Az Országos Autizmus Stratégia
felülvizsgálatának terve
Készítette: Bodor Pál Giflo H. Péter Menner Ákos Dr. Simó Judit Dr. Vályi Réka
Budapest, 2011. március 1
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 3 Használt rövidítések ................................................................................................................................ 3 I.
Bevezetés......................................................................................................................................... 4 1.
A stratégia felülvizsgálatának előzményei................................................................................... 4
2.
A stratégia felülvizsgálatának terjedelme és célja ...................................................................... 6
3.
A felülvizsgálattól várt eredmény................................................................................................ 7
II.
Az OAS felülvizsgálatának terve ...................................................................................................... 9 4.
A stratégia felülvizsgálat megközelítésének (módszerének) áttekintése ................................... 9
5.
A programgazdai felülvizsgálat javasolt szereplői és szerepeik ................................................ 10
6.
A felülvizsgálat „kötelező” inputjainak áttekintése................................................................... 10
7.
A stratégia értékelését támogató adatbázis/adattípusok/adatmodell leírása ......................... 11
8.
A stratégia felülvizsgálatának általános (projekt) terve ............................................................ 14
III. 9.
Az OAS felülvizsgálatának menedzselése .................................................................................. 17 A felülvizsgálat indításának feltételei ........................................................................................ 17
10.
A felülvizsgálatot koordináló szervezet ................................................................................. 18
11.
A felülvizsgálat kockázatainak és kezelésük áttekintése ....................................................... 19
12.
A felülvizsgálat és eredményeinek kommunikációs terve .................................................... 19
Mellékletek ............................................................................................................................................ 22 A.
Melléklet: 1038/2010. (II. 18.) Kormány határozat ................................................................... 23
B.
Melléklet: Felülvizsgálat megvalósításához szükséges előzetes feladatok ............................... 25
C.
melléklet: Felülvizsgálat megvalósításához szükséges kompetenciák és kapacitásigény ......... 26
D.
melléklet: Felülvizsgálat költségterve (pénzügyi terv, ütemezés) ............................................. 27
E.
melléklet: Adat és információ ................................................................................................... 31
F.
melléklet: OAS felülvizsgálat adatmodell minta ........................................................................ 33
G.
melléklet: Gyorsjelentés az OAS-ban meghatározott feladatok teljesüléséről......................... 38
2
Vezetői összefoglaló Az Országos Autizmus Stratégia felülvizsgálatának célkitűzése, hogy értékelje a Stratégiában kitűzött célok aktualitását a szakmai-, jogi-, politikai és intézményi környezetben bekövetkezett változások fényében. Az aktualizálás egyszerre jelenti az eredmények elemzését, a célok és eredmények összefüggéseinek megállapítását, a célok eléréséhez szükséges további erőforrás igényt és a környezet változásait figyelembe véve a célok relevanciájának megállapítását. Az Autizmus Stratégiai Munkacsoport keretein belül 2011. év elején elkezdődött a felülvizsgálati eljárás megtervezése, és elkészült az erre vonatkozó projektterv. Jelen dokumentum három különböző szintű felülvizsgálatot különböztet meg (menedzsment, programgazda, stratégia alkotói szintek), melyek más-más mélységgel és céllal készülnek, különböző kimenetellel. 2011-ben a programgazda szintű felülvizsgálat vált aktuálissá több szempontból is. Egyrészt félidejéhez érkezett az Országos Autizmus Stratégia, mely a 2008-2013 közötti időszakra fogalmazza meg az intézményfejlesztési koncepciót. Másrészt véget ért az Országos Fogyatékosügyi Program 2008-2010 időszakra vonatkozó középtávú intézkedési terve, és előkészítés alatt áll a Program következő szakasza, ami utalni fog az autizmus területét érintő intézményfejlesztési koncepcióra. Szintén az aktualitást támasztja alá az autizmus területén 2011 harmadik negyedévben, vagy 2012 év elején tervezett Európai Szociális Alapból finanszírozott, a Társadalmi Megújulás Operatív Program alá besorolt kiemelt projekt indítása. A felülvizsgálat javasolt gazdája a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, operatív megvalósítója pedig az FSZK keretein belül működő Autizmus Stratégiai Munkacsoport. A felülvizsgálatot a Kormányzat, a szaktárca rendelheti el, illetve ő biztosíthatja a szükséges feltételeket is. Az Autisták Országos Szövetsége érdekvédelmi monitoring feladatot lát el, illetve az adatgyűjtésben, adatszolgáltatásban is részt vesz. A projekt időtartama várhatóan 4-5 hónap, a viszonylag hosszú lebonyolítás hátterében az adatgyűjtés várható elhúzódása áll. A tervezett költsége 1,7 M Ft. A munka előkészítésekor létrehozandó adatgyűjtési rendszer elkészítése ennél magasabb forrásigényű.
Használt rövidítések AOSZ
Autisták Országos Szövetsége
országos érdekvédelmi szervezet
ASD
Autism Spectrum Disorder
autizmus spektrum zavar (angol kifejezés)
ASM
Autizmus Stratégiai Munkacsoport
az Országos Autizmus Stratégia megvalósításáért felelős operatív egység
ASZM
Autizmus Szakmai Műhely
az Autizmus Stratégiai Munkacsoport és az Országos Autizmus Stratégiában megfogalmazott feladatok szakmai végrehajtását kidolgozó szakértői csoportok együttese
FSZK
Fogyatékos Személyek Esélyegyen- 2007-ben – két korábbi közalapítvány összevonásá3
lőségéért Közalapítvány
val – a Kormány által létrehozott szakmai szervezet
NEFMI
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
a korábbi Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladatit ellátók központi államigazgatási szerv
OAS
Országos Autizmus Stratégia/ Or- a Magyarországon autizmussal élők és hozzátartozószágos Autizmus Intézményfejlesz- ik, valamint a velük foglalkozó szakemberek érdekétési Koncepció ben létrejött ajánlás a döntéshozók, a végrehajtók, az államigazgatási, az érdekvédelmi, valamint a szolgáltató szervezetek számára
SZMM
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
I.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik jogelődje
Bevezetés
1. A stratégia felülvizsgálatának előzményei Az Országos Autizmus Stratégia megalkotásának hátterében több tényező is állt, egyrészt az autizmussal diagnosztizált népesség számának rohamos növekedése – és ezzel együtt a közösségi szolgáltatásokból kizárt, ellátatlan autizmussal élők egyre nagyobb csoportja, másrészt az autizmussal élőket képviselő érdekvédelem, valamint a területen dolgozó szakemberek szakmai nyomásának erősödése is a feltételezett okok között szerepel. Az autizmus 2003 óta önálló fogyatékossági ág a jogszabályokban, ezzel párhuzamosan sporadikusan ugyan, de megjelennek szakmapolitikai intézkedések (pl. majorságok, autizmus diagnosztikai központok létrehozását elősegítő pályázatok). Ezek azonban teljesen ötletszerűek, egyes lobbycsoportok nyomására meghozott döntések voltak. fő/10.000 lakos
fő 3000
18.0 16.0 13.8
2500
16.0 14.0
11.2
2000
12.0
10.4 8.7
1500 1000
10.0
7.3 5.7
500 1.2
8.0
6.3
6.0
1.7
1.3
2.2
2.9
2.3
3.5
3.7
4.0 2.0
0
0.0 2000 Férfi
2001
2002 Nő
2003
2004
2005
0-14 éves/10.000 fő
2006
2007
2008*
15-29 éves /10.000 fő
4
ASD-vel élő férfiak és nők száma, valamint a 10.000 megfelelő korú lakosra jutó 0–14 éves és 15–29 éves ASD-vel élők száma összesen a járóbeteg ellátásban, 2000–20081 (forrás: OEP) 2007-ben az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat IV/3. rendelkezésében jelent meg elsőként az a kormányzati szándék, mely szerint „El kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter, oktatási és kulturális miniszter, egészségügyi miniszter. Határidő: 2008. július 31.” A 1062/2007. Kormányhatározat értelmében a szaktárca (SZMM) 2007. októberben az Autisták Országos Szövetségét kérte fel a Stratégia elkészítésére, a munka 2007. november és 2008. július között zajlott, értékelemzés módszerrel2. A szülői szempont mind az OAS megalkotásakor, mind pedig a lektoráláskor érvényesült, emellett társadalmi véleményezésre is lehetőség volt. A Stratégia középtávú, részletes fejlesztési és intézkedési tervet tartalmaz az autizmussal élő emberek ellátásának minden területére vonatkozóan (szűrés, diagnosztika, szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés, családtámogatás, ismeretterjesztés). Az egyes területeket érintő fejlesztés és intézkedési terv kidolgozásának és megvalósításának koordinálására a Stratégia egy úgynevezett Szakmai Műhely létrehozását jelölte meg, mely 2009-ben megalakult a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány vezetésével. A Stratégia kodifikációja 2010 év elején (2010. február 17.) valósult meg végül, amikor a Kormány elfogadta a 1038/2010 Kormányhatározatot (ld. A melléklet), amely a Stratégia bizonyos részeit kiemelve fogalmazott meg kormányzati feladatokat. A Stratégia középtávú, részletes fejlesztési és intézkedési terve az autizmussal élő emberek ellátásának minden területére vonatkozóan (szűrés, diagnosztika, szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés, családtámogatás, ismeretterjesztés) fejlesztési és intézkedési tervet fogalmazott meg. Ezen terv kidolgozásának és megvalósításának koordinálására a Stratégia Autizmus Szakmai Műhely (továbbiakban: Műhely) létrehozását jelölte meg. Az Autizmus Szakmai Műhely feladata középtávra, 5 évre szólt, feladatainak elvégzését követően munkáját egy országos módszertani központnak illetve regionális hálózatnak adja át. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium jogelődje a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási szerződés alapján azzal bízta meg a Közalapítványt, hogy egy autizmus-specifikus konszenzusos minőségirányítási rendszert alakítson ki, illetve a Műhelyt hozza létre és működtesse, valamint ennek irányítására Autizmus Stratégiai Munkacsoportot állítson fel. A megbízás 2010. május 31-ig szólt. Az akkor megkezdett munkát egy újabb támogatási szerződés keretében 2011. május 31-ig folytathatja a Közalapítvány. A program közvetlen célja a Műhely munkájának megalapozása, megkezdése. Ennek érdekében a prioritások meghatározása, fejlesztési feladatok kijelölése és megvalósítása, melyek a későbbiekben biztos alapot nyújtanak a további fejlesztésekhez. A program távolabbi célja a Stratégiában megfogalmazott fejlesztések magas szakmai színvonalú és összehangolt megvalósítása továbbá egy országos és regionális módszertani központokból álló hálózat feltételeinek megteremtése.
1
törtév Az értékelemzés módszerének kidolgozása Lawrence D. Miles, a General Electric beszerzési szakembere nevéhez fűződik. Miles egy logikusan felépített gondolkodási rendszert fejlesztett ki a költségek csökkentésére, amelyet széles körben alkalmaznak a világ minden részén. Az értékelemzés a termék által képviselt funkciókat és az ezek megvalósításához tartozó költségeket hasonlítja össze. Ennek az eljárásnak a segítségével akár a tervezés időszakában választhatunk az elérni kívánt funkciók kielégítésére szolgáló megoldások közül. Az értékelemzés tárgya lehet minden olyan anyagi és szellemi termék, amely valamilyen felhasználói igényt megtestesítő funkcióval rendelkezik, valamint a megvalósításnak költségvonzata van. Az értékelemzés minden olyan módszert alkalmaz, amely segítségével közelebb jut a céljához, de ezen módszerek mindegyikére jellemző a kreatív szellemi munka. 2
5
2. A stratégia felülvizsgálatának terjedelme és célja Stratégiák felülvizsgálata az adott stratégiában meghatározott időtartamokban célszerű, amennyiben ilyet nem jelöl ki, úgy az adott területet magába foglaló politikai, szakmai, intézményi, humánerőforrás kapacitási és tudományos kérdések változási sebességéhez kell igazítani. A 2008-2013 időszakra vonatkozó OAS félidőnél tart, így van már értékelhető időszak és vannak értékelhető eredmények is. Egy hat évre szóló stratégiai tervnél is elvárható – pontosabban a terv időszakának hosszúsága miatt inkább szükségszerű -, hogy a terv bizonyos időszakonként felülvizsgálatra és aktualizálásra kerüljön. Az OAS megvalósulásának értékelését három szinten, különböző célokkal, különböző időtávokban, különböző funkciókkal javasoljuk megvalósítani. Menedzsment szint. Az OAS munkaterv szerű elemeinek értékelését hivatott elvégezni. Alapja az OAS, az abban rögzített feladatok, határidők, felelősök. Ez a szint nem közvetlenül a stratégia felülvizsgálatához tartozik, azonban a stratégia felülvizsgálatok között történik, és ahhoz információt szállít. Éppen ezért fontos, hogy a negyedéves vagy féléves gyakoriságú vizsgálat dokumentált legyen és a stratégia értékeléséhez előre megtervezett módon információt adjon. A feladatot az ASM végzi a jelen dokumentumban rögzített rendszerességgel és jelentéseket készít a programgazdai és stratégiai szintnek. Programgazda szint. Az OAS céljainak aktualitását, a (szakmai, jogi, politikai, intézményi stb.) környezetben bekövetkezett változások fényében értékeli. Alapja a megvalósult tevékenységek, azok eredményei, a mutatókban és indikátorokban bekövetkezett változások, a fejlesztési célkitűzések elérésére készült tervek, a rendelkezésre álló és bevont erőforrások alakulása. Alapja a kialakított adatmodellben3 (lásd E és F melléklet) rendelkezésre álló adatok, információk, illetve az ezek alapján megismételt elemzés. Az elemzésben részt kell, hogy vegyenek azok az érintettek, akik felelőséggel tartoztak az egyes célkitűzések teljesüléséért. Ezen a szinten a stratégia aktualizálása történik, amely jelenti az eredmények elemzését, a célok és eredmények összefüggéseinek megállapítását, a ráfordított erőforrásokat, a célok eléréséhez szükséges további erőforrás igényt és a környezet változásait figyelembe véve a célok relevanciáját. Stratégia alkotói szint. A korábban elfogadott, és végrehajtott stratégia értékelése, a környezetben bekövetkezett változások és az elért eredmények alapján egy új stratégia kidolgozását jelenti. Célszerűnek látszik, hogy ezt a feladatot a kormányzat megbízására továbbra is az AOSZ szervezze, koordinálja. Szintén épít az adatmodellben rendelkezésre álló adatokra és információkra, az elért eredményekre, a felhasznált erőforrásokra, a célok teljesülésére. A 2008-ban elkészített OAS megvalósítása közben számos olyan változás történhetett, amely lényegesen is befolyásolhatja a terv tartalmát, prioritásait, időtávját, felelőseit, az érintettek elvárásait. Időközben számos változás következett be a környezetben, a szakmai ismeretekben is. A PDCA4 logika alapján készített tervnek minden esetben már a tervezés időszakában rendelkeznie kell, arról, hogy milyen gyakorisággal, milyen módszertannal, kiknek a közreműködésével és mely adatok alapján történik meg a felülvizsgálata és aktualizálása. A PDCA logikában gondolkodva a tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és értékelés, a beavatkozás lépések meglétét és megfelelősségét is szükséges felülvizsgálni és értékelni. A stratégia felülvizsgálatának fontos lépése a célok felülvizsgálata, azaz a célok realitása, teljesíthetősége. A célok felülvizsgálatakor érdemes az érintettek véleményét is megismerni, egyrészt a célok relevanciájáról, illetve a közben megvalósult tevékenységekről és eredményekről. 3
Az adatokat bizonyos tulajdonságaikat figyelembe véve – előre átgondolt és a célnak megfelelően – rendezzük. A rendezett formák adategységeket adnak, amelyekből adatstruktúrák alakulnak ki. Így jobban kezelhető adategységek, struktúrák alakulnak. 4 A PDCA bármilyen műveletre, tevékenységre, folyamatra, rendszerre, működtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható, zárt hatásláncú, folytonosan ismétlődő körfolyamat-elv. A PDCA az angol szavak kezdőbetűiből összerakott betűszó. A PDCA ciklus jelentése: P - Tervezd meg! D - Valósítsd meg! C - Ellenőrizd az eredményeket! A - Intézkedj az eredmények alapján!
6
Azt kell vizsgálni, hogy JÓT és JÓL csináltunk-e a stratégia kialakításakor és megvalósításakor. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a célokban is lehetnek hangsúlyeltolódások az eltelt időszakban bekövetkezett változások okán, illetve érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy fogalmazódhatnak meg olyan célok, amelyek részben felülírják az eredetileg tervezett célokat vagy tevékenységeket. Az OAS programgazdai szintű felülvizsgálata a tényszerű az eredményeket és az aktuális helyzetet bemutató adatokon valamint az érdekeltek igény és elégedettségmérésén és annak elemzésén alapszik, figyelembe veszi a célok elérésére kialakított terveket és a hozzárendelt erőforrásokat, kiterjed a célokra, a célok meghatározásában, azok alátámasztására szolgáló indikátorokra, áttekinti a célok elérésére tervezett tevékenységek megvalósításának eredményeit, részeredményeit. A felülvizsgálat terjedelme a 2008-ban reálisan kitűzött célok, a célok eléréséhez tervezett tevékenységek megvalósításának felmérése, a folyamatok és az objektív és az érintettek véleményének megkérdezéséből származó szubjektív adatok elemezése, értékelés és szükség esetén beavatkozás kezdeményezése, a módosítások megalapozása. A stratégia felülvizsgálata nem terjed ki egy új időszakra szóló stratégia létrehozására és nem is az adott időszakra vonatkozó új stratégia kialakítása a célja. Az elemzésnek objektív adatokra kell támaszkodnia, illetve alátámasztható szubjektív adatokkal is. A mérési rendszer két különböző típusú adatforrásra támaszkodik. primer adatok: olyan adatforrások, adatok, amelyek rendelkezésre állnak az intézményeknél, fenntartóknál (pl. foglalkoztatottak száma, tanulók száma, stb.) és indikátorok képezhetők belőlük. szekunder adatok: olyan adatok, információk, amelyekhez hozzáférni valamilyen vizsgálattal, felméréssel lehet (pl. személyes kérdőíves megkérdezés, interjú, stb.) Az elemzést megelőzően figyelembe kell venni, össze kell gyűjteni az érintettek (stakeholderek) listáját a véleményük megkérdezése érdekében. Annak megállapítása acél, hogy: a stratégiában kijelölt célhoz készült-e megvalósítási terv, a célmegvalósításához rendelt felelős rendelkezik-e a szükséges felhatalmazással, a szükséges szakmai és erőforrás kapacitásokkal, az eltel időszak és a megvalósítás eredményei időarányosan reálisak-e, nincs-e olyan csúszás ami veszélyezteti a megvalósulást, a célkitűzések a jelen környezetben megfelelnek a SMART5 követelményeknek, amennyiben szükséges, úgy a célok módosítását javasolja a felülvizsgálat.
3. A felülvizsgálattól várt eredmény A stratégia felülvizsgálatára a korábbiakban említetteknek megfelelően három – céljaiban, szereplőiben, időszakosságában és eredményeiben egymásra épülő, mégis elkülönülő szintet különböztetünk meg. Az egyes felülvizsgálatoktól elvárható eredmények az alábbiak: Menedzsment szint – vezetői ellenőrzés
5
a SMART meghatározás:
személyre szabott (specific), mérhető (measurable), elérhető (achievable), releváns (relevant), időben meghatározott (timed), egy adat, mutató akkor megfelelő, ha a fenti követelményeknek megfelel.
7
Eredménye a munkaterv szerinti haladás értékelése, és az ennek alapján megfogalmazott operatív beavatkozások/intézkedések meghatározása. A bemeneti adatok az adott időszak fejlesztéseinek felelőseitől, vezetőitől származó adatok. Ezek a „Zajlik-e a fejlesztés?”; „Történt-e módosítás (határidők, felelősök, stb)?”; „Szükséges-e beavatkozás?”; kérdésekre válaszolnak. Végrehajtója jellemzően a Közalapítvány, illetve az e feladat szempontjából utódszervezete és negyedéves, éves rendszerességgel célszerű elvégezni. Ennek elemeire és módszereire jelen anyag nem tér ki részletesen. Programgazdai szint – részletesebb, időközi felülvizsgálat. Eredménye az OAS céljainak és az abban kijelölt feladatok szükség szerinti korrekciója, azaz egy aktualizált Stratégia. Végrehajtója a programgazdai szintet szerződésben vállaló FSZK. A legfeljebb kétévente elvégzendő feladat megvalósításához a Programgazda az érintett felek képviselőit, az általa megbízott szakértőket is bevon(hat)ja. A felülvizsgálat eredményeit részletezve, az alábbiakra célszerű kitérni: Állapotjelentés (indítás/döntés óta elért eredmények, illetve elmaradások az OASban ill. a kormányrendeletben megfogalmazott célokhoz viszonyítva) Belső működés értékelése (ideértve a programirányítást, koordinációt, érintettek aktivitását stb.) Környezeti hatásvizsgálat főbb megállapításai (ideértve a tudományos, jogi, gazdasági, demográfiai stb. változásokat) Javaslat az OAS-ban megfogalmazott célok semmisségére, vagy a célok elérése érdekében teendő erőfeszítésekre Stratégia alkotói szint – teljes körű felülvizsgálat. A munka eredménye egy módosított, avagy új, 4-6 éves időszakra vonatkozó új Stratégia, amely támaszkodik a menedzsment és programgazdai értékelésekre. Ennek a szintnek a gazdája a Kormány által felkért szervezet, mely jelen Stratégia esetében az AOSZ volt. Legkésőbb az érvényes stratégia utolsó évében (azaz 2012-ben) célszerű megvalósítani, valamennyi érintett releváns képviselőinek bevonásával. Az eredményeket részletezve, új/módosított Stratégia Kitűzi az új stratégiai irányokat, célokat és feladatokat, kijelöli a stratégiai terve időszakát és a felülvizsgálatok idejét. aktualizált cselekvési tervet (programot) tartalmaz. További, közvetett eredménynek tekinthető, hogy a rendszeres felülvizsgálat – figyelembe véve a felülvizsgálatban résztvevőket – hosszú távon biztosítja és tükrözi is a területen érintett csoportok közös, összehangolt gondolkodását, együttműködését és azonos irányba való haladását. Az OAS megvalósításának nyomon követése és rendszeres felülvizsgálata nemcsak arra biztosíték, hogy a területen kezdeményezett és létrejövő fejlesztések megalapozott, tervezett módon jöjjenek létre, hanem arra is, hogy az érintett csoportok kooperációja révén átgondolt, korszerű és egységes álláspontot képviseljenek a fejlesztésekért felelős kormányzati intézmények felé. A felülvizsgálati folyamat illetve az új/módosított stratégia kidolgozásának szakmai tartalmáért, minőségéért és megvalósításért a kijelölt szakmai munkacsoport, közvetlenül pedig a munkacsoport irányításával megbízott vezetői fórum felel. A jelenlegi (2011. április) konstrukcióban ez a felelős az Autizmus Stratégiai Munkacsoport. A munkacsoporton belüli szakmai viták megoldására egyeztetés és konszenzusteremtés javasolt. Amennyiben a konszenzus nem teremthető meg, a mindenkori vezetői fórum (jelenleg Autizmus Stratégiai Munkacsoport) dönt a vitás kérdésekről minden esetben egyeztetve, egyetértésre jutva az országos érdekvédelmi szervezettel (Autisták Országos Szövetsége). A felülvizsgálat folyamatának első lépése a felülvizsgálatot végző szakmai munkacsoport létrehozása. A tagok összeállításánál figyelemmel kell lenni a folyamat egyes lépéseire, a feladatok teljes körű 8
lefedettségére, továbbá a célcsoportok képviseletére. Célszerű a munkacsoport létszámát úgy meghatározni, hogy az egyeztetések, viták hatékony módon folyjanak le. Javasolt egy olyan központi csoport (8-10 fő) létrehozása, mely végigkíséri a teljes felülvizsgálati folyamatot, emellett az egyes részfeladatokra további szakértőket szükséges megbízni. A központi csoport tagjainak javasolt összetétele: 3 fő „autizmus szakember”, a szakterület több részét is képviselve, az adatok elemzésében jártas szociológiai szakember, kommunikációs szakember, minőségirányítási szakember, az AOSZ képviselője, és a vezetéssel megbízott – jelenleg – Autizmus Stratégiai Munkacsoport (2 fő). Az egyes részfeladatokra – pl. bizonyos szakterületek, jogi kérdések, közigazgatási kérdések – további szakértők bevonása javasolt.
II. Az OAS felülvizsgálatának terve 4. A stratégia felülvizsgálat megközelítésének (módszerének) áttekintése Az OAS menedzsment szintű felülvizsgálata a szokásosnak tekinthető vezetői eszközökkel, módszerekkel megvalósítható. Módszertanilag indokolt: Az egyes stratégiai akciók munkaterveinek összesítése és az összesített munkatervek alapján eldönteni a felülvizsgálatok gyakoriságát. Ilyen lehet az időhöz – pl. hónapokhoz – kötött, vagy – különösen nagyobb fejlesztések esetén – mérföldkövekhez kötött felülvizsgálat. Az egyes stratégiai akciók értékeléséhez alkalmazandó mutatószámok és célértékek meghatározása, közösen az egyes akciók felelőseivel, és ezek alapján meghatározni a felülvizsgálat során értékelendő tételeket Rendszeresen működtetni azt a fórumot (ASZM?), amely lehetővé teszi a párhuzamosan futó fejlesztések együttes áttekintését. Emellett más fórumok működtetése is motiválóan hathat az OAS sikeres és ütemes megvalósítására. A felülvizsgálat ezen szintjére jelen anyag nem ad részletes útmutatást. A stratégia programgazdai szintű felülvizsgálata során javasolt az alábbi alapelvekkel jellemezhető megközelítés alkalmazása: Folytonosság, azaz az eredeti szándékokból, és az azokból lebontott célokból való kiindulás. Azaz a feladat nem egy új stratégia kidolgozása, hanem a korábban elfogadott stratégia értékelése, szükség szerinti aktualizálása. Jól definiált kiterjedtség, azaz a munka során feladat a program megvalósulásának áttekintése mellett a szakmai, jogi, gazdasági környezetben bekövetkezett változások számbavétele. A felülvizsgálat indításakor eldöntendő, hogy az addig esetleg megvalósuló szervezeti változások hatásait mennyire szükséges áttekinteni. Célorientáltság, azaz annak vizsgálata, hogy az eredeti célok milyen mértékben helytállóak (relevánsak, aktuálisak), teljes körűek és megfelelőek. Tényszerűség, azaz a stratégia megvalósulásának tényekre alapozott értékelése. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 2-3 év során elért eredményeket célszerű számszerűen (terv/tény alapon) értékelni, továbbá azt is, hogy javasolt létrehozni a később részletezett értékelési adatbázist. Bevonás, azaz a főbb érintett csoportok képviselőinek bevonása a felülvizsgálat folyamatába is. Megismételhetőség, azaz olyan eljárás kialakítása, kipróbálása és – a tapasztalatokon alapuló – véglegesítése, amely lehetővé teszi a stratégia rendszeres értékelését, illetve aktualizálását. Módszertani szempontból a programgazdai felülvizsgálat az alábbi feladatok elvégzését igényli: Az értékelés projektszerű kezelése, azaz az egyéni, csoport és OAS szintű értékelés kereteinek (tevékenységeinek, menetének, idő- és erőforrásigényének) a kialakítása A tényszerű felülvizsgálathoz szükséges minimum inputok meghatározása (ennek indító listáját ld. 6. pontban) és az azok elemzéséhez szükséges adatbázis létrehozása 9
Az érintettek képviselőinek bevonása, ésszerű keretek mellett (pl. aktív feladatban érintettek) A felülvizsgálathoz szükséges erőforrások megszerzése és biztosítása. A felülvizsgálat tényének és az eredményeinek kommunikálása az érintettek és a társadalom felé. A stratégiaalkotói szintű felülvizsgálat a követendő elvek szintjén kismértékben, módszertanilag érdemben nem különbözik a programgazdai felülvizsgálattól. A stratégia alkotói szintű felülvizsgálat módszertanának kialakítása a programgazda szintű felülvizsgálatok tapasztalatai alapján véglegesítendők.
5. A programgazdai felülvizsgálat javasolt szereplői és szerepeik Az OAS programgazdai szintű felülvizsgálatát az ASM irányítja az alábbi szereplők bevonásával:: Érintett Kormányzat FSZK (vagy a releváns utódszervezet) AOSZ
ASM
ASZM
Felelősség Korábban elfogadott rendelet végrehajtásának ellenőrzése OAS programgazdai értékelésének operatív irányítása. Korrekt javaslatok megfogalmazása, ill. közvetítése a kormányzat felé Autista személyek és családjuk érdekeinek képviselete
A programgazdai értékelés és a fejlesztési javaslatok megfogalmazása A fejlesztési javaslatok hátterét adó szakmai tartalom biztosítása.
Feladat A felülvizsgálat elrendelése és a feltételek biztosítása Felülvizsgálat tervezése Inputok biztosítása (pl. menedzsment szintű felülvizsgálati eredmények) Monitoring Adatszolgáltatás Közreműködés a felülvizsgálatban Társadalmi kontroll Felülvizsgálat szervezése, koordinálása
Javaslattétel
A fenti összefoglalás szervezetekre vonatkozik. Így abban nincs nevesítve, de célszerűnek látszik egyértelművé tenni, hogy a programgazda szervezet részéről ki a felülvizsgálatért felelős személy, és kellő felhatalmazást adni ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamatát felelősen és eredményesen tudja irányítani. A stratégiaalkotói szintű felülvizsgálat hasonló szereplők és szerepek mellett lehet társadalmilag is eredményes.
6. A felülvizsgálat „kötelező” inputjainak áttekintése A stratégia megalapozott felülvizsgálatához/értékeléséhez van néhány megkerülhetetlen bemenet. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakat nevesítjük: a korábban elfogadott, és ma is érvényes Országos Autizmus Stratégia (OAS) az OAS érvényre juttatását szolgáló törvény/rendelet (ld. A melléklet) az OAS elfogadását/kihirdetését követő időszakban elért eredmények (primer és szekunder adatok által mutatott kép – menedzsment szintű felülvizsgálatok eredményei) az elmúlt három év szakmai, tudományos eredményei az elmúlt három évben a hazai jogi és gazdasági környezetben bekövetkezett változások és azok hatásai az elmúlt három esztendőben született EU szabályváltozások áttekintésének eredményei az OAS céljait közvetlenül és közvetetten támogató források térképe a monitoring rendszerből származó adatok és információk, melyeket az adatmodell tartalmaz. 10
A felsorolt bemenetek közül több jelentősebb erőforrás igényes munkát igényel (pl. elégedettség vizsgálatok tervezése és megvalósítása), míg mások várhatóan kisebb idő- és erőforrás igénnyel bírnak (pl. szakmai, jogi, gazdasági áttekintések). Komoly szakmai és erőforrásokat is érintő kérdést vet fel a már meglevő, de több helyen tárolt és korlátozottan hozzáférhető adatok összegyűjtése, rendezése, elemezhetőségük biztosítása.
7. A stratégia értékelését támogató adatbázis/adattípusok/adatmodell leírása Az autizmussal élők ellátása az esetleges, szétszórt, minőségileg nem garantált és követhetetlen állapotból – számos szakember, a kormányzat és az AOSZ erőfeszítéseinek következtében – egyre inkább rendszerként fog működni. Stratégiai terv is csak rendszerekre hozható létre, de a rendszerek akkor átláthatók, ha a működésük egyes területeiről rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek a rendszer működésének mennyiségi és minőségi mutatói. Az rendszer működését fémjelző adatokat érdemes egy átlátható, előre megtervezett – gyűjtésében, az információk tárolásában és elosztásában -, átgondolt adatmodellbe rendezni. Az adatmodell a stratégia időszakos és végső értékelését is támogató rendszerként jön létre. Az adatmodell arra szolgál, hogy meghatározza a rendszer egészének – vagyis az autizmussal élők és családtagjaik ellátása teljes spektrumának –működéséről és eredményességéről gyűjtendő rendszerszemléletű információkat, adatokat. Az adatok, információk (mutatók, indikátorok) leggyakrabban döntéshozatalt segítő eszközök, gyűjtésük erőforrásokat igényel, ezért szükséges átgondolni és folyamatosan fejleszteni az adatgyűjtést, az értékelést és az információk megosztását. Csak olyan adatokat érdemes és szükséges gyűjteni, amelyet valaki, a rendszer valamely érintett szereplője hasznosít. Az adatmodell statisztikai adatokból, bemeneti mutatókból, folyamat mutatókból és kimeneti mutatókból továbbá az ezekből képzett indikátorokból áll, valamint ezek elemzési módszertanából, illetve az információk elosztásának megtervezéséből. Statisztikai adatok ma számos formában, számos adatgazdánál léteznek, de nem minden statisztikai adat lehet mutató vagy abból képzett indikátor. Gyakran a mutatók tipikusan egyszerű, országos, leíró statisztikai adatokon alapuló átlagok és arányok. Ezek is csak akkor válhatnak indikátorrá, ha alkalmasak rá, hogy releváns folyamatok releváns indikátorai legyenek. Az adatmodellnek tartalmaznia kell azokat a statisztikai adatokat, amelyek a rendszer működésének alapjai, amelyek az elemzéshez és értékeléshez elengedhetetlenek. Ezeket a statisztikai adatokat meg kell határozni és adatfelvitellel vagy importálással az adatmodell részévé kel tenni. A rendszerben gyűjtendő mutatók, indikátorok meghatározó funkciója, hogy információt szolgáltassanak az autizmussal élők és családjaikat ellátó rendszer/rendszerek, alrendszerek állapotáról, elsősorban „diagnosztikus” illetve fejlesztési célból. Alapvető vonásuk kell, hogy legyen egyrészt a mérhetőség, s ezzel a szolgáltatási folyamatok mérhetővé tétele, másrészt, hogy egyértelmű legyen a felhasználása, pontosan ki, mikor, milyen formában fogja használni. Alapadatok A kialakítandó adatmodell tartalmának, azaz a mutatószám-rendszernek, indikátorrendszernek illeszkednie kell a jogszabályokhoz, az országos irányítás(ok), az EU-s követelményekből fakadó és a fenntartói elvárásokhoz, annak érdekében, hogy az eredmények összehasonlíthatósága biztosított legyen, illetve, hogy az irányító rendszer által kitűzött célok megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen. A javasolt adatmodell tartalmazza azokat a statisztikai adatokat, amelyek az autizmussal élők és az ellátásukra szerveződött intézmények és rendszerek alapadatait tartalmazzák. Ide tartoznak pl.: a demográfiai adatok, az ellátórendszer mennyiségi mutatói, az érintett humánerőforrás mutatói, stb., amelyeket alapadatoknak nevezünk. Az alapadatok körét javasolt adatcsoportokba sorolni, ezen belül megnevezni az adatot, a kiterjedtségét, megadni az értelmezését és a kiszámítás módját, hogy mindenki ugyanazt értse rajta és ugyanazt a számítást kövesse. Az adat forrása jelenti, hogy hol – kinél, mely szervezetnél lehet hozzáférni az adathoz. Erről természetesen az un. adatgazdával is érdemes 11
egyeztetni, hogy valóban rendelkezésre áll-e az adat és abban a formában, ahogy azt az adatmodell használná. A mérés gyakorisága és az elemzés gyakorisága megmutatja, hogy az adatok értelmezhető változásának milyen időintervallumot gondolunk, mit prognosztizálunk, hogy milyen időközönként érdemes/szükséges az adatok begyűjtése, összegzése és elemzése. Ezek az un. alapadatok az autizmussal élők és az ellátórendszer, illetve annak környezete bemutatására szolgálnak. Gyűjtésük és elemzésük a stratégiai döntéseket támasztják alá, alapozzák meg és elengedhetetlen a rendszer holisztikus szemléletéhez. Az OAS megvalósításához rendelt mutatók A stratégiával, stratégiai célokkal kapcsolatos adatok – bár nem feltétlenül különbözőek teljes mértékben az alapadatoktól – szegmentálása célonként szükséges. Az OAS-ban rögzített célonként érdemes meghatározni, hogy mely mutatóval/mutatókkal jellemezzük a cél elérésének mértékét, mely mutatókkal kívánjuk vizsgálni a megvalósítás eredményességét, hatékonyságát, hatásosságát. Meg kell határozni a mutató kiszámítási módját, a mértékegységét, azt, hogy ki a felelőse a megvalósításnak és a mérésnek. Ahhoz, hogy mérni tudjuk az elmozdulást, rendelkeznünk kell a kiindulási adatokkal, azaz tudnunk kell, hogy mit milyen mértékben akarunk megváltoztatni. Annak érdekében, hogy a mutató elérését biztosítsuk, azt is egyértelművé kell tenni, hogy a cél elérését – és ezáltal a mutatóra vonatkozó eredményességet – mely folyamat által kívánjuk biztosítani. A mutató/indikátor rendszer egy szigorúan hierarchikus rendszer, azaz van/kell legyen átlátható struktúrája és lebontása, ami biztosítja az összesítés lehetőségét is. A mutatóknak ki kell terjedniük az egyes szolgáltatási területekre is, amelyek egy része megjelenhet az alapadatokban és megjelenhetnek a stratégiai célokhoz kapcsolódó mutatókban is: Oktatás, fejlesztés Szűrés és diagnosztika Felnőttképzés Munkavállalás Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Lakhatás Krízisellátás Szakemberképzés Az egyes szolgáltatási területeken belül a következő szakmai területekre lehet szegmentálni az adatokat: o a szakmai felkészültségre, fejlesztésre vonatkozó adatok o partnerek elégedettsége, illetve elégedetlensége, o humán erőforrások helyzete, fejlesztése, o eszközgazdálkodás és finanszírozás, illetve ezek fejlesztése o az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése, o az intézmény folyamatainak fejlesztése o az intézmény vezetésének működése. A szegmentálás, azaz az adatmodell struktúrájának végső kialakítása az igények és elvárások felmérése alapján lehetséges. A fogalmak, a struktúra tisztázásához egy működő elméleti keret kidolgozására van szükség, amely strukturálja az adatok rendszerét, gyűjtését és közreadását, figyelemmel az összefüggésekre is. A fenti struktúra egy lehetséges dimenziója az adatok rendszerének, gyűjtésének és tárolásának. 12
Az egyes területeknél adott vizsgálati szempontokhoz rendelhető számszerű mutatók funkciója kettős: alkalmasak adott állapot leírására, bemutatására a vizsgálati/értékelési szempontok állandósága mellett alkalmasak a változások irányának és mértékének megítélésére. Értékelés, elemzés Az alapadatokkal és a stratégia megvalósításához rendelt mutatókkal együtt értékelhető a rendszer, amely így a tervezési és vezetői döntéseket, a folyamat közbeni, azaz az OAS megvalósítása közbeni beavatkozásokat is megalapozhatja. A mutatókat, indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegye azt, hogy a területeken követhessük a rendszer működését, a bemeneti és kimeneti adatok segítségével informáljon a rendszer működésének eredményességéről. Az indikátoroknak jól használhatóknak kell lenniük mind a stratégiai tervezés, mind az éves tervezés folyamatában. A tervezésen kívül az értékelésnek is fontos elemei a mutatók, indikátorok. A mutatók, indikátorok időbeni összehasonlításokra, azaz trendelemzésre is alkalmazhatónak kell lenniük. Módszertan Módszertani és konceptuális oldalról több dolog végiggondolása szükséges: Ki választja ki a mutatókat, indikátorokat és milyen kritériumok alapján? Miben különböznek ezek az ismert statisztikai adatoktól? Kik és milyen folyamatban értékelik és elemzik az adatokat, kik fogalmaznak meg belőle fejlesztési célokat? Kik és milyen gyakorisággal kapnak adatokat a rendszerből? A kiválasztási szempontokat alapvetően befolyásolják a döntéshozók feladatai, érdeklődése és értékrendszere, de szakmai-tudományos megfontolások is fontos szerepet játszanak. A kiválasztásnak egyszerre kell oktatáspolitikai, egészségügyi, foglalkoztatási és „autizmus szakmai” (tudományos), illetve módszertani szempontokat tükröznie. A fentiek mellett egyéb fontos kérdések is tisztázandók: ki a címzett, kinek a számára és milyen céllal készül az adatmodell. Azonos adatokra van-e szüksége a politikusnak és a szülőknek vagy az érdeklődő közönségnek, vagy a szakembereknek? Célszerű a gyűjtött adatok mennyiségét gondosan megtervezni: ha kevés adatunk van, nem jutunk elegendő információhoz; ha túl sok, akkor elveszhetünk a részletekben, nem tudjuk feldolgozni, felhasználni és fölöslegesen sokba kerül. Az indikátorok számát érdemes minimalizálni. A mutatók számának korlátozásában javasolt a menedzsment szintet, a programgazdai szintet és a stratégiai szintet külön kezelni. Javasolt a stratégia programgazda szintű felülvizsgálatát minden azonosított érdekelt/csoport/ esetén a legfontosabbnak tartott legfeljebb 3 mutató/indikátor alapján végezni, de az operatív irányítás, illetve az egyes szereplők ennél részletesebb (az operatív munkát jobban támogató) mutatórendszer alapján értékeljenek. Módszertani oldalról végig kell gondolni, hogy mire van szükség az indikátorok (vagy indikátorkészletek) kialakításához. Mindenképpen szükséges az analitikus kapacitás. Az adatgazdákkal egyeztetni és megállapodni szükséges az adatok átadásáról. Érdemes gondot fordítani az indikátorok meghatározását lehetővé tevő adatbázis precíz kialakítására és karbantartására. A mutatószámrendszert, indikátorrendszert elektronikusan célszerű dokumentálni, tárolni. Szükséges meghatározni, hogy ki/kik és milyen jogosultsággal férhetnek hozzá az adatokhoz. Kommunikáció Kiemelt jelentősége van az indikátorrendszer világos, érthető kommunikációjának. A rendszerbe tartozó mutatók megkönnyítik – és egyben szakszerűbbé tehetik – az eredményekről, problémákról zajló kommunikációt az irányító rendszeren belül, a fenntartóval, a szülőkkel, a partnerekkel folytatott párbeszéd esetében is. Különösen fontos, hogy az adatgazdák világosan értsék, milyen szolgáltatásokhoz járulnak ők hozzá, kik a felhasználóik. 13
A rendszer megtervezésekor mindenképpen szükséges és érdemes kommunikálni, hogy az adatbázis a rendszer szereplői számára kíván szolgáltatásokat nyújtani. Az adatok gyűjtésének és rendszerezésének célja, hogy a rendszer szereplőinek adat és információ igényeit kiszolgálja. Fontos meggyőzni a szereplőket (adatszolgáltatókat), hogy az adatbázis csak akkor lesz képes az igényeiket kiszolgálni, ha azt a tervek szerint fegyelmezetten töltik fel adatokkal és információkkal. Az adatokkal való elégedettséget és igényt rendszeresen mérni kell a szereplőknél, amivel a fejlesztéseket meg lehet alapozni.
8. A stratégia felülvizsgálatának általános (projekt) terve Jelen anyag a korábban részletezett programgazda szintű (időközi) felülvizsgálatra fókuszál, azaz nem célja egy új stratégiai terv, vagy egy gördülő stratégiai terv megalkotása. Másként fogalmazva: a felülvizsgálat a 2013-ig terjedő stratégia megvalósítására szorítkozik, és nem tekint a már elfogadott időszak után kitűzendő célokra, vagy elvégzendő feladatokra. A felülvizsgálat szereplőit az előző pontban tekintettük át (gazdája a FSZK, operatív szervezője az FSZK keretein belül működtetett Autizmus Stratégiai Munkacsoport (ASM). Az alábbiakban bemutatott áttekintő terv alapján magát a felülvizsgálatot három hónap alatt lehet elvégezni, és további egy-egy hónap szükséges az előkészítéshez illetve a módszertani tanulságok levonására. A terv elkészítése során tekintetbe vettük, hogy ez lesz az első alkalom a stratégia felülvizsgálatára, azaz: a felülvizsgálat egyben tanulási – azaz lassabb - folyamatként értelmezhető; lévén, hogy eddig nem történt meg a megvalósulás értékeléséhez szükséges adatok szisztematikus gyűjtése, indokolt egy kb. egyhónapos adatgyűjtési szakaszt beiktatni (e szakasz lerövidítését célozza a B. mellékletben számba vett feladatlista); a felülvizsgálat érdemi részét követően javasoljuk, hogy – egy közel egyhónapos időszakban – a felülvizsgálatot végző csapat tekintse át a felülvizsgálat folyamatát, és fogalmazza meg a későbbi felülvizsgálatok számára hasznosítható tanulságokat. A felülvizsgálatba bevonandó szereplőket a jelen dokumentum 5. pontja tekinti át, a sikeres felülvizsgálat érdekében mozgósítandó kompetenciákat és kapacitásigényeket a C. melléklet tartalmazza.
14
Az OAS programgazdai szintű felülvizsgálatának javasolt munkaterve
15
Az OAS stratégiai szintű felülvizsgálatának javasolt munkaterve
16
III. Az OAS felülvizsgálatának menedzselése 9.
A felülvizsgálat indításának feltételei
Az OAS felülvizsgálatának indításához mindenképpen szükséges, hogy az OAS „tulajdonosa” a Kormányzat képviseletében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felhatalmazást adjon a felülvizsgálat megkezdésére. A Stratégia tulajdonosának meg kell határoznia a felülvizsgálat kereteit. Jelen dokumentum egy optimális felülvizsgálati rendet fogalmaz meg. Természetesen ezen túlmenően és ezt szűkítve is megállapíthatók a keretek, figyelembe véve a következőket: a Stratégiában megfogalmazott felülvizsgálati idő eltelt-e, a Stratégia megvalósításából származó adatok, információk rendelkezésre állnak-e, következett-e be olyan fordulat – jogszabály változás, hatásköri változás, szakmai eredmények, stb.), amelyek indokolják a felülvizsgálatot, a Stratégia megvalósításának előrehaladása indokolja-e a felülvizsgálat megkezdését, rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, infrastrukturális, stb.) Ezen kérdésekre adandó válaszok akár egyenként – külön-külön is megteremthetik annak lehetőségét, követelményét, hogy a felülvizsgálatra a feladat megfogalmazásra kerüljön. Azon eset is elképzelhető, hogy a Stratégia gazdája egy külső jelzés – szakmai vagy társadalmi igény – megfontolásának eredményeként indítja el a felülvizsgálatot. A sikeres és korrekt felülvizsgálathoz mindenképpen szükséges, hogy a Stratégiának – azaz annak megvalósításának – legyen tétje, tehát, ha a Stratégiában megfogalmazott célok, tevékenységek megtörténte vagy elmaradása, valamely érintetteknek hátrányt vagy előnyt jelenthet. Szükséges, hogy legyenek olyan elkötelezett (vagy hivatásos) szakemberek, akik a felülvizsgálatban úgy tervezési szempontból mint szakmai szempontból hatékonyan részt tudnak és akarnak venni. A felülvizsgálat kiterjedtségét alapvetően a rendelkezésre álló erőforrások és időkeretek határozzák majd meg. Előzetesen meg kell határozni, hogy milyen szervezetfejlesztési, menedzsment és szakmai kompetenciákra van szükség egy hatékony felülvizsgálat lebonyolítására (ld. C melléklet). Ki kell jelölni azt a szervezetet vagy személyt, aki a felülvizsgálat irányítója, szervezője. Meg kell határozni a pénzügyi feltételeket. Az érintetteket irányítási szintenként tájékoztatni kell, hogy támogassák a munkát. A felülvizsgálatot irányítónak el kell készítenie a 9. pontban bemutatott terv alapján a felülvizsgálat konkrét felülvizsgálati tervet, érvényes dátumokkal és ütemezéssel, a felelősök és közreműködők megjelölésével. Menedzsment szint – vezetői ellenőrzés A Menedzsment szintnek a munkatervek szerinti haladás értékeléséhez, rendelkeznie kell azon adatokkal, amelyek az előrehaladást fémjelzik. Ezek az adatok típusa praktikusan a Stratégia megvalósításában közreműködők munkaterveiből állapíthatók meg, illetve az adatmodellben meghatározott adatokat jelentik. A bemeneti adatok az adott időszak fejlesztéseinek felelőseitől, vezetőitől származó adatok lehetnek. A negyedéves rendszerességgel végzendő ellenőrzés bemeneti információ a következők: felelősök éves munkatervei Stratégia megvalósítás adatai, Programgazdai szint – részletesebb, időközi felülvizsgálat. Az OAS céljainak és az abban kijelölt feladatok felülvizsgálatába a Programgazda az érintett felek képviselőit, az általa megbízott szakértőket is bevonja. A felülvizsgálat megkezdéséhez szükséges, hogy 17
rendelkezésre álljanak egyrészt a felülvizsgálatot alátámasztó adatok és információk, másrészt azon szakmai kompetenciák, akik a felülvizsgálatot megvalósítják. A szakmai kompetenciáknak le kell fedniük az összes szakmai feladatot. A legfeljebb kétévente elvégzendő feladat megvalósításához a következőknek kell rendelkezésre állnia: Állapotjelentés a menedzsment szint ellenőrzései alapján (indítás óta elért eredmények, illetve elmaradások az OAS-ban ill. a kormányrendeletben megfogalmazott célokhoz viszonyítva) Az adatmodellben rögzített adatok, A partneri igény és elégedettségmérés módszertani előkészítése, partnerlista, Szakértői lista a kompetenciák feltüntetésével a feladatokhoz, Kommunikációs terv a felülvizsgálatra, Erőforrások és időkeretek, pontos feladatleírás, A felülvizsgálatot megvalósító szervezet részéről a megvalósítást koordináló menedzsment és a szükséges infrastruktúra Stratégia alkotói szint – teljes körű felülvizsgálat. A teljes körű felülvizsgálat támaszkodik a menedzsment és programgazdai értékelésekre. Célszerű valamennyi érintett bevonásával megvalósítani. Az új Stratégia megalkotásához a következőknek kell rendelkezésre állnia: Állapotjelentés a menedzsment szint ellenőrzései és a programgazdai felülvizsgálatok alapján (indítás óta elért eredmények, illetve elmaradások az OAS-ban ill. a kormányrendeletben megfogalmazott célokhoz viszonyítva) Az adatmodellben rögzített adatok, A partneri igény és elégedettségmérés eredményei, Szakértői lista a kompetenciák feltüntetésével a feladatokhoz, Kommunikációs terv a felülvizsgálatra, Erőforrások és időkeretek, pontos feladatleírás, a felülvizsgálatot megvalósító szervezet részéről a megvalósítást koordináló menedzsment és a szükséges infrastruktúra A Stratégia tulajdonosának megrendelése, a feltételek meghatározása
10.
A felülvizsgálatot koordináló szervezet
Az Országos Autizmus Stratégia szervezeteken, érintett csoportokon átívelő, minden ellátási és „akció” területet átfogó központi Stratégia, mint ilyen a felelős kormányzati szerv stratégiájának tekinthető, csak ebben a minőségében értelmezhető. Ugyanakkor létrejöttében az országos érdekvédelem játszott kezdeményező, meghatározó szerepet. Ebből adódóan a rendszeres felülvizsgálatról gondoskodó, azt koordináló szervezetet több oldalról közelíthetjük meg. A felülvizsgálat motiváltságot, elkötelezettséget (szükséges a felülvizsgálat a „jót s jól” munka elvégzéséhez), anyagi erőforrásokat, emberi erőforrást (az érintett területeket és csoportokat képviselők), tudást és rálátást, tapasztalatot (tapasztalati és szakmai szakértők hálózata) igénylő feladat. Ezek a feltételek különböző mértékben és hangsúllyal állnak rendelkezésre az egyes szervezeteknél. Az elkötelezettséget legnagyobb mértékben az érdekvédelem oldaláról várhatjuk, az anyagi erőforrásokat a kormányzat oldaláról, míg a szakmai hátteret a szakmai szervezetek oldaláról. A felülvizsgálat eredményeként létrejött módosított Stratégia végrehajtása, annak finanszírozása ugyanakkor kormányzati feladat.
18
11.
A felülvizsgálat kockázatainak és kezelésük áttekintése
Az OAS 2011-ben félidejéhez ért, így programgazda szintű felülvizsgálata aktuálissá vált. Egyrészt, mivel a 2008-ban elfogadott stratégia végül két évvel később, 2010-ben került be a jogszabályba, másrészt mert időközben lezajlott az Országos Autizmus Kutatás, az első nagyobb kutatási projekt, amelynek célcsoportja az autizmussal élő magyar népesség volt. Ennek eredményei több olyan jelenségre is rámutattak, amelyek hatással lehetnek az autizmus specifikus intézmény-fejlesztés koncepciójára is. A felülvizsgálat aktualitását adja a 2010-es kormányváltás utáni minisztériumi struktúra megváltozása, melynek hatására a feladatok átrendeződtek. Fontos, hogy az új felelősségi körök pontosan jelenjenek meg a felülvizsgálat után, hogy számon kérhető legyen a végrehajtás. Szintén a kormányváltás hatására intenzív jogszabályalkotó munka is kezdődött, mely jelentős környezeti változásként tartható számon, és így hatással lehet a stratégiában megfogalmazott célokra, feladatokra is. 2009-ben megkezdte működését az FSZK gesztorálasában az Autizmus Stratégia Munkacsoport, melynek feladata a stratégia egyes pontjainak megvalósítása. A munkacsoport működése során megfogalmazódtak olyan tanulságok, amelyek feltétlenül beleépítendőek egy esetleges felülvizsgált változatba. A felülvizsgálat elhagyásának jelenlegi legnagyobb kockázata a környezetben bekövetkezett nagyfokú változások figyelmen kívül hagyása, illetve a cél – és feladatrendszer elavulása lehetnek. Az empirikus felmérés hiányában fontos célok kimaradhattak A kutatás előtt megfogalmazott célok esetleg nem fedik a valós szükségleteket Egyes célok már megvalósultak, függetlenül a stratégiai tervezéstől (pl. Ombudsmani Hivatal vizsgálata hatására) A feladatok felelősei a régi struktúra szerint vannak nevesítve, és esetleg a feladatátadások során nem kerültek át a megfelelő helyre A kockázatok kezelésének módja a programgazda, vagy esetleg az érdekvédelem által indított, pontosan megtervezett és előkészített felülvizsgálati eljárás indítványozása, megvalósítása lehet. A felülvizsgálat megvalósításának legnagyobb előnye az aktualizált, jelenlegi helyzethez igazodó változat létrejötte lehet, mely megjeleníti a célcsoport igényeit is. Az elért eredmények azonosítása kommunikációs szempontból is előnyös lehet a szereplők részére.
12.
A felülvizsgálat és eredményeinek kommunikációs terve
Az OAS felülvizsgálatához – bármelyik felülvizsgálati szinten is gondolkodunk – elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. A felülvizsgálat célkitűzései szintenként meghatározásra kerültek, amelynek elfogadtatása a szintenként érintett szereplőkkel a felülvizsgálat megalapozását jelenti. A kommunikációs terv elkészítéséhez szintenként rendelkezésre kell álljon az érintettek listája, meghatározva az érintettségük szintjét is. A kommunikációs tervnek tartalmaznia kell, az egyes célcsoportok felé kommunikálandó tartalmakat, a leghatékonyabb kommunikációs csatornákat, az arról való meggyőződés módszertanát, hogy az üzenetek célba értek-e és a megfelelő eredményt érték-e el. Menedzsment szint: A folyamat elején az érintett felelősöket tájékoztatni szükséges a rendszeres felülvizsgálatról, amelynek a tartalmi elemeit, az idő és erőforrás igényét is be kell mutatni, illetve a várt eredményt is tisztázni kell az érintettekkel. Az érintettekkel egyeztetni szükséges a felülvizsgálatban tőlük várt ráfordításokat. A tájékoztatásba be kell vonni a felelőst és a felelős felsőbb vezetőit. Kommunikációs eszközként leginkább a workshop, a tájékoztató műhelymunka és az írásos tájékoztató anyag képzelhető el. 19
A folyamat közben az adatok és információk összegyűjtése során az egyes mérföldkövek előtt egyértelműen tájékoztatni kell az érintetteket, hogy a folyamat hol tart, milyen feladatok vannak a közeljövőben. A menedzsment szintű kommunikáció elsősorban az OAS megvalósításában felelős személyek, szakemberek, és döntéshozók felé kell, hogy irányuljon. Az üzenetek, arról szólnak, hogy folyik a tervszerű munka, a felelősöknek felelősségük van a megvalósításban, az eredmények fontosak és a döntéshozatalnak figyelemmel kell kísérni a végrehajtást. A menedzsment szintű felülvizsgálat eredményei – a negyedéves felülvizsgálati ciklus eredményeként – minden alkalommal kommunikálandók az eredményeket hasznosítók felé. Ez egyben visszacsatolást jelent a munkavégzők számára is. Az alkalmazni javasolt kommunikációs eszközök az elektronikus hírlevél, a médiákban, szakmai lapokban közzétett szakmai hírek. Ez egyben motiváló erő is a végrehajtók számára, hogy érzik, van súlya a munkavégzésüknek. Programgazdai szint: A programgazdai szintű felülvizsgálat széles szakmai és döntéshozói köröket bevonó, idő és forrásigényes feladat, sikeres megvalósítása azonban az egyetlen út a stratégia célkitűzéseinek hosszabb távon is eredményes, hatékony és optimális forrásfelhasználással történő megvalósításához. Eredményes felülvizsgálat akkor várható, ha a megvalósulásra vonatkozó információk maradéktalanul, hitelesen és a szükségesnek megfelelő részletezettséggel, a megfelelő időben rendelkezésre állnak. Ehhez információ- és adatszolgáltatókra van szükség. A felülvizsgálat akkor tekinthető továbbá eredményesnek, ha annak következtetései széles körben és különösen a stratégiai fejlesztések megvalósítói körében ismertté válnak. Ehhez a felülvizsgálat eredményeinek széles körű és differenciált visszajelzésére van szükség. Hatékony kommunikáció nélkül tehát a felülvizsgálat eredménytelen és öncélúvá válhat. A felülvizsgálatot kísérő kommunikációs folyamatról kommunikációs stratégia kell rendelkezésre álljon. A kommunikáció tapasztalatait folyamatosan értékelni szükséges annak érdekében, hogy azokat beépítsük a kommunikációs stratégiába. A felülvizsgálatot megelőző, előkészítő kommunikációs tevékenység tartalma a felülvizsgálat megkezdésének és céljainak közvetítése. Szükséges a felülvizsgálat jelentőségének és várható hatásainak kommunikációja, annak érdekében, hogy „érdekeltté” tegyük a célcsoportokat a hiteles információ és adatszolgáltatásban, a felülvizsgálatban való közvetett részvételben. Információ szükséges arról, hogy az érintettek köre mikor és milyen formában tájékozódhat a felülvizsgálat eredményeiről. A kommunikáció eszközét és stílusát úgy kell megválasztani, hogy az minden érintett számára elérhető és érthető legyen. A Stratégia megvalósításában résztvevőkkel fennálló partneri viszony a kommunikáció révén valósul meg, amennyiben biztosítjuk a kölcsönösséget. A felülvizsgálat kommunikációjának célcsoportjai a széles szakmai közeg, az érintettek és családjaik köre, továbbá a szakmai és politikai döntéshozók, forrásbiztosítók köre. Célzott, címzett, „személyes” kommunikációra van szükség azon érintettek felé, akik felelőséggel tartoznak az egyes célkitűzések teljesüléséért (szakmai és koordináló), továbbá a forrást biztosító kormányzati szerv felé. Ennek eszköze, formája a levélben történő értesítés, melyet minden esetben papíralapon, hitelesítve is szükséges közvetíteni. A tágabb célcsoportokat elérő kommunikáció hatékony eszköze az elektronikus levél, hírlevél, honlap. A felülvizsgálat folyamatának kommunikációja a felülvizsgálat szereplőivel szükséges. Célszerű erre egy megfelelő kommunikációs felületet – lehetőleg meglévő honlapon (pl. FSZK, AOSZ) – létrehozni, amelyen keresztül a kölcsönös kommunikáció folyhat. A felülvizsgálat szakmai csoportjában felelőst kell megnevezni annak érdekében, hogy kommunikációs tartalmak ne vesszenek el, minden esetben érdemi visszajelzés történjen, enélkül a kommunikáció formálissá válhat, jelentősége erodálódik. A felülvizsgálat eredményéről a megvalósítókat részletesen és érdemben szükséges tájékoztatni, elsősorban azzal a célkitűzéssel, hogy a megvalósítás folyamatában milyen változások, módosítások szükségesek. A szereplőknek a teljes folyamatot szükséges átlátniuk, ugyanakkor saját tevékenysé20
gükre vonatkozóan részletekben szükséges tájékozódniuk. A döntéshozók felé irányított következtetéseket ugyancsak részleteiben szükséges visszajeleznünk. Ezeket a tartalmakat címezve szükséges közvetítenünk. A felülvizsgálat eredményeiről történő általános tájékoztatás célja a széles szakma és elsősorban az autizmusban érintettek és családjaik informálása. Eszközei a kommunikációs folyamat során működő eddigi csatornák illetve az országban tartott fórumok. Stratégia alkotó szint: A Stratégia alkotó szint felülvizsgálatának kommunikációja alapvető célkitűzéseiben és megvalósításában lényegileg nem különbözik a programgazdai szintű felülvizsgálatnál részletezettekkel, ugyanakkor egyes lépések kiemelt hangsúlyt kapnak vagy kiegészülnek. A kommunikációs folyamat célcsoport köre ezen a szinten kiegészül a szélesebb társadalommal. Az új Stratégia kialakítását célzó munkát megelőző kommunikációban hangsúlyt kell fektetni a célkitűzések pontosítására, világos megfogalmazására, mert az érintett célcsoportok számára könnyen összemosódhatnak a programgazdai illetve a stratégia alkotói szintek célkitűzései. Az előzetes kommunikációban ebben az esetben nagy hangsúlyt kell fektetni az új Stratégia kialakításával kapcsolatos szakmai, társadalmi igények összegyűjtésére. Az eredmény – tehát az új Stratégia – véglegesítését társadalmi vita, széles kölcsönös kommunikáció kell hogy megelőzze. Ennek eszközei lehetnek a fórumok, műhelymunkák, a workshopok, a tájékoztató fórumok és a média eseményei. Már a felülvizsgálati folyamatban, de az új Stratégia elfogadását követően kiemelt hangsúlyt kap a közvélemény tájékoztatása, tehát a korábbi kommunikációs eszközök és csatornák bővítése a médiával. Ezen a szinten indokolt a nemzetközi szakma tájékoztatása is. A kommunikációs terv a programgazdai szint és a Stratégiai alkotó szint tervének elfogadásával együtt kell rendelkezésre álljon. Ki kell jelölni a megvalósítás felelősét és a rendelkezésre álló erőforrásokat.
21
Mellékletek A. 1038/2010. (II. 18.) Korm. Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat módosításáról B. Felülvizsgálat megvalósításához szükséges előzetes feladatok áttekintése C. Felülvizsgálat megvalósításához szükséges kompetenciák és kapacitásigény D. Felülvizsgálat költségterve (pénzügyi terv, ütemezés) E. Adat-információ F. OAS felülvizsgálat adatmodell minta
22
A. Melléklet: 1038/2010. (II. 18.) Kormány határozat Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat módosításáról
Ez a közlönyállapot (2010. II. 18.). Ezen időpontot követően a Stratégia beépült a 1062/2007. (VIII.7.) Kormány határozat 1.d), illetve V. 1-8. pontjaiba, tehát 2010. II. 18-át követően már az utóbbi jogszabályban található a szöveg.
1038/2010. (II. 18.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat módosításáról 1. Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. pontja a következő d) ponttal egészül ki: [A Kormány] „d) elrendeli az Európai Unió strukturális alapjainak terhére induló fejlesztések tervezése és felhasználása során az intézkedési tervben foglalt feladatok figyelembevételét. Felelős: Határidő:
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter folyamatos”
2. A Korm. határozat melléklete az alábbi V. fejezettel egészül ki: „V. Az autista személyek életkörülményeinek javításával kapcsolatos célok 1. Az autizmus-spektrumzavarok szakszerű szűrése és diagnosztizálása érdekében gondoskodni kell a diagnosztikai szakemberképzés és továbbképzés fejlesztéséről. Ki kell dolgozni a korai diagnosztikát szolgáló szűrési rendszer módszertanát. A diagnosztika fejlesztése érdekében az ellátó intézményeket fel kell készíteni az autizmus diagnosztizálására. Felelős: Határidő: Forrás:
egészségügyi miniszter szociális és munkaügyi miniszter 2010. december 31. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-2010. évi akciótervei
2. Gondoskodni kell az autizmusspecifikus oktatás fejlesztéséről. Ennek érdekében az oktatás minden szintjére vonatkozóan ki kell dolgozni az autizmusspecifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerét. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően a közoktatási intézményeknek pályázati forrás biztosításával kell segítséget nyújtani a kritériumrendszer bevezetéséhez. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy középtávon többlettámogatásban részesüljenek az autizmussal élő tanulók oktatásában részt vevő közoktatási intézmények. Felelős: Határidő: Forrás:
oktatási és kulturális miniszter 2010. május 31. a 2010. évi központi költségvetés OKM fejezete
3. Létre kell hozni és működtetni kell az Autizmus Szakmai Műhelyt az autista személyek komplex (foglalkoztatási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, a fejlesztési elképzelések és képzések, valamint a szakmai sztenderdek kidolgozására, továbbá egy országos módszertani centrum kialakítása lehetőségének vizsgálatára és az annak felállításával kapcsolatos koncepció kidolgozására.
23
Felelős: Határidő: Forrás:
szociális és munkaügyi miniszter 2010. január 31. a 2009. évi központi költségvetés SZMM fejezete
4. Ki kell dolgozni az autizmus területén megfelelő szakmai ismeretekkel és jártassággal rendelkező szakemberek adatbázisának felállításához szükséges kritériumrendszert. Felelős: Határidő: Forrás:
szociális és munkaügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter 2010. május 31. a 2009. évi központi költségvetés SZMM fejezete
5. Az autizmussal élő személyek és családjuk megfelelő anyagi és pszicho-szociális támogatása érdekében meg kell vizsgálni mentorszülői hálózat és személyi segítő rendszer létrehozásának lehetőségét, valamint a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei, az akadálymentesítési támogatás, továbbá a magasabb összegű ápolási díj jogosultsági köre az autista személyekre történő kiterjesztésének lehetőségét. Felelős: Határidő:
szociális és munkaügyi miniszter 2010. december 31.
6. Fejleszteni kell az autizmusspecifikus intézményi ellátás rendszerét. Ennek érdekében a) modellprogramot kell indítani az autista személyek kríziskezelésére, b) meg kell határozni az autista személyek krízisellátásának feltételeit. Felelős: Határidő: Forrás:
szociális és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter az a) pont tekintetében 2010. május 31. a b) pont tekintetében 2010. december 31. a 2009. évi központi költségvetés SZMM fejezete
7. Meg kell vizsgálni felnőttképzési modellprogram indításának a lehetőségét az autizmus-spektrumzavarral élő személyek részére. A felnőttképzési modellprogramnak általános célú képzésekre (élethosszig tartó tanulás, önálló életvitelre felkészítés, kommunikációs és szocializációs fejlesztés) és fejlesztő képzésekre kell épülnie. Felelős: Határidő: Forrás:
szociális és munkaügyi miniszter 2010. december 31. a Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprésze
8. Elő kell segíteni az autizmus-spektrumzavarral élő személyek minél szélesebb körű foglalkoztatását. Ennek érdekében ki kell dolgozni az autista személyek foglalkoztatásának sztenderdjeit, munkaerő-piaci modell- programokat kell indítani az autista személyek tartós, integrált foglalkoztatásának támogatása céljából. Felelős: Határidő: Forrás:
szociális és munkaügyi miniszter 2010. december 31. a Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprésze”
3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
24
B. Melléklet: Felülvizsgálat megvalósításához szükséges előzetes feladatok A felülvizsgálat sikeres elvégzése érdekében az alábbi előkészítő munkákat látszik célszerűnek elvégezni. Az alábbi táblázatba azokat a feladatok kerültek feltüntetésre, amelyek a OAS felülvizsgálatához szükségesek. Azokat a feladatokat jelöljük, amelyek nagy valószínűséggel külön költségek nélkül vagy minimális költséggel elvégezhetők. A feladatok elvégzésében az AOSZ és az FSZK munkatársainak kapacitásait lehetséges igénybe venni. A feladatok nem nélkülözhetik az állami szervek együttműködését, gyakorlati támogatást, pl.: adatok rendelkezésre bocsátása. Feladat 1
A stratégiában érintettek listájának elkészítése, partnerlista, cím, név, elérhetőség
2
Jelenlegi rendszerekben gyűjtött adatok áttekintése
3
Érintettek elégedettségének mérését előkészíteni, módszertan megtervezése, alapsokaságok adatai
4
OAS értékeléséhez szükséges adatbázis megtervezése
5
Szakértői adatbázis aktualizálása
6 6
Stratégia felülvizsgálata szükségességének kommunikációja Vezetői egyeztetések a stratégia felülvizsgálatának tervéről, a bevonandók körének meghatározása
Cél Aktuális partnerlista álljon rendelkezésre, pontos nevekkel, és elérhetőséggel. Az adatgyűjtésre fordítandó ráfordítások optimalizálása, adatok rendszerezésének megtervezése, adat struktúrák, Az OAS hatásosságának megismeréséhez szükséges adatok gyűjtésének terve elkészüljön Az OAS rendszeres (menedzsment, programgazdai és stratégia alkotói) értékelését megalapozó adatok rendelkezésre állása Megfelelő ismeretekkel, ill. felhatalmazással rendelkező szakmai kör feltérképezése Az érintettek értesüljenek arról, hogy a felülvizsgálatban feladatuk lesz A vezetői támogatás megszerzése, erőforrások biztosítása
Felelős AOSZ
FSZK
FSZK
FSZK FSZK AOSZ AOSZ
25
C. melléklet: Felülvizsgálat megvalósításához szükséges kompetenciák és kapacitásigény
Feladat
Szükséges kompetencia
Szükséges idő*
Bevonandó felek
A felülvizsgálati terv aktualizálása
menedzsment
4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM, Kormány
A jogi környezet elemzése
jogi, közigazgatási
4+4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM,
A tudományos környezet elemzése
pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, foglalkoztatási,
4+4+4+4 nap
FSZK, ASM, ASZM
Az adatok kinyerése és elemzése
szociológiai, autizmus szakértői, menedzsment
4+4+4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM,
A szakértői ülések tervezése, szervezése, lebonyolítása, dokumentálása
menedzsment
10 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM
Az aktuális Stratégia eredményeinek elemzése
szociológiai, autizmus szakértői, menedzsment
4+4+4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM
A felülvizsgált Stratégia kidolgozása, formába öntése
autizmus szakértői
4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM
Az elkészült anyag egyeztetése, lektorálása
autizmus szakértői
4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM
Kommunikációs terv készítése
kommunikációs
4 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM
Az elvégzett munka kommunikálása
menedzsment
2 nap
AOSZ, FSZK, ASM, ASZM, Kormány
* a szükséges időt szakértői napokban állapítottuk meg
26
D. melléklet: Felülvizsgálat költségterve (pénzügyi terv, ütemezés) Menedzsment szint Költséghely Adatgyűjtés és elemzés az negyedéves időszakra vonatkozóan Az adatelemzés eredményeinek összevetése a felelősök munkatervével
Szükséges kompetencia
Mennyiség
Költség*
menedzsment
1 nap
40.000 Ft
menedzsment
1 nap
40.000 Ft
Beavatkozás kezdeményezése, az eredmények rögzítése
menedzsment
1 nap
40.000 Ft
Jelentés készítése
menedzsment
1 nap
40.000 Ft
Technikai költségek (kommunikáció, infrastruktúra, ellátás)
Technikai feltételek biztosítása
1 alkalom**
10.000 Ft
Összesen:
170.000 Ft
* 1 szakértői nap=bruttó 40.000 Ft ** 1 alkalom=10.000 Ft
27
Programgazdai szint (időközi felülvizsgálat kétéves időközönként, tehát jelen táblázatban feltüntetett költségigény kétéves időszakra vonatkozik) Költséghely
Szükséges kompetencia
Mennyiség
Költség*
A felülvizsgálati terv aktualizálása
menedzsment
2 nap
A jogi környezet elemzése
jogi, közigazgatási
2+2 nap
160.000 Ft
A tudományos környezet elemzése
pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, foglalkoztatási,
2+2+2+2 nap
320.000 Ft
Az adatok kinyerése és elemzése
szociológiai, autizmus szakértői, menedzsment
2+2+2 nap
240.000 Ft
A szakértői ülések tervezése, szervezése, lebonyolítása, dokumentálása
menedzsment
5 nap
200.000 Ft
Az aktuális Stratégia eredményeinek elemzése, a menedzsment szintű felülvizsgálatok eredményeinek elemzése
szociológiai, autizmus szakértői, menedzsment
2+2+2 nap
240.000 Ft
A felülvizsgált Stratégia kidolgozása, formába öntése
autizmus szakértői
2 nap
80.000 Ft
Az elkészült anyag egyeztetése, lektorálása
autizmus szakértői
2 nap
80.000 Ft
Kommunikációs terv készítése
kommunikációs
2 nap
80.000 Ft
Az elvégzett munka kommunikálása
menedzsment
1 nap
40.000 Ft
Technikai költségek (kommunikáció, infrastruktúra, ellátás)
Technikai feltételek biztosítása
10 alkalom**
Összesen:
80.000 Ft
100.000 Ft 1.720.000 Ft
* 1 szakértői nap=bruttó 40.000 Ft ** 1 alkalom=10.000 Ft
28
Stratégiai szint (teljes körű felülvizsgálat, tehát jelen táblázatban feltüntetett költségigény hatéves időszakra vonatkozik) Költséghely
Szükséges kompetencia
Mennyiség
Költség*
A felülvizsgálati terv aktualizálása
menedzsment
2 nap
80.000 Ft
A jogi környezet elemzése
jogi, közigazgatási
2+2 nap
160.000 Ft
A tudományos környezet elemzése
pedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, foglalkoztatási,
2+2+2+2 nap
320.000 Ft
Az adatok kinyerése és elemzése
szociológiai, autizmus szakértői, menedzsment
2+2+2 nap
240.000 Ft
A szakértői ülések tervezése, szervezése, lebonyolítása, dokumentálása
menedzsment
5 nap
200.000 Ft
Az aktuális Stratégia eredményeinek elemzése, a menedzsment szintű és programgazdai szintű felülvizsgálatok eredményeinek elemzése
szociológiai, autizmus szakértői, menedzsment
2+2+2 nap
240.000 Ft
Az új stratégiai irányok, célok és felaautizmus szakértői, közdatok meghatározása, felelősök kijelöigazgatási lése
2 nap
80.000 Ft
A felülvizsgált Stratégia kidolgozása, formába öntése
autizmus szakértői
2 nap
80.000 Ft
Az elkészült anyag egyeztetése, lektorálása
autizmus szakértői
2 nap
80.000 Ft
Kormányelőterjesztés elkészítése
autizmus szakértői, közigazgatási
2 nap
80.000 Ft
Kommunikációs terv készítése
kommunikációs
2 nap
80.000 Ft
Az elvégzett munka kommunikálása
menedzsment
1 nap
40.000 Ft
Technikai költségek (kommunikáció, infrastruktúra, ellátás)
Technikai feltételek biztosítása
10 alkalom**
Összesen:
100.000 Ft 1.880.000 Ft
* 1 szakértői nap=bruttó 40.000 Ft ** 1 alkalom=10.000 Ft
29
A Stratégia teljes időszakában megjelenő felülvizsgálati és előrehaladásának nyomon követési költségei: Szint Gyakoriság Költség (teljes időszakra vetítve) Menedzsment negyedévente 4x170.000 Ft x 6 év = 4.080.000 Ft Programgazdai kétévente 2x1.720.000 Ft = 3.440.000 Ft Stratégiai hatévente 1x1.880.000 Ft = 1.880.000 Ft Összesen: 9.400.000 Ft A Stratégia teljes felülvizsgálatához szükséges éves költségütemezés
30
E. melléklet: Adat és információ Adat: Egy mérhető, leírható tulajdonság. Információ: Minden, ami egy objektumot leír, ezáltal használhatóvá tesz. Adatbázis: Adatbázis adataival kapcsolataival együtt való ábrázolása, tárolása. Adatmodellek: Egyedek, tulajdonságok, kapcsolatok halmaza, amely absztrakt módon tükrözi a valós objektumoknak, azok tulajdonságainak és kapcsolatainak elvont kategóriáit. Az adatmodellek tükrözik az általuk leképezett rendszer legfontosabb információelemeit és azok kapcsolatait. Környezetünk leírásához meg kell azt figyelnünk, adatokat kell gyűjtenünk az objektumairól, összegeznünk kell azok tulajdonságait, valamint meg kell figyelnünk a köztük levő kapcsolatokat. Ezek után juthatunk a rendelkezésre álló, tárolt adatokból új ismeretekhez, információhoz. Az adatoknak egy jól strukturált halmazát adatbázisnak nevezzük, amelyből a későbbiekben információt akarunk majd nyerni. Az adatmodellezés tehát az adatállományok tervezésének korszerű módszere. Az adatmodellezéssel az a célunk, hogy egy információs rendszer adatait és az adatok között fennálló kapcsolatokat következetesen ábrázolva, elősegítsük a számítógépes információ-feldolgozást. Az adathalmaz és az adathalmaz elemei között fennálló kapcsolatok strukturált leírását adatmodellnek nevezzük. Az adatmodell a valóság egy szeletének a leképezését jelenti. A valós világhoz képest az adatmodellek tartalmaznak bizonyos megszorításokat és egyszerűsítéseket. Egy adatmodell úgy viszonyul a valósághoz, mint a térkép az általa ábrázolt tájhoz: a térképrajzolónak egyszerűsíteni kell, ki kell jelölnie a térkép széleit, és el kell döntenie, hogy mit is akar egyáltalán a térképen feltüntetni. Ugyanígy, az adatmodell kialakításakor a rendszerszervezőnek is el kell döntenie, hogy melyek a modelljében az ábrázolandó információelemek, és ki kell választania a dolgok között fennálló lényeges kapcsolatok közül azokat, amelyeket be akar a modellbe építeni. A lényeges információelemek és a modellben ábrázolandó kapcsolatok kiválasztása párhuzamosan történik. Egy adatmodell a következő elemeket tartalmazza: egyed, tulajdonság, kapcsolat. Vagyis: Egyedek a valóság olyan dolgai, amelyek más dolgoktól megkülönböztethetők, azaz az egyed a valós világban létező, fogalmi vagy fizikai léttel rendelkező dolog, amelyet tulajdonságokkal akarunk leírni. (pl. dolgozó, tanuló, vevő, autó, stb.) Ugyanaz a dolog többféle egyednek is tekinthető (pl. egy személy lehet dolgozó), de a képviselt konkrét elemek halmazát egyedhalmaznak nevezzük. (a vevő, mint egyedhalmaz az összes vevőt tartalmazza) Tulajdonságnak nevezzük a valóság dolgainak azon jellemzőit, amelyekkel az egyedeket leírjuk. (pl. autónál tulajdonság a típus, szín, rendszám, stb. A típus értékei lehetnek: BMW, Opel, stb.) Az egyedek a tulajdonságértékeikkel azonosíthatók.
31
Kapcsolatnak nevezzük az egyedek közötti viszonyok fogalmi tükörképeit. Objektumok közötti viszony pl. az, hogy a munkás a kft. dolgozója. Ennek egy konkrét előfordulása pl. Kovács János a Zabhegyező kft. dolgozója. Konzisztencia: egy adatbázison belül nincsenek egymásnak ellentmondó adatok. Koherencia: az adatmásolatok hasonlóságának mértéke. Az adatátvitel esetén sérülhet az adat, ekkor az adatmásolatok hasonlósága nem egyenlő. Ilyen esetekben nem koherens az adatbázis. Szinkronizáció: Az átfedően tárolt összes adat karbantartása egyszerre történik - erős konzisztencia. Ekkor nincsenek egymásnak ellentmondó adatok. A karbantartás folyamán időben közelit az erős konzisztenciához - gyenge konzisztencia. Ellentmondó adatok létezhetnek. Redundanciának nevezzük több olyan adat előfordulását, amelyek információértéke a relációban (más formában) már szerepel. Pl.: egy relációban szereplő egyedek: o születési dátum (primary key), o életkor, az utóbbi adat az elsődleges kulccsal redundáns, mivel nem ad új információt a számunkra, feleslegesen tároljuk a táblázatban.
32
F. melléklet: OAS felülvizsgálat adatmodell minta
elemzés gyakorisága
mérés gyakorisága
adat forrása
mértékegység
Kiszámítás módja (képlet)
leírás, értelmezés, definiálás
szint, részletezettség
kiterjedtség
adatok
adat csoport
Az alábbi táblázatfejléc a Stratégia felülvizsgálatához szükséges általános alapadatait tartalmazza:
Milyen projektet kell(ene) indítani a cél eléréséhez?
Milyen folyamattól várható az eredményt?
Mutató elemzésének gyakorisága?
Mutató számítás gyakorisága
Mi a 2009. évi célérték?
Ki számolja ki a mutatót?
Ki felel a cél eléréséért?
Mi a mérték-egysége?
Hogyan számolható ki a mutató?
Milyen kulcsmutatóval jellemezhető a cél elérése?
Milyen stratégiai célt szeretnénk elérni
Az alábbi táblázatfejléc a Stratégia felülvizsgálatához szükséges azon adatokat tartalmazza, melyek közvetlenül az OAS-ban megfogalmazott feladatokat jellemzik:
Az adatmodell a mindenkori stratégia értékelését – időszakos és végső értékelését is – támogató rendszerként jön létre. Az adatmodell arra szolgál, hogy meghatározza a rendszer egészének – az autizmussal élők és családtagjaik ellátásának teljes spektrumát értve a rendszeren - működéséről és eredményességéről gyűjtendő rendszerszemléletű információkat, adatokat. Az adatok, információk (indikátorok) leggyakrabban döntéshozatalt segítő eszközök, gyűjtésük erőforrásokat igényel, ezért szükséges átgondolni és folyamatosan fejleszteni az adatgyűjtést, az értékelést és az információk megosztását. Az adatmodell statisztikai adatokból, bemeneti mutatókból, folyamat mutatókból és kimeneti mutatókból és ezekből képzett indikátorokból áll, valamint ezek elemzési módszertanából, illetve az információk elosztásának megtervezéséből. Statisztikai adatok számos formában léteznek, de nem minden statisztikai adat lehet mutató vagy abból képzett indikátor. Gyakran a mutatók tipikusan egyszerű, országos, leíró statisztikai adatokon alapuló átlagok és arányok. Ezek is csak akkor válhatnak indikátorrá, ha alkalmasak rá, hogy releváns folyamatok releváns indikátorai legyenek. A rendszerben gyűjtendő mutatók, indikátorok meghatározó funkciója, hogy információt szolgáltassanak az autizmussal élők és családjaikat ellátó rendszer/rendszerek, alrendszerek állapotáról, elsősorban diagnosztikus illetve fejlesztési célból. Alapvető vonásuk kell, hogy legyen a mérhetőség, s ezzel a szolgáltatási folyamatok mérhetővé tétele. 33
Alapadatok A kialakítandó mutatószám-rendszernek, indikátorrendszernek illeszkednie kell a jogszabályokhoz, az országos irányítás(ok), az EU-s követelményekből fakadó és a fenntartói elvárásokhoz, annak érdekében, hogy az eredmények összehasonlíthatósága biztosított legyen, illetve, hogy az irányító rendszer által kitűzött célok megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen. A javasolt adatmodell tartalmazza azokat a statisztikai adatokat, amelyek az autizmussal élők és az ellátásukra szerveződött intézmények és rendszerek alapadatait tartalmazzák. Ide tartoznak pl.: a demográfiai adatok, az ellátórendszer mennyiségi mutatói, az érintett humánerőforrás mutatói, stb., amelyeket alapadatoknak nevezünk. Az alapadatok kőrét javasolt adatcsoportokba sorolni, ezen belül megnevezni az adatot, a kiterjedtségét, megadni az értelmezését és a kiszámítás módját, hogy mindenki ugyanazt értse rajta és ugyanazt a számítást kövesse. Az adat forrása jelenti, hogy hol – kinél, mely szervezetnél lehet hozzáférni az adathoz. Erről természetesen az un. adatgazdával is érdemes egyeztetni. A mérés gyakorisága és az elemzés gyakorisága megmutatja, hogy az adatok értelmezhető változásának milyen időintervallumot gondolunk, mit prognosztizálunk, hogy milyen időközönként érdemes/szükséges az adatok begyűjtése, összegzése és elemzése. Ezek az un. alapadatok az autizmussal élők és az ellátórendszer, illetve annak környezete bemutatására szolgálnak. Gyűjtésük és elemzésük a stratégiai döntéseket támasztják alá, alapozzák meg és elengedhetetlen a rendszer holisztikus szemléletéhez. Az OAS megvalósításához rendelt mutatók A stratégiával, stratégiai célokkal kapcsolatos adatok – bár nem feltétlenül különböznek teljes mértékben az alapadatoktól – szegmentálása célonként szükséges. Célonként érdemes meghatározni, hogy mely mutatóval/mutatókkal jellemezzük a cél elérésének mértékét, mely mutatókkal kívánjuk vizsgálni a megvalósítás eredményességét, hatékonyságát, hatásosságát. Meg kell határozni a mutató kiszámítási módját, a mértékegységét, azt, hogy ki a felelőse a megvalósításnak és a mérésnek. Ahhoz, hogy mérni tudjuk az elmozdulást rendelkeznünk kell a kiindulási adatokkal, azaz tudnunk kell, hogy mit milyen mértékben karunk megváltoztatni. Annak érdekében, hogy a mutató elérését biztosítsuk azt is egyértelművé kell tenni, hogy a cél elérést – és ezáltal a mutatóra vonatkozó eredményességet – mely folyamat által kívánjuk biztosítani. A mutatóknak ki kell terjedniük az egyes szolgáltatási területekre is, amelyek egy része megjelenhet az alapadatokban és megjelenhetnek a stratégiai célokhoz kapcsolódó mutatókban: Oktatás, fejlesztés Szűrés és diagnosztika Felnőttképzés Munkavállalás Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Lakhatás Krízisellátás o a szakmai felkészültségre, fejlesztésre o partnerek elégedettsége, illetve elégedetlensége, o humán erőforrások fejlesztése, o eszközgazdálkodás és finanszírozás, o az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése, o az intézmény folyamatainak fejlesztése.
34
A fogalmak, struktúra tisztázásához egy működő elméleti keret kidolgozására van szükség, amely strukturálja az adatok rendszerét, gyűjtését és közreadását, figyelemmel az összefüggésekre is. A fenti struktúra egy lehetséges dimenziója az adatok rendszerének, gyűjtésének és tárolásának. Az egyes területeknél adott vizsgálati szempontokhoz rendelhető számszerű mutatók funkciója kettős: alkalmasak adott állapot leírására, bemutatására a vizsgálati/értékelési szempontok állandósága mellett alkalmasak a változások irányának és mértékének megítélésére. Néha a szükséges információ csak egyetlen adat, gyakran azonban egész értékelési folyamatot feltételez (pl. az iskolafejlesztésen belüli értékelés, a költséghatékonyság). Lényeges a mutatók egymással való szoros összefüggése, rendszere: egy mutató önmagában nem biztos, hogy informatív, fontos szempont az egymáshoz való viszonyuk. Az mutatók kiválasztásának kritériumai között a használhatóság, a köztük lévő koherencia, kapcsolat megteremtése és explicitté tétele is lényeges. Értékelés, elemzés Az alapadatokkal és a stratégiához meghatározott mutatókkal együtt értékelhető a rendszer, amely így a tervezési és vezetői döntéseket, a folyamat közbeni, azaz az OAS megvalósítása közbeni beavatkozásokat is megalapozhatja. A mutatók és a belőlük képzett indikátorok önmagukban nem adnak magyarázatot a változásra, nem adják meg a diagnózist, s nem írják elő az ellenszert sem, pusztán a cselekvés szükségességére hívják fel a figyelmet. Az indikátorok további fontos vonása a mérhetőség, ezáltal a folyamatok egyes jellemzőinek megragadhatóvá, térben és időben összehasonlíthatóvá tétele. Az elsősorban bemeneti adatok leírására alkalmas statisztikai adatokhoz képest a stratégiához kapcsolódó mutatók lehetővé teszik a fontosabb tényezők és folyamatok megragadását, összehasonlítását, folyamatos követését, valamint a kimeneti mérőszámok bevonásával mélyebb elemzés elvégzését is. Az indikátorok alkalmazása többféle lehet. Lehetővé teszi például azt, hogy a fontosabb területeken követhessük a rendszer működését, vagy a bemeneti és kimeneti adatok segítségével informál a rendszer működésének eredményességéről. Az indikátorok jól használhatók mind a stratégiai tervezés, mind az éves tervezés folyamatában. A tervezésen kívül az értékelésnek is fontos elemei a mutatók, indikátorok. Nemzetközi összehasonlítások segítségével egy adott rendszer helyzetét más országokhoz viszonyítva is meg lehet ismerni és ezáltal a fejlesztési célok alátámaszthatók, realitásuk megítélhető. A mutatók, indikátorok időbeni összehasonlításokra is alkalmazhatóak, azaz a saját fejlődési pálya elemzését teszik lehetővé. Használhatóak továbbá tematikus elemzések készítésnél, a jó gyakorlat példáinak bemutatásánál, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy az indikátorokat úgynevezett mérföldkövekként (benchmarkokként), azaz konkrét szakmapolitikai célok kijelöléséhez és ezek teljesülésének méréséhez alkalmazzák. Módszertan Módszertani oldalról több dolog végiggondolása szükséges elsősorban konceptuális és módszertani szempontból (ki választja ki a mutatókat, indikátorokat, milyen kritériumok alapján, s miben különböznek ezek az ismert statisztikai adatoktól stb.). Kik és milyen folyamatban értékelik és elemzik az adatokat, kik fogalmaznak meg belőle fejlesztési célokat? Kik és milyen gyakorisággal kapnak adatokat a rendszerből? A kiválasztási szempontokat alapvetően befolyásolja a döntéshozók érdeklődése és értékrendszere, de a tudományos megfontolások is fontos szerepet játszanak. A kiválasztásnak egyszerre kell oktatáspolitikai, egészségügyi, foglalkoztatási és „autizmus szakmai” (tudományos), illetve módszertani szempontokat tükröznie. A fentiek mellett egyéb fontos kérdések is tisztázandók: ki a címzett, kinek a
35
számára és milyen céllal készülnek adatok vagy adatrendszerek. Azonos adatokra van-e szüksége a politikusnak és a szülőknek vagy az érdeklődő közönségnek, vagy a szakmai embereknek? A kiválasztás kritériumait többféleképpen lehet megfogalmazni, ezek az OECD esetében hat elvet követtek (Nutall 1994): az indikátorok diagnosztikus funkciójúak, nem ítélkeznek a folyamatok felett, inkább alternatívát sugallnak; az indikátorok modelljének explicitté tétele; indikátorok kialakítása kritériumainak nyilvánossága; az indikátorok egyenkénti érvényessége, megbízhatósága és hasznossága; összehasonlíthatóság több értelemben; könnyű interpretálhatóság. Célszerű a gyűjtött adatok mennyiségét gondosan megtervezni: ha kevés adatunk van, nem jutunk elegendő információhoz; ha túl sok, akkor elveszhetünk a részletekben, nem tudjuk feldolgozni, felhasználni és fölöslegesen sokba kerül. Vizsgálhatjuk például a szülők elégedettségét az iskola tevékenységrendszerének ezer területén, de nem biztos, hogy minden egyes mutatót külön kell őriznünk. Ezek átlagából definiálhatjuk a szülői elégedettséget a nevelőmunkára, az oktatómunkára, a higiénés körülményekre, a biztonságra stb., és definiálhatunk egy globális szülői elégedettséget is. Az indikátorok számát – megfelelő tapasztalat birtokában – érdemes minimalizálni. Arra törekedhetünk, hogy meghatározzuk azokat, amelyek összetett mutatóként elég informatívak – azaz elég érzékenyek –, és így jelzik, hogy egy adott területen változás történik. Például az egy autizmussal élőre jutó diagnosztizálási vagy képzési költség ilyen mutató lehet. A minőségirányítási rendszer kiépítése során a vezetési stratégia részeként kell meghatározni, hogy mely területeken gyűjt az intézmény strukturáltan indikátorokat. Ezeken a területeken az indikátorok együttesét indikátorrendszernek nevezzük. Mielőtt az új mutatók képzését elkezdjük, meg kell nézni, hogy a már eddig rendelkezésre álló mutatók mire adnak választ, s utána képezzünk új indikátorokat. Az indikátorok esetében megkülönböztetünk úgynevezett folyamatindikátorokat – ezek tulajdonképpen a működési dimenzióhoz kapcsolódó indikátorok –; valamint eredményindikátorokat, amelyek alapvetően a tartalmi dimenzióhoz kapcsolódnak. Módszertani oldalról végig kell gondolni, hogy mire van szükség az indikátorok (vagy indikátorkészletek) kialakításához: mindenképpen szükséges az analitikus kapacitás, a félreérthetőség elkerülése, az adatgyűjtés kiterjesztése a rendszer egészére, azaz egyes összefüggésekre és a folyamatokra is. A mutatószám rendszer és az ebből képzett indikátorrendszer működtetése jelenti az indikátorok tervszerű gyűjtését, elemzését, az ebből származó információk felhasználását a tervezés és működtetés folyamatában, valamint magának az indikátorrendszernek a folyamatos fejlesztését, szükséges korrekcióját. Az adatgazdákkal egyeztetni és megállapodni szükséges az adatok átadásáról. Érdemes gondot fordítani az indikátorok meghatározását lehetővé tevő adatbázis precíz kialakítására és karbantartására. Kiemelt jelentősége van az adatok elektronikus tárolásának, az áttekinthetőséget és az összehasonlíthatóságot garantáló rendszer kialakításának. Ez lehet az alapja a későbbiekben a trendvizsgálatoknak. Hiányában ugyanakkor könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy a rengeteg adat feldolgozhatatlan lesz és az almát akarjuk majd a körtével összehasonlítani. A mutatószámrendszert, indikátorrendszert elektronikusan célszerű dokumentálni, tárolni. Fontos, hogy világos, áttekinthető, könnyen kezelhető rendszert alakítsunk ki. Több olyan szoftver is létezik, amely az indikátorok egy-egy csoportját képes tárolni, kezelni, illetve bizonyos gyűjtött mutatókból definiált indikátorokat tud számolni. De kialakítható kifejezetten erre a célra saját fejlesztésű szoftver is. Kommunikáció Kiemelt jelentősége van az indikátorrendszer világos, érthető kommunikációjának. A rendszerbe tartozó mutatók megkönnyítik – és egyben szakszerűbbé tehetik – az eredményekről, problémákról 36
zajló kommunikációt az irányító rendszeren belül, a fenntartóval, a szülőkkel, a partnerekkel folytatott párbeszéd esetében is.
37
G. melléklet: Gyorsjelentés az OAS-ban meghatározott feladatok teljesüléséről Stratégiai célkitűzés az eredeti dokumentumban és a 1038/2010 Korm. Hat-ban Intézményi ellátás fejlesztése
Felelős
II.1. A meglévő szolgáltatások és intézményrendszer felmérése Szolgáltatás és hiánytérkép (előfordulási adatokra támaszkodva) készítése
AOSZ
Jogszabályok felülvizsgálata Önkormányzati szolgáltatásfejlesztési koncepciók módosítása és éves felülvizsgálata
II.2.1. és OFP V. 6/a és b. Krízis ellátás 2 éven keresztül működő, országos hatókörű modell intézmény működtetése
Határidő
Forrás
Érdekvédelem
2009. június 30. 2009. szept. 30.
SZMM OKM, EüM
AOSZ SZMM
Folyamatos
2010. december 31. 2010. június 30.
SZMM költségvetés 35M
2011. február 15-ig megvalósított tevékenységek
Időpont
Megvalósító
Forrás
Az ESŐ-ERNYŐ hálózat tagjai felmérték a régiójukban a szociális és oktatási intézményeket (adatbázis az AOSZ-ban) Az OAK-ban keletkeztek epidemiológiai és ellátási adatok – az oktatásra (adatbázis az AOSZ-ban), gyorsjelentés és tanulmányok
2009.
AOSZ
NCTA
20092010
AOSZ
FSZK Saját forrás
FSZK – SZMM/NEFMI szerződés alapján modellprogram kidolgozás megtörtént előzetes igényfelméréssel és 3 megvalósító intézmény
2010
FSZK
SZMM/NE FMI
Javaslatok
Stratégia aktualizálása: A fő célkitűzés fogalmainak értelmezése Mindenhova: felelősök és határidők átütemezése A szerkezet egységesítése Adatbázisok pontosítása, kiegészítése Meglévő adatok frissítése A térképek elkészítése (előfordulási adatok és szolgáltatások összevetése), az adatok nyilvánosságra hozása, célzott eljuttatása a helyi döntéshozókhoz Kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata itt nem releváns Önkormányzatok szolgáltatási és esélyegyenlőségi koncepciójának áttekintése – a hiánytérkép alapján Reális megvalósítási ütemterv és költség kalkuláció és forrás hozzárendelés Adatmodell kidolgozás
Kritériumrendszer kidolgozása a modellprogram alapján Jogszabályi felülvizsgálat Krízisintézmény kialakítása – reális megvalósítási ütemterv és költség 38
A sztenderdek kidolgozása Állandó krízisellátás nyújtása
2011. január 1-től
II. 2.2. Lakóotthoni szolgáltatások szélesítése Lakóotthoni pályázatok Közösségi lakhatási formák preferálása Lakhatási modellek kidolgozása
SZMM Pályáztató szerv ASZM
Folyamatos
nincs
II. 2.3. Intézmények közötti átvezetés folyamata, dokumentációja Dokumentációs rendszer kidolgozása Kulcsember Szakmai képzésbe illesztés II.3. és OFP V.3. ASZM átmeneti működtetése 5 évig
SZMM OKM ASZM
2010. június 30.
2M
SZMM
2009. szeptembertől
26,5M (16,5 M + 10M)/év
3 hónapig működött Ezzel párhuzamosan létrejött az ellátás modellje (dokumentum az FSZK-ban és NEFMI-ben hozzáférhető) Támogatott lakhatás modell (folyamatban) Majorság Irányelvek (dokumentum az AOSZ-ban elérhető)
kalkuláció és forrás hozzárendelés
2011
AOSZ
Saját forrás
2010
AOSZ
Saját forrás
Elkészült az ASZ-ban érintett személyek életútját kísérő dokumentációs rendszer modellje
2010
FSZK ASM
SZMM/NE FMI
Megalakult az ASM (2 fő) mint koordináló és szakmai vezető csoport, a megbízása 11+6 hónapra vonatkozik*, az egyes feladatokra, amelyek csak részben fedik át a stratégiában leírtakat, szakmai munkacsoportok alakultak, mely egészében tekinthető a Szakmai Mű-
2009 júl2010 máj
FSZK ASM 20M + 15M
SZMM NEFMI
2009. december 31.
2010 dec 2011máj
Kritériumrendszer kidolgozása a modellprogram alapján Jogszabályi felülvizsgálat Szolgáltatások fenntarthatósági kalkulációk Kitagolási koncepcióval és a TIOP pályázattal kapcsolatban folyamatos érdekegyeztető munka Lakóotthon pályázatok generálása Az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó kritériumrendszer kidolgozása szükséges Jogszabályi felülvizsgálat Szakmai képzések monitorozása a dokumentáció szempontjából Szakmai képzésbe illesztés Kulcsember fogalmának felülvizsgálata Újra kell gondolni a szakmai műhely feladatát, finanszírozását, szervezeti beágyazottságát Ezt be kell illeszteni az aktualizált stratégiába Működés folytonosságának biztosítása, források teremtése
39
helynek. II.4.1. és OFP V.1. Korai szűrés javítása Szűrési protokoll Szakmai útmutatók Továbbképzések kidolgozása és indítása (képzési tematika)
EüM OGYEI ASZM
II.4.2. és OFP V.1. Gyermekkor diagnosztika fejlesztése Szakember képzések kidolgozása és indítása 20 órás diagnosztika tanfolyam, ADI és ADOS tréningek Tesztkészletek biztosítása Reliabilitás biztosítása utánkövetéssel, diagnosztikai szupervízor biztosítása OEP finanszírozás súlyozása Adatgyűjtés
2010. dec 31.
2010. dec. 31.
EüM ASZM
8M
25M
ASM – szűrés és diagnosztika modell kidolgozása megkezdődött AA védőnő képzés működik esetlegesen
2011
ASM – szűrés és diagnosztika modell kidolgozása megkezdődött Van ADI és ADOS tréner és tanfolyami lehetőség.
2011
ASM
AA
FSZKASM
SZMM/NE FMI
Kritériumrendszer kidolgozása a modell alapján Együttműködés kialakítása a védőnői és gyermekorvosi szakmai szervezetekkel Szakmai útmutatók, továbbképzések kidolgozása és indítása Ezekre forrásigény és ütemterv készítés. Aktualizált stratégiában módosítás szükséges: többszintű diagnosztikai rendszer kell: sztenderd pszichiátriai diagnosztika, speciális centrumok. A meglévő tanfolyamok hozzáférhetővé tétele. Szakember képzések kidolgozása és indítása
Kapcsolatfelvétel a gyermekpszichiátriai szakmai kollégiummal. Szakmai irányelvek felülvizsgálatának szorgalmazása, terjesztése A reliabilitás biztosítása utánkövetéssel, diagnosztikai szupervízor biztosítása, OEP finanszírozás súlyozása és adatgyűjtés megvalósítása a jelenlegi stratégiai periódusban nem reális.
40
II.4.3. Felnőtt pszichiátriai ellátásokban a diagnosztikai tudás fejlesztése, terjesztése. Továbbképzések (8 team) Eszköztár bővítése, standrad diagnosztikus tesztek 1 évig átmenetileg gyermekpszichiátriák végzik a diagnózist II.4.4. Gyermek és felnőtt pszichiátriák közötti átmenet biztosítása. ORSZI felkészítése Kódkarbantartás kérése Jogszabály változtatás ek, modellintézmény II.5.1.1. és OFP V.2. AS oktatás közös kritériumainak kidolg. minden szinten (pl. diákotthon is). Kritériumok jogszabályi megjelenítése 2011/12 (3/2002 OM R), normatíva emelés – összekapcsolva a kritérium teljesítéssel Pályázatok 2 alkalommal
2010. dec. 31.
EüM ASZM
15M
-
-
-
-
Kapcsolatfelvétel a PT-gal és a Szakmai Kollégiummal közös stratégia kialakítására. Átmeneti időszak alatt sem láthat el gyermekpszichiátria felnőtteket.
2011. jún. 30.
-
-
-
-
-
-
Ezt a feladatot a 4.2 és 4.3 alá kell vonni.
2009 dec. 31.
OKM, ASZM
2M
FSZK OPI program keretében kidolgozásra került a kritériumrendszer a közoktatásra.
2010
FSZK OPI
OKM/ NEFMI
2010. dec. 31.
OKM, PM
Kritériumrendszer kiterjesztése minden területre, valamint a horizontális szempontokra. Kritériumok jogszabályi megjelenítése, normatíva mellérendelése. Minősítési rendszer kidolgozása. Pályázat 2. kör kiírása. A készülő Közoktatási Tv-be való becsatornázása.
Pályázat kiírás, melyet megelőzött egy kutatás az autizmussal élők oktatását végző intézményekről FSZK OPI program keretében kidolgozásra került a
2011
FSZK OPI
OKM/ NEFMI
Adatgyűjtés Szükségletfelmérés az integráló intézmé-
OKM ASZM
5.1.2. Integráló intézmények szakmai támogatása
2010. és 2011. márc. 2010. jún. 30.
30M
OKM, ASZM
13M
2010
41
Információs és módszertani anyag Képzési program 2010. szept. 1.
15M
kritériumrendszer a közoktatásra – ebben az óvodai integráció kritériumrendszere is megtalálható. Könyvcsomag közel 200 integráló intézménynek
nyeknél Stratégia kialakítása
2011
FSZK ASM
NEFMI
2011
FSZK OPI AOSZ
NEFMI
Pályázati kiírás „Te is tudod” c. könyv kiadása
FSZK API
5.1.3. Pszichoedikációs (felmérő) eszközök (TTAP, PEP3) adaptációja, terjesztése Egyéni készség felméréshez szükséges eszközök biztosítása, hazai adaptációja, képzési program Jogszabály módosítás 5.2.1. Korai fejlesztés, bölcsőde, óvoda AS családi napközik támogatása, Korai és óvoda párhuzamos finanszírozásának modellje Komplex, multidiszciplináris
2010. dec. 31.
OKM, ASZM
2009. szept. 30.
SZMM OKM PM
30M + 20M
TÁMOP 5.4.5. alapszintű és érzékenyítő tréning, segédanyagok kerültek kidolgozásra ASM2.-ben elindult a TTAP magyar verziójához szükséges jogok megszerzése, elkezdődött a fordítás
Korai intervencióról kutatás (nem csak autizmus)
2010
2011
FSZK ASM
FSZK OPI
NEFMI
A tesztek körének bővítése
Új stratégiai lépések kidolgozása szükséges.
2013.
42
korai intervenció, heti óraszám növelése 5.2.2. Alapfokú oktatás II.5.2.3. Középfokú oktatáshoz, szakképzéshez való hozzáférés javítása II. 5..2.4. Felsőoktatásban tanuló autista hallgatók támogatása, intézmények felkészítése II.6. és OFP V.7. Felnőttképzési modellprogram működtetése Képzési tartalmak kidolgozása Képzési szolgáltatások és programok fejlesztése, tananyagok kidolgozása Illesztés az OKJ rendszerhez, akkreditálás Pedagógusképzés Országos Integrált Szakképző Központ létrehozása II.7.1. Autizmus specifikus szakemberképzés előkészítése – szakember szükséglet megállapítása, képzési szintek meghatározása (alap, közép és emelt), képzések kidolgozása
II.7.2. Trénerképzés
2009. jún. 30. 2013
2010. szept. 1.
OKM OKM SZMM ASZM AOSZ
Javasolt az 5.1.1 és 5.1.2 pontba való bevonása A stratégiai pont célkitűzésének felülvizsgálata, és 5.1.1 alá rendelése AOSZ lobbi anyagot dolgozott ki a Felsőoktatási tv módosítására
2010
AOSZ AA
AOSZ
SZMM PM ASZM
Felsőoktatási tv alkotásban előkészítés
NEFMI-vel kapcsolatfelvétel, és a modellprogram megvalósításának átgondolása
2010. okt. 31.
OKM SZMM ASZM
ASM1-ben elkészült az 2010 „Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához” c. anyag
FSZK ASM
NEFMI
2010.
OKM
ASM1-ben elkészült az
FSZK
NEFMI
2010
43
Hazai és külföldi továbbképzések biztosítása
dec. 31.
SZMM ASZM
II.7.3. Autizmus specifikus szakemberképzések elindítása, szervezése
2011. június 30.
OKM SZMM ASZM
30M
„Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához” c. anyag ASM1-ben elkészült az 2010 „Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához” c. anyag
ASM
Gyógypedagógia területén szakirányú továbbképzés elindult
ELTE BGGYPTF
2009
FSZK ASM
NEFMI
FSZK OPI
II.7.4. és OFP V.4. Autizmus szakértői kör létrehozása
2013. dec. 31.
OKM SZMM ASZM
II.8.1. és OFP V.8. Autista emberek foglalkoztatására vonatkozó sztenderdek kidolgozása, bevezetése II.8.2. és OFP V.8. Autizmus specifikus foglalkoztatás és munkaerő-piaci szolgáltatások modellprogram működtetése II.8.3. Alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások működtetése II. 9.1. Szülők képzése, információs anyagok, képzési prog-
2008 dec. 31.
SZMM
1M
2009. jún. 30.
SZMM
300M
2009. dec. 31.
SZMM OFA
2009. jún. 30.
SZMM AOSZ
0,8M
OPI pályázat keretében 2011 képzésre lehet pályázni ASM1-ben elkészült az 2010 „Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához” c. anyag FSZK Nyílt munkaerő-piaci 2010 program, előtte kutatás
FSZK ASM
NEFMI
FSZK
SZMM
FSZK Nyílt munkaerő-piaci program
2010
FSZK
SZMM
FSZK Nyílt munkaerő-piaci program, tesztelés
2011
FSZK
SZMM
AOSZ szülőképzési programjai és kiadványai
2009
AOSZ
AOSZ
Nem nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásra is sztenderd kidolgozása. Tranzit munkahely intézményének megerősítése
44
ramok kidolg.
II.9.2. és OFP V.5. Mentorszülő hálózat kialakítása Képzés kidolgozása
II.9.3. és OFP V.5. Személyi asszisztens foglalkoztatásának lehetősége a családban Előkészítés, nemzetközi gyakorlat, költségelemzés, meglévő szolgáltatások átalakítása II.9.3. és OFP V.5. Pénzbeli támogatások, ellátások autista baráttá alakítása Parkolási kedvezmény
2009 szept. 30.
2009. május 30.
AOSZ
SZMM AOSZ
SZMM PM AOSZ
0,8M
ASM1 Családok támogatásának modelljének kidolgozása AOSZ – Szí és Kéz Alapítvány létrehozott egy mentorszülői kört
2010
FSZK ASM
NEFMI
2010
AOSZ SZKA
NCTA
ASM2 folyamatban van a mentorszülői hálózat kialakításának és modelljének kidolgozása Képzési programakkreditálása (Cseperedő bébiszitter programja és Kézenfogva Fecske programja hasonló.)
2011
FSZK ASM
NEFMI
AOSZ családi adókedvezményről lobbi anyagot dolgozott ki
NEFMI-vel kapcsolatfelvétel a modellprogram megvalósítására. Önkéntes szervezetekkel kapcsolatfelvétel.
Újragondolandó a fogyatékossági ágak közötti különbségtevés.
45
