M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete
a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi
Beszámolója és üzleti terv jelentése
Tisztelt Küldöttgyűlés!
A Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete 2014. évi tevékenységéről az Egyesület Elnöksége
beszámolóját
az alábbiakban terjesztjük a t. Küldöttgyűlés elé:
Minden évben az Egyesület Elnöksége eleget tesz törvényi kötelezettségének, az Alapszabálya előírásának és ennek megfelelően elkészítette az évi beszámolóját. A beszámoló tartalmazza az Egyesület évi működését, az egyesületi létszámadatokat és minden olyan tevékenységet, amelyet az Elnökség 2014-ben a tagjai érdekében tett. Sajnálattal tapasztaljuk azt, hogy mi a beszámolót az Egyesület Küldöttgyűlésének küldöttei részére megküldjük, a beszámoló az Egyesület honlapján megtalálható, mégis, az ügyvédek csekély része veszi azt a fáradtságot, hogy ezt megtekintve, megismerje az
2
Egyesület munkáját, amit az érdekében folytatunk. Az egyesületi tagok nagy részét az érdekli, hogy milyen összegű biztosítási díjat kell fizetniük az adott évre. Az Elnökség törekszik arra, hogy a beszámoló minden ügyvédhez eljusson. Megküldjük a kamarák elnökeinek és felkérjük őket arra, hogy találjanak lehetőséget, hogy egy-egy kamarai rendezvényen ismertessék az Egyesület tevékenységét, hogy ezáltal az Egyesület beszámolójának főbb adatai ismerté váljanak. Az Egyesület 1991-es alakulását követően folyamatosan arra törekszik, hogy az egyesületi tagokra támaszkodva végezze tevékenységét. Haladt a fejlődéssel (gondolunk itt az informatikai rendszer állandó fejlesztésére is), minden esetben figyelembe vette a kor és a tagok igényeit. Ennek eredményeként ma egy korszerű szolgáltatás áll a tagok rendelkezésére. Az Egyesületünk megalakulása után az Igazságügy Minisztérium és az akkori Országos Ügyvédi Tanács kezdeményezésére egyedül látta el az ügyvédek szakmai biztosítását. 1991ben ügyvédi felelősségbiztosítással az üzleti biztosítók nem foglalkoztak. Jellemző volt az akkori időkre, hogy az Egyesület nagyon nehezen talált viszontbiztosítót. Az Egyesület éveken keresztül alacsony biztosítási díjjal dolgozott, mert igen kedvező viszontbiztosítási szerződést kötött. A szerződés megalapozta az Egyesület biztonságos működését, mert a viszontbiztosító kárbejelentési határidő meghatározása nélkül nyújtotta viszontbiztosítást az Egyesület tagjai részére. Ez a szerződés 10 évig állt fenn. Ezt követően azonban a viszontbiztosító kifogásolta a viszontbiztosítási díjat, a korlátlan kárbejelentési lehetőséget, és közölte az Egyesülettel, hogy a szerződés további fenntartása legalább 1 milliárdos veszteséget okozna a részére. Tárgyalásaink eredménytelennek bizonyultak, így a szerződést a viszontbiztosító felmondta. Ezt követően az új viszontbiztosítóval csak 10 éves kockázatban állást tudtunk elérni, és hogy ne kelljen a biztosítási díjat emelni, alig pár év múlva ezen kockázat idejét 7 évre kellett csökkentenünk, ami még mindig magasabb az általános kárbejelentési határidőnél. Ezen utóbbi megoldással tudtuk a – viszonylag - kedvező biztosítási díjakat megtartani. Az Egyesületnek az évek során mindazon biztosítási feltételrendszert ki kellett alakítania, amivel az üzleti biztosítók rendelkeznek, mert ezt a mindenkor hatályos Biztosítási Törvény előírja és az Egyesület felügyeletét ellátó pénzügyi hatóság ellenőrzi. Nem volt könnyű feladat az előírások teljesítése, de ma már kijelenthetjük, hogy az Egyesület szervezetileg ugyanolyan magas színvonalon működik, mint az üzleti biztosítók, ezt a véleményt felügyelet által lefolytatott ellenőrzések alátámasztották. Az Egyesületnél a felügyelet első ízben1998-ban folytatott le általános vizsgálatot, majd 2002-ben és 2004-ben célvizsgálatot. Az újabb általános felügyeleti vizsgálatra 2014. évben került sor. A vizsgálati jelentésekből kiderül, hogy kisebb technikai hibákon kívül komoly, negatív megállapításokat nem tettek. Érintenünk kell azt a tényt, ami legjobban foglalkoztatja tagjainkat, ez pedig a fizetendő biztosítási díj. Ez matematikus által kalkulált díj, ami a Biztosítási Feltételben és a Biztosítási
3
Törvényben meghatározott kockázatok vállalásának ellenértékét kell, hogy figyelembe vegye. A biztosítási díjból képezzük a biztosítástechnikai tartalékot, amelyet a biztosítónak olyan mértékben kell megképeznie, hogy a viszontbiztosításban nem vállalt kockázatból származó kötelezettségét tartósan teljesítse, hogy az egyesület tagjainak biztonságát bármilyen váratlan esemény bekövetkezésekor nyújtani tudja. Tájékoztatjuk a t. Küldöttközgyűlést, hogy az Egyesület minden negyedévben részletes jelentést készít a felügyeleti szerv részére, így az Egyesület folyamatos ellenőrzés alatt áll. Jelentenünk kell az Egyesület ún. „szavatoló” tőkéjének alakulását, mert ennek hiányában az Egyesület működése veszélyzónába kerülhet. A fentieket azért részleteztük, mert jeleznünk kell, hogy 20 év után megjelentek az ún. üzleti biztosítók, akik igen jelentős marketing munkát kifejtve próbálják az egyesület tagjait magukhoz csábítani „mérsékeltebb” biztosítási díjat ajánlva. Az elmúlt 2 év tapasztalatai azt mutatják, hogy az a tény, hogy területünkön két üzleti biztosító is működik – a harmadik 2014. végén jelent meg -, nem rendíti meg az Egyesület tevékenységét, az Egyesület teljeskörűen helyt tud áll, és felveszi a versenyt a fellépő új biztosítókkal. Figyelembe véve a matematikusunk számításait és a viszontbiztosító együttműködését 2015. januárjától mintegy 7 %-kal le tudta szállítani az Egyesület Elnöksége a biztosítási díjat. A közelmúltban lett bevezetve az éves, illetve a féléves egyösszegű teljesítés lehetősége. Amennyiben az egyesület tagja egy évre, vagy félévre egyösszegben fizeti meg a biztosítási díjat, akkor 8, illetve 4 %-kal kedvezőbb - az alapdíjtól eltérő - díjkategória szerint fizethet. Ezek „kis lépések”, azonban ha a számok mögé nézünk, akkor megállapítható, hogy aki az éves befizetést veszi igénybe az közel 1 havi biztosítási díjat takarít meg, míg a féléves egyösszegű díjfizetés esetén ez ennek 50 %-át jelenti. Az éves befizetést a tagok közül 1.460an vették igénybe az elmúlt évben, míg a féléves befizetést 290 tag választotta. További jelentős súlyú kedvezmény a díjjóváírás, amit első ízben 2010-ben nyújtottunk tagjainknak. Akkor két havi biztosítási díjjóváírást biztosítottunk, mert erre a megtakarításaink lehetőséget nyújtottak. 2014-ben már három hónapi biztosítási díjjóváírásra volt lehetőségünk, így az egyesületi tagok részére – a behatárolt létszám figyelembevételével – 198.470.088,- Ft díjjóváírást adtunk. A díjjóváírásban mintegy 6.500 tagunk részesült, az aktív tagság 2/3-a. A díjjóváírás biztosításának alapja az volt, hogy a kedvezményezett 2007. január 1. napján, valamint 2013. december 31. napján is aktív egyesületi tagsággal rendelkezzen. Meg kívánjuk jegyezni, hogy egyéni elbírálás alapján és egyéni kérelemre, ha 1-2 hónapos eltérés mutatkozott az adott időszaki tagság tekintetében az Egyesület vezetése minden esetben méltányos elbírálást biztosított. Bizonyítható, hogy ezt a kedvező lehetőségét az üzleti biztosítók alkalmazni nem tudják vagy nem akarják. Természetesen azok, akik egyébként jogosultak lettek volna, hogy díjjóváírásban részesüljenek, de káreseményük volt az adott időszakban, - ők több mint 600-an voltak – díjjóváírásban nem részesültek.
4
Az üzleti biztosítók átmenetileg jelentős előnnyel rendelkeznek a szakmai biztosítás díjképzése során, ugyanis az eltelt idő rövidsége folytán még kárfizetésük nem nagyon keletkezett, így a tartalékaik is alacsonyabb összegűek, mint amivel az Egyesületnek rendelkeznie kell. Amikor kárkifizetésre kerül sor, - a valószínűségi számítások szerint - a biztosítási díjaik nemcsak hogy elérik, hanem várhatóan meg is fogják haladni az Egyesület által alkalmazott biztosítási díjakat. Az Egyesület 1991-ben jött létre és akkor az Igazságügy Minisztérium olyan rendelkezést hozott, amit később az Ügyvédi Törvény a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe utalt, hogy nem lehet „kedvezőbb” biztosítási kondíciókat alkalmazni más biztosítóknak, mint amit az Egyesület alkalmaz. Az ügyvéd biztosítása „megfelelőségének” elbírálása a kamarák hatáskörébe tartozik. A Magyar Ügyvédi Kamara irányelvében egyértelműen meghatározta, hogy milyen feltételek mellett lehet más üzleti biztosítók által alkalmazott ügyvédi szakmai biztosítási feltételt elfogadni. Az üzleti biztosítók gyakorlatától eltérően –a tagok érdekében – az Egyesület a károk elbírálására Szolgáltatási Bizottságot működtet. A Bizottság magasan képzett és a kárügyek megítélésében gyakorlatot szerzett ügyvédekből áll, ők bírálják el a bejelentett káreseményt, míg az üzleti biztosítóknál ilyen nem létezik. Az ott bejelentett panaszokat az adott biztosító más osztályainak dolgozói bírálják el. Az Egyesület 2013 végén úgy döntött, hogy a biztosított ügyvédek szakmai tudásának gyarapítása érdekében egy-egy olyan témakörben, ahol a legtöbb ügyvédi műhiba keletkezik, írásbeli szakmai anyagot készít. A már elkészített anyagokat tagjaink az Egyesület honlapján megtalálják. A beszámoló évében lényegében három szakmai anyag készült el, és ezek rendkívül kedvező fogadtatásra találtak az egyesületi tagok részéről. Az anyagokat az Egyesület Szolgáltatási Bizottságának elnöke Dr. Kománovics Ibolya és dr. Szűcs Brigitta elnökségi tag készítette el. Az utóbbi a Szolgáltatási Bizottság főmunkatársa, és mint ahogy arra utaltunk, nevezettek vállalták, hogy az anyagokat bővítve, folyamatosan írják meg. Kiemelést érdemel az a szolgáltatásunk is, hogy hetente több délelőtt konzultáció céljából a panaszolt ügyvédek rendelkezésére állnak a Szolgáltatási Bizottság tagjai, ami nagy sikert hozott, mivel az év során több mint 100 panaszolt ügyvéd élt e lehetőséggel. Döntés született az Elnökség részéről, hogy a Szolgáltatási Bizottság segítséget nyújt az egyesület vezető jogtanácsosának, hogy több peres ügyben, - ahol az Egyesület, mint beavatkozó vesz részt – jelentősen, több írásbeli előkészítő irat készüljön el, és találjunk arra lehetőséget, hogy a panaszolt ügyvéd mellett, a peres eljárásban személyesen is részt vegyünk beavatkozóként. A vezető jogtanácsos terheinek csökkentése érdekében ezért az Elnökség több a kártérítési ügyekben gyakorlatot szerzett ügyvédet kér fel a peres eljárásban a beavatkozói segítségnyújtásra, eseti megbízási szerződéssel.
5
Az Egyesület rendkívül nehéz két évet élt át az elmúlt időszakban, ugyanis Biztosítási Törvény előírását figyelembe véve az Egyesület Alapszabályát módosítani kellett. A technikai problémák mellett, amelyek megoldása nehézséget nem jelentett, a Törvényszéken az elbíráló olyan formális követelményt támasztott az Egyesület felé, amely ténylegesen kivitelezhetetlen feladatot jelentett volna. Az Egyesület 12.000 főt meghaladó egyesületi taggal rendelkezik és az első fokon eljáró bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a választási közgyűlés akkor határozatképes, ha az egyesület tagjainak 50 %-a plusz 1 fő jelen van, és választja meg a küldötteket. Fellebbezés után az Ítélőtábla is így döntött. Az Egyesület Elnöksége ezt az álláspontot osztani nem tudta, ezért arra kényszerült, hogy felülvizsgálati kérelemmel forduljon a Kúriához, ahol az Egyesület részére 2013. decemberében kedvező határozat született. Az első- és másodfokon eljáró bíróságok álláspontjával ellentétben a Kúria megállapította, hogy a küldöttválasztó gyűlés nem tekinthető az Egyesület legfőbb szervének, a küldöttválasztó gyűlés feladata kizárólag a küldöttek megválasztása és egyéb hatáskörrel nem rendelkezik, ennél fogva a küldöttválasztó gyűlésre alkalmazható az a szabály, hogy a megismételt választási gyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A Kúria a tagdíj kérdésében is, - a Törvényszék és az Ítélőtábla megállapításával szemben feloldotta az ellentéteket. Az Alapszabálynak tehát nem feltétlenül kell tartalmaznia a tagdíj összegét, elegendő erről a Küldöttgyűlés határozata. A Kúria a fenti vonatkozásokban hatályon kívül helyezte a megelőző bírósági határozatokat és az első fokú bíróságot új határozat meghozatalára utasította. Ezt követően az új eljárásban a Törvényszék 1-2 technikai kifogást talált ugyan, az Egyesület ezeket kijavította, így a 3868. sz. nyilvántartási szám alatt bejegyzett Egyesületünk a törvény szerinti változásoknak eleget tett. A Törvényszék határozatának megfelelően az Egyesület neve: Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete. A szervezet rövidített neve: MÜBSE. Az új Alapszabály módosításának kelte pedig: 2014. április 28., a bejegyzés jogerejének napja: 2014. november 26. Az új Alapszabály 4. sz. melléklete a Választási Szabályzat. A szabályzat részletesen ismerteti, hogy a választást miként kell lebonyolítani. Választási Bizottságokat és Szavazatszedő Bizottságokat kell létrehozni, - megyei és fővárosi területi beosztást kell készíteni, névjegyzékkel. Szabályozza a küldöttek jelölését és a választás lebonyolítását. A választás eredményét a szavazást követően a Választási Bizottság állapítja meg. Rendelkezik a jegyzőkönyv elkészítéséről, meghatározza az értesítéseket a választásokról, a pótválasztásról és a visszahívásról is rendelkezik. A Területi Küldöttválasztó Gyűlések megszervezése és lebonyolítása az Elnökség feladata. A területi Küldöttválasztó Gyűlésen az Elnökség által kijelölt tag vesz részt, a hatályos Alapszabály előírásának érvényesülése érdekében. A küldöttválasztó területi gyűlések összehívására és megtartására vonatkozó részletes rendelkezéseket az Elnökség állapítja meg. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésre a meghívót az egyesület honlapján teszi közzé és két
6
országos napilapban hirdetményt jelentet meg az időpontról, legkésőbb a területi küldöttválasztási gyűlés előtti 15. naptári napon. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésen jelenléti ívet kell felvenni. A gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50 %-a + 1 tag jelen van. Amennyiben határozatképtelen a Küldöttválasztó Gyűlés, azt megismételni ugyanazon a napon, legalább 1 órával későbbi időpontban lehet, de legkésőbb 8 napon belül hívható ismét össze. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Megválasztott küldöttnek azt kell tekinteni, aki a Küldöttválasztó Gyűlésen titkos szavazás után, a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta. A küldöttek megbízása 5 évre szól. A 2013. december 31-i állapot szerint az egyes kamarák létszámának figyelembevételével a megválasztható küldöttek számát az akkori egyesületi taglétszám figyelembevételével állapítottuk meg. Ekkor az Egyesület taglétszáma 11.768 fő volt. A szünetelő ügyvédek figyelmen kívül maradtak. A rendelkezésre álló adatok figyelembevételével az alábbi kialakításról döntöttünk: Budapesten 5 régiót alakítottunk ki, ahol egyenként 5-5 főt választhatnak, összesen 25 főt. A budapesti régiók az alábbiak: Észak-Buda, Dél-Buda, Belváros, Kelet-Pest, Észak-DélPest. A régiókban figyelembe vett tagok létszáma közel azonos. Hat ügyvédi kamaránál, ahol a legmagasabb az egyesületi tagok száma, kamaránként 2 küldöttet választhatnak. Ezen kamarák az alábbiak: Hajdú-Bihar (Debrecen), Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Baranya (Pécs), Csongrád (Szeged). A többi területi kamarában bejegyzett egyesületi tagjaink 1-1 küldött megválasztására jogosultak. A Választási Szabályzat és az új módosított Alapszabály, a módosított Biztosítási Feltétellel együtt az Egyesület honlapján megtalálható. A küldöttek megválasztását az Elnökség határozata szerint 2015. év első felében le kellett folytatni, hogy 2015. májusában a Közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit meg tudja választani.
I.
Az Egyesület létszámadatai 2014-ben az alábbiak szerint alakultak: A teljes egyesületi taglétszám 2013. december 31-én 12.061 fő volt. 2014. december 31-én a létszám kismértékben csökkent, ekkor a taglétszám 11.768 fő. A létszámcsökkenés 293 fő, ami összefügg az üzleti biztosítók belépésével (2014. év végén már három üzleti biztosító foglalkozott az ügyvédi felelősségbiztosítással). Megállapítható azonban, hogy az ügyvédek túlnyomó része, több mint 90 %-a az Egyesülethez hű maradt. Az egyesületi teljes taglétszám 2014. december 31-én - tevékenységüket szüneteltető egyesületi tagok száma
11.768 1.162
7
-
2014-ben elhunyt tagjaink száma Egyesületi tagságuk törlésre került 2014. évben az egyesületi tagok tényleges létszámcsökkenése (ebbe beletartoznak, akik szünetelésük miatt mondták fel tagságukat, az elhunytak és a kamarai törlések is) belépő új tagok száma 2014. december 31-vel bezárólag így a tényleges tagcsökkenése 2014-ben alkalmazott ügyvédek száma csak egyesületi tag
37 845 882
589 293 515 1
A beszámolóban közöljük, hogy milyen jogcímen történt az év során az egyesületi tag törlése: Törlési jogcím 1.sz. 2.sz. 3.sz. Össz Kamarai határozat 203 11 10 224 Tevékenység szünetel, ezért felmondta 60 4 64 Megszűntettük (díj nem fizetése miatt) 26 2 1 29 Ügyvéd lett alk.ü.-ből 58 9 9 76 EU.alk.jogász lett 0 Munkáltató felmondta 29 4 8 41 Felmondta tagságát 231 9 9 249 EU jogászból ügyvéd lett 1 1 Ügyvédből alk.ügyv. lett 10 10 régebbi szünetelő, tagságukat megszüntették 132 5 1 138 Más lett a munkáltató 9 4 13 Összesen 759 48 38 845 Azt, hogy a kamara milyen okból szüntette meg az egyesületi tagnak kamarai tagságát, azt az egyesület nem vizsgálta, ez az egyesület szempontjából érdektelen. Az Egyesület által biztosítottak létszáma 2014. december 31-én 10.606 volt. Ez a létszám tartalmazza a biztosított egyesületi tagokat, az alkalmazott ügyvédek után emelt biztosítási díjat fizető munkáltatók számát, viszont a szünetelő ügyvédek számát nem. A teljes egyesületi taglétszám 11.768. Az Egyesületi taglétszám kamarák szerinti kimutatása, biztosítási módozatok szerint, aktív és szünetelő tagok bontásában az alábbi: Megye
Budapest Békés Megye Debreceni Heves Megye
Aktív I.sz. II.sz. 4789 486 179 5 389 5 162 2
Szünetelők III.sz III.sz . I.sz. II.sz. . Össz. 359 653 52 36 6375 0 7 0 0 191 10 21 0 0 425 1 18 1 0 184
közbeszerzés 58 3 2 2
Változás előző évhez képest -115 -14 -2 -5
8
Győr-Moson-Sopron Megye Somogy Megye Bács-Kiskun Megye Borsod-Abaúj-Z. Megye Nyíregyházi Pest Megye Pécsi Nógrád Megye Szegedi Tolna Megye Fejér Megye Jász-Nagykun-Sz. Megye Vas Megye Komárom-Esztergom Megye Veszprém Megye Zala Megye
319 217 406 365 271 465 343 59 412 98 220
14 13 5 1 4 26 10 1 10 7 16
5 1 0 1 0 9 5 1 5 2 5
19 29 42 31 25 49 34 5 34 8 16
1 0 1 0 0 3 2 1 1 0 1
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
358 260 454 398 300 552 394 68 462 115 259
0 0 4 2 5 2 2 0 2 2 0
-18 -1 -11 -16 -3 -17 -5 1 -20 -3 -25
196 117
3 3
3 5
12 17
0 0
0 0
214 142
3 0
-2 -8
159 196 184 9546
9 6 14 640
3 14 3 14 1 11 419 1059
0 0 3 66
0 185 0 219 0 213 37 11768
0 3 0 90
-4 -9 -16 -293
Az Egyesület továbbra is szorgalmazza, hogy a négy ügyvédi kamaránál, - ahol az egyesületi tagok közvetlenül a kamarához fizetik a biztosítási díjat, és az egyesületi tagdíjat a kamarai tagdíjjal együtt, - változtatás történjék. Egységes, közvetlen a tagok részéről az Egyesülethez történő negyedéves díjfizetés legyen. Ezek a kamarák azonban megszokták, hogy a tagjaik az eddigi gyakorlatnak megfelelőn az őket terhelő díjakat havonta fizetik be számlájukra és az Egyesületet megillető biztosítási díjat és tagdíjat minden hó 20. napjáig ők továbbítják az Egyesület felé. Az elmúlt évben az Egyesület lehetőséget biztosított tagjai számára, hogy évente, illetve félévenként egyösszegben fizessék a biztosítási díjat és tagdíjat. Ez kedvezőbb összegű díjfizetést eredményez tagjainknak, ezért igen nagy számban vették igénybe ezt a lehetőséget. Kimutatásunk szerint: I. feltétel esetében 1.281 II. feltétel esetében 105 a III. biztosítási feltételt választók közül 70 élt 2014. évben ezzel a lehetőséggel. Összesen: 1.456 A féléves egyösszegű fizetést: I. feltétel esetében 262 II. feltételnél 15 a III. feltétel esetében 6 egyesületi tagunk választotta. Összesen: 283
9
Részletes kimutatásainkból megállapítható, hogy az üzleti biztosítók annak ellenére, hogy rendkívül erőteljes marketing munkát folytattak tagszerzés érdekében, mégis csupán csekély számú egyesületi tagot tudtak megnyerni a két év alatt, akiknek túlnyomó részét az új belépők pótolták.
II. Az Egyesület szervezeti élete Az Egyesület 2014. évben az alábbi időpontokban tartott Elnökségi ülést
1. Az első Elnökségi ülés megtartására 2014. március hó 17. napján került sor Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Elnöki megnyitó Az Egyesület 2014. évi végleges költségvetésének megvitatása és elfogadása Az Egyesület 2013. évi költségvetési teljesítés megvitatás és annak elfogadása Az Egyesült 2013. évi Elnökségi Beszámolójának megvitatása és elfogadása A Segélyező Bizottság elnökének beszámolója a Bizottság 2013. évi tevékenységéről Az Egyesület vezető jogtanácsosának előterjesztése az Egyesület Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzatának kiegészítéséről Előterjesztés a 2014. évi díjjóváírásról Tájékoztató az új Alapszabály bejegyzésének állásáról, az ezzel kapcsolatos kiegészítés ismertetése, továbbá a rendkívüli Küldöttközgyűlés előkészítése és annak kitűzése, figyelembe véve a Fővárosi Törvényszék végzésében foglaltakat Egyéb döntések, folyó ügyek Az Egyesület 2014. évi költségvetésének tervezetét, a Segélyező Bizottság tevékenységéről az írásbeli tájékoztatót, valamint a Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzat kiegészítésének anyagát írásban az elnökségi tagok előzetesen megkapták. Az ügyvezető az elnökségi tagoknak megküldte az Egyesület 2013. évi tevékenységét tartalmazó Elnökségi Beszámolót. a/ b/
Az Elnök az ülés megnyitását követően tájékoztatta az Elnökséget az Egyesület előtt álló évi feladatokról és ezt követően az Elnökség: Megvitatta az írásban kézhez kapott 2014. évi végleges költségvetést, amelynek az első változatát Elnökség már az elmúlt év végén elfogadta az Egyesület folyamatos működése érdekében. Az elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy jelentős változás nem történt a megelőzőleg már elfogadott tervezethez képest. A többletköltség jelentősebb, mert a honlapra előzetesen 1 M Ft volt betervezve, ez azonban változott és az összeg 5 M Ft-ra módosult. Ennek indokoltságát a honlap készítői részletesen, írásban előadták. A korszerű honlap kialakítása az új Alapszabály elkészítése és elfogadása miatt is
10
c/
d/
szükséges. Jelentős költséget képez az új Alapszabállyal összefüggésben lebonyolításra kerülő - küldöttek és a tisztségviselők - választása. Az oktatási költségek is megemelkedtek, miután kizárólag oktatási célokra az Egyesület a Jogászegyletnek támogatást nyújt. Az előterjesztett költségvetéshez az Elnökség tagjai részéről hozzászólás nem történt, ezután az elnök szavazást kért: az Elnökség az Egyesület 2014. évi költségvetését egyhangúlag, a módosításokkal elfogadta. Az elnök előterjesztette az Egyesület 2013. évi költségvetésben foglaltak teljesítését tartalmazó kimutatást. A kimutatás tételesen tartalmazta, hogy az egyes költségvetési tételeknél milyen összeg került felhasználásra. A költségvetés teljesítése pozitív eredménnyel zárult. A számviteli vezető által készített kimutatásból megállapítható, hogy olyan jelentős tételnél, mint a béralapnál jelentéktelen a túllépés, mintegy 2,4 %. A megbízási díjaknál ez jelentősebb, 14,1 % a túllépés a tervezetthez képest. Sokkal magasabb azonban az ún. banki és postai befizetések tekintetében, ahol a tervezett költség 9.900.000,- Ft volt, ezzel szemben 20.665.000,- Ft volt a kifizetés. Ezt az Egyesület befolyásolni nem tudta, mert a helyzetet a gazdasági körülmények teremtették. Az üzemeltetési költségnél 25 %-os a túllépés, ami indokolt volt. Megalapozott volt a szoftver és egyéb karbantartással kapcsolatos 15,75 %-os túllépés. Költségtúllépés történt a végrehajtási költségek tekintetében, a betervezett díj 300.000,- Ft volt, ezzel szemben 661.000,- Ft került kifizetésre. Ez előre nem tervezhető pontosan, egyik évben több, másikban kevesebb. Összességében a fent jelzetteken túl, a költségvetéstől történő eltérés csekély volt. A kamatbevétel a tervezetthez képest 100 M Ft-tal emelkedett, és ez eredményezte azt, hogy a költségvetést 2 %-os többletbevétellel teljesítette az Egyesület. A többletet a befektetési hozamok adták. Voltak rendkívüli kiadások. Így az Egyesület iratanyagának archiválása, ami 2013-ban kezdődött és 2014-ben folytatódott, jelentős összeget emészt fel. Ez az Egyesület működésének alapfeltételét képezi, hogy a rendkívül nagy mennyiségű iratanyag digitalizálása megtörténjék. Az elnök tájékoztatta továbbá az Elnökséget, hogy jelentkezett egy pénzügyi befektetéssel foglalkozó csoport és ajánlatot tett az Egyesület részére, hogy a szabadon lévő pénzösszegeinket befektetési alapokba fektetve jelentősebb kamatbevételt tudnának biztosítani. A csoport munkatársait az ügyvezető meghívta a legközelebbi Elnökségi ülésre, hogy személyes tájékoztatást adjanak. Ezután az Elnökség az Egyesület 2013. évi költségvetés teljesítését egyhangúlag elfogadta. Az Elnökség tagjai megkapták az Elnökség 2013. évi tevékenységéről elkészített írásbeli beszámolót. Az elnök kérte, hogy az Elnökség tagjai szóljanak hozzá a beszámoló tartalmához és amennyiben kiegészítésük van, tegyék meg. A Felügyelő Bizottság elnöke az egyesületi taglétszámmal kapcsolatban tett észrevételt, miután egy elírást észlelt. Továbbá észrevételezte, hogy a Békés Megyei Kamara érintve van a Beszámolóban, mint olyan, amelyik érdemben nem foglalkozott a megelőző év során megjelent üzleti biztosítók tevékenységével. Előadta, hogy az elnök egyszerűen kiküldte, kommentár nélkül az üzleti biztosítók levelét. Később egy újabb levelet írt a
11
e/
f/
kamarai tagoknak, amelyben a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének észrevételeit is megküldte. A budapesti elnök a levelében az Egyesület biztosítási munkáját rendkívül pozitívan értékelte és felhívta a figyelmet az üzleti biztosítók, valamint az Egyesület biztosítása közötti egyes ellentétekre. Felhívta a figyelmet az Egyesület és a kamara közvetlen kapcsolatára, szorgalmazta ezt és kiemelte, hogy csak ezen a módon lehet az Egyesület munkáját érdemben megerősíteni. Érintette továbbá az Egyesület működési költségeit, mivel kisebb eltérést tapasztalt a Beszámoló és a belső ellenőr jelentése között. Tájékoztatta az Elnökséget, hogy ezt az ellentétet, amely nem jelentős összegről szól, a belső ellenőrrel tisztázni fogja. A vezető jogtanácsos észrevételezte, hogy nem ismételt Küldöttgyűlésre, hanem ismételten megtartásra kerülő Küldöttválasztó Gyűlésre kerül majd sor. Ezt lényegesnek tartja, mert hiszen a Küldöttválasztási Gyűlés ismételt összehívása minden esetben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Beszámolóhoz hozzászólt dr. Asbóth Ede elnökségi tag és dr. Kovács Kázmér az egyesület elnökhelyettese. Ezt követően további hozzászólás nem történt, így az elnök javaslatára az Elnökség egyhangúlag az Egyesület 2013. évi Beszámolóját azzal fogadta el, hogy a szükséges módosításokat el kell végezni. A Segélyezési Bizottság elnöke beszámolt az Elnökségnek az Egyesület 2013. évi segélyezési tevékenységéről, amit a Beszámoló részletesen tartalmaz. Kiemelte, hogy különböző újabb jogcímeken kérnek segélyt az egyesületi tagok, amit nem minden esetben lehet teljesíteni. Rámutatott arra is, hogy a segélykérelmek száma jelentősen megnövekedett, de a 2014. évre biztosított segélyezési összeg kerete elegendő lesz. Az Elnökség ezután a Segélyező Bizottság 2013. évi munkájával összefüggő előterjesztést és annak kiegészítését egyhangúlag elfogadta. A vezető jogtanácsos az írásban előterjesztett Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzat kiegészítését szóban is ismertette. Előadta, hogy a Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozta a biztosítók panaszkezelését, kiemelte azt, hogy amennyiben a biztosítási szerződésnél az egyik fél magánszemély, úgy ezt fogyasztóvédelmi szerződésnek kell tekinteni. Miután a Nemzeti Bank ezzel összefüggésben mintaszabályzatot készített, ez a mintaszabályzat beépítésre került az Egyesület Panaszkezelés (Fogyasztóvédelmi) Szabályzatába. Dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes felszólalásában rámutatott, hogy az Egyesület részletesen indokolt határozatában érdemben foglalkozik az ügyfelek panaszával. A Panaszkezelési és Fogyasztóvédelmi Szabályzatunk alapvetően eleget tesz a kívánalmaknak így az elfogadható. Az Elnökség állást foglalt, hogy mint szolgáltató eleget tesz a felügyeleti ajánlásnak, amely kiemeli a jóhiszemű, és tisztességes eljárás követelményét, azt hogy méltányosan kell kezelni az ügyfél és szolgáltató között felmerülő esetleges érdekellentéteket. A panaszeljárás során fokozottan biztosítani kell a közérthetőséget, az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot és így minden esetben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő világos, pontos és naprakész információt kell biztosítani az ügyfelek részére. Fel kell világosítani őket, hogy bírósághoz is fordulhatnak.
12
g/
h/
i/
Ezt követően az Elnökség az előterjesztett Panaszkezelési (Fogyasztóvédelmi) Szabályzatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök előterjesztette a már 2013-ban részben megvalósulásra került lehetőséget, hogy az Egyesület 2014. évben ismét alkalmazza az egyesület tagjai részére a díjjóváírás intézményét. A kimutatott és a matematikus által alátámasztott anyagból megállapítható, hogy 311.657 e Ft az az összeg, amit díjjóváírásra lehet felhasználni a jogszabály figyelembevételével. Az Egyesület matematikusa és informatikusa kidolgozta, így megállapítható, hogy három hónapi díjjóváírásra kerülhet sor a már 2010-ben elfogadott és alkalmazott szabályok figyelembevételével. Dr. Kovács Kázmér felszólalásában kiemelte, hogy az egyesület érintett tagjai részére ezen díjjóváírás tényéről széleskörű tájékoztatatást kell adni, megfelelően kell kommunikálni a jelentőségét, mert ez az Egyesületnek egyrészt az eredményes munkáját igazolja, és a tagok részére pedig a népszerűbb, alacsonyabb díjat biztosítja. Az elnök a felvetésre előadta, hogy kör e-mail formájában tájékoztatást fog adni az Egyesület tagjai részére erről az Elnökségi határozatról, és ez a honlapon is megjelenik. Ezután az Elnökség egyhangúlag meghozta határozatát, mellyel elfogadta, hogy: az Egyesület 2014. IV. negyedévében három havi biztosítási díjjóváírást biztosítson a megelőzően elfogadott határozat figyelembevételével az érintett tagjai részére. Az elnök tájékoztatja az Elnökség tagjait, hogy miután a Kúria kedvező döntést hozott az Egyesület választási rendjével kapcsolatban, a Fővárosi Törvényszéknek kell meghoznia az új döntését és ezt követően meg kell szervezni az Egyesület Küldöttválasztó Közgyűléseit. Az Elnökség megvitatta a rendkívüli Közgyűlés időpontjának lehetőségét és úgy döntött, hogy a 2014. évi rendkívüli Közgyűlés és Beszámoló Közgyűlés megtartása 2014. április 28. napjának 9,30, illetve 10,00 óráján kerüljön sor. Dr. Szűcs Brigitta elnökségi tag tájékoztatta az Elnökséget, hogy az elmúlt évben eldöntött és a károkozások megelőzése érdekében az ügyvédek részére szakmai segédanyagot készítettek, de személyes konzultációt is folytatnak, ami rendkívül népszerűvé vált. Az év első három hónapjában már mintegy 30 károkozással érintett ügyvéd részére nyújtottak személyes tanácsadást. Az Elnökség dr. Szűcs Brigitta tájékoztatását tudomásul vette. Miután egyéb napirendi pontja az Elnökségi ülésnek nem volt, ezért azt az elnök berekesztette.
2. Az Elnökség 2014. április hó 14. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Elnöki megnyitó A BDO könyvvizsgáló által auditált 2013. évi mérleg megvitatása és elfogadása Az Egyesület Alapszabály módosításának (a Fővárosi Törvényszék végzésében foglaltaknak megfelelően) elfogadása és a Küldöttközgyűlés elé terjesztése
13
Az Egyesület Biztosítási Feltétele módosításának megvitatása és a Küldöttközgyűlés elé terjesztése A Generali Alapkezelő Zrt. munkatársainak szóbeli ismertetője és ajánlataik megvitatása, döntés Egyéb ügyek, folyó ügyek Az elnök az Elnökségi ülés megnyitását követően megállapítja, hogy az Elnökségi ülés határozatképes. Megállapítja, hogy az Elnökségi ülés napirendi pontjait írásban, minden elnökségi tag megkapta. Az Elnökségi ülésen megjelentek a Generali Alapkezelő Zrt. munkatársai, ezért az Elnök javasolja, hogy az Elnökség elsőként őket hallgassa meg. a/ A Generali Alapkezelő Zrt.-nek a befektetési csoport munkatársai Kokas Norbert és Pallag Róbert tájékoztatják az Elnökség tagjait és külön-külön kívánják bemutatni a Befektetési Alapkezelő Zrt. munkáját. Rámutattak arra, hogy a banki kamatoktól eltérően a Befektetési Alap lényegesen magasabb hozamot biztosít az Egyesület részére, amennyiben megbízást kapnak. Kokas Norbert, - az Alap munkatársa tájékoztatja az Elnökséget az Alap tevékenységétől, azt hogy kik vették igénybe az Alapot és arról is tájékoztatást ad, hogy az elmúlt évek során általában milyen hozamokat biztosított ügyfelei részére a Befektetési Alap. A tájékoztató során előadta, hogy az Alap fő tevékenysége a befektetési tanácsadás, a befektetési alapok kezelése, valamint vagyonkezelés és portfólió kezelés. Előadta, hogy az általuk kezelt vagyon jelenleg 360 milliárd Ft és ezzel az Alap a legnagyobb hazai alapkezelők közé tartozik. Az Alap ügyfelei egyházak, biztosítási társaságok, egyesületek, de a megmaradt önkéntes magánnyugdíjpénztárak is. Ez utóbbival kapcsolatban kiemeli, hogy igen jelentős hozamot biztosított az Alap a magánnyugdíjpénztárak részére. Részletesen elemezte, hogy miért értékelődött fel az Alap munkája, annak vagyonkezelése, mert a banki kamat rendkívül alacsony és ez ösztönzi a befektetőket arra, hogy a biztos pénzügyi alapokon álló befektetési alapot vegyék igénybe a magasabb hozam elérése érdekében. Részletesen tájékoztatja az Elnökséget, hogy az Alap pénzeszközei milyen tőkepiaci környezetben működnek és ezen belül melyek a rendelkezésre álló portfóliók, amelyek napi figyelésével a befektetések a jelentősebb hozamot biztosítják az ügyfeleik részére. Kiemelte, hogy van konzervatív típusú alapkezelésük, - van ettől eltérő kockázati jelleget tartalmazó, - de mindegyikben olyan megbízható ténykedést fejtenek ki, hogy eddig az Alapnál veszteség nem mutatkozott. Előadja továbbá, hogy az Alap negyedévről negyedévre lépcsőzetesen építi ki portfólióját, de természetesen van olyan befektető is, aki hosszútávú, akár öt éves vagyonkezelői együttműködési szerződést köt az Alappal. A részletes tájékoztatás után az Egyesület elnöke felkéri az Elnökség tagjait, hogy kérdéseiket tegyék fel mindazon problémákról, amelyek egy ilyen új, a banki pénzkezeléstől eltérő befektetés esetleges kockázatait érinti, alapvetően azért, hogy az Elnökség a tájékoztatás mérlegelésével megnyugtató döntést tudjon hozni. Kokas Norbert részletes elemzést adott a továbbiakban a befektetési alap portfóliójának alakulásáról, arról hogy jelentős mértékben vesznek igénybe állam által garantált diszkontjegyeket, ami az alacsonyabb kockázatvállaláshoz tartozik és az
14
úgynevezett konzervatív gyakorlatot biztosítja. Ezen kívül a kockázati alap működésénél különböző részvények vételével és eladásával is foglalkozik a csoport. Alapvetően a „keleti” részvények jelentősen nagyobb hozamot biztosítanak a diszkont kincstárjegyek vételével szemben. Kérdésre ismerteti a Befektetési Alap úgynevezett „r-maxos referencia indexének” alkalmazását, rámutatott arra, hogy ez folyamatosan a magyar diszkont kincstárjegy akciókon kibocsátott értékpapírral dolgozik és általában „éven belül” lejáratú diszkont kincstárjegyeket vesznek, ennél a portfóliónál az ingadozás nem jelentős. Tájékoztatást adott a tőke és hozamgaranciával felmerülő kérdésekre, rámutat arra, hogy alapvetően az a különbség az általuk alkalmazott diszkont kincstárjegyek vétele és eladásával kapcsolatos portfólió mozgás és az egyén által vásárolt diszkont kincstárjegyekkel történő vétel között, hogy ők mindig a legkedvezőbb lekötéseket veszik figyelembe és állandóan mozgatják a rájuk bízott vagyontömeget. Kitért arra is, hogy az Alap folyamatosan követi a számlákon azokat a pénzeket, amik szükségesek a napi működéshez, mindig elutalják azokra a helyekre, ahol a számlán maradt pénz akár egy napra, akár egy hétre, vagy esetleg több hétre is folyamatos lekötések, és az átlagnál magasabb hozamot biztosítanak. Előadta továbbá, hogy állampapírral is dolgoznak. E körben a konzervatív biztonságot tudják biztosítani. Tájékoztatja az Elnökséget, hogy az Alap befektetési számlával és likviditási számlával dolgozik, és a két számla között folyamatosan transzferálja a rendelkezésre álló és általuk kezelt vagyont, hogy a befektetés minél eredményesebb legyen. Az elnök tájékoztatja az előadókat és az Elnökséget, hogy kizárólag az Egyesület többleteinek kezeléséről lehet szó és nem a teljes pénzkezeléséről. Úgy értelmezi a tájékoztatást, hogy egy abszolút kockázatmentes befektetés esetén az évi 3 %-os hozam elérhető. Ezzel összefüggésben felkéri az előadókat, hogy arról is adjanak tájékoztatást, hogy ha az Egyesület eltér az úgynevezett konzervatív kockázatkezeléstől ez mennyiben növeli, és egyben biztosítja is a befektetőkre bízott vagyont. A vendégek előadják, hogy az általuk kezelt vagyon minden esetben a konzervatív kockázatviselésen alapszik, tehát minden stratégiájuk arra épül, amit ellenőrizni lehet, hogy a kezelt vagyon minden esetben pozitív irányba forduljon és a befektetőket kár semmilyen formában ne érje. Rámutattak arra, hogy a 3 %-nál érdemben akkor van esély magasabb hozamra, ha az úgynevezett nagyon konzervatív szintről kicsit feljebb tolja a befektető a kockázati szinteket. Jobban forgatják az adott részvénypiacon és növelik ennek súlyát, figyelembe veszik a devizaárfolyam változását, mert ez rendkívül fontos. A megtakarításnál nem közömbös ugyanis, hogy a vagyon egy részét euróban vagy dollárban tartják. Ezt folyamatosan figyelni kell. A kissé magasabb kockázat viselése mellett a 2,5 %-os hozammal szemben nem egyszer elérhető a 5 %os hozam is, ilyenkor nagyon gondosan kell megválasztani, hogy milyen részvényeket, milyen súllyal kezelnek az adott vagyon portfóliójában. Kérdésre az előadók tájékoztatást adnak, hogy a portfólió milyen vagyonkezelési díjjal dolgozik. Kiemelték azonban, hogy a vagyonkezelési díj arányban áll, és ha az átlagot
15
b/
c/
számítjuk, miután negyedévenként vannak elszámolások és számlázások az Egyesület folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a hozamok növekedését és csökkenését. Az elnök összefoglalta az előadottakat és jelezte, hogy jelenleg 1,6 milliárd az az összeg, amivel rendelkezni tudunk, mivel ez lejár a MKB-nál. Dr. Horváth József tanácsadó előadja, hogy közel 10 évig volt lekötve 1 milliárd Ft ennél a banknál, ez 600 M Ft kamatot eredményezett összesen. Vita után az Elnökség döntött és meghozta az alábbi határozatát: „az Elnökség feljogosítja az Egyesület vezetését, hogy a főtitkár egyeztetés érdekében vegye fel a kapcsolatot a Generali Befektető társasággal és 600 M Ft lekötésére felhatalmazza őt, azzal hogy a lekötés konzervatív szellemű legyen. Ezt a befektetést július végi banki lejáratot követően kell végrehajtani, majd augusztusban további 1 milliárd Ft befektetéséről kell gondoskodni.” (Tájékoztatjuk a Közgyűlést, hogy időközben ezen annyiban változtatott az Egyesület vezetése, hogy végül 600 M Ft-on felül további 400 M Ft-ot utalt át a Befektetési Alapnak, így az összesen 1 milliárd Ft egyesületi vagyont kezel.) Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy elkészült az Egyesület könyvvizsgálójának jelentése, melyet az Elnökség minden tagja megkapott. Röviden tájékoztatta a könyvvizsgáló jelentésének tartalmáról az Elnökséget, majd ezt követően, miután hozzászólás a témához nem történt, az Elnökség úgy határozott, hogy az Egyesület 2013. évi auditált mérlegét elfogadva azt a 2014. április 28-án megtartásra kerülő Küldöttközgyűlés elé terjeszti. Az elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy Küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni az Egyesület most már végleges Alapszabályát és a módosított Biztosítási Feltételt. Mindkét anyagot előzetesen az Elnökség tagjai megkapták. Az Elnökség rövid vita után az Alapszabályban jelentkező értelemzavaró, egyes kifejezéseket módosította, majd egyhangúlag elfogadta a módosításokat, felhatalmazta az Egyesület vezetőit, hogy a végleges Alapszabályt és Biztosítási Feltételt a Küldöttközgyűlés elé terjessze. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a Biztosítási Feltétel módosításának lényeges része a sérelemdíj megfogalmazása, ami egy új szabályozás és ennél figyelembe kell venni a Ptk. előírásait, amelyek március 15-én hatályba léptek. A Ptk. szabályozásának megfelelően azt a Biztosítási Feltételben rögzítettük, ennek alkalmazása a Szolgáltatási Bizottság hatáskörébe fog tartozni. Az ügyvezető kéri az Elnökséget, hogy a BDO könyvvizsgáló vizsgálata észlelte, hogy a Számviteli Törvény szerint a behajthatatlan követelések leírásáról dönteni kell. Ismertette ezek összegszerűségét, rámutatva arra, hogy mindegyike 100 e Ft alatti kisebb összeg, amelynek behajtása több költséget jelent az Egyesületnek, mint az esetleges behajtás eredményessége. Az Elnökség egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy: az Egyesület vezetése gondoskodjon a számvitel felé a 100 e Ft alatti behajthatatlan követelések leírásáról. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a Bit. módosítás erősen megszigorította a biztosító egyesületek informatikai felépítését, ennek megfelelően 2015-től egy sor új
16
követelmény lép hatályba, amelynek eleget kell tenni. Ezek közül gondoskodni kell az Egyesületnél alkalmazott informatikai szabályzatok módosításáról és azok korszerűsítéséről. Az Elnökség rövid vita után meghozta egyhangú határozatát, hogy: az Egyesület informatikai rendszerét az eddig igénybe vett informatikai szakértői társaság módosítsa. Ezután foglalkozott az Egyesület új honlapjának előkészítéséről. Az eredetileg 1 M Ftra becsült honlap ténylegesen, mintegy 5 M Ft kiadást igényel. Kiemelte, hogy ezt helyben nem lehet üzemeltetni, ehhez szervert kell bérelni, amelynek 50-60 e Ft a bérleti díja havonta, ha online fizetés lenne, akkor a bankkal kell szerződést kötni, ennek a költsége 2-3 ezrelék, ekkor a biztosítási díjaknál tranzakciós költség jelentkezne, ezért érdemesebb 6 M Ft-tal számolni, amelyből az éves fenntartási költség mintegy 1 M Ft lenne a honlap üzemeltetésénél. Az elnökségi tagok részéről felmerült az esetleges pályáztatási kérdése, de miután mindenféleképpen modernizálni kell, továbbá az Egyesületnek van egy állandó, bejáratott informatikai csapata, akikkel folyamatos szerződéses viszonyban áll, ezért az Elnökség meghozta következő határozatát „Az Elnökség a honlap korszerűsítése mellett döntött, a megújítás lehetőségét pedig „elvileg” egyhangúlag tudomásul vette azzal, hogy a részletekről később döntsenek. Elnökség utolsó napirendi pontjaként az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy az Elnökségnek el kell fogadnia a Küldöttközgyűlés napirendi pontjait. Ezek a következők: - Tájékoztató a Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabályának változásbejegyzési eljárásáról, - Döntés az Alapszabály módosításáról, a Fővárosi Törvényszék 14.Pk.66.887/1991/35IV. sz. végzésére figyelemmel, - Az Egyesület Elnökségének 2013. évi Beszámolójának megvitatása, illetve elfogadása - Az Egyesület könyvvizsgálója által auditált 2013. évi mérlegbeszámoló előterjesztése és annak elfogadása, - Az Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi tevékenységéről, - Az Egyesület 2014. évi költségvetésének előterjesztése és elfogadtatása, - A 2014. évi díjjóváírásról szóló Elnökségi határozattervezet megvitatása és elfogadása, - Az Egyesület Biztosítási Feltételének módosítása és az egységes szerkezetbe foglaltak elfogadása. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a megelőzőleg elfogadott Elnökségi beszámolót az Egyesület vezetése az Elnökség igényeinek megfelelően módosította és pontosította és ez a Beszámoló kerül a Küldöttközgyűlés elé. Az Elnökség az elnök javaslatára a 2014. április 28-ra kitűzött Küldöttközgyűlés napirendi pontjait egyhangúlag elfogadta. Miután több napirendi pont nem volt az elnök a tanácskozást berekesztette.
17
3. Az Elnökség 2014. szeptember hó 15. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: a/
b/
Elnöki megnyitó, Beszámoló a Magyar Nemzeti Bank átfogó felügyeleti vizsgálatáról, teendők a vizsgálati határozat alapján, Az Egyesület Befektetési Szabályzatának módosítása, A Felügyeleti Adatszolgáltatást rendező Ügyviteli Szabályzat elfogadása, Az Egyesület honlapjának megújítására készült szakvélemény megvitatása, Aktualizált Számviteli Politika, Számlarend elfogadása, Egyéb döntések, tájékoztatások, folyó ügyek megvitatása.
Az Elnökségi ülés megnyitását követően az elnök megállapítja, hogy az Elnökség határozatképes. Tájékoztatja az Elnökség tagjait, hogy az ülés napirendi pontjait az elnökségi tagok előzetesen írásban megkapták. A megküldött anyagokra az elnökségi tagok előzetesen észrevételt nem tettek, javasolja a napirendi pontok megtárgyalását. Tájékoztatja az Elnökséget, hogy az új Alapszabályhoz elkészült - a bíróság által kért kiegészítő anyag beadásra került a Fővárosi Törvényszékhez. A Törvényszéktől az Egyesület eddig semmilyen újabb felhívást, értesítést nem kapott. Tájékoztatja az Elnökséget a Budapesti Ügyvédi Kamara választásával összefüggő problémáról, arról hogy a választás eredményét a választáson részt vevők egy csoportja megtámadta. A bíróság a Budapesti Kamara álláspontját nem fogadta el, kedvezőtlen határozatot hozott, ami megfellebbezésre került. Előadta, hogy viták vannak Magyar Ügyvédi Kamara által kezdeményezett központi letétnyilvántartás megalkotása, illetve egyéb informatikai problémák megoldása tekintetében. Meg kell oldani az ügyvédek azonosító számát, ezzel párhuzamosan folyik az ún. „matrica program”, amelyet az elnök nem kívánt részletesen ismertetni. Ez jelentős munka, aminek meg kell teremteni az informatikai hátterét, ami nagy összeget képez és komoly előkészítést igénylő tevékenység, melynél számít a MÜK az egyesület anyagi támogatására is. Előadja az elnök, hogy a díjjóváírásokkal kapcsolatos értesítéseket az érintett egyesületi tagok megkapták, és rendkívül pozitívan reagáltak az Elnökség döntésére. A díjjóváírás az év utolsó negyedévében kerülhet sor. Az ügyvezető előadja, miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Nemzeti Bank szervezetébe integrálódott, így most már a felügyeletet a Magyar Nemzeti Bankba integrált hivatal látja el. A felügyeleti szerv vizsgálatot tartott az Egyesületnél. A vizsgálat sikeresen zárult, melyről a határozatot az Egyesület megkapta azzal, hogy szeptember 30-ig a felmerült észrevételekre, kifogásokra a szükséges intézkedést tegye meg. Az átfogó vizsgálat a belső ellenőrzés működésével kapcsolatban állapított meg hiányosságot, azt hogy a belső ellenőr nem folytatott vizsgálatot az aktuárius, valamint az informatikai tevékenységgel kapcsolatban. Az Egyesület ténylegesen megfelelő informatikai ellenőrzéssel rendelkezik. Emlékeztetett az ügyvezető, hogy eleget tett az Egyesület a könyvvizsgáló által felkért informatikai
18
c/
d/
e/
szakértő vizsgálat megállapításainak. Az informatikai ellenőrzést az Egyesületnél egy önálló informatikai cég végzi, így az szakmailag folyamatosan működik. Az aktuárius az évi jelentésében részletezi a felmerült problémákat, ugyanis a könyvvizsgáló külső matematikusa az, aki az aktuárius ellenőrzését végzi. A Bit. azonban azt írja elő, hogy minden vizsgálatot külön el kell végezni, mindenre kiterjedően. Ezt a jövőre nézve írta elő, ezért a továbbiakban Egyesület törekszik arra, hogy ezen felhívásnak az ellenőrzés tekintetében eleget tegyen és a vizsgálatokat további új informatikai és aktuáriusi szakértő bevonásával fogja végeztetni. Alapvető hiányosságokat a felügyeleti ellenőrzés nem állapított meg. A megkívánt és elkészített ellenőrző szakvéleményeket az Egyesület az MNB-nek megküldte a saját észrevételeivel együtt. A Befektetési Szabályzat is módosításra került, aktualizáltuk a Számviteli Politikát, továbbá az ezzel összefüggő Számlarenddel kapcsolatban felvetett pontosításokat az Egyesület elvégezte. Az elnök előadja, hogy az Egyesületnél az elmúlt 20 éves működése során ez volt a harmadik felügyeleti vizsgálat és mindegyik vizsgálat csak kisebb szabálytalanságokat észlelt az Egyesület működésében. Az ellenőrzések az Egyesület törvényes működését állapították meg. Az egyesület vezető jogtanácsosa tájékoztatta az Elnökséget, hogy elkészült az Egyesület Befektetési Szabályzatának módosítása. Az első ilyen Szabályzat 2008-ban készült, így az aktualizálás szükséges volt. Ennek megfelelően az Egyesületnek már nem csak diszkontjegyekben, hanem az állam által kibocsátott kötvényportfólióban is elhelyezhet pénzösszegeket. A tájékoztatáshoz az elnökségi tagok hozzászólni nem kívántak, ezért az elnök felhívására az Elnökség egyhangúlag az Egyesület Befektetési Szabályzatának módosítását és kiegészítését elfogadta. Elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Befektetési Szabályzat módosítására figyelemmel az Egyesület befektetési portfóliója kiegészítésre került, így vagyonkezelésre a Generali Befektetési Alapnak 600 M Ft-ot biztosítottunk, amit egy milliárd Ft-ra szeretne az Egyesület kiegészíteni. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Befektetési Alap nagyobb hozamot biztosít az Egyesületnek, mint a kincstárjegy hozama biztosított. A vezető jogtanácsos ismerteti az elnökségi tagokkal az előzetesen írásban megküldött felügyeleti adatszolgáltatások teljesítését szolgáló ügyviteli szabályzatot. Előadta, hogy az ellenőrzés megállapította a felügyeleti adatszolgáltatásokat az Egyesület pontosan teljesíti, de e vonatkozásban Ügyviteli Szabályzattal az Egyesület nem rendelkezik. A felügyelet elrendelte ezen szabályzat elkészítését, aminek az egyesület vezető jogtanácsosa, valamint a számviteli vezető együttesen eleget tett, az ügyvezető segítségével. Az elkészített szabályzatot az Elnökségi tagok megkapták. A felügyeletnek az elkészített szabályzatokat 2014. október 31-ig kell megküldeni. Az elnökség tagjai az ismertetéshez hozzászólni nem kívántak, majd ezt követően az Elnökség egyhangúlag meghozta határozatát, az Egyesület Felügyeleti Adatszolgáltatások Teljesítését Szabályozó Ügyviteli Szabályzatát elfogadta.
19
f/
g/
h/
i/
Az ügyvezető előadta, hogy lépni kell, meg kell újítani az Egyesület honlapját. A megújításról készült szakvélemény, amit az Elnökség előzetesen megkapott. Az elkészített tanulmány arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nagy biztosítókhoz hasonlóan be kell vezetni az ún. „online kötés” lehetőségét. Ezzel kapcsolatban különböző megállapításokat tartalmaz a szakvélemény. Vizsgálja a meglévő egyes költségek kiváltásának lehetőségét, továbbá azt, hogy mit lehet megtakarítani és van-e lehetőség megtérülésre. A honlap megvalósíthatósági tanulmánya, melyet informatikus szakértő készített, rámutatott arra, hogy a korszerű honlap alkalmazásával jelentős évi postaköltséget, éves papír és borítékköltséget, éves átutalási díjköltséget, nyomtatási költséget és - nem közömbös -, az új honlap alkalmazása munkaerőt takarít meg. A szakértő ezen utóbbit számításai alapján mintegy 2 M Ft-ra teszi. A szakvélemény, amely alapvetően megvalósíthatósági tanulmány, felmérte az Egyesület aktuális helyzetét is, és ennek figyelembevételével készült el. A honlap bekerülési költsége, mintegy 4-5 M Ft, ehhez még további költségként az ún. grafikai költség tartozik, ami 5-600 eFt lehet. Nem elhanyagolandó, hogy az új honlap „megteremtése” azt jelenti, hogy működési költségként legalább évi 7-800 e Ft merülhet fel, erre egy külső szolgáltatóval kell szerződést kötni. Vita után az Elnökség úgy határozott, hogy „egyhangúlag elfogadják, hogy az Egyesület új honlapot készíttessen, azonban a honlap modernizálásával és tartalmi követelményeit óvatosan, a „konzervatív szemlélet” fenntartását kell elkészíteni. Az Elnökség úgy dönt, hogy a honlap elkészítésére az Alapszabály bejegyzése után kerüljön sor.” A beszámoló már foglalkozott azzal, hogy az ellenőrzés észlelte, hogy az Egyesület Számviteli Politikáját és Számlarendjét aktualizálni kell. Az ügyvezető rámutatott arra, hogy ezek állandóan változnak, új jogszabályok jelennek meg, így a korszerűsítés elkészítése elengedhetetlen követelmény. Ezzel kapcsolatban az Egyesület ígéretet tett arra, hogy a követelményeknek megfelelően elkészíti az új Számlarendet és a Szabályzatot és azt a felügyeletnek szeptember 30-ig jelenti. Az előterjesztéssel kapcsolatban az Elnökségnek észrevétele nem volt, ezért egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, hogy: az „Egyesület aktualizált Számviteli Politikáját és Számlarendjét a szükséges módosításokkal, valamint évenkénti korrekcióval kell elkészíteni és ellátni.” A vezető jogtanácsos tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Fogyasztóvédelmi Szabályzat tekintetében az MNB néhány kiegészítést tett az elmúlt időben. Ezek technikai módosításokat képeznek. Kimondottan azokat a panaszokat kell a Szabályzatban rögzíteni, amelyek az ügyintézéssel kapcsolatosan keletkeztek. Elrendelte a felügyelet, hogy a panaszokról hangfelvételt kell készíteni és ezt egy évig meg kell őrizni. A felügyelet tájékoztatása szerint, amelyik biztosító ezt elmulasztotta, épp az elmúlt időben kapott 30 M Ft-os bírságot. Utaltunk már arra, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Központja, ami a panaszügyekkel foglalkozik. Ezt Szabályzatban rögzíteni kell. A MNB iránymutatása szerinti „szabályzat” rendkívül komolyan veszi a panasz nyilvántartását, ugyanis a panaszeljárásból ki kell tűnnie, hogy történt az eljárás
20
kezdeményezése, mi a panasz oka, az események leírása és összefoglalót is készíteni kell. Mindezek jogtechnikai eljárások, amiket el lehet készíteni. Dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes észrevételezi, hogy az MNB új szabályzata szerint a panasznyilvántartásnak összefoglalót kell tartalmaznia, különösen az ismétlődő és rendszerszerű problémákról és a jogi kockázatokról, a nyilvántartás vezetése elengedhetetlen. Az MNB fenti utasításával kapcsolatban vita folyt az Elnökségen, melyhez hozzászólt az Egyesület elnöke, elnökhelyettese, vezető jogtanácsos, továbbá dr. Varga Péter elnökségi tag. A vita lezárásaként az Elnökség határozatot hozott, a vezető jogtanácsos által előterjesztett „az Egyesület a Fogyasztóvédelmi Panaszok Szabályzatát egyhangúlag elfogadta”. Az ügyvezető tájékoztatta továbbá az Elnökséget, hogy a Magyar Jogász Egylet az oktatási célokra nyújtott segítségről elszámolt, amit az Elnökség tudomásul vett. Az Elnökségnek egyéb napirendi pontja nem volt, az elnök az ülést berekesztette.
4. Az Elnökség 2014. november hó 3. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: Az Egyesület 2015. évi biztosítási díja összegének megvitatása, a díjak csökkentésének lehetősége, Az Egyesület honlapjának megújításával kapcsolatos ismételt kérdések, Egyéb folyó ügyek. Az ügyvezető az Elnökségi ülés megnyitása után megállapította, hogy az Elnökség nem határozatképes, és az Elnökségi anyag ismételt megküldése mellett, rövid határidőn belül Elnökségi ülés ismételt kitűzésére kerül sor. Az ügyvezető a jelenlévő tagokkal együtt úgy határozott, hogy az Elnökségi tagokat e-mailben kell felhívni, hogy ők ugyancsak e-mailben határozott választ adjanak a részükre megküldött napirendi pontokkal kapcsolatban álláspontjukról. Kiemelte, hogy elkészült a viszontbiztosítóval egyeztetett 2015. évi, mintegy 7 %-kal csökkentett biztosítási díj összesítése, amely szintén megküldésre kerül. A 2015. évi biztosítási díjak az alábbiak szerint alakulnak: 2015 évi díjak
Negyedéves díjfizetés esetén havi havi bizt. bizt.+tagdíj n.évi bizt.díj I. 8 500 Ft 9 500 Ft 25 500 Ft II. 16 500 Ft 17 500 Ft 49 500 Ft III. 26 000 Ft 27 000 Ft 78 000 Ft Éves díjfizetés esetén 8% évi bizt.díj I. 93 840 Ft II. 182 160 Ft III. 287 040 Ft Féléves díjfizetés esetén 4%
Tagdíj: Egyszeri v. .: Közbesz: n.évi bizt.+tagd. 28 500 Ft 52 500 Ft 81 000 Ft
1 000 Ft 12 000 Ft 5 000 Ft
éves bizt.+tagd. 114 000 Ft 210 000 Ft 324 000 Ft éves bizt.+tagd. 105 840 Ft 194 160 Ft 299 040 Ft
21
I. II. III.
félévi bizt.díj 48 960 Ft 95 040 Ft 149 760 Ft
féléves bizt.+tagd. 54 960 Ft 101 040 Ft 155 760 Ft
5. Az Elnökség 2014. december hó 1. napján tartott Elnökségi ülést Az Elnökségi ülés napirendi pontjai: 2015. évi előzetes költségvetési javaslat megvitatása és elfogadása, Segélyezési tevékenységet végző egyesületi tag és munkatársának megválasztása, Az Egyesület Alapszabályának hatálybalépésével kapcsolatos előkészítő munka megbeszélése. Az Elnökségi ülés megnyitását követően dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes megállapította, hogy az Elnökség határozatképes. Tájékoztatta az Elnökséget, hogy a jelenlegi időszak az, amikor az üzleti biztosítókhoz átkötni szándékozóknak lehetőségük van az Egyesületi tagságuk felmondására. Örömmel állapította meg, hogy ez évben lényegesen kevesebb a felmondás, mint tavaly volt, még 150 főt sem ért el eddig, ami biztató az Egyesület jövőjét illetően. a/ Ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a Szolvencia II. rendelkezésével összefüggésben két új vezető munkatársat kellett az Egyesületnek alkalmaznia részmunkaidőben. Az egyik munkatárs Gyuris Tibor, aki a törvényben írtaknak megfelelően a „vezető kockázatkezelő” feladatkört látja el. Feladatait a munkaszerződése tartalmazza. A kockázatkezelő követi és felügyeli az Egyesület kockázatkezelési rendszerét, nyomon követi a szavatoló tőke szükségletének számításait és mindezekről évente egyszer írásbeli jelentést készít az Elnökség részére. A kockázatkezelőnek a Bit. 91/A. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. A munkaszerződés a felügyelethez engedélyezés céljából megküldésre került, az rendben van. A másik új munkatárs dr. Pettendy Zsuzsanna, aki a törvény előírása szerint a „megfelelőségi vezető” munkakört látja el. A vele kötött munkaszerződés részletesen szabályozza a Bit. 91/J. § (1) bek-ben meghatározott feladatkörét, melyből az ügyvezető kiemelte, hogy biztosítania kell, hogy az Egyesület mindenkor megfeleljen a tevékenységére és a működésére vonatkozó jogszabályoknak. Feladata az, hogy Egyesületi szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi előírásokkal. Fel kell tárnia az észlelt hiányosságokat és az ezekkel kapcsolatban tett intézkedéseket folyamatosan ellenőrizni köteles. Évente egyszer az Elnökségnek jelentést tesz. A munkaszerződését jóváhagyás végett a Bit. 91/A. §-a értelmében a felügyelethez megküldtük. Az új munkatársak részére munkadíjat kellett megállapítani, ami havi bruttó 250.000,- Ft, külön-külön. Az összegeket az Elnökség tudomásul vette. b/ Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget a 2015. évi költségvetés tartalmáról, amit megelőzően írásban az Elnökség megkapott. Az előterjesztéshez dr. Kománovics
22
c/
d/
Ibolya szólt hozzá. Érdemben az előterjesztésben változtatást az Elnökség nem kért. Ezután az Elnökség egyhangúlag, módosítás nélkül az Egyesület 2015. évi előzetes költségvetését elfogadta. Az ügyvezető előterjesztésére az Elnökség egyhangúlag a segélyezést irányító tagként dr. Sárközy Esztert jelölte ki. Az adminisztrációt ezzel kapcsolatban az Egyesület munkatársa Baranya Krisztina végzi. E döntésre az új Alapszabály rendelkezése szerint került sor. A vezető jogtanácsos tájékoztatja az Elnökséget a Területi Küldöttválasztó Gyűlések megtartásával kapcsolatban. Az előzetes elgondolás az volt, hogy ezeket 2015. első felében az Egyesület megtartja, akkor amikor a kamarákban a szokásos évi közgyűlésekre kerül sor. Ezen közgyűléseket követően, attól elkülönülten rendeznénk a küldöttválasztó gyűlést. Dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes javasolja, hogy dr. Faludi Gábor ügyvéd, aki segítette a MÜBSE-t az Egyesület Alapszabályának bírósági elfogadásában, a választásokat követően a bíróság részére benyújtandó anyagok összeállításában is működjön közre. A javaslathoz hozzászólás nem történt. A vezető jogtanácsos tájékoztatta az Elnökséget, hogy Választási Bizottságot és Szavazatszedő Bizottságot is kell majd választani és csak azok számlálhatnak szavazatot akik arra ki vannak jelölve. Előadta, hogy hirdetéseket kell feladni, mert az a Bit. és az Alapszabály előírja. Két országos napilapban kell a területi küldöttválasztó gyűlések helyét, idejét és napirendjét a gyűlés napja előtt 15 nappal meghirdetni, valamint a honlapon. Az ügyvezető javasolja, hogy a területi küldöttválasztó gyűléseken az ún. északi területen dr. Varga Péter vegyen részt, míg a nyugati területen (Dunántúl) pedig dr. Écsi Béla elnökségi tag. A Jelölő Bizottság tagjait a Küldöttközgyűlés már régen megválasztotta, csak a rend kedvéért kívánja rögzíteni, hogy ezek dr. Balog Lajosné, dr. Sári Péter, dr. Fekete László, dr. Halmos Tamás, dr. Gazsi Gyula, dr. Szalay István ügyvédek. Elnök: dr. Török Ferenc (Zalaegerszeg). A tagok a jelölést elfogadták. Az ügyvezető előadja, hogy az Elnökségnek minden évben határoznia kell, hogy amennyiben az egyesület tagja egy évre vagy félévre egyösszegben fizeti meg a biztosítási díjat, akkor 8, illetve 4 %-kal kevesebb, az alapdíjtól eltérő díjkategória szerint fizet. Az ügyvezető javasolja, hogy 2015. évben is választható legyen a kedvezőbb megoldás. Az Elnökség ezután az ügyvezető javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az ügyvezető előadja, hogy az elmúlt évben már szó volt róla, de döntés nem született, hogy a Számviteli Törvény előírása lapján az ún. behajthatatlan követelések leírásra kerüljenek. Javasolja, hogy behajthatatlan biztosítási díj címén 1.549.400,- Ft-ot, behajthatatlan tagdíj címén pedig 1.027.000,- Ft-ot a számviteli előírás betartása érdekében leírásra kerüljenek. Az előterjesztést az Elnökség tudomásul vette. Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy a legutóbbi Elnökségi ülés betegség és egyéb hivatali elfoglaltság miatt nem volt határozatképes, így távszavazás (e-mail) útján tették meg az elnökségi tagok az Elnökségi ülés napirendi pontjaira szavazataikat. A díjcsökkentéssel kapcsolatban egyhangú döntés született. A
23
honlap megújításával kapcsolatos költségek szavazásánál egy „nem” szavazás történt. Az Elnökség egyhangúlag elfogadta a távszavazáson már elfogadott 2015. évi biztosítási díjak és tagdíjakról a határozatot. e/ Az ügyvezető tájékoztatja az Elnökséget, hogy az új Bit. ugyan 2015-től lép életbe, de az Egyesületre vonatkozó részek 2016-tól hatályosak. Az Egyesület mindent elkészített a 2016-ban bevezetendő Szolvencia II-ből reá háruló feladatokkal kapcsolatban. Dr. Szűcs Brigitta felveti, hogy lassan el kellene gondolkozni a viszontbiztosítótól történő leválás lehetőségéről is. Az ügyvezető előadja, hogy ez legfeljebb 2017-től lehetséges, mert a viszontbiztosítóval kötött szerződés akkor jár le. Most a választásokra kell összpontosítani, azokon kell túllenni. Ezután megköszöni az Elnökségnek az egész évi munkáját, külön is kiemeli a debreceni dr. Varga Péter Elnökségi tag segítő tevékenységét. Egyéb napirendi pont hiányában az Elnökségi ülést a levezető elnök berekesztette. Az Egyesület a 2013. évi tevékenységéről a beszámoló Küldöttközgyűlését 2014. április hó 28. napján tartotta Az Elnökség a Küldöttközgyűlés elé terjesztette az alábbi napirendi pontokat: 1. Elnöki megnyitó, 2. Tájékoztató a Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabályának változás bejegyzési eljárásáról, döntés az Alapszabály módosítása tárgyában a Fővárosi Törvényszék 14.Pk.66.884/1991/35/IV. sz. végzése alapján, 3. Az Elnökség írásbeli beszámolója a 2013. évi munkáról, 4. Az Egyesület könyvvizsgálója által auditált 2013. évi mérlegbeszámoló előterjesztése, döntés a beszámoló elfogadásáról, 5. Az Egyesület Felügyelő Bizottságának jelentése az Egyesület 2013. évi munkájáról, 6. Az Egyesület 2014. évi költségvetésének előterjesztése és annak elfogadása, 7. A 2014. évi díjjóváírásról szóló határozat-tervezet megvitatása és elfogadása, 8. Az Egyesület Biztosítási Feltételének módosítása és az egységes szerkezetbe foglalt Biztosítási Feltétel elfogadása, 9. Egyebek. Az Elnökség a meghívóhoz mellékelte: Az Egyesület Elnökségének 2013. évi beszámolóját Az Alapszabály és a Biztosítási Feltétel módosítási tervezetét Határozati javaslat a 2014. évi díjjóváírásról A Küldöttközgyűlésen megjelentek részére egyidejűleg átadásra került: - Az Egyesület könyvvizsgálója által auditált mérleg beszámolója, az Egyesület 2013. évi gazdálkodásáról - Az Egyesület Felügyelő Bizottsága és a belső ellenőr jelentése - Az Egyesület 2014. évi költségvetésének tervezete
24
A Küldöttközgyűlési meghívó tartalmazta azt, hogy amennyiben a meghívóban megjelölt időpontban meghirdetett Küldöttközgyűlés nem határozatképes, úgy ez esetben az Elnökség a Küldöttközgyűlést – az Alapszabálya VI. fejezet 6.3. pontjában foglaltaknak megfelelően április hó 28. napjának 10,00 órájára ismételten kitűzi. Az ismételten kitűzött Küldöttközgyűlés napirendi pontjai azonosak az eredeti napirendi pontokkal és a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes. Az Egyesület elnöke a Küldöttközgyűlés megnyitása után megállapítja, hogy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 2014. április hó 28. napjának 9,30 órájára kitűzött küldöttgyűlése nem határozatképes. Tájékoztatja a megjelent küldötteket, hogy Küldöttközgyűlés új időpontja a meghívóban szereplő 2014. április hó 28. 10,00 óra. Dr. Csenterics Ferenc elnök A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének megismételt Küldöttközgyűlését megnyitja. Megállapítja, hogy az Egyesület Alapszabálya VI. 6.3. pontjában foglaltak alapján a Küldöttközgyűlés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes. Tájékoztatja a küldötteket, hogy az ismételten kitűzött Küldöttközgyűlés napirendi pontjai azonosak a mai napon 9,30 órára kitűzött Küldöttközgyűlés napirendi pontjaival. A Küldöttközgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére: dr. Gábor László ügyvezetőt és saját maga elfogadását kérte. A Küldöttközgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Róth Istvánnét az egyesület munkatársát kéri fel. Az elnök a hitelesítésre felkért személyek és a jegyzőkönyv vezetőre tett javaslatát a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnök tájékoztatja a küldötteket, hogy miután a Küldöttközgyűlés első napirendi pontját az Elnökség 2013. évi munkájáról készült Beszámolót –írásban előzetesen minden küldött megkapta. Megállapítható, hogy a kiküldött meghívóban szereplő napirendi pontokhoz a küldöttek részéről írásbeli javaslat, észrevétel nem érkezett, így a meghívóban megjelölt napirend szerint kerül a Küldöttközgyűlés levezetésre. Köszönti a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét és titkárát, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, akik megtisztelték jelenlétükkel a Küldöttközgyűlést. Elöljáróban az előterjesztett beszámolót az alábbiakban egészíti ki: A Küldöttközgyűlés feladata egyrészt az Egyesület 2013. évi beszámolójának, az évi költségvetésének, a könyvvizsgáló által is auditált mérlegének és a Felügyelő Bizottság jelentésének elfogadása. Tájékoztatja a Küldöttközgyűlést az Egyesület törvény előírása szerinti változás bejegyzési eljárásról, amely közel két éve folyt, és amely a Fővárosi Törvényszéken, első fokon elutasító végzésével zárult. Két pontban volt ellentétes az első fokon eljáró bíró álláspontja az Elnökség által elfogadott Alapszabályban foglaltakkal. Egyrészt a megválasztásra kerülő új küldöttekkel kapcsolatosan, másrészt az egyesületi tagdíjra vonatkozóan. Az eddigi gyakorlat az volt és ezt tartalmazta az új Alapszabály, a Küldöttközgyűlés tekintetében, - a megismételt küldöttválasztó gyűlés határozatképtelenség esetén megismétléskor - a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A bíróságnak
25
viszont az volt az álláspontja, hogy a megismételt küldöttválasztó gyűlés a tagság 50 + 1 %-os megjelenését igényli, csak ez esetben határozatképes. Ez a bírói álláspont azt jelentené, hogy országos szinten összesen kb. 6.000 + 1 ügyvédnek kellene megjelenni, ami alapvetően megoldhatatlan feladatot jelentene. Amennyiben ez maradt volna a bírói álláspont, akkor az Egyesület jövőbeni léte ellehetetlenült volna. A fellebbezésnél a Táblabíróság sem osztotta az Egyesület álláspontját, így az Egyesület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az Egyesület álláspontját tartotta helyesnek. A határozat megküldésre került a küldöttek részére, így teljeskörű ismerettel rendelkeznek. Jelenleg vannak formai kérdések, melyeket a Törvényszék az új végzésében előírt, melyek szövegpontosítások, illetve kisebb módosítások, amelyeket az ügyvezető ismertetni fog. Előadja, hogy a módosítási igények technikai jellegűek, könnyen végre lehet hajtani. Tájékoztat, hogy a Küldöttközgyűlés 3. és 4. napirendi pontjának ismertetése külön történik a Felügyelő Bizottsági jelentésének előterjesztése után. Végül az 5. napirendi pontról kell a Küldöttközgyűlésnek döntenie. Az elnök felkérte az ügyvezetőt az 1. napirendi pont előterjesztésére: Az ügyvezető tájékoztatja a küldötteket a Kúria döntéséről, amely a fő kérdésekben az Egyesület álláspontját fogadta el, csupán technikai hiánypótlást kért. Ténylegesen nem is az Alapszabályt, hanem a Választási Szabályzat egyes meghatározásait érinti. Ilyen például, hogy a budapesti régiók küldöttválasztási gyűlésein választandó személyek esetén a „legfeljebb” szó elhagyása, mert a budapesti régióknál 5-5 személyt lehet választani. A másik pontosítási igény volt a Választási Szabályzatban, hogy a küldöttek mandátuma az új küldött megválasztásáig szól, míg az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy a mandátum az új Küldöttközgyűlés összeüléséig terjed. Ezt az ellentmondást valóban fel kellett oldani azzal, hogy „a mandátum addig szól, ameddig az új választások után a küldöttközgyűlés össze nem ül”. Ugyanilyen technikai pontosítás, hogy ha a megválasztott küldött lemond vagy a megbízása egyéb okból megszűnik, így az adott megye küldött nélkül marad. Budapest esetében pedig, ha 3 küldött mond le, vagy szűnik meg más módon a mandátuma, akkor az Elnökség az adott területen 180 napon belül pótválasztás ír elő. Ezért terjesztette elő az Elnökség a Küldöttközgyűlés elé a hiánypótlások eldöntésére a határozat tervezetét azzal, hogy ha valaki hozzá kíván szólni az tegye meg. Az előterjesztéshez hozzászólás nem történt, majd ezt követően az elnök szavazásra tette fel az előterjesztett módosításokat és a Küldöttközgyűlés „az Egyesület Elnökségének a hiánypótló végzésében foglalt mindhárom módosítási javaslatát, amely a Választási Szabályzatra vonatkozik, egyhangúlag elfogadta”. Az elnök kérte a Küldöttközgyűlést, hogy az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt és annak mellékleteit a módosításokkal együtt fogadja el. A Küldöttközgyűlés meghozta az alábbi határozatot: a Küldöttközgyűlés a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének Elnöksége (Igazgatósága) által előterjesztett egyesületi Alapszabályt és annak mellékleteit elfogadta, felkérte az ügyvezetést, hogy törvényes határidőn belül a módosításokat terjessze a Fővárosi Törvényszék elé. Az elnök a továbbiakban a beszámolót az alábbiakkal egészítette ki:
26
Annak ellenére, hogy az üzleti biztosítók megjelentek az ügyvédi szakmai felelősségbiztosítás piacán, az Egyesület taglétszáma jelentősen nem csökkent, mintegy 200 főre tehető az Egyesületet elhagyók száma. Ezekből is jelentős azoknak a száma, akik szüneteltetik a tevékenységüket, de miután nem kívánnak tagdíjat fizetni, egyesületi tagságukat felmondták. Előadta, hogy Budapesten jelentős az új tagok száma, így számszerűen Budapest vonatkozásában nem sokat változott az Egyesület taglétszáma az új tagok belépésére figyelemmel. Tájékoztatta a Küldöttközgyűlést a matematikussal történt konzultáció alapján, hogy ha a Szolvencia II. bevezetésre kerül, a kötelező biztonsági tartalékok várhatóan elegendőek lesznek arra, hogy az Egyesület – esetleg - viszontbiztosító nélkül működjön a jövőben, figyelemmel arra, hogy a viszontbiztosítóval kötött szerződés alapján a viszontbiztosítónak a szerződése megszűnését követően még további 7 évig helyt kell állnia. Az Egyesület önálló működését az is elő fogja segíteni, hogy amennyiben viszontbiztosító nélkül működünk, további 700-800 M Ft marad az Egyesületnél, ami az önálló működést megalapozhatja. Az elnök kitért az Egyesület segélyezési munkájára, kiemelte a kérelmek számának növekedését és azt, hogy az Egyesület 22.660.000,- Ft segélyt fizetett ki az év során, bár maradt néhány áthúzódó tétel. Tájékoztatta a Küldöttközgyűlést, hogy az ügyvédi munka javítása érdekében ez év január 1től, ún. „konzultációs” lehetőséget nyújtunk azon Egyesület tagjaink részére, akik érintettek kártérítési ügyben. Ezt a személyes konzultáció lehetőségét minden hétfőn, előzetes bejelentkezés mellett biztosítjuk. A szolgáltatást a Szolgáltatási Bizottság elnöke és munkatársa végzi, igen magas színvonalon. Az új szolgáltatás egyértelműen népszerű kezdeményezése lett az Egyesületnek. Az Egyesület Szolgáltatási Bizottságának elnöke dr. Kománovics Ibolya a Szolgáltatási Bizottság főmunkatársával együtt beindítottak egy oktatási programot, ami a tipikus ügyvédi műhibák csökkentésére kíván fókuszálni. A jogi hátteret a bírósági döntések adják. A szakmai anyagok az Egyesület honlapján az egyesület tagjai részére egy kód igénybevételével hozzáférhetőek. Ez a szolgáltatás az egyesületi tagok érdekeit szolgálja, más üzleti biztosító ilyet nem nyújt tagjai részére. Tájékoztatást adott az elnök a beszámolóban részletezett egyesületi gazdálkodásról is. Ezzel összefüggésben az Elnökség döntése alapján javaslatot terjesztett a Küldöttközgyűlés elé, hogy az Egyesület, - figyelemmel a gazdálkodásának eredményességére - három hónapi biztosítási „díjjóváírást” alkalmazhasson. Ez azt eredményezi, hogy a MÜBSE által alkalmazott biztosítási feltételek nem csak hogy versenyképesek, de összehasonlítás esetén alacsonyabb összegeket tartalmaznak, mint más üzleti biztosítóké. Végül megköszöni az elnök az egyesületi küldöttek eddigi támogatását és átadta a szót a napirendi pontok további ismertetésére az ügyvezetőnek. Az ügyvezető tájékoztatta a Küldöttközgyűlést, hogy az Egyesület független könyvvizsgálója átvizsgálta az Egyesület gazdálkodását, elkészítette jelentését, amit a küldöttek megkaptak.
27
Az Egyesület gazdálkodása továbbra is biztonságos. A források és a kiadások egyenlősége megfelelő, az Egyesület vagyona tovább növekedett. Az Egyesület eredménye 2013-ban a 300 M Ft-ot meghaladta, a vagyon végösszege több mint 5 milliárd Ft. Nem hagyható el az a körülmény, hogy a fennálló törvényi kötelezettség szerint igen jelentős, több milliárd Ft összegű tartaléknak kell rendelkezésre állnia, amit az Egyesület gazdálkodása biztosít. Előadta, hogy az Egyesület 2013. évi üzleti jelentése megfelelően összhangban áll a 2013. éves üzleti adataival, ezért kéri a Küldöttközgyűlést, hogy az Egyesület 2013. évi mérleg beszámolóját fogadja el. A Beszámoló elfogadását megelőzően az elnök felkérte dr. Herjeczki Jánost a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy terjessze a Küldöttközgyűlés elé a Felügyelő Bizottság 2013. évi jelentését, és amennyiben szükséges, azt egészítse ki. Dr. Herjeczki János előadja, hogy az írásban elkészített jelentéshez különösebb hozzáfűznivalója nincs, az írásbeli jelentést a küldöttek megkapták. Nyomatékosan rögzíteni kívánja, hogy a Felügyelő Bizottság a belső ellenőr igénybevételével negyedévi jelentéseket készített el az Egyesület gazdálkodásáról, célvizsgálatokat végzett, és a Felügyelő Bizottság szerint az Egyesület az Alapszabályban írtak szerint működik és az éves írásbeli Beszámoló minden vonatkozásban a tényeket tartalmazza. Kéri, hogy az előterjesztéseket, illetve az Egyesület évi beszámolóját a Küldöttközgyűlés fogadja el. Ezt követően az elnök javaslatára a Küldöttközgyűlés meghozta az alábbi határozatát: a Küldöttközgyűlés a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete 2013. évi tevékenységéről, az Egyesület Elnöksége (Igazgatósága) által előterjesztett 2013. évi Elnökségi Beszámolót egyhangúlag elfogadta. Egyhangúlag elfogadta az Egyesület 2013. évi könyvvizsgáló által auditált mérleg beszámolóját, annak kiegészítő mellékleteit, valamint a Felügyelő Bizottság írásban előterjesztett és kiegészített 2013. évi jelentését. Az ügyvezető ezt követően előterjesztette az Egyesület 2014. évi költségvetésének tervezetét, amit írásban a küldöttek megkaptak. A tervezet részletesen tartalmazza az Egyesület előtt álló 2014. évi feladatokat és az ezekhez kapcsolódó kiadásokat. Tájékoztatta a Küldöttközgyűlést, hogy a bevételi forrás ugyan csökkent, és az aktív létszám is csökkenést mutat, azonban ezek a számok az Egyesület működését nem veszélyeztetik. Hangsúlyozni kívánja, hogy a kiadási oldalon mutatkozó összegek minden vonatkozásban ellenőrzöttek, amit nem csak a matematikus, de a pénzügyi vezető és a belső ellenőr is folyamatosan negyedévenként vizsgál. A kiadásokat növelni fogja az új biztosítási törvény előírása, amely a kisebb biztosítókra is vonatkozik, mert ún. „megfelelőségi vezetőt”, továbbá „vezető kockázatkezelő” munkatársakat kell alkalmaznia, bérköltségük évi több mint 5 M Ft és a vonzataik, de alkalmazásuktól eltekinteni jogszabályi kötelezettség miatt nem lehet. Jelentős összeget képez az a kötelezettség, amely az informatika állandó korszerűsítését igényli. A számítógépeket cserélni kell és az ezekhez tartozó perifériák mind igen jelentős összeget vesznek igényben. Ezek a napi működés elengedhetetlen feltételei. Az Egyesületnek mindig korszerű berendezésekkel kell rendelkeznie, ezért a várható beszerzések összege 2014. évben a 2,8 M Ft-ot meghaladja.
28
A segélyek összegét is emelnünk kell, 2014 évre már 30 M Ft összeget terveztünk be. A részletes ismertetést követően javasolja, hogy a t. Küldöttközgyűlés az előterjesztett 2014. évi költségvetést fogadja el. Az elnök javaslatára az Egyesület 2014. évi költségvetését a Küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az ügyvezető tájékoztatta a küldötteket, mint ahogyan az elnök is jelezte, 2014. évben az Egyesület ismételten megvalósítja a díjjóváírást és a megelőző két havihoz képest háromhavi díjjóváírásra tesz az Elnökség javaslatot. Az elnök javaslatára a Küldöttközgyűlés meghozta az alábbi határozatát: az Egyesület Elnökségének 2014. évi előterjesztett díjjóváírásának alkalmazását egyhangúlag elfogadta. A megküldött díjjóváírás tervezete részletezte, hogy kik kaphatják meg a három hónapi összeget. A díjjóváírás elbírálásának alapjául szolgáló év 2013. december 31. napja. „Azok részesülnek díjjóváírásban, akik ezen a napon aktív biztosítással rendelkeznek és ezt megelőzően 7 naptári évben káreseményük nem volt, továbbá már 2007. január 1. napján érvényes és aktív biztosítással rendelkeztek.” Az elnök tájékoztatta a Küldöttközgyűlést, hogy a Biztosítási Feltételt a jogszabályi változások miatt kismértékben módosítani kell. Ezzel kapcsolatos javaslatot az ügyvezető terjeszti a Küldöttközgyűlés elé. Az ügyvezető előadja, hogy időközben több jogszabály változott. Hatályba lépett az új Ptk., ami önmagában igényli a Biztosítási Feltétel módosításait. A Biztosítási Feltétel módosítását a küldöttek megkapták. A javasolt módosítás köréből kiemelte, hogy a Ptk-ba, mint új jogi fogalom került be a „sérelemdíj” intézménye, ezzel a ponttal a Biztosítási Feltételt ki kell egészíteni. A módosítás körébe tartozik még az Egyesület titoktartási kötelezettségének új szövege. Itt a Bit. törvényszöveg került be a Biztosítási Feltételbe, úgy mint előzőleg. Figyelemmel voltunk arra is, hogy a jövőben a Magyar Nemzeti Bankot kell megjelölni, mint felügyeleti szervet. Az ügyvezető tájékoztatását követően az elnök javaslatára a küldöttek döntöttek és a Küldöttközgyűlés: egyhangú határozattal elfogadta az előterjesztett módosított Alapszabályt és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Biztosítási Feltételt. Az elnök tájékoztatja a Küldöttközgyűlést, hogy ha a most elfogadott módosítások kapcsán bármiféle kifogása merülne fel a Fővárosi Törvényszéknek, úgy értelemszerűen újabb Küldöttközgyűlést kell összehívni. A Küldöttközgyűlés egyhangúlag azt a határozatot hozta, amennyiben a Fővárosi Törvényszék ismételt hiánypótlási felszólítást intéz az Egyesülethez az Alapszabály változás bejegyzési eljárásával kapcsolatban, úgy a végzésben foglalt kérdések megtárgyalására újból összeül és megfelelő határozatot hoz. Az elnök reméli, hogy a változás bejegyzési kérelmet a Fővárosi Törvényszék most már bejegyzi és az Egyesület az új Alapszabály szerint kezdi meg működését, és ezt követően a választások megtarthatók lesznek. Reményei szerint a Küldöttközgyűlés utoljára ült össze, majd meg kell választani 25 vidéki és 25 fővárosi küldöttet, akik megválasztásuk után a Jelölő Bizottság munkájának eredményeként az Egyesület tisztségviselőit fogják megválasztani. A Jelölő Bizottság tagjait már megelőzően a Küldöttközgyűlés elfogadta, a Jelölő Bizottság
29
elnöke dr. Török Ferenc zalai ügyvéd, a többi tag is ismert a Küldöttközgyűlés előtt. A Jelölő Bizottság jogosult arra, hogy az Egyesület tisztségviselőire a személyi javaslatot megtegye az új Küldöttgyűlésen. Az elnök tájékoztatta a Küldöttközgyűlést az Egyesület tagsági állományának alakulásáról. Kiemelte, hogy a távozókon kívül természetesen vannak egyéb okból történő tagságról történő lemondások is. Az ügyvédi felelősségbiztosítással foglalkozó két üzleti biztosító feltételrendszere ma már megközelítőleg azonos az Egyesület Biztosítási Feltételének rendszerével. Természetesen vannak különbségek, - de miután a biztosítási szerződés elfogadására a kamarák jogosultak, ezért az Egyesület nem szólhat bele abba, hogy adott kamara melyik biztosítást fogadja el. Ezután felszólalt dr. Szotáczky Gábor ügyvéd, aki kifogásolta, hogy nem tartja célszerűnek, hogy a kamara foglaljon állást, hogy melyik biztosítás a megfelelő. Véleménye szerint nem kellene egyesével állást foglalniuk a kamaráknak, hanem a Magyar Ügyvédi Kamarának kellett volna vagy kellene egy egyértelmű országos szabályozást kiadni. Az elnök tájékoztatta a felszólalót, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara által történő iránymutatásra azért nem kerül sor, mert az Üt-ben az ügyvédi felvétellel kapcsolatban az a kitétel található, hogy az ügyvédnek „a kamara által elfogadott biztosítással kell rendelkeznie”. A MÜK Elnöksége vita esetén II. fokon jár el. A MÜK-nek egyébként megelőzően volt és ma is hatályban van Iránymutatása, amely meghatározza, hogy milyen biztosítás fogadható el. Az Egyesület lefolytatott ezzel kapcsolatosan egy vitát a MÜK-kel, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, ha nem mutatkozik durva eltérés az üzleti biztosító által nyújtott biztosítás és az Egyesületi biztosítási feltételrendszer között, úgy MÜK állásfoglalására nincs szükség. Az ügyvezető hozzáteszi, hogy azért is kényes az ügy, mert az üzleti biztosítók „ugrásra készen állnak”, hogy mikor fordulhatnak a versenyhivatalhoz, így az Egyesület is kerüli, hogy az ügyben állást foglaljon. Meg kívánja jegyezi, hogy a díjjóváírás ismételt alkalmazása az Egyesület teljes versenyképességét biztosítja. Az Egyesület segélyezési és oktatási rendszere pedig olyan előnyt biztosít tagjai részére, amit más biztosító nyújtani nem tud. Az Egyesület 2014. január 1. napjától kezdődő hatállyal bevezette az ún. elektronikus oktatás intézményét, a joganyagok részbeni feldolgozásával jelentős szakmai ismereteket, segítséget nyújtunk az egyesületi tagjainknak, akik ezt igénylik és regisztrálnak az egyesület honlapján. Dr. Réti László a BÜK elnöke felszólalásában felvetette, hogy nem veszélyezteti-e a díjvisszatérítés az Egyesületet, hogy a viszontbiztosítótól a későbbiek során meg tudjon válni. Az ügyben konzultált az Egyesület vezetőivel, de végeredményben számára megnyugtató volt a tájékoztatás és a díjvisszatérítés funkciója ügyvédi oldalon nem más, mintha az Egyesület a bonus-malus rendszert alkalmazná, ez valóban egy versenyképes lépése volt az Egyesületnek. Maga is számításokat végzett és arra az álláspontra jutott, hogy összességében az Egyesület biztosítási ajánlata a legkedvezőbb a biztosítási piacon. Ezt népszerűsíteni kell, a maga részéről ezt meg is tette, mert úgy gondolja, hogy akik elpártolnak az Egyesülettől, azok alapvetően a kommunikáció hiánya miatt mennek el. Az elnök a BÜK elnökének felszólalását külön is megköszönte, mert a budapesti elnök külön levélben és a kamara honlapján is tájékoztatta a kamara tagjait az egyesületi biztosítási feltétel előnyeiről.
30
Egyéb felszólalás a Küldöttközgyűlésen nem történt, ezért azt az Egyesület elnöke berekesztette.
III. Az Egyesület Szolgáltatási Bizottságának működése
Az Egyesület alaptevékenysége a hozzá beérkező káresemények elbírálása. 2014. évben a bejelentett károk száma csökkenést mutat. 2013-ban 432 kárbejelentés érkezett, míg a beszámoló évben 386 db. A 386 db bejelentett panaszból az Egyesület érdemben a panaszosok javára 76 db kárbejelentést bírált el, és ezeknél a kárkifizetés meg is történt. Elutasításra került 169 db, míg 2014. december 31-én az évi panaszbejelentésekből 139 db ügy maradt folyamatban. A bejelentett káreseményekből kettőt a bejelentő visszavont. 2014ben már jelentősen csökkent az Egyesület első viszontbiztosítóját érintő kárbejelentések száma, mivel az összes bejelentett panaszból az Egyesület első viszontbiztosítóját, a Generali Providenciát 8 db érintett, míg a fennmaradt 378 db káreseménynél a Groupama Garancia Biztosítót kellett igénybe vennünk a viszontbiztosítási szerződésünk alapján. Amennyiben külön vizsgáljuk a 2014-ben bejelentett panaszokat szakmai oldalról, megállapítható, hogy: hibás cégeljárás miatt 9 db bejelentés, egyéb, tételesen be nem sorolható ügyvédi magatartások miatt 27 db bejelentés érkezett, az eladó hamis okirattal járt el, az ügyvéd pedig nem volt kellően körültekintő, emiatt 1 ügyben érkezett bejelentés. Jelentős számú panasz érkezett határidő elmulasztása miatt. Döntő többsége a kárbejelentéseknek az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi magatartások miatti bejelentések, melyek száma 106 db. Ehhez szorosan tartozik 8 olyan bejelentés, amely az ingatlannal összefüggő illeték fizetésének hibás értelmezése miatti károkozást jelentett. Jelentős számú az a bejelentés, ami abból eredt, hogy az ügyfél a jogi képviselet ellátását nem tartotta megfelelőnek, emiatt 125 db panasz érkezett. Kölcsönügyletekkel összefüggésben 9 db kárbejelentés, közbeszerzési eljárásokkal összefüggő ügyvédi magatartásból 2 db, a letét hibás kifizetése miatt 8 db panasz érkezett, míg a letét vissza nem szolgáltatása miatt 7 db kárbejelentést kapott a Szolgáltatási Bizottság. Sajnos olyan bejelentések is érkeztek, amelyek egyértelműen az ügyvédi negligenciát bizonyították, amikor a megbízást az ügyvéd egyszerűen nem teljesítette, és annak még indokát sem adta. Emiatt 11 db kárbejelentés érkezett. Eltartási-, továbbá életjáradéki szerződésből eredő hibák miatt 6 db kárbejelentés, alaki hibás végrendelet miatt 19 db került bejelentésre. Négy olyan kárbejelentés is érkezett, amelyek esetében 10 esztendő eltelt, ezeket a Szolgáltatási Bizottság az Egyesület Biztosítási Feltételére figyelemmel elutasította. Az Egyesület Szolgáltatási Bizottságának határozatával 75 kárbejelentő nem értett egyet. 14 esetben a Szolgáltatási Bizottság által megítélt kárösszeget vitatták csak.
31
A Panasz Bizottság 70 ügyben a panaszt elutasította, illetve a Szolgáltatási Bizottság által megítélt kárösszeget jogszerűnek találta, így az első fokú határozatot jóváhagyta. Új eljárásra, illetve egyezség megkötésére hívta fel a Szolgáltatási Bizottságot két esetben. Egy esetben a kárigényt bejelentő kérelmét elutasította annak ellenére, hogy a Szolgáltatási Bizottság annak részben helyt adott, a Panasz Bizottság viszont sem panaszossal, sem a Szolgáltatási Bizottság döntésével nem értett egyet, és a panasz elutasítása mellett döntött. Két esetben a kártérítés összegét változtatta meg a panaszos javára. Évenként visszatérően foglalkozunk az ún. „újra nyitott” ügyekkel. Ezekben az esetekben a Szolgáltatási Bizottság a beérkezett panaszt elbírálta, ellene akkor panasz nem érkezett, tehát az ügyet lezártnak tekintette. Ennek ellenére, - az elévülést nem érintően - 57 ügyben újra panaszt nyújtott be a károsult elég hosszú idő elteltével. Ezen ügyek közül 36 db-ot a Szolgáltatási Bizottság még elbírálni nem tudott, így az ún. folyamatban lévő ügyek között találhatóak. 13 ügyben jogosnak találta a károsult ismételt bejelentését és az ügyben kifizetés történt. 8 kérelmet a Szolgáltatási Bizottság elutasított. 2013. december 31-én 489 db ügy maradt folyamatban, amit az elmúlt évi beszámoló tartalmazott. Ezekből a folyamatban lévő ügyekből 2014. évben 139 db ügyet a Szolgáltatási Bizottság érdemben elbírált. 72 károsultnak a bejelentett kárigénye kifizetésre került, míg 67 db kárigényt a Szolgáltatási Bizottság elutasított. Ténylegesen a Szolgáltatási Bizottság 2014. évben 525 db kárüggyel foglalkozott. Ezek tartalmazzák a 2014. évben bejelentett kárigényeket, a megelőző évről és elbírálatlan kárügyeket és újra nyitott ügyeket. A viszontbiztosítóink közül a bejelentett és folyamatban lévő kárügyekből 486 db a Groumpama Garancia-t, míg a Generali Providenciát 39 db érintett. A bejelentett kárigények közül 178 db van bíróságon folyamatban. A Szolgáltatási Bizottság nyilvántartja az összes peres ügyek megoszlását is. Első fokon 149 db ügy van, a másod fokon 19 db, Ítélőtábla előtt nincs folyamatban ügyünk, a Kúriánál 10 db ügy került elbírálásra. A Kúria előtt lévő pereket nem szerepeltetjük folyamatban lévő ügyként, mivel ezekben a másodfokú jogerős ítélet alapján kifizetést teljesített az Egyesület. Ezért ezen ügyeket a nyilvántartásunkban lezárt ügyként szerepeltetjük. Ténylegesen 2014. évben az adott káresemény bejelentési dátumától függetlenül 148 db kárigényt zártunk le úgy, hogy ezekben az esetekben kifizetésre került sor. A károsultak által bejelentett kárösszeg 620.178.848,- Ft, az Egyesület által megítélt kár összege 309.988.841,- Ft. Ezen kifizetett összegből a viszontbiztosítók által kifizetett összeg 198.262.463,- Ft, az Egyesületet terhelő kifizetés összege 65.305.901,- Ft. Így tehát a viszontbiztosító és az Egyesület teljes kifizetése 263.568.364,- Ft, míg az ügyvédet, mint önrész 46.420.477,- Ft terhelte. Bírósági ítélet alapján az Egyesület 34 ügyben teljesített kifizetést. 2014. évben kifizetett károk szakmai hibák elkövetésének megoszlása szerint a következő:
32
Cégeljárási hiba miatt 3 db, egyéb, hibás ügyvédi magatartás miatt 5 db, az eladó hamis okirat felhasználása miatt 1 db, határidő mulasztás miatt 24 db, ingatlan adásvétellel összefüggő ügyvédi hiba miatt 24 db, adásvételi szerződéssel kapcsolatban 33 db, ingatlan illeték rendezésével összefüggő hibás ügyvédi magatartás miatt 5 db, jogi képviselet helytelen ellátása miatt 38 db, kölcsönügyletekkel összefüggésben 8 db, közbeszerzési eljárásban történő ügyvédi közreműködés miatt 2 db, letét hibás kifizetése eredményeként 3 db, megbízás nem teljesítése miatt 2 db, eltartási szerződés, életjáradéki szerződéssel összefüggő ügyvédi magatartás miatt 3 db, végintézkedésekkel kapcsolatban pedig 19 db ügyben került sor károk kifizetésére. A károk kifizetésénél az Egyesület viszontbiztosítói közül a Groupama Garanciát terhelő kifizetés 140 db volt, ezekből ítélet alapján került sor kifizetésre 32 db ügyben. Az Egyesület a bejelentett kárigény jogalapját elismerte és helyt adott a kérelemnek 108 esetben. Ismert a t. Küldöttközgyűlés előtt, hogy az Egyesület első viszontbiztosítójával 2002. január 1. napján megszűnt az aktív szerződéses kapcsolat, több mint 10 év telt el és mégis 2014-ben az Egyesület első viszontbiztosítóját a Generali Providencia Zrt-t 8 db kárkifizetés terhelte, melyek közül 2 db ítélet alapján került kifizetésre, míg 6 kárigény jogalapját az Egyesület elismerte. A bejelentett kárösszegből az Egyesület 36.319.178,- Ft kárigényt megalapozottnak talált és ez kifizetésre is került. A megítélt kárösszegből a viszontbiztosítót 27.926.302,- Ft terhelte, míg az Egyesületet 3.800.000,- Ft, így ténylegesen kifizetésre került 31.726.302,- Ft (viszontbiztosító + Egyesület). Az ügyvédet terhelő önrész összege pedig 4.592.876,- Ft volt. Amikor megszűnt a Generali Providencia Biztosítóval a szerződésünk, - amely 11 évig állt fenn, - a folytatásnak az volt az akadálya, hogy a viszontbiztosító, 4-5-szörös biztosítási díj megállapítását kérte. Ezt azzal indokolta, hogy az ő rendelkezésére álló tartalékképzési kimutatás szerint, - a matematikusuk előrejelzése alapján - a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy mintegy 1 Milliárd Ft kára keletkezett addig az Egyesülettel fennálló kapcsolatából, mivel szerinte az Egyesület biztosítási díja rendkívül alacsony volt, ezért a viszontbiztosító is alacsony biztosítási összeget kapott a megosztás során. Ugyanakkor a szerződésben nem volt meghatározva, hogy meddig kell helytállnia, ezért a vele kötött szerződés rendkívül kedvező volt részünkre. A szerződést csak közös megegyezéssel lehetett volna megszűntetni, de miután megállapodásra nem került sor közöttünk, a szerződésünket a viszontbiztosító felmondta. Utólag meg kell állapítanunk, hogy igaza volt, mert az elmúlt közel 13 évben viszontbiztosítási díjat nem kapott és mégis mintegy 900 M Ft kárkifizetés terhelte a vele kötött szerződés alapján. Sajnos 2015 évben is jelentkezett már olyan kárbejelentés, amely a Generali Providencia viszontbiztosítói időszakára esik. A fenti adatok bemutatása mellett 2 táblázatot mellékelünk a beszámolóhoz. Az egyik a 2014. évben kifizetett károkat tartalmazza (ez a kimutatás a megelőző évekről áthozott, de a tavalyi évben elbírált, valamint a 2014-ben bejelentett és elbírált ügyek eredményeképpen jelentkező kifizetéseket tartalmazza). A kimutatásból egyértelműen megállapítható a kártérítés alapja, hogy milyen ügyvédi tevékenység miatt került sor a kár bejelentésére, illetve kifizetésére. Összesen 620.178.878,- Ft volt a bejelentett kárösszeg, amelyből a Szolgáltatási
33
Bizottság 309.988.841,- Ft kárösszeget talált jogosnak. Az elismert károkból a viszontbiztosítót 198.262.463,- Ft kárösszeg terhelte, az Egyesületet 65.305.901,- Ft, az ügyvédek önrésze 46.420.477,- Ft volt. A másik melléklet tartalmazza a 2014. évben megyékre bontottan a bejelentett károk számát és az igényelt összeget. Tartalmazza a kifizetéseket és elutasításokat is. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az utóbbi kimutatás kizárólag a 2014. évben bejelentett károk elbírálását mutatja. Megállapítható, hogy az összesen bejelentett 379 db kárigényből 150 db budapesti ügyvédet érint, míg a területi ügyvédi kamarákban dolgozó ügyvédeket 229 db. Mindez a kifizetésben is mutatkozik, mert míg a budapesti ügyvédek ellen bejelentett károknál 29.919.700,- Ft került kifizetésre, addig a területi ügyvédi kamaráknál a kifizetés összege 53.260.650,- Ft volt. A beszámoló első részében utaltunk arra, hogy az Egyesület Elnöksége még 2013-ban úgy döntött, hogy közvetlen segítséget kíván nyújtani a panaszolt tagok részére azért, hogy amennyiben a panaszolt ügyvédnél bizonytalanság mutatkozik az ügy megítélését illetően, előzetesen a Szolgáltatási Bizottság segítséget nyújtson. A Szolgáltatási Bizottság új feladata mellett azért döntött az Egyesület Elnöksége, mert a bejelentett kárügyek elintézésének határideje hosszabbá vált, így a panaszbejelentők joggal nehezményezték az elbírálások elhúzódását. Az elhúzódásnak az is oka, hogy az ügyek mind bonyolultabb tényállásúak, másrészt az ügy megítéléséhez, mind a kárbejelentő, mind pedig a panaszolt ügyvéd részéről a teljes dokumentáció és a tényállás részletes megismerése szükséges. Meg kívánjuk jegyezni (amire már évek óta utalunk), hogy a folyamatban lévő ügyek egy részénél a panaszolt ügyvéd a Szolgáltatási Bizottság többszöri felhívására tesz eleget védekezése előterjesztésének. Nem új tény, és az elmúlt évben azon ügyek száma is megnövekedett, amelyeknél a panasztevő nem működik közre olyan mértékben az elbírálásnál, mint ahogyan azt a Szolgáltatási Bizottság igényli. Az évek során fokozatosan megnövekedett a bíróság előtt folyamatban lévő kártérítési perek száma, amelyekbe az Egyesület beavatkozóként gyakran belép a perelt egyesületi tag mellett és érdemben részt vesz pernyertesség érdekében. Ezekben az eljárásokban az Egyesület vezető jogtanácsosa jár el, a megnövekedett ügyek száma jelentős terhet ró rá. Ezt a munkafeladatot a vezető jogtanácsos teljeskötűen ellátni nem tudja, ezért az Egyesület vezetése felkért néhány ügyvédet, hogy díjazás mellett, az Egyesület képviseletét lássák el, a jogtanácsos tehermentesítése érdekében. A vezető jogtanácsos továbbra is ellátja azokat a pereket, amelyekben az Egyesület alperesi pozícióban áll, továbbá mindazon egyéb ügyeket, melyekkel az ügyvezető az általános feladatain túlmenően megbízza őt. Perek összesen 2014-ben:
53
I. fok Alperesi pozíció
21
Felperes elállt a keresettől érdemi ellenkérelem után
3
34
Felperesi kereset elutasítva ebből jogerős MÜBSE marasztalása Folyamatban Szünetel Fizetési meghagyás ellentmondás után alakult perré
8 6 2 7 1 2
Felperesi pozíció
3
MÜBSE regressz igénynek a bíróság helyt adott Folyamatban
2 1
II. fok Felperes fellebbezésének részben helyt ad Felperesi fellebbezés elutasítva Elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezve
6 1 1 1
Folyamatban
3
Beavatkozás a perbe 2014-ben Felülvizsgálati kérelem MÜBSE ellen elutasítva Végrehajtási eljárás VH eljáráson kívüli igényérvényesítés
29 1 23 2
A Szolgáltatási Bizottság elnöke és egyik főmunkatársa a szakmai színvonal emelése érdekében vállalta, hogy 10 témakörben szakmai anyagot készít. Az anyagok elkészítésének aktualitását nemcsak az emelkedő kárigények száma igényelte, hanem az a tény is, hogy a bírói gyakorlat sem egységes. Az első szakmai anyag, amely elkészült, a végintézkedésekkel kapcsolatos károkozások okait tárta fel, már 2014. I. negyedévében az ügyvédek rendelkezésére állt, míg a 2. és 3. témakörként az adásvételi szerződések szerkesztése és ügyintézése során jellemző szakmai hibák megelőzésére hívta fel az egyesületi tagok figyelmét. Az elkészített anyagok az Egyesület honlapjára felkerültek. A szakmai munka elkészítése rendkívül jelentős feladatot rótt a Szolgáltatási Bizottság elnökére és főmunkatársára, mert a hibák feltárása mellett ezekkel összefüggően a jogszabályok értékelését is el kellett végezni. Utaltunk, hogy a bírói gyakorlat sem egységes az adott témakörökben, ezért a munkatársaknak külön figyelmet kellett fordítaniuk arra, hogy a bírói gyakorlatot értékelve, összegezve állítsák össze dolgozataikat. Szükségesnek tartotta az Elnökség, hogy személyes konzultáció keretében adjunk segítséget a folyamatban lévő ügyekben az érintett egyesületi tagok részére. Igen nagy számban vették igénybe a panaszolt ügyvédek és azok jogi képviselői a személyes konzultációkat. Az év folyamán 108 egyesületi tag, illetve jogi képviselő jelent meg és élt a konzultációs lehetőséggel. Számos egyesületi tag írásban is jelezte köszönetét a segítség nyújtásért.
35
Az Egyesület új szolgáltatása nagymértékben hozzájárul a kármegelőzéshez. Előnyös, hogy az Egyesületnél kártérítési ügyekben nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédek bírálják el a benyújtott kárigényeket. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, a beszámolóhoz mellékletként csatoljuk az Egyesület 2014. évi teljes kárkifizetésének kimutatását, megyei bontásban is.
IV. Az Egyesület gazdasági helyzete
Az Egyesület tárgyévi bevételét az Egyesület tagjainak száma, az évi biztosítási díjbevétel, a tagdíjak, valamint az Egyesület kamatbevételei határozzák meg. Az Egyesület kamatbevételei 2013 elejéig jelentősen emelkedtek. 2013-tól kezdve komoly csökkenést mutat. Az Egyesület kiadásai évenként emelkedtek, amit az összetett gazdasági körülmények határoztak meg. Szükségszerűen emelkedtek a működéshez elengedhetetlen technikai háttér biztosítását jelentő kiadások is. A 2000-es évektől kezdve az Egyesületnél teljeskörűen számítógépes rendszer működik. A megnövekedett számítógép-parkot, azok folytonos avulására figyelemmel rendszeresen meg kell újítani. 2013-ban megkezdtük az iratok elektronikus archiválását ez a vártnál nagyobb összeget vett igénybe. Az újabb biztosítási előírások az informatikával kapcsolatban további kötelezettségeket írtak elő. Az informatikai rendszert magasabb szintre kell emelni, amelyhez külső szakértőket kellett bevonnunk, hogy a törvényi kötelezettségünknek eleget tegyünk. Ezek a követelmények több milliós összegű kiadást eredményeztek. Az Elnökség a kötelezettségének eleget tesz akkor, amikor tájékoztatja a küldötteket az Egyesület vagyoni helyzetéről: Az Egyesület 2014. évi kamatbevétele és árfolyamnyeresége 220.642.981 Ft A kamatbevételünk az elmúlt évhez viszonyítottan csökkent. Már 2013. évben is kevesebb volt a kamatbevételünk, mint 2014-ben, annak ellenére, hogy a leggondosabb gazdálkodást folytattunk, mégis a csökkenése nem állt meg. Az Egyesület 2014. évi biztosítási díjbevétele 1.299.885.080 Ft 2014. évi díjbevételünkben a megelőző évhez viszonyítottan csökkenés mutatkozik. Ez az összeg az elmúlt évhez viszonyítva 36 M Ft. A 2014. évi kisebb díjbevételünket befolyásolta az a körülmény is, hogy 2014. évben többen is az éves fizetést vagy féléves fizetést választották, - ami alacsonyabb díjat adott az Egyesületnek. Az Egyesület tagdíjbevétele 135.478.000 Ft A tagdíjbevételnél jelentéktelen a bevételünk csökkenése. Ez mindössze 5 M Ft. Egyszeri vagyoni hozzájárulás összege 4.608.000 Ft
36
Az Egyesület egyszeri vagyoni hozzájárulású bevételénél változás nem történt, szinte elhanyagolható az a különbség, ami a 2014. évi egyszeri vagyoni hozzájárulás bevétele és a 2013. évi bevétel között mutatkozik. (2013-ban 4.632.000 Ft volt.) 2014. december 31-én az Egyesület OTP folyószámláján volt. Az Egyesületnek a folyószámláján állandóan jelentős összeget kell kezelnie. Ez alapvetően az Egyesület folyó kiadásainak fedezetét szolgálja, beleértve a kárkifizetést is. Az egyesület befektetései 2014. december 31-én Az Egyesület 2014. évi viszontbiztosító díja: A viszontbiztosító is hozzájárult az egyesületi tagok alacsonyabb egyösszegű díj fizetéseihez (éves, féléves díjfizetés), így az elmúlt évhez viszonyítottan a viszontbiztosítót megillető díj is csökkent. Az Egyesületnél maradó teljes díjbevétel Az Egyesület teljes díjbevétele kismértékben, 18 M Ft-tal csökkent. Az Egyesület a 2014. évi tervezett működési költsége: volt.
56.784.630 Ft
5.795.931.568 Ft 760.809.568 Ft
539.075.512 Ft
241.641.503 Ft
Az Egyesület gazdasági helyzetét nemcsak az MNB, mint pénzügyi felügyelet vizsgálja, - aki részére negyedévenként mindenre kiterjedő adatszolgáltatást kell adnunk, - hanem az Egyesület könyvvizsgálója is évente két alkalommal vizsgálja az Egyesületet. Egy alkalommal részletesen, egy alkalommal pedig annak érdekében, hogy a felügyeletnek megküldött anyag és a tényleges főkönyvi adatok egyezése megfelelő legyen. Az Egyesület könyvvizsgálója rendkívüli alapossággal végzi munkáját. Önálló matematikussal dolgozik, így az auditált jelentése a tényleges helyzetnek objektíve megfelel. Az Egyesületnek minden évben vizsgálni kell, mely az az összeg, amely az eredménytől függő díjjóváírás alapja. Ezt első alkalommal 2010-ben vizsgáltuk. A megelőző évek gazdálkodásának eredményeként két havi díjvisszatérítési tartalék állt az Egyesület rendelkezésére. Az elmúlt évben 311.898.856 Ft díjvisszatérítési tartalék maradt a korábbi évekről. Ez az összeg a 2013. évi záró eredmény volt, amelyhez hozzáadódott a hozam összege 10.892.355 Ft. Az Egyesület Alapszabálya alapján a Küldöttközgyűlés jóváhagyásával a fenti összegből 2014. IV. negyedévében díjjóváírásként tagjaink részére 198.470.088 Ft-ot tudtunk biztosítani. 2014-ben a biztosítástechnikai eredmény 50 %-a 113.282.534 Ft volt, ez az összeg, valamint a maradvány összege együttesen 237.603.656 Ft, ami a 2014. évi záró eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék lehetséges összege. Az Egyesület gazdasági munkáját segíti az Egyesület belső ellenőre. Miután a Felügyelő Bizottság részére az Egyesület gazdálkodásával összefüggő adatokat is ő ellenőrzi, ténylegesen összekötő az Egyesület számviteli vezetője és a Felügyelő Bizottság között. A belső ellenőr megállapította jelentéseiben, hogy az Egyesület gazdálkodásában betartotta a módosított Bit. előírásait, és más törvényekben előírtakat.
37
Az Egyesületnek szoros érdeke fűződik ahhoz, hogy az ügyvédek minél kevesebb hibát kövessenek el munkájuk során, ezért 10 M Ft-ot oktatási célra nyújtott a Magyar Ügyvédi Kamarának. A Magyar Jogász Egyletnek 5 M Ft-tal segítettük a szakmai oktatással összefüggő munkáját, ami – lényegében – ingyenes előadások, tanfolyamok megtartásában realizálódott. A kedvezményezettek írásban tájékoztatták az elnökséget a részükre nyújtott összegek felhasználásáról. Az Egyesület függőkár tartaléka 335.541.981 Ft IBNR tartalék: /– A be nem jelentett késői károk tartaléka -/ 2.504.922.036 Ft. Az elmúlt évhez viszonyítottan mindkét összegnél emelkedés állapítható meg. Az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék (biztosítástechnikai tartalék) ez képezi a díjjóváírás alapját: Törlési tartalék Biztosítástechnikai tartalék
237.603.656 Ft 3.002.534 Ft 3.081.070.207 Ft
Az Egyesület tőkéje Jegyzett tőke 500.000 Ft Tőketartalék 86.088.400 Ft Eredménytartalék 2.437.613.365 Ft 2014. évi mérleg szerint eredmény 233.987.717 Ft Saját tőke 2.758.189.482 Ft A fenti adatokat évente közöljük a t. Küldöttközgyűléssel, azzal, hogy a fenti tartalékok az Egyesület biztonságos működését szolgálják. Az Egyesület vagyonához tartozik az a – biztonságos - pénzelhelyezés, amit 2014-ben alkalmazott az Egyesület. Az Egyesület vagyonát, 2.491.184.006 Ft összegben portfólió kezelési jogviszony alapján az alábbi cégek kezelik: K & H Alapkezelő (államkötvény) 1.476.292.994 Ft Generali Alapkezelő (államkötvény) 180.194.022 Ft Generali Alapkezelő (DKJ) 806.757.748 Ft Generali Alapkezelő (CIG részvény) 5.704.122 Ft Generali Alapkezelő (vállalati kötvény) 22.235.120 Ft A fentieken kívül Diszkont kincstárjegyben: Raiffeisen Banknál MKB-nál OTP Bank Nyrt-nél rövidlejáratú betét (folyó kiadásokat szolgálja pl. viszontbiztosító)
2.036.733.075 Ft 1.033.014.487 Ft
235.000.000 Ft
38
A fentiek alapján az Egyesület összvagyona:
5.795.931.568 Ft
Az Egyesület a vagyona képzésénél 2014-ben első ízben tért el attól, hogy csak kizárólag diszkont kincstárjegyben tartsa szabad pénzeszközeit és kísérletet tettünk, hogy részben államkötvényben, részben egyéb biztonságos (tőkegarantált) más pénzelhelyezést is alkalmazzunk. Ez év tapasztalatai alapján fog dönteni az Elnökség, - figyelemmel a gazdasági körülményekre - esetleg milyen egyéb változtatást végez. Az Elnökség azonban - minden esetben - a vagyont kizárólag olyan befektetési állományban tartja, amellyel semmilyen módon nem kockáztatja azt. A részletezett vagyonon kívül az Egyesület további jelentős vagyonát képezi az az ingatlanállomány, amelyet a megelőző 20 év alatt teremtettünk meg, 2010-el bezárólag, és az Egyesület elhelyezését és működési feltételeit szolgálja. A könyv szerint értéke ennek a vagyonnak, mintegy 68 M Ft. A piaci értéke azonban jóval jelentősebb. Az ingatlanok összterülete kismértékben a 300 m2-t meghaladja, legalább 100 M Ft-ra tehető tehát a piaci értékük. Hivatalos értékbecsléssel nincs alátámasztva, a tényleges piaci érték ettől eltérhet. Az Egyesület eszközállománya is jelentős. Ennek értéke közel 5,5 M Ft-ra tehető. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az Egyesület számítógépes felszereltsége korszerű a munka zavartalan vitele érdekében. További jelentős vagyont képez az ún. immateriális javak értéke. Ez jelenleg 3 M Ft, de ez könyv szerinti érték, ténylegesen ennél sokkal jelentősebb értéket képvisel. Az Egyesület vagyona, teljes mértékben az ügyvédség – fel nem osztható - vagyonát képezi. Az Egyesület ezt a vagyont minden külső segítség és hozzájárulás nélkül teremtette meg. Utaltunk már a jelen beszámolóban arra, hogy 2014. évben az Egyesület felügyelete (MNB) részletes és átfogó ellenőrzést tartott. Ennek során az Egyesület költségkímélő működését állapította meg, ami köszönhető annak is, hogy a Felügyelő Bizottság a vagyon kezelését átfogóan, folyamatosan ellenőrzi. Vélhetően az Egyesület vagyona lehetővé fogja tenni azt, hogy két év múlva, amikor lejár az Egyesület és a viszontbiztosítója közötti szerződés, az Egyesület eldöntse, hogy önállóan működik-e tovább vagy továbbra is igénybe veszi a teljes működési biztonságot jelentő viszontbiztosítót, amelynek munkájával teljes mértékben elégedettek vagyunk.
V. Az Egyesület Segélyező Bizottságának 2014. évi tevékenysége Az Egyesület Segélyező Bizottsága 2014. évben megemelt összegből, 30 M Ft-ból gazdálkodott. Ez a megemelt összeg lehetőséget nyújtott arra, hogy az Egyesület nem csak igazolt betegség, gyermek születése, illetve temetés esetén nyújtson segélyt, de kivételesen 10 fő részére - méltányosságból is segélyt biztosított.
39
A segélyezettek száma a megelőző évhez képest is emelkedett. Míg 2013-ban a segélyezettek száma 270 fő volt, ezzel szemben 2014-ben már 295 személy részére biztosított az Egyesület összesen 23.995.000,- Ft segélyt. A segélyek megoszlása az alábbi: 9.110.000,- Ft -
betegség
92 fő
gyermekszületésre154 11.130.000,- Ft temetési segélyt
fő 39 fő
méltányosságból
10 fő
2.925.000,- Ft 830.000,- Ft Felhasználatlanul 6.005.000,- Ft maradt. Ez így félreérthető eredmény, ugyanis decemberben jelentős számú segélykérelem érkezett, melyek kifizetésére 2015. januárban került sor, így ténylegesen több összeget használt fel a Segélyező Bizottság, az átfutó tételek miatt. Az Egyesülethez érkezett segélyek megyénkénti megoszlása az alábbi:
Budapest
173 db
Csongrád
5 db
Békés
8 db
Tolna
1 db
Hajdú-Bihar
9 db
Fejér
3 db
Heves
4 db
Szolnok
2 db
Győr-Moson
6 db
Vas
5 db
Somogy
8 db
Komárom
6 db
Bács-Kiskun
9 db
Veszprém
6 db
Zala
6 db
Borsod-Abaúj Szabolcs
9 db 2 db
Pest
15 db
Baranya
12 db
Nógrád
6 db
Összesen
295 db
Jeleztük, hogy 10 esetben méltányosságból biztosított segélyt a Segélyező Bizottság. Ezekről a Segélyező Bizottság vezetője tájékoztatást adott az Elnökségnek. A méltányossági kérelmeket minden esetben támogatta az Elnökség. Segélyben részesült olyan egyesületi tagunk, aki egyedül neveli gyermekét, és rendkívül nehéz anyagi helyzete miatt egészsége is megromlott, ami miatt a munkáját nehezen tudja ellátni. Mindezek figyelembevételével biztosította a Segélyezési Bizottság a méltányossági segély összegét, 80.000,- Ft-ot.
40
Ugyancsak 80.000,- - 80.000,- Ft méltányossági segélyben részesült 2 tag, a BÜK Aranydiplomások Tagozatának elnöke kérésére. Két igen idős egyesületi tagunk részére, kifejezetten méltányosságból, alapvetően humanitárius ok miatt. Méltányossági segélyt biztosított az Egyesület egy olyan tagunknak, akinek felesége hónapok óta kórházi kezelésre szorul, úgy hogy rendszeresen az egyesületi tag szállítja a kórházba kezelésre, emiatt a munkáját igen csökkent mértékben tudja ellátni. Ezen személyi körülményt vette figyelembe a Segélyező Bizottság, amikor a méltányossági segélyt részére biztosította. Ugyancsak alapvetően humanitárius okból biztosított segélyt olyan egyesületi tagnak, aki két iskoláskorú gyermekről egyedül gondoskodik, ezért indokoltnak találta méltányossági segély nyújtását a Segélyezési Bizottság. További öt egyesületi tag részére azért biztosított méltányosságból segélyt, mert olyan személyi körülményeket igazoltak, amelyek a rendkívüli segély lehetőségét indokolták. Sajnos sok idős ügyvéd él igen nehéz körülmények között. Mindenki részére nem tudja a Bizottság a méltányosságot gyakorolni, de ahol az eset körülményei ezt indokolják, ott a Segélyező Bizottság a rendkívüli segélyt a lehetőséghez képest biztosítja.
VI.
Az Elnökség évi beszámolója részletezi az Elnökség munkáját, értékeli azokat a feladatokat, melyeket az elmúlt évben végrehajtott, ezen belül is azokat, amelyeket a megelőző évben feladatként jelölt meg. 2014. év jelentős eseménye volt, amit a beszámoló röviden érintett, hogy az Egyesület felügyeletét gyakorló Magyar Nemzeti Bank Biztosítás, Pénztár, Pénzügyi vállalkozások és Közvetítők Felügyeleti Igazgatósága az Egyesületnél részletes és átfogó ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés kiterjedt az Egyesület működésére és arra is, hogy a működése során az Egyesület betartja-e a törvényi előírásokat, amelyeket egyrészt a Biztosítási Törvény, másrészt egyéb jogszabályok előírnak. Az ellenőrzést a felügyelet a helyszínen tartotta. Bekérte mindazon iratokat, amelyek az Egyesület működését, a törvények betartását igazolják. A felügyeleti ellenőrzés 2014. februárjában kezdődött és 2014. június 24-én kelt vizsgálati határozat zárta le. Ez a lezárás sem volt azonban végleges, mert még több utólagos észrevételt tett az ellenőrzés. Kizárólag a jogszabály által meghatározott számlarenddel, számviteli politikának egyes rendelkezéseinek, valamint a belső ellenőr tevékenységének pontosítását írta elő. Ezzel kapcsolatban feladatokat határozott meg, amelyeket az Egyesület a belső ellenőr közreműködésével teljesített. Az ellenőrzés megállapította - kisebb pontosítás igényével, - hogy a vonatkozó adatvédelmi és a biztosítási titokra vonatkozó előírásokat, valamint az adatvédelmi biztos ajánlásait az Egyesület betartja és a fogyasztó hátrányára egyoldalúan és indokolatlanul a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket semmilyen formában nem sértette meg. Összességében a pénzügyi fegyelmet kifogástalannak találta.
41
Utaltunk a beszámolóban arra, hogy az Egyesület módosított Alapszabályát, - hosszú idő után - a bíróság jogerősen bejegyezte. A Fővárosi Törvényszék 14.Pk.66.887/1991/41. számú végzésével elrendelte egyesületünk adatváltozásainak átvezetését. Az Egyesület új neve: Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete. Az Egyesület rövidített neve, amely beívódott az ügyvédi köztudatba „MÜBSE” változatlan maradt. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy Küldöttválasztó Területi gyűlések megtartása mielőbb megtörténjenek, hogy megalakuljon az új Küldöttgyűlés 2015-ben. A Kúria határozata a felülvizsgálati eljárást követően megadta a lehetőséget arra, hogy egyrészt területi kamaránként, másrészt Budapesten, régiókként történjen meg a küldöttek megválasztása. Az Egyesület Elnöksége azt a célszerű megoldást választotta, hogy miután 2015. I. negyedévében egyébként is évi kamarai közgyűlésekre kerül sor, ezekhez kapcsolódva, a közgyűlések lebonyolítása után, egyidejűleg megtartaná az Egyesület a saját területi küldöttválasztó gyűlését is. Ez a folyamat 2015. februárjában megkezdődik és várhatóan 2015. áprilisában fejeződik be. Természetesen még a jelenlegi vezetőségnek és a Jelölő Bizottságnak kell előkészíteni azt, hogy a májusi Küldöttközgyűlésen az Egyesület elnöke, ügyvezetője és a teljes vezetősége megválasztásra kerüljön. A sikeres lebonyolításhoz a kamarák támogatása elengedhetetlen. Az Egyesület előtt továbbra is az a legfőbb célkitűzés áll, hogy az üzleti biztosítók által teremtett versenyhelyzetben helyt álljon, és ugyanúgy megtartsa az egyesületi tagjait, mint ahogy azt tette az elmúlt 3 év során. Ez a feladat az Egyesület új vezetésére hárul a jövőben. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy - az adott versenyhelyzetben - az Egyesület további többletszolgáltatásaival elérje azt, hogy az üzleti biztosítók által nyújtott alacsonyabb díjjal szemben megfelelő és vonzó legyen az ügyvédek részére. A beszámoló foglalkozott azzal, hogy az Egyesület és a tagjai között a kapcsolat kényelmesebb legyen a tagok számára. Ennek érdekében 2014-ben úgy döntött az Elnökség, hogy bevezeti tagjai részére a bankkártyával történő fizetés lehetőségét. Szerződést kötöttünk az OTP-vel és 2014. decembere óta OTP POS terminál működik az Egyesület pénztárában. Az informatikus szakértők javaslatának is eleget kívánunk tenni és lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy tagjaink a jövőben a szerződéseket elektronikus úton is meg tudják kötni és általában minél többen vegyék igénybe ezt a szolgáltatást. Ehhez a honlapunk átalakítására lesz szükség. A munka megindult. Ezúttal hívjuk fel tagjaink figyelmét, hogy további szakmai segítséget nyújtunk azzal, hogy az Egyesület főmunkatársa dr. Szűcs Brigitta és dr. Sándor István c.egyetemi tanárral elkészítették az „Ügyvédi felelősség és biztosítás” szakmai kézikönyvét, amely a HVG ORAC kiadásában jelent meg. A könyvet dr. Kovács Kázmér az egyesület elnökhelyettese lektorálta. A könyv hasznos és közérthető módon dolgozza fel az ügyvédi felelősségbiztosítás teljes témakörét, ezért az érdeklődő egyesületi tagjaink figyelmét ezúton is felhívjuk.
42
Részleteztük már a beszámolóban, hogy a Szolgáltatási Bizottság vezetője és főmunkatársa elkészített különböző szakmai anyagokat, amelyek közül már három „csomag” az interneten megtalálható. Amennyiben az egyesületi tagok belépnek az Egyesület www.mubse.hu honlapjára, a „szakmai anyag” címszó alatt a felhasználó regisztráltathatja magát és így az anyagot megismerheti. A regisztráció elengedhetetlen, mert az anyagot kizárólag az egyesületi tagok részére készítették el a szerzők. Tájékoztatjuk a t. Egyesületi tagokat, hogy az Egyesület 2014. évtől kezdve sűrűbben adja ki „Hírleveleit”, hogy tagjait - minden az Egyesületet érintő témáról - folyamatosan tájékoztassa, elektronikus levél útján is. Az üzleti biztosítók versenyelőnye az adott biztosítók nagyságából adódik. Ezek a biztosítók nemcsak az ügyvédi szakmai biztosítással foglalkoznak, hanem temékkörük széleskörű és ennek terítése során számukra nem jelentős az a költség, amit egy új termék, az ügyvédi felelősségbiztosítás bevezetése jelent. Tájékoztatjuk tagjainkat arról is, hogy harmadik biztosító is be kíván lépni az ügyvédi felelősségbiztosítás területére. Ennek ellenére az ügyvédek több mint 90 %-a hűséges maradt az Egyesülethez és a pillanatnyi csábítást nem vette figyelembe. Az Egyesület törekszik arra is, hogy a biztosítási díj közeledjen az üzleti biztosítók által nyújtott anyagilag előnyösebb ajánlathoz. 2014. évben a viszontbiztosító egyetértésével közel 7 %-kal csökkentettük a biztosítási díjat. Itt azonban figyelembe kell venni az a tényt, hogy az Egyesület viszontbiztosítóval működik és a biztosítási díj megállapításánál a viszontbiztosító hozzájárulása elengedhetetlen, miután a kárkifizetés jelentős mértékben őt terheli, ezért a tartalékok képzésénél ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Ezen túlmenően, mint üzleti biztosító természetszerűen profitorientált. Az évek során több alkalommal is felmerült, hogy az Egyesület a tevékenységét más üzletággal bővítse. (Pl. vagyonbiztosítás, irodák biztosítása stb.) Ezzel kapcsolatban az Egyesület egyik tagja dr. Csurgó Ottó egy előzetes tanulmányt készített. A teljeskörű irodai biztosítás megvalósítása igen jelentős terhet róhat az adott ügyvédi irodára és az Egyesület birtokában lévő információk szerint az irodák többsége a további biztosítási díj fizetését, annak anyagi terheire figyelemmel nem vállalnák. A beszámoló már utalt arra, hogy az Elnökség a Biztosítási Feltétel részévé tette a 2014. március 15. napján hatályba lépett Ptk. előírása szerint a „sérelemdíj” meghatározását. Az ügyvédi felelősségbiztosítási feltétel: II. Biztosítási események fejezetében b/ pont alatt meghatározta, hogy a biztosított ellen érvényesített kár: „a más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amiért a biztosított vagy alkalmazottja, mint kirendelt védő, pártfogó ügyvéd, gyám, gondnok, ügygondnok, hagyaték gondozója, végrendeleti végrehajtó, végrendeleti, hagyatéki felszámoló, ügyvédi letét kezelője (pénz- érték őrzésének kivételével) a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52. §) sérelemdíj megfizetésére kötelez.” Az új jogszabály alkalmazása a jövőben a
43
Szolgáltatási Bizottságnak a feladata, hogy az eddigi gyakorlatát kellő szinkronba hozza az új törvényi kötelezettséggel. Visszatérő kérdés, hogy az Egyesület miért nem tudja alkalmazni a bonus-malus rendszert. Emlékeztetőül rá kell mutatnunk arra, hogy a bonus-malus alkalmazása kizárólag a nagy szerződésszámú és jelentős kárgyakoriságú biztosítások esetén tud működni. Az Egyesület tízezres nagyságrendű ügyvédi felelősségbiztosítása, - nem hasonlítható - a gépjárműbiztosítás több milliós szerződésszámához. Figyelembe kell venni, hogy az ügyvédi műhiba, amely káreseménnyel járhat nem egyszer viszonylag csekélyebb figyelmetlenségből is adódhat és így az Egyesületnél alkalmazott 15 %-os önrész, valamint a limit feletti kárra vonatkozó, kizárólag az ügyvédet terhelő fizetési kötelezettség egyébként is hátrányos a károkozó ügyvédre nézve. Az Egyesület ezzel kapcsolatos álláspontját egy külön „Hírlevél”ben a tagjai részére megküldte. 2015-ben még nem, de 2016. januárjától kötelezően alkalmazni kell az ún. Szolvencia II-ben foglalt uniós iránymutatásokat. A Szolvencia („Fizetőképesség”) rendkívül fontos az Egyesület részére is, mert egy biztosító egyesület akkor tekinthető fizetőképesnek, ha bármikor képes teljesíteni minden szerződéses kötelezettségét. Ezt a kötelezettséget az Egyesület már a Szolvencia I. alkalmazása során biztosítani tudta, ezt a viszontbiztosítóval kötött szerződése is alátámasztotta. A Szolvencia I., mely 2004. január 1-én lépett hatályba, a fő hangsúlyt a felügyelet korai beavatkozására helyezte, a biztosító fizetőképességének fenntartása érdekében. A szabályozás a biztosítók díjbevételein és kárköltségeinek értékelésén alapult. A Szolvencia II. a biztosítók és így az Egyesület kockázatait fogja részletesen figyelembe venni és ellenőrizni. Utaltunk már arra, hogy az üzleti biztosítókkal történő versenyképesség érdekében milyen többletszolgáltatásokat biztosít az Egyesület a tagjai részére. A már részletezetteken túlmenően az Egyesület törekszik arra, hogy minden egyesületi változásról a tagokat írásban értesítse és az egyesületi tagokkal a közvetlen kapcsolatot minden esetben biztosítsa. Az egyesületi tag bármikor fordulhat munkaidő alatt az Egyesülethez, ha bármilyen problémája van a biztosítással kapcsolatban. Az Egyesület munkatársai és vezetői készséggel állnak rendelkezésre. Remélhetőleg 2015-ben is biztosítani tud díjjóváírást az Egyesület a tagok részére, bár várhatóan kisebb mértékben, és utoljára, figyelemmel a törvénymódosításra. Az Egyesület munkájában visszatérő probléma, hogy az ügyfeleknek a letétbe helyezett pénzével egyes ügyvédek sajátjukként rendelkeznek. Ez a rendkívül káros ügyvédi magatartás egyrészt gyakran súlyos anyagi következményhez vezet a károsultak oldalán, másrészt pedig negatívan befolyásolja az ügyvédség megítélését. A társadalom elvárja, hogy az önszabályozás keretében az ügyvédi kamarák eddiginél még hatékonyabban lépjenek fel ezen jelenség kezelésére és visszaszorítására. 2014. évben bizonyos fokú csökkenés mutatkozik e téren.
44
A fenti kérdés kezelése érdekében a Magyar Ügyvédi Kamara 2015. évben bevezeti a központi kamarai elektronikus letétnyilvántartást, melynek megvalósításához az Egyesület segítséget nyújt. A központi nyilvántartás várhatóan hozzájárul a letétkezelési fegyelem megszilárdulásához, amely az Egyesület érdeke is. Tájékoztatjuk a t. Küldöttgyűlést, hogy az egyes biztosítási törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. tv. rendelkezéseiben ránk rótt időarányos feladatot elvégeztük. Az Egyesület biztonságával kapcsolatos rendszert tovább erősítettük és az informatikai rendszerünk kockázatokkal arányos védelméről is gondoskodtunk. Kiemeljük, hogy az üzleti tevékenységet támogató informatikai rendszert kellő módon fejlesztettük és a szolgáltatások folyamatos biztosításának is eleget tettünk, hogy a „változás követés” maradéktalanul teljesítve legyen. Az Egyesület adattároló rendszerét a vállalásunknak megfelelően tovább és folyamatosan építjük. Különös gondot fordítunk, hogy a szolgáltatás folyamatosságát semmi se akadályozza és ennek érdekében az informatikai rendszerünkben a rendkívüli események kezelésére megfelelő szolgáltatói tervvel rendelkezünk, a már megvalósított katasztrófatervet kiegészítettük. Az Egyesület dolgozói részére elkészült egy részletes informatika tájékoztató anyag. Ez az anyag határozza meg a dolgozók feladatait az informatikai rendszert vonatkozásában. Ennek az anyagnak a teljeskörű megismerése és egyben alkalmazása az Egyesület munkatársai részéről 2015 egyik igen jelentős feladatát képezi. A szabályozás hármas feladatot lát el: megelőzés a károk elkerülése érdekében, folyamatos figyelés az adott időben történő észlelés és a bekövetkezés esetén gyors és hatékony reakció a károk minimalizálása érdekében. A szabályzat kitér a MÜBSE által kezelt adatok védelmére, a hitelesség sértetlenségére és legfőképp arra, hogy az informatikai rendszerek, amelyeket az Egyesület alkalmaz, védelme folyamatos, teljeskörű, zárt és a kockázatokkal arányos legyen. Kiterjed a szabályzat a kommunikációs és hálózati rendszerre, az adathordozókra, a dokumentumok és feljegyzések kezelésére. Rámutat arra, hogy a védelem zártsága akkor biztosított, ha az összes valószínűsíthető fenyegetés elleni védelmi intézkedések megvalósulnak. Részletesen foglalkozik a felelősségre vonatkozó szabályokkal, azokat tételesen felsorolja. Külön kiemeli a munkavégzésre vonatkozó általános szabályokat, melyek elengedhetetlenek a munka érdemi elvégzéséhez. Kiterjed a számítógép-kezeléssel kapcsolatban a vírusvédelemre vonatkozó szabályok betartására, az elektronikus levelezéssel kapcsolatos általános szabályokra, az adatkezelésre és azok feldolgozására, de a munkatársak tájékoztatási kötelezettségét is részletezi, egyben meghatározza az érintett munkatársak védelmével kapcsolatos követelményeket is. A személyes adatok kezelésének biztonságát, mint abszolút követelményt határozta meg és részletezte az ezzel kapcsolatos kötelező feladatokat. A beszámolóban részletezett feladatok ellátása 2014-ben igen nagy terhet rótt az Egyesületre, mert a feladatok folyamatosan bővültek.
45
Az Egyesület 2014. évi beszámolójában, - most már több évtizedes gyakorlatunknak megfelelően - bemutattuk az Egyesület egész évi munkáját, amit tagjainak segítőkész magatartása, továbbá a területi kamarák elnökeinek önzetlen támogatása segített, ezt az Elnökség külön is megköszöni. Kiemeljük, - mint minden évben - a területi kamarák adminisztrátorainak segítőkész munkáját.
Kérjük a t. Küldöttgyűlést, hogy az Elnökség által előterjesztett, és az Egyesület 2014. évi munkáját tartalmazó beszámolót elfogadni szíveskedjenek.
Melléklet: 2 db táblázat Budapest, 2015. május 14. Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete
