Az Autizmus tünetei A korai felismerés jelentősége
Forrás: Theo Peeters – Autizmus c. könyve
A DSM-IV és a BNO-10 szerint is az autizmus a „pervazív fejlődési zavarok” kategóriájában helyezkedik el az „értelmi fogyatékosság” és a „specifikus fejlődési zavarok” között. Az „értelmi fogyatékosság” jelentését értelmezhetjük úgy, hogy a fejlődés lelassult. A mentálisan sérült emberek ugyanúgy fejlődnek, mint mi, csak lassabban. Mentális koruk mindig alacsonyabb, mint a kronológiai koruk. A „specifikus fejlődési zavarok” esetében 1 konkrét készségterület lassú vagy hibás fejlődésével állunk szemben. A dyslexiások pl. egyetlen speciális tanulási nehézséggel rendelkeznek. Bár intelligenciájuk normális, az olvasás megtanulása nehézséget jelent számukra.
A „pervazív fejlődési zavarok” esetén több, minőségileg károsodott terület van. A domináns rendellenességek a kognitív, a nyelvi, a motoros és a szociális készségek elsajátításának nehézségét jelentik.
„Mínőségi károsodások” A károsodás nem csupán a lassú fejlődésnek (mint a mentális retardáció esetén), vagy egy másodlagos fogyatékosságnak (szenzoros, motoros) tudható be. Ebből adódik, hogy az autizmust az értelmi fogyatékosság és a tanulási zavarok közé ékelődik be. A „pervazív” szó azt jelenti, hogy az embert valami nagyon mélyen, egész lényén keresztül érinti. Ez a helyzet az autizmusban szenvedő embereknél.
Jelentés problémája Tartalmi jelentés hozzáadása az észleléshez A gondolkodás célja a megértés. A gyerekek látnak, hallanak, éreznek és ízlelnek. Mit csinálnak mindezekkel a szenzoros információkkal? Megtanulnak észlelni, megérteni, elvontan gondolkozni, figyelni, emlékezni. Az autista emberek is hallanak, éreznek és látnak, az agyuk azonban ezekkel az információkkal másképpen bánik, sokszor nem képesek tartalmi jelentést hozzáadni az észleléshez. Ez sokszorosan érződik a szociális megértésnél, nem képesek a szociális percepciókhoz jelentést adni. A képesség nem „hiányzik”, hanem sérült!!!
Jelentés problémája A gesztusok értelmezésének korlátozott képessége Egy kísérlet elvégzése során arra a megállapításra jutottak, hogy az autista gyerekek számára problémát okozó összes gesztus az érzelmek kifejezésére szolgál. Tehát náluk speciális nehézséget okoz az emberi érzelmek nagy részének megértése. Ha úgy tűnik, időnként „érzéketlenek” velünk szemben, az csak kognitív fogyatékosságuk része. A világ eltérő módon való értelmezése Mivel a szavak nagyon keveset mondanak nekik, megjelennek életükben a tárgyak, mint kommunikációs formák. Egyes tárgyaknak kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak.
Kommunikáció
Echolalia A szavak vagy mondatok azonnali vagy késleltetett, szó szerinti megismétlése. Az autisták többségére jellemző, de önmagában véve az autizmusnak nem lényegi vonása. A késleltetett echolalia példája lehet annak, hogy az autista gyerekek nagyon is próbálnak kommunikálni, csak éppen a rendelkezésükre álló korlátozott eszközök segítségével. Az azonnali echolalia azt is jelenti, hogy olyan szavakat használunk, melyek a nyelvi képességeit meghaladják, ezért szó szerint megismétlik azt.
Kommunikáció
Merev kognitív stílus A látott dolgokon alapuló elemi megértésük túlságosan korlátozott ahhoz, lehetővé tegye a spontán módon történő általánosításokat. Az autista gyerekek hajlamosak arra, hogy pl. a „szék” hangsort egy konkrét, bizonyos magasságú, bizonyos színű, négy lábú székre alkalmazzák. A nehéz metafóra A jelkép szó szerinti értelmezése.
Szociális interakciók
Az autisták számára problémát jelent az érzelmek, szándékok és gondolatok „olvasása”. Ezt „elemi vakságnak” vagy „szociális vakságnak” nevezhetnénk. Lehet, hogy úgy tűnik, nincsenek tekintettel másokra, ez azonban nem érzelmi egoizmusból, hanem inkább kognitív rugalmatlanságból fakad. Kétoldali szociális interakció sérülését mutatja az autista gyermekek tipikusan repetitív viselkedésmódja. „Szemkontaktus”
A képzelőerő problémája
Azok, akik a megértés során más „horgonnyal” nem rendelkeznek, az érzékelésben kapaszkodnak meg. Sok autista ember a megértés hiányában „kívülről” megtanulja a világot, egy kiszámítható világ újra és újra történő felidézése egyfajta biztonságérzetet ad neki, a rend megmarad.
Jellemző a korlátozott érdeklődési kör, a repetitív, sztereotíp viselkedés.
A korai jellemző tünetek kezdete
A tünetekből egy-egy gyermeknél nem találjuk meg mindegyiket, és súlyosságuk is igen változó lehet. A régebben abszolút diagnosztikus kritériumként értékelt szemkontaktus-hiány például csak a legsúlyosabb autistáknál fordul elő. A diagnózis a gyakorlatban a lehetséges 18 hónapos kornál általában jóval később születik meg. Ennek oka egyrészt az ellátó rendszer és a szakemberképzés hiányossága, másrészt csak ekkor jelennének meg a normális fejlődés során az autizmusban érintett és mai módszereinkkel már vizsgálható funkciók. Az iskoláskorig vagy még tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válik, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka az autizmussal élő fiatalok esetében benyúlik a felnőttkorba, így sohasem túl késő a fejlesztést elkezdeni.
Az autizmus korai felismerése… Fontos, mert… - a gyermek számára megnyílik, a korai fejlesztés lehetősége, amely lényegesen hatékonyabb és megnöveli esélyeit; - a szülők magyarázatot kaphatnak súlyos stresszt okozó kérdéseikre, csökken a bizonytalanság; - a család hamarabb juthat szociális támogatáshoz.
Nehéz, mert… - az autizmus egy spektrum, az állapot rendkívül sokszínű; - kevesebb, valóban megbízható kutatási adat áll rendelkezésre; - a diagnózis elfogadása nagyobb nehézségekbe ütközik (a szülők részéről), mint későbbi életkorokban.
Csecsemőkor Kevés vagy nincs specifikus tünet. Autizmusra utalhat: Szociális készség terén jól elvan egyedül ritka/hiányzik a másik arcának figyelése ritka/hiányzik a szociális mosoly ritka/hiányzik a közös figyelmi viselkedések Kommunikáció terén hiányzik/ritka a kölcsönös preverbális kommunikáció ritka/hiányzik a névre adott orientációs válasz kevés szemkontaktus gyenge gesztus repertoár, limitált arcmimika
Viselkedés terén repetitív viselkedés, szenzoros ingerek preferenciája/averziója
Kisgyermekkor Szociális készség terén
Hiányzik vagy csökkent közös figyelmi az érdeklődés vagy öröm megosztása Hiányzik vagy csökkent a tárgyak megmutatása Szívesebben van egyedül / anyáról nem leválasztható Az interakciók során kevés szemkontaktus Kevés meleg, örömteli arckifejezés Nem bohóckodik, hogy felkeltse a figyelmet Nem ismétli meg a nevetést kiváltó cselekvést Kevéssé igyekszik a szülők kedvében járni Idegeneken átnéz, kortársaktól elhúzódik.
Kisgyermekkor Kommunikáció terén Megkésett beszédfejlődés Echolália Kívánságát a szülő kezének húzásával jelzi Nem figyel a beszédre – „nem hall?” Korlátozott beszédértés – „nem akarja megtenni” Nonverbális kommunikáció zavara: Szemkontaktus, gesztusok és hangadás koordinációja gyenge Korlátozott gesztus használat és gesztusra adott reakció
Kisgyermekkor Rugalmatlan gondolkodás, viselkedés Mintha játék hiányzik Játékokat, tárgyakat sorba rendez Különös érdeklődés Sztereotip tevékenység tárgyakkal ( pörget dobál, ütöget) A megszokott dolgokhoz ragaszkodik, a változásokat nehezen tolerálja Szokatlan motoros manírok –repkedés, pörgés, lábujjhegyezés Nehezen kezelhető – „makacs”, alig megnyugtatható hisztik
Tünetek 4-5 éves kortól A szociális interakció terén Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvető fogyatékossága. Nem teremt vagy kezdeményez kapcsolatot, a szülőket is csak szükségletei kielégítésére „használja”. A társakat figyelmen kívül hagyhatja, átgázol rajtuk, fél tőlük. (magányos típus) Gyakran kezdeményez kapcsolatot, de a közeledése furcsa, nem a társas helyzetnek megfelelő, kritikátlan (aktív, bizarr típus) Nem kezdeményez, de ha hívják, akkor csatlakozik a többiekhez, és elviseli, hogy irányítsák (passzív típus) Örömeinek, élményeinek megosztására kevéssé törekszik – kivéve speciális érdeklődési terület Fájdalmában, bánatában ritkán keres vigasztalást, ő maga nem nyújt vigaszt A dicséret nem motiválja, büszkeséget nem mutat Közös tevékenységbe nehezen vonható be Mások érzéseire, szükségleteire kevéssé van tekintettel
Tünetek 4-5 éves kortól Kommunikáció területén 1. A beszéd fejlődésének zavara, olykor visszafejlődés. Súlyos formában nem alakul ki a beszéd, vagy csak echolál. Közepesen súlyos formában - Személyes névmások, személyragok felcserélése - Rosszul szabályozott hangerő, ritmus, hangszín, furcsa intonáció, szokatlan prozódia Enyhe formában - Túlzottan pedáns beszéd - Saját érdeklődés szerinti monológok - Szociális csevegés hiánya - Kérdések ismételgetése - Sérülés a nyelv pragmatikus használatában
Tünetek 4-5 éves kortól 2.
Beszédértés: Súlyos formában alig, vagy csak leegyszerűsített beszédet ért Enyhébb formában a szociális tartalmak, többértelmű fogalmak, irónia megértésének nehézsége Szó szerinti értelmezés Korlátozott gesztushasználat és mimika, mások nonverbális jelzéseit rosszul érti
Tünetek 4-5 éves kortól Rugalmatlan gondolkodás terén - Ragaszkodás a megszokotthoz (pl. saját rutinban, apró környezeti változásokban) - Nem funkcionális, ritualisztikus viselkedések
Tünetek 4-5 éves kortól További viselkedéses jellemzők
- Sztereotip mozgásos tünetek (pl. kezek röpködő mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás) - A szenzoros viselkedés furcsaságai pl. szagolgatás, vizuális ingerek keresése. - Jobb értelmű gyermekeknél a szűk körű, sztereotip érdeklődés már nem szenzoros ingerekre irányul, hanem szociális tartalommal nem bíró, vagy funkcionális értelmétől elvonatkoztatott témákra, érdeklődési körökre: pl. térképek, közlekedés, járművek, országok és fővárosok, lakcímek, és gyakori a zene szeretet.
Járulékos tünetek Kognitív eltérések:
30-50%-ban mentális retardáció Szigetszerű kiemelkedő képességek Szenzoros inger feldolgozási zavarok Hipo- vagy hiperszenzitivitás Alvászavar, táplálkozászavar Viselkedési zavarok Hiperaktivitás Dührohamok Önsértő magatartás Szorongás
„Ha valaki autista, az nem azt jelenti, hogy nem ember. Azt azonban jelenti, hogy idegen. Azt jelenti, hogy ami mások számára normális, az az én számomra nem normális, és ami az én számomra normális, az mások számára nem normális. Bizonyos szempontból borzasztó hiányosan vagyok felszerelkezve a világban való túléléshez, úgy, mint egy földönkívüli, aki tájékozódási útmutató nélkül itt rekedt. Személyiségem azonban érintetlen. Énem sértetlen. Értékesnek és értelmesnek tartom az életet, és nem szeretném, ha kigyógyítanának abból, hogy önmagam legyek.... Tiszteljenek meg azzal, hogy a saját feltételeimnek megfelelően érintkeznek velem – ismerjék fel, hogy mi egyformán idegenek vagyunk egymásnak, hogy az én létezési módjaim nem csupán az Önök létezési módjainak hibás változatai. Kérdőjelezzék meg a feltevéseiket. Határozzák meg saját feltételeiket. Dolgozzanak velem együtt azon, hogy hidat tudjunk építeni egymás között.” (Jim Sinclair)
Autizmus minden nap
http://youtu.be/Q9d-J3O6thg
