Az Ön szociális biztonsági jogai. Ausztriában

Az Ön szociális biztonsági jogai Ausztriában

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás Az Ön szociális biztonsági jogai Ausztriában

A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat. .Részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért.

© Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

2012. július 2


TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás ..................................... 5 Általános tudnivalók ........................................................................................ 5 A szociális védelem szerkezete ......................................................................... 5 Finanszírozás ................................................................................................. 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások ....................................................................... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? ........................................................... 8 Finanszírozott ellátások ................................................................................... 8 Az egészségügyi ellátások igénybevétele ........................................................... 9 III. fejezet: Táppénz .........................................................................................11 Mikor jogosult táppénzre? ...............................................................................11 Finanszírozott ellátások ..................................................................................11 A táppénz igénybevétele .................................................................................11 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások ...........................................................12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? .............................................12 Finanszírozott ellátások ..................................................................................12 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele .............................................12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások ........................................................................14 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? ............................................................14 Finanszírozott ellátások ..................................................................................15 A rokkantsági ellátások igénybevétele ..............................................................16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások .........................................................17 Mikor jogosult öregségi ellátásokra? .................................................................17 Finanszírozott ellátások ..................................................................................17 Az öregségi ellátások igénybevétele .................................................................18 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások ...........................................................19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? .................................................19 Finanszírozott ellátások ..................................................................................19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele ............................................................19 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások .........................................................................................................21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? ......................................................................................21 Finanszírozott ellátások ..................................................................................21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele ................................................................................................23 IX. fejezet: Családi ellátások ..............................................................................24 Mikor jogosult családi ellátásokra? ...................................................................24 Finanszírozott ellátások ..................................................................................24 A családi ellátások igénybevétele .....................................................................26 X. fejezet: Munkanélküliség ...............................................................................27 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? ..........................................................27 Finanszírozott ellátások ..................................................................................27 A munkanélküli-ellátások igénybevétele ............................................................29 XI. fejezet: Minimumjövedelem ..........................................................................30 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? .........................30 Finanszírozott ellátások ..................................................................................30 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele ..............................31 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás ...................................................................32 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?..........................................................32 Finanszírozott ellátások ..................................................................................32

2012. július 3


Tartós ápolás-gondozás igénybevétele..............................................................33 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok ...................34

2012. július 4


I. fejezet: Általános finanszírozás

tudnivalók,

szervezet

és

Általános tudnivalók Belépés Attól kezdve, hogy munkavállalóként Ausztriában dolgozik, munkáltatójának meg kell tennie a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy Ön a szociális biztonsági rendszer tagja legyen. Mindenekelőtt a betegbiztosítási pénztár (Krankenkasse) tagja lesz, amely ezt követően értesíti az illetékes baleset-biztosítási, nyugdíj-biztosítási és a munkanélküli-biztosítási intézményeket. Biztosítási idejét és járulékköteles keresetét biztosítási száma alatt nyilvántartják. Ezen alaki követelmények teljesítése után munkáltatójától megkapja a betegbiztosítási pénztár által igazolt belépési nyilatkozat másolatát. Amennyiben Ön önálló vállalkozó, az Ön esetében illetékes társadalombiztosítási intézményhez kell fordulnia. Ez az intézmény tájékoztatja a belépés és a járulékfizetés tekintetében Önre vonatkozó különleges rendelkezésekről. Áttekintés Az osztrák társadalombiztosítás a betegség-, a balesetbiztosítást (munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések), valamint a nyugdíj- és a munkanélkülibiztosítást foglalja magában. A társadalombiztosítás alapja a foglalkoztatás (nem pedig a lakóhely), és a biztosított nem választhat a biztosítási pénztárak között. Történelmi okokból a társadalombiztosításon belül területi és egyesülés szerinti felosztás érvényesül. Ennélfogva a vasutasok, a bányászok és a köztisztviselők, valamint a mezőgazdasági termelők, a kereskedelemben dolgozó személyek és a közjegyzők számára külön biztosítási pénztárak léteznek. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó feladatokon túl az osztrák betegbiztosítási pénztárak baleset-, nyugdíj- és munkanélküli-biztosítási célú járulékokat is beszednek. A gyermeknevelési támogatások folyósításáért is ezek a pénztárak felelnek. Az egészségügyi ellátást elsősorban szerződött orvosok és egyéb partnerek nyújtják. A rászorulók rászorultságuktól függően garantált minimumjövedelemben részesülhetnek.

A szociális védelem szerkezete A biztosítási pénztárakat kivétel nélkül az Osztrák Társadalombiztosítás Főszövetsége, az általános társadalombiztosítási érdekeket képviselő Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger tömöríti. A szövetség az osztrák társadalombiztosítási tevékenységek hatékonyabb koordinálása érdekében átfogó jogkörrel rendelkezik. A társadalombiztosítás végrehajtását 22 biztosítási pénztár végzi, amelyek önálló közjogi szervezetek. Egyes biztosítási pénztáraknak kettő vagy akár mind a három biztosítási ág igazgatását is el kell látniuk. 19 betegbiztosítási, 5 nyugdíj-biztosítási és 4 baleset-biztosítási pénztár működik.

2012. július 5


A betegbiztosítási és a baleset-biztosítási rendszer a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium (Bundesministerium für Gesundheit) felügyelete alá tartozik. A kórházi ellátáshoz kapcsolódóan 9 tartományi egészségügyi pénztár jött létre, amelyek a betegbiztosítási pénztárak feladatát látják el. A nyugdíjrendszer a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz) felügyelete alá tartozik. A munkanélküli-biztosítást a Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium felügyelete alatt a munkaügyi szolgálat (Arbeitsmarktservice) működteti. A munkaügyi szolgálat szövetségi hivatala átfogó felügyelettel rendelkezik a 9 tartományi hivatal és közel 100 regionális hivatal felett. A családi ellátások igazgatásában a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend)az illetékes hatóság. Az e minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló adóhivatalok (Finanzämter) végzik a családi támogatások kezelését. Az e minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló betegbiztosítási intézmények a gyermeknevelési támogatások (Kinderbetreuungsgeld) igazgatásáért felelős illetékes hatóságok. A tartós ápolási-gondozási ellátást a segítségre és a gondozásra szorultság mértéke szerint, 7 kategóriában nyújtják, és az ápolásból eredő többletköltségekért járó ellentételezés formájában folyósítják. Ezenfelül a szövetségi állam és a tartományok megállapodtak egy pénzbeli és természetbeni ellátások formájában megvalósuló átfogó ápolási-gondozási rendszer létrehozásáról. Az ápolási-gondozási ellátást a nyugdíjasok részére az illetékes nyugdíj-biztosítási vagy baleset-biztosítási pénztár folyósítja. A társadalombiztosításon és az ápolási-gondozási támogatáson felül a kerületi közigazgatási hatóság és az önkormányzat szociálissegély-rendszert is működtet.

Finanszírozás Munkavállalóként a betegbiztosítási, a munkanélküli-biztosítási és a (rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói) nyugdíj-biztosítási rendszerbe kell járulékot fizetnie. Járuléka összege keresetének egy meghatározott százalékos aránya. A járulékok fele általában Önt, a másik fele munkáltatóját terheli. A járulék tényleges befizetéséért azonban munkáltatója felelős, aki a járulék összegét levonja az Ön fizetéséből. Balesetbiztosítás (ezt a munkáltatója finanszírozza), családi támogatás (ezt a munkáltatója által befizetett járulékok vagy adók finanszírozzák) vagy tartós ápolásigondozási ellátás címén nem kell járulékot fizetnie. Amennyiben Ön önálló vállalkozó, betegbiztosítási, baleset-biztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie. Járulékot a bruttó keresete (beleértve a 13. és 14. havi keresetét is) alapján, vagy ha önálló vállalkozó, akkor a keresőtevékenységből származó jövedelme alapján fizet (adott esetben minimális járulékfizetést teljesít), egy évente maghatározott felső határértékig (havi 4230 EUR).

2012. július 6


A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelem finanszírozása elsősorban a tartományok és a helyi közösségek feladata.

2012. július 7


II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Biztosított Egészségügyi ellátásra jogosult, amennyiben rendelkezik betegbiztosítással. A következő személyek számára kötelező a biztosítás: keresőtevékenységet folytató munkavállalók és szakiskolások, munkanélküli-ellátásban részesülő munkanélküliek, rászorultságtól függő garantált minimumjövedelemben részesülő személyek, nyugdíjasok és nyugdíjat igénylő személyek, foglalkoztatási rehabilitációban részt vevők, polgári vagy katonai szolgálatot teljesítő személyek, önálló vállalkozók, a vállalkozásukban foglalkoztatott családtagjaik, ingyenes ellátási szerződéssel rendelkező személyek (freie Dientsnehmer) és egyéb személyek kisebb csoportjai, ami szinte teljes egészségügyi ellátási lefedettséget jelent. Azok, akiknek az egy vagy több keresőtevékenységért fizetett teljes keresete alacsonyabb a havi 376,26 EUR összegű alsó kereseti küszöbértéknél (Geringfügigkeitsgrenze), mentesülnek a kötelező biztosítás alól. E személyeknek speciális önkéntes biztosításra van lehetőségük. Minden olyan Ausztriában lakóhellyel rendelkező személy, akinek nincs kötelező biztosítása, önkéntes alapon biztosítást köthet. Az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak igényelhetnek egészségügyi ellátást, de csak legalább hat hónapos biztosítotti státuszt követően. Családtagok Az Ausztriában lakóhellyel rendelkező eltartott családtagjai ugyanazon a címen jogosultak egészségügyi ellátásokra, mint Ön. Általában eltartott családtag a 18 évesnél fiatalabb gyermek vagy a 27 évesnél fiatalabb, iskolai vagy szakmai képzésben részt vevő gyermek. Házastársa is biztosított családtagként. Ez a társbiztosítás csak abban az esetben ingyenes, ha jelenleg vagy legalább négy éve gyermeket nevel; ha legalább 3-as kategóriájú tartós ápolási-gondozási támogatásban részesül; illetve ha egy biztosított személy részére tartós ápolási-gondozási ellátást nyújt (3. kategória). Minden más esetben kiegészítő járulékot (bruttó bére 3,4%-a) kell fizetni. Az élettársra (nem házastársra) további feltételek vonatkoznak (csakúgy, mint az ugyanolyan nemű élettársra). Nem állhat fenn rokoni viszony a biztosítottal, legalább 10 éve közös háztartással kell rendelkezni és a háztartási tevékenységeket díjazás nélkül kell végezni.

Finanszírozott ellátások Szűrővizsgálatok Bizonyos betegségek korai felismerésének érdekében Ön és családja orvosi szűrővizsgálatokra jogosult. A 19 évesnél fiatalabb személyek számára speciális programok, illetve a rák, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri

2012. július 8


megbetegedések korai felismerését célzó éves ellenőrzések is rendelkezésre állnak . Ezenkívül a betegbiztosítás finanszírozza a betegség súlyosbodását megelőző fürdőkúrákat és rehabilitációs gyógykúrákat. Egészségügyi ellátások Ön és eltartott családtagjai háziorvosi, szakorvosi és fogorvosi kezelésre jogosultak. Ha ez orvosilag indokolt, gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre is jogosult lehet. Otthoni betegápolás is biztosított, amelyet a betegbiztosítási pénztár finanszíroz. Ez szakápolók által végzett bizonyos orvosi kezeléseket foglal magában (például injekció, szondán keresztül történő táplálás, kötözés stb.). Amennyiben a betegség jellege miatt szükséges, (időben nem korlátozott) kórházi kezelést vehet igénybe, ha a szabvány díjkategóriát választotta.

Az egészségügyi ellátások igénybevétele Egészségügyi ellátások A kezelés megkezdése előtt az orvosnak be kell mutatnia elektronikus betegbiztosítási kártyáját (a továbbiakban e-kártya). Az e-kártya nemzeti egészségkártya, amellyel Ön bizonyítja, hogy jogosult az ausztriai betegbiztosítási ellátásra. Minden biztosított és jogosult számára automatikusan kiállítják. A kártyához évi 10 EUR személyes hozzájárulást kell fizetnie (kivéve a gyermekeket, a nyugdíjasokat és a nélkülözőket). Sürgős esetben az orvos akkor is ellátja, ha nincs Önnél az e-kártya. Ebben az esetben közölnie kell vele, melyik betegbiztosítási pénztár tagja, és a kezelés után be kell mutatnia e-kártyáját. Az egészségügyi ellátást a betegbiztosítási pénztárral szerződött orvosok vagy fogorvosok (Vertragsärzte) nyújtják, akik a gyakorló orvosok többségét jelentik, és akik közül a kezelés megkezdése előtt, vagy minden negyedév elején vagy minden hónap elején választhat. Az orvosok listájáról betegbiztosítási pénztáránál tájékozódhat. Felkereshet nem szerződött orvosokat is. Ebben az esetben költségeit annak az összegnek a 80%-áig terjedően térítik vissza, amelyet az Ön betegbiztosítási pénztára akkor fizetett volna, ha a kezelést szerződött orvos nyújtotta volna. Amennyiben kezelőorvosa szükségesnek ítéli az Ön szakorvoshoz, klinikára vagy hasonló intézménybe való továbbutalását, beutalót (Überweisungsschein) állít ki Önnek. Gyógyszerek, eszközök és protézisek A gyógyszereket szerződött orvos írja fel és azok minden gyógyszertárban kiválthatók. Általában minden felírt gyógyszer után 5,15 EUR átalányösszeget kell fizetnie. Egyes fertőző betegségek vagy rászorultság (elégtelen források) esetén nem kell átalánydíjat fizetni. Ezenfelül az egy személy által egy év alatt fizetendő átalánydíj összege az illető jövedelmétől függően korlátozott. A betegbiztosítási pénztár általában átvállalja a protézisek költségét, adott esetben egy meghatározott felső határértékig. Fogászati ellátás

2012. július 9


A betegbiztosítási pénztárak ellátásai tartalmazzák a megőrző kezeléseket és a sebészeti beavatkozásokat, valamint a fogszabályozást és a szükséges fogászati protéziseket. A fogszabályozás és a protézisek költségét azonban nem finanszírozzák teljes mértékben, a biztosított személynek gyakran jelentős összeget kell fizetnie. Otthoni betegápolás Otthoni betegápolás orvosi előírás alapján nyújtható. Kórházi ápolás Kórházi kezelésre a legközelebbi kórházban kerül sor. A munkavállalókra vonatkozó rendszerben a családtagok az első négy hétre a kórházi díjak 10%-át viselik. A biztosított kórházi kezelése esetén naponta csak csekély összegű önrészesedést fizet (és ezt évente legfeljebb 28 naptári napra). Az ötödik hét kezdetétől a kórházi ellátás a biztosított és családtagjai számára ingyenes. Az orvosi ellátás igénybevételéhez szükséges közlekedési költségeket betegbiztosítási pénztár bizonyos esetekben teljesen vagy részben visszatérítheti.

2012. július 10

a


III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Ön táppénzre (Krankengeld) jogosult, ha keresőtevékenységet végző munkavállaló, munkanélküli-biztosítási ellátásban részesülő munkanélküli vagy foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő személy, aki betegség miatt munkaképtelenné vált. A táppénz folyósítását felfüggesztik arra az időszakra, amikor a munkajogi rendelkezések alapján továbbra is megkapja keresetét. A munkával eltöltött idő függvényében 6–12 hétig folyósítható a teljes kereset. Ezt követően további négy hétig félösszegű kereset kifizetésére kerül sor, majd félösszegű táppénz folyósítható. Amennyiben az összes kereset alacsonyabb a havi 376,26 EUR összegű alsó kereseti küszöbértéknél (Geringfügigkeitsgrenze), a biztosítás nem kötelező és az érintett nem jogosult táppénzre. Ebben az esetben külön önkéntes biztosításra van lehetőség.

Finanszírozott ellátások A keresőképtelenség kezdete után három napos várakozási időnek kell eltelnie. A táppénzt rendszerint a negyedik naptól kezdődően folyósítják. Ha keresőképtelenségét nem jelenti be egy héten belül, csak a bejelentés napjától fizethető táppénz. A táppénz összegét utolsó keresete alapján számítják ki (havi 4230 EUR felső határértékig). A táppénz összege (negyvenkettedik napig) a kereset 50%-a, majd a negyvenharmadik naptól a 60%-a. Az ellátás összege a házastárs és/vagy a család többi tagja figyelembevételével egy bizonyos százalékkal megemelhető, amennyiben erről a betegbiztosítási pénztár alapszabálya rendelkezik; a megnövelt táppénz nem haladhatja meg a jövedelem 75%-át. A kötelező biztosításra vonatkozó küszöbértéknél alacsonyabb keresettel rendelkező, önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított személyek számára a táppénz 135,14 EUR. A táppénzre általában legfeljebb 52 hétig (egy évig) jogosult; a betegbiztosítási pénztárak szabályzata ezt az időszakot legfeljebb 78 hétre (másfél évre) meghosszabbíthatja.

A táppénz igénybevétele A táppénzre való jogosultsághoz orvosának igazolnia kell, hogy Ön keresőképtelen.

2012. július 11


IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A (betegségbiztosítási pénztárnál) biztosított nők, illetve a biztosított személyek női családtagjai természetbeni ellátásra, azaz kórházi kezelésre jogosultak közvetlenül a szülés előtt, a szülés idején és azt követően. A keresőtevékenységet folytató és munkanélküli-biztosítási ellátásban részesülő vagy foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő nők szülési szabadságuk alatt (azaz a szülés előtti nyolc és a szülés utáni nyolc hétben) anyasági ellátásra (Wochengeld) jogosultak. Anyasági ellátásra való jogosultságukat felfüggesztik, ha munkáltatójuk továbbra is folyósítja keresetüket.

Finanszírozott ellátások Természetbeni ellátások Minden nő, aki betegbiztosítási pénztárától egészségügyi ellátásban részesül, terhessége alatt, valamint a szülés idején és azt követően természetbeni ellátásra is jogosult. A természetbeni anyasági ellátások a következők:  orvossal folytatott konzultáció és szülésznő általi segítségnyújtás a terhesség és a szülés alatt, valamint a szülést követően;  gyógyszerek és orvosi eszközök biztosítása;  legfeljebb tíz napon át tartó ellátás kórházban vagy anyasági központban (vagy szükség esetén tovább is, ha a terhesség vagy a szülés alatt komplikációk léptek fel). Az ellátást képesített csecsemő- és gyermekápolók is nyújthatják. Ausztria a mesterséges megtermékenyítés költségeinek 70%-át megtéríti . A jogosultság feltételeit külön törvény határozza meg. Szülési szabadság és anyasági ellátás Az anyasági ellátás összegét az utolsó 13 hét (három hónap) nettó átlagkeresete alapján számítják ki. Ha a munkáltató a továbbiakban nem folyósítja a fizetést, az anyasági ellátás összegét a szülés előtt és a szülés után is nyolc hétig nyújtják. Ez koraszülés, ikerszülés vagy császármetszés esetén 12 hétre meghosszabbítható. Az önálló vállalkozó nők ugyanezen időszakban átalányösszegű támogatásra jogosultak. Az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított és a kötelező biztosításra vonatkozó küszöbértéknél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek esetében a támogatás összege napi 8,22 EUR.

Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele A terhes nőknek haladéktalanul időpontot kell egyeztetniük orvosukkal, és számukra ajánlott egy „anya-gyermek igazolvány” (Mutter-Kind-Paß) beszerzése, amely

2012. július 12


tartalmazza a szülés előtt és után elvégzendő vizsgálatokat. Ez az igazolvány bizonyítja az orvos által a terhességhez és a gyermek egészségéhez kapcsolódóan elvégzett vizsgálatokat. Az anya-gyermek igazolványban előírt vizsgálatok elvégzése a gyermek 10, 13, 17 vagy 25 hónapos korától (a választott opciótól függően) járó, szülői szabadság esetén nyújtott teljes támogatás folyósításának feltétele. Az anyagyermek igazolványban lévő orvosi igazolásokat meg kell küldeni a betegbiztosítási pénztárnak. Az anyasági ellátást az illetékes betegbiztosítási pénztárnál kell igényelni.

2012. július 13


V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Biztosítottak A rokkantsági biztosítás minden keresőtevékenységet folytató munkavállaló és szakiskolás, az önálló vállalkozó vállalkozásában dolgozó családtag, valamint a hivatalos munkaszerződéssel nem rendelkező, de lényegében munkavállalóként dolgozó személy (freie Dienstnehmer) számára kötelező. Azok, akiknek jövedelme alacsonyabb a havi 376,26 EUR összegű alsó kereseti küszöbértéknél (Geringfügigkeitsgrenze), mentesülnek a kötelező biztosítás alól. Adott esetben összesíteni kell a több keresőtevékenységből származó jövedelmeket. Az Ausztriában lakóhellyel rendelkező, de a kötelező rendszer keretében nem biztosított, 15 évüket betöltött személyek az osztrák nyugdíj-biztosítási rendszerben önkéntes biztosítást köthetnek. Azok, akik már nem tartoznak a kötelező biztosítási rendszerbe, biztosítási tagságukat lakóhelyüktől függetlenül önkéntes alapon fenntarthatják. A rokkantság mértéke Ausztriában nem különböztetnek meg részleges rokkantságot: valaki vagy rokkant vagy munkaképes. A képesítéssel rendelkező munkavállalók foglalkozási védelemben részesülnek, azaz megvizsgálják, hogy ténylegesen képesek-e még egy bizonyos szakmai tevékenység végzésére ((Berufsschutz). A képesítéssel nem rendelkező munkavállalók és az önálló vállalkozók ezzel ellentétben a munkaerőpiac valamennyi szakmájába utalhatók. Bizonyos feltételekkel 57 éves koráig minden biztosított különleges védelemben részesül, azaz megvizsgálják, hogy képes-e még a korábban gyakorolt szakmájában dolgozni (Tätigkeitsschutz). A szokásos munkavégzésre való alkalmatlanság (Berufsunfähigkeit) a tevékenységüket főként előzetes képzést vagy képesítést kívánó szakmákban gyakorló alkalmazottak és munkások körében fordul elő, amikor egészségügyi okokból 50%-os munkaképesség-csökkenés történik ugyanazt a szakmát gyakorló, egészséges személy munkaképességével összehasonlítva. Önálló vállalkozók esetében a rendszeres keresőtevékenység gyakorlása tekintetében fennálló, egészségügyi okok miatti tartós keresőképtelenséget igazolni kell. Teljes keresőképtelenség (Erwerbsunfähigkeit) akkor áll fenn, amikor egy fizikai dolgozó fizikai vagy szellemi állapota miatt bármely tevékenység végzésével nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább az 50%-át, amelyet egy egészséges személy az ilyen tevékenység végzése során megkeres. Rokkantságról (Invalidität) akkor beszélünk, amikor 57 évesnél idősebb biztosítottak betegség vagy más egészségkárosodás, illetve testi vagy szellemi képességek csökkenése következtében a referencia-időpontot közvetlenül megelőző 180 naptári hónapban legalább 120 hónapig képtelenek a korábbi tevékenységük gyakorlására. Mérlegelni kell a tevékenység mindennemű ésszerű módosítását.

2012. július 14


Eredeti rokkantságról (Originäre Invalidität) akkor beszélünk, amikor egy adott személy a munkaerőpiacra való belépésekor súlyos egészségkárosodás következtében elvben munkaképtelen volt, ennek ellenére azonban legalább 10 járulékfizetési évet szerzett.

Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjra (Invaliditätsrente) való jogosultsághoz meghatározott minimális biztosítási időszakkal, azaz az előző 120 naptári hónapban legalább 60 havi biztosítással kell rendelkezni. 50 éves kor felett a biztosítási idő minden eltelt hónap után egy hónappal, a referenciaidő pedig két hónappal megemelkedik, legfeljebb 180 havi biztosításig az utolsó 360 naptári hónap alatt. 180 hónap járulékfizetés vagy 300 hónap biztosítás esetén nincs előírt keretidőszak. Nincs a jogosultság megszerzéséhez előírt időszak, ha a rokkantság munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye, vagy ha a biztosított legalább hat hónapig biztosított volt abban az esetben, ha a rokkantság a 27. életév betöltése előtt következik be. 2005 óta bizonyos időszakok járulékfizetési időszaknak minősülnek, amelyekre államilag finanszírozott járulékot fizetnek. Ezek a következők: gyermeknevelési időszakok (Kindererziehungszeiten) gyermekenként legfeljebb négy évig (ikerszülés esetén 5 évig), katonai vagy háborús szolgálati és hasonló időszakok (pl. polgári szolgálat), szülési szabadság, amelynek során anyasági ellátást (Wochengeld) folyósítanak, valamint azok az időszakok, amelyek során a biztosított munkanélküliellátásban (Arbeitslosengeld) vagy táppénzben (Krankengeld) részesül. A 2005 előtt keletkezett biztosítási időszakokat illetően a fenti időszakokat járulékfizetéssel nem fedezett, beszámítható időszakként ismerik el. Ugyanez vonatkozik azokra a személyekre is, akik 2005 elején már betöltötték az ötvenedik életévüket. A rokkantsági nyugdíj összegét az igénylő életkorát és szolgálati idejét figyelembe véve számítják ki. A 2005 elején ötven évnél fiatalabb személyekre és a 2005. január utáni biztosítási időszakokra vonatkozóan tényleges jövedelemfinanszírozáson (felosztó-kirovó rendszeren) alapuló, ellátásalapú nyugdíjszámítás van érvényben. E rendszer keretében évente meghatározzák a szerzett nyugdíjjogosultságokat. A számítás alapja a naptári évben szerzett átlagjövedelem, egy meghatározott felső határértékig. Naptári évenként ezen összeg 1,78%-a kerül a nyugdíjszámlára. A fiktív biztosítási hónapokat esetlegesen a 60. életév betöltéséig számítják. A nyugdíj összegét a biztosítási és az elszámolási hónapok összességén alapuló képlet alapján számítják ki. Korengedményes nyugdíj esetén az ellátást évente 4,2%-kal, de legfeljebb összesen 15%-kal csökkentik. Azokra, akik 2005 elején még nem töltötték be 50. életévüket, de már egy bizonyos biztosítási időszakra szert tettek, az új és a régi jogi szabályozás egyaránt vonatkozik. Az ő esetükben a nyugdíjat az időarányosság elvének alkalmazásával, párhuzamos számítás alapján határozzák meg. Az új és adott esetben a régi jogi szabályozás

2012. július 15


alapján résznyugdíjat számítanak. A rokkantsági nyugdíj a résznyugdíjak összegének felel meg. Azokra, akik 2005 elejéig betöltötték 50. életévüket, továbbra is a 2004 végén érvényes jogi szabályozás vonatkozik. A nyugdíj kiszámításának alapja a 24 legjobb biztosítási évben szerzett átlagjövedelem. Ezt az időszakot 2028-ig fokozatosan 40 évre emelik. 2004-től kezdve a nyugdíjak a 2003. végi nyugdíjnál legfeljebb 5%-kal lehetnek alacsonyabbak. Ezt az értéket 2024-ig fokozatosan 10%-ra emelik. Évente tizennégy havi rokkantsági nyugdíjat folyósítanak. A bányászokra különleges előírások vonatkozhatnak. Pótlékok Amennyiben a havi nyugdíj vagy nyugdíjak az egyéb jövedelmekkel együtt (ideértve az azonos háztartásban élő házastárs jövedelmét is) egy meghatározott szintnél alacsonyabbak, kiegészítő pótlékot (Ausgleichszulage) folyósítanak. A fizetett összeg legfeljebb a tényleges jövedelem és a küszöbérték közötti különbözetnek felel meg. A pótlék, illetve a rokkantsági nyugdíj összegét eltartott gyermekek esetén megemelhetik. Ezenfelül tartós ápolási-gondozási ellátás is biztosítható. Rehabilitációs intézkedések A nyugdíj-biztosítási intézmények a biztosítottnak különféle orvosi, foglalkoztatási, illetve szociális rehabilitációs programokat nyújtanak munkaképességük helyreállítása, valamint saját szakmai és gazdasági környezetén belül megfelelő helyzetük kialakítása érdekében. A rehabilitációt előnyben kell részesíteni a rokkantsági nyugdíjjal szemben.

A rokkantsági ellátások igénybevétele Meg kell jegyezni, hogy nyugdíj csak előzetes igénylést követően folyósítható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon, lehetőség szerint az illetékes társadalombiztosítási intézményhez kell benyújtani (de azok bármely társadalombiztosítási pénztárhoz vagy önkormányzathoz is benyújthatók), de a nem erre a célra kialakított nyomtatványon érkező igényléseket is elbírálják. A rokkantsági nyugdíjat a rokkantság kezdetét vagy az igénylést követő hónap első napjától biztosítják. A rokkantsági nyugdíjat legfeljebb 24 hónapra nyújtják. Megerősítő orvosi vizsgálatot követően további 24 hónapra meghosszabbítják. Ha a kedvezményezett fizikai vagy szellemi állapota miatt tartósan keresőképtelennek minősül, a rokkantsági nyugdíjat korlátlan ideig folyósítják. A nyugdíjkorhatár elérése után a folyósított rokkantsági nyugdíj összege nem változik. A rokkantsági nyugdíj ugyanakkor igénylés alapján öregségi nyugdíjra váltható át.

2012. július 16


VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Ön jogosult lehet öregségi ellátásokra, ha nyugdíjbiztosítással rendelkezik (a leírást lásd fent a rokkantsági ellátások című részben). Ezenfelül teljesíteni kell a jogosultság megszerzéséhez előírt időt:  Azoknak a biztosítottaknak, akik 2005 elejéig nem töltötték be 50. életévüket és nem szereztek biztosítási időt, 180 biztosítással fedezett hónappal kell rendelkezniük, amelyből legalább 84 hónapot keresőtevékenység alapján szereztek (pl. foglalkoztatás).  Azoknak a személyeknek, akik 2005-ig betöltötték 50. életévüket, 180 biztosítással fedezett hónappal kell rendelkezniük az elmúlt 360 naptári hónapban, illetve 180 havi járulékfizetéssel vagy 300 biztosítással fedezett hónappal kell rendelkezniük, keretidőszak nélkül.  A legkedvezőbb feltételekben azok részesülhetnek, akik 2005. január 1-jéig nem töltötték be 50. életévüket, de legalább egy biztosítással fedezett hónappal rendelkeznek.

Finanszírozott ellátások Általános öregségi nyugdíj 60. (nők) vagy 65. (férfiak) életéve betöltésekor öregségi nyugdíjra (Altersrente) jogosult. A nőkre vonatkozó korhatárt 2024 és 2033 között fokozatosan a férfiakra vonatkozó szintre (65 évre) emelik. Korengedményes öregségi nyugdíj A korengedményes nyugdíj (Vorgezogene Rente) férfiak és nők esetében is 62 éves kortól igényelhető. A nehéz fizikai munkát végző személyek 60 éves kortól is igényelhetik, feltéve, hogy az előző 20 évben legalább 10 évig folytattak ilyen tevékenységet, és összesen 45 biztosítással fedezett évet szereztek. Ezzel egyidejűleg meghatározott átmeneti időszakot kell alkalmazni. Ezenkívül azokra, akik 2005-ig betöltötték 50. életévüket, illetve akik ennél fiatalabbak, de eddig az időpontig legalább egy biztosítással fedezett hónapot megszereztek, különleges életkori feltételek vonatkoznak. Így a férfiaknál 772 leélt hónap, a nőknél 712 leélt hónap szükséges. Ezeket a korhatárokat 2004 és 2014 között fokozatosan megemelik (az ilyen típusú korengedményes nyugdíj megszűnik). Ezenkívül bizonyos évek vonatkozásában két korengedményes nyugdíj csak a nagyon hosszú szolgálati idővel rendelkező vagy a különösen nehéz körülmények között dolgozó személyek számára elérhető. A korengedményes öregségi nyugdíjak folyósítását a keresőtevékenység folytatása esetén felfüggesztik.

2012. július 17


A nyugdíj összege Az öregségi nyugdíj összegét az igénylő életkorát és szolgálati idejét figyelembe véve számítják ki. A 2005 elején ötven évnél fiatalabb személyekre és a 2005. január utáni biztosítási időszakokra vonatkozóan tényleges jövedelemfinanszírozáson (felosztókirovó rendszeren) alapuló, ellátásalapú nyugdíjszámítás van érvényben. E rendszer keretében évente meghatározzák a szerzett nyugdíjjogosultságokat. A számítás alapja a naptári évben szerzett átlagjövedelem, egy meghatározott felső határértékig. Naptári évenként ezen összeg 1,78%-a kerül a nyugdíjszámlára. Korengedményes nyugdíj esetén az ellátást évente 4,2%-kal (vagy nehéz fizikai munkát végző személyek esetén az ilyen tevékenységgel töltött hónapok számától függően legfeljebb 2,1%-kal), de legfeljebb összesen 15%-kal csökkentik. Halasztott nyugdíj esetén az ellátást naptári évenként 4,2%-kal, de legfeljebb 12,6%-kal növelik. Azokra, akik 2005 elején még nem töltötték be 50. életévüket, de már egy bizonyos biztosítási időszakra szert tettek, az új és a régi jogi szabályozás egyaránt vonatkozik. Az ő esetükben a nyugdíjat az időarányosság elvének alkalmazásával, párhuzamos számítás alapján határozzák meg. Az új és adott esetben a régi jogi szabályozás alapján résznyugdíjat számítanak. A rokkantsági nyugdíj a résznyugdíjak összegének felel meg. Azokra, akik 2005 elejéig betöltötték 50. életévüket, továbbra is a 2004 végén érvényes jogi szabályozás vonatkozik. A nyugdíj kiszámításának alapja a 24 legjobb biztosítási évben szerzett átlagjövedelem. Ezt az időszakot 2028-ig fokozatosan 40 évre emelik. Ebből az alapból minden évre 1,78%-ot számítanak ki. A nyugdíj csökkentése és növelése a korábban leírtak szerint történik. A megnövelt nyugdíj azonban nem haladhatja meg a kiszámítás alapjának 91,76%-át. 2004-től kezdve a nyugdíjak a 2003. végi nyugdíjnál legfeljebb 5%-kal lehetnek alacsonyabbak. Ezt az értéket 2024-ig fokozatosan 10%-ra emelik. Évente tizennégy havi nyugdíjat folyósítanak. A bányászokra különleges előírások vonatkozhatnak. Pótlékok Amennyiben a havi nyugdíj vagy nyugdíjak az egyéb jövedelmekkel együtt (ideértve az azonos háztartásban élő házastárs jövedelmét is) egy meghatározott szintnél alacsonyabbak, kiegészítő pótlékot (Ausgleichszulage) folyósítanak. A fizetett összeg legfeljebb a tényleges jövedelem és a küszöbérték közötti különbözetnek felel meg. A pótlék összegét eltartott gyermekek esetén megemelhetik. Ezenfelül tartós ápolásigondozási ellátás is biztosítható.

Az öregségi ellátások igénybevétele Nyugdíj csak előzetes igénylést követően folyósítható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon, lehetőség szerint az illetékes nyugdíj-biztosítási intézményhez kell benyújtani (de azok bármely társadalombiztosítási pénztárhoz vagy önkormányzathoz is benyújthatók), de a nem erre a célra kialakított nyomtatványon érkező igényléseket is elbírálják.

2012. július 18


VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Ön jogosult lehet túlélő hozzátartozói ellátásokra (Hinterbliebenenpensionen), ha nyugdíjbiztosítással rendelkezik és teljesíti a jogosultság megszerzéséhez előírt időt. Az megegyezik a rokkantsági ellátásokra vonatkozóan fent leírtakkal.

Finanszírozott ellátások Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíj (Witwenpension vagy Witwerpension) igényelhető, ha az elhunyt biztosított túlélő házastársa (vagy korábbi eltartott házastársa) betöltötte 35. életévét vagy ha a házasságból gyermek született. A házastárs (egyéb saját jövedelme függvényében) azon nyugdíj 0–60%-ának megfelelő nyugdíjra jogosult, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna (a feltételek fent, a rokkantsági és öregségi nyugdíj leírásában olvashatók). Amennyiben a túlélő hozzátartozói nyugdíj és a kedvezményezett saját jövedelme nem halad meg egy bizonyos szintet (havi 1762,98 EUR), az elhunyt nyugdíja 60%áig terjedő kiegészítő összeget folyósítanak. Ehhez a nyugdíjhoz kompenzációs támogatás vagy önellátásra képteleneknek nyújtott támogatás is járulhat. Árvasági nyugdíj Az árvasági nyugdíjra (Waisenpension) a 18 évesnél fiatalabb gyermekek vagy a 27 évesnél fiatalabb, iskolai vagy szakmai képzésben részt vevő gyermekek jogosultak. Fogyatékkal élő gyermekek esetében nincs korhatár. Az árvasági nyugdíj összege azon nyugdíj 40%-a (félárvák esetén) vagy 60%-a (árvák esetén), amely az elhunytat megillette vagy megillette volna (a feltételek fent, a rokkantsági és öregségi nyugdíj leírásában olvashatók). Az árvasági nyugdíj tekintetében a kompenzációs támogatás mértéke az árva korától függ. Az árvasági nyugdíjat önellátásra képteleneknek nyújtott támogatás is kiegészítheti. Temetési költségek Szükség esetén támogatás nyújtható a temetési költségekhez (Zuschuss zu den Bestattungskosten). Ennek összege legfeljebb 436,04 EUR lehet (2010. évi érték). A támogatás nyújtásáról a biztosítási pénztárak alapszabálya rendelkezik (és az csak esetenként biztosított).

A hozzátartozói ellátások igénybevétele Nyugdíj csak előzetes igénylést követően folyósítható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon az illetékes nyugdíj-biztosítási intézményhez kell benyújtani.

2012. július 19


A temetési költségekre vonatkozó támogatást a betegbiztosítási pénztáránál kell igényelnie (amennyiben az nyújt ilyen ellátást).

2012. július 20


VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? A balesetbiztosítás tevékenysége gyakorlásának idejére, valamint a munkahelyre és az onnan visszafelé tartó utazás alatt nyújt biztosítási fedezetet. Megelőző intézkedéseket és káresemény esetén nyújtott ellátásokat tartalmaz. A munkaszerződés vagy szakmai képzésre vonatkozó szerződés alapján foglalkoztatottak közül mindenki, valamint az önálló vállalkozók nagy része (és a vállalkozásukban dolgozó családtagok) kötelező balesetbiztosítás alá tartozik. Ez a biztosítás kiterjed a tanulókra azon órák tekintetében, amikor egy általános oktatási intézményt látogatnak, valamint a felsőoktatásban részt vevő diákokra. Az elismert foglalkozási megbetegedésekről lista készült, ezenfelül eseti alapon a listán nem szereplő megbetegedés is elismerhető foglalkozási megbetegedésként.

Finanszírozott ellátások A munkáltató köteles megelőző intézkedéseket hozni, vagyis a munkahelyet úgy kell kialakítania és karbantartania, hogy ezáltal védje a munkavállalókat a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel szemben. Egészségügyi ellátás és rövid ideig folyósított pénzbeli ellátások Baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén azonnali orvosi segítség és további orvosi ellátás nyújtható. Ide tartozik az orvosi kezelés, a gyógyszerek, gyógyászati eszközök és protézisek biztosítása, valamint a kórházban vagy egy szakosított egészségügyi központban nyújtott kezelés. A betegbiztosítási pénztár általában az első négy hétben biztosít ellátást, a baleset-biztosítási pénztár azonban bármikor vállalhatja az ellátás biztosítását. A biztosított részéről elvben nincs szükség átalánydíj fizetésére. Kivételt képez a kórházi ápolásra, orvosi vagy fogászati kezelésre és gyógyszerekre fizetett kisebb önrészesedés. A biztosított kezdetben a betegség miatti keresőképtelenség esetére meghatározott pénzbeli ellátásban részesül (bérének fenntartása vagy táppénz folyósítása). Amennyiben a neki járó rokkantsági nyugdíj ennél magasabb lenne, különbözeti juttatásban részesül. Kórházban vagy szakosított egészségügyi központban nyújtott kezelés esetén táppénzre jogosult (amelynek elnevezése családi helyzetétől függően „Familiengeld” vagy „Taggeld”). Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíj folyósítását felfüggesztik. Rehabilitáció A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések áldozatai számára az orvosi rehabilitációs intézkedéseken felül szakmai és szociális rehabilitációs intézkedéseket biztosítanak.

2012. július 21


Szociális rehabilitációt például lakás-átalakítási támogatás formájában nyújtanak. A foglalkoztatási rehabilitáció címén meghatározott főbb intézkedések különösen a munkahely megőrzése vagy új állás keresése, a továbbképzés és az átképzés. A képzés alatt átmeneti támogatást (Übergangsgeld) folyósítanak. Rokkantsági nyugdíj A keresőképtelenség lejártával, de legkésőbb a huszonhetedik hét végétől rokkantsági nyugdíjban (Unfallrente) részesül, ha keresőképesség-csökkenése legalább 20%-os (vagy legalább 50%-os, ha Ön diák). A csökkent keresőképességnek legalább három hónapnál hosszabb ideig fenn kell állnia, és oka munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés lehet. A teljes (100%-os) keresőképtelenség esetén havonta folyósított nyugdíja a számítási alap (azaz a megelőző évben biztosítással fedezett átlagjövedelem) kétharmada lehet. Ha keresőképtelensége ennél alacsonyabb, a havi nyugdíj összege a rokkantság mértékével arányos. A nyugdíjat évente tizennégyszer folyósítják (havonta egyet, plusz kéthavi kiegészítő összeget, az egyiket májusban, a másikat októberben). Súlyosan rokkantak esetében ezt a nyugdíjat esetlegesen a nyugdíj 20%-ával megemelik (ha a biztosított keresőképesség-csökkenése eléri a 70%-ot) vagy 50%-kal (ha a biztosított keresőképesség-csökkenése eléri a 70%-ot). Minden 18 évnél fiatalabb (ha tanulmányokat folytat vagy szakmai képzésben vesz részt, akkor 27 évnél fiatalabb) eltartott gyermek után a nyugdíj 10%-át kitevő pótlékot biztosítanak. Ezt a pótlékot azonban csak abban az esetben folyósítják, ha a biztosított keresőképesség-csökkenése legalább 50%-os. Amennyiben munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében egy másik személy segítségére van szüksége, nyugdíján felül önellátásra képteleneknek nyújtott támogatást is kaphat. Amennyiben a munkahelyi balesetet vagy a foglalkozási megbetegedést súlyos gondatlanság okozta, amely abból adódott, hogy nem tartották be a munkavállalói védelmi előírásokat, egyedi ellátás formájában kártérítésben részesül, amelynek összege a testi vagy szellemi egészségkárosodás súlyosságának függvénye ((Integritätsabgeltung). Bizonyos feltételekkel a rokkantsági nyugdíj helyébe egyszeri tőkejuttatás léphet (rendszerint akkor, ha a keresőképtelenség mértéke 25%-nál alacsonyabb). Túlélő hozzátartozói nyugdíj A munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt biztosított házastársa vagy regisztrált élettársa a baleset-biztosítási szervezet által folyósított túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult. Bizonyos körülmények között ez a jogosultság a házasság (élettársi közösség) felbomlása után is megmaradhat. A túlélő hozzátartozói nyugdíj összege az elhunyt biztosítottra vonatkozó számítási alap 40%-a, ha a túlélő házastárs elérte a rendes nyugdíjkorhatárt vagy ha keresőképtelensége legalább 50%-os. Ellenkező esetben a nyugdíj összege a számítási alap 20%-a.

2012. július 22


A 18 évnél fiatalabb (ha tanulmányokat folytat vagy szakmai képzésben vesz részt, akkor 27 évnél fiatalabb) gyermek árvasági nyugdíjra jogosult (a fogyatékkal élő gyermekekre a korhatár nem vonatkozik). Az egyik szülő elvesztése esetén ennek összege a biztosított nyugdíjára vonatkozó számítási alap 20%-a, mindkét szülő elvesztése esetén pedig annak 30%-a. Nyugdíj biztosítható a rászoruló szülők (nagyszülők), valamint eltartott testvérek részére is (a szülők elsőbbséget élveznek), ha alapvetően az elhunyt tartotta el őket. A valamennyi kedvezményezettnek folyósított maximális nyugdíj elvben haladhatja meg az elhunyt nyugdíjára vonatkozó számítási alap 80%-át.

nem

Temetési költségek Amennyiben a halál oka munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, támogatás biztosított a temetési költségekre.

Munkahelyi balesetek és foglalkozási nyújtott ellátások igénybevétele

megbetegedések

esetében

Amennyiben munkahelyi baleset éri, munkáltatóját azonnal értesíteni kell; a balesetbiztosító balesetről való tájékoztatása az ő kötelessége. A munkáltatónak vagy az orvosnak öt napon belül bejelentést kell tennie. Részleges ellátás csak igénylés esetén nyújtható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon az illetékes baleset-biztosítási pénztárhoz kell benyújtani, de a nem erre a célra kialakított nyomtatványon érkező igényléseket is elbírálják. Jelentős változások bekövetkezése esetén lehetőség van a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatára. A jogosultság első két évét követően felülvizsgálat az első értékelés után rendszerint csak évente végezhető.

2012. július 23


IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? Egy egyetemes rendszer keretében valamennyi ausztriai lakos számára biztosított a gyermek utáni ellátás (Familienbeihilfe) (ezt a munkáltatói járulékokból és adókból finanszírozzák). Az Ausztriában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek a velük közös háztartásban élő és elsősorban általuk eltartott kiskorú gyermekek után jogosultak gyermek utáni ellátásra. Bizonyos feltételek teljesülése esetén jogosultak lehetnek a szülők, a nagyszülők, az örökbefogadó vagy a nevelőszülők, valamint maga a gyermek is. A szülők, az örökbefogadó és a nevelőszülők gyermeknevelési támogatásban (Kinderbetreuungsgeld, KBG) részesülhetnek. Ez a korábbi keresőtevékenységtől vagy a kötelező biztosítástól függetlenül nyújtott ellátás. A jövedelemalapú gyermeknevelési támogatáshoz (einkommensabhängiges Kinderbetreuungsgeld) a gyermek születése vagy a foglalkoztatástól való eltiltás előtt legalább hat hónapos munkaviszonnyal kell rendelkezni. A gyermeknevelési támogatás a kisgyermeket gondozó szülőknek jár és a kieső jövedelem részbeni ellentételezésére szolgál. A gyermeknevelési támogatás folyósításának előfeltétele a gyermekek után járó ellátásokra való jogosultság és azok igénybevétele. Ezenfelül az ellátásban részesülőnek és a gyermeknek közös háztartásban (azonos lakóhelyen) kell élnie. További feltétel, hogy – a támogatás folyósításának ideje alatt – az összjövedelem nem haladhatja meg az utolsó jövedelem 60%-át, amikor is naptári évenként legfeljebb 16 200 EUR összegű kiegészítő jövedelem megengedett. Jövedelemalapú gyermeknevelési támogatás esetében kis összegű kiegészítő jövedelem (naptári évenként 5800 EUR) engedélyezett. Ebben a vonatkozásban csak a gyermeknevelési támogatást igénylő szülő jövedelmét veszik számításba; a másik szülő jövedelmét figyelmen kívül hagyják.

Finanszírozott ellátások Gyermek utáni ellátás A gyermek utáni ellátás összege a gyermek életkorától függ. Ezenkívül a második gyermektől kiegészítő összeget folyósítanak. Amennyiben a gyermek súlyos fogyatékossággal él, a gyermek utáni ellátást megemelhetik. A gyermek utáni ellátás összege gyermekenként havi 105,4 EUR. Ezt az összeget a gyermek életkorának előrehaladtával megemelik: 3 éves korban 112,70 euróra, 10 éves korban 130,90 euróra, majd 19 éves korban 152,70 euróra. 2008. január 1-jétől a gyermekek utáni ellátások havi teljes összegét két gyermek esetén 12,80 euróra, három gyermek esetén 47,80 euróra, négy gyermek esetén 97,80 euróra és minden további gyermek után 50 euróra emelték.

2012. július 24


A súlyos fogyatékossággal élő gyermekek után havonta további 138,3 eurót biztosítanak. A gyermek utáni ellátással együtt minden 6 és 15 év közötti gyermek után szeptember hónapban 100 EUR összegű iskolakezdési támogatást (Schulstartgeld) folyósítanak; nincs szükség külön igénylésre. A gyermek utáni ellátást rendszerint a nagykorúság eléréséig (18 éves korig) nyújtják. Az igénylés szakmai képzésben vagy szakmájuk keretében felsőfokú továbbképzésben részesülő gyermekek esetén 24 éves korig meghosszabbítható (speciális esetekben 25 éves korig: terhes nők, gyermeket szült nők, besorozottak, fogyatékossággal élők, hosszú távú tanulmányokat végzők, önkéntes társadalmi munkát végzők esetén). A gyermek utáni ellátás korhatár nélkül biztosított a tartósan keresőképtelen gyermekek után (amennyiben a tartós keresőképtelenség 21 éves kor előtt vagy szakmai képzés során, de mindenképpen 25 éves kor előtt alakult ki). Nem nyújtható gyermek utáni ellátás a 18 év feletti, egy bizonyos havi összeget (évi 10 000 EUR) meghaladó saját jövedelemmel rendelkező gyermekek után. Nagycsaládi pótlék A nagycsaládi pótlék (Mehrkindzuschlag) összege a harmadik gyermektől kezdve minden gyermek utáni ellátásban részesülő gyermek után havi 20 EUR. Ennek feltétele, hogy az igénylés benyújtásának évét megelőző naptári évben az adóköteles családi jövedelem nem haladhatja meg az 55 000 eurót. Gyermeknevelési támogatás A gyermeknevelési támogatás teljes időszakra történő igénybevételéhez az anyagyermek igazolványban (Mutter-Kind-Pass) megjelölt tíz (ingyenes) vizsgálatot (a szülés előtt ötöt és a szülés után ötöt) az előírt időben el kell végeztetni, és erről értesíteni kell a betegbiztosítási pénztárat. Amennyiben ez nem történik meg, a gyermeknevelési támogatást a 10., 13., 17. vagy 25. hónaptól (a választott opciótól függően) 50%-ra csökkentik. A gyermeknevelési támogatás összegét illetően 2011 elejétől öt (négy átalányösszegű és egy jövedelemalapú) lehetőség áll rendelkezésre:  a gyermek 30 hónapos koráig napi 14,53 EUR (36 hónapos korig meghosszabbítható, amennyiben az ellátást a másik szülő kapja),  a gyermek 20 hónapos koráig napi 20,80 EUR (24 hónapos korig meghosszabbítható, amennyiben az ellátást a másik szülő kapja),  a gyermek 15 hónapos koráig napi 26,60 EUR (18 hónapos korig meghosszabbítható, amennyiben az ellátást a másik szülő kapja),  a gyermek 12 hónapos koráig napi 33 EUR (14 hónapos korig meghosszabbítható, amennyiben az ellátást a másik szülő kapja),  jövedelemalapú lehetőség (a 4. ponthoz hasonló időtartam és meghosszabbítási lehetőség). A gyermeknevelési támogatás első igénylésekor választani kell az öt lehetőség közül. A későbbi módosításra nincs lehetőség, és a választott lehetőség a másik szülőre nézve is kötelező. A folyósítás meghosszabbítható, ha a másik szülő is részesül gyermeknevelési támogatásban.

2012. július 25


Mindkét szülő igényelheti az ellátást, felváltva legfeljebb kétszer (a két szülőnek párhuzamosan nyújtott ellátás nem megengedett). Az ellátást legalább 2 hónapra kell igénybe venni. A gyermeknevelési támogatás csak a legfiatalabb gyermek után vehető igénybe. Ez az ikerszülésre is vonatkozik. Ikerszülés esetén a gyermeknevelési támogatás felének megfelelő összegű pótlékot folyósítanak. Amennyiben a jövedelemalapú lehetőséget választották, ikerszülés esetén nem folyósítanak pótlékot. Anyasági ellátás és külföldi ellátás igénybevételekor, ha ezek összege megfelel az előírtnak, gyermeknevelési támogatást nem folyósítanak. Az alacsony jövedelmű családok az átalányösszegű gyermeknevelési támogatás mellé legfeljebb 12 hónapig napi 6,06 EUR összegű pótlékot kapnak. Jövedelemalapú gyermeknevelési támogatás esetén nem folyósítanak pótlékot. Gyermek utáni adójóváírás Az általános adóbevételekből finanszírozott gyermek utáni ellátással együtt gyermekenként havi 58,40 EUR összegű gyermek utáni adójóváírást (Kinderabsetzbetrag) fizetnek.

A családi ellátások igénybevétele Gyermek utáni ellátás csak igénylés esetén nyújtható és a kifizetések az előző öt évre folyósíthatók. Az igénylést az adóhatósághoz (Finanzamt) formanyomtatványon kell benyújtani. Az ellátást az adóhatóság kéthavonta, a jogosultság első hónapjától kezdve folyósítja. A kedvezményezettek kötelesek az illetékes adóhatóságot minden, a gyermek utáni támogatásra való jogosultságukat vélhetően megszüntető tényről vagy a jogosultságot indokoló körülményekben bekövetkező változásról egy hónapon belül tájékoztatni. Nagycsaládi pótlék esetében az igénylő lakóhelye szerinti illetékes adóhatósághoz minden évben külön igénylést kell benyújtani, a munkavállaló adóbevallásával együtt. A gyermeknevelési támogatás az illetékes betegbiztosítási pénztárnál is igényelhető. A támogatás legfeljebb hat hónapra folyósítható. A kedvezményezettek az illetékes betegbiztosítási pénztárat minden, a családi helyzetben és az igénylési formanyomtatványon szereplő adatban bekövetkezett változásról kötelesek tájékoztatni.

2012. július 26


X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? Minden munkavállaló, szakiskolás és foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő, akinek a keresete meghaladja az alsó kereseti küszöbértéket (Geringfügigkeitsgrenze, havi 374,02 EUR) munkanélküli-biztosítási fedezettel rendelkezik. Önkéntes biztosításra elvben nincs lehetőség. 2011. január 1-jétől azonban az önálló vállalkozók önkéntes alapon csatlakozhatnak a munkanélküli-biztosítási rendszerhez. Munkanélküli-járadékra (Arbeitslosengeld) jogosult, ha az elmúlt 24 hónapban legalább 52 heti, illetve 25 év alatt az elmúlt 12 hónapban 26 heti munkanélkülibiztosítási fedezettel rendelkezik. Amennyiben kimerítette munkanélküli-biztosításra való jogosultságait, és rászorultsági helyzet áll fenn, munkanélküli-segélyt (Notstandshilfe) igényelhet. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a rendelkezésre álló családi jövedelem nem teszi lehetővé az alapvető létszükségletek kielégítését.

Finanszírozott ellátások A munkanélküli-ellátás folyósítását és az igénylések elbírálását az osztrák munkaügyi szolgálat (Arbeitsmarktservice) végzi. A fő ellátások a munkanélküli-ellátás és a munkanélküli segély (Notstandshilfe). Ezenkívül az osztrák munkaügyi szolgálat tájékoztatja Önt ellátási jogosultságairól, a munkanélküli személyek számára munkát közvetít és értesíti őket a képzési lehetőségekről. Munkanélküli-ellátás Munkanélküli-ellátásra jogosult az a személy, aki munkanélküli, munkavégzésre alkalmas és hajlandó (kész a megfelelő állást elfogadni), a munkaközvetítő iroda rendelkezésére áll és még nem merítette ki az ellátás folyósítási idejét. Ezenfelül teljesíteni kell a jogosultság megszerzéséhez előírt fenti időtartamot. A munkanélküli-ellátást az utolsó teljes naptári év átlagkeresete alapján számítják ki egy meghatározott felső határértékig (havi 4230 EUR). A különleges kifizetéseket (13. és 14. havi kereset) arányosan figyelembe veszik. Az alapösszeg a nettó napi jövedelem 55%-a, bizonyos eltérésekkel (a családi kiegészítések folyósításától függően). Emellett meghatározzák a legalacsonyabb és legmagasabb napi díjat is. A munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama a biztosítási időtől és az Ön életkorától függ, de legalább 20 hét és a következők szerint emelkedik:  30 hét, ha egy ötéves időszakban legalább három évig biztosítással rendelkezett;  39 hét, ha az elmúlt 10 évben hat év biztosítási fedezettel rendelkezett, amennyiben Ön legalább 40 éves; és  52 hét, a 9 év biztosítási fedezettel rendelkezik, ha 15 év alatt kilenc évet dolgozott, és ha legalább 50 éves.

2012. július 27


Ez az időtartam meghosszabbítható azzal az időszakkal, amelynek során a kedvezményezett utólagos képzésben vagy átképzésben, illetve a munkaügyi szolgálat által előírt rehabilitációs intézkedésben vesz részt. Ez három vagy négy évvel meghosszabbítható, ha a kedvezményezett közreműködik egy munkaügyi alapítványnál (speciális képzési intézkedés). Amennyiben visszautasít egy Önnek felajánlott munkát vagy szakmai képzést, vagy ha egy ilyen irányú kezdeményezést meghiúsít, a munkanélküli-ellátás folyósítását szankcióképpen felfüggesztik, vagy a jogosultsági időt legalább 6 héttel megrövidítik. A munkanélküli-ellátást az igénylés benyújtásának napjától számítva fizetik. Ha azonban munkaszerződése az Ön magatartása miatt vagy kellő indok nélkül szűnt meg, a járadék folyósítását négy hétre felfüggesztik. Munkanélküli-segély A munkanélküli-segély a munkanélküli-ellátás alapösszegének 92 (bizonyos esetekben 95) százaléka. A munkanélküli-ellátásra való rövid távú jogosultság esetén ez hat hónap után bizonyos mértékben csökkenhet. A munkanélküli-segély korlátlan ideig biztosított, egyszerre azonban csak egy évig. Részleges munkanélküliség Részleges munkanélküliség esetén is nyújtanak bizonyos ellátásokat, például rövid idejű munkáért járó támogatást (Kurzarbeitsunterstützung) a munkáltató részére, rövid idejű munka esetén. Ebben az esetben nincs törvényes jogosultság, mivel a támogatást a munkáltatónak folyósítják. Az építőiparban a munkáltatóknak a rossz időjárásért nyújtott kártérítést (Schlechtwetterentschädigung) kell fizetniük a munkavállalók részére a munkavégzést ellehetetlenítő időjárás miatt kiesett munkaórák ellentételezéseként. Bizonyos feltételek mellett továbbképzési támogatás (Weiterbildungsgeld) nyújtható. Időskori részmunkaidő-támogatásban (Altersteilzeitgeld) részesülnek azok a meghatározott életkort betöltő munkavállalók, akik csökkentik keresőtevékenységüket. Egyéb ellátások Munkanélkülisége idején a munkanélküli-biztosítási rendszer az Ön nevében fizeti a betegbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulékokat. Ezenfelül Ön bizonyos balesetek ellen is biztosított. A fizetésképtelenség esetén nyújtott ellátást az Insolvenz-Ausfallgeld-Fonds-Service GmbH (IAF-Service GmbH) társaság fizeti. Ezt az ellátást a munkavállalók jövedelemvesztésének vagy az őket megillető díjazás késedelmes rendezésének megakadályozása érdekében akkor folyósítják, ha egy vállalkozás csődeljárás vagy bírósági felszámolási eljárás alatt van. A házastársak (élettársak), gyermekek (Familienzuschläge) részesülhetnek.

és

unokák

családi

kiegészítésekben

Az idősebb munkavállalók ideiglenes ellátásban (Übergangsgeld) és részmunkaidő utáni ideiglenes ellátásban (Übergangsgeld nach Altersteilzeit) részesülhetnek, amíg nem felelnek meg az öregségi nyugdíjra vonatkozó követelményeknek. A

2012. július 28


munkanélküli-biztosításon belül a bányászati ágazatban dolgozó 52 évnél idősebb munkanélküliek részére különleges támogatás (Sonderunterstützung) nyújtható.

A munkanélküli-ellátások igénybevétele Amikor munkanélkülivé válik, be kell jelentkeznie a munkaügyi szolgálatnál, és munkanélküli-ellátást kell igényelnie. Mindaddig, amíg ellátásban részesül, a megjelölt időpontokban jelentkeznie kell a munkaügyi szolgálatnál, hogy az Ön ügyével foglalkozó személlyel együtt áttekintsék a helyzetet. A saját vagy a családi helyzetében bekövetkező, az ellátási jogosultságát vélhetően befolyásoló valamennyi változást felszólítás nélkül köteles haladéktalanul jelezni a munkaügyi szolgálatnak (például munkához jutás vagy a jövedelmi helyzetét érintő egyéb változás).

2012. július 29


XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelmi rendszer (bedarfsorientierte Mindestsicherung) a korábbi, 2011-ig érvényben lévő szociális segély modernizált változata. A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelem célja, hogy méltó életet biztosítson azok számára, akik saját jövedelmükből nem tudják fedezni saját maguk és családjuk mindennapi megélhetési költségeit. A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelmi rendszer a teljes lakosság által igénybe vehető általános, nem járulékalapú rendszer, ami azt jelenti, hogy előírás az ausztriai lakóhely. Számos csoportot, köztük az EGT-államok állampolgárait, harmadik országok meghatározott tartózkodási engedéllyel (nevezetesen „állandó lakos — EU”) rendelkező állampolgárait és a menekültként elismert személyeket osztrák állampolgárokhoz hasonlónak tekintenek. Jövedelemként mindenekelőtt a munkából eredő saját jövedelmet és az egyéb ellátásokat, például a munkanélküli-ellátást és a tartásdíjat veszik figyelembe. Az ápolási-gondozási és a gyermek utáni ellátásokat azonban a kedvezményezett jövedelmének meghatározásakor nem veszik figyelembe. Jövedelemalapú, rászorultságtól függő garantált minimumjövedelemre egyedülálló személyek és háztartások (családok, élettársi kapcsolat) egyaránt jogosultak lehetnek. A jövedelem vizsgálatánál a vagyontárgyakat is figyelembe veszik.

Finanszírozott ellátások Minimumellátások és lakhatás Amennyiben a családi jövedelem nem ér el egy bizonyos küszöbértéket, általában rászorultságot állapítanak meg. A család tagjai a kedvezményezett, valamint a vele közös háztartásban élő eltartott családtagok, házastárs vagy élettárs lehetnek. A minimumellátásokat (Mindeststandards) a tartomány úgy határozza meg, hogy azok fedezzék az étkezés, az eltartás, a személyi higiénia, a fűtés, a villanyáram, a háztartási gépek, valamint a megfelelő társadalmi és kulturális életben való részvételre irányuló személyes igények költségeit. Egy két (öt-, illetve tízéves) gyermekkel rendelkező pár esetében a minimumellátás legalább 1438,26 EUR. Ez az összeg magában foglalja a lakhatási költségek 25%-át is. A folyósított, rászorultságtól függő garantált minimumjövedelem összege a saját jövedelem és a minimumellátás közötti különbözetnek, illetve – ha a kedvezményezettnek (család vagy háztartás) nincs saját jövedelme – a minimumellátás teljes összegének felel meg. A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelmet a rászorultság idejére nyújtják.

2012. július 30


Kiegészítő ellátások A minimumellátás által nem fedezett minden további szükséglet (például a megfelelő lakhatás és a fűtés költségei) kiegészítő (pénzbeli vagy természetbeni) ellátásokból fedezhető. Ezek az ellátások igen sokfélék, az átalányösszegű támogatástól a lakhatás tényleges megfelelő költségeinek finanszírozásáig. Az ellátást a tartományok biztosítják, amelyek a garantált minimumjövedelem kiegészítéseként vagy önálló ellátásként lakhatási támogatást is nyújthatnak. A betegségbiztosítással nem rendelkező és rászorultságtól függő garantált minimumjövedelemben részesülő személyeket a kötelező betegbiztosítási rendszer illetékes intézményei tartják nyilván.

A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelem elvben alanyi jogon jár a jogosult személynek. A segély folyósításához előírt követelményeket a szociális jóléti hatóság igénylés alapján bírálja el, amelyhez jövedelemigazolást és vagyonkimutatást kell mellékelni. Bevett gyakorlat a jogosultsági követelmények rendszeres felülvizsgálata. A munkavégzésre alkalmas személyeknek elvben késznek kell lenniük elvárható munka végzésére. Felszólíthatják őket, hogy munkakeresőként történő nyilvántartásba vételük céljából jelentkezzenek a munkaügyi hivatalnál. Életkori alapon (65 évnél idősebb férfiak és 60 évnél idősebb nők), valamint ápolási-gondozási kötelezettség vagy folyó képzés miatt (a tanulmányok kivételével) kivétel tehető. Ebben az esetben a rászorultságtól függő garantált minimumjövedelemben részesülők nem kötelesek dolgozni vagy munkát keresni.

2012. július 31


XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? Ha Ön Ausztriában lakóhellyel rendelkezik és más személy gondozására szorul, életkorától függetlenül jogosult lehet pénzbeli és természetbeni tartós ápolásigondozási ellátásokra. A pénzbeli ellátások igénybevételéhez nincs előírt biztosítási idő. Tartós ápolásigondozási ellátásra (Pflegegeld) azonban csak azok jogosultak, akik hetente (átlagosan) több mint 50 órányi gondozást igényelnek, és ha a gondozásra feltehetően legalább hat hónapig szükség lesz. Egy másik tartományba történő költözéskor a természetbeni ellátásokra való jogosultság megszerzéséhez követelmény lehet, hogy ott meghatározott ideje állandó lakhellyel rendelkezzen (pl. házi szakápolás).

Finanszírozott ellátások Természetbeni ellátások A természetbeni ellátások magukban foglalhatják a mozgó és járóbeteg-ellátást (pl. beteglátogatási szolgálat, otthoni ápolás, 24 órás ápolás, étel-házhoszállítás, családi támogatás, házi gondozás, pszichoszociális szolgálat), részleges házi szakápolás (pl. napközi intézmények) és házi szakápolás (pl. ápolási otthonban vagy teljes körű gondozás bentlakásos közösségben). Amikor a természetbeni ellátásokat professzionális szolgáltatók nyújtják, alapvetően figyelembe veszik a szociális szempontokat. Ezenfelül az ápolásra/gondozásra szoruló személyek és hozzátartozóik részére konzultációs és tájékoztatási szolgáltatás is biztosítható. Ez megvalósulhat tartós ápolás-gondozáshoz kapcsolódó telefonos szolgálat, a fogyatékkal élőknek nyújtott jogi tanácsadás vagy akár támogató és önsegítő csoportok formájában. A természetbeni ellátásokat általában a szerződésben meghatározott ideig biztosítják. Pénzbeli ellátások A tartós ápolás-gondozási ellátás (Pflegegeld) a kedvezményezett jövedelmétől vagy vagyonától független átalányösszegű ellátás. Célja a tartós ápolás-gondozásból eredő költségek ellentételezése és a segítségre szoruló személyek számára a szükséges gondozás és támogatás lehető legteljesebb mértékű biztosítása. Elvben növeli az önálló életvezetés esélyét. Tartós ápolási-gondozási ellátás fizikai, szellemi vagy érzelmi fogyatékosság vagy érzékszervi károsodás esetén nyújtható. A gondozásra szorultság hét kategóriába sorolható: az első kategóriától (havi 60–85 óra ápolás-gondozás) a hetedik kategóriáig (több mint 180 óra ápolás-gondozás, ha mind a négy végtag finommozgásra képtelen, illetve hasonló helyzet áll fenn).

2012. július 32


A tartós ápolási-gondozási ellátás összegét a gondozásra szorultság kategóriája alapján határozzák meg. Az első kategória esetében ez például havi 154,20 EUR, a hetedik kategóriában pedig havi 1655,80 EUR. Házi szakápolás biztosítása esetén a tartós ápolási-gondozási ellátás legfeljebb 80%-át közvetlenül az intézménynek továbbítják. A kedvezményezett 44,30 EUR összegű havi támogatásban részesül. A tartós ápolási-gondozási ellátást a gondozásra szorultság idejére biztosítják.

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele A természetbeni ellátásokat megállapodás keretében).

köz-

és

magánszolgáltatók

nyújtják

(szerződéses

A gondozásra szorultság, illetve a gondozásra szorultság mértékének orvosi értékelését az illetékes szövetségi minisztérium által előírt szabályok szerint végzik. A mutatók a mindennapi életvitel során végzett tevékenységek, például: öltözés és vetkőzés, személyes higiéniához tartozó tevékenységek, ételkészítés, illemhely használata, gyógyszerek bevétele. A gondozásra szorultságot a kedvezményezett kérésére vagy más egyedi körülmény esetén újraértékelhetik. A tartós ápolási-gondozási ellátást közvetlenül a kedvezményezettnek folyósítják, és azt szabadon felhasználhatja a tartós ápolás-gondozás finanszírozására. A pénzbeli és a természetbeni ellátások között általában nem választhat szabadon. Nem megfelelő felhasználás esetén az ellátás természetbeni ellátásokkal helyettesíthető. A kedvezményezett csak a tartomány által nyújtott tartós ápolási-gondozási ellátások esetén választhat a pénzbeli helyett természetbeni ellátást. Ennek feltételeként bizonyítani kell, hogy a cél hatékonyabban elérhető természetbeni, mint pénzbeli ellátásokkal.

2012. július 33


Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok Az Ausztriában érvényes jogosultsági feltételekről és egyedi szociális biztonsági ellátásokról részletesebb tájékoztatás kérhető a szociális védelmi rendszer irányításáért felelős állami intézményektől. Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: http://ec.europa.eu/social-security-directory. Ha meg szeretné tudni, milyen következményekkel jár az ellátásokra nézve, ha két vagy több tagállamban is biztosított, keresse fel a következő szervezeteket: Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz Stubenring 1, 1010 Wien Tel.: +43 1 71100 0 Fax: +43 1 71100 0 E-mail: [email protected] http://www.bmask.gv.at Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend Franz-Josefs-Kai 51 1010 Wien Tel.: +43 1 71100 0 Fax: +43 1 71100 933279 E-mail: [email protected] http://www.bmwfj.gv.at Szövetségi Egészségügyi Minisztérium Bundesministerium für Gesundheit Radetzkystraße 2 1030 Wien Tel.: +43-1/711 00-0 Fax: +43-1/711 00-14300 E-mail: [email protected] http://www.bmg.gv.at Szövetségi Pénzügyminisztérium Bundesministerium für Finanzen Hintere Zollamtstraße 2b 1030 Wien Tel.: +43 1 51433 Fax: +43 1 51433 507075 E-mail: [email protected] http://www.bmf.gv.at

2012. július 34


Osztrák Társadalombiztosítás Főszövetsége Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger Kundmanngasse 21 1030 Wien Tel.: +43 711 32 2400 Fax: +43 711 32 3777 E-mail: [email protected] http://www.hauptverband.at Osztrák Állami Munkaügyi Szolgálat Arbeitsmarktservice Österreich, Bundesgeschäftsstelle Treustrasse 35-43 1200 Wien Tel.: +43 1 33178 Fax: +43 1 33178 120 E-mail: [email protected] http://www.ams.at Nyugdíjbiztosító Intézet, Központi Hivatal Pensionsversicherungsanstalt, Hauptstelle Friedrich-Hillegeist-Straße 1 1021 Wien Tel.: +43 50303 Fax: +43 50303 28850 E-mail: [email protected] http://www.pensionsversicherung.at Osztrák Munkavállalók Kártérítési Testülete Allgemeine Unfallversicherungsanstalt Adalbert Stifter-Straße 65 1201 Wien Tel.: +43 1 33111 404 Fax: +43 1 33111 737 E-mail: [email protected] http://www.auva.at

2012. július 35

Az Ön szociális biztonsági jogai. Ausztriában

Recommend Documents