Az intézmény nevelési terve és pedagógiai programja

Abony Város Önkormányzata Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Abony, Bicskei u. 2. Tel.: 06-53/360-133 06-53/562-132 E-mail: [email protected] Weboldal: montagh.abony.hu

Az intézmény nevelési terve és pedagógiai programja (Az 1993. évi 79., „Közoktatásról szóló törvény 33.§ (1) bekezdés d) pontja alapján többcélú intézmény keretében egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként működő intézmény számára)

Készült: 2010. március

2010. év ______________ hó ____ napján P.H.

Jóváhagyta: ___________________________ fenntartó

Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Tartalomjegyzék

1. Bevezető, önmeghatározás ................................................................................................... 5 1.1 ........................................................................................... Rövid iskolatörténeti áttekintés ................................................................................................................................................ 5 1.2 Helyzetkép ........................................................................................................................ 6 1.2.1 Az intézmény jogi státusza ........................................................................................ 7 1.2.2 Évfolyamok száma, képzési rend, képzés szakaszai ...................................... 17 Az iskola tervezett képzési rendje ........................................................................................ 18 1.2.3 Beiskolázás .............................................................................................................. 18 1.2.4 Tanulói jogviszony, átjárhatóság............................................................................. 20 1.2.5 Feladat- és alaptevékenység ................................................................................... 23 1.3 Az intézmény kapcsolatai .............................................................................................. 25 1.4 Személyi- és tárgyi feltételek ......................................................................................... 26 1.4.1 Személyi feltételek ................................................................................................. 26 1.4.2 Tárgyi feltételek ...................................................................................................... 26 2. Az intézmény szervezeti felépítése és működése .............................................................. 27 2.1 Szervezeti séma .............................................................................................................. 27 2.2 Munkaközösségek ......................................................................................................... 28 3. Pedagógiai alapelvek, értékek ........................................................................................... 28 3.1 A NAT előírása szerinti nevelési értékek ....................................................................... 28 3.2 Intézményünk nevelési alapelvei, értékrendje .............................................................. 28 4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai ...................... 31 4.1 Kiemelt célok ................................................................................................................ 31 4.2 Nevelési-oktatási célok életkori szakaszokhoz rendelten ............................................. 32 4.3 Célokhoz rendelt feladataink .......................................................................................... 34 4.4 Kompetenciaalapú oktatás.............................................................................................. 35 4.5 További céljaink és ehhez kapcsolódó feladatok ........................................................... 36 4.6 Nevelő-oktató munkánk eszköz-és eljárásrendszere ..................................................... 40 5. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés .......................................................................... 42 5.1 Kiemelt fejlesztési feladatok .......................................................................................... 42 5.2 Tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................................. 48 5.2.1 Tanítási órán ............................................................................................................ 48 5.2.2 Tanórán kívüli tevékenységi formák ....................................................................... 49 5.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségek tanulási kudarc felszámolására irányuló pedagógiai tevékenységek .................................................................................................... 51 5.4 Tehetséggondozás, képességfejlesztés ........................................................................... 54 6. Gyermek- és ifjúságvédelem .............................................................................................. 57 6.1 Cél-, feladat-, tevékenységrendszer ............................................................................... 57 6.2 A gyermekvédelmi gondoskodás alanyai, célcsoportjai ................................................ 58 6.3 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ............................................................. 59 6.4 Intézményi együttműködés ............................................................................................ 60 Az intézmény kapcsolatrendszere ............................................................................................ 60 Közoktatási intézmények ..................................................................................................... 60 Nem közoktatási intézmények.............................................................................................. 61 Belső kapcsolatrendszere ..................................................................................................... 61 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................................... 63 8. Az iskolai szolgáltatások tartalmi színterei ...................................................................... 64 Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2

9. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .................................. 65 9.1 Együttműködés a tanulókkal ......................................................................................... 65 9.2 Együttműködés a szülőkkel ........................................................................................... 66 9.3 Együttműködés a különböző területeken dolgozó pedagógusok, szakemberek között.. 67 10. Hagyományok ................................................................................................................... 68 10.1 Új tanulók fogadása ..................................................................................................... 68 10.2 Tanulmányi munkához kötődő hagyományok ............................................................ 68 10.3 Ünnepélyek, rendezvények ......................................................................................... 68 10.4 Szabadidős programok ................................................................................................. 68 11. Egészség- és drogstratégia ............................................................................................... 69 11.1 A kitűzött célok ............................................................................................................ 69 11.2 Az egészségfejlesztő team tagjai (1998.) .................................................................... 70 11.3 Az egészségfejlesztés, mentálhigiéne tantárgy célja, feladatok ................................... 70 11.4 Témakörök ................................................................................................................... 71 11.5 Mentálhigiéné ............................................................................................................... 71 11.6 Témakörök ................................................................................................................... 72 11.7 Drogprevenció ............................................................................................................. 73 12. Környezeti és nevelési program ...................................................................................... 74 12.1 Helyzetkép .................................................................................................................... 74 12.1.1 Előélet, hagyományok ........................................................................................... 74 12.1.2 Adottságaink.......................................................................................................... 74 12.2 Erőforrások ................................................................................................................... 74 12.2.1 Humán erőforrások – iskolán belüli ...................................................................... 74 12.2.2 Iskolán kívüli együttműködés ............................................................................... 75 12.2.3 Anyagi erőforrások – saját .................................................................................... 75 12.2.4 Külső anyagi erőforrások ...................................................................................... 75 12.3 Jövőkép – alapelvek és célok ....................................................................................... 76 12.3.1 Az iskola jövőképe ................................................................................................ 76 12.3.2 Hosszútávú célunk környezettudatos állampolgárok nevelése ............................. 76 12.3.3 Rövid távú célok.................................................................................................... 76 12. 4 Tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei ................................................................ 77 12.4.1 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................... 77 12.4.2 Módszerek ............................................................................................................. 77 12.5 Az iskola épületeinek helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok. .............................................................................................................................. 78 13. Tanulói teljesítmények ellenőrzése, értékelése .............................................................. 80 13.1 Az értékelés alapelvei................................................................................................... 80 13.2 Az értékelés feladatai ................................................................................................... 81 13.3 Az értékelés célja ......................................................................................................... 81 13.4 Az értékelés funkciói .................................................................................................... 81 13.5 Az értékelés formái ...................................................................................................... 82 13.6 A szorgalom és a magatartás értékelésének szempontjai ............................................. 87 13.7 A tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai – a házi feladatokkal kapcsolatos szabályok .............................................. 89 13.8 Diagnosztizáló vizsga ................................................................................................... 91 13.9 A tanulók teljesítményének értékelése ......................................................................... 92 13.10 Értékelési hagyományok ............................................................................................ 95 13.11 Az alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 97 14. Tantárgyi rendszer és óraszámok a sajátos nevelési igényű – tanulásban akadályozott – tanulók számára ........................................................................................... 99 Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

3

15. A tanulók fizikai állapotának felmérése ....................................................................... 102 A program célja, hogy megvalósuljon iskolánkban a mindennapos testnevelés. .................. 104 16. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény .................................................. 105 16.1 A létrehozás előzményei ............................................................................................ 105 16.2 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény célja .................................. 106 16.3 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény feladatai ............................ 106 16.4 Helyzetkép .................................................................................................................. 107 16.5 Személyi- és tárgyi feltételek ..................................................................................... 108 17.6 Az EGYMI szervezeti felépítése, tartalmi munkája ................................................... 109 16.7 Pedagógiai szakszolgálat ............................................................................................ 111 16.7.1 Gyógypedagógiai tanácsadás .............................................................................. 111 16.7.2 Logopédiai ellátás ................................................................................................... 113 16.7.3 Gyógytestnevelés .................................................................................................... 114 16.8 Pedagógiai szakmai szolgáltatás ................................................................................ 115 16.9 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény kapcsolatrendszere ........... 116 17. A nevelési-oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................... 117 18. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 122 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................. 122 II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ........................ 122 III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ............................................................. 122 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................ 123 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon .................................... 124 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ............................................................. 127


4

1. Bevezető, önmeghatározás Rövid iskolatörténeti áttekintés

1.1

Abony nagyközségben az 1950-es években megnőtt az értelmi fogyatékos (imbecillisdebilis) – jelenlegi terminológia szerint tanulásban ill. értelmileg akadályozott (sajátos nevelési igényű – SNI) gyerekek létszáma. A Szelei úti Általános Iskola közvetítésével a szülők kérték ezeknek a gyerekeknek a felvételét a Pest megyéhez tartozó, Csobánkán működő Gyógypedagógiai Intézetbe. Az akkori, ottani igazgató Koncz Dezső, aki egyben a Pest Megyei Kisegítő Iskolák Megyei Főfelügyelője volt, javasolta, hogy Abonyban a Szelei úti Általános Iskola létesítsen kisegítő tagozatot egy tanulócsoporttal. 1957-58-as tanévben Polgár Lajosné tanítónő – aki évekig első osztályt tanított – vállalta az értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását. 14 különböző korú tanuló, 4 osztályból összevontan képezte az első csoportot. A Kölcsey úti tagiskolában lévő két tanteremből egyet átadott erre a célra az általános iskola. 1964-ben emelkedett a tanulók létszáma, ezért egy tanulócsoporttal bővült a kisegítő tagozat. A létszám további emelkedése miatt 1971-ben újabb csoportok létesültek. Ezek a Szelei úti Általános Iskola udvarán lévő régi, külön épületben nyertek elhelyezést. Ebben a tanévben már délutáni napközis foglalkozásra is adódott lehetőség. Az étkeztetés az általános iskola napközis ebédlőjében történt. A Nagyközségi Tanács hozzájárult ahhoz, hogy önálló Kisegítő Iskola létesüljön. A Bicskei út 2. sz. alatti tagiskolát megkapták erre a célra. Az önállósítás után szakképzett igazgatót kapott az iskola Dr. Vass János személyében, aki 1974. januárjában a Gyógypedagógiai Főiskola tanára lett. 1974. január 1-jén Dévay Jánosnét nevezték ki az igazgatói teendők ellátására. 1977. január 1-től az új igazgató Fehér Jánosné. Közben 1979-ben a Nagyközségi Tanács a kisegítő iskolát 246 ezer forinttal támogatta, mely társadalmi összefogással egy emeletes épülettel gazdagodott. A tanulói létszám 70-80 fő között változott. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt kapott a nevelés, amely a kulturális élet, a sport terén és a szülői Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

5

munkaközösség bevonásával egyre szélesebb körben bontakozott ki. Ehhez kapcsolódott a továbbra is színes úttörőmozgalmi tevékenység. Az iskola tanulói eljutottak a megyei szintű versenyekre, rendezvényekre, nyári táborozásokon vettek részt. 1983-ban megszűnt az iskola önállósága, mert a tanulók létszáma erőteljesen lecsökkent. Így nem volt gazdaságos az önálló iskolát fenntartani. Ismét a Szelei úti, illetve akkor már Somogyi Imre nevét viselő általános iskolához csatolták vissza. Az intézmény 1988. február 1-én újból önálló iskola lett, Dr. Vass János vezetésével. 1992. január 1-én megszűnt a Kisegítő Iskola név, az intézmény azóta Montágh Imre Általános Iskola néven működik tovább, az enyhén fogyatékos gyerekek nevelési és oktatási feladatainak ellátása céljából. Ekkor új szervezeti feltételekkel kezdődött meg a munka. Kilenc tanulócsoport mellett egy napközis és négy tanulószobai csoport működött. Ezzel sikerült biztosítani azt, hogy az iskola teljes tanulólétszáma egésznapos pedagógiai ellátást kapjon. Ekkor a tantestület 16 fős létszámából 3 fő gyógypedagógus, 5 tanár, 4 tanító és 4 fő képesítés nélküli nevelő volt. 1993. október 1-jén megalakult a speciális óvodai csoport hat autista, három Down szindrómás és két halmozottan fogyatékos gyermek ellátásával. 1995. november 17-e óta Andrási István vette át az igazgatói feladatok ellátását, az önkormányzat felkérésére. Céljai közöl egyik legfontosabbnak tekintette újra szakképzett pedagógusokkal dolgozni, akik értik, elfogadják a másságot, az értelmi fogyatékosságot. Nyitott, gyermekcentrikus oktatási intézményt alakított ki a tantestülettel egyetértésben. Jelenleg is ő vezeti az intézményt. Az elmondott tények bizonyítják és alátámasztják, hogy mennyire fontos és szükséges egy település életében az értelmileg fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekek megfelelő nevelése-oktatása, hogy be tudjanak illeszkedni a közösségbe, hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

1.2 Helyzetkép Iskolánk a város központjától az ott elhelyezkedő iskoláktól távol, a 40. sz. út mellett nem megfelelő területű helyen található. Az oktatás helyszínéül szolgáló 3 épület állapota, méretei és felszereltsége messze nem felel meg a mai kor követelményeinek. Az egyik Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

6

részben

életveszélyessé

nyilvánított,

a

másikban

az

étkezésre

kialakított

helyen

szükségtanteremként használva folyik a nevelés-oktatás, a harmadik is többszörösen átalakított helyiségekből áll. Három tanulócsoportunkat a Művelődési Házban kialakított „teremben” –a folyosón és a volt irodarészben helyezte el a fenntartó önkormányzat – szükségmegoldásként.

1.2.1 Az intézmény jogi státusza Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról a 2008. évi CV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak alapján Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: Az Alapító Okirat 1., 2., 4., 5., 6., 9., 10. és 12. pontjaiban az „intézmény” megnevezés „költségvetési szerv”, a 13 pontban „iskola” megnevezésre módosul. Az Alapító Okirat 1. pontja az alábbiak szerint változik: A költségvetési szerv telephelye: 2740 Abony, Semmelweis u. 1.

hrsz. 3859

2745 Kőröstetétlen, Szolnoki út 1.

hrsz. 136

2768 Újszilvás, Alkotmány u. 73.

hrsz. 40/2

Az Alapító Okirat 3. pontja az alábbiakra módosul: 3. Alaptevékenység besorolása 2009. évben érvényes szakfeladat szerint: Alaptevékenység TEÁOR száma: 8520 Alapfokú oktatás Alaptevékenység szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével)


7

Alaptevékenységi szakfeladatok Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai 80122-5

80112-6

55136-0

nevelése, oktatása -

tanulásban akadályozott (értelmileg enyhe fokban sérült)

-

dyslexia, dysgraphia, dyscalculia

-

érzékszervi fogyatékos: hallássérült

-

testi fogyatékos, mozgássérült

-

tanulási zavar veszélyeztetett

-

aktivitás és figyelem zavara

-

kevert specifikus fejlődési zavar

-

iskolai képességek kevert zavara

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése -

beszédfogyatékos

-

érzékszervi fogyatékos: látás-, hallássérült

-


-

autista és egyéb pervazív fejlődési zavar

-


-


Otthoni ellátás keretében biztosított különleges gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozás

80521-2

80541-0

Pedagógiai szakszolgálat -

logopédiai ellátás

-

gyógytestnevelés

-

gyógypedagógiai tanácsadás

-

gyógypedagógiai asszisztensi ellátás

Pedagógiai szakmai szolgáltatás -

szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése,

-

igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés,

-

a

pedagógusok

képzésének,

továbbképzésének,

átképzésének,

önképzésének szervezése.

80511-3

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)


8

55232-3

Iskolai intézményi közétkeztetés

55231-2

Óvodai intézményi közétkeztetés

92403-6

Diáksport

Az Alapító Okirat 3. pontja kiegészül a 2010. évtől érvényes szakfeladat renddel: 3.1. Alaptevékenység besorolása 2010. évtől érvényes szakfeladat szerint: Alaptevékenység TEÁOR száma: 8520 Alapfokú oktatás Alaptevékenységi szakfeladatok 852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852022

-


-


-


-


-


-


-


-


Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) -


-


-


-


-


-


-


-


851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység


9

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

931204

Iskola, diáksport-tevékenység és támogatása

856011

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység -

szaktanácsadás,

melynek

feladata

az

oktatási, pedagógiai

módszerek

megismertetése és terjesztése, -

igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés

-

a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, átképzésének, önképzésének szervezése

856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások -


-

gyógytestnevelés

-


-


A költségvetési szerv alaptevékenységét érintő, fenntartó által meghatározott alapadatok a 2009-2010-es tanévben: Az intézmény tanulócsoportjainak száma:

6 (1-2 és 6-7 összevont osztály)

Napközis, tanulószobai csoportok száma:

2

Pedagógus álláshelyek száma: (óvoda, általános iskola, EGYMI)

17

Nem pedagógus álláshelyek száma:

8,5

Fenntartó által meghatározott órakeret:

296,8

Az Alapító Okirat 5. pontja az alábbiakra módosul: A költségvetési szerv irányító és fenntartó szerv neve, székhelye: Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1. A költségvetési szerv alapító jogokkal felruházott irányító, fenntartó szerv neve, székhelye: Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

10

Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1. A költségvetési szerv felügyeleti szerve neve, székhelye: Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1. Az Alapító Okirat 7. pontja az alábbiakra módosul: Az intézményvezetői (iskolaigazgatói) állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján kell közzétenni. Az intézményvezetői megbízást a helyi önkormányzat Képviselő-testülete adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat. Az Alapító Okirat egyéb pontjai változatlanok maradnak. MONTÁGH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Alapító Okirata A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4.§(1), továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37.§(5) bekezdésében foglaltak alapján Abony Város Önkormányzata a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Alapító Okiratát az alábbiak szerint adja ki. 1. A költségvetési szerv Neve: Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövid neve: Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és EGYMI Székhelye: 2740 Abony, Bicskei u. 2. A költségvetési szerv telephelye: 2740 Abony, Semmelweis u. 1.

hrsz. 3859

2745 Kőröstetétlen, Szolnoki út 1.

hrsz. 136

2768 Újszilvás, Alkotmány u. 73.

hrsz. 40/2


11

2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az intézmény feladata a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. A nevelés, oktatás lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, ill. szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. Az intézmény ellátja a középsúlyos fogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai életmódra felkészítését. Az intézmény az 1993. évi a közoktatásról szóló LXXIX. Törvény 33. § (12), 34. §, 36. § és a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásról valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról alapján pedagógiai szakmai és szakszolgálati szolgáltatási feladatokat lát el a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása segítése céljából. 1. A pedagógiai szakmai szolgáltatás területén az alábbi feladatokat látja el: Szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, átképzésének, önképzésének szervezése 2. A pedagógiai szakszolgálatok területén ellátja az alábbi területeket: gyógypedagógiai tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés ellátása utazó szakemberek segítségével a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztése, fejlesztésének segítése. A Montágh Imre Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a szolgáltatásokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) bekezdésében jelölt intézménytípusra látja el. 3. Alaptevékenység besorolása 2009. évben érvényes szakfeladat szerint:


12

Alaptevékenység TEÁOR száma: 8520 Alapfokú oktatás Alaptevékenység szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Alaptevékenységi szakfeladatok Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai 80122-5

80112-6

55136-0

nevelése, oktatása -


-


-

érzékszervi fogyatékos: hallássérült

-


-


-


-


-


Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése -

beszédfogyatékos

-


-


-

autista és egyéb pervazív fejlődési zavar

-


-


Otthoni ellátás keretében biztosított különleges gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozás

80521-2

80541-0

Pedagógiai szakszolgálat -


-

gyógytestnevelés

-


-


Pedagógiai szakmai szolgáltatás -

szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése,

-

igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program készítésében


13

való közreműködés, -

a

pedagógusok

képzésének,

továbbképzésének,

átképzésének,

önképzésének szervezése.

80511-3

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

55232-3

Iskolai intézményi közétkeztetés

55231-2

Óvodai intézményi közétkeztetés

92403-6

Diáksport

3.1. Alaptevékenység besorolása 2010. évtől érvényes szakfeladat szerint: Alaptevékenység TEÁOR száma: 8520 Alapfokú oktatás Alaptevékenységi szakfeladatok 852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852022

-


-


-


-


-


-


-


-


Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) -


-


-


-


-


-


-


-


851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése


14

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

931204

Iskola, diáksport-tevékenység és támogatása

856011

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység -

szaktanácsadás,

melynek

feladata

az

oktatási, pedagógiai

módszerek

megismertetése és terjesztése, -

igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés

-

a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, átképzésének, önképzésének szervezése

856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások -


-

gyógytestnevelés

-


-


A költségvetési szerv alaptevékenységét érintő, fenntartó által meghatározott alapadatok a 2009-2010-es tanévben: Az intézmény tanulócsoportjainak száma:

6 (1-2 és 6-7 összevont osztály)

Napközis, tanulószobai csoportok száma:

2

Pedagógus álláshelyek száma: (óvoda, általános iskola, EGYMI)

17

Nem pedagógus álláshelyek száma:

8,5

Fenntartó által meghatározott órakeret:

296,8

4. A költségvetési szerv működési köre: Abony Város közigazgatási területe, Abony és kistérsége települései. A költségvetési szerv felkérésre vagy megbízásból megyei, országos feladatokat is elláthat. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

15

5. A költségvetési szerv irányító és fenntartó szerv neve, székhelye: Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1. A költségvetési szerv alapító jogokkal felruházott irányító, fenntartó szerv neve, székhelye: Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1. A költségvetési szerv felügyeleti szerve neve, székhelye: Abony Város Önkormányzata 2740 Abony, Kossuth tér 1. 6. A költségvetési szerv típus szerinti besorolás: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a költségvetési szerv gazdasági és pénzügyi feladatainak ellátására Abony Város Polgármesteri Hivatalát (2740 Abony, Kossuth tér 1.) jelöli ki. A költségvetési szerv vállalkozói tevékenységet nem folytathat. 7. Vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: A költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: Az intézményvezetői (iskolaigazgatói) állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján kell közzétenni. Az intézményvezetői megbízást a helyi önkormányzat Képviselő-testülete adja. A megbízás 5 évre ill. tanévre szól. Jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat. 8. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

16

9. A költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egységgel nem rendelkezik. 10. A költségvetési szerv típusa: Gyógypedagógiai óvoda és nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakmai szolgáltató és pedagógiai szakszolgálati intézmény, többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény. 11. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladat ellátását szolgáló alapításkori – alapító okirat jóváhagyásakor meglévő – ingatlan és ingó vagyona az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet mellékletében felsoroltak az alapító tulajdona. 12. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti jogosultság a 11. pontban felsorolt, valamint a költségvetési szerv működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapító illeti meg. Az intézményvezető az egyes vagyontárgyak feletti bérbeadási, értékesítési jogosultságát az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint gyakorolhatja. 13. Az iskolába felvehető maximális tanulólétszám: 100 fő 14. Évfolyamok száma: 8 évfolyam 15. Az óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 12 fő 16. Az óvodai csoportok száma: 1 csoport Záradék: A Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 157/2009. (V.28.) sz. határozatával hagyta jóvá. Záradék: A Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 271/2009. (VIII.27.) sz. határozatával hagyta jóvá.

1.2.2

Évfolyamok száma, képzési rend, képzés szakaszai


17

Az iskola tervezett képzési rendje A képzés szakaszai, a képzési idő, a képzés jellemzői Képzési, szakképzési irányok Iskolánk általános képzést nyújt 1-8. évfolyamon, négy pedagógiai szakaszon. Szakirányú képzés nem folyik. A képzés szakaszai: Bevezető szakasz: 1.-2. évfolyam Kezdő szakasz: 3.-4. évfolyam Alapozó szakasz: 5.-6. évfolyam Fejlesztő szakasz: 7.-8. évfolyam Az egyes pedagógiai szakaszokból az adott szakaszon belül megvalósult célok és feladatok elérésével lehet átjutni a következő szintre. A bevezető szakasz első felében igen nagy hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése, a készségek és képességek fejlesztése és szintre hozása.

1.2.3 Beiskolázás Az osztályba sorolás a következő szempontok figyelembevételével történik. A besorolás egyik legfontosabb feltétele a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság által hozott javaslat a gyermek beiskolázásához. Figyelembe véve az osztálylétszámokat, illetve a személyi – és tárgyi feltételeket szükség esetén lehetőséget biztosítunk az osztályok képesség szerinti bontására, vagy az adott osztályban a differenciált oktatásra. Amennyiben a gyermek egyéni fejlődése lehetővé teszi, mert túlkoros, hogy egy tanév alatt esetleg két évfolyam elvégzésére képes, ebben az esetben számára lehetőséget biztosít az iskola a Közoktatási Törvényben meghatározottak szerint. Az osztályozó vizsga után a nevelőtestület javaslata alapján az igazgató dönt a továbblépés lehetőségéről.


18

A többnyire alulkvalifikált alacsony jövedelmű, munkanélküli, létminimum határán élő rokkant- és kisnyugdíjas, alkalmi munkából élő szülők nehezen vagy egyáltalán nem tudják vállalni az iskolába járással kapcsolatos terheket. Iskolához való viszonyukban meghatározó, mit tud átvállalni az intézmény ill. az adott település önkormányzata a tanuló ellátásából. Az intézményt érintő valamennyi kérdésben a döntések előtt felmérjük a szülői igényeket, és ennek ismeretében alakítjuk programjainkat. Kiemelten kezeljük a cigány etnikumból érkező, hátrányos helyzetű tanulók kulturális szociális megsegítését.

Osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Pedagógiai Programunk elkészítésénél alapul vettük az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvényt és módosításait. A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. A tanulólétszám változása miatt esetenként szükséges egyes osztályok összevonása. Összevont osztályban egy órán belül minden összevonásban résztvevő osztálynak (maximum 2 osztály) órája van, az egyik osztályban közvetlen tanári irányítással, a másik osztályban vagy osztályokban közvetett tanítási irányítással tanulnak a tanulók. Mindez speciális óratervet, foglalkozási tervet igényel, amelyben megjelölésre kerül az összevont osztályok szerint a tananyag és az elérendő cél. Az általános didaktikai elvek mellett ügyelni kell: -

minden tanuló munkájának és pszichés állapotának figyelemmel kísérése,

-

biztosítani kell az egyéni tanítási módok speciális bevezetését és arányát a csoportbontás mellett.

A

nevelés

komplexitása

a

módszerek

sokféleségében

és

egymással

összefüggő

felhasználásában is kifejezésre jut. Csoportbontás szempontjai


19

-

Csoportbontásra

iskolánkban

a

pedagógiai

célú

habilitációs

és

rehabilitációs

foglalkozások , a tanórán kívüli- tanulószobai, napközis, az alapképzést kiegészítőfoglalkozások keretében van lehetőség, amit a kötelező és a nem kötelező órakeret biztosít. Ezen foglalkozások célja a felzárkóztatás, a szintre hozás, ezen belül a képesség- és készségfejlesztés (emlékezet, figyelem, gondolkodás, kifejező készség, logikai készség, olvasás és íráskészség). A felsorolt készségek és képességek hiánya, illetve a lemaradás mértéke alapján történik a gyermekek kiválasztása, ezért a csoportok összetétele változó.

-

A tanulószobai és napközis csoport foglalkozásainak szervezésénél az iskola szükségleteit kell figyelembe venni, és ennek megfelelően kell működtetni a tanulószobai és napközis csoportokat. Az évfolyamok tanulólétszáma meghatározza az összevonás lehetőségeit. A csoport létszámok kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek fogyatékosságának mértékét

-

Alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások besorolási szempontjai: - a gyermek érdeklődési köre - a gyermek életkora - a gyermek képességei

1.2.4 Tanulói jogviszony, átjárhatóság Belépés az iskola induló évfolyamára Iskolánk bemenet-szabályozott, azaz tanulóink előzetesen részt vesznek a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatán. A gyermekek iskolai beíratására – 6. életévük betöltése után – folyamatosan van lehetőség, az előzetes vizsgálatok üteme szerint. A szakértői véleményekkel kapcsolatban felsőbb szakértői testülethez, ezt követően az állandó lakhely szerint illetékes jegyzőhöz lehet fellebbezéssel fordulni.


20

Belépés felsőbb évfolyamokra A szakértői bizottság javaslatára nem csak első osztályba kerülhet tanuló az iskolánkban, hanem felsőbb osztályokba is. Ebben az esetben a bizottság javasol osztályfokot. Évismétlés esetén a tanuló, új alsóbb osztályban folytatja tanulmányait. Új tanuló esetén (költözködés, iskolaváltoztatás) a szakértői vélemény, bizonyítvány és egészségügyi törzslap, születési anyakönyvi kivonat, valamint iskolaváltoztatási igazolás szükséges a beiratkozáshoz. Magasabb évfolyamra lépés feltétele A továbblépés szakaszai a tanévhez igazodnak. Ez alól kivételt képeznek azok a tanulók, akik az átlagnál lassabban vagy gyorsabb ütemben fejlődnek. A gyorsabban fejlődő tanulóknak lehetősége van tanév közben különbözeti vizsgával magasabb évfolyamba lépésre. Az átlagos ütemben fejlődő tanuló a tanévre előírt követelmények teljesítésével szerzi meg a továbblépéshez szükséges feltételt. Továbbhaladás az iskolában évfolyamonként a helyi tantervben meghatározott minimális követelmények teljesítésével történhet. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 250 óra hiányzás esetén az évfolyamot ismételni köteles abban az esetben, ha a nevelőtestület határozatával nem támogatja osztályozó vizsgán történő minősítését. A nevelőtestület viszont igazolatlan mulasztás esetén megakadályozhatja az osztályozó vizsga letételét. Igazolt hiányzáskor a nevelőtestület támogatja a tanuló osztályozó vizsgán való értékelését. Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben egy megadott tantárgyból az óraszám 20%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Igazolatlan mulasztás esetén ebben az esetben is a nevelőtestület jogköre, hogy megakadályozza az osztályozó vizsga letételét.


21

A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanuló magántanulói jogviszony keretében mentesül a készségtárgyak tanulása, értékelése alól.

A továbbhaladás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények hosszabb idő alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képesség fejlődésének üteme és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás miatt fejlesztő foglalkozáson vesz részt. A tanuló fejlődését folyamatos pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanulók fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, a pszichológussal, a konduktorral, a gyógytestnevelővel, a családvédő és a szociális munkással. A továbbhaladásnál a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint a Helyi Tantervben évfolyami szinten meghatározott követelményeket szükséges telesíteni. A követelmények teljesítésénél, a számonkérésnél figyelembe kell vennie az iskolának a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményében foglaltakat. Amennyiben a tanuló nem felel meg a fejlődési szakasz, illetve a tantárgyi követelményeknek, lehetősége van javítóvizsgára, függetlenül a tantárgyak számától. Amennyiben a javítóvizsga során a tanuló legalább 3 tantárgyból elégtelen eredményt ér el, a javítóvizsga folytatásától eltekintünk, és a tanuló évet ismétel. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy tanítási évben meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és a távolmaradás miatt a tanuló teljesítményének rendszeres évközi érdemjeggyel történő értékelése meghiúsul, abban az esetben a tanítási év végén nem állapítható meg részére osztályzat. Ebben az esetben a tanuló nevelőtestületi engedéllyel osztályozóvizsgát tehet, amelyet a nevelőtestület csak abban az esetben tagadhat meg, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazoltakét. Abban az esetben, ha a tanuló sikertelenül kísérelte meg az osztályozóvizsga letételét és elégtelen osztályzatot kapott, az ismertetett feltételek szerint javítóvizsgára jelentkezhet. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket (20%) eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

22

tanév megkezdéséig pótolja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben iskola nevelőtestülete dönt. A javító- illetve osztályozóvizsga a tanuló és szülő együttes döntése alapján kérelmére független vizsgabizottság előtt is letehető. Kiskorú tanuló kérelmét a szülőjének aláírásával nyújthatja be. Az osztályozóvizsga időpontja a nevelőtestületi döntés alapján a szorgalmi év végét következő két héten belül, egyéni írásos értesítés alapján. Abban az esetben, ha a tanuló neki fel nem róható ok miatt nem tudott megjelenni a javító – vagy osztályozó vizsgán, akkor lehetőséget kell adni részére, hogy pótvizsgát tegyen, illetve, ha megkezdte a vizsgáját, de nem tudta befejezni, a tanuló kérésére az addig elért eredményét értékelni kell. Ha a vizsgázónak felróható okból hiúsul meg az osztályozóvizsga, abban az esetben az igazgató által meghatározott időpontban javítóvizsgát tehet. Ha a javítóvizsga hiúsul meg a tanulónak felróható okokból, évet ismétel. A tanulói jogviszony megszűnése Lakhely vagy iskolaváltoztatás miatt a tanuló jogviszonyát megszüntetheti a következő feltételek mellett: -

új iskolába történő beiratkozással,

-

a törvényben előírt tankötelezettségi maximum életkor elérésével.

Az iskola a tanuló távozásakor iskolaváltoztatási értesítőt, bizonyítványt, egészségügyi törzslapot, fejlődési lapot és szakértői véleményt továbbít az új intézmény felé. A tankötelezettség megszűnése esetén a tanuló a bizonyítványát kapja meg. Továbbtanulás esetén az előbbiekben felsorolt dokumentumokat a szakképző intézménybe továbbítjuk. A tanulói jogviszony megszűnése a tankötelezettség megszűnése után A törvényben előírt tankötelezettségi maximum életkor betöltése után a tanulói jogviszony megszűnik: -

a tanuló saját kérésére,

-

az iskolai házirend súlyos megsértése esetén.

1.2.5 Feladat- és alaptevékenység


23

Az intézmény feladata a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. A nevelés, oktatás lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, ill. szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. Az intézmény ellátja a középsúlyos fogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai életmódra felkészítését. Az intézmény az 1993. évi a közoktatásról szóló LXXIX. Törvény 33. § (12), 34. §, 36. § és a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásról valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról alapján pedagógiai szakmai és szakszolgálati szolgáltatási feladatokat lát el a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása segítése céljából. 3. A pedagógiai szakmai szolgáltatás területén az alábbi feladatokat látja el: Szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program és az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, átképzésének, önképzésének szervezése 4. A pedagógiai szakszolgálatok területén ellátja az alábbi területeket: gyógypedagógiai tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés ellátása utazó szakemberek segítségével a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztése, fejlesztésének segítése. A Montágh Imre Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a szolgáltatásokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) bekezdésében jelölt intézménytípusra látja el.


24

1.3 Az intézmény kapcsolatai Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn intézményünk a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. Városi Önkormányzat Abony város oktatási intézményei – kiemelten az integrációban résztvevő óvodák és iskolák Humán Szolgáltató Központ Megyében működő hasonló típusú általános iskolák (Cegléd, Gödöllő, Gyömrő, Szentendre) Szakmai szervezetek (MAGYE, ÉFOÉSZ) Sport (asztalitenisz, atlétika, labdarúgás)


25

1.4 Személyi- és tárgyi feltételek

1.4.1 Személyi feltételek Dolgozói létszám: engedélyezett 29,5 fő betöltött: 29,5 fő Általános iskolai tagozat Óvoda EGYMI Pedagógus álláshely: ebből óvónő

17 fő 2 fő

Gyógypedagógiai asszisztens:

3 fő

Dajka

1 fő

Gyermekfelügyelő (óvoda)

1 fő

Iskolatitkár

1 fő

Hivatalsegéd, takarító

1 fő

Ételkiosztó, takarító

0,5 fő

1.4.2 Tárgyi feltételek Iskolánk a város központjától az ott elhelyezkedő iskoláktól távol, a 40. sz. út mellett található. Az oktatás helyszínéül szolgáló 3 épület állapota, méretei és felszereltsége megfelel a követelményeknek. Az egyik épület 2005-ben TEKI pályázat révén teljesen megújult, a másik két épületet folyamatosan karbantartjuk.


26

2. Az intézmény szervezeti felépítése és működése 2.1 Szervezeti séma

Igazgató

Munkaközösség vezető

Munkaközösség vezető Csop.vez. óvónő

Osztályfőnökök

Beosztott ped.,

EGYMI dolg.

tanulószobás ped.

Beosztott óvónő, dajka,gyerm.felügy.

Technikai dolgozók Gyógypedagógiai asszisztensek A KAT és a DÖK az intézményvezető befolyása nélkül működik.


27

2.2 Munkaközösségek Iskolánkban egy munkaközösség működik, mely éves terv alapján végzi munkáját a munkaközösség vezető irányításával. -

iskolai tagozaton tanítók munkaközössége

3. Pedagógiai alapelvek, értékek 3.1 A NAT előírása szerinti nevelési értékek Az Alapító okiratban foglaltak szerint iskolánkban tanító gyógypedagógusok, pedagógusok mindennapi pedagógiai nevelő-oktató munkájában az alább felsorolt alapelveket szeretnénk érvényre juttatni, melyek a Nemzeti Alaptantervben, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében és annak módosításában megfogalmazott elvek, a Kerettantervek kiadásáról, alkalmazásáról szóló törvény paragrafusai alapján a következők: Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, ill. azok alapján megfogalmazott alapelvek.

3.2 Intézményünk nevelési alapelvei, értékrendje A beiskolázás szempontjából az intézmény zárt, az egyéb oktatási intézményekkel való kapcsolata, az új pedagógiai programok iránti érdeklődése, szülőkkel való kapcsolatát tekintve viszont nyitott. Gyermekközpontú, humán beállítottságú és a gyakorlatiasság, a mindennapi életben való felhasználhatóság az elérendő oktatási-nevelési célunk, amelyek a normakövetésre épülnek, de teret engednek a kreativitásnak is.


28

A teljes lakosság köréből a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által vizsgált és felzárkóztatásra javasolt gyermekek érdekében aktív cselekedtető módszereket alkalmazunk. Az

iskolai

mottóban

megfogalmazott

„Együtt

Egymásért”

fogalompár

jegyében

együttműködést alakítunk ki tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-tanár, tanár-szülő, iskolaintézmények, iskola-társadalmi szervezetek között. A nevelésközpontú oktatás elvei: -

a céltudatosság elve

-

a pozitívumok megerősítésének elve

-

az interiorizált aktivitás elve

-

a közösségi és egyéni oktatás egységének elve

-

az oktatási hatásrendszer egységének elve

-

a fogyatékosság különleges gondozási igényének elve

-

az egész személyiség komplex ismeretének elve

-

az egész személyiség komplex fejlesztése

-

a tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés elve

-

a rendszeresség elve

-

a fokozatosság elve

-

a szemléletesség elve

-

integráció és esélyegyenlőség elősegítése

Az iskola és az élet kapcsolatának elve A tudományosság elve A rendszeresség elve A fokozatosság elve A tevékenységbe ágyazott ismeretszerzése elve Az érthetőség elve A szemléletesség elve A koncentráció elve A tudás tartósságának elve Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

29

Értékrend Az iskola a fogyatékosságból eredő jellegzetes fejlődésbeli különbségek alapján hosszabb időbeli lehetőséget biztosít tanulói számára a pszichikus funkciók teljesítéséhez. Ezáltal nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására. Megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. Az oktatás egész idejére az egész személyiségfejlesztés fontos feladatként jelenik meg.

A képességfejlesztésben hangsúlyosan szerepet kap a közvetlen érzéki tapasztalatokon, a tárgyi cselekvéses megismerésen és a céltudatosan kiválasztott tevékenységeken alapuló oktatás. A magasabb évfolyamokon a tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően differenciáltabb módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

A NAT műveltségi területeinek oktatásával lehetőséget biztosít az enyhe értelmi fogyatékos – sajátos nevelési igényű – tanulók személyiségének kibontakoztatására, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határainak kifejlesztésére. A NAT közös követelményei – Hon- és népismeret, Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, Környezeti nevelés, Kommunikációs kultúra, Testi és lelki egészség, Tanulás, Pályaorientáció – áthatják az iskola nevelés-oktatás valamennyi területét, és ezáltal megszabják a közoktatásban résztvevő tanulóifjúság ismereteit, attitűdjét önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez.

Az általános fejlesztési követelményeknek az iskolai képzés végére (10. évfolyam végén a NAT alapműveltségi vizsgán való megfelelés) kell a tanulóknak eleget tenni. A részletes követelményeknek az egyes pedagógiai szakaszok végén a megfelelő teljesítmények elérésével tehetnek eleget a tanulók. A súlyos és legsúlyosabb fogyatékossági csoportba tartozók részére fejlesztő foglalkozásokon, a tankötelezettség teljesítését biztosító „képzéskötelezettség” formájában kell teljesíteni. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

30

4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 4.1 Kiemelt célok Tanulásban,

ill.

értelmileg

akadályozott

tanulóink

önálló

életvitelre,

eredményes

szocializációra történő pályaválasztásra, a szakma elsajátítására való felkészítés, s egyben a felnőtt társadalomba való sikeres beilleszkedés elősegítése. A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. A hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. Célok részletes kifejtése o Az alapkészségek kialakítása és fejlesztése, az általános műveltség megalapozása, elemeinek gazdagítása, a tanulási akadályozottság és fejlettség figyelembevételével. o Minden tanulónak a sérülésspecifikusság szerint, őt megillető fejlesztés, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása o Önálló tanulási képességfejlesztés, sokoldalú tevékenységek biztosításával. o Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és szokások, az önellátás, a szocializációs technikák elsajátíttatása a környezettel való harmonikus együttéléshez. o Reális önismeret kialakítására való törekvés, a másság elfogadtatása. o Az egyetemes emberi értékek: a humánum, a szeretet, a jóság, a megértés, a nemzethez való kötődés, a másik emberrel való törődés, a kulturált emberré válás eszményének továbbadása, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően. A környezeti, természeti és emberalkotta értékek felismerésére és megőrzésére nevelés. A durvaság elutasítása a viselkedésben és a kommunikációban, valamint az igénytelenség visszaszorítása. o Humánus légkör megteremtése az intézményben, érzelemgazdag, emberi kapcsolatok kialakítása a társakkal és a felnőttekkel. A társadalom által elvárt magatartási, viselkedési szabályok elfogadtatása. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

31

o Differenciált, a tanulók egyéni adottságaihoz, tanulási ritmusához alkalmazkodó, rehabilitációs tanulási technikák kiválasztása és alkalmazása, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása. o Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek, a szülőföldünk, népünk gyökereink megismertetése, tisztelete, kötődések és azonosulások kiépítése o Az állóképesség, az erőnlét fokozása, testi erő, ügyesség, kitartás és akarat fejlesztése. o A kisebbségi létből fakadó előítéletek kezelése a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően

4.2 Nevelési-oktatási célok életkori szakaszokhoz rendelten Kisiskolás kor: -

az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés

-

az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása

-

a feladat- és szabálytudat erősítése

-

az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása

-

a saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása

-

a közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása

-

az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése

-

a játék megszerettetése a tanulási helyzetekben, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése

-

gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós figyelem, a megtartó emlékezet fejlesztéshez

-

a személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése

-

a kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre

-

társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is

-

törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre – önmaga és a csoporttársak felé is.

Fiatalkor: -

az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól.

-

az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása


32

-

ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról

-

az

általános

műveltség

elemeinek

gazdagítása,

ismeretek

szélesítése,

strukturálódása, megerősítése -

az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjának, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása

-

felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra

-

az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek elsajátítása, gyakorlott alkalmazása

-

egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása

-

a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása

-

a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása

-

a cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás növelése

-

az egyéni különbségek, a másság elfogadása a kortárscsoportban, közösségekben

-

a

kulturális,

szociális

hátrányok

folyamatos

kompenzálása,

korrigálása,

visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen Nevelési- oktatási és képzési célok a pedagógiai szakaszokhoz rendelten Bevezető és kezdő szakasz Iskolai fejlesztésünk pedagógiai szakaszai közül az alapfokú nevelés bevezető (1-2. évfolyam) ill. kezdő (3-4. évfolyam) szakaszában a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. Tanulóink képességei igen eltérőek, ezért különböző terápiákat, differenciált eljárásokat, tartalmakat és oktatásszervezési eljárásokat alkalmazunk. A képességfejlesztésben nagy jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen érzéki tapasztalatszerzésnek, a tárgyakkal végzett cselekvéses megismerésnek. Iskolai nevelésünk a gyermeki, személyiség komplex fejlesztése törekszik, ezért az adott gyermek képességeihez igazodva, ha úgy szükséges hosszabb időt szánunk a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, és nagyobb hangsúlyt fektetünk a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakulása és megerősítése.


33

Az iskolába lépés és a kisiskolás kor feladatai - az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés - a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása - az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása - a feladat- és szabálytudat erősítése - az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása - a közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása - az alapvető kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek és a kommunikáció fejlesztése - a játék megszerettetése, szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése - gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez - a személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése - kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre - társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is - törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosítására, a megerősítésre és fejlesztésére - mentálhigiénés nevelés, egészségnevelés A célok teljesítésnek konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg évfolyamokra lebontott formában.

4.3 Célokhoz rendelt feladataink o Biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a tanulásban akadályozott, ill. értelmileg akadályozott tanulók sajátos iskolai neveléséhez szükséges. o Az önálló tanulási képesség fejlesztése érdekében különböző tervezett és szervezett formák biztosítása (napközi, tanulószoba) o Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

34

o Olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet, és közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. o A szülők és az iskola között olyan kapcsolat (gondozási jogviszony) megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő. o Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában – szükségleteinek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesíteni valamennyi tanulót. o Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral biztosítani, az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bővülő körét. o Kiemelten figyelmet fordítani az alapozást szolgáló 1-6. évfolyamot felölelő egységre, ahol rendkívül fontos a következő funkciók fejlesztése: -

tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése;

-

tanulási szokások alapozása, gyakorlása.

4.4 Kompetenciaalapú oktatás 2005. júliusában a foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” címmel. Sorszáma: HEFOP/2005/3.1.3. Iskolánk nyert a pályázaton. A pályázati program célkitűzése az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, illetve az ehhez szükséges pedagógiai kultúra kiépítése, azaz a ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárások helyett

áttérés az

iskolarendszer egészére kiterjedő kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertanra. A módszertani változás a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérje. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak. 2006. október 1-jétől négy kompetencia területen – szövegértési-szövegalkotási, matematikailogikai, szociális, óvodai – kezdődött a programcsomagok bevezetése, óvodai csoportban, 1., 5. és 7. évfolyamon felmenő rendszerben, a következő felbontásban:


35

Szövegértés-szövegalkotási: o 5. és 7. évfolyamon (magyar nyelv- és irodalom órákon heti 5 ill. 4 órában – A modul) o Természetismeret 5. és 7. évfolyam – B modul o Történelem 5. és 7. évfolyam – B modul Matematikai-logikai: o 7. évfolyam matematika (heti 4 óra A modul) o 5. évfolyam – B modul o 1. évfolyam – B modul Szociális kompetencia: 1., 5. és 7. évfolyam – B modul Óvodai kompetencia Új eljárásokat, pedagógiai eszközrendszert adaptáltunk és alkalmazunk, melyet beillesztünk pedagógiai programunka és elterjesztjük az intézményen belül. Ezek az új tanulásszervezési módszerek, eszközök helyi tantervünkben is megjelennek. A projekt időtartama 24 hónap. Várható befejezése: 2008. január 31.

4.5 További céljaink és ehhez kapcsolódó feladatok A célok elérése érdekében az intézmény feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése mellett képességeiknek fejlesztésével az alap-kultúrtechnikák elsajátíttatása, tehetséggondozása, a kialakult hátrányok kompenzálása annak érdekében, hogy az iskola befejezésével a tanulók a pályaorientáció után érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően tudjanak szakmát választani. Sikeres legyen a társadalomba történő beilleszkedésük. Erkölcsi normatívák megismerésével, begyakoroltatásával váljanak képessé lehetőség szerint az önálló életvitelre. A tanulási folyamatban valósuljon meg már alapfoktól a reális önértékelésre szoktatás. Gyermekközpontú iskola kialakítása érdekében a nevelési és oktatási célok elérése az elsődleges szempont, az iskola jellegéből adódóan a nevelési célok kiemelt szerepet kapnak. A hátrányos családi helyzet kompenzálására a Családsegítő Szolgálat segítségével a tanulók számára a pénzügyi lehetőség szerint kedvezményes étkeztetés, a szükséges taneszközökhöz Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

36

való juttatás biztosítása az 1997. november 1-től érvénybe lépett Gyermekvédelmi Törvény alapján. Célok: 1. Felzárkóztatás, fejlesztés. Az etnikumhoz tartozó kisebbségi tanulók felzárkóztatása, fejlesztése. 2. Értékközvetítés. 3. Munkára nevelés. 4. Társadalmi, természeti környezetbe történő integrálódás. 5. Erkölcsi nevelés, viselkedéskultúra. 6. Egészséges életmódra nevelés. A célokhoz az alábbi feladatok kapcsolódnak 1. Indulási hátrányok kiegyenlítése – értelmi magatartási téren. Beilleszkedés az iskolai életbe. Érzelmi élet fejlesztése. Szociális hátrányok leküzdése. Személyiségfejlesztés. Az

éntudat

fejlesztése.

Az

alapvető

etikettbeli

szokások

megismertetése,

gyakoroltatása és készségszintre való hozása. Az iskolai házirend megismertetése, viselkedési szabályok betartatása, iskolai életmód, kapcsolatok pedagógusokkal, tanulótársakkal, az intézmény technikai dolgozóival. A tanuláshoz használt eszközök rendeltetésszerű használatának elsajátíttatása és ennek következetes betartatása. Alapvető emberi érzelmek megtanítása (szeretet, öröm, bánat, megbecsülés, tisztelet) kifejezésének módja, elfogadása, tiszteletben tartása társai és a felnőttek iránt. 1/a

Alapvető

viselkedési

formák

megtanítása,

gyakoroltatása

megfelelő

példamutatással. Az etnikai kisebbségeknél jelentkező negatív beállítódások korrigálása, tompítása, szélsőségek csökkentése.


37

2. Tanulói ismeretek elsajátíttatása, alapkészségek. Másság elfogadása, megélése. Emberi értékek megbecsülése. Sajátos, reális önértékelések kialakítása. Önismeret fejlesztése, pozitív énkép kialakítása. Értékes, hasznos munkavégzésre szoktatás. Alapképességek felmérése, fejlesztése, készségszintek kialakítása. Az eredményes tanulás módszereinek,

technikáinak

elsajátíttatása,

gyakoroltatása,

egyénre

szabott

tanulási

rendszerek, eljárások kiépítése. Az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Egyéni korrekció alkalmazása a tanulók fejlesztésénél, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, egyéni képességeiket és fejleszthetőségüket. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös, főleg Magyarországot közelebbről, valamint lakóhelyünket érintő problémáiról. Az alapvető erkölcsi kategóriák (jó-rossz, helyes-helytelen stb.) tudatosítása, az énképben való megjelenítése, vonatkoztatva a társas kapcsolataikra is. A tanulás, mint érték és munka, ennek célja és hasznossága és az ehhez kapcsolódó igényszint kialakítása. Rendszeres nevelő-oktató munkában való részvétel – a mindennapos iskolába járás.

3. Sikeres, eredményes munkavégzés motivációja –igénye Pályaorientáció, állóképesség Minőség – tűrőképesség monotónia tűrés fejlesztése A képességek és az életkori sajátosságoknak megfelelő munkatevékenység végeztetése elérhető célok kitűzése. A kreativitás lehetőségének biztosítása. A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a választott pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

38

tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Legyen igénye a munkára. Állóképesség fokozása, kitartás akaratfejlesztése, az adott munka és elvárható legjobb minősége és ennek értéke. A sikerélmény, mint motiváció megélése.

4. Ismeretszerzés, saját környezetének megismerése közvetlen és társadalmi szinten A társadalom felépítettségének ismerete. Tájékozódás a rendszerben – jogok, kötelességek, együttélési szabályok betartása. A haza – földrajza – természetvédelem, természetjárás. A lakóhely kultúrája, hagyománya. Népek, nemzetek kultúrája. A család, a munkahely (iskola), a lakóhely, az ország, mint társadalmi környezet megismertetése.

Nemzettudat

megalapozása

és

kialakítása,

nemzeti

önismeret,

a

hazaszeretetre nevelés. A szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak megismerése, ápolása. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Késztesse az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységekre.

5. Az erkölcs – tudatforma – hétköznapi megvalósulása. Magatartási szokások megtanítása, kialakítása, gyakoroltatása. Konfliktusmentes beilleszkedésre törekvés. Beszédkultúra. Az általánosan elfogadott alapvető erkölcsi normák megismertetése, gyakoroltatása és annak visszatükröződése a mindennapi életben. Az etnikai kisebbség más alapokon nyugvó erkölcsi értékeinek értelmezése és az általánoshoz való igazítása. A társadalmi beilleszkedés elősegítése. A kommunikációs kultúra, a műveltség a tudás alapja részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

39

megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Ennek elfogadott megjelenési formája csak a kultúrált módon történő kommunikáció lehet.

6. Egészséges életmódra nevelés. Egészséges testi, lelki és szociális fejlődés. Pozitív beállítódások, magatartások, szokások. Harmonikus életvitel. Drogprevenció (CHEF-HUNGARY Alapítvány által kidolgozott program) A tanulók készüljenek fel arra, hogy önálló felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerjék meg a környezet – a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. A káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának elkerüléséhez rendelkezzenek kellő ismerettel és akarattal. Készüljenek fel a felelősségteljes családi életre.

4.6 Nevelő-oktató munkánk eszköz-és eljárásrendszere A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: o A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a célrendszerhez, a tartalomhoz igazítjuk. o A

módszer

megválasztása

igazodjék

a

tanuló

fejlettségéhez,

állapotához,

szükségletéhez. o Vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, a többségtől eltérő kultúrát. o A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítsuk.


40

o A

tanuló

egyediségéhez,

sérüléséhez

leginkább

illő

módszerkombinációkat

alkalmazzuk. o A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek. o A módszerek kiválasztásában vegyük figyelembe, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók

elsődlegesen

tapasztalati

személyiségek,

így

a

tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerősítésnek, a szerepjátékoknak, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában. Hasonlóan központi szerepet kell biztosítani a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez kötődő módszerek alkalmazásának: o A megbízások, a feladatok teljesítésének, a szabályok, a szokások követésének, gyakorlásának,

az

ellenőrzés

és

értékelés

tevékenységeinek,

az

önállóság

kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlásának, az alkotóképesség kibontakozásának. A magatartás, a viselkedés, az attitűdformálás ösztönző módszerei: o A helyeslés, a biztatás, az elismerés szóban és írásban, a dicséret. Irányultsága: -

a szorgalom elismerése,

-

a pozitív magatartási formák megerősítése,

-

a tanuló kitartásának, akaratának elismerése (eredmények, versenyek, helyezések),

-

a közösségért végzett munka értékeinek felmutatása.

Formái: -

a szóbeli, írásbeli dicséret, oklevél, jutalom (tárgyi, könyv, színház, mozi, kirándulás).

A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönző módszerek: o a helyeslés kifejezése szóban és írásban, o az elismerés kifejezése az osztály előtt, az iskolatársak, a szülők előtt szóban és írásban, o dicséret az osztály, az iskolatársak előtt szóban és írásban. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

41

Formái: -

osztályfőnöki,

szaktanári,

igazgatói

dicséret

üzenő

füzetbe,

ellenőrzőbe,

osztálynaplóba, bizonyítványba, -

jutalom – tárgyi, könyv, oklevél

A kényszerítő módszerek alkalmazása elkerülendő. Csak előzetes mérlegelés alapján hozható reális döntés nehéz fegyelmezési helyzetre vonatkozóan, amely lehet: felszólítás, figyelmeztetés, követésre való felszólítás, intés, rovás. A mérlegelés alapvető elem, hogy a kirótt nevelő-módszer megfelelő értelmezést nyerjen, a jóvátétel elérhető tartalmú és idejű legyen.

5. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés 5.1 Kiemelt fejlesztési feladatok Megvalósulás helyszíne:

-

iskolában osztálykeretek között tanórán és tanórán kívüli tevékenység formájában

-

napközis és tanulószobai foglalkozásokon

-

családban

Megvalósulás módja

A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül a közösség fejlesztése gyakoroltatás útján. A folyamatnak az alapja az erkölcsi normatívák tudatosítása, következetes betartatása. Kiemelkedő értékek a folyamatban:

-

az emberi élet és egészség védelme

-

az emberi tulajdon védelme


42

-

beilleszkedési nehézségek leküzdése, a tolerancia kialakítása a tanulókban,

-

kreatív személyiség formálása alkotó munka kapcsán és a munkára nevelés folyamatában,

-

természet és környezet védelmére nevelés,

-

igényességre nevelés önmagával és a környezetével szemben,

-

kommunikációs készség, mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak,

-

szeretet, udvariasság, őszinteség, mint az együttélés alapvető kritériuma,

-

sikerélmény, - mint az emberi tevékenység mozgatórugója – ennek szükségessége a mindennapi életben,

-

a sport, a művészet, a zene, az irodalom, mint a szabadidő eltöltésének kultúrált módja,

-

reális önértékelés, önbecsülés az ember életében,

-

önállóság szükségessége a napi életben.

Nevelési programunkban – a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: -

a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését,

-

a tanulást, az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében,

-

a kommunikációs nevelést és kultúrát, az egyes tanulók sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszernek a gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé.

A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstől, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat fűzi össze tartalmi, módszerbeli, akár a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől, annak fejlődéstörvényeitől. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebből következően fejlesztésük, fejlődésük térben és időben elválaszthatatlan. A szocializáltsági, a nevelési mutatók erősítése A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak felfogása, felhasználása az egyéni, a közösségi érdekérvényesítés ön és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

43

tevékenység gyakoriságának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk az erdei iskolai programoknak, túráknak, kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek. Kisiskoláskor Feladatok, tevékenységek o Tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, az egyes közösségek működési rendjéről. o Az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, felfogása – együttműködés a társakkal, a pedagógusokkal – például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén. o A pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), az egyes tanórákhoz tartozó taneszközök kezelésében. o A WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése. o A felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása, az iskola, a lakókörnyezet óvása. Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokás, norma gyakorlása, megerősítése, interiorizációs szakasza következik a 3-4-5. évfolyamokon. A gyakorlás különféle színtereken pl. osztályban, tornaszobában, öltözőben, ebédlőben, utazásnál, játszótéren, a közös helyiségekben, az orvosi rendelőben, kirándulásokon, erdei iskolában, kulturális programokon, stb. realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. Ezek elsődlegesen a harmadik, ötödik évfolyamokon realizálódnak, erősödnek és könnyen mozgósíthatóak.


44

Serdülőkor, fiatalkor Feladatok, tevékenységek Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig eljuttatjuk a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált algoritmus szintjén működjenek. Ehhez kapnak indíttatást, megfelelő terepet, alkalmat, helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A személyiségfejlődés problémás eseteiben a tanuló egyéni és csoportos program szerint személyiség-fejlesztési tréningben részesül (önismereti tréning, drámapedagógia, stb.). A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlődését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat. A belsővé válást elősegíti a közösség minősítő ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerősítés vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. A tevékenységek, a megélt, átélt szituációk széles körét kínáljuk korrekciós és terápiás jelleggel. Ehhez térben és időben olyan helyszíneket rendelünk, amely a széleskörű társadalmi gyakorlat megtapasztalását jelenti, és a felnőtt életben, a társas kapcsolatokban modellként szolgálhat. E célból bővül az iskolai élet valamennyi színterét érintő, a tanulók által hozott döntések, véleményezések, állásfoglalások, érvelések lehetősége. Aktív részvételükre számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben.


45

Bevonjuk a serdülőket az ügyeletes tevékenységbe, gondozói munkába, táborok szervezésébe, kulturális rendezvények kiválasztásába, saját és társaik tetteinek megítélésébe, az iskolai normák megfogalmazásába. A tanulás Az értelmi fogyatékos tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése. Ezen elveket érvényesítjük a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében is. A kisiskoláskor tevékenységei Az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladatok külső algoritmusokkal vezérelt megoldását, feladat végrehajtás sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenőrzés módjait, lehetőségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. A technikai jelegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmi és esztétikai következményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerű szövegkezelésre, elemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára – az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irány melletti felhasználására. Kiemelt tevékenység a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése – gyakorlása a teljes tanítási-tanulási folyamatban. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak taneszközeit (pl. matematikai, technikai, betűtanulás) megtanulják adekvátan használni, a tanórán és önállóan alkalmazni és segédeszközként hasznosítani. A tanulás tanításának részét képezik az egyszerű memoriterek, versek tanulása az egyéni sajátosságoknak megfelelően, az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása a formai jegyek folyamatos alakítása mellett.


46

A serdülőkor tevékenységei A felső tagozaton előtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása. Ezen a szinten tudjon a tanuló a problémája megoldásához segítséget kérni, ismerje a segítség igénybevételének formáit is, alkalmazza önállóan. A felső tagozatos tanulók esetében működnie kell a páros tanulásnak, a kiscsoportos együttműködésben a csoportmunkának. Gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozást, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket. El kell jutni a tanulóknak az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, technikai, vizuális jellegű alkotások önálló elkészítéséhez. Képessé kell válniuk az ésszerű tervezésre, a belsővé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására, a tanultak szerint. El kell sajátítani a hatékony önellenőrzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát. Képességeik szerint el kell juttatni a tanulókat az egyszerű vázlatkészítéshez. A tanulás tanításában kiemelt feladat a tanulási motívumok erősítése. Az épen maradt képességcsoport erősítése a tanulók közösségében elfoglalt státuszának pozitív irányba terelése. A kommunikációs nevelés Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk.

A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése megköveteli a helyzetnek megfelelő beszédpéldát, a beszédmotívumok megteremtését, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

47

Külön figyelmet érdelem az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása, a mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben. A serdülőkori tevékenységek A felső tagozatban előtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelő interpretálása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás. A konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. A tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, az önéletrajz írásra, kérvények, nyomtatványok kitöltésére. Ezen tevékenységekhez megfelelő mintákat, technikákat kell adni a tanulóknak. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy véleményükkel, írásaikkal a nyilvánosság előtt is megjelenhessenek a diákújságban, a faliújságok, tablók készítésében, a diákfórumokon, nyilvános szerepléseken felszólalásaikkal, előadással, színjátszással, drámajátékkal. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink, amelyben valamennyi korosztály gyakorolhatja a metakommunikáció alkalmazását – tekintetet, a testtartást, a hanghordozást, a mozgástért, a testi távolságtartást – különböző kommunikációs színtereken. Tevékenységeiket, ismereteiket tartalmazzák a tömegkommunikációs eszközök ésszerű, helyes használatában. Történjen ez a szülők bevonásával, szemlélet formálásával.

5.2 Tevékenységi rendszer és szervezeti formák

5.2.1 Tanítási órán A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés hoz eredményt, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat.


48

A tanítási órákon a fogyatékosságnak, a fejlettségnek megfelelő differenciált foglalkozás, egyéni fejlesztés is a személyiségfejlesztést szolgálja. Az ismeretszerzés során segítségre, folyamatos irányításra van szükség. Az értelmileg akadályozott gyermek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel a legeredményesebb. A tanítási órákon a személyiségfejlesztés a tananyagtartalom elsajátíttatásán keresztül, a nevelési lehetőségek kihasználásával, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő differenciált módszerek alkalmazásával valósul meg. Tanulóink elsődlegesen tapasztalati személyiségek, ezért a tapasztalatszerzést, a modellnyújtást, a gyakorlást, a megerősítést, a szerepjátékokat, fejlesztő beszélgetéseket tudatosan tervezzük a tanítási órákon. A tanítási órák minden tanuló számára jelentik képességeik kibontakoztatását. Kiemelt szerepet biztosítunk a tanulásra motiváló hatásoknak, a sikerélmény biztosításának, a személyiség pozitívumainak megerősítésének. Különböző fejlesztő órákat tartunk a komplex személyiségfejlesztés érdekében:  egyéni fejlesztő foglalkozások  habilitációs, rehabilitációs foglalkozások  tantárgyi felzárkóztató órák

5.2.2 Tanórán kívüli tevékenységi formák Tanulóink személyiségfejlesztése a közösségfejlesztés tanórán kívül is szervezett keretek között folyik. Napköziotthon A tanórán kívüli személyiségfejlesztést legszélesebb körben a napközi otthon foglalkozásain valósítjuk meg. Az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel fokozatosan az önálló tanulásra szoktatjuk tanulóinkat. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

49

A szabadidő hasznos eltöltésére változatos tevékenységeket szervezünk, melynek tervezésekor figyelembe vesszük a tanulói igényeket is. Valamennyi tanulónk tanulószobás. A tanulószobai foglalkozások elsősorban a másnapra történő felkészülést, egyéni fejlesztést célozzák meg. A tanuló ezt követően bekapcsolódhat a szakköri, sportköri foglalkozásokba. A tanulószobák heti programja a foglalkozási tervben rögzítettek alapján valósulhat meg. A tanuláson kívül szerepel a mindennapos testnevelés keretében szervezett mozgásforma (sportverseny, körjáték, séta, labdajáték, stb.) Új foglalkozási forma a havonta egy alkalommal megrendezett Klubnapközi, ahol különböző foglalkozási formákkal forgó rendszerben várják a pedagógusok a tanulókat. A tanulószoba az alsó tagozatos gyermek számára a játék, a tapasztalatszerzés, az örömszerzés színtere. Meghatározó tevékenység a játék, mellyel a közös, együttes élményszerzést és tevékenységet biztosítjuk. A különféle készségfejlesztő játékokat a hiányosan működő funkciók javítására, korrigálására alkalmazzuk. A délutáni időszakban van lehetőség az érdeklődési köröknek megfelelő iskolai szakkörökben, sportkörökben, egyéb folyamatos és időnkénti rendezvényen részt venni. Tanulószobán bőven kínálkozik lehetőség a tanulók személyiségének fejlesztésére:  értelmi képességeinek fejlesztésére,  érzelmi nevelés,  szokások kialakítása az egészségnevelés területén (étkezés, öltözködés),  kulturált kommunikáció és viselkedés szabályainak elsajátítása, szokássá válása,  a közösséghez tartozás érzésének kialakítása, erősítése,  praktikus ismeretekkel a beilleszkedés megkönnyítése a kortárscsoportba. Szakkörök A személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából e fejlesztési formát nagyon hatékonynak tartjuk. Célunk, hogy tanulóink a szakköri tevékenységben élményhez jussanak, sikereket érjenek el, képességeik fejlődjenek, személyiségük formálódjon. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

50

Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan adottságokkal, képességekkel, tehetséggel, amelyeket eredményesen fejlesztve a személyiség sérülést korrigálni tudjuk, s ezáltal a szocializációt a habilitációt is elősegítjük. Iskolánkban jelenleg 5 szakkör működik. A programok a tanórán kívül rekedt gazdag műveltségi, manuális, művészeti anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják. Szakköreink eredményességét jelzi, hogy iskolánk tanulói a különböző versenyeken, kiállításokon sikereket érnek el. Iskolai sportélet, sportkör Az iskolai sportkör elősegíti a mindennapi testedzés megvalósítását, ellátja a sportoktatást, a tömegsport és a versenysport feladatait is (pályázatok segítésével). Alapvető célja az egészséges életmódra nevelés, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítása, a személyiség testi és lelki összetevőinek fejlesztése. Feladata a testi erők és az ügyesség fejlesztése, az állóképesség növelése, a tehetséggondozás, felkészítés a sportversenyekre. Iskolai sportkörünk rendkívül eredményesen működik, tanulóink az asztalitenisz, atlétika, kosárlabda, futball területén kiemelkedő eredményeket érnek el.

5.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségek felszámolására irányuló pedagógiai tevékenységek

tanulási

kudarc

Az intézményünkben elhelyezett tanulók többsége fogyatékosságuknál fogva beilleszkedési és magatartási nehézségekkel rendelkezik. Sok esetben ezt a magatartást megerősíti a normatívák nélkül élő családi háttér. Kialakulásának okát intézményi szinten a következőkben határoztuk meg: -

elhanyagoló családi nevelés,

-

kényeztető családi nevelés

-

túlkorosság miatt kialakult iskolakerülés,

-

tanulási motiváció részleges, vagy teljes hiánya,

-

teljesítmény kudarcok,

-

a nem megfelelő iskolatípusba történő beiskolázás,

-

bűnözői háttér,


51

-

személyiségzavarok (pl. hiperaktivitás)

-

egészségügyi problémák (epilepszia)

Megjelenési formája intézményen belül:

-

deviancia,

-

asszocialitás, agresszivitás,

-

kriminalisztikus személyiségjegyek megjelenése,

-

introventált személyiség kialakulása,

-

extroventált személyiség kialakulása,

-

tanulási nehézségek kialakulása,

-

kialakuló gyűlölködés miatt kapcsolat kialakítási nehézségek,

-

kényszeres cselekvések megjelenése,

-

egészségügyi problémák kialakulása,

A kialakult problémák megoldására a nevelő- oktató munka során a következő pedagógiai eljárást alkalmazzuk: -

elfogadó nevelői attitűd,

-

személyes kötődés kialakulása

-

az általános iskola befejeztével törekedni kell a döntés képességének kialakítására saját életét érintő kérdésekben. A döntéséért meg kell tanulnia felelősséget vállalni.

-

Életkorának megfelelően kell, hogy nőjön a kötelességtudata és felelősségtudata.

A közösségfejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítás az egyéni személyiségfejlesztés érvényesülése mellett. A program témaköreinek feldolgozása valamennyi tantárgyban a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével:

Szeptember

A természet megismerése – ősz

Október

Tanulmányi versenyek beindítása

November

Intézményi hagyományépítés (Montágh Imre élete)

December

A család ( ünnepek )

Január

A természet megismerése- tél


52

Február

Kulturális programok

Március

A természet megismerése – tavasz

Április

Sport, egészséges életmód

Május

Mentálhigiénés vetélkedő Kirándulás, táborozás Erdei iskola

A közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében lehetősségek feltárásával. Az ünnepélyek megrendezése kapcsán a nevelési. oktatási folyamatban kiemelten erősíteni kell a nemzeti tudatot. A gyerek megismerése érdekében: -

a családdal való kapcsolat kialakítása, családlátogatás működtetése, szülővel való beszélgetés

-

anamnézis, iratanyag megismerése

-

a gyerek tevékenységének elemzése, értékelése

-

a gyerek megnyilvánulásainak elemzése, értékelése

-

egyéni beszélgetés

-

iskolán kívüli programok látogatása

A kreatív személyiségformálás érdekében:

-

a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

-

önmegvalósítás biztosítása a pozitív személyiségjegyek irányában

-

a sikerélményeken keresztül szoktatás az örömteli munkavégzésre

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés szempontjából lényeges szempont az önismeret, önértékelés fejlesztése, mely érdekében a következő feladatokat tűztük ki:

-

a nevelő-oktató munka folyamatát végig kell kísérnie a szoktatás mechanizmusának

-

az önértékelési tevékenységet folyamatosan kell a tanulókkal végeztetni

-

törekedni kell a reális önértékelés kialakítására, figyelembe véve a társadalmi elvárásokat

-

erősíteni kell a nevelő-oktató folyamatban a plusz önértékelési törekvéseket


53

-

a tanulási tevékenység folyamatos összevetése a pedagógiai, a közösségi elvárásokkal, valamint saját korábbi teljesítményével

-

szociális készségfejlesztés (távkapcsolatok, távismeret)

Az akadályozottság és a fogyatékosság figyelembevételével a célkitűzéseinkben megjelölt önállóságra nevelés érdekében a következő feladatok elvégzésére van szükség:

-

Már az első osztálytól az önkiszolgáló tevékenység gyakorlása életkornak és fejlettségnek megfelelően, folyamatosan kell, hogy történjék, ezért a gyerekek képességüknek megfelelő feladatot kell, hogy kapjanak.

5.4 Tehetséggondozás, képességfejlesztés Intézményünk gyógypedagógiai tevékenységében az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakításával kölcsönhatásban, együtt történik a sérült funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elvesztettek újra alakítása. A sérült funkciók korrigálásánál egyfajta kompenzatorikus átszerveződés figyelhető meg, amelyben a szervezet egésze részt vesz. Célja a sérült személyiség fejlesztése, szocializációja, egyensúlyba hozása. Ez a kompenzáció tanulóink részéről erőteljesen megtalálható, hiszen a központi idegrendszer irányításával a szervezet megpróbálja a sérült terület helyreállítását, új funkciók kialakítását. Ezért – bár tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket nevelünk-oktatunk – mégis megfigyelhető náluk 1-1 részképesség, terület átlagosnál fejlettebb jelenléte, ahol a szervezet mobilizálódott energiaforrásai utat találtak. Ezáltal az iskola kiemelt feladata ezen részterületek kibontakoztatását segítő foglalkoztatási formák, tehetséggondozó csoportok működtetése. Intézményünk sajátos szakmai jellegénél fogva a szó valós értelmében nem beszélhetünk iskolai kereten belül tehetségekről.


54

Ennek ellenére tanulóink között is akadnak olyanok, akik egyéni megsegítéssel valamilyen területen az átlagosnál magasabb szinten teljesíteni, önmagukhoz képest nagyobb iramú fejlődést mutathatnak. A fentiek alapján az iskolában tehetségesnek ítéljük meg azt a tanulót, aki: - saját meglévő képességeit folyamatos munkával, egyéni megsegítéssel tudja jelentősen fejleszteni - az adott szakterületen az iskola populációjához képest az átlagosnál kiemelkedőbb a teljesítménye. A tehetség megjelenési formája a tanulók körében: - szaktantárgyak területén, - sport területén - művészetek területén A tehetségek gondozására, fejlesztésére az iskola keretein belül a következő lehetőségek adódnak: - intézményen belül és kívül szakköri tevékenységeken való részvétel - osztálybontás keretén belül tantárgyi fejlesztő tevékenység - tanórai differenciált foglalkoztatás - intézményen belüli területi, megyei, országos versenyeken való megmérettetés - pályázatok elkészítése megyei, országos szintű pályázati felhívásokra - szabadidős tevékenységben érdeklődési körnek megfelelő könyvtári búvárkodás Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelő-oktató munkában az egyéni kapcsolatok során: -

Legyen a gyereknek lehetősége megismerni a vele foglalkozó pedagógust, legyen tisztában vele, hogy mit várnak tőle

-

Egységes és következetes nevelői ráhatások az értékek megvalósítása érdekében kitűzött célok elérésében

-

A pedagógus közösség folyamatos szakmai és szellemi erősítése, tantestületen belüli állandóság

-

Egyéni példamutatás

-

A felnőttek megérdemelt tekintélytisztelete

-

Személyiségfejlesztő tréningen való részvétel

-

Elfogadott program


55

A következetes nevelői ráhatások érvényesülése érdekében: -

egységes szabályozási rendszer kidolgozása

-

házirend, etikai kódex működtetése

-

egységes jutalmazási, büntetési rendszer működtetése

-

Az értékek megvalósulási lehetőségei a nevelő-oktató munka folyamatában:

-

folyamatos felvilágosítás, tájékoztatás az egészséget károsító tényezők hatásairól

-

az információk értelmezése, elemzése felnőtt segítségével

-

lelki gondozás, mentális nevelés az iskolában és pszichológus szakmai segítsége

-

egészséges, szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet kialakítása az iskolában.

-

Az elfogadott házirend és etikai kódex gyakorlatban történő betartása és működtetése

-

Mások és saját tulajdonának védelmére szoktatás, felelősség a szándékos rongálással szemben a kártérítésre szoktatás

-

Közösségi normák megismertetése, elfogadtatása

-

Tanulópárok kialakítása, működtetése

-

Fogyatékosságok kezelése közösségen belül, a tolerancia működtetése

-

Egyéni megsegítés, egyéni beszélgetések biztosítása

-

A gyerek mindenoldalú megismerése tanórán és tanórán kívül

-

Sikerélményhez juttatás a nap bármely szakában

-

Kudarckezelés esetmegbeszéléssel folyamatosan

-

A pozitív személyiségjegyek megerősítése

-

A tanuló motivációs bázisának feltárása, működtetése

A siker kritériuma: nevelő-oktató munkánkban akkor tekinthetjük megoldottnak a tanuló ilyen jellegű problémáját, ha sikerül olyan fokra egyéni megsegítéssel eljuttatni, hogy képes a közösségbe beilleszkedni, ott a normatívákhoz alkalmazkodni, a közös munkában részt venni, ami által a közösség elfogadott tagjává válik.


56

6. Gyermek- és ifjúságvédelem 6.1 Cél-, feladat-, tevékenységrendszer Célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel.

Feladatok: -

Minden pedagógus kötelessége, közreműködjön: o a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, o a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-

Valamennyi pedagógus – kiemelten az osztályfőnökök és napközis nevelők – alapvető feladata, hogy felismerje a tanulókat érintő problémákat, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az iskolai gyermekvédelmi felelősnek.

Az óvodai és iskolai gyermekvédelem jelentősége:

-

a problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb „jelző intézménye”, ahol a gyermekek a nap jelentős részét töltik:

-

elérhetők

-

segíthetők

-

befolyásolhatók, családjukkal a kapcsolat folyamatos.

-

Az óvodában és az iskolában a gyermekekről többoldalú információhoz lehet jutni.


57

6.2 A gyermekvédelmi gondoskodás alanyai, célcsoportjai Célcsoport

A probléma okai

Következmények

Segítségnyújtás módja

Egymást generáló hátrányok jelenléte: Pl. iskolázatlanság, Hátrányos helyzetű ill. alacsony jövedelem, Esélyegyenlőtlenség halmozottan hátrányos rossz lakásviszonyok, helyzetű gyermekek etnikai kisebbséghez tartozás Gyermekeknél is deviáns magatartási Veszélyeztetett Elhanyagoló bánásmód formák kialakulása, gyermek és devianciák jelenléte gyermek sérelmére, vagy gyermek által elkövetett bűncselekmények Fejlődési rendellenesség, Beteg gyermek hosszan tartó betegség Esélyegyenlőtlenség

Fogyatékos gyermek

Nehezen gyermek

Veleszületett vagy szerzett testi vagy szellemi károsodás, mozgássérült, értelmi Esélyegyenlőtlenség fogyatékos, vak, gyengénlátó, siket

nevelhető Tanulási és magatartási Esélyegyenlőtlenség zavarok

helytelen nevelés, rendszertelen Szociálisan inadaptált életmód, gyermek - organikus idegrendszeri tényezők Súlyosan veszélyeztető Deviáns viselkedésű környezet, működési gyermek zavarok, deviancia a családban -

Társas zavara, normák, elfogadás Szabálysértő, törvénysértő, magatartás


Tartós támogatás, integráció segítése

anyagi társadalmi hatékony

Tartós szakmai támogatás, családi konzultációk, fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés Speciális egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális oktatás, egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális támogatás az oktatásban, nevelésben, szülők mentálhigiénés támogatása

viszonyok Speciális pedagógiai erkölcsi bánásmód, önértékelés elégtelen javítása Speciális intézményi bűnöző ellátás, nevelés; mentálhigiénés gondozás. Fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés.

58

6.3 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozóan o általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, o a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása, o a diákönkormányzattal való kapcsolattartás, o szociális ellátások számbavétele, o minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete! o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, o családlátogatásokon való részvétel szükség szerint, o tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak, o anyagi

veszélyeztetettség

esetén

rendszeres

gyermekvédelmi

támogatás

megállapításának kezdeményezése, o tájékoztatás a tanulóknak szervezett szabadidős programokról, o fegyelmi eljárásokon való részvétel. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekekre vonatkozóan o A

hátrányos

ill.

veszélyeztetett

tanulók

felmérése

az

osztályfőnökök

közreműködésével. o Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet ill. a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. o Szociális ellátások számbavétele, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatásokhoz való hozzájutás lehetősége (ingyenes étkezés, térítési díj támogatás, tankönyvvásárlási támogatás, stb.)


59

6.4 Intézményi együttműködés Az intézmény kapcsolatrendszere a) Külső kapcsolatok Jellemzői Abony Városi Önkormányzat

- fenntartói feladatok megvalósítása

Abony Városi - működési feltételek Közoktatási Bizottság biztosítása Pest Megyei ÖK. Művelődési Osztály Abony Város Kisebbségi ÖK.

időszakosan

rendszeresen

- területei feladatok koordinálása - szociális és magatartási problémák megoldása

X

X X

X

b) Szakmai kapcsolatok Bárczi G. GYTF

- szakmai útmutatás képzés

X

Műv. és Közokt. Miniszt.

- szakmai fórumok szervezése, ped. továbbképzésre tájékoztatás - kiadványok eljuttatása az intézményhez

X

MAGYE

Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet

X

- szakmai anyagok tájékoztatás

X

Közoktatási intézmények Losontzi I. Ált. Isk. és Spec. - szakmai koordináció X Szakisk. és Diákotth. Cegléd továbbtanulók beisk. tan. versenyeztetése X Ált.Isk.ésSpec.Szakisk. és Diákotthon Gyömrő

- tanulók versenyeztetése

2. sz. Tan.Kép.Vizsg. Szakért.Biz.Cegléd


X

X

60

Somogyi I.Ált.Isk.Abony

- tanulók át, ill. visszahelyezése, vélemény megkérés - közös kult. és sportrendezvény X

óvodák I:-II.-III. Abony

- beiskolázási előkész.

Lakásotthonok

- átmeneti nevelt tanulók előmenetelének biztosítása, beiskolázása X

Sipos Orbán Szakisk. Szolnok

X

X

- továbbtanulás, Beiskolázás

X

Nem közoktatási intézmények Abonyi Lajos Műv. Ház., Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely Sportcsarnok és Intézm. Sportegyesület Humán Szolgáltató Központ Egyházak

- a tanulók integrációs lehetőségeinek biztosítása, szabad vallásgyakorlás biztosítása

Egészségügyi intézmények

- a gyermekek egészségügyi ellátásának biztosítása szakvélemény megkérése szükség szerint X

PÁV Bp.

- tanulók beiskolázás előtti vizsgálata

Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely

X X X X X X

- értékközvetítés

X X

Belső kapcsolatrendszere Szülőkkel (közokt.törv.59§) - szülői munkaközösség - fogadóóra - szülői értekezlet

- a szocializáltsági foktól függően a szülő bevonása az iskola életével kapcsolatos dolgokba, folyamatos tájékoztatása gyermeke

X

- szülő írásbeli tájékoztatója, magatartásról, fejlődéséről, indokolt esetben család- tanulmányi előmeneteléről Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

61

látogatás - meghívás az iskola rendezvényeire

Véleménynyilvánítás a tanulót szülőt érintő dolgokban.

Diákönkormányzat (közokt.tv.62,63,64§)

összejövetel program szerint, indokolt esetben alkalomszerűen. Véleménynyilvánítás, programjavaslat.

Nevelőtestület (közokt.tv.56,57§)

egyeztetés, véleménynyilvánítás, határozathozatal a testületi értekezleteken.

Szakmai munkaközösség (közokt.tv.58§)

szakmai munka szervezése irányítása éves munkaterv alapján

X

X

X

Osztályfőnökök, tan.sz.nevelő az osztályba, tan.csoportba X - osztály és csoportkereteken tartozó gyermekek személyibelüli kirándulás, szabadidős ségének, szocializációjának tevékenység fejlesztése, megtervezett fejlesztési terv alapján


62

7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekekre közvetlenül irányuló Felzárkóztató órák, foglalkozások Tanulószoba biztosítása Szakkörök működtetése (kulturális hátrányok enyhítése, képességfejlesztés) Sportkör működtetése a tehetséggondozás érdekében Felkészítés iskolán kívüli tanulmányi, kulturális, művészeti versenyekre Kedvezményes táborozások, kirándulások Drog- és bűnmegelőzési program Pályaválasztási tevékenység Segítségnyújtás ösztöndíj elnyeréséhez (sport, tanulmányi) Pályázati lehetőségek kihasználása (helyi, országos, uniós támogatások, pályázatok)

A családra irányuló Családlátogatás Szülők, családok nevelési életvezetési gondjainak enyhítése Tankönyvvásárláshoz nyújtott segítség Szülői értekezlet, konzultációk, fogadóórák Szülők felvilágosítása az igénybe vehető támogatásokról. Segítségnyújtás ezek megszervezéséhez Drog- és bűnmegelőzési program

A segítségnyújtásba bevont szervezetek: o Gyermekjóléti Szolgálat o Önkormányzatok o Egészségügyi szervezetek o Cigány Kisebbségi Önkormányzat o Humán Szolgáltató Központ o PM TEGYESZI o Fészek Egyesület o Otthon Szociális Szolgáltató o Alapítvány az Örökbefogadó és Nevelőszülőkért SION Nevelőszülői Hálózata o Fővárosi TEGYESZ o Nevelési Tanácsadó o Rendőrség


63

A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok végrehajtását éves program illetve igény szerint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával, az intézmény pedagógusainak közreműködésével látjuk el.

8. Az iskolai szolgáltatások tartalmi színterei (alapfeladaton túli szolgáltatások, versenyek, tábor, hittan, stb.) Intézményünk az alapfeladaton túl a tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulóknak biztosítja az alábbi iskolai szolgáltatásokat: o Felkészítés:

iskolán

belüli

és

kívüli

tanulmányi,

szakmai,

kulturális

és

sportversenyekre. o A városi kulturális szolgáltatások igénybevétele: kiállítások, múzeum, városi rendezvények. o Táborok, túrák, kirándulások szervezése, lebonyolítása. o A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása. o Egészségügyi ellátás iskolán belül, szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség. o Étkezés biztosítása igény szerint, térítési díj ellenében. o Hit- és vallásoktatás igény szerint. o Segélyezési lehetőségek: a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutások segítése, támogatások lebonyolítása az önkormányzatokkal együttműködve, a hatályos jogszabályok alapján.


64

9. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

9.1 Együttműködés a tanulókkal A tanulókat az iskola életéről, az őket érintő valamennyi kérdésről az iskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A nevelőtestület és a tanulók közötti együttműködést a magasabb jogszabályban meghatározottak alapján a DÖK szervezeti és működési szabályzatában található együttműködési megállapodás tartalmazza. o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Működésének feltételei megtalálhatóak a Házirendben. o A Diákönkormányzat feladata, hogy a tanulók kéréseit, ötleteit az iskola felé hatékonyabban közvetíthessék, jogaikra és kötelezettségeikre ráirányítsák a diákok figyelmét, az iskola programjaiban részt vegyenek (szervezzék, előkészítsék, lebonyolítsák), valamint megismerjék és gyakorolják a Szervezeti Működés Szabályait. o Az értelmi fogyatékos tanulóink érdekképviseleti munkájához elengedhetetlen a diákönkormányzatot

segítő

pedagógus

személye,

aki

szervező,

koordináló

tevékenységével segíti a diákönkormányzat működését. o Az együttműködés az iskolai közösségen belül lehetőséget teremt a tanulók önirányító, önellenőrző tevékenységére, ezen keresztül személyiség-fejlesztésükre. o Biztosítja a tanulók véleménynyilvánítási, egyetértési és döntési jogát, választási lehetőségét. o Felelősségvállalásra, iskolai hagyományok ápolására nevel.


65

Formái: o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, o a szaktanárok a tanulók előmeneteléről szóban vagy írásban, o a tanulók kérdéseiket, véleményüket szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselőik útján közölhetik igazgatóságával, tantestületével.

9.2 Együttműködés a szülőkkel A szülők magasabb jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolhatják jogaikat, kötelezettségeiket. o Fogadóóra a szülők és pedagógusok közötti személyes kapcsolattartás, segítségnyújtás a tanulók fejlesztéséhez, egészséges életmódra neveléséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. o Szülői értekezletek keretében folyamatos kapcsolattartás, a szülők tájékoztatása a tanulók fejlődéséről, az intézménnyel kapcsolatos kérdésekről. o Nyílt tanítási nap, melyen a szülő betekintést nyer nevelő-oktató munka mindennapjaiba, megismeri a tanítási órák lefolyását, tájékozódik gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. o Napi kapcsolat a sérült gyermekek képességeinek fejlesztésére. o Írásbeli tájékoztatás a tanulók tanulmányaival, magatartásával kapcsolatos kérdésekről – a következő tanév költségeiről. o Családlátogatás során a gyermekek családi hátterének megismerése, tanácsadás a tanulók optimális fejlesztése, lelki egészségének védelme érdekében. o Segítségnyújtás, a megfelelő szervezetet megkeresve, átmeneti vagy tartós családi problémák, anyagi gondok kezeléséhez. o Figyelemfelhívás, szükség esetén a szülők kötelezettségeire, a gyermekek védelme érdekében. Eredménytelenség esetén a szükséges intézkedések megtétele. o Szülők bevonása, tudatos felvilágosítása a tanulók továbbtanulási lehetőségeiről, pályaválasztásáról. o Segítségnyújtás a családoknak, a másság elfogadásához. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

66

A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok időpontját az iskola munkaterve évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

9.3 Együttműködés a különböző területeken dolgozó pedagógusok, szakemberek között o Folyamatos információcsere az osztályfőnök, a szaktanár és a napközis nevelő között: -

a tanulmányi munkára vonatkozóan,

-

a tanulóra vonatkozóan,

-

különböző iskolai programokra vonatkozóan.

o A pedagógiai munkát segítők (gyógypedagógiai asszisztensek) együttműködése a pedagógusokkal: -

a tanórai munkában,

-

szabadidős tevékenységekben.

o Pedagógusok együttműködése az iskola egyéb szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, stb.) o Együttműködés a munkaközösségekhez tartozó pedagógusok között és a különböző munkaközösségek között.


67

10. Hagyományok 10.1 Új tanulók fogadása -

A nyolcadik osztályos tanulók köszöntik az új elsősöket, megajándékozzák őket.

10.2 Tanulmányi munkához kötődő hagyományok -

nyílt napok

-

Salgóbánya erdei iskola

-

Egészségnevelés és sportnapok

10.3 Ünnepélyek, rendezvények -

nemzeti ünnepeinkről műsorokkal emlékezünk meg

-

iskolánk névadója

-

Mikulás ünnepség

-

Karácsonyi ünnepély

-

Farsangi karnevál

-

Ki mit tud?

-

Anyák napja

-

Madarak és Fák napja

-

Ballagás

-

Tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek

-

EGYMI fórum

10.4 Szabadidős programok -

Megyei Asztalitenisz Verseny

-

Nőnap – tantestület

-

Ivó napján a férfi kollégák köszöntése

-

Karácsonyi ill. tanévzáró ebéd az alkalmazottakkal


68

11. Egészség- és drogstratégia A Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tantestülete által 2001-ben készített Pedagógiai Program célrendszerének 6. pontjában szerepel az egészséges életmódra nevelés. Ebben a kategóriába tartozik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés, a pozitív beállítódások, szokások, a harmonikus életvitel, a drogprevenció. Gyógypedagógia és egészségügyi célú habilitáció Gyógypedagógiai munkánk egészét áthatja a habilitációs, rehabilitációs nevelés, melynek célja a tanulásban akadályozott ill. az értelmileg akadályozott fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból származó hátrányok csökkentésére a következő programokat építettük be helyi tantevünkbe: - egészségfejlesztés, mentálhigiéné (1-8. évfolyam) - alapozó terápia.

11.1 A kitűzött célok A tanulók készüljenek fel arra, hogy önálló felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerjék meg a környezet egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, s ezek kiküszöbölésének módjait. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) egészségkárosító hatásairól rendelkezzenek elegendő információval, tudjanak NEM - et mondani. Ismerjék meg önmagukat, saját értékeiket, pozitív énképük fejlődjön. Gyakorolják a kapcsolatteremtés, kapcsolatfejlesztés lehetséges változatait, az emberi érintkezés, a kommunikáció elemeit. Készüljenek fel a felelősségteljes családi életre. Legyenek képesek problémák megoldására, pozitív döntéshozásra, a konfliktusok kezelésére.


69

A tanulók 1-8. évfolyamon foglalkoznak a testi, lelki egészség, és a drogprevenció témakörével heti 1-1 órában tantárgyi keretek között. A megszerzett ismeretekről a tanév végén megrendezendő EGÉSZSÉGNAPOK vetélkedőjén adhatnak számot. Ez az alkalom az egészségfejlesztéssel foglalkozó team számára is képet ad az éves munka hatékonyságáról. Lehetőség van a tapasztalatok alapján az ismeretanyag módosítására. Ill. jóváhagyására.

11.2 Az egészségfejlesztő team tagjai (1998.) 

az intézményvezető,



egészségfejlesztő mentálhigiénikus pedagógus, drogügyi koordinátor,



az osztályfőnök,



a testnevelő,



a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,



a szülők,



az iskolaorvos,



a védőnő

11.3 Az egészségfejlesztés, mentálhigiéne tantárgy célja, feladatok Egészségfejlesztés: A kiindulási szint felmérése után, a tanulók egyéni tapasztalataira építve kezdődhet az egészséges életmódra nevelés. A gyermekek különböző szociokulturális környezetből érkeznek, így az egészséges életmódról való ismereteik is nagyon különbözőek. Naponta hét- nyolc órát töltenek az iskolában, így sok lehetőség van a pedagógusok részéről a mintanyújtásra. Az iskolai környezet ugyan nem szolgálja az egészségmegőrzést (omladozó falak, szűk udvar, tantermek), de a programokban gazdag iskolai élet (iskolai és iskolán kívüli) segíti a tanulókat a körülmények elviselésében. A legfontosabb cél az, hogy az egészséget a legfőbb értéknek tekintsék. Az ismeretszerzés során alakuljanak ki olyan szokásaik, igényeik, melyek egészségük megőrzését, fejlesztését szolgálják. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

70

11.4 Témakörök

-

Az egészség fogalmának, összetevőinek megismertetése.

-

A betegség fogalma, egyéni tapasztalatok megbeszélése.

-

Az egészségmegőrzést szolgáló életvitel bemutatása, a tanulók életkorának megfelelő napirend kialakítása.

-

A személyi és környezeti higiéne elemeinek megismertetése, helyes szokások, megfelelő igényszint kialakítása.

-

A helyes fogápolás módjának elsajátítása.

-

Az egészséget károsító fizikai tényezők tudatosítása, a lehetséges védekezési módok gyakoroltatása.

-

Az egészséges táplálkozás összetevőinek bemutatása, a szervezet számára hasznos ételek készítése.

-

A szabadidő eltöltésének alternatívái.

Az egészségfejlesztés témaköreinek feldolgozása során alkalmazott módszerek: bemutatás, előadás, megbeszélés, beszélgetés, gyakoroltatás.

11.5 Mentálhigiéné Az iskola nagy hatásfokú, kiemelten fontos intézmény a mentálhigiéne szempontjából. A család mellett elsődleges szocializáló és korrekciós intézmény. Az iskolai mentálhigiéne a családi szocializáció során belsővé vált iránytű segítségével, arra építve befolyásolja a cselekvést, és az egyén környezethez való alkalmazkodását segíti. A személyiségszerkezetbe nem avatkozik.


71

11.6 Témakörök -

A kapcsolatteremtés lehetőségeinek, módjainak bemutatása.

-

Kapcsolatfejlesztés, élményszerzés a társakról.

-

A társismeret fejlesztése, tükör önmaguk előtt.

-

Az interakció kereteinek feltérképezése.

-

Szociális és empátiás készségfejlesztés.

-

A csoportkohézió erősítése folyamatos.

-

Bizalmi légkör kialakítása csoportmunka segítségével.

-

A kommunikációs készségek tudatos fejlesztése.

-

A problémamegoldás fejlesztése

-

A döntéshozás képességének fejlesztése.

-

Konfliktuskezelés

-

Attitűd- és személyiségformálás a család és a társadalmi közösség értékeinek megőrzésére megfelelő önismeret birtokában.

-

A párválasztás ismérvei.

-

Családi szerepek.

-

A család funkciói.

-

A munka és a lelki egészség kapcsolata.

A mentálhigiénés fejlesztés csoportmunkában zajlik, amelyet szerződéskötés előz meg. A csoport szabályokat alkot, ezek minden csoporttagra kötelezőek. Célja az „énvédelem”, és az önkontroll fejlesztése. A munka hatékonysága mindig a csoport aktuális állapotától függ, a fő cél elérése érdekében foglalkozásról foglalkozásra kell kitűzni a részcélokat. Fontos követelmény, hogy a csoporttagok közül nem kerülhet senki peremhelyzetbe.


72

11.7 Drogprevenció Tanulóink a környezet káros hatásaival szemben kevéssé ellenálló, könnyen befolyásolható, fejletlen döntési képességgel rendelkező gyermekek. Drogfogyasztás szempontjából veszélyeztetettek. Az iskola felelőssége igen nagy abban, hogy tanulói a diákévek alatt ne kerüljenek kapcsolatba a kábítószerekkel, illetve tudjanak NEM-et mondani a fogyasztásukra. A CHEF-HUNGARY „Egészséged testben, lélekben” c. Személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző program nyújt ehhez a munkához segítséget. 20 – 21 foglalkozáson keresztül jutnak a tanulók életkoruknak megfelelő ismeretekhez a drogokkal kapcsolatban. A program négy fő részből áll: 1. Információ: Mit tudok a drogokról? 2. Önismeret: Mit tudok magamról? 3. Döntéshozás: Választás az ismeretek birtokában 4. Stresszkezelés: Hogyan érezzem magam jobban a tudás birtokában? Az ismeretanyag évről - évre bővül és mélyül, így lehetővé válik az állandó ismétlés is, mely tanulóinknak nagyon fontos. Nagy előnye továbbá, hogy a szülők is részesei lehetnek a munkának. Tanári kézikönyv és tanulói munkafüzet áll a pedagógus rendelkezésére munkájához. Várható hatások: A tanulók ismeretei a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatban bővülnek, megszilárdulnak.

Kialakulnak

olyan

jártasságok,

készségek,

melyek

az

egészség

megőrzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az életvitellel kapcsolatos pozitív attitűdök interiorizálódnak, s optimális esetben megjelennek a tanulók mindennapjaiban. Feltételezhető, hogy a szabadidő tervezésében, eltöltésében igényesebbek lesznek. A program személyiségfejlesztő hatása iskolánkban is jelentős lehet. A megvalósuláshoz szükség van a szülők, pedagógusok személyes példamutatására, a biztonságos, támogató környezetre, és a családok és az iskola szoros együttműködésére.


73

12. Környezeti és nevelési program

12.1 Helyzetkép 12.1.1 Előélet, hagyományok Iskolánk rendelkezik bizonyos hagyományokkal a környezeti nevelés terén. Tanulóink az életvitel és a technika tanórákon rendszeresen gondozzák az iskolakertet. Részt veszünk a város által szervezett takarítási akciókon, szelektív hulladékgyűjtésen. Minden évben 3 napos erdei iskolát szervezünk. Itt változatosan, életkorhoz, meglévő ismeretekhez igazított programok segítségével, természet közeli környezetben tanulják meg diákjaink a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Ezeken kívül szinte minden tantárgy számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelés megvalósítására.

12.1.2 Adottságaink Az iskola udvara zárt, lebetonozott, sportolásra, játékra nem alkalmas. A tantermek mérete csak részben megfelelő, az iskola épülete barátságosnak nem nevezhető, a környezeti nevelést kevéssé segítő. A rideg környezetet próbáljuk oldani a tantermek dekorálásával, felhasználva a gyerekek munkáit is.

12.2 Erőforrások 12.2.1 Humán erőforrások – iskolán belüli -

Iskolavezetőség: támogatja a környezeti nevelés programot. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

-

Tanárok: tantárgyakban beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

-

Diákönkormányzatot segítő és a mentálhigiénés tanár: lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére, napi kapcsolatban állnak a diákokkal az egyedi problémák azonnali kezelésére.

-

Iskolaorvos: előadásokat tart az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról.


74

-

Adminisztratív és technikai dolgokról: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

-

Diákok: a tervezett programokon aktívan, sokoldalúan vesznek részt.

-

Szülők: eljönnek az iskola által szervezett programokra, miközben az ő szemléletük is formálódik.

12.2.2 Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartó: mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, a vele való kölcsönös együttműködés fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: a tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása, pl. a múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok. Iskolai tanulmányai során minden tanuló legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson vegyen részt.

-

Civil szervezetek: szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkát.

-

Hivatalos szervek: feladatuk, hogy ellenőrizzék az iskola működését környezetvédelmi és egészségügyi szempontból.

12.2.3 Anyagi erőforrások – saját -

Az iskolai költségvetésből kell elvégezni azokat a felújításokat, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését szolgálják.

-

Alapítvány: az iskolai alapítvány támogatja az iskola által szervezett programokat.

12.2.4 Külső anyagi erőforrások -

Fenntartó: az erdei iskolai programok támogatása

-

Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése


75

12.3 Jövőkép – alapelvek és célok 12.3.1 Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk (épület, udvar, tantermek, berendezés tekintetében) egyre inkább alkalmassá válna tanulóink harmonikus személyiségfejlesztésére, oktatására. A belső terek legyenek hangulatosabbak, több növény legyen mindenhol. Diákjaink, dolgozóink figyeljenek az iskola energiafelhasználására, a hulladék mennyiségének csökkentésére. Gyermekeink harmonikusabb, stressz -mentesebb körülmények között tanuljanak.

12.3.2 Hosszútávú célunk környezettudatos állampolgárok nevelése Diákjainkban alakuljon ki: -

a környezettudatos magatartás, életvitel

-

környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel

-

a környezet értékei iránti felelős magatartás

-

a természetes és mesterséges környezet szeretete, védelme

-

egészséges életmód igénye

Ezen célok eléréséhez szükséges bizonyos készségek kialakítása, fejlesztése. Pl.: - problémamegoldó gondolkodás - problémaérzékenység - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia - állampolgári részvétel és cselekvés

12.3.3 Rövid távú célok -

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

-

A pedagógusok, felnőtt dolgozók személyes példamutatással képviseljék a környezettudatos életvitelt.

-

Az iskola tisztaságának javítása.

-

Takarékoskodás az energiával, a vízzel.

-

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői.


76

-

Ismerjék meg szűkebb környezetüket, ápolják a hagyományokat, lássák meg a problémákat, az értékeket.

-

A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (Természetismeret, Technika és életvitel, Földünk és környezetünk).

Fontos a tantárgyak közötti integráció, azért, hogy egységes képet tudjunk kialakítani a tanulókban az őket körülvevő világról. Hagyományok ápolása -

erdei iskola szervezése, megvalósítása

-

drogprevenciós program folytatása

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

-

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára

12. 4 Tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei 12.4.1 Tanulásszervezési és tartalmi keretek -

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

-

Tanulmányi kirándulások a 127/2004. sz. Képviselő-testületi határozat szerint: „Tanórán kívüli foglalkozások keretében tanulmányi kirándulás szervezhető, melyen a tanuló részvétele nem kötelező az ott elsajátított ismeretek nem kérhetők számon.”

-

Múzeum, állatkert, nemzeti park, szeméttelep meglátogatása

-

Tanórák

-

Erdei iskola

-

Kézműves foglalkozások pl. plakátkészítés

-

Iskolakert, iskolazöldítés

12.4.2 Módszerek -

megbeszélés, beszélgetés, bemutatás, gyakoroltatás

-

játékok (szituációs, memóriafejlesztő, érzékelést fejlesztő, kapcsolatteremtést segítő)

-

rend- és tisztasági verseny

-

egyszerű, célzott megfigyelések


77

-

terepgyakorlatok

-

vizuális művészet

12.5 Az iskola épületeinek helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok. Jellemzők Nagy forgalom az iskola környékén

Célok Közlekedési biztonság növelése

Feladatok - Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt javítása - Kerékpártároló kialakítása

Zaj

Csökkentés

Fák, cserjék ültetése

Légszennyezés

Csökkentés

- Zöldesítés az iskola környékén - Növények gondozása, gyomtalanítás

Szemét

Tiszta, egészséges környezet

- Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról, fertőzési veszélyekről - szeméttárolók sűrítése

Nincs játszótér

A gyerekek mozgásigényének Iskolai játszótér építése kielégítése

Iskolabelső

Tiszta, barátságos környezet

- Festések, felújítások - Dekoráció - Mellékhelyiségekben szappan, WC papír - Gyakori szellőztetés

Udvar

Biztonságos aljzat

- Aszfaltozott rész felújítása

Iskolakert

Tanítás, pihenés helye

- Növények gondozása - Madáretetők kihelyezése és gondozása


78

Iskolánk óvodai csoportja is bekapcsolódik a környezeti nevelési feladatok elvégzésébe. A gyerekek életkorához meglévő ismereteikhez a fogyatékosság jellegéhez, az esetleges másodlagos sérülésekhez alkalmazkodva célul tűzzük ki, hogy: -

gyermekeink ismerjék meg szűkebb környezetüket,

-

vegyék észre környezetükben a szépet, az értéket, ismerjék fel a problémákat,

-

óvják környezetük tisztaságát,

-

alakuljon ki bennük az egészséges életmód igénye, sajátítsák el az ehhez vezető módszereket,

-

takarékoskodjanak az energiával, vízzel

Ezen célok eléréséhez elvégzendő feladatok: -

közlekedésbiztonsági ismeretek nyújtása,

-

zöldesítés az óvodában és környékén,

-

gyomtalanítás az óvodában,

-

hulladékgyűjtés,

-

élősarok az óvodai csoportszobában,

-

madáretetők kihelyezése az óvodában,

-

állatkert, múzeumok, nemzeti parkok látogatása

-

játékok (szituációs, memóriafejlesztő, érzékelést fejlesztő, kombinációs)

-

egyszerű megfigyelések,

-

beszélgetés, bemutatás,

-

mesék, versek olvasása a közvetlen természetes és mesterséges környezet

Módszerek

értékeiről


79

13. Tanulói teljesítmények ellenőrzése, értékelése A tanulók ellenőrzése két nagy területre irányul: -

az adott tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek, tevékenységek, képességek fejlődése

-

a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltságának, attitűdjének alakulása.

Tanulóink ellenőrzése egységes alapelvek alapján történik. -

Az intézmény pedagógiai programjára épül.

-

Folyamatos és motiváló hatású, differenciált.

-

Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.

-

Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat.

13.1 Az értékelés alapelvei -

Legyen differenciált, személyre szóló!

-

Az eltérő gyereknek eltérő sikereket biztosítson!

-

Legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő!

-

Legyen objektív, de biztosítsa a szubjektív értékelés jogát is!

-

Jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül!

-

Igazságos, érvényes és megbízható legyen!

-

Sokoldalú, változatos problémák megoldására szolgáljon!

-

Feleljen meg az életkornak és a tantárgyi jellegnek!

-

Preferálja a szorgalmat és a tehetséget!

-

Jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára!

-

Fejezze ki a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését!

-

Az írásbeli és szóbeli értékelés aránya vegye figyelembe az adott tanuló írásbeli, illetve szóbeli kommunikációs képességének fejlettségét/hiányát!

-

Optimális kombinációban juttassa kifejezésre az adott teljesítmény objektív értékét, illetve a tanulónak az adott tárgyban való fejlődését!


80

-

Értékelje a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen megmutatkozó képességeit, arculatát!

13.2 Az értékelés feladatai Az értékelés feladatköre rendkívül sokrétű, differenciált. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a feladatokat, amelyeket a saját értékelési rendünk kialakításánál figyelembe vettünk: -

a folyamatos munka visszajelzése

-

a tanulásban, vagy más tevékenységben való érdekeltség megteremtése

-

a motiváció

-

az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrollja

-

a hasonló tevékenységet végzőkhöz képest kialakult relatív helyzet meghatározása

-

az előrehaladás mértékének megállapítása

-

a tanuló önmagához mért fejlődésének visszajelzője

-

az önismeret kontrollja

13.3 Az értékelés célja Az értékelésnek a legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése; az önértékelési képesség kialakítása; amely többek között nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Ennek értelmében az értékelésnek a személyiség egészére hatnia kell. Ezért egyaránt irányul a tevékenységből lemérhető viselkedésre, az együttműködési képességre,

az

együttélési

sajátosságokra,

az

érdeklődésre,

a

rendezettségre,

eszközhasználatra, szabálytiszteletre, a felelősség vállalására – viselkedésre, a kreativitásra, feladatvégző képességre, a kognitív teljesítményekre, a pontos munkavégzésre.

13.4 Az értékelés funkciói -

Diagnosztizáló

értékelés:

tájékozódás

a

tanítás-tanulás

valamely

nagyobb

egységének megkezdése előtt – előzetes tudás mérése.


81

-

Formatív (formáló-segítő) értékelés: a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása. Kölcsönös információcsere a tanár és diák között az oktatás folyamán.

-

Szummatív (lezáró-összegző) értékelés: a tanulói tudásszint értékelése tanév végén, pedagógiai szakaszonként, illetve a szakképzés zárásaként a minősítő vizsga alkalmával.

13.5 Az értékelés formái 1) Személyes, verbális értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon jelenhet meg: - A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, - szinte minden pillanatban

megjelenő

–

igen-nem,

helyes-helytelen

típusú

szabályozó

megnyilvánulások. - A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. - A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel. 2) Írásbeli szöveges értékelés - A tanulók írásbeli munkáihoz fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések. - A egyes tantárgyak tanárai félévente írásban értékelik a tanulók tevékenységét, eredményességét alsó tagozaton a 4. osztály félévéig. - Az iskola hagyományai között bevált a kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek értékelő levélben megfogalmazott, elsősorban figyelmeztető célú tájékoztatása. A tanulók értékelésének és minősítésének formái: szöveges értékelés osztályozás.

Szöveges értékelés 1., 2., 3. osztályban negyedévente, félévkor és év végén, és a 4. osztályban félévkor következő tantárgyakból adunk szöveges értékelést: -

magyar irodalom


82

-

matematika

-

társadalomismeret

-

természetismeret

-

informatika

-

ének-zene

-

vizuális kultúra

-

testnevelés

-

életvitel-gyakorlati ismeretek

-

környezetismeret

Formatív, fejlesztő értékelést adunk félévkor és év végén az előbbiekben felsorolt tantárgyból. Az értékelés információt ad a gyereknek, szülőnek, pedagógusnak az előrehaladásról, és lehetővé teszi a fejlődés mértékéhez szükséges egyéni korrekciókat. Évfolyamonként az értékelés a tájékoztató füzetben történik, amelyben a tantárgyi követelmények alapján értékeljük a tanulókat.

A tantárgyi értékelés „általános minősítéssel” zárul. A tantárgyi általános minősítés: Kiválóan megfelelt (5) Jól megfelelt (4) Megfelelt (3) Felzárkóztatásra szorul (2-1)

Ezen minősítési kategóriák az osztályfőnök, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők közös megegyezése alapján válthatók át a minősítés után javasolt érdemjegyre.

A tantárgyi értékelések végén a „felzárkóztatásra szorul” rovatba minden pedagógus beírja a tanuló számára szükséges fejlesztő foglalkozásokat.


83

Ha tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az osztályfőnöknek, illetve a szaktanárnak a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és a javaslatokat kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

Évfolyamismétlés Abban az esetben, ha a tanuló a tantárgyak helyi tantervében előírt minimális követelményeket nem tudta teljesíteni, és a nevelőtestület döntése alapján nem léphez az iskola magasabb évfolyamára, a tanulmányok folytatása az adott évfolyam megismétlésével történhet. Az évfolyam megismétlésére sor kerülhet akkor is, ha a tanuló sikeresen befejezte az adott évfolyamot, azonban engedélyezték részére, hogy a már befejezett évfolyamot újra kezdje. Évismétlésre 1-2-3. évfolyamon csak a szülő kérésére, illetve a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai miatt kerülhet sor. Nem utasítható a tanuló évismétlésre az idegen nyelv elsajátítása tekintetében abban az évben, amelyben megkezdte az adott idegen nyelv követelményeinek az elsajátítását. A szülő írásban kérheti, hogy gyermeke megismételhesse az adott iskolai tanévet. Ha a tanuló az első osztályos követelményeket nem tudja teljesíteni, akkor a szülővel történt közös megegyezés alapján azt a tanévet „előkészítő jellegűnek” tekintjük.

Beszámoltatás A tanuló tudásáról szóban, írásban és gyakorlatban adhat számot. Szóbeli: feleltetés, kiselőadás, projektmunka. Írásbeli: -

röpdolgozat (10 percnél nem hosszabb, hetente lehetséges),

-

témazáró (egy-egy témakör, tananyag lezárásakor, napi kettőnél több nem lehetséges)

-

félévi és év végi dolgozat (a félév illetve a tanév tananyagát felölelő anyagból, napi egynél ne legyen több)

-

kompetenciamérés (központi felmérőlapokkal)


84

Gyakorlati: olyan tantárgyaknál, ahol a gyakorlati teljesítmény az értékelendő (testnevelés, vizuális kultúra, ének-zene, életvitel és gyakorlati ismeretek), egy-egy munkadarab elkészítése, bemutatása, a tananyagban előírt követelmények teljesítése. Osztályozás -

A közoktatási törvényben található értékelő (osztályozási) skálát alkalmazzuk az iskolában 4. osztály II. félévétől 8. osztály tanév végéig.

-

Az értékelések regisztrálására és közlésére az oktatás-irányítás által rendszeresített dokumentumokat, nevezetesen a naplót és a tájékoztató füzetet használjuk.

-

A tantárgyblokkok, osztályozott tevékenységek követelményeit előre közöljük a tanulókkal, szülőkkel.

-

Meghatározzuk

az

adott

tevékenység

elégséges

szintjét,

azaz

a

követelményminimumot is. -

Akik a követelményminimumokat tanév végén nem érik el, azok csak sikeres javítóvizsga után léphetnek magasabb évfolyamba.

-

Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányaikat csak osztályismétléssel folytathatják.

Az értékelés rendszeressége A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el. A rendszerességre vonatkozó eljárásokat az alábbi szerint alkalmazzuk: -

Az első évfolyamon (az érdemjegyek alkalmazásáig) a szöveges értékelés rendszerességét negyedévi, félévi, háromnegyedévi és év végi tájékoztatásban állapítjuk meg.

A tanuló előmenetelét minősítő szöveges értékelésben az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan: -

a legutóbbi értékelés óta mutatott pozitív (vagy negatív) fejlődés,

-

a kiemelkedő fejlődést (vagy hanyatlást) mutató területek, tanulási képességek,

-

a személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődése, milyensége,

-

javaslatok, tennivalók a jövőre (rövidtávra) nézve.

A 2-3. évfolyamon a szöveges értékelés (melynek rendszeressége negyed-, félévi, háromnegyedévi, évvégi) kiegészül az osztályzatokkal.


85

A 4-12. évfolyamon meghatározott időegység elteltével – ami egy hónap – adunk értékelő tájékoztatást érdemjeggyel. A leírt értékelési formák mellet más módok, eszközök is alkalmazhatók adott időegység – naponta, hetente – alkalmával. Ezt történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok használatával. A teljesítményhez kötőtő különböző alternatív megoldások bármely területen, színtéren, szinten alkalmazhatók. Érdemjeggyé, szöveges minősítéssé történő átszámításuk mindenkor a nevelőtestület egyetértésével, elsődlegesen az adott szakmai munkaközösség döntésével valósul meg. Nem korlátozza a testület a nevelők módszertani szabadságát abban, hogy – a tantárgy sajátosságainak megfelelően – maga döntse el, mely, a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítményt érdemesít osztályozásra valónak. A kimagasló tanulmányi, sport, szakköri, közösségi stb. munka értékelése az iskolagyűlésen történik negyedévente. Az évközi érdemjegyek javításának módja A tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt, a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, - romlása és pszichés problémái, valamint a szociokulturális háttér összes nehézsége miatt mindig meg kell adni annak lehetőségét, hogy teljesítményének javulásáról, tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból, esetleg más szituációban, más pedagógiai környezetben, de számot adhasson a tanuló. Egy-egy eredménytelen alkalom nem minősítheti őt hosszú távon – elkedvetlenítve, szorongást, bizonytalanságot okozva. Az érdemjegy, a minősítés javítására vonatkozó lehetőségekről minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit, idejét, módját, megismételhetőségét tudnia szükséges. Az eredményről a tanuló, a szülő tájékoztatást kap, és a javítás idejéről, tárgyáról, eredményességéről a pedagógus önmaga számára feljegyzést készít. adhatunk felmentést a beszámolási, a felmérési kötelezettség alól – a tanuló egyéni elbírálása alapján – ha ezt aktuálisnak, szükségesnek ítéljük, meghatározott esetekben. Erről az osztályfőnök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélésen hoz döntést.


86

13.6 A szorgalom és a magatartás értékelésének szempontjai A szorgalom értékelésének szempontjai példás Munkához viszonya

való Tanórákon aktív, felszerelése, tiszta, hiánytalan. Munkavégzése pontos, megbízható

jó

változó

A tanórákon megfelelő A munkában önállótlan. ösztönzésre dolgozik. Felszerelése rendetlen, Munkavégzése kielégítő, gyakran hiányos felszerelése tiszta, esetenként hiányos.

hanyag Munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Felszerelése, rendetlen, rendszeresen hiányos.

Egyéni képességeknek Képességeinek megfelelően Képességeinek való megfelelés teljesít. megfelelően teljesít.

Tanulási ingadozó.

Önállóság és aktivitás. Tanórákra rendszeresen Tanórákhoz önállóan készül. Érdeklődése kapcsolódó szerinti versenyeken, kutatómunka vetélkedőkön, tanórán kívüli tevékenységben vesz részt.

A tanórákra való Az órákon nem mutat felkészülésben érdeklődést, passzív. rendszertelen. Ritkán mutat érdeklődést.


A tanórákra rendszeresen készül. Érdeklődése és munkavégzése megmarad a szorosan vett tananyag keretein belül.

teljesítménye A tanórákra rendszeresen nem készül. Tanulmányi eredménye képességei alatt marad.

A magatartás értékelésének szempontjai példás Viszonya közösséghez iskolában

Közösségi aktivitás

a Pozitív hatást gyakorol a az közösségre. Az iskolai élet szabályait elfogadja, betartja, és társait is erre ösztönzi. Társaival és a felnőttekkel udvarias, tisztelettudó és együttműködő.

jó

változó

hanyag

A közösségre erős befolyást nem gyakorol. Az iskolai élet szabályait betartja. Társas kapcsolatait a tisztelet, udvariasság, kulturált beszéd jellemzi.

Tudatosan nem árt a közösségnek, de nem lehet rá számítani, megbízhatatlan. Az iskolai élet szabályait részben tartja be. Társas kapcsolataiban instabil.

Közösségi célokkal szembeszáll, érdektelen, negatív hatással van a közösségre. Az iskolai élet szabályait rendszeresen, szándékosan megszegi. Társas kapcsolatait tiszteletlenség, udvariatlanság, durva beszéd, agresszivitás jellemzi.

Aktív, kezdeményező, Közösségi életben részt öntevékeny. Önként, vagy vesz, a rábízott feladatokat megbízással vállalt eredményesen elvégzi. kötelezettségeit lelkiismeretesen, eredményesen elvégzi.

Közösségi életben nem Közösségi életben nem vesz szívesen vesz részt, részt. Gátolja a közösség megbízásokat nem vállal, munkáját. de a rábízott feladatokat elvégzi.

Az elismerés, jutalmazás ill. az elmarasztalás formái ill. hagyományai a 13…. fejezetben és az intézmény Házirendjében találhatók.


88

13.7 A tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai – a házi feladatokkal kapcsolatos szabályok Iskolánk speciális jellegéből adódóan a tanulószobai foglalkozások váltják ki tanulóink otthoni felkészülését. Mivel a rendelkezésre álló időtartam egy óra, a hatékonyság eléréséhez a tanulószobás és a délelőtt tanító pedagógusok együttműködése elengedhetetlen.

Konkrét célok -

A beszámoltatások rendszerének megismertetése a tanulókkal, tanárokkal.

-

Differenciált képességfejlesztés megvalósítása, amely során személyre szóló fejlesztésnek támaszkodnia kell a tanulók kreativitására.

-

Életkori sajátosságok figyelembevétele.

-

Önállóság, önfegyelem, gazdálkodás az idővel.

-

Házi feladatok ellenőrzése, rendszeres értékelése.

-

A házi feladatokra fordított időmennyiség szabályozása.

-

A tudásvágy felkeltése, helyes értékrend, önismeret kialakítása, véleményalkotásra nevelés.

-

Minden évfolyamon biztosítanunk kell a nyugodt fegyelmezett tanulást.

A tanulóknak csak annyi segítséget szabad nyújtani, amennyit a fejlődéshez igényel, de annyit mindenképpen! A házi feladatok elvesztik jelentőségüket és szerepüket, ha folyamatosan nem ellenőrizzük, nem kérjük számon azokat. Ezek hiányában a gyerekek nem fogják látni az értelmét, és ahhoz vezet, hogy nem készítik el a feladatokat. Hosszú távon pedig nem alakul ki a tanulók feladattudata, mely egyik tényezője lehet a társadalomba való sikertelen beilleszkedésnek.

A tanulószobai felkészüléshez feladott szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai


-

Írásbeli feladat szinte minden tanórához kapcsolódóan legyen.

-

Mindig az órarend figyelembe vételével kell megszabni a feladott tananyag mennyiségét – fontos, hogy a tanulószobai foglalkozás keretei között a kapott feladatok önállóan megoldhatók legyenek.

-

Témazáró dolgozat után nem adunk fel délutáni feladatot. A közös javítás után az első házi feladat mindig a javított, újra rögzített feladattípus legyen.

-

Tanulószobán az írásbeli feladatok előre kerüljenek.

-

A tanulószobás nevelő feladata, hogy jelezze az esetleges elmaradásokat, ill. igényeit – a feladatok mennyiségét és minőségét illetően – a délelőtt tanító pedagógusok felé.

-

Közös értékelési rendszer kialakítása – a délutáni munkáért járó értékelés beszámít a tantárgyi átlagba.

Alsó tagozat A házi feladatokkal szemben támasztott követelmények: -

a játékosság jellemezze,

-

a motiváltságot alakítsa ki,

-

elsősorban a kommunikációs készséget, szókincset fejlessze,

-

szokásokat építsen ki,

-

a gondolkodási képességet fejlessze.

Az írásbeli házi feladat és a szóbeli tanulnivaló 70%-30%-os aránya fokozatosan a 4. osztály végére érje el az 50-50%-ot. Felső tagozat 50%-50%-os arány fokozatosan tolódjon el a szóbeli tanulnivalók felé 70%-30%-ra. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egy-egy szaktantárgyat tanító pedagógus is egységes egészként lássa a gyermekek leterheltségét, hiszen nemcsak arra az egy szaktárgyra kell a tanulónak összpontosítania a délutáni tanulás során.


90

13.8 Diagnosztizáló vizsga Az iskolánkban folyó oktatás minőségi belső ellenőrzésének érdekében diagnosztikus vizsgáztatást végzünk a 6. évfolyam tanév végi teljesítményének felmérésével. Célunk, hogy tanulóink eljussanak a kívánt követelményszintre, tapasztalatot szerezzenek a vizsgáztatás rendszeréről.

Felelős szervező: Munkaközösség vezető Szakos tanárok Vizsgabizottság Vizsga időpontja: 8 – 12 óráig Tárgy

Helyszín

Lebonyolítás módja

Irodalom

tanterem

szóbeli

Anyanyelv

tanterem

írásbeli

Matematika

tanterem

írásbeli

Ember és természet

tanterem

szóbeli

Életvitel és gyakorlati

tanterem

munkadarab elkészítése

ismeretek

Javítási lehetőségek: Ha a szóbeli kifejezőkészség erősen sérült, akkor lehetőség nyílik írásbeli vizsgára; dysgrafia esetén pedig szóbeli számonkérésre. Bizottság: A kérdező mindig az adott tantárgyat adott osztályban tanító tanár, a felügyelő más osztályban adott tantárgyat tanító tanár, az elnök vezető beosztású pedagógus (igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezető). Ha a vizsgán a tanuló nem jelenik meg, illetőleg ha nem felel meg, új időpontot (javításra kijelölt időpontot) kap.


91

A vizsga eredménye nem befolyásolja döntően a tanév végi osztályzatokat. Ennek megfelelően az értékelés a tanórai értékelésnek megfelelően érdemjegyekkel történik, a teljesített vizsgáról „tanúsítványt” adunk. A pedagógus saját számára köteles statisztikát készíteni a vizsgáról, amely alapján a tantestület következtetéseket von le a vizsga eredményeiről. Vizsgarend:

kedd

- anyanyelv és irodalom

szerda

- matematika, ember és term.

csütörtök

- életvitel és gyak. ism.

13.9 A tanulók teljesítményének értékelése A 2004/2005. tanévtől kezdődően bevezetésre kerül a szöveges értékelés felmenő rendszerben. A törvényi rendelkezés értelmében az 1-3. évfolyamon valamint a 4. évfolyam első félévében az osztályzatokkal történő minősítést felváltja a tanulók szöveges értékelése. Ezen minősítési forma bevezetésének célja, hogy messzemenően fejlessze és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben történő fejlődését, biztosítsa a motiváló, feszültségmentes iskolai munka feltételeit.

Az értékelés módszertani szabályai -

Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt.

-

A szöveges értékelés ne legyen teljesítményelvű: a társas kapcsolatokat, az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát is vegyen figyelembe a tanulók értékelésével.

-

A diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük; ne mondjunk ítéletet, ne vonjunk le következtetéseket.

-

Legyen előremutató.

-

Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit.

-

Minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekről, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat minél többféle szituációban.


92

-

A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő.

-

Adjunk

mintát

kommunikációjára,

a

gyerekeknek járuljunk

az

hozzá

értékelés,

saját

kritika,

visszajelzés

önértékelésünk,

értékrendjük

kialakulásához.

A szöveges értékelés rendszeressége és formái 1-3. évfolyamon valamennyi tantárgyra vonatkozóan -

negyedévi szöveges értékelés (értékelőlapon)

-

félévi értékelés (tájékoztató füzetben)

-

háromnegyedévi értékelés (értékelőlapon)

-

tanév végi értékelés (bizonyítvány – értékelőlap)

Minősítés: félévkor és év végén valamennyi tantárgyra vonatkozóan: -

kiválóan megfelelt

-

jól megfelelt

-

megfelelt

-

felzárkóztatásra szorul

Az értékelés területei részletesen megtalálhatók az értékelőlapon (lásd mellékletben).

Értékelés 4. osztály II. félévében és 5-8. évfolyamon

A tanulókat a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni. a) A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok használható. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

93

A magatartás értékelésének szempontjai -

a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,

-

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony,

-

az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül,

-

a tanuláshoz való viszony,

-

az iskola képviselet

A szorgalom értékelési szempontjai -

motiváltság,

-

az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat,

-

többletfeladatok vállalása, ellátása,

-

a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása.

A teljesítmények minimuma és optimuma között 0-tól 100 %-os skálán helyeztük el a tanulók teljesítményeit egységesen értelmezve a határok osztályzattal történő meghatározásait. Elégtelen

0% – 30%

Elégséges

31% - 45%

Közepes

46% - 70%

Jó

71% - 85%

Jeles

86% - 100%

Napköziben történő ellenőrző munka A napköziben történő ellenőrzésnek, értékelésnek erősítenie kell a következő iskolai célok megvalósulását: -

visszacsatolás

-

motiváció

-

önismeret fejlesztése

-

személyiségfejlesztés

A délután folyamán a folyamatos ellenőrzés szóbeli egyéni értékelést jelent. Törekedni kell a folyamatos önértékelés kialakítására. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

94

13.10 Értékelési hagyományok A jutalmazások szempontjai, adható jutalmak.

a) Tantárgyi dicséret -

követelményszint felett teljesít

-

biztos tudás legyen az alapja

-

adható minden olyan tanulónak az adott tantárgyból, akinek a magatartása hármasnál és szorgalma négyesnél nem rosszabb.

Döntési jogkör: szaktanár Adható: elismerő oklevél Időpontja: tanév vége

b) Általános dicséret -

valamennyi tantárgyból jeles szinten teljesít, vagy fogyatékosságból adódóan 12 négyes osztályzata van: készségtárgyak illetve magyar, matematika

-

magatartás: példás, vagy jó, szorgalom példás

Döntési jogkör: osztályfőnök Adható: elismerő oklevél Időpontja: tanév vége

c) Könyvjutalom Adható -

minimum 2 tantárgyi dicséret esetén: 1 készség + 1 közismereti tantárgy

-

általános dicséret mellé

-

igazgatói dicséret mellé


95

Döntési jogkör: osztályfőnök Időpontja: tanév vége

d) Igazgatói dicséret -

tanév közi kimagasló tevékenység alapján

-

kitűnő vagy jeles tanulmányi eredmény esetén

Döntési jogkör: igazgató Adható: oklevél Időpontja: tanév közben, tanév végén

e) Osztályfőnöki dicséret -

piros beírások havi rendszerességgel

-

mulasztásmentes tanév

-

példamutató szorgalom súlyos debilitás esetén

Döntési jogkör: osztályfőnök Adható: oklevél Időpontja: tanév vége

f) Dicséret Kiváló közösségi munkáért/megbízatások, társak és nevelő munkájának segítése.

Döntési jogkör: munkaközösség Adható: oklevél Időpontja: tanév vége


96

g) Büntetés módjai -

szóbeli figyelmeztetés

-

írásbeli figyelmeztetés: szaktanári osztályfőnöki – figyelmeztetés, intés, megrovás igazgatói – figyelmeztetés, intés, megrovás

A büntetést a tanuló deviáns magaviseletének eredményeként lehet és kell alkalmazni. A vétség mértékétől függően fokozatosan, vagy a fokozatok kihagyásával büntethető a tanuló. A kirívóan rossz magaviseletű tanuló időszakosan eltiltható a tanulószobai foglalkozásoktól, kizárható az iskola minden, nem kötelező jellegű rendezvényén való részvételből. A tanulóval szemben fegyelmi és kártérítési felelősségre vonást kell kezdeményezni a Közoktatási Törvény 76-77.§-a alapján.

13.11 Az alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a tantestület ügye, hanem a szülőé is. Így a döntéshozatal előtt szükséges a szülői munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. a pedagógiai szempontoknál jóval nagyobb súllyal esik latba a családok anyagi helyzete, mely alapvetően meghatározó a taneszközök kiválasztásában.

A tankönyvválasztás elvei az iskolában -

segítse a helyi tantervben megfogalmazottak elsajátítását,

-

a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló,

-

a tankönyv tartalmazza azt a tananyagot, amely az alapvizsgára való felkészülést lehetővé teszi, de jól jelölhető legyen az a tananyag, amely a lassabban haladó, kevéssé terhelhető gyermekek számára a minimumot jelenti,


97

-

a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez is,

-

az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyveinkhez munkafüzet is tartozzon,

-

a tankönyvek legyenek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek, ne legyenek zsúfoltak, elrendezése logikus, szemléletes legyen,

-

a pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv, a magtankönyv felel meg, mely a tananyag magját tartalmazza, több évfolyamon is használható,

-

az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett.


98

14. Tantárgyi rendszer és óraszámok a sajátos nevelési igényű – tanulásban akadályozott – tanulók számára Ktv. 2003. évi LXV. tv. szerint és a 23/1997. (VI.24) sz. MKM rendelet 2. sz. mellékelte alapján

Az 1-4. évfolyam részére az évfolyamok óraszáma

Tantárgyak 1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

1

1

2

2

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

Ismerkedés az informatikával

0

0

0,5

0,5

Kötelező óraszám

20

20

20

22,5

52.§6.bek. habilitáció, rehabilitáció óra/hét

3

3

3

3,3

52.§7. bek. felzárkóztatás, fejlesztés óra/hét

2

2

2

2,25

52.§11/c bek. tehetségkib., felzárkóztatás – óra/hét

2,4

2,4

2,4

2,7

53.§3. bek. napközi, tanulószoba – óra/hét

4,5

4,5

4,5

4,5

Összes óra /hét

48,9

48,9

48,9

50,75

Rajz-kézművesség Életvitel és gyakorlati ism. Testnevelés és sport Egészségfejlesztés, mentálhigiéné Tantervi modul


99

Helyi tantervi óraterv 1 – 2. évfolyam

Évfolyamok TANTÁRGYAK

1. osztály

2. osztály

Heti óra

Éves óra

Heti óra

Éves óra

Magyar nyelv és irodalom

7

259

7

259

Matematika

4

148

4

148

Környezetismeret

2

74

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz – Életvitel (tananyagösszevonás rajz-kézműves és életvitel gyak. ism.)

3

111

3

111

3

111

3

111

1

37

1

37

(testnevelés, rajz és kézművesség) Testnevelés (testnevelés, rajz és kézművesség) Egészségfejlesztés, mentálhigiéné (egészségnevelés, mentálhigiéné) Kötelező óraszám

20 óra

20 óra

52.§7.bek terhére szervezett óra

1 óra/hét

1 óra/hét

(testnevelés, rajz és kézművesség)

0,5 rajz

0,5 testnevelés

52.§6.bek. habilitáció, rehabilitáció (egészségnevelés, mentálhigiéné)

3 óra

3 óra

52.§11/c felzárkóztatás

1 óra

1 óra

Tanulói órateher hetente

24 óra

24 óra

Helyi óraterv 3 – 4. évfolyam Évfolyamok TANTÁRGYAK

3. osztály

4. osztály

Heti óra

Éves óra

Heti óra

Éves óra

Magyar nyelv- és irodalom

7

259

7

259

Matematika

4

148

4

148

Környezetismeret

2

74

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz - kézművesség

2

74

2

74


100

Életvitel Testnevelés (testnevelés, rajzkézművesség és életvitel gyak.ism.) Egészségfejlesztés mentálhigiéné (egészségnevelés, mentálhigiéné) Ismerkedés az informatikával (testnevelés, rajz és kézműv.)

2

74

2

74

3

111

3

111

1

37

1

37

0,5

18

1,1

37

Kötelező óraszám 52.§7. bek. terhére tervezett óra (testnevelés, rajz és kézművesség)

20 óra

22,5 óra

1 óra/hét 0,5 ismerk. inform.

0,5 ismerk. inform.

0,5 testnevelés

0,5 testnevelés

52.§6.bek. habilitáció, rehabilitáció (egészségnevelés, mentálhigiéné)

1 óra/hét

1 óra

1 óra

52.§11/c bek. felzárkóztatás

1,5 óra

2 óra

Tanulói órateher hetente

24 óra

25 óra


101

15. A tanulók fizikai állapotának felmérése A közoktatásról szóló törvény 41.§(5) kimondja, hogy „…az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A tanulóink fizikai állapotának mérésére irányuló próbarendszert egyben nevelési eszközöknek is tekintjük, amely lehetővé teszi a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A teljesítménnyel méréseket az átlagtól eltérően nagy szórás mutatható ki, ugyanis a tanulási nehézséget okozó tényező mellett gyakran megfigyelhető a motorikus és a keringési rendszer sérülése. Egy-egy osztályon belül igen heterogén a motoros és fizikai teljesítmények összessége. A követelmények teljesítésekor ezért differenciált elbírálás szükséges. Az értékelés az egyéni képességek és fogyatékosságok figyelembe vételével történik. A vizsgálatokat a testnevelő tanár végzi az osztályokban, évente kétszer, a tanév elején és végén. A felmérések a következő területeken történnek: 1. Cooper-teszt Az erő, és erő-állóképesség mérése: -

helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérése)

-

hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérése)

-

hasonfekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

-

fekvőtámaszban karhajlítása és nyújtás (a vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére)

-

tömött labda dobás (vetés) hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére)

-

lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére)

A méréseket cm szalaggal és stopperóra felhasználásával végezzük.


102

2. Antropometriai adatok mérése Magasság mérés Testsúly mérés

A méréseket magasugró mércével és szobamérleggel végezzük.

A teljesítmények mérését a Fitszoft 2000 CD-n található táblázatok segítségével végezzük.

A mindennapos testmozgást szolgáló program A megvalósítás menete A program koordinátora: Földi Anikó testnevelő Feladata: -

a programterv részletes kidolgozása

-

az egyes foglalkoztatási tervek elkészítése

-

a helyszínek biztosítása: o Városi Sportcsarnok o Városi Sportpálya o Strand o Szabadidőpark o Az iskola tornaszobája, udvara

-

az eszközök biztosítása

-

folyamatos konzultáció a programot lebonyolító kollegákkal

-

együttműködés az iskolaorvossal

A koordinátor által kidolgozott program megvalósítói: -

napközis nevelők

-

pedagógiai asszisztensek

-

koordinátor


103

A program célja, hogy megvalósuljon iskolánkban a mindennapos testnevelés. Ez által a gyerekek jobban érezzék magukat mind testileg, mind szellemileg. A sport, a mozgás sikerélményt, örömöt nyújtson a számukra. A program időtartama: szeptembertől júniusig a tanév ideje alatt. Naponta 30 perc, az ebéd és a délutáni tanulószobai foglalkozás között.

Program: -

felmérések

-

udvari foglalkozás

-

tornaszobai foglalkozás

-

népi játékok

-

labdajátékok

-

erőfejlesztő gyakorlatok

-

állóképesség fejlesztő gyakorlatok

-

ügyességfejlesztő gyakorlatok

-

tartásjavító gyakorlatok

-

fogó- és futójátékok

-

sor- ill. váltóversenyek

-

zenés torna

-

lovaglás

-

téli játékok


104

16. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

16.1 A létrehozás előzményei 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló XXVI. Törvényt. E törvény különösen nagy jelentőséggel bír az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt. A fogyatékos személyek habilitációjával, rehabilitációjával kapcsolatban a fentiek hatására új pedagógiai törekvések erősödtek meg, s igényelték részben a társadalomtól, részben a gyógypedagógiai tevékenységrendszerben érintettekről a szemléletváltozást, az integrált nevelésben való részvételt. Figyelembe véve az Európai Unióban elfogadott oktatáspolitikai koncepciót, tudatosan készültünk az átalakításra: o elemeztük az utazó gyógypedagógiai feladatok elvégzése során összegyűlt tapasztalatokat, problémákat, o számba vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátás iránti igényét, o felmértük az igényeket a speciális fejlesztésre, szakmai továbbképzésekre, terápiás szolgáltatásokra és egyéb feladatokra. A másság tolerálása, a sérült gyermekek épekkel együtt történő oktatása, nevelése a szemléletváltáson túl szakmai irányítást, módszertani segítségnyújtást, megfelelő humán erőforrás biztosítását igényli. Ezért Abony Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. március 30-i ülésén hozott 50/2006. számú határozatával intézményünket Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé nyilvánította.


105

16.2 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény célja A városi és kistérségi óvodákban, iskolákban nevelt-oktatott gyermekekre, tanulókra vonatkozóan: o a beszéd- és mozgás-rendellenességből, a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása, o az integrált nevelés-oktatásban részt vállaló intézmények pedagógusainak szakmai segítése.

Célunk elérése érdekében együttműködés az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermek, tanuló szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel.

16.3 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény feladatai o Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. o A Módszertani Intézmény működési területéhez tartozó intézményekkel történő együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendben. o A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. o A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a módszertani intézménnyel együttműködve. o Igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek biztosítása az intézményen kívül is – a

módszertani intézmény szakembere

szervezésében. o Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai felkészítés, folyamatos továbbképzés szervezése.


106

o Gyógytestnevelés ellátása azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akiket iskolaorvos, vagy szakorvos szűrővizsgálata és szakvéleménye alapján javasoltak. o Logopédiai

szolgáltatással

a

beszédindítás,

a

beszédhibák

javítása,

nyelvi

kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.

Gyógypedagógiai tanácsadás o A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. o A

gyógypedagógiai

nevelés

számára

biztosított

szakanyagok,

tankönyvek,

taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.

16.4 Helyzetkép A 2005-2006-os tanévben az EGYMI-től gyógypedagógiai tanácsadást, logopédiai ill gyógytestnevelés szolgáltatást igénylő városi intézmények: Óvodák 1. Szivárvány Óvoda 2. Pingvines Óvoda 3. Gyöngyszemek Óvoda Általános Iskolák 1. Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. Somogyi Imre Általános Iskola 3. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az ellátott gyermekek száma: Gyógypedagógiai tanácsadás: Logopédia: Gyógytestnevelés:

290 fő 95 fő


107

16.5 Személyi- és tárgyi feltételek Nagy Andrea

intézményvezető logopédia

heti 2 óra

Király Rita gyógypedagógiai tanácsadás-fejlesztés heti 15 óra Dóra Anikó

logopédia

heti 9 óra

Dóra Anikó

fejlesztés

heti 6 óra

Györe Csabáné

logopédia

heti 24 óra

Györe Csabáné

fejlesztés

heti 3 óra

Farkas-Földi Anikó

gyógytestnevelés

Balogné Polyák Erzsébet

gyógypedagógiai asszisztens heti 20 óra

Balázs Zsoltné

gyógypedagógiai asszisztens heti 20 óra

heti 13 óra

A megnövekedett speciális ellátás igénye megköveteli a speciális eszközök fejlesztését, folyamatos bővítését. Ezek beszerzése részben saját erőből, de többnyire pályázati lehetőségek felhasználásával történik. A 2005-2006-os tanév nyertes pályázatai HEFOP 3.1.3 Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra

17.351.980,-

Továbbképzések, eszközellátás biztosítása (laptop, projektor, multimédiás számítógép, stb.) Pest Megyei Közoktatásfejlesztési Közalapítvány Logopédiai eszközökre

130.000,-

Gyógytestnevelési eszközökre

330.000,-

Mobilitás integrációs gyermek- és ifjúsági csoportok tevékenységéhez kapcsolódó kis értékű tartós eszközök, kellékek, szakkiadványok beszerzésének támogatására

100.000,-

Az EGYMI szolgáltatásaihoz szükséges eszköztár jegyzéke jelen Pedagógiai Programban „A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében” található.


108

17.6 Az EGYMI szervezeti felépítése, tartalmi munkája

Nevelő-oktató intézmény Óvoda Általános iskola Tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók o Óvoda: 1 csoport o 1-8. évfolyam: 6 tanulócsoport o Tanulók integrált oktatása Pedagógusok végzettsége: o Gyógypedagógusok (oligofrén pedagógus, logopédus, pszichopedagóus, tanulásban akadályozottak pedagógusai, fejlesztőpedagógusok) o Óvodapedagógusok, tanítók, tanárok o Gyógytestnevelő Asszisztensek végzettsége: Felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensek Fejlesztő foglalkozások, szakkörök o Asztalitenisz o Tömegsport o Tánc o Kézműves Minőségfejlesztés COMENIUS I. Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Módszertani Intézmény Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai szakmai szolgáltatása Logopédiai ellátás Szaktanácsadás Városi óvodák, iskolák o Foglalkozás, tanóra látogatás, o Szűrés elemzés o Beszédindítás o Egyéni szakmai metodikai o Beszédhibák javítása tanácsadás a SNI tanulókkal o Nyelvi kommunikációs ill. gyermekekkel zavarok javítása kapcsolatban. o Dyslexia prevenció és terápia o Tankönyv, taneszköz, o Beszédészlelés és fejlesztő eszközök – ajánlás beszédmegértés zavarainak o Szakirodalom ajánlás feltárása és terápiája Pedagógusok képzésének, Gyógytestnevelés továbbképzésének segítése Városi óvodák és általános iskolák o Szakmai napok, bemutató gyermekeinek, tanulóinak speciális órák szervezése egészségügyi, testnevelési o Kihelyezett nevelési foglalkoztatása iskolaorvosi vagy értekezletek kérésre szakorvosi szűrővizsgálat alapján: o Gyógytestnevelés Felzárkóztatás o Könnyített testnevelés o Egyéni fejlesztési tervek Gyógypedagógiai tanácsadás készítésének segítése o SNI tanulókat integráltan o Esetmegbeszélések oktató pedagógusok o Szakirodalom, ajánlás munkájának segítése hátránykompenzálás,

Pályázati lehetőségek kihasználása Felsőfokú és főiskolai képzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzése Alapítvány: „Együtt Egymásért Alapítvány”


o Integráltan tanuló SNI tanulók támogatása o Óvodás gyermekek fejlesztésének segítése o SNI-s tanuló gyógypedagógiai asszisztens általi megsegítése (integráltan)

differenciált fejlesztés témákban.

110

16.7 Pedagógiai szakszolgálat

16.7.1 Gyógypedagógiai tanácsadás Jogszabályi meghatározás Ellátó jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Célcsoport Integráltan neveltoktatott SNI gyermekek, tanulók


Az ellátás helyszíne Gyöngyszemek Óvoda Somogyi Imre Ált.Isk. Gyulai G.M Ált. Isk. Montágh I. Ált. Isk. Újszilvás Kőröstetétlen

Az ellátás formája

Az ellátás tervezése

Többségi csoportban ill. osztályban, differenciált feladatadással, egyéni megsegítéssel

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslatára építve: - egyéni fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján

Dokumentálás o Az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban kell nyilvántartást vezetni o Egyéni fejlesztési terv esetében az egyéni fejlesztési naplót kell vezetni o Év végén: értékelési lap

Ellátást biztosító szakember o Gyógypedagógus o Gyógypedagógiai asszisztens


Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák) o Dyslexia prevenció o Dyslexia terápia o Dyscalculia terápia o Dysgráfia terápia o Egyéb részképesség zavarok terápiái (figyelem, emlékezet, vizuomotoros koordinációfejlesztési tervek)

Felülvizsgálat 14/1994. MKM rendelet 20. § (4) alapján

Jelenlegi helyzet Csak a leginkább rászorulónak ítélt tanulóknak tudunk segíteni.

112

16.7.2 Logopédiai ellátás Jogszabályi meghatározás: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 35.§(5) bekezdése értelmében a logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Ellátás jogosultságának Célcsoport Ellátás helyszíne Ellátás meghatározója tervezése o Tanulási Képességet Óvodától 4. Városi óvodák, Egyéni Vizsgáló Szakértői osztályig iskolák fejlesztési és Rehabilitációs tervek Bizottság o Nevelési Tanácsadó o EGYMI logopédusa


Ellátás formája

Dokumentálás

Egyéni Minden gyermekről nyilvántartás foglalkozás, vezetése a forgalmi naplóban. kiscsoportos foglalkozás (2-4 Szolgáltatást igénylő intézmény fő) esetében az intézmény vezetője minden hónap végén az ellátás tényét aláírással és pecséttel igazolja.

16.7.3 Gyógytestnevelés Jogszabályi meghatározás: 1993. évi LXXIX. törvény 35.§ (8) bekezdése értelmében a gyógytestnevelés feladata a gyermek, tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy a szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. Ellátás Célcsoport Ellátás helyszíne jogosultságának meghatározása Iskolaorvosi vagy Óvodás kortól a Egészségmegőrző szakorvosi szűrés tankötelezettség Központ szakvéleménye végéig Montágh I. Ált. Isk. tornaszobája


Ellátás tervezése

Ellátás formája

Tanterv Csoportos Tanmenet diagnózis foglalkozás csoportonként (8-16 fő) Vegyes diagnózisú csoportok tanmeneteinek készítésekor a domináló diagnózist kell figyelembe venni.

Dokumentálás Könnyített és gyógytestnevelési napló vezetése. Az I-II. csoportba sorolt tanulóknak egyedi nyilvántartási kartont kell kiállítani. Ezen személyi adatok, diagnózis, javasolt ill. tiltott mozgásanyag szerepel. (5 példány: házi- és iskolaorovosnak, iskolának, gyógytestnevelőnek, tanulónak) Tanulói tájékoztató füzet. Ebben a gyógytestnevelő aláírással igazolja a tanuló jelenlétét, bejegyzi az osztályzatokat, az egyéni gyakorlatokat és a házi feladat gyakorlatait. Szolgáltatást igénylő intézmény esetében az intézményvezető minden hónap végén aláírásával és pecséttel igazolja az ellátás tényét.

114

16.8 Pedagógiai szakmai szolgáltatás

Szolgáltatás Szaktanácsadás Pedagógiai tájékoztatás

Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás

A szolgáltatás feladata

A megvalósítás színtere

Az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése EGYMI Szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása, Városi óvodák, használatba adása, tájékoztatás iskolák nyújtása. Programok, tantervek készítése iskolaszerkezeti tanácsadás, tanügyi dokumentumok megismertetése, felhasználásuk segítésre nevelési- és pedagógiai program készítésében való közreműködés.


Az EGYMI szolgáltatást biztosító szakemberei Gyógypedagógusok

A szolgáltatás gyakorlati megvalósítása Tanári pedagógiai munka közvetlen segítése (óralátogatások, elemzések, konzultációk) Integráció szakmai segítése (képesség kibontakoztatása és integrációs nevelés)

Logopédusok Módszertani segítségnyújtás integrációk használatba adása. Fejlesztő pedagógusok

az

Nevelési és pedagógiai program elkészítésének, átdolgozásának segítése. Szakmai munkaközösségek munkájának segítése. Segítségadás tanmenetek, fejlesztési tervek készítéséhez.

egyéni

115

16.9 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény kapcsolatrendszere Intézményünk törekszik kapcsolatrendszerének folyamatos bővítésére, meglévő kapcsolatainak fenntartására. Így lehetséges, hogy naprakész információk birtokában lássuk el feladatainkat, és a külső igényekhez igazítsuk tevékenységünket. Fenntartó Oktatási Minisztérium ELTE Bárczy Gusztáv Gyógyped.Tanképz. Főisk. Kar Pedagógiai Intézetek Egészségügyi Intézmények, orvosok, védőnők

Óvodák, iskolák Integráló óvodák, iskolák Ált. isk. tagozat

EGYMI

Speciális óvoda Tanulási Kép.Vizsg.Szakértői és Rehab Bizottság

Civil szervezetek Gyógypedagógiai Intézmények

Nevelési Tanácsadó Speciális Szakiskolák Szülők


Humán Szolgáltató Központ

116

17. A nevelési-oktatási munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják. Alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - képek, betűkártyák, szótagkártyák - hívóképek - írott és nyomtatott kis- és nagybetűs ábécé (falikép) - bábok - gyermeklexikon - szólások, közmondások könyve - nemzeti jelképek (fali tabló) - nyelvtani összefoglaló fali táblák - történelmi arcképsorozat Az alsó tagozatos (tantermenként):

matematika

- űrmértékek (cl, dl, l) - demonstrációs óra - táblai vonalzók - táblai körző - számkártyák - helyiérték-táblázat - kéttányéros mérleg és súlysorozat - hőmérő - méterrúd

- helyesírási szabályzat és szótár - hangkazetta (versek, megzenésített (változata) - irodalomtörténet térkép - mágnes - eseményképek - értelmező szótár - szinonima szótár - írói (+ költői) arcképsorozat - időszalag tanítását

segítő

felszerelések

és

taneszközök

- logikai készlet - szöges tábla - téglatest - kocka - diasorozat - színesrúd - Dienes készlet (2-es) - Dienes készlet (3-as)

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - az idő (oktatótábla) - iskolai iránytű - Magyarország domborzati térképe - Magyarország közigazgatási térképe - várostérkép - vízhőmérő - kémcső + fogó - tanulói kísérleti dobozok - ásványok - magyar nemzet jelképei - lázmérő

- tananyaghoz kapcsolódó videokazetták - Hőmérő - borszeszégő - zseblámpa - rúdmágnes - applikációs képsorozatok 1-4. oszt. - nagyító - állathangok – kazetta - képek érzékszervekről - elsősegélydoboz


Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök - ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob - magnó - zenehallgatási anyagok kazettán, CD-n

- falitábla a zenei hangokhoz kapcsolódva - hangvilla

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - olló, kés, vonalzó - építőkészlet - építőkocka (fa) A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök - írói arcképsorozat - magyar értelmező szótár - szinonima szótár - helyesírási tanácsadó szótár - életrajzi lexikon - helyesírási szabályzat és szótár - videofilmek - O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

- Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - nyelvtani összefoglaló faló tablók

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök - falitérkép o Forradalom és szabadságharc (1848-1849) o A magyar nép vándorlása és a honfoglalás o Az emberiség az őskorban i.e. 4000-ig o Az ókori Kelet o A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (XV-XVII. sz.) o Európa a XII-XIII. században o Hazánk felszabadulása (1945) o Európa a XIX. század második felében o A trianoni béke következményei o Az ókori Görögország gazdasága és kultúrája o A Római Birodalom gazdasága és kultúrája o Magyarország 1526-1606 o Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában (1301-1437) o Magyarország a XVII. században o Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában (1446-1526) o Magyarország az Árpád-házi királyok idején o A feudális Magyarország a XIII. század közepétől a XV. század elejéig o Európa Nagy Károly idején Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

118

o o o o o

A megosztott Európa 1945. után Az 1956-os forradalom és szabadságharc Európa a két világháború között Európa (1945-1989) A magyar népi világ

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - táblai vonalzók - táblai közrő - táblai szögmérő fából - méterrúd fából - sík és térmértani modellezőkészlet - űrmérték sorozat Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Pentium típusú számítógép - monitor SVGA - billentyűzet - egér - CD meghajtó - hangkártya + hangfal - tintasugaras nyomtató

- alapvető programok - Windows 98 - Microsoft Office 2000 - Szoftver az Internet hálózatban való működéshez

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához - kőzetgyűjtemény - hőmérő - iránytű - falitérképek o Európa bányászata o A Föld bányászata o Európa domborzata o Európa domborzata II. o A Föld közlekedése o Észak-Európa o Nyugat-Európa o Afrika o Ausztrália gazdasága o Ausztrália domborzata o Japán gazdasága o Dél-Európa o Közép-Európa o Ázsia domborzata Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

119

Észak-Amerika domborzata Közép és Dél-Amerika gazdasága Közép és Dél-Amerika gazdasága II. Közép és Dél-Amerika domborzata és gazdasága A Föld országai A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei Magyarország közigazgatási térképe Európa országai (új) Magyarország domborzata Éghajlati övezetek Magyarország megyéi (új) Magyarország megyéi (régi) Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza, természetvédelmi térképe Magyarország közigazgatása és közlekedése

o o o o o o o o o o o o o o o

A természetismeret – fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök - rugós erőmérő - karos mérleg, súlysorozattal - tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására

- hőmérő - közlekedő edény - súlysorozat - fénytani tanulókísérleti eszköz

A kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges eszközlista Szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület -

Digitális egészségfejlesztő csomag Asztali írásvetítő Flipchart tábla Táblafilcek flipchart papírhoz Tanári laptop Projektor Mimio interaktív fehértábla készlet

Matematikai-logikai kompetencia terület -

Interaktív tananyagok Négyzetrácsos írótábla Szorzótáblák Számdominók Vonalzókészlet tartóval Számolószalagok Tanulói laptopok Tanári laptopok Projektor Mimio interaktív fehértábla készlet


120

-

Mérőeszközök: mérőszalag, mércés pohár, konyhai mérleg, testtömeg mérleg, analóg óra, játék és valódi pénz, vonalzók, naptár, terület- és térfogatmérő eszközök, hőmérő, lázmérő, folyadékmérő, szögmérő, stb. Apró tárgyak: gyöngyök, termések, gyufaszál, pálcika, korong, dobókocka, mértani modellező készlet, körülöttünk lévő tárgyak, testek, síkidomok, stb. Továbbá: Jel- és számkártyák, színes rúd, táblázatok (helyiérték, tizedes törtek, szorzó és bennfoglaló stb.) olló, gyurma, zsebszámológép, körző stb. Logico készlet Puzzle-k

Szövegértési-szövegalkotási kompetencia-terület -

Digitális tananyagok Applikációs készletek, tablók Tanulói és tanári laptopok Projektor Mimio interaktív fehértábla készlet Interaktív földrajzi és történelmi atlaszok Honismeret oktató CD Irodalmi, történelmi interaktív tananyagok Történelmi időszalag Irodalom-nyelvtan gyakorló csomag

Óvodai kompetencia-terület -

Laptop Projektor Mimio interaktív fehértábla készlet Meseládikó komplex óvodai taneszköz


121

18. Záró rendelkezések A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. Ezen Pedagógiai Program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig szól.

II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 1. A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközössége (ahol nem működik, ott a szaktanárok) minden

tanév

végén

írásban

értékelik

a

Pedagógiai

megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 1. A Pedagógiai Program módosítására: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközössége;

-

az iskola fenntartója tehet javaslatot.


Programban

2. A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított Pedagógiai Programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 1. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az igazgatói irodában.


123

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-8. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra – a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhasson, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A kt. 133.§(1) bekezdése alapján az 5. évfolyamon első ízben a 2008-2009. tanévben, majd azt követően az 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.


124

Szakrendszerű oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Célunk Iskolánk 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyerjen, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen – osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák. A nem szakrendszerű oktatás szervezése A tanulásszervezési eljárásokat, a tanítási módszerek kiválasztását, a szervezési időkereteket és oktatásszervezési, pedagógiai-módszertani előírásokat, a műveltségi területek szerinti megoszlást és az óratechnikai megoldásokat. Iskolánk éves munkatervében, valamint – amennyiben ez szükségessé válok – az SZMSZ-ben szabályozzák. Iskolánk a jogszabályban meghatározott százalékos értékek kötelező minimumának megfelelő mértékben vezeti be a nem szakrendszerű oktatást. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készségek – képességterületek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak: Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.


125

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékenység iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatás megszervezés során kiemelt figyelmet fordítanunk az alábbiakra: o Alapkészségek fejlesztése (szövegértés, kommunikáció, szövegalkotás, matematikalogika) o Szociális kompetenciák fejlesztése. o A személyiség érzelmi-akarati oldalának bővítése. o Felkészítés a társadalmi szerepre, az önálló életvitel lehetőségeinek gyakorlása. o Törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. o A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. o Az önkifejezés technikáinak elsajátítása, a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése. o Magatartási szokások megtanítása, kialakítása. o Tanuláskor szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. o Tanulási szokások alapozása, gyakorlása A nevelőtestület tagjai jóváhagyták.


126

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleményezte, elfogadta, a Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény nevelőtestülete jóváhagyta. A jóváhagyásról szóló dokumentumok a Pedagógiai Programban megtalálhatók.

A Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a fenntartó jóváhagyásával működését 2010. szeptember 1. napjától ezen Pedagógiai Programban foglaltak szerint végzi.


127

Az intézmény nevelési terve és pedagógiai programja

Recommend Documents