MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM -ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI- ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSJOGI TANSZÉK
AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA
SZAKDOLGOZAT
KÉSZÍTETTE:
TARR ALEXANDRA
KONZULENS:
DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS
MISKOLC 2015.
1
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE LAW AND PENITENTIARY LAW
THE EDUCATION AND EMPLOYMENT OF CONVICTED
THESIS
AUTHOR:
TARR ALEXANDRA
CONSULTANT:
DR. NAGY ANITA UNIVERSITY DOCENT
MISKOLC 2015.
2
Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................... 4
I. II.
Változások a büntetés-végrehajtásban ................................................................... 6
1. Az új Büntetés-végrehajtási kódex............................................................................ 6 2. Társadalmi beilleszkedést szolgáló intézmények...................................................... 8 2.1. Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet és a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer .................................................................................................................... 8 2.2.Reintegrációs őrizet ........................................................................................... 10 III.
Elítélek nevelése, foglalkoztatása ........................................................................ 13
1. Alapvetés ................................................................................................................. 13 1.1. Szocializáció ..................................................................................................... 13 2.2. Reszocializáció ................................................................................................. 15 2. Az elítéltek nevelésének tartalma............................................................................ 16 2.1. Jutalmazás és fenyítés....................................................................................... 17 3. Az elítéltek foglalkoztatása ..................................................................................... 21 3.1. Elítéltek oktatása és képzése ............................................................................ 22 3.2. Az elítéltek közművelődése, szabadidő-tevékenysége ..................................... 27 3.3. Az elítéltek munkáltatása ................................................................................. 31 V. Záró gondolatok ......................................................................................................... 41 VI. Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 42 VII. Jogszabályjegyzék ................................................................................................... 44 VIII. Hivatkozások jegyzéke .......................................................................................... 45 Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................ 47
3
I.
Bevezetés
Szakdolgozatom témája az elítéltek nevelése és foglalkoztatása címet viseli. Kiválasztása nem volt nehéz számomra, hiszen már tanulmányaimat megelőzően is érdekelt a büntetőeljárás- és a büntetés- végrehajtási jog egyaránt, ebben különösen nagy szerepet játszott nagypapám nyomozói tevékenysége. Egyetemi éveim alatt pedig töretlenül megmaradt ez a szenvedély a büntetés-végrehajtás iránt. Dolgozatomban elsősorban arra keresem a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják az adott személyt a bűnözői magatartás kialakulásában? A bűnözés hosszú múltra tekint vissza és a társadalmak többségében megtalálható. Minden kultúrában és csoportban megvannak azok az értékek és normák, amelyek szerint az emberek élik az életüket. Fellelhető a követendő példa, a jó és a rossz fogalma. Míg a legtöbb illető számára ezek a szabályok egyértelműek, akarva vagy akaratlanul is vannak olyanok, akik megszegik a normákat, ezáltal a többi polgár megdöbbenését és ellenérzését váltják ki. 1 Sokan tartanak az ilyen személyektől, hisz úgy gondolják, hogy nem a mi, „biztonságos” világunkhoz tartoznak. Bele sem gondolunk abba, hogy esetlegesen egy sikertelen szocializáció eredményeként jutottak ide, és segítségre lenne szükségük.
Értekezésem négy fejezetből áll. Az első fejezetben a büntetés végrehajtást ért változtatásokról
ejtenék
néhány
szót,
különösen
a
nemrégiben
bevezetett
jogintézményeket ismertetem nagyobb részletességgel, valamint a témámhoz szorosan kapcsolódó szabadságvesztés céljára térnék ki, amely egy új fogalommal bővült. A második és harmadik részben hipotézisem megértéséhez szükséges fogalmakat vázolom fel, illetve választ keresek az általam feltett kérdésre. Ezt követően bemutatom azokat a reszocializációs eszközöket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén szabadulása után a társadalom hasznos építőelemévé váljon. Itt szót ejtek az elítéltek
1
http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/23536-a-deviancia-es-a-bunozes#page.1 (megtekintés: 2015.06.10.)
4
neveléséről, jutalmazásukról és fenyítésükről, foglalkoztatásukról, ezen belül az oktatási helyzetükről, a munkáltatásról, valamint kitérek a szabadidő-tevékenységre is. Végül a negyedik szakaszban egy általam nagyon érdekesnek vélt témába nyújtanék betekintést, még pedig a női elítéltek szabadságvesztésébe, foglalkoztatásukba. Szakdolgozatom elkészítéséhez nagy segítséget jelentettek a Börtönügyi Szemlében megjelent publikációk.
5
II.
Változások a büntetés-végrehajtásban
1. Az új Büntetés-végrehajtási kódex Harmincöt éves szabályozási múlt után 2015. január elsejétől lépett hatályba az új, a büntetések és intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, ezzel leváltva az 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet. Számos újítás található az új törvényben, ami úgy gondolom, hogy már szükségszerű volt. Célja a büntetés-végrehajtás új alapokra helyezése, egyes újítások bevezetése, a jobb alkalmazhatóság, a büntető anyagi jogi szabályokhoz való megfelelő illeszkedés biztosítása és a vállalt nemzetközi kötelezettségeinknek való megfelelés. Központi helyet kap az egyéniesítés, valamint kiemelkedő szerepet kap a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása és nem utolsó sorban az önellátó büntetés végrehajtás kialakítása. 2 Az új kódex több tekintetben is új alapokra kívánja helyezni a büntetés-végrehajtást. Hiánypótlásra került a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalmának bevezetése, mely jogviszony egyik oldalán az állam, míg a másik pozícióban a fogva tartott személy áll. A szankciórendszer tekintetében is komolyabb változtatásokat hajtottak végre, új büntetési nemek, szankciók jelentek meg: elzárás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Intézkedések tekintetében a jóvátételi munka és az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele jelent meg. Bevezetésre került a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer az ezen alapuló rezsimszabályokkal együtt. 3
2
http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20131130-az-uj-buntetes-vegrehajtasi-kodex-megszunteti-azingyenes-konditermet-es-televiziot.html (megtekintés: 2015.06.13.) 3 Gáva Krisztián: Az új büntetés végrehajtási törvény kodifikációs folyamata, Börtönügyi szemle, 2013/4. szám, 11-12.oldal)
6
A kódex leghangsúlyosabb része a szabadságvesztés újraszervezése. A hagyományos szabadságvesztési alapelvek mellett megfogalmazásra kerültek olyan naprakész alapelvek, mint a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus, valamint az egyéni aktivitás. Elengedhetetlennek tartom, hogy ne térjek ki a szabadságvesztés célját érintő fordulatra. Az eltelt évtizedekben ugyanis az úgynevezett nevelési elmélet volt az uralkodó. Az elmélet képviselői azt vallották, hogy az elítélt a végrehajtás ideje alatt átnevelhető, törvénytisztelő állampolgárrá is alakítható. E nézetre leginkább az volt jellemző, hogy túlzott eredményességet várt a neveléstől. 4 1966-ban hazánkban is megjelentek efféle törekvések, de az 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet célmeghatározása tekinthető a legreálisabbnak, hiszen ez áll legközelebb a gyakorlathoz. Mellőzi a morális átalakítást, az átnevelés kitűzését. Ehelyett elsődleges céljának az egyéni megelőzést tekinti, valamint a társadalomba történő visszailleszkedés elősegítését, illetve, hogy az elítélt tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. Nem emeli ki a társadalom védelmét, mivel mindenféle büntetés végső célja a társadalom védelme, így a szabadságvesztésé is. 5 Jelenleg hatályos törvénykönyvünk 1 új fogalommal bővítette ezt a célmeghatározást. 83§-a kimondja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának célja az ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt a szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon. A reintegráció magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, támogatja a visszailleszkedés hatékonyságát, és a visszaesés esélyének minimalizálását. Itt nem csak a bv. intézetben szervezett programokra kell gondolni, mivelhogy más szervekkel együttműködve eredményesebben szolgálható a büntetés végrehajtás céljának megvalósítása. A törvény a leglényegesebb foglalatosságokat sorolja fel, amelyek a kinti életben is a nagy jelentőséggel bírnak, így a szakképzés, az oktatás, valamint a munkavégzés. 6
4
Belovics Ervin-Vókó György: A büntetések, az intézkedések, egy kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény magyarázatHVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest 2014, 168. oldal) 5 Csernyánszky Lajos- Horváth Tibor- Heylmann Katalin- Kabódi Csaba- Lőrincz József –Nagy Ferenc – Pallo József: Büntetés végrehajtási jog, Rejtjel Kiadó, Budapest 2007, 75-76. oldal) 6 Belovics Ernő-Vókó György: i.m., 173. oldal)
7
2. Társadalmi beilleszkedést szolgáló intézmények
2.1. Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet és a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer Az új törvény vitathatatlanul legnagyobb újításának tekinthető. Megvalósításának azonban sokáig korlátot szabott az anyagi eszközök erre fordítható szűkössége, valamint a szükséges intézet hiánya.
A büntetetés-végrehajtás tervezett Kockázatelemzési és Kezelési Rendszere a hazai gyakorlatban kiemelkedő jelentőségű, összetett jogintézményként jelentkezik, melynek konkrét, elnevezésében és tartalmában azonos előzményeire nincs példa a magyar jogalkotásban. Kettős dimenzióban érvényesül: egyrészt rendszerbe foglalja az adott szabadságvesztésbüntetés végrehajtását, másrészt, keretet ad magának a büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységének is. Az elítélt szempontjából a befogadás, a személyiségelemzés, az azt követő, szabadságvesztés-büntetés alatti reintegrációs folyamat, annak időszakos és a szabaduláskor elvégzett értékelése egyhangú, szervezett, ellenőrizhető és értékelhető rendszert alkot. 7
A Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer a szabadságvesztés büntetés végrehajtási rendszerének a megújítását célozza, az egyéniesítést teszi lehetővé. A hagyományos besorolásokhoz képest hatékonyabban segíti, segítheti elő az elítéltnek a társadalomba való visszailleszkedését. Egységes sztenderd alapján mérik fel a fogvatartottak szükségleteit, a veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságukat. 8
7
Schmehl János: A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelése rendszere, Börtönügyi Szemle, 2014. 1.
szám, 32-33.o.) 8
Belovics Ernő – Vókó György: i.m.,188.o.)
8
Eddig nem rendelkeztek arra vonatkozó adatokkal, hogy a büntetését megkezdő személyt milyen visszaesési kockázattal lehet jellemezni és az sem volt mérhető, hogy a fogva tartás során milyen változáson megy keresztül. E szakmai alapú kezelési rendszernek a bevezetése megkövetelte egy új, speciális célkitűzésű intézmény létrehozását is, amely 2016. január elsejével fog érvénybe lépni. Feladata többek között a hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítéltek diagnosztizálása, az őket befogadó intézetek kijelölése, illetve reintegrációs programjuk kidolgozása. 9
A központban elhelyezendő, tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetén az intézet nemcsak az elítéltek kategorizálását végzi, hanem jelentős szerepet vállal a büntetés végrehajtásban alkalmazott módszerek és eljárások kidolgozásában. Kategorizálás alatt az elítéltek megfigyelését, a kapcsolódó iratok elemzését, a fogvatartott-szakterület specifikus szempontból történő kivizsgálását és az azt követő véleményalkotást értjük. Időtartama 30 nap, ami szükség esetén további 30 nappal meghosszabbítható. Az itt eltöltött időszakot egy úgynevezett összefoglaló jelentés zárja, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat. Előnye, hogy a fogvatartott veszélyességével kapcsolatban szakszerű és egyértelmű iránymutatást tud adni, illetve nagy segítségként szolgál a programok kiválasztásánál is. 10
9
Schmehl János: Az új szabályozás főbb szakmai elemei és üzenetei, Börtönügyi szemle 2013/4. szám,
19. oldal 10
Belovics Ernő- Vókó György: i.m., 187. oldal
9
2.2.Reintegrációs őrizet Alapvető problémát okoz a börtönökben a zsúfoltság kezelése. Ennek, valamint a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében került bevezetésre 2015. április elsejével új jogintézményünk, amely a reintegrációs őrizet elnevezést kapta. Hatályos bv. kódexünk kimondja, ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető az elítélt. 11 A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. 12 A társadalmi visszailleszkedés itt lépcsőzetesen valósul meg, a teljes szabadságelvonás és a felelős, önálló életvezetés közé belép egy, az állami szervek által felügyelt életszakasz. Ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, újraalakíthatja, illetve erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait. Tevékenységét elektronikus távfelügyeleti eszközökkel követik nyomon. 13 Meghatározó az az információ, hogy már pár hónapos szabadságvesztésre ítélt számára is nehéz a társadalomba történő visszailleszkedés. Szakemberek rámutatnak, hogy a szabadulás utáni első 6 hónap a legkritikusabb, legtöbbször ekkor dől el, hogy az illetőnek sikerül-e új életet kezdenie vagy bűnismétlő lesz. Hosszabb tartamú büntetés után szabadulva a „kinti világ” általában még idegen nekik, idő kell az átálláshoz. Kint sokkal inkább magukra vannak utalva, elveszve érezhetik magukat, és ugyanolyan tanácstalan helyzetbe kerülhetnek, mint mielőtt bekerültek volna a börtönbe.
11
2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról, 187/A § (1) bekezdés 12 2013. évi CCXL. törvény, 187/A §, (3) bekezdés 13 Schmehl János: Az új szabályozás főbb szakmai elemei és üzenetei, Börtönügyi szemle 2013/4. szám, 21. o
10
Ezért szükséges egy akadálymentes átmenetet biztosítani a fogságból a szabadságba. Meggyőződésem, hogy a reintegrációs őrizet ideális kelléke ennek. 14 Hatályos bv. kódexünk felsorolja azokat a feltételeket mely által az elítélt reintegrációs őrizetben helyezhető el, így, akit első alkalommal ítéltek szabadságvesztésre, nem személy ellen elkövetett erőszakos bűncselekmény miatt és öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztését fogház-vagy börtön fokozatban tölti, illetve aki a reintegrációs őrizetbe helyezést vállalja. 15
Ezzel szemben szükséges meghatározni, azokat kikötéseket is, amelyek esetén nem lehet kérni az őrizet, így, ha az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani, a reintegrációs őrizetet neki felróható okból megszüntették, vagy a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan. 16
Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának feltétele, hogy a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt ingatlan rendelkezzen elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, valamint az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. 17
14
Pálvölgyi Ákos: A társadalom részvételének szükségessége a büntetés-végrehajtásban http://ujbtk.hu/palvolgyi-akos-a-tarsadalom-reszvetelenek-szuksegessege-a-buntetes-vegrehajtasbanreszocializacio-reintegracio (megtekintés: 2015. 06. 13.) 15 2013. évi CCXL. törvény 187§/A 16 2013. évi CCXL törvény 187/C § 17
10/2015. (III. 30.) BM rendelet az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól, 4. §
11
Elektronikus távfelügyeleti eszköz 18
Úgy gondolom, hogy rendkívül kedvező feltételei miatt előreláthatólag számos fogvatartott kíván majd élni a lehetőséggel. A börtön falain belül, akár honnan is nézzük, de korlátozva vannak a rabok, szabályozva van életük. Egy ilyen újításnak köszönhetően viszont „szabadabbá” válhatnak. Egyrészt, a büntetésükből hátra lévő időt egy olyan környezetben töltik, ahol nagy valószínűséggel jobban érzik magukat – különösen, ha a saját otthonukban lehetnek-, másfelől nem kell elviselni a cellatársakat sem. Véleményem szerint, sok esetben az egyénben kialakult feszültséget és szorongást a többiek generálják. Olyan „segítséget” jelent számukra mindez, amellyel még hatékonyabban vissza tudnak zökkenni a mindennapokba.
18
Forrás: http://arsboni.blog.hu/2015/04/08/reintegracios_orizet_uj_lehetosegek_a_buntetes-
vegrehajtasban (megtekintés: 2015. 06. 22.)
12
III.
Elítélek nevelése, foglalkoztatása
1. Alapvetés Hipotézisem, hogy a helytelen szocializáció járul hozzá nagymértékben a bűnözői magatartás kialakulásához. A személyiség ugyanis nem egy készen kapott struktúra, ami születés után azonnal rendelkezésre áll, hanem egy olyan pszichofizikai rendszer, amely később fejlődik ki. 19 Könnyen bűnözővé válhat az, aki olyan közegben él, nevelkedik, ahol a bűnözés mindennapos és csupán ez az, ami példaként szolgál számára.
1.1. Szocializáció
Alapvetésem megértéséhez szükséges a szocializáció fogalmának áttanulmányozása. Olyan tanulási folyamatot jelent, amely a születéstől a halálig tart. Nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és
elvárt
viselkedésmódokat.
Lényegében
azokat
a
normákat,
értékeket,
hagyományokat, nézeteket, attitűdöket sajátítja el, amelyek az adott kultúrában, környezetében használatosak. Első színtere a család, majd később – a gyermek növekedésével - egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortársaknak, az óvodának, az iskolának. 20
Állásfoglalásom szerint, ebben a folyamatban a legmeghatározóbb és legfontosabb a gyermekkor. A gyermeknek az édesanyja közvetíti először a társadalmi valóságot, a külvilág közeli jelenségeit. A gyermek az édesanyjára, kicsit később az édesapjára és a család közeli tagjára kritika nélkül rábízza magát. Ha tehát a személyiségfejlődés kezdeti szakaszában ez a bensőséges szülő-gyermek kapcsolat hiányzik, vagy a szülő devianciája miatt a társadalmi valóság közvetítése hibás, a szocializációs zavar kialakulásának valószínűsége megnő. 21 19
Boros János- Csetneky László: Börtönpszichológia, második átdolgozott kiadás, Rejtjel, 2002. http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_szocializci_fogalma.html) (megtekintés:2015. 06.01.) 21 Dr. Habonyi János: A beilleszkedés és a bűnözés, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986, 68.oldal 20
13
A szocializációs folyamatról elmondható, hogy ritkán problémamentes. A gyermek környezete általában képes kezelni a felmerülő zavarokat, biztosítva ez által a társadalomba való sikeres beilleszkedését. Előfordulhatnak azonban olyanok, amelyet nem tudnak orvosolni. Ebben az esetben a gyermek nem sajátítja el a társadalom által elvárt életrend kialakulásának alapjait: a szociális érettséget és a szociális kompetenciát. Az elítéltek jelentős része sorolható ebbe a kategóriába. 22 E fejezet részeként különösen érdekelt, hogy melyek azok a tényezők és felfogások, amelyek
sokáig
köztudatban
éltek.
Biológiai,
pszichológiai
és
szociológiai
magyarázatok egyaránt rendelkezésre állnak. A biológiai oldalról történő megközelítést emelném ki leginkább. Egyes elméletek szerint a bűnözői hajlam az emberrel együtt születik, illetve ez a hajlam részben öröklődhet is. Lombroso teremtette meg a született bűnöző fogalmát, aki véleménye szerint testi és lelki rendellenességeiből – stigmákból – fel lehet ismerni. Nézetének óriási hatása volt, hiszen kényelmes volt az uralkodó osztálynak az a feltevés, hogy a társadalomban mutatkozó rosszért, a negatív jelenségekért nem a társadalmi rendszer, a társadalmi berendezkedés a felelős, hanem a stigmákkal születettek és hajlamaiknál fogva bűnözők. 23 Lombroso állítása szerint, a legtöbb, normális férfi homlokmagassága 130-140 mm, a bűntetteseké ennél kisebb,121-130 mm. Nem kerülte el a figyelmét a lefelé futó homlok sem, a rágószervek fejlettsége, a fül az orr és más testrészek tulajdonságai. Még arra is kiterjedt a figyelme, hogy ki képes pirulni és ki nem. A pirulás ugyanis kultúrszerzemény, a pirulás hiánya a bűnös, ledér élet következménye. Megvizsgált 122 prostituáltat, 81%-uk már nem tudott pirulni. A gyilkos nők 79%-az, a tolvaj nők 90%-a volt képtelen arra, hogy az arca elszíneződjék. 24 Korunkban egyik ilyen elmélet sem állná meg a helyét, ráadásul mindez nem megfelelően bizonyított és alátámasztott. A szociológiai megközelítés alapján viszont elmondható, hogy az ember bűnözővé válását leginkább az befolyásolja, hogy milyen környezet veszi körül, milyen a családi háttere és milyen nevelésben részesült. 22
Szegál Borisz: A szocializáció és reszocializáció a börtönben, Börtönügyi szemle,2007/3.szám,27-28.o Dr. Lukács Tibor: Bűnözés és a társadalom, Kossuth Könyvkiadó, 1971. 35. oldal 24 Dr. Lukács Tibor: A bűn és a büntetés, Minerva Budapest, 1980, 75-76.oldal 23
14
2.2. Reszocializáció
A szocializációs hibák korrigálása a reszocializáció folyamata, amely két szakaszra bomlik: a rehabilitációra, melynek lényege, hogy a fogvatartott legalább olyan állapotban kerüljön ki a börtönből, mint ahogy oda bekerült (testi, lelki és szellemi épségben);
valamint
a
reintegráció,
azaz
a
fogvatartott
társadalomba
való
visszaillesztése, illetve annak elősegítése. Ezek közül a rehabilitáció teljes egészében a büntetés-végrehajtás feladata, míg a reintegráció egy komplex többfunkciós és több szakértős munka eredményeként valósulhat meg. 25 A reszocializációnak két alapfeltétele van. Az egyik a külső, amely azt a társadalmi környezetet jelenti, amely magába foglalja a közösség által elfogadott viselkedési és erkölcsi mintákat és a kívánt irányú változások megerősítését. A másik pedig a belső, amely az egyén hajlandósága a kialakult életrend megváltoztatására, új életcélok megfogalmazására. 26 A következőkben azokat a reszocializációs eszközöket ismertetném, amelyek a büntetés-végrehajtás rendelkezésére állnak.
25
Dr. Kapa-Czenczer Orsolya: Fiatalkorúak reszocializációs nevelése a szabadságvesztés büntetés alatt, 21. oldal, http://193.224.191.196:8080/phd/Dr.KapaCzenczerOrsolya_PhD_dolgozat.pdf (megtekintés: 2015. 06. 17.) 26 Szegál Borisz: A szocializáció és reszocializáció a börtönben, Börtönügyi szemle, 2007/3. szám, 28. oldal
15
2. Az elítéltek nevelésének tartalma „Falak és rácsok mögé tenni az embereket és keveset vagy semmit sem tenni a megváltoztatásuk érdekében olyan, mint megnyerni a csatát, de elveszteni a háborút. Rossz, drága, értelmetlen” – Warren Burger
Az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a nevelés címszó alatt alapelvi jelentőséggel határozza meg a szabadságvesztés-végrehajtásának feladatát, amely arra irányul, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze felelősségérzetét és ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő életre. 27 Mindenekelőtt az elítélt önbecsülése szabadságvesztés ideje alatti értelmes tevékenység szervezésével, megfelelő bánásmóddal és a társadalmi hasznosság tudatának kialakításával tartható fent. A felelősségérzet növelésére pedig az önképzés megfelelő formáit, az önálló munkavégzés lehetőségeit, a jutalmazást és a fegyelmi felelősségre vonást használják fel. 28
A büntetés nélkülözhetetlen velejárója szabadságnak, a jogoknak és javaknak elvonása az elítélttől, mert nélküle nem rendelkezne visszatartó hatással. Az új irányzat szerint azonban a végrehajtás nem járhat csupán a szükségszerű rosszal, tartalma nem lehet csak negatív, szükség van pozitív hatáselemek érvényesítésére is. Pozitív irányú befolyásolás alá sorolunk minden olyan tevékenységet, amely az elítélt fizikai vagy mentális egészségének megőrzését, illetve helyreállítását célozza, ezen kívül a társadalmi rehabilitációt, a szociális felelősségérzetet, valamint a bűnözéssel való szakítást elősegítő lépések teljes skáláját. 29 A magyar büntetés-végrehajtási szabályozás ezt a pozitív irányú befolyásolást gyűjtőfogalommal nevelésnek nevezi, amelybe beletartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése, jutalmazása, fegyelmi felelősségre vonása, illetve a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. 30 27
1979. évi 11. törvényerejű rendelet, 38§ Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési tételek, Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs,2013, 109.oldal 29 Csernyánszky: i.m., 123-124.oldal 30 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi szemle, 2010/3. szám, 55. oldal 28
16
2.1. Jutalmazás és fenyítés A nevelés kérdéskörében szükségszerű megemlíteni a fegyelmezés kérdéskörét, amely a jutalmazást és a fegyelmi felelősségre vonást foglalja magába. A fogvatartottak jutalmazása és fegyelmezése a személyiség fejlesztésének, az erkölcsiakarati nevelésnek olyan meghatározó eszköze, melynek célja a fogva tartás rendjének a biztosítása. 31
Az elítéltnek adható jutalmak változatos formát mutatnak. A jutalmazás többféle funkciót is ellát. Egyrészt ösztönző szerepet tölt be, amely elősegíti a végrehajtás célját szolgáló szabályok betartását. Másrészt a jutalomban részesülő elítéltnek növelheti az önbizalmát és jobb teljesítmény elérésére sarkallhatja. Ez különösen azok számára lehet lényeges, akiknek életük tele volt kudarcokkal és sosem kaptak dicséretet, méltatást. A túl gyakori jutalmazás azonban elvesztheti ösztönző hatását és hibás önértékeléshez is vezethet, ezért fontos, hogy csak bizonyos követelmények betartása mellett érvényesüljön. 32
A bv. kódex 165§ (1) bekezdése alapján: Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, a közösség érdekében végzett tevékenységéért, élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesíthető.
Jutalmak:
- dicséret - kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása - látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása - a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése - pénzjutalom - tárgyjutalom
31
Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dóm Kiadó-Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs,2013, 220.oldal 32 Csernyánszky: i.m. 133-134.oldal
17
- a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése - látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül - jutalom kimaradás - jutalom eltávozás 33
A jutalmak közül az elítéltekre a legnagyobb vonzerővel az intézet ideiglenes elhagyását lehetővé tevő rövid tartamú eltávozás és a kimaradás hat. A rövid tartamú eltávozásról röviden ejtenék néhány szót. Tartama évente fegyházban legfeljebb 5 nap, börtönben legfeljebb 10 nap, fogházban pedig legfeljebb 15 nap, amely a szabadságvesztésbe beleszámít. 34 Nem korlátlanul adható jutalom, így nem engedélyezhető, ha az elítélttel szemben más ügyben újabb büntetőeljárás van folyamatban, vagy például ha az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából eredendően nem tért vissza az intézetbe való visszaszállítástól számított 1 évig. 35
Hazai törvényhozásunk egyre szélesebb körben alkalmazza, hisz segíti az elítéltek kapcsolatainak fenntartását, valamint az intézeti élet hangulatára is kedvező hatással van. Tartalma beszámít a szabadságvesztésbe.
33
2013. évi CCXL. törvény, 165. § (2) 1979.évi 11. törvényerejű rendelet, 41. § (3) 35 6/1996.(VII.12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól, 82§ (1) 34
18
1.ábra: Az elítéltek jutalmazása 2014-ben
Jutalmak
2012
2013
2014
Dicséret
16969
15941
17547
Soron kívüli csomag
1854
1598
1896
Soron kívüli látogató fogadása
6948
5821
3974
2866
2277
3019
Tárgyjutalom
23
44
67
Pénzjutalom
62
179
54
Fenyítés hátralévő rész elengedése
3
6
2
Fenyítés nyilvántartásból törlése
908
853
943
Rövidtartamú eltávozás
1191
888
882
Kimaradás
458
391
437
Látogatási idő meghosszabbítása
2652
1938
1724
Dicsérő oklevél
0
0
5
Összesen
33934
29936
30550
Személyes szükségletekre fordítható
(
összeg növelése
36
A fogvatartottak jutalmazására 2014-ben 30 550 esetben került sor, amely szám az előző évhez képest növekedett. A kapcsolattartást erősítő jutalmazási formák alkalmazása volt a leggyakoribb. Mindenkinek kötelező betartani azokat a szabályokat, amelyek hozzájárulnak az intézet fegyelméhez és rendjéhez, épp ezért a jogalkotó az elítéltek önkéntes jogkövetését várja. Ugyanakkor, esélyes, hogy az elítéltek egy része megszegi a büntetés végrehajtási létesítmény előírásait. Ez a magatartás megvalósíthat bűncselekményt, szabálysértést és fegyelmi vétséget is. Nemhiába, tartozik ez a téma a legkényesebb kérdések közé. A fogvatartottat egyéni eszmefuttatásra ösztönzik annak érdekében, hogy mérlegeljék és felmérjék mit okoztak tettükkel. Új része a rendszernek a térítés ellenében igénybe vehető többletszolgáltatások igénybevételének megvonása, mely időtartamát tekintve legfeljebb három hónapig tarthat. 37
36 37
Forrás: A büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyve, 2014.,12.oldal Belovics Ervin- Vókó György: i.m. 253-254.oldal
19
Az elítéltekkel szemben alkalmazható fegyelmi fenyítéseket a bv. kódex 168 §-a tartalmazza: feddés a magánál tartható tárgyak körének korlátozása az intézet által szervezett programokon, rendezvényeken való részvétel korlátozása a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése magánelzárás
A személyes szükségletekre fordítható összeg hat hónapig terjedő időre, legfeljebb ötven százalékkal csökkenthető. Programoktól, rendezvényektől történő eltiltás, vagy a művelődési, szabadidős és sportprogramokon való részvétel korlátozása meghatározott alkalmakra irányul, de legfeljebb három hónapig tarthat. A többletszolgáltatások megvonása pedig legalább egy hónaptól, legfeljebb három hónapig terjedhet. 38
Fontos tudnivaló, hogy a fenyítés nem használható fel olyan célra, amely sérti az elítélt emberi méltóságát. Mindent összevetve, a fogvatartottnak nem okozható fizikai fájdalom és nem lehet szenvedésnek kitenni.
Korábban a fenyítések csoportjába
tartozott a kapcsolattartási jogot korlátozó és a munkadíjat csökkentő fenyítés is, de ezek csökkentették a szabadulás utáni beilleszkedés esélyeit. 39
2. ábra: Az elítéltek fenyítése 2014-ben 40
Végrehajtott fegyelmi
2012
2013
2014
Feddés
4735
4087
3878
Kiétkezés csökkentése
2914
2193
1967
Magánelzárás
2232
2004
1546
Összesen
9981
8284
7391
fenyítések
38
Belovics Ernő-Vókó György: i.m., 252-254. oldal Csernyányszki: i.m. 137-138.oldal 40 A Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyve, 2014. 12. oldal 39
20
3. Az elítéltek foglalkoztatása Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az elítéltek a szabadságvesztés kezdetétől egészen szabadulásukig mivel töltik el idejüket, és hogy ezt a tevékenységet mennyire tudják hasznosítani szabadulásuk után. Nem mindegy, hogy, céltalanul ülnek egész nap a cellában, vagy tanulnak, képzik magukat, személyiségük fejlődését szolgáló különféle programokon vesznek részt. A szabadságvesztés időszakát, amennyire lehetséges arra kell felhasználni, hogy a társadalomba való visszatérés után megfelelő képességekkel rendelkezzenek, és ezáltal önmagukat eltartó életmódot tudjanak folytatni. A büntetés végrehajtási intézeteknek ezért minden alkalmas és egyúttal rendelkezésre álló gyógyító, nevelő, erkölcsi, szellemi és egyéb erejét fel kell használnia. 41 A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás.
A foglalkoztatás
magába foglalja a munkáltatást, az alapfokú iskolai oktatást, a szakirányú képzést, a terápiás foglalkoztatást, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvételt. Nem csak a testi és mentális egészség fenntartását célozza, hanem normális életvitelhez szoktat és lehetőséget kínál a kinti társadalomban is hasznosítható alap-és szaktudás megszerzéséhez. 42 A reintegráció hatékonyabbá tétele érdekében a bv. intézet biztosítja még a bűncselekmény következményeinek felismerése, az azért való felelősségvállalás, az okozott sérelmek helyreállítása érdekében a jóvátételt célzó programokon való részvétel lehetőségét is. 43
A foglalkoztatás feladata, hogy elősegítse az elítéltek szellemi és fizikai erejének fenntartását, olyan alap-szakműveltség megszerzését, amelynek révén növekszik esélyük a szabadulás utáni visszailleszkedésben. A szervezett foglalkoztatás bármely formájának alkalmazása mérsékelheti a börtönbüntetéssel járó káros hatásokat. 44
41
Aleku Mónika-Csordás Sándor: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete, Börtönügyi Szemle, 2006/1. 65-66.o 42 Kőszegi: i.m. 55. oldal 43 16/2014 (XII.19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól, 116 § (2) 44 Csernyánszki: i.m. 125. oldal
21
3.1. Elítéltek oktatása és képzése Az idők folyamán nagymértékben megváltozott az oktatási-képzési program jellege és célja. A korábbi javító-fegyelmező eljárásokról a személyiség és a szociális készség gazdagítása felé mutat a módosulás iránya. Az oktatás talán a legfontosabb reszocializációs eljárás. A fogvatartottak iskolai végzettsége ugyanis mindenütt alacsonyabb a társadalmi átlagnál, amely jelzi, hogy a bűnelkövetők többségénél a normál szocializációs folyamatokban zavarok keletkeztek. Kézenfekvőnek tűnik tehát a büntetés végrehajtási intézetekben e hiányok pótlása. Korábban 40 éves korig kötelező volt a hiányos általános iskolai képzés pótlása, napjainkban azonban az általános tankötelezettség csak a 18. életévüket be nem töltött személyekre vonatkozik.
45
3.ábra Az elítéltek iskolai végzettsége 2015-ben 46
Analfabéta Kevesebb, mint 8 oszt. Általános iskola Befejezetlen középiskola Szakiskola Érettségi Egyetemfőiskola Összesen N.a.
Összesen Fő %
Iskolai végzettség Teljes populáció Férfi Nő Fő % Fő %
21 év alatti korosztály Összesen Férfi Nő Fő % Fő % Fő %
151
118
3
0,84
0,71
33
2,44
0,23
3
0,24
0
0,00
2271 12,62
2024 12,16
247 18,23
332 24,92
314 24,74
18 28,57
8736 48,54
8111 48,74
625 46,13
722 54,20
686 54,06
36 57,14
1287
1178
109
218 16,37
211 16,63
7 11,11
7,15
3254 18,08 1828 10,16
7,08
3160 18,99 1648 9,90
469
2,61
402
17996 66
100
16641 51
2,42
8,04
94 6,94 180 13,28
31 25
2,33 1,88
30 24
67
4,94
1
0,08
1
100 1335 15
100
1332 4
100 1269 3
2,36 1,89
1 1
1,59 1,59
0,08
0
0,00
100
63 1
100
A táblázat jól szemlélteti a fogvatartottak iskolai képzettségi szintjét. Elég sokan, a teljes populáció 12 százaléka, kevesebb, mint 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, illetve jelentős azoknak az aránya, akik ugyan elvégezték a 8 osztályt, de nem tanultak tovább, így valószínűsíthető, hogy semmilyen szakképzettség nem áll a tulajdonukban.
45 46
Csernyánszki: i.m. 126-127. oldal Forrás: Börtönstatisztikai szemle, 2015/1. szám, 13. oldal
22
Az elítéltek oktatásban való részvételét egy úgynevezett ösztönzési módszerrel próbálták meg vonzóvá tenni. Ennek egyik formája az elítéltnek anyagi támogatás juttatása. Leginkább ezt a társadalmi igazságosság érdekében vezették be, valamint hogy motiválják a fogvatartottat. Számomra itt nyitva álló kérdés marad, hogy az elítéltek valóban a tanulás, a tudásvágy érdekében kívánnak részt venni ezen oktatásokon, vagy csak a jutalom az, ami elsődlegesen motiválja őket. Az ösztöndíj havonta kerül kifizetésre, a személyes szükségletekre fordítható összeggel együtt. 47 Az ösztöndíj az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirat alapján állapítható meg.
48
A végzettséget nem igazoló elítéltnek fő szabály szerint nem jár ösztöndíj. Amennyiben hitelesen megtörtént a végzettség igazolása, abban az esetben az egyéni teljesítményhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy az alapszintű ösztöndíjon felül a tanulmányi eredmény függvényében részesülnek díjazásban a fogvatartottak. A tanulmányok minőségi elismerésében indokolt a magatartás-és szorgalom-összetevők értékelése, mivel a gyengébb képességű, de jó hozzáállású tanulók nem feltétlenül tudnak jó tanulmányi eredményt produkálni. A törvény az ösztöndíj megállapítását biztosítja középiskolai oktatásban való részvétel esetén is, a felsőfokú tanulmányokat végzők számára pedig az általánoshoz képest csökkentett ösztöndíjat ír elő. Motivációt elősegítő tényezőként jelenik meg, hogy az ösztöndíj teljes vagy részbeni visszatérítésére kötelezhető az az elítélt, aki neki felróható okból nem végzi el az iskolát, nem szerez szakképzettséget, emellett ki is zárják az oktatásból. 49
A büntetés-végrehajtásban a képzések típusai a következők lehetnek:
47
Csukai Magdolna, Oktatás a büntetés végrehajtási intézetekben http://uninke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2014/2014_4/14_4_alt_cs ukaim.pdf (megtekintés: 2015. 06. 17.) 48 2013. évi CCXL. törvény, 181 § (5) 49 Belovics Ervin- Vókó György: i.m. 263-264. oldal
23
általános iskola középiskola iskolarendszeren kívüli felnőttképzés felsőfokú tanulmányok 50
4. ábra: Az elítéltek beiskolázása 2015-ben
Tanév
Általános Fő (%)
Beiskolázási mutatók Középiskola Szakképzés F (%) Fő (%)
Felsőfokú Fő (%)
Összesen
2001/2002
8
37,1
1
6,27
123
56,6
N.a.
N.a
2 186
2002/2003
9
39,5
1
8,32
119
52,1
N.a.
N.a
2 285
41,9 51,4
N.a.
N.a
2 120
N.a.
N.a
2 622 1 983
2003/2004 2004/2005
9 8
46,7 33,9
2 3
11,32 14,61
88 135
2005/2006
8
44,2
4
23,05
64
32,6
N.a.
N.a
2006/2007
7
35,2
4
22,23
95
42,4
N.a.
N.a
2 236
2007/2008
9
48,4
4
24,07
51
27,4
N.a.
N.a
1 874
2008/2009
9
47,8
7
35,34
34
16,8
N.a.
N.a
2 023
N.a
2 064
2009/2010
8
43,4
9
45,20
23
11,3
N.a.
2010/2011
1
42,5
8
36,58
47
19,9
23
0,9
2 400
2011/2012
42,5 34,7
9 8
33,77
22,2 26,6
38
1,4 1,6
2 724
36,94
60 60
39
2012/2013
1 7
2013/2014
1
42,0
8
29,93
72
26,3
46
1,6
2 736
2014/2015
1
34,9
8
27,66
113
36,4
30
0,9
3 102
51
Az utóbbi néhány évben az oktatásban történő jelentkezés feltételeiben pozitív irányú változások mentek végbe. Míg néhány évvel ezelőtt csak az jelentkezhetett mind általános iskolai, mind gimnáziumi képzésre, akinek a várható szabadulása a képzések végén vált esedékessé, napjainkra ez a rendelkezés már nem érvényes. Ha a fogvatartott minimum fél évet el tud tölteni az oktatásban, részvételének nincs akadálya. 52
50
Kőszegi: i.m. 58. oldal forrás: Börtönstatisztikai Szemle, 2015/1. szám, 13. oldal 52 Kőszegi: i.m. 56.oldal 51
24
2 263
Elsődlegesen mindenképp az általános iskola elvégzésére kell buzdítani a fogvatartottakat. A büntetések letöltésére kijelölt büntetés végrehajtási intézmények mindegyikében biztosított, hogy az elítéltek önkéntes jelentkezés alapján ilyen jellegű iskolai tanulmányokat folytassanak. Az alapfokú képzések rendkívüli fontosságára tekintettel nagyobb támogatottságot élveznek, mint a középfokú-, felsőfokú- és szakképzések. Ez jól látszik a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 74. § (6) bekezdéséből is, mely szerint „az alapfokú oktatásban részt vevők tanszereit, tankönyveit és az oktatás egyéb költségeit a bv. szervezet biztosítja. Az egyéb oktatási formákban részt vevők számára a költségek biztosíthatók. 53 A középiskolai képzéseknek nem elsődleges célja az érettségire való felkészülés, hiszen a tanulmányokat megkezdők többsége általában a 4 évfolyamos képzés közben szabadul. A középfokú oktatás megszervezése mégis nagyon fontos feladat, mert a 10. évfolyam elvégzése után a fogvatartottak előtt megnyílik olyan szakképzésbe való bekapcsolódás lehetősége, amely szabadulását követően nagyobb esélyt biztosít az elhelyezkedésre. Ez különösen érdemes hangsúlyozni a fogvatartottaknak. 54 Mindazon által bv. kódexünk 164§-a kimondja, hogy az elítéltet betanított-munkás képzésben, szakmunkásképzésben, vagy a bv. intézet lehetősége szerint, a büntetésvégrehajtási szempontokra is figyelemmel, szakképzésben kell részesíteni. Az alacsony iskolai végzettségre, illetőleg a büntetések átlagos időtartamának viszonylagos rövidsége miatt elsősorban a betanított munkás képzésre van lehetőség, de törekedni kell a szakmunkás képzésre is. Fontos követelmény, hogy az elítéltek képzését elsősorban azokban a hivatásokban kell megszervezni, melyek leginkább elősegíthetik a szabadulás utáni elhelyezkedést. 55 A fogvatartottak motiváltsága évről évre nő a szakmai képzésekben való részvétel iránt. Sokan remélik, hogy az itt megszerzett foglalkozás biztos megélhetést jelenthet a családjuknak. A Pécsi Regionális Képző Központ szervezésében 2008-ban sütőipari munkás tanfolyam zajlott le. A minél szélesebb körű foglalkoztatás szempontjából a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézet pályázatot készített, mely a „Konstruktív 53
Csukai Magdolna: Oktatás a büntetés végrehajtási intézetekben http://uninke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2014/2014_4/14_4_alt_cs ukaim.pdf) (megtekintés: 2015. 06. 17.) 54 Kőszegi: i.m. 59.o. 55 Csernyánszky, i.m. 157.o.
25
életvezetésre ítélve” címet kapta. A projekt 50%-át a szakmai képzés teszi ki. Asztalos ipari munkás, kertész dísz- és gyógynövénytermesztő valamint népi kézműves szakmákat szándékoznak bevezetni. Egy –egy csoportot 12-15 fővel indítanak, a baracskai és a székesfehérvári létesítmények pedig biztosítják a foglalkoztatás helyszínét. 56 A fogvatartottak megfelelő foglalkoztatásának lehetőségei a világ számos pontján elmaradnak a kívántaktól. Ennek két alapvető oka lehet. Az egyik a foglalkoztatáshoz szükséges pénzügyi feltételek szűkössége, a másik pedig a tevékenységek szervezéséhez szükséges szakemberek száma. A magyarországi intézetekben a munkáltatáshoz és a programokhoz elég szűkösek a feltételek. Egy modern börtönben a fogvatartottak részére létesített helyiségek 30-40% -a szolgál elhelyezésre, a többi helyiség munkáltatási, oktatási, szakképzési, művelődési, szabadidő eltöltési, testedzési és sportolási célokra létesül. A hazai büntetés végrehajtási intézetek döntő többsége ezeknek a követelményeknek nem felel meg. 57 A felmérés szerint az osztálytermek általában kisméretűek és túlzsúfoltak, a felszereltségük gyenge, illetve közepesnek mondható. Legnagyobb problémának az eszközhiányt, az elítéltek figyelmének felkeltését, a figyelem fenntartását, a tanulók előképzettségének hiányát, felkészületlenséget, a magas fluktuációt, konfliktuskezelési nehézségeket, a tanulási szokások hiányát és a roma–nem roma konfliktus kezelését jelölték meg a megkérdezettek. 58 Intézeteink sajnos nem rendelkeznek szükséges létszámú és összetételű személyzettel sem. Például a Budapesti Fegyház és Börtönben jelenleg 25 nevelő, egy szociális segédelőadó, két pszichológus, és egy lelkész dolgozik az 1356 fő fogvatartott között. A Fővárosi Bv. Inézetben az 1478 elítéttel 30 nevelő, illetve szociális segédelőadó, egy főállású és két részfoglalkozású pszichológus, valamint három lelkész foglalkozik. A
56
Cséri Zoltán-Hirják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél, Börtönügyi Szemle, 2009/2.20-21.o. 57 Kőszegi: i.m. 56. oldal 58 Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben- a katedra két oldalán állók szemszögből, Börtönügyi szemle, 2011. 2. szám, 33-34. oldal
26
gyakorlati tapasztalatok szerint, a napi túlzott mennyiségű adminisztrációs feladatok miatt kevés idejük marad a fogvatartottakkal való egyéni és csoportos foglalkozásra. 59
3.2. Az elítéltek közművelődése, szabadidő-tevékenysége
Az elítéltek foglalkoztatásának egyre nagyobb jelentőségű területe a szabadidőtevékenység. Ezek az elfoglaltságok nem csak a fizikai és szellemi regenerálódást segítik, hanem hozzájárulnak az egyéni szükségletek kielégítéséhez. Szükséges, hogy a fogvatartottak a nap végére kellőképp elfáradjanak, de ne csak a kötelezően elírt tevékenységektől. Másrészt, megfosztani sem lehet őket a kinti világról szóló információktól, hiszen ez által csökkenne annak az esélye, hogy hatékonyan vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba. Végső, de nem utolsó sorban pedig még joguk is van arra vonatkozóan, hogy éljenek a büntetés végrehajtási intézet által biztosított eszközökkel. A következőkben ezeket az eszközöket ismertetem. 60
A tömegkommunikációs eszközök közül a televíziós és intézeti videófilm vetítések a legnépszerűbbek, de emellett lehetőség van rádiót, zenét hallgatni, valamint korlátozás nélkül újságokat és folyóiratokat is rendelhetnek a fogvatartottak. 61
A művelődés tipikus alapja a könyvtár. Jelentősége a tömegkommunikációs eszközök elterjedésével számottevően csökkent, de még mindig így is figyelemre méltó azoknak a száma, akik igénybe veszik ezt a típusú szórakozást.
5.ábra: Az elítéltek olvasási és könyvtárhasználati szokásai 59
Kőszegi: i.m. 56-57. oldal Csernyánszky: i.m. 128. oldal 61 Csernyánszky: i.m. 128. oldal 60
27
62
Általánosságban elmondható, hogy az iskolázottság befolyásolja az olvasás mennyiségét. A táblázat adatai azonban erősen rácáfolnak erre, hiszen látható, hogy túlnyomó többségben a 8 osztállyal rendelkezők, a szakmunkás bizonyítvánnyal és az érettségizők vannak.
A rendszeres programokat általában szakkörök formájában szervezik, melyeket az intézetek szakemberei vagy külső szakemberek vezetik. Például a Budapesti Fegyház és Börtönben a következő szakkörök működtek. -
zeneszakkör, hetente 2 alkalommal 1 -1 óra időtartamban
-
angol nyelvi szakkör, heti 2 óra időtartamban
-
képzőművészeti szakkör, heti 4 óra időtartamban
-
művészettörténeti szakkör, heti 1 óra időtartamban
-
akvarisztikai szakkör, heti 5 óra időtartamban 63
A szabadidő hasznos eltöltése, az önbecsülés fejlesztése és fenntartása érdekében a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön festő, kerámiakészítő, papírmakett-készítő, zene, foglalkoztató és testnevelés szakköröket indított. A kecskeméti börtönben munkába
62
Forrás: http://ki.oszk.hu/kf/2013/01/fogva-tartott-kepzelet-a-fogvatartottak-olvasasi-eskonyvtarhasznalati-szokasairol (megtekintés: 2015. 06. 18.) 63 Aleku Mónika: i.m. 70. oldal
28
állított fogvatartottak többsége pedig szívesen tölti a szabadidejét rajzolással, makettek készítésével. 64
A továbbiakban a fogvatartottak szabadidős programjai közül egy viszonylag újnak mondható „szakkört” ismertetek.
A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben 2011 szeptemberében vette kezdetét ez a program, amelyet nemes egyszerűséggel Mesekörnek neveznek. Olyan személyek vehetnek benne részt, akiknek van gyermekük. Egy mesét és egy üzenetet mondhatnak el, amelyről hangfelvétel készül, s mely alá a felvételt szerkesztők hangeffekteket és zenét adnak, majd az elkészült anyagot egy CD-re írják ki, amit aztán elküldhetnek csemetéiknek. A Mesekör olyan közeget hoz létre, ahol a rabok félelem – és szégyenérzet nélkül adhatják önmagukat, megmutathatják esetenként a kemény külső mögött bujkáló igazi énjüket. Személyiségükben mindenképp pozitív irányú változásokat lehet elérni.
Mindezek mellett a Mesekör Balassagyarmati Fegyház és Börtönre adaptált változatában – mintegy „melléktermékként” – az egyes foglalkozássorozatok záró eseményeként, nagyjából félévente, egy olyan darab kerül előadásra, ahol a részt vevő fogvatartottak az általuk kitalált, színre vitt, rendezett, eljátszott, megzenésített mesét az általuk meghívott családtagjaik számára adják elő. A Mesekör lényege valahol nem más, mint visszatalálás játékos, gyermeki, de hangsúlyosan nem gyerekes önmagukhoz. 64
Forrás: (http://bv.gov.hu/alkotasok-a-borton-falain-belul-szabadidos-tevekenysegek) (megtekintés: 2015. 06. 25.)
29
„Számomra a Mesekör azt jelenti, hogy amikor részt veszek, sokkal boldogabb vagyok, és elfelejtem a nehézségeket. A családommal, sokkal közelebb hoz. Sokat tanultam, mind emberileg, mind szellemileg, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok. Szeretek ide járni, mindig várom, hogy mehessek. Nekem még különórákat is adnak. Amikor előadunk egy színdarabot, a családnak olyan öröm van az arcán, hogy az nekem mindennél többet ér. Nagyon sokat segít a visszailleszkedésben…” (Egy elítélt véleménye a mesekörről.) 65
Meglátásom szerint, több olyan tulajdonságukat is tudják fejleszteni a rabok, amelyek eddig nem vagy csak ritkán kerültek felszínre. Ide sorolnám a kitartást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy „színpadi darab” jól sikerüljön, a kreativitást, az alázatosságot, ezen kívül fejleszti a szorgalmat, illetve tudniuk kell alkalmazkodni egymáshoz. Mindképp egy esély arra, hogy megfelelő irányba változzanak. A fogvatartottak többsége számára mégis az egyik legkedveltebb kikapcsolódási forma a testmozgás. Az Európai Börtönszabály több pontjában felhívja a figyelmet a sport jelentőségére. Hangsúlyozza, hogy valamennyi fogvatartottnak lehetőleg napi 1 órás testgyakorlást kell lehetővé tenni a szabad levegőn, zord időjárás esetén alternatív megoldásokat kell találni ennek érdekében. A büntetés végrehajtási intézményeknek megfelelő berendezéseket kell biztosítani az ilyen típusú tevékenységekhez, valamint engedélyezni kell az egymással való kommunikálást is. 66
A sport alkalmas a szociális tulajdonságok fejlesztésére, amennyiben a másikkal való együttműködésre késztet. Egészségügyi és fizikai állapot javítására, az erőnlét fenntartására, de ugyanakkor szórakozásra és kikapcsolódásra is szolgál. Segít a mozgási energiák levezetésében. 67
65
Kovács Mihály: Mesék a rácsok mögött, Börtönügyi szemle, 2012. 3. szám,61.-65. oldal
66
Az Európa Tanács Miniszteri bizottsága által 2006. január 11-én elfogadott a Miniszteri Bizottság Európai Börtönszabályokról szóló R/2006/2 ajánlása a tagállamok számára,27.1-27.7 pontja 67 Budai István: A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs módszerek az intézményi együttműködések tükrében http://www.kimisz.gov.hu/data/cms/19468/Budai_Istvan_2009_09_24.pdf (megtekintés: 2015.06.26.)
30
3.3. Az elítéltek munkáltatása A munka az ember által energia kifejtése révén hasznos, ellenszolgáltatásért elvégzett, különböző tartalmú célirányos tevékenység, azaz valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja. Az ember szabad tevékenységét jelenti, amely által személyisége fejlődik, nélküle elképzelhetetlen az élet. A társadalom és egyben a büntetés-végrehajtás nélkülözhetetlen részét képezi. 68
Ezek után joggal mondható, hogy az elítéltek foglalkoztatásának másik nagy jelentőséggel bíró és kiemelten fontos területe a munkáltatás. E kötelezettség erősíti a rabok
önbizalmát,
hozzájárul
a
börtönkárosító
hatások
csökkentéséhez
és
megakadályozza mind a testi, mind a szellemi kondíció hanyatlását. Alkalmassá válhat egy anyagi és létbiztonságot is kínáló életmód előfeltételeinek megteremtésére, amiről sokan a kinti életükben esetlegesen csak álmodtak. Mint a legtöbb országban, így hazánkban is kötelező cselekvés. Tartalmára tekintettel nem lehet megtorló –és kényszer jellegű. Sem súlyában, sem természetében nem hordozhatja a társadalmi szemrehányás jegyeit. Így tehát nem lehet túlságosan fárasztó és megerőltető, ezen kívül egészségre káros, egyhangú vagy degradáló sem. Értelmetlen, helyesebben fogalmazva haszontalan tevékenységtől nem várhatunk pozitív irányú változást. 69
Célja az, hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére, s ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulás után a társadalomba beilleszkedjék. 70
Az elítéltnek a munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a munkajog általános rendelkezései az irányadók, a büntetés-végrehajtás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel. 71 68
(Szabó Zoltán, A büntetés végrehajtási központi ellátási tevékenysége, Börtönügyi Szemle, 2013.3.szám,39.o) 69 Csernyánszky: i.m. 148-149. oldal 70 Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási jog, Dialóg-Campus Kiadó, Bupapest-Pécs,2013,224. oldal
31
A munkáltatás sajátossága, hogy a szerződés nem munkáltató és munkavállaló szabad elhatározásából létrejött szerződésen alapul, hanem az elítélt számára kötelezően előírt jogszabályi rendelkezésen. Két formáját különböztetjük meg. Az egyik, amelyik a büntetés- végrehajtási intézetben folyik, a költségvetés keretén belül, a másik, pedig amikor gazdasági társaságok látják el az elítéltek munkával való foglalkoztatását. Új törvényünk céljainak megvalósítása érdekében a civil munkaadókat is ösztönözni próbálja arra, hogy rabokat foglalkoztassanak illetve, hogy szabadulásuk után is lehetőségük legyen dolgozni. Motivációs eszközként az adó –és járulékkedvezményeket használja fel.
72
6. ábra: A munkáltatott fogvatartottak átlagos állományi létszáma
Munkáltatott fogvatartottak átlagos állományi létszáma (fő) 2012 2013
2014
Bv. gazdasági társaságok általi munkáltatás ebből ipari társaságnál munkáltatott: ebből mg-i társaságnál munkáltatott: Intézeti munkáltatás PPP munkáltatás
3 570 1 653 1 917 2 430 781
3 753 1 846 1 907 2 765 723
4 137 2 082 2 055 2 741 684
Összesen:
6 781
7 241
7 562 73
Az országban már több helyen van arra példa, hogy elítéltek vállalkozóknak, cégeknek dolgoznak: Sátoraljaújhelyen a foglyok rendszeresen végeznek bérmunkát környékbeli szőlőültetvényeken, míg Kalocsán zöldséget kapálnak, Márianosztrán állattartó telepeken segédkeztek a közelmúltban.
71
Cséri Zoltán-Hirják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a Közép- Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél, Börtönügyi Szemle, 2009. 2. szám, 17. oldal 72 Belovics Ernő- Vókó György: i.m. 293-296. oldal 73 Forrás: Börtönstatisztikai Szemle, 2015/1. szám 17. oldal
32
Intézeten belüli tevékenységekhez sorolható a felújítás, a karbantartás, a mosodai és konyhai munka. Intézeten kívüli munka pedig azok az ipari és mezőgazdasági jellegű munkák, amelyeket erre a célra alapított gazdasági társaságoknál látnak el. Az országban 28 büntetés végrehajtási intézet és 12 gazdasági társaság működik igen széles tevékenységi körrel. A foglyok gyártanak munkaruházatot, cipőt, fűrészárut, WC-papírt, fémszerkezeteket, épületelemeket, iroda- és konyhabútorokat, végeznek hulladékgazdálkodástól kezdve textiltisztításon át szarvasmarha-tenyésztésig sok mindent. Ipari tevékenységet végző büntetés végrehajtási társaság a váci Duna- Mix Kft., a sátoraljaújhelyi Ábránd- Textil Kft., a Kalocsai Konfekcióipari Kft., a balassagyarmati Ipoly Cipőgyár Kft., a budapesti BUFA Faipari Kft., a Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft., a tököli Duna Papír Kft. és a Márianosztrai Nostra Vegyesipari Kft. A büntetés végrehajtás
gazdasági társaságai közül négy végez
mezőgazdasági jellegű munkát: az Állampusztai Kft., a baracskai Annamajori Kft., a szegedi Nagyfa-Alföld Kft. és a dunaújvárosi Pálhalmai Agrospeciál Kft.
Lényegesnek tartom megemlíteni, hogy jóvátétellel is foglalatoskodnak az elítéltek, amelynek keretében díjazás nélkül vesznek részt városgazdálkodási feladatokban: utcát söpörnek, csatornát tisztítanak vagy parkot takarítanak. Egerben például gyakran látni fogvatartottakat a vár környékén vagy a Szépasszony-völgyben, a sátoraljaújhelyi katonatemetőt ugyanúgy elítéltek hozták rendbe, mint az ottani kórházak, óvodák kerítéseit, de rendszeresen rabok tartják karban a kápolnásnyéki temetőt is.
74
74
http://nol.hu/belfold/20120706-rabmunka_szolokben__istallokban__temetokben-1316567
(megtekintés: 2015. 06. 28.)
33
A
gazdasági
társaságok
közül
a
Pálhalmai
Agrospeciál
Kft.
sokoldalú
tevékenységéről ejtenék néhány szót.
A társaság először élő sertés vágásával kapcsolódott be a belső ellátásba. 2011 őszétől zöldségfeldolgozással is elkezdtek foglalkozni. Az üzem azóta is folyamatosan működik, napi 2,2-2,8 tonna késztermék kibocsátásával biztosítja a friss és konyhakész burgonyát, sárgarépát, fehérrépát, zellert, hagymát, káposztát és egyéb zöldségféléket a szerződött partnereknek. Az intézeti szállítások mellett a termékek 17%-át külső partnereknek is értékesítik. 2013. január 1-től az összes hazai bv. intézetnek Pálhalmáról biztosítják a sertéshúst, a Fővárosiból a zöldséget. Ezzel párhuzamosan az Állampusztai Kft. szállítja a baromfihúst, az Annamajori Kft. pedig sok intézetnek a kenyeret.
A női fogvatartottak is hatékonyan részt tudnak venni a munkálatokban, hiszen számukra a mosoda áll rendelkezésre. Itt havonta 100-120 kilogramm textíliát tudnak kitisztítani. Több büntetés –végrehajtási intézet szennyes ruháit is itt mosták ki, valamit kórházak, gyógyfürdőknek és szállodáknak is igénybe vették szolgáltatásaikat. 75
75
Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás- A pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége, Börtönügyi szemle, 2013/2 .szám, 57-58.oldal
34
Az elítélteket megilleti az e törvény alapján megállapított díjazás, munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás, azon kívül rendszeresen végzett munka után fizetett szabadság. 76 A reszocializációhoz számottevően hozzájárul, hogy az elítélt az elvégzett munkájáért díjazásban részesül. Több funkciója is van, egyfelől a családját tudja támogatni. Sajnos nem ritka eset, hogy a rokonság olyan mélyszegénységben él, amiért szükséges, hogy a börtönből anyagi forráshoz jussanak. Másrészről a fizetésének egy hányadát személyes szükségleteire fordíthatja, továbbá szabadulása idejére is megtakaríthat. Mértékének megállapításához a teljesítményt, a ledolgozott időt veszik alapul. Az új törvény értelmében az alapmunkadíj mértéke nem változik a korábbi szabályozáshoz képest, így a minimálbér egyharmadában részesülnek. 77 A bv kódex 264 § (1) bekezdése értelmében a munkáltató anyagi ösztönzést alkalmazhat a teljesítmény növelésére, illetve a végzett munka minőségének javítása érdekében. Az elítélt részére anyagi ösztönzésként
a) célfeladathoz kötött külön juttatást, b) a személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására
kijelölt
üzletben
beváltható
vásárlási utalvány az alapmunkadíj legfeljebb húsz százalékáig, c) pénzbeli elismerés, vagy d) tárgyjutalom állapítható meg.
A munkavégzéshez való jog érvényesülésének sajnálatos módon, de objektív és szubjektív akadályai egyaránt vannak.
Az objektív nehézségek közül meghatározó a fogvatartotti állomány létszámához igazodó megfelelő munkalehetőség hiánya. A legnagyobb gondot a vállalkozások, intézmények megrendeléseinek csökkenése jelenti. A magánvállalkozások nem szívesen dolgoztatnak bv. intézetben fogva tartott munkaerőt, annak ellenére, hogy a foglalkoztatásnak lényegesen kedvezőbb költségvonzata lenne. A külső foglalkoztatásra 76 77
2013. évi CCXL. törvény 221 § Csernyánszky: i.m. 156. oldal
35
szintén kevés a lehetőség, bár ez területileg eltérő. Komoly nehézség forrása az intézeteknél tapasztalható telítettség is, amely miatt a relatíve több fogvatartottra kevesebb munkahely jut. 78 A hatályos magyar szabályozás szerint a bűncselekményt elkövetőt még a büntetésük letöltését követően is hátrányos jogkövetkezmények sújtják, mert büntetett előéletűnek minősülnek. E hátrányos jogkövetkezmények alól mentesülni csak bizonyos feltételek fennállása esetén lehet. Bár az erkölcsi bizonyítvány megfelel az Európai Unió jogrendjének, az EU- irányelveknek, és már-már „szokásjognak” tekinthető, mégis ezen intézmény révén sérül a szabadságvesztésből szabadulók munkához való joga. A kiszabott ítéletnek megfelelően a bűnelkövetők letöltötték a rájuk kiszabott büntetést, mégis – az erkölcsi bizonyítvány megléte következtében – szabadulásuk után akár még sok évig kiszorulnak a legális munkaerő-piac túlnyomó részéről. 79 A foglalkoztatás szubjektív akadályai az elítélt oldalán jelentkezhetnek. Az elítélteknek akkor van nagyobb esélyük a munkáltatásra, ha valamilyen szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A fogvatartottak jelentős része azonban iskolázatlan, szakképzetlen, legfeljebb segédmunkásként vagy mezőgazdasági idénymunkásként foglalkoztatható. További akadálya a munkáltatásnak az is, hogy a fogvatartottak egészségi állapota az átlagnépességnél rosszabb, így gyakran csak könnyű fizikai munkát
végezhetnek.
Külön
gondot
jelent
a
csökkent
vagy
megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatása, az állapotuknak megfelelő munka hiánya 80
78
Budai István- Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása, Börtönügyi szemle, 2009. 2. sz. 14. oldal Csáki Anikó - Mészáros Mercedes: Fogvatartásból szabadultak munkaerő-piaci beilleszkedésének lehetőségei: diszkriminál -e az erkölcsi bizonyítvány?, Börtönügyi Szemle, 2012/4. sz., 61.oldal 80 Budai István: i.m. 14. oldal 79
36
IV.
Női elítéltek szabadságvesztése
A női fogvatartottak minden büntetés végrehajtási rendszerben speciális kategóriát képeznek, annak ellenére, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályi feltételek megegyeznek a férfiakhoz kapcsolódó normatívákkal. Általánosságban a büntetés végrehajtási rendszer „kisebbségének” számítanak. E fejezetben az ő világukba kívánok betekintést nyújtani. 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 39. § (1) az elhelyezés során a férfiakat a nőktől el kell különíteni (az elkülönítés szabályai) 137. § (1) A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy lehetőség szerin a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson (a férfi elítéltek esetén három négyzetméter) 151. § (1)Az intézet lehetőségeihez képest a naponkénti fürdést az elítélt nőkre is ki kell terjeszteni. A magyarországi női fogvatartottak száma 2013. december 31-én 1 356 fő volt, arányuk a teljes, 17 841 fős záró létszámban 7,6%-ot tett ki. Elhelyezésükre a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Pálhalmai Országos Bv. Intézet Mélykúti alegysége, a Heves Megyei Bv. Intézet, a Fővárosi Bv. Intézet, illetve valamennyi megyei büntetés-végrehajtási intézet szolgál.
7. ábra: A női fogvatartottak száma intézeti bontásban (2013.12.31.) Bv. Intézet
Fő
Kalocsai Fegyház és Börtön
393
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
376
Heves Megyei Bv. Intézet
86
Fővárosi Bv. Intézet
214 81
81
Forrás: Tanács Eszter Tímea: A nők fogvatartásának speciális aspektusai, Börtönügyi szemle, 2014/1. szám, 45. oldal
37
A Kalocsai Fegyház és Börtön sajátos helyzetben van, hiszen a női elítéltek vonatkozásában az egyedüli fegyház fokozatot végrehajtó ház. Ez szakmailag nehéz körülmény elé állítja az intézetet, mivel a férfi elítélteket illetően több bv. intézet is alkalmas arra, hogy a legsúlyosabb végrehajtási fokozatot kivitelezze. Az intézetben fogva tartott nők több mint fele börtön fokozatú, 40%-a fegyházas elítélt, a maradék néhány százalék pedig nem jogerős, előzetes, illetve fogház fokozatú fogvatartott. 82 Foglalkoztatás A Pálhalmai Büntetés- végrehajtási Intézetben nincs elég munkalehetőség, csak némi konyhai és kerti munkát tudnak biztosítani. Megközelítőleg 20 fő mosodában, 20 varrodában dolgozik, 10 fő pedig úgynevezett belső munkát lát el a raktárban, vagy a konyhán teljesít szolgálatot, illetve takarít. Magaviselet és szakképzettség alapján választanak, valamint fontos tényező, hogy mikor szabadul. A szabadidős foglalkozások középpontjában általában a hímzés és a tévénézés áll, de emellett rendszeresen szerveznek más programokat is. Az oktatás sem elhanyagolható, így heti egy alkalommal általános iskolai oktatást biztosítanak. Tanfolyamok keretében gyakran szerveznek különböző képzéseket is, például virágkötő, vagy segédápoló, amelyről bizonyítványt is kapnak, ezáltal hasznosítani tudják a megszerzett tudást a szabadulás után is. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben szinte minden elítélt dolgozik, sőt arra is van mód, hogy cipőfelsőrész-készítő betanított munkás oklevelet szerezzenek. A munkáltatás kiemelt területe a karbantartás-javítás, a nyomdai és kisipari tevékenység, korábban saját földterületeiken konyhakerti művelés is folyt. Ma a cipő-és csizmagyártás a fő profil. Az Egri intézet lehetőséget biztosít az általános iskolai tanulmányok befejezésére akként, hogy az oktatásban részt venni szándékozókat ideiglenesen Mélykútra vagy Kalocsára szállítják át. Évente egy-egy 6 hónapos virágkötő, számítógép-kezelő, illetve
82
Tanács Eszter Tímea: A nők fogvatartásának speciális aspestusai, Börtönügyi szemle, 2014.1.sz. 4445.o.
38
varrónő-képző tanfolyam indul az ÉRÁK (Észak-Magyarországi Regionális Átképző Központ) szervezésében.
A Kalocsai Fegyház és Börtönben az elítéltek nagy része dolgozik. 1953-tól a munkáltatás fő profilja a munkaruhagyártás volt, később kiegészülve papíráru előállításával és szőnyegszövéssel, valamint hímzéssel. Az intézetről elmondható, hogy viszonylag változatos munkalehetőséget biztosít: szabás-varrás, szövést, kalocsai kézimunka készítés, papírdosszié hajtogatás. Néha azonban költségvetési problémák miatt kénytelenek minden elfoglaltságot abbahagyni. A tanítás gyakoriságát tekintve itt a legfejlettebb az oktatás. Több szabadidős foglalkozásra van lehetőség, így többek között kézműves szakkör is működik. 83 A börtönélet számos aspektusa megalázó lehet egy nő számára. A magánszféra gyakorlása hiányzik, és a büntetés-végrehajtási intézetek gyakran nem fordítanak elég figyelmet speciális igényeikre. Egy emberi jogi jelentés adatai szerint a kenyai börtönökben az asszonyoknak nem biztosítottak tisztasági betétet, és gyakran csak egy váltás ruhájuk volt, így azt csak meztelenül tudták kimosni. 84 Hazánkban a megfelelő napi fürdés lehetőségét egyedül Pálhalmán tudják biztosítani, ahol a zárkákban zuhanyzót alakítottak ki. A másik két intézetben a naponkénti fürdés biztosítása már gondot okoz, ők hetente 2 alkalommal zuhanyozhatnak, kivéve a dolgozók, ők naponta. Emellé persze mindenkinek egy mosdótál áll rendelkezésére, és hideg, valamint meleg víz vételére a nap minden szakaszában lehetőség van, én azonban ezt nem tartom túl higiénikusnak. 85 A női börtönök tekintetében problémát jelenthet a távolság. A családtól és a gyerekektől való elszakítottság a nőknek nagyobb feszültséget jelent, mint a férfi fogvatartottaknak, ráadásul náluk különös szereppel bír a nevelés szempontjából a hozzátartozóikkal való kapcsolattartás. Bár Magyarországon nincsenek túl nagy távolságok, mégis jelentősen 83
Fehér Lenke- Parti Katalin, A női elítéltek helyzete a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben,
Börtönügyi szemle, 2003/3.sz.,23-24.o 84
Jancsák Ramóna, A szabadságvesztés büntetésüket töltő nők helyzete külföldön, Börtönügyi szemle,
2008/3.szám,89.o. 85
Pajcsicsné Csóré Erika: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szerepe a büntetés-végrehajtás hatékonyságának biztosításában, 2010. 4. sz. 9.oldal
39
befolyásolhatja a látogatások számát. Elsősorban az utazással eltöltött idő végett, de sok esetben a legnagyobb gondot az utazással együtt járó anyagi vonzat jelenti. 86 Végezetül a várandós nők helyzetére térnék ki. Mivel a terhes és kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő s a gyermek fejlődését szolgáló jogai nem korlátozhatóak, így ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, az újszülöttet az anyjával együtt kell elhelyezni 6 hónapig, kivételesen engedélyezhető, hogy egy éves koráig az intézetben maradhasson. Annak ellenére, hogy a büntetés végrehajtási intézet falai között emberségesen is megoldható a szülés, a terhes nők többsége kérvényezi a büntetés félbeszakítását, amit az esetek többségében engedélyeznek is. Ilyenkor pár hónapra elhagyhatják a börtönt, de természetesen ez a büntetés idejébe nem számít bele. 87
Megfelelő szintű orvosi ellátást kell számukra biztosítani. Amennyiben a szülés miatt a várandós anyákat külső kórházba szállítják, nem szabad őket megbilincselni, vagy egyéb módon az ágyhoz kötözni. 88 Hazánkban a terhes anyákat 3-4 héttel a szülés előtt a tököli rabkórházba szállítják, ahol egy csecsemőgondozó részleg is rendelkezésükre áll. 89
90
86
Fehér Lenke- Parti Katalin: i.m. 22. oldal Belovics Ernő-Vókó György: i.m. 288. oldal 88 Jancsák Ramóna: i.m. 90. oldal 89 Fehér Lenke- Parti Katalin: i.m. 25. oldal 90 Forrás:(http://www.evamagazin.hu/mai_tipp_program_es_utazas/8337_erzsi_a_bortonben.html) 87
(megtekintés: 2015. 06. 28.)
40
V. Záró gondolatok A bűnözés – mint társadalmi jelenség – elleni küzdelem mindig időszerű, mert az embereket, a társadalmat, a jogállamot vele szemben meg kell védeni. Ennek egyik, ha nem is meghatározó, de mégis nélkülözhetetlen – fontos része a büntető felelősségre vonás folyamatában, a tágabb értelemben vett büntetőeljárásban a szankciók végrehajtása, és a hozzájuk kapcsolódó járulékos feladatok elvégzése is. A büntetés minden korban szorosan összefüggött az általános társadalom-felfogással, valamint a mindennapi élet körülményeivel. A hétköznapi lét sajátosságai és lehetőségei döntően befolyásolják az alkalmazott büntetéseket is. A büntetőjog azzal tudja betölteni társadalmi szerepét, hogy büntet és véd, amit viszont majd a végrehajtási jog érvényesít. A cél a bűncselekmény folytán megbomlott jogi egyensúly helyreállítása, amely a büntető felelősségre vonás hatálya alatt álló személy részére a cselekményéért hátránnyal járó következményt jelent, de a reszocializáció, a reintegráció is hozzájárul a megbomlott egyensúly helyre állítása fő követelménye érvényesüléséhez. Kizárólag a szükséges és arányos, valamint az egyénre szabott és értelmes büntetés lehet igazságos, vagyis az, amelyik az emberi jogok tiszteletéről nem feledkezik meg. A büntetés szükséges rossz, de nem szükséges, hogy csak rossz legyen. Kihívás a jogállammal szemben, hogy a törvényszegőinek is meg tudja mutatni saját méltóságát és emberségét. 91
91
Vókó György-A büntetés végrehajtási jog szerepe a jogállamban, Börtönügyi Szemle, 2014/1. sz., 12.oldal
41
VI.
Irodalomjegyzék
1. Gáva Krisztián: Az új büntetés végrehajtási törvény kodifikációs folyamata, Börtönügyi szemle, 2013/4. szám 2. Belovics Ervin -Vókó György: A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény magyarázata, HVG-ORAC Lap –és Könyvkiadó Kft, Budapest 2014 3. Csernyánszky Lajos- Horváth Tibor- Heylmann Katalin- Kabódi Csaba- Lőrincz József –Nagy Ferenc –Pallo József: Büntetés végrehajtási jog, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2007 4. Schmehl János: A fogvatartottak kockázatelemzési és kezelése rendszere, Börtönügyi Szemle, 2014/1. szám 5. Schmehl János: Az új szabályozás főbb szakmai elemei és üzenetei, Börtönügyi szemle 2013/4. szám 6. Boros János- Csetneky László: Börtönpszichológia, második átdolgozott kiadás, Rejtel Kiadó, 2002. 7. Dr. Habonyi János: A beilleszkedés és a bűnözés, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986 8. Szegál Borisz: A szocializáció és reszocializáció a börtönben, Börtönügyi szemle, 2007/3. szám 9. Dr. Lukács Tibor: A bűn és a büntetés, Minerva Kiadó, Budapest, 1980 10. Dr. Lukács Tibor: Bűnözés és a társadalom, Kossuth Könyvkiadó 1971 11. Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési tételek, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2013 12. Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi szemle, 2010/3. szám 13. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyve, 2014. 14. Aleku Mónika-Csordás Sándor: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete, Börtönügyi Szemle, 2006/1. szám 15. Börtönstatisztikai szemle, 2015/1. szám
42
16. Cséri Zoltán-Hirják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél, Börtönügyi Szemle, 2009/2. szám 17. Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben- a katedra két oldalán állók szemszögből, Börtönügyi szemle, 2011/2. szám 18. Kovács Mihály: Mesék a rácsok mögött, Börtönügyi szemle, 2012/3. szám 19. Szabó Zoltán: A büntetés végrehajtási központi ellátási tevékenysége, Börtönügyi Szemle, 2013/3. szám 20. Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás- A pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége, Börtönügyi szemle, 2013/2. szám 21. Budai István: Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása, Börtönügyi szemle, 2009. 2. szám 22. Csáki Anikó - Mészáros Mercedes: Fogvatartásból szabadultak munkaerő-piaci beilleszkedésének lehetőségei: diszkriminál -e az erkölcsi bizonyítvány?, Börtönügyi Szemle, 2012/4. szám 23. Tanács Eszter Tímea: A nők fogvatartásának speciális aspektusai, Börtönügyi szemle, 2014/1. szám 24. Fehér Lenke- Parti Katalin: A női elítéltek helyzete a magyar büntetésvégrehajtási intézetekben, Börtönügyi szemle, 2003/3. szám 25. Jancsák Ramóna: A szabadságvesztés büntetésüket töltő nők helyzete külföldön, Börtönügyi szemle, 2008/3. szám 26. Pajcsicsné Csóré Erika: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szerepe a büntetés-végrehajtás hatékonyságának biztosításában 2010/4. szám 27. Vókó György: A büntetés végrehajtási jog szerepe a jogállamban, Börtönügyi Szemle, 2014/1. szám
43
VII. Jogszabályjegyzék 1. 2013.
évi
CCXL.
törvény
a
büntetések,
az
intézkedések,
egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 2. 10/2015. (III. 30.) BM rendelet az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító
rendszer
létesítésének
és
üzemeltetésének,
az
elektronikus
távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól, 3. 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 4. 6/1996.(VII.12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól 5. 16/2014 (XII.19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól 6. Az Európa Tanács Miniszteri bizottsága által 2006. január 11-én elfogadott a
Miniszteri Bizottság Európai Börtönszabályokról szóló R/2006/2 ajánlása a tagállamok számára
44
VIII. Hivatkozások jegyzéke 1. http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/23536-a-deviancia-es-abunozes#page.1 (megtekintés: 2015.06.10.) 2. http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20131130-az-uj-buntetes-vegrehajtasi-kodexmegszunteti-az-ingyenes-konditermet-es-televiziot.html(megtekintés: 2015.06.13.)
3. Pálvölgyi Ákos: A társadalom részvételének szükségessége a büntetésvégrehajtásban,
http://ujbtk.hu/palvolgyi-akos-a-tarsadalom-reszvetelenek-
szuksegessege-a-buntetes-vegrehajtasban-reszocializacio-reintegracio (megtekintés: 2015. 06. 13.) 4. http://arsboni.blog.hu/2015/04/08/reintegracios_orizet_uj_lehetosegek_a_buntet es-vegrehajtasban (megtekintés: 2015.06.22.) 5. (http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_szocializci_fogalma.html) (megtekintés: 2015. 06.01.)
6. Dr.
Kapa-Czenczer
Orsolya:
Fiatalkorúak
reszocializációs
nevelése
a
szabadságvesztés büntetés alatt http://193.224.191.196:8080/phd/Dr.KapaCzenczerOrsolya_PhD_dolgozat.pdf) (megtekintés: 2015. 06.17.)
7. Csukai
Magdolna,
Oktatás
a
büntetés
végrehajtási
intézetekben
http://uninke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2 014/2014_4/14_4_alt_csukaim.pdf (megtekintés: 2015. 06. 17. ) 8. http://ki.oszk.hu/kf/2013/01/fogva-tartott-kepzelet-a-fogvatartottak-olvasasi-eskonyvtarhasznalati-szokasairol (megtekintés: 2015. 06. 18.) 9. (http://bv.gov.hu/alkotasok-a-borton-falain-belul-szabadidos-tevekenysegek) (megtekintés: 2015. 06. 25.) 10. Budai István: A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben alkalmazott reintegrációs
módszerek
az
intézményi
együttműködések
tükrében
http://www.kimisz.gov.hu/data/cms/19468/Budai_Istvan_2009_09_24.pdf (megtekintés: 2015. 06. 26.) 45
11. http://nol.hu/belfold/20120706rabmunka_szolokben__istallokban__temetokben-1316567
(megtekintés:
2015.06.28.) 12. http://www.evamagazin.hu/mai_tipp_program_es_utazas/8337_erzsi_a_bortonb en.html (megtekintés: 2015. 06. 28.)
46
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki a konzulens szerepét vállalva tanácsaival segítette munkámat, illetve családomnak, akik a tanulmányaim alatt végig támogattak.
47
