 16., 19. – ajakhang, orrhang, zöngés 6., 12., 17., 25. – foghang, zárhang, zöngétlen 7. – ajakhang, réshang, zöngés 8., 14. – foghang, pergőhang, zöngés 9. – szájpadláshang, zárhang, zöngés 10., 11., 24. – foghang, réshang, zöngés 13. – ajakhang, zárhang, zöngés 21. – egyjegyű foghang, zár-rés hang, zöngétlen 23. – ajakhang, zárhang, zöngétlen
7.8. A mássalhangzók egymásra hatása Az alábbi szavak közül válaszd ki azokat, amelyeket másként ejtesz ki, mint ahogy le vannak írva! Írd be őket a füzetedbe! Húzd alá a másként ejtett betűkapcsolatokat! Tüntesd fel az ejtésüket! szállott, patakban, bátyja, botja, hallás, azonban, figyel, otthon, karddal, most nincs, lengyel, tollal A szavainkban vagy két szó határán egymás mellé kerülő mássalhangzók gyakran hatnak egymásra, ezért kiejtésük, néha írásuk is megváltozik. Az egymásra hatás eseteit a mássalhangzótörvények foglalják össze. Ezek a hasonulás (részleges és teljes), az összeolvadás, a mássalhangzó-rövidülés és a mássalhangzó-kiesés.
104
7.8.1. A hasonulás Azt a jelenséget, amikor két egymás mellé kerülő mássalhangzó közül az egyik a másikhoz hasonló lesz, hasonulásnak nevezzük. A hasonulás lehet részleges és teljes. A részleges hasonulás Ez akkor következik be, ha különböző képzési sajátosságokkal rendelkező mássalhangzók kerülnek egymás mellé. Hangképző szerveink ilyenkor nehezen tudnak átállni egyik helyzetből a másikba. Mi történt pl. a patakban szóban a „k-b” hangzókapcsolat kiejtésekor? Az egyik hangnál (k) a hangszalagoknak nyitott, a másiknál (b) zárállást kellene felvenniük. Végül k helyett annak zöngés - zárállásban képzett párját, g-t ejtünk. A két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik részlegesen – zöngésség tekintetében hasonult a másikhoz: ezt nevezzük zöngésség szerinti hasonulásnak. Csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük. Figyeld meg azt is, mi történt az azonban szó kiejtésekor! Az „n-b” betűkapcsolat „mb”-ként hangzik. A képzés helye szerint az n foghang, a b ajakhang. Az ejtés megkönnyítése érdekében két ajakhangot mondunk. Hasonló eset: a lengyel szót „lenygyel”-nek halljuk. A gy szájpadláshang hatására az n foghang helyett szájpadláshangot (ny-et) ejtünk. E két szóban tehát a részleges hasonulás a képzés helye szerint történt meg. Erre a hasonulásra egyébként csak az n hang képes: az n + p, b kapcsolatban m-mé változik, az n + gy, ny, ty kapcsolatban ny-nyé alakul. Ez a hasonulás is csak kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük. A teljes hasonulás A fenti feladat bátyja és tollal szavaihoz térjünk most vissza! Felfedezted ugye, hogy a két szóban az egymás mellé kerülő hangkapcsolatokban (tyj és ll) ugyanez történt: az egyik hang teljesen hasonult a másikhoz. Ezt nevezzük teljes hasonulásnak. A bátyja szó esetében ez csak kiejtésben érvényesül: a ty hangot tehát hosszan ejtjük, írásban nem jelöljük. A tollal szóban viszont valószínűleg felfedezted a -val toldalékot, amelynek v-je írásban jelölve is hasonult a szóvégi l mássalhangzóhoz. A szóban így hosszú mássalhangzót írunk. A teljes hasonulás tehát lehet írásban jelölt és írásban jelöletlen. Írásban jelöletlen teljes hasonulás: anyja → [annya], teljes → [tejjes], igazság → [igasság], Írásban jelölt teljes hasonulás: olvas+ja → olvassa, víz+vel → vízzel, az+nál → annál.
7.8.2. Az összeolvadás A feladatban szereplő botja szóban a „tj” hangkapcsolat helyett egy harmadik hangot: hosszú ty-t ejtünk.
105
Ha az egymás mellett álló két különböző mássalhangzó helyett egy harmadikat ejtünk, összeolvadás történt. Ezt írásban nem jelöljük: látja → [láttya], látsz → [lácc], tudja → [tuggya], barátság → [baráccság].
7.8.3. A mássalhangzó-rövidülés Az otthon és a karddal szavakban a hosszú mássalhangzókat (tt, dd) még egy mássalhangzó (h) követi, ill. előzi meg (r). Kiejtéskor a hosszú mássalhangzó mindkét szóban megrövidül. A mássalhangzó-rövidülés tehát akkor történik, ha a szóban egy hosszú mássalhangzót megelőz vagy követ egy harmadik mássalhangzó. Ekkor a hosszú mássalhangzó a kiejtésben megrövidül (hosszmérték → [hoszmérték], lanttal → [lantal]).
7.8.4. A mássalhangzó-kiesés Ha kimondod még egyszer hangosan a feladatban található most nincs szókapcsolatot, megfigyelheted, hogy a két szó határán lévő három különböző mássalhangzó (st n) közül az egyik kiesik, tehát mos nincs alakot ejtesz. Ha szavainkban vagy két szó határán három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a három mássalhangzó közül a középső ejtéskor kiesik. Ezt nevezzük mássalhangzókiesésnek (rajzszög → [rajszög], gondtalan → [gontalan]). Sorold fel azokat a mássalhangzótörvényeket, amelyek csak a kiejtésben érvényesülnek! Melyiket jelöljük írásban is? Fogalmazd meg, mi a különbség a mássalhangzó-rövidülés és a mássalhangzó-kiesés között! Fogalmazd meg, mi a különbség az írásban nem jelölt teljes hasonulás és az összeolvadás között! A mássalhangzótörvényeket az alábbi táblázat foglalja össze: Mássalhangzótörvények hasonulás részleges zöngésség hasonulás szerint a képzés helye szerint írásban teljes nem jelölt hasonulás írásban jelölt összeolvadás mássalhangzórövidülés mássalhangzókiesés
A szó kiejtése patagban doptuk azomban lenygyel báttya igasság tollal olvassa bottya mecci othon kardal mos nincs
Az írás nem jelöli jelöli patakban dobtuk azonban lengyel bátyja igazság tollal olvassa botja metszi otthon karddal most nincs
106
Az alábbi szavakat csoportokba kell rendezned! Mindegyikben mássalhangzók kerültek egymás mellé: némelyikekben a találkozó hangok nem hatnak egymásra, a többiben a részleges hasonulás eseteit fedezheted fel. Nevezd meg a részleges hasonulás két fajtáját, és csoportosítsd a szavakat! alkot, adhat, ötven, hanyagság, vasdarab, színpad, színnyomat, gázfőző, lökdös, ütni, mosdó, mosna, közömbös, azonban Figyeld meg az alábbi szócsoportokat! Fogalmazd meg, milyen törvényszerűségek alapján kerültek egy csoportba az írásban jelölt teljes hasonulás esetei! - géppel, pirossá, zsebbel, szeggel, széppé - moss, mássz, hozzátok, eddz - ebben, attól, ekkor, abból A következő szócsoportok alapján figyeld meg, mi történik, ha hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz járul a -val, -vel, -vá, -vé rag, és bekövetkezik az írásban jelölt teljes hasonulás! A szócsoportok alapján próbáld megfogalmazni a helyesírási szabályt! - sakkal, meggyel, jobbá, nagyobbal - Mariannal, Ivettel, Anettel, Bernadettel - Kiss-sel, Gáll-lal, Papp-pal, Mann-nal Egy újabb helyesírási szabály felidézésére vagy megfogalmazására készülj fel!, mely szintén az írásban jelölt teljes hasonulásból adódik. Mi történik, ha v-vel kezdődő toldalék járul régies alakú vagy idegen betűre végződő családnévhez? Babitscsal, Móriczcal, Madáchcsal, Bachhal, Mikszáthtal Tegyél -val, -vel toldalékot az alábbi, h-val kezdődő szavakhoz! Mely esetekben következik be teljes hasonulás? méh, pléh, juh, cseh, doh, potroh Az alábbi szócsoportok közül melyikben megfelelő az összes szó helyesírása? - éljen, lögdös, halljuk, szaporodjon - hagyják, higgyétek, látja, loccsan, Baráthtal - kékbe, Ráczcal, kölcség, jobbra, háztető Az alábbi szócsoportok közül melyikben találhatók azok a szavak, melyekben mássalhangzó-rövidülés van? - ragassz, másszon, nyomozz, húzza - mindnyájan, csukd be, nézd meg - többre, lánccal, mondd, szálldos
7.9. Szótagolás és elválasztás Idézd fel, hogy tanultál meg első osztályban olvasni és írni! Olvasni a legtöbben szótagolva kezdenek, tehát a szavakat betűcsoportonként, szótagonként olvassák el. Ha pedig írás közben a sor végén nem fért ki a szó, akkor elválasztottad. Valójában ekkor is a szótagolás szabályai szerint jártál el. A szavakat kisebb részekre, szótagokra bontjuk, ezeknek önálló jelentésük nincs. A szótag alapja a magánhangzó, amely önmagában (di-ó) vagy egy, ill. több mássalhangzóval együtt alkotja a szótagot (And-re-a). Tehát minden szó annyi szótagból áll, ahány magánhangzó van benne (él, ka-pa, asz-ta-los). A szótagnak alapvető szerepe van a szavak elválasztásában.
107
Az elválasztás alapszabályai: A mássalhangzók közül mindig az utolsó megy át a következő szótagba. Ha tehát két magánhangzó között egyetlen mássalhangzó van, az a következő szótagba kerül (ka-lap). Ha kettő vagy több mássalhangzó található két magánhangzó között, akkor az utolsóval kezdjük a következő szótagot (gyak-ran, Veszp-rém). A toldalékos szavaknál ugyanezeket a szabályokat vesszük figyelembe (part-ról, Ko-vácsék, o-ko-sat). A dz és a dzs többjegyű mássalhangzók ugyanúgy egy betűnek számítanak, mint a többi kétjegyű mássalhangzó (ty, ny, sz), elválasztáskor tehát nem szakíthatjuk el egymástól a betűjegyeiket (ma-dzag, lán-dzsa). Ha a hosszú kétjegyű mássalhangzónál akarjuk elválasztani a szót, akkor az előző szótag végén és a következő szótag elején is ki kell írnunk a kétjegyű mássalhangzót (loccsan: locs-csan, eddzétek: edz-dzé-tek). A hagyományos írásmódú magyar családnevekben a régies betűk írásjegyeit nem választhatjuk el, tehát a név kiejtett alakjából indulunk ki a z elválasztáskor: Tóthék (ejtve: tóték) → Tó-thék,, Tóthtal (ejtve: tóttal) → Tóth-tal, Vargha (ejtve: varga) → Var-gha, Kazinczy (ejtve: kazinci) → Ka-zin-czy. Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el akkor is, ha az összetételi tagok határa nem esik egybe a szótaghatárral. Az összetett szó tagjait pedig az egyszerű szavakra érvényes szabályok alapján választjuk el (dél-e-lőtt, rend-őr-ség, szem-ü-veg). Az igekötős igéket az igekötő és az ige határán elválasztjuk (fel-e-mel, meg-is-mer). Jegyezd meg, hogy bár nem szabálytalan, de nem szokás úgy elválasztani a szavakat, hogy a sor (oldal) elejére vagy végére egy betű kerüljön (e-gér, ma-i)! Az egyszerű toldalék nélküli és toldalékos szavakat a szótagolás szabályai szerint választjuk el. Az összetett szavak elválasztása a szóhatáron, az igekötős igék elválasztása az igekötő és az ige határán történik Javítsd ki az elválasztási hibákat! cu-kor-ért, mé-gis, Cson-grád, Ma-dác-hék, lo-pód-zik, pet-tyes, nap-sze-mü-veg, fe-lis-mer, fél-e-lem, fé-le-me-let Írd be a füzetedbe szótagolva a következő, Kosztolányi Dezsőtől származó mondatot! „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” Az alábbi szavak azonos alakúak, tehát két jelentésük van. Foglald őket mondatba, hogy értelmüket kifejezd, majd figyeld meg, hogyan választod el őket! Magyarázd meg a különbséget! felül, gépelem, legelőre, karóra Játsszatok szótagjátékot! A soron következő tanuló az elhangzott szó utolsó szótagjával alkosson új szót! Pl. iskola – lakat – kattan – tanterv – tervutasítás – táska ….
7.10. A helyes beszéd – a megfelelő beszédlégzés és a hangok helyes ejtése Tapasztaltad már, hogy beszéd közben néha „kifogytál a szuszból”, elfogyott a levegőd? Vagy éppen mondat közben kellett megállnod, hogy levegőt vegyél. Beszélgettél már olyan emberrel, aki beszéd közben kapkodta a levegőt vagy ziháló légzésmódja zavart? Ezek a
108
helytelen légzéssel összefüggő jellemzők befolyásolhatják a beszéd világosságát és érthetőségét is. A helyes légzés a beszédkultúra alapja. A beszédben ejtett legtöbb hibának és értelmetlenségnek leggyakrabban nem a beszélőszervek rendellenessége az oka, hanem a helytelen, hibás légzés. Kétféle légzés létezik: élettani légzést és beszédlégzést. Az élettani légzés akaratunktól független, az élethez nélkülözhetetlen oxigént juttatja szervezetünkbe. A beszédlégzést viszont akaratunk irányítja. Megfigyelhetted, hogy a folyamatos beszédhez nem elegendő az élettani légzés által beszívott levegőmennyiség. A beszélni tanuló gyermeknél fokozatosan fejlődik ki a beszédlégzés. Ennek lényege, hogy legyen mindig elég levegőnk a beszédhez, tehát: - olyan sűrűn vegyünk levegőt, ahányszor a mondanivaló igényli, - olyan gyorsan, ahogy beszédünk üteme kívánja, - és annyi levegőt szívjunk be, hogy megfelelő hangerővel, dinamikával tudjuk elmondani azt, amit szeretnénk. Figyeld meg, milyen a belégzésed a beszédlégzéskor! Ha légzés közben felhúzod a vállad, váll-légzést alkalmazol. Ha a mellkasod tágul, mellkasi légzést végzel. Ha pedig a hasad domborodik ki a belégzéskor, hasi légzést (más néven rekeszlégzést) használtál. A helyes beszédhez, hangadáshoz a váll-légzés és a mellkasi légzés egyaránt helytelen, ugyanis aránylag kevés levegő felvételére alkalmasak. A helyes belégzési mód a hasi légzés. Ezt gyakorolhatod, ha hanyatt fekszel, ilyenkor ugyanis automatikusan hasi légzést végzünk. Amikor beszélünk, szövegünk, mondanivalónk minden hosszabb tartalmi egysége indításakor alaplevegőt veszünk. Ez azt jelenti, hogy aránylag rövid idő alatt zörejmentesen nagy mennyiségű levegőt szívunk be. Ha az alaplevegő nem elegendő egy-egy hosszabb tartalmi egység elmondására, pótlevegőt veszünk gyorsan és nem hallhatóan. A helyes beszédlégzéskor hasi légzést végzünk, ez biztosítja beszédünkhöz a megfelelő mennyiségű levegőt. A beszédet alaplevegővel kezdjük, a hosszabb egységeket pótlevegő vételével mondjuk végig. A megfelelő beszédlégzésen kívül a helyes beszéd alapfeltétele a hangok helyes ejtése is. A helyes hangképzés, az artikuláció gyakorolható, megtanulható, készséggé fejleszthető. Az alapelvek, amelyeket be kell tartanod ahhoz, hogy mondandódat mások megértsék: -
-
Ne hadarj, de ne is beszélj túl lassan! Ne nyeld el a szóvégi hangzókat! A magánhangzókat minden esetben tisztán (nem orrhangú színezettel), állandó hangszínnel ejtsd! A mássalhangzókat mellékmozzanatok nélkül ejtsd (a khérem helytelen)! A mássalhangzó-kapcsolatok (hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés) esetén tartózkodj az ún. betűejtéstől (az írott alak hangjainak betű szerinti kiejtésétől: partja → ejtve: partya, tanítson → ejtve: taníccson)! Mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók esetében pontosan ejtsd a rövid és a hosszú hangokat!
109
Az ejtéshibák eredhetnek tehát hanyag, rossz hangképzésből, de lehetnek beszédhibák is. A beszédhibák abból adódnak, hogy a hangokat rossz helyen vagy rossz módon képezzük. Leggyakoribb beszédhibák: -
a pöszeség és a selypítés (az sz és az s hangok hibás ejtése), a raccsolás (az r hang helytelen ejtése), a torokhangúság (a hangoknak a kelleténél hátrább képzése), az orrhangúság (amikor úgy ejtjük a hangokat, mintha meg lennénk fázva: a magánhangzók orrhangú ejtése, ill. az m, n, ny hangok helyett b,d,gy ejtése), a dadogás (a beszéd ritmusának zavara).
Ha úgy ítéled meg, hogy a felsorolt beszédhibák közül valamelyik jellemző rád, ne keseredj el, ezen egy logopédus könnyen tud segíteni, és az apró hibák javíthatók. Vegyél alaplevegőt, és próbáld elolvasni a következő szöveget (baranyai népi köszöntő)! A beszédtempó ne gyorsuljon! Meddig jutottál? Vegyél pótlevegőt, és olvasd végig a köszöntőt! Gyakorold a szövegen a helyes beszédlégzést! „Rétes, kolbász, káposzta Pecsenyével saláta Kövér erszény arannyal Teli kulacs jó borral Jánosnak azt kívánom. Ha megkínálsz, nem bánom. De csak úgy, ha lészen
-
Bőségesen hurka, Melyet szeret mind pap, Mind a betyár Gyurka. A mellé meg lészen Kolbász és uborka. Torkunkat öntözze Egy kis jó borocska.”
Olvasd fel a következő szócsoportok tagjait a helyes kiejtés szabályai szerint. Beszéljétek meg, mely szavakban hiba a betűejtés! rontja, haladjanak, bánja, adja, hadjárat, bűnjel anyja, bátyja, hiányjel beljebb, feljebb, bálja, óljaik kiált, fiai, autó, Európa, biológiaóra, hajóink fújta a nótát, járta az utcákat, hóolvadás, rááll, hajóorr, teendő Gyakorold a „sziszegő, susogó” mássalhangzók tiszta ejtését az alábbi szócsoportok tagjainak helyes kiejtésével! s: sír, sár, hasal, hassal, mos, moss, köss, vés sz: száz,, szép, mászik, asszony, kész, mássz z: zár, zúg, gázol, gázzal, tűz, fűz, fűzz zs: zsák, zsír, rizses, rizzsel, garázs c: cél, cica, lécet, léccel, vacak, kacaj cs: csap, csáp, locsol, loccsan, pamacs Olvasd el hangosan az alábbi mondókákat! Ha helyesen ejted a hangokat, nem vagy beszédhibás! Mit sütsz, kis szűcs? Tán sós húst sütsz, kis szűcs? Sárga cserépcsengő cseng a csetneki csikós csikaja nyakán. Sárga bögre, görbe bögre. Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó. Ismersz hasonló mondókákat, nyelvtörőket? Közösen dolgozva gyűjtsetek néhányat! 110
7.11. Hangtani érdekességek – játsszunk a hangokkal! A magyar nyelv szavaiban leggyakrabban előforduló magánhangzó az e. Gyakorisága beszédünk egyhangúságát eredményezheti. Főleg azon beszélők esetében érzékelhetjük ezt, akik csak egyfajta e hangot ejtenek. Felfigyeltél már arra, hogy környezetedben valaki az alsó nyelvállású – nyílt e hang helyett középső nyelvállású – zártabb ë hangot ejt? Könnyen megtörténhet ez, hiszen ez az ë hang a nyolc magyar nyelvjárástípusból hétben megvan. Többek között használják a dunántúli és a palóc nyelvjárásban, amelyek átnyúlnak hozzánk, Szlovákia területére is. A zártabb ë hang valójában rövid párja a hosszú é hangnak, ugyanúgy, ahogy az i párja az í, az o párja az ó. Tehát az é nem hosszan ejtett e. Ha megértetted az elmondottakat, a füzetedbe berajzolt magánhangzó-táblázatban keresd meg az ë helyét! Ha ismered ezt a hangot, használd bátran a mindennapokban! Beszéded színesebb lesz általa. Az e hang gyakorisága miatt a magyar nyelvet néha viccesen „mekegő” nyelnek nevezik. Játékos kedvű emberek találták ki ennek kapcsán az „eszperente” nevű nyelvi játékot, amely csak e magánhangzót tartalmazó szavakat használ. A Duna folyó meghatározása eszperente nyelven pl. így hangzik: Fekete rengetegben ered, Fekete-tengerbe megy. Fejtsd meg, mit takarnak az alábbi eszperente-meghatározások! Gyerekek reggelente menjetek e helyre, mert eszesek lesztek! Karinthy Frigyes, kitűnő magyar író akár egy óra hosszat is képes volt így beszélni: Ezt ő mondta kapásból – vajon mire? Rengeteg fekete terem, melybe emberek sereglenek egybe, rendben elhelyezkednek, egy leplen jeleneteket pergetnek le, melyeket szemembe vennem kellemes, esetleg kellemetlen nekem. Próbáljatok közösen eszperente nyelvű meghatározásokat készíteni az alábbi szavakra! tornaóra, tízórai, fagylalt ∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞∞ Mit sugallnak a hangok? Tanultad, hogy a hangoknak önmagukban nincs jelentésük, de a szavak hangzásukkal is kelthetnek valamilyen hangulatot, sugallhatnak bizonyos érzést. A hangzóhasználattól függően érezhetünk egy szót, mondatot, szöveget vidámabbnak, szomorúbbnak, lágyabbnak, komorabbnak, félelmetesnek stb. Játsszatok a hangokkal! Illyés Gyula, jeles magyar költő egyik írásában ismerteti egy óvodásokkal végzett kísérlet eredményeit. A gyerekektől azt kérdezték, milyen érzéseket, hangulatokat kötnek az egyes hangokhoz. Az alábbiakban megtaláljátok az ovisok válaszait az egyes hangokkal kapcsolatban. Írjátok mellé a saját véleményeteket, majd beszélgessetek el arról, a többi hang mit sugall számotokra! r: verekedős, reccsen ……………………………………………………………… l: puha, lágy……………………………………………………………………… m,n: mamás, puha……………………………………………………………………. k: kopog, kemény………………………………………………………………… ny, ty, gy: nedves………………………………………………………………………….. 111
