MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK
AZ IMRÉDY PER SZAKDOLGOZAT
SZERZŐ: KULIK TAMÁS HN1CXY KONZULENS: Dr. Petrasovszky Anna Mária egyetemi docens Előző konzulens: prof. Dr. Stipta István egyetemi tanár
MISKOLC 2015
Mottó A Tiszta Jogtan a pozitív jog elmélete. Éspedig a pozitív jogé általában, nem valamely sajátos jogrendszeré. Általános jogtan, s nem különös nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok értelmezése. A tiszta jogtan, mint elmélet kizárólag és egyedül saját tárgyát akarja megismerni. Megkísérel feleletet adni arra a kérdésre, hogy mi a jog és milyen a jog, nem pedig arra, hogy milyennek kellene lennie vagy milyenné kellene azt alakítani. A Tiszta Jogtan jogtudomány, nem pedig jogpolitika.1
Bevezetés Tisztelt Konzulens! Tisztelt Olvasó! Amennyiben engedélyezi számomra e mottó tükrében a dolgozatom megírását, úgy a felhasznált irodalmat megpróbálom a lehető legminimálisabbra szorítani. Törekedni arra, hogy a dolgozat a saját gondolatvilágomat tükrözze, azt a tudást, amelyet a Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karán Oktatóimtól, Professzoraimtól, Tanáraimtól elsajátítottam. Szeretném a Kelseni utat járni! Nem kívánom minősíteni a kort, a Népbíróságokat, azok célját pusztán a törvények szövegére, a per anyagára, és a megtörtént eseményekre koncentrálni, ezeket bemutatni jogtudományi, azon belül is Jogtörténeti szempontból. Megkerülhetetlenek, a büntetőjog szabadsággaranciái, ezek mellett nem lehet elmenni! A nullum crimen sine lege elve és a nulla poena sine lege elvek ismertetéséhez Dr. Stipta István Tanár Úr 2009. október 30-án, a Miskolci Egyetemen tartott előadásán elhangzottakat hívom segítségül.
1
Hans Kelsen Tiszta Jogtan Rejtjel kiadó, Budapest, 2001. 1. oldal
1
Dolgozatom első részében az Általános tanok című fejezetben ismertetem Imrédy Béla életrajzát, a szabadság garanciákat, és röviden a népbíróságokat. A népbíróságok szabályozása című fejezetben a 81/1945. ME rendelet és az azt módosító 1.440/1945. ME rendelet azon részeit emelem ki és ismertettem, amely az Imrédy Béla elleni perben fontosnak tartok. A Per című fejezetben ismertettem Imrédy Béla ellen indított pert, amihez felhasználom a ránk maradt vallomásokat, vádiratot, Imrédy Béla észrevételeit a vádiratra, az I. és II. fokú ítéletet, végül Imrédy Béla
fellebbezését.
Végezetül
statisztikai
adatok
kerülnek
bemutatásra
a
népbíróságok működésével kapcsolatban. Témaválasztás: szeretem a Jogtudományt, és a Kultúrát! A jogtudományon belül is a Jogtörténeti témájú tárgyakat és a Római jogot hallgattam a legnagyobb érdeklődéssel. Mind a két jogtudományi ág számomra alapot adott, hogy a jogról alkotott
felfogásomat
kialakítsam.
Ennek
a
felfogásnak
a
kialakításában,
formálásában még meg kell említenem a Jogbölcseleti tanulmányaimat, amelyek nélkül talán a dolgozatom mottóját meg sem ismeretem volna. A kultúrát az emberiség egyik alappillérének tekintem, ide sorolva a színházat, a cirkuszt, egy regényt, vagy éppen egy zeneművet. A kultúra az, amely meglátásom szerint az emberekből a jót képes kiváltani, egy mosolyt, azt, hogy a zene nyelvén tudunk kommunikálni más távoli országokból származó emberekkel, és még végeláthatatlanul sorolhatnám a kultúra hatásait, de azt talán majd egy másik dolgozat keretében. Konkrétan miért jogtörténeti tárgyú dolgozatot készítek? Mert számomra a jogtörténelem a jogi kultúránk legmeghatározóbb része. Megtaláltam benne mindazt, ami fontos, amiért érdemes ezt a dolgozatot elkészíteni. Szerintem a jogtörténet hidat teremt nemzedékek, korok között. A jogtörténet segítségével el tudjuk mesélni, a holnap emberének, a mai kor tudásanyagával, hogy tegnap mi volt a jog. A jogot szeretem annak látni ami! Ezen látásmódom kialakításához Kelsen adja számomra azt az útmutatást, ami szerintem valójában segít megismerni és megismertetni a jogot. Meglátásom szerint a jog nemcsak leírt szavak összessége, amelyek mondatokat alkotnak, aztán ezek a mondatok szöveggé formálódnak. A jognak célja van, a jognak szolgálni kell az embereket az áhított jó elérésének útján! 2
A jog befolyásolja életünket, irányít, valamely magatartástól való távolmaradásra szólít, vagy valami megtételére kényszerít. A jó és itt szeretném hangsúlyozni, hogy a jó és nem a pontos jogkövetésről beszélek, egyik alapja a jog megértése, és annak a céljainak megfelelő alkalmazása, nem pedig ideológiákkal átszőtt, önös érdekek megvalósítása. Kelsen irányt mutat számomra a jogászi szakma megfelelő műveléséhez, ahhoz, hogy a jogot annak lássam ami, és nem pedig annak amivé tenni kívánom!
Általános rész Dolgozatom e fejezetében három témakört érintek. Az első rész Imrédy Béla életrajzának rövid ismertetése, a II. rész s szabadság garanciák, amely bemutatására Prof. Dr. Stipta István Miskolci egyetemen e témában tartott előadását hívom segítségül, végül a III. részben a Népbíróságok kerülnek vázlatos bemutatásra.
Imrédy Béla rövid életrajza Imrédy Béla Budapesten született 1891. december 29-én2. Német eredetű, magyar nemességet szerzett családból származott. Apja, Imrédy Kálmán a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alelnök-vezérigazgatója volt. A budapesti piarista gimnázium elvégzése után a Királyi Magyar Tudományegyetemen folytatta tanulmányit. 1913-ban jogi doktorátust szerzett, s köztisztviselői pályára lépett. Az első
világháború
Pénzügyigazgatóságon.
kitöréséig 1914
fogalmazógyakornokként
augusztusától
tartalékos
dolgozott
hadnagyként,
a majd
főhadnagyként frontszolgálatot teljesített. 1918-ban szerelt le, s még abban az évben pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-ben a Pénzügyminisztériumba került, ahol 1920-ban pénzügyi titkárrá nevezték ki. 1922-ben, kilépve az állami szolgálatból, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének titkára, majd 1924-től főtitkára volt. 1926-tól a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, a közgazdasági, tanulmányi és
2
Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999.
3
statisztikai osztály vezetőjeként tevékenykedett. 1928-ban elnyerte az igazgatói széket és az üzletvezetőségi tagságot. A már nemzetközileg is elismert pénzügyi szakember 1932 nyarán részt vett Gömbös Gyula 95 pontos nemzeti munkaterve3 gazdasági és pénzügyi vonatkozású részeinek kidolgozásában. A Gömbös-kormány pénzügyminisztereként (1932. október 1. – 1935. január 6.) nevéhez fűződik a gazdaadósságok rendezése és a parasztgazdaságok védelmének intézményesítése. 1935. januártól 1938. május 14-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd 1936-ban a Nemzeti Egység Pártja elnökévé választották. 1938. március 9-től a Darányikormányban a számára létrehozott tárca nélküli közgazdasági miniszteri poszt birtokosaként, gyakorlatilag miniszterelnök-helyettesként a jórészt általa kidolgozott győri program végrehajtásának irányítója volt. 1938. május 14-én Horthy a szélsőjobboldalhoz
közeledő
Darányi
Kálmán
helyébe
őt
nevezte
ki
miniszterelnökké. (Szeptember 23-ig egyben kereskedelmi és közlekedésügyi, majd november 28. – december 10. között külügyminiszteri tárcát viselt). Kormányzása kezdetén a konzervatív uralkodó körök által megszabott irányvonalat követte. 1938. május 29-én elfogadtatta a parlamenttel az első zsidótörvényt, s lépéseket tett mind a nyilas, mind a szociáldemokrata mozgalom korlátozására. A békés revízió szellemében megegyezésre törekedett a kisantanttal, s augusztus végén elutasította Hitler ajánlatát, aki a Csehszlovákia elleni fegyveres akcióban való részvételért cserébe Szlovákia visszacsatolását helyezte kilátásba. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) után azonban már egyértelművé vált, hogy ő sem tudott ellenállni a német hatásnak, politikáját egyre inkább a kritikátlan németbarátság és a diktatórikus törekvések határozták meg. A rendeleti kormányzás bevezetésével először 1938 októberében próbálkozott, de a minisztertanács ellenállt a nyomásnak. A politikai válság elmélyülését jelezte, hogy 1938. november 22-én hatvanketten kiléptek a kormánypártból, s a parlament leszavazta a kormányfőt. Horthy Miklós kormányzó azonban, visszariadva a német nehezteléstől és a szélsőjobboldali felzúdulástól, ismét
Részlet a programból, amelynek hivatalos elnevezése Nemzeti Munkaterv: 6. Közjogi és államigazgatási berendezkedésünk Közjogi és államigazgatási berendezkedésünket - a mai kor követelményeinek figyelembe vételével, de a hagyományokba rejlő erkölcsi erők megóvásával úgy kívánjuk alakítani, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére. Magyarországi pártprogramok 1919-1944 szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Kossuth Kiadó, 1991 3
4
őt bízta meg kormányalakítással. Imrédy engedélyezte a Volksbund 4 megalakítását, és megindította a faji alapra helyezett második zsidótörvény előkészítését. 1939. januárban a politikai hívei összefogására meghirdette a Magyar Élet Mozgalmat. Január 13-án kormánya csatlakozott az 1936-os antikomintern paktumhoz. A vele szembenálló parlamenti erők az ún. alkotmányvédő frontba tömörülve összefogtak, és megbuktatását tűzték ki célul. Miután kiderítették, hogy egyik dédnagyanyja zsidó volt, 1939. február 22-én lemondásra kényszerült. További tevékenységének célja a hatalom visszaszerzése volt, miközben folytatódott közeledése a szélsőjobb felé. 1940 őszéig kormánypárti képviselő volt, majd megalapította saját, a nyilasoknál mérsékeltebb, de fasiszta jellegű pártját Magyar Megújulás Pártja néven. 1944 tavaszán,
Magyarország
német
megszállásakor
a
németek
őt
szánták
miniszterelnöknek, de Horthy ellenállt a nyomásnak. 1944. május 23-tól a Sztójaykormányban a gazdaság irányításával megbízott tárca nélküli miniszter volt. A zsidó vagyon, különösen a Weiss Manfréd Művek magyar helyett német kézre jutása kapcsán ellentétbe került az SS magyarországi vezetőivel, illetve az
általuk
támogatott
Nemzetiszocialista
Magyar
Párttal,
és
augusztus 7-én távoznia kellett a kormányból. Visszavonult, majd csatlakozott
a
szélsőjobb
Törvényhozók Nemzeti Szövetségéhez, és 1945-ben követte Szálasi Ferencet Németországba. Az amerikai hatóságok letartóztatták, és október 3-án kiadták Magyarországnak. A Budapesti Népbíróság november 23-án háborús bűntettekért első fokon kötél általi halálra ítélte, amit a Népbíróságok Országos Tanácsa által hozott másodfokú ítélet golyó általi kivégzésre módosított. Az ítéletet 1946. február 28-án hajtották végre.
A Volksbund nem egészen hat és fél éves története során példátlan metamorfózison ment át: nemzetiségi érdekérvényesítő szervezetként alapították, majd fél éves késéssel engedélyezték működését kultúregyesületként, s nem egészen másfél év múlva nemzetiszocialista népcsoportszervezetté nyilvánították. A magyarországi volksbund- Berlin és Budapest között 19381944, Norbert Spannenberger Lucidus kaidó Budapest, 2005 4
5
Szabadság garanciák A büntetőjog szabadsággaranciái5: nullum criemen sine lege nyelvtani értelemben nincs bűncselekmény törvény nélkül. Jogászi értelemben azt jelenti, hogy csak az a cselekmény számít bűncselekménynek, amelyet elkövetése előtt törvény annak nyilvánított. Két meghatározott eleme van: 1. elkövetés előtt fordulat 2. a törvény kifejezés. Az elkövetés előtt azt jelenti, ez az elv nem fogadja el a visszamenőleges hatályt, a törvény kifejezés a lex. A tv azt jelzi jogászi értelemben, hogy büntetőjogi tényállást ezen követelmény keretében nem hozhat létre uralkodói rendelkezés, szokásjog, bírói döntés, helyi szabályrendelet. A törvény a népakarat kifolyása. Törvényt a törvényhozó szerv hoz, amit nyilvánosságra kell hozni. A Nulla poena sine lege nyelvtani: nincs büntetés törvény nélkül. Jogászi értelemben 2 meghatározó eleme van: 1. visszamenőleges hatály tilalma a büntetés kifejezés, ami azt jelenti számunkra csak olyan büntetési nemet lehet alkalmazni, amelyet tv korábban meghatározott. 2. a büntetés kifejezés, ami azt jelenti számunkra csak olyan büntetési nemet lehet alkalmazni, amelyet tv korábban meghatározott. Az államhatalmi ágak elválasztása ezzel összefüggésben az igazságszolgáltatás függetlensége. Az analógia tilalma: Beccaria álláspontja, hogy a törvényt szó szerint inkább szűkítő értelmezéssel kell alkalmazni, mert így az önkénynek a visszaélésnek kevesebb esélye marad. Inkább szabaduljon meg néhány bűnöző, minthogy a tág értelmezéssel, az analógiával visszatérjen a bírói önkény. 2009. október 30. Miskolci Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar, Egyetemes- állam és jogtörténet előadás. Előadó Prof. Dr. Stipta István egyetemi tanár. 5
6
A népbíróságokról általában A Budapesti Népbíróság a nemzeti bizottság felhatalmazása alapján 1945. február 28-án kezdte meg működését, kezdetben Budapesti Néptörvényszék, majd a hivatalossá vált Budapesti Népbíróság néven. Területi illetékessége a Budapesti Büntetőtörvényszék és a Pestvidéki Törvényszék területét fogta át. A vádat a népügyész látta el, akinél alapvető feltétel volt a jogvégzettség. Feladatkörébe tartozott a vizsgálat, a letartóztatások elrendelése és a háborús bűnösök kiadatási ügyeinek intézése. Az elsőfokú ítélet ellen a Népbíróságok Országos Tanácsánál lehetett fellebbezni, ahová az ügyész fordulhatott az ítélet súlyosbításáért. Az alaprendelet abból indult ki, hogy a népbíróság egy rendkívüli különbíróság. Ennek értelmében számos olyan elemet építettek be működésébe, amelyre addig nem volt példa. Újdonságnak számított a népbíráskodás hatásköre, amely kiterjedt a polgári egyénekre és a fegyveres testületek tagjaira, a miniszterekre, valamint a magyar állam területén elfogott illetve a magyar államnak kiadott személyekre, állampolgárságukra való tekintet nélkül. Mivel a nyilas terrorban sok fiatal vett részt, a rendelet korlátozta a fiatalkorúak javára fennálló speciális rendelkezéseket. Lehetővé tette a halálbüntetés alkalmazását azokkal szemben, akik a bűncselekmény elkövetésekor betöltötték 16. életévüket. Az alaprendelet minden korábbi joggyakorlattól eltérően szabályozta a tanácsvezető bíró, a védő és a vádlott jogait, valamint a fellebbezési rendszert és a vádképviseletet. A népbíróság az alábbi büntetéseket alkalmazhatta6: 1./ halál; 2./ fegyház; 3./ börtön; 4./ fogház; 5./ internálás7; 6./ vagyonelkobzásig terjedő pénzbüntetés; 7./ állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás; 8./ a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése. A Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Az internálás: Ez az eljárás - szemben a többi közigazgatási és jogi intézkedéssel - a felszabadulást megelőző' korszak rendeleteins alapult, melyek a „.. . társadalmi rend és béke . . ." ellenségei, a „. . . közbiztonságra gyanús és veszélyes . . .", valamint a „.. . gazdasági okokból káros.. ." személyek rendőri felügyelet alá helyezését, internálását mondták ki. Későbbi módosítások6 révén ezek váltak 1945 után az internálás jogi alapjává. Az internálást komplexitása könnyen alkalmazhatóvá tette, s hol az egyik, hol a másik eleme került előtérbe. Az összetevők alakulását pedig - elsősorban a kezdeti anarchikusabb időszakban - nemcsak az elbírálandó személy társadalmi hovatartozása, feltételezetten elkövetett bűncselekménye befolyásolta nagymértékben, hanem az aktuális (sokszor elsősorban párt-) politikai helyzet és főleg az intézkedő belügyi dolgozó pártállása. A rendelkezésre álló források szerint az alábbi esetekben internáltak: Zinner Tibor : Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945 – 1949 Történelmi szemle 1985. 1. szám 119. o 6 7
7
jogszabály a büntetések közé felvette az igazoló eljárás során alkalmazható fegyelmi jellegű büntetéseket is. Az Igazságügy minisztérium a Budapesti Népbíróság hatáskörébe utalta a háborús főbűnösök pereinek tárgyalását8. Kiemelt jelentőséggel bírtak a legfelsőbb politikai vezetés tagjai elleni eljárások: 1945-1946-ban itt hoztak ítéletet Bárdossy László, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, és Imrédy Béla volt miniszterelnökök ellen is.
Rendeletek a büntető bíráskodásban Dolgozatomban már ismertettem a nullum crimen sine lege és a nalla poena sine lege elvét, amely 1945-ben jelentős csorbát szenvedett9. Ennek oka, hogy a még mindig hatályos Csemegi-kódexxel párhuzamosan megjelentek újonnan különböző szintű jogszabályok, amelyek szintén tartalmaztak büntetőjogi rendelkezéseket. Továbbá a cselekményt előbb valósult meg, mint az azt tilalmazó jogi szabályozó. Ez az állapot a jogértelmezést és a jogalkalmazást is bizonytalanná tette, de az igény a háborús bűnösök felelőségre vonására rendkívül erősnek bizonyult. A büntető jogszabályok célja is változott, és káoszba sodródó Magyarország gazdasági és társadalmi céljainak eléréshez szükséges eszközzé vált. Ugyan a nemzetközi jogi igény már az első világháború után felmerült a háborús bűnösök felelősségre vonására, de ez az igény nem valósult meg politikai okokra visszavezethetően.
8 9
Magyar alkotmánytörténet szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó, 2003 Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007
8
A Népbíróságok szabályozása A népbíróságok szabályozásánál nem a teljes szabályozás anyagát ismertetem, hanem kiemelek belőle részeket, amelyek a téma szempontjából fontosak. Az előző fejezetben bemutattam, általánosságban a népbíróságokat, a szabadság garanciákat, most ezek figyelembevételével kerül bemutatásra a joganyag10. 81/1945. ME rendelet - 1.440/1945. ME számú rendelet Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-én bocsátotta ki a népbíráskodásról szóló 81/1945. M.E. rendeletét, amely alapot adott a háborús és népellenes bűntettek elkövetői elleni eljárásra. Időbeli hatály kérdése: 1. § A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbeléptekor már befejeztetett s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt.11 Mint látjuk, a rendelet első §-a meglehetősen érdekes viszonyban állt, az akkor hatályos büntetőjogunkkal, melyet az 1878. évi V. törvénycikk A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről szabályoz, és amelynek az 1 §-a kimondja: 1. § Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapított.12 A két jogszabály így ellentétbe kerül egymással, hiszen nem hatályon kívül helyezte az 1978. évi V. törvénycikket, hanem azzal párhuzamosan fejtette ki a hatását. Ennek tükrében megállapítható, hogy Magyarországon egyszerre két büntetőjogszabály érvényesült. Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Az ideiglenes nemzeti kormány 81/1945. ME számú rendelete a népbíráskodásról 12 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről 10 11
9
A személyi hatály kérdése13. 2. § A népbíróság jogköre kiterjed a polgári egyénekre és a fegyveres erő tagjaira, ideértve a rendőrséget és a csendőrséget is, valamint a magyar állam területén elfogott vagy a magyar államnak kiadott egyénekre, tekintet nélkül azok állampolgárságára. A magyar állam területén kívül elkövetett bűncselekmény tekintetében, valamint a netán kiadatás alá kerülő bármely bűntettessel szemben, a népbíróság jogköre mindaddig fennáll, amíg a tettes kiadása elrendelve nincs.14 A rendelet személyi hatály kérdésében rendkívül tágan fogalmazott. Az akkor hatályos büntetőjogszabályunkat alapul véve, egyszerűsítést hordozott magában, ami szinte korlátlan lehetőséget engedett a felelőségrevonás személyi hatályának tágan értelmezésére. A rendelet megállapítja, hogy a népbíróságok nem csak a Magyarországon területén bűncselekményt elkövetők fölött rendelkezik joghatósággal, hanem a külföldön bűncselekményt elkövettetők felett is. Mivel a rendelet állampolgárságot nem nevesít, sőt tekintet nélkül azok állampolgárságára kifejezést használja, így a nem magyar állampolgárok is felelőségre vonhatóak a népbíróság által. Ugyanakkor ez a felelősségre vonás sem korlátlan, hiszen a második bekezdés utolsó fordulata meghatározza, hogy a kiadás elrendelésével a népbíróság hatásköre megszűnik. Büntetési rendszer15: A büntetések rendszere a 81/1945 ME rendelet szerint a következőképpen alakult. 1. halál, 2. fegyház, 3. börtön, 4. fogház, 5. internálás, 6. vagyonelkobzásig terjedhető pénzbüntetés,
Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Az ideiglenes nemzeti kormány 81/1945. ME számú rendelete a népbíráskodásról 15 Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 13 14
10
7. állásvesztés, vagy foglalkozástól való eltiltás, 8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, 9. a 15/1945. ME számú rendelet 19. § 3. bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott fegyelmi jellegű büntetések. Ugyanakkor ez a büntetési rendszer nem sokáig marad változatlan, hiszen az Ideiglenes nemzeti kormány a 1.440/1945. ME számú rendelete a következő büntetési rendszert vezette be: Főbüntetések16: 1. halál; 2. kényszermunka; 3. fegyház; 4. börtön; Mellékbüntetések17: 5. pénzbüntetés; 6. vagyonelkobzás; 7. állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás; 8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése.18 Halálbüntetés19: a büntetések legsúlyosabb formája, amely visszafordíthatatlan és egy esetleges bírói tévedés által kiszabott halálbüntetés jóvátehetetlen. Már a Csemegi-kódex is igen szűk keretek között rendelte halállal büntetni az általa bűncselekmények nyilvánított magatartásokat. Ugyanakkor, mint látjuk, ezen rendelet olyan cselekményekre is halálbüntetés kiszabását teszi lehetővé, amely még az
elkövetése
előtt
nem
volt
bűncselekménynek
nyilvánítva.
Az
ítélet
végrehajtásának szabályozása: A halálbüntetést kötél vagy golyó által zárt helyen, de a nyilvánosság kizárása nélkül kell végrehajtani. A kivégzés két módon történhetett az egyik a golyó általi halál amelyet kivégzőosztag hajtott végre, a másik a kötél általi halál amelyet erre a célra külön kiképzett személy vagy személyzet végezte. A halálbüntetés végrehajtásának korlátját jelenti, hogy a rendelet nem teszi lehetővé
Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 18 Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. ME számú rendelete 19 Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 16 17
11
annak bárhól történő végrehajtását, tehát tiltja a közterületeken, erdőben és egyéb helyen történő végrehajtást. A nyilvánosságát meghagyja, azt korlátozni nem lehet. A szabadságlevonó büntetések három fajtáját ismeri a rendelet ezek a kényszermunka a fegyházbüntetés, és a börtönbüntetés20. A kényszermunka a fogvatartott személyek személyekre nézve a leghátrányosabb. A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre21. Ez az jelentette, hogy a személyt nem csak a szabadságától fosztották meg, hanem számára kötelező munkavégzést is előírtak, amely nem szabadon megválasztott munka, hanem a számára meghatározott feladat végrehajtása. Ennek a feladattank az elvégzése kikényszeríthető. A kényszermunka munkatáborokban hajtandó végre.22 Amennyiben az elítélt életkori sajátosságainál fogva, vagy egészségi állapotára való tekintettel a kényszermunkát fegyházbüntetésre kellett átváltoztatni. Az életkor vagy az egészségi állapot változása a büntetés kiszabása után is változhatott úgy, hogy a kényszermunkát fegyházbüntetésre kellett átváltoztatni. A fegyházbüntetés a második legsúlyosabb fokozat, amely a személy szabadságának teljes megfosztása, a fogvatartott személynek nyújtható mindenféle kedvezmény megvonásával. A fegyházban kellett letölteni a büntetését azoknak a személyeknek is, akiket halálra ítéltek, de a kegyelmi kérvénynek helyt adtak, és azt életfogytig tartó vagy 10-15 évig terjedő szabadságvesztésre változtatták át. A börtönbüntetés a szabadságelvonó büntetések e rendeletben megfogalmazott rendszerében az akkor alkalmazott büntetések között a legenyhébb. Határozott idejű szabadságvesztés maximum időtartama 10 év. A pénzbüntetés szabályozására a rendelet a 1928. évi X. törvénycikkre hivatkozik és veszi át annak szabályozási rendeszét … ha a terheltnek megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete van, szabadságvesztés büntetés mellett mellékbüntetésként pénzbüntetést állapíthat meg a bíróság egyéb bűntett, vétség vagy kihágás esetében is, ha tekintettel az elítélt egyéniségére úgy találja, hogy a pénzbüntetés alkalmazásával az elítélt újabb bűncselekmény elkövetésétől hatályosabban lehet
Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. ME számú rendelete 22 Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. ME számú rendelete 20 21
12
visszatartani.23 A pénzbüntetés nagyságát minden elítélttel szemben külön kellett meghatározni, és az ítéletbe kellett foglalni, hogy ezen büntetés behajthatatlansága esetén, azt mennyi időtartamú szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A népbíróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott hányadának vagy egyes vagyontárgyaknak elkobzását is kimondhatja.24 Ez a rendelkezés a pénzbüntetés egy különleges formája, hiszen a rendelet lehetőséget adott arra, hogy a pénzbírságot a vagyonelkobzás helyett alkalmazzák. Ez az alkalmazhatóság vagy konkrét vagyontárgyra, vagyontárgyakra (ez lehetett ingó pl.: hintó, gépjármű vagy ingatlan.: lakás vagy földterület) vonatkozott vagy a vagyon meghatározott részére terjedt ki. A vagyonelkobzás25 A népbíróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott
hányadának
elkobzását
is
kimondhatja.26
A
népbíróság
a
határozatában mellékbüntetésként kimondhatja az elítélt teljes vagyonának az elkobzását, ami totális megfosztást jelent a felhalmozott vagyon tekintetében. Minden vagyontárgy elkobozható legyen az ingó vagy ingatlan vagyon. A vagyonelkobzás másik formája, amikor a felhalmozott javak csak egy bizonyos az ítéletben meghatározott részére terjedt ki. Ezeket a javakat vagy konkrétan nevesítette az ítélet vagy összegszerűségről, vagy hányadrészről rendelkezett. Állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás. Az állásvesztés kiterjedt mind a közszolgálati állásokra, mind a magánalkalmazásban lévő személyekre. A közszolgálati állásvesztés esetén azt újból betölteni nem lehetett, míg a magánalkalmazás szempontjából a rendelet csak az elítélt vezető állásban történő foglalkoztatását tiltotta. Az állásvesztés a nyugdíjjogosultságot is érintette, ahol a jogalkalmazó egy a római jogból eredő fikcióval élt. Az elítélt ellátatlan családtagjait megillető nyugdíjigényét a népbíróság fenntarthatja; ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az elítéltet úgy kell tekinteni, mintha az ítélet jogerőre emelkedésének napján elhalálozott volna.27
1928. évi X. törvénycikk a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról 3§. Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. ME számú rendelete 25 Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 26 Az ideiglenes nemzeti kormány 81/1945. ME számú rendelete a népbíráskodásról 27 Az ideiglenes nemzeti kormány 1.440/1945. ME számú rendelete 23 24
13
A foglalkozástól eltiltás, enyhébb mellékbüntetés, mint az állásvesztés, hiszen itt a rendelet egy ötéves időszakot nevesít, amely időtartam alatt az eltiltott személy abban a helységben, vagy helységekben nem gyakorolhatja korábbi foglalkozását, amelyet vagy amelyeket az ítélet nevesít. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése: három nagy csoportra osztható28. Az elítélt nem lehet tagja az országgyűlésnek és a törvényhatósági vagy községi képviselőtestületnek; Nem lehet esküdtszéki tag; Nem bír választói joggal az országos képviselők, törvényhatósági v. községi választásoknál.29
A népbírósági eljárás A
tárgyalás
megkezdése
előtt
annak
zavartalan és minél könnyebb lebonyolítása érdekében elő kellett készíteni, mely a következő lépésekből állt. Az idézések eljuttatása a rendeletben külön nevesített személyekhez ezek a vádlott és a tanú. A tanács
tagjainak
értesítése
tárgyalás
megkezdéséről annak pontos helyéről, idejéről, magáról a szóban forgó ügyről. A tanács valamely tagjának akadályoztatása esetére póttagot kellett jelölnie a vezető bírónak. A jegyzőkönyv vezetőjét ugyancsak a vezető bíró jelölti ki a népbíróság székhelyén foglalkoztatott fogalmazók közül. A népbíróság bíráit az első tárgyalás megkezdése előtt eskütételi kötelezettség terhelte. Az eskü letételét a vezető bíró vezette, a szövegét a 45/1945. IM rendelet Határozat a közalkalmazottak eskü- és fogadalomtételéről tartalmazta. Amennyiben nem eskütételre, hanem fogadalomtételre került sor úgy a fogadalom szövege a 15/1945. ME számú rendelet 8. § 3. bekezdése szerint változott.
Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Pallas Nagylexikon (pdf formátum) http://mek.oszk.hu/00000/00060/ letöltés ideje: 2015. június 28. 28 29
14
A rendelet szabályozza a vezető bíró, a népbíró és a jegyzőkönyvvezető kizárását, amely az 1986. évi XXXIII. törvénycikk VI. fejezetére történő utalással, amely a következő kizárási okokat elemlíti: 64. § A bűnvádi ügy elintézéséből ki van zárva és abban sem mint bíró, sem mint jegyzőkönyvvezető nem vehet részt: 1. a sértett, illetőleg a ki a bűncselekményt feljelentette (89. §); 2. az, a ki a terheltnek vagy a sértettnek férje, vagy a ki az volt, továbbá jegyese; 3. a ki a vádlónak, a terheltnek, a sértettnek vagy képviselőjöknek, illetőleg a védőnek egyenes ágban rokona, vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, nejének fivére, vagy nővérének férje; 4. a ki a terhelttel, a vádlóval, a sértettel vagy képviselőjökkel, illetőleg a védővel örökbefogadó, vagy nevelőszülői viszonyban van, ki valamelyiköknek gyámja, gondnoka, vagy a ki az volt; 5. a ki az ügyben, mint a kir. ügyészség tagja, mint védő, vagy mint a magánvádlónak, illetőleg a sértettnek képviselője, vagy mint rendőri közeg közreműködött; 6. a ki az ügyben, mint tanú, vagy szakértő ki volt hallgatva, a mennyiben vallomása nem egyedül hivatalos úton tudomására jutott tényeknek előadásából áll.30 A főtárgyalás a 7. nagy részre osztható.31 I. rész A nyilvánosság és a rend fenntartása. A főtárgyalás minden esetben nyilvános volt, amely nem jelenti azt, hogy a tárgyalást a nyilvánosság kizárásával nem folytattatták le, illetve személyeket a tárgyalásról nem zárhattak ki. Az ítélet meghozatala természetesen nem nyilvános, de maga a határozatok igen, kivéve a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson született határozatot. A tárgyalást a elnök vezeti aki gondoskodik a rend és a méltóság fenntartásáról. II. rész A főtárgyalás megnyitása, az idézettek jelenlétének megállapítása és a vádlott kihallgatása. A főtárgyaláson a vádlottról le kell venni a bilincset, azonban ha fogva tartják folyamatos őrzéséről gondoskodni kellett. Az elnök kikérdezte a vádlottat, hogy megállapítsa annak személyazonosságát, kötelessége volt a tárgyalás többi megidézett résztvevőjének a megjelenéséről meggyőződni. A tanukat a szakértőket felszólította, hogy a tárgyaló termet hagyják el és az általa kijelölt helyen 30 31
1896. évi XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról 1896. évi XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról
15
várakozzanak. Felhívta a figyelmüket, ez ő engedélye nélkül nem távozhatnak el. Miután a termet elhagyták a vádhatározat rendelkező részének ismertetése következett. III. rész Bizonyító eljárás. A vádlott kihallgatásával kezdődött és a bizonyítás a felek jelenlétében történt a vád bizonyítékainak minden esetben meg kellett előznie a védelem bizonyítékait. Ezt követően került sor a tanuk és a szakértők kihallgatására, akiket minden esetben az elnök hallgatott ki. Ezután a védő a és a népügyész kérdést nézhetett a vádlotthoz, a tanúhoz a szekértőhöz. Amennyiben valamely bizonyítékot a bizonyítási eljárás előtt elegendőnek ítélt a bíróság a bűnösség megállapításához közbenszóló határozattal állapította meg a vádlott bűnösségét. IV. rész A felek perbeszédei. A bizonyító eljárást követően a bíró kérdést intézett a felekhez, hogy ki kívánják-e egészíteni a bizonyítást vagy sem. Amennyiben nem úgy a vádló kezdi perbeszédet, amire a vádlott vagy annak képviselője védőbeszédet terjeszt elő. A vádló erre a beszédre reagálhat, de az utolsó szó joga a vádlottat illeti meg. V. rész Az ítélet vagy határozat hozása és kihirdetése. A perbeszédek után a bíróság visszavonult, ezután az eljárás kiegészítését rendelhette el, az eljárást végzéssel megszüntethette, vagy ítéletet hozott, ami lehetett felmentő, vagy marasztaló. Az ítéletet indokolni kellett és e törvénycikkben szereplő tartalmi követelményeknek meg kellett felelnie. Az ítélet kihirdetése után a bíró a vádlót illetve a vádlottat nyilatkoztatta, hogy kívánnak-e pororvoslattal élni. VI. Jegyzőkönyv. A tárgyalásról jegyzőkönyv készítése kötelező volt, amely e törvénycikkben meghatározott tartalommal kellett bírnia. VII. A főtárgyaláson elkövetett bűncselekmények. Elnapolás és félbeszakítás. A Bűnvádi perrendtartásról szóló törvénycikk két bűncselekményt nevezett meg, amit a főtárgyaláson el lehetett követni, az egyik egy általános megfogalmazás olyan cselekmény, amely közvádra üldözendő a másik pedig a hamis tanúzás. Elnapolás esetén a tárgyalást meghatározatlan időre hagyja abba a bíróság a félbeszakítás pedig meghatározott időre történt.
A Per 16
A téma kidolgozásához Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény könyvet vettem alapul, amely részletesen ismerteti a per iratait32. A per 1945 júniusától tanulmányozható, ugyanis ekkor kezdték előkészíteni a vádemelést. Imrédyt nem az első, hanem a másodikban körben állt a népbíróság elé, mert Kerekesházy József népfőügyész Bárdossy Lászlóval és Szombathelyi Ferenccel kívánta egy sorba venni, mivel az Ő ügyük nem olyan egyszerű, mint Szálasi Ferencé vagy Sztójay Döméé, akik elő kőrben kerültek felelőségre vonásra. Imrédy elleni vádiratot Szegő Vilmos népügyész készítette el.
Imrédy Béla elleni vádirat A Budapesti Népügyészség az 1945 évi VII. tc. által törvényerőre emelt 81/1945. M. E. alapján, az 1945. Nü. 5569/1. számú vádiratot nyújtotta be Imrédy Béla ellen amelybe alábbi vádpontok szerepeltek: I. Nbr. 11. § 1. pontjának I. és II. tételébe ütköző háborús bűntettek, aki
az
1939.
évi
háborúnak
Magyarországra
való
kiterjedését,
vagy
Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál, politikai, közigazgatási, közéleti szerepénél fogva módja lett volna33 Imrédy Béla mint Magyarország volt miniszterelnökét, és ezen pozíciójában való tevékenységéért való felelőségre vonását célozza a vádpont. Ennek indoka, hogy 1939. január 13-án csatlakozott az antikomintern paktumhoz, amely a Szovjetunióval való minden kapcsolat megszakítását eredményezte és ennek következményeként sodródott bele a II. világháborúba. Második esemény, amit érint ez a vádpont, hogy a
Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény 32 33
17
Sztójay kormányban gazdasági csúcsminiszterként nagy szerepet vállalt a háborúba történő mind fokozottabb belesodródásért.34 II. Nbr. 11. § 4. pontjának I. és II. tételébe ütköző háborús bűntettek, aki vezető jellegű cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz, a hatalom megtartásához, vagy az, aki a hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas kormányzatban, közigazgatásban, vagy honvédelem keretében életét fenyegető kényszerű szükség nélkül vezető állást vállalt35 A II. vádpont szerint Imrédy 1940-ben létrehozta a Magyar Megújulás Pártját, amely szélsőjobboldali tanokat vallott, majd a Magyar Nemzetiszocialista Párttal kötött szövetséget. 1944-ben a Ney Károllyal alapított Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnöke lett amely egyesület harcos szervezete volt a legszélsőbb jobboldali világnézetnek.36 Végül a kormány munkáját elősegítő Nemzeti Szövetség tagja volt, és abban aktív szerepet vállalt. III. Nbr. 11. § 6. pontjába ütköző háborús bűntettek, aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben, vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentősebb mértékben befolyásolja, és az országra káros irányba terelje37 A III. vádpont szerint Imrédy közszerepléseivel a közvéleményt arra befolyásolta, hogy a háborút Németország mellett és mind fokozottabb részvétellel kell folytatni. Ezt Ő mind beszédekkel mind írásokkal (cikkek, publikációk) elkövette. IV. Nbr. 15. § 1. pontjába ütköző bűntettek,
Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény 35 Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény 36 Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény 37 Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény 34
18
a minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részvett38 A IV. vádpont Imrédy zsidótörvényekkel kapcsolatos munkásságára terjed ki, miszerint az 1938. évi XV. törvénycikket megszerkesztette, majd az 1939. évi IV. törvénycikket miniszterelnökként benyújtotta. 1944 május 23-tól augusztus 8-ig tagja volt a Sztójay kormánynak, amely rendeleteivel elrendelte a gettók felállítását, a deportálások megkezdését és több százezer ember életének a kioltását. V. 1930. évi III. tc. 58.§-ába ütköző hűtlenség, A hűtlenség bűntettét követi el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik vagy érintkezésbe bocsátkozik, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is,
aki
valamely
külhatalmat
a
magyar
állam
ellen
háborúra
vagy
kényszerintézkedésre indítani törekszik.39 Az V. vádpont szerint Imrédy 1943-ban tanácsokkal látta el a német megbízottakat, miként lehetne a magyar politikai vezetést a javukra befolyásolni, hogy az ország a német akaratnak megfelelően legyen kormányozva. A vád szerint 1944-ben a német vezetés ezen útmutatások szerint kényszerítette Horthy Miklós kormányzót a politikai vezetők kinevezésében.
A vádirat indoklása A vádirat Imrédy életútjának ismertetésével kezdődik40, ami szerint Imrédy Béla politikai pályafutása a gazdasági élet váláságkor kezdődött. Az indoklás kitér arra, hogy a szegedi gondolat41 alapján idegen hatalmak segítették hatalomra a politikusokat, akik elindítói és végrehajtói voltak a magyar zsidóság üldöztetésének. A hatalmon lévő politikusok elszigetelték Magyarországot a szomszédos államoktól, és az országban tapasztalható szegénységet ezen politikai helyzettel indokolta. Az Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1945. évi VII. törvény 39 Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 1930. évi III. tc. A katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről. 40 Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 41 A tanácsköztársaság megdöntésén közreműködő szélsőséges ideológiai irányzat. Alapját a keresztény középosztály uralma és az antiszemitizmus képezte. Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 38
19
akkor fennálló politikai rendszer az ígért földreformot elmulasztotta, a választási rendszer elavultsága a legelmaradottabb egész Európában. Ez Magyarország leromlásához társadalmi és politikai zülléséhez vezetett. 1931-ben a Bethlen kormány bukása után Gömbös Gyula vezette kormány került hatalomra akik a vádirat szerint a szegedi gondolat legelvetemültebb követői. Imrédy Béla tehetségét, műveltségét és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait a vádirat elismeri és szól arról, hogy ezek az adottságok alkalmassá teszik a vádlottat arra, hogy közéletben szerepet vállaljon. Képes lehetett volna arra, hogy a társadalom szegény rétegeinek felemelkedésén és az ország modernizálásán dolgozzon, de nem így tett, hanem képességeit saját ambíciójának beteljesítésére használta az ország kárára. A bíróság kijelenti, hogy nem csak azokat a cselekményeket értékelik Imrédyvel szemben, amelyeket saját maga tanúsított, hanem az egész időszakot, amiben tevékenyen részt vett, ami ártalmas volt, és az ország érdekei ellen használta kimagasló képességeit. Imrédy tudta, hogy a Gömbös kormány politikája az olasz fasizmushoz és a nemzetiszocializmushoz szorosan kapcsolódik. A vád szerint Imrédy képességei ellenére nem mérlegelte kellő módon, az ország jobbra tolódásainak veszélyét emiatt és emiatt nem a népet szolgálta. Továbbá a vádirat kiemelte, hogy a német nemzetiszocialisták sok esetben bizonyították, hogy Magyarországra nem, mint szövetséges partnerre tekintenek, hanem mint ellenségre. Ausztria 1938. március 12-i megszállása sem volt elegendő bizonyíték Imrédynek a fasizmus és a nemzetiszocializmus igazi céljaira. A vádlott hívta életre az 1938. évi XV. sz. tc-t azaz az első zsidó törvényt42. A tanúvallomásokból kiderül, hogy Imrédy készítette el a tc. legelső változatát és terjesztette elő, javasolta annak jóváhagyását és teljesen egyet értett azzal. 1938-ban ismerte fel a politikai vezetés, hogy nem képesek irányítani, amit létrehoztak, így a Darányi kormány lemondott és 1938. május 14-én Horthy Miklós kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki miniszterelnöknek. Ez a lépést a közvéleményt 42
1938. évi XV. törvénycikk A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról: 1. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket, - ideértve az értelmiségi munkanélküliség leküzdése végett szükséges intézkedéseket is, - a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 1000ev.hu letöltés dátuma 2015. június 28.
20
megnyugtatta, mert a vádlottban egy erős kezű vezetőt láttak. 3400/1938. M.E. sz. rendellettel tiltás született arra vonatkozóan, hogy az aki a Szálasi féle pártba belép vagy annak a tagja, nem viselhet köztisztviselőséget. 1938. évi Szent István halálának tiszteletére rendezett ünnepségeken részt vett, és hamisan azt a látszatot keltette, hogy az ország tisztán katolikus. Az ünnepségek után Kielbe, Berlinbe utazott ahol a kormányzó tiszteletére rendezett fogadásokon részt vett. A tanúvallomásokból egyértelműen kiderült, hogy németországi tartózkodása alatt idején négyszemközt találkozott Adolf Hitlerrel. A Németországban folyó tárgyalások során kiderült, hogy a kisantant43 és Magyarország közeledik egymáshoz. Szólyai Döme a kihallgatása során elmondta, a fegyveres részvétel kérdéseiben a vádlott tartózkodott, habár tudta, hogy Németország további fegyveres lépéseket fog végrehajtani. Különös helyzet állt elő! A kisantanttal kialakított kapcsolat, Magyarország megítélésén javított. A vád szerint Imrédynek döntenie kellett, a politika irányának lakaulásában. Csehszlovákia megszállása után Hitler kijelentette, hogy nincs több területi követelése. Az 1938-as Müncheni konferencián döntés született amelyen Magyarországot gr. Csáky István képviselte, mint megfigyelő, a két ország üljön tárgyaló asztalhoz és a vitás kérdéseket ott rendezzék
Imrédy Béla észrevételei a vádiratra Imrédy a vádiratra egy több pontból álló észrevételt tett, amiben kifejtette saját álláspontját és indokait44. Ad vád I. Imrédy elismerte, hogy miniszterelnöksége alatt 1939. január 01-én csatlakozott Magyarország az antikomintern paktumhoz, de tagadta a vádiratnak ez ebből levont következtetését.
A kisantant 1920–21-hen megalakult politikai és katonai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között. Tagjai a magyar revíziós törekvések és a Habsburg-restauráció megakadályozására szövetkeztek, fő céljuk az első világháború után kialakult és a békeszerződésekben törvényesített állapotok megőrzése volt. A kör bezárul História 1980. 3. szám szerző: Ádám Magda 44 Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999; 152 o. – 184. o. 43
21
Véleménye szerint 1939. február 03-án a Szovjetunió a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal nem szakította meg, pusztán a nagykövetség működését szűntette meg. A diplomáciai kapcsolatokat pedig egy másik állam területén működő külképviselet útján fogja gyakorolni. Kiemelte még, hogy Kristóffy József moszkvai követ mikor átadta a megbízólevelét Kalinyin közölte, egy fogadáson, hogy a múltat felejteni kell. Továbbá 1941 június 23-án Molotov és Kristóffy közötti megbeszélésen Molotov a következőket mondta: Oroszország már el is feledte, hogy Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz. Kifejtette még Imrédy, hogy 1939. augusztus 22-én aláírásra került Molotov és Ribbentrop által a 10 éves meg nem támadási szerződés. 1944-ben vállalt közigazgatási tárca elvállalásával nem az volt a célja, hogy a német hadianyag szükségletek kielégítését fokozza. A magyar ipar központi állami irányítás alá került, aminek a vezetője Imrédy lett 1944 március hónapjától. Imrédy kiemeli a Weiss Manfréd ügyet. Az ügy lényege, hogy Weiss Manfréd örökségének számító Csepel Műveket az SS kívánta megszerezni. Kósza hírek kaptak szárnyra, hogy Weiss Manfréd örököseinek nem zsidó származású tagjai megállapodtak az SS-el, hogy a Csepel művekkel egy Treuhand45 szerű szerződés megkötésében. A szerződés lényege, hogy az SS, mint jogi személy 25 évre átveszi a Weiss Manfréd családi vagyon kezelését, és ellenszolgáltatásként svájci frankban fizet bérleti díjat, továbbá a család zsidó tagjait Portugáliába46 szállítják. A vagyonkezelésért 5% részesedést kérve a 25 év alatt. Gazdasági szempontból ez a szerződés a Weiss Manfréd vagyon teljes eladósodásához vezetett volna, mert a haszonkulcs olyan alacsony volt, hogy az SS irányába az 5% nem lehetett kigazdálkodni. Ennek következtében a teljes vagyon eladósodik így 25 év elteltével az SS tulajdonába kerülhet47. Ezt a szerződést a kormány nem támogatta. Ad vád II. Imrédy kifejti, hogy az általa alapított Magyar Megújulás Pártja (továbbiakban: MMP) és a nyilasok között nem volt olyan kapcsolat, amelyet mérvadónak lehetne Vagyonkezelési szerződés http://topszotar.hu/nemetmagyar/Treuhand letöltés idej: 2015. június 28. Portugália a II. világháború idején semleges állam volt Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 47 A szerződésben szerepelt az SS elővásárlási joga a 25 év elteltével Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 45 46
22
nevezni. A Magyar Nemzeti Szocialista párttal (továbbiakban: MNSZP) történő együttműködés a parlamentarizmusra jellemző pártszövetség volt, amely szigorúan az országgyűlésre korlátozódott. Az 1944 október 15-i eseményekkel kapcsolatban leírta, hogy augusztus 08-án hagyta el Budapestet és 1945. március 28-ig ott lakott és a politikai életben szerepet nem vállalt. 1944 tavaszán jött létre a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (továbbiakban: KABSZ) amelyet egy rendezett és fegyelmezett szervezetnek jellemzett. A vezetéséről augusztusban lemondott48. Winkelmann SS tábornok elmondása szerint írt egy levelet a belügyminiszterhez, amelyben kifogásolta az új szervezet létrejöttét. Kiemelte, hogy Winkelmann szembe fog vele fordulni. A KABSZ vezetéséről augusztusban lemondott és nem lehetett felelős annak irányváltásáért. A Nemzeti Szövetségben betöltött szerepéről elmondta, hogy abban vezető beosztású nem volt, és aktív tagok közé sem tartozott. Ad vád III. Imrédy a háborút védelmi háborúnak tekintette, és azzal érvelt, hogy nem növelte Magyarország erőfeszítéseit a Németek oldalán, csupán az ellenség tevékenységéhez igazodott a gazdaság. Álláspontja szerint vagy kilép mindenki a háborúból vagy mindenki fokozza az erőfeszítéseit. A kormányból 1944. augusztus 8-i kiválása után elmondása szerint nincs olyan bizonyíték, amely az bizonyítaná, hogy országunk a háborús erőfeszítésekből mind fokozottabban kivette volna a részét. Ad vád IV. Elismeri, hogy az I. zsidótörvény ő öntötte formába.
48
A KABSZ-t a nyilas mozgalommal szembehelyezkedő szervezetnek tekintette, amely alkalmas a nyilas rendzavarások megakadályozására. A tagjai a frontot megjárt fegyelmezett katonaviselt emberek, akik készek a szolgálatukat a rendőrség segítésére felajánlani. A vezető beosztás elmondása szerint protokolláris volt, mint irányító. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999.
23
A II. zsidótörvényt49 az ő vezette kormány dolgozta ki és nyújtotta be, de hozzáteszi, hogy a törvény elfogadása előtt lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Utódja gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt került annak parlamenti tárgyalására és elfogadására. A II. zsidótörvény megfosztotta a zsidóságot a választójogtól, de Imrédy kifejti, hogy ezzel nem értett egyet. Az ő elgondolása szerint a zsidóságot, mint kissebséget kell kezelni, alakítsanak külön választótestületet, válasszanak maguk közül képviselőt. Leírja, hogy az elgondolásával a zsidóság képviselethez jutott volna és a közügyekhez való hozzáférés biztosított. Újra leírja, hogy a zsidótörvények elfogadásával a kisebb és a nagyobb rossz közötti választás valósult meg. Felfogása szerint az I. zsidótörvény elfogadása szükségszerű volt, mert ha nem teszik meg, akkor az ország olyannyira jobbra tolódott volna, aminek beláthatatlanok lettek volna a következményei. Indokolta ezt az Anschluss bekövetkezésével, a felkorbácsolt indulatokkal. A II. zsidótörvény elfogadását már más politikai és az újonnan kialakult határvonalak meghúzásával nem csökkenő hungarizmussal indokolja. Két olyan új körülményt említ, ami meglátása szerint további indokként szolgált. Első indoka, hogy Olaszországban, Csehszlovákiában, és Romániában is bevezették a zsidókérdést szabályozó rendelkezéseket, és ezen rendelkezések eredménye az volt, hogy megnőtt a zsidóság Magyarországra történő bevándorlása. A második tényező, a Felvidék visszacsatolása miatt, az ott lakó zsidóság magyar fennhatóság alá került. Imrédy véleménye, hogy a zsidókérdés szabályozásának szükségessége, nem csak a nyugati hatás eredménye, hanem a társadalomban mélyen lapuló okoknak kell lenniük. Ezekről az okokról a következőket írja. Magyarországon a zsidóság aránya 6-7%, és szerinte, ahol ilyen magas a zsidóság aránya ott, mindenütt volt zsidóellenesség. Magyarországon ugyanakkor a zsidóság javait és személyét nem fenyegette veszély, azok biztonságban voltak, de a zsidóellenes hangulat folyamatosan jelen volt.
1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 49
24
Szerinte, a keletről újonnan bevándorló zsidók mind magasabb életszínvonal elérésére törekedtek. A vagyongyűjtési cél volt az elsődleges számukra és ezt alacsony üzleti morál mellett tették. A zsidóság magasabb társadalmi közegekbe való bejutása a középosztályban az arányok változását hozta, miszerint a zsidóság aránya egyre emelkedett és elérte elmondása szerint az 50%-ot. A társadalom középosztályában elhelyezkedő elszegényedett földbirtokosi réteg és annak leszármazottjai az államtól várták a zsidóság visszaszorítását. Az eladósodottak is csatlakoztak az előző csoporthoz, mivel felfogásuk szerint a bankokban dolgozó zsidók aránya rendkívül magas, ezért az ő szemükben a hitelező szinte egyenlő volt a zsidósággal. A középosztály fogyasztása folyamatosan nőtt, és ez feszültséget okozott, mivel a közép és nagyfogyasztók zsidók voltak ezért velük szemben nőtt az irigység. Imrédy szerint a vallásra függetlenül az államnak bele kellett volna avatkoznia a jövedelemelosztásba, a társadalmi béke és nyugalom megőrzése érdekében. Elmondása szerint ez a beavatkozás volt ez egyik fő oka annak, hogy a nagyfogyasztó zsidókat vissza kellett szorítani. Szerinte a társadalom mélyebb gondolatokkal rendelkező és a zsidókérdéssel folyamatosan foglalkozó része a zsidókérdést más megközelítésben szemlélte. Ők a zsidókat nem alantas alsóbb rendű embereknek tekintették valami primitív fajnak, hanem egy másik embercsoportnak, akiknek mások az erényei és mások a hibái. Ez a nézet ott válik veszélyessé, ahol politikai élet, a nemzet irányítása, és a szellemi vezetés találkozik. Ezen találkozási ponton helyezkedik el a színház, a kultúra, a művészet 50 és éppen ezeken a területeken akarták megvédeni a magyarságot az idegen befolyás alól. Ezeken a területeken lépett fel a zsidóság a legnagyobb igényekkel ez hozta, hogy el
50
11. § Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mozgófényképet előállító, forgalombahozó vagy előadó vállalatok igazgatóira és az igazgatási tennivalókat ellátó művészi ügyvezetőire, ügykezelőire és egyéb olyan alkalmazottaira, akik a mozgófénykép előállításában, forgalombahozatalában vagy a műsor megállapításában irányító befolyással közreműködnek. Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat ellátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Színházi előadások üzletszerű rendezésére (tartására) zsidó vagy jogi személy hatósági engedélyt nem kaphat. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról
25
akarták távolítani a fent említett területekről a zsidóságot. Ugyanez figyelhető meg más területeken is, mint például a politikai élet vagy a közigazgatás. Szerinte ezek az okok is indokolják a zsidókérdés rendezését, és megemlíti, hogy a nagyhatalmak vonzáskörzetében élő kisebb nemzetek a világon mindenhol igazodnak az adott földrajzi területen befolyással bíró nagyhatalomhoz, így Magyarországon sem lehetett figyelmen kívül hagyni a német nemzeti szocializmus előretörését és uralkodóvá válását. A haza nemzeti szocialisták lenyugtatására is szükség volt, mert elmondása szerint rendőri és ügyészi eszközökkel a hangoskodó és felbőszült tömeget már nem lehetett kezelni. Ad vád V. A hűtlenség vádjára úgy reagál, hogy az Szálai, Csia, Gera és Hál Csaba vallomásán alapszik51. Rátz Jenő , Kunder Antal és Veesenmayer, vallomásaiból megállapítható, hogy az alkotmányosság megóvása és a Magyarország szuverenitásának fenntartása, a kormányzó tiszteletben tartása és az erőszakos, fenyegető intézkedések kerülését próbálta véghezvinni Imrédy Veesenmayerről leírja, hogy a magyarországi helyezetett jól ismerő a Német külügyi hivatal megbízottja. Ezért is nem lehetett neki a valóstól eltérő képet festeni, mert a magyar politikai körök tisztában voltak a tapasztalati ismereteivel és feltételezték, hogy Németországban mindenről beszámol, amit Magyarországon tapasztalt. Éppen ezért kerülték az olyan megnyilvánulásokat vele szemben, amely a két ország közötti kapcsolatok megromlásához vezethetne. Imrédy cáfolja, hogy kormányalakítási szándékai lettek volna. Azt írja, hogy éppen ellenkező volt az ő álláspontja és nem akart semmilyen kormányzati szerepet vállalni. Az 1944. március 19-i eseményekről úgy nyilatkozik, hogy arról, mint kész tényről értesült. Tudomása volt róla, hogy a Magyar Honvédség és egyéb magyar hatóságok megkapták a parancsot, hogy ne fejtsenek ki ellenállást a németekkel szemben.
Dr. Walton Ágoston vallomása, amely a fenti személyek vallomásának az alapja, de ellenkező dolgokat állít, mint a fenti személyek vallomása. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 51
26
Tudatában volt annak, hogy az új német nagykövet is Magyarországra érkezett, és tárgyalásokat folytatott a kormányzóval. A pártja részvételét a kormányban azzal indokolja, hogy korábbi vallomásokból kiderült, ha Magyarországon nem olyan kormány alakul, ami a németekkel történő szoros szövetségben tevékenykedik, akkor az országot szlovák és román csapatok is megszállták volna, ami az ország területi és politikai szuverenitását a bekövetkezett eseményeknél sokkal súlyosabban érintette volna. Leírta, hogy kérte Veesenmayert, hogy az MMP tagjai ne vegyenek részt a kormányban, de mivel elmondása szerint ezt Veesenmayer nem engedte, csak utána járult hozzá, hogy pártjának a tagjai miniszteri tárcát vállaljanak. Közigazgatási miniszteri posztjáról elmondja, hogy az elsődleges indok, amiért elvállalta, hogy a kormány munkáját segítse a hatáskörébe tartozó feladatok megoldásával, és másodlagosan a pártja felkérte ennek a posztnak az ellátására. Tudatában volt azzal, hogy a miniszteri kinevezése Veesenmayer előtt rokonszenves döntés volt, de ebből nem lehet következtetéseket levoni52. A vádirat indokolási részével foglalkozik ezután Imrédy, mintegy 36 pontban szedi össze gondolatait és érveit. Az érvelése a vádirat kritikájával kezdődik sorszám nélkül, amelyben a következőket fogalmazza meg. Szerinte a vádirat általánosságokon alapul, bizonyítékokat nem tartalmaz és a vádirat néhány pontja nincs összefüggésben egymással. Mindazonáltal alkalmas, hogy az személyét helytelen megvilágításban mutassa, és olyan tények és események bekövetkezését tulajdonítja neki, ami tőle független.
Viesenmayar 1945. november 3-i vallomásában elmondja, hogy 1943-ban több hétig Magyarországon tartózkodott és beszélt a politikai helyzetről Imrédyvel. A vallomásából kiolvasható, hogy Imrédy a belpolitikai helyzetet nem találta tel elég egyértelműnek a Németek oldalán történő közös szerepvállalásra. Elmondja még, hogy emlékszik egy beszélgetésre, ahol Imrédy közölte vele, hogy Magyarország nem teljes erővel szállt be a háborúba Németország oldalán és Magyarországon még jelentős élelmiszer tartalékok vannak amelyekkel Németországot meg lehetne segíteni a háború megvívásában Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 52
27
A további részben Imrédy Béla pontokba szedett észrevételeit ismertetem szigorúan követve az általa leírtakat53. 1. Dédapjáról és az általa felvett Imrédy névről ír, amit 1845-ben vett fel. 2. Hivatali munkáját 1918 novemberében történő leszerelése után kezdte meg. 3 hónapig volt a fővárosi pénzügyi igazgatóságon, majd 1919 januártól a pénzügyminisztériumban dolgozott. 1922. január 1. napján került a TÉBE-hez54. 3. A véleménye szerint a vádirat első része pontos leírást ad a két világháború közötti időszakról. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a Bethlen kormány politikája ellen küzdött, amikor a Magyar Nemzeti Banknál töltött be vezető beosztást. Kritikájában megjelenik, hogy a vádiratban nem jelenik meg a korra jellemző közfelfogás, pedig szerinte ennek hiányában nem érthető meg az ő szerepe. Szerinte a revíziós törekvések abban az időben elfogadottak, és helyesek voltak annak ellenére, hogy az ellene indított eljárás idején már az ilyen törekvések elítélendőnek számítottak. Szót ejt a trianoni békeszerződés miatt kialakult elégedetlenségről és annak kritikájáról. 4. A nevével először nem a vádirat elején találkozott, hanem annak későbbi részében, és akkor is a féktelen ambíciójú jelzővel illetve, továbbá jelentősen nagyobb hivatás ellátására alkalmas személyét nemzet és néprontó politika szolgálatába állította. Tovább kritizálja a vádiratot, amikor abban hangulatkeltésről ír miszerint eltért az eredeti hivatásától és képességeit nem a nemzet javára, hanem éppen ellenkezőleg annak kárára gyakorolta. A vádirat azon részét is sértőnek találja, amelyben az leírja, hogy a fasiszta korszak legsúlyosabb bűnösévé, értelmi szerzőjévé és erkölcsi tekintetben a legelső sorban megteremőjévé tette. Imrédy ezekről elmondja, hogy a népbírósági törvény értelmében nem az a bíró feladata, hogy a fenti sorok figyelembevételével ítélkezzen, hanem az, hogy megállapítsa, hogy azokat a cselekményeket, amelyek a törvényekben vannak elkövette-e vagy sem. 5. Cáfolja azokat az állításokat, amelyek arról szólnak, hogy a Gömbös kormánynak Imrédy személye adott volna bármiféle tekintélyt55. 6. Azt a tényt, hogy 1935 januárjában pénzügyminiszteri székéből a Jegybank elnöki tisztségbe ment át a szerinte nem lehet úgy értelmezni, mint a vádirat, ami erről azt írja, hogy féktelen ambíciójának a jele. Szerinte ez pont az ellenkezőjét bizonyítja Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete 55 Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve jobbára csak terv maradt, a korporatív állam struktúrája kiépítésének útján csupán az első lépés megtételére került sor, s a háború kitörése előtti esztendőig nem korlátozták számottevően az állampolgári egyenjogúság követelményét. Magyar alkotmánytörténet szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó, 2003 158. o 53 54
28
mivel a jegybank elnöke, ha nem is közvetlenül, de a pénzügyminiszternek van alárendelve, így nem lehet az jegybankelnöki tisztség feljebblépésnek nevezni. A jegybank elnöki kinevezését azzal indokolta, hogy a Popovics Sándor a jegybank akkori elnöke 1934-ben már beteg volt és nem volt képes ellátni jegybank elnöki teendőit, ezért Gömbös Gyula még abban az évben felajánlotta számára ennek a beosztásnak a betöltését. Ezt a felajánlást Imrédy a leírtak szerint nem pozitív értelemben vett felajánlásnak élte meg, hanem úgy hogy Gömbös a kormányon kívül akarja tudni. A jegybanki kinevezés másik oka, hogy a Bank of England akkori elnöke is sürgette a magyarországi jegybanki vezetés megoldását, és az angolok szívesen látták volna ebben a beosztásban Imrédyt. 7. Kifogasolja miért, miért rója fel számára a vádirat, hogy a Gömbös kormányban vett részt, amikor abból kivált és a politikától viszonylag távol maradt. 8. A katolikus világnézetét firtatva úgy nyilatkozik, hogy katolikus vallású emberek, ha szorosan a vallási előírásokat néznénk, nem vehetnének részt a politikai életben, olyan országban ahol a társadalom elfogadó, más esetlegesen a katolicizmussal szembehelyezkedő vallásokkal. Példaképp hozza fel, hogy 1938 októberében Bertram bíboros Hitlernek küldött szívéjes levelében üdvözli a müncheni konferencia döntéseit. Védelmére felhozza, hogy Kelemen Kristóf pannonhalmi főapát a politikai és közéleti szereplésével kapcsolatban pozitívan nyilatkozik róla. 9. A Darányi kormányban való részvételéről az alábbiakat írja. A vádirat azzal érvel, hogy a német anyanyelvű lakosság vonatkozásában megjelenő agitációt korábban észlelnem kellett volna. Utal a nyilatkozataira, amelyekben nem tekinti ezt a problémát közömbösnek, még károsnak is ítéli. Megoldást igényelt a nemzetiségi probléma nem csak Magyarországon, de más államokban is, amelyekben a lakosság összetétele több anyanyelvű lakosságból állt. A kormányban való szerepvállalás szempontjából nem lehet mérvadó a kisebbségek problémája, mert az a politikának csak egyik területe. Imrédy leírja, hogy tárcanélküli miniszteri posztot vállalt. A győri programmal56 kapcsolatban elmondja, hogy Magyarország alárendelt szerepbe kényszerült a trianoni békeszerződés után, mivel a hadseregnek légiereje és
56
1. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy honvédelmi, illetőleg légvédelmi célokra, utak és hidak építésére, az államvasutak és a hajózás, valamint a posta, távirda és távbeszélő felszerelésének és berendezésének fejlesztésére, a telepítés és házhelyszerzés előmozdítására, a mezőgazdasági termelés és értékesítés támogatására, az öntözéses gazdálkodás előmozdítása érdekében az 1937:XX. törvénycikkel elhatározott munkálatok tervszerű végrehajtására és más vízügyi beruházásokra, a mezőgazdasági szakképzés és a népoktatás céljait szolgáló iskolák, előadótermek
29
nehézfegyverei nem lehetek és a létszáma 36.000 főben volt maximálva. A trianoni tárgyalások fegyverkezéssel kapcsolatos céljait helyesnek látta, de a leszerelési próbálkozások nem érték el a céljukat, sőt Magyarország védelmi képességei teljesen meggyengültek. A Magyar Honvédség fejlesztése, ami nem lépte túl az ország szuverenitásának biztosításához szükséges mértéket, az I. világháborúban győztes államok helyeslését váltotta ki. A szomszédos országok fegyveres erejét a magyar fejlesztés nem érte el, így az csak védelmi célokat szolgált. Elmondása szerint Rátz Jenő vezérkari főnök igazolja, hogy a fegyverkezi szükségletek mintegy 600 millió pengőre rúgtak, de ennek csak töredékét biztosították. Magyarország a nem kívánt és nem is tudott volna katonai akciót végrehajtani abban az időben, amikor Horthy Miklós kormányzó Hitlerrel találkozott. 10. Az Ansschluss idején a többi ország vezetésével a béke megőrzésére törekedett, és nem ismerete és nem is ismerhette fel a nemzetek közötti összeütközést. 1938-ban a háború elmaradásában való hit még nem bizonyult tévedésnek az akkori politikai helyzet szerint. Szerinte, a győri program nem igazolja a vádat és az a kijelentés miszerint lelkiismeretlen és önző módon elkövetett bűnök folyamatáról nem lehet beszélni hangulatkeltés és nincs semmilyen összhangban a Darányi kormányban vállalt közgazdasági tárcanélküli miniszteri posztjával. 11. Az I. zsidótörvénnyel kapcsolatban visszautal a vád IV. pontjára adott kritikára. 12. Nem emlékezett arra, hogy az I. zsidótörvény tervezetét ocsmánynak nevezte volna, de arra sem emlékezett Rassay Károllyal négyszemközt beszélt. Szerinte nem úgy történtek a dolgok, ahogyan vallomásában Rassay leírja és szerinte ebben a vallomásban leírtakat tévedéseknek minősíti. 13. Szerinte vádlói nem találtak beszédeiben semmit, ami arra utalna, hogy az I. zsidótörvénnyel a közvéleményt kívánta meggyőzni arról, hogy azzal az antiszemitizmus megszűntetése lett volna a célja. Ugyanakkor a törvény benyújtásakor bízott benne, hogy ez be fog következni. és egyéb intézmények építésére és felszerelésére, a falu egészségügyi és szociális helyzetének emelése céljából az egészségügyi szervezet kiépítésére, egészséges ivóvízzel való ellátásra, bányászati és nyersanyagkutatásra, valamint a nyersanyagok felhasználásának előmozdítására és más közmunkákra, végül a mezőgazdasági hitel előmozdítására, az állami költségvetésekben megállapított összegeken felül, összesen mintegy Egyezer millió (1,000.000,000) P-t fordítson. 1938. évi XX. törvénycikk a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről
30
14. 1938-as németországi látogatásáról elmondja, hogy az angol államférfiak sem tudtak Németország támadó szándékáról, Imrédy pedig úgy vélekedett, hogy az idő megfelelő a Csehország kérdésének a rendezésére, nem voltak információi a német szándékokról. 15. Nem tud részleteket Hitler és Chamberlain godesbergi találkozójáról. A könnyelműség és gondatlanság vádját visszautasítja mivel a találkozóról készült feljegyzések állítása szerint csak később váltak nyilvánossá, így ennek tartalmát a vádirattal ellentétben nem ismerhette. 16. Darányi személyes meghívót kapott 1938-ban a Nürnbergbe a pártnapokra. 17. A Csehországgal kapcsolatos helyzetről eltérő a véleménye, mint amit a vádiratban szerepel. Imrédy és kormánya a müncheni szerződésben foglalt módon járt el57, ellentétben Lengyelországgal, aki katonai erő alkalmazásával foglalta vissza területeit. A az eredménytelenül zárult komáromi tárgyalásokról a magyar kormány jegyzéket küldött a müncheni döntésben szereplő négy nagyhatalomnak és Lengyelországnak amiben pontosan beszámolt a tárgyalás sikertelenségének körülményeiről. A tárgyalás sikerességét az új szlovák kormány nem megfelelő ajánlattételével indokolták. Később nemzetközi nyomásra a Csehszlovák kormány már megfelelő területi javaslatot tett. 8 vitatott területi körzet volt Magyarország és Csehszlovákia között, a kormány javaslatot tett, hogy ezekben a körzetekben népszavazás legyen kiírva és, ha ennek eredményét a Csehszlovák fél vitatja, akkor német-olasz illetve a keleti területeken lengyel döntőbíráskodás legyen. Románia bevonása a döntőbíráskodásba annak volt az eredménye, hogy Csehszlovák kormány a népszavazást nem támogatta így a döntőbíráskodás Németországra és Olaszországra hárult. A területek átcsatolását a nagyhatalmak tudomásul vették. 18. Imrédy elmondja, hogy a terveit és javaslatait azok korai stádiumában a munkatársai rendelkezésére bocsátotta, illetve megosztotta velük, hogy azok tudjanak hozzászólni azokhoz kritikákat, észrevételeket tudjanak fűzni. Ezekkel az 57
Részlet a Müncheni szerződésből: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már elért megállapodásokat, megegyezett ennek az elcsatolásnak alább következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezménnyel egyenként felelősséget vállalnak az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges lépésekért. 1. A kiürítés október 1-jén kezdődik. 2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig befejeződik… Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918–1945. Budapest Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983 2. átdolgozott és bővített kiadás 1983. 445-446.
31
érvekkel cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint alkotmányellenes és diktatórikus szándékairól szóltak. Hozzáteszi még, hogy ezek a vádak azért sem igazak, mert a sajtónak megengedte, hogy vele szemben kritikusan lépjen fel a nehéz politikai időkben. 19. Nem léteztek, és ha léteztek volna olyan vágyai, hogy a történelmi osztályok befogadják az a vádlói előtt ismeretlen maradt volna, hiszen senkinek nem tudhatjuk meg az igazi belső gondolatait. Imrédy még nem tudott állítólagos zsidó származású felmenőiről 1938-ban így megfogalmazása szerint helyt nem álló a vád azon kijelentése miszerint a történelmi osztályok iránti bosszú és a zsidókérdésnek durva exponálása volt az eszköz, amivel a zsidó származását akarta magáról elhárítani. 20. Szerinte a zsidótörvények megalkotása nem volt a legsúlyosabb népellenes bűncselekmények része. Elmondja, hogy nem adott és nem is tudott olyan parancsról, amely a zsidóság elleni fizikai bántalmazásra, tulajdon megrongálására irányult volna. 21. Nem tartotta lázító beszédnek az 1939. január 6-án a vigadóban elmondott beszédét, sőt kijelenti, hogy abban felhívta a figyelmet a zsidóság problémájára. 22. A szélsőségek elleni fellépést mindvégig elmondása szerint fontos szempontnak tartotta. Kijelenti, hogy a kormányzótól nem kapott utasítást a szélsőségekkel szembeni fellépésre, és miniszterelnökként semmilyen utasítást nem kapott. 23. Újra leírja, hogy a Szovjetunió nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal az antikomintern paktum58 aláírása után, csak a diplomáciai képviseletét egy másik országból kívánta ellátni. Ez a helyzet csak pár hónapig állott fent ugyanis ősszel újra kinyitott a Szovjet képviselet. 24. Leírja, hogy azzal vádolják, hogy a szélsőjobb soraiba lépett miniszterelnökként, és ezzel a cselekedetével, minthogy ezt miniszterelnökként tette igazolást adott a szélsőséges nézeteknek. Szerinte a nemzet egységesítésére törekedett, és a szélsőjobb ellen a meggyőzés erejét kívánta alkalmazni, és arra törekedett, hogy politikai
58
Antikominter paktum részlet: A Német Birodalom Kormánya és a Japán Császári Kormány felismerve, hogy a Kominternnek nevezett Kommunista Internacionálé célja a fennálló államoknak minden rendelkezésre álló eszközzel való szétbomlasztása és erőszakos elnyomása, abban a meggyőződésben, hogy a Kommunista Internacionálé által a nemzetek belügyeibe gyakorolt beavatkozásnak tűrése nemcsak azoknak a belső békéjét és szociális jólétét veszélyezteti, hanem általában a világbékét is fenyegeti, attól az óhajtól indíttatva, hogy a kommunista bomlasztó munka elleni védekezésben együttműködjenek… Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918–1945. Budapest Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983 2. átdolgozott és bővített kiadás 1983. 407-411
32
eszközökkel megszüntesse azokat az okokat, amelyek a szélsőségek alapjául szolgáltak. Az általa vezetett pártot a többi pártól a fegyelmezettség, a rend, a törvénytisztelet, és a politikai eszközök igénybevétele különböztette meg. A parlamenti munkát tekintették elsődlegesnek az ottani felszólalásokat. 25. A miniszterelnökségről történő lemondás okait elmondása szerint nem kényszerből, hanem meggyőződésből hozta nyilvánosságra. 26. Hellenbronth Antal 1933-ban kérte fel hogy legyen a vitézi rend tagja, ugyanis a kitüntetései ezt indokolttá tették, de akkor az angolszász pénzügyi körökkel való kapcsolatokat a rendbe való belépés elmondása szerint nehezítette volna, ezért nem lépet be a lovagi rendbe. 1938-ban az újabb felkérést már elfogadta, de kikötötte, hogy a rendi tagság nem lehet ellentétes a katolikus felfogásával. 27. Az 1939 márciusi Csehszlovákiába történő bevonulás során már nem volt hivatalban59. A külpolitikai nézeteit miszerint angolbarátból hogyan lett németbarát alpontokba szedve ismerteti. a. Leírja, hogy politikai karrierjét megelőzően kiváló kapcsolatokat ápolt angol és amerikai pénzügyi szakemberekkel akik elismerték és becsülték. Az angol származású Mr. J. H. Bruce volt a Magyar Nemzeti Bank egyik tanácsadója, akit megkért arra, hogy az angol politikai körökben tájékozódjon a Magyarországgal kapcsolatos tervekről. Bruce 1938. május 14-én levelet írt Imrédynek amiben következőket írta: külkereskedelem területén csak korlátolt lehetőségek nyílnak, amelyek nem okoznak nagyobb változást, illetve politikai téren Anglia nem mutat komolyabb érdeklődést Magyarország iránt, mert a földrajzi adottságokból kifolyólag Magyarország előbb vagy utóbb, de Németország karjaiba fog sodródni. b. A földrajzi adottságok és a történelmi múlt alapján Magyarország mindig a nyugati orientációt választotta, míg a keleti behatások, időlegesek és az ország megosztásához vezetnek. c. A gazdaságunk Németországhoz kapcsolódik az agrárfelesleg legnagyobb felvevő piaca a német piac. Ennek okán szükségszerű, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon a mindenkori német kormánnyal. 28. Ebben a pontban a tekintély elvéről beszél, amely a nevével összekapcsolt pártokat jellemzi. Elmondja, hogy a tekintélyt nem hatalmi szóval szerezte, hanem a
A Wermacht 1939. március 15-én vonult be Csehszlovákiába 20. századi egyetemes történet – I. Európa szerkesztette: Németh István Osiris Kiadó 2005 Budapest. 59
33
munkán alapuló kiérdemelt bizalommal. A személyi kultuszt elvetették, nem egedet teret az Éljen Imrédy köszönésnek, és a róla készült könyvet, is letiltatta60. A tekintély elvnek az ilyen irányú felfogása különböztette, meg a pártját a nyilasoktól és a nemzetiszocialistáktól, ahol a vezér elv uralkodott. Imrédy a hatalomgyakorlást amerikai mintára képzelte el ahol a hatalom centruma a kormány, a miniszterelnök pedig súlyponti helyet foglal el 61, és felel az állam és az országgyűlés irányába. Az akkori állapot szerint, mindenki a felelős volt a maga által vezetett területért, a miniszterelnök nem emelkedik ki a miniszterek közül62. Újra ír a zsidótörvényekről és elmondja, hogy küzdött a visszaélések és a korrupció ellen. Kifejti, hogy az az ember, aki részt vett a törvények végrehajtásában nem részesülhetett sem anyagi előnyben sem pedig bármiféle más juttatásban. A Németországgal kialakított baráti viszonyról újra leírja, hogy az Magyarország érdekét szolgálta. Elmondása szerint mindig a józanság és a higgadtság politikáját folytatta, ezért a lázítás és izgatás vádját visszautasítja. Nem vett részt a két legradikálisabb folyóirat az Egyedül vagyunk és a Magyar Futár szerkesztőségében. 29. A háborúba való mind fokozottabb belesodródás vádját visszautasítja, mert szerinte a vádirat túlbecsülte saját és pártja szerepét a politikai életben. 30. A zsidókérdés megoldásában elmondása szerint nem a zsidóság elpusztítását látta, hanem a szeparáció végrehajtását, később a háború után pedig a zsidó lakosság kitelepítését. Szerinte a zsidóság kitelepítését csak nemzetközi tárgyalások útján, jül előkészítetten lehetett volna csak végrehajtani. 31. Imrédy visszautal a már általa korábban leírtakra a Veesenmayerrel folytatott beszélgetéseire.
Incze Antal készített könyvet Imrédy Béláról. A könyv pontos kiadásának ideje nem ismert. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 61 Strong executive jelentése: a rendszer, amely a parlamentáris kabinetrendszertől lényegesen elütő elveken épült fel, az erős exekutíva rendszerének nevezzük erős végrehajtó hatalom. Magyar közigazgatás a közigazgatás szerepe a XX. sz. államában a magyar közigazgatás szervezete működése és jogi rendje, írta: Magyary Zoltán Budapest 1942. Királyi Magyar Egyetemi nyomda. 74. o. 62 Primus inter pares jelentése: A miniszterelnök elnököl a miniszterek tanácsában. Ott az a szerep illeti meg, ami minden gyülekezet elnökét: a tanácskozást vezeti, a kérdést döntésre felteszi, a határozatokat kimondja, de főnöki jogai a miniszterek fölött nincsenek, nekik nem parancsolhat, ellenükre nem dönthet, tehát csak primus inter pares. Magyar közigazgatás a közigazgatás szerepe a XX. sz. államában a magyar közigazgatás szervezete működése és jogi rendje, írta: Magyary Zoltán Budapest 1942. Királyi Magyar Egyetemi nyomda 203. o. 60
34
32. Szerinte a Németek nem tudták zsarolni a származása miatt. Elmondása szerint erre a legjobb példa a Weiss Manfréd ügy, ahol nem engedett a németek nyomásának. 33. A Sztójai kormányban töltött időről leírja, hogy a törvények szerint a belépését megelőző időszakban elfogadott törvényekért nem felelős. Szerinte fellépései és mérsékelték a zsidókérdés megoldását, de ezek a felszólalások, nem azonnal éreztették hatásukat, amelyről nem tehet. 34. A KABSZ-ról újra elmondja, hogy az nem egy terrorszervezet vagy párthadsereg, hanem egy fegyelmezett emberekből álló szervezet, amely a rendet biztosítását hivatott elősegíteni. 35. A közgazdasági miniszteri posztról történő lemondását azzal indokolja, hogy a Weiss Manfréd ügyben magára haragította Winkelmann SS tábornokot63. Ennek hatására ellene fordult a Magyar Nemzetiszocialista Párt és a Nyilas Párt. Védelmet kért Sztójaytól, de nem kapott. 36. Végül leírja, hogy 1944. augusztus 8-tól nem folytatott politikai tevékenységet64.
Winkelmann Imrédy állítólagos zsidó felmenőivel kapcsolatos dokumentumokat adott át Pállfynak, aki ezeket felhasználta Imrédy ellen. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 64 Ezt az állítását megerősíti Rajniss Ferenc, Reményi-Schnellet Lajos, és Veesenmayer tanúvallomása. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 63
35
A tárgyalás A tárgyalás lefolytatásának, és az ott történtek ismertetése és elemzése szakdolgozatomnak nem főtémája, de elengedhetetlen annak rövid ismertetése65. A tárgyalás 1945. noveber 14-én kezdődött, és 8 tárgyalási napot ölelt fel. A tárgyaláson részt vettek: Dr. Imrédy Béla vádlott, Dr. Nagy Károly tanácsvezető bíró, Dr. Káldi István ügyvéd, Dr. Hegyháti István a Független Kisgazda Párttól, Széll Jenő a Magyar Kommunista Párttól, Mérő József a Nemzeti Paraszt Párttól, Dr. Halász Ernő a Polgári Demokrata Párttól, Bíró Mihály a Szakszervezeti Tanácstól kiküldött népbírák, Dr. Ladányi Sándor a Független Kisgazda Párttól, Berkó Pál a Magyar Kommunista Párttól, Földvári Jenő a Szociáldemokrata Párttól, Tamási József a Nemzeti Paraszt Párttól, Fenyő József a Polgári Demokrata Párttól, Regős Béla a Szakszervezetek Tanácsától kiküldött népbíró, Dr. Kern János jegyzőkönyvvezető, Dr. Séra Károly jegyzőkönyvvezető, Dr. Sulyok Dezső népügyész, Horváth Zoltán politikai ügyész.
65
Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999.
36
A tárgyalási napokra beidézett tanuk névsora: 1. nap: A tárgyalás Imrédy Béla kihallgatásával kezdődött. 2. nap: A tárgyalás Imrédy Béla kihallgatásával folytatódott, majd kihalhatták Rajnis Ferencet volt országgyűlési képviselőt, politikust és újságírót, utána Rácz Kálmán volt országgyűlési képviselőt. 3. nap: Jaross Andor volt belügyminiszter, Barczy István nyugalmazott miniszterelnökségi államtitkár, Sztójay Döme nyugalmazott miniszterelnök, Kunder Antal nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter, kihallgatására került sor. 4. nap: Rátz Jenő volt honvédelmi miniszter és miniszterelnök helyette, Pálffy Fidél gazdálkodó foglalkozású, Bornemissza Géza nyugalmazott miniszter, Farkas Elemér miniszteri tanácsos, Kelemen Kornél gyakorló ügyvéd, Széll József nyugalmazott belügyminiszter, Fellner Alfréd gyáriparos foglalkozású, Kelecsényi Elek honvéd alezredes foglalkozású tanúk kihallgatására került sor. 5. nap: Dr. Csia Sándor nyugalmazott titkár, Dr. Walton Ágoston ügyvéd, Gál Csaba gépészmérnök, Dr. Gera József orvos, Dr. Rassay Károly nyugalmazott államtitkár, Szálasi Ferenc volt vezérkari őrnagy66, Basch Ferenc a Magyarországi Németek Szövetségének volt elnöke, tanúk kihallgatására került sor. 6. nap: Otto Winkelann volt SS tábornok, Edmund Veesenmayer diplomata, Kornis Gyula egyetemi tanár, Dr. Arnóthy-Jungert Mihály diplomata, Reményi-Schneller Lajos volt pénzügyminiszter, Dr. Kolosváry-Borcsa Mihály újságíró, tanúk kihallgatására került sor. 7. nap:
Szálasinál nem tesz említést a jegyzőkönyv a bemutatásánál politikai életben betöltött szerepére, csupán vezérkari őrnagyként nevezi. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 66
37
Sulyok Róbert népügyész vádbeszédét, Horváth Zoltán politikai ügyész vádbeszéde követte. Káldi István védőbeszéde után Imrédy Béla az utolsó szó jogán történő felszólalása következett. Imrédy az utolsó szó jogán történő felszólalásában megköszöni Káldi István munkáját67, utána megköszönte a bíróságnak, hogy a tárgyalás mentes volt mindenféle szenvedélytől68. Ezt követően Imrédy röviden ismertette politikai pályafutását. 8. nap: Ítélethirdetés.
I. fokú ítélet A Népbíróság Imrédy Béla perének a tárgyalását 1945. november 14-től november 23-ig tartotta, mely után meghozta a Nbr. 3953/1945-11 számú ítéletét mely szerint: Nbr. 11. § 1. pontja 1. bekezdésének 1. tételébe ütköző egy rendbeli folytatólagosan elkövetett háborús bűntettben, és az idézett rendelet 11. § 1. pontja 1. bekezdésének 2. tételébe ütköző egy rendbeli ugyancsak folytatólagosan elkövetett háborús bűntettben, továbbá az idézett rendelet 11. § 4. pontjának 1. tételébe ütköző egy rendbeli folytatólagosan elkövetett háborús bűntettben, továbbá az idézett rendelet 11. §-ának 6. pontjába ütköző egy rendbeli háborús bűntettben, továbbá az idézett rendelet 15. § 1. pontjának 1. tételébe ütköző egy rendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettében és az idézett rendelet 15. § 1. pontjának 2. tételébe ütköző egy rendbeli ugyancsak folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettben, Amikor az utolsó szó jogán felszólalok most itt, legelső szavam a védőúrhoz szól. Meg akarom köszönni ügyvédi esküjéhez híven, mintaszerűen kifejtett kötelességteljesítését. Imrédy Béla utolsó szó jogán tett felszólalása. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 68 Köszönetet kell mondanom a népbíróságnak, legfőképpen az elnök úrnak, hogy lehetővé tette a pernek a szenvedélyektől mentes tárgyalását Imrédy Béla utolsó szó jogán tett felszólalása. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 67
38
végül az idézett rendelet 13. § 5. pontjának 1. tételébe ütköző háborús bűntettben69 A Népbíróság a Nbr. 3953/1945-11. számú ítélet indoklási részében, megállapította, hogy az 1945. évi VII. tc. által törvényerőre emelt 81/1945. M. E. rendelet 20 §-a a népbíróság hatáskörét szabályozza és teszi úgy, hogy a 11. §; 13. §;15. §; 17. §-ok által nevesített bűncselekmények feletti ítélkezés a népbíróságok hatáskörébe tartozik. Kifejti még, hogy a 3. §-ban foglaltak alapján a polgári személyekre éppúgy kiterjed, mint a fegyveres erők tagjaira, amelybe beleértendők a csendőrség és a rendőrség tagjai is. Az indoklás szerint ebbe a körbe tartozik bele továbbá minden olyan személy, akit a magyar állam területén fogtak el, valamint a magyar államnak kiadtak annak állampolgárságától függetlenül. Egybevetette a 20. § és a 3. § rendelkezéseit és eljárásjogi alapelvként megállapította, hogy az összes háborús és népellenes bűntettesek70, polgári vagy katonai személyek feletti ítélkezés a népbíróság hatáskörébe tartozik. Az indoklás szerint nem képez kivételt, ha valaki a cselekményét a kormány elnöke vagy a kormány valamilyen tagjaként követte el, mivel a jogszabály esetekben konkrétan megnevezi a bűntettek alanyát, mint például a 11. § 2. illetve 4. pontjában, és a 15. § 1. pontjában. A népbíróság törvény által felállított külön (kivételes) bíróságnak71, definiálták és így kimondhatta, hogy új jogszabályok szabályozzák hatáskörét és területi hatályát. Hozzátette, hogy az eddigi törvényi rendelkezések alkalmazandók, kivéve amelyek anyagi és eljárásjogi szabályai ellenkezőek, azokat hatályon kívül helyezték a népbírósági eljárások folyamán72. Működéséről a következőket mondja: A népbíróság bírói hatalommal törvényesen felruházott hatóság, törvényerőre emelt rendelet állította fel, és szabályozta;pontosan körülírt eljárásjogi szabályok szerint jár el, anyagjogi tekintettben sem homályos, kötetlen népérzületet, hanem a törvényekben lefektetett tényálladékokat tesz bíráskodásának alapjául.73 Az indoklásban helyet kapott a jogalkotó azon akaratának a vizsgálata és magyarázata, amely alapján a mentelmi joggal rendelkező személyekkel szemben kívánták az
Nbr. 3953/1945-11. számú Népbírósági ítélet Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 70 Nbr. 3953/1945-11. népbírósági ítélet, Indoklás I. 1. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 71 Nbr. 3953/1945-11. népbírósági ítélet, Indoklás I. 1. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 72 10. § Az 1878. évi V. tc. első részében foglalt rendelkezések – amennyiben a jelen rendelettel nem állnak ellentétben – megfelelően alkalmazandók. 73 Nbr. 3953/1945-11. népbírósági ítélet, Indoklás I. 1. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 69
39
eljárást lefojtathatóvá tenni. Ezt azzal indokolja, hogy a miniszter nem csak politikai felelőséggel tartozik minisztersége során elkövetett tetteiért, hanem büntetőjogi felelőséggel is, hiszen ha így járnának el a háborús és népellenes cselekmények miatt nem lehetne őket felelőségre vonni. Az indoklás második pontja a mentelmi jog jogi szabályozásának népbírósági értelmezését tartalmazza. Megállapítja, hogy nem lehet bűnvádi eljárás alá vonni a mentelmi jog szerint az országgyűlés tagját, azon tettei miatt, amelyet törvényhozói hivatásának gyakorlása közben követett el. A Ház engedélyével, vagy mentelmi jogának a felfüggesztésével, továbbá ha képviselői megbízatása megszűnik felelőségre vonható, azokban az ügyekben, amelyeket nem törvényhozói hivatása végzésekor cselekedett. Ugyanakkor megállapítja, hogy a rendelet 15. §-ban nevesített bűncselekményeket az országgyűlés tagjai tudják megvalósítani. Ezáltal a törvényhozói hivatás által követhetőek el a bűncselekmények. Ezért lehetett e rendelet értelmében a népbíróságok előtt bűnvádi eljárás alá vonni az országgyűlés tagját vagy tagjait, ha a cselekményeiket mentelmi joguk fennállása idején, törvényhozói munkájuk keretében követték el. Ezen indoklás végén megállapítást nyert, hogy az eljárás Imrédy Bélával szemben lefolytatható, annak jogi akadálya nincs. Imrédy és védője az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben vitatja a bíróság hatáskörét, a parlamenti bíróság 1848:III. tc. alapján nincs eltörölve, és csak azt mondja, hogy a Nbr. expressis verbis megemlékezik miniszterekről; tehát hatásköre kiterjed rájuk is74
Imrédy Béla fellebbezése Imrédy Béla és védője az I. fokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be amelyet 9 főpontban rendszerezett. 1. Vitatja a bíróság álláspontját a hatáskör kérdésében, hiszen az 1848: III. tc. nincs eltörölve és az csak említést tesz a miniszterek felelőségre vonásáról, tisztán politikai ügyekben, ami viszont.
Imrédy Béla Fellebbezése a Budapesti Népbíróság ítélete ellen /Sipos Péter, Imrédy Béla a vádlottak padján, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1999/ 74
40
2. Elmondja, hogy 1939 júniusában megindultak a tárgyalások a diplomáciai képviselet helyreállítására, és Molotov 1941-ben a háború kitörése után is érdemesnek tartotta, a diplomáciai kapcsolatok fenntartását. 3. Leírja, hogy a Bécsi döntés után Teleki már fel volt ingerelve személye ellen és közöttük nyílt politikai csatára került sor75. 4. Az, hogy miniszterelnöksége után, miniszteri posztot vállalt azt mutatja, hogy nem élte meg hiúsági kérdésként inkább szakmai kihívásként76. 5. A nyilas hatalomátvételhez nyújtott segítség vádját tiszta abszurdumnak nevezi, elmondja, hogy arról utólag hallott77. Hibásnak tartja az ítélet azon indoklását, miszerint a hatalomhoz jutás és annak megtartása mozgatja egy vezető minden cselekedetét. 6. Nem vállalja a felelőséget mások által megírt cikkért, mert elmondása szerint a cikkek megíróit nem irányította, utasítást nem adott. A II. zsidótörvénnyel kapcsolatban leírja, hogy Telekinek és a kormányzónak lett volna lehetőség a törvényjavaslatot ejteni78. Elmondja, hogy a zsidókérdést nyugvópontra akarta juttatni, ami megítélése szerint sikerül is, mivel hosszú ideig a zsidóság viszonylagos nyugalomban tudott élni. 7. Kitér a deportálásokra és azt mondja, hogy nyíltan ellene volt. 8. Ismételten vitatja, hogy a háborúba való fokozott belesodródásban része lenne. Nem tagadja, hogy tárgyalt Veeenmayerrel és további más német diplomatákkal, de kihangsúlyozza,
hogy
ezeken
a
megbeszéléseken
és
találkozókon,
csak
általánosságokról és köztudomású tényekről esett szó79. Tagadja, hogy a magyar tartalékokra vonatkozóan adatokat szolgáltatott volna a németeknek arra, hogy a magyar élelmiszertartalékokról külön szót ejtett volna nem is emlékszik. 9. Az utolsó pontban a jó vagy rosszhiszeműség momentumára tér ki.
Szerinte a döntés a németeknek való megköszönése emberi, de leginkább politikai udvariassági formula volt, amely abban az időben elengedhetetlen volt. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 76 Önmagát nem csúcsminiszternek definiálta, hanem inkább összehangoló személynek vallotta magát. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 77 A KABSZ vezetéséről a nyilas hatalomátvétel előtt elmondása szerint két hónappal lemondott. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 78 Szerinte a törvényjavaslat elfogadása is azt mutatja, hogy a miniszterelnök és a kormányzó is osztotta a véleményét, miszerint szükséges volt elfogadni a II. zsidótörvényt. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 79 Megjegyzi, hogy a magyar politikai élet vezetői is találkoztak német küldöttekkel és ezeknek a találkozásokon bizonyára szóba került személye is. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 75
41
1943-ban még nem látta a háborút elveszettnek80, sőt még 1944 augusztusában sem adta fel a reményt, ezzel igazolja, hogy nem rosszhiszeműen állta a háborúhoz, hanem azt még megnyerhető védelmi háborúnak tekintette. Azt, hogy féktelen hatalomvágya vezette volna a miniszterelnöki székbe visszautasítja. Elmondása szerint nem tett semmi lépést, hogy miniszterelnök legyen, 1938 novemberében nem tett semmit, hogy miniszterelnök maradjon. Elismeri ugyanakkor, hogy voltak ambíciói arra nézve, hogy a közéleti szerepvállalásra törekedjen, de elmondása szerint minden önzést igyekezett magából kiirtani. Winkelmann vallomására tér ki amelyben Winkelmann elmondja, hogy Frick belügyminiszter adott számára a származását igazoló dokumentumot. Imrédy elmondja, hogy ilyen iratot a Birodalmi Fajtisztasági Hivatal81, állította ki számára 1 év vizsgálat után. A gyűlöletről elmondja, hogy életében olyan sok rosszindulatnak és gyűlöletnek volt kitéve, hogy nem kívánta viszonozni senkinek. Legvégül magát a haladó eszmék hívének tekinti, a kettészakadt ország egyesítését tűzte célul. Ennek a célnak az elérését látta jobboldali politizálásban. Imrédy ezekre az indokokra alapozta fellebezését.
II. fokú ítélet A
Népbíróságok
Országos
Tanácsának ítélete Imrédy Béla perében: Az Országos Tanács a népbíróság ítéletének
azt
a
rendelkezését,
amely a vádlottnak a háborút elősegítő
tevékenységét
több
rendeletben a Nr. 11. § 1. pontja alá esőnek minősíti;
Veesenmayer vallomásából kiderül, hogy 1943-ban már minden józan gondolkodású emberben felmerült a lehetőség a háború elvesztéséről Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 81 Reichssippenamt 80
42
Továbbá a 13. §. 5. pontjában meghatározott cselekmény elkövetését megállapító rendelkezését is, a Bp. 385. §. 1/b. pontja alapján megsemmisíti, és ezekben a részekben a vádlott cselekményét a Nr. 11. §. 1. pont első bekezdése alá eső egyrendbeli háborús bűntettnek minősíti. A nyilas lázadáshoz történt segítség nyújtásában a vádlott bűnösségét megállapító elsőbírósági rendelkezést megváltoztatja, és a vádlottat a Nr. 11. §. 4. pontja alá eső bűntett vádja alól a Bp. 326. §. 2. pontja alapján felmenti. A Nr. 11. §. 6. pontjában meghatározott egyrendbeli háborús bűntettben a vádlott bűnösségét megállapító elsőfokú rendelkezést helybenhagyja. A Nr. 15. §. 1. pontja alá vont kétrendbeli cselekményben (I. és II. tételek) a vádlott bűnösségét megállapító elsőbírósági rendelkezést a Bp. 385. §. 1/b. pontja alapján megsemmisíti, és a vádlott cselekményét egyrendbeli, a Nr. 15. §-ának 1. pontja alá eső népellenes bűntettnek minősíti. Az elsőbíróság által kiszabott halálbüntetést azzal, hogy az golyó által kell végrehajtani, és hogy azt a Nrn. 7. §. a.), a 11. §. a.) pontjai, a 2. §. második bekezdése alapján a Btk. 96. és 99. §-ai alkalmazása mellett, az előbbiek szerint megállapított, illetve fennmaradó Nr. 11. §. 1. pontja, 11. §. 6. pontja alá eső kétrendbeli háborús – és a 15. § 1. pontja alá eső egyrendbeli népellenes – összesen tehát három rendbeli bűntett miatt tekinti kiszabottnak, helybenhagyja. Az elsőbíróság ítéletének egyéb, nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig helybenhagyja.82 A Népbíróságok Országos Tanácsának ítéletének az Indoklási részében megállapítja, hogy a népbíróság helyesen határozta meg saját hatáskörét a háborús és népellenes bűntettek kérdésében. A NOT indoklásában kifejti, hogy az 1945. évi VII. tc. által meghatározottak szerint nincs jelentősége a miniszterek felelőségre vonásában az 1848. évi. III. tc.32-36. §ainak83, mert ezek a rendelkezezések kifejezetten hatályon kívül lettek helyezve. Az NOT. 304./1946./18. számú ítélete Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 83 32. § A miniszterek feleletre vonathatnak: a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért. 82
43
indoklást úgy folytatja, hogy az 1848. évi III. tc. nem zárja ki a népbíróságok hatáskörét, csupán annyit mond, hogy ha a vád nem állna meg az 1945. évi VII. törvényben foglaltak szerint a miniszter felelősége ezen jogszabály alapján lesz megállapítható. Példaként hozza fel, ha valaki az ország függetlenségét veszélyezteti az ország háborúba sodrásával való okozati összefüggésben. Igen érdekes megfogalmazás kerül napvilágra mely kimondja, hogy nincsenek megváltoztathatatlan törvények, melyet a jogalkotó ne másíthatna meg, és ha volt is ilyen alkotmányos kötöttség az mostanra feloldottnak tekinthető84. Így például nem lehet a nemzetet kötelező hatóerőt tulajdonítani a Pragmatica Sanctio-nak, vagy a többi olyan alkotmányjogi törvénynek sem, melyek a nemzetnek az uralkodóházhoz való viszonyát szabályozzák85. Ezzel a megállapítással a NOT kijelentette, hogy az elsőbíróság a hatáskörét nem lépte túl, ugyanis nem vehető figyelembe a Bt. 384. §. 4. pontjában foglaltak,86 a hivatalból figyelembe vehető semmiségi ok. A továbbiakban a NOT ismerteti a felhozott többi alaki semmiségi okról kialakított álláspontját, melyben megállapította, hogy Rácz Kálmán, Gál Csaba, dr. Gera József, és Szálasi Ferenc tanúk ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, mivel ők is háborús bűnöket követtek el. A Bt. 221. §-ának 1. pontja87 alapján jelen perben ezen tanuk megesketése törvényes akadályba ütközik.
c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fenntartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának. 33. § A minisztereknek vád alá helyeztetését az alsó tábla szavazatainak általános többségével rendeli el. 34. § A bíráskodást a felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság, nyilvános eljárás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja meg. Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla által a vádpör elévitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az eként alakított, és tizenkét személyből álló biróság fog fölöttök itéletet mondani. 35. § Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható. 36. § Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségökre nézve a miniszterek a köztörvény alatt állanak. NOT. 304./1946./18. számú ítélete Indoklási rész Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 85 NOT. 304./1946./18. számú ítélete Indoklási rész Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 86 1896. évi XXXIII. törvénycikk; A bűnvádi perrendtartásról 384. § Alaki semmisségi okok: 4. ha az ítélőbíróság hatáskörét túllépte, vagy hatásköréhez tartozó ügyet ahhoz nem tartozónak mondott ki; 87 221. § A tanú megesketése mellőzendő: 84
44
A következő megállapítással egy rendkívül ellentmondásos helyzetet teremt a NOT, miszerint Az ítélőbíróság nincs kötve a tanú megesketése esetén sem a tanúvallomásokban foglalt adatok bizonyító erejének mérlegelésénél 88. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a tanuk megesketése jogszabályba ütközött, az általuk elmondottakat és az ezzel kapcsolatban felmerült egyéb bizonyítékokat a bíróság figyelembe veheti és szabadon mérlegelheti azokat. NOT kijelentette, hogy a tanuk megesketése valóban hibás volt, de nem lehet következtetésként levonni a Bt. 384. §-ának 9.89 pontjában megfogalmazott alaki semmiségi okot. A védelem alaki semmiségi okot panaszolt, mert Népbíróság mellőzte dr. Antal István és dr. Száraz Lajos tanúk kihallgatását. A NOT álláspontja szerint ezzel a védelem azt kívánta a bizonyítás tárgyává tenni, hogy a minisztertanács előtt a vádlott a magyarországi zsidók kiirtása kérdésében, annak meggátlására alkalmas javaslatot tett. Ugyanennek az állításnak a bizonyítására kérte meg Kunder Antal tanú pótlólagos kihallgatását. A NOT úgy határozott, a panaszolt kihallgatásokat mellőzi, mert ezek a vád tárgyi súlyát csökkenteni nem tudják, illetve a bizonyítani kívánt körülmények nincsenek közvetlen összefüggésben a vád tárgyává tett cselekményekkel. Közvetlenül összefüggenek a vádbeli cselekményekkel, sőt az alanyi bűnösség szempontjából is, ha például összefüggés állapítható meg, ha a törvénytelen kivégzésben bűnös tettes a kivégzendő(k) közül többet a kivégzés elől elvon, vagy a csupán megsebesítettet utóbb gyógykezelésbe veszi, ilyen módon megmenti, és az eredményt egy vagy több sértett szempontjából elhárítja.90 A mentő cselekmények bizonyítása a vádlott nézeteit képes megismertetni, amennyiben a bűnvádi eljárás alapjául szolgáló cselekmény és a vádlott mentő cselekményei között nincs meg a szoros összefüggés. A háborús és népellenes bűntettek tekintetében, a vádlott felfogása egészen jelentéktelen a bűnössége mérlegelésében, annak semmi jelentőséget tanúsítani nem 1. ha ellene gyanú forog fenn az iránt, hogy a bűncselekményt, melyre nézve kihallgatják, maga követte el vagy annak részese, illetőleg bűnpártolója vagy orgazdája; 88 NOT. 304./1946./18. számú ítélete Indoklási rész Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 89 384. § Alaki semmisségi okok: 9. ha a bíróság a perorvoslatot használónak a főtárgyaláson tett indítványa felett nem határozott vagy indítványa ellenére, illetőleg ellenzése daczára a főtárgyaláson oly közbenszóló határozatot hozott, mely a törvénynek a vád vagy a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét sértette meg, illetőleg tévesen alkalmazta; 90 NOT. 304./1946./18. számú ítélete Indoklási rész Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999.
45
lehet. A védelem előterjesztett indítványai elutasítása miatt is alaki semmisségi okot jelentett be. Azonban ezt itt is alaptalannak találta a NOT. Álláspontja szerint az ügy megítéléséhez szükséges tényállást, a már megnyugtató módon állapította meg az elsőbíróság. Ries István igazságügy-miniszter előterjesztést nyújtott be Tildy Zoltán köztársasági elnöknek Imrédy Béla kegyelmi kérelme tárgyában, melyben leírta a népfőügyész helyettese akként nyilatkozott, hogy elítélt cselekményének tárgyi súlyára és alanyi bűnössége fokára tekintettel a kiszabott halálbüntetést látja a cselekménnyel arányban állónak.91 Tildy Zoltán válassza: Megengedem, hogy a háborús és népellenes bűntett miatt halálbüntetésre ítélt dr. Imrédy Bélával szemben a törvény és az igazságszolgáltatás akadálytalanul bekövetkezzék. Kelt Budapesten, 1946. évi február hó 27. napján. Arady Istcán, a Budapesti népbíróság tanácsvezető bírája még aznap kihirdette az elhatározást Imrédy előtt, és az ítélet végrehajtását másnap reggel 8 órára tűzte ki. A népügyész február 28-án reggel 9 óra 2 perckor adta át az elítéltet a kivégző osztag parancsnokának. Az orvosok 9 óra 10 perckor jelentették a halál beálltát.92
Ries István igazságügyminiszter előterjesztése Tildy Zoltán köztársasági elnöknek Imrédy Béla kegyelmi kérelme tárgyában Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 92 Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. 91
46
Statisztikai adatok a népbíróságok működéséről: 58 953 fő került Magyarországon a népbíróságok elé93. Közülük 26 286 kapott marasztaló, 14 683 felmentő ítéletet. A többi esetben az ügyek egyéb módon fejeződtek be (eljárás megszüntetve; kegyelmi úton eljárás megszüntetve; más – polgári vagy nem politikai – bíróságnak az ügy átadva; valamely külföldi állam kikérte a bűnöst, s az eljárás ott zárult le stb.) és 3274 személy ügye maradt folyamatban. 476 főt ítéltek halálra, ezek közül – kötél által vagy golyóval – 189 főt végeztek ki. Szabadságvesztés büntetésben részesült: 1 évnél kisebb 12 533 fő 1-től 5 évig terjedő 9286 fő 5-től 10 évig terjedő 1342 fő 10-től 15 évig terjedő 481 fő Életfogytiglan tartó 167 fő Kényszermunka büntetésben részesült: 3 évig terjedő 250 fő 3-tól 5 évig terjedő 535 fő 5-től 10 évig terjedő 594 fő 10-től 15 évig terjedő 576 fő Életfogytiglan tartó 314 fő A
magyar
népbíróságok
5513
esetben
mondtak
ki
vagyonelkobzást
mellékbüntetésként.
A
Budapesti
Népügyészség
1945
és
1946-os
anyaga
majdnem
teljesen
megsemmisült. Az ez után következő évek népügyészségi aktái bekerültek a Budapest Főváros Levéltárába, de a nagyarányú selejtezések miatt sok esetben csupán az egyes ügyek iratborítékai maradtak fenn.
93
História 1982. 2. szám Háborús bűnösök, népbíróságok Zinner Tibor
47
Hivatkozott irodalom Hans Kelsen Tiszta Jogtan Rejtjel kiadó, Budapest, 2001. 1. oldal Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. Norbert SpannenbergerA magyarországi volksbund- Berlin és Budapest között 19381944, Lucidus kaidó Budapest, 2005 2009. október 30. Miskolci Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar, Egyetemes- állam és jogtörténet előadás. Előadó Prof. Dr. Stipta István egyetemi tanár. Dr. Papp Attila Jogi fórum, A magyar népbíráskodás, illetve népbírósági jog és az 1989. évi alkotmánymódosítások Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Magyar alkotmánytörténet szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó, 2003 Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945 – 1949 Történelmi szemle 1985. 1. szám Magyary Zoltán Magyar közigazgatás a közigazgatás szerepe a XX. sz. államában a magyar közigazgatás szervezete működése és jogi rendje, Budapest 1942. Királyi Magyar Egyetemi nyomda. Magyarországi pártprogramok 1919-1944 szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Kossuth Kiadó, 1991 Pallas Nagylexikon (pdf formátum) forrás: http://mek.oszk.hu/00000/00060/ letöltés ideje: 2015. június 28. A kör bezárul História 1980. 3. szám szerző: Ádám Magda História 1982. 2. szám Háborús bűnösök, népbíróságok Zinner Tibor www.1000év.hu Képek forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Imr%C3%A9dy_B%C3%A9la
48
Felhasznált irodalom: Hans Kelsen Tiszta Jogtan Rejtjel kiadó, Budapest, 2001. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján; Osiris – Budapest Főváros Levéltára, Budapest 1999. Norbert SpannenbergerA magyarországi volksbund- Berlin és Budapest között 19381944, Lucidus kaidó Budapest, 2005 2009. október 30. Miskolci Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar, Egyetemes- állam és jogtörténet előadás. Előadó Prof. Dr. Stipta István egyetemi tanár. Dr. Papp Attila Jogi fórum, A magyar népbíráskodás, illetve népbírósági jog és az 1989. évi alkotmánymódosítások Magyar Jogtörténet szerkesztette: Mezey Barna 4. átdolgozott kiadás. Osiris kiadó Budapest, 2007 Magyar alkotmánytörténet szerkesztette: Mezey Barna Osiris Kiadó, 2003 Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945 – 1949 Történelmi szemle 1985. 1. szám Magyary Zoltán Magyar közigazgatás a közigazgatás szerepe a XX. sz. államában a magyar közigazgatás szervezete működése és jogi rendje, Budapest 1942. Királyi Magyar Egyetemi nyomda. Magyarországi pártprogramok 1919-1944 szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc. Kossuth Kiadó, 1991 Pallas Nagylexikon (pdf formátum) forrás: http://mek.oszk.hu/00000/00060/ letöltés ideje: 2015. június 28. A kör bezárul História 1980. 3. szám szerző: Ádám Magda www.1000év.hu Képek forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Imr%C3%A9dy_B%C3%A9la
49
Tartalomjegyzék: MOTTÓ .......................................................................................................... 1 BEVEZETÉS.................................................................................................. 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ ...................................................................................... 3 Imrédy Béla rövid életrajza ................................................................................................................. 3 Szabadság garanciák ............................................................................................................................ 6 A népbíróságokról általában ............................................................................................................... 7 Rendeletek a büntető bíráskodásban .................................................................................................. 8
A NÉPBÍRÓSÁGOK SZABÁLYOZÁSA ........................................................ 9 81/1945. ME rendelet - 1.440/1945. ME számú rendelet ................................................................... 9 A népbírósági eljárás ......................................................................................................................... 14
A PER .......................................................................................................... 16 Imrédy Béla elleni vádirat ................................................................................................................. 17 Imrédy Béla észrevételei a vádiratra ................................................................................................ 21 A tárgyalás .......................................................................................................................................... 36 I. fokú ítélet ......................................................................................................................................... 38 Imrédy Béla fellebbezése ................................................................................................................... 40 II. fokú ítélet ....................................................................................................................................... 42
STATISZTIKAI ADATOK A NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉRŐL: ............ 47 HIVATKOZOTT IRODALOM .................................................................... 48 FELHASZNÁLT IRODALOM: ..................................................................... 49 TARTALOMJEGYZÉK: ............................................................................... 50
50
