Az OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap
Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvános forgalombahozatali engedélyének száma és kelte: E-III/110.240/2005. sz. határozat (2005. február 4.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a tõzsdei bevezetéshez adott felügyeleti engedély száma és kelte: PSZÁF E-III/28 074/2005. (2005. május 4.) Az Alap lajstromszáma: 1112-60
i
TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1.
ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 1
2.
BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK................................................................................................................ 4
3.
FOGALMAK .................................................................................................................................................. 7 3.1 3.2
4.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ........................................................................................................................ 7 EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE ................................................................... 9 NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI................................................................................................. 9
4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12
A LÉTREHOZANDÓ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA ............................................................................................... 9 JEGYZÉSI HELYEK ......................................................................................................................................... 10 A JEGYZÉS, FIZETÉS MÓDJA .......................................................................................................................... 10 JEGYZÉSI IDÕ SZAK ........................................................................................................................................ 12 JEGYZÉSI ÁR ................................................................................................................................................. 13 MINIMÁLIS INDULÓ SAJÁT TOKE ................................................................................................................... 13 TÚLJEGYZÉS, ALLOKÁCIÓS SZABÁLYOK ....................................................................................................... 13 ALULJEGYZÉS ............................................................................................................................................... 14 A JEGYZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA .............................................................................. 14 JEGYZÉSI GARANCIA ..................................................................................................................................... 14 JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK MEGNEVEZÉSE ...................................................................................... 14 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FÛ ZÕ DÕ JOGOK BEMUTATÁSA ......................................................................... 15
5.
A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK .............................................................................. 15
6.
AZ ALAPKEZELÕ BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 15 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8
7.
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MÛKÖDÉS IDÕ TARTAMA, ALAPTÕ KE, CÉGBEJEGYZÉS ......................................... 15 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 15 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 16 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 16 ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG, PIACI HELYZET BEMUTATÁSA ............................... 16 SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETÕ TISZTSÉGVISELÕ ÉS A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG TAGJAI ............................. 17 AZ ALAPKEZELÕ FELADATAI ........................................................................................................................ 18 AZ ALAPKEZELÕ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK ................................................. 19 AZ OTP BANK RT BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELÕ JE, A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA A BEFEKTETÉSI JEGYEK TÕ ZSDEI BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMÛKÖDÕ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ) ...................................... 20
7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MÛKÖDÉS IDÕ TARTAMA, ALAPTÕ KE, CÉGBEJEGYZÉS ......................................... 20 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 20 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 20 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 20 ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................ 21 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ............................................................................................................................ 21 AZ OTP BANK RT. VEZETÕ TISZTSÉGVISELÕ I ÉS FELÜGYELÕ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI .............................. 21 A LETÉTKEZELÕ FELADATAI ........................................................................................................................ 23
8.
KÖNYVVIZSGÁLÓ .................................................................................................................................... 24
9.
A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA ..................................................... 25
10.
JELENTÕ S KOCKÁZATI TÉNYEZÕ K .................................................................................................. 27
11.
ADÓZÁS ....................................................................................................................................................... 28
11.1 11.2 11.3 11.4 12.
ii
AZ ALAP ADÓZÁSA ....................................................................................................................................... 28 A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETÕK ADÓZÁSA ................................................................................................. 28 A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETÕ K ADÓZÁSA ........................................................................................ 29 KÜLFÖLDI BEFEKTETÕ K ADÓZÁSA................................................................................................................ 29
FELELÕ SSÉG.............................................................................................................................................. 29
13.
NYILATKOZATOK.....................................................................................................................................30
1.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK .................................................................................................................31 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7
2.
AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE............................................................................................................31 AZ ALAPKEZELÕ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE ....................................................................31 A LETÉTKEZELÕ CÉGNEVE (SZÉKHELYE) ......................................................................................................31 AZ ALAP TÕ KÉJE ...........................................................................................................................................31 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ................................................................................................................................32 A BEFEKTETÕ I KÖR .......................................................................................................................................32 A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, KELTE:...............................................................................................33 BEFEKTETÉSI POLITIKA ........................................................................................................................33
2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 3.
BEFEKTETÉSI STRATÉGIA ..............................................................................................................................33 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI ...............................................................................................................33 BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK .........................................................................................................35 A SAJÁT TÕ KE 10%- ÁT MEGHALADÓ ARÁNYBAN TARTHATÓ, AZONOS SOROZATBA TARTOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE.....................................................................................................................................36 A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK .................................................................37 HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE ...........................................................................................38 FIZETÉSI ÍGÉRET......................................................................................................................................39
3.1 3.2
HOZAMFIZETÉS .............................................................................................................................................39 FIZETÉSI ÍGÉRET............................................................................................................................................39
4.
A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FÛ ZÕ DÕ JOGOK BEMUTATÁSA .................................................42
5.
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA, MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSA, SZÁMLAVEZETÉS .................................................................................................43 5.1 5.2 5.3
6.
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA.......................................................................................43 A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSA ..............................................................................43 ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS ......................................................................................................................43 AZ ALAPOT TERHELÕ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA ..................................44
6.1 6.2 7.
AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ..........................................................................44 AZ ALAP MÛKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLÕ KÖLTSÉGEK ..................................................................................44 AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK................................................................................................................................................45
7.1 7.2 7.3 8.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ..............................................................................................................................45 AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................46 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA............................................................................................................49 AZ ALAP MEGSZÛ NÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA.............................................................49
8.1 8.2 8.3 8.4 8.5
AZ ALAP FUTAMIDEJE ...................................................................................................................................49 AZ ALAP FUTAMIDEJÉNEK LEJÁRTA MIATTI MEGSZÛ NÉSE ............................................................................49 AZ ALAP MEGSZÛ NÉSÉNEK EGYÉB ESETEI ....................................................................................................51 BEOLVADÁS ..................................................................................................................................................51 AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ...............................................................................................................................52
9.
ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG...........................................................................52
10.
AZ ALAPKEZELÕ FELELÕ SSÉGE.........................................................................................................53
11.
ÚJ ALAPKEZELÕ MEGBÍZÁSA ..............................................................................................................53
12.
JOGVITÁK RENDEZÉSE ..........................................................................................................................53
13.
TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK ................................................................................................53
13.1 TÁJÉKOZTATÓK .............................................................................................................................................53 13.2 HIRDETMÉNYEK ............................................................................................................................................54 13.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE ..........................................................................................54
iii
14.
A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ................................................... 54
15.
EGYEBEK .................................................................................................................................................... 55
1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet
iv
Az Alapkezelõ könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai A Letétkezelõ könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai Forgalmazási Helyek listája Az Alapkezelõ üzletszabályzatának kivonata Az Alapkezelõ által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása Az Alapkezelõ 2005. március 31-i nem auditált pénzügyi adatai
TÁJÉKOZTATÓ
1. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alap neve: Az Alap rövid neve:
OTP Alfa Hozambiztosított Zártvég û Származtatott Részvény Alap OTP Alfa Alap
Az Alapkezelõ neve
OTP Alapkezelõ Rt.
Az Alapkezelõ székhelye:
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.
Az Alapkezelõ cégjegyzékszáma:
01-10-043959
Az Alapkezelõ befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma:
100.015/93.
A Letétkezelõ neve:
OTP Bank Rt.
A Letétkezelõ székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16.
A Letétkezelõ cégjegyzékszáma:
01-10-041585
A Letétkezelõ letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma:
33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.003-21/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002
A Forgalmazó:
Lásd a Letétkezelõre vonatkozó fenti adatokat
Az Alap könyv vizsgálójának neve:
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
A könyvvizsgáló székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 21.
A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma:
01-09-07-1057
A könyvvizsgálatért személyében felelõs könyvvizsgáló neve: A könyvvizsgálatért személyében felelõs könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma: A forgalombahozatalról hozott alapkezelõi határozat száma és kelte:
Csekei Emília
005544 A 2004. november 23-án kelt 1/2004 (11.23.) sz. Vezérigazgatói Határozat
1
TÁJÉKOZTATÓ
A nyilvános forgalombah ozatalt engedélyezõ PSZÁF határozat száma és kelte: Az Alap nyilvántartásba vételérõl szóló PSZÁF határozat száma és kelte:
E-III./110.240-1/2005. sz. határozat, 2005. március 30.
Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma):
1112-60
A tõzsdei bevezetés kezdeményezésének elhatározásáról szóló alapkezelõi határozat száma és idõpontja: A tõzsdei bevezetése i engedélyt tartalmazó PSZÁF határozat száma és kelte: A tõzsdei bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató neve és székhelye: Az Alap fajtája:
E-III/110.240/2005. sz. határozat, 2005. február 4.
A 2005. április 25. napján kelt, 1/2005. (04.25.) számú Igazgatósági Határozat
E-III/28 074/2005., 2005. május 4. Lásd a Letétkezelõre vonatkozó fenti adatokat
Zártvégû
Az Alap fajtája a portfoliójába tartozó befektetési eszközök típusa szerint:
Származtatott ügyletekbe befektetõ befektetési alap A származtatott ügyletek általában a szokásostól eltérõ (magasabb) kockázati szintet jelentenek.
Az Alap típusa:
Nyilvános
Az Alap Futamideje:
Határozott futamidõ
Az Alap Futamidejének kezdõnapja:
Az Alap nyilvántartásba vételének napját követõ Banki Nap
Az Alap Futamidejének zárónapja (Lejárat napja):
2007. december 31.
A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának módja:
Nyilvános forgalombahozatal; jegyzési eljárás
Jegyzési idõszak:
Jegyzési Helyek: Jegyzési ár:
2
A 2005. február 14. napjától 2005. március 25. napjáig terjedõ idõtartam (a kezdõ- és zárónapokat is beleértve), azzal, hogy az Alapkezelõ a Tájékoztató 4.4 pontjában írtak szerint a jegyzést a jegyzési idõszak eltelte elõtt is lezárhatja A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Rt. bankfiókok A jegyzési idõszak utolsó napján a névértékkel egyez õ, a jegyzési idõszak korábbi napjain a névértéknél
TÁJÉKOZTATÓ
A jegyzési eljárással forgalomba hozni kívánt Befektetési Jegyek maximális mennyisége:
alacsonyabb, diszkont ár Amennyiben az Alapkezelõ él a jegyzés korábbi lezárásának lehetõségével, az errõl szóló k özleményben meghatározott össznévérték; ennek hiányában felülrõl nem korlátozott
Túljegyzés esetén követendõ eljárás:
A Tájékoztató 4.7 pontjában meghatározott eljárás
A Befektetési Jegy névértéke:
Nincs korlátozás (belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) 10.000 (tízezer) Ft
A Befektetési Jegy értékpapírkódja:
HU0000703541
A befektetési jegyek elõállításának módja:
Dematerializált értékpapír
Jegyzésre/vásárlásra jogosultak köre:
A befektetõk részére szóló közlemények megjelentetésének helye:
A Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tõkepiac szereplõitõl származó hivatalos információk megjelentetését végzõ nyomtatott napilap, amely jelenleg a Magyar Tõkepiac, illetve ennek elektronikus formája, a www.magyartokepiac.hu c. honlap, továbbá a Budapesti Értéktõzsde honlapja (www.bet. hu) (utóbbi azon közlemények tekintetében, amelyek közzétételére az Alapot mint Kibocsátót a Budapesti Értéktõzsde irányadó szabályzatai kötelezik)
Alkalmazandó jog:
Magyar
3
TÁJÉKOZTATÓ
2. BEVEZETÕ
RENDELKEZÉSEK
Jelen Tájékoztató az OTP Alfa Hozambiztosított Zártvég û Származtatott Részvény Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és tõzsdei bevezetéséhez az OTP Alapkezelõ Rt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelõ által készített alapdokumentum. A Tájékoztató a tõkepiacr ól szóló, többször módosított 2001. évi CXX. tv. („Tpt.”) és a Budapesti Értéktõzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata irányadó rendelkezéseinek megfelelõen tartalmaz minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása befektetõ részérõl történõ megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A Tájékoztató félrevezetõ adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely az elõzõ bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. A Tájékoztató tartalma a Tpt. és a Budapesti Értéktõzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elem zések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy a Kibocsátó helyzetének befektetõ általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. Az OTP Alapkezelõ Rt., mint az Alap kezelõje, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Rt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója és a tõzsdei bevezésben közremûködõ befektetési szolgáltató felelõs séget vállalnak a Tájékoztatóban szereplõ adatok valódiságáért, amit a Tájékoztató 30. oldalán aláírásukkal igazolnak. A Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelõsségérõl a Tpt. 40. § (1) bekezdése, 55. § (1) bekezdése, az azzal kapcsolatos ügyészi keresetindítás lehetõségérõl a Tpt. 207. § (1)-(2) bekezdései rendelkeznek, az alábbiak sze rint: • Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezetõ tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezetõ forgalmazó) egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell. • A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezetõ tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell. • Az ügyész az 55. § (1) bekezdésében és a 203. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetõleg a bennfentes személy ellen a félrevezetõ tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezetõ tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerzõdésre kiter jed. • A fentebb meghatározott per a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
4
TÁJÉKOZTATÓ
A Tpt. 32. § (1) bekezdése és 43/A. § -a értelmében a Tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügy elet az engedélyt a nyilvános forgalombahozatalhoz a 2005.02.04. napján kelt, E -III/110.240/2005. számú határozatában megadta. a 2005. március 30. napján kelt, E -III/110.240-1/2005. sz. határozatában az Alapot nyilvántartásba vette, a 2005. május … napján kelt, E-III/110.240-2/2005. sz. határozatában pedig megadta a tõzsdei bevezetési engedélyt. A Felügyelet az engedély megadása során a Tájékoztatóban szereplõ adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelõsséget az abban foglalt információk valódiságáért. Jelen Tájékoztató egyú ttal a Budapesti Értéktõzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata szerinti Tõzsdei Tájékoztatónak is minõsül. A Tájékoztató „A” jelû melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettõl függõen az Alapkezelõ vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az elõbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az elõbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képezõ Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektetõ számára a Tpt. alapján a befektetési lehetõség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendõ és értelmezendõ. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetõk tájékoztatására a késõbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendõ, hacsak a szövegösszefüggésbõl kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokum entum neve (az esettõl függõen a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelõn, Letétkezelõn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalával kapcsolatban. A fent nevezettektõl különbözõ személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthetõ az OTP Alapkezelõ Rt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelõen tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektetõ számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetõket, hogy befektetési döntésük meghozatala elõtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezõk fejezetet. Ezzel kapcsolatban kiemelten felhívjuk a tisztelt befektetõk figyelmét arra, hogy az Alap származtatott ügyletekbe befektetõ alap, s a s zármaztatott ügyletek általában a szokásostól eltérõ (magasabb) kockázati szintet jelentenek. A származtatott ügyletekkel általában együttjáró magasabb kockázat bizonyos mértékig terjedõ és meghatározott idõpontra szóló
5
TÁJÉKOZTATÓ
kiküszöbölését célozza azonban az Al ap nevében eljáró Alapkezelõ Kezelési Szabályzat 3.2 pontjában meghatározott Fizetési Ígérete. A Fizetési Ígéret annak ígéretét jelenti, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napoko n Befektetési Jeggyel rendelkezõ tulajdonosok részére a Hozamfizetési Napokon kifizetésre kerülõ összeg el fogja érni a tulajdonukban lévõ Befektetési Jegyek névértékének az összes forgalomban lévõ Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján az alábbiak szerint meghatározott összegeket, figyelembe véve a Kezelési Szabályzat 3.2.1 pontjában meghatározott részletes feltételeket: • az 1. Hozamfizetési Napon el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 7% os nominális hozamnak megfelelõ Rögzített Hozamot, • a 2. Hozamfizetési Napon el fogja érni a 16 elemû Mögöttes Részvénykosár meghatározott idõszakon belüli teljesítményének mérésére szolgáló, a Kezelési Szabályzat 3.2.2. pontjában me ghatározott Mögöttes Részvénykosár Változás Mutatóhoz igazodó, a Kezelési Szabályzat 3.2.1. pontjában meghatározott Teljesítményrészesedés Mutató alapján számított Teljesítményrészesedés Befektetési Jegyek névértékére vetített é rtékét, • a 3. Hozamfizetési Napon pedig el fogja érni a Befektetési Jegyek névértéke és a 16 elemû Mögöttes Részvénykosár meghatározott idõszakon belüli teljesítményének mérésére szolgáló, a Kezelési Szabályzat 3.2.2. pontjában meghatáro zott Mögöttes Részvénykosár Változás Mutatóhoz igazodó, a Kezelési Szabályzat 3.2.1. pontjában meghatározott Teljesítményrészesedés Mutató alapján számított Teljesítményrészesedés Befektetési Jegyek névértékére vetített értékéne k összegét.
Ebbõl, valamint befektetési politikájából következõen az Alap egyszerre biztosítja – a bankbetétekbe való befektetés adta biztonsághoz mérhetõen – a középtávra szóló befektetés biztonságát és az általában csak jelentõs kockázat vállalása mellett elérhetõ r észvénypiaci teljesítményrészesedés lehetõségét. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetõk figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értel mezhetõ a befektetõk részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetõk a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetõségek felmérésével, saját kockázatviselõ képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésrõl, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét.
6
TÁJÉKOZTATÓ
3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdõbetûvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi, nagy kezdõbetûvel je lzett fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: Alapkezelõ: Alap saját tõkéje:
Banki Nap:
BÉT vagy Budapesti Értéktõzsde Befektetési Jegy: Felügyelet vagy PSZÁF: Fizetési Ígéret:
Forgalmazási Hely: Forgalmazó: Futamidõ:
Hátralevõ Átlagos Futamidõ Mutató: Hozamfizetési Napok:
Hpt. KELER Szabályok: Kezelési Szabályzat:
OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap OTP Alapkezelõ Rt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák F. u. 7 -9.) Az Alap saját tõkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, mûködése során a saját tõke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos Minden nap, amelyen a Letétkezelõ üzleti tevékenység végzé sére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás idõtartamát) A Budapesti Értéktõzsde Rt., mint a Tpt. 5. § (1) bekezdés 95. pontjának megfelelõ gazdálkodó szervezet által szervezett és mûködtetett piac Az Alap által kibocsátott befektetési jegy A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelõdei Az Alap képviseletében eljáró Alapkezelõ Kezelési Szabályzat 3.2. pontja szerinti ígérete a Befektetési Jegy tulajdonosa részére a Hozamfizetési Napokon kifizetésre kerülõ összeg nagyságára vonatkozóan A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsoroltak között szereplõ, azon hely (egység), amelynél a Befektetési Jegyek jegyezhetõek Az OTP Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) Az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követõ Banki Naptól 2007. december 31. napjáig terjedõ határozott idõtartam (a kezdõ- és a zárónapot is beleértve), amely alatt az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek forgalomban vannak Az Alap portfoliójában levõ, hitelviszonyt megtestesítõ eszközök hátralevõ átlagos futamideje, szorozva ez en eszközöknek az Alap saját tõkéjére vetített arányával 1. Hozamfizetési Nap: 2006. március 31. 2. Hozamfizetési Nap: 2007. március 30. 3. Hozamfizetési Nap: 2008. január 10. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1 996. évi CXII. tv. A KELER Rt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csat olt, annak részét képezõ dokumentum
7
TÁJÉKOZTATÓ
Kibocsátási Pénznem: Kibocsátó: Lejárat: Letétkezelõ:
Magyar forint Az Alap Az Alap Futamidejének eltelte Az OTP Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
Megfeleltetési Napok:
1. Megfeleltetési Nap: 2006. március 28. 2. Megfeleltetési Nap: 2007. március 27. 3. Megfeleltetési Nap: 2007. december 31. Az alábbi 16 részvénybõl a Kezelési Szabályzat 3.2.2 pontjában meghatározott súlyokkal összeállított kosár: OTP Bank Rt., MOL Rt., Matáv Rt., Richter Gedeon Rt., Deutsche Bank AG, Citigroup Inc., Mitsubishi Tokyo Financial, France Telecom, AT&T Corporation, NTT Docomo Inc., E.ON AG, National Grid Transco Plc., Tokyo Electric Power Inc., Roche Holding, San ofi Synthelabo, Astra Zeneca Plc. A Mögöttes Részvénykosár tagjainak Kezelési Szabályzat 3.2.3. pontjában meghatározott értéknapi tõzsdei záróárfolyamai közti százalékos változás 3.2.2 pontban meghatározott súlyokkal, 3.2.3 pontban meghatározott módon számított számtani átlaga, amely a Teljesítményrészesedés Mutató meghatározásá ra szolgál Az 1. Hozamfizetési Napon a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 7% -os nominális hozam. Az 1. Hozamfizetési Napon Teljesítményrészesedés nem kerül kifizetésre. A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozat alához szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi A Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató százalékos értékéb õl az alábbi korlátok figyelembe vételével képzett, a korlátokat nem tekintve a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató X % -ával megegyezõ százalékos mutató, ahol X értéke legalább 60 és legfeljebb 100. Az X elõbbi határok közé esõ, pontos értékét az Alapkezelõ legkésõbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétõl számított öt Banki Napon belül teszi közzé a Forgalmazási Helyeken és az Alap hirdetményi helyein. A Teljesítményrészesedés Mutató meghatározásához figyelembe vett korlátok: legalacsonyabb értéke 0 % (amennyiben a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató értéke kisebb vagy egyenlõ nullával); legmagasabb értéke 20 % (amennyiben a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató értéke meghaladja a 20 % -ot), egyébként értéke megegyezik a Mögöttes Részvény kosár Változás Mutató X % -ával. A Teljesítményrészesedés Mutató és a Befektetési Jegy névértékének szorzata A Befektetési Jegyek felvétele a Budapesti Értéktõzsde által vezetett Terméklistára Olyan Banki Nap, amelyeken azon tõzsdéken, amelyeken az Alap portfoliójába tartozó befektetési eszközöket forgalmazzák, kereskedés folyt A Budapesti Értéktõzsde valamennyi érvényes és hatályos Tõzsdei Szabályzata, Tõzsdei Rendelkezése és határozata (ahogy
Mögöttes Részvénykosár:
Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató:
Rögzített Hozam:
Tájékoztató:
Teljesítményrészesedés Mutató:
Teljesítményrészesedés: Tõzsdei bevezetés: Tõzsdenap:
Tõzsdei Szabályok:
8
TÁJÉKOZTATÓ
Tpt.: Ügyfél Ügyfélszámla:
ez utóbbi fogalmakat a Budapesti Értéktõzsde Közzétételi Szabályzata alkalmazza) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. Az a személy, aki a Tpt. Hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutõzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;
3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplõ azon fogalmak, melyek fogalom -meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, az azokra a Tpt. által adott jelentéstarta lommal értendõk. 4. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI 4.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap Az Alap rövid neve: OTP Alfa Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilván os, zártvégû, határozott futamidejû, származtatott ügyletekbe befektetõ alap. Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetõi körére vonatkozóan nincs korlátozás, azaz a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi sze mélyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. Az Alap célja hogy a Rögzített Hozam 1. Hozamfizetési Napon történõ megfizetése mellett lehetõséget nyújtson a befektetõknek arra, hogy a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ által tett Fizetési Ígérettel összhangban, a Fizetési Ígéret részét képezõ Teljesítményrészesedésnek megfelelõen a 2. és 3. Hozamfizetési Napokon részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap Futamideje alatt elérhetõ hozamokból. A Fizetési Ígéret annak ígéretét jelenti, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napokon Befektetési Jeggyel rendelkezõ tulajdonosok részére a Hozamfizetési Napokon kifizetésre kerülõ összeg el fogja érni a tulajdonukban lévõ Befe ktetési Jegyek névértékének az összes forgalomban lévõ Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján az alábbiak szerint meghatározott összegeket, figyelembe véve a Kezelési Szabályzat 3.2.1 pontjában meghatározott r észletes feltételeket: • az 1. Hozamfizetési Napon el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 7% os nominális hozamnak megfelelõ Rögzített Hozamot, • a 2. Hozamfizetési Napon el fogja érni a 16 elemû Mögöttes Részvénykosár meghatározott idõszakon belüli teljesítményének mérésére szolgáló, a Kezelési Szabályzat 3.2.2. pontjában meghatározott Mögöttes Részvénykosár Változás Mutatóhoz igazodó, a Kezelési Szabályzat 3.2.1. pontjában meghatározott
9
TÁJÉKOZTATÓ
Teljesítményrészesedés Mutató alapján számított Teljesítményrészesedés Befektetési Jegyek névértékére vetített értékét, • a 3. Hozamfizetési Napon pedig el fogja érni a Befektetési Jegyek névértéke és a 16 elemû Mögöttes Részvénykosár meghatározott idõszakon belüli teljesítményének mérésére szolgáló, a Kezelési Szabályzat 3.2.2. pontjában meghatáro zott Mögöttes Részvénykosár Változás Mutatóhoz igazodó, a Kezelési Szabályzat 3.2.1. pontjában meghatározott Teljesítményrészesedés Mutató alapján számított Teljesítményrészesedés Befektetési Jegyek névértékére vetített értékéne k összegét. A Fizetési Ígéretnek megfelelõ kifizetéseket az Alap vagyonát képezõ pénzügyi eszközök, valamint az Alap által követett befektetési politika biztosítja. Az Alapkezelõ az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képezõ, a Befektetési Jegyek névértékére vonatk ozó ígéret Alap Lejáratakor történõ teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tõkéjének jelentõs, 70% -ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítõ eszközökbe, repó ügyletek be és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelõ az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képezõ, a Mögöttes Részvénykosár teljesítményétõl függõ Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntõ r észben a Mögöttes Részvénykosárban szereplõ részvényekhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsõsorban opciókba történõ befektetésekkel kívánja biztosítani. Az Alapkezelõ a Tpt. 263. § (2) bekezdésének megfelelõen az Alap nyilvánossá válás át követõ egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek tõzsdei bevezetését. 4.2 Jegyzési helyek A jegyzési helyek a Forgalmazási Helyekkel, azaz az OTP Bank Rt. fiókhálózatának tagjaival egyeznek meg, amelyek listáját a Tájékoztató 3. sz. melléklete t artalmazza (a jegyzési helyek a továbbiakban: Forgalmazási Helyek). 4.3 A jegyzés, fizetés módja A jegyzés a jegyzõ személy Befektetési Jegyek megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan jognyilatkozata, amellyel a jegyzõ személy kinyilvánítja, ho gy a Tájékoztatóban (s annak részeként a Kezelési Szabályzatban) foglaltakat ismeri, azokat elfogadja és kötelezettséget vállal a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának a nyilvános ajánlattételben írt feltételek szerinti, azaz a jegyzési ív kiállításá val egyidejû megfizetésére. A jegyzési eljárásban csak szabályszerû jegyzés fogadható el. Az egy befektetõ által jegyezhetõ mennyiség alsó határa 5 db Befektetési Jegy (50.000 Ft össznévérték). A jegyzési eljárás céljaira a befektetõ általi jegyzés csak teljesülése esetén minõsül szabályszerûnek: (a) (b)
10
az alábbi feltételek együttes
a jegyzési ív szabályszerûen kiállításra (kitöltésre és az arra jogosult által aláírásra) került; az (a) pontnak megfelelõen kiállított jegyzési ív a jegyzési idõszakon, a p énztári órák alatt, a Forgalmazási Helyek valamelyikén átadásra került a Forgalmazási Hely e körben eljáró ügyintézõje részére;
TÁJÉKOZTATÓ
(c) (d) (e)
a jegyzõ részére a Forgalmazó értékpapírszámlát vezet a közöttük fennálló értékpapírszámla-vezetési szerzõdés alapján; a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árát a jegyzõ az (a) -(b) pontokban írtakkal egyidejûleg megfizette; a jegyzett Befektetési Jegyek darabszáma nem kevesebb, mint 5. • Az (a) ponthoz: A jegyzési eljárás során szabályszerû képviseletnek helye van. A mennyiben a természetes személy befektetõ nem személyesen jár el vagy ha a nem természetes személy befektetõt nem igazolt szervezeti képviselõje képviseli, a képviselõ a képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét (mind tárgyát, mind az idõbeli hatályt tekintve) közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást meghatalmazói minõségben csak olyan személy írhatja alá, aki a befektetõ Ügyfélszámlája felett rendelkezési jogosultsággal bír. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazást tartalmazó, külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti ható ság hitelesítette (felülhitelesítette). Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerzõdést kötött vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülõ közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellõzésérõl szóló Hágai Egyezménynek (Magyarorszá gon kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejû rendelet) és az okirat az egyezmény szempontjából közokiratnak minõsül és szabályszerûen el van látva az egyezményben elõírt hitelesítési záradékkal („Tanúsítvány” vagy „Apostille”). Az egyezmény szempontjából k özokiratnak minõsül az igazságügyi hatóság, ügyészség, bírósági végrehajtó által kiállított, valamint az államigazgatási és közjegyzõi okirat. • A (c) ponthoz: Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal s orán a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerzõdés csak olyan személlyel köthetõ, aki az OTP Bank Rt -vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla vezetésre vonatkozó szerzõdést kötött és az adásvételi szerzõdése n a számlavezetõ azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. rendelkezései szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történõ terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.Az érték papír tulajdonosának - az ellenkezõ bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.” Az értékpapírszámla -vezetés díjának és egyéb feltételeinek meghatározását a Forgalmazó mindenkor hatályos Üzletszabályzata, illetve Hi rdetménye tartalmazza.
11
TÁJÉKOZTATÓ
• A (d) ponthoz: A Befektetési Jegyek jegyzési ára a jegyzési ív szabályszerû kiállításával és a Forgalmazási Helyen való leadásával egyidejûleg fizetendõ meg, oly módon, hogy a jegyzési árnak megfelelõ összeg a jegyzõ Ügyfélszámlájá n a jegyzési ív Forgalmazási Helyen való leadásakor rendelkezésre álljon (vagy a Forgalmazási Helyen történõ készpénzbefizetés, vagy olyan idõpontban történõ átutalás útján, hogy a jóváírás az Ügyfélszámlán legkésõbb a jegyzési ív leadásakor megtörténjék). A jegyzõ a jegyzési ív aláírásával hozzájárul Ügyfélszámlájának a jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési árának megfelelõ összeggel történõ megterheléséhez. A jegyzett befektetési jegyek jegyzési árát a Forgalmazási Hely késedelem nélkül az Alap Letétkez elõjénél vezetett 11794008 -20522485 számú elkülönített letéti számlájára helyezi és a letéti számlán tartja az Alap nyilvántartásba vételéig vagy az Alap létrejötte meghiúsulásának megállapításáig (bármelyik a korábbi) (ez utóbbival kapcsolatban l. a Tájékoztató 4.8-4.9 pontjait). Ezen idõpontig az elkülönített letéti számlára vonatkozóan a Letétkezelõ az Alapkezelõtõl terhelésre szóló megbízást nem fogad el. 4.4 Jegyzési idõszak A befektetõk a Befekteté si Jegyeket a jegyzési idõszak alatt, a Forgalmazási Helyeken, a Forgalmazási Helyek pénztári órái alatt jegyezhetik. A jegyzési idõszak: a 2005. február 14. napjától 2005. március 25. napjáig terjedõ idõszak, a kezdõnapot és a zárónapot is beleértve; azz al, hogy a jegyzési eljárás a jegyzési idõszak elõbbi zárónapjának eltelte elõtt is lezárható, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: (a)
az Alap minimális induló saját tõkéje szabályszerûen lejegyzésre került;
(b)
az Alapkezelõ a jegyzési elj árás korábbi lezárásáról az Alap hirdetményi helyein közzétett és a Forgalmazási Helyeken hozzáférhetõvé tett közleményben tájékoztatja a befektetõket a jegyzési idõszak korábbi lezárását legalább egy Banki Nappal megelõzõen, megjelölve azt a - 20.000 darabot, illetve a 200 millió forint össznévértéket meghaladó - felsõ határt, ameddig terjedõ túljegyzést az allokáció során elfogad;
(c)
a jegyzésre a jegyzési idõszak kezdõnapjától számítva legalább három Banki Nap rendelkezésre áll.
Az Alapkezelõ az esetb en dönt a jegyzési eljárás korábbi lezárásáról, ha azt a pénz - és tõkepiaci folyamatok, így elsõsorban a hozamkörnyezet és a tõkepiacok volatilitásának idõközbeni, jelentõs mértékû változásai indokolják.
12
TÁJÉKOZTATÓ
4.5 Jegyzési ár A Befektetési Jegyek a Tájékoztató 4.4 pontjában meghatározott jegyzési idõszak utolsó napján a névértékkel egyezõ áron, a jegyzési idõszak korábbi napjain a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron jegyezhetõk. Az Alapkezelõ a jegyzési idõszak alatt alkalmazandó jegyzési árfolyamok megállapításához szükséges számítási módszert, a diszkontláb mértékét és a napi jegyzési árfolyamokat a nyilvános ajánlattételrõl szóló hirdetményben teszi közzé legkésõbb hét (7) nappal a jegyzés kezdõnapját megelõzõen. 4.6 Minimális induló saját toke Az Alap saját tõkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a Befektetési Jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg. Az Alap minimális induló saját tõkéje 200 millió Ft, azaz kettõszázmi llió forint. 4.7 Túljegyzés, allokációs szabályok Túljegyzést, azaz az Alap minimális induló saját tõkéjét meghaladó jegyzést az Alapkezelõ az alábbiak szerint fogad el: (a)
amennyiben az Alapkezelõ nem él a jegyzési eljárás korábbi (a jegyzési idõszak zárónapjának eltelte elõtti) lezárásának Tájékoztató 4.4. pontjában biztosított lehetõségével, a jegyzési idõszak alatt szabályszerûen teljesített valamennyi jegyzés elfogadásra kerül;
(b)
a jegyzési eljárás korábbi lezárása esetén a jegyzések az Alapkezelõ által a jegyzési eljárás korábbi lezárásáról a Tájékoztató 4.4. pontjában írtaknak megfelelõen közzétett közleményben felsõ határként meghatározott darabszámig kerülnek elfogadásra, az alábbi allokáci ós szabályok alkalmazásával: (i)
abban az esetben, ha már a jegyzési idõszak elsõ három munkanapja alatt tett jegyzések összértéke meghaladja az Alapkezelõ által a 4.4 pontban leírtak szerint megjelentetett közleményben megjelö lt felsõ határt, a szabályszerû jegyzést teljesítõ jegyzõk között az egyenkénti (darabszámonkénti) kártyalaeosztás szabályai szerint történik a jegyzések elfogadása, jegyzõnként mindenkor legfeljebb az egyes jegyzõk által jegyzett darabszámig és összességé ben legfeljebb a közleményben megjelölt felsõ határig, azzal, hogy az utolsó, nem teljes körben megmaradó darabszámok szétosztása a jegyzõk nevének alfabetikus sorrendjét, névegyezõség esetén az azonosnevû jegyzõk véletlen sorbarendezésének elvét követve t örténik.
(ii)
abban az esetben, ha a jegyzések össznévértéke csak a jegyzési idõszak elsõ három munkanapját követõen haladja meg az Alapkezelõ által megjelentetett közleményben megjelölt felsõ határt, az idõrendi allokáció szabályainak alkalmazásával, azaz a jegyzések idõbeni sorrendjét követve kerül sor a jegyzések elfogadására, minden olyan, idõben egymást követõ jegyzést teljes egészében elfogadva, amelyek összértéke nem haladja meg a közleményben megjelölt felsõ határt, azon, idõben soron következõ jegyzést pedig, amelynek elfogadásával a közleményben megjelölt felsõ határ túllépésre kerülne, csak részben, a felsõ határig terjedõ mértékig
13
TÁJÉKOZTATÓ
elfogadva. Az idõrendben ez utóbbi jegyzést követõ jegyzések részben sem kerülnek elfogadásra. Amennyiben a fenti ek szerint allokációra sor kerül, azt az Alapkezelõ és a Forgalmazó a jegyzés korábbi lezárása szerinti jegyzési zárónapot követõ Banki Napon végzik el. 4.8 Aluljegyzés A nyilvános forgalomba hozatal, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tõkéje, azaz legalább 200 millió Ft, a jegyzési idõszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. 4.9 A jegyzési eljárás eredményének megállapítása A jegyzési eljárás eredményét az Alapkezelõ és a Forgalmazó a jegyzési idõszak zárónapját követõ Banki Napon, illetve, amennyiben allokációra a Tájékoztató 4.7. pontjában írtak szerint sor kerül, az allokáció napján, azaz a jegyzési eljárás korábbi lezárása szerinti jegyzési zárónapot (bármelyik: „Jegyzés Zárónapja”) követõ Banki Napon állapítják meg és arról a Jegyzés Zárónapját követõ öt napon belül – a Forgalmazási Hely útján – írásban értesítik a jegyzõket. Az Alapkezelõ az elõbbi ötnapos határidõn belül gondoskodik – a Forgalmazó útján – az Alap létrejöttének meghiúsulása vagy a jegyzés (akárcsak részbeni) el nem fogadása miatt a jegyzõk részére visszafizetendõ jegyzési összegek kamat nélküli és levonásmentes megfizetésérõl is, ezen összegeknek a jegyzõk Ügyfélszámlájára való átvezetésével. 4.10 Jegyzési garancia Az Alap minimális induló saját tõkéjének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 4.11 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövõ bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. E jogvi szonyokat illetõen minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képezõ Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében – az esettõl függõen az Alapkezelõ vagy a Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az elõbbiek rend elkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az elõbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok (köztük a Ptk.) irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mi ndenkor hatályos adójogszabályok és – az esettõl függõen – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintõ tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása idõpontjában hatályos adójogszabályokon alapul. A Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok Alap Futamideje alatti esetleges módosulása esetén az Alapkezelõ késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidõn belül gondoskodik a jogszabály -változásokból következõ szövegváltoz ások Tájékoztatón való átvezetésérõl. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az Alapkezelõt, sem a befektetõt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, be tartása alól, amelyektõl való eltérést a jogszabály nem engedi meg.
14
TÁJÉKOZTATÓ
4.12 A Befektetési Jegyekhez fûzõdõ jogok bemutatása A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy • a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktõzsdére történõ bevezetését követõen az Alap Futamideje során a Befektetési Jegyeket tõzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közremûködésével, piaci áron értékesítse; • a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tõzsdén kívüli forgalomban értékesítse; • abban az esetben, ha a Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napokon Befektetési Jeggyel rendelkezik, a Kezelési Szabályzat 3.2 pontja alapján a Hozamfizetési Napokon részesedjék a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ Fizetési Ígéretének megfelelõ kifizetésekbõl; • abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik, részesedjék az Alap felosztható vagyonából a Kezelési Szabályzat 8.2 pontjában meghatározottak szerint; • a Befektetési Jegynek az adott befektetõ számára elsõ alkalommal történõ értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezé sre bocsássák; • a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; • az Alapkezelõ és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; • az Alap megszûnése után a megszûnési jelentést megtekintse; továbbá • gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat. 5. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos forgalmazói feladatok ellátásával a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ az OTP Bank Rt -t bízta meg (l. részletesen a Tájékoztató 7. pontjában). A Befektetési Jegyek a 3. számú mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken jegyezhetõek. 6. AZ ALAPKEZELÕ
BEMUTATÁSA
6.1 Cégnév, megalakulás, mûködés idõtartama, alaptõke, cégbejegyzés Az Alap Alapkezelõje az OTP Alapkezelõ Rt, amely az OTP Befektetési Alapkezelõ Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18 -án, határozatlan idõtartamra. Az OTP Alapkezelõ Rt-t a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01 -10-043959 szám alatt jegyezte be. A jogelõd OTP Befektetési Alapkezelõ Kft. 1 993. július 21-én alakult meg. A társaság jegyzett tõkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, azóta a jegyzett tõke 900 millió Ft-ra nõtt. A tõkeemelést 2000. október 27 -én jegyezte be a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság. 6.2 Székhely Az Alapkeze lõ székhelye 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7 -9. szám alatt található, telefonszáma: 486 -6529, telefax: 266-9341.
15
TÁJÉKOZTATÓ
6.3 Tevékenységi kör Az Alapkezelõ tevékenységi köre a 67.12 TEÁOR számú "értékpapír -ügynöki tevékenység, alapkezelés”, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapkezelést, magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelését, a Tpt. 81. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott portfoliókezelést, a Tpt. 81. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatároz ott értékpapírkölcsönzést és a Tpt. 81. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadást végez az Állami Értékpapír és Tõzsde Felügyelet 1993. augusztus 18 -án kelt 100.015/93. sz. illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I -601/2000. sz., III/100.015-5/2002. sz. és a III/100.015-6/2003. sz. határozataiban foglalt engedélyek alapján. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az Alapkezelõ tulajdonosai a Concordia -INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Rt 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Ke reskedelmi Bank Rt. 5% -os részesedéssel. 6.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása Az Alapkezelõ üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az elsõ üzleti évet, amely az átalakulástól 1998. december 31-ig tartott. Az Alapkezelõ 2002. december 31 -i, 2003. december 31-i, valamint 2004. december 31 -i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2005. február végén az Alapkezelõ befektetési alapokban 465 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 320 Mrd Ft vagyont kezelt; a értékpapírbefektetési alapok területén 40% -ot meghaladó piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelõ. Az Alapkezelõ pénzügyi helyzete stabil, saját tõkéje 2004. december 31 -én 6,352 milliárd Ft-ot tett ki. A következõ grafikon a kezelt vagyon nagyságának idõbeli alakulását mutatja az értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002 júniusa és 2005 februárja között: Értékpapíralapokban kezelt vagyon (mrd. Ft) 1200
1000
800
600
400
200
0 2002.jún.
2002.dec.
2003.jún.
Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft)
16
2003.dec.
2004.jún.
2004.dec.
2005.febr.
OTP Alapkezelõ (mrd. Ft)
TÁJÉKOZTATÓ
6.6 Személyi feltételek, vezetõ tisztségviselõ és a Felügyelõ Bizottság tagjai Az Alapkezelõ tizenöt fõ fõállású munkatársat foglalkoztat. Az OTP Alapkezelõ Rt-nél az 1998. szeptember 18. napja és 2005. március 21. napja közti idõszakban - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. („Gt.”) 244. § -ában biztosított lehetõség gel élve - a vezérigazgató gyakorolta az igazgatóság Gt -ben meghatározott jogait, igazgatóság választására nem került sor. A társaság a 2005. március 21. napján tartott évi rendes közgyûlésén az Alapító Okirat módosítását és igazgatóság felállítását hatá rozta el az OTP Alapkezelõ Rt -nél. A 2005. március 21-i hatállyal megválasztott elsõ igazgatóság tagjai: Holtzer Péter, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs. Holtzer Pétert, aki a társaság vezérigazgatói tisztét 2002. márciusától 2005. március 21. napjáig töltötte be, az igazgatóság az elnökévé választotta, míg a vezérigazgatói tisztséget 2005. március 21. napjától kezdõdõ hatállyal Szalai Sándor látja el. Köves Benedek Balázs a társaság vezérigazgató -helyettese. Ezen változások cégjegyzékbe való bejegyz ésére a társaság a kérelmét 2005.03.31-én nyújtotta be. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Holtzer Péter: Az OTP Alapkezelõ Rt. igazgatóságának elnöke 2005.03.21 -tõl, ezt megelõzõen az OTP Alapkezelõ Rt. vezérigazgatója 2002.0 3.15-tõl. Ezt megelõzõen 1994-tõl 2002ig a CA IB-nél dolgozott, a vagyonkezelési üzletág ügyvezetõ igazgatója (1997 -tõl) és a CA IB Alapkezelõ Rt. vezérigazgatója volt (1999 -tõl). 1991-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Mûszaki Egyetemen, m ajd 1994-ben MBA fokozatot a Vanderbilt Egyetemen az Egyesült Államokban. A Befektetési Alapkezelõk és Vagyonkezelõk Magyarországi Szövetségének Elnöke, 2001 -tõl elnökségi tagja, ezt megelõzõen az Etikai Bizottság elnöke 1999 -tõl. A Pénztártanács tagja volt annak megalakulásától megszûnéséig (1997 -2001), részt vett a nyugdíjreform munkálataiban 1996-97-ben. Hazánk képviselõje az Európai Befektetési Teljesítménymérési Bizottságban. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Fõiskola külkereskedelmi á ruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán. 1995 -96 között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektje in Magyarországon. 1998. januártól a CIB Alapkezelõ munkatársa, 1998 decemberétõl megbízott ügyvezetõje, 1999 -2002 között vezérigazgatója. 2002. októbertõl az OTP Alapkezelõ Rt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési ko ordinációja, a reklám - és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és intézményi ügyfelekkel történõ együttmûködés. 2005. márciustól az OTP Alapkezelõ Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. 2004. januártól a Bamosz Oktatási Bizottságának elnöke és az Etikai Bizottság tagja.
17
TÁJÉKOZTATÓ
Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben. 1994 és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelõ Rt. alkalmazásában állt. 1999-tõl a CA Alapkezelõ Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezetõ igazgatója volt. Felelõsségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi port foliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása. 2002. márciustól az OTP Alapkezelõ Rt. vezérigazgató -helyettese, feladatai az operatív -adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek . Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád 1996. évi kidolgozásában. A Bamosz és a Nemzetközi Bankárképzõ Központ „Vagyon -, alap-, portfolió” képzési programjának oktatója 2001-tõl. A Bamosz Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004 -tõl. A Felügyelõ Bizottság tagjai: Dr. Spéder Zoltán (a Felügyelõ Bizottság elnöke), Wolf László, Lantos Csaba, Dr. Ádámosi György 6.7 Az Alapkezelõ feladatai •
• • • • • • • • • • • •
•
• •
18
az Alap kialakítása és kezelése a befektetõk érdekében, a jogszabályoknak és a Kezelési Sza bályzatnak megfelelõen, a befektetõkkel szembeni egyenlõ elbánás elvét követve; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása; az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel k ísérése, ellenõrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; minden olyan szerzõdés megkötése, amelyet az Alapkezelõ az Alap mûködésének kapcsán, céljainak eléréséhez szükségesnek tart; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülõ jelentések elkészítése; az Alap tevékenységév el kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi elõírásoknak megfelelõen (az Alapkezelõ az Alap a könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenõrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelõ kiválasztása és a letétkezelést célzó szerzõdés megkötése; az Alap mûködésével kapcsolatban jogszerûen felmerülõ, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerûen megillet õ követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben esetlegesen érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy elõtt; az Alap megszûnéséve l, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése; az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelõnek minden Banki Napon.; a Befektetési Jegyek tõzsdei bevezetésének kezdeményezése a Tpt. 263. § (2) bekezdés ének megfelelõen.
TÁJÉKOZTATÓ
6.8 Az Alapkezelõ által kezelt egyéb nyilvános befektetési alapok Az OTP Alapkezelõ Rt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt alapok fõbb adatai az alábbiak: Alap neve
Nyilvántartásba vétel napja
Nettó eszközérték Ft (2005.02.28)
Elért hozam, Ftban (2004.02.292005.02.28) -
OTP Pénzpiaci Alap
2005.01.19
3.054.641.537
OTP OPTIMA Nyíltvégû Értékpapír Alap OTP EURÓ Kötvény Alap
1996.04.17.
375.624.532.124
12,49%
2001.12.18.
13.717.666*
1,18%*
OTP DOLLÁR Kötvény A lap
2001.12.18.
7.312.189**
-0,08%**
OTP MAXIMA Kötvény Alap
2000.12.22.
8.166.458.466
21,08%
OTP PALETTA Nyíltvégû Értékpapír Alap OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja OTP QUALITY Nyíltvégû Részvény Alap OTP Fantázia Származtatott Részvény Alap
1997.11.17.
3.700.628.822
36,44%
1999.12.16
20.222.183.535
3,15%
1997.11.02.
37.473.168.742
58,06%
2004.03.23.
1.174.105.916
-
* euróban ** USA dollárban
Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 5. sz. Melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövõbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01 -10-041585), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvviz sgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01 -09-07-1057, székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 21., MKVK nyilvántartási száma: 000083). A könyvvizsgálatért felelõs személyek Csekei Emília (MKVK tagsági igazolvány száma: 005544) és Nagy Zoltán (MKVK tagsági igazolvány száma: 005027)
19
TÁJÉKOZTATÓ
7. AZ OTP BANK RT FORGALMAZÓJA A
BEMUTATÁSA BEFEKTETÉSI BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ)
(AZ ALAP LETÉTKEZELÕ JE, JEGYEK
TÕ ZSDEI
A BEFEKTETÉSI JEGYEK BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMÛ KÖDÕ
7.1 Cégnév, megalakulás, mûködés idõtartama, alaptõke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (rövid néven OTP Bank Rt.) az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31 -én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptõkével, határozatlan idõtartamra. A társaságot a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 01-10-041585 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptõke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett. 7.2 Székhely Az OTP Bank Rt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. 7.3 Tevékenységi kör Az OTP Bank Rt.tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám 65.12 65.21 67.13 65.23 67.12 67.20 55.51
Tevékenység megnevezése Egyéb monetáris tevékenység Pénzügyi lízing Egyéb pénzügyi kiegészítõ tevékenység Máshová nem sorolt pénzügyi tevékenység Értékpapír ügynöki tevékenység Biztosítást kiegészítõ tevékenység Munkahelyi étkeztetés
Az OTP Bank Rt. a nyolcvanas évek elejétõl, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevõje az értékpapír -piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgal mazóként. Az OTP Bank Rt. letétkezelési tevékenységet is magában foglaló tevékenységi engedélyének számát az Összefoglalás tartalmazza. 7.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Rt. részvénykönyvében 2004. december 31 -én az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Állami tulajdon
Államháztartás részét képezõ tulajdonos Vezetõk és alkalmazottak Egyéb hazai befektetõk Külföldi befektetõk Saját részvény
20
tulajdoni arány 1 db szavazatelsõbbsé gi részvény 0,4% 3,3% 4,0% 83,9% 6,4%
TÁJÉKOZTATÓ
7.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Rt. üzleti éve megegyezik a n aptári évvel. Az OTP Bank Rt. az ország legnagyobb bankja, mérlegfõösszege 3044,5 milliárd forintot ért el 2004. december 31 -én, amely a hazai bankrendszer összes eszközének 19,4% -át tette ki. Forrásainak döntõ többségét az ügyfelek betétei teszik ki, 2004 . december 31 -én a forrásállomány 76,2% -át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 74,9% ot, a vállalkozói betétek 18,2% -ot, az önkormányzati betétek 6,9% -ot képviseltek. A lakossági folyószámlákhoz kapcsolódóan kibocsátott bankkártyák sz áma 2004. december végén meghaladta a 3300 ezret. Az ATM -ek száma 2004. december 31-én 1400 volt, ezzel az országban mûködõ ATM -ek több mint 40% -át mondhatta magáénak a bank. A bank stabilitását tükrözi, hogy fizetõképességi mutatója 2004. december 31 -én a minimálisan elõírt 8% -kal szemben 11,19%-ot tett ki. A bank mérlegfõösszege 2004 december 31 -én 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, adózás elõtti eredménye 123,54 milliárd Ft -ot ért el, amely 42,5% -kal magasabb, mint 2003-ban. A bank saját tõkéje 2004. december 31 -én 325 milliárd forint volt, 24,1% -kal több, mint egy évvel korábban. 7.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Rt. összes foglalkoztatottainak száma 2004. december 31 -én 7777 fõ volt. 7.7 Az OTP Bank Rt. vezetõ tisztségviselõi és Felügyelõ Bizottságának tagjai Az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagjai: Dr. Csányi Sándor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértõ, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztéri um Bevételi Fõigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd osztályvezetõ volt a Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban 1983 -tól 1986-ig. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitelbank Rt.-nél fõosztályvezetõ. A K&H vezérigazgató -helyettese 1989 -92 között. 1992-tõl az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános mûködéséért felelõs. Tagja a Europay, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének. Dr. Spéder Zoltán: Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy Szakán diplomázott 1987-ben, egyetemi doktori címet 1990 -ben szerzett. 1987 -tõl 1996ig a Pénzügykutató Rt. alkalmazottja, kutatásszervezõ, a szakterülete a banki és vállalati pénzügyek. 1991-92 között a pénzügyminiszter tanácsadója. 1991 óta az OTP Bank Igazgatóságának tagja, 1995-tõl alelnök. 1996. januárjában vezérigazgató -helyettessé nevezték ki. Baumstark Mihály: Agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Számviteli Osztályának helyettes vezetõje, ezt követõen a Hubertus Rt. ügyvezetõ igazgatója lett, majd 1999 -tõl a Villányi Borászat Rt. (jelenleg Csányi Pincészet Rt.) vezérigazgató -helyettese, majd elnök-vezérigazgatója. 1999. áprilisa óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külsõ tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetõje 1978 -82 között.
21
TÁJÉKOZTATÓ
1992 óta Fõiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Fõiskolán, 1992 óta tanszékvezetõ. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértõ. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértõ Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külsõ tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor fõosztályvezetõ. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezetõ igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Közpon tjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Rt. vezérigazgató helyettese 1993 -tól 2001-ig. Az OTP Bank Rt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Kocsis István: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen. 1991 és 1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetõje, majd helyettes államtitkár. 1993-tól 1996-ig az ÁPV Rt. -nél ügyvezetõ igazgató és vezérigazgató helyettes. 1996 és 1997 között az ÁPV Rt. vezérigazgató -helyettese. Késõbb az RWE Energie AG-nál fõosztályvezetõ, ma jd az ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója. Jelenleg a Paksi Atomerõmû Rt. vezérigazgatója. 1996 óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külsõ tagja. Lantos Csaba: 1986-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusként. 1986 -88-ig a Budapest Bank Rt.-nél dealer, 1989-94-ig a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd 1997 -ig ügyvezetõ igazgató -helyettese és a Creditanstalt Értékpapír Befektetési Alapkezelõ Kft. ügyvezetõ igazgatója. 2000 -ig a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója, 2000 õszétõl az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. 1990-tõl a BÉT Tõzsdetanácsának tagja, 1993-tól a KELER igazgatótanácsának elnöke. 2001-tõl az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Lenk Géza: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1970 -ben, majd 1977-ben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakot is elvégezte. Londonban a Nemzetközi Bankárképzõt 1982-ben fejezte be. Dolgozott az MNB -nél, az Általános Vállalkozási Bank vezérigazgatója, 1988 -tól a K&H Bank elnök -vezérigazgatója, 1996-tól a Trigon Bank AG Wien alelnök, vezérigazgató -helyettese. Az MKB Lízing és Pénzügyi Rt. cégcsoport vezetõje 1998 -tól, 1999-tõl a Reorg Rt. elnök -vezérigazgatója. 2000-tõl az OTP Bank Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízióját irányító vezérigazgató helyettes. 2001-tõl az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971 -ben. 1969-tõl elemzõ közgazdászként, majd a Bevételi Fõigazgatóságon csoportvezetõként dolgo zott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különbözõ területeken, vezetõként dolgozott. 1986 -87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elsõ elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank elsõ vezérigazgató -helyettese. 1991 -tõl 1994-ig az Európai Kere skedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök -vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998 -99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001 -tõl az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezetõ igazgatója, késõbb vezérigazg ató-helyettes. 2002tõl az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Dr. Utassy László: Az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978 -ban, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett 1995 ben. Az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különbözõ
22
TÁJÉKOZTATÓ
pozíciókban 1978 és 1995 között. 1996-tól az OTP-Garancia Biztosító Rt. vezérigazgatója, majd elnök -vezérigazgatója. 2001-tõl az OTP Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Dr. Vörös József: 1974-ben szerzett közgazdász dip lomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984 -ben kandidátusi fokozatot, 1993 -ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA -n. 1990-93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993 -ban elvégzi a Harvard felsõvezet õi programját, 1994-tõl a JPTE professzora. 1992. májusa óta az OTP Bank Rt. Igazgatóságának külsõ tagja. Az OTP Bank Rt. Felügyelõ Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelõ Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Dr. Pintér Sándor, Vécsei Klára 7.8 A Letétkezelõ feladatai Az Alapkezelõ az Alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenysé g végzésére engedéllyel rendelkezõ hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelõi megbízási szerzõdés (beleértve a Letétkezelõnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelõvel kötött megbízási szerzõdést is) hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagy ása szükséges. A befektetési alap letétkezelési tevékenység az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelõ a befektetési alapkezelõ megbízása alapján letéteményesként a befektetési a lap tulajdonában lévõ értékpapírok letéti õrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tõkéjének összegyûjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelõ sajátos ellenõrzését végzi. A Letétkezelõ az alábbi feladatokat végzi, a Tp t. elõírásainak megfelelõen: • vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számláját; • meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; • gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszk özértékének közzétételérõl, illetve a befektetõk részére történõ közlésérõl; • ellenõrzi, hogy az Alapkezelõ megfelel -e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; • biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintõ ügyletekbõl , valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidõn belül az Alaphoz kerüljön. A Letétkezelõ a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelõ által adott minden olyan megbízást, amel y ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelõt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelõ nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési
23
TÁJÉKOZTATÓ
Szabályzatnak megfelelõ állapot hel yreállítása haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
érdekében,
úgy
a
Letétkezelõ
Az Alap tulajdonában lévõ értékpapírok kizárólag a Letétkezelõnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetõk el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelõhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. Az Alap kezelése során az Alapkezelõ a Letétkezelõnek adott megbízás felmondását a Felügyeletnek bejelenti és az új letétkezelõ megbízását a Fel ügyelethez jóváhagyásra benyújtja. Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésrõl, valamint az Alap saját tõkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelõ köteles írásban értesíteni az Alapkezelõt, valamint a Felügye letet. A Letétkezelõ a Tpt -ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítésébõl adódó károkért felel. A Letétkezelõ tevékenysége végzése során közremûködõt, így különösen alletétkezelõt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelõként kizárólag a Tpt. elõírásainak megfelelõ másik letétkezelõ, illetve ennek külföldi megfelelõje vehetõ igénybe. 8. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelõ az Alap éves beszámolójának ellenõrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelõ ál tal megbízott könyvvizsgáló köteles ellenõrizni azt is, hogy az Alapkezelõ az Alap kezelése során betartja -e a Kezelési Szabályzatban elõírtakat. Az Alapkezelõ az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói tár saság) részére akkor adhat megbízást, ha • a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette; • a könyvvizsgáló nem rendelkezik az Alapkezelõben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; • a könyvvizsgálónak nincs az Alapkezelõvel szemben fennálló tartozása, valamint • az Alapkezelõ és annak befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa a könyvvizsgáló cé gben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H -1051 Budapest, Nádor u. 21., MKVK nyilvántartási száma: 000083). A könyvvizsgálatért felelõs személy Csekei Emília (MKVK tagsági igazolvány száma: 005544). A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelõs személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban elõírt követelményeknek, beleértve a Tpt. alább idézett 358. § (5), (6) és (7) bekezdéseiben foglalt elõírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással. Tpt. 358. §-ának rendelkezései szerint
24
TÁJÉKOZTATÓ
• A befektetési vállalkozás, a befektetési a lapkezelõ, a befektetési alap, a tõzsde, illetõleg az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelõnél, befektetési alapnál, tõzsdénél, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél. • További követelmén y a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejûleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetõleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytõl, illetõleg egy befektetési alapkezelõtõl származó jöved elme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektõl, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelõtõl, tõzsdétõl és elszámolóházi te vékenységet végzõ szervezettõl, illetõleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelõ által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. • A könyvvizsgál ó társaságokkal szemben további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül egy könyvvizsgáló - egyidejûleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetõleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társasá g egy intézménytõl, illetõleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektõl, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési v állalkozásoktól, befektetési alapkezelõtõl, tõzsdétõl és elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezettõl, valamint a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelõ által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. 9. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelõ jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a Kezelési Szabályzat 2.2. pontjában meghatár ozott eszközökre kereskedés folyik. Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerültek, amelyeken kereskedett befektetési eszközök közvetlenül, avagy származtatott eszközökön keresztül közvetve az Alap portfoliójának részét képezhetik. A legfontosabb pia cok az alábbiak: Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír elsõdleges és másodlagos piaca. (Az elsõdleges piac az értékpapír kibocsátásakori tranzakciókat, a másodlagos piac a kibocsátást követõ adás -vételi ügyleteket foglalja magába.) A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokon fektetheti be az Alapkezelõ az Alap vagyonát: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, illetve a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír. A magyar – nyilvánosan kibocsátott – állampapírok piaca az utóbbi években nagy fejlõdésen ment keresztül. Az Alap az Államadósság Kezelõ Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejû diszkont kincstárjegye t; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt, négyhetente 5, 10 éves, nyolchetente 15 év futamidejû, fix kamatozású államkötvényt, idõnként változó kamatozású államkötvényt. Az
25
TÁJÉKOZTATÓ
aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságo k közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetõktõl vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt. Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezõtõl függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétõl, külpiaci eseményektõl. Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró -övezet ország aiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvezõ hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegû kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon neh ezen lehet eladni vagy vásárolni ezekbõl a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon. Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél a magyar törvényi szabál yozás értelmében kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog -hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató elkészítésének pillanatában három hazai jelzálogbank bocsát ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetõk részére. A fejlettebb tõkepiacokon a jelzáloglevelek piaca kiterjedtebb, a kibocsátott sorozatok száma lényegesen nagyobb, a papírok likviditása az állampapírokét közelíti. Részvénypiac: ide tartozik a kibocsátó társaságban tagsági jogot megtestesítõ értékpapírok elsõdleges és másodlagos piaca. A legfontosabb külföldi részvénypi acokat az euró-zóna tõzsdéi (pl. a frankfurti, párizsi, amszterdami tõzsdék) az Egyesült Államok vezetõ piacai (pl. New York -i tõzsde, NASDAQ) és a tokiói tõzsde jelenti. Ezek a piacok általában több alpiacra oszthatók, ahol az egyes alpiacok (kategóriák) eltérõ követelményeket támasztanak az ott kereskedett papírokkal szemben. A német értékpapírtõzsdék között a legjelentõsebbnek számító frankfurti tõzsdén 2003 januárjától kezdve például két fõbb kategóriát különböztethetünk meg: a „General Standard”-ot és a „Prime Standard”-ot. A General Standard esetében a tõzsde a német számviteli törvénynek megfelelõ transzparencia -követelményeket támaszt, míg a „Prime Standard” kategóriában szereplõ cégek esetében a német törvényeken túl nemzetközi számviteli elõírások szerint is el kell készíteni a beszámolókat. Ezen túlmenõen külön részpiacon kereskednek a különbözõ indexkövetõ alapok befektetési jegyeivel, illetve a frankfurti tõzsdére bevezetett külföldi részvényekkel. A piaci folyamatok jobb nyomon követése érdeké ben a tõzsdék, vagy más külsõ szolgáltatók az adott piacon kereskedett részvényekbõl úgynevezett tõzsdeindexeket állítanak össze. A széles körben nyomon követett indexekre határidõs és opciós kontraktusok formájában kiterjedt és nagy forgalmat bonyolító de rivatív piac épült fel. A fõbb indexek közül az amerikai piacon a legfontosabbnak az S&P 500 -as index számít, Japánban a Nikkei 225, míg Európában egyre nagyobb jelentõségre tesz szert a Dow Jones EuroStoxx 50 index. Az S&P 500-as index az 500 legnagyobb , tõzsdén jegyzett amerikai vállalatot reprezentálja. 2004 szeptemberében az index piaci kapitalizációja meghaladta a 10 trillió dollárt. A Dow Jones EuroStoxx 50 index az euró -övezet 50 legnagyobb kapitalizációjú cégét tömöríti. Az indexet alkotó részvén yek együttes piaci értéke megközelítette a másfél trillió eurót, az összesített átlagos napi forgalom pedig 6 -700 millió darab részvényre rúgott. A Nikkei 225 a
26
TÁJÉKOZTATÓ
tokiói részvénytõzsde 225 legfontosabb részvényének ársúlyozású indexe, amelynek piaci kapitalizációja 2004 szeptemberében megközelítette a 2 trillió dollárt. A BUX index a Budapesti Értéktõzsde hivatalos részvényindexe. Az index kosarába kerülõ részvények súlya a piacon ténylegesen forgó állományt jelentõ közkézhányad alapján kerül meghatározásra. A BUX index kosarában legalább 12, legfeljebb 25 részvény kaphat helyet. A kosár 2004 szeptemberében az alábbi tagokból állt (zárójelben az egyes részvények súlya): Borsodchem (0,938%), Danubius (0,874%), Démász (1,118%), Egis (2,113%), FHB (1,259%), Fotex (0,285), Matáv (16,917%), MOL (27,524%), OTP (30,954%), Pannonplast (0,249%), Richter Gedeon (16,819%), TVK (0,95%). A BUX index tagjai a hazai részvénypiac kapitalizációjának 58% -át képviselik. 10. JELENTÕ S KOCKÁZATI TÉNYEZÕ K Az Alap portfoliójában szereplõ befektetési eszközök értékének megváltozásából eredõ kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzl eti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetõképességében és annak megítélésében, a kereslet kínálat viszonyában bekövetkezõ változások hatására az Alap portfoliójában szereplõ befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozh at. Az árfolyam -ingadozások hatását az Alapkezelõ a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért elõfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes idõszakokban csökken. Az egyes országok kormányai h ozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezõtlen hatást gyakorolnak. Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelvis zonyt megtestesítõ értékpapírok, részvények és tõzsdén kívüli forgalomban szereplõ származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csõdje az Alap portfoliójában szereplõ ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszûnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet. Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevõt/eladót találni. Ennek követ kezménye, hogy a portfolióban lévõ, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Devizaárfolyam kockázat: Az Alapkezelõ az Alap külföldi devizában denominált eszközeinek devizaárfolyam kockázatát fedezeti ügyletekkel kísé rli meg csökkenteni, illetve lehetõség szerint megszüntetni, így az egyes devizaárfolyamok megváltozásának kockázata csak korlátozott mértékben befolyásolja az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének alakulását. A befektetési alapokat és a befektetõket érintõ adószabályok esetleges kedvezõtlen irányú megváltozása: A jövõben mind a magyar, mind az Alapot érintõ külföldi adószabályok esetleg kedvezõtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt az Alapot illetve a befektetõt a késõbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Elõfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseibõl származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelõ a befektetés
27
TÁJÉKOZTATÓ
megszerzésekor n em számított, ezért a befektetés megszerzésérõl hozott döntése során nem vett figyelembe. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülõ nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévõ származtatott ügyletek megkötésében részt vevõ üzleti partnerek fizetõképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezõtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képzõdõ nyereség Alapnak történõ kifizetését. Aluljegyzés kockázata: A kibocsátás, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Al ap minimális induló saját tõkéje, azaz legalább 200 millió Ft, a jegyzési idõszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. Teljesítményrészesedés meghatározásának kockázata: A Fizetési Ígéret részét képezõ Teljesítményrészesedés számítási módját a Kezelési Szab ályzat 3.2.3 pontja határozza meg. Elõfordulhat, hogy az Alap Futamideje alatt a Mögöttes Részvénykosár összetevõinek kereskedését huzamosabb idõre felfüggeszthetik, illetve megszüntethetik. Szélsõséges esetben a részvények kere sekedését végzõ tõzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az esetekben az Alapkezelõ a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekeinek szem elõtt tartásával a Teljesítményrészesedés számítására új módszert vezet be. 11. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján.A befektetõ felelõssége, hogy a rávonatkozó pontos szabályokról adót anácsadójánál részletesen tájékozódjék. 11.1 Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkezõ nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkezõ kamat -, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén elõ fordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkezõ jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló egyezmény határozza meg. 11.2 A magánszemély befektetõk adózása 11.2.1 A Befektetési Jegybõl származó jövedelem után fizetendõ adó A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („SZJA tör vény)” 65.§ (1) bekezdés c) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minõsül a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról szóló törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam hely ett elért árfolyamnyereséget is. A kamatjövedelem után fizetendõ adó mértéke a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos törvény szerint 0% (SZJA törvény 65. § (4) bekezdés). Az SZJA törvény 65. § (5) bekezdés a) pontja szerint a 65. § alkalmazásában nyilvános forgalomba hozatalnak minõsül az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történõ
28
TÁJÉKOZTATÓ
kibocsátása, a c) pont szerint pedig nyilvános forgalmazás az értékpapír bárki számára azonos feltételekkel történõ forgalmazása. A fentieken kívüli esetekben, azaz a nem nyilvános forgalomba hozatal, illetve forgalmazás során kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít (SZJA törvény 65. § (2) bekezdés). 11.3 A belföldi intézményi befektetõk adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás -vételébõl származó árfolyamnyereség/ -veszteség az adóalapot növeli/csökkenti. 11.4 Külföldi befektetõk adózása A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illetõ ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettõs adóztatást elkerülésérõl szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 12. FELELÕ SSÉG Az Alapkezelõ a tõle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Tpt. 40. § (1) bekezdés alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezetõ tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel.
29
TÁJÉKOZTATÓ
13. NYILATKOZATOK Az OTP Alapkezelõ Rt. (székhelye:1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7 -9., cégjegyzékszáma: 01 10-043959), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap képviseletében eljáró Alapkezelõ és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01 -10041585), mint Forgalmazó és a Befektetési Jegyek tõzsdei bevezetésében közrem ûködõ befektetési szolgáltató a Tpt. 40. § (2) bekezdésének és a Budapesti Értéktõzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelõen kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat e l olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak. A Tpt. 40. § (1) bekezdés alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezetõ tartalmával és a z információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel. . Az OTP Alapkezelõ Rt. (székhelye:1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7 -9., cégjegyzékszáma: 01 10-043959), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap képviseletében eljáró Alapkezelõ a Budapesti Értéktõzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelõen kijelenti továbbá az alábbiakat: (a) (b)
(c)
(d) (e) (f)
a Budapesti Értéktõzsdére bevezetendõ, a Befektetés i Jegyek alkotta értékpapír sorozat forgalomképes; az Alapkezelõnek nincs tudomása olyan szerzõdésrõl vagy megállapodásról, amely a Budapesti Értéktõzsdére bevezetendõ értékpapír -sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza; a Kibocsátó ellen jelen nyilatk ozat megtételekor, illetve a tõzsdei bevezetési engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtásakor csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, a Kibocsátó a mûködésének megkezdés (az Alap nyilvántartásba vétele) óta eltelt idõszakban fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen idõszak alatt jogerõs bírósági határozattal nem marasztalták el; a Tõzsdei Szabályokat a Kibocsátó magára nézve kötelezõnek fogadja el; a Kibocsátó elfogadja é s betartja a KELER Szabályokat; a Kibocsátó kötelezettséget vállal a Budapesti Értéktõzsde Díjszabályzatában meghatározott fizetendõ díjak megfizetésére vonatkozóan.
Budapest, 2005. április 25.
..................................… … … . Szalai Sándor vezérigazgató OTP Alapkezelõ Rt. az OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva
30
… … … .................................................. Lantos Csaba Takács András OTP Bank Rt. mint Forgalmazó képvise letében eljárva
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa, futamideje Az OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap nyilvános (befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott), a Tpt. rendelkezései alapján mûködõ, határozott futamidejû, zártvégû befektetési alap. Az Alap Futamideje az Alap nyilvántartásba vételét követõ Banki Naptól , azaz 2005. március 31-tõl 2007. december 31. napjáig tart. Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalomba hozataláról az Alapkezelõ a 1/2004 (11.23.) számú Vezérigazgatói Határozattal döntött. Az Alap nyilvántartásba vételének idõpontja 2005. március 30., a nyilvántartásbavételt elrendelõ PSZÁF határozat száma: E -III./110.240-1/2005., lajstromszám: 1112-60. A Befektetési Jegyek tõzsdei bevezetésének kezdeményezésérõl az Alapkezelõ a 2005. április 25. napján kelt, 1/2005. (04.25.) sz. Igazgatósági Határozattal döntött. A Felügyelet a 2005. május 4. napján kelt, E -III/28 074/2005. sz. határozatáv al engedélyezt e a Befektetési Jegyek tõzsdei bevezetését, s az ezzel összefüggésben módosított Tájékoztató közzétételét. 1.2 Az Alapkezelõ cégneve, székhelye, az Alap üzleti éve Az Alap Alapkezelõje az OTP Alapkezelõ Rt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.). Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 1.3 A Letétkezelõ cégneve (székhelye) Az Alap Letétkezelõje az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) 1.4 Az Alap tõkéje Az Alap saját tõkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és a jegyzés során lejegyzett és a Forgalmazó és az Alapkezelõ által elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg, mûködése során a saját tõke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. Az Alap kialakításakor az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek össznévértéke (induló saját tõke): legalább 200 millió Ft. Az Alap saját tõkéjének összege az Alap tulajdonában lévõ értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értékének növekedése, illetve csökkenése következtében változik.
31
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.5 A Befektetési Jegyek 1.5.1 A Befektetési Jegyek címlete, típusa, elõállításuk módja Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek névértéke 10.000 (tízezer) -Ft, a Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, elõállításuk módja: dematerializált forma. A dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülõ Befektetési Jegyek nyomdai úton történõ elõállítására nincs lehetõség. A dematerializált értékpapír fogalma a Tpt -ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet takarja. ∗ Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a nyilvános forgalomba hozatal során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerzõdés csak olyan személlyel köthetõ, aki az OTP Bank Rt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla -vezetésre vonatkozó szerzõdést kötött és az adásvételi szerzõdésen a számlavezetõ azonosító adatait és értékpapír -számlája számát feltüntette. A Tpt. rendelkezési szerin t a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történõ terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkezõ bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt n yilvántartják. 1.6 A befektetõi kör Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetõi körére vonatkozóan nincs korlátozás, azaz a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazd asági társaságok vásárolhatják meg.
∗
A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok kibocsátásáról: „7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történõ megjelenítésén feltûnõ módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történõ elõállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minõsülõ - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerû aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmû azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkezõ döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplõ adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejûleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követõ napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követõen allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követõ napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követõ napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetõnek történõ közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felsõ határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelõzõ munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejûleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír elõállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetõjének személyérõl és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezetõ - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követõen - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és errõl a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír elõállítása során az elõállítás visszamenõleges értéknappal nem lehetséges. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtõl eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.”
32
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.7 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte: PSZÁF határozat kelte 2005.02.04. 2005… … ..
PSZÁF határozat száma E-III/110.240/2005 E-III/110.240-2/2005
2. BEFEKTETÉSI POLITIKA 2.1 Befektetési stratégia Az Alap célja, hogy a Rögzített Hozam 1. Hozamfizetési Napon történõ megfizetése mellett lehetõséget nyújtson a befektetõknek arra, hogy a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ által tett Fizetési Ígérettel össz hangban, a Fizetési Ígéret részét képezõ Teljesítményrészesedésnek megfelelõen a 2. és 3. Hozamfizetési Napokon részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap Futamideje alatt elérhetõ hozamokból. Az Alapkezelõ a Befektetési Jegyek kibocsátása által összegyûjtött tõkét a 2.2 pontban felsorolt, a Tpt. rendelkezéseinek megfelelõ eszközökbe fekteti be, a 2.3 pontban meghatározott arányokban, a Tájékoztató 9. pontjában b emutatott pénz - és tõkepiacokon, az Alap vagyonát aktívan kezelve. Az Alapkezelõ a 2.5 pontban is hivatkozott törvényi szabályozásnak megfelelõen köthet származékos ügyleteket az Alap nevében. Az Alapkezelõ az Alap Fizetési Ígé retének egyik elemét képezõ, a Befektetési Jegyek névértékére vonatkozó ígéret Alap Lejáratakor történõ teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tõkéjének jelentõs, 70% -ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítõ eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelõ az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képezõ, a Mögöttes Részvénykosár teljesítményétõl függõ Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntõ részben a Mögöttes Részvénykosárban szereplõ részvényekhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsõsorban opciókba történõ befektetésekkel kívánja biztosítani. Az Alapkezelõ e zen tervezett portfolió struktúrán az Alap Futamideje alatt saját hatáskörében a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tpt-ben foglalt korlátok figyelembe vételével szabadon módosíthat az Alap befektetési céljának minél hatékonyabb elérése érdekében, azonban m indenkor annak szem elõtt tartásával, hogy a Tpt. 241. § b) pontban írt feltételnek a módosított portfolió struktúra is eleget tegyen, azaz biztosítsa a Fizetési Ígéret teljesítését. 2.2 A portfolió lehetséges elemei 2.2.1 Állampapírok Az állampapír magyar vagy külföldi állam, illetve a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minõsül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja.
33
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
2.2.2 Bankbetétek Az Alapkezelõ az Alap likviditásának biztosítása érdekében, a Fizetési Ígéretre is tekintettel, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tõkéjét értékpapírokba megfelelõen befektetni nem tudja, az Alap szabad tõkéjét bankbetétként helyezi el (forintban, illetve devizában), a bank kiválasztása során megfelelõ jövedelmezõség és biztonság elérésére törekedve. 2.2.3 Repó és fordított repó ügyletek A repó-, illetve fordított repó ügylet olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik, a szerzõdéskötésse l egyidejûleg meghatározott vagy meghatározandó jövõbeli idõpontban történõ visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevõ az ügylet tárgyát képezõ értékpapírt m egszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevõ nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevõ javára a futamidõ alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tul ajdonjoga a futamidõ végén abban az esetben száll át a vevõre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthetõ. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képezõ és a biz tosítékul szolgáló értékpapírok a futamidõ alatt más értékpapírokra kicserélhetõk. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevõje szempontjából fordított repóügyletnek tekintendõ. 2.2.4 Deviza Az Alapkezelõ az Alap vagyonát k ülföldi devizában denominált eszközökbe is befektetheti. 2.2.5 Jelzáloglevelek Az Alapkezelõ a jelzálog -hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzálog hitelintéz etek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat. 2.2.6 Egyéb, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében – magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb. 2.2.7 Részvények A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítõ értékpapír. 2.2.8 Más befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap portfoliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a 2.3 és 2.4 pontokban meghatá rozott korlátozásokkal.
34
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
2.2.9 Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelõjük. Az Alapkezelõ a 2.3 és 2.4 pontokban foglalt korlátozások betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére. 2.2.10 Származtatott eszközök A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy refe renciaráta (alaptermék) értékétõl függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). A megengedett származtatott eszközök köre: a) értékpapírra, devizára, indexre, illetõleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidõs ügyletek, ideértve az ezekk el egyenértékû, készpénz -elszámolású eszközöket; b) határidõs kamatlábügyletek; c) kamat-, deviza- és tõkecsereügyletek; d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel e gyenértékû készpénz -elszámolású eszközöket. A tõzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minõsül határidõsnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés i dõtartamától függetlenül nem minõsül határidõs ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás ill. aukció keretében történõ megvásárlása ill. visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történõ eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez k apcsolódó adás -vétele. 2.3 Befektetési arányok és korlátok Az Alapkezelõ az Alap nevében a 2.2 pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat. Az alábbi táblázatban megh atározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tõkéjére vetített aránya alapján.
Saját tõkére vetített, egy kibocsátóra vonatkozó limit a) megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok b) egyéb tõzsdei értékpapírok, illetve olyan értékpapírok, amelyek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követõ egy éven belüli, tõzsd ére vagy más elismert piacra történõ bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi akadálya; nyilvános, nyíltvégû kollektív befektetési értékpapírok c) tõzsdén nem jegyzett értékpapírok Saját tõkére vetített, összesített limit d) „b” sor szer inti limitet meghaladó, megfelelõen likvid tõzsdei értékpapírok
OTP Alfa Alap portfolióján belüli maximális arány 20% 10%
10%
60%
35
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
e) tõzsdén nem jegyzett értékpapírok f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános, nyíltvégû kollektív befektetési értékpapírokat Saját tõkére vetített, egyéb limit g) azonos sorozatba tartozó állampapírok
-
-
-
-
-
-
-
30% 20%
35%
Az Alapkezelõ csak olyan devizában denominált eszközökbe fektetheti az Alap vagyonát, és csak olyan devizákra vonatkozóan köthet ügyletet, amely valamelyik OECD tagország hivatalos pénzneme. Hátralévõ Átlagos Futamidõ Mutató értéke: legfeljebb 3 év. Az Alapkezelõ köteles a befektetési korlátoknak megfelelõ helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha a Tpt -ben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei mi att elõre nem látható okból nem érvényesíthetõk. Ha az értékelési árak változása következtében az Alapban valamely portfolióelem aránya jelentõsen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi elõírás szerint megengedett felsõ határt, az Alapkez elõ köteles harminc napon belül legalább a Tpt-ben megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. Az Alapkezelõ az Alap saját tõkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe. Ha az Alap saját tõkéjét olyan más ko llektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjaiba fektetik be, amelyet az Alapkezelõ kezel, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhetõ. Az Alapkezelõ az Alap részé re nem vásárolhat saját maga által kibocsátott értékpapírt. Az Alapkezelõ az Alap részére nem vásárolhat az Alapkezelõ kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt (a nyilvános árjegyzéssel rendelkezõ értékpapírok kivételével, ideértve a tõzsdére b evezetendõ értékpapírokat). Az Alapkezelõ a tulajdonában lévõ befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az Alaptól. Az Alapkezelõ a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévõ befektetési eszközöket az Alapba ne m helyezheti el, kivéve a nyilvános árjegyzéssel rendelkezõ értékpapírokat (ideértve a az elismert értékpapírpiacra bevezetett értékpapírokat) és a fél évnél rövidebb futamidejû állampapírokat. Azon értékpapírok összesített aránya, amelyek kibocsátója kö telezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követõ egy éven belüli, tõzsdére vagy más elismert piacra történõ bevezetésére (és a bevezetésnek nincs törvényi akadálya), legfeljebb az Alap saját tõkéjének harminc százaléka lehet. Az Alapkezelõ mindenkor köteles továbbá megfelelni a hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.
2.4 A saját tõke 10%-át meghaladó arányban tartható, azonos sorozatba tartozó értékpapírok köre a) Az OECD tagállam által kibocsátott, azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tõkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35% -ot. b) Az Alap saját tõkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethetõ be Magyarországon székhellyel rendelkezõ ugyanazon jelzálog -hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevé lbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely
36
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
ország jogrendszerébe történõ átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. c) A tõzsdén jegyzett, vagy más elis mert értékpapírpiacon jegyzett, megfelelõ likviditással rendelkezõ értékpapírok saját tõkére vetített aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. A 10%-ot meghaladó arányú, c) pont szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb 60% lehet. Megfelelõ likviditás sal rendelkezõnek minõsül az az értékpapír, amelynek utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. d) A nyilvános, nyíltvégû, megfelelõ likviditású kollektív befektetési értékpapírokra a c) pont szerinti szabályokat k ell alkalmazni. 2.5 A származtatott ügyletekre vonatkozó korlátozások A Tpt. 272. § - 274. § rendelkezései szerint: - az alapkezelõ a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése é rdekében köthet, befektetési eszközre, devizára; - a befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni; - a befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidõs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerzõdéseket pedig az alapul szolgáló piaci árfolyama és az opció delta -tényezõjének szorzatán kell figyelembe venni; - az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni; - a tõzsdei határidõs ügyleteket és a tõzsdén kívüli határidõs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni; - a nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelés i szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni; - a devizák, az azonos jogokat megtestesítõ értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidõs ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója; - a befektetési alapkezelõ az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévõ nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévõ - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja; - ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévõ pozíciók az alábbi feltételek egyidejû teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat idõpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak; - az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható; - a befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következõ elemek együ ttes összege: a) a nem származtatott ügyletekbõl eredõ pozíció, b) a nettó határidõs pozíció (a határidõs devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tõzsdei határidõs devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tõkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövõbeni bevételek/kiadások, 37
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszo lút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezõjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke; - az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplõ értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét; - a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. A származtatott eszközökbe befektetõ alapokra vonatkozó speciális törvényi szabályok: A Tpt. 278. § rendelkezései szerint: - származtatott ügyletekbe fektetõ befektetési alap esetében a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összeg e nem haladhatja meg az alap saját tõkéjének kétszeresét, a likvid eszközökön kívül kizárólag deviza alapú származtatott ügyletekbe fektetõ alap esetében pedig a saját tõke négyszeresét; - a származtatott ügyletekbe fektetõ befektetési alap származtatott ü gylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel; - a Tpt-ben meghatározott befektetési korlátozásokat a nettó eladási pozíciók abszolút értékére is alkalmazni kell. 2.6 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése Az Alapkezelõ az Alap portfoliójában lévõ eszközöket - az a)-b) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. a) Az Alapkezelõ az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. b) Az Alapkezelõ a Tpt -ben elõírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tõke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok megvásárlását és a b) bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelõ az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az Alapkezelõ jogosult az Alap nevében értékpapírt kölcsönbe venni, s az elszámolóházon keresztül kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az Alap nevében az Alap vagyona terhére óvadékot nyújtani. Az egyes értékpapírok saját tõkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönad ott értékpapírokat, nem vehetõ figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelõ az Alap nevében nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában.
38
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
3. FIZETÉSI ÍGÉRET 3.1 Hozamfizetés Az Alap a Futamidõ alatt a Tájékoztató 3.1 pontjában meghatározott 1. Hozamfizetési Napon Rögzített Hozamot, a Tájékoztató 3.1 pontjában meghatározott 2. és 3. Hozamfizetési Napokon Teljesítményrészesedést fizet az egyes Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Me gfeleltetési Napokon Befektetési Jeggyel rendelkezõ tulajdonosok részére. 3.2 Fizetési Ígéret Az Alap befektetési politikája – a Futamidõ alatt -, az Alap indulásakor elõre rögzített feltételekhez kötött megtérülést biztosít, amely alapján az Alapkezelõ álta l az Alap nevében tett Fizetési Ígéret teljesíthetõ. A befektetõk tájékoztatása érdekében az Alapkezelõ a konstrukció által a 2. és 3. Hozamfizetési Napokon biztosított hozam mértékének meghatározására szolgáló Teljesítményrészesedés Mutató megállapításáho z szükséges azon értéket, melyet a Teljesítményrészesedés Mutató képletében „X” jelöl, s amely érték 60 és 100 közé esik, legkésõbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétõl számított öt Banki Napon belül nyilvánosságra hozza. 3.2.1 A Fizetési Ígéret és a Teljesítményrészesedés Az Alapkezelõ az Alap, mint Kibocsátó képviseletében a következõ Fizetési Ígéretet teszi: A Tájékoztatóban meghatározott Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napokon Befektetési Jeggyel rendelkezõ tulajdonosok rész ére a Hozamfizetési Napokon kifizetésre kerülõ összeg el fogja érni a tulajdonukban lévõ Befektetési Jegyek névértékének az összes forgalomban lévõ Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján az alábbiak szerint meghatározott összegeket: • az 1. Hozamfizetési Napon el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 7% os nominális hozamnak megfelelõ Rögzített Hozamot, • a 2. Hozamfizetési Napon el fogja érni a 16 elemû Mögöttes Részvénykosár meghatározott idõszakon belüli teljesítményének m érésére szolgáló, a Kezelési Szabályzat 3.2.2. pontjában meghatározott Mögöttes Részvénykosár Változás Mutatóhoz igazodó, a Kezelési Szabályzat jelen pontjában meghatározott Teljesítményrészesedés Mutató alapján számított Teljes ítményrészesedés Befektetési Jegyek névértékére vetített értékét, • a 3. Hozamfizetési Napon el fogja érni a Befektetési Jegyek névértéke és a 16 elemû Mögöttes Részvénykosár meghatározott idõszakon belüli teljesítményének mérésére szolgáló, a Kezelési Szab ályzat 3.2.2. pontjában meghatározott Mögöttes Részvénykosár Változás Mutatóhoz igazodó, a Kezelési Szabályzat jelen pontjában meghatározott Teljesítményrészesedés Mutató alapján számított Teljesítményrészesedés Befektetési Jegy ek névértékére vetített értékének összegét. A Teljesítményrészesedés Mutató a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató százalékos értékébõl az alábbi korlátok figyelembe vételével képzett, a korlátokat nem tekintve a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató X %-ával megegyezõ százalékos mutató, ahol X értéke legalább 60 és legfeljebb 100. Az X e határokon belüli pontos értékére vonatkozó információt az Alapkezelõ az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétõl
39
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
számított öt Banki Napon belül teszi közzé a F orgalmazási Helyeken és az Alap hirdetményi helyein. A Teljesítményrészesedés Mutató meghatározásához figyelembe vett korlátok: a Teljesítményrészesedés Mutató - legalacsonyabb értéke 0 % (amennyiben a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató értéke kiseb b vagy egyenlõ nullával); - legmagasabb értéke 20 %, egyébként értéke megegyezik a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató X % -ával. Felhívjuk a befektetõk figyelmét, hogy a Fizetési Ígéret teljesítéseként a befektetõket megilletõ összeget a kifizetéskor hatályos adójogszabályok alapján adófizetési -, adóelõleg-fizetési kötelezettség, s ahhoz kapcsolódóan a kifizetõt adó - vagy adóelõleg levonási kötelezettség terhelheti, melynek következtében a Befektetési Jegy tulajdonos által ténylegesen kézhez kapott öss zeg nem feltétlenül éri el a jelen pont szerinti Fizetési Ígéret összegét. A Fizetési Ígéret teljesül, ha a Befektetési Jegy tulajdonos részére fizetendõ összeg az azt esetlegesen terhelõ adók figyelembe vétele nélkül, az adó -, illetve az adóelõleg levonás a elõtt eléri a Fizetési Ígéretnek megfelelõ összeget. Kiemelten felhívjuk a befektetõk figyelmét arra, hogy a Fizetési Ígéret kizárólag a Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napokon Befektetési Jeggyel rendelkezõ befektetõt megilletõ összege k nagyságára vonatkozik, ennél fogva az nem értelmezhetõ a Befektetési Jegy tulajdonosát más címen megilletõ összegre, így a másodlagos forgalmazás során történõ Befektetési Jegy értékesítés során elért vételár összegére sem. A Fizetési Ígéreten alapuló f izetési kötelezettség megszûnik, ha annak teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az Alapkezelõ és a Letétkezelõ érdekkörén kívül esõ olyan, általuk elõre nem látható, elháríthatatlan külsõ ok akadályozta, amelynek felmerülte a tõlük elvárható gondosság tanúsítása mellett elõre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior). 3.2.2 A Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató A Fizetési Ígéret egyik összetevõjét képezõ Teljesítményrészesedést meg határozó Teljesítményrészesedés Mutató alapjául szolgáló Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató egy 16 elemû, jól diverzifikált nemzetközi részvényportfolió alábbiakban meghatározott súlyokkal vett számtani átlagaként kerül meghatározásra. A Mögöttes Rés zvénykosár elemei, illetve az egyes elemek súlya a következõ: Vállalat neve OTP Bank Deutsche Bank Citigroup Mitsubishi Tokyo Financial Matáv France Telecom AT&T NTT Docomo MOL
40
Ország Magyarország Németország Egyesült Államok Japán Magyarország Franciaország Egyesült Államok Japán Magyarország
Súly 6,25% 6,75% 6,75% 6,75% 3,25% 6,75% 6,75% 6,75% 6,25%
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
E.ON Tokyo Electric Power National Grid Richter Gedeon Roche Sanofi Synthelabo AstraZeneca Összesen:
Németország Japán Egyesült Királyság Magyarország Svájc Franciaország Egyesült Királyság
6,75% 6,75% 6,75% 3,25% 6,75% 6,75% 6,75% 100%
A Mögöttes Részvénykosár elemeit képezõ részvények rövid bemutatása: . Vállalat neve OTP Bank Deutsche Bank Citigroup Mitsubishi Tokyo Financial Matáv France Telecom AT&T NTT Docomo MOL E.ON Tokyo Electric Power National Grid Richter Gedeon Roche Sanofi Synthelabo AstraZeneca
Piaci kapitalizáció (milliard Ft, 2004. szept. ) 1 232 8 975 50 059 12 209 862 12 440 2 429 19 611 963 10 086 6 360 5 310 399 14 003 20 016 15 808
Iparág Pénzügyi szolgáltatás Pénzügyi szolgáltatás Pénzügyi szolgáltatás Pénzügyi szolgáltatás Távközlés Távközlés Távközlés Távközlés Energiaipar Energiaipar Energiaipar Energiaipar Gyógyszeripar Gyógyszeripar Gyógyszeripar Gyógyszeripar
Tõzsde Budapest Frankfurt New York Tokió Budapest Párizs New York Tokió Budapest Frankfurt Tokió London Budapest Zürich Párizs London
A 16 elemû, vezetõ kibocsátók papírjaiból álló portfolió részvényei négy iparágat képviselnek, melyek között a gazdasági fellendülések idején átlagon felüli teljesítményt nyújtó ciklikus iparágak (pénzügyi szolgáltatás, távközlés, energiaipar), valamint a visszafogottabb gadasági növekedés esetén is megbízható teljesítményt nyújtó szektor (gyógyszeripar) egyarán t helyet kapnak. A Részvénykosár magyar vállalatai a BUX index piaci kapitalizációjának több mint 90% -át képviselik. A portfolió földrajzi megoszlása a nemzetközi diverzifikációból adódó kockázatcsökkentés lehetõségét kínálja a Befektetési Jegy tulajdonos ok számára. A keletközép-európai régióban tevékenykedõ kibocsátók (OTP, Matáv, MOL, Richter Gedeon) jelentõs súlya (19%) lehetõséget ad a térség felzárkózó országainak magasabb ütemû gazdasági növekedése által biztosított profitbõvülésbõl történõ részesed ésre. 3.2.3 A Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató számítási módszere A Mögöttes Részvénykosár összetevõi tekintetében minden részvény esetén meghatározásra kerülnek a részvények kezdõ - és záróárfolyamai az alábbi módszerek szerint: Részvények kezdõárfolyam a: minden egyes részvény esetében az Alap Futamidejének kezdõnapját követõ harmadik Banki Napra esõ tõzsdei záróárfolyam. Részvények záróárfolyama: a 2. Hozamfizetési Nap esetében minden egyes részvényre vonatkozóan a 2007. március 27-én meghatározott tõzs dei záróárfolyam, a 3.
41
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Hozamfizetési Nap esetében minden egyes részvényre vonatkozóan a 2007. december 31 én meghatározott tõzsdei záróárfolyam . Amennyiben a fenti napokra a részvények közül bármelyiknél nem kerül záróárfolyam meghatározásra, úgy ezen ré szvény(ek) tekintetében azon soronkövetkezõ napra vonatkozó záróárfolyam(ok) veendõk figyelembe, amely napra ilyen záróárfolyam(ok) meghatározásra kerültek. A Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató megegyezik a kosár részvényeinek kezdõ árfolyamai és záró árfolyamai közötti százalékos változásoknak a Kezelési Szabályzat 3.2.2 pontjában meghatározott súlyokkal számított számtani átlagával, azzal a korlátozással, hogy a Mögöttes Részvénykosár Változás Mutató számítása során figyelembe vett százalékos emelkedés a Mögöttes Részvénykosár egyetlen eleme esetében sem haladhatja meg a 20% -ot. Az Alap Futamideje alatt elõfordulhat, hogy a Mögöttes Részvénykosár összetevõinek kereskedését huzamosabb idõre felfüggeszthetik, illetve megszü ntethetik. Szélsõséges esetben a részvények keresekedését végzõ tõzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az esetekben az Alapkezelõ – a Befektetési Jegy tulajdonosok érdekeinek szem elõtt tartásával - az ígért hozam számítására új módszert vezethet be. 4. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FÛ ZÕ DÕ
JOGOK BEMUTATÁSA
A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy • a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktõzsdére történõ bevezetését követõen az Alap Futamideje során a Befektetési Jegyeket tõzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közremûködésével, piaci áron értékesítse; • a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tõzsdén kívüli forgalomban értékesítse; • abban az esetben, ha a Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napokon Befektetési Jeggyel rendelkezik, a Kezelési Szabályzat 3.2 pontja alapján a Hozamfizetési Napokon részesedjék a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ Fizetési Ígéretének megfelelõ kifizetésekbõl; • abban az esetben, ha az Al ap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik, részesedjék az Alap felosztható vagyonából a Kezelési Szabályzat 8.2 pontjában meghatározottak szerint; • a Befektetési Jegynek az adott befektetõ számára elsõ alka lommal történõ értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; • a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; • az Alapkezelõ és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; • az Alap megszûnése után a megszûnési jelentést megtekintse; továbbá • gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.
42
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
5. A
BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA, SZÁMLAVEZETÉS
MÁSODLAGOS
FORGALMAZÁSA,
5.1 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatala A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala jegyzési eljárás útján történik, a Tájékoztató 4.2-4.10. pontjaiban írt rendben. A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos forgalmazói feladatok ellátásával a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ az OTP Bank Rt -t bízta meg (l. részletesen a Tájékoztató 7. pontjában). A Befektetési Jegyek a 3. számú mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken jegyezhetõek. 5.2 A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazása Mivel az Alap zártvégû alapként, határozott futamidõre jön létre, az Alapkezelõ a Lejáratot megelõz õen nem váltja vissza a Befektetési Jegyeket. Az Alapkezelõ a Tpt. 263. § (2) bekezdésének megfelelõen az Alap létrehozatalát, azaz az Alap felügyelet általi nyilvántartásba vételét követõ egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktõzsdére. A bevezetést követõen a Befektetési Jegyek a tõzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közremûködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tõzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügyl et keretében való átruházásnak sem. 5.3 Értékpapírszámla-vezetés A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett értékpapír számláján írja jóvá. A Befektetési Jegyek az Alap Futamideje alatt szabadon transzferálhatók más értékpapírszám la-vezetõnél vezetett számlára. A Hozamfizetési Napokon kifizetésre kerülõ összegekre azok a befektetõk jogosultak, akik a tulajdonukban lévõ Befektetési Jegyeket a Hozamfizetési Napokhoz kapcsolódó Megfeleltetési Napokon a Forgalmazónál vagy más értékpapí rszámla-vezetõnél vezetett értékpapírszámlájukon tartják. A Hozamfizetési Napokon az Alapkezelõ gondoskodik - a Forgalmazó útján – a Befektetési Jegy tulajdonosokat megilletõ összegek megfizetésérõl, ezen összegeknek a Befektetési Jegy tulajdonosok Ügyféls zámlájára való átutalásával. Lejáratkor a Forgalmazó az Ügyfél nála vagy más értékpapírszámla -vezetõnél vezetett értékpapírszámláján lévõ Befektetési Jegyeket egyaránt visszaváltja. A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelkén t - kerülnek elõállításra, ezért nem nyomtattathatók ki. A Tpt. rendelkezései szerint az értékpapírszámla értékpapír -számlaszerzõdéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerzõdéssel a számlavezetõ kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzõdõ fél (számlatul ajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetõnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerû rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésrõl és a számla egyenlegérõl a számlatul ajdonost értesíti. Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését,
43
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban elõírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá d) az értékpapír zárolására való utalást A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla -vezetési szolgáltatásért a Hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel. 6. AZ ALAPOT TERHELÕ
DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA
6.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek Az Alap lé trehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelõ viseli, azok nem terhelik az Alapot. 6.2 Az Alap mûködése során felmerülõ költségek 6.2.1 Az Alapkezelõnek fizetendõ díj Folyamatosan felszámított díj: Az Alapkezelõ a Tájékoztató 7.8 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2,5% -át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelõi díj címén, oly módon, hogy az Alap Futamideje alatt fels zámított alapkezelési díjak átlagos éves mértéke - az Alap Futamideje egészét tekintve - nem haladhatja meg az Alap átlagos nettó eszközértékének 2% -át. Az alapkezelõi díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetõk az Alapra: • letétkezelés (kivéve a 6.2.4 pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik); • könyvvizsgálat; • az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozás a, a befektetõk tájékoztatása; Az alapkezelõi díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - idõarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követõ elsõ naptól esedékes. Az Alapkezelõ alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tõkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tõke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvény i minimum ötven százalékát. A mentes idõszakban felmerülõ alapkezelési díj utólagosan sem terhelhetõ az Alapra. 6.2.2 Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles me gfizetni. A folyamatos felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor negyedévente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,075 ezreléke, amely a negyedévet követõ 20. napig fizetendõ meg.
44
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
6.2.3 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügylete i kapcsán felmerülõ, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelõnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendõ hiteldíjak és egyéb bankköltségek. 6.2.4 Az Alapot terhelõ egyéb költségek és kiadások Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 6.2.1. pontban felsorolt, az Alapot nem terhelõ tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerõs bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelõ fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekk el és az eljárással kapcsolatban felmerülõ minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is. 7. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelõ határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehetõ legfrissebb piaci árfolyam -információk alapján kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket minden Tõzsdenapra meg kell állapítani és a megállapítást követõ két munkanapon belül közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetõk számára hozzáférhetõvé kell tenni. Az Alapkezelõ köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküldeni a Letétkezelõnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell.
7.1 Általános szabályok A ‘T’. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelõ a számítás - alábbi táblázat szerinti - napján (M nap) 14 óra után a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésõbb az ‘M’ napot követõ második munkanapon közzéteszi a 13.3 pontban megjelölt hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Tõzsdenapra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tõzsdén jegyzik, a Letétkezelõ jogosult eldö nteni, hogy melyik tõzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 7.2. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyõin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.
Az Alap nettó eszközértéke egyenlõ az Alap tárcájában szereplõ eszközök 'M' napi nyitó állománya 7.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelõ, a 7.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévõ Befekte tési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az idõben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre a nettó 45
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
eszközérték kiszámítását akad ályozó körülmények illetve tények részletezésével együtt.
Alap
OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégû Származtatott Részvény Alap
T napi nettó eszközérték meghatározásának napja (’M’), amely azonos az értékeléshez felhasznált piaci árfolyamok napjával T nap
7.2 Az Alap eszközeinek értékelése a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla M napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi idõarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Az éven túli fix kamatozású lekötött betétek T napi eszközértékét a betétek lejáratkor esedékes összegének, illetve kamatainak az M napi másodlagos piaci állampapír, illetve swap pia ci hozamgörbébõl származó hozamszintek - az elsõdleges forgalmazók állampapírpiaci árjegyzésének átlaghozamai, illetve a REUTERS/BLOOMBERG képernyõin megjelenített állampapír és swap piaci hozamszintek - felhasználásával M napra meghatározott jelenértékeké nt kell kiszámítani. c) Kamatozó állampapírok esetében az alábbi forrásokból származó nettó árfolyamok közül a nettó eszközérték számításakor rendelkezésre álló legfrissebbet kell a T napig számított felhalmozott kamattal megnövelni. Diszkont állampapírok esetében az alábbi forrásokból származó árfolyamok alapján számított hozamokkal T napra számított értéket kell figyelembe venni. Amennyiben M napra több árfolyamadat is publikálásra került, úgy az árfolyamadatok forrásait az alábbi sorrendben kell figyele mbe venni: 1. Magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelõ Központ elsõdleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlaga, 2. A legutolsó elérhetõ tõz sdei záróárfolyam, 3. Az értékpapír jellemzõ piacának adatszolgáltatója (Reuters, Bloomberg, stb.) által közölt, az értékelést megelõzõ legutolsó elérhetõ árfolyam, 4. Az utolsó üzletkötés árfolyama. Azoknál a magyar állampapíroknál, amelyek hátralévõ futami deje három hónapnál rövidebb (amelyekre az elsõdleges állampapír forgalmazói kör tagjainak már nincs árjegyzési kötelezettsége), ott az adott értékpapírok Államadósság Kezelõ Központ által közzétett legutolsó 3 hónapos referenciahozammal T napra számított értékét vesszük figyelembe. d) Részvények esetében az alábbi forrásokból származó árfolyamok közül a nettó eszközérték számításakor rendelkezésre álló legfrissebbet kell figyelembe venni. 46
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Amennyiben M napra több árfolyamadat is publikálásra került, úgy az árfolyamadatok forrásait az alábbi sorrendben kell figyelembe venni: 1. Magyar részvények esetében a Budapesti Értéktõzsde által közzétett 14 órás átlagárfolyam, külföldi részvények esetében az értékpapír jellemzõ tõzsdéjén kialakult hivatalos záróárfolyam, 2. Az értékpapír jellemzõ piacának adatszolgáltatója (Reuters, Bloomberg, stb.) által közölt, az értékelést megelõzõ legutolsó elérhetõ árfolyam, 3. Az utolsó üzletkötés árfolyama e) Vállalati kötvények esetében az alábbi forrásokból származó nettó árfolyamok közül a nettó eszközérték számításakor rendelkezésre álló legfrissebbet kell a T napig számított felhalmozott kamattal megnövelni. Amennyiben M napra több árfolyamadat is publikálásra került, úgy az árfolyamadatok forrásait az alábbi sorrendben kell figyel embe venni: 1. A legutolsó elérhetõ tõzsdei záróárfolyam, 2. Az értékpapír jellemzõ piacának adatszolgáltatója (Reuters, Bloomberg, stb.) által közölt, az értékelést megelõzõ legutolsó elérhetõ árfolyam, 3. Az utolsó üzletkötés árfolyama. f) Amennyiben a c) – e) pontokban megjelölt forrásokból származó árfolyamok nem állnak rendelkezésre, a nettó eszközérték számítás alapja a beszerzési ár, kivéve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat. Az utóbbiak esetében a nettó eszközérték számítás alapja az értékpapír vásárláskori hozamokkal számított T napi jelenértéke, illetve amennyiben a vásárláskori hozam nem állapítható meg, akkor a nettó beszerzési ár, megnövelve a T napi felhalmozott kamatokkal és korrigálva a névérték és a nettó beszerzési ár különbségének T n apig számított idõarányos részével. A beszerzési árat az adott értékpapír kibocsátási pénznemében kell meghatározni. g) A Befektetési Jegyeket az M napon ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. h) Amennyiben a Letétkezelõ úgy ít éli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint az a) -f) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározás a magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelõ Központ elsõdleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyõin megjelen ített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tõzsdén jegyzett befektetési jegyek esetében a tõzsdei árfolyam alapján történhet. i) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidõs oldalt egyidejûleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidõs eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi idõa rányos részét kell követelésként beállítani,.
47
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
prompt eladás - határidõs vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi idõarányos részét. j) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidõs oldalt egyidejûleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidõs eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci érték en kell szerepeltetni a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi idõarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét. prompt eladás - határidõs vétel: a készletbõl ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi idõarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét. k) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció M napi, az opcióra árjegyzést nyújtó értékpapír forgalmazók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve amennyiben az árjegyzés M -2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy pedig az alábbiakat kell tekinteni: Európai (idõpont) opció esetén: vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján M napra számított érték Amerikai (idõtartam) opció esetén: vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla. eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla. l) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. m) Az összetett származtatott ügyletek értéke megegyezik az M napi elszámolóárral vagy értékpapír-forgalmazó által jegyzett árával; ezek hiányában az ügyletet alkotó elemi ügyletek értéke összegével. n) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelõen kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelõ kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell. o) A kölcsön adott értékpapírt a készletbõl ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci érté két.
48
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
p) A Kibocsátási Pénznemtõl eltérõ pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkezõ eszközök értékét a Letétkezelõ által ‘M’ napon az Alap részére jegyzett deviza -közép árfolyamok alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. q) A repó ügyleteken kívüli határidõs ügyletek eredményét hozzá kell adni a nettó eszközértékhez. A határidõs ügylet eredményén az alábbiakat kell érteni: határidõs vétel esetén: az M napi elszámolóár mínusz a kötési árfolyam; ha elszámoló ár nem á ll rendelkezésre, akkor az M napi prompt (nettó) piaci árfolyam mínusz a kötési (nettó) árfolyam T napi jelenértéke. határidõs eladás esetén: a kötési árfolyam mínusz az M napi elszámolóár; ha elszámoló ár nem áll rendelkezésre, akkor a kötési (nettó) á rfolyam T napi jelenértéke mínusz az M napi prompt (nettó) piaci árfolyam. 7.3 A kötelezettségek elszámolása A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelõen kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj idõarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tõkéjének 0,5 ezrelékét. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghalad ó tartozások összegét T napra diszkontálni kell. A Kibocsátási Pénznemtõl eltérõ pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Letétkezelõ által ‘M’ napon az Alap részére jegyzett deviza -közép árfolyamok alapján képzett keresztárfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. 8. AZ ALAP MEGSZÛ NÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA 8.1 Az Alap futamideje Az Alap Futamideje az Alap nyilvántartásba vételét követõ Banki Naptól 2007. december 31. napjáig tart. 8.2 Az Alap futamidejének lejárta miatti megszûnése Az Alap a Felüg yelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. A Tpt. 255. § a) pontja értelmében a Felügyelet a pozitív saját tõkéjû, határozott futamidejû alapot az alap futamidejének lejáratakor a megszûnési jelentés Felügyelethez történõ benyújtásá t követõ nappal törli a nyilvántartásból. A megszûnési jelentésre, s a pozitív saját tõkéjû alap futamidejének lejárta miatti megszûnésére vonatkozó egyéb eljárási szabályokat a Tpt. 257. § -a tartalmazza. E szabályok szerint az Alap portfoliójában lévõ be fektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell, ez a határidõ azonban a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. Ha az Alap saját tõkéje pozitív, akkor a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelõ maga is elv égezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszûnési költségként az Alapot terheli.
49
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésbõl származó elle nérték befolyását, valamint a megszüntetésrõl szóló hirdetmény közzétételét követõ harminc nap elteltét követõen öt napon belül megszünési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani. A Letétkezelõ ezt követõen tíz napon belül köteles megkezden i a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetõk részére. A kifizetés megkezdésérõl rendkívüli közleményt kell közzétenni. Az Alap portfoliójában lévõ eszközök nem képezik az Alapkezelõ tulajdonát, azok az Alapkezelõ hitelezõinek kielégítésére nem vehetõk igénybe. Fenti szabályok alapján az Alap Futamidejének Lejárata miatti megszûnésének menetrendjét az Alapkezelõ az alábbiak szerint határozza meg, azon cél szem elõtt tartásával, hogy a befektetõk az Alap Futamidejének Lejáratát követõen minél ha marabb, a lehetõ legrövidebb eljárási idõtartam közbeiktatásával hozzájussanak az õket a Lejárat napján tulajdonolt Befektetési Jegyeik alapján az Alap megszûnés miatti felosztható vagyona alapján megilletõ összeghez. Az Alap megszûnésének menetrendje: Lépések, teendõk Az Alap Futamidejének Lejárata Az Alap tulajdonába tartozó vagyon Alapkezelõ általi értékesítésének befejezése, az értékesítésbõl származó ellenérték befolyása Megszûnési jelentés készítése és a Felügyelethez való benyújtása Közlemény közzététele a Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megilletõ összeg kifizetése megkezdésének és befejezésének idõpontjáró l és az egy Befektetési Jegyre jutó összegrõl Az Alap Felügyelet általi törlése a nyilvántartásból A Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megilletõ összeg kifizetésé nek megkezdése A Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megilletõ összeg kifizetésére szolgáló idõtartam zárónapja
Idõpont / határidõ 2007. december 31. (Z nap) Z napot követõ harmadik Banki Nap Z napot követõ ötödik Banki Nap Z napot követõ ötödik Banki Nap
Z napot követõ hatodik Banki Nap Z napot követõ hetedik Banki Nap Z napot követõ tizedik Banki Nap
Az Alap megszûnésére tekintettel a Befektetési Jeg y tulajdonosok között felosztható összeg az Alap eszközei értékesítésébõl befolyt ellenértékbõl az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követõen rendelkezésre álló (pozitív összegû) tõkének felel meg, amely a befektetõket Befektetési Jegyeik névért ékének az összes Befektetési Jegyhez viszonyított arányában illetik meg. Az Alap megszûnésére tekintettel a befektetõket megilletõ összeget az Alap nyilvántartásból való törlését követõen a kifizetésig, illetve az elévülési idõ elteltéig a Letétkezelõ elkülönített letéti számlán tartja. A Letétkezelõ a kifizetésre szolgáló idõtartam kezdõnapján gondoskodik a befektetõt megilletõ összeg befektetõ Forgalmazónál vagy más értékpapírszámla -vezetõnél vezetett Ügyfélszámlájára helyezésérõl. 50
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az e címen járó össze g jogosultjának – az ellenkezõ bizonyításáig – az a befektetõ tekintendõ, akinek az értékpapírszámláján a Befektetési Jegyet az arra jogosult értékpapírszámla-vezetõ az Alap Futamidejének Lejárata napján nyilvántartotta. A befektetõt az elõbbi címen megill etõ összeg kifizetésérõl való rendelkezési jogosultságra vonatkozóan a Tájékoztató 4.3 pontjában a képviselettel, meghatalmazással kapcsolatban írtak megfelelõen irányadóak. 8.3 Az Alap megszûnésének egyéb esetei Az Alap megszûnésé nek egyéb eseteit a Tpt. 255 -258. §-ai szabályozzák. A megszûnés esetei: a) Az Alapot az Alapkezelõ a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, amennyiben az Alap saját tõkéje pozitív. b) Az Alapkezelõ jogutód nélküli megszûnésekor, illetõleg az Alapkezelõ tevékenységi engedélyének visszavonásakor – ha az Alap kezelését másik alapkezelõ nem vállalja el – az Alapot meg kell szüntetni. c) Az Alap megszûnik másik befektetési alapba történõ beolvadása esetén, a beolvadás napjával. Az Alap a) – b) bekezdés szerinti megs züntetését az Alapkezelõ, illetõleg a Letétkezelõ a megszüntetésrõl szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követõ kettõ munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a befektetési jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. 8.4 Beolvadás Az Alapkezelõ nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Az Alap kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkezõ, azonos f ajtájú és típusú alappal olvadhat egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minõsül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a) -d) pontjában meghatározott eszközökbe (befektetési eszköz, bankbetét, deviza, ingatlan) fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt. 261. -262. §-ainak rendelkezé sei az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot, valamint nyíltvégû nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégû befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejû, akkor a beolvadás napjától szá mított hátralévõ futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A jogutód befektetési alap alapkezelõje a felügyeleti engedély megszerzését követõen a beolvadás napját legalább harminc nappal megelõzõen köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelõ és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes
51
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelõ átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdono sainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelõ a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet köteles a Felügyeletnek megküldeni, illetve a befektetõk rendelkezésére b ocsátani. 8.5 Az Alap átalakulása Átalakulásnak minõsül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Zártvégû, határozott futamidejû befektetési alap nem alakulhat át zártvégû határozatlan futamidejû befektetési alappá. Nyilv ánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektetõ hozzájárulásával alakulhat át zártkörû befektetési alappá. Az Alapkezelõ az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelõ a felügyeleti engedély megszerzését követõen köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelõzõen közzétenni. 9. ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelõ vezetõ tis ztségviselõi és a társaság tulajdonosai igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közremûködni más befektetési alapok kezeléséb en, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alap portfoliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek. Ugyanakkor az Alapkezelõ vezetõ tisztségviselõinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevõ alkalmazottainak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeknek meg kell felelnie a Tpt. 242. § -ban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. A Tpt. szerint az Alapkezelõ vezetõ tisztségviselõje, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásba n résztvevõ alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedõ alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelõne k, b) a befektetési döntések végrehajtásában közremûködõ szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelõnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelõnek, valamint c) a befektetési alapkezelõ ügyfelének. Az a személy, a ki esetében az elõzõekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelõ feladatait olyan módon köteles ellátni, hogy a Befektetési Jegy tulajdonosokat mindenkor egyenlõ elbánásban részesítse. Az Alapkezelõ és az Alap egymással az alapkezelési tevékenységtõl eltérõ egyéb üzleti kapcsolatban nem állhat.
52
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
10. AZ ALAPKEZELÕ
FELELÕ SSÉGE
Az Alapkezelõ az Alap mûködtetése során a befektetõ érdek ében a jogszabályoknak, mûködési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelõen, a tõle elvárható gondossággal köteles eljárni. Az Alapkezelõ az egyenlõ elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetõk tekintetében. Az Alapkezelõ a tevékenységének ellátása során közremûködõket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel. Az Alapkezelõ a tevékenysége során felmerülõ esetleges károkért a hatályos Üzletszabályzatában foglaltak szerint felel. 11. ÚJ ALAPKEZELÕ MEGBÍZÁSA Az Alapkezelõ az Alap kezelését más alapkezelõnek a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános – a 13.3 pontban foglaltak szerint közzétett - tájékoztatás alapján átadhatja. Az Alapkezelõ az Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelõ részére jogosult. 12. JOGVITÁK RENDEZÉSE Az Alapkezelõ és a befektetõ, illetve az Alap és a befektetõ közötti vitás ügyeket felek elõször megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelõ a befektetõ által szób an vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstõl számított nyolc vagy – ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván – harminc napon belül írásban válaszol. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – a Polgári Perrendtartás hatásköri szabályaina k megfelelõ figyelembevételével – a Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. 13. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK 13.1 Tájékoztatók Az Alapkezelõ legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása eseté n százhúsz napon belül köteles az Alapról féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az Alapkezelõnél és a Forgalmazónál a befektetõk számára hozzáférhetõvé tenni, továbbá az Alap hirdetményi helyein közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétõl számított legkésõbb hét nap elteltével kell lehetõvé tenni a Tpt. 37. § 4. bekezdésében által meghatározottak szerint. Az Alapkezelõ köteles hav onta az Alap tekintetében, a hónap utolsó Tõzsdenapjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követõ tizedik Banki Naptól a
53
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Forgalmazási Helyeken és saját szék helyén hozzáférhetõvé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tõkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. 13.2 Hirdetmények Az Alapkezelõ a hirdetményi helyein közzétett és a Forgalmazónál hozzáférhetõvé tett hirdetményben köteles közzétenni az alábbi információkat, legkésõbb a megjelölt napon: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésõbb harminc nappal az átalakulás , beolvadás hatálybalépése elõtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésõbb harminc nappal a hatálybalépés elõtt; c) a határozott futamidõ csökkentését, legkésõbb harminc nappal a hatálybalépés elõtt; e) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legké sõbb a hatálybalépés napján; f) az Alapkezelõ engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésõbb tizenöt nappal a hatálybalépés elõtt; h) a tõke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hoz am kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésõbb az esedékesség napján; j) az Alapkezelõvel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) az Alap megszûnésekor a megszûnési jelentést, annak a Felügyelet részére történõ benyújtásával egyidejûleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az elõzõ nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentõs (húsz százalé kot meghaladó) mértékû csökkenésének okát, legkésõbb a felmerülést követõ két munkanapon belül. 13.3 A hirdetmények megjelentetésének helye Az Alap hirdetményei egy, a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tõkepiac szereplõitõl származó hivatalos információk megjelentetését végzõ nyomtatott napilapban (jelenleg a Magyar Tõkepiac), illetve ennek elektronikus formájában, a www.magyartokepiac.hu c. honlapon jelennek meg, továbbá azon közlemények, amelyek közzétételére az Alapot mint Kibocsátót a Budapesti Értéktõzsde irányadó szabályzatai kötelezik, közzétételre kerülnek a Budapesti Értéktõzsde honlapján ( www.bet.hu ). 14. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Kezelési Szabályzatot az Alapkezelõ jogosult egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosítani. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az az ügyfelet terhelõ költségek egyoldalú csökkentését jelenti, a forgalmazási he lyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza (ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre felügyeleti engedéllyel már rendelkezik), jogszabály -módosítás átvezetését jelenti (ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét), piaci vagy mérlegadatok frissítését jelenti, az Alapkezelõ, illetve a Letétkezelõ tisztségviselõi körében, cégadataiban bekövezkezett változás átvezetését jelenti, illetve amennyiben az engedélyhez kötött változtatások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. A módosítást a 13.3 pontban felsorolt hirdetményi helyeken közzé
54
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
kell tenni. A hatálybalépés napja a hirdetményben közölt – a Tpt. hirdetményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek megfelelõen meghatározott - nap. A módosítás során a Befektetési Jegyek tulajdonosainak érdekeit szem elõtt kell tartani. Az Alapkezelõ és a Forgalmazó felhívja a befektetõk figyelmét, hogy a szabályozók és a gazdasági környezet változása idõrõl idõre szükségessé teheti a Kezelési Szabál yzat módosítását.
15. EGYEBEK Jelen Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapkezelõ és a Forgalmazó Üzletszabályzata, a Tpt. és más, értékpapírokra vonatozó jogszabályok (köztük a Ptk.) rendelkezései az irányadók. 2005. április 25. ........................................................... Szalai Sándor vezérigazgató OTP Alapkezelõ Rt.
55
1. SZ. MELLÉKLET
OTP Alapkezelõ Rt. Mérleg
01 02 06 10 12 13 18 19 26 27 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 52
A tétel megnevezése A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 2. Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 3. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpap.
IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív idõbeli elhatárolások Eszközök (Aktivák) összesen A tétel megnevezése D) Saját tõke I. Jegyzett tõke III. Tõketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok F) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek 2. Rövid lejáratú hitelek
53 54 57 58 59 61 62 66 71 80 83 85 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 87 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással sz. 89 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 90 G) Passzív idõbeli elhatárolások 94 Források ( Passzívák ) összesen
56
adatok adatokezer ezerFt-ban Ft-ban 2002. dec. 31. 2003. dec. 31. 2004. dec. 31.
6 090 596 19 610 19 610 24 876
6 086 117 14 481 14 481 20 823
6 183 748 9 628 9 628 34 407
24 876 6 046 110 6 046 110 4 979 203
20 823 6 050 813 6 050 813 5 658 666
34 407 6 139 713 6 139 713 2 388 013
694 057 693 363 0 694 3 835 641 3 835 641
1 237 798 1 204 585 22 181 11 032 4 409 513 4 409 513
1 517 447 1 091 487 30 188 395 772 867 642 767 642 100 000 2 924 42 2 882 29 220 8 600 981
449 505 11 355 161 183 449 344 11 172 653 4 291 11 070 452 11 749 074
2002. dec. 31. 2003. dec. 31. 2004. dec. 31.
7 377 593 900 000 1 693 160 4 784 433
5 377 593 900 000 1 693 160 2 784 433
6 352 122 900 000 1 693 160 2 784 433
0
0
974 529
3 651 609
6 266 862
2 095 557
3 651 609
6 266 862
2 095 557
8 252 14 280 3 600 139 6 206 986 43 218 45 596 41 250 104 619 11 070 452 11 749 074
35 962 2 036 984 22 611 153 302 8 600 981
1. SZ. MELLÉKLET
OTP Alapkezelõ Rt. Eredménykimutatás adatok ezer Ft-ban
A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelésû készletek állományváltozása 04. Saját elõállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített ) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegû ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jellegû egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegû ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai , árfolyamnyeresége ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegû bevételek ebbõl: kapcsolt vállalkozástó kapott 17 Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi mûveletek bevételei 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetendõ kamatok és kamatjellegû ráfordítások ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott 20 Részesedések , értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21 Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MÛ VELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELÕ TTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra , részesedésre 23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
2002. dec. 31. 2003. dec. 31. 2004. dec. 31.
6 331 805
7 879 838
6 625 936
6 331 805
7 879 838
6 625 936
1 543 2 394 193 180 16 157
19 014 2 723 263 273 35 243
2 986 2 733 350 629 34 574
2 563 422 2 775 153 105 059 60 742 48 184 213 985 12 372 85 224 3 246 614 134 475 134 475
2 956 169 3 257 408 175 793 21 124 61 327 258 244 18 030 139 427 4 225 743 0 0
2 845 171 3 233 107 208 140 34 178 78 591 320 909 21 139 86 097 2 967 670 0 0
112 677 112 677 7 255 7 255 0 254 407
313 719 313 719 12 619 12 619 2 254 328 592
0 0 39 228 39 228 294 148 333 376
36 431
0 1 104 1 104 332 272 3 299 942 24 276 24 703 -427 3 299 515 524 986 2 774 529 0 1 800 000 974 529
254 407 3 501 021
3 501 021 607 328 2 893 693 2 893 693 0
36 431 292 161 4 517 904 24 703 205 000 -180 297 4 337 607 821 269 3 516 338 2 000 000 5 516 338 0
57
1. SZ. MELLÉKLET
58
2. SZ. MELLÉKLET
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Mérleg
a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
1. 2.
A tétel megnevezése b Eszközök Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív idõbeli elhatárolások Eszközök összesen Ebbõl: - Forgóeszközök - Befektetett Eszközök Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív idõbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tõke Jegyzett, de még be nem fizetett tõke (-) Tõketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (+) Források összesen Ebbõl: - Rövid lejáratú kötelezettségek - Hosszú lejáratú kötelezettségek - Saját tõke MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK Függõ kötelezettségek Biztos (jövõbeni) kötelezettségek MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEK
2001.12.31. d
adatok ezer Ft-ban 2002.12.31. 2003.12.31. e e
372 593 481 079 329 778 765 998
346 963 401 855 263 157 1 010 197
252 975 402 543 165 209 1 089 158
17 636 7 262 877 28 815 11 866 42 380 17 750 19 595 31 529 2 127 158 1 189 094 906 535
153 188 5 682 622 42 908 13 793 49 886 16 883 50 371 34 615 2 390 120 1 154 361 1 201 144
533 136 7 628 754 100 199 43 961 63 589 14 328 45 070 40 056 2 758 606 1 128 176 1 590 374
25 133 1 778 685 73 734 36 911 22 288 14 598 17 293 28 000
28 220 1 992 081 62 689 41 694 23 108 20 974 15 511 28 000
91 080 2 228 287 58 130 49 879 27 268 26 773 15 413 28 000
52 29 450 55 981 17 750
52 34 169 84 261 16 883
52 41 325 130 465 14 328
27 283 2 127 158 1 884 245 47 511 158 516
42 478 2 390 120 2 104 797 35 398 205 843
47 606 2 758 606 2 326 249 116 540 261 776
507 800 318 713 189 087 216 278
787 613 551 870 235 743 442 268
776 970 503 429 273 541 311 513
59
2. SZ. MELLÉKLET
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Eredménykimutatás A tétel megnevezése a b 1. Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek 2. Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 5. Fizetett (fizetendõ) jutalék- és díjráfordítások 6. Pénzügyi mûveletek nettó eredménye 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységbõl 8. Általános igazgatási költségek 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbõl 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függõ és biztos (jövõbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függõ és biztos (jövõbeni) kötelezettségekre 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás elõtti eredmény (±15±18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (±19-20) Általános tartalék képzése és felhasználása (±) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebbõl -kapcsolt vállalkozásnak -egyéb részesedési viszonyban lévõ vállalkozásnak 25. Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)
60
adatok ezer Ft-ban 2001.12.31. 2002.12.31. 2003.12.31. d e e 193 802 188 780 205 634 95 460 86 065 87 452 98 342 102 715 118 182 127 332 7 691 45 684 63 545 94 680 6 414 7 780 10 872 -5 555 1 748 -5 194 15 766 211 587 479 693 60 063 67 824 81 204 11 129 11 088 11 913 33 712 231 335 501 337 12 577 15 134 17 114 13 293
13 306
13 895
272
1 992
97
4 098
1 349
322
47 588 214 433 -219 47 369 8 971 38 398 -3 840 0 7 275 238 0 27 283
59 429 39 1 386 -1 347 58 082 10 885 47 197 -4 719 0 0 0 0 42 478
86 732 1 735 1 766 -31 86 701 15 139 71 562 -7 156 0 16 800 0 0 47 606
2. SZ. MELLÉKLET
61
3. SZ. MELLÉKLET
A Forgalmazási Helyek listája Az OTP Bank Rt. alábbi fiókjai:
1013 1011 1027 1015 1021 1024 1027 1033 1025 1042 1050 1052 1053 1053 1052 1051 1051 1052 1054 1054 1061 1062 1066 1358 1072 1077 1075 1085 1085 1095 1102 1113 1117 1118 1124 1126 1124 1131 1136 1137 1055 1148 1146 1152 1151 1163
62
BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST
ALAGÚT U. 3 ISKOLA U. 38-42 MARGIT KRT 8-10 SZÉNA TÉR 7 HÛ VÖSVÖLGYI U. 138. FÉNY U. 11-17. (BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT) TÖRÖKVÉSZ ÚT 1/a FLÓRIÁN TÉR 15 SZÉPVÖLGYI U 4/B ERZSÉBET U. 50 FERENCIEK TERE 11 DEÁK FERENC U. 7-9. (KERÜLETI FIÓK) SZT. ISTVÁN KRT. 1 KÁROLYI MIHÁLY U.14 NÁDOR U. 16 NÁDOR U. 6. BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 24. (P-B Ker.B.F) DEÁK FERENC U. 7-9 SZABADSÁG TÉR 7-9. (BANK CENTER) BÁTHORY U.9. ANDRÁSSY ÚT 23 ANDRÁSSY ÚT 83-85. OKTOGON TÉR 3 SZÉCHENYI RKP. 19 KIRÁLY U. 49 KIRÁLY U. 47 KÁROLY KRT. 1 JÓZSEF KRT. 33 JÓZSEF KRT. 53 TINÓDI U. 9-11 KÖRÖSI CSOMA SÉTÁNY 6 BARTÓK BÉLA ÚT 92-94 MÓRICZ ZSIGMOND KRT.18 GAZDAGRÉTI TÉR 7. JAGELLÓ ÚT 20/a BÖSZÖRMÉNYI U. 9-11 APOR VILMOS TÉR 11-12. BABÉR U. 9. TÁTRA U. 10 POZSONYI ÚT 38. NYUGATI TÉR 9 NAGY LAJOS KIR.ÚT 19-21 THÖKÖLY ÚT 102/B SZENTMIHÁLYI ÚT 131. (PÓLUS CENTER) FÖ UTCA 64 JÓKAI U. 1/B
3. SZ. MELLÉKLET
1173 1181 1191 1204 1238 1211 1221 1222 7621 7633 7623 7300 7700 7800 7900 7773 6000 6000 6000 6500 6300 6201 6400 6100 6237 6430 6070 6120 6230 6060 6320 5600 5600 5700 5800 5900 5540 5520 5630 5500 5650 3530 3525 3531 3534 3780 3400 3580 3600 3980 3900 3700
BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST BUDAPEST PÉCS PÉCS-ÚJMECSEKALJA PÉCS KOMLÓ MOHÁCS SIKLÓS SZIGETVÁR VILLÁNY KECSKEMÉT KECSKEMÉT KECSKEMÉT BAJA KALOCSA KISKÖRÖS KISKUNHALAS KISKUNFÉLEGYHÁZA KECEL BÁCSALMÁS IZSÁK KISKUNMAJSA SOLTVADKERT TISZAKÉCSKE SOLT BÉKÉSCSABA BÉKÉSCSABA GYULA MEZÕ KOVÁCSHÁZA OROSHÁZA SZARVAS SZEGHALOM BÉKÉS GYOMAENDRÕ D MEZÕ BERÉNY MISKOLC MISKOLC MISKOLC MISKOLC EDELÉNY MEZÕ KÖVESD TISZAÚJVÁROS ÓZD SÁTORALJAÚJHELY SZERENCS KAZINCBARCIKA
FERIHEGYI ÚT 93 ÜLLÖI ÚT 377 ÜLLÖI ÚT 285 KOSSUTH L. U. 44-46 GRASSALKOVICH U. 160 KOSSUTH L. U. 99. KOSSUTH L. U. 31 NAGYTÉTÉNYI ÚT 27-47. (CAMPONA) RÁKÓCZI U. 44 YBL MIKLÓS U. 7/3 DIANA TÉR TÉR 14. KOSSUTH L. U. 95/1 JÓKAI U. 1 FELSZABADULÁS U. 60-62. VÁR U. 4 BAROSS G. U. 36 SZABADSÁG TÉR 5 SZABADSÁG TÉR 1/A SZÉCHENYI TÉR 12-14. DEÁK F. U. 1 SZT.ISTVÁN U. 43-45 PETÕ FI TÉR 13 BOKÁNYI D. TÉR 5-7 PETÕ FI TÉR 6-7 CSÁSZÁRTÖLTÉSI U.1. SZT. JÁNOS U. 32. SZABADSÁG TÉR 1 CSENDES KÖZ 1 SZENTHÁROMSÁG U. 4. BÉKE TÉR 6 ARANYKULCS TÉR 6 SZENT ISTVÁN TÉR 3. ANDRÁSSY U. 29-33. HÉTVEZÉR U. 2-6. HÁRSFA U. 1-3. KOSSUTH U. 20. KOSSUTH TÉR 1. TILDY U. 4-8. SZÉCHENYI TÉR 2. FÕ ÚT 173-179. KOSSUTH TÉR 12. SZEMERE U 5. SZÉCHENYI U.15-17. GYÕ RI KAPU 51. ÁRPÁD U.2 TÓTH ÁRPÁD UT 1. MÁTYÁS KIRÁLY U. 149. KAZINCZY U. 9. VASVÁR U. 125 SZÉCHENYI TÉR 13. KOSSUTH TÉR 3/A EGRESSY B.ÚT 50.
63
3. SZ. MELLÉKLET
3950 3630 3770 6720 6600 6640 6800 6900 6760 6787 8000 2061 2401 8060 7000 9021 9300 9200 9400 9330 9024 4025 4025 4100 4150 4220 4081 4200 4060 4110 4181 4131 4090 3300 3200 3360 3000 5001 5002 5100 5350 5200 5300 5400 2800 2900 2890 2500 2840 2870 2536 2510
64
SÁROSPATAK PUTNOK SAJÓSZENTPÉTER SZEGED SZENTES CSONGRÁD HÓDMEZÕ VÁSÁRHELY MAKÓ KISTELEK MÓRAHALOM SZÉKESFEHÉRVÁR BICSKE DUNAÚJVÁROS MÓR SÁRBOGÁRD GYÕ R CSORNA MOSONMAGYARÓVÁR SOPRON KAPUVÁR GYÕ R DEBRECEN DEBRECEN BERETTYÓÚJFALU PÜSPÖKLADÁNY HAJDUBÖSZÖRMÉNY HAJDUNÁNÁS HAJDUSZOBOSZLÓ BALMAZÚJVÁROS BIHARKERESZTES NÁDUDVAR DERECSKE POLGÁR EGER GYÖNGYÖS HEVES HATVAN SZOLNOK SZOLNOK JÁSZBERÉNY TISZAFÜRED TÖRÖKSZENTMIKLÓS KARCAG MEZÕ TÚR TATABÁNYA KOMÁROM TATA ESZTERGOM OROSZLÁNY KISBÉR NYERGESÚJFALU DOROG
EÖTVÖS U. 2. KOSSUTH UTCA 45. BETHLEN G. U. 1/A TAKARÉKTÁR U. 7. KOSSUTH U. 26 SZENTHÁROMSÁG TÉR 2-6 ANDRÁSSY U. 1 SZÉCHENYI TÉR 14-16 RÁKÓCZI U. 3 SZEGEDI U. 3 Õ SZ U. 13 BOCSKAI KÖZ 1 DÓZSA GY. U. 4/e. DEÁK FERENC U. 24 ADY ENDRE U. 170 TELEKI L. U. 51. SOPRONI U. 58 FÕ U. 24. VÁRKERÜLET U. 96/A SZT.ISTVÁN KIR. U. 4-6 KORMOS ISTVÁN U. 6 HATVAN U. 2-4 PIAC U. 45-47. OLÁH ZS. U. 1 KOSSUTH U. 2 KOSSUTH U. 14-16. KÖZTÁRSASÁG TÉR 17-18 SZILFÁKALJA U. 10 DEBRECENI U. 2 KOSSUTH U. 4/A FÕ U. 119. KÖZTÁRSASÁG U. 111 BARANKOVICS TÉR 15. SZÉCHENYI ÚT 2 FÕ TÉR 1. HÖSÖK TERE 4. KOSSUTH TÉR 8 SZAPÁRY U. 31. NAGY IMRE KRT. 2/A LEHEL VEZÉR TÉR 28. PIAC TÉR 3. KOSSUTH ÚT 134-136. KOSSUTH TÉR 15. SZABADSÁG TÉR 29. FÕ TÉR 32 MÁRTIROK U. 23 ADY ENDRE U. 1-3 RÁKÓCZI TÉR 2-4 RÁKÓCZI U. 84 VÁROSHÁZ TÉR 1 KOSSUTH L. U. 126 BÉCSI U. 48.
3. SZ. MELLÉKLET
3100 2660 3060 2651 3170 1052 2700 2370 2100 2200 2760 2300 2000 2600 2120 2030 2750 2440 2040 2340 2310 2220 2092 7400 7400 8700 7500 8600 7570 8630 8640 4400 4901 4600 4700 4300 4801 4440 7100 7030 7090 7150 7200 7130 7020 9700 9700 9900 9600 9500 9730 9970
SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT PÁSZTÓ RÉTSÁG SZÉCSÉNY BUDAPEST CEGLÉD DABAS GÖDÖLLÕ MONOR NAGYKÁTA RÁCKEVE SZENTENDRE VÁC DUNAKESZI ÉRD NAGYKÕ RÖS SZÁZHALOMBATTA BUDAÖRS KISKUNLACHÁZA SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS BUDAKESZI KAPOSVÁR KAPOSVÁR MARCALI NAGYATÁD SIÓFOK BARCS BALATONBOGLÁR FONYÓD NYÍREGYHÁZA FEHÉRGYARMAT KISVÁRDA MÁTÉSZALKA NYÍRBÁTOR VÁSÁROSNAMÉNY TISZAVASVÁRI SZEKSZÁRD PAKS TAMÁSI BONYHÁD DOMBÓVÁR TOLNA DUNAFÖLDVÁR SZOMBATHELY SZOMBATHELY KÖRMEND SÁRVÁR CELLDÖMÖLK KÖSZEG SZENTGOTTHÁRD
RÁKÓCZI ÚT. 22 RÁKÓCZI ÚT 44-46. NAGYMEZÕ ÚT. 12 RÁKÓCZI ÚT 30. FESZTY ÁRPÁD ÚT.1 SEMMELWEIS U. 11. SZABADSÁG TÉR 6. SZENT ISTVÁN U. 68. SZADADSÁG TÉR 12-13. KOSSUTH L. U. 88/B ISTVÁN KIRÁLY U. 3-5. SZENT ISTVÁN TÉR 3. DUMTSA J. U. 6 SZÉCHENYI U. 3-7. BARÁTSÁG U. 29. BUDAI U. 24 SZABADSÁG TÉR 2. SZENT J. TÉR 8. SZABADSÁG UT 131/A DÓZSA GYÖRGY U. 219. LOSONCI U. 1. FÕ U. 170 FÕ U. 181. FÕ U. 12. SZÉCHENYI TÉR 2 RÁKÓCZI U. 6-10 SZÉCHENYI TÉR 15 SZABADSÁG TÉR 10/A. SÉTA TÉR 5 DÓZSA GY. U. 1 ADY ENDRE U. 25 RÁKÓCZI U. 1 KOSSUTH TÉR 5 SZT. LÁSZLÓ ÚT 30 SZALKAI L. ÚT 34 ZRINYI M. ÚT 1 SZABADSÁG TÉR 28-31. KOSSUTH ÚT 12 SZENT ISTVÁN TÉR 5-7. DÓZSA GYÖRGY ÚT 33 SZABADSÁG u. 31. SZABADSÁG TÉR 10 DOMBÓ PÁL U.3. KOSSUTH U. 31. BÉKE TÉR 11. FÕ TÉR 3-5. KIRÁLY U. 10. VIDA J. U. 2. BATTHYÁNYI U. 2. KOSSUTH U. 18. KOSSUTH U. 8. MÁRTIROK U. 2.
65
3. SZ. MELLÉKLET
9737 9800 8200 8401 8501 8301 8230 8100 8420 8900 8801 8960 8360 8868 8800 9444 8380 9431 8790
66
BÜK VASVÁR VESZPRÉM AJKA PÁPA TAPOLCA BALATONFÜRED VÁRPALOTA ZIRC ZALAEGERSZEG NAGYKANIZSA LENTI KESZTHELY LETENYE NAGYKANIZSA FERTÕ SZENTMIKLÓS HÉVIZ FERTÕ D ZALASZENTGRÓT
KOSSUTH L. U. 1-3. ALKOTMÁNY U. 2. BUDAPEST U. 4 SZABADSÁG TÉR 18 FÖ ÚT 5. FÖ TÉR 1 PETÕ FI S. U.8. UJLAKY U. 2 RÁKÓCZI TÉR 15 KISFALUDY U. 15-17. DEÁK FERENC TÉR 15. DÓZSA GY. U. 1 KOSSUTH U. 40 SZABADSÁG TÉR 9 ADY U. 6. SZERDAHELYI U.2. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ UTJA 11. FÕ U. 9 BATTHYÁNY U. 11
4. SZ. MELLÉKLET
Az Alapkezelõ Üzletszabályzatának kivonata Az Üzletszabályzat az alábbi részekbõl áll: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1 2 3 4 5 6 7 8 9
AZ ÜZLETSZABÁLYZAT A FELEK A SZERZÕDÉSEK ÁLTALÁ NOS FELTÉTELEI ÉRDEKELLENTÉTEK AZ ÜZLETFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME TITOKTARTÁS A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKO ZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA É S GYAKORISÁGÁRA VONA TKOZÓ SZABÁLYOK AZ ÜZLETFELEKET TERHELÕ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK
II. KÜLÖNÖS RÉSZ 10 11 12 13 14 15
BEFEKTETÉSI ALAPOK K EZELÉSE VAGYONKEZELÉS PÉNZTÁRAK RÉSZÉRE EGYÉNI PORTFOLIÓK EGYEDI KEZELÉSE ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS AZ ALAPOK JAVÁRA TÖR TÉNÕ ÜZLETKÖTÉS
ADATOK
„Az Alapkezelõ az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben jogszabály az üzletszabályzat jóváhagyásáról rendelkezik, az Üzletszabályzat módosítás érvényességének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. (… ) Az Üzletszabályzat módosítás jóváhagyásának tényérõl és a módosítás hatálybalépésének idõpontjáról az Alapkezelõ a Napi Gazdaság és a Magyar Tõkepiac címû napilapokban közzétett hirdetménnyel értesíti az Üzletfeleket, legkésõbb az Üzletszabályzat hatályba lépésére meghatározott napot tíz munkanappal megelõzõen. A hirdetmény a módosítás, illetve annak jóváhagyása tényét tartalmazza, utalhat azonban a legfõbb változások tartalmára is. (… ) Az Alapkezelõ gondoskodik arról, hogy a módosított és a Felügyelet által jóváhagyott Üzletszabályzat teljes szövege legkésõbb az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépése napjától kifüggesztésre kerüljön az Alapkezelõ székhelyén, a Befektetési Alapok letétkezelõ(i)nek székhelyén és fiókjaiban. (… ) Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthetõ az Alapkezelõ által kezelt Alapok letétkezelõ(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben). Az Üzletfél kötelessége és felelõssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelõnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Üzletfél terhére esik. Az Üzletfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelõvel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyrõl a Szerzõdésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett. (… ) Az Alapkezelõ és az Üzletfél, illetve az Alap és az Üzletfél közötti vitás ügyeket a Felek elõször megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelõ az Üzletfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapoz ottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra - a közléstõl számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván - harminc napon belül írásban válaszol. Az Üzletfél számára nem kielégítõ válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelõtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezésébõl, alkalmaz ásából eredõ jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelõ figyelembe vételével - a Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. (… )”
67
5. SZ. MELLÉKLET
Az Alapkezelõ által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása OTP OPTIMA Nyíltvégû Befektetési Alap A Felügyelet az OTP OPTIMA Nyíltvégû Befektetési Alapot 1996. április 17. napján vette nyilvántartásba a 1111 -17 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma 110.053 -1/96. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapír befektetési alapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alapkezelõ célja, hogy a befektetési lehetõségek figyelembe vételével az alap saját tõkéjét olyan értékpapírok megvásárlására fordítsa, amely a befektetési jegy tulajdonosok számára alacsony kockázat mellett a rövid futamidejû magyar állampapírokéval versenyképes hozam elérését biztosítják. A cél elérése érdekében az Alapkezelõ döntõen magyar állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe, ellentétes irányú ügyletekkel fedezett részvényekbe, külföldön kibocsátott értékpapírokba és devizába fekteti be az alap vagyonát. OTP QUALITY Nyíltvégû Részvény Alap A Felügyelet az OTP QUALITY Nyíltvégû Részvény Alapot 1997. szeptember 2. napján vette nyilvántartásba a 1111 -43 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ h atározat száma 110.078-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapír befektetési alapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alap cél ja, hogy egy döntõen részvényekbõl álló, aktívan kezelt értékpapír portfolióból álló befektetési lehetõséget nyújtson. Az alap egy 75% -ban részvényekbõl és 25% -ban kamatozó befektetési eszközökbõl álló portfolió hozamával versenyképes hozamot kíván biztosítani a befektetõknek. Az Alapkezelõ törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja. Az alapban lévõ kamatozó eszközök döntõen a Budapesti, Varsói és a Prágai Értéktõzsdéken jegyzett legnagyobb cégek szerepelnek. Az Alapkezelõ a piaci árfolyamok alakulására vonatkozó várakozásai alapján aktívan változtatja az alapban lévõ részvények összesített arányát, illetve az egyes értékpapírok konkrét súlyát. OTP PALETTA Nyíltvégû Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP PALETTA Nyíltvégû Értékpapír Alapot 1997. november 17. napján vette nyilvántartásba a 1111 -47 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma 110.082 -1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapír befektetési alapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alap célja, hogy jellemzõen kötvényekbõl, kincstárjegyekbõl és részvényekbõl álló, aktívan kezelt érté kpapírcsomagba való befektetési lehetõséget nyújtson. Az alap egy 35%-ban részvényekbõl és 65% -ban kamatozó eszközökbõl álló portfolióval versenyképes hozamot kíván biztosítani a befektetõknek. A kamatozó eszközök között
68
5. SZ. MELLÉKLET
elsõsorban hosszabb lejáratú, fix k amatozású értékpapírok, a részvények között pedig a Varsói és Prágai Értéktõzsdére bevezetett részvények dominálnak. OTP MAXIMA Kötvény Alap A Felügyelet az OTP MAXIMA Kötvény Alapot 2000. december 22. napján vette nyilvántartásba a 1111-107 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma III/110.163 -1/2000. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapír befektetési alapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Taka rékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alap célja, hogy aktív befektetési politikával az egy évnél hosszabb futamidejû magyar állampapírokéval versenyképes hozamot érjen el. Az alap értékpapír -tárcájába elsõsorban magyar államkötvényeket tartanak, de elhelyezhetõk külföldön kibocsátott értékpapírok és kisebb arányban jó hitelképességû vállalatok által kibocsátott értékpapírok is. Az alapkezelõ részvényeket is vásárolhat az alap részére. OTP EURÓ Kötvény Alap A Felügyelet az O TP EURÓ Kötvény Alapot 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-118 lajstromszámon 500.000 euró saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma III/110.178 -1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékp apír befektetési alapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Európai Monetáris Unió tagállamai által kibocsátott, 1-3 év közötti futamidejû, euróban denominált államkötvények hozamával versenyképes hozamot érjen el. A nem euróban denominált befektetések portfolión belüli aránya legfeljebb 20% lehet. OTP DOLLÁR Kötvény Alap A Felügyelet az OTP DOLLÁR Kötvény Ala pot 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-117 lajstromszámon 500.000 USD saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma III/110.177 -1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapír befektetési ala pként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 1 -3 év közötti futamid ejû, USA dollárban denominált államkötvények hozamával versenyképes hozamot érjen el. A nem dollárban denominált befektetések portfolión belüli aránya legfeljebb 20% lehet. OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja A Felügyelet az OTP Nemzetközi Részvén y – UBS Alapok Alapját (korábban: OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap) 1999. december 16. napján vette nyilvántartásba a 1111-98 lajstromszámon 100.000.000 Ft saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma III/110.177-1/2001, míg az alapok alapjává történõ átalakulást elrendelõ
69
5. SZ. MELLÉKLET
határozat száma III/110.149-9/2002. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapír befektetési alapok alapjaként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Keres kedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az alap célja, hogy a UBS AG, mint tanácsadó közremûködésével kialakított aktív befektetési politikával, a UBS Global Asset Management által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított port folióval lehetõséget teremtsen a befektetõknek, hogy részesedjenek a fejlett nemzetközi részvénypiaci befektetések hozamából. OTP Fantázia Garantált Zártvégû Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Fantázia Garantált Zártvégû Származtatott Részvé ny Alapot 2004. március 23. napján vette nyilvántartásba 1112 -46 lajstromszámon 1.071.880.000 Ft saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma III/110.204 -1/2004. Az alap nyilvános, határozott futamidejû, zártvégû értékpapír befektetési alapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetõknek a határozott futamidejû Alap Lejárata miatti megszûnésekor érvényesíthetõ és a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelõ által tett Fizetési Ígéretre vonatkozó garancia védelme mellett lehetõséget nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képezõ Teljesítményrészesedésnek megfelelõen részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap fu tamideje alatt elérhetõ hozamokból. OTP Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Pénzpiaci Alapot 2005. január 19 -én vette nyilvántartásba 1111 -144 lajstromszámon 462.058.841 Ft saját tõkével. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozat száma: E-III/110.235-1/2005. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejû, nyíltvégû értékpapíralapként mûködik. Az alap letétkezelõje és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetõk akár 3 hónapn ál rövidebb futamidõre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam -alakulású, rugalmas befektetési lehetõséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelõ az Alap eszközeit döntõ részben forintbetétekbe és állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelõ a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet.
70
6. SZ. MELLÉKLET
OTP Alapkezelõ Rt. Mérleg A tétel megnevezése A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 2. Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések
01 02 06 10 12 13 18 19 21 26 27 34 35 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból 36 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 39 5. Egyéb követelések 40 III. Értékpapírok 44 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok 45 IV. Pénzeszközök 46 1. Pénztár, csekkek 47 2. Bankbetétek 48 C) Aktív idõbeli elhatárolások 49 1. Bevételek aktív idõbeli elhatárolása 50 2. Költségek, ráfordítások aktív idõbeli elhatárolása 51 3. Halasztott ráfordítások 52 Eszközök (Aktivák) összesen A tétel megnevezése 53 D) Saját tõke 54 I. Jegyzett tõke 57 III. Tõketartalék 58 IV. Eredménytartalék 59 V. Lekötött tartalék 61 VI. Mérleg szerinti eredmény 62 E) Céltartalékok 66 F) Kötelezettségek 71 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 80 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 83 2. Rövid lejáratú hitelek 85 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 87 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással sz. 89 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 90 G) Passzív idõbeli elhatárolások 92 2. Költségek, ráfordítások passzív idõbeli elhatárolása 94 Források ( Passzívák ) összesen
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelõ Rt. 2005.03.31 -i könyvvizsgáló által nem hitelesített adato kat tartalmaz.
adatok ezer Ft-ban 2005. március 31.
6 137 839 7 249 7 249 32 502 32 502 6 098 088 6 050 386 47 702 2 144 039 1 432 731 1 048 908 29 265 354 557 697 333 697 333 13 975 64 13 910 26 592 26 134 458 8 308 470 2005. március 31.
7 111 414 900 000 1 693 160 3 758 962 759 292 726 709 726 709 12 380 16 680 697 649 470 347 470 347 8 308 470
mérlege
71
6. SZ. MELLÉKLET
OTP Alapkezelõ Rt. Eredménykimutatás adatok ezer Ft-ban
A tétel megnevezése 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele 03. Saját termelésû készletek állományváltozása 04. Saját elõállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegû ráfordítások 10. Bérköltség 11. Személyi jellegû egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegû ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebbõl: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegû bevételek ebbõl: kapcsolt vállalkozástó kapott 17 Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi mûveletek bevételei 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetendõ kamatok és kamatjellegû ráfordítások ebbõl: kapcsolt vállalkozásnak adott 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21 Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MÛ VELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELÕ TTI EREDMÉNY XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
2005. március 31.
2 084 406 2 084 406
613 108 133 9 084 989 696 1 107 526 59 955 8 647 21 058 89 659 5 386 24 152 857 683 0 0 0 0 0 0 45 744 110 45 744
1 592 1 592 44 152 901 835
901 835 142 543 759 292
759 292
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelõ Rt. 2005.03.31 -i eredménykimutatása könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
72
