Az Ön szociális biztonsági jogai. Szlovéniában

Az Ön szociális biztonsági jogai Szlovéniában

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás Az Ön szociális biztonsági jogai Szlovéniában

A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat. .Részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért.

© Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

2012. július 2


TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás ..................................... 5 Általános tudnivalók ........................................................................................ 5 A szociális védelem szerkezete ......................................................................... 6 Finanszírozás ................................................................................................. 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások ....................................................................... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? ........................................................... 7 Finanszírozott ellátások ................................................................................... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele ........................................................... 7 III. fejezet: Táppénz .......................................................................................... 9 Mikor jogosult táppénzre? ................................................................................ 9 Finanszírozott ellátások ................................................................................... 9 A táppénz igénybevétele .................................................................................. 9 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások ...........................................................11 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? .............................................11 Finanszírozott ellátások ..................................................................................11 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele .............................................12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások ........................................................................13 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? ............................................................13 Finanszírozott ellátások ..................................................................................13 A rokkantsági ellátások igénybevétele ..............................................................15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások .........................................................16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra? .................................................................16 Finanszírozott ellátások ..................................................................................16 Az öregségi ellátások igénybevétele .................................................................17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások ...........................................................18 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? .................................................18 Finanszírozott ellátások ..................................................................................19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele ............................................................20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások .........................................................................................................21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? ......................................................................................21 Finanszírozott ellátások ..................................................................................21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele ................................................................................................21 IX. fejezet: Családi ellátások ..............................................................................23 Mikor jogosult családi ellátásokra? ...................................................................23 Finanszírozott ellátások ..................................................................................24 A családi ellátások igénybevétele .....................................................................24 X. fejezet: Munkanélküliség ...............................................................................26 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? ..........................................................26 Finanszírozott ellátások ..................................................................................26 A munkanélküli-ellátások igénybevétele ............................................................27 XI. fejezet: Minimumjövedelem ..........................................................................28 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? .........................28 Finanszírozott ellátások ..................................................................................28 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele ..............................29 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás ...................................................................30 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?..........................................................30 Finanszírozott ellátások ..................................................................................31

2012. július 3


Tartós ápolás-gondozás igénybevétele..............................................................32 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok ...................33

2012. július 4


I. fejezet: Általános finanszírozás

tudnivalók,

szervezet

és

Általános tudnivalók A szlovén szociális biztonsági rendszer magában foglalja a társadalombiztosítást, a családi ellátásokat és a szociális segélyezési rendszert. A társadalombiztosítási rendszerek keretébe tartozik a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás, a kötelező betegbiztosítás, a munkanélküli-biztosítás és a szülővédelmi biztosítás. Ezek a biztosítások minden munkavállaló és önálló vállalkozó számára kötelezők. A biztosításokat a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási járulékokból finanszírozzák. Kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás A kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás öregség, rokkantság, segítségnyújtási és ápolási támogatás, fizikai fogyatékosság és halál esetére nyújt fedezetet. A biztosítás kötelező a munkavállalóknak, az önálló vállalkozóknak, a mezőgazdasági termelőknek, továbbá a kötelező biztosítás fedezete alá tartozó, meghatározott tevékenységeket végző személyek bizonyos kategóriáinak. Igazgatását egyetlen hivatal, a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal (Zavod za pokojninsko in invalidsko zavarovanje Slovenije) végzi, amely ljubljanai központi irodáján, regionális egységein és helyi kirendeltségein keresztül fejti ki tevékenységét. A Hivatal tanácsát a kormány, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, a nyugdíjasok és a foglalkozási rokkantak képviselői, valamint a Hivatal belső munkatársai alkotják. Kötelező betegbiztosítás A kötelező betegbiztosítási rendszer alapján biztosítottak természetbeni egészségügyi ellátásokra (egészségügyi ellátásra) és pénzbeli ellátásokra, többek között táppénzre, átalányösszegű haláleseti juttatásra, a temetési költségek (részleges) megtérítésére, valamint a Szlovénián kívül felmerülő orvosi kezelési költségek megtérítésére jogosultak. A rendszer kiterjed a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, a mezőgazdasági termelőkre, a szociális biztonsági ellátásokban részesülőkre (ideértve a nyugdíjasokat is), valamint a Szlovén Köztársaságban lakóhellyel rendelkező más személyekre és családtagjaikra. A Szlovén Betegbiztosító Intézet (Zavod za zdravstveno zavarovanje Slovenije) az egyedüli kötelező betegbiztosítási szolgáltató. Regionális egységein és helyi irodáin keresztül működik. Igazgatótanácsa a biztosítottak és a munkáltatók képviselőiből áll. A kötelező biztosítás által teljes egészében nem fedezett egészségügyi ellátásokra vonatkozóan önkéntes kiegészítő betegbiztosításra (az önrészre vonatkozó biztosításra) van lehetőség. Munkanélküliségi biztosítás A munkanélküli-biztosítási rendszer garantálja a munkanélküli-ellátások fizetését. A Szlovén Foglalkoztatási Hivatal (Zavod Republike Slovenije za zaposlovanje) regionális irodáin és munkaügyi központjain keresztül fejti ki tevékenységét. Igazgatótanácsa a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, a Foglalkoztatási Hivatal és a kormány képviselőiből áll.

2012. július 5


A munkanélküli-biztosítás az utazási és áttelepülési költségek megtérítését, valamint az egészségügyi ellátásra és a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási fedezetre való jogosultságot is magában foglalja. E két jogosultság érvényesítése az adott területeket szabályozó rendelkezések alapján történik. Szülővédelmi biztosítás A szülővédelmi biztosítás a szülői szabadságokra (szülési szabadság, gyermekgondozási és -nevelési szabadság, apasági szabadság, örökbefogadási szabadság) és a szülői ellátásokra (szülési támogatás, gyermekgondozási és -nevelési támogatás, apasági támogatás, örökbefogadási támogatás) terjed ki a munkavállalók, önálló vállalkozók, mezőgazdasági termelők, valamint egyes további kategóriákba tartozó személyek tekintetében a Szlovén Köztársaságban. A rendszer 62 regionális Szociális Munkáért Felelős Központon (centri za socialno delo) keresztül működik. Családi ellátások A családi ellátások, azaz a szülői támogatás, a szülési juttatás, a gyermek utáni ellátás, a nagycsaládosok támogatása, a különleges gyermeknevelési támogatás és a jövedelemkiesés részleges kompenzációja pénzbeli ellátások. Szociális segély A szlovén szociális biztonsági rendszerben az általános szociális segély mellett számos kategóriájú szociális segélyezési ellátás létezik.

A szociális védelem szerkezete A Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal, a Szlovén Foglalkoztatási Hivatal és a Szociális Munkáért Felelős Központok tevékenysége feletti ellenőrzést a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium gyakorolja. A családi ellátásokat, a szociális segélyt és a szociális szolgáltatásokat a Szociális Munkáért Felelős Központok nyújtják. A felügyeletet a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium látja el. A Szlovén Betegbiztosító Intézettel együttműködve az Egészségügyi Minisztérium határozza meg a biztosítottak tekintetében az egészségügyi ellátásokat.

Finanszírozás A szlovén társadalombiztonsági rendszereket (a biztosítottak és munkáltatók által fizetett) szociális biztonsági járulékokból finanszírozzák. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy a társadalombiztosítási rendszerek esetleges veszteségeit fedezze. A munkanélküli-biztosítást és a szülővédelmi biztosítást elsősorban az állami költségvetésből finanszírozzák. A családi ellátásokat és a szociális segélyt teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák.

2012. július 6


II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Amennyiben Ön munkavállaló, önálló vállalkozó, mezőgazdasági termelő, szociális biztonsági ellátásban (öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjban, munkanélküli-ellátásban, állandó szociális segélyben) részesül vagy olyan állandó lakhellyel rendelkező személy, aki semmilyen más címen nem biztosított, kötelező betegbiztosítással rendelkezik. Ezenkívül az eltartott családtagok, köztük a házastársak vagy élettársak, a gyermekek és a mostohagyermekek, valamint a gondozásra szoruló más személyek szintén jogosultak egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi ellátásra való jogosultsághoz általában nem kell előzetes biztosítási idővel rendelkezni. A néhány kivétel közé tartozhatnak az ortopédiai segédeszközök, a szemüvegek, a hallókészülékek, a protézisek és más orvosi segédeszközök.

Finanszírozott ellátások E biztosítás alapján felkeresheti a Szlovén Betegbiztosító Intézettel szerződött orvosokat vagy elsődleges egészségügyi központokat. A kötelező biztosítási rendszerbe tartozó személyeknek, amennyiben az önrészre vonatkozóan nem rendelkeznek kiegészítő biztosítással, az egészségügyi ellátás költségeinek egy részét maguknak kell fizetniük, amely 10%-tól 90%-ig terjed. Egyes egészségügyi ellátásoknál nem kell önrészt fizetni. Például a kedvezményezettnek nem kell önrészt fizetnie a megelőző egészségügyi ellátásért; kezelésért és a gyermekek rehabilitációjáért (beleértve a pozitív és az átmeneti listán szereplő gyógyszerkészítményeket); a diákok esetén; családtervezési, fogamzásgátlási, terhességi és szülési tanácsadás esetén; valamint egyes súlyos betegségek, sürgős egészségügyi ellátás és bizonyos egyéb ellátások esetén. A nem gyógyászati célú egészségügyi ellátás, például a plasztikai sebészet és a pozitív és az átmeneti listán nem szereplő gyógyszerkészítmények, valamint az alternatív egészségügyi ellátás, mint például a homeopátia nem tartozik a kötelező betegbiztosítás alá. Az ezekkel kapcsolatos költségeket maguknak a betegeknek kell fizetniük. Az utazási költségek megtérítésére lehet jogosult, ha például lakóhelyén kívül kell felkeresnie egy orvost vagy a kezelőorvos utalja/hívja oda. Ha az ott-tartózkodás meghaladja a 12 órát, a szállásköltségek egy meghatározott felső határig szintén megtéríthetők.

Az egészségügyi ellátások igénybevétele Szabadon megválaszthatja kezelőorvosát, azaz az általános orvost, a nőgyógyászt, a gyermekorvost és a fogorvost. Ők egyfajta „szűrőként” működnek, és szakorvoshoz csak az általános orvos beutalójával lehet fordulni. Ha a beutalás megtörtént, orvosi kezelés, szakorvosok, állami és szerződött magánkórházak szabadon választhatók.

2012. július 7


Az egészségügyi ellátást biztosító állami és szerződött magánorvosok neve és címe elérhető a Szlovén Betegbiztosító Intézet címtárában: Izvajalci zdravstvenih storitev.

2012. július 8


III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A keresőtevékenységet folytató biztosítottaknak ideiglenes munkaképtelenségük idejére a kötelező betegbiztosítási alapból táppénzt folyósítanak. Ennélfogva táppénzben részesülnek a munkavállalók, az önálló vállalkozók, a magánvállalkozások tulajdonosai, a professzionális sportolók és sakkozók, valamint a mezőgazdasági termelők.

Finanszírozott ellátások A táppénzt a távollét első 30 napjára általában a munkáltató fizeti. Nem kell előzetes biztosítási idővel rendelkezni és az ellátás összege a távollét okától függ. A távollét 31. napjától a táppénzt a Szlovén Betegbiztosító Intézet fizeti. Bizonyos esetekben a táppénzt már a távollét első napjától ez az intézet fizeti. Ilyen eset például, ha szövet- és szervadományozásra, valamint véradásra kerül sor, vagy ha a munkaképtelenség egy közvetlen családtag ápolása miatt következik be; ha az elkülönítést vagy az ápolást/felügyeletet az orvos rendeli el; illetve foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset esetén. A táppénzt általában legfeljebb egy évig folyósítják. Hosszabb idejű jogosultság kivételesen megengedett, ha az orvosi kezelés egy éven belül nem fejeződik be. A munkaszerződés megszűnését követően legfeljebb 30 napig szintén folyósítható. A táppénz folyósításának időtartama közvetlen családtag, például gyermek vagy házastárs ápolása esetén korlátozott. Ez az időtartam hét munkanap, hét év alatti vagy fogyatékossággal élő gyermek esetében pedig 15 munkanap. Az időtartam meghosszabbítására van lehetőség például a legsúlyosabb esetekben, legfeljebb a gyermek felnőtté válásáig. A táppénzt a távollét évét megelőző naptári évben szerzett havi átlagfizetés alapján vagy az átlagos járulékfizetési alap (például az önálló vállalkozók esetében) alapján számítják ki. A táppénz összege a számítási alap 70 és 100%-a közötti. Például nem munkahelyi baleset esetén összege 70% az első 90 napban, nem foglalkozási megbetegedés esetén 80% és foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset, szövet- vagy szervadományozás, véradás vagy orvos által elrendelt elkülönítés esetén 100%.

A táppénz igénybevétele Ha a munkaképtelenséget vagy egy családtag ápolásának szükségességét a kiválasztott kezelőorvos megállapítja, az első 30 napban ennek alapján történik a táppénz folyósítása. Ezt követően vagy más esetekben, ha a táppénzt a távollét első napjától a kötelező betegbiztosításból fizetik, kijelölt orvos határozatára van szükség. Ebben az esetben a Szlovén Betegbiztosító Intézetnél fellebbezéssel lehet élni.

2012. július 9


Technikailag a táppénzt a távollét 31. napjától is a munkáltató fizeti. A Szlovén Betegbiztosító Intézet megtéríti a munkáltatóknak a kifizetett táppénzt, ha a munkáltatótól megkapja a munkaképesség elvesztésével kapcsolatos, érvényes és hiánytalanul kitöltött igazolást, valamint a kifizetést igazoló iratokat.

2012. július 10


IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A nők a szülés előtt, alatt és után a kötelező betegbiztosítás alapján egészségügyi ellátásra jogosultak. A szülői szabadságra és a pénzbeli ellátásokra való jogosultság alapja a szülővédelmi biztosítás. Az anyasági vagy apasági ellátásokra való jogosultsághoz a szabadság kezdetét megelőzően, illetve az előző három évben legalább tizenkét hónapon át biztosítással kellett rendelkeznie. A szülési szabadságot/ellátást általában a gyermek anyja igényelheti. Kivételes esetben a gyermek apja vagy más, a gyermekről gondoskodó biztosított vagy örökbefogadó szülő is igényelheti, ha az anya elhunyt, elhagyta a gyermeket vagy képtelen önállóan élni és dolgozni. Általában az apa és az örökbefogadó szülők különleges ellátásokra jogosultak. Amennyiben a biztosításra vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a családi ellátási rendszerből szülői támogatásra lehet jogosult.

Finanszírozott ellátások A szülővédelmi biztosítási ellátások közé tartozik a szülői szabadság (szülési, apasági, örökbefogadási és gyermekgondozási szabadság), a szülői ellátások (anyasági, apasági, örökbefogadási és gyermeknevelési ellátás) és a szülői szerep miatti részmunkaidőben történő munkavégzésre való jog. Szülési szabadság A szülési szabadság időtartama 105 naptári nap, amely 28 nappal a szülés várható időpontja előtt kezdődik és ezen időponttól számított 77 nappal ér véget. A szülés után kötelező, és a szülés előtt ki nem vett szabadság nem vihető át a gyermek születése utáni időszakra. Apasági szabadság Az apa 90 nap apasági szabadságra jogosult, amelyből 15 napot a gyermek életének első 6 hónapjában kell kivennie. A maradék 75 napot (csak járulékfizetés) a gyermek 3 éves kora előtt kell igénybe vennie. Gyermekgondozási szabadság A szülési szabadság lejárta után bármelyik szülő igényelheti a gyermekgondozási szabadságot. Ennek időtartama 260 naptári nap, amely időtartam bizonyos esetekben meghosszabbítható. Például további 90 nappal meghosszabbítható ikerszülés esetén (minden további gyermek után), vagy ha a csecsemő különleges gondozást igényel. Meghosszabbítható továbbá, ha a szülőknek van már két vagy több nyolc év alatti gyermekük, vagy koraszülés esetén.

2012. július 11


Örökbefogadási szabadság Az örökbefogadási szabadság célja, hogy egyik vagy mindkét szülő számára lehetővé tegye a gyermekkel való teljes értékű együttlétet az örökbefogadást követően. Az örökbefogadási szabadság időtartama egy és négy év közötti gyermekek esetében 150 nap, négy és tíz év közötti gyermekek esetében 120 nap. Ha az örökbefogadási szabadságot a két örökbefogadó szülő közösen veszi ki, a szabadság együttes időtartama nem haladhatja meg a 150, illetve a 120 napot. Szülői ellátás (anyasági, apasági, gyermeknevelési és örökbefogadási ellátás) Szülői ellátást a szülői szabadság alatt folyósítanak. A szülői szabadság igénybevétele előtti napon meglévő biztosítás elegendő a szülői ellátásokra való jogosultsághoz. Ha hiányzik a szülői szabadságra való jogosultság, szülői ellátás abban az esetben is igényelhető, ha az érintett személy a megelőző három évben legalább 12 havi biztosítással rendelkezett. Az anyasági ellátás összege a szülői szabadság első igénylésének benyújtását megelőző 12 havi átlagfizetés (vagy más számítási alap) 100%-a. A gyermeknevelési, az apasági és az örökbefogadási ellátás összege az utolsó 12 hónap fizetésének vagy más egyéni alapjának 90%-a (100%-a, ha az alap nem haladja meg a 763,06 EUR összeget). Hiányzó hónapok esetén a minimálbér 55%-át veszik figyelembe. A szülési szabadság kivételével a szülői ellátás összege korlátozott. Szülői ellátást általában a szülői szabadság alatt folyósítanak. Az egyetlen kivétel az apasági ellátás. Ezt csak az első 15 napra fizetik. A maradék 75 napra a gyermek apja csak a minimálbér alapján számított szociális biztonsági járulékoknak megfelelő összegű kifizetésben részesül. A gyermek három éves koráig az egyik szülő részmunkaidőben (legalább a teljes munkaidő felében) történő munkavégzésre jogosult. Ez az időtartam két- vagy háromgyermekes család esetében a legkisebb gyermek hatéves koráig meghosszabbodik. Négy vagy több gyermek esetén az egyik szülő a munkaerőpiacról való teljes kivonulásra jogosult. Fogyatékossággal élő gyermek esetében a részmunkaidőben történő munkavégzésre való jog a gyermek felnőtté válásáig meghosszabbítható. A fent felsorolt esetekben a munkáltató biztosítja a ténylegesen elvégzett munka kifizetését, a teljes munkaidő további részére vonatkozóan pedig a szociális biztonsági járulékokat a szülővédelmi biztosításból fedezik.

Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele A szülői szabadságot és ellátásokat általában az anya állandó lakóhelye szerinti Szociális Munkáért Felelős Regionális Központnál kell igényelni. A kedvezményezetteknek munkáltatójukat általában a tervezett szülői szabadság előtt 30 nappal kell értesíteniük. Amennyiben ez nem teljesíthető, a munkáltatót a gyermek születését követő 3 napon belül kell értesíteni.

2012. július 12


V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Ha a rokkantságot megállapítják, rokkantsági nyugdíjra és rokkantsági biztosítási ellátásokra lehet jogosult. Rokkantság akkor következik be, ha az egészségi állapotban (baleset vagy betegség miatt) bekövetkező, orvosi kezeléssel vagy rehabilitációval nem javítható változás következtében a munkaképesség csökken vagy elveszik. A Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal Rokkantsági Bizottsága a megmaradó munkaképességtől függően megállapítja a rokkantsági kategória valamelyikét:  1. kategória: a biztosított nem képes szervezett termelőtevékenység végzésére;  II. fejezet: a biztosított munkaképessége foglalkozása szempontjából legalább 50 százalékkal csökkent;  III. melléklet: foglalkozási rehabilitációval vagy anélkül a biztosított nem képes teljes munkaidőben dolgozni, de bizonyos munkát félmunkaidőben végezhet, vagy a biztosított munkaképessége foglalkozása szempontjából kevesebb mint 50%-kal csökkent, vagy a biztosított saját foglalkozásában képes teljes munkaidőben dolgozni, de már nem tudja ellátni eddigi munkáját. A rokkantság miatt 45 éves koruk előtt ellátásra jogot szerzett személyek esetében a kötelező orvosi vizsgálatokat ötévente kell elvégezni. Egyedi esettől függően az orvosi vizsgálatokat ezen életkor felett is vagy az ötéves időtartam lejárta előtt is elrendelhetik. Az is előfordulhat, hogy nem írják elő az orvosi vizsgálatokat, annak ellenére sem, hogy az érintett személy 45 évesnél fiatalabb.

Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra lehet jogosult, ha a rokkantságot a következők szerint állapítják meg:  1. kategória:  a 2. rokkantsági kategóriába tartozik, és foglalkozási rehabilitáció nélkül nem képes más megfelelő munka végzésére, és ilyen rehabilitációban csak azért nem részesülhet, mert már elmúlt 50 éves;  a 2. vagy 3. rokkantsági kategóriába tartozik, de semmiféle munkát vagy megfelelő állást nem kap, mert már elérte a 63. (férfiak) vagy 61. életévét (nők). Ha a rokkantságot munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés okozta, a biztosított előzetes biztosítási idő igazolása nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult. Egyéb esetben rokkantsági nyugdíjra csak akkor jogosult, ha bizonyos „biztosítási sűrűséggel” rendelkezik, amely a következőket jelenti. Például a 20. életév (vagy felsőfokú vagy egyetemi tanulmányok után a 23. életév vagy a 26. életév) betöltése és a rokkantság bekövetkezése közötti időszak legalább egyharmadában biztosítási fedezettel kell rendelkezni. Ha a rokkant személy 21 év

2012. július 13


feletti, de még nem töltötte be 30. életévét, 21. életéve és a rokkantság bekövetkezése közötti időszak mindössze egynegyedében kell biztosítási fedezettel rendelkezni. Enyhébb feltételek érvényesek, ha az 1. kategóriába tartozó rokkantság a 21. életév betöltése előtt következett be. Ebben az esetben a rokkantság idején meglévő biztosítás vagy legalább háromhavi biztosítás az előírás. A rokkantsági nyugdíj összegének kiszámításánál ugyanazt a számítási alapot használják, mint az öregségi nyugdíjak esetében (az 1970 utáni 18 legjobb egymást követő év átlagbére). A számítási arány rögzített, amely figyelembe veszi a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt tényleges időt és a jogosultság megszerzéséhez előírt hozzáadott (fiktív) időt egy olyan biztosítottra vonatkozóan, aki nem érte el a nyugdíjkorhatárt (63 éves kor a férfiaknál és 61 éves kor a nőknél). Rokkantsági biztosítási ellátások Rokkantsági ellátás Rokkantsági ellátás (nadomestilo za invalidnost) folyósítható a 2. rokkantsági kategóriába tartozó, az 50. életévüket elért vagy a 3. rokkantsági kategóriába tartozó biztosítottaknak. Részleges rokkantsági nyugdíj A 3. rokkantsági kategóriába tartozó biztosított személy részmunkára és részleges rokkantsági nyugdíjra jogosult, amennyiben nem képes teljes munkaidőben dolgozni, vagy nem képes a teljes munkaidejű munkát foglalkoztatási rehabilitáció nélkül teljesíteni. A részleges rokkantsági nyugdíjat a biztosított személy által a továbbiakban ledolgozott munkaórákhoz igazítják. Ezt arra a rokkantsági nyugdíjra kell alkalmazni, amelyre a biztosított a rokkantság bekövetkezésének napján jogosult lenne. Vagyis ha a személy napi 4 órát dolgozik, akkor a rokkantsági nyugdíj 50%-ára jogosult, ha napi 5 órát, akkor a 37,5%-ára, ha napi 6 órát, akkor a 25%-ára és ha napi 7 órát, akkor a 12,5%-ára. Rokkantsági támogatás A rokkantsági támogatás (invalidnina) olyan havi pénzbeli ellátás, amely biztosítottnak vagy nyugdíj kedvezményezettjének folyósítható a biztosítási idő vagy a nyugdíjfolyósítás ideje alatt megnyilvánuló fizikai fogyatékosságra tekintettel. Nem szükséges, hogy a fogyatékosság rokkantságot okozzon. A rokkantsági támogatás összege a fizikai fogyatékosság okától és fokától függ (8 fokot különböztetnek meg). Ha a fogyatékosságot nem foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset okozta, a rokkantsági támogatásra való jogosultsághoz legalább 50 százalékos fogyatékossággal kell rendelkezni. Az előírt biztosítási idő a rokkantsági nyugdíj esetében előírt biztosítási idővel megegyező. Foglalkoztatási rehabilitáció A foglalkoztatási rehabilitációt a munkáltató a költségeket is viselő Szlovén Nyugdíjés Rokkantsági Biztosítási Hivatallal együttműködésben szervezi. A foglalkoztatási rehabilitációs ellátás (nadomestilo za čas poklicne rehabilitacije) a foglalkoztatási rehabilitációra való jogosultság megszerzése és annak teljesítése közötti időszakra jár.

2012. július 14


A rokkantsági ellátások igénybevétele Az első és másodfokon szakértőként működő orvosok vagy Rokkantsági Bizottságok állapítják meg a munkaképesség elvesztését vagy a fennmaradó munkaképességet, a fizikai fogyatékosságot és az egyéb rokkantsági ellátások szükségességét. Az egyéni szakértők és a Rokkantsági Bizottságok a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal szakértői szervei.

2012. július 15


VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Öregségi nyugdíj; Az öregségi nyugdíjra való jogosultság függ az életkortól, a nemi hovatartozástól és a járulékfizetés alapján szerzett tényleges biztosítási időtől. A biztosított az alábbi esetekben jogosult öregségi nyugdíjra:  58 éves korában, ha rendelkezik 40 év (férfiak esetén), illetve 38 év (nők esetén) nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel. Ezek a nőkre vonatkozó minimumfeltételek a 2014-ig tartó átmeneti időszak után lépnek hatályba, vagy  63 éves (férfiak esetén), illetve 61 éves (nők esetén) korában, ha rendelkezik 20 év nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel, vagy  65 éves (férfiak esetén), illetve 63 éves (nők esetén) korában, ha rendelkezik legalább15 év biztosítási idővel. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt időbe beleszámítanak a jóváírt, járulékfizetés nélküli időszakok, például a befejezett egyetemi és posztgraduális tanulmányok, a katonai szolgálat, a kisegítő rendőri egységekkel kapcsolatos képzés vagy a Foglalkoztatási Hivatalnál való nyilvántartás időszaka. Ezen időszakok kivételével csak a járulékfizetési időszakok számítanak biztosítási időnek. A minimális nyugdíjkorhatár bizonyos esetekben csökkenthető. Csökkenthető például bizonyos gyermeknevelési időszakok tekintetében vagy a 15 és 18 éves koruk között foglalkoztatott nők esetében. Egyébként az alsó nyugdíjkorhatár nők esetében 55 év, férfiak esetében 58 év.

Finanszírozott ellátások öregségi nyugdíj; Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjszámítási alap százalékában állapítják meg. A nyugdíjszámítási alap meghatározásánál az 1970 utáni 18 legjobban fizetett, egymást követő évet veszik figyelembe. Minimális és maximális nyugdíjszámítási alap is meghatározásra került. A százalékos arány függ a nemi hovatartozástól, így a nőkre vonatkozóan kissé magasabb, mint a férfiakra vonatkozóan, valamint függ a nyugdíjbiztosítási idő hosszától. Például a 40 év (férfiak esetén) vagy 38 év (nők esetén) nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel rendelkezők esetében az öregségi nyugdíj összege a nyugdíjszámítási alap 72,5%-a. Felső százalékos arány nincs. Valójában a biztosítottakat arra ösztönzik, hogy tovább dolgozzanak és tolják ki a nyugdíjba vonulást. Ha egy biztosított a teljes szolgálati időnél (40 vagy 38 év) hosszabb ideig dolgozik vagy a teljes nyugdíjkorhatár (63 év a férfiaknál és 61 év a nőknél) elérése után vonul nyugdíjba, számítási bónuszt (egy bizonyos, további százalékos arányt) állapítanak meg. Csökkentés (malus) is elképzelhető, ha az érintett személy a teljes nyugdíjkorhatár elérése előtt vonul nyugdíjba.

2012. július 16


Résznyugdíj Ha már megszerezte az öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt időt, résznyugdíjra jogosult. A teljes munkaidő felénél hosszabb ideig nem lehet foglalkoztatott (vagy önálló vállalkozás keretében nem végezhet munkát). A csökkentéstől függetlenül a részleges nyugdíj összege mindig annak az öregségi nyugdíjnak a felével megegyező összeg, amelyre a teljes nyugdíjazás esetén jogosult lenne. Éves kiegészítés A nyugdíjasok átalányösszegű éves kiegészítésre (letni dodatek) jogosultak, amelyet a nyugdíj összegétől függően két különböző összegben folyósítanak. A némiképp alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők esetében az éves kiegészítés összege kissé magasabb.

Az öregségi ellátások igénybevétele Az igényléseket a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal ágazati irodájához kell benyújtani azon a helyen, ahol Ön utoljára biztosított volt.

2012. július 17


VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? A túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság megállapításához általános és különös feltételeknek kell teljesülniük. Az általános feltételek az elhunyt biztosítottra, a különös feltételek pedig az özvegyre vagy más családtagokra vonatkoznak. Az elhunythoz kapcsolódó általános feltételek A túlélő családtagok túlélő hozzátartozói nyugdíjra lehetnek jogosultak, ha az elhunyt:  legalább 5 év biztosítási idővel vagy legalább 10 év nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel rendelkezett (beleértve a jóváírt, járulékfizetés nélküli időszakokat is),  megfelelt az öregségi vagy a feltételeknek vagy,

rokkantsági

nyugdíjra vonatkozó jogosultsági

 már öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantság miatt más ellátásokban részesült. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó különös feltételek Özvegyi nyugdíjra (vdovska pokojnina) a következő családtagok lehetnek jogosultak: a túlélő házastárs, az élettárs (ha az élettársi viszony legalább három évig tartott vagy egy évig, ha van közös gyermek) és az eltartott elvált házastárs. Özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak, ha:  elértek egy bizonyos életkort, például 53 évet. Ha csak 48 éves kort értek el, a folyósítást az 53. életév eléréséig elhalasztják (az előírt életkort csökkentik, ha az özvegy a biztosított halálának időpontjában nem volt biztosított),  teljes mértékben munkaképtelenek vagy a halál után egy évvel munkaképtelenné válnak, életkortól függetlenül vagy,  egyedül maradnak egy gyermekkel, aki családi nyugdíjra (družinska pokojnina) jogosult és a gyermeket el kell tartaniuk, vagy a halál bekövetkezését követő 300 napon belül születik egy ilyen gyermek. A családi nyugdíjra vonatkozó különös feltételek A biztosított halála miatt családi nyugdíjra (družinska pokojnina) a következő személyek jogosultak:  a biztosított gyermekei (házasságban vagy házasságon kívül születettek vagy örökbefogadottak);  a biztosított mostohagyermekei, unokái és az elhunyt által eltartott árvák;  a biztosított szülei (apa és anya, mostohaapa és mostohaanya) és örökbe fogadó szülők, akiket halála idején az elhunyt tartott el;  a biztosított testvérei, akiket az elhunyt tartott el, és akiknek nincsen más megélhetési forrásuk. A gyermekek 15 éves vagy 18 éves korukig (ha regisztrált munkanélküliek) vagy nappali szakon végzett tanulmányaik végéig (ezt iskolalátogatási igazolással kell

2012. július 18


bizonyítani), de legkésőbb 26 éves korukig jogosultak túlélő hozzátartozói nyugdíjra. Ha a gyermek a túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság ideje alatt teljes mértékben munkaképtelenné válik, munkaképtelensége idejére továbbra is jogosult erre a nyugdíjra. A halála időpontjában az elhunyt által eltartott szülők családi nyugdíjra jogosultak, ha elérték az 58 éves kort, vagy ha fogyatékkal élők és munkaképtelenek. Az elhunyt biztosított által haláláig eltartott testvérei akkor jogosultak családi nyugdíjra, ha megfelelnek az elhunyt biztosított gyermekei vagy szülei tekintetében meghatározott feltételeknek. Haláleseti juttatás és a temetési költségek megtérítése Mindkettőre a kötelező betegbiztosítás biztosít jogosultságot és igénybevételéhez bizonyos előzetes biztosítási idővel kell rendelkezni. Ezeket az ellátásokat a biztosított halálát követő 6 hónapon belül kell igényelni. A haláleseti juttatás (posmrtnina) az elhunyt biztosított által eltartott családtagjainak járó egyszeri átalányösszegű ellátás. Abban az esetben minősülnek az elhunyt által eltartottaknak, ha az elhunyt családtagjaiként kötelező betegbiztosítással rendelkeztek. A temetési költségeket (pogrebnina) (részben) az elhunyt biztosított temetését fizető személynek térítik meg.

Finanszírozott ellátások Özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt (öregségi vagy rokkantsági) nyugdíjának vagy annak a nyugdíjnak a 70%-a, amelyre az elhunyt halála időpontjában jogosult lett volna. A saját nyugdíjra jogosult özvegy ezen felül egy bizonyos felső határértékig az özvegyi nyugdíj 15%-ára is jogosult. A két nyugdíj összege nem haladhatja meg a 40 év jogosultsági idővel rendelkező férfire vonatkozó legmagasabb számítási alap szerint meghatározott öregségi nyugdíjat. Ha az özvegy több nyugdíjra lenne jogosult, választhatja a legkedvezőbb (azaz a legmagasabb) nyugdíjat. Ugyanez a szabály vonatkozik a haláláig az elhunyt általi eltartásra jogosult elvált házastársra is. Ha az elhunyt újból házasságot kötött, de volt házastársát továbbra is eltartotta, az utolsó házastárs és minden volt házastárs együttes kedvezményezettnek tekintendő. Családi nyugdíj A családi nyugdíj százalékos aránya a jogosultak számától függ, az alábbiak szerint:  egyetlen tag esetén az elhunyt nyugdíjának 70%-a,  két tag esetén annak 80%-a,  Három tag esetén annak 90%-a és,  négy vagy több tag esetén a családi nyugdíj az elhunyt halála időpontjában érvényes nyugdíjának 100%-a.

2012. július 19


Minden gyermek, akinek mindkét szülője elhunyt, az egyik szülő után járó családi nyugdíjon felül a másik szülőre vonatkozó nyugdíjszámítási alap 30%-ára jogosult (egy bizonyos felső határig). Az összes gyermek tekintetében történő növekmény azonban nem haladhatja meg a másik szülőre vonatkozó nyugdíjszámítási alap 100%át. Járadék Az özvegyi nyugdíjra való jogosultsági feltételeket nem teljesítő özvegy, aki nem áll munkaviszonyban vagy nem önálló vállalkozó, így kötelező biztosítással nem rendelkezik, hathavi járadékra (odpravnina) jogosult, amelynek összege annak az összegnek felel meg, amit akkor kapna, ha jogosult lenne özvegyi nyugdíjra. Létfenntartási járadék A járadékra való jogosultság lejárta után a létfenntartási támogatás (oskrbnina) igényelhető.

minimumforrások

biztosításához

A hozzátartozói ellátások igénybevétele Az igényléseket a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal ágazati irodájához kell benyújtani azon a helyen, ahol az elhunyt utoljára biztosított volt. A haláleseti juttatást és a temetési költségek megtérítését a Szlovén Betegbiztosító Intézet helyi ágazati irodájánál kell igényelni. A temetési költségeket a temetést intéző állami intézet is igényelheti, ha szerződést kötött a Szlovén Betegbiztosító Intézettel.

2012. július 20


VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? Szlovéniában munkahelyi balesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre nincs külön társadalombiztosítási rendszer. Ezekre a kockázatokra rövid ideig tartó munkaképtelenség esetén a kötelező betegbiztosítás, míg a biztosított rokkantsága vagy halála esetén a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás nyújt biztosítási fedezetet. Munkahelyi balesetnek számít a munkával összefüggésben vagy a munka során bekövetkező baleset, beleértve a lakóhely és a munkahely közötti utazás alatt bekövetkező baleseteket is. A foglalkozási megbetegedéseket egy lista sorolja fel, és ha egy betegség nem szerepel a listán, nem tekinthető foglalkozási megbetegedésnek.

Finanszírozott ellátások Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén az orvosi kezelés és az orvosi rehabilitáció valamennyi költségét a kötelező betegbiztosítás fedezi. A biztosítottnak nem kell önrészt fizetnie. Ha a rövid ideig tartó munkaképtelenséget munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés okozta, a kezdetben a munkáltató, majd a Szlovén betegbiztosító Intézet által fizetett táppénz összege a számítási alap 100%-a. Ezenkívül a biztosítottnak a munkaszerződés megszűnését követően is folyósítják az ellátást, mindaddig, amíg újra munkaképessé nem válik. Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkezett rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíj vagy a rokkantsági támogatás igénybevételéhez nincs szükség előzetes biztosítási időre. Ezenkívül a rokkantsági támogatásra való jogosultsághoz kisebb mértékű (30 százalékos) fizikai fogyatékosság is elegendő. Nem csak a hozzáférés kedvezőbb, hanem az ellátások mértéke is. Például a rokkantsági nyugdíjat a teljes szolgálati időre (40 év a férfiak és 38 év a nők esetében) vonatkozóan állapítják meg, és a rokkantsági támogatás magasabb. Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés nyomán bekövetkező halál esetén nincs a túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság megszerzésére előírt idő, amelyet egyébként az elhunyt biztosítottnak meg kellett volna szereznie.

Munkahelyi balesetek és foglalkozási nyújtott ellátások igénybevétele

megbetegedések

esetében

Az egészségügyi ellátást a választott kezelőorvos vagy más orvos nyújtja, ha sürgős orvosi kezelésre van szükség. A táppénzt a munkáltató fizeti (amelyet a 30 napon felül szükséges időtartamra vonatkozóan a Szlovén betegbiztosító Intézet megtérít).

2012. július 21


A biztosított rokkantsága vagy halála esetén az ellátásokat a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal ágazati irodájánál kell igényelni, ahol az érintett személy biztosított vagy az elhunyt utoljára biztosított volt. A rokkantság vagy a fogyatékosság fokát az illetékes Rokkantsági Bizottság állapítja meg.

2012. július 22


IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? A családi ellátások szülés és gyermeknevelés esetén, valamint fogyatékkal élő gyermekek utáni különleges ellátások formájában biztosított pénzbeli ellátások. Szülői járadék A szülői járadék (starševski dodatek) pénzügyi segély, amelyet akkor állapítanak meg, ha a szülők a szülővédelmi biztosítási rendszerből szülői ellátásokra nem jogosultak. A szülői járadékra való jogosultság időtartama a gyermek születésétől számított egy év. Általában a szülés után első 77 napban az anya jogosult a járadékra. Kivételes esetekben az apa vagy egy más személy is gyakorolhatja a szülői járadékra való jogosultságot a szülést követő 77 napban. A 77 nap lejárta után a jogosultságot a szülők bármelyike, az anya vagy az apa gyakorolhatja, írásbeli megállapodás alapján. A jogosultság feltétele, hogy mindketten − azaz a választott szülő (vagy a gyermeket eltartó más személy) és maga a gyermek − európai uniós polgárok legyenek és állandó lakóhellyel rendelkezzenek Szlovéniában. Ezenkívül más ellátással való átfedés nem megengedett. Szülési juttatás A szülési juttatás (pomoč ob rojstvu otroka) egyszeri ellátás, amelynek célja azon újszülött kelengyevásárlásának a támogatása, akinek anyja vagy apja Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkezik. Gyermek utáni ellátás A gyermek utáni ellátás (otroški dodatek) támogatást nyújt a szülőknek a gyermek eltartásához, valamint oktatásához és képzéséhez. Feltétel, hogy a családtagonkénti jövedelem nem érheti el a szlovén átlagos munkabér 64%-át. Ezenkívül a gyermeknek szlovéniai állandó lakóhellyel kell rendelkeznie. Gyermek utáni ellátásra a 18 éven aluli gyermek egyik szülője jogosult. Nagycsaládosok támogatása A nagycsaládosok támogatása (dodatek za veliko družino) a három vagy több 18 év alatti (vagy 26 év alatti, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytató vagy nappali tagozaton képzésben részt vevő) gyermeket nevelő azon családoknak járó éves ellátás, amelyekben az egy főre jutó havi átlagos jövedelem nem haladja meg a nettó átlagbér 64%-át. A nagycsaládosok támogatására való jogosultság az egyik szülőnek állapítható meg, ha az együtt él családjával. Különleges gyermeknevelési támogatás A különleges gyermeknevelési támogatás (dodatek za nego otroka, ki potrebuje posebno nego in varstvo) olyan pénzbeli ellátás, amelynek célja a különleges

2012. július 23


gondozási igényű gyermeket nevelő család megnövekedett költségei egy részének fedezése. A különleges gyermeknevelési támogatásra való jogosultság az egyik szülőnek állapítható meg, ha a gyermek szlovén (vagy európai uniós) állampolgár, és Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkezik. Egy orvosi különbizottság véleménye alapján biztosítják és a gyermek 18 éves koráig vagy addig folyósítják, amíg a gyermek nappali tagozaton tanulmányokat folytat vagy nappali tagozaton képzésben vesz részt. Kivételes esetben a járadékot más személyek által gondozott gyermekek után is fizetik, például ha nevelőotthonban vagy nevelőcsaládnál élnek. A jövedelemkiesés részleges kompenzációja A jövedelemkiesés részleges kompenzációja (delno plačilo za izgubljeni dohodek) a szülőnek folyósított személyi jövedelem, amennyiben súlyos szellemi fejlődési zavarban szenvedő vagy súlyosan mozgáskorlátozott gyermek gondozása és nevelése miatt munkaszerződése megszűnik vagy részmunkaidőben kell dolgoznia. A folyósítás feltétele, hogy a gyermeknek és a szülőnek Szlovéniában állandó lakóhellyel kell rendelkezniük és európai uniós állampolgárnak kell lenniük.

Finanszírozott ellátások A szülői járadék átalányösszegű havi pénzügyi segély, amelynek összege a minimálbér 55%-a (azaz 196,49 EUR). A szülési juttatás összege a minimálbér 64%-a (280,75 EUR). A szülési juttatás helyett a szülők ugyanolyan értékű babakelengyét (az újszülöttnek szóló termékcsomagot) is választhatnak. A családi pótlék összege függ a család jövedelmétől (minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb az ellátás) és a családban élő gyermekek számától. Az összeg egyedülálló szülő esetében 10%-kal, míg óvodába nem járó beiskolázás előtt álló gyermekek esetében 20%-kal emelkedik. A nagycsaládosok támogatása háromgyermekes család esetében 393,46 EUR. Összege négy vagy több gyermek esetében magasabb (479,83 EUR). A különleges gyermeknevelési támogatást 101,05 EUR összegű havi járadékként folyósítják. Súlyos testi vagy szellemi fogyatékkal élő gyermekek esetében a járadék ennek kétszerese (202,17 EUR). A jövedelemkiesés részleges kompenzációjának havi összege a nemzeti minimálbérrel megegyező összeg (748,10 EUR, illetve az adók és járulékok levonása után 572,27 EUR). Ha a szülő részmunkaidőben kezd el dolgozni, az ellátást ennek megfelelően kiigazítják és a minimálbér arányában folyósítják.

A családi ellátások igénybevétele A családi ellátásokat a Szociális Munkáért Felelős Regionális Központnál kell igényelni. Az az anya sem jogosult szülői járadékra, akinek a férje vagy élettársa gyermekgondozási és -nevelési támogatásban részesül. A kedvezményezett a jogosultságát a szülés várható időpontja előtt 30 nappal, vagy legkésőbb a szülést

2012. július 24


követő 30 napon belül érvényesítheti. A szülési juttatást a gyermek születését követően legfeljebb 60 nappal lehet igényelni, különben a jogosultság elveszik. A családi pótlékot maga a gyermek is igényelheti, ha legalább 18 éves. Ebben az esetben a családban élő gyermekek tényleges számától függetlenül az első gyermek után járó összeget fizetik. A jogosultságot egy évre állapítják meg, és azt a gyermek születését követő 90 napon belül kell érvényesíteni. Ezt követően csak az igénylés benyújtását követő hónap első napjától lehet igényelni. Ha a jogosult megszakítás nélkül kíván családi pótlékban részesülni, a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat érvényességi idejének utolsó hónapjában új igénylést kell benyújtania. A nagycsaládosok támogatását minden év július 15-ig kell igényelni. Ezen időpontot követően a jogosultság megszűnik. A Szociális Munkáért Felelős Központ hivatalból is biztosíthatja, ha a család gyermek utáni ellátásra jogosult. A különleges gyermeknevelési támogatást a szülést követő 90 napon belül kell igényelni. Amennyiben ez nem történik meg, a járadékot az igénylést követő hónap első napjától folyósítják.

2012. július 25


X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? Munkanélküli-ellátásban (nadomestilo za primer brezposelnosti) részesülhetnek a kötelező munkanélküli-biztosítással rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók. A munkanélküliségnek szándék nélkülinek kell lennie; nem lehet szándékos vagy nem következhet be a biztosított hibájából. A biztosítottal szembeni további feltételek a következők:  az elmúlt 24 hónapban legalább 9 hónapig volt munkaszerződése;  elfogadja a megfelelő állást (ha van megfelelő állás, nem fizetnek munkanélküliellátást); egy bizonyos idő után egy végzettségi szinttel alacsonyabb szintű állást is el kell fogadni a megfelelő munkán felül;  munkaviszonya megszűnése után legfeljebb 30 nappal nyilvántartásba vetette magát a Szlovén Foglalkoztatási Hivatalnál;  munkaképes;  aktívan munkát keres;  életkora 15 év és 65 év közötti.

Finanszírozott ellátások A munkanélküliségi ellátást a munkaszerződés megszűnését megelőző 12 havi átlagkereset alapján számítják (felső határ nélkül és beleértve a jövedelemhelyettesítő ellátásokat). Az első három hónapra a munkanélküli-ellátás összege a számítási alap 80%-a. A negyedik és a tizenkettedik hónap között a számítási alap 60%-a, azt követően pedig az 50%-a. A folyósított ellátás nem lehet kevesebb mint 350 EUR, és nem lehet több mint 892,50 EUR. A munkanélküli ellátás nyújtásának időtartama függ az előzetes biztosítási időtől. A következő időszakokra folyósítják:  3 hónap 9 hónaptól 5 évig tartó biztosítási idő esetében;  6 hónap 5–15 éves biztosítási idő esetében;  9 hónap 15–25 éves biztosítási idő esetében;  12 hónap 25 év feletti biztosítási idő esetében;  19 hónap az 50 évnél idősebb és több mint 25 éves biztosítási idővel rendelkező biztosítottak esetében;  25 hónap az 55 évesnél idősebb és több mint 25 éves biztosítási idővel rendelkező biztosítottak esetében. Ezenkívül a Szlovén Foglalkoztatási Hivatal a nyugdíjazási feltételek teljesülése előtt legfeljebb egy éven át fizeti a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékokat. A munkanélküli-ellátásban részesülő személyek a társadalombiztosítási rendszerek, azaz a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás, a kötelező betegbiztosítás, a

2012. július 26


szülővédelmi biztosítás és a munkanélküli-biztosítás által nyújtott biztosítási fedezettel rendelkeznek.

A munkanélküli-ellátások igénybevétele A munkanélküli-ellátást a Szlovén Foglalkoztatási Hivatal munkaügyi irodájánál kell igényelni. Az ellátást a munkaviszony megszűnésének első napjától folyósítják. Ha a munkanélküli személy a kijelölt határidőn túl regisztráltatta magát, a pénzügyi kompenzáció ideje a késedelem idejével megrövidül.

2012. július 27


XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? Minden olyan, szlovéniai állandó lakóhellyel rendelkező, aki objektív okok miatt nem rendelkezik elegendő forrással (akinek vagyona és jövedelme egy bizony határérték alá esik) szociális segélyben (denarna socialna pomoč) részesülhet. Kiegészítő támogatás A kiegészítő támogatás (varstveni dodatek) a szociális segélyezési rendszer alapján folyósított havi, jövedelemfüggő pénzbeli támogatás. A tartósan munkába állításra alkalmatlan személyek (trajno nezaposljive osebe), a tartósan munkaképtelen személyek (osebe, trajno nezmožne za delo) és a 63 évnél idősebb nők és 65 évnél idősebb férfiak számára nyújtják. Létfenntartási járadék A járadékra való jogosultság lejárta után létfenntartási támogatás (oskrbnina) igényelhető. Az özvegynek az ezt az időpontot követő 30 napon belül regisztráltatnia kell magát a munkaügyi irodánál és meg kell felelnie a kiegészítő támogatásra való jogosultsági feltételeknek. Így a létfenntartási járadék is jövedelemfüggő ellátás.

Finanszírozott ellátások A szociális segélyt a létminimum alapján határozzák meg és a minimumjövedelemhez (minimalni dohodek) kapcsolódik (jelenleg a minimumjövedelem alapösszege 260 EUR-ban van megállapítva). A minimális családi jövedelmet a család összetételének megfelelően határozták meg. A szociális segély összegét a minimumjövedelem (az egyéni vagy a családi) és a tényleges jövedelem (az egyéni vagy a családi) különbözeteként állapítják meg. A segély folyósításának időtartama az első folyósítás esetén nem haladhatja meg a három hónapot, ezt követően azonban hat hónapra meghosszabbítható, amennyiben a körülmények nem változtak. Rendkívüli esetekben (63 év feletti nőknél és 65 év feletti férfiaknál vagy más releváns körülmények esetén) a segélyt legfeljebb 12 hónapig folyósíthatják. Állandó szociális segélyben részesülhetnek, akik teljesítik a kiegészítő támogatás feltételeit A kiegészítő támogatás összegét a szociális segély (vagy az aktuális jövedelem) és a határérték különbözete alapján állapítják meg. A határértéket úgy állapítják meg, hogy hozzáadnak egy bizonyos százalékértéket (73% az első felnőtt és 36% a második felnőtt esetében) a szociális segély százalékértékéhez. A létfenntartási támogatás megegyezik annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amelyet a kedvezményezett jogosultsága esetén kapna. Ez az összeg nem haladhat meg egy bizonyos szintet, illetve folyósítása nem haladhat meg egy bizonyos időtartamot (24 hónap).

2012. július 28


A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele A szociális segély és a kiegészítő támogatás a Szociális Munkáért Felelős Központnál igényelhető. Az igénylések meghatározott formanyomtatvány használatával nyújthatók be. A központok közvetlenül az igénylőtől és a megfelelő jogosultsággal rendelkező szervek és szervezetek által kezelt adatbázisokból hivatalból gyűjtik be az információkat, még ha azok bizalmasnak tekintendők is. A létfenntartási támogatást a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal helyi irodájánál kell igényelni. A létfenntartási járadék indexálása és kifizetése a nyugdíjakhoz hasonlóan történik.

2012. július 29


XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? Szlovéniában nincs tartós ápolás-biztosítási, illetve segítségnyújtási rendszer. Az egy másik személy által nyújtott gondozásra szoruló, állandó ápolást és a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez segítséget igénylő személy különböző szociális biztonsági rendszerek meghatározott ellátásaira lehet jogosult. Különleges jogosultságok szerepelnek például a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítási, a kötelező betegbiztosítási, a szülővédelmi biztosítási és a szociális segélyre vonatkozó rendszerekben. Segítségnyújtási és gondozási támogatás A nyugdíjasok (öregségi, rokkantsági, özvegyi és családi nyugdíj kedvezményezettjei) és különleges esetekben más biztosított személyek, ha Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkeznek és alapvető szükségleteik kielégítéséhez állandó segítségre szorulnak, segítségnyújtási és gondozási támogatást (dodatek za pomoč in postrežbo) igényelhetnek. Ebben a támogatásban a szociális segély kedvezményezettjei is részesülhetnek. Rokkantsági ellátás A rokkantsági ellátás (nadomestilo za invalidnost) szociális védelmet jelent a rokkant személyeknek, így a közepes, súlyos vagy rendkívül súlyos mentális fejlődési rendellenességekben szenvedőknek és a fizikai károsodással rendelkező személyeknek, akik nem képesek önálló életre és munkára. Ápolási és segítségnyújtási kiegészítés A rokkantsági támogatásban részesülő és kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás alapján nyugdíjra nem jogosult fogyatékkal élők ápolási és segítségnyújtási támogatást (dodatek za tujo nego in pomoč) igényelhetnek. Az erre a pénzbeli ellátásra való jogosultsághoz igazolni kell, hogy az érintett mindennapi szükségletei (vagy annak többsége) tekintetében egy másik személy segítségére szorul. Különleges gyermeknevelési támogatás A különleges gyermeknevelési támogatás (dodatek za nego otroka, ki potrebuje posebno nego in varstvo) a családi ellátások egyike. Célja a különleges gondozási igényű gyermeket nevelő család pótlólagos kiadásainak kompenzálása. A jövedelemkiesés részleges kompenzációja A jövedelemkiesés részleges kompenzációja (delno plačilo za izgubljeni dohodek) szintén a családi ellátásokhoz tartozik. Ebben az ellátásban az a szülő részesül, aki a különleges gondozási igényű gyermekről való gondoskodás érdekében otthagyta az állását.

2012. július 30


Természetbeni ellátások A meghosszabbított kórházi kezelés a kötelező betegbiztosítás alapján nyújtott tartós természetbeni ellátások egyike. Egészségügyi támogatások (ortopédiai eszközök, hallókészülékek és más, az otthoni ápolást segítő támogatások, például speciális ágyak, egészségügyi segédeszközök stb.) szintén rendelkezésre állnak. Az egészségügyi ellátás költségeit teljes egészében (a biztosított által fizetett önrész nélkül) fedezik például fogyatékkal élő gyermekek, egyes fogyatékkal élő felnőttek és 75 év feletti időskorúak esetében. A házi szakápolás például időskorúaknak nyújtott szociális szolgáltatás. A házi szakápolásra jogosult személy családgondozó (družinski pomočnik) igénybevételére való jogosultságot is választhat. A családgondozót a helyileg illetékes Szociális Munkáért Felelős Központ biztosítja annak a fogyatékkal élőnek, aki a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez segítségre szorul, és jövedelemkieséséhez részleges kompenzációt kap. A kedvezményezett otthonában való ápolást (otthoni ápolást) lehetővé tevő szolgáltatások szintén rendelkezésre állnak.

Finanszírozott ellátások Segítségnyújtási és gondozási támogatásban részesülnek a vakok és a gyengén látók;a legalább 70 százalékban mozgáskorlátozottak; valamint az állandó felügyeletet igénylő személyek, ha az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változás miatt nem képesek alapvető szükségleteik vagy azok jelentős részének kielégítésére, segítség nélkül nem tudnak mozogni, táplálkozni, öltözni és vetkőzni vagy személyes higiéniájukról gondoskodni, valamint az élethez elengedhetetlen alapvető feladatokat ellátni. Ápolási és segítségnyújtási kiegészítésben részesülnek azok a fogyatékkal élők, akik nem képesek a mindennapi élethez szükséges feladatok vagy azok jelentős részének elvégzésére, és egy másik személy állandó segítségére szorulnak. A különleges gyermeknevelési támogatás egy pénzbeli juttatás speciális ápolást és gondozást igénylő gyermekek részére, és célja a család speciális ápolást és gondozást igénylő gyermek miatt felmerülő megélhetési többletköltségeinek fedezése. A jogosultságot egy orvosokból álló bizottság véleménye alapján ítélik oda. Ez a támogatás nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a gyermek folyamatos ingyenes ellátást kap egy bentlakásos intézetben. A jövedelemkiesés részleges havi kompenzációja azt a jövedelmkiesést kompenzálja, amely az egyik szülőt a súlyos mentális vagy fizikai fogyatékosságban szenvedő gyermek ápolásával és gondozásával töltött idő miatt érinti. Ez a helyzet áll fenn, ha a szülő feladja a munkáját vagy ha részmunkaidőben dolgozik tovább. A kifizetés összege a minimálbérrel egyenlő. Ha az egyik szülő részmunkaidőben dolgozik, az ellátás arányos részére jogosult. A természetbeni ellátások nyújtásakor a jogosultakat egyéni szükségleteik figyelembevételével kezelik. Az intézményi szakápolás típusa (I., II., IIIA., IIIB., és IV. ápolási típus) az egyéni értékeléstől függ. I. típusú ápolás vonatkozik arra az esetre, ha az érintett személy nagyon kismértékű segítségnyújtásra szorul (főként nagyon kevés segítségre és szociális gondoskodásra), miközben IV. típusú ápolásra van szükség a súlyos és tartós mentális problémával küzdő, például demenciában

2012. július 31


szenvedő személyek esetében, akik többé-kevésbé állandó és speciális ápolásra szorulnak.

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele Az ellátásokat a gondozási igény megállapításától biztosítják. Az értékeléseket szakértők (rokkantsági bizottságok, orvosok és más szakértők) végzik. A rokkantsági bizottság orvosokból és az önellátásra való képesség értékelése terén hozzáértő, különösen az ápolás terén tevékenykedő szakértőkből és más illetékes szociális biztonsági szakértőkből áll. Az ellátásokat mindaddig biztosítják, amíg az önellátásra való képtelenség fennáll és más feltételek (például a gyermek életkora) teljesülnek. A segítségnyújtási és gondozási támogatás a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal helyi irodájánál, vagy ha a szociális támogatás kiegészítéseként igénylik, a Szociális Munkáért Felelős Központnál igényelhető. Az egyéb ellátások többségét, például a különleges gyermeknevelési támogatást, a jövedelemkiesés részleges kompenzációját és a családgondozót a helyi Szociális Munkáért Felelős Központnál kell igényelni. A meghosszabbított kórházi ellátásra való jogosultságot a kórház orvosának, az intézményi szakápolásra való jogosultságot pedig az ilyen ápolást nyújtó szolgáltatónak (vagy bizonyos esetekben a Szociális Munkáért Felelős Központnak) kell megállapítania.

2012. július 32


Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, az európai kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: http://ec.europa.eu/employment_social/social-securitydirectory/welcome.seam?langId=hu. A jogosultságra vonatkozó feltételekre és az egyes szlovéniai szociális biztonsági ellátásokra vonatkozó bővebb tájékoztatás a társadalombiztosítást irányító állami intézeteknél és a szociális munkáért felelős regionális központoknál érhető el. Ha meg szeretné tudni, milyen következményekkel jár az ellátásokra nézve, ha két vagy több tagállamban is biztosított, keresse fel a következő szervezeteket: Szlovén Betegbiztosító Intézet (Zavod za zdravstveno zavarovanje Slovenijei) Miklošičeva 24 1000 Ljubljana Tel.: +386 1 30 77 200 Fax: +386 1 43 13 245 E-mail: [email protected] http://www.zzzs.si/ Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal (Zavod za pokojninsko in invalidsko zavarovanje Slovenije) Kolodvorska 15 1518 Ljubljana Tel.: +386 1 47 45 100 Fax: +386 1 43 21 046 E-mail: [email protected] http://www.zpiz.si/ Szlovén Foglalkoztatási Hivatal (Zavod Republike Slovenije za zaposlovanje) Rožna dolina, Cesta IX/6 1000 Ljubljana Tel.: + 386 479-09-00 Fax: + 386 479-02-62 E-mail: [email protected] http://www.ess.gov.si/ Szociális Munkáért Felelős Központ Ljubljana Bežigrad (Center za socialno delo Ljubljana Bežigrad) Szülővédelmi és Családi Ellátási Központ Einspielerjeva ul. 6 1000 Ljubljana Tel.: +386 1 3001 800 Fax: +386 1 3001 830 E-mail: [email protected]

2012. július 33


http://www.csd-lj-bezigrad.si/CE.htm Bővebb tájékoztatásért forduljon a fent említett szervezetekhez! Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve) Kotnikova 5 1000 Ljubljana Tel.: +386 1 369 76 00 Fax: +386 1 369 76 67 E-mail: [email protected] https://www.mddsz.gov.si Egészségügyi Minisztérium (Ministerul Sanatatii) (Ministrstvo za zdravje) Štefanova 5 1000 Ljubljana Tel.: + 386 1 478 60 91 Fax:+ 386 1 478 60 49 E-mail: [email protected] http://www.mz.gov.si/

2012. július 34

Az Ön szociális biztonsági jogai. Szlovéniában

Recommend Documents