Az iskola története Szakdolgozat (részlet)
Készítette: Koziczné Kele Ildikó
3. Iskolánk, a Pilinszky János Általános Iskola 3.1 Az iskola történeti áttekintése8
1698-ban Kis,-Nagy és Káptalan Nyúl lélekszáma: 440 Iskolamesterről is szólnak az írások Barbacsy Márton személyében. Őt a katolikus egyház foglalkoztatta. Hamarosan megszűnt az iskola, mert kevés a tanulója. Iskoláról, tanításról olvashatunk az 1719-es anyakönyvben. 1720-ban az iskolamester Szili János volt . Utána már rendszeresen találkozunk velük. Országos példák szerint a tanítás ideje csak a téli hónapokra koncentrálódott . Tantárgyak az olvasás, írás, katekizmus és a számolás voltak. Az iskola helye ekkor a régi Egészségház melletti Sulyok- féle ház volt . A tanítás- tanulás feltételei nem voltak mindig biztosítottak. Az 1936-os úrszéki jegyzőkönyvből értesülünk, hogy a hegybeli lakosok nem viszik be az iskola fűtéséhez szükséges tűzifát. Azzal védekeznek, hogy nem jut hely az iskolában gyermekeiknek. Ellentétes válasz: védekezésük alaptalan, mert lenne még hely a padokban, de padok nincsenek. 1748-ban a község lakóinak száma 846. Ismét volt iskolamester, Karvalics Jánosnak hívták. Az iskolaszéki jegyzőkönyv - a községbeliek fő foglalkozását is figyelembe véve - a következő határozatot hozta: " ami pedig a szüreti szünidőt illeti, határoz: hogy az általános szüret megkezdésétől számítva 14 napig fog tartani" (idézet az 1885. Szeptember 8-án készült jegyzőkönyvből) Az 1900-as évek elején két iskola volt Nyúlon. Egyik a hegyben, a másik a faluban 2-2 osztállyal. A község 500 gyermekét kellett volna befogadnia ennek a 4 tanteremnek. 1901-re felvetődött egy harmadik tanterem építésének szükségessége, de ez csak 1912-ben valósult meg. Győr vármegye királyi tanfelügyelőjének Ember Jánosnak 1909-ben írt levele is az építkezés fontosságát bizonyítja. A tantermekben lévő zsúfoltság mind egészségügyi, mind pedig pedagógiai okokból mielőbb megszüntetendő. A Nyúl-hegyi állami elemi iskola igazgatója is arról írt a falusi rk. iskola igazgatójának, hogy nem tudja fogadni a nyúlfalusi diákokat (2030 főt), mert a hegyben is túlzsúfoltak a tantermek.
2
1904-ből Domonkos István helybeli plébános írását olvashatjuk: " az a drága iskola pedig áll üresen, 4-5 hónapig. Ahol közös legelők nincsenek, a hatodik hónapba is belerí az iskolák kongása, mert valóságos életveszedelem október előtt a nagyobbacska gyerekeket összefogdosni. Egyetlen szegény embernek egyetlen kuli tehene áldozatul kívánja a kis parasztfiú lelki műveltségét, mert az állat eszik, és etetni kell a hó szakadtáig. Hosszú a tél, a bekötést odázni kell, amíg lehet .Ez égbekiáltó baj. Mindig fáj, amikor látom a kis falusi gyereket, aki a porban csak akkora, mint egy búbos pityermadár. Talán ez az első mellénykéje van rajta, és a kis lajbizsebben madzagra kötve a bicska. Nem ismerek kis parasztfiút e nélkül, de nem ismerek egyetlent, könyvvel a kezében. Ez a múlt, amely fájó. Ezekben az időkben egyre inkább növekszik a városba bejáró munkások száma, hogy a család anyagi helyzetén valamit lendítsen és megszerzett szakmájával tudásával, magának is emberibb életet teremtsen" . 1929-ben már 3 iskola volt a községben, 8 tanteremmel és 3 tanítóval. A tanulók most is csak télen látogatják. A nagy részük kora tavasszal summás munkára megy. Ezt bizonyítja a Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag Egyenlőre Egyesített
Vármegyék
tanfelügyelőjének
leirata
a
pusztai
járás
főszolgabírájához. A tanfelügyelő leírja, hogy a” 61 továbbképző iskolába beírt tanuló közül 46 volt igazolatlan mulasztó. Felkérem a Főszolgabíró urat, hogy szíveskedjék egyben a községi elöljáróságot felhívni arra, hogy állapítsa meg, hogy a tankötelesek közül kik és hová szegődtek el hónapos munkára.” Győr 1929. Április 28. Dr. Boldizsár Dezső Vez. kir.
Tanfelügyelő "
A leírtakból kitűnik, hogy az 1930-as 40-es években a szegénység fokozódásával az emberek műveltségi színvonala is igen alacsony volt.
A
szülők nem látták be a rendszeres iskolábajárás fontosságát, vagy szük-
3
ségük volt a keresetre a család eltartásához. Sok gyermek a 6 elemit sem tudta befejezni. Ez rányomta bélyegét az egész iskolarendszerre. Némi megnyugvásra ad okot, hogy a 30-as évektől egy-két szegényparaszt, vagy munkás is megpróbálta a gyermekét Győrben taníttatni. Évente 5-6 tanuló járt polgári iskolába, 3-4 gimnáziumba. A továbbtanulók jó része tanító, jegyző, hivatalnok lett. A felső iskolába kerülő néhány ifjú a papi, ügyvédi, esetleg mérnöki, orvosi pálya felé orientálódott. A diákok továbbtaníttatásánál jelentős szerepe volt a falu plébánosának, tanítójának. A tehetségesebb gyermekeket segítették: Domonkos István plébános, író, Csicsai Benedek kántortanító, Baráthy Mondovics János tanító, Szilaj Gyula kistanító 1945 után 3 iskola is működött a községben. A falusi katolikus és a hegybeli, albeli állami iskola. Bevezetésre került a 8 általános iskola. A neve is jelzi, hogy nem elemi, hanem általános műveltséget kellett adnia a tanulóknak. Fokozatosan bevezetésre került a korszerűbb tanítási elveknek megfelelő tanítói végzettségek megszerzése. Alsó tagozatba tanítói oklevél, felsőbb osztályokba pedig már a szaktanári végzettség volt követelmény az oktató nevelőmunkához. Ebben az időszakban igazgatók voltak: Vitéz Kelevész Győző, 1959-ig Szigeti István, 1959-1963-ig Both Katalin (Simon Frigyesné ), 1963-1974-ig Józsa Károly.9 A község vezetői már a 60-as években látták, hogy gyermekeik iskolai körülményei méltatlanul szegényesek. 3-4 helyen, sokszor zsúfoltan folyt a tanítás. 1967-ben határozottá vált az iskolaépítés. 1969-ben elkészültek a konkrét tervek. Megindult a mozgósítás. A falu apraja - nagyja magáénak érezte ezt az ügyet. A Kisalföld c. napilap 1969. áprilisi száma is foglalkozott a témával. Nyúli iskolapélda címmel Józsa Károly igazgató nyilatkozott: „ jelenleg három iskolában tanítunk 16 tanulócsoporttal. Jogos volt tehát a falusiak ezen kívánsága. A felsőbb szervektől 4 tanterem építésére nyílt lehetőség. Nyúl községnek legalább 8 teremre lenne szüksége.”
4
A hiányzó összeget társadalmi munkával teremtették elő. A közösségi - és iskolavezetés a szülőkhöz fordult, hogy ki-ki anyagi lehetőségei szerint járuljon hozzá az iskolaépítéshez. 80,000. forint jött öszsze, ugyanekkor megindult a társadalmi munka szervezése. A szülők 1-10 napot vállaltak. Megindult az építkezés. Az alapozás és a lábazat teljes mértékben társadalmi munkával készült. A Pajtás című újságban is megjelent egy cikk a nyúliak lelkes helytállását dicsérve. A következőket írták: „ A felvonulási téren nyüzsögnek az emberek. Fürge kezű lányok téglát rakodnak . Balra csákányok zúzzák a törmeléket. Szemben lapáttal rakodják a homokot. A munkások csupa pehelysúlyú bajnok, vagyis gyerekek. Tanítás után is megjelennek és kérdezik hol, mit kell segíteni.” A falu vezetői tudták, hogy bízhatnak a falu lakosságában és a felsős tanulók helytállásában. Az elmúlt időszak igazolta őket. A költségvetés 6 millió forint az alábbiak szerint alakult: •
Társadalmi munka 6 millió forint
•
A lakosság hozzájárulása téglajegyekben 80 ezer forint
•
A tanulók munkája 100 ezer forint
•
Az iskola felszereléséhez a megyei tanács 200 ezer forinttal járult hozzá
•
Megyei Tanács 2, 4 millió forint
•
Községi Tanács 1, 8 millió forint
Az iskola kivitelezését és a munkálatok szervezését a Nyúli Vegyesipari KTSZ végezte. Az avatóünnepség 1971 szeptember 1-jén volt. Néhány mondat az ott elhangzottakból : „ Új iskolát avatunk. Az új épületre tekintve eszünkbe jut újra gazdagabbak lettünk az oktató-nevelő munka egy nagyszerű műhelyével. Iskolánk a megye legkorszerűbb falusi iskolája. Az építők és a birtokbavevők is büszkék lehetnek erre a létesítményre.Iskolánk pedagógusai oktatják, nevelik a jövő nemzedékét. Azon fáradoznak, hogy a kisebbek nagyobbak egyaránt eligazodjanak a tudomány útvesztőiben. Így megoldódott a több évtizedes probléma, minden tanulónk délelőtt járhat iskolába. „
5
1974-től Józsa Károly Győr város közéletében kap feladatot, és elköltözik a faluból. 1975-től Faragó Sándor vezeti az intézményt. Ebben az időszakban szakmailag is nagyot fejlődött az intézmény 23 tanerője, az új oktatási koncepciók minden nevelőt továbbképzésre, szakmai többlettudásra ösztönöztek. A tanárok is tanultak szerte az országban, komplex tanfolyamokat, másoddiplomát szereztek. Helyi program is volt bőven, az alsós és felsős tanulók sok tanulmányi - és sportversenyen való részvétele öregbítette a nyúliak hírét. Az igazgató urat felkérték a Megyei Művelődési Osztály munkatársának, így ő is távozott, Győrbe költözött . 1982-1991-ig Szűcs Alajos10 kapott igazgatói megbízást Az ő nevéhez kapcsolódik a fúvószenekar újjáélesztése, és menedzselése. Több év sikere, hogy napjainkban már nincs olyan jeles ünnep, ahol ne ők "hangoskodnának" Ő valósítja meg az iskolához csatolt korszerű tornaterem felépítését is, melynek megvalósítására az iskola építésekor, a szűkös anyagiak miatt nem nyílt lehetőség. Az iskola építéséhez hasonlóan Szabó Imre tanácselnök és Szűcs Alajos igazgató kéréssel fordultak a szülőkhöz és a község lakosaihoz. Kérték az anyagi hozzájárulást és a társadalmi munkát. Részlet a levélből: „ A Községi Tanács önkéntes községfejlesztési hozzájárulást kér a község lakosságától a tornaterem építéséhez. A társadalmi erőfeszítésekhez az önök megértő támogatását kérjük."9 A felhívás eredményes volt, a társadalmi munka értéke 800 ezer forint, a felajánlások összege 350 ezer forintot tett ki. Az építkezés 1983 őszén fejeződött be. A győri járás első tornatermének átadása 1983. november 18-án volt. A szülők és a tanulók egyaránt örültek a 18X36 méteres tornateremnek. Szűcs Alajos mondta az átvételkor: " A tornatermet örömmel átveszem. Olyan létesítménnyel gazdagodtunk, amelyet kevesen mondhatnak magukénak. Az igényes testnevelésórák és a gyerekek sportolási igényén kívül a felnőtt lakosságnak is rendelkezésre áll. Szeretnénk, ha iskolánkból minél edzettebb fiatalok kerülnének ki. "
6
Az impozáns épület teljes költségvetése a következő: • • • • • • • •
Megyei Tanács Községi Tanács Társadalmi munka Nyúli TSZ. Országos Sporthivatal Lakossági hozzájárulás KTSZ. Házgyár
: 2,5 millió Ft. : 1,8 millió Ft. : 800 ezer Ft. : 400 ezer Ft. : 300 ezer Ft. : 300 ezer Ft. : 200 ezer Ft. :100 ezer Ft.
A tornaterem alkalmas megyei területi versenyek rendezésére is. A téli időszakban itt tartják edzéseiket a helyi Nyúli Sportkör tagjai is. A faluban önkéntes alapon működő kispályás labdarúgó csapatok úgynevezett öreglegények tudják összemérni tudásukat, és kielégíteni mozgásigényüket. Esténként itt megtalálható a pályán a segédmunkás és az orvos egy csapatban. A megnövekedtet lehetőségekkel az elvárások is nőttek a testnevelés tanításával szemben. Ma a sportcsarnokban minden sportolni vágyó megtalálja a számára legkedvesebb sportágat : kézilabda, kosárlabda, jóga, aerobic, karate, kickboksz, jazz-balett, modern táncok, majorette, futball, tömegsport közül választhatnak az érdeklődők. A rendszerváltás után 1992-től Balogh Ferenc nyeri el a pályázók közül az elsőbbséget. Ő további öt évig vezeti az iskolát. 1997-től vettem át az iskola irányítását. Néhány adat a nevelők és a tanulók létszámának váltózásáról :11 tanév 1970/71 1971/72 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1991/92 1997/98
nevelők létszáma
tanulók létszáma
23 23 26 27 28 26 26 24
403 373 382 409 469 408 379 258
2001-től külön táblázat jelzi a gyereklétszám-alakulást, a pedagógusok létszáma azóta változatlan.
7
3.2. Iskolánk jelene 3.2.1. Az iskola küldetésnyilatkozata12 „ Nem az a fontos , hogy a madár hányszor csap a szárnyával , hanem hogy íveljen „ Pilinszky János
A Pilinszky János Általános Iskola nevelőtestülete fiatal nevelőtestület . Tagjai alkalmasak a modern oktatás-nevelés folyamatának hatékony megvalósítására. A nevelőtestület átlagéletkora 39 év. Nemcsak az életkor, de az új megismerése utáni vágy, a kreativitás is jellemzi a nevelőtestületet. Így a pedagógusok többsége képes a szakmai megújulásra. Iskolánk oktató-nevelő munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt szerepet tulajdonítunk az emberiség előtt álló közös problémák iránti fogékonyságra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk l, amelyben az egyéni és közösségi érdekek egyaránt fontos szerephez jutnak. A minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat az alapjait sajátíttatjuk el a tanulóinkkal, amelyekre a későbbiekben biztonságosan építhetik jövőjüket . Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékek megőrzését és ápolását szolgálja , mivel fontos szerepet szán a hagyományőrzésnek . Európai , humanista értékrendre építjük oktatási-nevelési programunkat , mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amely az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, az egyén és az állam felelősségét hangsúlyozzuk, a társadalmak lehetősé-
8
geit a problémák megoldásában, a Földet és az egész emberiséget fenyegető veszélyek csökkentésében . Kiemelt fontosságú a más népek, más kultúrák iránti nyitottság, hagyományaiknak, kultúrájuknak, szokásaiknak, életmódjuknak megismertetése és megbecsülése. A pedagógiai programban konkrétan a következőket határozzuk el: •
Tovább folytatjuk a tanulók képesség szerint differenciált oktatását . A differenciálást teljesítménycsoport-bontással akkor tudjuk megvalósítani , ha egy évfolyamon két párhuzamos osztály van.
•
Informatikából és idegen nyelvből minden esetben csoportbontással tanítunk a rendelkezésre álló órakeret felhasználásával . Többletórát erre a célra csak külön a fenntartó jóváhagyásával alkalmazunk.
•
A tanulók képesség szerinti fejlesztésének módjait igyekszünk választékossá tenni különböző szakkörök segítségével , a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatásának színtere a napközi és a tanulószoba , valamint a korrepetálás.
•
A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekre nagy figyelmet fordítunk , együttműködünk az érintett községek jegyzőivel, védőnőivel, gyermekjóléti szolgálatával.
•
A képesség kibontakoztatásához az iskola 3. tanéve együttműködik a Megismerőképességeket fejlesztő MF Stúdióval . Kollegákat képeztünk ki a tanfolyam házi megszervezhetősége érdekében . Pályázaton 2 éve nyerünk folyamatosan e cél megvalósításához anyagi támogatást . Amennyiben pályázaton nem nyerünk a tanfolyam indításához támogatást, a szülőknek önköltséges módon hirdetjük meg ezt a lehetőséget . A tanfolyam indítására az alsó tagozaton mindig a 3-4. évfolyamos, a felső tagozaton az 5-6. évfolyamos tanulók körében kerül sor.
•
Második osztályban tart a CED holland differenciáló módszer . Szakmai sikerét nemcsak az érintett nevelők lelkesedésén, hanem az osztályok tanulmányi átlagának javulásán is nyomonkövethetjük. A holland
9
differenciáló programot a további évfolyamokon is alkalmazzuk felmenő rendszerben . •
Harmadik évfolyamon tart a NAT-tal együtt bevezetett emelt óraszámú ének-zene oktatás. A gyerekek mély tudással rendelkeznek a szolfézs terén és kiválóan furulyáznak.
•
Az emelt óraszámú ének-zene oktatás továbbfejlesztése érdekében megegyezés született a Napsugár Művészeti Iskola vezetőjével , így 2000 szeptemberétől bevezetésre került iskolánkban a zeneiskolai képzés. A gyerekek bizonyítványt kapnak a zenei képzettségükről , így a két terület erősíti egymást. Pozitív tapasztalatok mutatkoznak a rendezvényeken és a műsoros szülői értekezletek visszajelzései alapján.
•
Tovább folytatjuk a hagyományteremtő alkotóműhely tevékenységét, ami főleg a néprajz szakkör munkáján alapszik, de a többi kollega is erős érdeklődést mutat e terület iránt. Pályázaton sikerült támogatást nyernünk a munkájukhoz.
•
Szakmai napokat tervezünk a Sokoró Kistérségi Közoktatási Együttműködéssel közösen , valamint segítő partnerünk a Győr-Moson –Sopron megyei Pedagógiai Intézet, akiknek segítségével szaktanácsadókat hívunk meg a kerettanterv bevezetésével kapcsolatos nevelőtestületi értekeztetekre.
•
Nevelőtestületünk elhatározza, hogy a 2000-2001. tanévben elkezdi a minőségbiztosítási rendszer kiépítését az iskolában.
•
A tankönyvválasztás megkönnyítésére a különböző kiadókkal szakmai napok megrendezését tervezzük.
•
Elhatározzuk, hogy a lehető összes pályázaton indulunk, így szerezve lehetőséget az iskolának plussz szakmai tevékenységek biztosításához.
•
Drámapedagógusunk segítségével elindult az iskolában a Játszószínház, aminek tevékenysége beépül a tanítási órák rendszerébe pozitívan erősítve azok szakmai eredményességét .
•
Továbbra is folytatjuk az idegen nyelv oktatását az első osztálytól, választható órakeretben . Az angol és a német nyelv felkínálásával teremtjük meg az iskolában a szabad idegennyelv-választást. Törek-
10
szünk arra, hogy tanulóink a 8. osztály végére alapfokú nyelvvizsgát tegyenek . •
Iskolánkban a 2. idegennyelv felvételére is van lehetőség . Felkínáljuk az oroszt és a franciát önköltséges tanfolyami formában.
•
A szülői igények alapján iskolánkban 4. évfolyamtól tanítjuk az informatikát választható órakeretben .
•
Kezdeményezzük alapfokú művészetoktatás indítását.
3.2.2. Iskolaprofilunk12 •
Két idegen nyelv közül választhatnak a tanulók ( angol-német )
•
Az informatikát 4. évfolyamtól oktatjuk.
•
Idegen nyelvet már az első osztálytól kínálunk.
•
Az ének-zene prioritást élvez iskolánkban.
•
Iskolánkban működik a Napsugár Művészeti Iskola.
•
Az alsó tagozaton alkalmazzuk a CED differenciáló holland programot.
•
Alsó tagozaton a Megismerőképességeket Fejlesztő Stúdió programját kínáljuk.
•
Saját logikai és kreativitásfejlesztő programunkon első osztályosok vehetnek részt.
•
Iskolánkat a személyiségközpontú pedagógia hatja át.
•
Fontosnak tartjuk környezetünk tisztaságát és esztétikus jellegét.
•
Egészséges életmódra neveljük tanulóinkat.
•
Matematika tanítására plussz óraszámot is kínálunk.
•
Hangsúlyt helyezünk a művészeti nevelésre plussz óraszámmal.
•
A sportolási lehetőségek széles skáláját kínáljuk , a testnevelés óraszámot választható kerettel egészítjük ki.
•
Művészeti nevelés
11
3.2.3. Az iskola jelenlegi és várható létszámadatait a következő táblázat mutatja :13 Évfo-
2001/
2002/
2003/
2004/
2005/
2006/
lyam
2002
2003
2004
2005
2006
2007
1.
33
31
32
31
24
30
2.
50
33
31
32
31
24
3.
25
50
33
31
32
31
4.
29
25
50
33
31
32
5.
35
29
25
50
33
31
6.
35
35
29
25
50
33
7.
29
35
35
29
25
50
8.
26
29
35
35
29
25
262
267
270
266
255
256
Összesen
Összes tanulólétszáma 2000-2001-es tanévben 266 tanévben 276
fő., a 2002-2003.
fő.
Ez a létszámnövekedés a beköltözők száma miatt következett be az előzetesen várt adatokhoz képest.
3.2.4. Az intézmény tárgyi feltételei Az iskolai oktatás jelenleg egy épületben folyik. A falu központjában fekvő, esztétikus környezetben épült, parkosított,
patinás épület minden
irányból jól megközelíthető. Három bejárattal rendelkezik. Nagy udvarán gyakorlókert, üvegház, technikai szertár kapott helyet. Az iskolaépület állaga közepesnek mondható, a megóvásra a fenntartó önkormányzatnak és az iskola vezetésnek is nagy gondot kell fordítani. Az 1998-ban megkezdődött az épület ablakcseréje , ami két nyár alatt be is fejeződött. Az 1998-99-es tanévre egy épületben tanulhatnak a gyerekek . A Petőfi utcai
12
régi iskolaépület történik az étkeztetés.Oda kísérik át a napközis nevelők a gyerekeket. A napközi udvarán a szabadtéri játékok jó kikapcsolódási és mozgási lehetőséget biztosítanak a napközis tanulóknak . Mivel az ebédeltetés nem az iskola épületében történik , nagyon fontos az ebédelés alatta gyerekek biztonságának megteremtése menzaügyeletes nevelő alkalmazásával , hiszen az ebédlőben nem csak a napközisek , hanem a menzás gyerekek is jelen vannak . A tornacsarnok és a főépület közötti áthidaló rész tetőtérbeépítésével szép, tágas, modern helyre költözött az iskola adminisztrációs irodája, az igazgatói és a tanári szoba . A pedagógusok kényelmét a tanáriból nyíló konyha fokozza , illetve egy irattár is helyet kapott az irodák mellett , ami a technikai eszközök és az iratok biztonságos tárolását teszi lehetővé . Nagy előrelépést jelentene ez az iskolai élet szervezésének megkönnyítésében, ha a napközi épületében működő fiú technika műhely az iskola udvarán kapna helyet . A régi technika kert átalakításával a jövőben korszerű sportpályával gazdagodhat az iskola. A tornacsarnok felújítása is megkezdődött . A második testnevelés szertár és a testnevelő tanári szoba létrehozása mellett saját zuhanyzófülkét is szereltek be az edzők és testnevelők higiénikus munkavégzésének érdekében, valamint a tornaterem ablakaira és a falak védelmére a csarnok teljes hálójának cseréjére is sor került . Megtörtént a tornatermi öltözők bővítése, valamint a lány öltözőbe külön zuhanyt szereltek fel . További beruházást igényel a tornacsarnok villamos hálózatának felújítása, a világítótestek energiatakarékosra való cseréje. A takarékosabb üzemeltetés érdekében a tornaöltözők boylerének cseréje is időszerű. Az iskola 30 éves épületében igen elavult a vízhálózat , a villamoshálózat és a mosdók , W.C-k állapota is aggasztó . A felújítások első lépései a 2003-as évben elkezdődtek. Iskolánk számítógépparkja 1997-re elérte a mennyiségileg szükséges állapotot, egy gépnél két tanuló tud ismerkedni az informatika alapjaival. Számítástechnikát oktató kollégáink nagyon fontosnak tartják a modernség szempontjából igen különböző számítógéppark egységesítését, vala-
13
mint folyamatosan- a fejlődés követhetősége miatt- az oktatás színvonalát érintő, reális alapokon nyugvó legmodernebb technika beszerzését. 2000-ben megkezdődött az iskola rendkívül elavult technikai eszközeinek fokozatos cseréje, ill. a berendezési tárgyak pótlása . A beszerzések alapját a Nyúli Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott Eszközfejlesztési terv képezi , ami 5 év alatt hivatott megoldani a korszerű oktatás számára nélkülözhetetlen eszközpark kialakítását. A mellékletben olvasható az iskola taneszközjegyzékének részlete ( 3. sz. melléklet), amiből a minden szakterületet érintő legfontosabb beszerzések a következők : •
az újonnan kialakított ének-zene szaktanterem eszköztárának további fejlesztése , hiszen itt működik a zeneiskola is
•
az iskola szemléltető- és taneszköztárának folyamatos bővítése ( a kor követelményei szerint minden tantermet célszerű lenne írásvetítővel ellátni, televíziókat, videómagnókat, magnetofonokat és lemezjátszókat beszerezni.)
•
az iskolai könyvtár állományának folyamatosan bővítése
•
a természettudományos szertárak fejlesztése és a testnevelés eszközellátottságának fejlesztése
•
kulturált iskolai környezet megteremtése (virágok, ládák, szemétgyűjtők)
•
festés, mázolás, nyílászárók cseréje
•
az elhasználódott bútorzat folyamatos cseréje
•
iskolai sportudvar kialakítása
A pedagógiai program végrehajtásában az állami normatív támogatás és a helyi önkormányzat anyagi támogatása mellett iskolánk pályázatokon nyert pénzösszegekkel kíván hozzájárulni. Az iskola saját bevételei •
tornaterem-bérlet
•
tanfolyami díjak
nagyon szűkös lehetőségeket jelentenek. Ezek alapján csak a helyi önkormányzati támogatás mértéke teheti lehetővé a pedagógiai program sikeres végrehajtását.
14
3.2.5. Az iskola személyi feltételei 1997-ben, amikor átvettem az iskola irányítását, három fő távozott a tantestületből. Ezen kívül is négy hiányszakkal működött az intézmény : nem volt ének, német , technika és rajz szakos pedagógus. Az első dolgom volt meghirdetni a hiányszakokat, de Győr mellet 13 km-re ez nem is volt olyan egyszerű feladat: német szakos tanerő négy év próbálkozás után sem jelentkezett. Ennek oka a győri nagy cégek ( Philips, Audi, és néhány kisvállakozás : fogtechnikai laboratóriumok, különböző Kft-k ) „elszívó” hatása, akik jóval kedvezőbb anyagi kondíciókat kínáltak a diplomás szakembereknek. Megoldásnak az az egy dolog tűnt, hogy a meglévő pedagógusok továbbés átképzésével jusson az intézmény szakos pedagógusokhoz. Az állami normatívából finanszírozott pedagógustovábbképzési keret terhére megindultak az intézményben az átképzések, amelyek az ötéves pedagógustovábbképzési-és átképzési terv alapján, a nevelőtestület jóváhagyásával, a fenntartó engedélyével valósoltak meg : így beiskoláztunk tanítónőket történelem és rajz szakra, egy-és kétszakosokat további szak elvégzésére ösztönöztünk : informatika , logopédia. A középfokű végzettségű könyvtárost felsőfokú végzettséget adó tanítóképző főiskolára iskoláztuk be, jómagam pedig a közoktatási vezetőképzőt kezdtem el. Az álláspályázatok meghirdetése néhány esetben szerencsésen alakult : sikerült német, magyar, testnevelés és földrajz szakos tanerőt alkalmazni a közben nyugdíjazásra kerülő pedagógusok helyett. Így jelenleg csak a technika szak megoldatlan az intézményben, de ez a tantárgy a heti egy óraszámával nem teszi lehetővé sem új ember felvételét, sem a kollegák átképzése nem lenne rentábilis. Így jelenleg 97 %-os az intézmény szakos ellátottsága. A pedagógusoknak lehetőséget biztosítunk 30 és 60 órás továbbképzéseken való részvételre, így pl. kézművestanfolyamot, tehetséggondozást, differendiáló oktatást, EU-csatlakozásről szóló tanfolyamokat végeznek a nevelőtestület tagjai.
15
Tantestületünk tagjait alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam elvégzésére ösztönözzük, valamint egy idegen Szorgalmazzuk
nyelv legalább alapfokú ismeretére.
az iskolás korú gyerekek logopédiai , pszichológiai,
gyógypedagógiai ellátását, és szükség szerint gyógytestnevelést is biztosítunk. Ezen tevékenységeket óraadókkal oldjuk meg. Fontosnak tartjuk a szakmai műhelymunkát, az önképzést és a pozitív, érdeklődő hozzáállást az iskola egészének működésére vonatkozóan.
3.3. A fenntartó , Nyúl Község Önkormányzatának elvárásai
Folyamatosan fejlődő, Győr közvetlen közelében fekvő településünkön egyre több elvárás él az alapfokú oktatási intézménnyel szemben. Nyúl község Önkormányzata az alábbiakban foglalta össze az iskolával szemben támasztott elvárásait : •
a tanulók színvonalas alapképzése
•
takarékos gazdálkodás, törvényes működés
•
a szakos ellátottság teljessé tétele
•
az idegen nyelvek, a számítástechnika, a magyar nyelv és a matematika a kornak megfelelő magas szintű oktatása
•
8. osztály végére alapfokú nyelvvizsga és számítástechnikai alapvizsga minél több tanuló számára
•
hazafias életre nevelés, hagyományőrzés
•
településszeretetre nevelés, a lakóhely-identitás erősítése
•
aktív részvétel a falu kulturális életében (énekkar,zenekar, néptánc, majorette, színjátszó kör stb.)
•
politikamentesség
•
a szülőkkel való jó együttműködés
•
módszertani sokszínűség
( A fenntartói elvárások a 4.sz. mellékletben megtalálhatók.)
16
3.4. Az iskola kapcsolatrendszere12 3. 4.1.Kapcsolat a fenntartó Önkormányzattal :
Nyúl község Önkormányzata meghatározza a helyi társadalom igényeinek megfelelően a közoktatási intézménnyel szembeni elvárásokat. •
Támogatja a pedagógusok szakmai fejlődését.
•
Részvételével növeli az iskolai rendezvények jelentőségét.
•
Az iskola vállalja, hogy az iskolai és községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában az önkormányzat igényei szerint jár el.
3.4.2.A Szülők Közösségével A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: •
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,
•
ötletnyújtást az előadások témáihoz,
•
őszinte véleménynyilvánítást,
•
együttműködési magatartást,
•
nevelési problémák őszinte megbeszélés közös megoldását,
•
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,
•
érdeklődő-segítő hozzáállást,
•
szponzori segítségnyújtást,
•
Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja
Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítség-nyújtási formákat kínálja: •
nyílt napok, órák szervezése
•
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról
17
•
változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat
•
előre tervezett szülői értekezletek
•
rendkívüli szülői értekezletek
•
fogadóórák
•
előadások szervezése
3.4.3.Az óvodával •
Iskolaérettségi vizsgálatok korrekt elvégzése
•
Óralátogatások az első osztályban az óvodás gyerekek iskolába történő minél zökkenőmentesebb beilleszkedése érdekében
•
Nyílt foglakozások megszervezése az óvodában az általános iskolai tanítók részére a gyerekek előzetes megismerése céljából
•
Az óvoda aktív részvétele az iskolában megrendezésre kerülő ünnepi megemlékezéseken illetve a művészeti előadásokon
•
Az iskola meglévő eszköztárának - igény szerinti - közös használata
3.4.4.Az egészségügyi szolgálattal
•
Az egészségügyben dolgozók bevonása az iskola nevelő-oktató munkájába
•
Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének, valamint az egészségügyi szolgálat illetékesének együttes intézkedése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek, családok életkörülményeinek javítása érdekében
•
Az egészségügyi szolgálat által igényelt közmunkába az iskola aktív bekapcsolása
18
3.4.5. Az Egyházzal •
A tanulók részt vehetnek szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban
•
Az iskola biztosítja a hitoktatáshoz a szükséges feltételeket
3.4.6. Az iskolaszékkel Az iskolaszék aktívan részt vesz az iskola életében: a nevelőtestület által átruházott döntések között pl. a tankönyvtámogatás elosztásában komoly segítséget nyújt, ill. véleményezi az iskola dokumentumait, működési rendjét, sőt részt vesz szociális támogatások szervezésében is. 3.4.7. A Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézettel Részt veszünk az általuk szervezett tanfolyamokon és továbbképzéseken, igénybe vesszük pedagógiai szakszolgáltatásaikat (logopédiai felmérés, mérőanyagok stb.) Szervező munkájuknak köszönhetően bekapcsolódtunk a CED holland differenciáló programba , és támogatásukkal szándékozunk kiépíteni az iskolában a Coménius 2000. I. modell intézményi minőségbiztosítási rendszert. 3.4.8. A Győr-Moson-Sopron megyei Kisfaludy Könyvtárral Segítenek író-olvasó találkozók és egyéb rendezvények szervezésében, anyagi és erkölcsi támogatást nyújtanak könyvtáraink működéséhez.
3.4.9. A Sokoró Kistérségi Közoktatási Együttműködéssel Gyümölcsözőnek látszó együttműködés kezdődött a régióban működő általános iskolák igazgatói és tantestületei között. Szakmai napokat, vetél-
19
kedőket, fórumokat szervezünk mindannyiunk szakmai fejlődése és segítése érdekében. 3.4.10. A balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskolával . Baráti kapcsolatot tartunk fenn testvériskolánkkal. Együtt ünnepeljük a Pilinszky-napokat, együtt szervezünk táborokat, nemzeti ünnepeket, falunapokat, és részt veszünk egymás összes rendevényén, segítjük egymás szakmai munkáját.
6. Hivatkozások 1. Szücs Mihály : Nyúl község földrajza ( kézirat ) 2. Győri Levéltár 3. Dr. Ábrahám Imre : Nyúl nyelvkincse ( Könyvkiadó Kft. Győr. 1991. ) 4. Pannonhalmi Levéltár 5. Nyúl Község Önkormányzatának Irattára 6. A Községi Könyvtár Nyilvántartása ( Nyúl Község Önk. Irattára ) 7. Bakonyi István ( 9082 Nyúl, Rákóczi telep 116. ) 8. Győri Levéltár 9. Józsa Károly ( 9082 Nyúl, Táncsics M. u. 103. ) 10. Szücs Alajos ( 9082 Nyúl, Hunyadi telep 27. ) 11. Iskolai statisztikák 12. Részlet az iskola Pedagógiai programjából 13. Kovácsné Kiss Éva védőnő statisztikai adatai
20
