Az Ön szociális biztonsági jogai. Dániában

Az Ön szociális biztonsági jogai Dániában

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás Az Ön szociális biztonsági jogai Dániába

A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat. .Részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért.

© Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

2012. július I 2


TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás ..................................... 5 Általános tudnivalók ........................................................................................ 5 A szociális védelem szerkezete ......................................................................... 5 Finanszírozás ................................................................................................. 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások ....................................................................... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? ........................................................... 7 Finanszírozott ellátások ................................................................................... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele ........................................................... 8 III. fejezet: Táppénz .......................................................................................... 9 Mikor jogosult táppénzre? ................................................................................ 9 Finanszírozott ellátások ..................................................................................10 A táppénz igénybevétele .................................................................................10 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások ...........................................................12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? .............................................12 Finanszírozott ellátások ..................................................................................12 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele .............................................13 V. fejezet: Rokkantsági ellátások ........................................................................14 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? ............................................................14 Finanszírozott ellátások ..................................................................................14 A rokkantsági ellátások igénybevétele ..............................................................15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások .........................................................16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra? .................................................................16 Finanszírozott ellátások ..................................................................................17 Az öregségi ellátások igénybevétele .................................................................17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások ...........................................................19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? .................................................19 Finanszírozott ellátások ..................................................................................19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele ............................................................20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások .........................................................................................................21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? ......................................................................................21 Finanszírozott ellátások ..................................................................................21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele ................................................................................................22 IX. fejezet: Családi ellátások ..............................................................................24 Mikor jogosult családi ellátásokra? ...................................................................24 Finanszírozott ellátások ..................................................................................25 A családi ellátások igénybevétele .....................................................................25 X. fejezet: Munkanélküliség ...............................................................................27 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? ..........................................................27 Finanszírozott ellátások ..................................................................................28 A munkanélküli-ellátások igénybevétele ............................................................28 XI. fejezet: Minimumjövedelem ..........................................................................29 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? .........................29 Finanszírozott ellátások ..................................................................................29 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele ..............................30 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás ...................................................................31 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?..........................................................31 Finanszírozott ellátások ..................................................................................31 2012. július I 3


Tartós ápolás-gondozás igénybevétele..............................................................31 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok ...................32

2012. július I 4


I. fejezet: Általános finanszírozás

tudnivalók,

szervezet

és

Általános tudnivalók Dániában a szociális biztonsági ellátások a következők:  betegség, kórházi ápolás esetére nyújtott ellátások, anyasági ellátások, táppénz és napi pénzbeli anyasági támogatás, valamint rehabilitációs támogatás;  ellátások munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére;  temetési költségekre nyújtott támogatás;  rokkantsági nyugdíj;  öregségi nyugdíjak és kiegészítő nyugdíjak;  munkanélküli-ellátások;  családi ellátások. A dán szociális biztonsági rendszer legtöbb ága kötelező. Ahhoz, hogy biztosított legyen, a munkanélküli-biztosítás esetét kivéve Önnek semmilyen intézkedést nem kell tennie.

A szociális védelem szerkezete Nyugdíjrendszerek Rokkantság esetén 65 éves kor alatt minden Dániában lakóhellyel rendelkező dán állampolgár jogosult előzetes nyugdíjra (rokkantsági nyugdíjra). 65 év felett öregségi nyugdíj illeti meg őket. A nyugdíjrendszer (a szociális nyugdíjak) működtetését a helyi hatóságok végzik. A jogszabályok végrehajtását a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) felügyeli. Az egyes ügyekbe azonban a minisztériumnak nincs beavatkozási joga. A kiegészítő nyugdíjrendszer (Arbejdsmarkedets Tillægspension, ATP) a legalább heti 9 órát dolgozó munkavállalóknak nyújt kiegészítést szociális nyugdíjukhoz. A munkanélküli-biztosítás, a résznyugdíjak és korai nyugdíjak rendszerei a foglalkoztatás és a nyugdíj időszakát összekötő ideiglenes rendszerek. Ezek irányítását a Foglalkoztatási Minisztérium végzi. Betegbiztosítás A lakosság egészéről gondoskodó betegbiztosítás működtetése és finanszírozása a regionális és helyi hatóságok feladata. A biztosítás az Egészségügyi Minisztérium (Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse) hatáskörébe tartozik. Minden Dániában lakóhellyel rendelkező személy rendelkezik betegbiztosítással. Betegség esetén a pénzbeli ellátásokat a helyi hatóságok folyósítják (a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) irányítása alatt).

2012. július I 5


Családi ellátások Az általános családi ellátásokat és az egyéb különböző családi támogatásokat a helyi hatóságok igazgatják (az Adóügyi Minisztérium (Skatteministeriet), és a Szociális és Integrációs Minisztérium (Social- og Indenrigsministeriet) irányítása alatt). Betegség esetén a pénzbeli ellátásokat a helyi hatóságok folyósítják (a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) irányítása alatt). Munkanélküli-biztosítás A munkanélküli-biztosítás önkéntes. A munkanélküli-biztosítások elosztása a különböző ágak szerint történik. A tagok által befizetett járulékok fedezik a munkanélküli-biztosításhoz kapcsolódó, többek között a korai nyugdíjra fordított kiadások állami részesedésének egy részét. A munkanélküli-biztosítás a Foglalkoztatási Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) hatáskörébe tartozik.

Finanszírozás A dán szociális biztonsági ellátásokat általában a munkaerőpiaci járulékot (arbejdsmarkedsbidrag) is tartalmazó adókból (az állam és az önkormányzatok által kivetett adókból) finanszírozzák.

2012. július I 6


II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Kórházi ápolásra, anyasági ellátásra, valamint betegbiztosítási ellátásokra minden, Dániában lakóhellyel rendelkező személy jogosult. Ha Dániába költözik, a lakóhelye szerinti önkormányzat népesség-nyilvántartójánál nyilvántartásba kell vetetnie magát. Ettől kezdve Ön tagja a betegbiztosítási rendszernek. Orvosi ellátásra jogosult és kap egy egészségügyi kártyát.

Finanszírozott ellátások Egészségbiztosítási ellátások Ön a következőkre jogosult:  az Ön által választott háziorvos kezelései;  annak a szakorvosnak a kezelései, akihez Önt a háziorvosa beutalta;  bizonyos fogászati kezelések;  orvosi beutaló alapján végzett fizikoterápiai kezelések;  kiropraktikus által nyújtott kezelések;  bizonyos betegcsoportok számára orvosi beutaló alapján, lábápolással foglalkozó szakorvos által végzett kezelések;  bizonyos betegcsoportok számára orvosi beutaló alapján végzett pszichoterápia;  gyógyszerek;  orvosi rendelvény alapján táplálékkiegészítő készítmények. A háziorvosok és a szakorvosok által nyújtott ellátások az 1. csoport tagjai számára ingyenesek. A betegbiztosítási rendszer részben fedezi a többi ellátás költségeit, az orvosi szervezetekkel kötött megállapodásban meghatározott skála szerint. A gyógyszerköltségek térítésének mértéke az Ön által a támogatható gyógyszerekre fordított éves összes kiadástól függ. Nem kap visszatérítést, ha éves teljes kiadása nem éri el a 890 dán koronát (120 EUR). E felett a visszatérítés szakaszosan emelkedik: 890 DKK (120 EUR) és 1450 DKK (195 EUR) közötti kiadás esetén 50%, 1450 DKK (195 EUR) és 3130 DKK (421 EUR) közötti kiadás esetén 75% és 3130 DKK (421 EUR) feletti kiadás esetén 85%. 18 év alatti gyermekek esetében a támogatható gyógyszereket legalább 60%-ban térítik. Kórházi ellátás Amennyiben Ön kórházi kezelésre szorul, az ország valamennyi közkórháza közül választhat, ahol a szükséges kezelés rendelkezésre áll. A kezelés ingyenes. Az esetek

2012. július I 7


nagy részében a kórházi ellátás orvosi beutaló alapján történik, feltéve, hogy nem balesetről vagy akut betegségről van szó. Terhesség alatt és szülés esetén Ön orvos és szülésznő által végzett ingyenes szűrővizsgálatokra jogosult. Kórházban vagy más közintézményben a szülés és az otthoni szülésnél egy szülésznő segítségnyújtása ingyenes.

Az egészségügyi ellátások igénybevétele A biztosítottak tekintetében két kategória létezik. Az 1. csoport és a 2. csoport közül szabadon választhat, és évente egyszer csoportot válthat. Az 1. csoportba tartozó biztosítottak egy meghatározott háziorvoshoz tartoznak, aki a betegbiztosítási pénztárral szerződést kötött. A szakorvosi ellátásokat általában csak akkor térítik meg számukra, ha a szakorvoshoz háziorvosuk beutalójával kerültek. A 2. csoportba tartozó biztosítottak szabadon megválaszthatják háziorvosukat és szakorvosaikat. Olyan betegbiztosítási ellátásban részesülnek, amely megfelel annak az ellátásnak, amit az 1. csoportba tartozó betegnél alkalmazott azonos kezelés esetén nyújtana a biztosító. Az orvos maga állapítja meg az ellátás díját. A 16 évesnél fiatalabb gyermekek orvosa megegyezik szüleik vagy gyámjuk orvosával, és ugyanabba a biztosítási csoportba tartoznak, mint ők. Jogorvoslat Amennyiben Ön valamely határozattal nem ért egyet, a kézhezvétel időpontjától számított négy héten belül jogorvoslattal élhet. Az önkormányzat betegbiztosítással kapcsolatos határozatai ellen a Szülői Jogok és Panaszok Országos Igazgatóságához (Patientombuddet) fellebbezést nyújthat be.

További információt a Szülői Jogok és Panaszok Országos Igazgatóságától kaphat.

2012. július I 8


III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A táppénz célja a betegség miatti távollét következtében a keresőtevékenységből származó jövedelemkiesés ellentételezése. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki bérrel, jövedelemhelyettesítő juttatással (például munkanélküli-járadékkal) vagy más, főként személyes munkavégzésből származó jövedelemmel rendelkezik, táppénzre jogosult. Elvben a jogosultság feltétele, hogy az érintett jövedelme Dániában adóköteles legyen. A jogosultság feltételei Ön akkor jogosult táppénzre, ha betegség miatt nem tud dolgozni. Ezenkívül foglalkoztatottnak kell lennie. Azok a munkavállalók, akik betegségük idejére nem kapnak teljes bért, a betegség első napjától a munkáltató által fizetett táppénzre jogosultak, feltéve, hogy ennél a munkáltatónál a távollétet megelőző nyolc héten át munkavállalóként dolgoztak, és ezen időszak alatt e munkáltató számára legalább 74 órát ledolgoztak. Ebben az esetben a munkáltató által fizetett táppénzre a betegség első 30 napjában jogosultak. Amennyiben a munkaképtelenség meghaladja a 30 napot, vagy ha a munkaképtelenség felmerülésének időpontjában Ön nem jogosult a munkáltatót terhelő táppénzre, az önkormányzat által folyósított táppénzt igényelhet, feltéve, hogy a betegség kezdetét megelőző 26 héten át jelen volt a munkaerőpiacon, és ezen időszakban legalább 240 órát dolgozott. Táppénzre jogosult abban az esetben is, ha egy munkanélküli-biztosítási pénztár tagja, jogosult a juttatásokra, ha egy legalább 18 hónapon át tartó szakmai képzést az előző hónapban fejezett be, tanuló és fizetett szakmai gyakorlatát tölti, vagy ha rugalmas állásban (flexjob) dolgozik egy magán- vagy közösségi munkáltatónál. Az önálló vállalkozók a betegség első két hetét követően az önkormányzat által folyósított táppénzre jogosultak, feltéve, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább napi 18 ½ órát – ezen belül a betegség miatti, munkából való távolmaradást közvetlenül megelőző egy hónap során is – főfoglalkozásban önálló vállalkozói tevékenységet folytattak. Ezenkívül létezik egy önálló vállalkozókra vonatkozó biztosítási rendszer is. Ez egy olyan önkéntes rendszer, amelynek köszönhetően az önálló vállalkozók a betegség első két hetében táppénzben részesülnek.

2012. július I 9


Finanszírozott ellátások Az ellátás összege Amennyiben Ön munkavállaló, a táppénzt azon órabér alapján számítják ki, amely Önnek akkor járna, ha nem lenne beteg. Ha Ön nem munkavállaló, a juttatást az önálló vállalkozóként szerzett jövedelem alapján számítják ki. Az ellátás összege legfeljebb heti 3940 DKK (530 EUR). Az egy órára jutó táppénz maximális összege a fent említett maximumösszeg elosztva a kollektív szerződésben meghatározott heti normál munkaórák számával (37 óra), azaz 106,49 DKK (14 EUR). Az ellátást hetente fizetik. A betegség következtében részlegesen munkaképtelen munkavállalók csökkentett táppénzben részesülhetnek. Az ellátást a hét azon óráira vonatkozóan kapják, amelyekben betegségük miatt nem dolgoznak. A táppénzfolyósítás időtartama és ellenőrzése A táppénz folyósítása (vagy ha a beteg munkavállalónak bért fizettek) megszűnik, ha az elmúlt 18 hónapban több mint 52 héten át folyósították. Ebbe az időszakba nem tartoznak bele azok a napok, amelyekre a betegség miatti, munkából való távolmaradás első 30 napjában táppénzt fizettek (vagy bért folyósítottak) és azok az időszakok, amelyekre a táppénzt (vagy a bért) terhességgel, szüléssel vagy örökbefogadással kapcsolatosan fizették. Az 52 hetes táppénzfizetési időszak meghosszabbítására többféle lehetőség létezik. Az önkormányzatnak a beteg ügyét figyelemmel kell kísérnie, annak érdekében, hogy ez utóbbi kapcsolatban maradjon a munkaerőpiaccal. Legkésőbb a távollét kezdetétől számított nyolc héten belül az önkormányzatnak felül kell vizsgálnia az érdekelt helyzetét. A második felülvizsgálatot a betegség jelentkezésétől számított három hónapon belül kell elvégezni. Ha nem gyógyul meg három hónap alatt, de tud részmunkaidőben dolgozni vagy el tud fogadni munkaajánlatokat, a felülvizsgálatot háromhavonta meg kell ismételni. Első alkalommal az ellenőrzési tervre vonatkozó határozatot hoz. A tervet legkésőbb a második ellenőrzés után azonnal kell kidolgoznia. Azok, akik szociális nyugdíjban részesülnek, vagy egészségügyi okokból azt igényelhetnék, egy 12 hónapos időszakban legfeljebb 26 heti táppénzre jogosultak. Ugyanez érvényes a 65 éves kort betöltött személyekre is.

A táppénz igénybevétele A lehető leghamarabb tájékoztassa betegségéről munkáltatóját, a munkaidő kezdetétől számított 2 órán belül, hacsak a személyzeti körlevélben vagy hasonlóban más határidő nincs megadva. Ha túl későn értesíti, az ellátásra való jogosultságot a bejelentésig felfüggesztik. A munkáltató kérheti, hogy ésszerű határidőn belül írásos igazolással vagy más módon mutassa be számára a betegség miatti távollétet igazoló bizonyítékot. Amennyiben szükségesnek ítéli, orvosi igazolást is kérhet. Amennyiben nem nyújtja be a kért bizonyítékokat, általában elveszíti a táppénzre való jogosultságát.

2012. július I 10


A táppénzt az SDPI-megoldással kapcsolatos tájékoztató levél elküldését követő 8 napon belül kell igényelnie az önkormányzatnál (digitális megoldás a táppénznek a munkáltatótól vagy a munkavállalói biztosítási pénztártól történő igénylés alapján). Az igazgatási szerv, amennyiben szükségesnek ítéli, orvosi igazolást is kérhet. Amennyiben nem nyújtja be a kért bizonyítékokat, általában elveszíti a táppénzre való jogosultságát. Ha a munkáltató nem fizet táppénzt, és az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy ez nem megalapozott, ez utóbbi táppénzelőleget folyósít.

2012. július I 11


IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Természetbeni (egészségügyi) ellátásra minden nő jogosult, aki Dániában lakóhellyel rendelkezik. Pénzbeli ellátásokat a munkavállalók és az önálló vállalkozók, akár a segítő házastársak is igénybe vehetnek. Az a nő, aki a szülési szabadságot megelőző 13 hétben foglalkoztatott volt, és ezen időszak alatt legalább 120 órát dolgozott, vagy aki az önálló vállalkozói követelményeknek megfelel, terhesség és szülés vagy örökbefogadás esetére járó napi pénzbeli ellátásra jogosult.

Finanszírozott ellátások Természetbeni ellátások A Dániában lakóhellyel rendelkező nők ingyenes anyasági ellátásra jogosultak. Az ellátások körébe tartoznak a terhesség alatti vizsgálatok, a vizsgálatokra és a szülésre történő ingyenes szállítás, a kórházban történő szülés, vagy otthoni szülés esetén egy szülésznő segítségnyújtása. Pénzbeli ellátások Gyermekszülés, örökbefogadás vagy apaság esetén napi pénzbeli ellátás fizethető. A napi pénzbeli anyasági ellátást az anyának a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől a gyermek megszületését követő 46. hétig folyósíthatják. Az utolsó 32 hét a két szülő között megosztható. Ha valamelyik szülő részmunkaidőben kezd dolgozni, a szabadság arányosan meghosszabbítható. A szülők választhatnak 40 vagy 46 hetes meghosszabbított szabadságot (a 14 héten túl), de az ellátást legfeljebb 32 hétig kapják. Ettől függetlenül az apa a gyermek megszületését követő 14 hetes időszakban két hét napi pénzbeli ellátásra jogosult. Gyermeket örökbefogadók a gyermek tényleges átvételétől számított 46 hétig szintén részesülhetnek napi pénzbeli ellátásban. Azok a szülők, akik foglalkoztatottak, szabadságuk egy részét átvihetik egy későbbi időszakra. Az átvitt szabadságot a gyermek 9 éves kora előtt ki kell venni. Összeg Foglalkoztatottak esetén a napi pénzbeli anyasági ellátást (dagpenge ved fødsel) a munkavállaló órabére és a munkaórák száma alapján számítják ki, és az legfeljebb heti 3940 DKK (530 EUR) vagy óránként 106,49 DKK (14 EUR) lehet (heti 37 óra). Önálló vállalkozók esetén a napi pénzbeli anyasági ellátást az önálló vállalkozó tevékenységéből származó kereset alapján számítják ki, a fenti felső határértékig.

2012. július I 12


Üdülési támogatás Azok a nők, akik a szülési szabadság idején nem jogosultak teljes keresetükre és nem rendelkeznek munkanélküli-biztosítással, jogosultságot szerezhetnek üdülési támogatásra. A támogatást a következő üdülési évben május 1-je és április 30-a között folyósítják. Az üdülési támogatás megfelel az anyasági ellátás szintjének, és a jogosultság megszerzéséhez a szülés előtt 12 hónapig foglalkoztatottnak kell lenni.

Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az anyasági vagy örökbefogadási napi pénzbeli ellátási igényléseket az önkormányzathoz kell benyújtani a szülést vagy a gyermek örökbefogadását követő nyolc héten belül. A munkáltató a terhesség alatti vizsgálatok miatti távollétre járó ellátásokat folyósítja.

2012. július I 13


V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Azok, akiknek a munkaképessége annyira lecsökkent, hogy keresőtevékenységből nem képesek magukat eltartani, a szociális jogszabályok alapján nekik járó támogatási lehetőségektől függetlenül (például keresőtevékenység végzése állami támogatással) rokkantsági nyugdíjra jogosultak. E nyugdíjra a következők jogosultak:  a dán állampolgárok;  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek;

szóló,

2004.

április

29-i

 egyéb külföldiek, ha 10 éve állandó lakóhellyel rendelkeznek Dániában. A nyugdíjjogosultsághoz 15. életévének betöltése és a nyugdíjigénylés időpontja között Dániában legalább három évig lakóhellyel kell rendelkeznie.

Finanszírozott ellátások Az egyedülállók nyugdíja eltér a többi kedvezményezett nyugdíjától. A nyugdíj összege az érdekelt jövedelmétől és adott esetben házastársának vagy élettársának jövedelmétől függ. Az ellátás összegét a korábbi keresetek nem befolyásolják. Teljes nyugdíjra jogosult, ha a 15. életévének betöltése és a nyugdíj biztosításának éve közötti idő legalább négyötödében Dániában lakóhellyel rendelkezett. Amennyiben a tartózkodási idő rövidebb, a nyugdíj attól függ, hogy mekkora a különbség a tartózkodási idő, valamint a 15. életévének betöltése és a nyugdíj biztosításának éve közötti idő négyötöde között. A rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnik, ha a kedvezményezett eléri a 65 (67) éves kort, és az illető automatikusan átkerül az általános öregségi nyugdíjrendszerbe. A folyósított teljes általános öregségi nyugdíj százalékos aránya megegyezik a biztosított teljes rokkantsági nyugdíj százalékos mértékével. A nyugdíjat minden hónap végén fizetik ki. A rokkantsági nyugdíjat a nyugdíj biztosításáról szóló határozat napját követő hónap első napját megelőzően nem lehet folyósítani, de legkésőbb a nyugdíjigénylés elbírálásának kezdetétől számított három hónapot követő hónap első napján folyósítani kell. Kiegészítő pénzbeli ellátás fizethető a fogyatékosságból eredő többletköltségek ellentételezésére (merudgiftsydelse). Ilyen kiadás többek között egy harmadik személy segítségnyújtása, a fűtés, az orvosi költségek, a speciális eszközök stb. Az összeget eseti alapon, a várható kiadásokat figyelembe véve állapítják meg.

2012. július I 14


A rokkantsági ellátások igénybevétele Nyugdíjigénylését a lakóhelye szerinti önkormányzathoz kell benyújtania. Az önkormányzat orvosi igazolást kérhet Öntől, amelyet orvosa egy egyedi formanyomtatványon állít ki. Az igazolás költségei az önkormányzatot terhelik. Az önkormányzatnak a rokkantsági nyugdíjigénylés kézhezvételekor a szociális jogszabályok alapján létező minden egyéb támogatásnyújtási lehetőséget is számba kell vennie. Amennyiben a rokkantság igazolt, vagy különleges körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az Ön munkaképessége aktiválási, rehabilitációs, terápiás vagy egyéb intézkedésekkel nem javítható, az önkormányzat dönt arról, hogy az ügyben a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Jogorvoslat Amennyiben az Ön nyugdíjjogosultságát érintő valamely önkormányzati határozattal nem ért egyet, a határozat ellen a regionális Foglalkoztatási Panaszbizottságnál (Beskæftigelsesankenævnet) fellebbezéssel élhet. A jogorvoslati határidő négy hét.

2012. július I 15


VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Alapvetően minden Dániában lakóhellyel rendelkező személy 65 éves korában jogosult az általános nyugdíjra (folkepension). Akik 1999. július 1-jén vagy ezt követően töltik be 60. életévüket, azoknál a nyugdíjkorhatár 67 év. Ezenkívül a munkavállalók számára létezik egy kötelező kiegészítő nyugdíjrendszer (ATP) is. Szociális nyugdíj E nyugdíjra a következők jogosultak:  a dán állampolgárok;  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek;

szóló,

2004.

április

29-i

 egyéb külföldiek, ha 10 éve állandó lakóhellyel rendelkeznek Dániában. A nyugdíjjogosultsághoz 15. életévének betöltése és 65. (67.) életévének betöltése között Dániában legalább három évig lakóhellyel kell rendelkeznie. A teljes általános nyugdíjjogosultságot az szerzi meg, aki 15 és 65 (67) éves kora között több mint negyven éven át lakóhellyel rendelkezett Dániában. Rövidebb tartózkodási idő részleges nyugdíjra jogosít, amely a 15 és 65 (67) éves kor közötti dániai lakóhellyel való rendelkezési időt figyelembe véve évenként a teljes nyugdíj 1/40-ed része. Kiegészítő nyugdíj Minden 16. életévét betöltött, Dániában foglalkoztatott, hetente legalább kilenc órát dolgozó munkavállaló biztosított az ATP-rendszerben. Azok a munkavállalók, akik azért váltanak tevékenységet, hogy önálló vállalkozók legyenek, bizonyos körülmények között a kiegészítő nyugdíjrendszer tagjai maradnak. Ebben az esetben valamennyi járulékot maguk fizetik. A munkavállalói kiegészítő nyugdíjrendszert a munkavállalók és a munkáltatók közösen finanszírozzák. A munkáltatók a járulékok kétharmadát, a munkavállalók a maradék egyharmadot fizetik. A munkavállalót terhelő járulékfizetésért a munkáltató felel. Az ATP-rendszerben biztosítással fedezett részmunkaidős munkavállalók esetében a járulék a teljes mérték kétharmada vagy egyharmada. Járulékot kell fizetni a munkanélküli-ellátásban, a táppénzben vagy anyasági ellátásban, (2002 után biztosított) rokkantsági nyugdíjban, képzési támogatásban (uddannelsesydelse), felnőttképzési vagy továbbképzési támogatásban (VEUgodtgørelse), a támogatott rugalmas állások rendszerének kedvezményezettjei számára nyújtott munkanélküli-ellátásban (ledighedsydelse), aktiválási ellátásban (aktiveringsydelse), közvetlen szociális juttatásban (kontanthjælp), a fogyatékkal élő gyermekükkel foglalkozó szülőknek nyújtott, keresetkiesés miatt járó támogatásban (tabt arbejdsfortjeneste) stb. részesülő személyek után is. Az előrehozott nyugdíjrendszer ellátásaiban, azaz résznyugdíjban (delpension), a támogatott rugalmas állások rendszerének kedvezményezettjei számára nyújtott 2012. július I 16


előrehozott nyugdíjjuttatásban (fleksydelse) és korengedményes nyugdíjban (efterløn) részesülők, amennyiben kívánják, lehetőségük van arra, hogy az ATP-rendszerbe járulékot fizessenek. A rokkantsági nyugdíj kedvezményezettjei, akiknek ezt a nyugdíjat 2003 előtt biztosították, önkéntes alapon szintén e rendszer járulékfizetői lehetnek. Általánosságban az önkéntesen belépők maguk a járulékok felét fizetik.

Finanszírozott ellátások Szociális nyugdíj Az általános nyugdíj egy alapösszegből és egy nyugdíjpótlékból áll. Az alapösszeg a nyugdíjas személyes munkavégzésből származó jövedelmétől függ. A nyugdíjpótlék a nyugdíjas és adott esetben házastársa vagy élettársa összesített jövedelmétől függ. Halasztott nyugdíj esetén a nyugdíj összegét a halasztás hosszának megfelelő, biztosításmatematikai elvek alapján kiszámított százalékkal megnövelik. A 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt nem lehetséges a nyugdíjazás. A nyugdíjat minden hónap végén fizetik ki. Folyósítása csak az igénylés benyújtását követő hónap első napjától indulhat. Általában csak a Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok számára folyósítanak nyugdíjat. Emellett létezik egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó pótlékokra (helbredstillæg) és fűtési támogatásra (varmetillæg) való jogosultság is. Továbbá a rendkívül nehéz körülmények között élő nyugdíjasok részére személyi pótlék (personligt tillæg) biztosítható. Kiegészítő nyugdíj Az ATP iroda igénylés alapján legkorábban a belépett tag 65 éves korától fizet öregségi nyugdíjat. Az ellátások összege a rendszerbeli tagság időtartamától és a befizetett járulékok összegétől függ. Az öregségi nyugdíjat általában járadék formájában nyújtják, de a kisebb nyugdíjakat egyösszegű ellátás formájában is fizethetik. Ha a kiegészítő nyugdíjigénylést a 65 éves kor elérése után nyújtják be, az ellátás 75 éves korig várakozási évenként körülbelül 5–8%-kal emelkedik. A 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt nem lehetséges a nyugdíjazás.

Az öregségi ellátások igénybevétele Szociális nyugdíj A nyugdíjkorhatár közeledtével a lakóhelye szerinti önkormányzat köteles tájékoztatni Önt az öregségi nyugdíj igénylésének lehetőségéről. Az igényléshez nincs szükség egyedi formanyomtatványra. A külföldön lakóhellyel rendelkezőket nem értesítik. Nekik maguknak kell jelentkezniük a Dán Nyugdíjigazgatóságnál ((Pensionsstyrelsen). Amennyiben az Ön nyugdíjjogosultságát érintő valamely önkormányzati határozattal nem ért egyet, a határozat ellen a megfelelő Szociális Bizottságnál (det Sociale Nævn) 2012. július I 17


fellebbezéssel élhet. Ha nem ért egyet a Dán Nyugdíjigazgatóság döntésével, fellebbezést nyújthat be a Nemzeti Társadalombiztosítási Döntőbírósági Tanácshoz (Ankestyrelsen). A jogorvoslati határidő négy hét. Kiegészítő nyugdíj Elvileg a jogosultak az ATP irodától automatikusan megkapják nyugdíjukat. A külföldön lakóhellyel rendelkezőknek azonban maguknak kell jelentkezniük az irodánál. Az igénylést az ATP irodának kell küldeni. A kiegészítő nyugdíjat rendszerint havonta, előzetesen bankszámlájára vagy takarékpénztári számlájára utalják át.

a

kedvezményezett

Amennyiben a Munkavállalói Kiegészítő Nyugdíjhivatal (Arbejdsmarkedets Tillægspension) az Ön tagságát, járulékait vagy nyugdíjjogosultságát érintő valamely határozatával nem ért egyet, a határozat ellen az ATP Fellebbviteli Bizottságnál (Ankenævnet for Arbejdsmarkedets Tillægspension) négy héten belül fellebbezéssel élhet.

2012. július I 18


VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Az ATP-rendszer hátramaradottaknak nyújtott ellátásait 2002-ben módosították. Az új rendszer a 2002. január 1-je után fizetett járulékokra vonatkozik. A túlélő házastársak, élettársak, valamint bizonyos feltételekkel az elvált házastársak és a gyermekek is támogathatók. A rendszer tagjának halála esetén házastársa vagy élettársa és valamennyi, 21 éves kor alatti gyermeke általában az ATP iroda által fizetett egyösszegű ellátásra jogosult, feltéve, hogy az elhunyt az új rendszernek legalább két évig tagja volt, és kétéves teljes munkaidős állás utáni járulékot fizetett. Az élettársnak a halálesetet megelőzően az ATP irodánál hivatalosan regisztrált élettársként kellett szerepelnie. Ezenfelül a halálesetet megelőző két évben a népesség-nyilvántartóban bejelentett címüknek egymással megegyezőnek kellett lenni. A hátramaradottak számára egyéb szociális nyugdíjrendszer nem létezik.

Finanszírozott ellátások Az új rendszernek megfelelően fizetett ellátások a következők. Alapvetően az ellátásokra jogosult valamennyi túlélő hozzátartozó 50 000 DKK (6725 EUR) egyösszegű, adózás előtti kifizetésben részesül. A házastársnak vagy élettársnak fizetett ellátások összege attól függ, hogy a biztosított tag hány éves korában hunyt el. 66 éves kortól fokozatosan csökken és 70 éves korban teljesen megszűnik. A régi szabályok szerinti jogosultságok akkor is tovább élnek, ha az illető halálakor 70 éves vagy ennél idősebb volt. Ez azt jelenti, hogy a túlélő házastárs a régi szabályok szerint még mindig megkaphatja az egyösszegű kifizetést. Ha a túlélő hozzátartozó az új és a régi rendszer szerint csak egyszeri egyösszegű kifizetésben részesülhet, a kettő közül a magasabbat folyósítják számára. A régi szabályok szerint a gyermekeknek járó összegeket minden 18 év alatti gyermek megkapja, és azt az esettől függően számítják ki. Egyéb ellátások lehetnek a következők:  Haláleseti juttatás (begravelseshjælp): a biztosított halála esetén a betegbiztosítás haláleseti juttatást nyújthat, amennyiben az elhunyt jogosult volt egészségügyi ellátásra. A támogatás összege (legfeljebb 9900 DKK (1332 EUR)) az elhunyt családi helyzetétől és anyagi körülményeitől függ. Ha az elhunyt 18 évesnél fiatalabb volt, a hátramaradottak átalánytámogatást kapnak, amely az anyagi forrásoktól független (8300 DKK (1116 EUR)).  A hátramaradottaknak nyújtott támogatás (efterlevelseshjælp), amelyet a túlélő házastárs (vagy legalább 3 éve élettárs) vehet igénybe. Ez az ellátás megegyezik a túlélő hozzátartozó jövedelmétől és vagyonától függő egyösszegű kifizetéssel. A támogatás összege legfeljebb 13 443 DKK (1808 EUR) lehet. Nem nyújtható ellátás, ha az éves jövedelem meghaladja a 345 805 DKK-t (46 512 EUR);  Családfenntartási biztosítható. 2012. július I 19

támogatás

(hjælp

til

forsørgelse),

amely

szükség

esetén


A hozzátartozói ellátások igénybevétele Amennyiben az elhunyt külföldön élt, vagy ha a túlélő hozzátartozók külföldön élnek, az ellátást az ATP irodától kell igényelni.

2012. július I 20


VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? A munkavállalók kártalanításáról szóló törvény (lov om arbejdsskadesikring) alapvetően a Dániában vagy a dán hajókon foglalkoztatott munkavállalókra, valamint a biztosítással rendelkező önálló vállalkozókra vonatkozik. A munkahelyi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó biztosítást egy elismert biztosítótársaságnál kell megkötni. A biztosítás a munka keretében bekövetkező baleset vagy elszenvedett expozíció miatt keletkezett sérüléseket téríti. A balesetnek vagy az expozíciónak hirtelen kell bekövetkeznie és legfeljebb öt napig tarthat. A biztosítás számos, egy külön listán szereplő foglalkoztatási megbetegedésre, valamint az anya terhesség alatti munkája vagy a fogamzás előtt a szülők által elszenvedett ártalmas expozíció miatt az élveszületett gyermeknek okozott károkra is fedezetet nyújt. A munkába vezető úton (oda és vissza) bekövetkező baleseteket a biztosítás általában nem fedezi.

Finanszírozott ellátások Az ellátások a következők:  orvosi kezelés, rehabilitáció, eszközök és kiegészítők;  keresőképesség elvesztése esetén járó ellátás (estatning for erhvervsevnetab);  tartós károsodás esetére járó ellátás;  a családfenntartó elvesztése esetére járó ellátás (erstatning for tab af forsørger);  haláleset bekövetkezése esetén átmeneti túlélő hozzátartozói ellátás. Orvosi kezelés és rehabilitáció A nemzeti egészségügyi rendszerben térítésköteles orvosi kezelés költségeit akkor fedezik, ha a gyógyulás lehető legkedvezőbb feltételeinek biztosításához és a kezelés eredményének garantálásához ezt szükségesnek ítélik. A Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Hivatala ezenfelül meghatározza, hogy további kiadások szükségesek-e az ellátás, a gyógyszerek, az egyedi eszközök, kiegészítők stb. finanszírozásához. Amennyiben a hivatal úgy ítéli meg, hogy a jövőben felmerülnek ilyen kiadások, azokat egy összegben fedezik. Az orvosi kezelést és a rehabilitációt csak abban az esetben térítik meg, ha azt az állami betegbiztosítási rendszer nem fedezi, vagy ha azokat a közkórházakban kapott kezelések nem tartalmazzák. Táppénz A munkavállalók kártalanításáról szóló törvény nem rendelkezik táppénzről. A baleset bekövetkezésétől vagy a betegség megjelenésétől számított egy év elteltével, ha lehetséges, dönteni kell a keresőképesség elvesztése esetére járó ellátás vagy a tartós károsodás esetére járó ellátás biztosításáról.

2012. július I 21


Keresőképesség elvesztése esetén járó ellátás A jövőbeni keresőképesség elvesztése esetén járó ellátás célja a munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő jövedelemkiesés ellentételezése. A jövedelemkiesés a kétféle jövedelem különbsége: azé, amit az érdekelt akkor kapott volna, ha nem vált volna munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés áldozatává, és azé, amit a baleset vagy a betegség miatt valószínűleg kap. Az ellátásra való jogosultsághoz a keresőképesség-csökkenésnek 15%-nál magasabbnak kell lennie. Teljes keresőképesség-csökkenés esetén az ellátás az éves díjazás 83%-a. Ha a keresőképesség-csökkenés ennél kisebb, az ellátás arányosan csökken. Az éves jövedelemre azonban felső határértéket állapítottak meg (474 000 DKK (63 755 EUR)). Ezeket az ellátásokat elvileg járadék formájában folyósítják, de tőkésítik, ha a keresőképesség-csökkenés kisebb, mint 50%. Más esetekben az ellátás egy részét tőkésíteni lehet, ha a kedvezményezett ezt kéri. Tartós károsodás esetére járó ellátás A tartós károsodás esetére járó ellátás célja a munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás által okozott, a mindennapi életre kiható gondok ellensúlyozása. Összege a károsodás mértékének függvénye és egy skála alapján számítják ki. Az ellátást egy összegben fizetik ki. A családfenntartó elvesztése esetére járó ellátás A családfenntartó elvesztése esetére járó ellátást a túlélő házastárs vagy más, az elhunyt által eltartott túlélő hozzátartozó részére nyújtják. Ezt a túlélő hozzátartozó saját ellátására vonatkozó lehetőségeinek függvényében számítják ki, és legfeljebb tíz éven át folyósítják. Összege az elhunyt által a halálát megelőzően szerzett éves jövedelem 30%-a. 18 éves koráig (vagy 21 éves koráig, ha tanulmányokat folytat vagy képzésben vesz részt) általában minden gyermek jogosult a biztosított által a halálát megelőzően szerzett éves jövedelem 10%-ának megfelelő éves ellátásra (20%, ha az elhunyt a gyermek egyedüli eltartója volt). Átmeneti túlélő hozzátartozói ellátás Az átmeneti túlélő hozzátartozói ellátás célja az elhunyt házastársa vagy élettársa által viselt különböző költségek ellentételezése. Ez egy egyszeri ellátás.

Munkahelyi balesetek és foglalkozási nyújtott ellátások igénybevétele

megbetegedések

esetében

A munkáltató köteles biztosítóját vagy a Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Hivatalát (Arbejdsskadestyrelsen) a lehető legrövidebb határidőn belül valamennyi balesetről tájékoztatni. A munkáltató bejelentésének hiányában a baleset vagy megbetegedés áldozata vagy az áldozat túlélő hozzátartozói meghatározott időn belül maguk fordulhatnak a biztosítótársaságokhoz vagy a Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Hivatalához. Az orvosok és a fogorvosok kötelesek valamennyi vélelmezett foglalkozási megbetegedést a lehető leghamarabb bejelenteni.

2012. július I 22


Az ellátások folyósítása Baleset esetén a járadékokat és az egyösszegű kifizetéseket az érintett biztosítótársaságok fizetik. Foglalkozási megbetegedés esetében a kifizetéseket a Munkaerő-piaci Foglalkozási Betegségek Biztosítópénztára (Arbejdsmarkedets Erhvervssygdomssikring) teljesíti. Jogorvoslat A Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Hivatala (Arbejdsskadestyrelsen) dönt arról, hogy munkahelyi balesetről vagy foglalkozási megbetegedésről van-e szó, az érdekelt jogosult-e ellátásra, és ha igen, akkor meghatározza annak összegét. Amennyiben Ön valamely határozattal nem ért egyet, a kézhezvétel időpontjától számított négy héten belül fellebbezést nyújthat be a Nemzeti Társadalombiztosítási Döntőbírósági Tanácshoz (Ankestyrelsen). Amennyiben egy másik európai országban tartózkodik, ez a határidő hat hét.

2012. július I 23


IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? Gyermek utáni és ifjúsági ellátás és családi támogatás A gyermekek után járó és ifjúsági ellátásokra (borne- og ungeydelse) és családi támogatásokra (børnetilskud) való jogosultsághoz a következő feltételeknek kell teljesülniük:  a gyermek lakóhelyének Dániában kell lennie;  a gyermek nem lehet házas;  a gyermek nem nevelkedhet a családon kívüli szociális szolgáltatási rendszer keretében, vagy eltartásához nem részesülhet más, a hatóságokat terhelő ellátásokban. A gyermek utáni és ifjúsági ellátásokra való jogosultsághoz egy további feltételnek is teljesülnie kell: a gyermeket gondozó személynek teljes egészében dán adóalanynak kell lennie. A családi támogatásokra való jogosultsághoz szükséges további feltétel, hogy a gyermek vagy a szülők közül az, aki a szülői felügyelet jogát gyakorolja, dán állampolgár legyen, vagy az elmúlt évben, illetve az egyedi családi támogatások esetében az utóbbi három évben Dániában lakóhellyel rendelkezzen. A teljes ellátásra (gyermek utáni és ifjúsági ellátásra és családi támogatásra) való jogosultság feltétele továbbá, hogy a kérelmező legalább 2 évig Dániában lakjon vagy dolgozzon az ellátás egyes folyósításait megelőző 10 éves referenciaidőszakban. A követelmény egyformán vonatkozik minden ország állampolgáraira, vagyis dán és külföldi állampolgároka is. Ha a kérelmező hat hónapig Dániában lakik vagy dolgozik a referenciaidőszakban, a teljes ellátás 25%-ára jogosult; ha egy évig lakik vagy dolgozik Dániában, akkor az 50%-ára; ha 18 hónapig, akkor a 75%-ára; és ha 2 évig, akkor a 100%-ára. A gyermek után járó és ifjúsági ellátásokat (børne- og ungeydelse) minden 18 évesnél fiatalabb gyermek után folyósítják. Bizonyos esetekben Ön többféle családi támogatásra (børnetilskud) is jogosult lehet. Az általános családi támogatásokat (ordinært børnetilskud) egyedülálló szülők gyermekei, valamint olyan családok gyermekei után folyósítják, ahol mindkét szülő általános öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül. A korhatár 18 év. Kiegészítő családi támogatást (ekstra børnetilskud) kapnak azok az egyedülálló szülők, akiknek a gyermekei általános családi támogatásban részesülnek. A szülőnek a gyermekek számától függetlenül egyetlen családi támogatást folyósítanak. Egyedi családi támogatást (særligt børnetilskud) egyedülálló szülők gyermekei és árvák után, valamint olyan családok számára folyósítanak, ahol a két szülő közül legalább az egyik általános vagy korengedményes öregségi nyugdíjban részesül. Ezek a támogatások az általános és a kiegészítő családi támogatásokkal összevonhatók. A korhatár 18 év.

2012. július I 24


Gyermeknevelési támogatás Az önkormányzatok olyan szülőknek nyújtanak ilyen ellátást, akik óvodai elhelyezés helyett maguk gondoskodnak gyermekeikről. Az ellátást azok a szülők vehetik igénybe, akik az elmúlt nyolc évben hét éven át Dániában lakóhellyel rendelkeztek és akiknek 24 hetes és hat éves kor közötti gyermekeik vannak (az önkormányzatok pontosabban megszabhatják a korhatárt).

Finanszírozott ellátások Gyermek utáni és ifjúsági ellátás és családi támogatás A gyermek utáni és ifjúsági ellátás összege a gyermek életkorától függ.  Minden 0 és 2 év közötti gyermek esetében: havi 1422 DKK (191 EUR);  Minden 3 és 6 év közötti gyermek esetében: havi 1125 DKK (151 EUR);  Minden 7 és 14 év közötti gyermek esetében: havi 886 DKK (119 EUR);  Minden 15 és 17 év közötti gyermek esetében: havi 893 DKK (120 EUR). Az általános családi támogatás (ordinært børnetilskud) összege havonta 425 DKK (57 EUR). A kiegészítő családi támogatás összege havonta és háztartásonként (a gyermekek számától függetlenül) 433 DKK (58 EUR). Gyermeknevelési támogatás A gyermeknevelési támogatás nem haladhatja meg az önkormányzati óvodában történő elhelyezés költségeinek 85%-át. Háztartásonként legfeljebb három támogatási forma vehető igénybe.

A családi ellátások igénybevétele A gyermekek után járó és ifjúsági ellátásokat és a családi támogatásokat negyedévente, előre, az anyának folyósítják. A 15 és 17 év közötti gyermekek után az ifjúsági ellátást havonta előre fizetik. A gyermekek után járó és ifjúsági ellátásokat az SKAT (a nemzeti vám- és adóhivatal), míg a családi támogatásokat az önkormányzat fizeti ki. A gyermekek után járó és ifjúsági ellátásokat és az egyedi családi támogatásokat rendszerint automatikusan folyósítják. Nincs tehát szükség igénylés benyújtására. Az egyedülálló szülők gyermekei után járó kiegészítő családi támogatások és általános családi támogatások csak az önkormányzathoz benyújtott igénylés alapján fizethetők ki. 2012. október 1-jétől a családi támogatások adminisztrációját a központi Udbetaling Danmark hatóság végzi.

2012. július I 25


Jogorvoslat Amennyiben a gyermekek után járó és ifjúsági ellátásokra vagy családi támogatásokra való jogosultságát érintő valamely önkormányzati határozattal nem ért egyet, a határozat ellen az egyes megyékben megtalálható Szociális Bizottságnál (det Sociale Nævn) fellebbezéssel élhet. 2012. október 1-jétől a jogorvoslatot a Nemzeti Társadalombiztosítási Döntőbírósági Tanácshoz (Ankestyrelsen) kell benyújtani. Az adóalanyiságra vonatkozó feltétel tekintetében hozott határozatok ugyanakkor a SKAT-hoz (nemzeti vám- és adóhivatalhoz) tartoznak. E határozatok elleni fellebbezéseket a Helyi Döntőbírósági Tanácshoz (skatteankenævn) kell benyújtani. A jogorvoslati határidő mindkét esetben négy hét.

2012. július I 26


X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? A társadalombiztosítás egyéb formáival ellentétben a munkanélküli-biztosítás önkéntes. A munkanélküli-biztosítási pénztárak (arbejdsløshedskasserne) eredetileg a szakszervezetekhez kapcsolódtak és szakmai ágazatonként szervezték azokat. Jelenleg 27 ilyen pénztár létezik. A munkanélküli-ellátásokra való jogosultsághoz be kell lépnie egy munkanélkülibiztosítási pénztárba. Ha nem, akkor nem lesz jogosult a dán munkanélküli-biztosítási ellátásokra. Ki lehet biztosított? A Dániában lakóhellyel rendelkező munkanélküli-biztosítási pénztárba.

18

és

63

év

közöttiek

beléphetnek

egy

A belépés történhet teljes munkaidős vagy részmunkaidős biztosítási alapon, és a tagnak munkanélküli-biztosítási járulékot kell fizetnie. A jogosultság feltételei A munkanélküli-ellátásra való jogosultsághoz munkanélkülinek, a Foglalkoztatási Közszolgálatoknál (Jobcenter) munkakeresőként nyilvántartottnak, aktívan munkát keresőnek és a munkaerőpiacon rendelkezésre álló személynek kell lennie. A járadékjogosultság rendszerint az elismert munkanélküli-biztosítási pénztárba való belépést követő egy év után keletkezik. Ezenfelül az első ellátásigénylését megelőző három évben 1924 órában, ami az érintett ágazatban szokásos teljes munkaidő, összesen legalább egy éven át munkavállalóként, vagy ugyanennyi ideig önálló vállalkozóként kellett dolgoznia. A munkanélküli-biztosítás korengedményes nyugdíjrendszere (efterløn) A munkanélküli-biztosítási pénztárban tag munkavállalók és önálló vállalkozók, akik legalább 60, de kevesebb, mint 65 évesek, korengedményes nyugdíjra jogosultak, attól függetlenül, hogy foglalkoztatottak-e vagy sem. A korengedményes nyugdíj jogosultsági életkora megváltozik, és 2014-től a 60 évről fokozatosan emelkedni fog. Az 1959. június 30. után születettek esetében 2023-ban éri el a 64 évet. Ugyanezen időszakban a nyugdíjjogosultság életkora fokozatosan 67 évre emelkedik, és a korengedményes nyugdíj időszaka fokozatosan csökken, majd három év elteltével megszűnik. A biztosított tagnak Dániában, Grönlandon, a Feröer-szigeteken vagy egy másik EGTállamban lakóhellyel kell rendelkeznie, és általában 30 éves korától legalább 30 éven át valamely munkanélküli-biztosítási pénztár tagjának kellett lennie. Ezenfelül ezen időszak alatt korengedményes nyugdíjjárulékot kellett fizetnie és a korengedményes nyugdíjra áttéréskor munkanélküli-ellátásra való jogosultsággal kell rendelkeznie.

2012. július I 27


Ezzel kapcsolatos tájékoztatásért forduljon a Dán Munkahely-megőrzési és Nemzetközi Toborzási Igazgatósághoz (Styrelsen for Fastholdelse og Rekruttering) vagy a dán Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Hivatalának (Arbejdsskadestyrelsen) felügyelete alá tartozó, a Munkanélküli-biztosítási pénztárakkal kapcsolatos panaszokkal foglalkozó Központhoz (Center for klager om arbejdsløshedsforsikring).

Finanszírozott ellátások Az ellátás összege az előző keresőtevékenységből származó jövedelem 90%-a, de legfeljebb a hét öt napjára napi 788 DKK (106 EUR). Részleges biztosításban részesülők esetében az ellátás legfeljebb a teljes ellátás kétharmada, azaz a hét öt napjára napi 525 DKK (71 EUR). A foglalkoztatási idő tekintetében bizonyos feltételeknek megfelelő munkanélküliek korábbi keresetüktől függetlenül a teljes összeg 82%-ára jogosultak. A 18 hónapos szakmai képzést vagy katonai szolgálatukat befejező fiatal munkanélküliek legfeljebb a hét öt napjára napi 646 DKK (87 EUR) összegű ellátásban részesülnek. Az önálló vállalkozók esetében az ellátás összegét általában a munkanélküli időszakot megelőző öt év során a két legmagasabb jövedelmet eredményező teljes évben kifejtett keresőtevékenységből származó átlagjövedelem alapján számítják ki. A feltételeknek megfelelő biztosított tag hároméves időszak alatt két éven át munkanélküli-ellátásban részesülhet.

A munkanélküli-ellátások igénybevétele A megfelelő biztosítási pénztárhoz igénylést kell benyújtani. Jogorvoslat A munkanélküli-biztosítási pénztár által a belépés, az ellátások stb. tárgyában hozott határozatok ellen a Munkaerőpiaci Hivatalnál (Arbejdsmarkedsstyrelsen) vagy a Munkanélküli-biztosítási pénztárakkal kapcsolatos panaszokkal foglalkozó Központnál (Center for klager om arbejdsløshedsforsikring) négy héten belül fellebbezéssel élhet. Ez utóbbi határozatai ellen ugyanezen határidőn belül a Munkaerő-piaci Fellebbviteli Bizottság Foglalkoztatási Bizottságánál lehet jogorvoslattal élni (Ankestyrelsens Beskæftigelsesudvalg).

2012. július I 28


XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? Szociális segély és életkezdési támogatás Aktiválási intézkedések, szociális segély (kontanthjælp) és életkezdési támogatás (starthjælp) vehető igénybe, ha egy felnőtt személy anyagi forrásai különleges körülmények miatt (pl. betegség, munkanélküliség) átmenetileg nem elegendők saját maga és családja szükségleteinek kielégítésére. Az ellátás családi alapú és az életkortól, az eltartott gyermekek számától és a lakóhellyel rendelkezés időtartamától függ. Ez minden Dániában jogszerű lakóhellyel rendelkező személyre érvényes. Az ellátás szintje attól függ, mióta rendelkezik valaki lakóhellyel: szociális segélyre (kontanthjælp) az lehet jogosult, aki az elmúlt nyolc évben legalább hét éven át Dániában lakóhellyel rendelkezett. Ellenkező esetben az igénylő az alacsonyabb összegű életkezdési támogatásban (starthjælp) részesül. Nem adható segély, ha az igénylő vagy házastársa vagyoni tulajdona elegendő pénzügyi szükségleteik fedezéséhez, ideértve az ingatlant és az ingóságokat is. A 10 000 DKK (1345 EUR), illetve házaspár esetén 20 000 DKK (2690 EUR) alatti összegeket nem veszik figyelembe. Ezenkívül a keresőtevékenységből származó jövedelem bizonyos összegét is figyelmen kívül hagyják. Az önkormányzati hatóságok eseti alapon dönthetnek úgy, hogy egyéb jövedelmet vagy eszközöket sem vesznek számításba. A szociális segélyben (kontanthjælp) vagy életkezdési támogatásban (starthjælp) részesülőknek el kell fogadniuk az olyan aktiválási vagy más programban való részvételre vonatkozó megfelelő ajánlatokat, amely saját vagy partnerük munkaerőpiaci beilleszkedésének esélyeit hivatott javítani (pl. munkakeresői képzésben való részvétel, vállalati szakmai gyakorlat stb). Nyugdíjasok lakhatási támogatása Nyugdíjasok lakhatási támogatásában azok a nyugdíjasok részesülhetnek, akiknek szokásos tartózkodási helye Dániában van és dániai lakásukat fő lakóhelyként használják. Ennek a lakásnak konyhával kell rendelkeznie.

Finanszírozott ellátások Szociális segély és életkezdési támogatás A szociális segély (kontanthjælp) kiszámításának alapja a Dániában élő gyermekes szülők esetében a maximális munkanélküli-ellátás 80%-a, gyermektelen szülők esetében pedig e maximális összeg 60%-a. A 25 év alatti fiatalokra és az életkezdési támogatásra (starthjælp) egyedi összeg vonatkozik. A 25 év feletti, családfenntartási és lakhatási kiadásokkal terhelt személyek kiegészítésben részesülhetnek. Különleges helyzetben, jelentős összegű és váratlan kiadások esetén egyéb pótlékok is lehetségesek.

2012. július I 29


Az aktiválási vagy egyedi képzési (jobtræning) programban részt vevő, életkezdési támogatásban részesülő kedvezményezettek az e részvételből eredő költségek ellentételezésére pótlékokat vehetnek igénybe. Az ellátás korlátlan időre folyósítható, de hat havi folyamatos támogatást követően az összeget csökkentik. Nyugdíjasok lakhatási támogatása A lakhatási ellátás összege a háztartási jövedelem függvénye.

A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele Szociális segély és életkezdési támogatás A helyi önkormányzathoz igénylést kell benyújtani. Az önkormányzatok az ellátásra irányuló igényléseket a lehető leggyorsabban elbírálják. Nincs érvényben egyedi eljárás. Nyugdíjasok lakhatási támogatása A nyugdíjasok lakhatási költségeivel önkormányzathoz kell benyújtani.

2012. július I 30

kapcsolatos igénylést

a

lakóhely

szerinti


XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? Minden dániai lakos részesülhet személyes és gyakorlati segítségnyújtásban, ha önellátásra és alapvető gyakorlati tevékenységek elvégzésére képtelen. Ez lehetővé teszi számukra, hogy minél tovább saját otthonukban éljenek, és megelőzi a további fizikai vagy szellemi egészségromlást.

Finanszírozott ellátások Az arra rászorulók személyi higiéniás ellátásban, otthoni segítségnyújtásban és támogatásban részesülnek. A súlyosan fogyatékos személyek számára kísérő biztosítható. Az önkormányzat az arra igényt tartóknak felajánlhatja az ápolási központban vagy otthonban történő ideiglenes elhelyezést. Konkrét, eseti alapú értékelést követően a csökkent szellemi vagy fizikai képességű személyt otthon ápoló család vagy személy támogatásban részesülhet. A támogatás napközi intézményi ápolás vagy ápolási otthonban való éjszakai elhelyezés formájában nyújtható. Az önkormányzat dönt arról, hogy egy állampolgár olyan ellátásra szorul-e, amely otthoni ápolás formájában nem biztosítható. Ha egy állampolgárnak bentlakásos közösségi elhelyezést ajánlanak, a településen belül vagy akár más településeken különböző lehetőségek közül választhat. Célzott pénzbeli ellátások nincsenek.

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele Az ápolási szolgáltatások rendszere decentralizált: a személyes és gyakorlati életviteli segítségnyújtás biztosításáért az önkormányzat felel. Valamennyi személyes és gyakorlati életviteli segítségnyújtásra irányuló kérelmet számba kell vennie. Az önkormányzati határozatot a segítségnyújtás szükségességének konkrét és egyedi értékelése alapján kell meghozni. A személyes és gyakorlati életviteli segítségnyújtásra vonatkozó határozatok elleni panasszal a helyi panaszirodához kell fordulni; fellebbezni a Szociális Panaszbizottságnál lehet.

2012. július I 31


Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok A Dániában érvényes jogosultsági feltételekről ellátásokról részletesebb tájékoztatás kérhető irányításáért felelős állami intézményektől.

és egyedi szociális biztonsági a szociális védelmi rendszer

Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: http://ec.europa.eu/social-security-directory. Ha meg szeretné tudni, milyen következményekkel jár az ellátásokra nézve, ha két vagy több tagállamban is biztosított, keresse fel a következő szervezeteket: Foglalkoztatási Minisztérium: Beskæftigelsesministeriet Ved stranden 8 1061 København K Tel.: + 45 7220 5000 www.bm.dk Munkavállalói Kiegészítő Nyugdíjhivatal: Arbejdsmarkedets Tillægspension (atp) Kongens Vænge 8 3400 Hillerød Tel.: +45 4820 4923 www.atp.dk Munkavállalói Kiegészítő Nyugdíjak Ügyében Eljáró Fellebbviteli Bizottság: (ATP-Ankenævnet) Ved stranden 8 Tel.: +45 7220 5000 DK-1061 KØBENHAVN K Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Hivatala: Arbejdsskadestyrelsen Sankt Kjelds Plads 11 Pf.: 3000 2100 København Ø Tel.: +45 7220 6000 www.ask.dk

2012. július I 32

Dán Munkahely-megőrzési és Nemzetközi Toborzási Igazgatóság: Styrelsen for Fastholdelse og Rekruttering Njalsgade 72 C 2300 København S Tel.: +45 3396 3600 http://www.sfr.dk Munkaerőpiaci Hivatal: Arbejdsmarkedsstyrelsen Holmens Kanal 20 1016 København K Tel.: +45 3528 8100 http://www.ams.dk Szociális és Integrációs Minisztérium: Social- og Integrationsministeriet Holmens Kanal 22 1060 København K Tel.: +45 3392 9300 www.sm.dk Dán Nyugdíjigazgatóság: Pensionsstyrelsen Njalsgade 72 C 2300 København S Tel.: +45 3395 5000 www.penst.dk Egészségügyi Minisztérium: Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse Holbergsgade 6 1057 København K Tel.: +45 7226 9000 www.im.dk Dán Egészségügyi és Gyógyszerészeti Hatóság: Sundhedsstyrelsen Axel Heides Gade 12300 København S Tel.: +45 7222 7400 www.sst.dk Szülői Jogok és Panaszok Országos Igazgatósága Patientombuddet Finsensvej 15 2000 Frederiksberg http://www.patientombuddet.dk Adóügyi Minisztérium: Skatteministeriet Nicolai Eigtvedsgade 28 1402 København K Tel.: +45 7222 1818 www.skat.dk

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás Az Ön szociális biztonsági jogai Ausztriában

Munkaerő-piaci Fellebbviteli Bizottság Foglalkoztatási Bizottsága: (Ankestyrelsens Beskæftigelsesudvalg) Amaliegade 25 Postboks 9080 DK-1022 KØBENHAVN K Tel.: +45 3341 1200 www.ast.dk Munkaerő-piaci Fellebbviteli Bizottság: (Ankestyrelsen) Amaliegade 25 Pf.: 9080 DK-1022 KØBENHAVN K Tel.: +45 3341 1200 www.ast.dk Udbetaling Danmark Kongens Vænge 8 3400 Hillerød Tel.: +45 7011 1213 http://www.atp.dk/wps/wcm/connect/udbetalingdanmark/ud.dk

2011. július 34

Az Ön szociális biztonsági jogai. Dániában

Recommend Documents