Az Ön szociális biztonsági jogai. Szlovákiában

Az Ön szociális biztonsági jogai Szlovákiában

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás Az Ön szociális biztonsági jogai Szlovákiában

A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat. .Részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért.

© Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

2012. július 2


TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás ..................................... 4 Általános tudnivalók ........................................................................................ 4 A szociális védelem szerkezete ......................................................................... 8 Finanszírozás ................................................................................................. 9 II. fejezet: Egészségügyi ellátások ......................................................................11 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? ..........................................................11 Finanszírozott ellátások ..................................................................................11 Az egészségügyi ellátások igénybevétele ..........................................................11 III. fejezet: Táppénz .........................................................................................12 Mikor jogosult táppénzre? ...............................................................................12 Finanszírozott ellátások ..................................................................................13 A táppénz igénybevétele .................................................................................14 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások ...........................................................15 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? .............................................15 Finanszírozott ellátások ..................................................................................15 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele .............................................16 V. fejezet: Rokkantsági ellátások ........................................................................18 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? ............................................................18 Finanszírozott ellátások ..................................................................................18 A rokkantsági ellátások igénybevétele ..............................................................19 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások .........................................................20 Mikor jogosult öregségi ellátásokra? .................................................................20 Finanszírozott ellátások ..................................................................................21 Az öregségi ellátások igénybevétele .................................................................23 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások ...........................................................24 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? .................................................24 Finanszírozott ellátások ..................................................................................25 A hozzátartozói ellátások igénybevétele ............................................................26 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások .........................................................................................................27 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? ......................................................................................27 Finanszírozott ellátások ..................................................................................27 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele ................................................................................................29 IX. fejezet: Családi ellátások ..............................................................................30 Mikor jogosult családi ellátásokra? ...................................................................30 Finanszírozott ellátások ..................................................................................31 A családi ellátások igénybevétele .....................................................................33 X. fejezet: Munkanélküliség ...............................................................................34 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? ..........................................................34 Finanszírozott ellátások ..................................................................................34 A munkanélküli-ellátások igénybevétele ............................................................34 XI. fejezet: Minimumjövedelem ..........................................................................35 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? .........................35 Finanszírozott ellátások ..................................................................................35 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele ..............................36 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás ...................................................................37 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?..........................................................37 Finanszírozott ellátások ..................................................................................37 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele..............................................................37 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok ...................38

2012. július 3


I. fejezet: Általános finanszírozás

tudnivalók,

szervezet

és

Általános tudnivalók A szociális biztonsági ágak Szlovákia szociális védelmi rendszere magában foglalja a betegbiztosítási (egészségügyi biztosítási), a társadalombiztosítási, a nyugdíj-előtakarékossági rendszert, míg ettől független elem a családoknak nyújtott állami szociális támogatás és a szociális segély. Egészségügyi ellátásnak (az egészségbiztosítási törvény rendelkezése alapján) tekinthető minden olyan természetbeni ellátás, amelyet a kötelező szociális védelem címén nyújtanak (jelen esetben a kötelező betegbiztosítás címén), és amely nem tartozik a magánellátások körébe, azaz azon ellátások közé, amelyek tekintetében a beteg közvetlenül az orvosának fizeti meg a költségeket. Ez egy minden lakosra kiterjedő (lakóhellyel való rendelkezésen alapuló) általános egészségügyi ellátási rendszer, amelyet a munkavállalók, a munkáltatók, az önálló vállalkozók és az állam (a gyermekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb.) által fizetett kötelező biztosítási járulékokból finanszíroznak. A biztosítottaknak bizonyos esetekben önrészt kell fizetniük. A természetbeni ellátások elsődlegesen gyógykezeléseket, orvosi beavatkozásokat, gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket, diétás élelmiszereket, fürdőkúrákat foglalnak magukban, amennyiben rendeletetésük az egészség zavarainak kezelése vagy megelőzése, a fájdalom csökkentése, a megelőzés, a diagnosztikai vizsgálat, a terápia, a rehabilitáció stb. A társadalombiztosítás valamennyi munkavállaló és önálló vállalkozó számára biztosítási fedezetet nyújt, a nemzeti rendőrség testületének, a szlovák információs szolgálatoknak, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, a büntetés-végrehajtási és igazságszolgáltatási szervezetnek, a vasúti rendőrségnek, a vámszerveknek és a hadsereg személyzetének a hadseregen belül keresőtevékenységet folytató (hivatásos katona) tagjait kivéve. A rendőrökre, a hivatásos és kiképzésen lévő katonákra a szociális védelemmel kapcsolatos külön rendelkezések vonatkoznak. Csak a hadsereg vagy a Szlovák Köztársaság fegyveres testülete keretében keresőtevékenységet folytató természetes személy veheti igénybe ezt a sajátos, katonáknak és rendőröknek szóló társadalombiztosítási rendszert. Az e testületekhez való csatlakozás egyik elengedhetetlen feltétele a szlovák állampolgárság. Ezenfelül egy szlovák katona vagy rendőr egyidejűleg nem lehet harmadik ország állampolgára is. Ez természetesen nem vonatkozik a túlélő családtagokra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjra (özvegyi nyugdíj, árvasági nyugdíj) való jogosultságukra: állampolgárságuk nem befolyásolja jogosultságaikat. A társadalombiztosítási törvény által meghatározott társadalombiztosítási rendszer a következőket foglalja magában:  betegbiztosítás, amely az egészségügyi okokból bekövetkező jövedelemkiesés vagy -csökkenés esetén biztosításként működik, és ideiglenes munkaképtelenség, terhesség és anyaság esetén jövedelmet nyújt;  nyugdíjbiztosítás, amely a következő biztosításokat tartalmazza:

2012. július 4




öregségi biztosítás, amely jövedelmet biztosít az idős személyek számára, és halál esetén nyugdíjat folyósít a túlélő hozzátartozók számára;



rokkantsági biztosítás, amely nyugdíjat folyósít a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásával kapcsolatos képességnek a biztosított hosszan tartó egészségügyi problémái okán történő csökkenése vagy elvesztése esetén, valamint a biztosított halála esetén;

 munkahelyi baleseti biztosítás, amely kiterjed a munkahelyi baleset következtében beálló egészségkárosodásra vagy halálra, a feladatok ellátása során bekövetkező sérülésre (a továbbiakban a munkahelyi balesetekhez hasonlított eset), vagy valamely foglalkozási megbetegedésre;  munkanélküli-biztosítás, amely munkanélkülivé válás okán bekövetkező jövedelemkiesés esetén biztosítást, és a munkaviszony megszűnésének esetén jövedelmet nyújt.  garanciaalap, amely fedezetet nyújt arra az esetre, ha a munkáltató nem képes a munkavállaló felé fennálló kötelezettségvállalásait megfizetni, továbbá a munkáltató által az alap öregséginyugdíj-előtakarékosság címén fizetendő öregségi biztosítási járulékban felhalmozódó hátraléka esetére. A Szlovák Köztársaság kötelező nyugdíjbiztosítása két elven alapul:  a kötelező öregségi biztosításon, amely meghatározott járulékokon alapuló, felosztó-kirovó rendszer, és amelyet a Társadalombiztosítási Pénztár igazgat és  a kötelező nyugdíj-előtakarékosságon, amely meghatározott ellátásokat nyújtó tőkefedezeti rendszer, és amelyet nyugdíjigazgatási magántársasságok igazgatnak. A nyugdíj-előtakarékosság egy magánszámlán felhalmozott tartalékból áll, amelynek célja a társadalombiztosítási törvényben előírt öregségi biztosítással együtt, hogy jövedelmet biztosítson a biztosított számára nyugdíjazása idejére, vagy halála esetében a leszármazottai számára. A családoknak nyújtott állami szociális támogatás a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozik, és elsődlegesen a családoknak nyújtott pénzbeli ellátásokat tartalmaz. E rendszer keretében a jelenlegi jogszabályok haláleseti juttatás és családi támogatás formájában biztosítanak ellátásokat. Az ellátásokat a jogosult kedvezményezetteknek a Munkaügyi, Szociálisés Családügyi Hivatal helyi kirendeltségeinek közvetítésével nyújtják, a Központi Munkaügyi Szociális- és Családügyi Hatóság (Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny) ellenőrzése mellett. Az eltartott gyermek utáni adójóváírás a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának hatáskörébe tartozik, és azt az adóhatóság közvetítésével nyújtják. A szociális segélyezési rendszer a jogosult kedvezményezetteknek természetbeni és pénzbeli ellátásokat nyújt (a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó) Állami Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalok vagy a helyi hatóságok/önkormányzatok közvetítésével. Ezt a segélyt a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő személyeknek és a fizikai fogyatékkal élő személyeknek nyújtják. A segélyek elosztásának megszervezése állami beavatkozást igényel, különösen a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalokét és a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumét, a helyi hatóságokét/önkormányzatokét, és egyes nem állami (harmadik szektorbeli) szervekét.

2012. július 5


Biztosítási tagság A betegbiztosítás az állam által nyújtott biztosítási fedezettel rendelkezők kivételével mindenki számára kötelező. A betegbiztosítás és az öregségi biztosítás a következő személyek számára kötelező:  a munkaviszonyban álló személyek, akiknek a munkahelye a Szlovák Köztársaság területén található, vagy egy, a munkáltató által meghatározott ideig azon kívül, ha a Szlovák Köztársaság jogával szemben elsőbbséget élvező nemzetközi szerződések nem rendelkeznek más tagsági rendszerről. A munkavállalói belépési kötelezettséget keletkeztető vagy megszüntető jogi tény a munkavállalói jogállás megszerzése vagy elvesztése.  önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek (a továbbiakban: „önálló vállalkozók”), akiknek közvetett vagy közvetlen jövedelme vállalkozási tevékenységből, vagy más önálló keresőtevékenységből származik, amint azt a jövedelemadóról szóló jogszabály meghatározza, és e jövedelem meghaladja a teljes munkaidőre meghatározott éves átlagbér 44,2%-át. Az önálló vállalkozónak a betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerbe történő belépési kötelezettségét keletkeztető vagy megszüntető jogi tény a vállalkozásból vagy más önálló keresőtevékenységből származó közvetett vagy közvetlen jövedelem összege. E jövedelmek összegét általában a folyó év július 1-jén kell bejelenteni a megelőző naptári évre vonatkozóan. Az öregségi biztosításban kötelezően biztosított más személyek:  A Szlovák Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél fiatalabb gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egyébként nem biztosítottak, korai öregségi nyugdíjban és rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosításba történő belépés iránti kérelmet a megfelelő formában be kell nyújtani az illetékes szervezethez;  A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb, súlyos egészségügyi problémákkal küzdő gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként, vagy az 1. pontnak megfelelően nem biztosítottak, korai öregségi nyugdíjban és rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosításba történő belépés iránti kérelmet a megfelelő formában be kell nyújtani az illetékes szervezethez;  A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően legfeljebb 12 évig pénzbeli ápolási támogatásban részesülő természetes személyek, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként, vagy a fenti 1. vagy 2. pontnak megfelelően nem biztosítottak, korai öregségi nyugdíjban és rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosításba történő belépés iránti kérelmet a megfelelő formában be kell nyújtani az illetékes szervezethez;  a nyugdíjkorhatár elérése vagy a korkedvezményes nyugdíj megállapítása előtt rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, valamint a munkahelyi baleset címén nyugdíjban részesülő személyek.

2012. július 6


Kötelező jelleggel tagja a munkahelyi balesetbiztosításnak minden, legalább egy személyt akár munkaszerződés, akár egyéb megállapodás alapján foglalkoztató munkavállaló. Kötelező jelleggel tagja a munkanélküli-biztosításnak a kötelező betegbiztosítás minden munkavállaló tagja. A munkanélküli-biztosítás nem vonatkozik a törvény által meghatározott egyes személyekre (például a közfeladatot ellátó állami alkalmazottakra, az ügyészekre, a tűzoltóság és a mentőszolgálat tagjaira), a szabadságvesztéses büntetésüket töltő személyekre vagy az öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban és legalább 70%-os rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekre. Valamennyi, 16. életévét betöltött természetes személy, aki a Szlovák Köztársaság területén rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy e területen ideiglenes vagy állandó jelleggel tartózkodik, önkéntes betegbiztosítást, öregségi biztosítást és munkanélkülibiztosítást köthet. Az önkéntesen biztosított személy biztosítotti jogállása a belépési dokumentumok benyújtásának napjával kezdődik, és a biztosított törlésének vagy a törlési kérelem benyújtásának a napján szűnik meg. Kötelezően tagja az öregséginyugdíj-előtakarékossági rendszernek (előtakarékossági pillér) minden olyan természetes személy (a rendszerhez önkéntesen csatlakozott személyek is), aki 2006. június 30-a után lépett be az öregségi biztosítási rendszerbe, és aki 2005. január 1-je előtt nyugdíjbiztosítás címén soha nem volt biztosított a Társadalombiztosítási Pénztárnál (például a Szlovák Köztársaságba keresőtevékenység folytatása céljából érkező külföldi munkavállalók), és akik:  a munkavállalók;  a kötelező öregségi biztosítási rendszerben biztosított önálló vállalkozók;  a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél fiatalabb gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek;  a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél idősebb, hosszan tartó egészségügyi problémákkal küzdő gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek;  a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, akinek kötelezően be kell lépnie az öregségi biztosítási rendszerbe, hogy ápolási támogatásban részesülhessen;  az öregségi biztosítási rendszer keretében önkéntes biztosítással rendelkező személyek. Szociális biztonsági azonosító szám (Nemzeti azonosító) Minden, természetes vagy jogi személy által a Társadalombiztosítási Pénztárhoz benyújtott kérelmen, nyilatkozaton vagy dokumentumon kötelezően fel kell tüntetni az érintett személy társadalombiztosítási azonosító számát. Eltérő rendelkezés hiányában egy természetes személy társadalombiztosítási azonosító száma megegyezik a születési számával. Az azonosítószám használatának célja a hatóságokkal folytatott kommunikáció felgyorsítása és a hibák kockázatának csökkentése.

2012. július 7


A szociális védelem szerkezete A Szlovák Köztársaság szociális védelmi rendszere négy ágra oszlik: A két fő ág a betegbiztosítás és a szociális biztonsági biztosítás; a másik kettő a családoknak nyújtott állami szociális támogatás és a szociális segély. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásait a Társadalombiztosítási Pénztár igazgatja, amely közigazgatási szerv. A társadalombiztosítás rendszerének egészét szabályozó jogszabályok a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumának (Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny) hatáskörébe tartoznak, amely azonban közvetlenül nem avatkozik bele a Társadalombiztosítási Pénztár tevékenységébe, amely továbbra is felelős az említett ellátásokért. A társadalombiztosításért felelős szerepének keretében a Társadalombiztosítási Pénztár összekötő szervként működik a különböző érintett intézmények és a jogosultak, valamint az Európai Unió és az EGT tagállamai, valamint Svájc között. A Társadalombiztosítási Pénztár regionális ágazati irodákat működtet. Egészségügyi ellátások A természetbeni ellátások nyújtása az Egészségügyi Minisztérium (Ministerstvo zdravotníctva) hatáskörébe tartozik. A kötelező betegbiztosítási rendszer biztosítási fedezetet nyújt az egészségügyi intézményekben nyújtott kezelésekre és bizonyos gyógyszerekre. Ennek biztosítása három betegbiztosítási pénztár feladata, de a polgárok többsége az Általános Betegbiztosító Pénztárnál (Všeobecná zdravotná poisťovňa) rendelkezik biztosítással. A tényleges egészségügyi ellátást települési egészségügyi központok, kórházak, klinikák, szanatóriumok és gyógyfürdők nyújtják. A szociális rendszer állami és magántulajdonban lévő egészségügyi intézményeket is igénybe vesz. Családoknak nyújtott állami szociális támogatás A pénzbeli ellátások biztosítása a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezeket az ellátásokat a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalon (Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny) keresztül folyósítják. Az adójóváírás biztosítása a Pénzügyminisztérium (Ministerstvo financií) hatáskörébe tartozik, igazgatása az adóhivatalok és a vállalatok feladata. Szociális segély A pénzbeli ellátásokat és a természetbeni ellátásokat a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az önkormányzatok felügyelete alatt nyújtják. Ebben az ellátásban a csökkent munkaképességű személyek, az egy másik személy segítségére szoruló fogyatékkal élők és az anyagilag rászorulók részesülnek. A szociális segélyt a regionális önkormányzatokon, a regionális Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalokon, az önkormányzati hivatalokon és a nem kormányzati szervezeteken keresztül szervezik.

2012. július 8


Finanszírozás A pénzbeli ellátásokat a járulékokból finanszírozzák és a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium (Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny) felügyelete alatt főként a Társadalombiztosítási Pénztár (Sociálna poisťovňa) nyújtja. A munkavállalók betegbiztosítási, öregségi biztosítási, munkanélküli-biztosítási járulékait a munkavállalók nevében a munkáltató fizeti meg. A betegbiztosítási, öregségi biztosítási és munkanélküli-biztosítási járulékok e munkavállalókat terhelő részét a munkáltató vonja le a munkabérből. Betegbiztosítást a következők fizetnek:  a munkavállalók;  a munkáltatók;  önálló vállalkozók;  az állam (a gyermekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb. nevében). A betegbiztosítási, öregségi biztosítási és rokkantsági biztosítási járulékot a következő személyek fizetik meg:  a munkavállalók;  a munkáltatók;  a belépésre kötelezett önálló vállalkozók;  önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak (csak társadalombiztosítás). A fenti Biztosítási tagság cím alatt „Az öregségi biztosításban kötelezően biztosított más személyek” rész első három pontjában megjelölt személyek öregségi és rokkantsági biztosítási járulékait az állam vállalja át. A Társadalombiztosítási Pénztár vállalja át azon természetes személyek öregségi biztosítási járulékait, akik munkahelyi baleset címén nyugdíjban részesülnek, amíg e személyek nem érik el a nyugdíjkorhatárt, vagy amíg a tekintetükben korkedvezményes öregségi nyugdíjat nem állapítanak meg. Nem kell rokkantsági járulékot és munkanélküli-biztosítási járulékot fizetniük az öregségi biztosítással rendelkező azon személyeknek, öregségi nyugdíjban vagy korai öregségi nyugdíjban részesülnek, és a legalább 70%-os rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknek. Ugyanígy nem köteles a rokkantsági és a munkanélküli-biztosítási járulék rá eső részének megfizetésére a munkáltató az öregségi biztosítással rendelkező, öregségi nyugdíjban vagy korai öregségi nyugdíjban részesülő, vagy legalább 70%-os rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalói után. A balesetbiztosítási járulékot a munkáltatónak kell megfizetnie. A munkanélküli-biztosítási járulékot a következők fizetik meg:  a munkavállalók;  a munkáltatók;  az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított munkanélküliek. A szolidaritási tartalékalapba a következők fizetnek járulékot:

2012. július 9


 a munkáltatók;  a kötelező öregségi biztosítási rendszerben biztosított önálló vállalkozók;  az öregségi biztosítási rendszer keretében önkéntes biztosítással rendelkező személyek;  az állam az adóbevételekből A nyugdíj-előtakarékossági rendszer járulékait a következők fizetik meg:  a munkáltatók, a munkavállalók után;  a kötelező öregségi biztosítási rendszerben biztosított önálló vállalkozók;  a nyugdíjbiztosítási rendszer keretében önkéntes biztosítással rendelkezők. Az állam vállalja át azon személyek nyugdíj-előtakarékossági járulékait, akiknek az öregségi biztosítási járulékait is megfizeti. A Társadalombiztosítási Pénztár vállalja át azon személyek nyugdíj-előtakarékossági járulékait, akiknek rokkantsági nyugdíjat vagy munkahelyi baleset címén nyugdíjat fizet, ha ezek a természetes személyek a nyugdíjjogosultságuk keletkezése előtt már tagjai voltak a nyugdíj-előtakarékossági rendszernek.

2012. július 10


II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Minden szlovákiai lakóhellyel rendelkező személy jogosult egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi támogatásokat az egészségbiztosítási alaphoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatók folyósítják.

Finanszírozott ellátások Kizárólag az egészségügyi intézmények vagy orvosok által végzett szolgáltatásokat fedezi az állami egészségbiztosítási rendszer. A gyógyászati támogatások korlátozott költségmegosztás alapján vehetők igénybe. A betegeknek kiszabott díjak a következők:  1,99 EUR a sürgősségi szolgáltatásokért;  0,17 EUR minden rendelvényért;  0,07 EUR megtett kilométerenként betegszállítás esetén. Nem kell önrészt fizetni a fogyatékkal élő betegek szállítása, a dialízisben, onkológiai vagy szívsebészeti ellátásban részesülő betegek esetében. A gyógyszereket, orvosi eszközöket és diétás termékeket részben vagy teljes egészben téríti meg az állami egészségbiztosítási rendszer (eseti alapon). A fogászati ellátás tekintetében a szerződött fogorvosok közül szabadon lehet választani. A fogászati szolgáltatásokat a betegbiztosítási pénztárak és a szolgáltatók közötti megállapodásban szereplő árak szerint térítik meg. A fogászati vizsgálatért a betegnek nem kell fizetnie. Az előírt normák feletti anyagfelhasználás esetén azonban a teljes költséget a betegnek kell megfizetnie.

Az egészségügyi ellátások igénybevétele Az egészségbiztosítási rendszer tagjaként működő bármely orvost felkeresheti. Első látogatása hallgatólagos megállapodásnak minősül arról, hogy legalább hat hónapig az adott orvos beteglistáján marad. A betegek a szakorvosokat közvetlenül vagy saját orvosuk beutalójával kereshetik fel és szabadon választhatnak a kórházak közül.

2012. július 11


III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A munkavállalók akkor jogosultak pénzbeli betegbiztosítási ellátásra, ha:  megfelelnek az adott betegbiztosítási ellátásra való jogosultság feltételeinek a betegbiztosítási biztosítottságuk folyamán, vagy e biztosítottság megszűnésekor a jogosultságok kezelése vagy fenntartása során;  a munkaképtelenségből következő keresőképtelenség, a hatályos jogszabályok által meghatározott hozzátartozói körbe tartozó személynek nyújtott ápolás, a tíz évesnél fiatalabb gyermek teljes munkaidejű felügyelete, a szülési szabadság, vagy a gyermek nevelésbe vétele során jövedelmük a betegbiztosítási járulékok kiszámítása tekintetében meghatározott alsó határ alatt marad. A betegbiztosítási rendszerben kötelezően biztosított önálló vállalkozók és az önkéntesen biztosított természetes személyek akkor jogosultak pénzbeli betegbiztosítási ellátásra, ha:  megfelelnek az adott betegbiztosítási ellátásra való jogosultság feltételeinek a betegbiztosítási biztosítottságuk folyamán, vagy e biztosítottság megszűnésekor a jogosultságok kezelése vagy fenntartása során;  az ellátásra való jogosultságot keletkezető ok bekövetkezése naptári hónapjának utolsó napján az (önkéntes vagy kötelező) belépés és az ellátásra való jogosultság megnyílását megelőző naptári hónap utolsó napja közötti időszak egésze tekintetében megfizették a betegbiztosítási járulékot. A pénzbeli betegbiztosítási ellátások a következők:  táppénz (Nemocenské);  jövedelempótlás (Náhrada príjmu);  beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátás (Ošetrovné);  a terhesség és az anyaság alatti kiegyenlítő ellátás (Vyrovnávacia dávka);  anyasági ellátás (Materské). Betegbiztosítási juttatások: A munkavállaló akkor jogosult táppénzre, ha betegség vagy baleset következtében ideiglenesen beszünteti a munkát, vagy ha karanténba helyezik (alább csoportosított esetek). A munkavállalók táppénzre való jogosultsága:  az ideiglenes munkaképtelenség 11. napján keletkezik;  az ideiglenes munkaképtelenség végét követő napon szűnik meg, vagy az öregségi nyugdíj, a korai öregségi nyugdíj vagy legalább 70%-os rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíj megállapításának napján. A táppénz folyósításának ideje semmi esetre sem haladhatja meg az ideiglenes munkaképtelenség kezdetétől számított 52 hetet. A betegbiztosítási rendszerben kötelezően biztosított önálló vállalkozók és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak akkor jogosultak táppénzre, ha ideiglenes munkaképtelenségük elismert és a munkaképtelenség bekövetkezését megelőző két évben legalább 270 napon át biztosítással rendelkeztek. Ezen személyek (a kötelezően

2012. július 12


biztosított önálló vállalkozók és az önkéntes biztosítási biztosítottak) esetében a táppénzre való jogosultság:

rendszer

keretében

 az ideiglenes munkaképtelenség 11. napján keletkezik;  az ideiglenes munkaképtelenség végét követő napon szűnik meg, vagy az öregségi nyugdíj, a korai öregségi nyugdíj vagy legalább 70%-os rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíj megállapításának napján. A táppénz folyósításának ideje semmi esetre sem haladhatja meg az ideiglenes munkaképtelenség kezdetétől számított 52 hetet. Jövedelempótlás Ezt az ideiglenes munkaképtelenség idejére nyújtott jövedelempótló támogatást (a továbbiakban: „jövedelempótló támogatás”) a munkavállaló betegségének első 10 naptári napján a munkáltató finanszírozza saját forrásaiból. Minden munkavállaló jogosult jövedelempótló támogatásra, ha ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánították a munkára, betegség vagy baleset következtében karanténba helyezték, és ha megfelel a jogszabályok által adott esetben előírt egyéb feltételeknek. Beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátás A beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátásra való jogosultság megszerzéséhez a biztosítottnak (akár munkavállaló, akár önálló vállalkozó, akár az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított személy) meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:  ellátja házastársát, gyermekét, közvetlen felmenőjét vagy házastársa közvetlen felmenőjét, ha ezek egészségi állapotuk következtében harmadik személy által nyújtott állandó ápolásra szorulnak. Ezt a helyzetet orvosi igazolással kell tanúsítani; illetve  tíz évesnél fiatalabb gyermeket lát el a következő esetek valamelyikében: 

a gyermekkel szemben karantént rendeltek el;



a gyermek által látogatott szociális, oktatási vagy iskola-előkészítő intézményt az illetékes hatóságok lezárták, vagy annak tekintetében karantént rendeltek el;



a gyermekkel általában foglalkozó személy beteg lett, vele szemben karantént rendeltek el, vagy szülés miatt ápolást nyújtó intézménybe vették fel, és ebből kifolyólag nem tudja ellátni feladatát.

Finanszírozott ellátások Betegbiztosítási juttatások: A munkavállalók minden naptári napra napi alapbérük 55%-ának megfelelő összegű táppénzben részesülnek. A kötelezően biztosított önálló vállalkozók és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak minden naptári nap tekintetében részesülnek táppénzben. A támogatás mértéke:  az első három napon a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 25%-a (csak önálló vállalkozók);  ezt követően a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55%-a (munkavállalók és önálló vállalkozók).

2012. július 13


A biztosítottak nem halmozhatják a táppénzt az anyasági támogatással. Az ellátások folyósításának időtartama legfeljebb 52 hét. Jövedelempótlás A jövedelempótló támogatás összegét (csak a munkavállalók esetében) egy referenciaidőből és a betegbiztosítási járulékok kiszámolása alapjául szolgáló napi bérből kiindulva kell kiszámítani, ezeket a fent említett betegbiztosítási ellátásokhoz hasonlóan kell meghatározni. A jövedelempótlás összege:  az ideiglenes keresőképtelenség első három napján a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 25%-a;  ezt követően a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55%-a. A jövedelempótlás az alapbér magasabb százaléka is lehet, ha ezt a hatályos jogszabályokkal összhangban kötött kollektív megállapodások előírják. Mindazonáltal e százalékos arány nem haladhatja meg a 80%-ot. Beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátás A beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást az elismert családtag vagy a tíz év alatti gyermek ápolásra szorulásának első napjától minden naptári napra folyósítják. Összege a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55%-a. A beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást az ápolás szükségességének első napjától folyósítják mindaddig, amíg ez a szükségesség meg nem szűnik; az ellátás tíz napnál hosszabb ideig azonban nem folyósítható. A társadalombiztosítási törvény előírja, hogy a beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást csak egyszer és egyetlen kedvezményezettnek folyósítják, minden esetben, amikor családtagot vagy tíz év alatti gyermeket ápolnak. A biztosított a beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást nem halmozhatja a következőkkel:  jövedelempótlás;  táppénz;  anyasági támogatások.

A táppénz igénybevétele A munkaképtelenséget családorvos igazolhatja a betegség első napjától és ez négyhetente felülvizsgálható. Az időközi kifizetések a Társadalombiztosítási Pénztáron keresztül történnek. A munkáltatónak a bérek, díjak, prémiumok, jutalmak vagy a javadalmazás bármilyen más formája tekintetében előírt határidőn belül kell a jövedelempótló támogatást folyósítania a munkavállalói számára, és legkésőbb az azt követő naptári hónap utolsó napján, amely hónap címén támogatást folyósítanak. A munkavállaló és a munkáltató közötti, a jövedelempótlással kapcsolatos jogvitát az illetékes bíróság bírálja el.

2012. július 14


IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Anyasági ellátás Minden várandós vagy újszülött gyermeket nevelő, biztosított nő, valamint más biztosítottak, akik bírósági ítélettel kaptak meg egy gyermeket (például a gyermek apja) anyasági támogatásra jogosultak, ha megfelelnek a gyermek születését vagy megérkezését megelőző két évben a 270 nap betegbiztosítási várakozási időre vonatkozó feltételnek, és ha munkavállalók, önálló vállalkozók vagy önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak. A jogosultság fennáll a betegbiztosítás fennállása alatt vagy a betegbiztosítás megszűnését követő védett időszak alatt (amely elvileg 7 nap vagy a terhesség alatt nyolc hónap). A terhesség és az anyaság alatti kiegyenlítő ellátás A társadalombiztosítási törvény csak a munkavállaló nőknek nyújt kiegészítő támogatást. Az önálló vállalkozó és az önkéntesen biztosított nők nem igényelhetnek kiegészítő támogatást, mivel a más munkakörbe történő áthelyezésnek a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokon kívül nincs értelme. A munkavállaló nő akkor igényelhet kiegyenlítő ellátást, ha a terhesség alatt vagy a szülés utáni első kilenc hónapban ugyanannál a vállalatnál másik állásba helyezik át, mert:  a szokásos munkakörét nem tölheti be a hatályos rendeletek vagy jogszabályok értelmében;  szokásos munkakörét az egészség vagy a gyermek egészsége szempontjából orvosi igazolással potenciálisan veszélyesnek nyilvánítottak; és  új munkakörében jövedelme a korábbinál alacsonyabb.

Finanszírozott ellátások Anyasági ellátás A biztosítottak a szülés orvos által becsült időpontját megelőző hatodik hét vagy nyolcadik hét kezdetétől, vagy kivételes esetben a szülés időpontjától, ha az korábbi, anyasági támogatásra jogosultak. A jogosultság a gyermek születésének napján kezdődik. Az anyasági támogatásra való jogosultság a megnyílást követően 34 héttel szűnik meg. Az egyedülálló anya a jogosultság kezdetétől számított 37 hétig jogosult anyasági támogatásra. A két vagy több gyermeknek életet adó anya a jogosultság kezdetétől számított 43 hétig jogosult az anyasági ellátásra. Az anyasági támogatásra való jogosultság tartama a már szült biztosított tekintetében nem lehet kevesebb, mint 14 hét a jogosultság megnyílásától, és nem szűnhet meg a szülést követő hatodik hét letelte előtt. E két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.

2012. július 15


Az a biztosított, aki bírósági ítélet alapján kapja meg a gyermeket, a jogosultság kezdetétől számított 28 hetes (vagy 31 hetes, vagy 37 hetes) időszakra, de legfeljebb a gyermek nyolchónapos koráig jogosult anyasági támogatásra. E támogatást minden naptári napra folyósítják, összege a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 65%-a. A betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló teljes összeg (jövedelem) és a referencia-időszak napjai számának hányadosa. A referencia-időszak a biztosítottak mindhárom kategóriája tekintetében megegyezik és általában a gyermek születését vagy családba való megérkezését megelőző naptári évnek felel meg. A terhesség és az anyaság alatti kiegyenlítő ellátás A terhesség és az anyaság alatti kiegyenlítő ellátást minden naptári hónapra folyósítják, beleértve az adott áthelyezés kezdetének és végének hónapját, amennyiben e változásokra a hónap közben kerül sor. A terhesség során a kiegyenlítő ellátást a szülési szabadság kezdőnapján felfüggesztik, és annak lejártakor folyósítják újra. Kiegyenlítő ellátás semmi esetre sem folyósítható a szülést követő kilencedik hónapon túl. A kiegyenlítő ellátás a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló havi jövedelem (a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 30,4167-szerese) és a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló, az áthelyezés után az egyes naptári hónapokra vonatkozó jövedelem különbözete. Anyasági támogatás A szlovák társadalombiztosítási rendszer szülési juttatást (Príspevok pri narodení dieťaťa) biztosít, amely az újszülött számára szükséges cikkek megvásárlásához nyújtott átalányösszegű, egyszeri támogatás. A juttatás iránti igénylést a születéstől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. 2007-től az állam kiegészítő szülési juttatást nyújt, hogy hozzájáruljon az első, a második és a harmadik gyermek alapvető szükségleteinek kielégítéséhez kapcsolódó magasabb költségek fedezéséhez; a folyósítás megtörténik, amint a gyermek elérte a 28 napos kort. Hármas- vagy többesiker-szülés esetén, vagy két éven belül ismételt ikerszülés esetén a szülők különleges éves juttatást igényelhetnek, amely juttatás a szülőknek szól (vagy azoknak a személyeknek, akik a gyermeket a szülők helyett nevelésbe vették), hogy fedezzék az ilyen többes szüléshez kapcsolódó magasabb költségek egy részét. A családi ellátások keretében a nevelésbe vett gyermek utáni rendszeres ellátások folyósításáról is rendelkeznek. Ezen ellátások célja, hogy hozzájáruljanak a nevelésbe vétel bármilyen formájában elhelyezett gyermek szükségleteinek kielégítéséhez.

Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Természetbeni ellátást, például az egészségügyi vagy a fogászati ellátást minden szlovákiai lakóhellyel rendelkező számára az egészségügyi rendszer biztosítja.

2012. július 16


Amennyiben a jogi feltételek teljesülnek, a fent említett pénzbeli ellátásokat (például az anyasági támogatást és a kiegyenlítő ellátást) a Társadalombiztosítási Pénztár a társadalombiztosítási rendszeren keresztül fizeti a munkavállalóknak, az önálló vállalkozóknak és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottaknak.

2012. július 17


V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? A törvény azokat a személyeket tekinti rokkantnak, akiknek egészségi állapota hosszan tartóan károsodott, ami legalább 40 százalékos állandó munkaképtelenséggel jár. A teljes rokkantság abban az esetben következik be, ha az érintett egy egészséges személlyel összehasonlítva munkaképessége 70 százalékát elveszíti. Amennyiben a biztosított több olyan betegségben is szenved, amelyek munkára való alkalmasságát csökkentik, a megfelelő mértékek nem adódnak össze: csak az egészség hosszan tartó károsodását közvetlenül előidéző betegség jön számításba a munkára való alkalmatlanság mértékének kiszámításánál. A munkára való alkalmasság csökkenéséért felelős más betegségeket a meghatározott munkaképtelenségi mérték legfeljebb 10%-os növelésével lehet figyelembe venni. A rokkantsági ellátásra való jogosultsághoz a biztosítottat rokkantnak kell nyilvánítani, elegendő járulékfizetési évvel kell rendelkeznie az öregségi nyugdíjbiztosítási rendszerben, nem érheti el a nyugdíjkorhatárt, és nem részesülhet korai öregségi nyugdíjban a rokkantság keletkezésének napján. A minimális biztosítási idő életkortól függ és egy évnél rövidebb időszaktól (legfeljebb 20 évesek esetén) 15 évig terjed (legalább 45 évesek esetén). Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, valamint a gyermekkoruk óta fogyatékkal élők esetében nincs előírt minimális biztosítási idő. Ha a rokkantság a biztosított szándékos tettének következménye, a jogosultság megszűnik. Az ellátás mindössze 50%-át folyósítják, ha a rokkantságot túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás okozta.

Finanszírozott ellátások A rokkantsági nyugdíj összegének kiszámítása elvbe azonos az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával. Mindazonáltal a rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági fokkal arányos, amennyiben ez 41 és 70 százalék közé esik. Az állam orvosi rehabilitációt és átképzést is biztosít, beleérve a következőket:  az orvos javaslatának megfelelően speciális, gyógyfürdőkben igénybe vett kúrák, gyógyfürdőkön kívül igénybe vett kúrák, külön engedéllyel rendelkező kúrák és kötelező rehabilitáció;  munkavállalók állami támogatása: védett munkahelyek eszközeinek létrehozása, felújítása vagy műszaki elemzése érdekében; a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának megtartása érdekében; a működési és szállítási költségek kifizetéséhez; a fogyatékkal élő munkavállalók gyakorlati képzéséhez és az állás betöltésére való felkészítéséhez kapcsolódó költségek kifizetéséhez;  fogyatékkal élő önálló vállalkozók állami támogatásai: a tevékenység megkezdésének támogatása; a védett munkahelyek eszközeinek üzemeltetése, felújítása vagy műszaki értékelése; működési és szállítási költségek támogatása és a foglalkoztatás elősegítését célzó támogatások;

2012. július 18


 fogyatékkal élő álláskeresők állami támogatása: az étkezési költségek fedezésére nyújtott ellátás; a gyakorlati képzés és az állás betöltésére való felkészítés alatti elhelyezés és szállítás;  előmeneteli tanácsadás és kihelyezési szolgáltatások.

A rokkantsági ellátások igénybevétele A rokkantsági ellátás iránti igénylést a Társadalombiztosítási Pénztár helyi irodájának kell benyújtani.

2012. július 19


VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Társadalombiztosítási nyugdíj A biztosított a kötelező társadalombiztosítási rendszer alapján öregségi nyugdíjra jogosult, ha legalább 15 év biztosítási idővel rendelkezik és elérte a nyugdíjkorhatárt. 2004. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár 62 év mind a nők, mind a férfiak tekintetében. A 62 éves egységes nyugdíjkorhatárt nem a társadalombiztosítási törvény hatálybalépésétől alkalmazzák, hanem fokozatosan vezetik be. A nőkre alkalmazandó nyugdíjkorhatár kitolását egy tízéves időszakra ütemezik be (2004–2014). Nyugdíj-előtakarékossági rendszer A biztosított nyugdíj-előtakarékossági rendszer alapján nyugdíjtőke és életjáradék vagy kizárólag életjáradék formájában nyújtott öregségi nyugdíjra jogosult, ha legalább elérte a törvényes nyugdíjkorhatárt és legalább 10 évig fizetett járulékot a nyugdíj-előtakarékossági rendszerbe. járulékfizetési idő Megkülönböztetés nélkül öregségi biztosítási időként kell figyelembe venni: - a kötelező biztosítási időket, - az önkéntes biztosítási időket. A szociális jogszabályok által elfogadott okból (mint az ideiglenes munkaképtelenség, a szülési szabadság, a családtagnak nyújtott ápolás első 10 napja stb.) adott járulékfizetés alóli mentesség időszakait szintén figyelembe kell venni. A kötelező öregségi biztosításban biztosított önálló vállalkozók és az öregségi biztosításban önkéntesen biztosított személyek tekintetében csak azokat az időszakokat veszik figyelembe az ellátásra való jogosultság kiszámításánál, amelyekben ténylegesen fizettek öregségi biztosítási járulékot. Az ellátásra való jogosultságok kiszámításánál figyelembe vett nyugdíjelőtakarékossági időszak az e rendszerbe való belépés napján kezdődik, és ezt követően azonos az öregségi biztosítás által figyelembe vett időszakkal. Az öregségi biztosítási és -nyugdíj-előtakarékossági időszakok utólagos megváltása A társadalombiztosítási törvény lehetőséget ad az öregségi biztosítási idők utólagos megváltására azon időszakok tekintetében, amelyekben a 16. életévét betöltött biztosított közép- vagy felsőoktatási tanulmányokat folytatott, vagy munkakeresőként nyilvántartásba vették. A figyelembe vett időszakoknak mindazonáltal 2003. december 31-e utáninak kell lenniük. A biztosítási idő megváltása időben nem korlátozott. A biztosítási idő megváltásakor a biztosított választja meg azt az alapjövedelmet, amely a járulékok kiszámításának alapjául szolgál, a megváltás idején hatályos jövedelemhatárokon belül. A társadalombiztosítási törvény lehetővé teszi a biztosítási idő utólagos megváltását azon időszakok tekintetében is, amelyekre nézve a jogszabályok nem írtak elő

2012. július 20


kötelező biztosítást a biztosított számára. Ugyanezen elv alapján a biztosítottaknak lehetőségük van a nyugdíj-előtakarékossági idők megváltására is, a nyugdíjbiztosítás fent meghatározott eseteiben. Előnyugdíjak A társadalombiztosítási rendszer alapján az előnyugdíjak korai öregségi nyugdíj (Predčasný starobný dôchodok) formájában állnak rendelkezésre, ha:  legalább 15 év biztosítás a nyugdíjbiztosítási rendszerben;  a korai öregségi nyugdíj összege, amelyre a biztosított az igénylés napján jogosult, meghaladja a nagykorú természetes személyekre megállapított hatályos jogszabályi alapvető minimum 1,2-szeresét;  az igénylő két éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt;  az igénylő nem dolgozik (azaz nincs járulékköteles jövedelme). A korai öregségi nyugdíjra való jogosultság a megfelelő igénylés benyújtásának napján keletkezik. Minden biztosított legfeljebb két ilyen igénylést nyújthat be egy naptári évben. A korai öregségi nyugdíjban részesülők nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Amint elérik a nyugdíjkorhatárt, korai öregségi nyugdíjukat átminősítik öregségi nyugdíjjá. Az öregségi nyugdíj-előtakarékossági rendszer lehetővé teszi a kedvezményezett számára, hogy nyugdíjtőkével kombinált életjáradékban vagy kizárólagos életjáradékban részesüljön, ha:  a társadalombiztosítási rendszer megengedi a számára, hogy korai öregségi nyugdíjban részesüljön;  a biztosított nyugdíj-előtakarékossági számlájának tényleges értéke a korkedvezményes nyugdíj igénylésének napján lehetővé teszi olyan életjáradék igénylését, amely eléri vagy meghaladja a nagykorú természetes személyekre megállapított hatályos jogszabályi alapvető minimum 0,6-szorosát;  az igénylő két éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt;  az igénylő nem dolgozik (azaz nincs járulékköteles jövedelme). Ezzel ellentétesen, ha ez a feltétel (a nagykorú természetes személyekre megállapított hatályos jogszabályi alapvető minimum 0,6-szorosa) nem teljesül, az nem csak nyugdíj-előtakarékosság címén zárja ki a korai öregségi nyugdíj folyósítását, hanem a társadalombiztosítási rendszerben is. Az előírt feltételeket teljesítő biztosított egyidejűleg megkapja a társadalombiztosítás szerint járó korai öregségi nyugdíjat, valamint a nyugdíj-előtakarékosság címén járó korkedvezményes életjáradékot is.

Finanszírozott ellátások Társadalombiztosítási nyugdíj Az öregségi biztosítás első elvének megfelelő öregségi nyugdíj kiszámítása a társadalombiztosítási törvényben meghatározott képlettel történik. A felosztó-kirovó rendszer a járulékfizetési évek számán alapul, és a biztosítottnak folyósított nyugdíj a befizetett járulékok kiszámításának alapjául szolgáló jövedelemmel arányos.

2012. július 21


A társadalombiztosítási törvény engedélyezi, pontosabban kifejezetten nem tiltja meg az öregségi nyugdíjban részesülő személyeknek a fizetés ellenében történő munkavégzést vagy a keresőtevékenység folytatását. Amennyiben a biztosított az öregségi nyugdíj igénybevételével kapcsolatos valamennyi feltételnek megfelel, de nyugdíjba vonulásának időpontját késlelteti, hogy tevékenységét folytathassa, és ebből kifolyólag továbbra is fizet öregségi biztosítási járulékot, e kiegészítő járulékfizetés tartamát és mértékét beleszámítják a jövőbeni nyugdíjába. Amennyiben a biztosított az öregségi nyugdíj igénybevételével kapcsolatos valamennyi feltételnek megfelel, és e nyugdíj mellett munkaviszonyban áll vagy keresőtevékenységet folytat úgy, hogy esetlegesen önkéntes járulékot fizet az öregségi biztosítási rendszerbe, a folyósított nyugdíj összegét a befizetett kiegészítő járulékok tartamával és mértékével arányosan teszik naprakésszé, de csak 50%-os értékben. Az állami nyugdíj tekintetében nincs törvényben meghatározott minimum vagy maximum. Nyugdíj-előtakarékossági rendszer A nyugdíjak nyugdíjtőkével életjáradékként folyósíthatók.

kombinált

életjáradékként

vagy

kizárólagos

E rendszerben a nyugdíjjogosultságait érvényesítő biztosított nyugdíj-előtakarékossági számlájának egy részét egy meghatározott időszakban havi részletekben kapja meg, míg a fennmaradó rész életjáradékká alakul, amelyet egy biztosítótársaság közvetítésével folyósítanak. Az életjáradékot ugyanazon szabályok szerint folyósítják, mint a kizárólagos életjáradék esetén. E fakultatív forma mindazonáltal csak akkor választható, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság által átutalt források értéke elegendő olyan életjáradék folyósításához, amelynek összege egy nagykorú természetes személyre megállapított hatályos jogszabályi alapvető minimum 60%ánál több. A nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság egy meghatározott időszakban olyan havi részleteket folyósít a biztosítottnak, amelyek megfelelnek az életjáradék megváltáshoz rendelt források átutalását követően rendelkezésre álló nyugdíjtőketöbbletnek. A biztosított az igénylés benyújtásakor dönt a nyugdíjtőke folyósításának időtartamáról, ez azonban nem lehet kevesebb egy hónapnál. A nyugdíjtőke címén folyósított havi összeget a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság számítja ki a nyugdíjfolyósítási kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló többlet és a meghatározott havi részletek számának arányaként. E rendszerben a nyugdíjjogosultságait érvényesítő biztosított teljes nyugdíjelőtakarékossági számláját életjáradékká alakítják át, amelyet az általa választott biztosítótársaság közvetítésével fognak folyósítani. A biztosított nyugdíjelőtakarékossági számláját vezető társaság átutalja a választott biztosítótársaságnak az életjáradék megváltásához szükséges tőkét (pénzben vagy bármely más forrásban). E tőke kézhezvételét követően az említett biztosítótársaságnak életjáradék-folyósítási szerződést kell kötnie a jogosulttal. A nyugdíj-előtakarékosság címén szerzett életjáradékokat a biztosított által választott biztosítótársaság folyósítja, és összegét a szociális jogszabályokban meghatározott matematikai képlettel számítják ki. A biztosított által megszerzett nyugdíj összege semmi esetre sem maradhat el az öregséginyugdíj-előtakarékosságról, valamint más törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 43/2004. módosított törvény 1.

2012. július 22


mellékletének megfelelően bevallott jövedelmekre tekintettel számított minimálnyugdíjtól. A nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság által folyósított havi részletek összege a nyugdíjtőkével kombinált választható forma esetében az életjáradéknak a választott biztosítótársaságnál történő megváltásához szükséges források átutalását követően rendelkezésre álló többlettől függ. Az állami nyugdíj tekintetében nincs törvényben meghatározott minimum vagy maximum. Előnyugdíjak A társadalombiztosítási rendszer szerinti korai öregségi nyugdíj havi részleteinek összegét az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan számítják ki, arra is figyelemmel, hogy az így elért eredmény minden olyan megkezdett 30 napos időszak tekintetében 0,5%-kal csökken, amely időszak a korai nyugdíj igénylésének napja és a nyugdíjkorhatár igénylő általi elérése között telik el. A nyugdíj-előtakarékosság címén járó korai öregségi nyugdíj összegét a szociális jogszabályokban meghatározott matematikai képletekkel számítják ki. A biztosított által megszerzett nyugdíj összege semmi esetre sem maradhat el az öregségi nyugdíjelőtakarékosságról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 43/2004. módosított törvény 1. mellékletének megfelelően bevallott jövedelmekre tekintettel számított minimálnyugdíjtól. A nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság által folyósított havi részletek összege a nyugdíjtőkével kombinált választható forma esetében az életjáradéknak a választott biztosítótársaságnál történő megváltásához szükséges források átutalását követően rendelkezésre álló többlettől függ.

Az öregségi ellátások igénybevétele Az igénylés benyújtása A korkedvezményes nyugdíj iránti igényléseket írásban kell benyújtani a Társadalombiztosítási Pénztár helyi irodájához, és mellékelni kell hozzá az igénylő jogainak kivizsgálásához szükséges igazoló okmányokat. Amennyiben a biztosított egyidejűleg nyugdíj-előtakarékosság címén is igényel nyugdíjat, a megfelelő dokumentumokat be kell nyújtania a nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető társasághoz. A korai öregségi nyugdíj igénylése A korai öregségi nyugdíj iránti igényléseket írásban kell benyújtani a Társadalombiztosítási Pénztár helyi irodájához, és csatolni kell az igénylő jogainak kivizsgálásához szükséges igazoló okmányokat. Amennyiben egyidejűleg nyugdíjelőtakarékosság címén járó korai öregségi nyugdíj iránti igénylést is benyújtanak, ezt a biztosított nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető társasághoz kell benyújtani.

2012. július 23


VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Özvegyi és túlélő hozzátartozói ellátások A társadalombiztosítás címén járó özvegyi ellátásra való jogosultság feltételei:  halála napján az elhunyt házastárs a következőkben részesült:  öregségi nyugdíj;  korai nyugdíj; vagy  rokkantsági nyugdíj; vagy  halála napján az elhunyt házastárs megfelelt a rokkantsági- vagy öregséginyugdíjjogosultság feltételeinek; vagy  a házastárs munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléledése időben semmiképp sem korlátozott. Ez azt jelenti, hogy mihelyt a túlélő házastárs betölti a törvényben meghatározott feltételek egyikét, özvegyi nyugdíjra való jogosultsága feléled, bármennyi idő telt is el az elhalálozást követően. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik új házasságkötés esetén, vagy ha a túlélő házastársat az elhunyt személyével szembeni szándékos emberölés bűntettében a bíróság bűnösnek találja. A túlélő házastárs akkor kérheti az özvegyi nyugdíj nyugdíj-előtakarékosság címén történő folyósítását, ha a halála napján az elhunyt ugyanebben a rendszerben öregségi vagy korkedvezményes nyugdíjban részesült. Árvasági nyugdíj Az eltartott gyermek (legfeljebb 26 éves korig) árvasági nyugdíjra jogosult, ha a halál bekövetkezésének napján az elhunyt szülő öregségi nyugdíjban, korai nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy ha a halál bekövetkezésének napján az elhunyt szülő megfelelt a rokkantsági vagy az öregségi nyugdíjjogosultsággal szembeni feltételeknek vagy munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el. Az árvasági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az érintett gyermek befejezte alap-, közép- vagy felsőfokú (egyetemi) tanulmányait, illetve ha egy másik családban örökbe fogadják. Az örökbefogadás semmisége esetén e jog feléled. Az árvasági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az árvát az elhunyt személyével szembeni szándékos emberölés bűntettében bírósági határozattal történő bűnösnek nyilvánítják. A törvény nem tesz különbséget az egy vagy mindkét szülőjüket elveszítő gyermekek között. Mindazonáltal a jelenlegi jogszabályok szerint a gyermekek mindegyik elhunyt szülő nyugdíja 40%-ának megfelelő árvasági nyugdíjat kapnak. A nyugdíj-előtakarékossági rendszer alapján az elhunyt által eltartott túlélő gyermek (legfeljebb 26 éves korig) árvasági nyugdíjra jogosult, ha halála napján a kedvezményezett ugyanebben a rendszerben öregségi vagy korkedvezményes

2012. július 24


nyugdíjban részesült. E jogosultság a visszaállítás lehetősége nélkül megszakad, ha az érintett gyermeket harmadik személy fogadja örökbe.

Finanszírozott ellátások Elvben az elhalálozást követően a túlélő hozzátartozóknak folyósított nyugdíjak (özvegyi nyugdíj, árvasági nyugdíj) összesen nem haladhatják meg azt a nyugdíjösszeget, amelyre az elhunyt jogosult volt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a hivatalos kulcs szerint (60% a túlélő házastárs, 40% minden eltartott gyermek után) számított túlélő hozzátartozói nyugdíjak összesen meghaladják ezt az összeget, az összegeket arányosan csökkentik. Özvegyi és túlélő hozzátartozói ellátások Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 60%-a. A halál napjától egy évig fizetik. Ahhoz, hogy ezen időn túl özvegyi nyugdíjat igényelhessen, a túlélő házastársnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:  az ugyanezen elhalálozás következtében árvasági nyugdíjban részesülő, vagy az elhunyt családjában nevelt eltartott gyermeket lát el (lehet a túlélő házastárs saját vagy örökbefogadott gyermeke, vagy a házasság folyamán bírósági határozattal a házastársak egyikének felügyelete alá rendelt gyermek);  legalább 70%-os munkaképtelenséget eredményezően megrokkant;  elérte a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt;  három vagy több gyermeket nevelt;  két gyermeket nevelt, és betöltötte 52. életévét. A nyugdíj-előtakarékossági rendszer alapján a túlélő házastársnak járó özvegyi nyugdíjat az elhunyt eredeti nyugdíjára vonatkozó folyósítási szabályoknak megfelelően fizetik ki. Amennyiben az elhunyt biztosított kizárólagos életjáradék formájában igényelte nyugdíját vagy korkedvezményes nyugdíját, az a biztosítótársaság, amely az életjáradékot vagy korkedvezményes életjáradékot folyósította, ezt özvegyi nyugdíjjá alakítja, annak az összegnek a 60%-áig, amelyben az elhunyt halála napján részesült. Amennyiben az elhunyt biztosított nyugdíjtőkével kombinált formában igényelt nyugdíjat vagy korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság továbbra is folyósítja a rendelkezésre álló többlet címén járó havi részleteket a túlélő hozzátartozóknak, ugyanabban az összegben és ideig, mint az elhalálozást megelőzően. Ugyanígy, a biztosítótársaság, amely az életjáradékot vagy korkedvezményes életjáradékot folyósította az elhunytnak, ezt a járadékot özvegyi nyugdíjjá alakítja, annak az összegnek a 60%-áig, amelyben az elhunyt halála napján részesült. Az elhalálozást követően a túlélő hozzátartozóknak folyósított nyugdíjak (özvegyi nyugdíj, árvasági nyugdíj) összesen ebben az esetben sem haladhatják meg azt a nyugdíj- vagy korkedvezményes nyugdíj-összeget, amelyben az elhunyt életében részesült. A nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság által nyugdíjtőke címén folyósított ugyanezen havi részleteket egyenlő részben osztják el a túlélő házastárs és az elhunyt által eltartott gyermekek között oly módon, hogy az összesen folyósított összeg az elhunytnak folyósított havi részletek 100%-a legyen.

2012. július 25


Árvasági nyugdíj Az árvasági nyugdíj az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj azon összegének a 40%-a, amelyre az elhunyt szülő halála időpontjában jogosult volt vagy lett volna. A nyugdíj-előtakarékossági rendszer alapján az árvának járó árvasági nyugdíjat az elhunyt eredeti nyugdíjára vonatkozó folyósítási szabályoknak megfelelően fizetik ki. Amennyiben az elhunyt szülő kizárólagos életjáradék formájában igényelte nyugdíját vagy korkedvezményes nyugdíját, az a biztosítótársaság, amely az életjáradékot folyósította az elhunytnak, ezt árvasági nyugdíjjá alakítja, annak az összegnek a 40%-áig, amelyben az elhunyt szülő a halála napján részesült. Amennyiben az elhunyt szülő nyugdíjtőkével kombinált formában igényelt nyugdíjat vagy korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető társaság továbbra is folyósítja a rendelkezésre álló többlet címén járó havi részleteket a túlélő gyermeknek, ugyanabban az összegben és ideig, mint az elhalálozást megelőzően. Ugyanígy a biztosítótársaság, amely az életjáradékot vagy korkedvezményes életjáradékot folyósította az elhunytnak, ezt a járadékot árvasági nyugdíjjá alakítja annak az összegnek a 40%-áig, amelyben az elhunyt szülő a halála napján részesült. Ez az összeg szükség esetén módosítható annak érdekében, hogy a túlélő hozzátartozói nyugdíjak összege az eredeti nyugdíj 100%-a alatt maradjon (lásd az özvegyi nyugdíjnál). temetkezési támogatás (Funeral Grant). Szlovákia szociális jogszabályai rendelkeznek haláleseti támogatásról (Príspevok na pohreb) is, annak érdekében, hogy csökkentsék az elhunyt túlélő hozzátartozóira nehezedő temetési költségek terheit. A temetést szervező személy számára 79,67 EUR átalányösszeget folyósítanak.

A hozzátartozói ellátások igénybevétele A túlélő hozzátartozói nyugdíjak iránti igénylést írásban kell benyújtani a Társadalombiztosítási Pénztár helyi irodájához, és mellékelni kell hozzá az összes előírt igazoló okmányt. A túlélő hozzátartozói nyugdíj egyidejűleg nyugdíjelőtakarékosság címén is történő igénylése esetén a dokumentumokat be kell nyújtani az elhunyt életjáradékát folyósító biztosítótársasághoz, és adott esetben a nyugdíjtőkét folyósító, előtakarékossági számlát vezető társasághoz. Ezen igénylésekben meg kell említeni minden olyan tényt, amely az igénylő jogainak kivizsgálása szempontjából hasznos lehet, és tartalmaznia kell minden szükséges igazoló okmányt. temetkezési támogatás (Funeral Grant). Az igénylőnek haláleseti juttatás iránti igénylést kell benyújtania az elhunyt utolsó állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerinti munkaügyi, szociális- és családügyi hivatalhoz. Ezt az igénylést a temetést végző temetkezési vállalkozónak és az elhalálozás helye szerinti Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalnak együttesen kell hitelesítenie. Igénylési formanyomtatványok ennél a Hivatalnál állnak rendelkezésre.

2012. július 26


VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? Balesetbiztosítást minden olyan munkáltatónak kötelezően kötnie kell, aki legalább egy munkavállalót alkalmaz, e biztosítás valamennyi munkavállalóra kiterjed. A munkahelyi balesetbiztosítás rendszere azoknak a személyeknek nyújt védelmet, akik egy munkáltatónál nem csak munkaszerződés, hanem vállalkozási szerződés, diákokkal kötött gyakornoki megállapodás keretében keresőtevékenységet folytatnak. A balesetbiztosítási rendszer különböző sajátos személyi kategóriáról rendelkezik, amelyek tekintetében a munkahelyi baleseti és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos ellátásokat az állam vállalja át és finanszírozza:  a középiskolai diákok és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók; 

önkéntes tűzoltók, bányamentők, a vöröskereszt önkéntesei és a hegyi mentők;

 rendkívüli eseményeket vagy természeti csapásokat követően vagy ezek folyamán önkéntes mentési tevékenységet folytató személyek. Mivel a balesetbiztosítási rendszer munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén a munkavállalók felé fennálló munkáltatói felelősség vélelmén alapul, a biztosított nem követelhet kártérítést balesetbiztosítás címén, ha a munkáltató bizonyítja, hogy felelőssége semmilyen szinten nem merült fel az adott esemény tekintetében.

Finanszírozott ellátások A balesetbiztosítási rendszer célja az áldozat által a baleset vagy foglalkozási megbetegedés előtt keresett nettó munkabér fenntartása, így a balesetbiztosítás címén fizetendő járulékok és nyújtható ellátások kiszámítása a biztosított bruttó munkabérén alapul. E számítás során nem vesznek figyelembe jövedelmi felső határt, mint a betegbiztosításban, az öregségi és munkanélküli-biztosításban és a garanciaalapoknál. A munkahelyi betegbiztosítási rendszer a következő ellátásokat nyújtja:  baleset miatti többletköltségekre nyújtott ellátás (Úrazový príplatok);  baleseti járadék (Úrazová renta);  egyszeri megváltás (Jednorazové vyrovnanie);  túlélő hozzátartozók járadéka (Pozostalostná kompenzáció (Jednorazové odškodnenie);

úrazová

renta)

és

egyszeri

 rehabilitációs ellátás (Rehabilitačné) és átképzési ellátás (Rekvalifikačné). Baleset miatti többletköltségekre nyújtott ellátás Baleset miatti többletköltségekre nyújtott ellátás: olyan pénzbeli ellátás, amelyet a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében munkaképtelenné

2012. július 27


vált biztosítottaknak folyósítanak. Ezen ellátás összege a táppénz és az áldozatnak juttatott esetleges jövedelempótlás, valamint a baleset vagy betegség előtti nettó munkabére közötti különbségnek felel meg. Baleseti járadék Baleseti járadék: a baleseti járadék igénylésének feltétele az áldozat legalább 40%-os munkára való alkalmatlansága, amely munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből következett. A munkára való alkalmatlanság mértékét az áldozatnak a balesetet vagy betegséget közvetlenül megelőző tevékenysége alapján értékelik. A járadék összegét a járulék kiszámításának alapjául szolgáló bér 80%-ának figyelembe vételével határozzák meg (körülbelül ez felel meg a biztosított nettó munkabérének), és erre alkalmazzák a munkára való alkalmatlanság százalékos arányban kifejezett mértékét. Mindazonáltal, ha az áldozat egyidejűleg rokkantsági nyugdíjban is részesül, a baleseti járadék összege a megfelelő összeggel vagy összegekkel csökken. Amennyiben a biztosított egészségi állapotában a munkaképtelenség mértékét befolyásoló változás áll be (feltéve, hogy a munkaképtelenség nem csökken a 40%-os határ alá), a járadékot ennek megfelelően korrigálják. A baleseti járadékra való jogosultság akkor szűnik meg, ha a biztosított eléri a nyugdíjkorhatárt, vagy ha korkedvezményes nyugdíjat állapítanak meg a számára. Egyszeri megváltás Egyszeri megváltást folyósítanak, ha a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés a munkaképesség legalább tíz százalékának, de legfeljebb 40 százalékának elvesztésével jár. a balesetbiztosítási rendszer egyszeri átalánytámogatásról rendelkezik, amelynek összege megfelel a biztosított baleset vagy betegség előtti bruttó éves munkabérére alkalmazott munkaképtelenségi százalékos aránynak. Túlélő hozzátartozók járadéka és egyszeri kompenzáció A biztosítottnak a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beálló halála esetén a balesetbiztosítási rendszer ellátást nyújt a túlélő hozzátartozóknak. Ezek az ellátások túlélő hozzátartozók járadéka vagy egyszeri kompenzáció formájában biztosíthatók. A balesetet szenvedő túlélő hozzátartozóinak nyújtott járadékot akkor folyósítják, ha bírósági határozat tartási kötelezettséget rótt az elhunyt biztosítottra, egyéb esetekben egyszeri átalánytámogatást folyósítanak a túlélő házastársnak és az eltartott gyermekeknek. A túlélő hozzátartozói járadékra való jogosultság azon a napon szűnik meg, amelyen az áldozat elérte volna a nyugdíjkorhatárt. Rehabilitációs és átképzési ellátás A rehabilitációban részt vevő személy rehabilitációs ellátásban részesülhet. Hasonlóképpen, az átképzésben részt vevő személy átképzési ellátásban részesülhet. Ezekről az ellátásokról a Társadalombiztosítási Pénztár dönt és folyósításuk legfeljebb hat hónapig tart. E két ellátás azonban nem halmozható az öregségi nyugdíjjal. Ha a rehabilitáció vagy a szakmai átképzés iránti kérelemre pozitív választ adnak, ez automatikusan megnyitja a jogosultságot a megfelelő ellátásra. A támogatás összege a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem (a baleset bekövetkezése előtti naptári év napi átlagkeresete) 80%-a.

2012. július 28


Egyéb ellátások A balesetbiztosítási rendszer egyéb pénzbeli ellátásai a következők:  fájdalomdíj (Náhrada za bolesť) és a társadalmi lehetőségek kieséséért járó támogatás (Náhrada za sťaženie spoločenského uplatnenia);  a kezeléshez kapcsolódó és a betegbiztosítás által átvállalt terjedelmet és mértéket meghaladó költségek megtérítése;  a temetési költségek megtérítése, amelyben a jogosult kedvezményezettek egy részletben, átalányösszegű ellátásként részesülnek (lásd a túlélő hozzátartozói ellátásokról szóló részt).

Munkahelyi balesetek és foglalkozási nyújtott ellátások igénybevétele

megbetegedések

esetében

A munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos igényléseket írásban kell benyújtani a Társadalombiztosítási Pénztár helyi irodájához, és csatolni kell az összes előírt igazoló okmányt.

2012. július 29


IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? A gyermekek után járó és szülői támogatásokat az eltartott gyermekeket nevelő szülőknek, az örökbefogadó szülőknek, az eltartott gyermeket a szülő helyett ellátó gyámoknak folyósítják, akár munkavállalók, akár önálló vállalkozók, akár munkanélküliek. A gyermekek után járó és szülői támogatások az állami költségvetésből finanszírozott, nem járulékalapú ellátások, és összegük nem függ a jogosult jövedelmétől, sem az eltartott gyermekek életkorától. Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak és Svájcnak, egyes esetekben harmadik országoknak az állampolgárai a családi támogatások tekintetében ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárai. Gyermek utáni ellátás Az eltartott gyermekek utáni juttatást (Prídavok na dieťa) az állam minden olyan személynek nyújtja, akinek eltartott gyermek neveléséről és létfenntartásáról kell gondoskodnia, feltéve, hogy teljesíti a következő feltételeket:  a gyermeket a kedvezményezett tartja el;  állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik a Szlovák Köztársaság területén (ez a feltétel nem vonatkozik az Európai Unióból, az Európai Gazdasági Térségből és Svájcból érkező határ menti ingázókra);  az eltartott gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik a Szlovák Köztáraság területén (ez a feltétel nem vonatkozik az Európai Unióból, az Európai Gazdasági Térségből és Svájcból érkező határ menti ingázók családtagjaira). Szülői támogatás A szülői támogatás (Rodičovský príspevok) a szülőknek vagy az örökbefogadó szülőknek nyújtott szociális ellátás, amellyel az állam általában a három év alatti gyermekek és a tartós egészségi gondokkal küzdő, legfeljebb hat éves gyermekek nevelését és gondozását támogatja. A szülő akkor igényelhet szülői támogatást, ha a következő feltételek teljesülnek:  a szülő ellátja a gyermek szokásos gondozását;  a gyermeket a kedvezményezett tartja el;  az igénylő állandó vagy ideiglenes lakóhelye a Szlovák Köztársaság területén található (ez a feltétel nem vonatkozik az Európai Unióból, az Európai Gazdasági Térségből és Svájcból érkező határ menti ingázókra);  az eltartott gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik a Szlovák Köztáraság területén (ez a feltétel nem vonatkozik az Európai Unióból, az Európai Gazdasági Térségből és Svájcból érkező határ menti ingázók családtagjaira). Gyermeknevelési támogatások A Szlovákiában állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező szülők, valamint a helyettesítő családi gondozást biztosító személyek vagy az örökbefogadó szülők, akiknek keresete meghaladja a Szlovákiában érvényes havi minimálbér hatszorosát, és akik legfeljebb 25 éves gyermeket tartanak el, adójóváírásban (Daňový bonus) részesülnek.

2012. július 30


Gyermeknevelési támogatásban (Príspevok na starostlivosť o dieťa) a gyermeket nevelő, dolgozó vagy tanulmányokat folytató személyek részesülnek. Abban az esetben folyósítják, ha mind a gyermek, mind pedig a jogosultak állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek Szlovákiában. Anyasági támogatás Lásd az anyagsági és apasági ellátásokról szóló részt. Helyettesítő gondozási ellátások Nevelőszülőként gyermeket nevelő vagy bírósági határozat alapján gondozásba vagy szociális gyámságba helyezett gyermekekről gondoskodó személyek helyettesítő gondozási ellátásra jogosultak.

Finanszírozott ellátások Gyermek utáni ellátás Az eltartott gyermek utáni juttatás átalányösszegű, sem a szülők jövedelmétől, sem a gyermek életkorától nem függ. Havonta folyósítják, minden eltartott gyermek után, mivel az összegek halmozhatók. Naptári hónapra teljes összegben folyósítják akkor is, ha az ezen ellátásra való jogosultság feltételei csak az említett hónap egy részében teljesülnek. Az eltartott gyermekek utáni átalányjuttatás összegét a Szlovák Köztársaság minden szeptember 1-jén kormányrendeletben vizsgálja felül. Jelenleg gyermekenként 22,54 EUR. Az eltartott gyermek utáni juttatást a gyermek iskolaköteles korának végéig folyósítják, azaz jelenleg 16 éves koráig. Ez az életkor a 25. életév betöltéséig meghosszabbodik, ha a gyermek tanul, vagy nappali tagozatos szakképzésben vesz részt, és saját jövedelemmel nem rendelkezik. Amennyiben a gyermek nem folytathat tanulmányokat, vagy nem vehet részt nappali tagozatos képzésben hosszan tartó egészségkárosodása miatt, az eltartott gyermek utáni juttatás a 18. életévének betöltéséig jár. A kedvezményezett helyzetében bekövetkező minden olyan változást, amely hatással lehet jogosultságára, az ellátások összegére vagy tartamára, nyolc napon belül be kell jelenteni a helyi Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalnál. Egyetlen természetes személy igényelhet eltartott gyermek utáni juttatást egy és ugyanazon gyermek tekintetében még akkor is, ha több természetes személy is megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek. Eltartott gyermek utáni juttatást igényelhet:  az eltartott gyermek egyik szülője, valamint az örökbefogadó szülő;  az a személy, aki a gyermeket szülei helyett nevelésbe vette;  a jövedelemmel nem rendelkező, gyermektelen nagykorú gyermek, aki szüleinek a tartási kötelezettsége megváltozott, vagy aki házasságot kötött vagy elvált.

2012. július 31


Szülői támogatás A szülői támogatás átalányösszegű, mivel nem függ a család jövedelmétől, és havonta folyósítják. Amennyiben ugyanazon időszakban a szülők egyike a szülői átalánytámogatásnál alacsonyabb összegű anyasági támogatásra lesz jogosult, a szülői támogatást az anyasági támogatás és a hatályos átalánytámogatás közötti különbségnek megfelelő összegben folyósítják. A szülői támogatás nem folyósítható, ha a folyósított anyasági támogatás magasabb, mint az átalányösszegű szülői támogatás. A szülői átalánytámogatás összegét a Szlovák Köztársaság minden szeptember 1-jén kormányrendeletben vizsgálja felül. A szülői támogatás összege jelenleg 194,70 EUR. Ikerszülés esetén ez az alapösszeg minden további gyermek után 25%-kal nő. 50%-kal csökken, ha a szülők nem garantálják, hogy gyermekük részt fog venni a kötelező oktatásban. A kedvezményezett helyzetében bekövetkező minden olyan változást, amely hatással lehet jogosultságára, az ellátások összegére vagy tartamára, nyolc napon belül be kell jelenteni a helyi Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalnál. Szülői támogatást igényelhet a gyermek egyik szülője, vagy minden olyan személy, aki a gyermeket szülei helyett nevelésbe vette. Gyermeknevelési támogatások Az adójóváírás az állami költségvetésből finanszírozott általános rendszer, amely gyermekenként havi 21,03 EUR jövedelemadó-csökkentést jelent. A gyermeknevelési támogatás a (szülői támogatásban nem részesülő) szülőknek vagy a szülőket helyettesítő személyeknek a gyermeknevelési költségekhez való hozzájárulásként nyújtott állami támogatás. Az összeg, ha a gyermeket hivatalos szolgáltató gondozza, legfeljebb a szülői támogatás összegén belüli, dokumentumokkal alátámasztott kiadásoknak felel meg, vagy ha a gyermeket nem önálló vállalkozó (például a nagyszülő) vagy nem hivatalos gondozási szolgáltató gondozza, az összeg a szülői támogatás 25%-ának felel meg. Anyasági támogatás Lásd az anyagsági és apasági ellátásokról szóló részt. Helyettesítő gondozási ellátások Egyszeri ellátások Egyszeri ellátás jár a nevelésbe vétel kezdetekor és befejeződésekor. Rendszeres ellátásokat nyújtanak a jogosultaknak (kivéve azon kisgyermekek esetét, akiket szüleiken kívüli természetes személyek vettek nevelésbe, valamint azokét, akiket bírósági határozattal ideiglenesen, óvintézkedésként helyeztek el egy természetes személynél) a nevelésbe vétel idejére, feltéve, hogy e jogosultak nem részesülnek egyidejűleg más állami szociális segélyben, e rendszeres ellátások ebben az esetben csak a szociális segélyt egészítik ki. A gondozásba vett vagy nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek után fizetett egyszeri ellátás célja az érintett gyermek alapvető személyes szükségletei kielégítésének biztosítása. Rendszeresen adják mindazoknak a kisgyermekeknek, akik közvetlenül a nevelésbe vétel előtt gyermekotthonban éltek. Azoknak a gyermekeknek is lehet ilyen ellátást nyújtani, akik a nevelésbe vétel előtt nem gyermekotthonban éltek, de nem

2012. július 32


rendelkeznek személyes alapfelszereléssel – ez a munkaügyi, szociális- és családügyi hivatal mérlegelési körébe tartozik, amely felelős ezen ellátás kifizetéséért. A nevelőszülőktől kikerülő gyermekeknek fizetett egyszeri ellátás célja nevelőszülőktől elkerülő gyermekek függetlenné válásának támogatása. kedvezményezett a jogszabályban meghatározott nagykorúságot elérő gyermek.

a A

Rendszeres ellátások helyettes szülőknek Ezen ellátások célja azoknak a helyettes szülőknek a támogatása, akik legalább egy, gyámságuk alá helyezett gyermeket látnak el. Ezt a feladatot személyesen kell ellátni, a gyámság alatt álló gyermekekre vonatkozó mindenfajta befogadási struktúrán kívül, és vonatkozhat azokra a gyermekekre is, akiket ideiglenesen vettek nevelésbe, egy jövőbeni gyámság céljából. Az egyenes ági családtagok (nagyszülők, dédszülők) nem igényelhetik ezt a segélyt. A családi kapcsolatok fenntartásának ösztönzésére ezeket az ellátásokat 3 vagy több testvér felügyelete esetén növelik. Nem folyósíthatók ezek az ellátások, ha a helyettes szülő vagy házastársa a nevelésbe vétel idején anyasági támogatásban (a társadalombiztosítási törvénynek megfelelően), betegbiztosítás címén táppénzben, vagy harmadik ország által folyósított hasonló ellátásban részesül. A helyettes szülőknek járó különleges rendszeres ellátások Ezen ellátások célja az olyan helyettes szülők támogatása, akik súlyos fogyatékkal élő gyermeket látnak el, amennyiben e helyettes szülők vagy az érintett gyermek nem részesülnek semmilyen más, e feladathoz rendelt pénzügyi segélyben, és ha ezt a gyámságot az egyedi struktúrákon kívül, személyesen látják el (a szociális segélyezési törvény leírtaknak megfelelően).

A családi ellátások igénybevétele Az eltartott gyermek utáni juttatás és a szülői támogatás iránti igénylést írásban kell benyújtani a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalnak az igénylő Szlovák Köztársaságban található (állandó vagy ideiglenes) lakóhelye szerinti helyi kirendeltségéhez. A melléklendő igazoló okmányok listáját az e nyomtatványokhoz csatolt ismertetők tartalmazzák. Ha az eltartott gyermek az Európai Unió egy másik tagállamában rendelkezik lakóhellyel, az európai koordinálásról szóló rendelkezéseket veszik figyelembe. A helyettesítő gondozási ellátások iránti igénylést az igénylő szlovákiai állandó lakóhelye szerint Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalhoz kell benyújtani. Az ellátások igazgatása is e hivatalok feladata. Az ezen ellátásokra való jogosultság a gyermek anyagi helyzetétől függ, amelyet a hivatal önállóan bírál el. A határozatot 30 napon belül kell meghozni.

2012. július 33


X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? A munkanélküli-biztosítással rendelkezők (akár munkavállalók, akár a munkanélküli biztosításban önkéntesen biztosítottak) akkor igényelhetnek munkanélküli-járadékot (Dávka v nezamestnanosti), ha a munkakeresőként történő nyilvántartásba vételüket megelőző négy évben összesen legalább három évig fizettek munkanélküli-biztosítási járulékot. A biztosítási időt a munkanélküli-járadékra való jogosultság megnyílása tekintetében csak egyszer lehet számításba venni, tehát az említett járadékra való jogosultság korábbi megnyílása tekintetében számításba vett biztosítási idők nem jönnek figyelembe. Az öregségi nyugdíjban, korai nyugdíjban vagy a legalább 70 százalékban munkaképtelen, rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek egyidejűleg nem igényelhetnek munkanélküli-ellátást. A biztosítottak nem igényelhetnek munkanélküliellátást azon napok tekintetében, amelyeken táppénzben, beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátásban, anyasági vagy szülői támogatásban részesültek.

Finanszírozott ellátások Ekkor legfeljebb hat hónapig részesülhetnek munkanélküli-járadékban. A határozott idejű munkaszerződés lejártát követően munkakeresőként nyilvántartásba vett biztosítottak akkor igényelhetnek munkanélküli-járadékot, ha a munkakeresőként történő nyilvántartásba vételüket megelőző négy évben:  a határozott idejű munkaviszonyból kifolyólag biztosítottak voltak a munkanélküli biztosítási rendszerben, vagy önkéntesen e rendszer tagjai voltak legalább két évig;  más okból nem voltak kötelesek a munkanélküli-biztosítási rendszerbe való belépésre. Ebben az esetben a támogatás tartama négy hónap. A munkanélküli-ellátások igénybevételére vonatkozó jogszabályi feltételek teljesítésére is figyelemmel a biztosított a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi alapjövedelme 50%-ának megfelelő járadékban részesül.

A munkanélküli-ellátások igénybevétele A fent említett feltételek teljesítésére is figyelemmel, a munkanélküli-ellátásra való jogosultság a helyi Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalnál munkakeresőként történő nyilvántartásba vétel napján kezdődik, és a jogszabályban meghatározott támogatási idő lejártakor szűnik meg. Az ellátásra való jogosultság megszűnik azon a napon is, amelyen a biztosítottat törölték a munkakeresők nyilvántartásából. Az ellátást a Társadalombiztosítási Pénztár folyósítja.

2012. július 34


XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások Lásd lent: “Lefedett kockázatok”. Anyagi rászorultság esetén nyújtott segély (Pomoc v hmotnej núdzi) Az anyagi rászorultság esetén nyújtott segély egy általános, nem járulékalapú, adókból finanszírozott ellátás, amelynek célja egy minimális jövedelem biztosítása azok számára, akik képtelenek biztosítani alapvető életkörülményeiket. Az e rendszer keretében biztosított ellátások összege a háztartásban élők számától függ. Az anyagi rászorultság esetén nyújtott segélyt alanyi jogon biztosítják. Anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás (Dávka v hmotnej núdzi) Az anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás a Szlovák Köztársaságban állandó lakhellyel rendelkező vagy tartózkodó, anyagilag rászoruló, azaz a létminimum (Životné minimum) alatti jövedelemmel rendelkező és saját jövedelem biztosítására nem képes személyeknek nyújtott jövedelemfüggő ellátás. A létminimum egy adott személy által szerzett minimumjövedelem szintje, amely alatt az érintett személy elismerten anyagilag rászorult helyzetben van. A létminimum alapvetően a napi egyszeri meleg étel, valamint a szükséges ruházkodás és lakhatás költségeit fedezi.

Finanszírozott ellátások Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások Az egyetlen jövedelemforrásnak minősülő nyugdíjakkal kapcsolatban 2004. január 1je előtt megítélt korrekció Amennyiben az öregségi nyugdíjat, az öregségi résznyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi nyugdíjat vagy az anyátlan-apátlan árva árvasági nyugdíját 2003. december 31-e előtt kiigazították, mivel az volt az említett nyugdíj jogosultjának egyetlen jövedelemforrása, 2003. december 31-e után is a 2003. december 31-ig hatályos rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint folyósítják a 2003. december 31-én hatályos összegben. Ezenfelül ezt a nyugdíjat a 2004. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések szerint valorizálják. Az egyetlen jövedelemforrásnak minősülő öregségi nyugdíj, öregségi résznyugdíj vagy rokkantsági nyugdíj korrigált összege nem jön számításba az özvegyi vagy árvasági nyugdíj összegének meghatározásánál. A 2004. január 1-je előtt folyósított szociális nyugdíj A 2003. december 31-én folyósított szociális nyugdíjat ezen időpontot követően is folyósítják a 2003. december 31-ig hatályos rendelkezésekben meghatározott feltételekkel. Összege a 2003. december 31-én hatályos összegnek felel meg. A szociális nyugdíj megállapításáról szóló határozat és az említett nyugdíj kifizetése 2003. december 31-e után a Társadalombiztosítási Pénztár azon szervezeti

2012. július 35


egységének hatáskörbe tartozik, amely e pénztár végrehajtási szerveként 2003. december 31-ig hatáskörrel rendelkezett a döntéshozatal és a kifizetés tekintetében. Ezenfelül a szociális nyugdíjat a 2004. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések szerint valorizálják. Anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás Az anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás összege a család összetétele szerint változik. Egy személy vagy egy háztartás jövedelmének és az anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás elméleti összegének különbözeteként állapítják meg: Az anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás elméleti összege a következőknek felel meg:  egyedülállók esetében 60,50 EUR;  egyedülálló szülő és egy-négy gyermek esetén 115,10 EUR;  gyermektelen házaspár esetén 105,20 EUR;  házaspár és egy-négy gyermek esetén 157,60 EUR;  egyedülálló szülő és öt vagy több gyermek esetén 168,20 EUR;  házaspár és öt vagy több gyermek esetén 212,30 EUR. Az anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátást mindaddig folyósítják, amíg az anyagi rászorultság fennáll. Az anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátások elemeként biztosított egyéb ellátások:  várandós nőknek nyújtott ellátás a terhesség negyedik hónapjától;  legfeljebb egyéves gyermeket nevelő, anyagilag rászoruló személyeknek nyújtott ellátás;  egészségügyi támogatás (Príspevok na zdravotnú starostlivosť);  védelmet nyújtó támogatás (Ochranný príspevok) a nyugdíjkorhatárt elért vagy fogyatékkal élő (munkaképességük több mint 70 százalékát elveszítő) vagy súlyos fogyatékkal élő személyt gondozó vagy 30 napnál hosszabb ideig beteg személyek vagy legfeljebb 31 hetes gyermeket nevelő egyedülálló szülők számára;  lakhatási ellátás (Príspevok na bývanie) a szállásuk költségeit rendben fizetők számára (kivéve a szociális szolgálat helyiségeiben élő, anyagilag rászoruló nyugdíjasokat és más személyeket);  aktivizálási támogatás (Aktivačný príspevok) a vissza a munkába programban résztvevők számára (képzés vagy legalább heti tíz órában végzett kisebb közösségi munka);  az iskolakötelezettség alatt (6-16 éves kor) a gyermekek után járó ellátás (Dávka pre dieťa).

A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele Anyagi rászorultság esetén nyújtott ellátás Ezen ellátások iránti igénylést az igénylő szlovákiai állandó lakóhelye szerint Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalhoz kell benyújtani. Az ellátások igazgatása is e hivatalok feladata. Az ezen ellátásokra való jogosultság a gyermek anyagi helyzetétől függ, amelyet a hivatal önállóan bírál el. A határozatot 30 napon belül, nagyon bonyolult esetnél 60 napon belül kell meghozni.

2012. július 36


XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? Tartós ápolási-gondozási ellátásban a fogyatékkal élők, a rossz egészségi állapotú és a harmadik személy segítségér szoruló személyek részesülhetnek. A törvény meghatározza a funkcionális betegség előírt időtartamát (12 hónap), valamint az önellátásra való képtelenség fokát egyes ellátásoknál.

Finanszírozott ellátások Az ellátások az igénylő teljes háztartásának maximális (a keresetekből, a vagyonból és más ellátásokból eredő) jövedelemszintjétől függnek. A jövedelem összegére felső határértéket határoztak meg, amely számos tényezőtől függ (például attól, hogy az önellátásra képtelen személy gyermek-e). A természetbeni ellátások mellett (amelyek magukban foglalják a házi szakápolást és a napközbeni ellátást) pénzbeli ellátások is rendelkezésre állnak az otthoni ápolás keretében az informálisan ápolással foglalkozó személyek számára nyújtott személyes segítségnyújtási ellátás és ápolási szolgáltatási ellátás formájában. A természetbeni ellátások és a pénzbeli ellátások között szabadon lehet választani. A kedvezményezettnek az ápolási intézményekben nyújtott szolgáltatásokért fizetnie kell, de a létfenntartáshoz havi jövedelme legalább 20%-ának meg kell maradnia. A pénzbeli ellátás kedvezményezettje a segédeszközök árának egy részét köteles megtéríteni.

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele Az ellátásokat regionális és helyi szinten szervezik. A tartós ápolás-gondozásra részben külön jogszabályok (a fogyatékkal élők esetében), részben pedig számos más kockázatról (rokkantság, öregség, egészségügyi ellátás) szóló jogszabályok vonatkoznak. Ez a szociális segélyezés elvén (jogosultság rászorultság alapján) alapul és finanszírozását az önkormányzatok, a regionális önkormányzatok és az állam biztosítja. Az ellátásokat természetbeni ellátások és pénzbeli ellátások kombinálásával nyújtják; bizonyos ellátások esetében azonban a kombinálás nem lehetséges (például ápolási szolgáltatási ellátások (Príspevok za opatrovanie) és személyes segítségnyújtási ellátás (Príspevok na osobnú asistenciu)). Az ellátásokat a feltételek teljesülése esetén nyújtják, amelyekbe beletartozik a jövedelemvizsgálat is. Az érintett személy önellátásra való képtelenségének szintjét orvos-szakértő állapítja meg, aki szakorvosokkal és szociális munkásokkal együttműködésben végzi ezt a feladatot.

2012. július 37


Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: http://ec.europa.eu/social-security-directory. A Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériuma Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky Špitálska 4,6,8 816 43 Bratislava http://www.employment.gov.sk A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky Limbová 2 Pf.: 52 837 52 Bratislava 37 http://www.health.gov.sk A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky Személyzeti és szociális szolgáltatásokkal foglalkozó osztály, betegbiztosítási és társadalombiztosítási egység Pribinova 2 812 72 Bratislava http://www.minv.sk Egészségügyi Felügyeleti Hatóság Úrad pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou Žellova 2 829 24Bratislava 25 http://www.udzs.sk Társadalombiztosítási Pénztár – Központi iroda Sociálna poisťovňa - ústredie Ulica 29. augusta 8 -10 813 63 Bratislava 1 http://www.socpoist.sk Központi Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatal Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny Špitálska 8 812 67 Bratislava http://www.upsvar.sk

2012. július 38


Általános Betegbiztosító Pénztár Všeobecná zdravotná poisťovňa – generálne riaditeľstvo Mamateyova 17 850 05 Bratislava http://www.vszp.sk A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma Ministerstvo financií Slovenskej republiky Štefanovičova 5 817 82 Bratislava http://www.finance.gov.sk

2012. július 39

Az Ön szociális biztonsági jogai. Szlovákiában

Recommend Documents