Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtártudományi Tanszék
Szakdolgozat
A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola könyvtára
Konzulens: Patkósné Hanesz Andrea főiskolai tanár
Készítette: Őriné Apáti Anna III. évf. informatikus könyvtáros szakos lev. hallg.
Szeged, 2005
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2 1. Bevezetés........................................................................................................................... 4 2. Békés város........................................................................................................................ 4 2.1. Békés város és környékének története........................................................................ 5 2.2. Gazdasági élet............................................................................................................. 6 2.3. Szellemi, kulturális élet .............................................................................................. 7 2.4. Oktatás, nevelés .......................................................................................................... 8 3. A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola bemutatása............................................. 8 4. Az iskolai könyvtárak története....................................................................................... 12 4.1. Az iskolai könyvtárak helyzete a XIX. század végén .............................................. 13 4.2. A hazai iskolai könyvtárügy helyzete a második világháború után ......................... 14 4.3. A fejlődést előmozdító rendelkezések és szabályozások az ötvenes években ......... 15 4.4. Az iskolai könyvtárak a szocialista oktatás-nevelés szolgálatában .......................... 16 4.5. Az iskolai könyvtárügy fellendülésének szakasza (1971–1980).............................. 17 4.6. Az iskolai könyvtárügy a nyolcvanas évek első felében .......................................... 18 5. A korszerű iskolai könyvtár............................................................................................. 19 5.1. Az iskolai könyvtár globális definíciója................................................................... 19 5.2. Az új könyvtári modell kiemelt funkciói.................................................................. 19 5.3. Az iskolai könyvtárak szakmai követelményei ........................................................ 20 5.4. Az iskolai könyvtár küldetése................................................................................... 21 5.5. Az iskolai könyvtárak irányítása, fenntartása........................................................... 22 6. A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola könyvtárának története........................ 23 7. Könyvtárunk mai helyzete............................................................................................... 24 7.1. Az iskolai könyvtár működési rendje ....................................................................... 25 7.2. Állományrészek helyzetelemzése............................................................................. 25 7.3. Az iskolai könyvtár katalógusai ............................................................................... 26 7.4. Az iskolai könyvtár berendezése .............................................................................. 26 7.5. Állománygyarapítás.................................................................................................. 26 7.6. Az iskolai könyvtár nyitva tartása ............................................................................ 27 7.7. A könyvtárostanár bemutatása.................................................................................. 27 7.8. Könyvtárhasználati órák ........................................................................................... 28 7.9. A könyv- és könyvtárhasználatra nevelés és a NAT ................................................ 29 7.10. A könyvtárhasználatra nevelés a kerettantervekben............................................... 31 7.10.1. Az alapfokú nevelés- oktatás első szakaszának feladatai................................ 32 7.10.2. Az alapfokú nevelés- oktatás második szakaszának feladatai......................... 32 7.11. Könyvtárhasználat a helyi tantervben..................................................................... 32 8. Felmérés a felső tagozatos gyerekek olvasási szokásairól .............................................. 33 8.1. A kérdőív bemutatása ............................................................................................... 34 8.2. A minta bemutatása .................................................................................................. 34 8.3. A családok jellemzése .............................................................................................. 37 8.4. A tanulók könyveinek száma.................................................................................... 41 8.5. A szülők olvasási szokásai ....................................................................................... 42 8.6. A tanulók olvasási szokásai...................................................................................... 44 8.7. Miből olvasnak tanítványaink .................................................................................. 45 8.8. Mennyit olvasnak tanulóink? ................................................................................... 46 8.9. A tanulók könyvtárhasználati szokásai..................................................................... 49 8.10. A tanulók szabadidős tevékenységei ...................................................................... 50 2
8.11. A mért adatok összehasonlító elemzése ................................................................. 52 9. Törekvéseink ................................................................................................................... 53 9.1. Pályázatok................................................................................................................. 53 9.2. A Phare pályázat leírása ........................................................................................... 53 9.3. A PHARE programrész összegzése:......................................................................... 57 9.3.1. Könyvtárhasználat ............................................................................................. 58 9.3.2. Multimédia ........................................................................................................ 59 9.3.3. Internethasználat................................................................................................ 59 9.4. Versenyek ................................................................................................................. 61 9.5. Jövő........................................................................................................................... 62 10. Összegző SWOT-analízis .............................................................................................. 62 11. Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 65 12. Mellékletek .................................................................................................................... 68
3
1. Bevezetés Jelenleg egyre nagyobb szerepet kap a társadalom fejlődésében a műveltség. Ebből adódóan a műveltségközvetítő intézmények és a műveltséget közvetítő személyek felelőssége is megnő. Ez elsősorban az iskolák, a könyvtárak, a tanítók és a könyvtárosok felelősségét jelenti, mivel a felnövekvő generációk kultúrájának, tudásának színvonalát ők határozzák meg. Követelményként fogalmazódik meg az intelligens, tanult emberek számának növelése, a felsőoktatásban végzettek számának emelése, az önálló ismeretszerzés igényének és készségének kialakítása, mely az önművelésnek, az önképzésnek, az egész életen át tartó tanulásnak, átképzésnek a feltétele. Az iskola és a könyvtár kihívások előtt áll. Az egyik kihívás a tudásalapú társadalom felépítése, a másik pedig az élethosszig tartó tanulás jelentőségének elismertetése. A könyvtár hagyományos információközvetítő eszközként ebben igen nagy szerepet játszik, és növekszik az iskola szerepe is. E két tényező együttműködésén alapulnak az iskolai könyvtárak és azok a módszertani ismeretek az oktatásban, amelyek azt tűzik ki célul, hogy a könyvtár használatát mint információforrást megtanítsák. Ez két igen fontos feladatot jelent. Egyrészt használni kell az iskolai oktatásban a könyvtárat, másrészt az iskolának meg kell tanítani a könyvtár mint eszköz használatát. Éppen ezért értékelődik fel az iskolai könyvtárak szerepe.
2. Békés város Békés város a Kettős-Körös bal partján fekszik, kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkező alföldi kisváros. A vízi-, kerékpáros- és lovastúrák kedvelői, a horgászat megszállottjai, a vadászok, a gyógyulni és pihenni vágyók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő elfoglaltságot. A Békés-tarhosi Zenei Napok többhetes programot nyújt a zene és a társművészetek kedvelőinek.
4
2.1. Békés város és környékének története1 Jó természetföldrajzi helyzetének (vizekjárta terület, jó termőföld) köszönhetően városunk és környéke már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület, mint azt a földből előkerülő régészeti leletek bizonyítják. A neolitikumból a tiszai kultúra, a rézkorból a bodrogkeresztúri kultúra, a bronzkorból pedig az ottományi és gyulavarsándi kultúra népeinek leleteit találhatjuk meg leginkább Békés határában. A vaskor, majd a népvándorlás idején már név szerint is ismert népei is megfordultak környékünkön. Múzeumunk őriz kelta, szkíta, szarmata, gepida, avar emlékeket. Az egymást követő néphullámok után megjelenő, hazánk területén állandó államalakulatot alkotni tudó honfoglaló magyarság is megjelenik területünkön. Városunk területén a források alapján a Csolt nemzetség telepedett meg, a Gellért legendában pedig olvashatunk a pogányok vezéréről, a békési Vatáról. Békés neve személynévi eredetű, így hívhatták az Árpádkori megye központját jelentő település egyik legelső ispánját. Megyeszékhely voltát az 1200-as évekből származó több oklevél is alátámasztja, melyek szerint nemcsak ispánsági vár, hanem a főesperesség székhelye is. 1403-ban a Maróthi család kezébe kerül az egész környék, ekkortól egyre inkább Gyula városa veszi át a központ szerepét, bár az oklevelek tanúsága szerint még több esetben itt tartják a megyegyűlést. 1566-ban Gyula várának elfoglalásával Békés is török kézre kerül, ők építenek palánkvárat is városunkban. E későközépkori palánk nyomait régészetileg is feltárták. 1595-ben Gyula várának védelmében a törökök az egész környéket felégették, a békési erődítmény is elpusztult. Bár nem építették újjá, a törökök jelenléte az egész XVII. században kimutatható. 1695-ben Gyula várával együtt településünk is felszabadul, a megye kincstári birtok lesz. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a környék harmadszor is elnéptelenedik, ezúttal utoljára. A visszatelepülés igen lassan történik, 1720-ban az egész megye királyi adományként Harruckern János György kezébe kerül. Bár az új földesúr birtoka benépesítése érdekében különböző kedvezményeket ad jobbágyainak, továbbra is sok a lakatlan terület, a később oly jellemző tanyás települési mód is erre az időszakra vezethető vissza.
1
Békés megye kézikönyve. Szeged. 1999. 262-266. p.
5
A XVIII. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe kerül. Ekkor már a város mind az öt mostani kerülete létezik, az utolsó visszatelepülés után nem sokkal emelik a református templom elődjét, és még e században készül a katolikus és görögkeleti templom is. Állandó veszedelmet jelentenek a Körös és mellékvizeinek állandó áradásai, az árvízveszély csak az 1850-es évek folyószabályozásaival szűnik meg. A reformkorban megyénk nemessége is élénkebben kezd politizálni, most és később is a liberális eszmék mellé állnak. Az 1848-49-es szabadságharc, bár városunkban nem folynak harcok, nagy lelkesedést vált ki. A világosi fegyverletétel után itt is nehéz idők következtek, többek között a lakosság kezében levő Kossuth-bankók megsemmisítése miatt. 1872-ben nagyközséggé nyilvánítják Békést, a század végén kialakul a központi rész mai arculata. A millenniumot itt is ünnepségsorozattal köszöntik, a századforduló környékén nagy építkezések folynak (a bérház épülete, a gimnázium, a városháza). Világháborús harcok nem érintik városunkat, veszteségek természetesen itt is vannak. A II. világháború végét számunkra 1944. október 6. jelenti, bár az élet nehezen indul meg városunkban is. Mint az országban mindenütt, elkezdődik a termelőszövetkezetek szervezése, némi iparosodás is bekövetkezik. 1969-ben nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a régóta várt városi címet is megkapja Békés. Békés az elmúlt három évtizedben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, s az iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei tehetik vonzóvá.
2.2. Gazdasági élet A város a kedvezőtlen foglalkoztatási adottságokkal rendelkező települések közzé tartozik. A megyén belül a munkanélküliség terén a negatív rangsort tekintve tartósan és régóta a negyedik helyet foglalja el a békési körzetközpont (Békés, Bélmegyer, Kamut, Murony, Tarhos). A körzeten belül Békés város adja a legtöbb munkanélkülit. A regisztrált munkanélküliek száma hullámzó a szezonális hatások miatt, a téli időszakban a mezőgazdaság és az építőipar kevesebb embert tud foglalkoztatni, az iskolaév befejeződése után megnő a pályakezdő állásnélküliek száma. A munkanélküliek közel 50 százaléka jövedelempótló támogatásban részesül. Ennek két legfőbb oka a kedvezőtlen
6
foglalkoztatási környezet, és az egy főre jutó alacsony átlagkereset. A nyilvántartott munkanélküliek legnagyobb része szakmunkás. Nemek szerinti megoszlásban nagyobb százalékban a férfiak állásnélküliek. Életkor szerinti megoszlás alapján a legaktívabb életkorú korosztályok fokozottabban veszélyeztetettek a munkanélkülivé válással. A legtöbb munkanélküli 26-45 év közötti.
2.3. Szellemi, kulturális élet Hosszú ideig a kaszinó és az olvasóegyletek jelentették a társasági élet és a művelődés állandó színtereit. Az olvasóköri és kórusmozgalmi munka mellett 1896-ban fontos esemény színhelye volt az egykori Korona mozi Békésen. Itt volt ugyanis Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben Békésen avatták az ország első művelődési otthonát, melynek épületét a helyiek „Bérház” néven emlegették. Ma a Jantyik Mátyás Múzeum Galériája működik benne. Az újonnan épített művelődési központ 1991 óta szolgálja Békés közművelődését. Színházterme 700 néző befogadására alkalmas, méltó helyet ad a színházi előadásoknak és a város nagy közönséget vonzó rendezvényeinek. A kívülről egyes részeiben belülről is templomot idéző épület 100 fő befogadására alkalmas „kápolna termében” rendszeresek a képzőművészeti kiállítások és a szakmai tanácskozások. Maga a művelődési ház egy több év alatt elkészült épületkomplexum része, amelyből elsőként iskolánk, a Békés Városi Eötvös József Általános Iskola (1986), majd a hozzánk csatlakozó konyha épült fel. Ezeket követte az iskolához kapcsolt művelődési központ, később a „Torony”, ahol a helyi kábeltelevízió és a helyi rádió kapott helyet, végül a sportcsarnok átadására került sor, amely napközben az iskolai testnevelésnek ad otthont, délután és hétvégeken pedig a város sporteseményeinek színhelye. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen az elsők között nyitották meg a szabadpolcos könyvtárat. A városi könyvtár 1951-ben alakult. Először csupán néhány száz kötettel heti egy-két órában fogadta az olvasóközönséget. Napjainkban 12 dolgozót foglalkoztat, 65 ezer kötet könyv és közel 200 féle sajtótermék, 5000 hanglemez, CD- és videotár várja a jelenleg 4000 rendszeres olvasót. A város diákságának minden évben megrendezik a „Barátunk a könyv” című játékos csapatversenyt, a felnőtteknek pedig rendszeresen szerveznek irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat és különböző témájú előadásokat. 7
2.4. Oktatás, nevelés A Szegedi Kis István által alapított református iskola az első ismert oktatási intézmény a városban. Működéséről a XVI. század óta szórványos források szólnak, a XVIII. századtól folyamatosan neveli a környék ifjúságát. A századfordulón főgimnáziummá vált, Szegedi Kis István nevét viselő oktatási intézmény mellett a katolikus és református elemi iskola, illetve a polgári leány- és fiúiskola jelentette a mai oktatási struktúra alapját. Napjainkban az 1-6 éves gyermekek gondozását, nevelésük feladatait három bölcsőde és kilenc óvoda látja el. Az általános iskolás gyerekek szülei három általános iskola nevelési programjai közül választhatnak. Az alaptanterv mellett az iskolákban ének-zene, testnevelés, idegen nyelv és matematika oktatás folyik emelt szinten.
3. A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola bemutatása A Békés Városi Eötvös József Általános Iskolában 434 tanuló 26 osztályban, 16 napközis csoportban 57 főállású pedagógus vezetésével, két pedagógiai asszisztens segítségével végzi iskolai munkáját.
A tanulói létszám alakulása 800 600 400 200
19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04
0
összes tanuló
ebből cigány
1. ábra
A városközpontban álló modern intézményünk működési körzete a város leginkább romló szociális és gazdasági adottságokkal rendelkező lakókörzete. Ebben a kerületben él a cigánylakosság közel 70 %-a, itt a legmagasabb a szubjektív szegénységi szint.
8
Veszélyeztetett tanulók 80 60 40 20 0
64
59
54
32
34
35
47 24 13
25
1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 összes
cigány
2. ábra
Tanulóink jelentős része alacsony státuszú családban él. Cigány származású gyermekeink aránya 60 %. E tanévben szeptemberig 59 sajátos nevelési igényű tanuló részére javasolta a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság az integrált, egyéni haladási tempójú fejlesztést. A kognitív képességeket a főállású fejlesztő pedagógus, a mozgáskoordinációs megsegítést a gyógypedagógus végzettséggel rendelkező szakember, a beszédkorrekciót főállású logopédus látja el mikrocsoportos formában a szakszerűen felszerelt fejlesztő termekben. Egy korábbi Phare-pályázat támogatásával kidolgozott komplex képességfejlesztő programmal, differenciált tanulásszervezéssel csökkentjük az iskolakezdés kudarcait. Sok szemléltetéssel, korszerű eszközökkel, csoportbontással, differenciálással, egyéni képességfejlesztő munkával növeljük tanulóink esélyeit. A csoportokban gyengék és jók, többségiek és kisebbséghez tartozók, épek és speciális helyzetűek vegyesen fordulnak elő. Minden évfolyamon egy-egy osztályban ének-zenét és testnevelést emelt óraszámban tanítunk. A nemzetiségi irányelvek szerint végezzük minden évfolyamon a kisebbségi oktatást. A népismeret választható tantárgy, hasonlóan az emelt óraszámú énekhez, a testneveléshez. E tanévben első és második évfolyamon cigány (lovári) nyelvet is tanítunk három csoportban heti 2-2 órában.
9
C típusú roma nyelvvizsgával rendelkező tanító tanítja az önként jelentkező magyar anyanyelvű gyerekeket. Cigány szülők bevonásával évente kisebbségi napot tartunk. A hátrányos helyzetű tanítványaink részére integrációs (1-2. 5-6. évfolyam) és képesség kibontakoztató (3-4., 7-8. évfolyam) foglakozásokat tartunk, alapul véve egyéni adottságaikat, haladási tempójukat. Az érvényben lévő közoktatási törvény értelmező rendelkezése szerint: „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.” Iskolánk jelenlegi tanulói létszáma 434, a fenti kritérium szerinti hátrányos tanulói létszámunk 266. A hátrányos helyzet kategóriai megfogalmazását a gyámhivatal még a továbbiakkal egészíti ki: „Hátrányos helyzetűnek tekinthetők a többségtől negatív értelemben eltérő, leszakadó, speciális igényekkel rendelkező csoportok. … Hátrányos helyzetben lenni végül is azt jelenti, hogy olyan társadalmi csoporthoz tartozunk, amelynek feltételei az egyén fejlődésében megmutatkozóan is előnytelenek az iskolázás támasztotta követelmények szempontjából” A hátrányos helyzet ismérvei: -
a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítési lehetőségei korlátozottak,
-
és/vagy szociokulturális háttere átlag alatti
A hátrányos helyzet kialakulásában szerepet játszanak: -
szegénység, alacsony jövedelem a családban
-
a család egzisztenciális bizonytalansága (pl. bizonytalan munkavállalói státusz), rossz lakáskörülmények
-
az eltartottak száma 3 vagy annál több a családban, alacsony jövedelem
-
szülők munkanélkülisége
-
szülők alacsony iskolai végzettsége
-
a család, a közvetlen környezet deviáns életmódja, életvitele
-
a család hiánya (a gyermeket nem a szüleik nevelik)
-
ép család hiánya (elvált vagy külön élő szülők)
10
-
a család instabilitása (konfliktusokkal terhelt családi élet)
-
beteg vagy cselekvésben korlátozott szülő
-
negatív megítélés alá eső kisebbségi etnikai helyzet
-
fogyatékosság (értelmi, érzelmi, mozgásbeli stb.)
-
tanulásban akadályozottság
A fenti meghatározások figyelembevételével a fent említett 434 tanulóból a hátrányos helyzetűek száma 405-re módosul. A 2003/04-es tanévben egy Phare-projektnek köszönhetően az IPR keretében az első és az ötödik
évfolyam
osztályaiban,
kompetenciafejlesztést,
komplex
a
partner
óvoda
személyiségfejlesztést,
kiscsoportjában szocializációs
tantárgyi programot
valósítottunk meg. Újszerű tanításszervezési eljárásaink voltak, amelyek közül néhányat továbbra is folytatunk: a preventív tanítás (az új anyag tanítását megelőző ráhangoló kiscsoportos délutáni foglakozás), a számítógéppel segített matematikai (számolási) algoritmus elsajátíttatása, az idegen nyelv ritmusára, a hallásmegértésre épülő tanítás az angol és német nyelvi csoportokban, a sávos oktatás magyarból, matematikából egy negyedik tanár heti négy órában végzett hátránykompenzációs tevékenységével. A program része volt az önálló tanulást segítő technikák elsajátítása, a könyvtári és elektronikus információ alkalmazása, sport-és művelődési, ill. kreatív tevékenység, mentálhigiéné, interperszonális kapcsolatok alakítása, konfliktuskezelés. Negyedévente szöveges értékelésre hívtuk meg a szülőket, aminek igen pozitív fogadtatása volt. A szülők részére működő Kuckó Klub gyermeknevelési és életmód tanácsokat nyújtott külső előadók és szakemberek révén. Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy három éven keresztül e programot fenntartjuk. A
Szegedi
Tudományegyetem
hátrányos
helyzetű
tanulók
mérésével
és
képességfejlesztésével foglakozó kutatásaiban második tanéve veszünk részt.
11
4. Az iskolai könyvtárak története2 Általánosságban a könyvtárak története visszavezethető az írásbeliség kezdetére. Az ókor könyvtárai viszont inkább szolgálták a gazdasági- és közéletet, a közigazgatást és uralkodást, mint közvetlenül a tudás átadását. Hasonló következtetés vonható le a középkori könyvtárakról. A középkor első felének jellegzetes könyvtárai, a kolostori és székesegyházi könyvtárak elsősorban a hitélet kiszolgálói voltak. A tanulókat is szolgáló első iskolai könyvtárak közé inkább a kollégiumok könyvtárai sorolhatók. Ebben a két történelmi korszakban a könyvtárak tehát inkább a tudásőrzés intézményei, legfeljebb a tanítás információs- és eszköztárai, de nem a tanulók ismeretszerzésének helyei. Ez szorosan összefügg az akkori oktatási felfogással, pedagógiai nézetekkel és alkalmazott módszerekkel. Ezekre a századokra alapvetően a szóbeliség és csak részben az írásbeliség volt jellemző. Az iskolákban a pedagógus tudástekintélye jegyében szóbeli előadás és hangos memorizálás formájában folyt az oktatás. A kevés könyv döntő többsége a hitélet és tudomány lejegyzése és az utókorra hagyományozása érdekében született, az iskolát fenntartó egyházi intézmény működését szolgálta. A reformáció egyik újdonsága, hogy az iskola vette át a tudásgazdálkodás szerepét, most már a diákok számára is használatos lehetett a könyvtár, sőt a világi tartalmú művek is mindinkább előtérbe kerültek. Ez természetesen hatással volt a katolikus gyakorlatra is, bár ott még inkább a tudományt, a hitvitákat, a szélesebb értelemben vett művelődést szolgálták mint az oktatást-nevelést. A XVIII. században Magyarországon a felvilágosodás szellemében kibocsátott állami dokumentumok intézkedtek a tanintézetek, a királyi akadémiák és az egyetemek, illetve a középiskolák könyvtárairól. Ezzel kezdetét vette a világi hatalom intézkedési sorozata, mely központilag igyekezett gondoskodni az iskolai könyvtárakról.
2
Goda Beatrix: Az iskolai könyvtárak helyzete a századfordulón In: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2001/4/cikk12.html
12
4.1. Az iskolai könyvtárak helyzete a XIX. század végén3 Az iskolai könyvtárakat érintő első jogszabályok 1877-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter működéséhez kötődnek. Ezekben utasította a tanfelügyelőket, hogy az egyes tankerületekben az állami elemi és az államilag segélyezett felső nép- és polgári iskolákban, valamint a tanító- és tanítónőképezdék gyakorló iskoláiban iskolai könyvtárakat hozzanak létre. A cél a műveltség terjesztése és a ponyvairodalom kiszorítása volt.
A
tanfelügyelők
mellett
az
egyházi
hatóságokat
is
fölszólította,
hogy
egyházkerületeikben is mozdítsák elő az iskolai könyvtárak ügyét. Az iskolai könyvtár az alábbi gyűjteményrészekből tevődött össze: •
a tanítók továbbképzésére szolgáló könyvek (tanítói könyvtár);
•
a szegény tanulók számára szolgáló tankönyv-gyűjtemény (segélykönyvtár);
•
a tanulóknak szánt mulattatva oktató művek gyűjteménye (ifjúsági könyvtár).
A könyvtár kezelése a tanító feladata volt, felszereléséért az intézet igazgatója felelt. Tíz évvel e rendeletek megszületése után az ország több mint tizenötezer iskolájában már közel hétezer tanítói, ifjúsági és népkönyvtár működött. Az 1890-es évek elején azonban jelentős visszaesés volt tapasztalható, az iskolai gyűjtemények száma a felére csökkent. A markáns fogyatkozást a könyvtárak kihasználatlanságával indokolták. Fölállításuk előtt ugyanis nem vették figyelembe az analfabéták magas arányát (kb. 50%), és az ebből következő érdektelenséget. A probléma megoldását az iskolai könyvtár feladatának módosításában látták. A ponyvairodalom kiszorítása mellett sokkal fontosabbá vált a tanulás és tudás iránti vágy fölkeltése, és hogy a fiatalok megszeressék a magyar nyelvet A könyvtár emellett helyet és alkalmat biztosíthatott a nevelő és a diák iskolán kívüli találkozására, kapcsolatuk elmélyítésére, és megteremthette a feltételét annak, hogy az iskoláikat befejező fiatalok megtalálják helyüket az olvasókörökben és az ifjúsági egyesületekben. Az 1891-ben
3
Mertus Lászlóné: Az iskolai könyvtárügy helyzete In: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/3/cikk13.html
13
bevezetésre kerülő vasárnapi munkaszünet tovább növelte az önművelésre, az iskolai oktatás keretein kívüli ismeretszerzésre fordítható idő mennyiségét. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete az iskolai könyvtárak számát ismét emelte. A jogszabály alapján iskolai könyvtárakat állítottak föl azokban az állami és községi elemi és ismétlő-iskolákban, amelyek eddig nem rendelkeztek ilyennel. A miniszter 1902-ben létrehozta a Népiskolai Ifjusági Könyvtárakat Intéző Bizottságot (továbbiakban NIKIB). A NIKIB megalakításának célja az volt, hogy külföldi mintára egy olyan állandó testületet működtessenek, mely szakemberek bevonásával vizsgálja és értékeli az ifjúsági irodalmat. A tanítók a könyvtárak kezelésének feladatát mindenfajta előzetes képzés nélkül kezdték el. A XX. század elejére ugyan a könyvtárismeret egyetemi tárgy lett, a tanítóképzőkben azonban ilyen ismeretet nem oktattak. Mivel a tanítók nem rendelkeztek könyvtárkezelői, valamint e területen szükséges pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel, ezért kérték továbbképzésük megoldását. A tanítóképzők hallgatói számára indítványozták a könyvtári ismeretek oktatását. A dolgozó tanítók részére nyári továbbképző tanfolyamokban látták a probléma megoldását.
4.2. A hazai iskolai könyvtárügy helyzete a második világháború után 1945-ben az általános iskola létrehozásával új, majd 1948-ban az iskolák államosításával gyökeresen új helyzet alakult ki. Az iskolai könyvtárak állományának fejlesztésére és összetételére ajánlást tartalmazó könyvtárjegyzékek a háború után először 1947-ben láttak napvilágot. Az egyik az általános iskola I–VIII. osztályú tanulói számára készített Ifjúsági Könyvtárjegyzék volt, a másikat a középiskolai könyvtárak részére adták ki. Fontos megemlíteni, hogy ekkor ebben a dokumentumban még a vallás- és közoktatásügyi miniszter a meglévő állomány megtartása mellett foglalt állást. Az iskolák államosítása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium drasztikusan tovább apasztotta a második világháború alatt amúgy is megrongálódott és megcsappant iskolai könyvtári gyűjteményeket politikai, ideológiai szempontok alapján.
14
1949-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter két rendeletet adott ki az ifjúsági könyvtári könyvek selejtezésére. A megsemmisítésre, selejtezésre ítélt könyvek között ifjúsági szépirodalmi művek az ismeretterjesztő és tudományos irodalom értékes kötetei voltak. Több történeti tárgyú, főként a magyarság történetével foglalkozó és az ifjúság erkölcsi, hazafias nevelését szolgáló mű került kivonásra vagy áthelyezésre a tanári könyvtárba. A második világháború után az iskolai könyvtári tevékenység kibontakozását az 1951-ben életre hívott ifjúsági olvasómozgalom segítette. Az iskolai könyvtárak fejlesztése a háború utáni években első ízben az 1952-es kormányhatározatban szerepelt. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának egyik 1952 évi. határozata kimondta: „Az általános és középiskolai könyvtárakat erőteljesen fejleszteni kell.”
4.3. A fejlődést előmozdító rendelkezések és szabályozások az ötvenes években Az 1952-es kormányhatározat nyomán a Közoktatásügyi Minisztérium Vezető Kollégiuma megtárgyalta az iskolai könyvtárak helyzetét és határozatot hozott fejlesztésükről. Ebben perspektivikus állománygyarapítást irányoztak elő 1953-tól az általános és középiskolai könyvtárak számára. A határozatban alapelvként rögzítették, hogy az iskolai könyvtár nélkülözhetetlen segítőeszköze az oktató-nevelő munkának és fontos szerepet tölt be a nevelési célok megvalósításában. A fejlesztést azoknál az iskoláknál kellett elkezdeni, amelyek még nem rendelkeztek számottevő könyvtárral. Az 1950-es évek közepén jelentős események hatottak az iskolai könyvtárügy kibontakozására, az iskolai könyvtárak fejlődésére. 1955 tavaszán rendezték meg a II. Országos Könyvtáros Konferenciát. A résztvevők felvetették az iskolai könyvtárak működésének fontosságát. A határozati javaslatban kinyilvánították, hogy az iskolai könyvtárakra még az állami könyvtáraknál is fontosabb feladat hárul az ifjúság nevelésében, ezért ellátottságukat döntő módon javítani kell.
15
4.4. Az iskolai könyvtárak a szocialista oktatás-nevelés szolgálatában Az iskolai könyvtári hálózat életre hívásával szükségessé vált az iskolai könyvtárak egységes működési irányvonalának kijelölése. Ennek az igénynek felelt meg a művelődésügyi miniszteri utasításban foglalt „Iskolai Könyvtárak Egységes Kezelési Szabályzata”. E szabályzat megjelenése az iskolai könyvtárak fejlődése szempontjából igen jelentős állomást jelentett a második világháború után. Meghatározta az iskolai könyvtár mindkét (tanári és ifjúsági) könyvtári részlegének célját, feladatát, az állomány összetételét és elhelyezését. A tanári könyvtár célját illetően a szabályzat úgy foglalt állást, hogy az segítse elő a nevelők szaktárgyi és ideológiai képzését és az oktatás szemléltetését. Az ifjúsági könyvtárnak pedig célul tűzte ki az oktatás támogatása, a tanulmányi színvonal emelése mellett a tanulók szocialista nevelésének elősegítését. Javasolta, hogy a könyvtár lehetőleg külön helyiségben legyen elhelyezve. Hozzájárult a könyvek szertárban vagy az ifjúsági szervezet szobájában jól zárható szekrényekben való tárolásához. Az utasítás előírta, hogy az ifjúsági könyvtár állományát ki kell egészíteni a legfontosabb kézikönyvekkel, lexikonokkal és szótárakkal. A tudomány és a technika fejlődése egyre inkább tudatosította, hogy a könyvtár mindinkább növekvő fontosságú tényezője a társadalom életének. A folyamatos önképzés és továbbképzés elengedhetetlen szükségletként jelentkezett az 1960-as években. Ezzel összefüggésben az iskolai könyvtárak kettős funkciója egyre nyilvánvalóbbá lett. Az iskolai oktató-nevelő munka közvetlen segítése mellett egy másik cél fogalmazódott meg: a tanulók könyv- és könyvtárhasználatra való megtanítása. A 60-as évek második felében egyre fokozódott az érdeklődés a gyermek olvasása és könyvtári ellátása iránt. Ebben az időszakban az iskolai könyvtárügyet is érintő két fontos országos esemény, az V. Nevelésügyi Kongresszus és a III. Országos Könyvtárügyi Konferencia előkészítésére került sor. E tanácskozásokra való felkészülés folyamatában két jelentős tanulmány született. Az egyik „A nevelés és a könyv”4 címet viselte, a másik dokumentum „A 18 éven aluli ifjúság olvasása és könyvtári szolgálata”5 volt. Mindkét tanulmány vizsgálta – más-más megközelítésben – az iskolai oktató-nevelő munka és az 4
Kisfaludi Sándor: A nevelés és a könyv. In: Könyvtáros, 1970. 5. sz. 260-263. p. Rácz Aranka, N.: A 18 éven aluli ifjúság olvasása és könyvtári szolgálata. In: Könyvtártudományi tanulmányok 1970. Bp., NPI. 1971. 153-155. p.
5
16
iskolai könyvtár kapcsolatát és javaslatokat fogalmaztak meg az iskolai könyvtár fejlesztésére, működésére vonatkozóan.
4.5. Az iskolai könyvtárügy fellendülésének szakasza (1971– 1980) Az iskolai könyvtárüggyel foglalkozó szakemberek erőfeszítései a 70-es évekre beértek. A Művelődésügyi Minisztérium 1971-ben kiadta az „Irányelvek a 18 éven aluli ifjúsági könyvtári ellátásának javítására” című szabályzatot.6 A dokumentum megerősítette, hogy az iskolai könyvtár az iskola szerves része és kulcsfontosságú szerepet tölt be a tanulók önművelésre nevelése terén. Az önképzés és a művelődés legfontosabb módjának az olvasást jelölte meg, így a holnap feladataira készülő tanuló számára a könyv- és könyvtárhasználati kultúra kialakítása fontos igényként fogalmazódott meg. Az irányelvekben követelmény lett, hogy a könyvtár legalább egy tanterem nagyságú, kb. 50 m2 alapterületű legyen, amelyben 25-30 fő számára egyidejűleg helyben olvasási lehetőséget kell biztosítani. Kimondta az ifjúsági és tanári könyvtárak egyesítését, az iskolai könyvtár egységes kezelését. Lehetővé tette a kettős fenntartású iskolai könyvtárak létrehozását. Az iskolai könyvtárak szerepe a 70-es években szükségszerűen növekedett. Egyértelművé lett az a felismerés, hogy nem lehet korszerűen tanítani olyan iskolában, ahol nincs könyvtár. Az irányelveknek jelentős eredményei mutatkoztak. Megváltozott az iskolai könyvtárak szervezeti felépítése, a legtöbb helyen a tanári és ifjúsági könyvtárak egyesítése befejeződött. Ezzel az iskolai könyvtárakban megteremtődött a gazdaságosabb, ésszerűbb állománygyarapítás és a jobb könyvtári szolgáltatás feltétele. Jelentősen változott az iskolai könyvtár feladatával, szerepével kapcsolatos szemlélet. Azokban az iskolákban, ahol az igazgató és a nevelőtestület felismerte a könyvek és más ismerethordozók pedagógiai értékét, ott a könyvtár az iskola szellemi műhelye, a szellemi munka eszköztára lett, s valamennyi tantárgy számára biztosított ismeretanyagot, olvasnivalót. Az 1978/79-es tanévtől előrelépést jelentett, hogy a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítását beiktatták a tantervi követelményekbe az általános iskolákban.
6
Irányelvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítására. In: Művelődésügyi Közlöny, 1971. 24. sz. 392-395. p.
17
A 80-as évekre egyre gyakoribbá vált a komplex művelődési intézmények (általános művelődési központok) bekapcsolódása az iskolai könyvtári ellátásba. A gyakorlatban az integrációs törekvések sokszínűek voltak, pozitív és negatív tapasztalatokkal egyaránt szolgáltak.
4.6. Az iskolai könyvtárügy a nyolcvanas évek első felében Az iskolai könyvtárak helyzetének értékelése és a fejlődés irányának meghatározása szempontjából jelentős eseményekre került sor 1981-ben. Június 2-3-án rendezték meg a IV. Országos Könyvtárügyi Konferenciát, ahol célként fogalmazták meg, hogy az iskolai könyvtár állományának napi munkaeszközzé kell válnia a tanárok és tanulók számára. Az állományban
a
hagyományos
dokumentumok
mellett
helyet
kell
kapniuk
a
hanglemezeknek, diafilmeknek, szemléltető és egyéb könyvtári anyagoknak. A könyvtárhasználatra nevelést be kell iktatni az oktatási programba már az általános iskolától kezdve, hogy a tájékozódás, az információ iránti igény a tanulók szemléletének szerves részévé váljon. A gyermekek ifjúsági könyvtári ellátását jelentősen javítani kell, bár
a
konferencián
elhangzott
helyzetértékelés
szerint
az
iskolai
könyvtárak
könyvállománya a 70-es években az ötszörösére növekedett. Az 1981-ben megjelenő jogszabály az iskolai könyvtár feladatát abban jelölte meg, hogy az oktató-nevelő munkához biztosítani kell a szükséges információs anyagokat. Segíteni kell a tanulók olvasóvá nevelését és könyvtári tájékozódását, valamint a pedagógusok szakirodalmi igényeinek a kielégítését. A 80-as évek közepén készült útmutató rögzítette, hogy az oktató-nevelő munka hatékonyságának javítása érdekében jól felszerelt iskolai könyvtárra van szükség, amelyet az iskola központi épületében, jól megközelíthető helyen kell kialakítani. Feladatát tekintve a korszerűen felszerelt iskolai könyvtár tanulási forrásközpontként, az iskola információs bázisaként működik, és közvetlenül részt vesz a tanulók könyvtárhasználatra nevelésében. Az iskolai könyvtár gyűjteményébe a nyomtatott dokumentumok mellett be kell kerülniük az új ismerethordozóknak, az audiovizuális és számítástechnikai eszközöknek, a könyvtáraknak pedig rendelkezniük kell a használatukhoz szükséges eszközökkel. A szabályzat több normatív előírást tartalmazott iskolatípusonként. Az iskolai könyvtárügy 1970-es években felgyorsult fejlődése a 80-as évek első felében is éreztette hatását.
18
5. A korszerű iskolai könyvtár 5.1. Az iskolai könyvtár globális definíciója7 „Az iskolai könyvtár az oktatási nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási és kereső technikákat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására.”
5.2. Az új könyvtári modell kiemelt funkciói Az új koncepcióban a korábbiakhoz képest fontossá vált a könyvtár működési nyitottságának
további
erősítése
a
könyvtári
információk
hozzáférhetőségének
kiterjesztésével. Itt egyfelől a szolgáltatások térbeni és időbeni nyitottsága mellett az iskola információs rendszerébe, a helyi hálózatba való beilleszkedéssel a könyvtár szabad információcseréjéről, a könyvtári adatbázisok lekérdezési lehetőségeinek megteremtéséről van szó, másfelől pedig az iskolai könyvtár és szűkebb, tágabb környezetének információs hálózati kapcsolatáról, elektronikus kommunikációjáról. Ennek eléréséhez természetesen szükség van a könyvtár számítógépesítésére, a számítástechnikai és a telekommunikációs technikák, eszközök alkalmazására a könyvtáros tevékenységben, a hálózati kapcsolatokra, a multimédiás oktatóprogramok használatára. A hagyományos tájékoztató eszközök mellett a felsorolt technikai eszközök kitágítják a könyvtár tájékoztató képességét és az információk megnövekedett igényének kielégítését. 7
Dán Krisztina: Az iskolai könyvtár modellje = Az iskolai könyvtár, 1998. OPKM. Bp. 36. p.
19
Elősegítik a gyors, pontos tájékoztatás mellett a helyi jellegű, közhasznú, közérdekű és a pedagógiai információk naprakész szolgáltatását. Hangsúlyosabbá válik a korábbiakhoz képest a tanuláscentrikus használói képzés helyi pedagógiai programoknak megfelelő, tantárgyközi szerepe, a könyvtári eszközök széleskörű és didaktikailag megalapozott integrációja a tantárgyi ismeretszerzésbe, a csoportos és egyéni használat, használói képzés érvényesül. Az utóbbi évtizedben különösen fontossá vált az iskolai könyvtár szocializációs szerepe: a kommunikációt, kapcsolatteremtést, véleménynyilvánítást segítő nyitottság, demokratikus légkör,
a
közösségbe
való
beilleszkedés,
a
csoportkeretben
végzett
munka
magatartásformáinak elsajátítása, a társadalmi, kulturális szempontból nehezebb helyzetű gyerekek hátrányainak enyhítése.
5.3. Az iskolai könyvtárak szakmai követelményei Alapkövetelmények Az oktató-nevelő munkához szükséges, a hatályos könyvtári szabványok szerint feltárt dokumentum-, illetve információbázis. Könyvtárostanár alkalmazása Legalább egy önálló helyiség, amely alkalmas egy iskolai osztály foglalkoztatására is. A tanítás rendjéhez alkalmazkodó, a tanulók és a pedagógusok számára megfelelő rendszeres nyitva tartás. Az információforrások feldolgozásához, nyilvántartásához, helyben használatához, kölcsönzéséhez, másolásához, valamint a szakirodalmi szolgáltatásokhoz szükséges eszközök. Az iskolai könyvtár feladatai A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása és védelme. Könyvtári és szakirodalmi szolgáltatások nyújtása az iskola tanulóinak és pedagógusainak - kölcsönzés, - helyben használat, 20
- szakirodalmi tájékoztatás, - másolatszolgáltatás. Más könyvtárak szolgáltatásainak közvetítése, illetve átvétele. Könyvtárhasználati ismeretek oktatása és feltételek biztosítása a további műveltségi területek számára könyvtári foglalkozások tartásához. Sajátos eszközrendszerével – együttműködve az iskola pedagógusaival – a tanulók segítése
eredményes
tanulási,
olvasási
és
önművelési
szokásaik
kibontakoztatásában. Együttműködés a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival és a nyilvános könyvtárakkal.
5.4. Az iskolai könyvtár küldetése8 „Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és egyéb forrásokat biztosítja az iskolai közösség minden tagja számára, Egyúttal lehetővé teszi, hogy kritikus gondolkodóvá, a különböző típusú és formájú információhordozók hatékony használójává váljanak, és hozzáférjenek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz.” Az UNESCO által 1999-ben elfogadott küldetés nyilatkozat egyértelműen meghatározza az iskolai könyvtár kettős alapfeladatát: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. A könyvtár a fenti kettős cél érdekében szervezi meg működését, alakítja gyűjteményét, fejleszti szolgáltatásait, és igényli a működéséhez szükséges feltételeket. Az iskolai könyvtár nem önálló intézmény, de jól körülhatárolható létesítmény, amely sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül az iskola tevékenységének egészébe. Minden szakterülettel együttműködik, az iskola információs szervezetének részeként pedig különösen szoros munkakapcsolatban áll az információs tevékenységet folytató egységekkel.
8
Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztésének stratégiája: Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban Bp, 2004, Flaccus Kiadó 113 p.
21
5.5. Az iskolai könyvtárak irányítása, fenntartása Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos önkormányzati tevékenység központi irányítása az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik. A könyvtári szakmai kérdések ágazati irányítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma látja el. A helyi önkormányzatok gondoskodnak az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának megvalósításához szükséges könyvtári ellátás feltételeinek megteremtéséről (a képviselőtestület által elfogadott fejlesztési program szerint) és a könyvtári egységek jogszerű, szakszerű működtetéséről. Ez irányú feladataikat a közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok és normatívák szerint, és a könyvtári, könyvtári informatikai tevékenységet meghatározó jogszabályok, normatívák, állásfoglalások figyelembevételével látják el. Az iskolai könyvtárak fenntartásáról és a normáknak megfelelő fejlesztéséről a fenntartó az iskola
költségvetésében
gondoskodik,
a
mindenkori
költségvetési
törvényben
meghatározott központi támogatások és a helyi források felhasználásával. Az iskolai könyvtárak közoktatási szakmai ellenőrzését – a helyi önkormányzatok és a működtető intézmény igazgatójának megbízása alapján – az országos szakértői névjegyzéken szereplő iskolai könyvtári szakértők látják el a közoktatásról szóló törvény és a 42/1999. (X. 13.) OM rendelet előírásai szerint. Az 1997. évi CXL. törvény és a 14/2001. (VII. 5.) NKM rendelet alapján a kulturális miniszter szakfelügyelet keretében ellenőrzi az iskolai könyvtári területen a könyvtári tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, a könyvtár szakmai követelmények és normatívák betartását. Az iskolai könyvtárak pedagógiai és könyvtár-szakmai tevékenységét – kutatási, módszertani, továbbképzési és egyéb területen – országos hatáskörű szolgáltató intézmények (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, Országos Közoktatási Intézet, Könyvtári Intézet stb.) segítik.
22
Az iskolai könyvtárak napi tevékenységéhez közvetlen gyakorlati segítséget nyújtanak a megyei, fővárosi, kerületi pedagógiai szolgáltató intézmények az iskolai könyvtári szaktanácsadók, tantárgygondozók, ill. munkaközösség-vezetők közvetítésével, és gondoskodnak a 25/1998. (VI. 9.) MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM sz. jogszabályban foglalt egyéb szolgáltatások biztosításáról. Az iskolai könyvtári tevékenység ellátását magas színvonalú könyvtári szolgáltatásokra képes,
az
elfogadott
minőségfejlesztési
rendszer
követelményeinek
megfelelő
báziskönyvtárak (referencia-könyvtárak) segítik. Ezekre a bázishelyekre épülhet az intézménytípusonként
vagy
területileg
szervezett
munkaközösségek
önfejlesztő,
minőségbiztosító tevékenysége. Az iskola szükségleteinek megfelelő könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az intézmény vezetője vagy az általa kijelölt helyettese ellenőrzi és irányítja az iskolai könyvtárnak az alapdokumentumokban (alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat) foglaltaknak megfelelő szakszerű és törvényes működtetését. Az intézmény rendelkezésére bocsátott költségvetési keretek alapján biztosítja a könyvtár működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Vezetői tevékenysége során figyelembe veszi a nevelőtestület, a diákönkormányzat és az iskola társadalmi környezetének javaslatait.
6. A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola könyvtárának története Az 1950-es években még társadalmi munka keretében végezték a könyvtárosi munkát az iskolában. A tanári, vagy nevelői könyvtár 1948 után jött létre, pontos dátumot nem találtam. A könyveket könyvszekrényekben helyezték el, kb. 8-900 kötetből állt az állomány, amelyeket leltári számmal és bélyegzővel láttak el. A könyvtári állományról leltárnaplót kellett vezetni, és évente zárták le az összegszerű változásokat. Minden évben emelkedett a kötetek száma, a költségvetés változó összeggel járult hozzá a könyvtár fejlesztéséhez. Több alkalommal kellett rendszerezni az állományt műfaj szerint: ezek pl. szépirodalmi alkönyvtár, társadalomtudományi alkönyvtár, pedagógiai könyvek és
23
egyéb kategóriába tartozó könyvek voltak. Az 1960-as évek végén kellett rátérni a nevelői könyvtár Cutter-számmal történő rendszerezésére, amely ezután folyamatos volt. A kötetek száma ekkor már kb. 2600-ra tehető. A kölcsönzések a hatodik órában, illetve alkalomszerűen történtek attól függően, hogy a szaktanárnak mire volt szüksége a tanítás folyamán, vagy saját művelődése céljából választott könyvet. Az iskolában működött a tanári könyvtár mellett még ifjúsági könyvtár és szakszervezeti könyvtár is. Az utóbbit az 1970-es évek elején szüntették meg, könyveit egy békéscsabai könyvtárba olvasztották be. Az 1970-es évektől sem adatot nem találtam, sem olyan kollégát nem sikerült felkutatnom, aki segíthetett volna az iskolai könyvtár történetének feldolgozásában. Az 1980-as évek második felében jelentős változás történt könyvtárunk életében. Az új iskolaépület átadásával egyidejűleg a könyvek a zárt szekrényekből szabadpolcokra kerültek. Mivel az állomány ismeretterjesztő részének kb. 40%-a elavult – az 50-es, 60-as évek marxista ideológiáját fémjelző politikai- és pedagógiai művekből állt – jelentős selejtezésre és állománybővítésre került sor. Ebben az időben alakult a Békés Megyei Pedagógiai Intézet irányításával a városi könyvtáros munkaközösség, amely bemutató foglalkoztatásokat, tapasztalatcserén alapuló könyvtárlátogatásokat szervezett. Előtérbe került a nem könyvtáros végzettségű iskolai könyvtárosok alapfokú tanfolyamokon való részvétele és vizsgáztatása.
7. Könyvtárunk mai helyzete Iskolánk mindig törekedett arra, hogy a város legkorszerűbb, minden igényt kielégítő intézménye legyen mind az eszközök, mind a személyi feltételek terén. Pedagógiai programunkban is tükröződik ez a törekvés. Alsó tagozaton az olvasás tanításában, felső tagozaton a 6. évfolyamon külön könyvtárhasználati órákon biztosítjuk a gyerekeknek a könyvtárhasználati ismeret tanítását. Iskolai könyvtárunk új, korszerűen felszerelt. Könyvtárunk és iskolánk elismertségét jelzi, hogy hagyományosan itt rendezzük meg a városi Kazinczy szépkiejtési versenyt és a Kárpát-medencei Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny területi döntőjét.
24
7.1. Az iskolai könyvtár működési rendje Könyvtárunk feladatköre általános iskolai könyvtár. Szervezeti és működési szabályzatát folyamatosan korszerűsítjük, gyűjtőköri szabályzatáról 1998-ban szakértői vélemény született, mely szerint az iskola gyűjtőköri szabályzata átgondolt, az iskola helyi pedagógiai
programjában
megfogalmazott
feladatainak
megvalósítását
segíti,
állományszervezése a helyi lehetőségekhez igazodik, tehát a dokumentumot az érvényben lévő rendeleteknek megfelelőnek találta. (1. sz. melléklet: Az érvényben lévő könyvtári szabályzat) Az iskolai könyvtár alapterülete 130 m2, az olvasóhelyek száma 35. Könyvtári állományunkban a szépirodalmi és az ismeretterjesztő könyvek száma körülbelül megegyezik a tankönyvek és a tartós tankönyvek számával. A szépirodalmi kötetek és az ismeretterjesztő könyvek arányáról nincsen adat. A könyvtári állományban 4664 könyv, 267 hanglemez, 132 videokazetta, 42 számítógépes oktatóprogram van nyilvántartva (ez utóbbiakat az informatikai tantermekben használjuk, a hanglemezek többsége pedig iskolánk emelt szintű ének-zene oktatását segíti). Az állomány ellenőrzését utoljára 2003-ban végezte el az iskola könyvtárosa.
7.2. Állományrészek helyzetelemzése Az általános kézikönyvek és a szótárak az általános művek között vannak, a szaklexikonok és az enciklopédiák az egyes tantárgyak szakkönyveivel együtt találhatók. Az ifjúsági ismeretterjesztő irodalom kötetei között a gyerekeknek szóló lexikonok és enciklopédiák is helyet kapnak. Sajnos egyre több az elhasználódott vagy hiányos kötetek száma, melyek pótlásáról fokozatosan lehet szó, elsősorban pályázati pénzből. Nem csupán az elhasználódás jelent gondot a könyvtárban, sok az elavult kiadvány is, melyeket részleteikben lehet használni, de szükséges lenne az újítás. Ez csak részben oldható meg, mivel a könyvtári fejlesztésre csak pályázati pénz áll rendelkezésre, amiből a könyveken kívül elektronikus ismerethordozókat, videokazettákat is vásárolunk, ezek pedig igen drágák.
25
Az
időszaki
kiadványok
közül
a
tantárgyakhoz
kapcsolódó
szakfolyóiratokkal
rendelkezünk, s megrendelünk néhány fontos pedagógiai folyóiratot is. Gyermekeknek a Kincskeresőt és a Dörmögő Dömötört vásároljuk meg, s a roma tanulók nagy száma indokolja, hogy egy roma folyóirat is hozzáférhető legyen. A tankönyvek közül a tartós tankönyveket vásároljuk meg nagy számban. Ezeket a tanulóknak osztjuk ki, „elhasználódásuk” igen gyors.
7.3. Az iskolai könyvtár katalógusai A könyvtárunkban szerzői betűrendes és szakkatalógus van, a számítógépes feldolgozást pedig a Gregus-Hájas program segíti.
7.4. Az iskolai könyvtár berendezése Az olvasóterem és a szabadpolcos könyvtári rész egy helyen találhatók, tágas, világos teremben. A könyvtárban lehetőség van olvasásra, video- és DVD film nézésére, CD hallgatására is. Van egy számítógép is Internetes csatlakozással, amely a tanulók és a pedagógusok információkeresésében is nagy segítséget nyújt, de alkalmas multimédiás programok futtatására, s a televízióval összeköttetve vagy projektoros kivetítéssel magas színvonalú előadások megtartását is lehetővé teszi. Ezeket az adottságokat igyekszünk minden alkalommal ki is használni. A könyvtári helyiséget használhatjuk tanítási óra céljára, ugyanakkor a berendezése alkalmas arra, hogy könnyedén variálhassuk csoportmunkákhoz, kerekasztal-beszélgetésekhez, előadásokhoz. Trapéz alakú asztalainak köszönhetően rendkívül sok lehetőség nyílik a berendezésére. A könyvtár másik felében családias hangulatot teremtenek a kényelmes kanapék, melyek mágnesként vonzzák délutánonként a kikapcsolódni vágyó tanulókat.
7.5. Állománygyarapítás Sajnos egyre nehezebb helyzetben van a könyvtár, hiszen egyre kevesebb az állománygyarapításra fordítható összeg, s az egyre dráguló könyvek is tovább nehezítik a helyzetet. A könyvtár előző évben állománygyarapításra fordítható összege 190000,-Ft volt, mely a szintentartáshoz sem elegendő. Tartós tankönyvekre ebben a tanévben több mint másfél millió forintot fordítottunk. Az iskolai könyvtár állományának alakulásáról
26
minden évben jelentést küldünk a minisztériumba az októberi statisztika elkészítésekor (2. sz. melléklet)
7.6. Az iskolai könyvtár nyitva tartása Az iskolánkban biztosítva van a könyvtár mindennapos hozzáférése, nyitvatartási rendje alkalmazkodik a tanulók tanulási szokásaihoz. Hétfő:
12-15
Kedd:
12-15
Szerda:
13-14
Csütörtök:
13-15
Péntek:
13-14
7.7. A könyvtárostanár bemutatása Könyvtárosunk Szatmári Gáborné, aki heti 40 órában, főállásban látja el a könyvtárosi feladatot. Legutóbbi munkaköri leírása, mely része az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 2003 szeptemberében készült (3. sz. melléklet), a dokumentum szabályozza a feladatait, tevékenységét, felelősségét, kapcsolattartási kötelezettségét. Könyvtárosunk magyar-történelem szakos tanár, aki 30 órás könyvtáros tanfolyamot végzett, s legutóbb 2003-ban vett részt könyvtáros továbbképzésen. Az iskola továbbképzési tervében már régebben megfogalmazódott, hogy a könyvtárosi feladatot az iskola főiskolai oklevéllel rendelkező pedagógussal kívánja betölteni, melynek érdekében az iskola vezetősége minden segítséget megad. A könyvtár szolgáltatásait az iskola pedagógusai és tanulói veszik igénybe kölcsönzésre, délután az órákra való felkészülésre, helyben használatra, könyvtári órák tartására. A szaktanárok is kérik időnként a könyvtárhasználati órák segítségét, mellyel változatosabbá tudják tenni a szakóráikat. A könyvtár gyakran helyszíne a különböző versenyeknek, vetélkedőknek is. Rendszeresen járnak a gyerekek tanári felügyelettel video- és DVD filmeket nézni, zenét hallgatni. A kötelező olvasmányok irodalomórai feldolgozása is sokszor a könyvtárban történik, hiszen a gyerekek többsége nem olvassa el a kijelölt könyveket, így csupán a film által közvetített gondolatok jutnak el a gyerekekhez.
27
Legnagyobb öröme a könyvtárosnak, ha egyre többen mennek kölcsönözni vagy gyűjtőmunkát végezni. A napközis tanulók közül többen itt töltik az idejüket a tanulás megkezdéséig olvasással vagy filmek nézésével. Gond az, amikor nem tudunk olyan könyvet adni a gyerekeknek, amit szeretnének, s ha a továbbtanuló pedagógusok nem találják meg a legújabb szakirodalmat. A tanítás folyamatában magyar nyelv és irodalom, történelem, olvasás, környezetismeret és osztályfőnöki órán kapnak a gyerekek olyan feladatokat, amelyeket a könyvtárban oldanak meg. A szakórák közül olvasás- és magyarórákat tartanak leginkább a könyvtárban. A diákok közül leginkább az olvasni szeretők járnak rendszeresen a könyvtárba, sajnos minél nagyobbak, annál kevesebben. Mások csak filmet nézni jönnek ide. A szépirodalmi kötetek kölcsönzése szinte teljesen kimerül a kötelező olvasmányokban. A könyvtárosunk elmondása alapján kiderült, hogy szépirodalmi műveket főleg a kicsik, az alsó tagozatosok keresnek, majd felső tagozatban ez az érdeklődés- minden ajánlat és erőfeszítés ellenére- elsikkad. A pedagógusok az órákra való felkészüléshez, tanulmányi versenyekhez illetve órán kívüli tevékenységekhez keresnek szakkönyveket. Kötelező és ajánlott olvasmányokat néznek meg videón, illetve más szaktanárok is igénybe veszik a könyvtárat a tananyagukhoz kapcsolódó filmek megtekintésére. A könyvtárhasználatra nevelésben legnagyobb szerepe a könyvtárhasználati óráknak van, ezen kívül könyvajánlók íratásával, vetélkedők szervezésével igyekszik könyvtárosunk felkelteni az érdeklődést a könyvek iránt. A szaktanároktól azt szeretné, hogy minél több olyan feladatot adjanak, melyeket a könyvtárban lehet megoldani. Értékeljék, állítsák példaképnek az olyan tanulókat, akik sokat olvasnak.
7.8. Könyvtárhasználati órák A könyvtárhasználati ismeretek oktatása nem választható el az iskolai könyvtártól. A múlt század közepén megindult oktatási reformtörekvések elérték az iskolai könyvtárakat is. Ez a megállapítás megfigyelhető abban, hogy megváltozott a könyvtár funkciója. Az eddigi állományőrző, kölcsönző funkció helyébe a dokumentumok korlátozás nélküli, szabad hozzáférhetősége, a széles körű helyben használat, a tájékoztatás elterjedése és a 28
pedagógiai feladatok megnövekedett szerepe lépett. Ezt befolyásolta még az audiovizuális és technikai fejlődés, melynek eredményeként az ismeretszerzés új forrásai nyíltak meg. Köztudott dolog, hogy a könyv- és könyvtárhasználat szabályait és szokásait gyermekkorban lehet a legkönnyebben és leghatékonyabban elsajátítani, ezért is fontos, hogy ezt az ismeretanyagot diákjaink az iskolai tanulmányok részeként szerezzék meg. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása tantervi szinten az 1978-as tantervben kapott először polgárjogot. E tanterv az oktatás célkitűzéseiben már a korszerű, továbbépíthető alapműveltség gondolatát fogalmazta meg, mely szerint az iskola nem adhat, és nem is ad lezárt ismeretanyagot, állandó műveltségtartalmat. Célul tűzte ki, hogy tanulóival elsajátíttatja azokat a képességeket, készségeket, amelyek lehetővé teszik az alapműveltség továbbfejlesztését, az iskolán kívüli információszerzést. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása elsősorban az anyanyelv elsajátítása kapcsán fogalmazódott meg, de a felső tagozatban lehetőséget adott arra, hogy más tantárgyak (pl. történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz) is alkalmazzák az ismeretszerzés ezen módját. Az 1978-as tantervben fogalmazódott meg először a tananyag elsajátításának szükségessége, követelményrendszerének felépítése.
7.9. A könyv- és könyvtárhasználatra nevelés és a NAT „ A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - az 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma. A törvény 9. §-a kimondja, hogy az iskolai oktatás első tíz évfolyamán folyó "nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit e törvény preambulumával, a 4. § (1)-(3) bekezdésében, a 10. § (1)-(3) bekezdésében és a 13. §-ban foglalt elvekkel és jogokkal összhangban a Nemzeti alaptanterv határozza meg". Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, fokozatokhoz. Ehelyett alap a tantervek, a tantárgyi programok, a
29
tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához.”9 A NAT az 1998/99. és a 1999/2000. tanévben volt érvényben, az általános iskola 1. és 7. osztályában került bevezetésre. A 2000/2001. tanév átmenetnek tekinthető a NAT és a kerettantervek bevezetése között. A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának tekintetében a NAT egyfajta változást, változtatást, előrelépést jelent az 1978-as tantervhez képest. Két fontos változást emelek ki: •
A NAT – mint alaptanterv – a közoktatás tíz évfolyamára határozza meg a nevelő és oktató munka előírt közös követelményeit,
•
Alapot ad a tantervek, tantárgyi programok, tankönyvek és más taneszközök, valamint alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához.
A NAT nem a tantárgyak, hanem a műveltségi területek szerint tartalmazza az ismeretanyagot. A NAT műveltségi területei (részterületei) és javasolt arányai 1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember
és
társadalom:
társadalmi,
állampolgári
és
gazdasági
ismeretek,
emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan 6. Földünk és környezetünk 7. Művészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret 8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció 10. Testnevelés és sport
9
Nemzeti alaptanterv. Bp. 1995. 1. p.
30
A NAT-ban megváltozik a könyv- és könyvtárhasználati ismeretanyag helye. Szakítva a megszokással, az ismeretanyag elsősorban nem a magyar nyelv és irodalom részeként, hanem az informatika tananyagán belül kap helyet. Tantárgyközi ismeretként is jelen van, ez a Tanulás c. ismeretanyag közös követelményeiben fogalmazódik meg „…az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása, főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése. Az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere lehet az iskolai könyvtár.”10 A legújabb NAT szerint: „A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információstanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi
tájékozódásban.
A
könyvtár
használata
minden
ismeretterületen
nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is.”
7.10. A könyvtárhasználatra nevelés a kerettantervekben 2001-ben életbe lép a kerettanterv mind az általános, mind a középfokú oktatásban. Bevezetését és alkalmazását a kerettanterv elején megtalálható miniszteri rendelet indokolja, mely kiterjed a fenntartókra, a különféle iskolatípusokra, valamint segítséget nyújt a helyi tantervek elkészítéséhez. Ez a rendelet foglalkozik a tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezésekkel és a tanórákon való részvétel rendjével is.
10
Nemzeti alaptanterv. Bp. Művelődési és Közoktatási Minisztérium. 1995. 13. p.
31
A kerettanterv az alapfokú nevelés és oktatás folyamatában két szakaszt különböztet meg; az első szakasz az 1-4. évfolyamot, míg a második szakasz az 5-8. évfolyamot foglalja magában.
7.10.1. Az alapfokú nevelés- oktatás első szakaszának feladatai Az életbe lépő kerettanterv újabb változást hoz a NAT-hoz képest, miszerint az önművelés, az önálló tanulás, a könyv- és könyvtárhasználat ismeretanyaga 1-4. évfolyamon ismét a magyar nyelv és irodalom tantárgy részeként fogalmazódik meg, melyben az életkori sajátosságoknak
megfelelő
ismeretterjesztő
szövegek
megalapozzák
az
önálló
ismeretszerzés alapjait és a könyvtárhasználat alapismereteit is ekkor kell elsajátítani. Alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom tantárgy mellett a környezetismeret tantárgyban is megfogalmazódik a könyv- és könyvtárhasználat. Ezen szakasz fejlesztési követelményei: a tanulóknak gyakorlottságot kell szerezniük az információk felhasználásában, a tanult szövegek tömörítésében, összefoglalásában. A folyamatosan felépülő ismeretanyag során a 3. osztályban már tisztában kell lenniük a tanulóknak az alapvető könyv- és könyvtárhasználati ismeretekkel.
7.10.2. Az alapfokú nevelés- oktatás második szakaszának feladatai Az informatika tantárgy óraszáma jelentősen csökkent, az ismeretszerzés ismeretanyaga itt is elsődlegesen a magyar nyelv és irodalom tantárgy kereteiben kap helyet. A tantárgy legfontosabb célkitűzéseiben és fejlesztési követelményeiben szó van arról, hogy az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalni ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve a módszerébe való fokozatos bevezetés is. E technikák elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is.
7.11. Könyvtárhasználat a helyi tantervben A közoktatásról szóló törvény szerint az iskola pedagógiai programot, annak részeként a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi 32
tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott, kihirdetett kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. Iskolánk felső tagozatának helyi tantervét most dolgozzuk át. A jelenleg hatályban lévő helyi tantervünkben 6. évfolyamon évi 18 órában a gyerekeknek önálló könyvtárhasználati órát
tartunk.
A
többi
tantárgyba
pedig
a
kerettanterv
szerint
integráltuk
a
könyvtárhasználati órákat. (4. sz melléklet: Könyvtárhasználati óravázlatok)
8. Felmérés a felső tagozatos gyerekek olvasási szokásairól A 27 OECD és a négy nem OECD országra kiterjedő felmérés megállapításai szerint diákjaink az olvasásban, matematikában és a természettudományokban elért pontszámaik alapján a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. Ennek okát abban is feltételezhetjük, hogy a mai gyerekek nem, vagy csak alig olvasnak a szabadidejükben. Iskolai könyvtárosunk megfigyelése, hogy az olvasási kedv az évek múlásával egyre csökken, a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak. Feltételezzük azt is, hogy az alacsony iskolázottságú, nem olvasó, igénytelen szülő gyermeke a motiváció és a személyes példamutatás hiányában még az átlagosnál is kevesebbet olvas. A készen kapott képi információk, a korunkra jellemző igénytelen kommunikáció (e-mail, SMS, video, DVD, CD) is károsan hat. A fentiekből következő hipotéziseim: •
a gyerekek a szabadidejükben keveset olvasnak
•
az olvasási kedv az életkor előrehaladtával csökken
•
az olvasás szeretetét a szülők iskolázottsága is meghatározza
Ezekre a feltételezésekre építve összeállítottam egy kérdőívet, hogy megvizsgáljam iskolánk felső tagozatos tanulóinak a könyvekhez, az olvasáshoz való viszonyát.
33
8.1. A kérdőív bemutatása 28 kérdésből álló kérdőívet állítottam össze a vizsgálathoz (5. sz. melléklet). A kérdések közül 16 zártvégű, amelyeket aláhúzással kellett megválaszolni; 2 nyíltvégű, felsorolást kért; a többi vegyes, ahol az általam felsorolt választási lehetőségeket kiegészíthették vagy példákkal alátámaszthatták a tanulók. A kérdések tartalmuk szerint: •
a tanulókra és családjukra vonatkozó háttérváltozókra (életkor, nem, etnikum, szülők iskolai végzetsége, munkája, könyvek, újságok mennyisége a családban)
•
a szülők olvasási szokásaira
•
a tanulók olvasási és könyvtárhasználati szokásaira
•
a tanulók szabadidős tevékenységeire, ezen belül tévénézési szokásaikra kérdeznek rá.
Az adatok feldolgozását – a nyíltvégű kérdések kivételével - számítógéppel végeztem, munkámat az EXCEL program segítette. Leggyakrabban átlagot, gyakoriságot, korrelációt számoltam statisztikai függvényekkel. A kapott eredményeket táblázatok, diagramok szerkesztésével tettem szemléletesebbé.
8.2. A minta bemutatása 220 felső tagozatos tanulónk közül 196-an töltötték ki a kérdőívet. Megoszlásukat az 1. számú táblázat mutatja. Érdemes elgondolkodni azon, hogy miért lényegesen több a fiúk száma, mint a lányoké. A népszámlálási adatokból tudjuk, hogy a nők száma magasabb a társadalomban, mint a férfiaké. Az ének-zene emelt szintű oktatása a lánygyermekeknek vonzóbb, mint a fiúknak. Mi mégis inkább „fiús” iskola vagyunk. Az a feltevésem, hogy a nem cigány családok a leánygyermekeket jobban féltik a cigány gyerekekkel való együttneveléstől, mint a fiúkat. Több példa van rá, hogy a kislányokat kiíratják azokból az osztályokból, ahol magas a romák aránya.
34
1. Táblázat
fiú
lány
összesen
51
47
98
Hetedik-nyolcadik 58
40
98
összesen
87
196
Ötödik-hatodik
109
Életkor szerint tíztől tizenhat éves korosztályig terjed a minta. (2. sz. táblázat) Mindkét korcsoporthoz kilenc-kilenc túlkoros tanuló tartozik Közülük négy gyermek legalább két évet veszített. 2. Táblázat
életkor/év 10
11
12
13
14
öt-hat
53
28
6
3
2
38
43
8
1
6
30
44
46
8
1
11
3
hét-nyolc összesen
3
53
15
16
nem válaszolt 5
A mintában 104 tanuló vallja magáról, hogy a cigány etnikumba tartozik. Örvendetes az őszinteségük, hiszen a legutóbbi népszámláláskor az általunk 2000 fősnek becsült roma közösségből csak néhány száz vallotta magát cigánynak. A kérdés eldöntését az is nehezíti, hogy egyre több a vegyes házasságból születő gyermek. A 3. számú ábráról jól leolvasható az iskolánkat érintő szegregációs folyamat. A 13-14 évesek 47%-a roma, a 10-12 évesek 59 %-a. Az októberi statisztika adatait felhasználva az alsós évfolyamokra is kiszámoltam a cigány tanulók arányát: harmadik-negyedik évfolyamon 56 %, első-második évfolyamon 76 %. Ez a tény jelentősen megnehezíti iskolánkban az oktatási- nevelési folyamatokat, de a szakdolgozat témájában nem ok az elkeseredésre, mert az általános iskola utolsó évfolyamain nincs szignifikáns különbség az irodalom és az olvasás szeretete között a két részmintán.
35
Etnikum aránya 120 100 80
40
52
Adatsor2
60
cigány
40
58
20
46
0 öt-hat
hét-nyolc
3. ábra
Mind a tanulmányi átlag vizsgálata, mind az országos kompetenciamérések eredményei azt mutatják, hogy tanulóink az országos átlagnál lényegesen gyengébb teljesítményt mutatnak. Különösen szembetűnő a hetedik- nyolcadik évfolyamon a visszaesés. (4. számú ábra) Míg a fiatalabb korosztály diagramja normális eloszlást mutat, addig a 13-14 évesek oszlopai a gyengébb tartományokban magasabbak. Talán ez a korosztály is motiváltabb és eredményesebb
lehetne,
ha
helyes
olvasási
szokásokkal,
ismeretszerzési-,
szövegfeldolgozási technikákkal rendelkeznének.
Tanulmányi átlag 50 40 30 20 10
32 31
35
41
19 11
10
14
öt-hat hét-nyolc
0 jeles
jó
közepes
gyenge
4. ábra
36
Az irodalom órák szeretetét ötfokú skálán fejezték ki a gyerekek, ahol az 1 jelentése: egyáltalán nem szeretem; az 5 jelentése: a legkedvesebb tantárgyam. A részminták átlagát foglaltam a 3. számú táblázatba. 3. Táblázat
részminták
ötödik-hatodik
hetedik-nyolcadik
együtt
fiú
3,75
3,19
3,45
lány
4,02
3,64
3,85
cigány
3,78
3,46
3,63
nem cigány
4,03
3,31
3,62
összesen
3,88
3,31
3,59
További szűréseket végezve megállapítottam, hogy a legjobb attitűddel rendelkező csoport az ötödik-hatodik évfolyamos nem cigány lányok (4,18); legkevésbé kedveli az irodalmat a hetedik-nyolcadik évfolyamos nem cigány fiúk csoportja. A tanulók irodalomhoz való viszonyát mutatják a 7. kérdésre adott válaszuk, melyben arra kérdeztem rá, hogy szoktak-e verseket, naplót vagy prózát, novellát írni. Az 5-6. évfolyamon 26 tanuló válaszolta azt, hogy rendszeresen ír: 14 tanuló naplót, 5 verset, 7 tanuló pedig meseírással szórakoztatja magát. A legtöbben senkinek sem mutatják meg műveiket, az anyukájuknak heten, barátjukhoz, barátnőjükhöz négyen vannak bizalommal. A nagyobbak közül 24 tanuló választja az önkifejezés ilyen formáját. Közülük tizenketten írnak naplót, nyolcan verset, mesét már senki sem ír, de megjelenik két újabb kategória is: két tanuló már kisebb történeteket, novellákat ír, két diákunk pedig a manapság oly divatos rap szövegekkel próbálkozik. Ezek a gyerekek már nem a szüleikhez fordulnak az írásaikkal, csupán ketten mutatják meg szüleiknek, de a barátok közül is csupán öten olvashatják el az írásokat.
8.3. A családok jellemzése A családok helyzetének vizsgálatakor kíváncsi voltam a szülők végzettségére is. Először az összes anyukát vizsgáltam, majd kiválogattam a cigány anyukák adatait, hogy láthassuk van-e nagy különbség.
37
Anya iskolai végzettsége 4% 4%
7%
diploma 18%
érettségi szakma
33%
8 osztály kevesebb nem tudja
34%
5. ábra
Az összes anyukát vizsgálva még nem is olyan rossz a helyzet. Az anyák felének legalább szakmája van vagy még érettségije is, de akad diplomával rendelkező anyuka is.
Cigány anyák legmagasabb végzettsége 4% 8%
0%7% diploma érettségi 31%
szakma 8 osztály kevesebb nem tudja
50%
6. ábra
Külön választva a cigány gyerekek válaszait (6. ábra) már sokkal rosszabb a helyzet. Diplomás anyuka egy sincs, érettségizett is nagyon kevés. Az átlaghoz képest egy kicsivel több szakmával rendelkező anyukát találhatunk, de megdöbbentően magas a csak 8 osztályt vagy még annyit sem végzettek száma.
38
Apa iskolai végzettsége 6% 3%
3%
16%
diploma érettségi
20%
szakma 8 osztály kevesebb
52%
nem tudja
7. ábra
Az apák végzettségénél jellemző (7. ábra), hogy az apák többsége szakmát tanult, jóval kevesebb azoknak a száma, akik csupán a nyolc általánost végezték el.
Cigány apák legmagasabb végzettsége 2% 0% 5% 5%
diploma érettségi szakma
31%
8 osztály 57%
kevesebb nem tudja
8. ábra
A cigány apáknál nincs olyan hatalmas eltérés az átlaghoz képest, mint az anyáknál. Itt „csupán” a diplomások tűnnek el, és az érettségizettek száma is alacsonyabb, kevéssel növekedik viszont a szakmát tanult és a csak 8 osztályt végzettek száma. Különválasztottam az apák és anyák legmagasabb végzettségét osztályok szerint, mivel az a osztályok emelt szintű oktatást nyújtó osztályként működnek, vagyis a jobb képességű 39
tanulók járnak ezekbe az osztályokba. A szülők iskolai végzettsége az a osztályokban sokkal magasabb értékeket mutat, mint a b osztályokban, s a c osztályba járó tanulóknál a legalacsonyabbak ezek az értékek. Ez a megállapítás egyformán igaz mind az anyák vizsgálatakor, mind az apák adatait tekintve.
Apa munkahelye munkahelye van
12%
alkalmanként dolgozik
14% 51%
23%
csak otthoni munkát végez nem tudja a választ
9. ábra
Az apák fele rendelkezik munkahellyel, ami jóval rosszabb a városi átlagnál, de az iskola bemutatásakor leírtakban már elemeztem azt a helyzetet, hogy az iskolánk helyzete speciálisabb a város többi iskolájához képest.
Anya munkahelye 5% 13% 33%
39%
10%
munkahelye van alkalmanként dolgozik csak otthoni munkát végez kistestvért nevel nem tudja a választ
40
10. ábra
Az anyák munkahelyének vizsgálatakor még rosszabb kép mutatkozik. Még kevesebb anya rendelkezik munkahellyel, mint az apák, de ez magyarázható azzal is, hogy sok családban van még kisgyermek, akiket otthon nevel még az anyuka.
Az a osztályos anyák közül kimagaslóan sok azon anyukák aránya a többiekhez képest, akik munkahellyel rendelkeznek. A szülők végzettségét ismerve nem meglepő, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező apák és anyák jobban tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon.
8.4. A tanulók könyveinek száma Sajnálatos az a különbség, amely megmutatkozik a családok otthoni könyveinek számában a cigány és nem cigány tanulók között (11. számú ábra). Míg a nem cigány tanulók kérdőívének feldolgozásakor egy „egészséges” görbét kapunk, ahol a sok és az alacsony könyvszámok alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a közbülső kategóriák, addig a cigány tanulók válaszaiban megmutatkozik, hogy a 0-9 darabszámú otthoni könyvek kiugróan magas számban vannak, s a válaszokban a könyvszámok növekedésével arányosan csökken a tanulók száma.
Otthoni könyvek száma 50 40 30 20 10 0 db . 50 -9 9. db 10 0ná lt öb ne b m vá la sz ol t
cigány tanulók könyvei
10 -4 9
09
db .
nem cigány tanulók
11. ábra
41
A saját könyvek számát tekintve (12. ábra) még egyértelműbb a különbség. A kérdőívek feldolgozásakor külön vettem a cigány és nem cigány tanulók válaszát, s megdöbbentő különbséget találtam. Míg a nem cigány tanulók között alig akad olyan tanuló, akinek kevés könyve van, a cigány tanulók többségének alig van saját könyve.
Saját könyvek száma 60 50 40 30 20 10 0 20 -4 9 db 50 -n él tö ne bb m vá la sz ol t
db .
519
04
db .
nem cigány tanulók cigány tanulók könyvei
12. ábra
8.5. A szülők olvasási szokásai Szülők olvasási szokása 50
41 36
40 30 20 10
27 24 1316
0 mindkettő rendszeresen
26 11
cigány
nem cigány
egyikük sem olvas
13. ábra
A cigány és nem cigány szülők könyvolvasási szokásai között nem sok különbség látszik, kevéssel több nem cigány szülő az, aki többet és gyakrabban olvas, és kicsivel több azoknak a cigányszülőknek a száma, akik ritkábban olvasnak. Csupán az egyáltalán nem olvasók között van jelentős különbség a cigány szülők magasabb számát látva.
42
A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a szülők nagy része szívesen és gyakran olvas újságot, viszont a válaszokhoz képest igen kevesen járatnak rendszeresen újságot. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a tanulók többsége újságolvasásnak tekinti az ingyenes reklámanyagok olvasását is.
Szülők újságolvasási gyakorisága 2%
mindkettő rendszeresen
3% 25% 41%
legalább egyikük rendszeresen legalább egyikük ritkán egyikük sem olvas nem válaszolt
29% 14. ábra
A tanulók közül 66-an válaszolták azt, hogy szüleik rendszeresen vásárolnak vagy járatnak újságot. 127 tanuló szerint nem jár rendszeresen újság a családnak, s 3 tanuló nem válaszolt a kérdésre.
Rendszeresen vásárolt újságok
7-8. osztály 5-6. osztály
m ag
az
in ok s h í po rú rt jsá T V go k új sá g au B tó likk s ifj új ús ág re ság i m jtv ag én az y in ok
70 60 50 40 30 20 10 0
43
15. ábra
Az újságolvasási szokásokról megállapíthatjuk, hogy jelentős részük a különböző magazinok és pletykalapok szintjén található. Blikket vagy ehhez hasonló újságot 31 tanuló, Kiskegyed, Story vagy hasonló magazin vásárlását 55 tanuló választotta. A legtöbben, összesen 60-an a TV újságot jelölték meg, mint rendszeresen megvásárolt újságot. A hírújságok visszaesését egyrészt azzal magyarázhatjuk, hogy a legtöbb szülő a „könnyebben fogyasztható” bulvárlapokat olvassa inkább, mint a „nehezebben emészthető” lapokat, másrészt a hírek a tévéből, rádióból gyorsabban eljutnak az emberekhez, mint a nyomtatott sajtóból.. Míg az 5-6. osztályos tanulók közül csak öten írtak ifjúsági magazinokat, a kamaszkorba lépő 7-8. osztályosoknál már 12 tanuló jelezte, hogy rendszeresen vásárol ilyen jellegű lapokat. A sport-, az autós- és rejtvényújságok alig jelentek meg a válaszokban.
8.6. A tanulók olvasási szokásai A 4. táblázat azt mutatja, mennyire szívesen olvasnak tanítványaink. A válaszaikat most is ötfokozatú skálán adták meg, ezek átlagát számítottam ki.
4. Táblázat
részminták
ötödik-hatodik
hetedik-nyolcadik
együtt
fiú
3,45
2,88
3,15
lány
3,91
3,23
3,6
cigány
3,53
3,15
3,37
nem cigány
3,88
2,92
3,34
összesen
3,67
3,03
3,36
Ha összevetjük ezt a táblázatot az irodalom tantárgy szeretetét bemutató táblázattal, azt tapasztaljuk, hogy az olvasás szeretete 0,23 -dal gyengébb átlagot mutat, mint az irodalomóra szeretete. Ez a különbség valamennyi részmintán 0,1 – 0,4 közötti érték az irodalom javára. Ugyanakkor az adatok feldolgozása során e két változó között tapasztaltam a legerősebb összefüggést. Az irodalom tantárgy szeretete és az olvasás szeretete közötti korrelációs együttható r = 0,556. Tanítványaink számára könnyebb az irodalom által közvetített értékeket befogadni, ha nemcsak nyomtatott formában, hanem 44
akusztikusan, képekkel, filmekkel, elemzésekkel is megerősítve élik meg az élményt; az a gyermek, aki ilyen formában megszereti az irodalmat, olvasójává is válik.
8.7. Miből olvasnak tanítványaink A 198 fős mintában három olyan tanulót találtam, aki a felkínált öt választási lehetőség egyikéből sem olvas szívesen. A többség egy vagy kétféle olvasnivalót jelölt meg.
140 120 100 80
74
36 41
60
15
40 20
48
58
45
45
22 19
0 újság
könyv
számítógép
ötödik-hatodik
tankönyv
szórólap
hetedik-nyolcadik
16. ábra
A tanulók leginkább újságot szeretnek olvasni, másodsorban könyveket, ezeket szorosan követi a számítógép, mint olyan eszköz, melyen szívesen olvasnak a gyerekek. Talán kissé meglepő lehet, hogy a tankönyveket a cigány tanulók forgatják legszívesebben, de semmi esetre sem meglepő, hogy a számítógép viszont a fiúk körében a legnépszerűbb. A 10-12 éves korosztály olvasási szokásai a dicsérendőbbek: 59 százalékuk szívesen olvas könyvből, de közel felük újságból, tankönyvből, számítógépről is olvas. A 12-14 évesek esetén elkeserítőbb a kép. Az újság (többnyire a bulvársajtó), és a szórólap iránt megnő az érdeklődés; viszont könyvet csak minden harmadik, tankönyvet minden hatodik tanuló
45
olvas szívesen. Az elektronikus szövegek olvasásában nincs lényeges különbség a két korosztályban.
8.8. Mennyit olvasnak tanulóink? Ezzel a kérdéssel az elolvasott könyvek számára kérdeztem. A kapott válaszok megerősítik eddigi észrevételeimet, miszerint jelentős különbség van a vizsgált két korcsoport olvasási kedvében és az elolvasott könyvek mennyiségében. Ha feltételezzük, hogy a mostani hetedik- nyolcadik évfolyamosok is olvastak ugyanannyit hatodikos korukra, mint a jelenlegiek, akkor a 15. ábra utolsó három oszlopába tartozó hetedik-nyolcadikosok többsége az utóbbi két évben nem olvasott el egy könyvet sem. Egyetlen könyvet sem olvasott végig életében 11 tanuló: a minta 5,6 %-a. Szerencsére a mintába tartozó tanulók legalább fele (öt-hat: 60%, hét-nyolc: 51%) évente néhány könyvet elolvas. Ha a diagram alapján úgy becsüljük, hogy átlagosan két könyvet olvasnak évente gyermekeink, és feltételezzük, hogy ehhez kb. 20 óra szükséges, akkor az átlagos napi olvasással eltöltött idejük 3 és fél perc. Tévénézésre több mint 3 órát szánnak szabadidejükből.
Mennyit olvasnak tanulóink 40 35 30 25 20 15 10 5 0
38 30 21 20
22 18
öt-hat
16 17
hét-nyolc
4
évente több évente1-2
öt-kilenc
egy-négy
7
egyet sem
17. ábra
46
Jelenleg olvasó tanulók 100 80
43
60
45 nem cigány
40 48
20
50
cigány 4 6
0 olvas
nem
nem válaszolt
18. ábra
A jelenleg olvasott könyvek többsége a kötelező irodalomból származik, ezen felül csupán néhányan jelöltek meg könyveket. öt tanuló a Bibliát nevezte meg, A gyerekek olvasási szokásait vizsgálva arra is kíváncsi voltam, vajon milyen témájú könyveket olvasnak szívesen. A gyereke a felsorolásból többet is választhattak, s a feldolgozásnál minden választott kategória egy pontot ért. 5. Táblázat
„Milyen témájú könyveket szeretsz leginkább olvasni?”
Kapott pontszám
Kalandos, izgalmas
113
Állatokról szóló
95
Mese
88
Természettudományos
56
Fantasztikus
52
Ifjúsági regény
32
Történelmi regény
29
Egyéb
11
Indián történet
10
Úti könyvek
3
47
A kiértékelés után kapott táblázatból megállapítható, hogy a gyerekek leginkább a kalandos és az állatokról szóló könyveket forgatják szívesen. Legkevésbé az útikönyveket veszik a kezükbe, de hanyatlik az érdeklődés a régebben oly közkedvelt indián könyvek iránt is. Az egyéb kategóriákba a tanulók a sporttal és a zenével kapcsolatos könyveket említették, de nem volt jelentős egyiknek sem a száma. Sajnálatos viszont, hogy két tanuló a horrort jelölte meg. A kedvenc könyveket vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy nálunk, szemben a szakirodalomban sokat hangoztatott állítással - miszerint a kötelező olvasmányokat nem szeretik a tanulók, mert ami kötelező, az már nem is lehet jó -, a kötelező olvasmányok az. 5-6. évfolyamon második helyen szerepelnek 27 választással, a 7-8. évfolyamon 33 tanuló írta a kötelező olvasmányokat a kedvencei közzé. Az alsóbb évfolyamokon 31 tanuló választásával első helyen végeztek a mesekönyvek a rangsorban, de írták a tanulók a Harry Potter könyveket (hatan) és az ifjúsági regényeket (négyen) is. A felsőbb évfolyam rangsorát nézve már természetesen eltűntek a mesék, az első helyezést a kötelező olvasmányok szerzeték meg, második helyen jelölték az ifjúsági regényeket (22-en), de szorosan ezek után a Harry Potter kötetek állnak (18 jelölés). A természettudományos könyvekkel azonos szavazatot kapott (5) a Biblia is. Két-három szavazattal megjelentek még a rangsorban a vicc könyvek, a Gyűrűk ura című trilógia, de kaptak egy –egy szavazatot az indiánokról szóló könyvek, a romantikus regények és Rejtő Jenő kötetei is.
48
8.9. A tanulók könyvtárhasználati szokásai Az iskolai könyvtár tagjának 83 tanuló vallja magát. A tanulók leginkább könyvkölcsönzés céljára veszik igénybe a könyvtárat, ugyanakkor gyakran önálló tanulásukat is segíti.
Könyvtárlátogatás célja
29
28
5 28
lc sö kö
kö n
yv
ek
et
et ek yv
kö n
lányok fiúk
nö zn i
zá s
ge ze né
de ó
ít se g ná l ás ul ta n
27
8 8
tn i
22
vi
60 50 40 30 20 10 0
19. ábra
A városi könyvtár tagjának – melyet a legtöbben havonta látogatnak -, 39-en vallották magukat. A két könyvtár látogatásának a célja eltéréseket mutat. Az iskolai könyvtárban a könyvek kölcsönzése vezet, és nagyon nagy a könyvtárat a tanulás segítéséért felkeresők száma is. A városi könyvtárlátogatók viszont szívesebben nézegetik, mint kölcsönzik a könyveket, s sokan térnek be internetezés céljából is.
49
Városi könyvtár látogatásának célja 60 50 40 30 20 10 0
21
ni te z rn e
lc sö kö
et
kö
ny
ve k
et
ve k ny kö
lányok fiúk
in te
s zá de ó vi
ze né
i
tn i ge
gí t se ná l ás
30
11 6
4 6
nö zn
7 18
ul ta n
19
29
20. ábra
8.10. A tanulók szabadidős tevékenységei A tanulók szabadidős szokásainak vizsgálatakor a kérdőíven 13 kategóriát jelöltem meg, valamint hagytam egy egyéb kategóriát is arra az esetre, ha mást szeretnének megjelölni. A gyerekek először kiválasztottak a felsorolásból ötöt, amelyeket a legszimpatikusabbnak találtak, majd ezt a kiválasztott öt tevékenységet 1-től 5-ig osztályozniuk kellett az alapján, hogy melyek a legkedveltebb szabadidős tevékenységeik. A kiértékelésnél derült ki, hogy ezt a kérdést találták a legbonyolultabbnak a tanulók, sokszor nem, vagy rosszul töltötték ki. Ez abból következhetett, hogy nem jól értelmezték a kérdés megválaszolásakor az utasításokat. Sokan csak aláhúzták az öt legkedveltebb elfoglaltságot, de nem osztályozták, mások egyszerűen kihagyták a válaszadást. A válaszolók között a legkedveltebb tevékenység a számítógépes játékokkal való foglalkozás lett, szorosan ez után következik a rangsorban a tv-, és videonézés, majd a főképpen a fiúk körében kedvelt sport tevékenységek. A számítógépes játékok a nem cigány tanulók között a legkedveltebbek. A cigány tanulók között a legkedveltebb elfoglaltság a videozás lett. Nem meglepetés, hogy a fiúk között a legnépszerűbb tevékenység a sport, a lányoknál pedig a tévénézést is megelőzte a barátokkal való együttlét. A könyv olvasása a lányoknál érte el a legjobb 50
eredményt, de ott is csupán a 8. a rangsorban. Ez nagyon elkeserítő, hiszen a szakirodalmakat olvasva, évtizedekkel ezelőtt az olvasás még az elsők között szerepelt11. A könyvek olvasását a legkevésbé a cigány fiúk szeretik a szabadidejükben, náluk viszont elég magas pontszámot kapott a csavargás. A tv nézés a cigány tanulók között a legkedveltebb, átlagosan napi 4,31 órát vallottak be, őket követik a lányok 3,93 órával naponta. Az összesítés szerint a 7-8. tanulók többet tévéznek fiatalabb társaiknál. A gyerekek tévénézési szokásai sajnos igen szomorú képet mutatnak. Az 5-6. évfolyamon kimagasló szavazatot kapott a Bűbájos boszorkák című sorozat (51-en választották), de még igen jelentős a mesefilmek szeretete is (36). Sajnos nagyon magas a dél-amerikai sorozatokat kedvelő gyerekek száma (32), a szappanoperákat elsősorban a lányok, közülük is a cigány lányok jelölték be. A 7-8. évfolyamon sem egészen más a helyzet. Itt is első helyezést szerzett a Bűbájos boszorkák (52) című sorozat, de már a mesefilmeket alig választották. Második helyen a magyar szappanoperákat (39) jelölték, de szorosan ott vannak a nyomukban a dél-amerikai sorozatok (34) is. Ezeket a filmeket itt is elsősorban a lányok választották, a fiúk körében inkább a sportműsorok (összesen 17) és a természetfilmek (összesen 15) szerepelnek. Szomorúnak érzem, hogy minden évfolyamon elég sokan választották a különböző délutáni show-kat, melyek véleményem szerint igen károsan hatnak személyiségük fejlődésére. Ezeket a műsorokat elsősorban a cigány tanulók nézik. Sajnos igen sokan írták azt, hogy kedvelik a horror filmeket (összesen 13-an). A legújabban megjelenő média tantárgy tanításának is nagy felelőssége van abban, hogy segítsen a tanulóknak megtalálni az értékeket, hogy helyesen tudjanak szelektálni a médiumok kínálatában. Ennek segítségével talán visszafordítható vagy legalább megállítható az a folyamat, hogy a gyerekek elsősorban a könnyen emészthető ismereteket keresik, az elgondolkoztató, igényes ismereteket nem igénylik.
11
V. Kulcsár Júlia: A könyv és a 10-14 éves gyermek 36.p.
51
8.11. A mért adatok összehasonlító elemzése Az adatok elemzése során hipotéziseim közül az első kettő igazolást nyert. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy tanítványaink - a tanuláson kívül – nagyon keveset olvasnak. Igaz ez az olvasással eltöltött időt, az olvasottak mennyiségét tekintve, és a könyvtárhasználati szokásokat vizsgálva, illetve az olvasás helyét elemezve a szabadidős tevékenységek rangsorában. Az is igazolást nyert, hogy az olvasási kedv az életkor előrehaladtával csökken. Míg az ötödik-hatodik évfolyamon 3,61 átlagú az olvasás szeretete, addig hetedik- nyolcadik évfolyamon már csak 3,06 az átlag. További különbségeket találtam a nemek között, fiúk: 3,15, lányok: 3,6. Mindkét különbség szignifikáns. Érdekes különbség figyelhető meg a cigány és nem cigány tanulók olvasási kedvében is. A 10-12 évesek közül a nem cigányok; a 13-14 évesek közül a cigányok olvasnak szívesebben. Összességében ez a különbség nem szignifikáns. Úgy gondolom, hogy egy gyermeket olvasóvá nevelni 12 éves koráig van jó esélyünk. A kamaszkor beköszöntével nagyobb hatással bírnak ízlésvilágukra, életvezetésükre, szabadidős tevékenységeikre a kortárs kapcsolatok, divatirányzatok. Szeretném remélni, hogy ennek a feszültebb, „pörgősebb”, lázadóbb életszakasznak az elmúltával, érettebb fiatalként vagy felnőttként ismét visszanyerik majd tanítványaink a könyv és az olvasás szeretetét. Kerestem arra is a választ, hogy milyen mértékben határozza meg az olvasás szeretetét a szülők iskolázottsága. E között a két változó között jelen vizsgálat alapján statisztikailag kimutatható összefüggés nincs. Legerősebb a korreláció az olvasás szeretete és az irodalom tantárgy szeretete között. Ezenkívül közepesen összefügg az olvasási kedv a tanuló tanulmányi átlagával, nemével, életkorával, a családban található könyvek számával, a szülők olvasási szokásaival. A család olvasási szokásait, könyveinek a számát az igényesség és az anyagi lehetőségek inkább determinálják, mint az iskolai végzettség. Bár, ha tovább kutakodnánk, azt is belátnánk, hogy a család anyagi helyzete függ a szülők foglakoztatottságától, az pedig az iskolai végzettségtől. A fentiekből az következik, hogy az olvasóvá nevelésben továbbra is az irodalomtanároké és a könyvtárosoké a főszerep. Különösen igaz ez a mi iskolánkban, hisz tanítványaink családjaiban igen kevés a könyv, az újság és a jó példa.
52
A felmérésemben megállapított statisztikai következtetések a mi iskolánk tanulóira jellemzők, általánosításra alig alkalmasak, mert a minta nem reprezentatív és viszonylag kis elemszámú.
9. Törekvéseink 9.1. Pályázatok A szűkös költségvetési keret és a tankönyvbeszerzések 25 %-át érintő tartós tankönyvek beszerzése mellett nemigen jut lehetőség a könyvtárfejlesztésre. Könyvtárunk állományfejlesztése sajnos csak pályázat útján lehetséges, így minden évben figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket. Iskolánk ezidáig minden évben sikeres pályázatot nyújtott be a Békés Megye Közoktatási Közalapítványhoz, a legutóbbi pályázaton nyert összeg 203.000 Ft volt. A közalapítványtól nyert összeg mellé 56.000 Ft saját erőt kellett biztosítani, így 259.000 Ft-ot költhettünk állománygyarapításra. Az iskola nem csupán a könyvtári állomány fejlesztését tartja fontosnak, de nagyon sok esetben úttörő munkát is vállal olyan programok kidolgozásában és alkalmazásában, amelyekkel segíteni tudjuk gyermekeinket a tanulásban, s csökkenteni tudjuk a tanulók többségénél tapasztalható hátrányos helyzetet. Egyike volt ezeknek a törekvéseknek a második megnyert Phare pályázatunk.
9.2. A Phare pályázat leírása Feladatunk fejlesztő csoport létrehozása a hátrányos helyzetű, részképesség zavarokkal küzdő roma és nem roma származású gyerekek részére az óvodában és az általános iskola kezdő évfolyamán. A csoportok részére speciális nevelési és oktatási program kidolgozása és kipróbálása, mely biztosítaná egyrészt a gyerekek játékos keretekben történő felkészítését az iskolai követelmények teljesítésére, másrészt a lemaradók számára az egyéni adottsághoz, fejlettséghez igazodó továbbhaladást. A célcsoportba kerülésről a nevelési tanácsadó vizsgálati eredményei, a családsegítő központ gondozási tapasztalatai, a kisebbségi önkormányzat véleménye ismeretében dönt az óvoda illetve az iskola vezetője. A
53
részeredmények értékelésére, a további feladatok meghatározására – bármely konzorciumi tag kérésére szükség szerint- legalább háromhavonként társulási értekezletet hív össze a programmenedzser. Célkitűzések: •
A hátránnyal induló gyermekek integrált oktatása, nevelése.
•
Sem a pszichikai vagy értelmi képességek hiánya, sem az etnikai másság ne legyen akadálya annak, hogy a tanuló a jobb képességekkel bíró, a többséghez tatozókkal együtt kezdje meg , majd folytassa tanulmányait.
•
A részképességek korai fejlesztése megfelelő szakemberekkel kiscsoportban.
•
Időszakos mérésekkel, kontrollvizsgálatokkal biztosítani a felzárkózók magasabb szintű terhelését, majd áthelyezését a standard közösségekbe.
•
A konfliktusmentes együtt tanulásnak mint pozitív élménynek a biztosítása.
•
Az érintett családok bevonása a program megvalósításába.
•
Az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentessé tétele a mentálhigiénés és szocializációs problémák csökkentésével, a művelődési hátrányok enyhítésével.
Tevékenységek rendszere 1. Óvodai tevékenységek során, differenciált rendszerben történő képességfejlesztés kiscsoportos korú gyermekeknek. 2. Differenciált fejlesztőprogram a tanulók integrált oktatásához 2 .1. Program az első évfolyamon 2.1.1 Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése 2.1.2.Matematikai képességek fejlesztése 2.1.3.Idegen nyelvi képességek fejlesztése 2.1.4.Kreatív képességek fejlesztése 2.1.5.Informatikai képességek fejlesztése 2.1.6. Preventív tanítás 54
2.1.7. Egyéni fejlesztés fejlesztőpedagógus, logopédus alapozó terapeuta bevonásával 2.2. Program az ötödik évfolyamon 2.2.1. Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése 2.2.2. Matematikai képességek fejlesztése 2.2.3. Idegen nyelvi képességek fejlesztése 2.2.4. Kreatív képességek fejlesztése 2.2.5. Informatikai képességek fejlesztése 2.2.6. Tréning a helyes tanulási technikák elsajátítására 2.2.7. Egyéni fejlesztés fejlesztőpedagógus, logopédus alapozó terapeuta bevonásával 3. Oktatáson kívüli kiegészítő tevékenységek a tanulók személyiségének komplex fejlesztésére, az identitástudat kialakítására. 3.1 Testi és lelki egészségnevelés 3.2. Szocializáció 3.3. Szabadidős tevékenységek 3.4. Interkulturális ismeretek, nemzetiségi napok. 3.5. Tréning az interperszonális konfliktusok kezelésére. 4. Társadalmi integráció segítése a családi háttér megerősítésével. 4.1. Családi háttér feltérképezése. 4.2. Családgondozás, egyéni esetmegbeszélés. 4.3. Szülői fórumok szervezése. 4.4. Roma származású családi koordinátor alkalmazása. 55
5. Humánerőforrás fejlesztése egy átfogó integrációs program megalapozásához. 6. Programirányítás, menedzsment. A felsorolt tevékenységi formák közül az informatikai képességek fejlesztését részletezem a dolgozatomban, mint olyan lehetőséget, melyet hasznosítani kell a továbbiakban is, hiszen a programunk végeztével készült elégedettségi mérések során a felső tagozaton a szülők is , a tanulók is az első két helyen rangsorolták a program legkedveltebb részeként. A program célja:12 Az információszerzés eszközeinek megismerésével az önálló tanulást, önművelést segíteni, fejleszteni a kommunikációs képességet. Mindezekhez olyan ismeretek megszerzése szükséges, amelyekkel biztos használati alapokhoz segítjük a tanulókat. Heti 1-1 órában informatikai és könyvtári foglalkozások keretében, kiscsoportokban az alábbi
területeken
fejleszthetjük
az
információ-feldolgozást:
információkeresés,
információ-felhasználás, kutatások, számítógépes munka. A gyerekek sajátítsák el a könyvtár használatát, ismerjék meg a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Feladatok: Terveinknek megfelelően három heterogén csoportot kialakítása, amelyek három hónaponként forgószínpadszerűen váltják egymást: •
Könyvtári ismeretek
•
Informatika 1. információkeresés elektronikus adathordozókon
•
Informatika 2. információkeresés Interneten foglalkozásokon.
A csoportok feladatai: Elméleti alapok megtanítása. Az Interneten a könyvtári kutatások mellett egyéb ismereteket nyerhetnek. 12
Phare programrészlet
56
Várható eredmények: Biztonságos és eredményes könyvtárhasználat. Megismerik a számítógép használatát, működését, a CD-ROM-ok használatát. Képesség kialakítása az önálló ismeretszerzésre. Megtörtént a program összeállítása összhangban a tananyaggal és a szaktanárok igényeivel, valamint az eszközigények felmérése. Heti 1-1 órában informatikai és könyvtári foglalkozásokon vesznek részt a tanulók 10-12 fős csoportokban. Fő fejlesztési területek: információkeresés, információ felhasználás, kutatások, számítógépes munka. A gyerekek fokozatosan elsajátítják
a könyvtár
használatát, megismerik a könyvtár nyújtotta lehetőségeket, a számítógép használatát, működését. Az Interneten a könyvtári kutatások mellett egyéb ismereteket is nyernek.
9.3. A PHARE programrész összegzése: Az informatikai képességeken belül a könyvtárhasználatot, a multimédiás programok használatát és az Internet használatát fejlesztettük ebben az évben az 5. évfolyamon. Fő célunk az volt, hogy megismertessük az iskolai könyvtárat, megtanítsuk a könyvtárhasználat
alapjait,
biztonságos
számítástechnikai
használatot
adjunk,
s
megtanítsuk arra a gyerekeket, hogyan szerezhetnek ismereteket a tankönyveiken kívül. A könyvtárban az ott található dokumentumokkal dolgoztunk – könyvek, folyóiratok, videokazetták és hanganyagok. Ezekkel oldottak meg a gyerekek feladatokat egyénileg és csoportosan. A számítástechnikai csoportokban először az általános, kezdő gépkezelés elsajátítása volt a cél. A gyerekek elsajátították a gép be- és kikapcsolásának menetét, és megértették ennek fontosságát (Windows). A programok megkeresését, elindítását, a program bezárását, a mappaszerkezetben történő közlekedést a játékok használata is elősegítette. A multimédiás csoportban különböző CD-ROM-okat használtunk – Pannon enciklopédia, Budapesti Állatkert, Tolnai Világtörténelem, Manó sorozat különböző részei.
57
A harmadik csoportban az Internettel és a hálózat elméleti részével csak érintőlegesen foglalkoztunk. Rögtön már konkrét web-oldalakat nyitottunk meg. Az önálló ismeretszerzést fejlesztettük. Ezt nehezítette az, hogy mind a tanulók érdeklődésében, mind képességeikben igen nagy különbségek voltak. A csoportok munkái:
9.3.1. Könyvtárhasználat A foglalkozások kevés száma miatt nem lehetett minden témával kellő mélységben foglalkozni, így súlypontoztunk. A könyvtári tevékenységünkben a kézikönyvek használatával foglalkoztunk többet, mivel a tanuláshoz és a mindennapi élethez ezek használata szükséges. Az
életkoruknak,
érdeklődésüknek
megfelelően
választottuk
ki
gyakorlásra
a
kézikönyveket – Ablak–zsiráf, Gyermekenciklopédia, meseszótár. Ezeken kívül használták a kétnyelvű szótárakat, az Idegen szavak és kifejezések szótárát és az Értelmező kéziszótárt valamint a helyesírási szótárt is. Az általános lexikonokból és a természettudományi enciklopédiákból is gyűjtöttek anyagot. A legnagyobb gondot az enciklopédiák használata jelentette, hiszen ezeknek a használata nem könnyű. Mivel gyermekeink legnagyobb része nehéz sorsú családból származik, csak az iskolában juthatnak kézikönyvekhez, így nem volt könnyű az ezekkel való munka. Az ábécét sem tudják pontosan, ezért mindig a kezükbe kaptak egyet, hogy segítse a kereső munkájukat. Az egyéni feladatokat a jobb képességűek egyedül is meg tudták oldani, többségüknek azonban segíteni kellett mind a kézikönyvek kiválasztásában, mind a fogalmak kikeresésében. A könyvtári csoportot vezető tanár által összeállított feladatsort oldották meg. A segítség ellenére is úgy értékelték ezt a munkát hogy nehéz volt. Csoportban jobban szerettek dolgozni, ennek viszont az volt a hátránya, hogy a heterogén csoportokban a jobb tanuló egyedül megoldotta a feladatot, a többiek pedig csak „szemlélők” voltak. Ha pedig gyenge képességű tanulókból tevődött össze a csoport, csak akkor dolgoztak ha a tanár is segített.
58
A csoportos és egyéni feladatok megoldását a foglalkozások végén értékelték, s jó versenyszellem alakult ki a gyerekek közt, ami még több és jó munkára ösztönözte őket. Videón népmeséket néztek, s utána egymásnak tettek fel kérdéseket. A Bambi c. mesekazettát magnóról hallgatták, s az előzetesen kiadott kérdésekre többségük jól válaszolt. Szívesen lapozgatták a Kincskereső folyóiratot (nagy számban ez van meg iskolánkban), s ezekből állatokról szóló történeteket és verseket gyűjtöttek. A legjobban tetszőket elolvasták, ami a verset szeretőknek különösen nagy örömet jelentett.
9.3.2. Multimédia A
multimédiás
programok
közül
elsősorban
olyanokat
választottunk,
amelyek
kapcsolódnak valamelyest a tananyaghoz, ám mégis szívesen kalandoznak benne a gyerekek. Így választottuk ki a Pannon Enciklopédiát, amelyből is a Magyarország állatvilágával foglalkozó CD-t dolgoztuk fel, amely a természetismeret tantárgyhoz sok hasznos információt adott a gyerekeknek. A Tolnai Világtörténelem a történelem tanításához remek segédlet, különösen azér, mert a gyerekek most találkoztak először ezzel a tantárggyal. A Budapesti Állatkerti séta CD-t azért használtuk, mert minden gyerek szívesen jár állatkertbe, s a foglalkozásokon is kiderült, hogy nagyon szívesen „barangoltak” a CD segítségével. A foglalkozásokon eleinte segítséggel tudtak a menükben eligazodni, de hamarosan már egyénileg is keresgéltek, s nagyon nagy örömmel mutogatták egymásnak az érdekességeket, amiket találtak. Mire a harmadik CD került feldolgozásra, már maguktól is bátran belefogtak a használatba. Természetesen az órák végén mindig maradt idő a játékra is, mert a gyerekeknek a számítógépes játékok még mindig nagyon vonzóak, s nagy örömüket lelik benne, ezáltal a biztonságos számítógép használatot is elsajátítják.
9.3.3. Internethasználat Az Internetes Web oldalak közül elsősorban érdekességeket kerestünk, pl. a televíziók oldalait, amelyeknek nagy sikere volt a gyerekek körében. Megnéztünk Internet portálokat
59
(startlap). Keresőprogram segítségével információkat gyűjtöttek más órákon tanultakról (pl. Petőfi). Természetesen lehetőség nyílt szabad keresésre is. Itt a kedvenc médiasztárok szerepeltek első helyen. Visszatérő problémának bizonyult az Internet hozzáférés lassúsága. (Délutáni csúcsidő, modemes hozzáférés.) Ha mindannyian csatlakoztak, akkor egy oldal elég lassan töltődött be. Ez türelmetlenséget okozott, sokszor nem is várták ki, míg megjelenik az oldal. A levelezést csak a helyi (termen belüli) hálózaton belül próbáltuk ki. Egymásnak írogattak leveleket, ami nagy sikert aratott. Megtanulták az e-mail fontosabb részeit: cím, tárgy, levél írása, levél olvasása. Amellett hogy belátták az Internet hasznosságának jelentőségét, nagyon várták a gyerekek azt is, hogy játszhassanak a számítógéppel. Én ezt természetesnek tartom. Szerintem ebben a korban az informatika tantárgyba „belefér” a játék is. Az órák végén erre is maradt idő.
Iskolai könyvtárunk megismertetését és megszerettetését több tanulónál elértük, bár olyanok is vannak köztük, akik csak a video nézéséért és zenehallgatásért jönnek. Ezt is eredménynek tartjuk, hisz a szabadidőt itt tartalmasabban tudják eltölteni. Az olvasás megszerettetéséért még sok a tennivaló. Kézikönyveket a tanulók többsége tud részben önállóan használni. Bízunk abban, hogy miután az érdeklődést felkeltettük, nőni fog a városi könyvtárba járók száma is. Az informatika órák jó hangulatban teltek el, amit az óra végén aláírt jelenléti ívek is bizonyítanak. Nem voltak nagy követelmények. Azt a célt, hogy a tanulók betekintsenek ebbe a kimeríthetelen adathalmazba, a világ megismerésének ebbe a formájába, elértük. Ezt a formát, amelyben egy éven át tevékenykedett a csoportunk bátran ajánljuk más iskoláknak is, hiszen a gyerekek sokkal szívesebben tanulnak olyan körülmények között, amelyek eltérnek a hagyományos tanóráktól, tankönyvektől. Egy-egy tanórához
60
kapcsolódó szöveget sokkal szívesebben olvastak el a számítógép képernyőjéről, vagy keresték meg a könyvtárban.
9.4. Versenyek Minden évben – A magyar nyelv hete rendezvényeinek keretében - iskolai könyvtáros vetélkedőt szervez könyvtárosunk, ezzel is arra buzdítva a diákokat, hogy használják ki a könyvtár adta lehetőségeket. Ezeket a vetélkedőket mindig egy aktualitáshoz kapcsolja, ilyen volt iskolánk alapításának 100. évfordulója, csatlakozásunk az Európai Unióhoz és a nyári olimpia. Az olvasásra nevelés egy újabb módszerét is kipróbálta a könyvtárosunk: könyvajánlók írására és rejtvények megfejtésére ösztönözte a tanulókat. A legjobbak a tanév végén jutalmat kaptak. Évek óta szép sikereket érünk el a Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedőn. 2003-ban harmadik, 2004-ben negyedik, ebben a tanévben pedig első helyen jutott tovább egy tanulónk a megyei fordulón. Az előző tanévben csatlakoztunk a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ által szervezett „D” kategóriás megyei számítástechnikai versenyhez, amely levelező információkereső verseny. A verseny feladatai az elektronikus könyvtárakban való kutatásokra épül, ezek közül is elsősorban a MEK dokumentumai az elsődlegesek. Nagy örömömre szolgál, hogy informatikát tanító tanárként és leendő informatikus könyvtárosként én magam irányíthatom a gyerekeket ebben a versenyben. A gyerekek egyre lelkesebben vesznek részt a fordulókon, s egyre kevesebb segítséget igényelnek a feladatok megoldásához. Sokszor rácsodálkoztam, hogy azok az informatikai feladatok, melyek megtanítását az órákon kellene megbeszélnünk és begyakorolnunk, mennyivel gyorsabban és könnyebben mennek a levelezős versenyben résztvevő tanulóknak, akiknek a
feladatmegoldás
során
kell,
alkalmazniuk
azokat.
Ilyen
többek
között
a
szövegszerkesztés alapvető alkalmazása, az elektronikus levelezés, az e-mailekhez való fájlok csatolása.
61
9.5. Jövő Ideális lenne, ha legalább 4-5 multimédiás számítógép lenne a könyvtárban internetes kapcsolattal, s ezek segítségével, tanári közreműködéssel megvalósíthatnánk a felkészülés, felzárkózás, tehetséggondozás lehetőségét. Az iskolai könyvtárakban az Internet megjelenése azt jelenthetné, hogy a gyerekek számára
egyidejűleg
több
adatbázis
elérésére
van
lehetőség,
a
hagyományos
dokumentumok ismerete, tudatos használata mellett információ-kereső technikájuk részévé válhat az elektronikus információk elérése.
10. Összegző SWOT-analízis Az összegző SWOT-analízis elkészítéséhez az iskola 7-8. évfolyamos tanulóit és az iskola pedagógusait kértem meg, hogy a segítségemre legyenek. A kiosztott kérdőívekből 20 kolléga és 90 tanuló adta vissza feldolgozásra a táblázatomat (6. számú melléklet). Kollégák véleménye Erősségek
Gyengeségek
Kulturált, barátságos környezet
Zenehallgatási lehetőség hiánya
Tágas, több funkciót szolgáló helyiség
Gyermekirodalom kínálata
Bőséges és jó könyvkínálat, elegendő Ismeretterjesztő
filmek,
videokazetták
szakmai könyvkínálat
kínálata
Magas technikai felszereltség
Kevés idegen nyelvű szótár
Helyben van
Zaj és „illat” az alatta lévő ebédlőből
Főállású, kedves könyvtáros, jó könyvtári Rövid lejárati idő órák Nem az igényekhez igazodó nyitvatartási
62
Segítség a gyerekek önálló tanulásához
idő Hiányoznak az újabb nevelési, módszertani kiadványok
Lehetőségek
Veszélyek
DVD kínálat fejlesztése
Elégtelen pénz az állomány felújítására, bővítésére,
Több számítógép beállítása a gyerekek
korszerű
ismerethordozó
eszközök beszerzésére
használatára Nem megfelelően vigyázunk az értékeinkre Pályázatok Könyvajánló
(elvesztés, lopás, rongálás) polc
felállítása
az
Könyvtárosi állás megszűnése
újdonságoknak Iskola összevonás, iskola leépülés Délutáni foglalkozások Egyre kevésbé érdekli a gyerekeket a Kiállítások szervezése
nyomtatott információhordozó, csökkenhet a látogatottság
A diákok véleménye Erősségek
Gyengeségek
Rendszerezett érdekes könyvek
Rövid kölcsönzési idő
Segít a tanulásban
Nem lehet elsötétíteni
Jó
felszereltség
(TV,
DVD,
videó, Elhasználódott berendezés
számítógép, Internet) Régi, rossz minőségű TV Nyugodt, szép környezet Kevés videokazetta Helyben van Ebédlő közelsége (zaj, szag)
63
Lehetőségek
Veszélyek
Tanulók számára is elérhető számítógép
Egyre kevesebb pénzből kell beszerezni az egyre dráguló könyveket
Filmklub indítása Rongálás, lopás, kölcsönzési idő be nem A gyerekek körében népszerű könyvek
tartása
beszerzése Újdonságok bemutatása Több tanítási óra megtartása a könyvtárban Vetélkedők szervezése
A két táblázatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a pedagógusok és a diákok véleménye sokban megegyezik a könyvtár helyzetét illetően. Mindannyian elismerik a könyvtár magas szintű technikai felszereltségét, s mindenki számára nagyon zavaróak az ebédlő közelsége miatti kellemetlenségek. Mind a diákok, mind a pedagógusok szívesen vennék, ha több számítógép lenne a könyvtárban, s ezeket a diákok is használhatnák tanári felügyelet mellett, de a lehetőségek között felmerült, hogy a könyvtárat délutánonként különböző programokkal még jobban ki kellene használni, s az új beszerzéseket egy különálló polcon elhelyezni, hogy még inkább felhívják magukra a látogatók figyelmét. Veszélynek tartja mindenki, hogy egyre kevesebb pénz jut az állomány fejlesztésére, s a rongálások és elvesztések is igencsak szaporítják ezeket a gondokat.
64
11. Felhasznált irodalom Andor Mihály: A könyv mint a kulturális tőke mutatója. = Iskolakultúra, 1999. 1. sz. 62– 69. p. Az iskolai könyvtár – Könyvtárostanárok kézikönyve. Bp., 1998. OPKM. Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban. Bp., 2004. Flaccus Kiadó Az olvasás a versenyképesség ügye is. Beszélgetés Nagy Attila olvasáskutatóval. = Kritika, 2000. november. 7–11. p. Az olvasóvá nevelés problémái az ezredfordulón. Kerekasztal-beszélgetés. = Új Pedagógiai Szemle, 2000. 7–8. sz. 159–168. p. Bácskai, Gereben, Nagy: Az olvasási szokások változásai Bácsalmáson. Bp., 1983. OSZK Balogh Mihály: Könyvtáros? Tanár? Könyvtárostanár! = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1994 június. 27-45. p. Bariczné Rózsa Mária: Iskolai könyvtárak fenntartása, működtetése. Zánka, 2000. Báthori Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek? Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Bp., 1992., Tankönyvk. Békés megye kézikönyve. Szeged, 1999. Ceba kiadó Black, S.: Személyiség – a könyvtárosok mint közvetítők. = Könyvtári Figyelő, 1982. 5. sz. 516–523. p. Dán Krisztina (2003): Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiái. Új Pedagógiai Szemle, január.
3–11.
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2003-01-ta-Dan-Iskolai.html Dán Krisztina: Iskolai könyvtári ismeretek. Bp., 2002. Könyvtári Intézet Falus –Ollé: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Bp., 2000. OKKER Kiadói Kft.
65
Ferenczy Endréné: Gyűjteményszervezés. Bp., 2000. OSZK. Fogarassy, Kamarás: Olvasó a labirintusban. Bp., 1981. Tankönyvkiadó Gereben Ferenc: A falusi lakosok olvasási és könyvbeszerzési szokásai. Bp., 1982. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Gereben Ferenc: A felnőtt népesség olvasási és olvasmánybeszerzési szokásai. Bp., 1989. OSZK KMK Gereben Ferenc: Könyv, Könyvtár, Közösség (A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében). Bp., 2000. OSZK. Gereben Ferenc: Olvasáskultúránkról – szociológiai nézőpontból. = Iskolakultúra, 2001. 5. sz. 52–56. p. Gereben, Lőtincz: Magyar olvasáskultúra határon innen és túl. Bp., 1993. Közép-Európa Intézet Horváth- Papp: Könyvtárosok kézikönyve 3. Bp., 2001. Osiris Iskola – Informatika – Innováció. Bp., 2003. OKI Kovácsné Garamszegi Marianna: Mérés, értékelés, minőségbiztosítás az iskolai könyvtárban. Bp., 2001. Pest Megyei Pedagógiai Szak és Szakmai Szolgáltató Intézet Könyv és könyvtár az általános iskolában – Az önálló ismeretszerzés útja. Bp., Tankönyvkiadó 1980, 234 p. Könyvtáros? Tanár? Könyvtárostanár! Bp., 1995, MKE 303 p. Kővári Józsefné: Neveljünk olvasókat! Az olvasás éve. = Tanító, 2001. 3. sz. 24–26. p. Nagy Attila: Folytonosság vagy törés a magyarországi olvasáskultúrában? = Alföld, 2001. 2. sz. 65–72. p. Nagy Attila: Keresik életük értelmét? Olvasás, könyvtár, szocializáció. Bp., 1991. OSZK KMK.
66
Nagy Attila: Olvasásfejlesztés, könyvhasználat – kritikus gondolkodás. Bp., 2001. OSZK Osiris Kiadó Nagy Attila: Stagnálás, romlás vagy olvasásfejlesztés? = Iskolakultúra, 2001. 5. sz. 47– 52. p. Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A 10-14 éves korosztály olvasási kultúrájának változási tendenciái. = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1999. 5. sz. 22–34. p. Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. Sárospatak, 1999. Pedagógiai információ határok nélkül. Bp., 2003. OPKM Sándor Gertrúd: Könyves füzet. Bp., 2003. Krónika Nova Kiadó V. Kulcsár Júlia: A könyv és a 10-14 éves gyermek. Bp., 1975, MKE. Varga Zsuzsanna (2003): Helyzetkép a hazai iskolai könyvtárakról. Új Pedagógiai Szemle, január.
12–22.
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2003-01-ta-Varga-Helyzetkep.html Vári -Bánfi.: A tanulók tudásának változásai I. = Új Pedagógiai Szemle, 2000. 6. sz. 25– 35. p. Vidra Szabó Ferenc: A könyvtárhasználati szokások változásai az utóbbi tíz évben. = Könyvtári Figyelő, 1997. 1. sz. 59–71. p.
67
12. Mellékletek
68
1. sz. melléklet
A Békési Eötvös József Általános Iskola K Ö N Y V T Á R I S Z A B Á L Y Z A T A
69
A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola Békés, Jantyik u. 21-25. könyvtárának működését az érvényes törvényi szabályzással összhangban a következők szerint szabályozom. Az iskolai könyvtári szabályzat intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 1.1. 1.2.
1.3. 1.4. 1.5.
1.6. • 1.7.
A könyvtár neve: az Eötvös József Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: Békés Városi Eötvös József Általános Iskola Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25. Telefon/FAX : 66/411-344. A könyvtár fenntartójának neve: Békés Városi Eötvös József Általános Iskola A könyvtár fenntartójának címe: 5630 Békés, Jantyik u. 21-25. A könyvtár mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart szakmai kapcsolatot: Békés iskolai könyvtáraival, pedagógiai, szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, városi könyvtárral. A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe). A könyvtár elhelyezése: Az 1. emelet torony felőli lépcsőfeljárója mellett. A könyvtár használata ingyenes. (alapszolgáltatások igénybevételénél). Dokumentumaink száma: db
2. Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja: • segítse elő az oktató-nevelő munkát (mint tevékenységet), • a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, • segítse elő az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését, • a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.
70
3.
Az iskolai könyvtár feladata
3.1. Az intézmény könyvtárának általános feladatai. Az intézmény könyvtárának – mint, a nevelő oktató tevékenység szellemi bázisának – fő feladati a következők: • •
• • • • •
• •
segítse elő az iskolai szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, biztosítsa az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak, és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audovizuális eszközök). gyűjteményét folyamatosan fejlessze, feltárja, megőrizze, gondozza és rendelkezésre bocsássa). rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújtson a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, a tartós tankönyvekről. 5/1998. MKM rendelet előírása szerint, ami az állami tanulói tankönyvtámogatás 25 %-át fordítjuk tartós tankönyvek beszerzésére. központi szerepet töltsön be a tanulók könyvtárhasználatának felkészítésében, vegyen részt, illetve közreműködjön az intézmény – oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők, szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása, stb.) biztosítsa más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét, a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.
3.2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai. Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: • az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei, és más iskolai könyvtárhasználók igényeinek figyelembevételével, • az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, • a beszerzett dokumentumokat 8 napon belül bevételezi, és leltárba veszi, • naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet, • a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról nyilvántartást vezet, 71
•
• •
az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi , a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon három évente végzi, a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: - kézi könyvtár (olvasótermi könyvtár), - segédkönyvtár, melyek a tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből áll, - kölcsönözhető állomány, - időszaki kiadványok (folyóiratok, szaklapok stb.) - a könyvtárból kihelyezett dokumentumok, az un. letétek, melyek az iskola adott szak-, illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak szaktantermekben, napköziben, stb. helyeztek el, - egyéb írásos dokumentumok, tartós tankönyvek listája, - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, - rendszeres gyakorisággal kell ellenőrizni a könyvtári állományt.
4. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatnia az alábbi fő feladatokat kell teljesítenie: 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.
A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. A könyvtárhasználó részére megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét kölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban az adott időben nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés útján azt biztosítani. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni. A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni.
72
4.6.
Közreműködik a könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában.
5. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. A könyvtáros jóváhagyása nélkül könyvtári dokumentum nem vásárolható. Nagyobb értékű könyvtári eszközök vásárlása csak az intézmény vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének írásbeli hozzájárulásával történhet. II. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1. 1.2. 1.3.
Gyüjtés köre, Gyűjtés mélysége Gyűjtés dokumentumtípusai,
1.1. Gyűjtés köre: A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő gyűjtőköri és mellék gyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: • • • • •
lírai prózai, és drámai antológiák, klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei, tematikus antológiák, életrajzok, történelmi regények, 73
• • • • •
gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers,), általános lexikonok, enciklopédiák, tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói, • a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap-, és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, • az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, • a Békésre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, • az intézmény történetével életével, névadójával kapcsolatos anyagok, • a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, • a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, • pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, • tantárgyi bibliográfiák, • felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségéről készített kiadványok, • iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, • folyóiratok, napilapok, szaklapok, • zenei irodalom, kották, • tartós tankönyvek: atlasz album, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, szótárak, idegen nyelvű tankönyvek, olvasókönyvek, kórusművek gyűjteménye stb. • állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, • oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, • oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, • tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye. A mellék-gyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak illetve azok határesetei.
1.2. Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban: a/ teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket:
74
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
lírai, prózai, és drámai antológiák, (általános és középiskolában) klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei, nemzetiségi tanulók anyanyelvi oktatását segítő szépirodalom, alap-, és középszintű általános lexikonok, alap-, és középszintű enciklopédiák, tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, szaktantárgyakhoz kapcsolódó alapszintű elméleti és történeti összefoglalók, az általános iskolában használt tantervek, óratervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, tartós tankönyvek: feladatgyűjtemények, albumok, atlaszok, olvasókönyvek, szöveggyűjtemények. a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, szótárak, folyóiratok, az intézmény történetével életével, névadójával kapcsolatos anyagok, felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye.
b/. válogatva gyűjti magyar nyelven az iskola céljait feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: • • • • • • • • •
tematikus antológiák, életrajzok, történelmi regények, gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, a tananyaghoz kapcsolódó – tudományokat részben, vagy teljesen bemutató – középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, szaktantárgyakhoz kapcsolódó közép, és felsőszintű elméleti és történeti összefoglalók, az adott környezetre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, tantárgyi bibliográfiák, könyvtárhasználat módszertani segédletei.
75
c/. Az iskola folyamatosan szerzi be a teljes mélységű, szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy gazdasági vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a költségvetésben előirányzott összeget az már meghaladja. Egyébként a könyvtáros dönt, kikérve felettese szakmai véleményét.
Gyűjtés dokumentumai
1.4.
A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információkat: a/ könyvek és könyvjellegű kiadványok, b/ folyóirat jellegű kiadványok, • pedagógiai folyóiratok, • gyermek-, és ifjúsági folyóiratok, • tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok, • gazdálkodással kapcsolatos lapok. c/ audovizuális ismerethordozók: • •
képes dokumentumok, videokazetták, számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-Rom-ok, lemezek, szoftverek, stb.
76
III. Könyvtári állományalakítás
Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom:
1. 2. 3. 4. 5.
Állománygyarapítás forrásai, mértéke Állományba vétel munkafolyamata Katalógus készítés Állomány apasztás, törlés Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés.
1.
Állománygyarapítás forrásai, mértéke:
A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1.
Állománygyarapítás forrásai: a/ beszerzés: könyvkereskedőktől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b/ csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézetek és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, megállapodás alapján,
77
c/ ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumot, d/ egyéb: olyan dokumentumok melyek az iskola belső irataiból, anyagiból, oktatási segédleteiből tevődnek össze.
1.2.
A gyarapítás mértéke:
A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével az alábbiak szerint állapítom meg:
• • • • • • • • • • • • • •
•
lírai, prózai, drámai antológiák: klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei: népköltészeti alkotások: életrajzok, történelmi regények: gyermek, és ifjúsági regények, elbeszélések, versek: általános és szaklexikonok: általános és szakenciklopédiák: nyelvi szótárak: oktatást segítő kiadványok: tananyaghoz kapcsolódó ismeretszerző művek: nyelvtanulást, tanítást segítő könyvek: pszichológiai, pedagógiai kézikönyvek állománygyarapítást segítő kiadványok, ajánló bibliográfiák könyvtár tevékenységről, gyermek- és ifjúságvédelemről, iskolai gazdálkodásról, irányításról, ügyviteléről megjelenő kiadványok, jogszabályok gyűjteménye, összefoglaló művek: folyóiratok, szaklapok (gyermek, módszertani, idegen nyelvű)
5 példány 5 példány 5 példány 5 példány 5 példány 2 példány 2 példány 10 példány 3 példány 3 példány 3 példány 2 példány 1 példány
2 példány 2-2 példány
•
78
• • • •
•
atlaszok: az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok: tartós tankönyvek (könyv, szöveg-, és feladatgyűjtemény segédkönyv, szótár, album) adott környezetre (Békés megye, Békés, 1.Sz.Ált.Iskola) vonatkozó helyismereti, helyi történeti kiadványok, az iskola névadójáról megjelenő dokumentumok: a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok:
3 példány 15 példány
1 példány 20 példány
A mellék-gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapodás időpontjában szabom meg figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát.
2.
Állományba vétel munkafolyamata
A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben az alábbiak szerint történik:
2.1.
A számla és a szállítmány összehasonlítása:
Átvételkor össze kell hasonlítani a számla tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla tartalma és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni.
2.2
Bélyegzés:
79
Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: • • •
2.2.
könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát és az utolsó szövegoldalt, időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, audovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét.
Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat, időszaki kiadványokat rendezni kell aszerint, hogy egyedi nyilvántartásba, vagy időleges állományba kerülnek. 2.3.1. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a címleltárkönyv segítségével az alábbi módon történik: - címleltárkönyvi nyilvántartás könyvek, kiadványok, brossúrák esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám, - leltározás dátuma - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója) - darabszám - raktári jelzet száma, - beszerzés módja, értéke, - megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kell kitölteni). 2.3.2. A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy azok az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Évközben az időleges nyilvántartás céljára olyan cédulakatalógust kell alkalmazni, melynek segítségével ellenőrizhető, hogy a dokumentumsorozat minden tagja a könyvtárba beérkezett-e.
3.
Katalógusépítés Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között.
80
3.1. A Békés Városi Eötvös József Általános Iskola könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelező: 3.2.
betűrendes katalógus, szakkatalógus. A katalóguskészítés általános szabályai:
• • • • •
3.3.
a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni, a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, minden nemű, minden példányáról legalább kettő darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik a kölcsönző lap, a másik pedig a raktári lap, a katalóguscédulán – címleírás formai szabályai szerint – szerepeltetni kell legalább az alábbi adatokat: - a mű címét, szerzőjét, - a kiadás sorszámát, - a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését, - a nyomda nevét, címét, - felelős kiadó nevét, - a könyv terjedelmét, - a könyv méretét, - sorozat esetén annak számát, arab számmal jelölve, - a raktári jelzetet (esetleg egyedi leltári számot) a katalóguscédulák bal sarkában fel kell tüntetni, - az osztályba sorolási (ETO) számot a katalóguscédulákon fel kell tüntetni, - ISBN számát.
A katalógusszerkesztés elvei: • • •
a dokumentumokat tudományterületek ismeretágak, tárgykörök műfajok szerint az Egyetemes Osztályzás (ETO) alapján kell osztályozni, a katalógusépítési szabályok alapján több példányban készült katalóguscédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzetet, rendszavakat, a katalógusok készítésénél, rendszerezésénél az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: - a katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem akkor a hiányzó tétellel ki kell egészíteni azt,
81
- a cédulákat elő kell rendezni a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakítása céljából, - az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint, - a cédulák besorolásával párhuzamosan un. utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók,
- a katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni, - a katalógust folyamatosan gondozni, rendezni, - ha szükséges – javítani kell. •
•
•
•
•
a betűrendes katalógus összeállításakor a cédulákon fel kell tüntetni: - a szerzők nevét, - a mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét stb.) - a közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó) - azon személyek, intézmények földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól. A szakkatalógus rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni. A szakkatalógusok szerkesztésénél a c/ pontban felsorolt követelményeket figyelembe kell venni. A szakkatalógusok rendezésénél is un. osztólapokat kell alkalmazni, melyeken emelkedő sorrendben az ETO számok sorakoznak. Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat, a katalógusokba kerülő cédulákon mindig csak azt a rendszót, vagy ETO szakjelzőszámot húzzuk alá, amelynek alapján a besorolás megtörtént. A raktári lapon viszont minden olyan rendezőszót, és ETO számot alá kell húzni, amelynek alapján a betűrendes, vagy szakkatalógusi besorolás történt, a raktári katalógust – mely a könyvtári állomány felállításának rendjét képezi le – a könyvtár helyrajza szerint kell kialakítani, rendezni. Ennek megfelelően kell kialakítani a kézikönyvtár, a segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, az olvasóterem, szakágak, ismeretágak csoportosítását, a könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb. a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárba.
82
4. Állományapasztás
4.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága:
Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: • • • •
a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, a dokumentum felesleges példánynak minősül, a dokumentum elveszett, megsemmisült, a leltár során hiányként jelentkezett.
4.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya:
Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel leltározás alkalmával, illetve az elhasználódott, leveszett könyvek esetében tanév végén, - elemi kár, lopás esetén a hiány észlelésének időpontjában történik.
4.3. Az állomány törlésének dokumentálása
A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként, és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a: -
leltári számot, a mű címét, szerzőjét, 83
-
a dokumentum nyilvántartási értékét, a dokumentum szakjelzetét, a törlés indokoltságát.
A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: -
a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlés évszámát, a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes szak-, és raktári katalógusból. A törlési eljárásról szóló jegyzéket az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyeztetés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelésre, illetve pénzügyi rendezés céljából.
5. Állománygondozás, védelem-, ellenőrzés:
5.1. A könyvtári állomány elhelyezése:
Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és a raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: • • • • • •
a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát elkülönítve kell elhelyezni, külön polcon kell elhelyezni azoknak a dokumentumoknak egy-egy példányáét, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultak, hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani, az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni, időbeli sorrendben.
84
5.2. A könyvtári állomány védelme:
A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásáról, a könyvtári helység megfelelő tisztaságáról. A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A tanulók jogviszonyát, és a dolgozók munkaviszonyát csak a könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli anyagi felelősség. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáéról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. A könyvtári dokumentumok, könyvek elvesztése, szándékos rongálása esetén a kölcsönzőt anyagi felelősség terheli: • • •
1988 és azután beszerzett könyv, dokumentum esetében a beszerzési ár háromszorosát, 1988 előtt beszerzett könyv, dokumentum esetén a beszerzési ár ötszörösét köteles fizetni, illetve a pótolhatatlan, különösen értékes dokumentum, könyv elvesztése, megrongálása esetén a kártérítés összegét a könyvtáros maga határozza meg.
5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése
85
Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány ellenőrzéséért az iskola leltározási szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni:
• • • • • • • •
az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz háromévente, soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, a leltározást legalább két személynek kell végeznie, az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, ellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány, vagy többlet mennyiségét.
86
IV. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE
1.
Jogok és kötelességek: 1.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, admi nisztratív és technikai dolgozói használhatják. 1.2.
Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi szolgáltatások: - könyvtárlátogatás - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár használtatásairól. 1.3. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni. 1.4. A beiratkozáskor a könyvtárhasználó nevét, osztályának számát kell felvenni. (A többi személyi adata az igazgatói irodában, illetve a tanuló osztályfőnökénél megtalálható.) 2. Könyvtár szolgáltatásai
2.1. A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik.
2.2. A könyvtárban tanórák és csoportos foglalkozások megtartása. 2.3. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. 87
2.4. Kölcsönzés. 2.5. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után annak kölcsönzése. 2.6. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. 2.7. Adott szaktárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témamegfigyelés, irodalomkutatás.
3. A kölcsönzés szabályai:
3.1. 3.2. 3.3.
3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8.
3.9.
Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. Kölcsönözhető állomány egy része a könyvtárban található, szabadpolcról is kiválasztható. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők (pl.: kötelező irodalom, tankönyvek), - csak helyben használhatók. Egy olvasó egyidejűleg maximum három kötetet kölcsönözhet. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési idő tartama két hét. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. A részlegesen kölcsönözhető könyvek közül a kötelező olvasmányok kölcsönzés időtartama egy hét, tankönyvek esetében egy tanév. Hosszabbítás nem kérhető. Nem kölcsönözhetők a folyóiratok, olvasóteremben (külön polcon) található dokumentumok (kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, stb. Az iskolai könyvtár un. letéti állományt helyez el az oktató-, nevelő munka segítése érdekében a nevelőkénél, az osztálytermekben. Az ideiglenesen kölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. Tartós tankönyvet legfeljebb egy tanévre kölcsönözhetnek a tanulók.
4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje:
88
Tanéven belül: adott év szeptember 01-től június 18-ig. Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. Tanéven belül az adott év tantárgyfelosztásának, órarendjének a függvénye.
V. ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
1.
A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok: • ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, • az iskola igazgatóhelyettesével és a nevelőtestülettel közösen készíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét, • nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken képviseli a könyvtárat, • részt vesz a szakmai értekezleteken, továbbképzéseken, • szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja, • jelentést készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, könyvtári szükségletekről, • elkészíti a könyvtári statisztikát, • javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez, figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását, a tartós tankönyvek listáját elkészíti, kifüggeszti, • végzi a könyvtári iratok kezelését, (ennek módját a működési szabályzat rögzíti), elkészíti a számítógépes állományba vételt.
2. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem
• • • • • •
végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, végzi a dokumentumok állományba vételét, feldolgozását, ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítani az oktatáshoz, szabadidős tevékenységekhez a szükséges dokumentumokat, folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.
89
2.
Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok:
•
lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést, • segítséget ad az információk közötti eligazodásban, információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában, • ajánló bibliográfiát készít a műveltségterületek igényei szerint, • segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát, • vezeti a kölcsönzési nyilvántartást, figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását, • munkaközösség-vezetőkkel összeállítja – tantárgyi programok alapján – a könyvtári foglalkozások tervét. 4. Könyvtár-pedagógiai tevékenység:
• • • •
felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért, megtartja a tantervben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat, biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes dokumentumát, feladata a könyvtárhasználatra épülő szakórák foglalkozások, szakkörök ütemezése, gondos előkészítése.
90
TARTALOMJEGYZÉK
I. Iskolai könyvtári szabályzat
1. Iskolai könyvtárra vonatkozó adatok, 2. Iskolai könyvtár működésének célja, 3. Iskolai könyvtár feladata: - általános feladatok, - szakmai feladatok. 4. Iskolai könyvtár használata, 5. Iskolai könyvtár gazdálkodása.
II. Iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása
1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység: 1.1. Gyűjtés köre 1.2. Gyűjtés mélysége 1.3. Gyűjtés dokumentumtípusai. III. Könyvtári állományalakítás Állománygyarapítás forrásai, mértéke 1. 2. 3. 4.
Állományba vétel munkafolyamata Katalógusépítés Állomány apasztás Állománygondozás, védelem, ellenőrzés.
IV. Könyvtárhasználat rendje 1. Jogok és kötelességek, 2. A könyvtár szolgáltatásai. 3. A kölcsönzés szabályai 4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje. V. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
91
2. sz. melléklet Az alábbi táblázatok az októberi statisztikai adatok alapján készültek. 2001
Könyvtári egységek ebből könyv, kötet ebből tankönyv, kötet ebből tartós tankönyv idegennyelvű könyv, kötet ebből nemzetiségi könyv, kötet elektronikus dokumentum, db ebből hanganyag (hanglemez, kazetta, CD), db mozgókép (videokazetta, videodiszk), db számítógépes multimédia anyag, db Periodika-féleség, db Könyvtári egységek értéke, ezer Ft Helyben használati eset Könyvtári olvasók száma, fő Kölcsönzések száma Ebből tanuló számára kölcsönzött tartós tankönyv 2002
Állomány Gyarapodás Forgalom a beszámolási nyitó adatai a beszámolási időszakban időszakban 4332 363 3971 356 943 665 262 16 361
7
254
2
104
5
3
317 190 214 180 98
Állomány Állomány nyitó adatai nyitóadatai ból nemzetiségi 4695 9 4327 943 665
Könyvtári egységek ebből könyv, kötet ebből tankönyv, kötet ebből tartós tankönyv idegennyelvű könyv, 285 kötet
Gyarapodás Forgalom a beszámolási a beszámolási időszakban időszakban 1636 1592
23
92
ebből nemzetiségi könyv, kötet elektronikus dokumentum, db ebből hanganyag (hanglemez, kazetta, CD), db mozgókép (videokazetta, videodiszk), db számítógépes multimédia anyag, db Periodika-féleség, db Könyvtári egységek értéke, ezer Ft Helyben használati eset Könyvtári olvasók száma, fő Kölcsönzések száma Ebből tanuló számára kölcsönzött tartós tankönyv
7
2003
Állomány Állomány nyitó adatai nyitóadatai ból nemzetiségi 4902 9 4475 929 854
Könyvtári egységek ebből könyv, kötet ebből tankönyv, kötet ebből tartós tankönyv idegennyelvű könyv, kötet ebből nemzetiségi könyv, kötet elektronikus dokumentum, db ebből hanganyag (hanglemez, kazetta, CD), db mozgókép (videokazetta, videodiszk), db számítógépes multimédia anyag, db Periodika-féleség, db Könyvtári egységek értéke, ezer Ft Helyben használati eset
368
2
44
256
2
7
109
10
3
27
763 198 245 320 110
Gyarapodás Forgalom a beszámolási a beszámolási időszakban időszakban 208 189 189 189
168 7 427
2
19
269
2
6
115 43
13
281 223
93
Könyvtári olvasók száma, fő Kölcsönzések száma Ebből tanuló számára kölcsönzött tartós tankönyv 2004
Könyvtári egységek ebből könyv, kötet ebből tankönyv, kötet ebből tartós tankönyv idegennyelvű könyv, kötet ebből nemzetiségi könyv, kötet elektronikus dokumentum, db ebből hanganyag (hanglemez, kazetta, CD), db mozgókép (videokazetta, videodiszk), db számítógépes multimédia anyag, db Periodika-féleség, db Könyvtári egységek értéke, ezer Ft Helyben használati eset Könyvtári olvasók száma, fő Kölcsönzések száma Ebből tanuló számára kölcsönzött tartós tankönyv
238 315 120
Állomány Állomány nyitó adatai nyitóadatai ból nemzetiségi 5110 40 4664 38 1118 1043
Gyarapodás Forgalom a beszámolási a beszámolási időszakban időszakban 1353 1289 1159 1086
168
76
7
38
446
2
29
275
2
1
115
7
56
21
1708 238 241 2335 1809
94
3. sz melléklet
Iskolai könyvtáros munkarendje: melléklet
7.Sz.
Név: Szatmári Gáborné • Legmagasabb iskolai végzettsége: tanárképző főiskola • Szakképzettsége: magyar-történelem szakos tanár alapfokú könyvtáros tanfolyami végzettség. • munkaköri beosztása: szaktanár, könyvtáros, besorolása: F 11 • közvetlen felettese: Vári Lászlóné, igazgató helyettes. Munkaköri feladatai: Munkaideje: törvényes munkaideje heti 40 óra. 1.1 A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatai: • ellátja a könyvtár vezetésével ügyvitelével kapcsolatos feladatokat, • az iskola igazgatóhelyettesével és a nevelőtestülettel közösen készíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét, • nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, továbbképzéseken, • szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja, • jelentést készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, könyvtári szükségletekről, • elkészíti a könyvtári statisztikát, • javaslatokat ad a költségvetés tervezéséhez, figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását, a tartós tankönyvek listáját elkészíti, kifüggeszti. • végzi a könyvtári iratok kezelését, /ennek módját a működési szabályzat rögzíti), elkészíti a számítógépes állományba vételt. 1.2. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem • végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, • végzi a dokumentumok állományba vételét, feldolgozását, • ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítani az oktatáshoz, szabadidős tevékenységekhez a szükséges dokumentumokat, • folyamatosan vonja ki az állományból az elhasználódott, elavult és fölösleges dokumentumokat, • gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, 95
• előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.
1.3. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok • lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést, • segítséget ad az információk közötti eligazodásban, információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában, • ajánló bibliográfiát készít a műveltségterületek igényei szerint, • segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát, • vezeti a kölcsönzési nyilvántartást, figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását, • munkaközösség-vezetőkkel összeállítja – tantárgyi programok alapján – a könyvtári foglalkozások tervét. 1.4. Könyvtár pedagógiai tevékenység • felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért, • megtartja a tantervben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat, • biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes dokumentumtárát, • feladata a könyvtárhasználatra épülő szakórák foglalkozások, szakkörök ütemezése, gondos előkészítése.
96
4. sz. melléklet Könyvtárhasználati óravázlat A tanítási óra tananyaga: a könyvek csoportosítása Az alábbi óravázlat a 3. osztályos tanulók első könyv- és könyvtárhasználati órájához készült. Ezek a tanulók már jártak az iskolai könyvtárban a tanítójukkal, ismerik a beiratkozás és s kölcsönzés módját. A foglalkozás feladata annak tudatosítása, hogy a könyvtárnak különféle állományrészeik vannak, s ezek a könyvcsoportok más-más feladatot töltenek be. Osztály: 3. osztály Időkeret: 45 perc Módszerek, munkaformák: frontális, egyéni és csoportmunka, tanári közlés és kérdés, irányított beszélgetés Oktatási feladat: a szépirodalom, az ismeretközlő irodalom, a kézikönyvek csoportjának felismerése Nevelési feladat: tudatos könyvválasztás fontossága az adott célokhoz Képzési feladat: a könyvek témák szerinti csoportosításának gyakorolása Az óra menete: Bevezetés: Egy új osztálytárs jön hozzátok. Az iskola bemutatása közben behozzátok a könyvtárba, szeretnétek bemutatni neki ezt a helyet is. Miről beszélnétek? •
A beiratkozásról,
•
A kölcsönzés módjáról
•
A könyvek elhelyezéséről
•
A kölcsönözhető és a helyben használatos könyvekről.
97
A könyvtárlátogatások alkalmával észre vehettétek, hogy a tanári közlés könyvek valamilyen rendben helyezkednek el a polcokon. Hogy el tudjatok igazodni ebbe a rendszerbe megismerkedünk ezeknek
a
csoportoknak
az
elnevezéseivel.
Arra
is
megkeressük a választ, hogy mikor milyen fajta könyvet vegyünk a kezünkbe. Előkészítettem
négy
könyvet,
amelyekben
a
rókával részleteket olvasok fel a
kapcsolatos részleteket találhatunk. Eddigi tapasztalatok kikészített
könyvekből
alapján mutassátok meg, honnan vehettem le ezeket a Tanulságos könyveket.
Fekete
mesék
István:
Móricz
Vuk
Zsigmond:
Állatmesék Patay-Balogh: A négy könyv közül melyiket kellene természetismeret órán
Vadak
irányított beszélgetés
bemutatni? - A Vadak címűt. Miért? - Mert ismereteket nyújt a rókák életéről. A másik három könyvben hogyan jelenik meg a róka? - Mesélnek róla kitalált történeteket. Mikor olvasunk ilyen könyveket - Ha időnk van, nem kell tanulni, szórakozni akarunk
A könyvtárban vannak tehát olyan könyvek, amelyek tanári
közlés
tanítanak, vagyis ismereteket közölnek, s vannak olyanok, rámutatok
közben
ezekre
az
amelyekből szépeket olvashatunk, szórakoztatnak minket. állományrészekre Ezek alapján két csoportba soroljuk a könyveket, az egyik csoport az ismeretközlő irodalom, a másik pedig a szépirodalom Az elhangzottak alapján az előbbi négy kötetet soroljátok a a fogalom rögzítése megfelelő csoportba, nevezzétek is meg azokat!
98
A szépirodalmi könyvek szerintetek milyen fajta szöveget
utalás a szépirodalom
rejtenek? Soroljátok fel őket.
műfajaira
- mesék - versek (verses mesék) - regényt A füzetetekbe írjátok fel a mai óra címét: A könyv nevel és
pár szavas értelmezés,
szórakoztat
visszautalás
a
hallottakra A következő könyvekről – címük alapján – döntsétek el,
egyéni munka (előzőleg
melyik csoportba tartoznak, írjátok a címeket a megfelelő
kikészítek
helyre.
kötetet az asztalokra, a
egy
pár
megoldásokat ellenőrizzük) Most vegyük figyelemre a polcokon a könyvek közül kinyúló
irányított beszélgetés
„fülecskéket”! Mit gondoltok, mi alapján raktuk rendbe a szépirodalmi, illetve az ismeretközlő könyveket? -
szépirodalom – betűrend
-
ismeretközlő irodalom – számok
Maradjunk a szépirodalmi polcok előtt, figyeljétek meg honnan veszem le Benedek Elek, Weöres Sándor könyvét! Mi adta a betűrendet a szépirodalom polcán? - a szerzők nevének kezdőbetűje A füleken lévő betűk közül hiányoznak néhányan az ábécéből. Melyek azok? - kétjegyű mássalhangzók - hosszú magánhangzók Megmutatom a magyar – és a könyvtári ábécé összehasonlító táblázatát. Ennek alapján mondjátok meg, hol keressük
99
Csukás István könyveit? - a „C” betűnél Most a füzetetekbe a szépirodalmi könyvek mellé írjátok oda
a
színes ceruzával, melyik betűnél kell a polcon keresni?
ellenőrizzük
Ha már a kezünkbe került Weöres Sándor kötete, keressünk
lazítás
feladat
megoldását
egy szép verset, amit felolvasok nektek, van-e valaminek kedve, hogy ő is felolvasson nekünk egy verset? A lazításunk után folytassuk a munkánkat! Milyen könyvek csoportja előtt állok most - ismeretközlő könyvek Megállapítottátok, már, hogy itt a könyvek számok mögött sorakoznak. Mi alapján kapnak vajon számot a könyvek? Segítségül mutatok egy táblázatot a polc felett. - a tudományok szerint A táblázat legfelső sorából megfejthetitek, hogy hány fő csoportba sorolhatjuk az ismeretközlő könyveket. - kilencbe: 0-9-ig Melyik szám hiányzik? - a 4-es Most az a feladatotok, hogy a füzetbe felsorolt ismeretközlő
egyéni munka
könyvek címe mellé írjátok oda azt a számot, ami után a polcon megtaláljátok őket!
a megoldásokat ellenőrizzük
Már csak egy csoportról kell beszélni, azok közül vettem le a tanítási órákról is ismert Ablak-zsiráf gyermeklexikont. Ezen a polcon milyen könyveket találunk? - nem kölcsönözhetőeket Ezek a könyvek nem azért nem kölcsönözhetőek, mert a
tanári közlés
könyvtárosok félnek odaadni számotokra, ezeknek az a feladata, hogy mindig kéznél legyenek, ha szükség van rájuk. Ezért is nevezik őket kézikönyveknek. Most felsorolok néhány kézikönyvet. Figyeljetek jól, hogy
tetszőleges felsorolás a
100
meg tudjátok mondani, melyek a kézikönyvek legfontosabb
könyvtár állományából,
fajtái.
de figyelni kell arra,
- lexikonok
hogy a gyerekek
- enciklopédiák
számára felismerhetőek
- szótárak
legyenek a kézikönyvek fajtái
Összegzés, az ismeretek alkalmazásával. Az óra befejezéseként az lesz a feladatotok, hogy az asztalon lévő könyvhalmazból alakítsátok ki a könyvek három csoportját, vagyis: - szépirodalom - ismeretközlő irodalom - kézikönyvek
101
Könyvtárhasználati óravázlat A tanítási óra tananyaga: a kézikönyvek típusai és használatuk Az alábbi óravázlat a 6. osztályos tanulók könyv- és könyvtárhasználati órájához készült. A foglalkozás feladata a kézikönyvek használatának gyakorlása. Osztály: 6. osztály Időkeret: 45 perc Módszerek, munkaformák: ismétlés, új ismeretek tanítása, frontális, egyéni és csoportmunka, tanári közlés és kérdés, irányított beszélgetés Oktatási feladat: a lexikon, enciklopédia és szótár használatának megtanítása Nevelési feladat: tudatos könyvválasztás fontossága az adott célokhoz Képzési feladat: kézikönyvek használatának gyakorlása Az óra menete: Ismétlés: A mai órán a kézikönyvekkel foglalkozunk. Mit
frontális munka
tanultunk már róla? - nem kölcsönözhetőek, piros csíkkal jelölik Döntsd el az állításokról, hogy igaz vagy hamis!
önálló munka,
- külön állományrészt alkotnak a könyvtárban (i)
fénymásolt lapokon
- azért nevezik így őket, mert jól elférnek a kézben (h) - bármikor kölcsönözhetőek (h) - mindig a könyvtárban kell lenniük (i) Húzd alá, melyek a kézikönyvek! - mesék, szótárak, regények, folyóiratok, lexikonok, enciklopédiák Nézzük meg a felépítésüket!
frontális munka az
- kéthasábos elrendezés
asztaloknál a Magyar
- élőfej
értelmező kéziszótárral
- címszavakat szócikk követi
102
- a címszavakat betűrendbe találjuk Találjunk rövidítéseket, és keressük meg a feloldásukat
önálló munka,
- fn, fr, rég, nép, csill, fiz stb.
ellenőrzés
A kézikönyvek fajtái A szótárak – szavak keresésre használjuk
tanári közlés
Az asztalra kikészített szótárak jellemzése
könyvek bemutatása
Vannak két- vagy többnyelvű szótárak is - pl. Angol-magyar, Német-magyar kéziszótár Lexikonok gyorsan és röviden akarunk egy ismeretlen
frontális munka
dologról valamit megtudni - Használtad-e valamelyiket, mire? Keresd ki melyik lexikonból tudhatunk meg a következőkről valamit. - szüret, Arany János, Kodály Zoltán, Őskori művészet
csoportmunka asztalonként kiosztott lexikonokból ellenőrzés
Mit tapasztaltatok? - Az Új magyar lexikon tartalma minden ismeretre kiterjed – általános lexikon - a többi lexikon csak egy-egy tudományág ismereteit közli, de azt sokkal bővebben – szaklexikon Keressetek példákat mindkét fajtára
csoportmunka a kézikönyvek polcainál ellenőrzés
Összefoglalás, vázlat készítése a füzetbe Házi feladat:
egyéni munka
Keresd ki a kézikönyvből! - dszungel - Ki volt Kipling? Írj egy pár soros összefoglalást az életrajzából.
103
5. sz. melléklet
Kód
Kedves Gyerekek! Ez a kérdőív egy dolgozathoz szükséges felmérés. Kérlek, hogy megfontoltan és őszintén töltsd ki. Válaszaid név nélkül jutnak el hozzám és semmi következménnyel nem járnak. A kérdésekre nincsenek rossz válaszok, őszinteséggel segítheted a munkámat. A válaszok többségét aláhúzással jelezheted, ahol mást kérek, jelezni fogom. 1. Nemed: fiú 3. Tanulmányi átlagod: bukásra állok 2-3,5 között
lány
2. Korod:…….év 3,6-4,3 között
4,4 felett
4. Mennyire szívesen veszel részt az irodalom órákon? Karikázd be a neked legmegfelelőbb osztályzatot. 1 2 3 4 5 egyáltalán nem ………………………………………legkedvesebb tantárgyam 5. Mennyire szívesen olvasol? Karikázd be a neked legmegfelelőbb osztályzatot. 1 2 3 4 5 egyáltalán nem ………………………………………legkedvesebb elfoglaltságom 6. Mit olvasol legszívesebben (többet is aláhúzhatsz) újságot könyvet tankönyvet szórólapokat számítógépen (interneten) 7. Szoktál-e a magad örömére verset, naplót vagy prózát, novellát írni? igen nem Ha igen, mit? ………………………………………………………………………………… Kinek mutatod meg az alkotásodat?......................................................................................... 8. Cigány etnikumba tartozónak vallod-e magad? (húzd alá) igen nem 9. Tudomásod szerint a szüleid legmagasabb végzettsége: Apa Diplomája van Érettségizett Szakmát tanult 8 általánost végzett kevesebb nyolc osztálynál
Anya Diplomája van Érettségizett Szakmát tanult 8 általánost végzett kevesebb nyolc osztálynál 104
10. Dolgoznak-e a szüleid? Apa munkahelye van alkalmanként dolgozik csak otthoni munkát végez
Anya munkahelye van alkalmanként dolgozik csak otthoni munkát végez kistestvéremmel van otthon
11. Otthon körülbelül mennyi könyvetek van? 0-9 10-49 50-99 100-nál több 12. Hány saját könyved van? 0-4 5-19 20-49
50-nél több
13. Szüleid milyen gyakran olvasnak könyvet? Mindkettő rendszeresen Legalább egyikük rendszeresen Legalább egyikük ritkán Egyikük sem olvas 14. Milyen alkalommal gyarapodnak az otthoni könyveitek? Minden évben több könyvet is vásárolunk Néha veszünk egy-egy érdekes könyvet Ajándékba szoktunk venni egymásnak Nem szoktunk könyvet venni Egyéb:………………………………………. 15. Hol vásároltok könyvet? (többet is aláhúzhatsz) Könyvesboltban Postán rendeljük Az ABC-ben, kirakodó vásárokon vannak jó olcsó könyvek Néha bejárunk az Antikváriumba Egyéb:…………………………. 16. Szüleid milyen gyakran olvasnak újságot? Mindkettő rendszeresen Legalább egyikük rendszeresen Legalább egyikük ritkán Egyikük sem olvas 17. Járatnak-e, vagy vásárolnak rendszeresen a szüleid újságokat? igen nem Ha igen, milyen újságok ezek? Sorold fel: ………………………………………………............................................................ ………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………….
105
18. Hány könyvet olvastál eddig életedben Nem olvastam egyet sem végig 1-4 5-9 évente 1-2 évente többet is 19. Jelenleg olvasol-e könyvet? igen nem Ha igen, mi az:…………………………………………………………………………. 20. Miről olvasol szívesen, milyen témájú könyveket szeretsz leginkább olvasni? (többet is aláhúzhatsz) kalandos, izgalmas indián történet mese ifjúsági regény történelmi regény fantasztikus állatokról szóló úti könyvek természettudományos egyéb:…………………………………… 21. Sorold fel a legkedvesebb könyveidet, amiket olvastál: ……………………………………………. …………………………………………… ……………………………………………. …………………………………………… ……………………………………………. …………………………………………… ……………………………………………. …………………………………………… 22. Tagja vagy az iskolai könyvtárnak? igen nem Ha igen, milyen gyakran látogatod? naponta hetente havonta
tanévenként egyszer, kétszer
23. Milyen célból jársz a könyvtárba? Tanuláshoz segítséget nyújt Csak úgy nézegetni a könyveket Videó filmeket nézni Könyveket kölcsönözni Egyéb:…………………………………..
106
24. Tagja vagy a városi könyvtárnak? igen
nem
Ha igen, milyen gyakran látogatod? Hetente havonta tanévenként egyszer, kétszer 25. Milyen célból jársz a könyvtárba? Tanuláshoz segítséget nyújt Csak úgy nézegetni a könyveket Videó filmeket nézni Könyveket kölcsönözni Internetezni Egyéb:………………………………….. 26. Mi a legkedveltebb szabadidős tevékenységed? (válaszd ki és húzd alá az 5 neked legfontosabbat, s azután osztályozd őket úgy, hogy a legkedvesebb elfoglaltságodnak 5-ös osztályzatot adsz, a legkevésbé fontosnak 1-est adsz) ………Tv nézés ………Mozi ………Színház ………Videó (DVD) ………Sport ………Számítógépes játékok ………Könyvolvasás ………Kerékpározás ………Barátokkal együtt lenni ………Társas játékok ………Játékterembe járni ………Csavarogni ………„semmit sem csinálni” ………Egyéb:…………………………………………….. 27. Naponta mennyi időt töltesz tv nézéssel? ………….. óra 28. Sorold fel a legkedveltebb tv műsoraidat: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………… Köszönöm, hogy őszinte válaszaiddal segítetted a munkámat.
107
6. számú melléklet Kedves Kollégák! Kedves Gyerekek! Kérlek benneteket, hogy az alábbi táblázat kitöltésével legyetek segítségemre az iskolai könyvtárról írandó szakdolgozatom elkészítésében. Köszönettel: Ancsa (néni) Az iskolai könyvtár gyengeségei Az iskolai könyvtár erősségei (Olyan jellemzőket fogalmazz meg, amiért (Keress olyan jellemzőket, amivel nem vagy jó ebbe a könyvtárba járni, amire büszkék megelégedve.) lehetünk.)
Az iskolai könyvtár veszélyei Az iskolai könyvtár lehetőségei (Milyen ötleteid vannak, amelyekkel még (Írj olyan várható eseményt, aminek vonzóbbá tehetjük a könyvtárunkat?) hatására a könyvtárunk színvonala csökkenhet.
108
7. számú melléklet Képek az iskoláról és a könyvtárról
109
110
111
112
