Az IT benchmarking kutatás eredményei

Vezetéstudományi Intézet Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpont

http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=iemk

Atlanta • Berlin • Barcelona • Budapest Bucharest • Düsseldorf • Frankfurt • Munich Stuttgart • Vienna • Zurich http://mvisz.hu

www.ifua.hu Budapest, 2012. február

Részletes kiértékelés a kutatásban közreműködő szervezetek számára

Az IT benchmarking kutatás eredményei

© BCE - IFUA Horváth & Partners

A kutatás módszertana

A kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA Horváth & Partners végezte a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének támogatásával.

Ez volt kutatássorozatunk harmadik állomása. Az első adatgyűjtésre 2007-2008-ban, a másodikra 2009-2010 folyamán került sor.

Alapvető eszközét a jobb oldalon illusztrált kérdőív jelentette, amely gyorsfényképet készít az egyes vállalatok/intézmények informatikai funkciójáról.

Válaszadásra nagy- és középvállalatok, illetve a hasonló méretű közszolgálati intézmények elsőszámú IT vezetőit kértük fel.

A megkeresett 200 vezetőből 64 vállalkozott a kérdőív kitöltésére (32%-os válaszarány), többségében online módon.

Az adatokat a 2011-es évre kértük be, egyes esetekben két év vissza- és két év előretekintéssel.

A kutatásban való részvétel ingyenes. A teljes kiértékelést (a jelen dokumentumot) csak a kutatás résztvevői kapják meg.

2

Tartalom

A kérdőív A minta

felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai

stratégia és szervezet

Informatikai

szolgáltatások

Online

jelenlét

Közreműködők

3

és kitekintés

Az IT benchmarking kutatásunk hagyományosan négy kulcsterületre koncentrál. 2011-ben e témák kiegészültek az online jelenlét vizsgálatával.

Összesített kiértékelés Informatikai rendszerek A jelenlegi és tervezett informatikai alkalmazások A jelenlegi és tervezett IT infrastruktúra megoldások Nyilvános felhő megoldások és az azokhoz fűződő attitűd

IT szolgáltatások

IT stratégia és szervezet

Dokumentált IT stratégia, folyó stratégiai akciók Az IT szervezeti helye, a stratégiai IT feladatok felelősei Rendszerszervező munkatársak alkalmazása Kiszervezési és szolgáltatóközpont tendenciák Az IT funkcióban foglalkoztatottak száma Az informatikai költségvetés alakulása

ITIL ajánlásoknak való megfelelés Az IT szolgáltatások elszámolásának jellemzői

Online jelenlét Az online jelenlét formái Online érettségi modell Az online tevékenységek gyakorisága Online jelenléthez fűződő attitűd

Általános információk (méret, ágazati besorolás, a felhasználók és az IT szervezet tagjainak létszáma)

4

Tartalom


felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai


Informatikai

szolgáltatások

Online

jelenlét

Közreműködők

5

és kitekintés

A mintában a nagy szervezetek dominálnak. A válaszadók 56%-a TOP 500as vállalat. Ágazati megoszlásuk viszonylag kiegyensúlyozott. A minta megoszlása vállalatméret szerint (%) 3% 11%

A minta megoszlása felhasználószám szerint (fő)

Mikrovállalat Kisvállalat

0-9

31%

33%

Középvállalat

28%

58%

10-49 50 - 249

Nagyvállalat

250 - 1.000 1.000 felett

36%

A minta megoszlása iparágak szerint (%) Államigazgatás

8%

5%

9% 11%

8% 9%

Egyéb szolgáltatás

11%

12%

11%

Gyógyszer-, olaj- és vegyipar Ipari és fogyasztási javak gyártása

0-3

11%

4-10 11-50

30%

Közlekedés és logisztika

27%

14%

Kereskedelem

Közműszolgáltatás Pénzügyi szolgáltatás Telekommunikáció és informatika

6

A minta megoszlása az IT funkció ellátásában közreműködők száma szerint (fő)

34%

51-100 100 felett

Tartalom


felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai


Informatikai

szolgáltatások

Online

jelenlét

Közreműködők

7

és kitekintés

Informatikai rendszerek: alkalmazásportfolió

Az ERP és az Intranet szinte kötelező elem az alkalmazásportfolióban. A folyó fejlesztések listáját az üzleti intelligencia projektek vezetik. Belső vállalati portál (Intranet) ERP rendszer

51,6%

Munkafolyamat-vezérlő rendszer (workflow)

Térinformatikai rendszer

14,1% 9,4%

42,2% 31,3% 28,1% 26,6% 25,0%

6,3%

3,1%

10,9%

4,7% 3,1%

12,5%

7,8% 17,2%

14,1%

18,8% 20,3%

34,4%

14,1%

1,6% 15,6%

21,9%

20,3%

21,9%

48,4%

Ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszer (CRM)

10,9%

12,5%

54,7%

Üzleti intelligencia rendszer

Szakértői (tudásalapú) rendszer

10,9%

56,3%

Dokumentummenedzsment rendszer

Folyamatmodellező eszköz

3,1% 6,3%4,7%

85,9%

Csoportmunka rendszer (pl. groupware,collaboration)

Projektportfólió-menedzsment rendszer

1,6% 7,8%

90,6%

48,4% 54,7% 59,4% 67,2%

Jelenleg működik Bevezetése jelenleg zajlik Nem működik, de 2012-ben vagy 2013-ban tervezzük a bevezetés elindítását Nem működik és 2012-ben vagy 2013-ban nem tervezzük a bevezetés elindítását

A folyó és tervezett alkalmazásfejlesztések képe a minta alapján biztatóbb, mint ami a szakmai közvéleményben él. Valószínű azonban, hogy e fejlesztések kisebbek, illetve a tervezett projektek bizonytalanabbak, mint korábban. 8

Informatikai rendszerek: ERP alkalmazások

Az ERP-vel rendelkező szervezetek aránya tovább növekedett, a mintában 86%. Ebben a vizsgálati körben az SAP egyértelműen piacvezető. ERP rendszerrel rendelkező szervezetek aránya (%)

Az ERP termékek megoszlása a mintában (%) 2%

2%

3%

SAP Egyéb külföldi fejlesztésű ERP

14%

9% ERP rendszert használ

86%

ERP rendszerrel nem rendelkezik

Egyéb magyar fejlesztésű ERP Oracle

10% 17%

57%

Forrás SQL Infosys Microsoft

2008/2009-ben az ERP-vel rendelkező szervezetek aránya 77 %-ot tett ki.

2008/2009-ben az SAP elterjedtsége a mintában 67 %-os volt.

A BCE nagyobb mintán (300 vállalat), de jóval kisebb arányú nagyvállalati részvétellel (14%) végzett ‘Versenyképesség’ kutatásában szintén 50% feletti ERP elterjedtséget mértünk 2009-ben. Emellett az ERP-vel még nem rendelkező, de egy jövőbeli ERP fejlesztésben érdekelt vállalatok aránya is jelentős volt (15%). A jelen minta által lefedett körben a telepített ERP-k 84%-a külföldi eredetű termék. Ebben a vállalati körben egyetlen hazai ERP fejlesztő sem tudott markáns részesedést elérni. Előrejelzésünk, hogy 2015-ig nagyvállalati körben telítődik a piac. Megmaradnak ugyan a karbantartási, frissítési feladatok, de helyettesítő megoldások is elterjednek, főként a SOA és a SaaS technológiák révén. 9

Informatikai rendszerek: üzleti intelligencia alkalmazások

Az üzleti intelligencia felhasználók aránya dinamikusan nő, a mintában 52%. Piacvezetők az SAP, az Oracle, a Microsoft és a IBM Cognos. Üzleti intelligencia rendszert használók aránya (%)

Az üzleti intelligencia eszközök elterjedsége a mintában (%) 8%

26%

Használ

52% 22%

4% 2%

Oracle

8%

Microsoft

46%

Bevezetés alatt áll Nem használ

15%

Cognos Egyéb

17% 2008/2009-ben az üzleti intelligenciával rendelkezők aránya 41,9 % volt.

SAP

Microstrategy Open source

Az SAP és a Cognos aránya a 2008/2009-hez képest növekedett.

A 300 elemű, nagyvállalatok által nem felülreprezentált BCE „Versenyképesség” mintában 23%-ot tett ki az üzleti intelligencia rendszerrel rendelkezők aránya 2009-ben, míg további 17% tervezte a bevezetését. Nemzetközi szinten, az IBM 3000+ CIO-ra kiterjedő felmérése (The Essential CIO) alapján 2009 után 2011ben is az „üzleti intelligencia és elemzés” az IT vezetők elsőszámú prioritása. Olyan kurrens témákat is megelőz, mint a mobilitás biztosítása, a virtualizálás, illetve a kockázatmenedzsment. Előrejelzésünk, hogy 2015-ig az üzleti intelligencia elterjedtsége szorosan megközelíti az ERP rendszerekéét. Emellett a méltán népszerű dashboard komponens a tapasztaltabb felhasználó szervezeteknél is további lehetőségeket és fejlesztési feladatokat jelent. 10

Informatikai rendszerek: innovatív infrastruktúrafejlesztés

A biztonságos szerverelhelyezés és az IP kommunikáció jórészt megoldott. A legtöbb folyó fejlesztés az IT konszolidációt és a magánfelhőt célozza. Saját adatközpont (biztonságos szerver elhelyezés)

87,5%

IP-alapú kommunikáció

81,3%

IT infrastruktúra földrajzi koncentrálása, konszolidációja

71,9%

Belső szervervirtualizáció, magánfelhő (private cloud)

65,6%

Middleware vagy egyéb rendszerintegrációs technológia

Open source átállás (meghatározó jelentőségű)

4,7%

37,5%

9,4%

6,3%

15,6%

10,9%

4,7%

10,9%

3,1% 4,7%

6,3%

3,1% 9,4%

15,6%

3,1% 9,4%

12,5%

10,9%

46,9%

68,8%


A nyílt forráskódú rendszerek kezdenek kikerülni a „gyanús, kerülendő” kategóriából az IT vezetők szótárában. Előrejelzésünk, hogy 2015-ig áttörés lesz az open source hazai üzleti alkalmazásában is. 11

Informatikai rendszerek: alkalmazott nyilvános felhő megoldások

A legtöbb nyilvános felhő használat a levelező és irodai rendszerek, illetve az „egyszerű” szerverbérlés területén mutatkozik. A CRM a legperspektivikusabb. Elektronikus levelezés Irodai rendszer (szövegszerkesztő stb.)

28,1%

Infrastruktúra (kizárólag szerverkapacitás) ERP rendszer Emberi erőforrás menedzsment rendszer Csoportmunka rendszer (pl. groupware) Elektronikus kereskedelem, webáruház Ügyfélkapcsolati rendszer (CRM)

1,6% 7,8%

32,8%

1,6% 12,5%

26,6%

17,2% 14,1% 12,5%

62,5%

7,8%

70,3% 78,1%

4,7% 9,4%

6,3% 9,4%

10,9% 4,7%

57,8%

10,9% 1,6% 6,3%

21,9%

57,8%

14,1%

68,8% 71,9% 70,3%


A mintában meglepően magasnak tűnik a nyilvános felhőt már ma is használó válaszadók aránya, ami akár a kérdés vagy a fogalom félreértelmezéséből is adódhatott. Ezek az eredmények ezért némi fenntartással kezelendők. Mindennapi tapasztalataink annál inkább megerősítik a két év távlatában is mereven elzárkózók magas arányát (58-78%, alkalmazási területtől függően). 12

Informatikai rendszerek: a nyilvános felhő előnyeinek megítélése

A nyilvános felhő alapú megoldások legtöbbször említett előnye a méretezhetőség és a pénzügyi haszon.

Méretezhetőség

70,3%

Pénzügyi előnyök (nincs beruházás, havi díj)

65,6%

Gyorsaság

29,7%

Innováció Testreszabhatóság Biztonság Nem látok előnyöket Egyéb

21,9% 14,1% 9,4% 6,3% 4,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

13

A megváltozott gazdasági környezetben erőteljesen felértékelődik a nyilvános felhő szolgáltatás azon jellemzője, hogy alig van fixköltsége, volumene pedig rugalmasan változtatható. Ezzel is magyarázható, hogy nemzetközi szinten a felhőt stratégiai prioritásként tekintő IT vezetők aránya közel a duplájára, 33%-ról 60%-ra nőtt 2009-ről 2011-re az IBM már említett ‘The Essential CIO’ kiadványa szerint.

Informatikai rendszerek: a nyilvános felhő kockázatainak megítélése

A nyilvános felhő alapú megoldásokkal kapcsolatos leggyakoribb aggály a biztonságra és az adatvédelemre vonatkozik. Fenntartások az informatikai biztonság, adatvédelem tekintetében

78,1%

Fenntartások a rendelkezésre állás tekintetében

39,1%

Fenntartások a belső informatikai tudás megóvása tekintetében

Nincsenek fenntartásai

Egyéb

32,8%

10,9%

4,7%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%

14

A felmérésben részt vevő szervezetek elsőszámú IT vezetőinek többsége biztonsági fenntartásokat említett a nyilvános felhő alapú informatikával szemben. Az Evans Data Corp. által készített 2011-es ‘Cloud Development Survey’ is azt mutatta, hogy ez az egyik legfontosabb szempont e megoldások mérlegelésénél.

Tartalom


felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai Informatikai Online


szolgáltatások

jelenlét

Közreműködők

15

és kitekintés

Informatikai stratégia és szervezet: stratégiai dokumentum

A vizsgált szervezetek csaknem háromnegyede rendelkezik dokumentált IT stratégiával. Ezek túlnyomó része vezetői fórum által is elfogadott. 3%

Van, dokumentált és vezetői fórumon elfogadott Van, dokumentált, de vezetői fórumon nem elfogadott

24%

Van, de nem dokumentált 3% 70%

Nincs Egyéb

A BCE már említett, a hazai vállalatszerkezetet jobban reprezentáló ‘Versenyképesség’ vizsgálatai szerint 2004ben még csupán minden harmadik, 2009 már minden második vállalatnál (49,6%) készítettek dokumentált informatikai stratégiát vagy informatikai fejezetet az összvállalati stratégián belül. A BCE Információrendszerek Tanszékének egy újabb mintán végzett és ‘Kivárás’ címmel publikált vizsgálata 2011-ben a jelen kutatási eredményhez hasonló, 78%-os IT stratégiaalkotási részarányt mutatott ki. A dokumentált stratégiaalkotás mellett legalább ennyire fontos (ha nem fontosabb) az IT stratégiák tartalma. A ‘Versenyképesség’ kutatás szerint bár az IT stratégiák ‘technikai’ orientációja évről-évre csökken, még mindig meghatározó az ‘üzleti’ jellegű tartalommal szemben. 16

Informatikai stratégia és szervezet: folyamatban lévő stratégiai akciók

Az IT költségek csökkentése, az infrastruktúra és a biztonság van fókuszban. Az alkalmazásfejlesztés 2011-ben főként a piaci teljesítmény javítását célozta. 51,6%

Belső IT költségek csökkentése Az IT infrastruktúra fejlesztése, átalakítása

46,9%

IT biztonsági megfontolások, működésfolytonossági igények

46,9%

Új/továbbfejlesztett IT alkalmazásokkal a versenyképesség javítása

46,9%

48,4%

Az IT beszerzési gyakorlat átalakítása

31,3%

Új/továbbfejlesztett IT alkalmazásokkal a támogató folyamatok

29,7%

0%

20%

17,2%

53,1% 34,4%

10,9% 34,4%

60,9% 48,4% 40%

9,4% 25,0%

60%

Kiemelt stratégiai akció(k) van(nak) folyamatban Kisebb kezdeményezések vannak folyamatban Nincs folyamatban lévő akció a témában

17

12,5%

35,9%

26,6%

IT szolgáltatások mérésének és költségelszámolásának javítása

4,7%

40,6%

35,9%

Új/továbbfejlesztett IT alkalmazásokkal a belső kontroll javítása

12,5%

35,9%

80%

100%

Informatikai stratégia és szervezet: az IT szervezeti helye

Az IT felelős vezetője a minta felében a hierarchia második szintjén helyezkedik el. Ahol nem, ott leggyakrabban a gazdasági vezető a felettese. 9%

A második szinten, az első számú vezető (ügyvezető, vezérigazgató, CEO) közvetlen alárendeltségében A harmadik szinten, a gazdasági vezető (CFO) közvetlen alárendeltségében

39%

52% A harmadik szinten, más funkcionális vezető (műszaki, fejlesztési stb.) közvetlen alárendeltségében

A BCE ‘Versenyképesség’ vizsgálatában a vállalati méret szempontjából kiegyensúlyozottabb mintával dolgozunk. Bár ott csak a vállalatok 44%-a helyezte az IT vezető a második szintre (2004-ben még csak 37%), a válaszadók további 14%-a jelezte, hogy a kis cégméret miatt az elsőszámú vezető egyben az IT felelőse is. A BCE Információrendszerek Tanszéke az előzőtől független vizsgálatban (Kivárás, 2011) szintén hasonló értéket, 54%-os második szintű szervezeti elhelyezést mért. Azon túl, hogy az IT felelős vezetője – főként az ún. információintenzív ágazatokban – közvetlenül a szervezet elsőszámú vezetője alá tartozik, egyre több esetben a „Felsővezetői Board” tagjaként is tevékenykedik – legalábbis ezt mutatják a tanácsadási tapasztalataink. 18

Informatikai stratégia és szervezet: stratégiai jellegű, dedikált IT munkakörök

Az IT biztonság a leggyakoribb dedikált felelőssel bíró stratégiai IT terület. A minta fele az IT szolgáltatásokhoz és az IT beszerzésekhez is felelőst rendel.

IT biztonság

68,8%

IT szolgáltatásmenedzsment

53,1%

IT beszerzés

53,1%

IT infrastruktúra koncepcionális tervezése

31,3%

IT alkalmazásportfólió koncepcionális tervezése

29,7%

IT minőségbiztosítás

29,7% 0%

10%

20%

40,6%

9,4%

45,3%

6,3%

56,3%

3,1%

65,6%

17,2%

53,1%

21,9% 30%

Nincs, de egy éven belül tervezzük

21,9% 37,5%

6,3%

37,5%

IT stratégia

Van

9,4%

45,3%

IT controlling

9,4%

40%

48,4% 50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nincs és nem is tervezzük

Arra kérdeztük rá, hogy a felsorolt stratégiai jellegű, részben innovatív IT területeknek van-e olyan dedikált felelőse az elsőszámú IT vezető alatt, akinek munkakörét a vonatkozó feladat legalább 50%-ban lefedi. A kapott válaszok alapján az IT biztonsági felelős független szerepe a jövőben is megkérdőjelezhetetlen. A dedikált munkakörök főként az IT minőségbiztosítás és az IT alkalmazásportfolió területén fognak növekedni.

19

Informatikai stratégia és szervezet: üzleti rendszerelemzők mint az üzlet-informatika kapcsolat katalizátorai

A válaszadók kétharmadánál alkalmaznak üzleti rendszerelemző munkatársakat. Létszámuk 1-30 fő közötti. Alkalmazás helye szerinti megoszlás

Igen, jellemzően az informatikai szervezet részeként

30% 47%

Igen, de jellemzően nem az informatikai szervezet részeként

Létszám szerinti megoszlás

31%

34%

4-10 fő 11-30 fő

Nem alkalmazunk, de egy éven belül tervezünk

3% 20%

Nem alkalmazunk és nem is tervezünk

0-3 fő

30 fő felett Nem alkalmazunk

14%

22%

A rendszerelemző (rendszerszervező, business analyst, business information officer stb.) munkakörök korábban inkább csak a multinacionális vállalatok gyakorlatában fordultak elő. A jelen vizsgálat megerősíti, hogy jelenlétük ma már természetes szinte minden nagyobb hazai szervezetben. Kívánatos szervezeti helyük (IT szervezetben vagy azon kívül) állandó vitatéma, részben ezt tükrözik a kapott eredmények is.

20

Informatikai stratégia és szervezet: kiszervezési és szolgáltatóközpont tendenciák

A mintában a piaci kiszervezés növekedése várható. De egyben nőni fog a belső szolgáltatóközpontok részesedése is, különösen az IT üzemeltetésben. Az IT üzemeltetési feladatok ellátásának jellemző módja 2 évvel ezelőtt

80%

jelenleg

6%

70%

2 év múlva (várhatóan)

9%

58%

20%

20%

22%

Az IT fejlesztési feladatok ellátásának jellemző módja 2 évvel ezelőtt

52%

jelenleg 2 év múlva (várhatóan)

14%

44% 31%

14% 19%

Belső munkavállalói státuszban lévő munkaerő által A szervezettel azonos érdekkörbe tartozó szolgáltató(k) által A szervezettel nem azonos érdekkörbe tartozó szolgáltató(k) által 21

14%

34% 42% 50%

Informatikai stratégia és szervezet: a belső IT létszám alakulása

Az FTE-ben számolt belső IT létszám a minta negyedénél csökkent 2011-ben, miközben 15%-ánál növekedett. 2012-ben inkább szinten tartás várható.

1,6% 4,7%

Jelentős mértékben nő (10 % felett)

9,4% 10,9%

Kis mértékben nő (5% és 10 % között)

64,1% 67,2%

Körülbelül szinten marad 12,5% 12,5%

Kis mértékben csökken (5% és 10 % között)

12,5%

Jelentős mértékben csökken (10% felett)

4,7% 0%

10%

2011-ben

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

2012-ben (várható)

Látszólag kisebb ellentmondás mutatkozik a fenti, 2012-ben inkább szinten maradó belső létszámok, illetve a két éves perspektívában értelmezett kiszervezési (szolgáltatóközpontba helyezési) szándékok között (lásd az előző oldalt). Egy lehetséges magyarázat, hogy részben a feladatok volumene is nő, részben a jelenleg túlterhelt belső munkatársak válláról kívánnak feladatokat levenni a külső/belső szolgáltatók beléptetésével. 22

Informatikai stratégia és szervezet: IT költségvetés

A minta közel felének IT kerete csökkent 2011-ben, a minta 17%-ánál több mint 10%-kal. Az átlagos IT költségvetés idén enyhébben bár, de tovább apad. 6,3% 7,8%

Jelentős mértékben nő (10 % felett)

14,1%

Kis mértékben nő (5% és 10 % között)

9,4% 32,8%

Körülbelül szinten marad

43,8% 29,7% 28,1%

Kis mértékben csökken (5% és 10 % között) 17,2%

Jelentős mértékben csökken (10% felett)

10,9% 0%

5% 2011-ben

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

50%

2012-ben (várható)

A BCE Információrendszerek Tanszéke 2011-ben csak a vizsgált vállalatok 29%-nál mért IT költségvetés csökkenést, igaz a minta 16%-nál 10% feletti mértékben (Kivárás, 2011) – hasonlóan a jelen felmérés eredményéhez. A 2012-es várakozások alapján a minta vállalatainak 40%-nál tovább kell vizsgálni a belső személyi és dologi ráfordítások csökkentésében, a külső szerződések újratárgyalásában, az IT infrastruktúra és az alkalmazások konszolidációjában, és nem utolsósorban az IT szolgáltatások költségeinek alaposabb tervezésében és az okozathű kiterhelésében lévő lehetőségeket.

23

Tartalom


felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai


Informatikai Online

szolgáltatások

jelenlét

Közreműködők

24

és kitekintés

Informatikai szolgáltatások: az ITIL megfelelés mértéke

A minta 50-60%-ban ITIL konform. A legkritikusabb folyamat, az incidens- és problémakezelés a legelterjedtebb. Az SLA menedzsment újra felszállóágban. Incidens- és problémakezelés (Service Desk)

67,2%

Rendelkezésre állás menedzsment

43,8%

Konfigurációmenedzsment (CMDB)

35,9%

Változás- és kiadáskezelés

34,4%

Szolgáltatási szint menedzsment

32,8%

Üzletmenetfolytonosság menedzsment

17,2% 12,5%

Kapacitás- és pénzügyi menedzsment

17,2% 0%

10%

20%

29,7%

20,3%

50%

21,9%

14,1%

14,1% 40%

23,4%

17,2%

35,9%

30%

34,4%

17,2%

17,2%

21,9%

28,1%

10,9%

25,0%

28,1%

15,6%

10,9% 6,3%

46,9% 60%

70%

80%

90%

100%

Be van vezetve, és IT támogatása is biztosított Be van vezetve, de IT rendszerrel jelenleg nem támogatott Nincs bevezetve, de egy éven belül tervezzük a bevezetését Nincs bevezetve

Az IT rendszerrel nem támogatott, de a szabványokat követő folyamatokat is figyelembe véve a minta IT szervezetei kb. 50-60%-ban tekinthetők ITIL konformnak az elsőszámú IT vezetők értékelése alapján. Annak ellenére, hogy pénzügyi megszorítások idején a szolgáltatásfejlesztési és szabványosítási projektek a legveszélyeztetettebbek, a megkérdezettek egy része idén is áldoz ezekre a célokra. Az IT költségek kordában tartását talán leginkább szolgáló szolgáltatási szint (SLA) menedzsment fejlesztését a minta 20%-a tervezi. 25

Informatikai szolgáltatások: SLA és teljesülésfüggő díjfizetés

A válaszadók csaknem 60 %-a rendelkezik szolgáltatáskatalógussal és SLAval. A teljesülésfüggő díjfizetés elterjedtsége ugyanakkor csak 20% körüli.

Az informatika üzemeltetése szolgáltatáskatalógus és szolgáltatási szint megállapodás alapján történik, teljesüléstől függően differenciált díjfizetéssel

23%

20%

19%

38%

Az informatika üzemeltetése szolgáltatáskatalógus és szolgáltatási szint megállapodás alapján történik, de nincs visszacsatolás az átterhelésekre / díjfizetésre Az informatikai szolgáltatások igénybevétele szolgáltatáskatalógus alapján történik, de nincs szolgáltatási szint megállapodásunk

A 19%-os eredmény a BCE ‘Versenyképesség’ kutatásban mért értékektől is elmarad (lásd alább a 2004es és 2009-es adatokat). Ha azonban a két SLA-n alapú elszámolási típus arányát összegezzük, az egyes kutatások közel azonos értékeket mutatnak. Egy lehetséges magyarázat, hogy az igénybe vett IT szolgáltatásokon belül a külső szolgáltatókhoz képest növekedett a belső szolgáltatók részesedése, és utóbbiakkal szemben nehezebb a differenciált díjfizetést alkalmazni. 0%

Nincs megállapodás a nyújtandó szolgáltatásokról

Belső IT szervezet

20%

40%

41,7%

60%

80%

12,1% 21,2%

100%

Nincs megállapodás a szolgáltatásról

25,0% Nincs SLA, csak szolgáltatás-katalógus

2008/2009-ben a legfejlettebb típus (SLA differenciált díjfizetéssel) 29%-ot tett ki, a jelen eredmény tehát visszalépést mutat.

Külső IT szolgáltató

2004-es felmérés (belső+külső)

26

23,0%

28,5%

15,1% 11,5%

17,6% 9,4%

50,4%

44,5%

Van SLA, a díjfizetés ettől független Van SLA, teljesülés-függő díjfizetéssel

Tartalom


felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai


Informatikai

szolgáltatások

Online

jelenlét

Közreműködők

27

és kitekintés

Online jelenlét: alkalmazott eszközök

A szervezetek online jelenlétének leginkább elterjedt eszközei az e-mail és a vállalati weboldal, illetve az azon szereplő termék- és szolgáltatásinformációk. A szervezetünknek van weboldala

98,4%

1,6%

Az e-mail alapvető szerepet tölt be a kommunikációnkban

98,4%

1,6%

A szervezetünk termékeinek/szolgáltatásainak leírása hozzáférhető az interneten A weboldalunk átalakításakor figyelembe vesszük a látogatási analitikákat

85,9% 57,8%

A szervezetünk figyelmet fordít a keresőoptimalizálásra

46,9%

Az ügyfeleinknek online (önkiszolgáló) felületet biztosítunk.

45,3%

Az online jelenlétünk tervezésekor a mobil eszközökre is fókuszálunk A szervezetünk jelen van a LinkedIn-en

A szervezetünk, vagy egy kiemelt munkatársunk blogot vezet A szervezetünk jelen van más közösségi oldalakon

17,2% 10,9%

Igen

28

48,4%

4,7%

39,1%

28,1%

48,4%

6,3%

76,6%

6,3%

82,8%

9,4%

9,4%

81,3%

9,4%

7,8%

82,8%

0%

10%

20%

35,9%

10,9%

15,6%

23,4%

12,5%

34,4%

7,8%

53,1%

A szervezetünk jelen van a Facebookon

A szervezetünk jelen van a Twitteren

1,6%

30%

Jelenleg nem, de egy éven belül várható

40%

Nem

50%

60%

70%

80%

90%

100%

On-ine jelenlét: az IFUA érettségi modell szintjei

A válaszadókat kategorizáltuk az IFUA online jelenlétet és közösségi média használatot értékelő érettségi modellje alapján.

Innovatív vállalat

Erős online jelenlét erős közösségi média aktivitással

Erős online jelenlét minimális közösségi média aktivitással

Alapszintű online jelenlét protektív mentalitással

Alapszintű online jelenlét

29

Online jelenlét: az érettségi modell alkalmazása a mintára

E modell alapján a válaszadók több, mint kétharmada az „erős online jelenléttel” jellemezhető kategóriába esik.

10,9% Alapszintű online jelenlét

23,4%

Alapszintű online jelenlét protektív mentalitással

23,4% 7,8%

Erős online jelenlét minimális közösségi média aktivitással Erős online jelenlét erős közösségi média aktivitással Innovatív vállalat

34,4%

A fentiek ellenére a válaszadó szervezetek ugyancsak kétharmada egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben használja ki a közösségi média által nyújtott lehetőségeket. Van összefüggés az iparági besorolás és a online jelenlét mértéke között. Az adatok azt mutatják, hogy az információintenzív iparágakba tartozó szervezetek általában nyitottabbak az online világra.

30

Online jelenlét: a főbb online tevékenységek gyakorisága

A közösségi médiánál nemcsak a soha nem kommunikáló 44% miatt vagyunk lemaradásban. A havi és alkalmankénti kommunikáció itt ugyanúgy hatástalan. 50%

47%

45%

44%

45%

39%

40% 35% 30%

28%

28% 23%

25% 20%

14%

14%

15% 10%

17% 16%

23% 19%

14%

11%

9% 3%

5%

2%

3%

0%

0%

A szervezetünk frissíti a weboldalát

Az online aktivitások eredményességét látogatási analitikák segítségével (is) értékeljük Napi szinten

31

Hetente

Az internetet a szervezetünk A szervezetünk kommunikációt alaptevékenységének folytat a közösségi média ellátásához használjuk oldalakon keresztül

Havonta

Alkalmanként

Soha

Online jelenlét: főbb fenntartások az online tevékenységgel kapcsolatban

Az online jelenlét fő problémája, hogy nem sikerül rendszeresen jó minőségű tartalmat adni. A biztonság már inkább csak a közösségi médiánál aggály. Weboldallal kapcsolatban

Közösségi médiával kapcsolatban 54,7%

51,6%

39,1%

37,5%

29,7% 21,9% 14,1% 7,8% 4,7%

Nincsenek Tartalmi Technológiai Költségekkel Biztonsági fenntartásaim fenntartások fenntartások kapcsolatos fenntartások fenntartások

3,1%

Tartalmi Biztonsági Nincsenek Technológiai Költségekkel fenntartások fenntartások fenntartásaim fenntartások kapcsolatos fenntartások

3,1% Egyéb

Tartalom


felépítése

összetétele

Informatikai

rendszerek

Informatikai


Informatikai

szolgáltatások

Online

jelenlét

Közreműködők

33

és kitekintés

Közreműködők és kitekintés: a Horváth & Partners tevékenységi köre

Horváth & Partners – The Performance Architects Tevékenységi kör

Vezetési tanácsadás világszerte

Alkalmazottak

400 fő felett

Ügyfelek

Nagy- és középméretű vállalatok az ipari, pénzügyi, szolgáltatási és kereskedelmi szektorokban, valamint közigazgatási szervezetek

34

Irodák

Berlin, Bécs, Budapest, Bukarest, Dubaj, Düsseldorf, Frankfurt, München, Stuttgart, Zürich Highland Worldwide irodák az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Kínában, NagyBritanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Szingapúrban

Közreműködők és kitekintés: az IFUA Horváth & Partners IT tanácsadási területének termékei

Az IFUA IT tanácsadási területe hat termékcsoportot kínál. IT stratégia és szervezet • • • • • • •

Informatikai stratégia kialakítása. Alkalmazás jövőkép, stratégiai célok. Informatikai szervezet auditja, kialakítása. Irányítási modell, IT governance. IT szolgáltató központ kialakítása. ITIL alapú folyamatok Sourcing stratégia, IT szolgáltatások kiszervezésének előkészítése

IT alkalmazás menedzsment • • • • •

Alkalmazás portfolió tervezése, karbantartása. IT Business Case, Beruházási döntések megalapozása. Követelmény-füzet, rendszerterv készítés. Change management, release management kialakítása.

IT szolgáltatás menedzsment •

• •

• •

Szolgáltatás orientált működési modell, szolgáltatás katalógus kialakítása. SLA menedzsment folyamat kialakítása. Service Desk (Helpdesk) kialakítása, működési modell, IT támogatás. Konfiguráció menedzsment (CMDB) Rendelkezésre állás menedzsment.

IT controlling •

•

•

•

•

IT biztonság

35

• • • • •

Az IT stratégia controllingja (IT BSC, hosszú távú tervezés, beszámolás, KPI-k) Informatikai szolgáltatások controllingja, belső elszámolás, árazás Informatikai infrastruktúra controllingja, vezetői számvitel, költséggyűjtés / figyelés, felosztás Informatikai projektek controllingja, tervezése, monitoringja. IT költségek auditja.

IT tendereztetés, rendszer/szállító kiválasztás • • • • • •

Ügyféloldali IT projektmenedzsment és minőségbiztosítás. Műszaki mellékletek, követelmények, konstrukciók. Értékelési feltételek, kiválasztási szempontok. Piacelemzés (szállítók, alkalmazások) ShowCase-ek előkészítése, lebonyolítása. A szerződéskötés támogatása

IT biztonsági audit. IT biztonsági stratégia, biztonsági szabályzat, működés-folytonossági terv (BCP, DRP). Jogosultsági rendszer kialakítása, központosított jogosultságkezelés megvalósítása. SOX audit felkészítés. Penetrációs teszt (white-box, black-box, social engineering).

Közreműködők és kitekintés: az IFUA Horváth & Partners IT tanácsadás referenciái

Az IFUA IT tanácsadási területen számos hazai vállalatnál és közszolgálati szervezetnél rendelkezik referenciával. R G R ICHTER GEDEON RT.

IRM

36

Közreműködők és kitekintés: a BCE Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja

Az Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpont a BCE Gazdálkodástudományi karának Vezetéstudományi Intézetében működő tudományos műhely.. Szervezetünk célja A kutatóközpont az információval, illetve a informatikai erőforrásokkal (együttesen: információs erőforrásokkal) való gazdálkodás elméletét és gyakorlatát vizsgálja üzleti, közszolgálati és non-profit intézményekben, valamint szervezetközi hálózatok esetében. Kutatásainkat multidiszciplináris közelítésben, az érintett tudományterületek munkatársaival együttműködve végezzük.

Tagjaink Bartis Eszter egyetemi tanársegéd Drótos György egyetemi docens, kutatóközpont-vezető Móricz Péter egyetemi adjunktus

Kutatási témáink

Vezetéstudományi Intézet Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpont

37

Az informatikai stratégia kialakítása, az informatikai szervezet modelljei, IT kiszervezés és szolgáltatóközpontok; informatikai controlling. Menedzsment koncepciók informatikai támogatása, gyakorlati alkalmazásai: üzleti intelligencia; folyamatszervezés; tudásmenedzsment. Az informatika szervezeti és magatartási hatásai: informatikai projektek beágyazódása a szervezeti hatalmi viszonyokba; az információrendszerek organikus természete és informális megkerülő rutinok. Az internet üzleti lehetőségei: e-business üzleti modellek elmélete és gyakorlata; a web 2.0 jelenség stratégiai és szervezeti nézőpontból; közösségre épített üzleti modellek, önszerveződő hálózatok. .

Kapcsolat

Vezetéstudományi Intézet titkárság Kiss Mária főelőadó Telefon: (1) 482 53 77 E-mail: [email protected] Web: http://mgmt.uni-corvinus.hu/

Közreműködők és kitekintés: a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége

Kutatásunkat a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége is támogatta, amiért külön köszönettel tartozunk. Szervezetünk célja A Vezető Informatikusok Szövetsége egy társadalmi szervezet, mely a magyar informatikai piac legnagyobb, meghatározó vásárlóit tömörítve képviseli az informatikai eszközöket, rendszereket és szolgáltatásokat felhasználó vállalatok, intézmények érdekeit, aktív szerepet vállal az informatikai szektor szereplői közti érdekegyeztetésben, a közös vélemény kialakításában, és tevékenyen támogatja az informatikai kultúra általános fejlődését, terjesztését.

Tagjaink Allianz Hungária Biztosító Zrt., Belügyminisztérium, Budapest Bank Rt.,Deloitte Zrt, Díjbeszedő Holding Zrt.., EDF DÉMÁSZ Zrt., E.ON Hungaria Zrt., FrieslandCampina Hungária Zrt., GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság, KBC Global Services Magyarországi Fióktelepe, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, LAPKER Zrt., Magyar Posta Zrt., Magyar Telekom Nyrt., MOL Nyrt., Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Országgyűlés Hivatala, OTP Bank Nyrt. , Pick Szeged Zrt, Sanofi / Chinoin Zrt., TESCO GLOBÁL Áruházak Zrt., Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt., Vodafone Magyarország Zrt.

Adományozott szakmai díjaink Az „Év CIO-ja” díj Az „Év informatikai oktatója” díj

Kapcsolat VISZ Titkárság Titkár: Fainné Lacsny Éva Telefon: (70) 389 57 19 E-mail: [email protected] 38

Közreműködők és kitekintés: a megkezdett együttműködés folytatása

Kutatásunk egy hosszabb kapcsolat kezdete lehet…

Kutatási eredményeink rövidebb összefoglalóját cikkek és konferencia-előadások formájában a szélesebb közönség számára is elérhetővé tesszük Az IT benchmarking kutatást a későbbiekben is megismételjük, a résztvevői visszajelzésekre is figyelemmel. Szakértőként szívesen vállalkozunk részletesebb helyzetelemzésre, az IT szervezet, folyamatok és gazdálkodás továbbfejlesztésére.

Várjuk jelentkezését, észrevételeit!

Scholz Dávid

Dr. Drótos György

Szél Zoltán

Molnár Veronika

tanácsadó IFUA Horváth & Partners

egyetemi docens (BCE), partner (IFUA Horváth & Partners)

vezető tanácsadó IFUA Horváth & Partners

kutatási munkatárs Budapesti Corvinus Egyetem

Telefon: (30) 382 88 56

Telefon: (30) 382 88 38

Telefon: (30) 382 88 67

Telefon: (30) 292 92 50

E-mail: [email protected]

E-mail: veronika.molnar2@ stud.uni-corvinus.hu

E-mail: [email protected] E-mail: [email protected], [email protected] 39

Az IT benchmarking kutatás eredményei

Recommend Documents