A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS 2007

A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS

2007 – 2012.

DUNAKESZI

FÓT

2007. Készítette: A Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt.

GÖD

Dunakeszi Kistérség Környezetvédelmi Programja Helyzetelemzés

HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ ZRT. 2007.

MEGRENDELŐ

Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos VEZETŐ TERVEZŐ Kovács László

Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles környezetvédő és –kutató geográfus

TERVEZŐ

Szőke Norbert

Okleveles környezetvédő és –kutató geográfus

SZAKÉRTŐK Csenki Attila

Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus

Krajnyák Nóra

Okleveles tájépítész

Keserű Imre

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő

Koósné Tóth Krisztina

Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő

Nagy Noémi

Okleveles geográfus

Tornyos Tímea

Okleveles környezetmérnök

Vass Péter

Okleveles környezetmérnök

A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Munkaszervezet vezető Átányi Szabolcsné

KÉSZÍTETTE

2



TARTALOMJEGYZÉK I. A TÉRSÉG ISMERTETÉSE............................................................................................... 6 I.1. TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉS .................................................................................... 6 I.2.A TÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ..................................................... 9 A kistérség elhelyezkedése, fő jellemzői ............................................................................. 9 Történelmi áttekintés ........................................................................................................ 11 II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA .................................................. 19 II.1. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA................................................................................ 19 II.1.1. Levegő.................................................................................................................... 19 II.1.1.1. A levegőszennyezés forrásai és fajtái............................................................. 19 II. 1. 1. 2. A levegő minősége a térségben ................................................................... 21 II.1.2. Víz .......................................................................................................................... 46 II.1.2.2. A felszíni vizek minősége a térség területén .................................................. 46 II.1.2.3. A felszín alatti vizek állapota a térségben ...................................................... 50 II.1.3. Talaj....................................................................................................................... 58 II.1.3.1. A térség talajainak általános jellemzése ......................................................... 58 II.1.3.2. Területhasznosítás .......................................................................................... 62 II.2. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ........................................................................................ 74 II.3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ........................................................................... 89 II.3.1. Demográfiai jellemzők........................................................................................... 89 II.3.2. Környezet – egészségügy ....................................................................................... 95 II.3.3. Közműellátottság helyzete a térség településein ................................................. 102 II. 3. 3. 1. Ivóvízellátás............................................................................................... 102 II. 3. 3. 2. Szennyvízelvezetés, - tisztítás, - elhelyezés .............................................. 106 II.3.4. Kül- és belterületi vízrendezés............................................................................. 109 II.3.5. Épített környezet .................................................................................................. 112 II.3.6. Települési zöldterületgazdálkodás....................................................................... 128 II.3.7. Közlekedés ........................................................................................................... 147 II. 3.8. Energiagazdálkodás ........................................................................................... 161 II.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ........................................................................... 170 II.4.1. Hulladékgazdálkodás........................................................................................... 170 II.4.2. Zajterhelés ........................................................................................................... 203 II.5. KÖRNYEZETI TUDAT ÉS SZEMLÉLET ............................................................................. 212 II.6. KÖRNYEZETBIZTONSÁG ............................................................................................... 221 III. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ................................................................. 225 1. SZ. MELLÉKLET ........................................................................................................... 240 2. SZ. MELLÉKLET ........................................................................................................... 257 3. SZ. MELLÉKLET ........................................................................................................... 264

3



Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a környezet állapotának romlása látványosan felgyorsult, ennek eredményeként napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon, és kiemelt figyelmet kap a gazdaságilag fejlettebb országok körében. 1972-ben az akkori EGK határozatot hozott az egységes környezeti politikáról, majd a következő évben fogadták el a közösség első környezetvédelmi akcióprogramját. Ezen program alapelvei kiváló útmutatást adtak a későbbi környezetvédelmi tevékenységekhez és máig érvényesnek tekinthetjük azokat. A Gazdasági Közösség nézőpontja az első akcióprogram óta jelentős változásokon ment át. A helyreállításról és a károk orvoslásáról a hangsúly fokozatosan a megelőzésre tevődött át. Mindezek mellett a XX. század utolsó három évtizedét a környezeti gondolkodás regionálissá válása, illetve globalizációja is jellemzi. Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt ( 1995. évi LIII. törvény ), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) határozata rendelkezett az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá. A 2003–2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek: •

A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve).

•

A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).

•

A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza majd, amely 2004 végére készül el, figyelemmel a közelmúltban lezárult johannesburgi „Föld Csúcs” eredményeire. Az alapelveket azonban lehetőség szerint már az NKP-II végrehajtásának első éveiben is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható 4



fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását. Az 1995. évi LIII. törvény 46. §-a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Pest megye II. Környezetvédelmi Programja 2004-ben készült el. Dunakeszi és Göd városok rendelkeznek települési környezetvédemi programmal (2004.), továbbá a térség mindegyik települése rendelkezik hatályos helyi hulladékgazdálkodási tervvel. 2006-ban a kistérség települései úgy döntöttek, hogy elkészíttetik a kistérség környezetvédelmi programját és hulladékgazdálkodási tervét.

5



I. A TÉRSÉG ISMERTETÉSE I.1. Természetföldrajzi jellemzés A Dunakeszi kistérség 3 települése (Dunakeszi, Fód, Göd) két nagytáj, az Alföld és az ÉszakMagyarországi-középhegység találkozásánál terül el, a Duna bal partján. Területén 3 kistáj osztozik. A folyóparti területek a Vác-Pesti-Duna-völgy, a középső területek a Pestihordalékkúpsíkság (mindkettő a Duna-menti-síkság nevezetű középtájhoz tartozik), míg Fót keleti, a Fóti-Somlyót magábafoglaló része a Gödöllői-dombság területe (a Cserhát-vidék nevezetű középtáj része).

1. ábra A Dunakeszi-Fót-Göd kistérség területén található kistájak Földtani adottságok, kialakulás A Vác-Pesti-Duna-völgy alapját képviselő oligocén-miocén képződményeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagykiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány méter vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavicsos rétegsor is a folyó medrének negyedidőszaki eltolódása, kanyargása során halmozódott fel. A kisták potenciális max. szeizmicitása 6o MS. A Pesti-hordalékkúpsíkság alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, és egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy-Dk-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, és az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. sz. terasza átmenő, felszíne

6



gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a szinte korlátlanul rendelkezésre álló kavics, téglaagyag, valamint a kisebb mennyiségű tőzeg és lápföld, továbbá homok (Fót-Dunakeszi). Potenciális szeizmicitása 6-7 o MS. A Gödöllői-dombság NyÉNy-i peremét (ez a része érinti a kistérséget) miocén homokkőből és kavicsból álló képződmények építik fel. Ettől DDK-re fokozatosan növekedő vastagságban felsőpannóniai homokos-agyagos, ill. az Ős-Dunához és az É-ról érkező folyókhoz kapcsolódó folyóvízi üledékek települtek. A Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra a felszínt borító löszből előbukkannak felsőpannóniai édesvízi mészkő- és márgás felszínek. Jellemző szerkezeti irány az ÉNy-DK-i. Potenciális szeizmicitása 6-7o MS. Domborzat A Vác-Pesti-Duna-völgy túlnyomóan 98 m tszf-i magasságú ártéri síkság. Az átlagos relatív relief a Duna bal partján 3m/km2. Az alacsony- és a magasártér átlagosan 3 ill. 6 méterrel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Pesti-hordalékkúpsíkság 98 és 251 m közötti tszf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K-i irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt a futóhomokformák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek, és a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. A Gödöllői-dombság 130 és 344 m közti tszf-i magasságú, a kistérség területén közepes (300 m-es tetőszintű), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. Az átlagos relief az érintett területen 10-30 m/km2 közti értékű. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelekedett dombsági, ÉNy-i peremén (a kistérségben) kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. Éghajlat Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület közel a mérsékelten hűvöshöz és a mérsékelten szárazhoz. Egész évben 1950-2000 óra közötti napfénytartam a valószínű. Nyáron 800 órán, télen mintegy 180 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet a térség legnagyobb részén 10 -10,2 oC, azonban D-en a főváros közelsége miatt ezek az értékek magasabbak (10,5-11,0 oC), míg K-en a Fóti-Somlyó környékén a változatosabb felszín eredményekén alacsonyabbak (9,5-9,7 oC). A nyári félév középhőmérséklete átlagosan 16,5-16,7 oC, a Duna menti sávban kicsivel magasabb (16,8 oC), míg a Gödöllői-dombság peremén kicsival alacsonyabb (16,3-16,7 oC). A Pesti7



hordalékkúpsíkság területén április 10. után számíthatunk arra, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 oC-ot és október 19.-én várható, hogy az alá csökken. Ez évente 190-192 napot jelent. A Duna mentén ez 187 nap (IV.15-X.19.), míg Fót K-i, magasabb térszinű területén 188 nap (IV.10-12-X.15-17.). A fagymentes időszak hossza a térség legnagyobb részén 188 napnál rövidebb (IV.15 és X. 20. között), de a fővárosi hatás következtében D-en 208-219 nap (IV. 5. és XI.10. között). A Fóti-Somlyó környezetében ezen időszak 185 napos (IV.15 - X.20.), tehát valamivel rövidebb. Az évi csapadékösszeg 580-620 mm, ebből a tenyészidőszakra 330-340 mm jut. Évente 30-33 hótakarós nap a valószínű, a magasabb területeken ennél több (36-40 nap), az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm körüli. Az ariditási index Ny-on 1,14-1,21, a középső,valamint az É-i és D-i vidékeken 1,17-1,21, míg DK-en 1,17-1,20 közötti. A leggyakoribb szélirány az É-ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. Vízrajz A kistérség Ny-i határát a Duna képezi, melybe kelet felől, a Gödöllői-dombság irányából érkező patakok ömlenek. Ezen patakok közül a területet a Mogyoródi-patak, kis szakaszon a Csömöri-patak, valamint az Ilka-patak érinti. A térségben több tó - természetes és mesterséges – található.

8



I.2.A térség településeinek általános bemutatása A kistérség elhelyezkedése, fő jellemzői A Dunakeszi kistérség Magyarországon belül központi helyzetű: közvetlenül Budapest mellett, attól észak-északkeletre helyezkedik el.

2. ábra A Dunakeszi kistérség elhelyezkedése a Központi régióban A Dunakeszi-kistérség a Közép-Magyarországi Régió területén, Pest megyében, a Budapesti Agglomeráció belső gyűrűjében található. A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló, egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. A Budapesti Agglomeráció hat övezeti szektorból és a fővárosból áll. Dunakeszi-kistérség ezek közül az Északi övezeti szektorba esik Vác, Vácrátót, Sződliget, Sződ, Őrbottyán és Csomád településekkel együtt. A Dunakeszi-kistérség a Duna bal partján fekszik. A 2-es országút mentén, Budapest után (a fővárostól 15 km-rel É-ra) Dunakeszi az első település, így joggal nevezhető “Pest északi kapujának”. A mikrorégió életében meghatározó szerepet kap Budapest közelsége, annak valamennyi pozitív és negatív hatása. Főutak és vasútvonal kapcsolja össze a fővárossal, emellett egyéb

9



infrastrukturális hálózatai (energiavezeték-hálózat, víz és csatornamű-hálózat) is Budapesthez kapcsolják. A kötődéseket tovább erősítik az igen komoly méretű ingázási kapcsolatok. A kistérség nemcsak előnyeit élvezi a főváros közelségének, jelentős Budapest felől érkező negatív hatás is éri: kénytelen elszenvedni annak idáig kiható szennyezett levegőjét (ehhez még hozzáadódik a Rákospalotai Szemétégetőmű emissziója), osztozkodik a főváros hulladékának elhelyezési terheiben, továbbá korlátozzák Duna-partjának szabad használatában a főváros vízellátásának biztosításához kapcsolódó területhasználati megszorítások (a Duna Dunakeszit érintő jelentős szakasza a Fővárosi Vízművek ivóvíz termelő kútjainak vízbázisvédelmi védőövezetében található). A település útjain jelentős a lakosságot zavaró és a környezetet szennyező forgalom, ami évről évre az átlagnál nagyobb mértékben nő. A Dunakeszi statisztikai kistérséget három város: Dunakeszi, Fót és Göd alkotja. Kezdetben Csomád is ehhez a térséghez tartozott, de 2003. december elejétől Csomád a Veresegyházi kistérség tagja. A három település lakosságszáma olyan magas, hogy ez alapján biztos, hogy a jövőben is egy-egységben maradnak, nem csatolják őket más térségekhez. Hazai testvértelepülése sem Dunakeszinek, sem Fótnak, sem pedig Gödnek nincs. Viszont a kistérség városai közötti kis fizikai távolság miatt mindennapos és jó kapcsolat van szinte minden téren. A kistérségben Dunakeszi látja el a körzetközponti feladatokat 1984 óta a szakorvosi rendelőnek, a városi rendőrkapitányságnak, a városi bíróságnak, a városi ügyészségnek, a munkaerőszolgálati kirendeltségnek és a földhivatali kirendeltségnek köszönhetően. Közös kapcsolatot jelent a kommunális infrastruktúra egy része is, mivel mind a három település a Dunakeszin lévő szennyvíztisztítóba vezeti szennyvizeit. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának közös megszervezése a közeljövő egyik legfontosabb kistérségi feladata. Fóton és Dunakeszin jól működő oktatási intézmények vannak, ahová egyenként a kistérség másik két településéről is átjárnak a diákok tanulni. A három település, azonkívül, hogy szinte minden funkciót biztosít, így például mindegyiküknél jelen van a gazdaság, a különféle oktatási intézmények, az alapfokú egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat stb, a következőképpen jellemezhető: Fót inkább kulturális, Dunakeszi közigazgatási és gazdasági, Göd pedig üdülési központnak tekinthető.

10



Történelmi áttekintés A három település által alkotott kistérség közös története még nem nyúlik vissza túl hosszú időre, így aztán nem is rendelkezik közös kistérségi hagyományokkal. Viszont az egyes települések egyenként olyan meghatározó múlttal, tradíciókkal és egyedi vonásokkal rendelkeznek, amelyeket áttekintésre érdemesek, és melyek fontos információkkal bírnak a települések mindennapi életével, településszerkezetével, településfejlesztésével, infrastrukturálishelyzetével, lakókörnyezetével kapcsolatban. A következő néhány oldalon tehát kövessük nyomon, hogyan alakultak, fejlődtek, növekedtek az elmúlt évszázadok alatt a Dunakeszi kistérség települése, és melyek voltak történetének sarkalatos, meghatározó időszakai. Dunakeszi múltjának áttekintése

A város címere ekevas alakú. Középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység Európa-hírű lósportját.

A város története régi időkre nyúlik vissza, már az őskorban lakott hely volt. Őskori edénytöredékek kerültek elő az Alagi majorban és a Kopolya dombon. Az újkőkori ember ittlétét kottafejes, pelyvás anyagú cserepek jelzik. A réz- és vaskorból is számtalan lelet került elő. A kora vaskort fazekak cseréptöredékei jelzik. A római kor számtalan emléke közül megemlíthetők a szarmata és kvád településnyomok. A 359-360-ban épített hídfőállás vagy erődített kikötő-révhely a rómaiak Dunán történő átkelését biztosította. Ugyancsak római kori építmény az Alföldet északról és keletről körülvevő többvonalas sáncrendszer, az ún. Csörsz-árok (helyi néven: Kis-árok), mely Dunakeszinél a várostól délre, a Duna árterét keletről határoló homokdombokon kezdődött, és nyugat-keleti irányban, a Heves megyei Pélynél végződött. Nagy részét mára már a földmunkák során elhordták. A népvándorlás korából avar kori fazékoldalak kerültek elő. A honfoglalás időszakára VIII.IX. századi, kézi korongolt edénytöredékek utalnak. A középkori Keszi (Kesző) területe a mai település alatt van. A Keszi elnevezés a X. századi ómagyar Keszi, Kesző, Keszeg törzsnévből eredeztethető, melynek alapjául a török kesäk (=darab) és kes (=vág) jelentésű szavak szolgálnak. A Duna jelzőt a XVIII. századtól illesztették a község neve elé megkülönböztetésként a hasonló nevű településektől.

11



Az első írásos adat, ami a község nevére utal, a XIII. századból származik, 1255-ben IV. Béla adománylevele Kezw néven említi. Később a település neve különböző okiratokban Káposztáskeszi és Káposztáskesző néven is megjelent. A török hódoltság elején lakatlanná vált a pesti náhijéhez tartozó Káposztáskesző, mert már 1546-tól – egészen 1590-ig – ráják (keresztény magyarok) nélküli pusztaként írták össze. 1640-ben a település még mindig pusztaként szerepelt, melyet a váciak műveltek, azonban 1642-ben már prossessioként tartják nyilván, 1643-tól pedig már biztosan lakott település volt, melynek lakói valószínűleg Vácról települtek ide. 1652-ben már református gyülekezete is volt a településnek. Saját templomuk nem volt, a mai temető helyén akkor még létező katolikus templomot használták. A megye peres irataiból kideríthető, hogy a lakosság valószínűleg ideiglenesen elmenekült a településről, azonban ez az időszak nem tarthatott túl sokáig, hiszen Buday Pál 1656-ban már falvai közt említi Körtvélyes Keszőt. A református gyülekezet valószínűleg időközben megszűnt, mert 1675-ben Pongrácz György váci püspök katolikus faluról (Körtvélyes Keszi) tesz jelentést. A katolikusok a mai helyén építették fel első templomukat – felhasználva a régi templom köveit –, amit később lebontottak és helyébe újat emeltek. A török elleni felszabadító háborúk idején pusztává vált a falu. 1690-ben a néptelen helyek között írták össze Köszi néven. A települést 1696 és 1699 között népesítették be, 6-ról 22-re nőtt a családok száma. A letelepítést végző földesúr, Vattay János magyarokat hívott a birtokára. A Rákóczi-szabadságharc idején ismét elnéptelenedett a falu, azonban az 1715. évi népességösszeíráskor már 18 család élt a már Dunakeszinek nevezett településen. A falu ebben az időben rohamos növekedésnek és fejlődésnek indult. 1819-ben Alag puszta is benépesült. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovasegylet. A főleg mezőgazdasági munkából élő lakosságnak új kereseti lehetőséget nyújtott az 1844 nyarán megindult vasútépítés. 1846-ban készült el Magyarország első vasútvonala Budapest és Vác között. Az első szerelvény - amelyen Kossuth Lajos és Széchenyi István is utazott - csak Dunakeszin állt meg. 1862-ben a jobbágyság megszüntetése után a mezők a falu tulajdonába kerültek. A földeket nem hagyták parlagon, a legrosszabb homokot is megművelték. Az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Az 1900-ban kiadott helységnévtár már községként említi Dunakeszit. A hozzátartozó helyek: Kisalag, Nagyalagmajor, Versenyistállók, Úrlovasok versenytere, Imreházmajor, Vízműtelep, Új-Dunakeszi, Horányi révátkelő. 1901-ben felépült a községháza (a mai városháza). 1901-1910 között kezdett kiépülni a Banktelep, majd az alagi oldalon a Lovásztelep, a versenyistállók és az új vasútállomás. 1910ben Alag még különálló község volt. Ekkor Dunakeszi lakosainak száma 3116 fő volt. Túlnyomó többségük a környező földeken paradicsomot és zöldségfélét termelő parasztok közül került ki.

12



Az iparosodás kezdetét a MÁV Főműhely építése jelentette. A konzervgyár elődjét az 1910es évek végén építették. Az 1930-as években az őslakosság körében még mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. A telket vásároló és építő betelepülők kivétel nélkül a környező üzemekbe bejáró ipari dolgozók köréből kerültek ki. Dunakeszi, Kislalag és Alag 1945 előtt önálló társadalmi életet élt. Alagon a Lovaregylet, Dunakeszin a vagongyár volt a meghatározó anyagi erő. Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Keszit és Alagot) 1950. elején egyesítették. A településen az ipart 1945. után még hosszú évekig a járműjavító és a konzervgyár képviselte. Dunakeszin a szegény parasztok kaptak földet, Alagon pedig a volt cselédek. A Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepének elődje a Lovasegylet volt. A telivér lótenyésztés és versenyzés bázisát teremtette meg Alagon. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek az alagi gyepen. A telep telivérei sikerrel vették fel a versenyt a legnevesebb külföldi lovakkal is. Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A Magyar Lovasegylet első elnöke - gróf Széchenyi István - gondolatát megvalósító utódok angol mintára, a kor színvonalát megelőző technikákkal a kontinens legmodernebb tréningközpontját építették ki Alagon. Az alapítás dátuma 1890 - a mártír miniszterelnök fia - gróf Batthyány Elemér- nevéhez fűződik. Dunakeszi ma is büszkén őrzi versenylovas hagyományát. A városiasodás útját az 1957. utáni dinamikus iparfejlesztés nyitotta meg. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta. Mindez magával hozta a nagyarányú lakásépítkezést, az egyéb kommunális beruházások egész sorát, az ellátás gyorsabb ütemű javítását. A várossá válás gondolata erre az időre érett realitássá. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy községként még a váci járáshoz tartozott. 19101950 között Alag önálló községként kivált a területéből, majd 1950. január 1-én ismét egyesültek. 1970. január elsejétől nagyközség, 1977 április 1-étől város.

13



Fót múltjának áttekintése

A város címere ezüst peremmel kék mázú csúcsban végződő hármas halom, rajta aranyban a fóti templom. A templomon boglár pajzsként a Károlyi címer a hozzá tartozó 11 ágú koronával. A hármas halom zöld mezejében egy ekevas és egy csoroszlya van.

Fót történelmi faluközpontja már az ősidők óta lakott hely. Határában kora bronzkori agyagedényeket, halomsírokat, késő bronzkori, korai vaskori edénymaradványokat találtak. A területet a III-IV. században szarmaták, illetve római katonák lakták. A római kori sáncrendszer a Csörsz-árok nyugat-kelet irányban húzódott Dunakeszi és Fót között. A közelmúltban VIII. századi avar sírokat tártak fel a Somlyó lábánál. A honfoglalás idején a Megyer törzs telepedett le a területen. Az 1074-es Mogyoródi csatához kapcsolódva két változata is ismert Fót nevének legendájának. Az egyik szerint László herceg (a későbbi Szent László király) itt tétetett bársony foltot elszakadt nadrágjára. A másik szerint a Somlyó hegyről letekintve rákérdezett, hogy mi ez a „folt”? A Fót (Folth) jelentése: rész, darab, embercsapat. A sikátori Szent Márton templomrom a XII. századból való és a település Árpád-kori létezését bizonyítja. Fót első írásos említése 1353-ból származik. A török hódoltság idején a település gazdasági élete felvirágzik, lakossága főként gabona- és zöldségtermesztésből, bortermelésből él. Ennek ellenére a település 1686 után pár évre – nyilván a török elleni felszabadító hadjáratok következtében – lakatlan puszta ("desertum") lett, de a lakatlanságot pár év múltán a lakók folyamatos visszavándorlása váltotta fel, hiszen a falut 1689-ben ismét adózó helyként tartották számon. A Rákóczi-szabadságharc idején Pest vármegye Rákóczi mellé állt és Fótról is 14-en bevonultak a kuruc seregbe. A település egy kis időre ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már 20 magyar jobbágycsaládot, két zsellért és egy malmot jegyeztek a helyi összeírások. Egy 1720-as összeírás szerint már 41 jobbágycsalád élt Fóton, és Alagot is ők művelték. A lakosok számának növelését a Bohus földesúri család a XVIII. században főleg evangélikus szlovákok telepítésével tovább szorgalmazta. Ezt követően 1749-ben Mária Terézia Galántai gr. Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbírónak adományozta Fótot. A család másik tagja, gr. Galántai Fekete János, nyugalmazott lovassági generális kora társadalmának műveltebb tagjai közé tartozott. A felvilágosodás időszakában Magyarországon is tért hódító divatnak megfelelően irodalmi társaságot szervezett maga köré. 1808-ban gróf Károlyi József özvegye vette meg a község területét, melyet egészen 1945-ig birtokoltak. Gróf Károlyi István a XIX. század kiváló személyisége volt, aki Fót társadalmi, gazdasági és kulturális életében nagyon fontos szerepet töltött be. Aktívan részt vett az 184849-es szabadságharcban a 17. Károlyi-huszárezred létrehozásával. Emiatt később

14



bebörtönözték és csak komoly váltságdíj fejében tudott kiszabadulni. Fóti birtokán fellendítette a mezőgazdaságot (szőlő-, gabonatermesztés, szarvasmarha és lótartás), átépítette a kastélyát, parkját angolparkká alakította. Felesége emlékére építtette meg Ybl Miklós tervei alapján a település romantikus stílusú nagytemplomát. Kétszer választották Pest megye főispánjává. Birtoka egy részének kiparcellázása miatt Újpest alapítójává vált. A község bírája és jegyzője 1864-ben készített feljegyzésében tősgyökeres magyar embereknek említi a fótiakat, és az evangélikusok közül is csak kevesen beszéltek már szlovákul. A falu kedvező gazdasági helyzetét mutatja a XVIII-XIX. században elterjedt „bársony Fóth” elnevezés, mellyel a bársonyruhát viselő, gazdag fóti parasztságot csúfolták ki. A XIX. század második felében Fót lakossága zöldség- és gyümölcstermesztéssel, szőlőtermeléssel, állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkozott. A közeli főváros stabil piacot jelentett a mezőgazdasági termékeknek. A filoxérajárvány után a szőlők helyét kajszi-, meggy-, cseresznye- és szilvafák vették át. A századfordulóra jelentősen megnőtt a lakosok száma és egyre nagyobb arányt képviseltek az iparosok és a kereskedők. Erre az időszakra tehető a Magyar Gazdaszövetség és a Hangya fogyasztási szövetkezet megalakítása is. A községben 1911-ben kiépítették a villamos vasutat, így a falu az I. világháború után főleg észak-nyugati irányba terjeszkedett. 1914-ben gr. Károlyi Lászlóné született Apponyi Franciska megalakította a „Fót községi segítő és népjóléti Bizottság”-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett, a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos ügyeinek intézésére és segélyezésére. Gr. Károlyi Lászlóné hozta létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevű telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak (ma: Fótújfalu) neveztek el. 1929-ben uradalmi területet juttattak főként hadviselt lakosoknak. 1930-ban 21 kat. hold fölparcellázása során hozták létre a Faksz-, későbbi nevén Horthy Miklós- telepet. A falu gyors növekedését mutatja, hogy 1935-ben a Topolyfa- és Cipány- dűlők felosztásával újabb 88 kat. holdon alakítottak ki belterületet. A falu lakosságnövekedésében komoly szerepe volt az új trianoni határokon kívülről érkezetteknek is. Ebben az időszakban már csak lakosság közel fele élt a mezőgazdaságból, a többiek a fővárosi ipari gyárakban, valamint a növekvő számú helyi üzemekben találtak megélhetést. A település több mint 5000 lakosa ekkor közel 930 lakóházban élt, melyek háromnegyede kőből, vagy téglából épült. 1944 decemberében súlyos háborús károk érték a községet, melynek során romba dőlt a községház, a sikátori elemi iskola, megsérült a kultúrház, használhatatlanná vált a vágóhíd, az egészségház, valamint mindegyik iskola és malom. 1945-ben községi tulajdonba került a kastély, a hozzá tartozó épületekkel együtt és a mintegy 4 és fél hold park is. 1957-ben hozták létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére a kastély és a park területén a Fóti Gyermekvárost. 1952-ben Fót közigazgatási területe a korábban Dunakeszihez tartozó Kialag településrésszel tovább nőtt.

15



A település népességszáma a ’60-as évektől kezdődően fokozatosan nőtt annak köszönhetősen, hogy a kollektivizálás miatt az Alföldről és az ország más rurális területeiről jelentős számban érkeztek betelepülők, akiket a budapesti munkalehetőségek és a viszonylag alacsony ingatlanárak vonzottak a településre. Fót aktív keresőinek nagyobbik része ekkortól kezdve ingázóvá vált. A ’80-as években több ipari üzem is kitelepült Fótra, infrastruktúrája fokozatosan fejlődött, számos új intézménnyel, szolgáltatással bővült. A rendszerváltás után népessége tovább növekedett, belterülete fejlődött, napjainkra az infrastruktúrája teljes mértékben kiépült. Fót a budapesti agglomeráció egyik legdinamikusabb településévé vált. Kiépült határában az M0-ás autóút, melyet a nagy szupermarketek megjelenése követett. Mindezek egyenes következményeként Fót 2004-től városi ranggal büszkélkedhet. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy település 1950 előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, majd ezután Pest megye Váci járásához tartozott. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták. A települést 1970. április 1-jén nyilvánították nagyközséggé. 1984-től Dunakeszi város vonzáskörzetének egyik tagja lett, ma a budapesti agglomerációs körzet jelentős települése, 2004-ben sikeresen pályázott a városi rang elnyerésére. Göd múltjának áttekintése A város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan, egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a baloldalon négy vörös és három ezüst pólya látható. A jobb oldalon vörös mezőben aranysárga színű harang helyezkedik el. A harangban a Göd felirat a felső részbe kerül. A címer alsó harmadát hullámos vágás választja el. A mező színe kék. Alján zöld háromszögön sárga (arany) színű kétemeletes vörös tetejű épület áll, minden szintjén nyitott kapukkal. A pajzs legfelső végé középre az 1255 évszám került. A város területe fokozatosan emelkedik kelet-délkelet irányban. Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy közelében van 191 méterre a tengerszint felett. A település egy sajátos kialakulású medence közepén fekszik, a látóhatár teljes körben zárt. Egyedül a Duna partján lehet kilátni a medencéből, melyet északon a Naszály 652 méteres magasságával, nyugaton a Pilis, délen a Tetétlen 170-180 méter körüli magasságával és végül keleten a Csomádi hátság gerince 200 méter körüli magasságával zár le. A Duna 5,9 km hosszan folyik a mai település területén. A Duna folyam, a magas száraz part, a folyóig lefutó völgyek és a kelet-nyugat irányú dombhátak már az írott történelem előtti időkben is lakottá tették a mai Göd térségét. "Pest Megye Régészeti Topográfiája" összesen 23 nevezetes leletet vagy lelőhelyet sorol fel a mintegy 2224 ha területről. A Göd határában folytatott régészeti feltárások során találtak újkőkori és rézkori edénytöredékeket, a bádeni és halomsíros kultúrához tartozó településnyomokat, a vaskorból edény és ékszermaradványokat, illetve bronzkori bronzkarikákat egyaránt.

16



Kiemelt szerepet játszott a térség a római birodalom utolsó évtizedeiben. A római korból szarmata kerámiacserepek és egy nagyméretű katonai tábor nyomai kerültek elő. A város támogatásával 2000-2001-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze - Mráv Zsolt - részben feltárta a roppant méretű római tábor alapjait. A feltárási munkák jelenleg is folynak. Soproni Sándor professzor szerint az akkori település neve Contra Constantia Superior volt és Frigeridus dux építette Nagy Constantin császár fia, Constantius idejében, Krisztus után 370 körül. Az erőd falai védelmet nyújtottak a leletek szerint a hunoknak, és a honfoglaló magyaroknak egyaránt. A népvándorlás korából avar cserepek kerültek elő. Az Árpád korból és a középkorból szintén találtak itt értékes leleteket. A Felsőgödi várdombon XIII. századi földvárat, XIV. századi pápai ólombullát, és XV. századi vaskulcsot tártak fel. A középkori Göd (Gud, Gewd) település neve német személynévből ered, magyar névadással, mely legkésőbb a XII. század végén keletkezett. A terület első birtokosai a Tétény vezértől származó Gyula-Zombor nemzetség tagjai voltak, s feltehetően közülük építette valaki az Árpád-kori földvárat. Göd neve hivatalos oklevélen 1317-ben jelent meg először. A névadó Göd nemzetség egyik tagját (Anarcsi György feleségét Göd Juditot) említik egy 1640-ben keltezett oklevélben. A törökdúlás első harmadában elpusztult a virágzó falu, kör alaprajzú templomával együtt, csak Paksi János szélmalma és a még ma is álló országút menti csárda maradtak fenn az 1700as évekre, valamint az őszi Szent Gál napi országos jelentőségű, hetekig tartó marhavásárok intézménye. A Madách családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, majd bérbe adta Mayerffy Ferencnek. Az ő fia József, - aki Wesselényi Miklós és Széchenyi István barátja és a reformkor kiemelkedő alakja volt - sörgyárat, kúriát, birtokközpontot, kikötőt hozott létre és újratelepítette magyar lakosokkal a tájat, ott, ahol a régi országút és a kelet felől a "Gödallya rév-"hez vezető út egymást metszette. Mayerffy József nevéhez fűződik az első magyar feliratú harang is, amit a teljes Habsburg elnyomás idején, 1805-ben öntetett ki "Göd tágas pusztája" részére. Ez a harang látható Göd címerében is. 1846-ban a területet kettészelte Magyarország első vasúti pályája. A vásárok megszűntek, de előtérbe került angol trénerek segítségével a versenylótenyésztés. Az országúti csárda és istállói a "Kincsem telep" elnevezést kapták, mert innen, a kedvéért megépített gödi vasútállomásról indult az 1876-1880 között itt trenírozott, legyőzhetetlen kanca, Kincsem, amely mind az 54 versenyét megnyerte itthon és szerte Európában. A kiegyezés után hazatért 1848-49-es honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós alakított ki belterjes mezőgazdaságot, állattenyésztést, tejfeldolgozó-, és szeszipart. Parcellázott és ez által megrajzolta a mai város határait. 1890-től a legmódosabb budapesti polgárok gyönyörű, angolpark jellegű arborétumaikon megépítették nyaraló villáikat: Arany László, Deiwitz Ottó, Huzella Tivadar, Wigner Antal a későbbi Nobel-díjas Wigner Jenő atyja, Szudy Elemér és mások. Ekkor jött létre Felsőgödön a Családotthon-telep, Kisgödön pedig a nyaralótelep. A település gyors fejlődése, lakosságának nagyarányú növekedése hozta magával először Felsőgöd területének Sződ községtől való leválasztását, és önálló kisközséggé alakítását 1914-ben. 1921-ben a Kisgödből és Gödből létrejött Alsógöd is községi rangot kapott.

17



Az I. világháború és az azt követő trianoni békeszerződés csak időlegesen állította le, illetve csökkentette a két település további növekedését. Bankárokból, köztisztviselőkből, kereskedőkből, iparosokból, ipari és kereskedelmi munkásokból, valamint cselédekből álló lakosai több civil szervezést hoztak létre, melyek egyrészt a helyi társadalmi-kulturális élet szervezeti keretei voltak, másrészt felvállalták a két község fejlesztését is. Ebben az időszakban több vendéglő, kereskedés és üzlet nyitotta meg kapuit, majd 1912-14-ig vízgyógyintézet működött, 1917-ben megnyílt az első gyógyszertár, 1918-ban az első mozi. Az ipart a Floch-Reichersberg-féle téglagyár jelentette a XX. század elején, melynek termékeit általában Budapesten, Újpesten és helyben értékesítették. 1919-ben Felsőgödön megalakult a római katolikus egyházközség, ugyan ebben az évben megnyílt a postahivatal. 1926-ban bevezették a villany közvilágítást, 1930/31-ben újabb állami népiskola és óvoda nyitotta meg kapuit. 1930-as években létrejött a kertváros Felsőgödön a Duna és az országút közötti területen, valamint Alsógödön a vasúttól keleti irányban. 1938-ban az addig makadám burkolatú országutat kiszélesítették. Következő évben felszentelték a református templomot, valamint elkészült a zsinagóga is. A II. világháborút követően, 1950-ben mindkét községben szovjet mintára szervezett tanácsokat hoztak létre. A legfelsőbb társadalmi réteg előkelő nyaralótelepéből, az I. világháborút követően elcsatolt területekről menekített sok állami alkalmazott letelepedésével létrejött községekből 1970-ben egységes Göd alakult. 1970. július 1-én a döntően munkástelepülésű Felsőgöd és a korában jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma ekkorra eléri a 15000 főt. Többségük napi ingázó, akik elsősorban Budapestre és a közeli Vácra járnak dolgozni. A korszerű elektromos hálózat az 1960-as, az ivóvízrendszer az 1970-es, a gázellátás az 1980as években valósult meg. A szennyvízcsatorna létrehozása a befejezéshez közeledik. Kiépült a teljes telefonhálózat és a kábeltelevíziós rendszer.

18



II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA II.1. A környezeti elemek állapota II.1.1. Levegő II.1.1.1. A levegőszennyezés forrásai és fajtái Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. A mesterséges szennyező források egyik fő jellegzetessége, hogy általában területileg koncentráltan — nagy városokban, ipartelepeken — helyezkednek el, ezért a szennyező anyagokat erősen korlátolt kiterjedésű légtérbe bocsátják, és azoknak a környezet szempontjából ártalmatlan szintre hígulására csak jóval a városok határain túl kerül sor. Légszennyező forrás minden berendezés, épület, jármű vagy szabadban elhelyezkedő anyag (meddőhányó, széntároló, szemétlerakó hely), amely légszennyezést okoz. A légszennyező források fő típusai: a) Pontszerű forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméterű források) azok, amelyeknél a légszennyező anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürtő és szellőző. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyező anyagok a terjedés-hígulási számítások szempontjából „egy pontban” lépnek ki a környezeti szabad levegőbe. Az ún. magas pontforrásoknál (erőművek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígító-képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. b) Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméterű vagy diffúz) forrásoknál a szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyező anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátást is jelentősen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyező hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, ezek az emisszió, transzmisszió és immisszió. A különböző típusú forrásokból időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező

19



anyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emissziókoncentráció, g/Nm3) a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz — amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van — az immisszió a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak

20



II. 1. 1. 2. A levegő minősége a térségben Jogszabályi háttér Az 1995.évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ 1. bekezdésének c. pontja kimondja, hogy „a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz.” A települési önkormányzatok levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos főbb feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 21/ 2001.(II.14.) Kormányrendelet 1 állapítja meg. A hatósági feladatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség illetőleg a rendeletben meghatározott esetekben, az önkormányzat jegyzője látja el. A Kormányrendelet 23. § (3) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár: • az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben • az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaival (amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek) kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben • a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaságvédelmi ügyekben. A (4) bekezdés szerint az önkormányzat jegyzője: a. ellenőrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegővédelmi követelmények betartását b. hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez c. hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél d. közreműködik a Kormányrendelet 7. § (7) bekezdése szerinti intézkedési programok készítésében és hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására e. a hatáskörébe tartozó légszennyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyelőségnek f. környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja g. ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását h. a hatáskörébe tartozó légszennyezőt a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti 1

21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21



i. a hatáskörébe tartozó légszennyező részére határozattal - külön jogszabályban meghatározott - kibocsátási határértéket írhat elő. j. A hatáskörébe tartozó légszennyezővel szemben az i.) pontban meghatározott kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki k. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében kötelezi az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, illetve használóját-kivéve, ha a tulajdonos, kezelő, használó az önkormányzat-az ingatlan rendszeres karbantartására és tisztántartására és a határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki. Település Dunakeszi

Levegővédelmi rendelet önállóan (rendelet száma) 17/1993.(X.15.) avar- és kerti égetés, háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés

Fót

-

Göd

-

Környezetvédelmi rendelet (rendelet száma) 25/1999.(XII.10) 5-6. § 16/2005.(IX.28) (módosítás) 6/2000.(II.22.) 9-14. § 35/2004.(XII.10.) (módosítás)

1. táblázat A települések levegőtisztaság-védelmi rendeletei Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006. Jelenleg a vizsgált három település közül Dunakeszi rendelkezik önálló levegőtisztaság védelmi rendelettel. Fótnak és Gödnek környezetvédelmi rendelete van, mely tartalmaz levegővédelmi fejezetet. Az 1995. évi LIII törvény 46.§ 1. bekezdésének f. pontja szerint „a fejlesztési feladatok során (a települési önkormányzat) érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.” A települések igazgatási területén belül az egyes terület-felhasználási egységeket, azok határvonalait az adott települések önkormányzata által megállapított helyi építési szabályzat állapítja meg. A szabályzatban nemcsak a terület használat jellegét, hanem ún. védőövezeteket is ki kell jelölni. Környezetvédelmi tervvel érintett területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) sz. Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezet-veszélyeztetést nem okoz. A 2001. július 1-jével hatályba lépett 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet valamint a 14/2001 (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet 1 megszüntette az ország területének levegőtisztaság-védelmi szempontból történő kategorizálását, de lehetőséget teremt ökológiailag érzékeny területek kijelölésére (hatályon kívül került a 4/1986. (VI. 2) OKTH rendelet és a 3/1988. (VI. 10.) KVM rendelet). Különös figyelmet kell fordítani az újonnan létesülő különböző méretű, más-más kibocsátásokkal bíró vállalkozások elhelyezhetőségének kérdésére, a kapcsolódó 1

14/2001 (V.9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

22



feltételrendszerek kialakítására ill. azok megteremtésére (pl. meteorológiai viszonyok figyelembe vétele, védőtávolságok betarthatósága stb.) a környezet állapotának megóvása érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a légszennyezettség a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. sz. melléklete által szabályozott. Minden új engedélyköteles tevékenység csak annak figyelembevételével végezhető. Légszennyező források A térségben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartása szerint 44 olyan telephely található, ahol légszennyező tevékenységet folytatnak. A 2. táblázat településenként mutatja a légszennyező telephelyek számát, illetve az általuk kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét.

Település Dunakeszi Fót Göd Összesítve

Telephelyek száma 28 9 7 44

Szilárd

SOx [kg/év]

CO2 [kg/év]

CO [kg/év]

NOx [kg/év]

Szerves vegyületek [kg/év]

Egyéb szervetlen vegyületek [kg/év]

5400,31 0 141,74 5542,05

851,74 0 11,46 863,2

27154162,9 867236,44 6131044,9 34152444,2

17201,15 378,85 724,58 18304,58

62387,2 479,17 3184,51 66050,88

12639,79 935,03 7064,56 20639,38

192,35 0 0 192,35

2. táblázat Szennyezőanyag-kibocsátás a térség településein 2004-ben Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 2006. A táblázatból kiolvasható, hogy a térségben a legnagyobb kibocsátó Dunakeszi, ezért levonható az a következtetés, hogy a vizsgált területen az ipari tevékenységekből eredő légszennyezésért zömmel Dunakeszi a felelős, továbbá nagy hatással van a levegő minőségére a főváros közelsége is. A táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb arányban kibocsátott szennyezőanyag a szén-dioxid. Ennek mennyisége arányaiban (99,67%) sokkal nagyobb, mint a többi szennyezőanyagé. A térség legnagyobb szén-dioxid kibocsátója (az összes CO2 kibocsátás 38%át adja) a Dunakeszin található Termidor Kft. Tallér úti Fűtőműje (2004-ben 12.972.568,15 kg). A második helyen a Dunakeszi székehelyű Lighttech Lámpatechnológiai Kft. áll 5.964.919,25 kg-val, míg a harmadik a SAMSUNG SDI Magyarország Rt. Gödön található telephelye 5.646.412,8 kg-val. Fontos még megemlíteni, hogy a Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft. Dunakeszin lévő gyártó- és javítóüzeme (2004-ben 3.545.341 kg), valamint a Dunakeszi külterületén található hulladéklerakó CO2 kibocsátása is jelentős (2004-ben 1.693.506,99 kg). A térségben a kibocsátott légszennyezők közül a nitrogén-oxidnak a második legnagyobb a százalékos aránya (0,19%). A legnagyobb NOx kibocsátása a Dunakeszin működő Lámpatechnológia Kft.-nek van (2004-ben 27.054,69 kg). A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartása szerint egyetlen olyan ipari tevékenység van a térségben, amelyet bírságolással kellett büntetni (Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft., Dunakeszi). A Társaság oldószer kibocsátásának csökkentésére tervet készített, amelynek megvalósítása folyamatban van. Korábban a tüzeléstechnikából származó légszennyező anyag kibocsátása több légszennyező pontforrás esetében meghaladta a megengedett értéket, azonban ezen légszennyező anyagok által okozott túllépését 2002. évben megszüntette.

23



A közlekedés, főleg a településeken áthaladó főközlekedési utak, csomópontok mentén járul hozzá a levegő szennyezéséhez. A közlekedés általában mérgező gázokat, kormot, különféle szénhidrogéneket, CO-t és CO2-t juttat a levegőbe. A dieselüzem kipufogó gáza nitrogén oxidokban dús (NO, NO2, NOX), a gázolaj kéntartalma SO2 alakjában jelenik meg a kipufogó gázokban. A kistérség meghatározó főközlekedési útjai a 2 sz. és a 2/A főközlekedési utak. A 2. sz. főút Dunakeszi és Göd településeken halad keresztül, amely jelentős a forgalommal bír (17-19 ezer E/nap), ezáltal komoly levegőszennyezést okozva. A 2/A elkerülő út a települések közelében halad 22 ezer E/nap forgalommal. Fóton szintén jelentős az átmenő forgalomból adódó levegőszennyezés. A településen áthaladó 2102. j. összekötő út forgalma egyes részeken eléri a 18 ezer E/nap forgalmat is. Tervezik egy elkerülő út megvalósítását, ami csökkenthetné a forgalmat. Ez az út a volt katonai út meghosszabbítása és szélesítése révén jönne létre, és átvezetné a forgalmat a 2/A felé (északi elkerülő út), ahol további lépésként a zöldsávot is ki kell építeni. Fót közelében halad még az M3 autópálya (49ezer E/nap), valamint a települést Dunakeszivel a 21101. j. összekötő út köti össze (6300 E/nap). A mezőgazdaság főleg porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetéséből származó anyagokkal, valamint a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel ill. alkalomszerűen a repülőgépes permetezések által növényvédő-szerekkel szennyezi a levegőt. Dunakeszin magas a parlagon hagyott földterületek aránya, ennek következtében sok a parlagfű miatt fellépő probléma, ezáltal több földrészleten kellett kényszerkaszáltatást végezni. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésével kapcsolatban az Önkormányzathoz panasz nem érkezett. Szabályozását a települési önkormányzat rendeletben rögzítette (17/1993. (X.15.) sz. rendelet). Fóton problémát okoznak a parlagon hagyott földterületek, ez évente megközelítőleg 50 esetet jelent. A parlagfű irtásának szabályairól a 25/1999.(XII.10.) környezetvédelmi rendelet 3.§ rendelkezik. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésének szabályozását az Önkormányzat a 25/1999.(XII.10) környezetvédelmi rendelet 6.§-ban rögzítette. Probléma nem jelentkezett ezzel kapcsolatban, de a jövőben változtatni akarnak a rendeleten. Göd településén mezőgazdasági tevékenységből eredő probléma nem merült fel, bár magas a parlagon hagyott földterületek aránya, ami gyomosodáshoz vezet. Az avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályokat a 6/2000. (II. 22.) sz. Ök. Rendelet 11. § tartalmazza. A belterületi állattartás esetén, főleg nyári időszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bűz okozhat problémát. Dunakeszi területén haszonállatot több építési övezetben is lehet tartani. A haszonállatok tartása következtében fellépő szaghatás miatt folyamatosak a lakossági panaszbejelentések, főleg a meleg időszakban. Ez ügyben már több eljárás is volt. A probléma oka, hogy a nagytestű állatok, illetve tömeges állattartás céljára sok évvel ezelőtt kijelölt terület környéke időközben beépült lakóházakkal. Fóton a belterületi állattartás miatt sok lakossági panasz van, ez főképp a régifóti részen jelent problémát. A legjelentősebb problémát a nagytestű állatok tartása jelenti a fellépő bűzhatás miatt, legfőképpen a nem megfelelően végzett lótartás. Ez mindenképpen megoldandó feladat. Évente átlagosan 5 eljárás indul állattartási ügyben. Göd területén a belterületi állattartás nem jelentős, bár az állattartókkal szemben a szomszédok panaszai általi bejelentések miatt volt eljárás. Az 1995.évi a környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény 46.§ 1. bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok száma, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). Mindhárom település rendelkezik állattartási rendelettel, de az időközben jelentkező problémák miatt szükséges ezek felülvizsgálata.

24


Település Dunakeszi Fót Göd


Állattartási rendelet Környezetvédelmi rendelet önállóan (X-van) (X-van) 15/1995.(XII.18.) 11/1999.(VI.18.) 25/1999.(XII.10.) 23/1999.(XI.03.) 62/2000.(II.22.) 3. táblázat A települések állattartási rendeletei Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006.

A kistérség településeinek területén sok burkolat nélküli utca található még, amelyek jelentősen hozzájárulnak a magas porkoncentráció kialakulásához. Dunakeszi településen a kedvezőtlen légköri viszonyok, illetve a depóniagáz-égető meghibásodása esetén a hulladéklerakó szaga a település egyes részein érezhető. Fóton szintén okozott problémát a kommunális hulladéklerakó felől érkező bűz. A hulladékok égetése egyre gyakoribbá vált a településen, és lehetséges, hogy a jövőben ez problémát okoz majd. Kábelégetéssel kapcsolatban folyamatosan problémák vannak már a 80-as évek óta. Egyes helyi vállalkozók számára fontos megélhetési forma, hogy a kábelekben lévő fémeket értékesítik. Ez a tevékenység azonban jelentős légszennyezéssel jár. Az említett probléma leginkább a Honvéd u., Sopronok u. és a Kopolya u. környékén jelentkezik, de megjelent a Sátorfák-Istenhegy területén, a Kurjancs melletti volt katonai területen, valamint a Tőzeges-tó környékén is. A probléma elhárítása folyamatban van. A háztartási tüzelés jelentékeny levegőszennyező hatásának fő oka a tökéletlen égetés. A szén használata esetén termelődik a legnagyobb mennyiségű és legtöbb fajta szennyezőanyag. Gáztüzelésnél szilárd szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezik. A kistérség minden települése rendelkezik kiépített gázvezetékkel. A gázprogram eredményeként - a lakossági fűtésből eredő légszennyezés jelentős mértékben csökkent.

25



Levegőminőség A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Környezetvédelmi Miniszter a 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelettel 1 szabályozta a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését. A hivatkozott miniszteri rendelet a légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, ahol az 1. sz. zónacsoport a „Budapest és környéke” elnevezésű terület, mint légszennyezettségi agglomeráció. A Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció területi lehatárolása eltér a területfejlesztésben és területrendezésben használt budapesti agglomerációtól. A rendelet 2. számú melléklete alapján a Dunakeszi kistérség települései a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációhoz tartoznak. 2003-ban készült el a „Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja”, mely feltárta és meghatározta az agglomeráción belül a határértéket meghaladó szennyezettségű területek határait, és a szennyezőanyagokra vonatkozóan integrált intézkedési programot dolgozott ki. A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2 7.§ (5) bekezdésben meghatározottak alapján, a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint, a kistérség települései a légszennyezettség tekintetében az 1. sz. melléklet 1. pontja és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján „Légszennyezettségi agglomeráció” kategóriába van besorolva, ami kén-dioxid E, nitrogén-dioxid B, szénmonoxid D, szilárd (PM10) C, és a benzol E zónacsoportba tartozást, azaz a nitrogén-dioxid mennyisége határérték feletti légszennyezettséget jelent. A Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja szerint alakuló besorolásokat a 4. táblázat tartalmazza, ahol az említett rendelet szerinti besorolás feketével, míg az intézkedési terv szerinti besorolás piros színnel van feltüntetve. Zóna besorolása Irsz. Település 2120 DUNAKESZI 2151 FÓT 2131 GÖD

B C E D E Léleksz. NO2 PM10 SO2 CO benzol 29208 B E D B D 16000 B C E D E 15781 B C E D E 4. táblázat Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003. Mivel a fővárosi agglomeráció a NO2 szempontjából a B zónacsoportba tartozik, a települések jelentős részben ugyancsak ebbe a tartományba (58 μg/m3 feletti koncentráció) tartoznak. Az agglomeráció a C zónacsoportba tartozik PM10 vonatkozásában. Ennek megfelelően a települések nagyobb hányada is a 40-44 μg/m3 közötti koncentráció tartományba van besorolva. Dunakeszi jelentős porterhelését az átmenő forgalom okozza. Ezeken a

1 2

4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

26



településeken a porterhelés sok lakost érint, de a forgalomtól távol eső lakóterületeken a porterhelés kisebb. A kén-dioxid szempontjából az agglomeráció E zónacsoportba tartozik (50-75 μg/m3). Szén-monoxid vonatkozásában az agglomeráció a D zónacsoportba tartozik, ahol a koncentráció 3500-5000 μg/m3 közötti. Ez esetben a településeknek mintegy fele ennél tisztábbnak minősíthető, az E csoportba sorolható (2500-3500 μg/m3). Dunakeszi kistérség esetében az ipari emissziók mellett a fő közlekedési útvonalak hatása a domináns. Az agglomeráció a benzolra vonatkozóan az E zónacsoportba tartozik. A települések döntő részt ebben a minősítésben maradtak, így Fót és Göd települések is. Míg Dunakeszi a D kategóriába lett besorolva, itt ugyanis jelentős az ipari kibocsátások és a közlekedés hatása, amelyek meghatározták a kategóriába való besorolást. Az agglomerációban a légszennyezettség által érintett terület nagysága jelentős, de még fontosabb szempont, hogy ott létszámában és arányaiban is nagy népesség van a szennyezettség hatásának kitéve. A légszennyezettség hatását tehát elsősorban nem területarányosan, hanem az exponált lakosság számának figyelembe vételével kell vizsgálni, ill. az intézkedéseket megtervezni. Az intézkedési tervben az exponált lakosság számának megállapításánál azok a települések lettek figyelembe véve, ahol az emisszió nyilvántartás alapján az ipari SO2 kibocsátás 1000 kg/évnél-, az NOx kibocsátás 10 000 kg/évnél nagyobb, szilárd szennyező anyagok esetében pedig 1000 kg/évnél nagyobb. Közúti forgalomnál a településen átmenő egy- és kétszámjegyű főútvonalak lettek alapul véve. Azok a települések, melyek mind a közlekedés, mind pedig az ipari emissziók hatásának ki vannak téve, kiemelt figyelmet érdemelnek (5. táblázat). Az itt lakók fokozottan exponált csoportja (lakosság 20%-a) az agglomeráció lakosságának 4,4%-át teszi ki. A táblázat alapján látható, hogy a Dunakeszi kistérségből Dunakeszi az egész budapesti agglomerációt tekintve is kiemelt figyelmet érdemel. Összes lakos (fő)

Jelentősen exponált lakos (fő)

Budaörs

24 367

4480

Dunakeszi

29 208

5840

Gödöllő

30 600

6120

Pilisvörösvár

13 319

2660

Törökbálint

11 864

2380

Vác

34 224

6840

5. táblázat Közlekedési és ipari emissziók által egyaránt érintett települések Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003.

27



A környezeti levegőt meghatározó immissziós adatokat korábban az ÁNTSZ Országos Immissziómérő Hálózata mérte. 2002. január 1-től a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium működteti. A vizsgált településeken Immissziómérő állomás nem található. A fővárosban telepített mérőhálózat mellett az agglomeráció több városában folynak rendszeres mérések a környezeti levegő szennyezettségének ellenőrzésére. A légszennyezettség folyamatos mérése monitorokkal Vácott 1, Százhalombattán 2 helyszínen történik. A mért légszennyező anyagok: SO2, NO, NO2, CO, O3, PM10. Az agglomerációban a RIV hálózat keretein belül a következő településen történnek mérések: Budapest, Budaörs, Szentendre, Vác, Tahitótfalu. A mért légszennyező anyagok: kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ülepedő por. Tekintettel arra, hogy a három település egyikén sem történik rendszeres mérés, a Dunakeszi kistérség környezeti levegő minőségének jellemzésére a budapesti és a váci állomás mérési eredményeit használtuk fel, ugyanis adataik - földrajzi helyzet, meteorológia jellemzőik alapján – mintául szolgálhatnak a kistérség levegőminőségének értékeléséhez. Váci mérőállomás: 3 NO2, SO2, ug/m 100

CO, mg/m3

CO éves határérték

5

90

4,5

80

4

70

3,5

60

3

50

SO2,5 2 éves határérték

40

NO22 éves határérték

30

1,5

20

1

10

0,5

0

0 1995

1996

1997

SO2

1998

1999

2000

2001

CO

NO2

3. ábra Az NO2, SO2, CO éves átlagszennyezettsége a monitorállomás adatai alapján, Vác, 1995-2001 Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003.

28


100

NO 2, µg/m


3

SO 2, µg/m

3

4

90 80 3 70 60

SO2 éves határérték 2

50

NO2 éves határérték

40 30

1 20 10 0

0 1995

1996

1997

1998

1999

NO2

2000

2001

2002

SO2

4. ábra A nitrogén-dioxid és a kén-dioxid éves átlagszennyezettsége a RIV adatok alapján, Vác, 1996-2002 Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003. Vác levegőminőségének jellemzésére a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid szolgált indikátorként. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a kén-dioxid, az igen alacsony éves átlagkoncentrációja miatt, nem befolyásolta a környezeti levegő minőségét. Ezzel szemben a nitrogén-dioxid határértéket meghaladó szennyezettségi szintje bár csökkenő tendenciát mutatott, de mégis az értékelt időszakban a környezeti levegő e komponens vonatkozásában szennyezett volt. A nitrogén-dioxid és kén-dioxid szennyezettsége a RIV adatok alapján a 5. ábrán látható.

29



Budapesti mérőállomás: A SZÉN-MONOXID éves területi átlagszennyezettsége Budapest, 1996-2002

3

µg/m 3000

éves határérték

2500

2000

1500

1000

500

0 1996

1997

1998

1999

2000

belváros

2001

2002

külváros

5. ábra A levegő minősége Budapesten (szén-monoxid) Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, Budapest A diagramról kitűnik, hogy a szennyezettségi szint folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban és 2000-ben már egyetlen állomáson sem fordult elő napi határérték túllépés. A szén-monoxid szennyezettség területi alakulására jellemző, hogy a magasabb értékek a belvárosban jelentkeznek.

6. ábra CO koncentráció változása az elmúlt egy évben Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, 2005-2006

30


A NITROGÉN-DIOXID éves területi átlagszennyezettsége a monitor állomások adatai alapján Budapest, 1996-2002

3

70


µg/m

60

50

40

éves határérték

30

20

10

0 1996

1997

1998

1999

2000

belváros

2001

2002

külváros

7. ábra A levegő minősége Budapesten (nitrogén-dioxid) Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, Budapest A nitrogén-dioxid szennyezettség a külvárosban 1996-98 között kissé emelkedett, majd fokozatosan csökkent. Ennek ellenére a belvárosban a környezeti levegő minősége még 2000ben sem volt megfelelő, mivel az éves átlagszennyezettség a határértéken volt. A nitrogéndioxid szennyezettség csökkenését jól tükrözi a határérték túllépések számának csökkenése is. A szennyezettség változása hasonló volt az SO2 terhelés alakulásához. A külső városrészek levegőminősége éves viszonylatban, 1999-2000-ben már elfogadható volt.

8. ábra NO2 koncentráció változása az elmúlt egy évben Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, 2005-2006.

31


60


A KÉN-DIOXID éves területi átlagszennyezettsége a monitor állomások adatai alapján Budapest, 1996-2002

µg/m3

éves határérték

50

40

30

20

10

0 1996

1997

1998

1999

2000

belváros

2001

2002

külváros

9. ábra A levegő minősége Budapesten (kén-dioxid) Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, Budapest 1996-2000 között kén-dioxid vonatkozásában a főváros levegője elfogadható minőségű volt. A szennyezettség csökkenő tendenciát mutatott, melynek eredményeként az 1996-ban mért határérték közeli éves átlagkoncentráció 2000-re már a megengedett szintnek csak 60%-át képezte. Az egészségügyi határértéket meghaladó szennyezettségű napok száma is csökkent és 2000-ben már csak a belvárosban fordult elő határérték túllépés. A szennyezettség tendenciája szezonális változást mutatott; a téli hónapokban valamivel magasabb szinten volt, mint a nyári hónapokban. A vizsgálati időszakban a kén-dioxid túllépéses napok száma jelentős csökkenést mutat, mely a kén emissziók (ipari-szolgáltató-közlekedési) mérséklődésére vezethető vissza. Az üzemanyagok és fűtőanyagok kéntartalmának folyamatos csökkenése igen kedvező hatású volt. A kén-dioxid szennyezettség területi megoszlására jellemző, hogy a magasabb értékek még mindig a városmag közelében jelentkeznek.

10. ábra SO2 koncentráció változása az elmúlt egy évben Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, 2005-2006.

32


80


A TELJES SZÁLLÓ POR éves területi átlagszennyezettsége a monitor állomások adatai alapján Budapest, 1996-2002

µg/m3

70

60

50

éves határérték

40

30

20

10

0 1996

1997

1998

1999

2000

belváros

2001

2002

külváros

11. ábra A levegő minősége Budapesten (szálló por) Forrás: Budapest és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, Budapest Szálló por (TSPM és PM10) A szálló porterhelést a fővárosban a korábbi években mind a 8 monitor állomáson mérték. Ezek a mérések a TSPM-re, vagyis a teljes szállópor mennyiségre vonatkoztak. A PM10-re (10 μm alatti frakció), vagy a TSPM koncentrációra vonatkozóan más rendszeres mérések nem folytak. A szálló porterhelés több éves alakulása folyamatos csökkenést mutat, az utóbbi években a koncentrációk a rövid- és hosszú időtartamra vonatkozó határértékeket ritkábban és kis mértékben lépik túl. A környezeti terhelés teljes szálló por tekintetében 1999-2000-ben stagnált és elérte a megengedett szintet.

33



12. ábra PM10 koncentráció változása az elmúlt egy évben Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, 2005-2006. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat legfrissebb adatai alapján az elmúlt egy évben kén-dioxid és szén-monoxid koncentráció esetében nem volt határérték túllépés, viszont a nitrogén-dioxidot és a szálló porkoncentrációt figyelembe véve sajnos volt. A Budapesti és a Váci Immissziómérő Állomások adatai a Dunakeszi kistérség környezeti levegőminőségére vonatkozóan tájékoztató jellegűek. Azonban a kistérséget ért hatások nem különíthetők el élesen a fővárosi hatásoktól, valamint a közelben lévő Vác hatásától. Lényegében ugyanazok a tényezők hatnak, csak mások az arányok. Valószínűsíthetően a váci adatok állnak közelebb a kistérségben uralkodó állapotokhoz. A kistérségben élő lakosságsűrűség jóval alatta van a fővárosénak, így a szennyezésnek kitett népesség itt alacsonyabb. A vizsgált kistérség levegőminősége a mérsékeltebb ipari légszennyezés miatt feltehetően jobb, mint a mérőállomások környezetében, azonban mégis az agglomeráció legszennyezettebb területei közé sorolható. A gépjármű közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns. A kistérség legfontosabb légszennyezettségi folyamatait befolyásoló meteorológiai paraméterek a következők: a szél iránya, sebessége, a légtér stabilitását leíró stabilitási paraméterek. A kibocsátott szennyező anyag terjedésére a legnagyobb befolyást a szélirány, szélsebesség és stabilitás egyidejűleg kialakult értékei gyakorolják. A légszennyező anyagok ülepedésére, átalakulására, terjedésére, tartózkodási idejére legjelentősebb hatású a légnedvesség, a csapadék, a szél, a napsugárzás és a keveredési réteg vastagsága. A térségben a felszín közelében leggyakrabban az északi - északnyugati szektorból fújnak a szelek, jelentős továbbá a keleti - északkeleti szelek gyakorisága is. Ezáltal Vác szennyezett levegőjű hatása a kistérséget gyakran eléri (ez a település elhelyezkedése miatt fokozottan érvényes Gödre). A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (>5 m/s) viszonylak ritkák, 5% körüliek. Megfigyelhető az a jól ismert tény, mely szerint a leggyakoribb szélirányokból fújnak a legerősebb szelek. Tehát a 6 m/s fölötti áramlási sebességek előfordulása az észak-nyugatias szelek esetén a legnagyobb. Az uralkodó, északi áramlás a közepes erősségű szelek nagy gyakoriságával emelkedik ki. A szélsebesség eloszlás jellegzetessége, hogy a viszonylag gyakori előfordulású keleti-északkeleti áramlások esetében a gyenge és közepes erősségű szelek dominánsak. 34



A térség környezetének levegőminőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a hegyeknek és a Duna felől érkező szeleknek köszönhetően tisztul a levegő. A Dunakeszi kistérségben mért levegőminőségi jellemzők: A Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja során a légszennyezettség jellemzésére indikátor anyagként a nitrogén-dioxidot választották. A térségben a választott légszennyező anyag túlnyomó része közlekedési eredetű, ezen túlmenően háztartási tüzelőberendezések, erőművek és egyéb ipari technológiák is bocsátanak ki nitrogén-oxidokat. A vizsgálatra a budapesti agglomeráció 25 települését választották ki, ahol településenként 33 db mérőpont került kijelölésre, kivétel volt Gödöllő és Érd városa 6-6 db illetve Ócsa község 4 db mintavételi helyszínnel. Mintavételi helyként szolgált Dunakeszi, Fót és Göd települések is. A mérőpontok típusai: 1. közlekedési (különböző típusú útvonalak mentén) 2. háttér állomás (városi vagy családi házas környezet) 3. ipari Közlekedési mérőpont esetén a lehetséges útvonalak típusai: 1. országos főútvonal (nagy vagy közepes forgalmú) 2. helyi főútvonal (nagy, közepes vagy kis forgalmú) 3. mellék útvonal (közepes vagy kis forgalmú) Az útvonal típusa a forgalom nagysága szerint: 1. nagy forgalmú: > 10 000 db gépjármű/nap 2. közepes forgalmú: 2 000 - 10 000 db gépjármű/nap 3. kis forgalmú: < 2 000 db gépjármű/nap A vizsgálatokra 2003. június 17-24. közötti időszakban, 1 hetes expozíciós idő alkalmazásával került sor. A 6-10. táblázatok a Dunakeszi kistérségre vonatkozó mérési adatokat tartalmazzák. Mérőpont jele

Mérőpont helye

NO2 koncentráció (µg/m3)

4

Dunakeszi, Fő út 30.

36,5

7

Göd, Pesti út. 15. 20,8 6. táblázat A nitrogén-dioxid szennyezettsége a közlekedési – országos főútvonal - mérőpontok környezetében Forrás: Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003.

35


Mérőpont jele


Mérőpont helye


1

Fót, Vörösmarty tér 4. 43 7. táblázat A nitrogén-dioxid szennyezettsége a közlekedési – helyi főútvonal - mérőpontok környezetében Forrás: Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003. Mérőpont jele

Mérőpont helye


3

Fót, Kalász u. 31.

5,6

6

Dunakeszi, Duna sor 30.

8,6

9

Göd, Rába u. 11. 6,5 8. táblázat A nitrogén-dioxid szennyezettsége a háttér állomások környezetében Forrás: Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003. Mérőpont jele 8

Mérőpont helye Göd, Hernád u.

NO2 koncentráció (µg/m3) 11,8

9. táblázat A nitrogén-dioxid szennyezettsége iparterületen Forrás: Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003. Mérőpont jele

Mérőpont helye


2 5

Fót, Deák F. u. 35. 20,2 Dunakeszi, Barátság út. 49. 8,2 10. táblázat A nitrogén-dioxid szennyezettsége közlekedési - mellék útvonal – mérőpontok környezetében Forrás: Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegővédelmi intézkedési programja, 2003.

36



A közlekedési mérőpontok közül, az országos főútvonalak környezetében elhelyezett mintavételi helyszínek közül a nitrogén-dioxid szennyezettség a zóna átlagánál alacsonyabbnak bizonyult Göd esetében, mivel az adott útvonal közepes gépjármű forgalommal jellemezhető. A helyi főútvonalak mentén vizsgált szennyezettséget figyelembe véve Fót területén a városközpontba irányuló célforgalommal indokolható az átlagnál magasabb szennyezettségi szint. A többi település helyi főútvonalának környezetében nem tapasztaltak jelentős eltérést a nitrogén-dioxid koncentrációjában a zóna átlagértékéhez viszonyítva. A háttér állomások területén, a településeken hasonló és megfelelő a levegőminőség. A Dunakeszi kistérség a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció legszennyezettebb területei közé sorolható. Az agglomeráció területén rendszeres légszennyezettség mérések csak 4 városban folynak. A levegővédelmi intézkedési program szerint feltétlenül szükséges, hogy a jelenlegieken kívül rendszeres mérések folyjanak az alábbi városokban: • • • • • •

Budaörs Dunakeszi Érd Gödöllő Pilisvörösvár Törökbálint

Pest Megye II. Környezetvédelmi Programjának egyik levegőminőség védelmi akcióprogramja szerint, Fót, Dunakeszi, Göd, Sződliget, Vác településekre kiterjedően, forgalomtechnikai eszközökkel szükséges csökkenteni a közlekedési eredetű légszennyezést.

37



Pollen Magyarországon a gyomnövények közül a pollenfertőzött területeket tekintve a parlagfű áll az első helyen. 5 millió hektár területen fordul elő az országban, amelyből 700 ezer hektáron erős a fertőzés. Leggyakoribb felszaporodási helye a bolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek. A szántóföldi növények közül elsősorban a kapás kultúrák, a napraforgó, kukoricatáblák, nyár végén pedig a kalászos gabonák tarlói a leginkább fertőzöttek. Dunakeszi településen az északi és a keleti ingatlanok fertőzöttek parlagfűvel, míg a belterületek ismétlődően gyomosak, például a lakóparkok még be nem épített területei. Az Önkormányzat a közterületeket havonta egyszer, vagy kétszer kaszáltatja. Az ingatlan előtti közterületet az ingatlan tulajdonosa köteles gyommentesen tartani. Ezt folyamatos ellenőrzéssel, felszólítással, szükség esetén büntetéssel kényszeríti ki az Önkormányzat. Szervezett parlagfűirtás 2005. júliusában, egy kijelölt hétvégén volt a településen. Parlagfű és egyéb gyomnövény (üröm félék) nagy mennyiségben fordulnak elő Fót területén. A belterületi részen egy-két elhagyott, vagy gondozatlan ingatlan található. A külterületi részen a zártkerti részek erősen fertőzöttek, illetve a kárpótlási eljárásban érintett, még ki nem mért földterületek elhanyagoltak. Szervezett parlagfűirtás a településen 2004. évben történt. A települési környezet védelméről szóló 25/1999.(XII.10) KT. rendelet 3.§ (2) szerint az önkormányzati tulajdonú területeken a parlagfű irtását a Településszolgáltató Kht. végzi. A rendelet 10.§ (6) alapján az ingatlan előtti közterületi szakaszon az ingatlan tulajdonosának kell a gyom irtásáról gondoskodnia. Göd külterületén magas a parlagon hagyott földterületek aránya, amely gyomosodáshoz vezet. A belterületen az „Oázis” nevű épülő lakóparkban találhatóak parlagfűvel fertőzött területek. Szervezett parlagfűirtás történt a településen. A közterületek kaszáltatását megbízott szerződéses vállalkozó által végeztetik. A település 2005-ben pályázott parlagfűíirtásra, de támogatási összeget nem sikerült nyernie. Az Önkormányzat az allergén növények elleni védekezési szabályokat a 6/2000.(II.22.) sz. rendelet 13. §-ban rögzítette. Az utóbbi években az allergiás és asztmás megbetegedések rohamos növekedésének okán fogalmazódott meg az igény az allergén részecskék monitorozása iránt. Az ÁNTSZ 1992-ben hozta létre Aerobiológiai Hálózatát, mely 2002-ben 13 állomást működtetett az ország területén, 2005. évtől pedig 19 rögzített és egy mobil pollencsapda segítségével lehet nyomon követni a fertőzöttséget. Az állomások adatai 70 km-es sugarú körön belüli területről szolgáltatnak reprezentatív adatokat. Ezek közül az egyik Budapesten, a IX. kerületben található, mely a kistérség településeitől légvonalban megközelítőleg 20 km-re található, így a pollenekkel való szennyezettségéről közel reális információkkal rendelkezünk.

38



Megállapítható, hogy Dunakeszi térsége országos viszonylatban a relatíve kedvező állapotú területek közé sorolható. Ezek a koncentrációk azonban nem azt jelentik, hogy a pollenszennyezés egészségügyi szempontból figyelmen kívül hagyható lenne. Az ÁNTSZ által monitorozott pollenekről és a pollen koncentrációk alakulásáról tájékoztatnak a 11-14. táblázatok, valamint az 14-16. ábrák.

13. ábra Hazánkban mért parlagfű pollenszennyezettség 2004. Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának mérése

39


Magyar név

Latin név


Allergenitás

VIRÁGZÁS-POLLENSZÓRÁS febr.

bálványfa bodza bükk ciprusfélék csalánfélék Dió éger eperfa ernyősök fenyőfélék fészkesek füvek fűz gyertyán hárs juhar kender kőris libatopfélék Lórom sóska mogyoró nyár nyír olajfafélék ostorfa parlagfű pillangósok platán sások gesztenye szil tiszafa tölgy utifű üröm vadgesztenye

Ailantus Sambucus Fagus Cupressaceae Urticaceae Juglans Almus Morus Umbelliferae Pinaceae Compositae Poaceae Salix Carpinus Tilia Acer Cannabis Fraximus Chenopodiacea Rumex Corylus Populus Betula Oleaceae Celtis Ambrosia Fabaceae Platanus Cyperaceae Castanea Ulmus Taxus Quercus Plantago Artemisia Aesculus

* ** * ** ** * *** * * * *** **** *** ** ** ** * *** *** *** *** ** *** ** * **** ** *** * * * ** *** *** **** **

márc. ápr.

máj.

júni.

júli.

aug.

szept. okt.

||||||

||||||

|||||| ||| ||||||

|

|||||

||||||

||||||

|||||| |||| ||||||

||||||

||||||

||||||

||||

||

||||||

|||||

|

||||

||||||

||

|

|||||| ||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

|||||

||||||

||

|||

||||||

||||||

||||||

|||||

|||||

||||||

||||||

|||||

|||||

|||||

|

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

||||||

||||||

|

||||||

||||||

||

||||

||||||

||||||

|||

||||||

||

||

||||| |||||| |||

|||||| ||||||

||| ||||||

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

||

||||||

|||||| ||||

||

||||||

||| ||||||

||||||

||||||

|||||

||||

|||| ||||||

|||||

||||||

|

||||||

||||||

||||||

||||

|||||| |||

||||

|||| ||||||

||||||

||||||

|||

||||||

||||||

||||||

11. táblázat Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása **** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle *** - gyakori allergén ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz, illetve allergenitásáról nincsenek adatok Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.

40

|||



alacsony + 0-10 Fák-bokrok 0-10 Csalán 0-10 Fűfélék 0-10 Útifű 0-10 Lórum Libatopfélék 0-10 0-10 Parlagfű Gombaelemek * 0-90 Altenaria Cladosporium 0-2500

közepes magas nagyon magas ++ +++ ++++ 11-100 101-500 50111-100 101-500 50111-30 31-100 10111-30 31-100 10111-30 31-100 10111-30 31-100 10111-30 31-100 101** *** *** 91-200 201-400 4012501-5000 5001-10000 1000112. táblázat A heti jelentésben szereplő allergén légköri elemek koncentrációjának (db/m3) kategória beosztásai Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.

41


HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. 2007.

741 736 2632 278 752 540 143 389 847 112 1084 370 119 1907 5338 435 205 416 6990 429 3799 4663

13. táblázat Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.

42

Szekszárd 302 375 1304 1459 1091 1440 75 2238 3442 312 754 269 363 2657 9307 605 135 655 7849 595 36736 441184

Zalaegerszeg

649 360 2897 1726 568 693 162 555 2158 281 2545 2436 20 2078 6733 729 353 325 14177 801 35520 252928

Pécs

134 208 1378 1842 1037 1072 246 447 907 62 237 915 39 2667 12702 812 306 395 3925 1084 855 20148

Nyíregyháza

143 73 333 124 224 41 72 117 4482 92 133 74 1670 2907 1422 148 398 11493 970 839 10525

Veszprém

236 26 4224 1809 428 148 37 167 1103 36 775 232 1 721 3318 197 59 119 2781 226 522 -

Szolnok

340 173 1045 268 306 353 337 1086 1159 115 797 1334 24 2543 5596 680 478 258 9396 434 1051 475268

Miskolc

603 197 3127 1047 2176 333 63 117 702 36 65 307 76 1216 4432 264 169 111 1472 233 969 25120

Győr

924 402 2429 5120 785 264 99 848 371 13 851 174 33 793 2015 230 105 108 1010 221 533 11093

Debrecen

Svábhegy

112 118 496 320 803 681 3 487 8 10 25 21 2141 4733 599 337 362 4731 457 5975 188159

Budapest

Békéscsaba Éger Mogyoró Ciprus-Tiszafa Nyár Kőris Fűz Szil Juhar Nyír Gyertyán Platán Tölgy Bükk Füvek Csalánfélék Libatop-félék Lórum, sóska Útifű Parlagfű Üröm Gomba I. Gomba II.

Kecskemét

Összes pollenszám mérőállomásonként

Megnevezés

106 15 1218 809 90 458 430 155 15 211 17 1429 1206 341 119 238 1646 146 275 18930

477 5090 350 12 411 6888 480 1542 12452

1928 402 2429 5120 785 264 99 848 371 13 851 174 33 793 2015 230 105 108 1010 221 533 11093



16000 14000 Békéscsaba

12000

Budapest Svábhegy

10000

Debrecen Győr

8000

Kecskemét 6000

Miskolc Nyíregyháza

4000

Pécs Szekszárd

2000

Zalaegerszeg

Veszprém

Szolnok

Szekszárd

Pécs

Nyíregyháza

Miskolc

Kecskemét

Győr

Debrecen

Svábhegy

Budapest

Veszprém Békéscsaba

0

Szolnok Zalaegerszeg

14. ábra A parlagfű összpollenszámának megoszlása mérőállomásonként Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.

15. ábra A magas és nagyon magas parlagfű pollenkoncentrációjú napok számának alakulása 2004-ben Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának mérése, 2004.

43



OKI (100 m) Szezonkezdet, szezonvég, napi maximumok 2002. Szezonkezdet Éger Mogyoró Ciprus-Tiszafa Nyár Kőris Fűz Szil Juhar Nyír Gyertyán Platán Tölgy Bükk Füvek Csalánfélék Libatop-félék Lórom, sóska Útifű Parlagfű Üröm Gomba I. Gomba II.

febr.8 febr.6 febr.12 febr.19 febr.27 febr.20 febr.21 febr. 9 márc.16 márc. 19 ápr.10 ápr.2 ápr. 26 ápr. 17 máj. 14 jún. 14. ápr.26 máj. 3 aug.10 júl. 9 márc. 5 febr.1

Napi max. nagysága 215 60 509 687 85 21 12 111 43 6 133 12 8 27 65 14 7 7 113 12 544 9408

Napi max. ideje febr.11 febr.10 márc.7 márc.13 márc.10 ápr.6 márc.7 márc.17 ápr.2 jún.11 ápr.20 ápr.24 ápr.28 máj.23 jún.22 júl.31 ápr.28. és jún.18 júl.2 szept.10 júl.17 okt.17 okt.17

Szezonvég márc.10 márc.17 máj.17 ápr.7 ápr.18 ápr.6 márc.10 ápr.6 máj.4 jún.14 máj.13 máj.11 máj.22 szept.21 okt.28 szept.10 szept.18 szept.30 okt.27 szept.5 okt.29 nov.1

Össz. Pollenszám 924 402 2429 5120 785 264 99 848 371 13 851 174 33 793 2015 230 105 108 1010 221 533 11093

Intézmény neve: „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ, Országos Közegészségügyi Intézet Cím: Budapest, 1097, Gyáli út 2-6. Csapda helye: az OKI „A” épületének tetőterasza, 23 m magasságban Földrajzi környezet: Budapest IX. kerület külső része A minta összetételét nagy valószínűséggel befolyásoló közvetlen környezet: Nyugaton és északnyugaton sűrűn beépített, nagyforgalmú városrész terül el. Északon gyérebb beépítettség mellett sok változatos faösszetételű park és kert (Kerepesi temető, Orczy Kert, Tisztviselőtelep) található. Keleten meghatározó a Népliget közelsége. Délen kórházak, sportpályák, távolabb gyártelepek, vasútvonalak és közéjük ékelődő gyomos parlagok terülnek el. Az OKI területén növő szélporozta fajok a platán, a tiszafa, a ciprusfélék, kisebb számban a nyír, a mogyoró, az eper, a vadgesztenye és a nyár. Munkatársak: Erdei Eszter, Migályné Józsa Edit, Hardy Tímea, Dr. Farkas Ildikó, Dr. Páldy Anna Csapdahiba: Adatsor: febr. 1.-nov. 3.

14. táblázat A pollenterhelés időbeni megoszlása növényenként, Budapest, 2002. Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának Tájékoztatója, 2002.

44



Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata a Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Program (NEKAP) parlagfű-mentesítési programjának bázisául szolgál. Civil szervezetek kezdeményezésére a jövőben minden évben országszerte június harmadik hetére hirdetendő meg a parlagfű-mentesítési hét. A téma egyre fontosabbá válását jelzi, az Országgyűlés 11/2003. (II. 19) határozata 1 a „Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság felállításáról. A bizottság célja „a parlagfű terjedésének megállítása, illetve termőterületének csökkentése, a pollenszennyezettség jelentős mérséklése és a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.” A települési önkormányzatoknak fontos lenne összeállítani és végrehajtani saját parlagfű-mentesítési akcióprogramjukat.

1

11/2003. (II. 19.) OGY határozat A ,,Parlagfűmentes Magyarországért'' eseti bizottság felállításáról

45



II.1.2. Víz II.1.2.2. A felszíni vizek minősége a térség területén A térség vízfolyásai A kistérség a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, mely Ny-ról alkotja a kistérség természetes határát. A terület lejtése kelet nyugat irányú, a vízfolyások a Gödöllői dombságtól a Dunavölgy felé haladnak. A Mogyoródi-patak Fót közigazgatási területét K-ről éri el, majd keresztülhaladva a település D-i részén Dunakeszitől D-re egyesül a Csömöri-patakkal (mely kis szakaszon érinti Fót területét), majd pedig a Szilas-patakkal, melynek végső befogadója a Duna. A Mogyoródi-patak fóti gyermekvárostól az algai vasúti megállóig tartó szakasza ex lege országos és helyi védettségű lápterület, a hajdani természetes és mesterséges medret tőzegtó, kaszálók (gyepgazdálkodás) kísérik. Dunakeszinél a Dunával párhuzamosan dél felé fut az Óceán-árok a 2-es út és a vasút közötti területen, és ugyancsak a Szilas-patakba torkollik. A Fót közigazgatási területén található Márton-patak időszakos vízfolyás, mely a Somlyó-tó vidékéről ered, majd pedig a település belterületén torkollik a Mogyoródi-patakba. A felsőgödi területen fut az Ilka-patak és 1. számú csatorna mellékága, a patak szintén a Dunába torkol. A Duna vízminősége A vízfolyások közül csak a Duna vízminőségét vizsgálja rendszeresen a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A térség közelében 3 mederszelvényben mintázza rendszeresen (Duna, 1657, Budapest felett 02; Duna, 1657, Budapest felett 10; Duna, 1657, Budapest felett 18). A Duna az MSZ 12749/93 szabvány szerinti vízminőségi állapotát mutatja be az alábbi táblázat.

46


Mintavételi hely

1. 2. 3. Mintavételi hely

1. 2. 3.


A csoport B csoport Oxigénháztartás Tápanyagháztartás 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 III III III III III III III III III III III III II III III III III III III III III III III III II III III III III III III III III III III III C csoport Mikrobiológiai paraméterek

D csoport Szerves- és szervetlen mikroszennyezők 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2000 2001 2002 2003 2004 2005 IV IV IV III III III IV III III III III III IV IV IV III III III IV III III III III III IV IV IV IV IV IV III III III III III III Mintavételi hely

E csoport Egyéb paraméterek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 IV II III IV III IV 1. II III III IV III III 2. II III III III III III 3. 15. táblázat A Duna vízminősítése 2000 – 2005 között (MSZ 12749/93 szabvány szerint) Mintavételi hely: 1-Bp. felett 02, 2-Bp. felett 10, 3-Bp. felett 18 Vízminősítés: I-kiváló, II-jó, III-tűrhető, IV-szennyezett, V-erősen szennyezett Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása, 2006. Az oxigénháztartást jellemző paraméterek „tűrhető víz” vízminőséget jeleznek. A folyó oldott oxigén tartalma alapján általában jó, de az oldott oxigén telítettség csak tűrhető. Az oxigén fogyasztást vizsgálva a víz kiváló vagy jó kategóriába sorolható, azonban összes szerves szén tartalom és a szaprobitási index szerint a vízminőség csak tűrhető. A vizsgált időszakban a nem volt változás. A tápanyagháztartás szabvány szerinti besorolása „tűrhető víz” vízminőségi kategóriába sorolható, melynek a magas alga tartalom az oka. A vizsgált komponensek közül a ammónium-N koncentrációja kiváló minősítést, míg a nitrit-N, nitrát-N és foszfor formák koncentrációja alapján a jó vízminőségi kategóriába sorolható a folyam, a nitrogén és foszfor formák nagy valószínűség szerint a felsőbb szakaszokon bevezetett szennyvizeknek tudható be. A vizsgált időintervallumban nem figyelhető meg semmilyen irányú változás. A mikrobiológiai paraméterek alapján a folyó „szennyezett”, ez a folyóba vezetett szennyvizeknek tudható be. A minősítést a coliformszám alapján állapítja meg a szabvány, ez antropogén eredetű szennyvizekből származó baktérium. A vizsgált hat év során javulás figyelhető meg, 2003-tól az 1-es és a 2-es mintavételi helyen tűrhető vízminőségi osztályba sorolható a folyó. A javulás a felvízi szakaszon lévő szennyvíztelepek folyamatos fejlesztéseinek, illetve a kezelés nélkül a folyóba vezetett szennyvíz arányának csökkenése miatt történhetett.

47



A szerves- és szervetlen mikro szennyezők szabvány szerinti besorolása a tűrhető kategóriába esik. A szervetlen mikro szennyezők közül a kőolaj származékok, a fenolok és a nehézfémek közül a higany és réz koncentrációja magas általában, előfordul, hogy ezek koncentráció értékei elérik a szennyezett kategóriát is. 2000-ben a kőolaj termékek, arzén, oldott cink, oldott kadmium és az oldott réz koncentrációja volt magas, 2001-2004-ig az oldott higany és oldott réz koncentrációja határozta meg a vízminőségi kategóriát. 2005-től a réz és higany szennyezés mellett megemelkedett a fenolok koncentrációja is. Az egyéb paraméterek alapján a pH eredmények „tűrhető” és „jó” értéket adnak, a vizsgált időszakban romlás figyelhető meg. Az oldott mangán koncentrációja magas koncentrációja miatt 2000-ben, 2003-ban és 2005-ben is a szennyezett kategóriába sorolta a folyó vízminőségét. A többi vízfolyásról nem rendelkezünk mérési adatokkal, de feltevésünk szerint a vízfolyások vízminőségi szempontból tűrhető vagy szennyezett kategóriába eshetnek. A térségben található valamennyi vízfolyás szennyező forrásaként jelentkezhetnek a főként kereskedelmi, logisztikai és ipari célú ingatlanokról a vízfolyásokban vezetett csapadékvizek, a térburkolati csapadékvizek kőolajszármazékokkal szennyeződhetnek. A legrosszabb vízminősége az Óceán-ároknak van, mert a vízfolyás a Dunakeszi regionális szennyvíztelep befogadója, és nyári csapadékszegény időszakban a vízhozam nagy részét a tisztított szennyvíz adja. A térség állóvizei A térségben egyetlen természetes tó található, a Fóti Nagy-tó (Somlyó-tó), a többi állóvíz mesterséges úton keletkezett. A dunakeszi bányatavakat a kavics- és tőzegbányászat hozta létre. A Tőzegtavakat (hrsz:0109/48) jelenleg a MÁV Sporthorgász Egyesület, míg a Kavicsbánya-tavat (hrsz: 095/8) és a Barrakuda-tavat a Dunamenti Sporthorgász Egyesület használja, illetve kezeli. Vízutánpótlásuk nem megoldott, vízminőségük nagyban függ a talajvíz minőségétől. A Tőzeg-tó (hrsz: 0250/10) – Fóttól Ny-ra - a Mogyoródi-patak és a vasúti töltés közötti mély fekvésű területen található, mely a tőzeg kitermelés során alakult ki. A tó partja nádassal borított, környezete ingoványos. A vízutánpótlást a Mogyoródi-patak mellék ága és a magas talajvíz szint biztosítják, ezenkívül ide került bevezetésre a Kisalagi főgyűjtő is, mely Fót csapadékvizének egyet részét gyűjti. A tó jelenleg a Vörösmarty Szövetkezet (2151 Fót, Károlyi I. u. 44.) kezelésben áll. Környezetvédelmi szempontból a tó egyik potenciális szennyező forrása, hogy intenzív csapadék hullás esetén szennyvíz kerülhet a tóba. A Fótról érkező csapadék elvezető csatorna és a szennyvízátemelő közelsége miatt az átemelő megtelik csapadékvízzel és felhígult szennyvíz az elvezető csatornán keresztül a tóba kerül. Ez idáig egyszer történt konkrét mérés ennek kivizsgálására, amikor ez a feltevés beigazolódott, de műszaki megoldás még nem született. A fóti tavak, a Somlyó-tó és a Gyermekvárosi tavak is horgász tóként hasznosulnak, ezek állapota elhanyagolt, az eutrofizáció előrehaladott állapotban van. A Somlyó-tó az önkormányzat kezelésében van. A Somlyó-tó vízutánpótlása sokáig nem volt megoldva, de 2005-ben egy fúrt kút segítségével ez megoldódott. A tóban fürödni tilos (az ÁNTSZ megtiltotta). Mellette van az egykori úttörőtábor, ami jelenleg hasznosításra vár.

48



A Gyermekváros 3 tóból álló tórendszerét a Mogyoródi-patak táplálja. Az I.sz. tó rendezett, zárt csatornán keresztül tiltóval szabályozható módon kapja a vizet a patakból, amely előülepítésre kerül. A II.sz. tó állapota tűrhető, a III. sz. tó erősen feliszapolódott. Gödön egyetlen vízfelület a Feneketlen-tó. A szabadidő park mellett található tavat télen a korcsolyázók, nyáron a horgászok keresik fel elõszeretettel. A Feneketlen-tó egykor agyagbányaként szolgált, egészen addig, amíg a bánya mélyrétegét elérve feltört a talajvíz, és felhagytak a termeléssel. A megmaradt bányagödröt az elmúlt években teljesen rehabiltálták, rendezték a tó parti sávját és megoldották a vízutánpótlást és a vízszint szabályozást is. A 40 milliós beruházás azonban mégsem sikerült tökéletesen, mert a tó medré nem kototák ki és az ott kummulálódott szennyezőanyagokat így nem távolították el, ezért a vízminőség továbbra sem jó. A tó vízminőségét szintén negatív irányban befolyásolja az tény is, hogy a DMRV egyik szennyvízátemelő szivattyú a tó közelében taláható, ami rendszeresen meghibásodik, s az összegyűlt szennyvíz a csapadékelvezetőkön keresztül Felsőgöd irányából egyenesen a Feneketlen tóba folyik bele, ez esetenként 50-60 m3. Mindenképpen megemlítendő a mezőgazdasági kemizálásból származó szennyezés, mely szintén problémát okozhat mind a felszíni mind, pedig a felszín alatti vizek vonatkozásában. A települések a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet 5.§ (1) bekezdése alapján nitrátérzékeny területek. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes állásfoglalása szerint a legfontosabb felszíni vizeket érintő feladatok a következők:

A felszíni víztestek (vízfolyások, állóvizek) védelme. Az EU Víz- Keretirányelv szerint a hazai víztesteknek 2015-re el kell érni a jó állapotot, illetve a jó ökológiai potenciált (ld. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet). Ennek eléréséhez szükség van a Keretirányelvnek megfelelő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozására és egy jól működtethető monitoring rendszer felállítására (ld. A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet). Valamint ezeket fiyelembevevő revitalizációs tervek készítésére lenne szükség.

Továbbá a szabályozási tervek, területrendezési tervek, helyi építési szabályzatok és egyéb engedélyezési tervek készítésénél a partmenti területek szabadon hagyásának a beépítéssel szemben prioritást kellene élveznie, mert a beépítés számos esetben a patakok medrének nyomvonal változtatását, kiburkolását, illetve egyéb vízminőséget és vízi, valamint vízparti élővilágot negatívan befolyásoló változást vonja maga után.

Szennyvíz-csatornázottság tekintetében meg kell oldani a teljes rákötöttséget.

Az Óceán-árok védelme érdekében korábban felmerült a dunakeszi szennyvíztisztító telep megszűntetése és a szennyvizeknek az észak-pesti szennyvíztisztító telepre történő átvezetése. Ezt azonban több ok miatt is elvetették. Alternatíva lehet még a tisztított szennyvíz más, nagyobb befogadóba történő bevezetése (Mogyoródi-patak, Duna). A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha a telepről elfolyó tisztított szennyvizet a Dunába vezetnék a dunaparti területet érintő nyomvonallal, sodorvonali bevezetéssel. Eddig ez is meghiúsult, egyrészt mert a vízbázison való átvezetést jogszabály tiltja, másrészt a dunaparti nyomvonalhoz Dunakeszi város nem járult hozzá. 49



II.1.2.3. A felszín alatti vizek állapota a térségben Hazai viszonyaink között a talajvíznek nagy szerepe van a talaj vízgazdálkodásában. Újabb adatok, országos felmérések alapján ma már egyértelműen megállapítható, hogy a növények vízellátása tekintetében legalább olyan nagy területen van jelentősége a talajvíznek, mint amilyen területen az öntözésnek. A talajvizek környezeti állapotát a talaj és a kőzet földtani adottságai, a hidrometeorológiai helyzet (beszivárgás, párolgás) és a külső antropogén tényezők együttesen határozzák meg. A térségben a nagyvastagságú homokrétegen átszivárgó víz az agyagosabb közbetelepüléseken ill. az agyagos feküfelszíneken gyűlik össze. A talajvíz mélysége a Pestihordalékkúpsíkság területén 6 m körüli, míg a Duna mentén 2-4 m közötti. Mennyisége a parti területeken jelentősebb (5 l/s.km2), de távolabb is jelentősnek (2 l/s.km2) mondható. A dunai árvizek – a folyam közelsége miatt – természetesen jelentős hatással vannak a talajvíz szintjére. A talajvíz kémiai jellege uralkodóan kálcium-magnézim-hidrokarbonátos. A keménység a települések közelében meghaladja a 25 nko értéket, míg azoktól távolabb általában az alatt marad. Kedvezőtlen, hogy a szulfáttartalom is a települések alatt emelkedik 300 mg/l fölé. A vízminőséget általában elsősorban a települések tisztítatlan kommunális szennyvizei hatás rontja le. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km2, az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg a 100 métert, mely a Duna vonala felé haladva csökken. Budapest határában, Gödön található egy termálkút, mely jelenleg a Gödi Termálfürdőt látja el melegvízzel. A kutat 1978-ban létesítették, talpmélysége 698 méter, vízhozama 1200 liter/perc, a kitermelhető víz hőfoka 52 o C. A termálkút vízminőségének vizsgálatáról három adatsorral rendelkezünk (1978, 1985 és 1990). A vizsgálatok alapján a termálkút vize alkáliákat is tartalmazó kalcium-, magnéziumhidrokarbonátos hévíz illetve ásványvíz, amelynek fluorid tartalma is jelentős. A vizsgálat eredményei mutatják, hogy jelentősen emelkedett a víz keménysége, kalcium-, magnéziumés hidrokarbonát tartalma.

50


vízhőmérséklet pH vezetőképesség oxigénfogyasztás ammónium (NH4+) nitrát (NO3-) nitrit (NO2-) lugosság összes keménység karbonát keménység kalcium (Ca2+) magnézium (Mg2+) nátrium (Na+) kálium (K+) klorid (Cl-) szulfát (SO42-) vas (Fe2+) mangán (Mn2+) bromid (B-) jodid (J-) fluorid (F-) hidrokarbonát (HCO3-) szabad szénsav


1978 1985 52 ? C 6,6 7,3 1370,0 1226,4 S/cm-1 1,0 0,9 mg/l 0,42 0,52 mg/l 0,0 0,0 mg/l 0,0 0,0 mg/l 12,8 11,2 mval/l 36,4 33,0 NK0 35,8 31,4 NK0 136,0 126,0 mg/l 58,7 66,9 mg/l 93,0 129,3 mg/l 13,5 10,0 mg/l 88,0 90,0 mg/l 33,0 184,0 mg/l 0,75 0,40 mg/l 0,0 0,0 mg/l 0,43 0,4 mg/l 0,049 0,044 mg/l 4,5 2,7 mg/l 793,0 683,2 mg/l 447,0 75,0 mg/l 16. táblázat A gödi termálkút vízminősége Forrás: www.gjk.hu/gkorny.htm 0

1990 47 6,4 1240,0 0,5 0,25 0,5 0,0 14,3 44,0 44,0 177,5 75,5 100,0 14,5 91,0 137,3 0,14 0,0 872,3 -

A felszín alatti vizek sérülékenysége A vizsgált térség alatt kiemelt vízbázis található, a Duna bal partján a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. víztermelő kutjai találhatók. Ezek biztosítják a térség és Budapest nagy részének ivóvíz szükségletét, ezért ezek esetleges elszennyeződése havária helyzethez vezetne. A városok alatti talajvíz szennyezett mivolta hívja föl a figyelmet a vízbázis védelem fontosságára. A parti szűrésű víztermelő telepek háttéri védelme érdekében a vízmű-üzemeltetők által meghatározásra kerültek a szóban forgó part menti kútsorok előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőterületi övezetei. Azonban továbbra is kiemelt feladat a dunakeszi, felsőgödi és a fóti vízbázis védelme. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről rendelkező 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet 1 hatálya az ivóvíz-minőségű vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízlétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban 1

123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint a vízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

51



legalább 50 személy vízellátását biztosítják. Ennek értelmében az érintett vízbázisokat, vízlétesítményeket e rendelet szerinti fokozott védelemben kell tartani. Előírása szerint legkésőbb 2007. szeptember 1-ig, valamennyi települési vízmű esetében meg kell határozni a vízbázis védőidom-védőterület rendszerét. A vizsgált területen lévő vízbázisok védőövezeteinek kijelölése megtörtént. Avédőterületek belső védőterületek belső, külső és hidrogeológiai védőövezetekre osztva kerültek meghatározásra. A védőövezetek a települések rendezési terveivel összhangban lettek kialakítva.

52



16. ábra Felszíni és felszín alatti vizek védelmi övezetei a térségben Forrás: Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (Pestterv Kft.) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1 értelmében Dunakeszi és Fót a fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terültek közé tartoznak, Göd az érzékeny területek közé. A települések besorolása a területükön végrehajtható új beruházások szempontjából érdekes, a fokozott érzékenység miatt korlátozottak a lehetőségek, nem telepíthető a térségbe semmilyen szennyezéssel járó gazdasági vagy egyéb tevékenység.

1

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról

53



17. ábra Felszín alatti vizek érzékenységi besorolása Forrás: Pest megye II. környezetvédelmi programja Nyilvántartott szennyező források az érintett településeken Dunakeszi A településen a talaj és talajvíz szempontjából potenciális veszélyforrásnak tekinthető hulladéklerakó működik. A településen működő kommunális hulladéklerakó a környezetvédelmi engedélyben előírt talajvízminőség figyelő rendszert működtet. A vizsgálati eredmények idősora nem mutat az elfogadottnál nagyobb környezetterhelést. Fót Mogyoródon a volt Gyógyszeripari Tröszt Égető területén, jelenleg az EGIS Rt. telephelyén kármentesítés zajlik, tényfeltárás van folyamatban. A szenyezőanyagok: aromás és alifás szénhidrégének, valamint klórozott szénhidrogének. A volt égető területétől kb. 600 m-re a CHINOIN lerakó felülvizsgálata folyamatban van. A fóti volt szovjet laktanya területén szénhidrogén szennyezés található. A területre vonatkozó szabályozási tervben a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában előírta a bontások, tereprendezések és építkezések megkezdése előtti környezetvédelmi feltárás végzését. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el, hogy szükség van-e kármentesítésre.

54



Az EAST GATE BUSINESS PARK területén tapasztalt szénhidrogén szennyezés a természetes lebomlási folyamatok révén 2005-re megszűnt. A Vörösmarty Szövetkezet a Fót II. volt bányatelek területén inert hulladéklerakó létesítését tervezi. Göd Az MVM Rt. gödi telephelyén a trafóállomás kármentesítése zajlik. A transzformátorok megszűntetése és a műszaki beavatkozás megtörtént, utóellenőrzés van folyamatban. A STEINHORN Kft. gödi telephelyén folyékony hulladék leürítést és veszélyes hulladék tárolást végez. Mindkét tevékenységet műszaki védelem nélkül folytatja. A telephely felülvizsgálata folyamatban van. A felszín alatti vizek esetleges szennyezésével kapcsolatosan a 10/2000. (VI. 2.) KöM- EüMFVM- KHVM együttes rendelet 1 előírásai mellett figyelembe kell venni 219/2004. (VII.21.) 2 Kormányrendelet. A Rendelet 5. § (8) bekezdése szerint a városoknak talajvizek mennyiségi és minőségi állapotát figyelő monitoring rendszert kell kiépíteni. „ A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatás területén lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot.” A terület védelmében a már elfogadott településrendezési tervvekkel összhangban a településszerkezet minden nemű átalakítását, terület-felhasználását, valamint a már meglévő települési értékek védelmét úgy kell megvalósítani, hogy annak során a környezeti elemek, s ezen belül is kiemelten a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység, mely csak a felügyelőség által kiadott engedély ill. a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. A felszín alatti vizek védelme érdekében az Önkormányzatoknak figyelmet kell fordítania a 72/1996. (V.22.) Kormányrendeletben 3 rögzített jogkörébe tartozó sekélymélységű fúrt kutakra (24.§. (1) bekezdés c. pont), melyek számbavétele, legalizálása és felülvizsgálata fontos feladat. Ezen kutak műszakilag nem megfelelő módon történő megvalósítása jelentős mértékben hozzájárulhat a felszín alatti vizek minőségi állapotának további romlásához. A 2005. évi LXIV. törvény 4 a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényben a vizek védelme érdekében védendő területekről a következők szerepelnek: 17. § (1) A „vizek védelme érdekében védendő területek” övezetébe tartoznak:

1

10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 2 219/2004. (VII.21.) Kormányrendeleta felszín alatti vizek védelméről 3 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 4 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről

55



a) azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő-, dolomit-,mészmárga-, illetve dolomitmárga-képződmények találhatók, b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső és külső hidrogeológiai védőterületei. (2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül: a) a kijelölt belső védőterületeket vízműterületként kell fenntartani, a külső védőterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mező-, erdőgazdasági vagy zöldterületi hasznosítás engedhető meg, amely nem jár a terület beépítésével, b) a településrendezési eszközökben - a hidrogeológiai védőterületek kijelöléséig - a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni, c) új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes állásfoglalása szerint a térségben a legfontosabb felszín alatti vizeket érintő feladatok a következők: Dunakeszi esetében: A teljes csatornázottság elérése a településen A Duna Balpart-i parti szűrésű vízműkutak biztonságba helyezése A talajvizet terhelő tevékenységek felülvizsgálata Fót és Göd esetében: A földtani közeg, felszín alatti víz további terhelésének elkerülése, csökkentése érdekében indokolt a szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi kiépítése, illetve bővítése és ezzel párhuzamosan a környezetszennyező szennyvízszikkasztás ellenőrzött körülmények közötti megszűntetése (kiürítést követő eltömedékelése), a rácsatlakozások minél teljesebb megvalósításának elérése, szorgalmazás. Ahol a domborzati viszonyok vagy egyébokok miatt a csatornázás a közeljövőben nem oldható meg, ott a szennyvíz környezetkímélő gyűjtéséről illetve rendszeres elszállításáról más módon (pl. zárt szennyvíztároló közműpótló berendezések kialakításával) kell gondoskodni.

Meg kell oldani a megfelelő csapadékvíz elvezetést, el kell kerülni a csapadékvizek szennyeződését, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető.

A trágyakezelést a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai (a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelettel módosított, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet) szerint kell elvégezni.

A települések közigazgatási területén található illegális számbavételét, felszámolását, tájrendezését meg kell oldani.

Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/203. (VI. 27.) FVM rendelet 6.§ szerint dögkút csak 2005. december 31-ig üzemelhetett.

A település közigazgatási területén található bányák rekultivációját mielőbb el kell végezni. 56

hulladéklerakók



A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásáainak megfelelően kell eljárni.

A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre.

A burkolt területekről elfolyó, olajjal szennyeződhető csapadévizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába, illetve a vízelvezető árokba való bevezetés előtt.

57



II.1.3. Talaj II.1.3.1. A térség talajainak általános jellemzése A vizsgált településeken a talajok – összes paraméterüket figyelembe véve – változatosak, a környezet-földtanilag fontos paraméterek: talajképző kőzet és fizikai féleség tekintetében azonban jóval egységesebbek. Talajképző kőzet tekintetében a glaciális és alluviális üledékek a meghatározóak. Fizikai féleség szempontjából homok jellemző a terület nagy részén, míg kisebb arányban van jelen homokos vályog, vályog és agyag. A terület szinte teljes egészét elfoglaló homok fizikai féleségű talajok vízgazdálkodási tulajdonságára igen jó víznyelés és vízvezető képesség, de gyenge vízraktározó és víztartó képesség jellemző. Nagyon kis foltban Dunakeszi területén a homokos vályog fizikai féleségű talaj igen gyenge víznyelésű és szélsőségesen gyenge vízvezető-képességű, igen erősen víztartó, igen kedvezőtlen, extrémen szélsőséges vízgazdálkodással jellemezhető. A szintén igen kis területen Fót településen megjelenő vályog fizikai féleségű talaj jó víznyelési és vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó víztartó tulajdonságú talaj. A Göd ÉNY-i részén megjelenő agyagon képződött talajok közepes víznyelő és gyenge vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, erősen víztartóak. A térség talajainak kémhatása felszíntől karbonátos, illetve kisebb részen még gyengén savanyú is lehet. A talajok többségének szervesanyagtartalmára az 50-100 tonna / hektár szervesanyagkészlet jellemző. Ezen kívül Fóton fordulnak elő kis területen 100-200 tonna / hektár, Göd ÉNY-i részén 200-300 tonna / hektár, valamint Göd és Fót területén 50 tonna / hektár szervesanyag- készletű talajok. Talajértékszám szerint leginkább 40 és 20 közötti értéket képviselnek e talajok, kis területen előfordul a 40 feletti érték is. A vizsgált területen 4 fő talajtípus mutatható ki: váztalajok, réti talajok, barna erdőtalajok és folyók, tavak üledékeinek talajai. A talajok inkább a gyenge-közepes kategóriába sorolhatók a kistérség területén. Legnagyobb kiterjedésben a barna erdőtalajok és a váztalajok helyezkednek el. Az egyik legnagyobb területen előforduló talaj a térségben a barna erdőtalaj. Az ebben a főtípusban egyesített talajok az erdők és fás növényállomány által teremtett mikroklíma és talajklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. A mikrobiológiai folyamatok által megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki. A barna erdőtalajok legfontosabb talajképző folyamatai: humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés, kovárványképződés, redukció és savanyodás. A főtípuson belüli talajtípusokat e folyamatok társulása alapján különítjük el. A barna erdőtalajok főtípusában egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma és talajklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. 58



A mikrobiológiai folyamatok által megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki. A váztalajokban lejátszódó folyamatokat a következők: humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás (lessivage), agyagszétesés (podzolosodás), kovárványképződés, redukció (glejesedés), savanyodás. A Dunakeszi és Fót területén előforduló barnaföldek esetében a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Kilúgzási szintje, a humuszos A-szint általában 20-30 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. A mikroszerkezeti kép az agyag és a humusz szoros kapcsolatát mutatja, és szivacsszerű, ún. földes finomszerkezet jellemzi. Pórusokban gazdag. Átmenete az alatta levő felhalmozódási szint felé fokozatos, de rövid. A felhalmozódási szint barna, vöröses árnyalatú. Szerkezete szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. A barnaföldek vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képessége közepes, víztartó képessége jó. Tápanyagellátottságuk szintén kedvező. Területük általában a barna erdőtalajok szárazabb szigeteire, medencékre vagy déli kitettségű lejtőkre és a csernozjom területek szomszédságára korlátozódik. Szintén jelentős kiterjedésű területeket foglalnak el a váztalajok. A váztalajok képződésére jellemző, hogy a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak, ezért a biológiai folyamat hatása korlátozott. Ez a korlátozás lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. Mindezek következtében a talajképződés folyamatának lezajlásához nem áll elegendő idő rendelkezésre. A felszín változásának oka lehet a folyamatos és erőteljes vízerózió, valamint a defláció. A váztalajok tulajdonságait igen nagymértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg. A váztalajok főtípusába tartozó talajtípusok közül a vizsgált területen a humuszos homoktalaj és a futóhomok fordul elő. A humuszos homoktalaj típusánál a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak nem mutatkozik. A humusztartalom általában 1%-nál nem kevesebb, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cm-nél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál jobb. Nagyobb a víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának. Tápanyag-szolgáltató képességük, elsősorban nitrogénkészletük a futóhomokénál nagyobb, de még mindig nem elegendő az átlagos termések eléréséhez. A tápanyagok közül elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. Humuszos homoktalaj Göd és Dunakeszi településeken található. A váztalajok másik típusát: a futóhomok talajt is megtaláljuk Fót és Göd településeken. Ebben a talajtípusban még nem ismerhetők fel határozottan a talajképződés bélyegei, így a humuszosodás, a szervetlen anyagok átalakulása, vándorlása, felhalmozódása stb. Állandó növénytakaró nem tud megtelepedni rajtuk, a gyér növényzet csak kevés szervesanyagot szolgáltat, így gyenge rajtuk a szervesanyag-termelés, és a képződött kevés humuszanyag is gyorsan ásványosodik. A vizet gyorsan elnyeli. Kiszáradva az egyes homokszemcsék felszabadulnak és mozgékonnyá válnak. Mivel kevés kolloidot tartalmaz, könnyen kiszárad, és ilyenkor a szél a homokszemeket elgörgeti a helyükről vagy felragadva továbbszállítja. Az állandóan változó felszín lehetetlenné teszi, hogy a növénytakaró ugyanarra a talajrészre huzamosabb ideig kifejtse hatását. Tápanyag-szolgáltató képességük rossz. A réti talajok keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíznek a következménye. A talaj humuszanyaga a túl sok nedvesség és a levegőtlen viszonyok hatására képződik és vassal kapcsolódik, ezért a talaj humuszos szintje szürkésfeketére, feketére színeződik. A humuszos réteg felbontható egyenletesen humuszos A- szintre és fokozatosan csökkenő szervesanyag59



tartalmú B- szintre. A B- szintben vasborsók, rozsdafoltok és glej mutatható ki. Kémhatása gyengén illetve erősen savanyú. Többnyire nehéz mechanikai összetételű talaj. Vízgazdálkodása a tavaszi, túlságosan nedves időszaktól eltekintve kedvezőnek mondható. Kedvezően egyenletes csapadékviszonyok, vagy megfelelően megválasztott és kivitelezett öntözés esetén termékenyek. Az időjárási körülményekre igen érzékenyen reagálnak. Csapadékos időszakban, vagy a kora tavaszi hóolvadást követően belvízveszélyesek, száraz nyarakon aszályérzékenyek. Tápanyag-gazdálkodásuk közepes, mert a növények számára felvehető nitrogén mennyisége tavasszal kevés, és a tápanyagok között a foszfát-ionok megkötését számításba kell venni. A típusos réti talajoknál jelentkeznek legerőteljesebben a főtípus meghatározó talajképző folyamatai. Az egyenletes humusztartalmú A-szint sötét szürkésbarna-feketés árnyalatú szerkezete szemcsés vagy sokszögű. A B-szintbe fokozatos az átmenet. A szürkésfekete, fekete B-szint viszonylag rövid, hasábos szerkezetű, humusztartalma fokozatosan csökkenő. Vízgazdálkodásuk – a vízbő tavaszi időszaktól eltekintve – kedvezőnek mondható. Tápanyaggazdálkodásuk közepes. Göd és Fót területén találhatunk ilyen talajokat. A talajosztályozási rendszer szerkezetéből következően a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai esetében azokról a talajtípusokról van szó, amelyekben a talajképződési folyamat kialakulását valamely külső tényező akadályozza. Ebben az esetben a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások és az utánuk visszamaradó üledék gátolja. A növénytakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma. Nincs a szelvényekben szintekre tagolódás, az egyes rétegek közötti különbségek csak az üledék tulajdonságaitól és nem a talajképző folyamatok hatásától függenek. Mint vízben lerakódott anyagban, mely a folyók árterén továbbra is víz hatása alatt állott, a hidromorf bélyegek jól felismerhetők, de ezek nem oly erősek és jellegzetesek, mint a réti talajokban. Ugyanebbe a főtípusba soroljuk a lejtőhordalék-talajokat, melyeket szintén a víz szállítóenergiája mozdított el képződésük helyéről. A főtípushoz tartozó talajokban lejátszódó folyamatok: a humuszosodás, hordalékborítás és redukció. A főtípushoz tartozó talajokat három talajtípusba soroljuk: a nyers öntéstalajok, a humuszos öntéstalajok és a lejtőhordalékos talajok típusába. A Dunakeszi településen megjelenő fiatal, nyers öntéstalajok közé soroljuk a folyóvizek és a tavak fiatal képződményeit, amelyek a vízborítás alól szárazra kerülve a növényzet megtelepedésére alkalmassá váltak. Az ismétlődő vízborítás a megtelepedő növényzetet mindig újra elborítja, és így a talajképződés mindig új anyagon indul meg, s ennek következtében mélyreható változást nem tud előidézni. A szelvényben esetenként az oxidációs viszonyokban különbségek vannak és ennek következtében a felszínhez közel rozsdás foltok, a mélyebb rétegekben márványozottság van. A humuszosodás a felszíni rétegben is csak jelentéktelen, és a szerves anyag mennyisége nem haladja meg az 1%-ot. Sem savanyúságban, sem a szénsavasmész-tartalomban nem mutatható ki törvényszerű változás a szelvényen belül. Egyes esetekben az üledékképződés hosszabb ideig megszakad, vagyis a felszín hosszabb ideig van a növénytakaró hatása alatt. Ilyenkor jelentősebb mértékű humuszosodás, réti-, esetleg lápos talajképződés indul meg. Ha a folyó a hordalékával ezeket újból elborítja, akkor képződnek az ún. kétrétegű öntések. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, de erősen függ az üledék szemcseösszetételétől. Mivel legtöbbször a talajvízszint hatása alatt is állnak, elegendő vizet tudnak a száraz időszakokban a növények ellátására szolgáltatni. Árterületeken azonban előfordulhat a tavaszi túlnedvesedés, és ebben az esetben őszi vetések vagy álló kultúrák létesítése nem ajánlható. 60



Tápanyag-gazdálkodásuk közepes, nitrogénellátottságuk gyenge, foszforellátásuk az üledék származásától függően közepes vagy gyenge, káliumtartalmuk általában kielégítő.

61



II.1.3.2. Területhasznosítás A mezőgazdasági termelés szerkezete A mezőgazdaság mind a három település esetében hagyományosan meghatározó volt, mára már háttérbe szorult jelentősége. Dunakeszi településen a mezőgazdaság olyannyira meghatározó volt, hogy az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. A térség híres volt az itt termelt zöldségekről, gyümölcsökről, melyeket a budapesti piacokon értékesítettek. A nagyüzemek kialakulásának idején több TSZ jött létre. Az alagi major volt a magja az 1948-ban alakult Alagi Állami Tangazdaságnak, amelynek területe Dunakeszitől az Ipolyig terjedt, és ami az 1960-as években a megye legjobb mezőgazdasági üzemeinek sorába emelkedett. Emellett a gödi TSZ működött még, amihez a település is tartozott. A mezőgazdaság sokáig nagyon meghatározó volt az akkori község életében, például a MÁV vagongyár nélkül a település teljes egészében mezőgazdasági terület volt. Néhány helyen van ugyan értékesebb termőföld, de ezek sajnos a Duna öntésterületén, a Fővárosi Vízművek sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisainak védőterületein fekszenek, és ún. „vizes kerteknek” nevezik őket. Ezeken a helyeken érthetően nem szabad műtrágyát és növényvédőszereket használni. Ezen kertekben és város egyes házainál is foglalkoznak némi öntermeléssel, házi kerttel. Fót szintén hagyományosan mezőgazdasági település volt. A XIX században és a XX. század elején jelentős szőlőtermesztés és egyéb gyümölcstermesztés (kajszibarack, őszibarack, meggy, cseresznye, magváló szilva) folyt itt, de az 1950-es évek végére a mezőgazdaság aránya csökkent, ahogy az ipar jelentősége nőtt. A fóti Vörösmarty TSZ még ma is üzemel, bár Rt. formájában, de így is el lehet mondani, hogy ez az egyetlen TSZ, amely túlélte a rendszerváltást. A TSZ kedvezőtlen adottságú földekkel gazdálkodott mindig is, ezért kezdett el már korábban ipari tevékenységgel és külkereskedelemmel foglalkozni. A TSZ mezőgazdasági tevékenységet csak a rendszerváltás előtt a kedvezőtlen termőhelyi adottságú TSZ-eknek nyújtott állami támogatással tudott eredményesen folytatni. Ekkor összesen tíz településen gazdálkodtak. A rendszerváltásig a mezőgazdasági termelésük 30-40 százaléka háztáji integrációból származott, és a TSZ ebben az időszakban tízszer nyerte el a Kiváló Termelőszövetkezet címet a termelési versenyben. A rendszerváltás óta a szövetkezetet kisebb társaságok alkotják, amelyek közül igazán három foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Jellemzője a mai TSZ-nek, hogy ma sem annyira a mezőgazdasági termelés a meghatározó tevékenysége, hanem a külkereskedelem és az ingatlanforgalmazás, valamint fontos megemlítenünk, hogy a TSZ mindig is szociális juttatásokat biztosított a tagjai számára, így a nyugdíjas tagokat és a rászorulókat még ma is támogatja. Göd mezőgazdasági területe egybefolyik a Dunakeszivel a korábbi gödi TSZ gazdálkodásának jellege miatt. A TSZ megszűnése után ugyanis továbbra is az egységes rendszer maradt fenn, azzal a különbséggel, hogy a terület felaprózódott több kisebb-nagyobb mezőgazdasági egységgé, illetve nagy részén lakópark épült. A mezőgazdasági földeket sokan bérletben műveltetik. Ennek oka leginkább a szakértelem, illetve az eszközhiány.

62



Mezőgazdasági termelés a településen csak veszteségesen végezhető, ezt szinte minden gazda így látja, s úgy gondolják, hogy abba kellene hagyni a tevékenységet. Ugyanis ma a pénztelenség, az olcsó munkaerő hiánya, a gyomos és elhanyagolt területek, a sok parlagfű, az aszály és a növényvédelem hiánya jellemző. Ez utóbbi a drága növényvédőszereknek köszönhető, amit a TSZ idején még könnyen meg lehetett vásárolni, akkor volt pénz gyomirtásra és védésre. Házi termelés ma is van Gödön, de a gazdák úgy látják, nem nagyon érdemes vele foglalkozni, mert a multinacionális cégek révén a kereskedelemből nagyon jó az ellátás. Így csak hobbiból érdemes vesződni a termeléssel. A mezőgazdaság háttérbe szorulásának oka nagyrészt az, hogy a térségben gyenge minőségű talaj van, hogy a helyi mezőgazdaság a területek rendkívüli elaprózottságának (kárpótlás és részarány miatt) problémájával, tőke- és pénzhiánnyal, illetve aszályos idővel küzd, valamint a zöldségtermesztők esetében az értékesítési lehetőségek csökkentése (a korlátlan import és a szupermarketek miatt) is komoly problémát okoz. A kisebb területen gazdálkodók nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal, így versenyképességüket tekintve egyre inkább lemaradnak. Az uniós csatlakozás és az ennek következtében bekövetkező egyre erőteljesebb verseny ezen a helyzeten várhatóan csak rontani fog. Ma már a folyamatos beköltözések miatti építkezések következtében egyre nagyobb és több szántóterület kerül ki a mezőgazdaságból, és lesz lakócélra felhasználva. Az agrárszektorban a tulajdonviszonyok - a rendszerváltozást követő nagy tulajdoni átrendeződés lezárulásával – ebben a kistérségben is gyakorlatilag ugyanazt a képet mutatják, mint megyei szinten vagy országosan. A földtulajdon magánosítása (kárpótlási folyamat, részarány-tulajdon kiadása) során a földigénylők többsége itt is csak kisebb birtokok után kapott kárpótlási jegyet. A földárveréseken, illetve a részarány- tulajdoni területek kiadásával földbirtokhoz jutott birtokosok döntő többsége csak törpebirtokkal rendelkezik. A földprivatizációban a mezőgazdasági terület döntő hányada magántulajdonba jutott. Ezzel a tulajdonviszonyok oldaláról megteremtődtek a feltételek az euro-konform kis- és közepes vállalkozások, családi farmgazdaságok megszervezéséhez. Másfelől a törpésített földtulajdoni szerkezet azonnal méretbeli, hatékonysági problémákat eredményezett. Kedvezőtlen körülmény viszont az, hogy ebben a kistérségben is jellemző, hogy a földterületek nagy hányadát a kárpótlás során nem a helyben lakók szerezték meg, vagy a föld jelentős része "kicsúszott" a helybeliek kezéből, s ez létalapját veszélyezteti több település elszegényedett lakosságának, társadalmi és gazdasági feszültséget eredményez. Dunakeszin 210, Fóton 200, Gödön 80 kiadott őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazda van, a regisztrált termelők száma kb. ennek a fele, de jelentős részüknek nem itt van földje, hanem az ország különböző pontjain. A mezőgazdasági termékek feldolgozása a kistérségben mára egyáltalán nem jellemző, a termékeket elsősorban nyersen értékesítik piacokon. Összességében el lehet mondani, hogy a térségben a mezőgazdaságnak, mint egész Magyarországon, komoly problémákkal kell szembenéznie. Ilyenek a pénztelenség, a gyomos talaj, a drága növényvédő- és gyomirtó-szerek, vagy akár az aszály problémája is. Bár az öntözést a Duna közelségéből adódóan meg lehetne oldani. A mezőgazdasági szféra helyzetének stabilizálása, versenyképességnek javítása érdekében a kistérségben mindenképpen szükséges lenne megtalálni azokat a helyi adottságokra épülő 63



kitörési pontokat, amelyek a mezőgazdaság hosszú távú életbennmaradását hordozzák. Ilyen lehetőség lenne például a természetvédelmi, vagy a pihenés céljából való erdősítés, mert az adottságok megvannak ehhez: az ittlévő föld alkalmas erre. Az intenzív növénytermelés nem nagyon ajánlott, egyedül talán Fótnak van még ebben egy kis lehetősége. Gyümölcstermesztésre még alkalmas lenne a talaj, de az időjárás nem annyira kedvező ebből a szempontból, mert ezek a területek fagyzugosak. Mindezek mellett a szántóföldi növénytermesztés továbbvitelének van még értelme, persze az a megfelelő növényvédelemmel és esetleg a dísznövénytermesztés játszhat még komoly szerepet a termelésben. Mindenféleképpen figyelembe kell venni az EU piacok sajátosságait és a mostantól kialakuló új versenyhelyzetet is. Olyan termékszerkezettel érdemes csak versenybe szállni, ami biztosítja az egyediséget a kistérség számára. Az EU-hoz való hozzáállás sokáig várakozó pontot képviselt a gazdák részéről, féltek, de most már kezdenek pozitívabban látni, ma már optimistábbak a termelők. Figyelembe kell venni az EU kapcsán kialakult új környezetvédelmi előírásokat, amelyek egyelőre komoly terheket rónak a gazdákra. Ezek, az elsősorban állattenyésztőket sújtó rendelkezések jelentős hányada olyan nagy összegű nem-termelő beruházást jelent, amely külső támogatás nélkül a kis- és középgazdálkodók számára nem megvalósíthatók, a hitelből való finanszírozás pedig megfelelő kedvezményes hitelek híján a gyors eladósodáshoz vezethetnek. A jelenlegi pályázati rendszerben is vannak források mezőgazdasági technológiai és környezetvédelmi fejlesztésekre, ezek azonban többnyire csak színvonalas pályázatok által érhetőek el, továbbá utófinanszírozás keretében hívhatók le. A Társulás, illetve Tanács feladata, hogy a helyi vállalkozások gazdasági életét élénkítse, és ezt segítve a gazdák pályázási hajlandóságát ösztönözze, illetve ismeretekkel segítse őket. Meg kell velük ismertetni a lehetőségeket, és segítséget kell nyújtani nekik a pályázatok elkészítésében. Ebben komoly szerepet kaphat a falugazdász, illetve a pályázati rendszereket ismerő kistérségi munkatárs. A gazdák közötti együttműködés nem nagyon jellemző, kivétel ez alól Fót, ahol Gazdakör működik. A mezőgazdasági szféra szereplői összefogással, közös beruházással vagy például kollektív géphasználattal sokat javíthatnak versenyhelyzetükön. Ezért kiemelt fontosságú lenne előtérbe helyezni az együttműködés erejét és szükségességét. Összefogó erő köztük mindenképpen a falugazdász lehet, akinek szerepe már ma is óriási. A mezőgazdaság jelenléte ma igazából csak Fót szempontjából meghatározó, de szükség lenne a másik két településen is erre az ágazatra való odafigyelés. Meg kellene határozni a jövőbeli mezőgazdasági fejlődési irányokat. Ennek tudatában szükséges a termelési szerkezet módosításának támogatása, a feldolgozottsági szint növelése, mezőgazdasági fórumok szervezése. A gazdáknak többek között az értékesítés bizonytalansága, a magas költségek, a szigorú EU-s előírások miatt fel kell ismerniük a közös összefogás erejét. Az együttes fellépéssel sokkal többre lesznek képesek, a közös géphasználattal, vagy a közös értékesítéssel nagyobb előnyökhöz juthatnak, a pályázatok útján együtt sokkal nagyobb pénzeket szerezhetnek. Ezért szükséges a TÉSZ és egyéb integrátori együttműködési kapcsolatok kialakítása.

64



A mezőgazdaság versenyképességének növelésében a Társulás feladata közvetett, elsősorban a vállalkozók és gazdák informálásában, a lehetőségek és támogatások feltárásában, valamint az integrációk elősegítésében van fontos szerepe. Növénytermesztés A kistérség összes területének jelentős része mezőgazdaságilag művelt terület. A földhasználatot leginkább a szántó magas aránya jellemzi. Ezt jól visszatükrözi a szántó részesedése az összes területből (30%). A szántóterületek minősége nem túl jó. A szántók átlagos aranykorona-értéke átlagosan 10-12 AK, Fóton néhol 15 AK. A többi művelési ág közül talán még a gyep (legelő) és az erdő nagyságát érdemes kiemelnünk. A helyi növénytermesztésre a több évtizedes tevékenységek a jellemzők. A szántóföldek magas arányából adódik, hogy a legjellemzőbb mezőgazdasági termékek itt a gabonafélék, ezek közül is a zab, búza, rozs és a kukorica. A gabonatermesztés jelenét, jövőjét alapvetően befolyásolja a piaci, jövedelmezőségi helyzet, illetve ennek várható tendenciái. Az utóbbi években a gabonavertikum közgazdasági viszonyaira rányomja bélyegét, hogy ezeknek a növényeknek a termesztésében a világban túltermelési válság van. A válság hatását a kistérség gabonagazdasága erősen megszenvedi. Így a kalászos gabona és kukoricatermesztési ágazat jövedelmezőségi pozíciója más versengő ágazatokhoz képest hullámzásokkal ugyan, de egyre romlik, annak ellenére, hogy az egyéb közgazdasági feltételek javulnak (enyhe kínálati pénzpiac stb.), s a terméshozamok is magasak. Negatív távlatú perspektívát nyújt a gabonapiac nemzetközi alakulása, amelyben az EU túltermelése a gabona kilátásait gyengíti. Dunakeszin kertészeti termékek előállítása is folyik, bár nincs hagyománya, többnyire csak önellátás céljából termelik ezeket. Fóton a gabonafélék mellett a legjellemzőbb mezőgazdasági termékek a zöldségek (főként paradicsom és uborka), a virágok és palánták. Az őstermelők gyümölcs és konyhakerti növények előállításával foglalkoznak, a vállalkozások pedig palántaneveléssel és dísznövények előállításával. A többi termelő háztáji tevékenységet folytat. A zöldségvertikum és a kertészeti növények jelenlegi térfoglalása nem éri el a korábbi szintet. Állattartás A kistérség minden településén jellemző az állattenyésztés, viszont mértéke az utóbbi évtizedekben erősen visszaesett. A gabonatermesztés alapozza meg az abrakfogyasztó állatfajok (sertés, baromfi) tenyésztését, de a meglévő legelőterületek, illetve a szálas- és tömegtakarmánytermelés bázisán jelentős súllyal esik latba a kérődző állatfajok közül a vegyes hasznosítású (tejilletve húsirányú) szarvasmarha-tartás is. Fóton az állattartás mára már nem jellemző: a különféle gazdálkodók ló-, tehén-, juh- és vegyes állattartással foglalkoznak. Göd településen az állattartás visszaszorult, mivel a várossá nyilvánítás következtében nagyon szigorú feltételei vannak (nagyon sok állat például nem is tartható fenn), illetve mivel fokozott természetvédelmi terület van a város mellett, így a trágyázás csak mértékkel folytatható. A kevés állattartó gazda a következőket tartja kis mennyiségben: kecske, szarvasmarha, baromfi, csibe. Dunakeszin a gazdák nagyrészt sertéshízlalással, birkatenyésztéssel, vegyes (hízómarha és tehén) állattartással, méhészettel és nyúltartással foglalkoznak. A termelésben hosszabb ideje meghatározóan jelentős a magángazdák termelése. 65



Az állattartó telepek trágyakezelése sok helyen nem megoldott, ami a térségben jelentős probléma. Erdőgazdálkodás Az erdősültség aránya itt gyakorlatilag megfelel a 19 %-os országos átlagnak. Gödön ettől jóval magasabb, Dunakeszin alacsonyabb Fóton kb. azzal megegyező. Az erdőknek – gazdasági jelentőségük mellett – egyre inkább felismert környezetvédelmi és jóléti szerepük van. Az erdő védi a talajt, szabályozza a klímát és a vízháztartást, tisztítja a levegőt, a felszíni és felszín alatti vizeket és élőhelyet jelent a vadon élő állat- és növényvilág számára. Az utóbbi időben gyakran felvetődik a kímélettel kezelt erdők jelentős rekreációs szerepe is. A területen jelentős a természetvédelmi, a talajvédelmi – a deflációs veszélyeztetettség ellenére – és a közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőterület. Az erdősávok jelentős részét, melyek egyaránt ellátnak talajvédelmi és településvédelmi funkciókat, részben a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésének idején, a nagyméretű, összefüggő parcellák kialakításával, másrészt az elmúlt évtizedben – a tulajdonosváltás után – rövidtávú gazdasági célokért kivágták, megszüntették. Bányászati tevékenység A vizsgált területen a bányászati tevékenységek közül jelenleg a homokbányászat a jellemző, korábban tőzeg- és kavicsbányászat is előfordult. Jelenleg egyedül Gödön nem folytatnak bányászati tevékenységet, de itt is található ilyen jellegű tevékenység során keletkezett gödör. A roncsolt területek hasznosítása részben megtörtént, folyamatban van vagy tervezik rekultivációjukat. A talaj szennyezésében szerepet játszó tényezők A vizsgált kistérség környezeti minősége, ezen belül a földrajzi elhelyezkedése, valamint a természeti adottságai is kedvezőek, hiszen a Duna közelsége meghatározó, a térség a Cserhát és a Gödöllői dombság között erdős területekkel határos, déli határa pedig a Szilas-patak völgye. Az igen kedvező alapfeltételeket szerencsére nem rontják a területen nagyobb szennyezést kibocsátó ipari üzemek, azonban más problémák jelentősen negatív irányban befolyásolják a kistérség környezeti állapotát, ezen belül talajainak minőségét. A települési környezet kialakítása során a talaj termékenységi tényezője fokozatosan háttérbe szorult. Nemcsak kémiai, hanem fizikai károsodása is jelentőssé vált. Az elmúlt évtizedekben országosan jellemzővé vált, hogy a potenciális szennyezőforrások és a bekövetkezett szennyezések száma folyamatosan emelkedett. A szennyezőhatások általában közvetlenül a talajon vagy a talajban elhelyezett forrásból származtak és csak ritkábban másodlagos (pl. légszennyezési) eredetűek. Az országos talajvédelmi stratégiában megfogalmazott talajdegradációs folyamatok közül a Dunakeszi-Fót-Göd kistérségben elsősorban a víz- és szél okozta talajerózió, a fizikai (talajszerkezet leromlása, tömörödés, cserepesedés, felszín eliszapolódása) és biológiai (kedvezőtlen mikrobiológiai folyamtok, szervesanyag-készlet csökkenése) degradáció, a talaj tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása, a talaj pufferképességének csökkenése. Ezeken kívül a kistérség mezőgazdasági területeire kiemelkedő veszélyt jelent a fokozódó beépítés, az illegális hulladékok elhelyezése és mezőgazdasági területek talajidegen 66



anyagokkal (pl. építkezési hulladékok) történő feltöltése. A települések mezőgazdasági fejlesztési irányainak meghatározása során célszerű figyelembe venni a terület termőhelyi adottságait és azt, hogy a településeken védett területek is találhatók. Különösen súlyos problémát jelent a talajszennyezés. A felszíni és felszín alatti vízkészlet védelme érdekében nem telepíthető olyan tevékenység, amely környezetére talaj- vagy talajvízszennyező hatással lehet. Környezetvédelmi szempontból szintén jelentős veszélyforrás jelenthet az állattartó tevékenység során keletkező melléktermékek szennyezése a településen. Az urbanizáció, valamint a szabadidő kultúra növekedésével a környezeti terhelés fokozatosan növekszik. Az átmenő, valamint a célforgalom és az ahhoz kapcsolódó ipari tevékenységek megnőttek. A közlekedésből eredő szennyezés (mely közvetve kerül a talajba) felderítésére a forgalomszámlálási adatok ismeretében vizsgálatokat folytattak a területen. A talajok potenciális szennyezőforrásai még a térségben található műszaki védelemmel nem rendelkező, rekultiváció előtt álló szilárd és folyékony hulladéklerakó, az illegális szemétlerakások, a szikkasztással történő szennyvízelhelyezés. További problémát jelent a parlagfűvel szennyezett területek magas aránya. Sajátos probléma Fót település esetében a kábelégetéssel kapcsolatban felmerülő folyamatos talajszennyezés. Jelentősebb talajszennyezések a kistérség településein: • Fót, 0189/1 hrsz. 5.600m3 hulladék, melyből 460 t veszélyes hulladék, 1.856 t építési törmelék volt. Kármentesítés 2001. évben megtörtént. • Fót, Honvéd u. – Sopronok u. terület – Jelentős határérték feletti nehézfém tartalom és összes szénhidrogén tartalmú szennyezettség. – Rendőrségi feljelentés megtörtént, ügyészségi szakasz. • Fót, 0250 hrsz. – Összes szénhidrogén tartalom kétszeresen haladta meg az intézkedési határértéket. A felszíni talaj mintában. – Rendőrségi feljelentés megtörtént. • Dunakeszi, bőrgyári hulladék lerakása a Fővárosi Vízművek védőterületén; felmérése megtörtént, az OKKP keretében szüntetik meg. • Göd külterületén (084, 089 hrsz.) a Steinhor Kft. területén folyékony hulladékok leürítése történt. A tervezés időpontjában környezetvédelmi felülvizsgálat folyik.

67



Területhasznosítás a térség településein

Dunakeszi A település legjellemzőbb talaja a váztalajokhoz tartozó humuszos homoktalaj, csak a keleti részén található kisebb területen barnaföld, illetve egy igen kis foltban a DNY-i részén fiatal, nyers öntéstalaj. Talajképző kőzetük glaciális és alluviális üledék. Fizikai féleségük szerint homok és homokos vályog jellegűek. Uralkodó talaja, a humuszos homoktalaj igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyenge víztartó talaj, melynek talajértékszáma 30-20 közötti. A térség talajainak kémhatása felszíntől karbonátos jellegű ill. kis területen gyengén savanyú. A település külterülete 1077,13 ha. A földek átlagosan 10-12 AK értékűek. Dunakeszi mezőgazdasági területeinek mai megoszlását tekintve jól kitűnik a szántók jelentős aránya. A többi művelési ág aránya nem jelentős, talán még a gyep (legelő) és az erdő nagyságát érdemes kiemelnünk. Művelési ág

ha 984 60,17 21,74 205,48 120,26 4,07 0,171

Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó, vízfelület Művelés alól kivett terület

17. táblázat A település területének területhasznosítás szerinti megoszlása Forrás: Önkormányzat adatszolgáltatása alapján, 2006. Növénytermesztés A településen a mezőgazdaság meghatározó. A magas szántóföldek arányából adódik, hogy a legjellemzőbb mezőgazdasági termékek itt a gabonafélék, a zab, a búza, a kukorica és a rozs. A településen növénytermesztéssel foglalkozó cég a Szép Kertészet (Dunakeszi, Fóti út 96.), és a TESZT Szövetkezet. Mindkettő dísznövény kertészettel foglalkozik. Kertészeti termékek előállításának hagyománya nem folytatódott, többnyire csak önellátás céljából termelik ezeket. Az évek során sajnos leépült a mezőgazdasági termelés, amelynek oka többek között az is, hogy a térségben jellemzően gyenge minőségű talajok találhatók. Ma már a folyamatos beköltözések miatti építkezések következtében egyre nagyobb és több szántóterület kerül ki a mezőgazdaságból, és lesz lakócélra felhasználva. Néhány helyen van ugyan értékesebb termőföld, de ezek sajnos a Duna öntésterületén, a Fővárosi Vízművek sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisainak védőterületein fekszenek, és ún. „vizes kerteknek” nevezik őket. Ezeken a helyeken érthetően nem szabad műtrágyát és növényvédőszereket használni. Ezen kertekben és város egyes házainál is foglalkoznak némi öntermeléssel, házi kerttel.

68



A térségben termelt agrártermékek feldolgozása Dunakeszin ma már nem tipikus tevékenység. Egy malom még működik, ami esetenként vásárol fel gabonát, de inkább a feldolgozás nélküli értékesítés a jellemző. Magas a parlagon hagyott földterületek aránya, ami miatt sok a parlagfű miatti gond, (Pipa utól É-ra fekvő mezőgazdasági területek) több földrészleten már több alkalommal kellett kényszerkaszáltatást végezni. A művelés elhagyásának következménye a vaspondró megjelenése is. A kárpótlási területek kimérésekor derült ki, hogy az eddig használt külterületi utak több helyen a magánterületű földrészeken vannak. Problémát jelent, hogy a teherautók szemetet szállítanak a határba, és az utak melletti mezőgazdasági területekre rakják le. Állattartás Az állattartás megtalálható a településen: a gazdák nagyrészt sertéshízlalással, birkatenyésztéssel, vegyes (sertés és szarvamarha) állattartással, méhészettel és nyúltartással foglalkoznak. Haszonállatot több építési övezetben is lehet tartani. A haszonállatok tartása elsősorban a szaghatás miatt okoz problémát. A panaszbejelentés folyamatos, főleg a meleg hónapokban, ezért már több eljárás is volt. Ennek oka, hogy a nagytestű állatok illetve tömeges állattartás céljára sok évvel ezelőtt kijelölt terület környéke időközben lakóházakkal beépült. A településen a legjelentősebb állattartó telepek: Tóth Mihály (Táltos u. 5. és 28.), Hős Ferenc (Táltos u. 26.), Szurkos Sándor (Gida u. 15.), Nagy Sándor (Gida u. 21.), sertéstelepei és Kőrösi Zoltán (Gida u. 9-13.) telepe, aki sertés- és szarvasmarhatartással foglalkozik. Erdőgazdálkodás A településen folytatnak erdőgazdálkodási tevékenységet. Külterületi, magánkézben levő erdők: 024/1, 036/3, 0111, 0113/4, 0113/5, 0151/12, 0151/14, 0164 Állami erdők: – Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében: 029/2, 029/3, 040/6 hrsz. – KÖVIZIG kezelésében: 6073/3 hrsz. (belterületi erdő) Önkormányzati tulajdonú a 0160/1 hrsz-ú, 1 ha-os terület. Erdőgazdálkodó: FORESTER Mérnöki Iroda Kft. Az erdők állapota nem megfelelő: A 0113/5 hrsz. fáit kivágták, sarjakról hajt újra, nem gondozzák. A 0164 hrsz. erdő gondozatlan, az aljnövényzetet nem vágják, szemetes. A 024/1 hrsz. fáinak nagy részét engedély nélkül kivágták. A 0106/1 hrsz. fái (árvíz miatt) többször kipusztultak, az újratelepítés csak részben volt sikeres, ezért nem is kelti erdő benyomását. A Pilisi Parkerdő Rt. erdei tájidegen feketefenyőből állnak, az állomány gyenge, senyved. A 036/3 hrsz. a lakóterület közelsége miatt szemetes. Roncsolt terület A településen bányászati tevékenységből eredően előfordul néhány gödör. A Magyar Állam tulajdonában és a Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében levő engedély nélküli III. homokbánya (029/2 erdő) tereprendezése után a fák visszatelepítése még nem történt meg. A SA-HO Kft. Homokbányája (022 hrsz) inert hulladék lerakóként funkcionál. A Péter László tulajdonában

69



és kezelésében levő engedély nélküli Barrel bánya a tervek szerint inert anyaggal kerülne feltöltésre. Ez engedélyezés alatt áll. Két vízmosás is található a területen: a Csurgó (6249/2 és /3 hrsz.) és a Malomárok (07/6483 hrsz.).. Mindkettő tulajdonosa és kezelője a település önkormányzata. Jelenleg bányászati tevékenységet a HO-VAN Kft. homokbánya (024/2, 026 és 027/24 hrsz.) területén folytatnak. A dunakeszi bányatavakat a kavics- és tőzegbányászat hozta létre. A település területére új bányanyitáshoz szükséges kutatási engedély nincs kibocsátva.

Fót A település uralkodó talaja barna erdőtalajokhoz tartozó barnaföld. Minimális területen fordul csak előfutóhok és réti talaj. Talajképző kőzetük glaciális és alluviáis üledék. Fizikai féleségük szerint homokos és - igen kis foltban - vályog jellegűek. A talajértékszám a legnagyobb részét elfoglaló barnaföldeknél 40-30 közötti. Ez a talaj nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó típusú. A település területét gyengén savanyú talajok jellemzik, de kis területen előfordulnak felszíntől karbonátos talajok is. A település külterülete 2747 ha. Ennek 53%-a szántó. A szántóföldek minősége Fóton is gyenge. A mezőgazdasági földterületek aranykorona értéke átlag 15 AK, bár ez a minőség jobb, mint a két másik településen. Mezőgazdasági területeinek megoszlását vizsgálva elmondható, hogy ma is a szántóföldi növénytermesztés a legjellemzőbb művelési ág. A többi művelési ág közül az erdők, a gyep (legelő) és a gyümölcsös arányát kell kiemelnünk. Művelési ág

ha 1454 92 208 72 335 432 11 1 1137


18. táblázat A település területének területhasznosítás szerinti megoszlása Forrás: Önkormányzat adatszolgáltatása alapján, 2006. Növénytermesztés A település hagyományosan mezőgazdasági település volt. Fóton a legjellemzőbb mezőgazdasági termékek a zöldségek (főként paradicsom és uborka), a virágok és palánták, valamint a szántóföldi termékek, mint a gabona, búza, rozs és kukorica.

70



Szántóföldi növények termesztésével a Vörösmarty Szövetkezet (2151 Fót, Károlyi I. u. 44.) és a Vác környéki Kft., gyümölcs- és szőlőtermesztéssel az Erd-Kert Kft., takarmánynövények termesztésével a Fót-Tenyész Kft. foglalkozik. A településen 25 egyéni gazdálkodó zöldségtermesztést, dísznövénytermesztést és palántanevelést folytat. Az őstermelők száma 210. Az őstermelők gyümölcs és konyhakerti növények előállításával foglalkoznak, a vállalkozások pedig palántaneveléssel és dísznövények előállításával. A többi termelő háztáji tevékenységet folytat. A termékeket zömében nyersen, a piacokon értékesítik, a feldolgozás csak házi jellegű. A parlagon hagyott területek miatt évente átlagosan 50 ügy indul. Állattartás Az állattartás jelen van a településen, de annyira nem jellemző: a különféle gazdálkodók ló-, tehén-, juh- és vegyes állattartással foglalkoznak. Állattartó telepről nincs információ. A település belterületén nagyobb létszámú állattartás nem jellemző. A belterületi állattartás 5-10 % közöttire becsülhető. A belterületi állattartás miatt sok lakossági panasz van. Problémát elsősorban a nagyállattartás jelent, a bűz miatt (szomszédok). Ez főképp a régifóti részen jelent problémát. A legjelentősebb problémát a nem megfelelően végzett lótartás jelenti. Ez mindenképpen megoldandó feladata. Évente átlagosan 5 eljárás indul állattartási ügyben (ebek nélkül). Erdőgazdálkodás A településen az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága foglalkozik erdőgazdálkodással. Roncsolt terület A település területén három helyen található roncsolt terület, amely a korábbi bányászati tevékenységek során keletkezett gödör, ezek a területek: - A Fót-I. homokbánya (06/1, 06/2, 06/3 hrsz.) jelenleg is működik. Ez a bánya az Utilis Szolgáltató Kft. (2025 Visegrád, Fő út 67/a) tulajdonában és kezelésében van. - A Fót-II homokbánya (07/2) már bezárt. Tulajdonosa a Vörösmarty Szövetkezet (2151 Fót, Károlyi u.44.). A tulajdonos itt inert hulladéklerakót kíván létesíteni. - A Dunakeszi Földhivatal tulajdonában levő bánya (0106 hrsz.). A település területére új bányanyitáshoz szükséges kutatási engedély nincs kibocsátva.

71



Göd A település legjellemzőbb talajai a humuszos homoktalaj és a futóhomok. Kis területen előfordul a réti talaj is. Talajképző kőzetük glaciális és alluviális üledék. Fizikai féleségük szerint homokos és kis területen agyagos jellegűek. Uralkodó talaja talaj. A talajértékszám a legnagyobb részét elfoglaló talajoknál 40-20 közötti. A település legnagyobb részén ezek az igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, erősen víztartó, gyenge vízraktározóképességű, igen gyenge víztartó talajok jellemzőek. A település területét felszíntől karbonátos talajok jellemzik. A település külterülete 1362 ha. A külterület 51%-a szántó és az erdők aránya a külterület 25,6%-ot teszik ki. Mezőgazdasági területeinek mai megoszlását tekintve jól kitűnik a szántók jelentős aránya. A többi művelési ág aránya nem jelentős, talán még az erdő és a gyep (legelő) nagyságát érdemes kiemelnünk. A település térségének agroökológiai adottságai rossznak mondhatók. Gödön a talaj minősége, mint a két másik településen, szintén gyenge, átlag 12 AK értékű. Jellemzően gyenge homokos talaj ez, így nem alkalmas igazán mezőgazdasági termelésre. Művelési ág

ha 692 0,2 0,4 0,4 48 349 2 1131


19. táblázat A település területének területhasznosítás szerinti megoszlása Forrás: Önkormányzat adatszolgáltatása alapján, 2006. Növénytermesztés A magas szántóföldek arányából Gödön szintén adódik, hogy a legjellemzőbb mezőgazdasági termékek itt a gabonafélék, a búza, a kukorica és a rozs. Jelentősebb mértékű növénytermesztéssel a Phytó Termelő és Kereskedelmi Szövetkezet (2131 Göd, Nemeskéri u. 33.) foglalkozik. Mezőgazdasági termelés a településen csak veszteségesen végezhető, ezt szinte minden gazda így látja, s úgy gondolják, hogy abba kellene hagyni a tevékenységet. Ugyanis ma a pénztelenség, az olcsó munkaerő hiánya, a gyomos mezőgazdaság, az elhanyagolt területek, a sok parlagfű, az aszály és a növényvédelem hiánya jellemző. Ez utóbbi a drága növényvédőszereknek köszönhető, amit a TSZ idején még könnyen meg lehetett vásárolni, akkor volt pénz gyomirtásra és védésre. Házi termelés ma van Gödön, de a gazdák úgy látják, nem érdemes vele foglalkozni, mert a multinacionális cégek révén a kereskedelemből nagyon jó az ellátás. Így csak hobbiból érdemes vesződni a termeléssel. Magas a parlagon hagyott területek aránya.

72



Állattartás A településen egy jelentősebb állattartó telep működik (2131 Göd, Fóti u. 6.), mely Rezneki János tulajdonában van, aki tojótyúkokat tart (6000db). A belterületi állattartás nem számottevő, nem jelentős! Állattartókkal szemben a szomszédok panaszai általi bejelentések miatt volt eljárás. Erdőgazdálkodás A Göd 1934 hrsz-ú területen (13 ha) található Nemeskéri Parkerdő területén az Erdőgazdálkodó: Göd Város Önkormányzata. A megbízott gazdálkodó: Nagy Gábor (Göd, Rába u. 13.). Az erdők állapota átlagos. A Nemeskéri Parkerdő minőségi cseréje, éves ütemezés alapján, engedélyes erdőgazdálkodási terv alapján történik. Roncsolt terület Jelenleg még nem folytatnak a területén bányászati tevékenységet. A településen két homokbánya terület van: - Göd IV. homokbánya (tervezett helye: 092,087 hrsz.), mely a Kóczián Kft. tulajdonában van. - Göd II. homokbánya (0108/2-4, 0108/15-16 hrsz.), ami az Ezüstföld Kft. tulajdona. A település területére új bányanyitáshoz szükséges kutatási engedély nincs kibocsátva.

73



II.2. Természet- és tájvédelem Bevezetés A kistérség Pest megye területén helyezkedik el, Magyarország kistájkataszteri besorolását tekintve az Alföld nagytájának Duna menti síkság középtáján, azon belül is a Pesti síkság kistájcsoport Pesti Hordalékkúp-síkságán található. A kistérség éghajlata mérsékelten meleg, száraz, de már közel esik a mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlathoz is. Ez az éghajlat az évi 580-600 mm körüli csapadékösszeggel a nem túl hőigényes és szárazságtűrő mezőgazdasági kultúráknak kedvez. A mezőgazdasági területhasznosítás legelterjedtebb kultúrái a rozs (10-20 q/ha), a kukorica (30-50 q/ha) és a paradicsom (150-250 q/ha). A kistérség megközelítőleg 33,5%-a felszántott, mely jóval alatta marad az országos átlagnak (51%). A biodiverzitás szempontjából szegényes szántóterületek alacsony aránya kedvező adottság. A Gödöllői dombságtól a Duna völgy felé lejtő területen elhelyezkedő kistájat, melynek a kistérség is része, az egymással párhuzamosan a Dunába folyó patakok tagolják. A Dunakeszi kistérség a Sződ-Rákos-patak és a Mogyoródi-patak közötti területen található. A tájat száraz éghajlat alatt jelentős vízhiány jellemzi. A kistérség területén található természetes vízfolyások a Duna, az Óceán-árok, a Mogyoródipatak, az Ilka-patak és több kisebb, az előbbi vízfolyásokból leágazó ér. Vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II. osztályú, de a településeken áthaladó szakaszok még szennyezettebbek. Fót területén található a Somlyó-tó és a Tőzeges-tó, Gödön a Feneketlen-tó és Dunakeszin a Tőzegtavak, a Kavicsbányató és a Barrakuda-tó. Többségük horgászati célokat szolgál. A terület az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Duna-Tisza közi flórajárásában (Praematricum) található. Potenciális erdőtársulásait a borókás nyárasok (JuniperetoPopuletum albae), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum), a kőris-éger láperdők (Fraxino pannonicae-Alnetum hungaricum) és a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris danubiale) alkotják. A jellegzetesebb lágyszárú fajok között a rozsnokok (berzedt rozsnok (Bromus squarrosus), fedélrozsnok (Bromus tectorum), a sásfélék (bükksás (Carex pilosa), erdei sás (Carex silvatica), zsombéksás (Carex elata)), a csenkeszfélék (magyar csenkesz (Festuca vaginata), barázdált csenkesz (Festuca sulcata), sovány csenkesz (Festuca pseudovina)), az árvalányhaj (Stipa sabulosa), stb. említhetők. Az erdőgazdasági területeken fiatal és középkorú, zömmel keménylombos erdők, de kisebb foltokban lágylombos és fenyőerdők találhatóak. Az éves folyónövendék átlagos nagysága 2,1–3,7 m3/ha között ingadozik. A kistérség erdősültsége igen alacsony (10,17%), ezen belül is Dunakeszi 4%-os erdősültsége kritikusnak mondható, de Fót (11,55%) és Göd (14,99%) erdősültsége is jóval alatta marad az országos átlagnak. Magyarország jelenlegi átlagos erdősültsége 19%, azonban az ökológiailag kívánatos elérendő cél a 24-26 % lenne. Ezt figyelembe véve a kistérség erdősültsége távol marad a környezetileg optimálistól, így a természetes fafajokkal történő erdőtelepítés mindenképpen indokolt. A térség alacsony erdősültsége a kivett területek (46,33%) átlagosnál jóval nagyobb arányában rejlik. A többi agglomerációs települési térséghez hasonlóan a kistérségben igen 74



magas az urbanizáltság, mely a természetes élőhelyek csökkenését és degradálódását vonja maga után. A kistérség területének majdnem fele biológiailag inaktív terület, ezért ezekben a térségekben a meglévő természeközeli értékek megőrzése, a kedvező művelési ág váltások szorgalmazása, a természetvédelmi szempontok előtérbe helyezése a környezetminőség szempontjából fokozottan fontos feladat. Jellegzetes élőhelyek, társulás-típusok A mai erdők diverzitása viszonylag kicsi, erős antropogén hatás alatt állnak. A terület potenciális erdőtársulásai a következők: A Duna árterén húzódó félnedves szálerdők a tölgy-kőris-szil ligetek (Querco-Ulmetum), melyek lombkoronaszintjét zömmel kocsányos tölgy (Quercus robur), keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia), magas kőris (Fraxinus excelsior) és vénic szil (Ulmus laevis) képezi. A gyepszintben a bükkös öv fajai jelennek meg, pl. köszvényfű (Aegopodium podagraria), medvehagyma (Allium ursinum), odvas keltike (Corydalis cava), szagos müge (Gallium odoratum), erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), erdei ibolya (Viola sylvestris). A tölgy-kőrisszil ligetek az ártéri szukcessziósor klimaxtársulását képezik. Jellemző talaja a hordalékos öntés erdőtalaj, az erdő vízgazdálkodását a jellemzően magas talajvízszint és/vagy a Duna vízjárása határozza meg. A tölgy- kőris-szil ligetek lombkoronaszintje 25-30 m magas, borítása pedig az uralkodó fafajoktól függően eltérő lehet. A kocsányos tölgyes (Quercus robur) konszociáció esetében erősebben zárt (80-85%), míg a keskenylevelű kőris és a magas kőris (Fraxinus angustifolia, Fraxinus excelsior) által alkotott lombkoronaszint csak közepesen záródik (65-75%). Az alsó lombkoronaszintben elsősorban a vadalma (Malus sylvestris), a májusfa (Padus avium), a vénic szil (Ulmus laevis), a kislevelű szil (Ulmus minor), ritkán, pedig a hamvas éger (Alnus incana) és a hegyi szil (Ulmus glabra) jutnak szerephez. A liánok között a borostyán (Hedera helix) és a vadszőlő (Vitis sylvestris) is felhatol ebbe a szintbe. A cserjeszint többnyire igen fejlett, magassága 2-5 m, borítása pedig 40-80%. Legjellemzőbb cserjéi a veresgyűrűs som (Cornus sanguinea), a kutyabenge (Frangula alnus), a tatárjuhar (Acer tataricum) és a kányabangita (Viburnum opulus), míg a ritkaságokat a vörösribiszke (Ribes rubrum) képviseli. Az alsó cserjeszint (újulat) általában jelentéktelen, de a borostyán (Hedera helix) olykor fáciesképző lehet. A gyepszint általában gazdag, bár záródása 10-100% között változhat. Legfontosabb fáciesképző fajai a következők: köszvényfű (Aegopodium podragraria), medvehagyma (Allium ursinum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis), odvas keltike (Corydalis cava), szagos müge (Galium odoratum), tavaszi tőzike (Leucojum vernum), széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium). Olykor az erdei nebácsvirág (Impatiens noli-tangere), az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), a falgyomfű (Parietaria officinalis) és a kis télizöld (Vinca minor) is megjelenhet nagyobb tömegben. A tölgy-kőris-szil ligetek nagy része ma már leromlott állapotban van. Az őshonos fafajok közé gyakran tájidegen fajok is keverednek (kőrislevelű juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), fekete dió (Juglans nigra), nemes nyár (Populus x euramericana), akác (Robinia pseudo- acacia)). A tájidegen fafajokkal teli kultúrákba egyes behurcolt lágyszárú növények is agresszív módon terjeszkednek (kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), magas aranyvessző (Solidago gigantea) stb.) Ezek visszaszorítása egyelőre csaknem lehetetlennek látszik.

75



Az egykori hatalmas kiterjedésű tölgy-kőris-szil ligetek a nagy arányú kivett területeknek köszönhetően mára meglehetősen kis területre szorultak vissza. A még meglévő természetes és természetközeli állományoknál meg kell akadályozni a kituskózással, a vágásterület felszántásával és tájidegen fafajok telepítésével kapcsolatos erdészeti beavatkozásokat. Szükséges továbbá a degradált, de természetvédelmi értékeket rejtegető állományok rekonstrukciója. Ennek során, a tájidegen fafajok eltávolítása a legfontosabb. Amennyiben az állomány bolygatása elmarad, a természetes aljnövényzet regenerálódhat. Becslések szerint ennek ideje legalább másfél évszázad. Tőzeges talajú, nyáron is víz borította területeken alakulnak ki a lápi fajokban gazdag (pl. tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), zsombéksás (Carex elata)) kőris-éger láperdők (Fraxino pannonicae-Alnetum hungaricum), melyeknek állományát főleg éger, részben pedig kőris alkotja. A kőris-éger láperdők a közép-európai láperdők kárpát-medencei lokális asszociációjának tekinthetők. A kőris-éger lápok jellegzetes atlantikus-boreális élőhelyek, egykori kiterjedésük Magyarországon 40 000 ha lehetett, mely ma elig 2 000 ha-nyira szorult vissza. A láperdők az organogén szukcessziósornak első erdőtársulásai, talajuk mészben, bázisokban szegény, glejes, savanyú láperdőtőzeg, melyet természetes körülmények között egész évben víz borít. A víz a feltétele az anaerob körülmények kialakulásának és ezáltal a tőzegképződésnek. Hazánk klímáját tekintve az égerlápok nyári vízutánpótlásra szorulnak, melyet általában a környező vízfolyások biztosítanak, melyek a környező magasabb hátak talajvizét vezetik a lápba. Az égeres láperdők zsombékosokból vagy fűzlápokból alakulnak ki. Láp- és mocsárrétekből, befásodással való származtatásuk emelkedő vízszintet is feltételez. A láperdők fiziognómiailag talán legösszetettebb erdői, a sokféle termőhelyet kínáló erdőnek ezért viszonylag magas a diverzitása. A flóraelemek közül az európai flóraelemcsoport tagjainak a részesedése a 80%-ot is meghaladhatja. Az égerfák támasztógyökereiből a többszöri sarjazás miatt óriásira nőtt ún. égerlábak is kialakulnak. Ezek tetején liget- és láperdei, alsóbb részeiken láperdei, a vízbe nyúló aljzatukon mocsári, míg a fák közti vízben mocsári és hínárfajok élnek, a fákra liánok kúsznak. A lombkorona jellemző fajai az enyves éger (Alnus glutinosa), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. Pannonica) és a vénic szil (Ulmus laevis), a cserjeszintben él a kutyabenge (Frangula alnus), a kányabangita (Viburnum opulus) és a hamvas fűz (Salix cinerea). A gyepszint leggyakoribb fajai a nyúlánk sás (Carex elongata), a zsombéksás (Carex elata), a mocsári sás (Carex acutiformis), a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), a mocsári kocsord (Peucedanum palustre), a mocsári galaj (Galium palustre), a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a vizi harmatkása (Glyceria maxima), a mételykóró (Oenanthe aquatica) illetve a békaliliom (Hottonia palustris). A kőris-éger láperdők kiszáradt állapotukban a keményfaligetek közé is sorolhatók, az égeres mocsárerdő az égerligetekkel téveszthető össze, utóbbiak azonban bükkös fajokban gazdagabbak.

76



A kőris-éger láperdők legtöbb értékes állománya védett (ex lege védett lápterületek), azonban az erdőgazdálkodás még mindig veszélyeztető tényező. Leginkább azonban a belvízelvezetés és a klimatikus aszály járul hozzá legjobban a foltok degradálódásához, sőt eltűnéséhez. Időlegesen a tavaszi vizek visszatartása és aesetleg külső vizeknek a lápba vezetése segíthet. A gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris danubiale) árhullám által nem veszélyeztetett, de talajvíz által mérsékelten befolyásolt területek zárt lombkoronaszintű, síksági üde erdői. Elsősorban homokvidékeken, ritkábban árterekből kiemelkedő magaslatok homokos talaján alakulnak ki. Homokvidékeken többnyire buckák közötti mélyedésekben, horpadásokban találhatók. Termőhelyeiken a homokos talaj sajátos vízgazdálkodási viszonyokat biztosít azáltal, hogy felszíne könnyen kiszárad, de viszonylag kisebb mélységekben már tartósan üde. A homok és talajvíz befolyása miatt a gyöngyvirágos tölgyesek az edafikus (intrazonális társulások közé sorolhatóak). Állományaik rozsdabarna erdőtalajokon fejlődnek. Felső lombkoronaszintjük 75-85% borítottságú, 20-25 m magasságú. Természetközeli állományaikban a kocsányos tölgy (Quercus robur) uralkodik, de vannak olyan származéktípusai is, melyekben a nyírfa (Betula pendula), a fehér nyár (Populus alba), a rezgőnyár (Populus tremula) vagy az ezüsthárs (Tilia tomentosa) is uralomra juthat. 10-15 m magas alsó lombkoronaszintjük közepesen fejlett. Általában a mezei juhar (Acer campestre) és a kislevelű szil (Ulmus minor) képezi, amelyhez elegyfaként tatárjuhar (Acer tataricum) és vadkörte (Pyrus pyraster) is keveredhet. Cserjeszintjük fejlett (50-80%), s 2-5 m magas. Legfontosabb cserjéi a gyakran nagy tömegben fellépő veresgyűrűs som (Cornus sanguinea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és fagyal (Ligustrum vulgare). Változóan fejlett (50-90%) gyepszintjükben a gyöngyvirág (Convallaria majalis), az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), az enyves zsálya (Salvia glutinosa) és a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium) fáciesek a legjellemzőbbek, de az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) és a ligeti perje (Poa nemoralis) is lehet típusképző. A vegetációs időszak kezdetén az odvas keltike (Corydalis cava) és a salátaboglárka (Ficaria verna) képezhet kora tavaszi aszpektust. A társulás átmenetet képez az üde gyertyános-tölgyesek és a száraz tölgyesek között, ezért állományaikban a Fagetalia-fajok mellett a Quercetea elemek is szerephez jutnak (tatárjuhar (Acer tataricum), borbolya (Berberis vulgaris), egyenes iszalag (Clematis recta), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosa), erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), bajuszos kásafű (Piptatherum virescens), bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis), ostorménfa (Viburnum lantana), szőrös ibolya (Viola hirta), stb.). A gyöngyvirágos tölgyesek sok védett növényfajt rejtegetnek (dunai szegfű (Dianthus collinus subsp. Glabriusculus), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), réti kardvirág (Gladiolus imbricatus), tüzes liliom (Lilium bulbiferum), légybangó (Ophrys insectifera), zöldes sarkvirág (Platanthera chlorantha), stb.) Gyakoriak a gyöngyvirágos tölgyesek degradált típusai, melyek különösen homokvidékeken figyelhetők meg. Amennyiben a lombkoronaszintben szálanként már megtalálható az akác (Robinia pseudo-acacia), egy-egy tarvágás után e fafaj agresszív sarjadásnak indul, és elnyomja az amúgy is lassan fejlődő kocsányos tölgyet és gyertyánt. A fiatal erdő ily módon 77



erősen elakácosodik. Az akác gyökerén élő nitrogénkötő baktériumok tevékenysége következtében megnövekszik a talaj nitrogéntartalma, ezért az erdő alját nitrofiton gyomok lepik el (vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), ragadós galaj (Galium aparine), bodza (Sambucus nigra), csalán (Urtica dioica), stb.). Gyakori a magas aranyvessző (Solidago gigantea) tömeges megjelenése is. Ezek a gyomok fokozatosan kiszorítják élőhelyükről az őshonos fajokat. Az akác mellett problémát jelent még a bálványfa (Ailantus altissima) agresszív térhódítása is, igaz ez nem okoz akkora degradációt, mint az akác megjelenése. A síksági gyöngyvirágos tölgyesek egykor nagy területeket borítottak, az erdőírtások következtében azonban nagyin megfogyatkoztak. Megmaradt állományaik erdőgazdálkodás alatt állnak, melyek több helyen veszélyeztetik a társulás fennmaradását. Ritkaságuknál és vegetációtörténeti jelentőségüknél fogva megmaradt állományaik a jelenleginél komolyabb védelmet érdemelnének. A kistérség erős urbanizáltsága az állatvilág szempontjából főleg az apróvadak és a kisebb állatok előfordulását teszi lehetővé, de a mind kevesebb élőhely azok állományait is egyre jobban veszélyezteti. A lápos területek vizes élőhelyei többek között gőtéknek, szitakötőknek, stb. nyújtanak élőhelyet.

A kistérség védett természeti értékei A kistérség a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén található. Dunakeszi területén jogszabállyal védett országos jelentőségű védett természetvédelmi terület nem található. A 34/1997. sz. (XI.20) KTM, a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló rendelet alapján országosan védett természetvédelmi terület a Göd közigazgatási területén található Gödi sziget és mellékág a parti sávval együtt (03 hrsz), melynek területe mintegy 8 ha. Fót közigazgatási területén a Fóti Somlyó csaknem 300 ha-os területe természetvédelmi területként szintén országos védettséget élvez. Az 1996. évi LIII. tv. 23.§ (2) bekezdése alapján a láp, forrás, szikes tó, barlang, víznyelő, földvár, kunhalom a törvény erejénél fogva – védetté nyilvánítás eljárás nélkül – ex lege védett. Az országos felmérések folyamatban vannak, a láp-, kunhalom és szikes tó felmérés már gyakorlatilag befejeződött, hivatalos forrás-kataszter azonban ma még nem áll rendelkezésünkre. A kistérség területén ezáltal a következő területek tartoznak ex lege védelem alá: Göd (15, 51 ha) – Gödi láprét 6241, 6322/7, 6607/1, 6604/2, 6604/3, 6324/1, 2052/75, 2052/75, 2052/2-7, 2052/82-86, 2052/88, 6604/4, 6605, 6610, 6612/1 Dunakeszi (37,36 ha) – Óceán-árok déli lápterülelete 0107/1, 0109/33a, 0109/33b, 0109/48, 0109/58b, 0109/58c, 0109/66, 0109/67a, 0109/67b, 0109/67c, 0109/67d, 0112/2, 0113/3a, 0113/3b, 0113/3c, 0113/3d, 0113/4a, 0113/4b, 0113/4c, 0113/5, 0114/2 Fót – Fóti lápterületek 0246/2, 0246/5-12, 0246/14-26, 0246/31, 0247, 0250/78, 0250/89-94, 0250/10 Göd, valamint Dunakeszi területén a Duna mentén számos forrás található, melyek szintén ex lege védettséget élveznek. 78



18. ábra A kistérség területén található természetvédelmi védettséget élvező területei, helyei Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

79



Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveket egyesíti magában a Natura 2000 program, melyet az Európai Unió indított a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására. Ezt a célt olyan védett területek hálózatával kívánja elérni, amelyek az egész kontinens szempontjából legjelentősebb, egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik. A kiválasztás alapját két európai uniós jogszabály határozza meg: az 1979-ben kiadott Madárvédelmi Irányelv (79/409/EGK), és az 1992-ben elfogadott Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK). Hazánk számára az uniós csatlakozás feltétele volt, hogy kijelöljük a Natura 2000 hálózatba javasolt területek listáját.

19. ábra A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata Szakmai javaslatok alapján Magyarországon a területek kijelölését az állami természetvédelem területi szervei, a nemzetipark-igazgatóságok dolgozták ki. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályozást a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 1 tartalmazza. Természetesen ezek a keretek szigorúan megszabják a kezelés lehetőségeit, és ezt a térségben élőkkel is tudatosítani kell. Így például a gazdálkodóval kötött szerződés esetében a tulajdonos vállalja, hogy a területen a gazdálkodást a kezelési tervben foglaltak szerint végzi, például egy kaszáló esetében a kaszálást csakis a kezelési tervben meghatározott időpontokban végzi el. A rendelet értelmében a természetvédelmi törvénnyel összhangban a területre negatív hatással bíró tevékenységek és projektek nem valósíthatók meg, illetve a területhasznosítási módosítás előtt hatástanulmány készítése szükséges még akkor is, ha a projekt területe kívül esik a Natura 2000-es területen, de arra lehetséges hatással bír. E területen folyó fejlesztési és természet megőrzési tevékenységhez a rendeletben meghatározott források (EU-s és hazai) használhatók fel. A Natura 2000-es területek a 42/2006. (XII.8.) KvVM rendeletben 2 kerültek kihirdetésre. 1 2

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 42/2006. (XII.8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

80



A kistérség területén a következő helyrajzi számú területek érintettek az Natura 2000-es besorolásban 1: Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Gödöllői-dombság peremhegyei (HUDI20040) Göd 0109 Fót 060/4, 063a, 063b, 063c, 063d, 063f, 063g, 063h, 063j, 063k, 063l, 064/1, 066/4a, 066/4b, 066/4c, 066/4d, 066/4f, 066/4g, 066/4h, 066/4j, 066/4k, 066/4l, 066/4m, 066/4n, 066/4p, 066/4r, 066/4s, 066/4t, 066/4v, 066/6a, 066/6b, 066/6c, 066/6d, 066/6f, 066/6g, 067/1, 067/2, 069/1a, 069/1b, 069/2a, 069/2b Duna és ártere (HUDI20034) Göd 02, 03 Dunakeszi 0165a, 0165b, 0165c Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület A területet 1953-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács a 1243/53. sz. határozatával, majd A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvény végrehajtására kiadott 12/1971. (IV 1.) sz. Korm. rendelet alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a 2051/1975. sz. határozatával a Fóti Somlyó területét az országos jelentőségű területek közé sorolta. A védett terület bővítése és egy részének fokozottan védetté nyilvánítása a 2/1988. (V 26.) KVM. rendelet alapján történt. A jelenlegi védett terület kiterjedése 282 ha, melyből 105 ha fokozott védelem alatt áll. A teljes védett terület Fót közigazgatási területén található. A Gödöllői-dombvidék peremén található fóti Somlyó valóságos hegy látszatát kelti, amely piroxénandezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel. A terület egykor gazdag volt erdőségekben. Az északi lejtőláb löszös üledékén már csak kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a tatárjuharos löszpusztai tölgyes. A terület értékes lágyszárú növényekkel rendelkezik. A meredek északi lejtők sajátos mikroklímájával magyarázható, hogy a sziklák jelenléte nélkül is megtelepedett az aranyos fodorka. Egy európai viszonylatban is értékes ritkaság nőtt egykor a területen, a fokozottan védett déli sárkányfű, de ma itt már nem tenyészik. Kiemelkedően magas a pannon, a pontusi és a szubmediterrán fajok száma, szinte az egész vegetáció a jégkorszak utáni felmelegedés emlékeit őrző reliktumfajok sokaságából áll.

1

Forrás: 42/2006. (XII.8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

81



A terület lepkefaunájának avatott kutatója, Szalkay József 1962-ben megjelent közleményében csaknem 650 nagylepke faj előfordulásáról adott tájékoztatást. A Frivaldszky Imre által Bulgáriából leírt pontusi lepkefaj, a fóti boglárka legjelentősebb hazai lelőhelyét itt tartják nyilván. Nagy ritkaság a melegkedvelő, szubmediterrán elterjedésű zörgőlepke is, mely jelzi, hogy a Somlyó melegebb korszakok emlékét őrző fajok menedéke. A területen az elevenszülő gyík kivételével az összes hazai gyíkfaj megtalálható. Legértékesebb az országszerte pusztuló magyar gyík. A homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera feltehetően kipusztult. A Somlyó madárvilága is gazdag, a fehérhátú kivételével valamennyi harkályfaj előfordul a területen. Kisebb gyurgyalag állomány is él a hegyen. A hegyre jellemző erdőtársulás mára sajnos szinte teljes mértékben a mezőgazdasági tevékenység áldozata lett. A korábbi évek erdősítései során az ostorfa, az akác, a bálványfa, az erdei- és fekete fenyő betelepítésével megváltozott a táj arculata, mely a növény- és állatvilág elszegényedéséhez is vezetett. Néhány éve megkezdődött a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának közreműködésével a tájidegen fajok cseréje. Természetvédelmi érdek a mikroklimatikus viszonyok fenntartása, a löszpusztai tölgyes területarányának fokozatos növelése, egyes területek visszafüvesedésének lehetővé tétele. A területet emellett veszélyeztetik a terepjáró autósok, terepmotorosok és hegyi kerékpárosok, akik járműveikkel szinte legyalulják az érzékeny hegyoldalt, több ritka faj kipusztulását okozva ezzel. A védett területen egy 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény került kialakításra, mely a természeti értékek bemutatását teszi lehetővé. A tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek Göd A település területén 16/1999. (IV. 20.)sz. Ök. rendelet alapján 4 terület áll helyi természetvédelmi oltalom alatt. A Göd- felsői Kékperjés Láprét (05/1-24 hrsz) helyi jelentőségű természetvédelmi területen a domborzati viszonyoknak megfelelő, változatos, csaknem érintetlen állapotú lápréti növénytársulás található. Az összefüggő, nagy kiterjedésű területen a kékperjés láprétnek szinte valamennyi virágos lágyszárú növénye több ezres egyedszámmal fordul elő, emellett lápréti cserjék is megtalálhatóak a területen. A mélyebb fekvésű területeken náddal keveredve, vagy önállóan a ritka előfordulású téli sás is megtalálható. A védett terület nagysága 24 ha. A Göd-felsői kékperjés láprét egy eredetileg védelemre tervezett nagyobb területrésze mára az átgondolatlan és előkészítetlen földterületi privatizáció áldozatává vált. Jelen állapotában a védett terület alatt csak a tőzegbánya környéke értendő, ezért törekedni kell a roncsolt területeken is a rehabilitáció végrehajtására, a még természeti értékként fennmaradt területek visszavásárlására és védettségük hosszú távú biztosítására.

82



A Göd Láprét 7,6 ha-os területét (6607/ 2 hrsz, 6324/ 2 hrsz) értékes lágyszárú fajok nagy állományai jellemzik. A fehér májvirág (Parnassia palustris) legnagyobb egyedszámú hazai állományát mondhatja magáénak a terület, emellett megtalálhatók itt a mocsári nőszőfű (Epipactis- palustris), a keskeny levelű gyapjúsás, a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) és különböző lápi orchidea fajok is. A Gödi homokpusztagyep (025/ 6-7 hrsz) számos értékes lágyszárú faj élőhelye. Fellelhető itt az agrárkosbor (Orchis morio), a homoki árvahaj (Stipa borysthemica), a homoki kikerics (Colhicum arenarium), a homoki nőszirom (Iris arenaria), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus) és a fényes poloskamag (Corispermum nitiaum). A gyep területe 1,1 ha. A Göd- felsői Kék Duna Sporttelep (3658 hrsz) gyűjteményes kertként, számos értékes és különleges díszértékű faja miatt érdemel megőrzést. A 3,3 ha-os terület két részre osztható, egyrészt egy Duna menti ártéri részre, másrészt pedig a mentett oldalon található buja növényzetű díszkerti környezetre. A 35/2004-es sz. Ök rendelettel további 13,3 ha-os terület került helyi természetvédelmi oltalom alá, mely a Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) területe. Az erdő botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékekben egyaránt bővelkedik. A magasabb fekvésű területeket keményfás ligeterdők (tölgy, kőris, szil), az alacsonyabb fekvésű területeket puhafa-ligetek (fűz-nyár) maradványai jellemzik. A területen megtalálhatók a kocsányos tölgy, a fehér nyár, a különböző vad gyümölcsök (vadkörte, fehér eper), illetve egy juharlevelű platánfasor. A terület gazdag rovar és madár-faj állománnyal rendelkezik. A parkerdő különlegessége továbbá, hogy a település központjában fekszik. Az erdő közepén sportpálya és szabadtéri terület található, egy 80 m2-es szabadtéri színpaddal, valamint 400 férőhelyes lelátóval. A terület védettsége nagyban köszönhető lakossági kezdeményezésnek. Az eredetileg kommunális hulladékokkal teli, kivágásra, és beépítésre váró erdőt társadalmi összefogás hatására egyéni akciókkal kitakarították, beépítését megakadályozták. A későbbi években a pályázaton nyert mintegy 400.000 Ft-ot játszótér kialakítására fordították, illetve ebből a pénzből az erdőgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen gépeket vásároltak. Innen indult el az erdő felújítása 1992-ben. Az erdő karbantartását közmunkásokkal végeztetik. Dunakeszi Dunakeszi területén az 5/1993. (VI.15.) sz. ök. rendelet értelmében helyi természetvédelmi oltalom alatt áll a Nemzeti Lóverseny Kft. alagi telepének kül- és belterülete. A területen az építészeti emlékek éppúgy a helyi védelem részét képezik, mint a természeti értékek. A Mechanikai Laboratórium kezelésében lévő 060 hrsz.-ú terület értékes élőhelyei, növény- és állatvilága révén szintén természetvédelmi oltalmat kapott a település fentebb említett, a város egyes épületeinek, területeinek és természeti értékeinek helyi védelem alá helyezéséről szóló rendeletben.

83



Fót Fót város Önkormányzatának 25/1999. (XII.10.) sz., a települési környezet védelméről szóló, többször módosított rendelete alapján 4 terület és 3 növénycsoport élvez a településen helyi védettséget. A 15/2001 (VII.13.) számú önkormányzati rendelettel 2 terület kapott a településen helyi védelmet: • Mogyoródi patak menti természetvédelmi terület -on. • Somlyó alja természetvédelmi terület 064/1 hrsz. A Mogyoródi-patak mentének (0236/6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,0238,0239a,b,c,d,f, 0241a,b,c,d,f,g,h,0244,0250/1,0253a,b,c,d hrsz) 1,09 ha-os, a belterület határához csatlakozó területe a Nádas-tóval, az azt övező nádas-, rét- és legelőterületekkel az erősen épített agglomerációs környezetben különleges természeti és táji értéket képvisel. A Mogyoródi-patak futását ÉD-i irányú meredek völgyben kezdi Mogyoródtól északra. A településnél hirtelen irányt változtat, és Fót határáig ÉNy-i irányban folyik tovább. Fóttól a patak alsó folyás jellegű széles, lapos völgyben folyik a Duna felé. A patak medre szabályozatlan, növényzettel erősen benőtt, hordalékkal terhelt. A vasúti töltés és a Mogyoródi-patak között a mély fekvésű vizenyős rét legmélyebb – tőzegkitermelés útján keletkezett – részén sekély 1.0-1.2 m vízmélységű tó található. Partjainak nagy része náddal borított, környezete tőzeges ingoványos. A talajvíz és a Mogyoródi-patak mellékága táplálja, befogadója a Mogyoródi-patak. A területen a tájképi elemek és a kialakult másodlagos társulások a környezet korábbi állapotát jellemző jellegzetes természet közeli állapotokat tükröznek. A vízfelületekkel kísért, nádasokkal, rétekkel, galériaerdőkkel fedett terület jelentős táji és természeti értékeket hordoz. A Somlyó alja (064/1 hrsz.), és a Somlyó aljától a volt Lőtérig és a belterület határáig húzódó terület (061/1 hrsz) kiegészíti az országos védelem alatt álló Somlyó hegyet, ezáltal annak védőterületeként is szolgál. A Somlyó-hegy változatos geológiai felépítettségéből három jellegzetes alkotóelem itt is előfordul. Édesvízi és miocén mészkő, pannon üledékek valamint futóhomok alkotja az alapkőzetet. A geológiai változatosságot a vegetáció is tükrözi. Melegkedvelő tölgyes kis foltja mellett, sziklafüves lejtősztyepp valamint homok pusztarét is megtalálható itt. A 14/2001 (VII.13.) számú önkormányzati rendelet rendelkezik a Fáy Présház alatti, külterületbe eső, de a belterületi határig terjedő terület (072 hrsz) helyi jelentőségű tájvédelmi területként történő védelméről. A terület értékes tájképi vizuális elemként és élőhelyi adottságaként is védelmet érdemel. A helyi jelentőségű tájvédelmi terület a Somlyó hegy lakó- és kiskerti területei közé ékelődő nyugati lejtőn, a Fáy présházhoz vezető út mellett húzódik. Területe természetes előteret, kilátást biztosít a Fáy présháztól, Fót legjelentősebb kiránduló-, kiinduló pontjától. A terület mezőgazdasági hasznosítású jórészt felhagyott szántó, hajdani kert, amelynek művelését öreg gyümölcsfák (körték, mandulák) jelzik. Határán egyre nagyobb akác sarjerdők foglalnak el területet.

84



A Kisalagi ősfenyők, az Erkel téri gesztenyefák és a Katolikus óvoda és környékének gesztenyefái településképi szempontból meghatározó vizuális-esztétikai elemek, ezért egyedi védelemben részesülnek. A Károlyi kastély parkjának helyi védetté nyilvánítása folyamatban van. A kastélyparkhoz a külterület irányából már helyi védelem alatt álló területek csatlakoznak, melynek folytatása lehetne a kastély kultúrtörténeti szempontból is meghatározó növényi együttese.

A természet- és tájvédelem legfontosabb feladatai A természetvédelmi tevékenység törvényi hátterét részben az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvény adja, másrészt az ezt kiegészítő rendeletek. A törvény 6. § (2) bekezdés alapján, a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes vagy természet közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. Az 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdés alapján, a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes vagy természet közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek 1 fennmaradásáról. A település nem rendelkezik egyedi tájérték kataszterrel. Ennek elkészítése tovább segítené ezen értékek megóvását. A törvényi szabályozás új elemként a természetvédelem feladatait kiterjeszti a védett területeken, fajokon kívül az ún. ”természeti területekre” is, vagyis azon területekre, ahol az emberi beavatkozás nem volt túl jelentős, tehát a területet még természetközeli állapotban lévőnek tekinthetjük. A törvény 15. § (1) (a) pontja szerint ide tartozik például az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti területek használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Ahhoz, hogy a természeti környezet állapota javuljon, fontos lenne az élőhelyek természetes kapcsolatrendszerének megőrzése és sok esetben újbóli kialakítása a hagyományos tájmintázatot – tájstruktúrát közelítő területfejlesztéssel valamint ún. ökológiai folyosók 2 rendszerének kijelölésével és fenntartásával. Ma már jól látható, hogy az egyre jobban fragmentálódott, természetes vagy természetszerű élőhelyek hosszú távú fennmaradása, a természetes biodiverzitás megőrzése csak egy egységes nemzeti ökológiai hálózat kialakításával lehetséges. Jelenleg előkészítés alatt áll az a rendelet, mely a különböző, mozaikos elhelyezkedésű természetközeli területek komplex nemzeti ökológiai hálózattá szervezését kívánja biztosítani. A kis kiterjedésű természetközeli területek ugyanis hosszú távon, elszigetelten, a folyamatos külső természetromboló hatások közepette nem képesek biodiverzitásukat, fajgazdagságukat fenntartani, ezért szükséges a természetvédelmi szempontból értékes 1

Emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van. 2 Olyan, nem feltétlenül összefüggő élőhelysáv, amely lehetővé teszi, ill. megkönnyíti a migrációt, ill. génáramlást populációk között. (Forrás: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon)

85



területeket egységes ökológiai rendszerbe kapcsolni, és ezáltal természeti értékeik megőrizését elősegíteni. A most készülő, a Nemzeti Ökológiai Hálózatról szóló, az ökológiai folyosók általános szabályozására vonatkozó miniszteri rendelet biztosítja majd az élőhelyek, életközösségek konkrét védelmén túl a közöttük lévő biológiai kapcsolat megőrzésének, fejlesztésének, rekonstrukciójának és kialakításának részletes jogi hátterét. A Kormány 2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozata a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjában feladatként határozza meg a fenti tervezési időszakra a Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozását, területeinek kijelölését.

20. ábra A Nemzeti Ökológiai Hálózat kistérséget érintő területei Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága

86



A Nemzeti Ökológiai Hálózat a Páneurópai Ökológiai Hálózat részeként egy átfogó, 36 európai országot tömörítő természetvédelmi rendszer részét képezi majd. 1 A Páneurópai Ökológiai Hálózat kialakításának fontosabb állomásai: • • •

•

1993. Maastricht - felmerült egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) néven. 1995. Szófia - Környezetvédelmi miniszterek konferenciája – A Páneurópai biológiai és tájdiverzitási Stratégiának az aláírása 1998. Dánia, Aarhus – Megerősítették a korábban kitűzött célokat, továbbá hangsúlyozták, hogy valamennyi tagországnak figyelembe kell vennie a nemzetközi egyezményeket, irányelveket, különös tekintettel a Natura 2000 és az Emerald hálózat előírásaira. 1999. Genf – elfogadták a Páneurópai ökológiai hálózat kialakítására vonatkozó irányelveket

Az ökológiai hálózatok kialakítása szempontjából jelentős nemzetközi egyezmények, jogi eszközök (év, hely, tárgy) Globális szint

Páneurópai szint

Regionális szint

EU szint

1979. Bern: A vadon élő 1971. Ramsar: Nemzetközi 1994. Szófia: A Duna fajok és élőhelyek védelme 1979. EU madárvédelmi jelentőségű vizes élőhelyek fenntartható használata és (beleértve az Emerald irányelv (=)/409 EGK) védelme védelme hálózatot) 1972. Párizs: A világ örökségének védelme

1992. Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK)

1973. Washington: Veszélyeztetett fajok kereskedelmének szabályozása 1979. Bonn: Vándorló fajok védelme 1992. Rió de Janeiro: A biológiai sokféleség védelme

20. táblázat Az ökológiai hálózatok kialakítása szempontjából jelentős nemzetközi egyezmények, jogi eszközök Forrás: Natura 2000-Európai hálózat, Öko Rt. Budapest, 2002. A Páneurópai Ökológiai hálózat tehát lényegében az egyes országok ökológiai hálózataiból tevődik össze. Az lenne a kívánatos, ha a hálózati elemek követnék a természetes – természetközeli struktúrát, áthágva a politikai, közigazgatási határokat, s nem aprózódnának fel. Az ökológiai hálózatok csak akkor szolgálják igazán a biológiai sokféleség védelmét, ha nem csak a védett területeken található élőhelyeket és életközösségeket foglalják magukba.

1

A Páneurópai Ökológiai Hálózat létrehozását is magában foglaló Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát 36 ország írta alá 1995-ben a környezetvédelmi miniszterek szófiai találkozóján.

87



Az ökológiai hálózatok védelmének számtalan módja lehetséges a Páneurópai Ökológai Hálózatra vonatkozó elképzelések szerint. A legbiztosabb eszköz a jogi, azaz a formális védelem. Ezen kívül több olyan kezdeményezés is lehetséges, amely közvetve vagy közvetlenül az ökológiai hálózat ágazati integritását és ezzel védelmét szolgálják. Fontos szabályozási eszköz, hogy az ökológiai hálózat által érintett területeken megfontolt, ökológiai szemléletű tervezés történjen a tervezési hierarchia minden szintjén. A Nemzeti Ökológiai Hálózatba kijelölt területek 4 eltérő védettségi kategóriában kerülhetnek besorolásra. Megkülönböztethetőek az Ökológiai Hálózat elemei között magterületek, ökológiai folyosók, pufferterületek, illetve rehabilitációs területek egyaránt. A nemzetipark-igazgatóságok közreműködésével már elkészült a nemzeti ökológiai hálózat digitális térképe és adatbázisa.

88



II.3. A települési környezet állapota II.3.1. Demográfiai jellemzők A Dunakeszi kistérség együttes lakónépessége 1970 és 2001 között közel 40%-kal nőtt, ami országos viszonylatban kiemelkedően jó eredménynek számít. A vizsgált három évtized alatt Dunakeszi népességszáma közel másfélszeresére növekedet, és Fót esetében is meghaladta a 40%-os arányt. Gödön a népességnövekedés nagysága ennél kisebb volt, de az itt tapasztalt 25%-os érték is országos összehasonlításban nagyon kedvezőnek mondható. Különösen jók az értékek annak a ténynek az ismeretében, hogy Magyarország lakosságszáma 1981 óta folyamatosan fogy, így különösen kiemelkedők ezek az értékek. Megyei összehasonlításban a helyzet már kevésbé kiugró, hiszen a Budapest környéki agglomerációs gyűrű más településein is hasonló értékekkel találkozhatunk. A népességnövekedés évtizedenként jelenős eltéréseket mutat. Míg az 1970-es és 1990-es évtizedben nagyarányú népességnövekedést figyelhetünk mindhárom városban és a kistérség egészében is, a nyolcvanas években a népesség stagnálása, sőt Göd esetében annak csökkenése volt tapasztalható (24. ábra).

70000

1970 1990

60000

1980 2001

50000 40000 30000 20000 10000 0 Dunake sz i

Göd

Fót

Kisté rsé g

21. ábra A Dunakeszi-kistérség településeinek lakónépesség-változása 1970 és 2001 között Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. Az ezredforduló óta tovább tart a település lakosságszámának emelkedése, és valószínűsíthető, hogy 2006-ra a kistérség népességszáma meghaladta a 65.000 főt. Az elmúlt néhány évben Göd lakosságszám-növekedése volt a legnagyobb. (21. táblázat) A napjainkban is zajló szuburbanizációs folyamatok ismeretében prognosztizálható, hogy a lakosságszám növekedése a jövőben is folytatódni fog, bár várhatóan fokozatosan mérséklődő arányban. 89



2001

2004

változás (2001=100%)

Dunakeszi

29453

30752

104,41

Göd

15224

16375

107,56

Fót

16276

17287

106,21

Kistérség

60953

64414

105,68

21. táblázat A lakónépesség változása 2001 és 2004 között Forrás: KSH Pest Megye Statisztikai Évkönyve, 2004. A kistérség területe 90,71 km², az ide tartozó három település közül területét tekintve a legnagyobb Fót (37,42 km²), utána Dunakeszi (31,06 km²), majd pedig Göd (22,23 km²) következik. A térség népsűrűsége az országos és megyei átlaghoz képest is nagyon magas, hiszen egy négyzetkilométerre 672 lakos jut, ami hatszorosa az országos értéknek, de a megyei átlagos értéket is közel háromszorosan haladja meg. A három város közül legritkábban lakott Fót, de országos összevetésben itt is kiugróan magas a népsűrűség. A népsűrűség Dunakeszi városban a legmagasabb, ahol közel 950 fő jut átlagosan egy négyzetkilométerre. (25. ábra)

1000

948

900 800

685

672

700 600 435

500 400 300

173

200

109

100 0

Dunake sz i

Göd

Fót

Kisté rsé g

Me gye

O rsz ág

22. ábra A Dunakeszi kistérség településeinek népsűrűsége Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A természetes szaporodás (az élveszületések és halálozások számának különbsége) 1970-79 között még az ország területén pozitív volt, és hasonló folyamatok jellemezték a Dunakeszi kistérség településeit is. A legnagyobb természetes népességnövekedést Dunakeszin tapasztalhattuk, ezt követte Fót, majd kissé alacsonyabb értékkel Göd. A térség egészének,

90



valamint Dunakeszi és Fót városnak az értékei országos viszonylatban is kedvezőek, Göd esetében pedig inkább átlagosnak tekinthetőek. A nyolcvanas évekre Gödön a születési arányszám mindössze 10 ezrelékes évenkénti értékre csökkent és mindez azt eredményezte, hogy a város lakosságszáma természetes úton csökkeni kezdett, azaz a születések számát felülmúlta a halálozások száma. Mindez összhangban van az országos folyamtokkal, hiszen Magyarország lakosságszáma is fogy 1981 óta. A másik két városban (Dunakeszin és Fóton) ebben az évtizedben a születések száma még kissé felülmúlta a halálozásokét, így minimális természetes szaporodásról beszélhetünk. A kistérség egészét azonban még így is kismértékű természetes fogyás jellemezte. A kilencvenes évtizedre azonban már a kistérség valamennyi településére begyűrűztek az országos trendek, és már itt is, igaz az országos átlagnál kissé kedvezőbb módon, de természetes fogyást tapasztalhatunk. Mindenképpen pozitív viszont, hogy a születési arányszámok viszonylag kedvezőek, meghaladják az országos átlagot, sőt jelentősebb születésszám-csökkenés nem következett be, sőt több esetben minimális növekedés is megfigyelhető. Mindez egyértelműen a demográfiailag kedvező területek közé sorolja a kistérség egészét az országban. (22. táblázat)

Dunakeszi

Göd

Fót

Kistérség

Évek 1970-1979 1980-1989 1990-2001 1970-1979 1980-1989 1990-2001 1970-1979 1980-1989 1990-2001 1970-1979 1980-1989 1990-2001

Természetes szaporodás 10,02 1,31 -0,82 4,37 -4,34 -3,52 8,16 0,76 -0,15 7,95 -0,31 -1,31

Élveszületés 21,37 12,91 12,06 17,66 10,11 12,19 18,87 12,22 13,22 19,67 12,00 12,39

Halálozás 11,35 11,60 12,88 13,29 14,45 15,71 10,72 11,46 13,37 11,73 12,31 13,70

Vándorlási különbözet 16,33 2,56 13,62 7,00 -2,07 22,89 7,12 0,45 22,39 11,29 0,81 18,12

22. táblázat Természetes szaporodás és vándorlási különbözet (%), 1970-2001

Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A vándorlási különbözet –azaz a beköltözők és az elköltözők számának különbözősége– az 1970-től kezdődően bár erősen változó mértékben, de pozitív az egész kistérség területén. A bevándorlási pozitívum mértéke és okai azonban évtizedenként jelentős különbségeket mutatnak. (22. táblázat) Az 1970-es években a kistérség több mint 10 %-os bevándorlási nyereséget könyvelhetett el. A legnagyobb mértékű bevándorlás Dunakeszin volt tapasztalható, ahol a mértéke meghaladta a 16,5%-ot a tíz év alatt. A másik két városban ennél alacsonyabb 7%-os értéket tapasztalhatunk. Ebben az évtizedben a bevándorlás fő oka az urbanizáció volt, amikor is a rurális területekről, főleg az alföldi falvakból nagy tömegek indultak a városok, városias térségek felé, így Budapest, illetve az ottani letelepülési nehézségek miatt a főváros környéki települések felé. A kistérség településein az akkori parcellázások miatt viszonylag olcsón juthattak telekhez, és a közeli Budapest jó munkaalkalmakat is kínált. Mindez eredményezte a nagy bevándorlási nyereséget. 91



Az 1980-as évekre ezek a folyamatok lelassultak, illetve szinte megálltak, hiszen csak minimális bevándorlási nyereséget értek el a városok, sőt Göd esetében az elvándorlók száma kissé meghaladta a városba beköltözőkét. Az 1990-es években azonban újra egy nagy, még az 1970-es évek beköltözési arányait is felülmúló vándorlási boom következett be. A kistérség egészének migrációs nyeresége közel 20%-os volt, Fóton és Gödön pedig még ezt az értéket is meghaladta. Ezeket a magas értéket a szuburbanizációs folyamatokkal magyarázhatjuk. A ’80-as évek végétől egyre nagyobb népességtömegek indultak el kifelé Budapestről és költöztek a környező, jobb természeti adottságú, jó közlekedési feltételekkel rendelkező településekre. A budapestiek egyik erősen preferált célterülete volt a Dunakeszi kistérség, ahol jelentős parcellázásokkal, telekosztásokkal, belterületbe vonásokkal a helyiek is katalizálták a folyamatot. A szuburbanizációs folyamatok még ma is tartanak, bár a jelentős közlekedési nehézségek és az egyre növekvő ingatlanárak miatt napjainkra már a visszafelé irányuló migrációs folyamatok is megindultak. A lakosság nemek szerinti összetétele kedvezőbb képet mutat az országos értékeknél. Bár a kistérségben is megfigyelhető, hogy a nemek aránya a nők irányában mutat többletet, a különbség kisebb az országos átlagnál és jóval kedvezőbb az 1000 férfira jutó nők száma alapján is. Míg országos szinten 1104 nő jut 1000 férfira a kistérség területén ez az érték 1054 (Göd) és 1082 (Dunakeszi) között változik. (23. táblázat)

Dunakeszi Göd Fót Kistérség

férfiak száma (fő) 14148 7411 7897 29456

nők száma (fő) 15305 7813 8379 31497

férfiak aránya (%) 48,0 48,7 48,5 48,3

nők aránya (%) 52,0 51,3 51,5 51,7

1000 férfira lakónépesség jutó nők (fő) száma (fő) 1082 29453 1054 15224 1061 16276 1069 60953

23. táblázat A nemek aránya 2001-ben Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A kistérség korstruktúrája az országos tendenciákat figyelembe véve kifejezetten kedvező. Az öregségi index, azaz a 1 gyermekkorúra jutó idős száma éppen csak, hogy meghaladja az egyet, a kistérség egészét vizsgálva. A legjobb helyzetben a korstruktúrát tekintve Fót város van, hiszen itt még napjainkban is a fiatalkorúak vannak többen, ami egyre jobban elöregedő országunkban kifejezetten pozitív folyamat. De jó helyzetben van Dunakeszi is, ahol az időskorúak aránya alig haladja meg a gyermekkorúakét. Gödön kicsit rosszabb a helyzet, de még itt is jóval kedvezőbb az országos átlagnál. Külön kiemelendő, hogy a kistérségben magas a gyermekkorúak aránya, amely előrevetíti, hogy a közeljövőben is az országos átlagnál kedvezőbb marad a korstruktúra. (24. táblázat)

92


14 év alattiak száma (fő)

14 év alattiak aránya (%)

4801 2545 2961 10307



60 év felettiek száma (fő)

16,30 16,72 18,19 16,91

5031 2862 2597 10490

60 év 100 felettiek gyermekkorúra aránya (%) jutó öregkorú 17,08 104,8 18,80 112,5 15,96 87,7 17,21 101,8

24. táblázat A népesség korösszetételének adatai Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A lakosság nemek és kor szerinti összetételét bemutató korfa elemzésekor azonban kitűnik, hogy a közeljövőben várhatóan itt is elindul a lakosság fokozódó mértékű elöregedése, hiszen egyre csökkennek a fiatal korosztályok, csökken a szülőképes korú nők száma és ezzel párhuzamosan egyre népesebb rétegek kerülnek az idős korosztályokba. A korfa alapja egyre szűkül, bár az mindenképpen örvendetes, hogy a középkorúak, és főként a fiatal középkorúak száma nagy, és így jelentős az aktív korosztály aránya.

Férfiak

Nők

80–84

70–74

60–64

korév

50–54

40–44

30–34

20–24

10–14

0–4 -3000

-2000

-1000

0

1000

2000

3000

fő

23. ábra A Dunakeszi Kistérség korfája Forrás: KSH Népszámlálás, 2001. A kistérség népességének iskolai végzettsége magasabb az országos átlagos értékeknél, és közel hasonló a megyei értékekhez. Különösen kedvező a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők magas aránya, valamint az, hogy iskolai végzettség nélküli felnőttekkel alig-alig találkozhatunk. A magas iskolai végzettség általában együtt jár a népesség környzettudatosabb életmódjával, ami elősegíti a környezetvédelmi programok és fejlesztések sikerét is.

93



Általános Egyetem, iskola első Általános Általános Középiskola főiskola Középiskola évfolyamát iskola 1-7. iskola 8 stb. érettségi érettségivel sem évfolyam évfolyam nélkül oklevél végezte el nélkül Dunakeszi Göd Fót Kistérség

1,5 2,6 1,5 1,8

14,0 13,3 15,8 14,3

21,9 20,9 25,1 22,5

19,9 19,4 23,1 20,6

27,0 27,0 23,0 25,9

2,7 2,5 1,8 2,4

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

átlagos osztály, évfolyam szám

13,0 14,3 9,7 12,5

10,24 10,23 9,76 10,11

25. táblázat A Dunakeszi Kistérség 7 évesnél idősebb népességének iskolai végzettsége (%) Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.

94



II.3.2. Környezet – egészségügy A légszennyezés környezet-egészségügyi vonatkozásai A hazai lakosság egészségi, de különösen halálozási mutatói egyértelműen jelzik, hogy a környezet-egészségügy terén nagyon súlyos problémákkal kell szembenézni, amelyekért részben a környezeti ártalmak okolhatók. Az ember környezetszennyező tevékenysége által a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal saját életkörülményeit rontja, hiszen az ember egészségi állapotát befolyásoló tényezők között a környezeti elemek minősége meghatározó. Légszennyező anyagok káros hatása A káros hatást a légszennyező anyagok bizonyos mennyisége (dózisa) váltja ki. A szervezetbe jutó anyag mennyisége az expoziciótól függ: vagyis hogy az egyén milyen szennyezettségű levegőben mennyi ideig tartózkodott. Meg kell jegyezni, hogy azonos expozíciót adó értékek nem tekinthetők mindig azonosnak. Nagyobb koncentráció olyan akut hatásokat válthat ki, amelyek kisebb szennyezettségnél hosszabb idő után sem jelentkeznek. A rövid ideig ható nagyobb koncentráció szelektál: az érzékenyebb vagy beteg lakosságot támadja, sőt pusztítja. Ismétlődő szmogoknál pl. az első okoz mortalitás-növekedést, mert a következőknél már nincs érzékeny populáció. A krónikus levegőszennyeződés viszont az ember egész életén, sőt generációkon át és a népesség minden tagjára folyamatosan fejti ki hatását. Ez a huzamos hatás megváltoztathatja az élettani folyamatokat, krónikus betegségeket hozhat létre, sőt genetikai károsodásokat is okozhat. A rendkívül sok légszennyező anyag közül hazánkban jelenleg mintegy 330 anyag megengedett maximális koncentrációját írja elő rendelet. A következőkben a gyakrabban előforduló légszennyezők káros hatásait ismertetjük. Egészséget károsító hatás Jellegzetes és régóta ismert károsító hatást gyakorol a szén-monoxid az emberi szervezetre. A koncentrációtól és időtartamtól függően a vér oxihemoglobinjából az oxigént karboxihemoglobin képződése közben kiszorítja, ezáltal csökkenti a testszövetekhez szállított mennyiséget. Végső fokon fulladást okoz. Veszélyességét fokozza, hogy szagtalan. Nagyvárosok közlekedési csomópontjaiban a szén-monoxid a károsító szintet általában eléri, ami az öntudat tompulásában, a reakcióképesség csökkenésben nyilvánul meg. A kén-dioxid elsősorban a kéntartalmú fűtőanyagokból, kisebb részben az ércek kéntartalmából ered. A lakossági tüzelőanyag-felhasználás révén keletkezett SO2 elenyésző. A kén-dioxid nagyobb koncentrációkban a szem és a felső légutak nyálkahártyáját izgatja, kisebb koncentrációban az alsó légutak csillószőreit és nyálkahártyáját károsítja, így a védekezőképesség csökkenésével gyulladásos betegségek kialakulását teszi lehetővé. Zavarja a fehérje-anyagcserét, izgatja az idegvégződéseket. Akut mérgezés esetén a halálos kimenetel ritka. A magas kén-dioxid koncentráció kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között (a fűtési szezon idején, párás, ködös időben, inverziós tényezők mellett) kedvez a füstköd (szmog) képződésének. (Londoni típusú szmog.)

95



A nitrogén-oxidok antropogén forrása az ipari tevékenység és a közlekedés. Magas hőmérsékletű égési folyamatok és egyéb vegyipari munkafolyamatok során képződik. Nitrogén-oxid kibocsátás növekedése figyelhető meg a gépjárművek megnövelt sebességénél is. Az atmoszféra antropogén-nitrogén-oxid terhelése azáltal lesz kritikus, hogy a szennyezés a legsűrűbben lakott területeken a legerősebb. Mivel a nitrogén-monoxid a levegőben gyorsan nitrogén-dioxiddá alakul, káros élettani hatását így fejti ki: vízzel a tüdőben sav keletkezik, s a tüdő szövetének elroncsolásán kívül a vérerek erős tágulását is előidézi. A szem és a légutak nyálkahártyáját is izgatja. A hatás súlyossága a nitrogén-dioxid arányától függ, ezért a NOx-en belül annak értékét külön mérik, illetve a rendeletek előírják. A talajközeli ózon a fotokémiai szmog egyik alkotóeleme. Izgatja a nyálkahártyákat, a tüdőszöveteket. Akut expozíciója jelentős tüdőfunkció romlást eredményez, elősegíti a tüdőtumor kialakulását. Még relatíve rövid expozíció is köhögést, légcsőfájdalmat ill. más fotokémiai oxidánsokkal kombinálva szem irritációt is okoz. A gépkocsik kipufogógázaiból és a petrolkémiai iparból származó szénhidrogének között olyan anyagok is vannak, amelyeknek állatkísérletek és statisztikai felmérések alapján rákkeltő (karcinogén) hatást tulajdonítanak. Legjelentősebb képviselőjük a benzpirén. A szerves ipari oldószerek – amelyek a szerves vegyipar, a közlekedés és a háztartások legkülönbözőbb helyein kerülnek felhasználásra- legelterjedtebb vegyületeink. Kiterjedt alkalmazásuk oda vezetett, hogy gőzeik ma már nemcsak a munkahelyek levegőjét szennyezik, hanem megjelennek a települések levegőjében, vizében, talajában, esetenként élelmiszereinkben is. A szerves oldószereket a következő módon csoportosíthatjuk: • alifás szénhidrogének (pl. benzin) • alifás alkoholok, aldehidek, ketonok és észterek (ide tartoznak, pl. a metilalkohol CH3OH, etilalkohol C2H5OH, etilénglikol CH2OH-CH2OH, aceton CH3-CO-CH3, metilacetát CH3COOCH3, etilacetát CH3COOC5H11 • az alifás szénhidrogének halogén származékai (Idetartoznak, pl. a monoklór-metán CH3Cl, a diklórmetán CH2Cl2, a széntetraklorid CCl4, diklóretán CH2Cl-CH2Cl, a tetraklóretán CHCl2-CHCl2, a triklór-etilén CHCl=CCl2, a metil-bromid CH3Br stb.) • az aromás oldószerek (pl. a benzol C6H6, toluol C6H5CH3, xilol C6H4(CH3)2 A négy csoport egy-egy jellegzetes vegyületének élettani hatását tekintjük át, és ez alapján kívánunk általános következtetéseket levonni az egész vegyületcsoportra nézve. A benzin kis molekulasúlyú szénhidrogének (főleg hexán és oktán) elegye. Zsírok, lakkok és gumi oldására használják, ezen kívül közismert üzemanyag. Emberben a fő behatolási kapu a tüdő, a bőrön keresztül csak elhanyagolható mennyiség szívódik fel. Az idült mérgezés tünetei bizonytalanok, az exponáltaknál fáradékonyságot, álmatlanságot és súlycsökkenést tapasztaltak. A metilalkohol (metanol, CH3OH) az etilalkoholhoz hasonló szagú folyadék, mint kitűnő oldó- és kristályosító szert kiterjedten alkalmazzák a vegyiparban. A metilalkohol oxidációjának során formaldehid majd hangyasav keletkezik. Az oxidációs termékek maguk is toxikusak (pl. a formaldehid gátolja a szem ideghártyájának anyagcseréjét), de a toxikus tünetekért a metilalkohol és metabolitjai (lebomlási termékei) együttesen felelősek. Maga a metilalkohol a hemoglobin és néhány szöveti enzim vasához kötődve gátolja az oxidációkat, és ez által lehetővé válik az anaerob glikolízis savanyú végtermékeinek (pl. tejsav) felszaporodása.

96



A heveny mérgezés tünetei: 8-36 órás lappangási idő után nehézlégzés, látászavarok, súlyos esetekben vakság, görcsök, eszméletvesztés. Az idült mérgezés klinikai tünetei ideggyulladás, látás- és hallás- és mozgászavarok. A szén-tetraklorid (tetraklór-metán, CCl4) színtelen, jellegzetes szagú, nehézfajsúlyú folyadék. Kiterjedten alkalmazzák zsírok extrahálására, zsírok, viaszok, gyanták, gumi oldására, tisztítószerként, tűzoltó anyagok előállításához, a mezőgazdaságban gabonaraktárak gázosítására, az állatorvoslásban féreghajtásra stb. Idült mérgezés főbb tünetei: fejfájás, fáradékonyság, enyhe máj-és vesekárosodás. A benzol (C6H6) színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Mint extraháló- oldó- tisztítószert kiterjedten alkalmazzák a gyógyszer-festék-műanyag-bútor és nyomdaiparban. A benzol elsősorban az idegrendszerben, a csontvelőben és a vörös vérsejtekben halmozódik fel, többi része a májban és a vesében fenollá és polifenolokká alakul, majd kénsavval és glukoronsavval konjugálódva ürül ki a vizelettel. Az oldószerek mellett a bútor-, jármű- és egyéb ipari tevékenységek során nagy mennyiségben felhasznált festékanyagok, lakkok egészségkárosító hatása sem elhanyagolható. A szerves bázisú festékek és lakkok élettani hatása a szerves oldószerekéhez hasonló. Újabban egyre szélesebb körben alkalmaznak ún. vizes bázisú anyagokat, melyeknek egészségre gyakorolt káros hatásuk mértéke kisebb. A lebegő szilárd részecskék (korom, por, pernye, fapor) az egészségre szintén káros hatást gyakorolhatnak. Ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáit. Toxikus anyagok kötődhetnek hozzájuk (pl. rákkeltő szénhidrogének, toxikus fémek). A nem kimondottan mérgező tulajdonságú porok káros hatása esetleg csak évek elteltével mutatható ki (pl. szilikózis és portüdő). A szervezetbe való behatolás szempontjából a 0,25-10 μm közötti szemcseméretű részecskék a legveszélyesebbek, mert a 10 μm-nél nagyobb részecskéket belélegezve azok csak a felső légutakig jutnak, a 0,25 μm-nél kisebbeket pedig a tüdő nem tartja vissza, így az elhasznált levegővel újra a szabadba kerülnek. Ha gáznemű és szilárd szennyezők egyidejűleg vannak jelen, az egészségkárosító hatás mértéke nagyobb. A biológiai légszennyező anyagok igen sokféle mikroszkopikus élő (gombaelem, pollenszem, baktérium, vírus stb.) részecskék lehetnek, melyek allergiás reakciót válthatnak ki a szervezetben. Az allergia (túlérzékenység) a szervezet védekező rendszerének (immunrendszerének) kóros túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyaggal szemben olyan válaszreakciót produkál, mintha az anyag káros lenne. A legsúlyosabb megnyilvánulása az allergiának a légutakban a nagy- és a kishörgők túlérzékenysége, amely tartósan fennálló, időnként igen súlyos állapotot jelentő betegséget, az asztmát váltja ki. Az allergiára való hajlam igazoltan öröklődik. Emellett a környezeti hatások is fontos szerepet játszanak az allergia kialakulásában. Az allergia főleg a városi környezetben legyengült immunrendszert veszélyezteti, a légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben kialakul. A beltéri levegőben jelenlévő szennyező anyagok, bár a globális emisszió szempontjából elhanyagolható mennyiségűek, igen fontosak a személyi expozíció szempontjából. A zárttéri levegőben elsősorban a fűtésből és dohányzásból származó égéstermékek (CO, SO2, NOx) vannak jelen, de egyéb forrásokból származó szennyező anyagok mennyisége is jelentős lehet (pl. PAH, formaldehid, háztartási kemikáliák, biológiai aeroszolok stb). A beltéri szennyezők jelentősége a kibocsátás intenzitásától és a szellőzés mértékétől függ.

97



A budapesti agglomeráció településeire, így a dunakeszi kistérség területére is elmondható, hogy a lakosság környezet-egészségügyi állapota, országos összehasonlításban átlagos (az 1997-es országos felmérés adataira alapozva). Sajnos a tendenciák csak becsülhetők, mivel Pest Megye I. Környezetvédelmi Programjának elfogadása óta eltelt időszakban, sem országos, sem megyei szinten nem készültek új, az összehasonlító értékelésre alkalmas környezet-egészségügyi felmérések. A Dunakeszi kistérségben fellépő légszennyezéssel kapcsolatos egészségkárosító hatások A kistérség a nitrogén-dioxid légszennyezőt figyelembe véve szennyezett. A szennyezéshez nagymértékben a közlekedés járul hozzá, valamint Dunakeszi területén az ipari emisszió. Jelentős a kistérség porterhelése, amelyet főleg a településeken átmenő forgalom okoz. A porterhelés sok lakost érint, de a forgalomtól távol eső lakóterületeken a porterhelés kisebb. Fót területén komoly problémát okoz a fémkereskedésben érdekelt egyes vállalkozók által okozott kábelégetés, amely jelentős levegőszennyezéssel bír. Magyarországon a pollenfertőzött területeket tekintve a gyomnövények közül a parlagfű áll az első helyen. Dunakeszi településen elsősorban az északi és a keleti külterületi ingatlanok fertőzöttek, míg a belterületen a még be nem épített lakóparkok területei. Fót területén nagy mennyiségben fordul elő parlagfű és egyéb gyomnövény. A belterületi részen egy-két elhagyott, vagy gondozatlan ingatlan található. A külterületi részen a még ki nem mért földterületek elhanyagoltak. Gödön az épülő lakópark területén vannak parlagfűvel fertőzött területek. Itt a lakosság kb. 20-25 %-a szenved allergiás, asztmás megbetegedésben. Országos viszonylatban az erős allergéneket tekintve, Dunakeszi kistérség a kedvezőbb területek közé tartozik.

24. ábra Éves erõs allergének: Az erõsebb allergénektõl származó terhelés tavasszal, nyáron és õsszel Forrás:Légköri allergének Tér-és idõbeli eloszlása Magyarországon, NEKAP, 2002.

98



A térkép a teljes szezont dolgozza fel, (a tavaszt és az õsz összegezve), kiemelve ezáltal az ország allergén terheltség szempontjából legkedvezõtlenebb pontjait. Az erõsebb allergenitású (*** és ****) pollenszemek együttes koncentrációja lett feltüntetve. Nagyon gyakori allergének (****):füvek (Poaceae), parlagfű (Ambrosia), üröm (Artemisia). Gyakori allergének (***): éger (Almus,) fészkesek (Compositae), fűz (Salix), kőris (Fraximus,) libatopfélék (Chenopodiacea,) Lórom sóska (Rumex), mogyoró (Corylus,) nyír (Betula), platán (Platanus), tölgy (Quercus,) utifű (Plantago). Vízminőség A környezet másik fontos eleme a víz. A víz használatával kapcsolatos leggyakoribb veszély a közvetlen vagy közvetett mikrobiális szennyezésből eredő fertőzés (fekália, szennyvíz vagy egyéb fertőzött hulladék bejutása). Az ivóvíz útján terjedő patogén mikroorganizmusok általában ún. enterális kórokozók, melyek gyomor-bélrendszeri tüneteket (hányás, hasmenés) és lázas megbetegedéseket (Salmonella, hastífusz, vérhas) okoznak. Az ivóvíz minőségének jelentős szerepe van a nem fertőző betegségek kialakulásában is. A víz rendkívül jó poláris oldószer, igen nagy számú különböző oldott szerves és szervetlen mikroszennyezőt tartalmaz. Az ivóvíz kezelése során – a fertőzések megakadályozása miatt elmaradhatatlan lépés a fertőtlenítés. A fertőtlenítés során azonban – a vízben lévő szerves anyagok (huminsavak, fulvinsavak stb.) tökéletlen eltávolítása miatt – nagyon sokféle vegyület képződik, ezek egy része mutagén, illetve karcinogén hatású. Ezen vegyületek spektruma egyrészt a vízben lévő szerves anyagoktól, a fertőtlenítés módjától és egyéb tényezőktől is függ. Hazánkban a legelterjedtebb fertőtlenítési eljárás a klórozás, mely során nem kívánatos szerves klórvegyületek képződnek. Az emberi test szöveteibe felvett szerves halogénvegyületek lebontása sok esetben igen lassú folyamat, mely krónikus egészségügyi károsodásokat okozhat. A szervetlen mikroszennyezők közül a legfontosabb a nitrát, mely természetes körülmények között is előfordul a talajvizekben, általában azonban az emberi tevékenység következtében (műtrágyázás) dúsul fel. Az ivóvízben lévő nitrát elősegíti az idősebbekben a daganatos betegségek kialakulását, nagy koncentrációban irritálja a belek nyálkahártyáját. Legsúlyosabb veszélyt azonban a csecsemőkre jelent, mivel redukáló bélflórájuk hatására a nitrát átalakul nitritté. A nitrit a csecsemők vérében lévő fetális hemoglobin F molekulát methemoglobinná alakítja át, amely az oxigén megkötésére és szállítására már nem alkalmas. Ez akár halálos kimenetelű légzőszervi és idegrendszeri károsodáshoz is vezethet. Jelentős közegészségügyi problémát jelent az ivóvizek geológiai eredetű arzénszennyezése. Az arzén a májban, a vesében és a bőrben halmozódik fel, s csak egy része ürül ki a szervezetből. A magas arzéntartalmú vizek fogyasztása bőrtünetekkel jár, de hajritkulás, májduzzanat is előfordul. Gyermekeknél fogazat- és bőrelszíneződést, festékes anyajegyeket, gyakori légcső- és hörgőhurutot is okozhat. A hosszú arzén expozíció ugyan ritkán kialakuló, de súlyos következményekkel járhat, úgy mint halvaszülés, spontán abortusz, bőrrák, hólyagrák. A jód a szervezet számára fontos nyomelem, hiányában terhes anyák esetében gyakoribb a koraszülés ill. a spontán vetélés, gyermekeknél a testi és szellemi fejlődésben való elmaradás és a pajzsmirigy kötőszövetes megnagyobbodása (golyva). Felnőtteknél a pajzsmirigy problémák mellett elhízás, fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, izom és izületi fájdalmak fordulnak elő. 99



A fluor fontos szerepet játszik a szervezet kalcium anyagcseréjében, a csontok és a fogazat megfelelő fejlődésében. Hiányában a fogzománc ellenálló képessége kisebb lesz, a nő a fogszuvasodás valószínűsége. Ugyanakkor a magas fluortartalom is egészségkárosító, károsodhat a fogzománc, a csontrendszer, elősegíti a golyva kialakulását. A víz állandó keménységét az oldott kalcium- és magnézium-sók okozzák. A túlzottan lágy vízzel ellátott területeken az egyes szív-érrendszeri megbetegedések (szívinfarktus) gyakorisága nagyobb, melyért részben a víz alacsony magnéziumtartalma felelős. Feltételezések szerint a víz magas keménysége hozzájárul az epe- és vesekőképződéshez. Egyéb vízhasználattal kapcsolatos veszélyforrás még a medencés közfürdők higiénés helyzete, mely ún. strandjárványok veszélyforrása lehet (dizentéria-vérhas). A Dunakeszi kistérségben fellépő vízminőséggel kapcsolatos egészségkárosító hatások Dunakeszi településen szolgáltatott ivóvíz minősége és ellenőrzésének rendje a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően a DmRV Zrt. akkreditált laboratóriumának ellenőrzése mellett történik. Fót területén található Somlyó-tó vízutánpótlása sokáig nem volt megoldva, de 2005-ben egy fúrt kút segítségével ez megoldódott. A tóban fürödni tilos (az ÁNTSZ által nem engedélyezett). A településen magas az ivóvíz nitrát tartalma, így csecsemők nem is fogyaszthatják. Fót és Göd települések a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet 5. § (1) bekezdés ab), ba) és bb) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek közé tartoznak. A Steinhor Kft. gödi telephelyén folyékony szennyvíz leürítést és veszélyes hulladéktárolást végez. Mindkét tevékenységet műszaki védelem nélkül folytatja. A telephely felülvizsgálata folyamatban van. A talaj minősége A talajt szennyező anyagok hatásukat a levegőn, a talajvizen ill. közvetetten a táplálékláncon keresztül fejtik ki (bioakkumuláció). A szennyező anyagok közül kiemelkednek a különböző nehézfémek (ólom, kadmium, nikkel, vanádium), melyek krónikus mérgezést okoznak, valamint a kőolajszármazékok, a BTX vegyületek (benzol, toluol, xilol), a halogénezett bifenilek és a sugárzó izotópok, melyek nagy része karcinogén és mutagén. A talajt szennyező anyagainak jelentősége a rosszindulatú daganatok kialakulásában lényegesen kisebb, mint a levegőé és a vízé. A Dunakeszi kistérségben fellépő talajminőséggel kapcsolatos egészségkárosító hatások Dunakeszi településen a talaj és talajvíz szempontjából potenciális veszélyforrásnak tekinthető hulladéklerakó működik. A településen működő kommunális hulladéklerakó a környezetvédelmi engedélyben előírt talajvízminőség figyelő rendszert működtet. A vizsgálati eredmények idősora nem mutat az elfogadottnál nagyobb környezetterhelést. Talajra történő szennyvíz leürítés következtében volt a településen szabálysértési feljelentés. Fóton a Honvéd és a Sopronok utca közelében lévő területen jelentős a határérték feletti nehézfém tartalom és az összes szénhidrogén tartalmú szennyezettség, ugyanis a kábelekben lévő fémeket égetés után kinyerik, majd értékesítik. A fémhulladékot az utcán tárolják, amely 100



ezáltal jelentős környezetszennyező forrás. A rendőrségi feljelentés megtörtént. A 0250 hsz. területen a szénhidrogén tartalom kétszeresen haladta meg az intézkedési határértéket a felszíni talaj mintájában. Itt is megtörtént a rendőrségi feljelentés. A kistérség területén található illegális hulladéklerakások jelentős veszélyforrásnak tekinthetők. Zajterhelés Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelenséget, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének egyensúlyát zavarja. A szubjektivitás miatt a zaj zavaró hatásának megítélése csak kísérleti úton és statisztikai átlagértékek alapján lehetséges, a 65 dB(A) feletti környezeti zajt potenciális egészségkárosító hatásúnak minősül. A zaj hatására kezdetben átmeneti halláscsökkenés, később maradandó nagyothallás alakul ki, mely először csak a magasabb frekvenciájú, majd az alacsony frekvenciájú hangokra is érvényes lesz. Fokozatosan csökken a beszédhangok hallása is, és kialakul a nagyfokú nagyothallás. A halláscsökkenésen kívül a zaj káros hatással lehet a vegetatív idegrendszerre, a gyomor és bélrendszer működésére, emelheti a vérnyomást, fokozhatja az anyagcserét az agyra kifejtett hatásának következtében, ingerlékenységet, idegkimerültséget, alvászavarokat és munkateljesítmény-csökkenést, sőt fokozott balesetveszélyt is eredményezhet. A Dunakeszi kistérségben fellépő zajterheléssel kapcsolatos egészségkárosító hatások A Dunakeszi kistérség területén a közlekedési eredetű zajterhelés okoz problémát. Ez egyértelműen a közúti, kisebb részt a vasúti közlekedés, valamint a repülési zaj terhelő hatásának tudható be. Fót területén mérésekkel igazolták, hogy a település bizonyos részein a megengedett határérték feletti zajhatás jelentkezik.

101



II.3.3. Közműellátottság helyzete a térség településein II. 3. 3. 1. Ivóvízellátás A vizsgált térség minden településén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. Az alábbi táblázat a térség ivóvíz ellátásáról közöl néhány fontosabb adatot. Település Dunakeszi Fót Göd

Értékesített Főnyomó és elosztó víz hálózat hossz (m3/év) (m) 1 746 000 166 700 906 000 135 600 798 300 132 100

Víztároló térfogat Térszíni Magaslati (m3) (m3) 8000 600 n.a. n.a. 4000 n.a.

Közkifolyók száma (db) 33 116 40

26. táblázat Víztermelési, szolgáltatási adatok *n.a. = nincs adat Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás 2006. A Dunakeszi térségben regionális vízellátó rendszer működik, a szükséges ivóvíz ellátása a Duna Balparti Regionális Vízműrendszer északi ágáról biztosított. A vízellátó rendszer üzemeltetője a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. (2600 Vác, Kodály Z. út 3.). A szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel a 201/2001.(X.25.) Kormányrendelet által meghatározott paramétereknek. A Duna bal partján gyakorlatilag Dunakeszitől Budapest északi határáig (5,85 km) a termelő kutak folyamatos sort képeznek, ez gyakorlatilag 3 egymásba olvadó vízbázis (Dunakeszi Városi Vízmű, Bal part I. Víz műtelep, Bal part II. Vízmű telep). A kutak átlag mélysége 8-12 méter, a földtani közeg kavicsos homokréteg. Mivel a kutak parti szűrésűek, ezért előfordulhat, hogy egy esetleges Dunát érő szennyezés vagy a települések felől szivárgó szennyezőanyagok könnyen bejuthatnak a kitermelt ivóvízbe. Ennek elkerülésére védő távolságokat jelelöltek ki, ezek betartása kiemelt feladat. Régebben sok problémát okozott a szolgáltatott víz nitrát tartalma, de mára ez az érték határérték alatti. A Regionális Rendszer több mint harminc település vízellátását szolgálja. A vízmű üzemeltetője a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. (2120 Dunakeszi, Szt. Imre tér 4.). Az ellátás alapbázis szempontjából Dunamenti Regionális Vízművek Rt. Duna-partra telepített kútsoraiból (Buki vízmű, Gödi vízmű, Dunakeszi vízmű, stb.) kitermelt vízmennyiségről biztosított. Ezen kívül a Regionális Vízműnek lehetősége van a regionális rendszer számára a Fővárosi Vízműtől is vizet vételezni.

102



Építés Talpmélység Vízhozam Megnevezés éve/felújítás (m) (l/min) éve 1. aknakút 1905. 12,4 1.050 2. aknakút 1906. 12,85 1.050 1. csáposkút 1966. 9,85 3.100 2. csáposkút 1972. 13,8 1.900 1. csőkút 1977. 13,0 400 2. csőkút 1977. 11,0 400 3. csőkút 1977. 11,5 400 4. csőkút 1977. 12,0 400 27. táblázat Dunakeszi Városi Vízmű rendszer kútjai Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006. Kataszteri Talpmélység Építés éve szám (m) B-5 1966 13,4 B-6 1966 13,5 B-7 1966 13,4 28. táblázat Felsőgödi Vízmű kútjai Forrás: DMRV Rt. adatszolgáltatás, 2006.

Megnevezés 1. kút 2. kút 3. kút

103



Kataszteri Talpmélység Építés éve szám (m) 1. csőkút K-9 1979 18,5 2. csőkút K-10 1979 17,5 3. csőkút K-11 1979 18,5 4. csőkút K-12 1979 19,0 5. csőkút K-13 1979 19,1 6. csőkút K-14 1979 19,0 7. csőkút K-15 1979 20,0 8. csőkút K-16 1979 20,0 9. csőkút K-17 1979 19,0 10. csőkút K-18 1979 20,0 11. csőkút K-19 1979 18,6 12. csőkút K-20 1979 20,0 13. csőkút K-21 1979 18,5 14. csőkút K-22 1979 18,2 15. csőkút K-23 1979 18,0 16. csőkút K-24 1979 17,5 17. csőkút K-25 1979 17,5 18. csőkút K-26 1979 17,5 19. csőkút K-27 1979 17,5 20. csőkút K-28 1979 16,5 29. táblázat Gödi Vízmű kútjai Forrás: DMRV Rt. adatszolgáltatás, 2006.

Megnevezés

KataszteTalpmélység Építés éve ri szám (m) I. vízbázis 1. kút K-36 1969 15,5 I. vízbázis 2. kút K-37 1969 15,2 II. vízbázis 1. kút K-38 1970 18,5 II. vízbázis 2. kút K-39 1970 23,0 II. vízbázis 3. kút K-40 1970 23,0 II. vízbázis 4. kút K-41 1970 17,5 II. vízbázis 5. kút K-65 1976 26,2 II. vízbázis 6. kút K-66 1977 25,1 II. vízbázis 7. kút K-67 1977 25,5 II. vízbázis 8. kút K-68 1977 27,8 III. vízbázis 1. kút K-64 1976 232,0 III. vízbázis 2. kút K-69 1979 250,0 Gyermekváros 1. kút B-5 1959 20,0 Gyermekváros 2. kút B-57 1975 19,6 30. táblázat Fóti Vízmű kútjai Forrás: DMRV Rt. adatszolgáltatás, 2006. Megnevezés

104



25. ábra Az összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) a kistérségben 1994-2004 között Forrás: Pest megye statisztikai évkönyve, 1994-2004. Dunakeszin 1905 óta van vezetékes ivóvíz ellátás, az ellátás a Dunakeszi Városi Vízműről biztosított, melyet a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. Balparti Üzemigazgatósága működtet. A városban a vezetékek állapota részben elöregedett, cserére szorul, a hálózat nagy része azbesztcement, acél és öntöttvas csövekből áll, csak az újabb településrészeken van KPE és KM-PVC. Fót vízellátása korábban saját mélyfúrású kutjairól volt megoldott, azonban a település gyors növekedése miatt kevésnek bizonyult a kutak kapacitása, ezért csatlakozott a dunai regionális rendszerre. Az ellátást a DMRV Zrt. gödöllői telephelyéről biztosítják, a települési vízmű Fóton a Széchenyi utca 32. alatt található. A jelenlegi hálózat a belterületi részek közel távlati igényeinek ellátására megfelelő, azonban a város gyors terjeszkedése miatt az elosztó hálózat bővítésére lesz szükség. Az újonnan belterületé nyilvánított település részekés ipari területek ivóvíz ellátása részben megoldott, új nyomásfokozók, víztározók kialakítására lesz szükség, azonban a jelenlegi igényeket mindenhol ki tudja elégíteni a szolgáltató. Göd vízellátását a Dunakeszi Városi Regionális Vízmű biztosítja, mely üzemeltetője a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. Balparti Üzemigazgatósága. A településen 1965-1975 között épült ki vezetékhálózat, anyaga NA 100AC, NA 80AC, NA 150AC, 100 KM-PVC. Az azbesztcement és acél csövek állapota nem megfelelő, ezek felújítása, cseréje szükséges.

105



II. 3. 3. 2. Szennyvízelvezetés, - tisztítás, - elhelyezés Mindhárom vizsgált településen megépült már részben a szennyvízcsatorna hálózat. Az alábbi táblázat a csatornahálózatok hosszát és a rendszerre kapcsolt lakások számát mutatja településenként. Hálózathossz Ellátott [m] lakóegység 122.800 10.334 Dunakeszi 72.300 3812 Fót 99.000 5005 Göd 31. táblázat Szennyvízcsatornahálózat a Dunakeszi kistérségben Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006. Település

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1994.

1995.

1996.

Dunakeszi

1997. Fót

1998. Göd

1999. Kistérség

2000.

2001.

Megye

2002. Régió

2003.

2004.

Ország

26. ábra Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 1994-2004 között Forrás: Pest megye statisztikai évkönyve, 1994-2004. Azokon a település részeken, ahol még nem épült ki a csatornahálózat, vagy nem teljes a rácsatlakozottak aránya, a szennyvizet közműpótló műtárgyakban gyűjtik. A szennyvízcsatorna hálózatok megépítéséig átmeneti közműpótló rendszerként csak vízzáróan kialakított, rendszeresen ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A szennyvíz szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. Sajnos a gyakorlatban a házi szennyvíztározók zöme nem vízzáróan kialakított, a szippantási költségek csökkentése céljából szikkasztó jellegű. Ez lehetővé teszi a szennyvíz folyamatos elszivárgását veszélyeztetve ezáltal a talaj és a talajvíz minőségét, sőt az emberi egészséget is a szennyezők 106



táplálékláncba való bekerülése által. A vizsgált térségben ez kiemelt figyelmet érdemlő probléma, hiszen az ivóvíz bázis esetleges elszennyezése több tíz ezer ember ellátását veszélyeztetheti. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizet a Dunakeszi regionális szennyvíztelepen kezelik. A telep Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród és Csomád szennyvizét fogadja. A közműpótló műtárgyakból a szippantott szennyvizet Budapestre vagy Vácra szállítják, a Dunakeszi telep nem fogad szippantott szennyvizet. A telepet 1976-ban helyezték üzembe a Dunakeszi, 019/17 hrsz-on, mely a 2A főút közelében található. A telep üzemeltetését DMRV. Rt. Balparti Igazgatósága (2600 Vác, Kodály Z. út 3.) végzi. Kapacitása 7000 m3/nap biológiai és 12.000 m3/nap hidraulikai, mely jelenleg kevésnek bizonyul. A beérkező szennyvizet totál oxidációs eleveniszapos technológiával kezelik. A telepet folyamatosan fejlesztik, intezifikálják, 1999-ben az iszaprothasztók, 2002ben a levegőztető medencék korszerűsítése, 2003-ban iszapkezelő rendszer fejlesztése, 2005ben a biológiai fokozat átalakítása (osztómű, merülő csatorna, finomrács, vas-só adagoló kiépítése) történt. Az üzemeltető tervei szerint egy 800 millió forintos beruházással megépítik a III. tisztítási fokozatot is. A tisztított szennyvíz nem teljesíti a hatályos előírásokat, ez főleg a telep túlterhelésének köszönhető. A legnagyobb probléma a csapadékos időszakokban jelentkezik, ilyenkor előfordul, hogy szokásos mennyiség többszöröse érkezik a telepre, sőt a főgyűjtő csövek alacsony kapacitása miatt a felhígult szennyvíz megemeli a csatorna fedlapokat és elönti a környezetet. A tisztított szennyvíz befogadója az Óceán-árok, mely időszakos vízfolyás, így nyári, csapadékmentes időszakban a vízhozam egészében a tisztított szennyvíz. Komponensek [mg/l] Dikromátos oxigén fogyasztás BOI5 Ammónium Összes oldott anyag Összes lebegő anyag Olajok, Zsírok Anionaktív detergensek

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

0,59

0,4799

0,687

0,895

1,152

0,7

1,28

2,19

2,31

0,0162

0,0639 0,02092

0,1388 0,016

0,236 0,047

0,05

0,17 0,17

0,44 0,275

0,36

0,685 0,415

7,62

6,678

9,25

9,17

8,25

8,1

7,956

7,95

7,6

0,67

0,33

0,389

0,74

0,67

0,29

0,549

1,197

1,011

0,018

0,0199

0,019

0,022

0,0113

0,15

2,4 x 10-3

0,027

0,65

4,7 x 10-3

7,7 x 10-3

3,9 x10-3

0,01

4,7 x10-3

5x10-3

4,1x10-3

5,9x10-3

6,3x10-3

32. táblázat Dunakeszi szennyvíztisztító kibocsátásai komponensenként Forrás: KDV-KÖTEVIFE, 2006. A tisztító telep fejlesztése mellett a gyűjtőhálózatot is szükséges bővíteni, a szennyvíz főgyűjtők alacsony kapacitásúak a mai igényekhez. A dunakeszi és fóti önkormányzat tervei között szerepel a csatornahálózat bővítése.

107



A külterületi lakott, illetve ipari részek szennyvizeit esetleges szükséges előkezelés után engedik a csatornába és a geometriai viszonyok szerint a legtöbb esetben átemelők segítségével juttatják a szennyvíz főgyűjtő csatornákba. A 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program 2. § szerint „A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén, a vizsgált három település ebbe a kategóriába esik Ha a befogadó önálló vízhozammal nem rendelkezik, azaz az augusztusi közép vízhozam 0, akkor a 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes Rendelet 1 és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet 2 előírásainak figyelembe vétele mellett lehetséges a már megtisztított kommunális szennyvíz kontrolált körülmények melletti szikkasztása. A Dunakeszi szennyvíztelep kibocsátási határértékékeit a tervezési időszakban állapítja meg a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

1

10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes Rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről 2 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről

108



II.3.4. Kül- és belterületi vízrendezés Csapadékvíz elvezetés A vizsgált települések utcái rendelkeznek csapadékvíz-elvezető hálózattal, azonban ezek állapota, illetve kialakítása a legtöbb helyen nem megfelelő. Mindhárom település területén vannak lefolyástalan utcák. Dunakeszi belterületére jellemző egy enyhe nyugati lejtés, melyet a település folyamatos alakulásával mikrodomborzati környezetek tagolnak (ezek nem nyugati lejtésűek). A városban lévő csapadékvíz elvezető árkok hossza 19 km, ebből 7 km fedett, 12 km nyílt árok. Zárt elvezető található a Hunyadi, Tábor, Szt. István, Liget, Radnóti, Berzsenyi, Váci M, Zápolya, Madách, Benedek E, Tamási Á, Vajda J, Németh L, Mátyás király u., illetve a Barátság úti lakótelep utcáiban (Barátság, Fillér, Tallér, Garas, Iskola, Meder, Kavics, Föveny, Csermely, Nap). Az összegyűjtött csapadékot a Dunába vezetik. A belterületi utcák csatornázása még nem teljes, de az önkormányzat folyamatosan végez fejlesztéseket, 2006 májusában adták át a Kálmán utca új elvezető rendszerét. Az önkormányzat tervei között szerepel a még csatornával nem rendelkező utcákban az elvezető hálózat megépítése, ezen kívül záportározók építésére is szükség lenne. Az eddig elkészült kiviteli tervek rendelkeznek vízjogi engedéllyel, de mivel az önkormányzat pályázati támogatást nem nyert, az engedélyek határideje lejárt. A belterületi árkok karbantartását az önkormányzat helyi vállalkozókkal végezteti el, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt csak a legkritikusabb szakaszokat tisztítják, bár a folyamatos hordalék lerakódás miatt sok helyen folyamatos átmosásra, tisztításra lenne szükség. Fóton a belterületi utcák csak közel fele rendelkezik csapadékvíz elvezető árokrendszerrel, a többi részen a lehulló csapadékot az ingatlanokon szikkasztják el, erre a homokos talaj miatt van lehetőség. Az árkok összhossza 17100 méter, melyből 3100 méter fedett, a többi nyílt rendszerű. Az összegyűjtött csapadékot a Mogyorodi-patakba vezetik, mely a Tőzeg-tóba torkollik. Az elvezető rendszer állapota elhanyagolt, a főgyűjtők feliszapolódtak, ezért nem működnek megfelelően. A belterületi árkok karbantartását a Településszolgáltató Kht. végzi, de forrás hiány miatt csak a legszükségesebb feladatokat tudják elvégezni. A csapadék gyűjtő hálózat további bővítését az önkormányzat nem tervezi. Fót csapadékvizeinek megfelelő elvezetésére az alábbi utcák vízelvezetésének megoldására lenne szükséges: Alagi út felső szakasza, Tóth Á. U felső szakasza, Bokor u., Béke u. alsó szakasza, Hargita u. felső szakasza, József A. u., Somogy-Kölcsey-Engels-Koltói-Puskin utak. Gödön a csapadékvíz-elvezetés szintén nem tökéletes, a belterület kb. 20-25 %-án van kiépítve a rendszer. Az elvezető rendszer hossza 5510 méter, melyből 3760 méter zárt. A csapadékvíz befogadója az Ilka patak, mely a Dunába torkollik. A meglévő rendszer állapota megfelelő, részben felújításra szorul. Az árkok karbantartását az önkormányzat szerződések alapján vállalkozókkal végezteti el. Az önkormányzat 2006-ban egy 30 millió forintos beruházás keretén belül 20 km-rel bővíti az elvezető rendszert. A településre már elkészült egy csapadékvíz elvezető tanulmányterv, melyben tervezettek 6 milliárd forintból lenne megvalósítható.

109



Mindenképpen figyelembe kell venni azt a környezetvédelmi szempontot, hogy a csapadékvizek lehetőleg ott maradjanak, ahová lehullnak. Ezért a szikkasztási feltételek kielégítésére és a burkolási igényekre való tekintettel gyephézagos burkolatú árkok kialakítása a cél. Így az árokprofil állandó marad, az utcakép rendezett lesz és a talajok jó szikkasztó képességét is, ki lehet használni. Belvíz A 6/2005 (II.22.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes módosításáról Dunakeszi az erősen belvíz veszélyeztetett, Göd az enyhén veszélyeztetett települések, míg Fót nem tartozik a belvíz veszélyeztetett települések közé. A belvíz elvezető csatornának a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat (2132 Göd, Attila u. 43.) tartja karban, ezek állapota azonban nem megfelelő, sok helyen feliszapolódott, nem látja el megfelelően a funkcióját. Az elvezető csatornákban illegálisen elhelyezett hulladékot rendszeresen eltávolítják, főként azkon a szakaszokon, ahol rendszeres kotrást is végeznek. A csatornákban lévő hulladék azonkívül, hogy torlaszokat okoz és így intenzív csapadékhullás esetén kiönt a csatorna, a talajt és a talajvizet is szennyezi. Dunakeszin a belvíz veszélyeztetett részek a következők: Tóváros lakópark; Északi u - Szák u. környéke; Béke u-i aluljáró és környéke; Jászai M. u.; Blaha L. u. A belvíz nem okoz jelentős károkat, általában az épületek pincéi telnek meg vízzel. 2000. év elején a város Északi belterületi részeit a külterületről érkező rendkívüli csapadék árasztotta el, mert az elvezető csatornák nem voltak képesek elvezetni a nagy mennyiségű vizet, ezért házak kerültek víz alá. A 2002-es és 2006-os magas dunai vízállás a nyárigát sérülését és a csapadék csatornarendszert szétmosását okozta, mert a csapadékot nem tudták a Dunába vezetni a magas vízállás miatt. Fóton ez idáig nem történt belvíz okozta kár. Gödnek a felsőgödi részén okoz gondot a belvíz, legutoljára 1999-ben kerültek a mélyen fekvő területek víz alá, mely során 15 épület is sérült. Árvíz A Budapest feletti Duna bal parti árvízvédelmi öblözet része a 1.47. számú Gödi öblözet, területe 3,6 km2, az árvízvédelmi töltés hossza 4150 méter. Az öblözet a Duna bal part és a vasútvonal közötti területét az 1921-ben megalakult Ármentesítő Társulat az 1897. évi árvíz szintjére épített töltéssel árvízmentesítette. A terület eredetileg üdülőterület volt. Töltésszakadások keletkeztek az 1929, 1940, 1945-ös árvizek alatt. Az öblözetben lévő 4150 méter hosszú töltést az állami kezelésbe vétel után építették ki a mai méretre. Dunakeszi és Göd közigazgatási területének egy része nyílt ártéri területek, mely azt jelenti, hogy ezeket árvíz esetén egyéb védművek hiányában a természetes magas partig elönt a Duna. Ezeken a területeken a védekezés az önkormányzatok feladata, a területek hasznosítása a vízügyi hatóságok előírási és egyéb építési jogszabályok mellett lehetséges.

110



Dunakeszin a Duna 1618,3 és 1624,9-es folyam kilométerek között egy 2700 méter hosszú nyárigát található. A gát budapesti 730 cm-es vízállásig véd, de vízjogi működési engedéllyel nem rendelkezik. A nyári gátak jellemzően mezőgazdasági területek alcsonyabb árvizek elleni védelmére létesültek, mára ezek jelentősége visszaszorult. A gát állapota nem megfelelő, nincs karbantartva. A 2002-es és 2006-os magas dunai vízállás a nyárigát sérülését és a csapadék csatornarendszer szétmosását okozta. Dunakeszi rendelkezik árvédekezési védelmi tervvel. A 2002-es és 2006-os magas dunai vízállás Gödöt is fenyegette, de kárt végül nem okozott.

27. ábra A Duna vízállási idősora 2002-2006-ig Felsőgödnél Forrás:www.vizugy.hu

111



II.3.5. Épített környezet Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások, műemlékek, régészeti lelőhelyek. Ezek a települések, kistérségek arculatának jellegzetes meghatározói, így védelmük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületeket, hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások, és a településképi együttes egészét kell, hogy érintse. A kistérségben több országos védelemben részesülő műemlék épületek található, és egyes településeken találhatók helyi építészeti értékek is. A településeknek hosszú időkre visszanyúló hagyományai vannak, és érdemes lenne ezek ma még meglévő emlékeit megőrizni az utókor számára. A történelmi falvak még fennmaradt ősi településrészeiben már egy-két új, modern épület is jelentős esztétikai kárt okozhat. Ezért szükséges a településkép és egyes esetekben a jellegzetes és sajátos településszerkezet védelme is. A települések szerkezete a természeti környezet alapjai által meghatározott, követi a vízfolyások vonalát, és keresi a magasabb térszíneket. A régi településszerkezet, a régi építészeti értékek korszerűsített formában való megőrzése egyedi arculat kialakításához járulhat hozzá. Az épített környezet legértékesebb emlékeinek és értékeinek megtartása a műemlékvédelem feladata. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik. A kistérség lakosainak élet- és lakáskörülményei kedvezőbben az országos átlagnál, a lakások minőségi, műszaki színvonala messze felülmúlja az ország nagy részén tapasztalható nívót. Az elmúlt évtizedek gyors népességnövekedése szabályozott településfejlesztést indukált, melyet azonban nem mindig követtek a szükséges szolgáltatási, infrastrukturális beruházások. Így mára a települések központja nem, vagy csak részben tud megfelelni a szükséges feladatoknak, jellemzően túlzsúfoltak, elhanyagoltak, így mielőbbi átépítésük, rekonstrukciójuk lenne szükséges.

Dunakeszi Településszerkezet, településkép A város szerkezetét alapvetően meghatározza a vasút vonala, amit 1846-ban építettek. Az akkori falumag még teljes egészében a vasút Duna felé eső oldalán helyezkedett el, és megközelítőleg a mai Városközpont területét, azaz Budapest-Szob vasútvonal (Könyves Kálmán u.) a Vasút u., Bem József u. 14. (4037 hrsz.) és a Martinovics u. 9. (4035/2 hrsz.) déli telekhatára – László u. – a 2.sz. út, illetve az attól nyugatra lévő ún. Tabán nyugati határvonala (meglévő belterületi határ) – a Kegyeleti park déli oldalán lévő utca – a 2.sz. főút – Jókai u.– Szent István utca által határolt területet foglalta magában. Mindezt bizonyítja a II. katonai felmérés térképe is. A vasút ellenkező oldalán lévő Alag-puszta, mely akkor még önálló település volt 1819-ben népesült be. Az 1920-as évekre a település lakott területe még mindig csak a mai terület töredéke volt.

112



Továbbra is lakott maradt a Városközpont, de már lakóházakat jelöl a III. katonai felmérés térképe megközelítőleg az alábbi területeken is: • Fóti út – Tisza u. – Rákóczi u. – Királyhágó u. – Alkotmány u. – Zalán u. – Klapka u. • Bocskai u. – Tisza u. – Széchenyi u. – Pipa u. – Hunyadi u. • Rákóczi u. – Tisza u. – Bocskai u. – Toldi u. Az 50-es évektől az ipar fejlődésének újabb lendülete további nagyarányú lakásépítkezéseket indukált. Ezek következményei a város szövetéből idegenül kimagasló 10 emeletes panelházak, és a csatlakozó további 4 emeletes panel lakótelepek. A panel lakótelep esetében azonban meg kell említenünk, hogy az épületek között igen szerencsésen nagy az ápolt zöldfelületek aránya. Azonban a gyors és nagy arányú lakónépesség-növekedés nem tette lehetővé az eredeti településszerkezet természetes, ám lassú továbbfejlődését, hanem megkezdődött a településen egy gyors, sokszor erőszakos építkezési folyamat, mely településszerkezeti és településképi szempontokat sok esetben mellőzött. A belterület növekedése napjainkban sem állt meg, ezért is olyan fontos a településszerkezeti egységek egészének és egymáshoz való viszonyának az újragondolása, és tervezett kialakítása.

28. ábra Dunakeszi a Google Earth műholdképén Az eredeti falumag, mely ma a városközponti funkciókat hivatott ellátni, nem bizonyul már megfelelőnek. Ennek okai egyrészt a sajátos, kedvezőtlen közlekedési adottságok, hiszen a főútvonal a település főutcáján halad el roppant forgalmat bonyolítva, másrészt a településközpont képtelen volt követni a nagyarányú lakónépesség növekedést, ezért ma már nem képes a feladatainak maradéktalanul megfelelni.

113



A mai településközpontban nincsenek jól szervezett egymásba fűződő parkok, amely körül a település ki tudna bontakozni. A jelenlegi közterületeket parkolásra használják, hiszen a megnövekedett parkolási igényt is nehéz a városközpontnak kezelnie. A településen a nagy arányú zöldfelület ellenére kevés a lakosok számára használható, az ott tartózkodást, tényleges használatot lehetővé tevő zöldfelületi egység. A városban az építkezések időrendiségének megfelelően több területi egység is kialakult, azonban nem épültek ki olyan települési alközpontok, melyeknek egybefűzésével kialakulhatott volna egy korszerű szerkezetű, sokkal élhetőbb település. A város növekedése, az egyes területi egységek összeépülése miatt a városban sokszor keverednek az ipari-gazdasági és lakófunkciók, ami zavarja egymást és a városi területhasználatok rendjét, illetve konfliktust okoz a lakosság körében. A város szervesülését továbbra is akadályozza a testébe ágyazott vasút és a 2-es országút. Dunakeszi-Alsó (Alag-liget) elszigeteltsége mind a mai napig fennáll, szervesen kapcsolódni a település területéhez nem tud. A legrégebbi területek (mai Városközpont) alaprajza szabálytalan, mind a telkek elhelyezkedése, beépítettsége, mind az utcák futása rapszodikus, szokatlan. Ezzel szemben a hozzá csatlakozó újabb beépítésű területeken a sakktábla alaprajz a jellemző, a telkek szabályosak, az utcák futása legtöbbször párhuzamos-merőleges rendben követi egymást. Lakásviszonyok Dunakeszin 10815 lakás és lakott üdülő található a 2001-es népszámlálás adatai szerint. Az 10762 lakás közül 10097 lakott, 591 pedig nem lakott. Emellett 1037 üdülő is található a városban. A lakások közül mindössze 52 van önkormányzati tulajdonban. A lakások korösszetétele fiatalos, hiszen közel kétharmaduk 1970 után épült. Az építési kedv napjainkban is jelentős, évről évre jelentős számban épülnek új lakások, 2004-ben is több mint 400 új lakásba költöztek be. A lakások nagy része családi házban található, jellemzően egylakásos épületben, de a lakosság egyharmada ennek ellenére lakótelepi tömbházak lakásaiban él. Mindezek együttes hatására a lakások komfortfokozata meglehetősen magas, hiszen 90%-uk legalább komfortos, sőt 70%-uk összkomfortos. Ezzel szemben a komfort nélküli lakások aránya mindössze 3%. A lakások közel 55%-a legalább 3, vagy annál több szobás, de ennek ellenére az átlagos lakásméret mindössze 75 nm. Ennek oka valószínűleg, hogy a lakótelepi lakások átlagos mérete viszonylag kicsi. A 100 lakásra jutó fürdőszobák száma 96, mely országos viszonylatban is jó értéknek számít. A város lakóinak lakáshelyzete tehát összességében megfelelő, országos viszonylatban is jónak mondható. Problémát jelenthet viszont a panellakások állagának romlása, a házak, gépészeti, szigetelési gondjainak megoldása. Erre megoldást jelenthetnek az elmúlt években indult államikormányzati programok, melyekhez azonban a lakosság és az önkormányzat beruházásai is

114



szükségesek. A panelprogramban való részvétel viszont lehetővé tenné, hogy ezek a lakások továbbra is megfelelő minőségű lakóhelyet biztosítsanak a város lakosainak. A települést fekvéséből adódóan többször veszélyeztette belvíz és árvíz is. A 2002-es és 2006-os árvíz a védműveket rongálta meg, szerencsére lakó és középületekben nem okozott károkat. A belvíz viszont a Tóváros lakóparkban, az Északi u - Szák u. környékén, a Béke u-i aluljáró és környékén, a Jászai M. utcában és a Blaha L. utcában lévő mélyfekvésű területeken elöntötte az épületek pincéit kisebb-nagyobb károkat okozva. Építészeti értékek, műemlékek A város látképének meghatározó eleme a Szent Mihály tiszteletére szentelt, kéttornyú római katolikus templom, amely 1944-ben épült Oszvaldik Gyula tervei alapján. Az egyhajós templombelső bal oldali részén találhatjuk az egykori barokk kápolnát, melyet 1756-ban építtetett Grassalkovich Antal. A belső még ma is tükrözi a Grassalkovich-alapítású templomok mozgalmasságát, ovális alakú hajóját kupolaboltozat fedi. Falát toszkán pilaszterek tagolják, a karzat mellvédje ívesen előre ugrik. A barokk templom országos műemléki védettséget élvez. Hasonlóan védett az Alag területén található XIII. századi román stílusú körtemplom romjai, melyeket a XV. században gótikus stílusban átépítették, és mára ennek is csak a 3 méter magas falmaradványa áll. A Duna-parton a horányi révátkelőnél láthatjuk a Traianus császár korabeli római híd és a Valentinianus császár idejéből (IV. század) származó római őrtorony maradványát, mely fontos római kori emlék és jelentős műemlék. Országos műemléki védettséget élvező épületek: •

Római castrum és hídfő Cím: Dunasor 29 . Hrsz: 6231, 6240, 6241, 6242, 6243/1, 6243/2, 6244/1, 6248, Megjegyzés: Római castrum és hídfő maradványai, 365 körül.

115



•

Római katolikus templom Cím: Szent István u. 35 . Hrsz: 4155, Megjegyzés: barokk, 1756. Bővítve 1937-ben.

•

Templomrom Cím: Alagi major Hrsz: 072/8, Megjegyzés: román stílusú, 13. sz-i körtemplom alapfalainak és gótikus 15. sz.-i templom szentélyének romjai.

Helyi egyedi védelem alatt álló építmények: • • • • • • • • • • • • • • • •

Ady E. út 1., 2., 9. szám alatti épületek. Attila út 1., 12. szám alatti épületek. Bajcsy Zs. út 9., 11., 17., 24. szám alatti épületek. Bem J. út 17., 19. szám alatti épületek. Fő utcán 14., 24., 25., 30., 32., 51., 53., 57., 73. szám alatti épületek. Kert út 4509 hrsz. Kincsem úton lévő régi raktár épület. Kistemplom út 10., 12., 14. szám alatti épületek. Könyves Kálmán út 9. szám alatti épület. Május 1. út 10. szám alatti épület. Martinovics út. 2., 22., 25. szám alatti épületek. Szent István utcán 106., 78., 75., 68., 66., 56., 52., 48., 44., 42., 43., 38., 19., 15., 13., 11. szám alatti épületek. Táncsics M. út 4., 12. szám alatti épületek. Vasút út 3., 5., 7. szám alatti épületek. Verseny u. 22 szám alatti épület. Vörösmarty út 6., 8. szám alatti épületek.

Helyi védelemre javasolt épületek Dunakeszi Városközpont területén • • • • • • • • • • • • • •

Ady Endre u. 7. Attila u. 8. Bajcsy Zs. u. 1. Bajcsy Zs. u. 15. Bem J. u. 15. Budai Nagy Antal u. 6. Fő. út 17. Fő. út 47. Fő. út 73/b Kistemplom u. 8. Martinovics u. 26. Szent István u. 25. Szent István u. 28. Szent István u. 73.

– Hrsz: 4584 – Hrsz: 4349 – Hrsz: 4247 – Hrsz: 4174 – Hrsz: 4008 – Hrsz: 4381 (óvoda) – Hrsz: 4224 – Hrsz: 4440 – Hrsz: 446 – Hrsz: 4536 – Hrsz: 431 – Hrsz: 4292 – Hrsz: 4246 – Hrsz: 4625 116


• • •


Szent István u. I. világháborús emlékmű Vasút u. 18. – Hrsz: 4000/1 Vörösmarty u. 12. – Hrsz: 4573

A városvédők szeretnék a jövőben a gyártelep 1926-ban épült épületeit a jövőben védelem alá helyezni. Műemlék jellegű védettségre javasolják a Katolikus Plébánia és a Kegyeleti Park Szent István kápolnájának épületét. Városképi védelemre javasolják a Vasút utca l.sz. épületet. Műemléki környezeti védettségre javasolják: az Alagi Lovastelep területét (épületeivel és zöldfelületi elemeivel), és a MÁV Járműjavító lakótelep épületegyüttesét. Régészeti lelőhelyek Dunakeszi város közigazgatási területén belüli 52 darab régészeti lelőhelyek található. A fellelt régészeti lelőhelyeket érintő építési munkákra csak a területileg illetékes Tragor Ignác Múzeum szakhatósági hozzájárulásával lehet hatósági engedélyt adni. A város 2005-ben elfogadott településszerkezeti tervvel rendelkezik, ami megfelel a törvényi előírásoknak.

Fót Településszerkezet, településkép A település ősi magja a Károlyi kastély környékén található szabálytalan alaprajzú falusias beépítésű terület, a mai település központja. Napjainkban még sajnálatos módon sok rossz állapotú épületnek ad helyet, pedig alapvetően kedvező településképi adottságokkal rendelkezik, hiszen a templom és a kastély reprezentatív és az idegenforgalmat vonzó épületek. A jövőbeni városközpont kialakulását a kisvárosias jellegű beépítési móddal, és a közlekedési viszonyok felülvizsgálatával lehet elérni. A településközpont kusza, keskeny utcái, történelmi hangulata azonban mindenképpen védelemre érdemes és annak megtartására a jövővárosközpontjának tervezésekor is törekedni kell.

29. ábra Fót településközpontja a Google Earth műholdképén

117



A község további növekedésében elsődleges szerepet kapott a vasútvonal. Az első világháború után Fót főleg északnyugati irányba terjeszkedett, hiszen így az ott élők könnyen és gyorsan bejuthattak a fővárosba. A település területe ettől az időtől kezdve folyamatosan és nagymértékben növekedett, fokozatosan vonták belterületbe az egyes területi egységeket. A vasút megépülése után került sor a Fót és Dunakeszi közötti terület felparcellázására. 1921ben gr. Károlyi Lászlóné alapította 16 házhellyel a Suum Cuique-telepet. 1936-ban már 80 ház alkotta Fót-újfalut. Jelentős parcellázások történtek 1930-ban is, amikor létrejött a Faksz telep (későbbi nevén Horthy Miklós- telep). 1935-ben parcelláztak a Topolyafa és Csipány dűlőkben. Kundháza-telep 1950-ben került véglegesen a nagyközséghez. 1951-ben csatolták Kisalagot Fóthoz. A lakosság száma mindeközben csaknem a kétszeresére nőtt. A folyamatos belterület növekedés ma is tartó jelenség, nemrég alakították ki a Fótliget lakóparkot. A tervek szerint a jövőben az öreghegyi és kurjáncsi volt zártkerti területeket fejlesztik majd lakóterületté. A település a ma is folyamatosan tartó népességnövekedését a kedvező agglomerációs helyzetének köszönheti. A község Budapesthez közel, jó közlekedési kapcsolatokkal természetes környezetben, zöldövezeti jelleggel olyan kedvező lakókörnyezetet biztosít, melyet a főváros már nem tud nyújtani. A szuburbanizációnak azonban veszélyei is vannak a településre nézve. Egyrészt a történelmi településközpont képtelen követni a gyors népességnövekedésből adódó települési szerkezetváltozást, és ezért a mai település központja már nem felel meg a település nagyságából adódó követelményeknek, másrészt pedig egyre nagyobb mértékben épülnek külterületén kereskedelmi-gazdasági egységek, melyek hosszú távon veszélyeztethetik a település kedvező természeti környezetét. A lakóterületek a településközponton túl a kialakult fóti életkörülményeknek megfelelően többségében kertvárosias jellegűek, melyet esetleg a kisvárosias jelleg engedélyezésével mindenképpen a továbbiakban is fent kellene tartani. A település ősi magján kívüli területei jellemzően szabályos beépítésűek, a telkek, utcák futása jellemzően merőleges-párhuzamos rendszerű.

118



30. ábra Kisalag szabályos alaprajzú településszerkezete a Google Earth műholdképén A település kedvező természeti környezete és a fővároshoz való közelsége nem csak a lakónépességet gyarapítja, hanem a pihenni vágyókat, a nyaralótelket vásárolni szándékozókat is vonzza. Ezért alakultak ki a település körül a zártkerti részek, melyek azonban rendezésre szorulnak. Lakásviszonyok Fóton 5439 lakás található a 2001-es népszámlálás adatai szerint, melyek közül 5140 lakott és mindössze 262 lakatlan. A településen ezen kívül 1237 üdülő is van, melyek közül 31-et lakáscélra használnak. Így a lakott lakások és üdülők együttes száma 5470. A lakások túlnyomó része természetes személyek tulajdonában van, az önkormányzat 77 lakást birtokol. A lakások korösszetétele fiatalos, hiszen közel kétharmaduk 1970 után épült. Az építési kedv napjainkban is jelentős, évről évre jelentős számban épülnek új lakások, 2004-ben is közel 100 új lakásba költöztek be. A lakások túlnyomó része családi házban található, jellemzően egylakásos épületben. A lakások fiatal korának is köszönhetően komfortfokozatuk meglehetősen magas, 85%-uk legalább komfortos és közel kétharmaduk összkomfortos. Ezzel szemben a komfort nélküli lakások aránya alig több, mint 5%, ami országos viszonylatban is nagyon kedvezőnek mondható. A lakások közel 60%-a legalább 3, vagy annál több szobás, és az átlagos lakásméret is meglehetősen nagy 85 nm. A 100 lakásra jutó fürdőszobák száma 96, mely országos viszonylatban is jó értéknek számít. A város lakóinak lakáshelyzete tehát összességében megfelelő, országos viszonylatban is jónak mondható.

119



Építészeti értékek, műemlékek A város impozáns épületekkel (plébánia, iskola) övezett központjának tervezője a neves építész, Ybl Miklós. Munkája nyomán az ország legszebb romantikus együttese jött itt létre. A hatalmas park elején álló, barokk eredetű, klasszicista kastély Ybl Miklós által kapta mai, romantikus stílusát. A kastélyt - amely a XIX. század elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt - eredetileg valószínűleg Pollach Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszintes épület fokozatos bővítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus elemekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei alapján épült ki emeletes formára. A belsőben igen kevés maradt meg eredeti formában (ebédlő, könyvtárterem). Az íves kőlépcső és kőburkolat valószínűleg egy századvégi igényes felújítás eredménye. Itt működik 1957 óta a Károlyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén, a Fóti Gyermekváros. Fót másik nevezetes épülete a szintén Ybl Miklós által tervezett, 1825-55 között épült romantikus stílusú római katolikus templom. Igen gazdag motívumkincs jellemzi, ami román, arab, mór elemekből ötvöződik. Az égbeszökő tornyok és a gazdag, fonatos díszű bejárat után a belsőbe lépve megkapó látványt nyújt a magas, világos tér, amelyet aranyozott kazettás mennyezet zár le. A különböző anyagok (műmárvány, kerámia, kő, fa) harmonikus egységet alkotnak. A jobb oldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az Ybl tervezte romantikus épületegyüttes további tagjai még az 1855-ben épült a római katolikus plébánia, valamint a volt zárdaépület. Ezek napjainkban is országos műemléki védettséget élveznek. Országos védettséget élvez továbbá a református templom, mely középkori alapok felhasználásával épült, jelenlegi alakját 1850 körül kapta. A késő román, XIII-XIV. századi templomrom, melynek szentélye XIV. századból való. A szabadon álló köralakú kálvária a temetőben van. Feltehetőleg a XVIII. században épült barokk stílusban, majd 1860 körül romantikus stílusban átépítették. A kápolnát ravatalozónak használják. A város fölött, a Somlyó-hegy oldalában van Fáy András egykori klasszicista stílusú présháza, ennek közelében található a már többször átalakított kunyhó, amelyet 1837-ben épített Vörösmarty. Mindkettő műemlék épület. Sajnálatos módon a település legtöbb műemlékének rossz az állapota és mielőbbi felújításra szorulna. Országos műemléki védettséget élvező épületek: •

Présház Cím: Öreg-hegy Hrsz: 6401, 6426, 6427, Megjegyzés: Fáy András présháza, klasszicista, 1837. Átalakítva. Vendéglátó egység.

120



•

Templomrom Cím: Sikátorpuszta Hrsz: 0220/2, Megjegyzés: késő román, 13-14. sz., szentélye 14. sz.-i.

•

Károlyi-kastély Cím: Vörösmarty Mihály tér 2 . Hrsz: 1552, 1553, 1562, 1565/1, 1565/2, 1594, 242, Megjegyzés: barokk eredetű, klasszicista, 1830 körül. Valószínűleg Pollack Mihály tervezte. Átalakítva romantikus stílusban 1860 körül, Ybl Miklós tervei alapján. Kertje védett.

•

Római katolikus templom Cím: Vörösmarty Mihály u. Hrsz: 1025, Megjegyzés: romantikus, 1845-1855. Tervezte: Ybl Miklós. A főhajóban kazettás, festett, aranyozott mennyezet. A templom és altemplom berendezése 19. sz.-i; magyar, osztrák és olasz mesterek műve.

•

Zárdaépület Cím: Vörösmarty Mihály u. 1 . Hrsz: 1027/1, 1027/2, Megjegyzés: Romantikus. Ybl Miklós.

•

Római katolikus plébániaház Cím: Vörösmarty Mihály u. 2 . Hrsz: 1023, Megjegyzés: 1855. Tervezte: Ybl Miklós.

121



•

Kálvária Cim: Vörösmarty Mihály u. 72 /B. Hrsz: 900/1, Megjegyzés: Kálvária a temetőben, barokk, 18. sz.-i eredetű. Mai alakjában romantikus, 1860 körül. Ravatalozó.

•

Vörösmarty-kunyhó Hrsz: 6436, Megjegyzés: Ún. Vörösmarty-kunyhó. Emlékhely.

Helyi, egyedi védelem alatt álló építmények: • • • • • • • • • • • • •

Református templom Evangélikus templom Baptista imaház Művelődési ház Török-kút Mandák villa Németh Kálmán emlékház Nyaraló épület (Béke út 31.) Kiskastély Intézői lakóépület Uradalmi magtár Katolikus óvodaépülete Magyar Lajos féle lakóház

1549 hrsz. 1350 hrsz. 1377 hrsz. 1547 hrsz. 1117 hrsz. 982 hrsz. 2825 hrsz. 2821 hrsz. 1554/1 hrsz 1554/11 hrsz 1554/1 hrsz. 1300 hrsz. 2171 hrsz.

Helyi, egyedi védelemre javasolt műemléki környezetek: • történelmi központ (Károlyi kastély, római kat. templom és plébánia • a Kálvária • a Fáy András présház és a Vörösmarty kunyhó műemléki környezete. Régészeti lelőhelyek Fót közigazgatási területén belüli 21 darab régészeti lelőhelyek található külön megnevezés nélkül. A település rendezési terve 2001-ben készült, megfelel a törvényi előírásoknak.

122



Göd Településszerkezet, településkép A település eredetileg két részből állt, Alsógödből és Felsőgödből, amely 1970-ben történt egyesítésével alakult meg a mai Göd. Eredetileg mindkét településrész Sződ része volt, abból vált ki 1914-ben Felsőgöd, majd 1921-ben Alsógöd. Az 1920-as években még jóval kisebb volt a települések belterülete. Felsőgöd hozzávetőlegesen a Terv út Kinizsi útIlka patakVasút hatáolta területen helyezkedett el, míg Alsógöd a MihácsiVasút Pázmány P. u.Duna határolta területen. Mindkét településrésznek kialakult egy kis központja, és a közöttük lévő közel 1,5 km-es szakasz beépítetlen volt. A települések népességvonzó hatása azonban erős volt, így egyre többen költöztek be a Budapesthez közeli, jó természeti és közlekedési feltételekkel rendelkező községekbe. A települések közötti beépítetlen terület egyre csökkent és az 1970-es egyesítés idején már szinte összeépült a két falu. Az egyesítés után is megmaradt azonban a két településrész különállása, hiszen tulajdonképpen napjainkban is két központtal is rendelkezik. Alsógöd területén a Pesti út melletti területsávban, a Polgármesteri Hivatal mellett húzódik, Felsőgöd területén, pedig az Ady Endre út mentén, a vasútállomás és az oktatási intézmények közelében alakult ki a központi terület. A városban a központi területekre jellemző, hogy sűrűbb beépítettségűek, sok kis utcácskát tömörítenek. A város fontos közintézményei és kereskedelmi egységei többségében ezeken a területeken helyezkednek el, bár nem túl koncentráltan, de egymástól elérhető távolságban. A kétpólusú központ hátránya, hogy egyik sem látja el a település valós központjának a szerepét. Ezért érdemes lenne egy új településközpont tervének megfontolása, illetve további alközpontok kialakítása. A település szerkezetére komoly hatással volt, hogy területét észak-déli irányban kettészeli a 2. sz. főút, valamint a Budapest – Vác vasútvonal. A település belterületének nagyobbik része a nyugati, Duna melletti sávban húzódik, azonban az ottani területek végessége miatt az elmúlt időszakban a vasút túloldalán lévő térségek is komoly fejlődésnek indultak. A település szerkezetére az alapvetően kertvárosias jelleg jellemző. Az utcák telkek futása jellemzően szabályos, követi a nagy szerkezeti egységek, Duna, vasútvonal, 2. sz. főút által megszabott irányokat. Az alsógödi részen kis- és kertvárosias, a felsőgödin falusias beépítés jellemző. A két településrész közti egykori nyaralóterületek folyamatosan alakulnak át lakóterületté. A település nyugati részén egy kisebb falusias beépítésű terület, a bócsai újtelep helyezkedik el. Új kertvárosias jellegű beépítések találhatók Alsógödön közvetlenül a Duna-parton, illetve a gödi vasútállomástól nyugatra és Felsőgödtől délkeletre, a termálfürdő mögött. Ez utóbbi sűrű beépítésével, kis telekméreteivel a város egyik legsűrűbben lakott területévé vált.

123



A felsőgödi részre kis telkeken, oldalhatáron épült földszintes házak jellemzők, Alsógödön ezek inkább a vasúttól nyugatra találhatók. Az alsógödi kertvárosias területeken leggyakoribb a szabadonálló földszint + tetőteres beépítés.

31. ábra Alsógöd szabályos alaprajzú településszerkezete a Google Earth műholdképén A századforduló környékén a középosztály, a közhivatalnoki réteg, a művészek, a kishivatalnokok, kereskedők és munkások telepedtek le a városban és a mai központi területeken tehetségük szerint építettek jellegzetes villaépületeket és egyszerűbb lakóházakat, amelyek jellegükben ma is meghatározóak maradtak. Göd területén a századfordulós villaépületek nagy része sajnos átépült és iskola, óvoda, vagy egyéb intézmény működik bennük, de külső megjelenésük az állagromlástól eltekintve nem sokat változott. A város területén számos olyan régi lakóházat, villát találunk, melyek őrzik a XIX. század végi, és a XX. század eleji építészeti hagyományokat, jellegzetes Gödi vonásokat. Ilyen a villaépületek közül talán legértékesebb Schaffer-kastély. A kastély jelenleg Gyermekotthonként működik. A jelenlegi belterületen nem rendelkezik jelentős tartalék-területekkel a település, ezért tömbfeltárásokból adódóan nem nyílik lehetőség lakóterületek kialakítására. A lakóterületbővítésekkel előálló új lakóépület mennyiségen felül újabb lakások a jelenleg már meglévő épületállomány megújítása, bővítése révén is kialakulhatnak. Fontos lenne szorgalmazni, hogy a lakatlan lakások is mielőbb lakottá váljanak, esetleg már az újabb lakóterületi átsorolásokat megelőzően. Ez a folyamat azonban nem tervezhető, nehezen számszerűsíthető és települési szinten csak jelentéktelen lakásszám növekedést jelent. A településszerkezeti terv az alábbi belterületbe vonásokat ajánlja Gödön: • Az Alsógödi belterülettől, a Köztársaság utcától északra, a tervezett lakásszám ~180-200 lakás (~17 ha). • Az Alsógödi belterülettől, a Kölcsey utcától délre tervezett lakóterület, ~2,2 ha-on, tervezett lakásszám ~25 lakás. 124


• • • •


Felsőgöd belterületétől északra tervezett egy teleksáv területe, a Család utca északi oldalán, egy teleksor kialakításával mintegy 25-30 telek alakítható ki (~1,5 ha). A Felsőgödi belterület északi részétől nyugatra tervezett egy teleksáv területe, itt ~30-40 telek alakítható ki (~4 ha). A Felsőgödi belterülettől keletre, az Ady Endre utca két oldalán tervezett lakóterületi fejlesztések, tervezett területe ~12 ha, tervezett lakásszám ~150 lakás. A Felsőgödtől dél-keletre lévő, már épülő lakópark területe, ennek területe ~30 ha, tervezett lakásszám ~280-300 lakás.

A belterület bővítését, az Alsó- és Felsőgöd és a 2/A sz. főút közötti, jelenleg részben beépített területeken. Ezen a területen javasolja a terv egy új városközpont kialakítását, a terület egy részén ezért vegyes terület-felhasználást tesz lehetővé a szerkezeti terv, ezen kívül lakóterületek kialakítása és a temető területének bővítése is szerepel a terven. A központi belterület bővítését, az Alsó- és Felsőgöd közötti, jelenleg részben beépített területeken, sport-rekreációs terület-felhasználással. Az Alsógödtől délre lévő területeken lakó célú terület-felhasználást, az Alsógödtől keletre lévő területeken gazdasági célú területfelhasználást javasol a szerkezeti terv. A 2/A sz. főút menti területeken településközponti vegyes és gazdasági célú területfelhasználást, a 2/A sz. főúttól keletre pedig nagyméretű gazdasági területeket ajánl a szerkezeti terv, valamint Göd-Újtelep területének bővítését javasolja nyugati irányban, vegyes terület-felhasználással. Lakásviszonyok Gödön 5621 lakás található a 2001-es népszámlálás adatai szerint, melyek közül 5067 lakott és 480 nem lakott. Emellett 975 üdülő is van a településen, melyek közül 22 lakásként funkcionál. Így összesen 5643 lakás és lakott üdülő van a városban. A lakások legnagyobb része természetes személyek tulajdonában van, az önkormányzat mindössze 37 lakást birtokol. A lakások korösszetétele kevésbé fiatalos, mint a kistérség másik két városában, de még így több mint 50%-uk 1970 után épült. Az építési kedv napjainkban is jelentős, évről évre jelentős számban épülnek új lakások, 2004-ben is több mint 130 új lakásba költöztek be. A lakások nagy része családi házban található, jellemzően egylakásos épületben. Annak ellenére, hogy a lakások átlagéletkora magasabb, mint Dunakeszi és Fót esetében a komfortosságuk ugyanolyan jó, hiszen 85%-uk legalább komfortos, és 70%-uk összkomfortos. A komfort nélküli lakások aránya viszont itt is csak 5%. A lakások 56%-a legalább 3, vagy annál több szobás, de és az átlagos lakásméret 84 nm. Ennek oka valószínűleg, hogy a lakótelepi lakások átlagos mérete viszonylag kicsi. A 100 lakásra jutó fürdőszobák száma 96, mely országos viszonylatban is jó értéknek számít. A város lakóinak lakáshelyzete tehát összességében megfelelő, országos viszonylatban is jónak mondható. A települést az elmúlt években többször veszélyeztette mind árvíz, mind belvíz. 1999-ben a település mélyen fekvő területeit, főként a felsőgödi részen, kb15 ha-t belvíz öntött el. 15 épület sérült, szerencsére csak kisebb mértékben, középületekben nem esett kár. 125



Árvíz 2002-ben és 2006-ban is veszélyeztette a város lakó és középületeit, de az árvízmentesítő munkálatoknak hála nagyobb károk nem történtek. Építészeti értékek, műemlékek A település egyetlen országos műemléki védettséget élvező épülete a Nemeskéri-Kiss kúria 1820 körül épült klasszicista stílusban. Az egykori lakóépületben később lakásokat, irodákat, irattárat, illetve konyhát és éttermet rendeztek be. A kúria állapota jó, felújítása nemrég történt meg. Helyi védelem alatt áll a Kincsem-istálló, mely részleges bontásra, statikai megerősítésre szoruló épület. Országos műemléki védettséget élvező épületek Gödön: •

Nemeskéry-Kiss-kúria Cim: Alsógöd Nemeskéri Kiss Miklós 33 . Hrsz: 1827/48, Megjegyzés: Lakások, konyha, étterem, klasszicista, 1820 körül.

irattár,

volt

Nemeskéri-Kiss-kúria,

Helyi védelem alatt álló épületek jelenleg: Alsógöd • Walch-ház: a századfordulón épült, jelenleg a Huzella Tivadar Általános Iskola épületegyüttesének részét alkotja. (Petőfi Sándor u.) • Huzella-villa: A híres Huzella Tivadar biológus édesapja vette a birtokot, mely jelenleg az MTA tulajdonában van, és biológiai kutatóintézetként működik. (Jávorka Sándor u.). • Délibáb-villa: 1914-ben épült. Tulajdonosa Bodendorfer Géza volt a Kőbányai Részvény Serfőzde akkori igazgatója, aki évtizedekig nyaralóként használta. A századelőn a villa élénk társadalmi élet színtere volt, majd 1945. után az épületet a tulajdonosok felajánlották óvoda céljára. 1956-ban az óvoda elköltözött és 1965-ben az eredeti tulajdonos felesége visszaköltözik a villába, aki 1979-ben itt is halt meg. Az épület jelenleg is magántulajdonban van. (Petőfi Sándor u.) Felsőgöd • Medencés strand területe • Szapáry kastély Helyi védelemre javasolt épületek: Tost-villa Schaffer-kastély Walch-ház Művelődési ház Iparoskör ház Református templom Bozóki téri templom Pich Villa

Jávorka S. u. 18. Béke u. 3. Petőfi S. u. 49. Pesti út 74. Lenkey u. 10. Kálmán u. 7. Bozóki tér Pesti út 81.

126

Hrsz: 417 Hrsz: 529 Hrsz: 378 Hrsz: 1 Hrsz: 5571 Hrsz: 5344 Hrsz: 5637 Hrsz: 206



A település rendezési terve 2005-2006-ban készült, megfelel a törvényi előírásoknak. 1 szobás

2 szobás

7,9 9,8 10,0 8,9


3 szobás

38,2 33,5 32,7 35,6

34,2 32,1 31,4 33,0

4-x szobás 19,7 24,5 25,9 22,5

33. táblázat A lakások szobaszám szerinti összetétele 1960 előtt épült lakások aránya Dunakeszi Göd Fót Kistérség

22,2 31,8 24,4 25,2

1960– 1969 között épült lakások aránya 15,3 15,2 10,7 14,1




34. táblázat A lakások megoszlása az építés éve szerint

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Dunakeszi Göd Fót Kistérség

71,4 70,0 63,1 69,0

18,6 15,4 20,5 18,2

Komfort nélküli

2,8 3,4 3,6 3,1

35. táblázat A lakások megoszlása komfortosságuk alapján Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.

127

3,0 5,1 5,5 4,1

Szükség- és egyéb lakás 4,3 6,1 7,3 5,5



II.3.6. Települési zöldterületgazdálkodás Az épített környezet – melybe az építészeti, zöldfelületi és településszerkezeti elemek egyaránt bele értendők –, nagyban befolyásolja a településképet, a város arculatát, hangulatát. A hangulati tényezők pedig legalább annyira fontosak a benne lakó ember közérzetét, kényelemérzetét tekintve, mint az infrastrukturális elemek. Egy-egy település szerkezetét az ott lakók évszázados hagyományai, szokásai, tájalakító tevékenységei, a szűkebb és tágabb kulturális, történelmi és gazdasági környezet határozzák meg. Ennek következtében egy település szerkezetének alakulása sohasem fejeződhet be, azonban mégsem mindegy, hogy a településszerkezeti változások spontán módon, vagy a meglévő értékeket, hagyományokat figyelembe vevő, konstruktív szemlélettel valósulnak-e meg. A településszerkezet fejlesztési irányvonalainak ad keretet a rendezési és szabályozási terv, a helyi építési szabályzat és a különböző szakági területekre vonatkozó fejlesztési koncepciók, tervek. A fejlesztés mindig kétfázisú. Egyrészt meg kell őrizni az épített környezet meglévő értékeit, másrészt pedig olyan települési környezetet kell biztosítani a lakosság számára, melyek megfelelnek a mai kor fokozott igényeinek, elvárásainak, ugyanakkor biztosítják a maximális élhetőséget, és a környezeti ártalmaktól mentes, tiszta, esztétikus és komfortos lakókörnyezetet. A településszerkezetet és településképet ezért nagyban befolyásolja a települések zöldfelületi rendszere, mely a belterületi épített közterületek és zöldfelületek mellett tágabb értelemben a külterületi zöldfelületeket is magában foglalja. A zöldfelületi rendszer elemei tehát több szempontból is meghatározóak egy településen. Az igényesen kialakított, zöldfelületekkel tagolt településkép kedvezően befolyásolja a település megítélését és az ott lakók elégedettségét. A település belterületén található zöldfelületnek mindenkor kondicionáló hatása van. A természetes növénytakaró látványa közérzetjavító hatású, emellett javítja a környezeti elemek minőségét, hiszen a növényzetnek nagy szerepe van a légszennyezés mérséklésében, a kedvező mikroklíma kialakulásában, a belterületi páratartalom megőrzésében és a talaj nedvességtartalmának biztosításában is. Az egymás után jól felfűzött zöldfelületi egységek együttesen biztosítják a települések megfelelő átszellőzését is. A kistérség zöldfelület-gazdálkodása alapvetően azért kedvező, mert alapvetően laza szerkezetű beépítéssel bír, így a közterületi és a magántulajdonú zöldfelületek együttesen a települési belterületek igen nagy hányadát alkotják. A települések zöldfelületi rendszerét a magánkertek, a közparkok, az árokpartok, a fasorok, az út menti zöld sávok, az üzemek udvarai, a temetők, a sportpályák és a közintézmények zöldfelületei együttesen alkotják. A települési zöldfelületeknek különböző típusait különböztetjük meg. A korlátlan közhasználatú zöldfelületek olyan közterületek, melyek nyitottak, azaz bármikor bárki által használhatók (árokpartok, út menti zöldsávok, települési parkfelületek). A korlátozott közhasználatú zöldfelületek alatt olyan közterületeket értünk, melyek csak meghatározott időben vagy meghatározott közönség által vehetők használatba. Ide tartoznak pl. a temetők, a sportpályák, iskola-, óvodaudvarok, zárt templomkertek, stb. A települések zöldfelületének 128



fontos részét alkotják azok a zöldfelületek is, amelyek a közhasználat elől elzártak, gondolva itt a településen található magánkertekre, udvarokra. A fent említett különböző típusú zöldfelületek együttesen alkotják a települések ökológiai rendszerét, melyek a külterületi zöldfelületekkel együttesen illeszkednek bele a térségi, tágabb ökológiai hálózatba. Az ökológiai hálózat szempontjából megkülönböztetünk ún. pontszerű, vonalszerű és sávos zöldfelületeket. A pontszerű zöldfelületeket alkotják a közparkok, a sportpályák, az intézményi kertek, parkerdők, stb., azaz a nagyobb kiterjedésű foltszerűen elhelyezkedő területek. Sávos zöldfelületek lehetnek a település telkes lakóterületei. A vonalszerű zöldfelületek közé sorolhatóak az árokpartok, a vízfolyások parti környezete, az út menti zöldsávok. A zöldfelületi funkciók pozitív egészségügyi vonatkozásai (klímamódosító hatás, levegőtisztító hatás, zajártalom csökkentő hatás, stb.) a nagyobb, foltszerűen elhelyezkedő zöldfelületek esetében jelentkeznek igazán, azonban a települési zöldfelületi rendszer mégis csak akkor tekinthető ideálisnak, ha a pontszerű, vonalszerű és sávos zöldfelületek harmonikus, egymással összefüggő rendszert képeznek. A települések esetében a természetes víz jelenléte (folyók, patakok, tavak) nagyban fokozza a település puffer-képességét, látványa javítja a településen élők közérzetét és a településképet egyaránt. Mindhárom település a budapesti agglomeráció részét képezi, és mint Budapesthez igen közeli települések, kedvelt helyszínei a fővárosból „kimenekülő”, zöldövezetet, kellemesebb lakókörnyezetet kereső, letelepedni kívánó népességnek. Azonban az újabb lakóterületek kialakításánál, a beépítési módok megváltoztatásánál nagy figyelemmel kell lenni a hagyományos településszerkezetekre és a megfelelő arányú közterületi zöldfelületekre, hiszen ellenkező esetben pont azok az értékek veszhetnek el, amiért a települések oly vonzóak a jelenlegi lakosság és a későbbi potenciális lakosság számára. A kistérség zöldfelületeiről általánosságban elmondható, hogy ápolt, gondozott zöldfelületek jellemzik a településeket. A zöldfelületi rendszer legnagyobb hányadát a kedvező egyedi telkes beépítettségből adódóan a magánkertek adják. A meglévő közparkok általában a frekventáltabb helyeken kialakult teresedésekből fejlődtek tovább. A települési lakóutcák és a főútvonalak is többnyire megfelelő zöldsávval rendelkeznek ahhoz, hogy az utcafásítás mindkettő oldalon lehetséges legyen, ezt azonban sokszor a légvezetékek gátolják. A zöldfelületeket tekintve kedvezőnek mondható a települések nagyarányú nyílt csapadékelvezető árokrendszere, mely a fasorokhoz hasonlóan fontos vonalas zöldfelületi összekötő elemet jelent a nagyobb kiterjedésű zöldfelületek között. A települések zöldfelületein igen sok nagylombozatú, egészséges, értékes faegyed található, mely a zöldfelületek esztétikai és környezetminőségi értékét tovább növeli. Mindhárom település esetében folyamatosan növekszik a népességszám, és fokozatosan alakul át a falusias és kertvárosi beépítettség kisvárosivá, ezért a magántulajdonú zöldfelületek redukálódásával vagy megszűnésével (nagyobb beépítési hányad) mind nagyobb jelentősége lesz a közterületi zöldfelületeknek. A kistérség agglomerációs helyzetéből adódó jellegzetessége, hogy az ország más térségivel összevetve igen magas a kivett területek aránya (46,33%). Ezek a területek biológiailag

129



inaktívak, mely zöldfelületi szempontból kedvezőtlen. Bár a lakóterületek is növekednek, de a nagy beépítési arány elsősorban az ipari, közlekedési és az ehhez kapcsolódó logisztikai területeknek köszönhető. A biológiailag inaktív felületek magas arányát kompenzálni szükséges azzal, hogy a meglévő külterületi zöldfelületeken nagy diverzitású, nagy fajgazdagságú, magas biológiai aktivitású, és magas pufferképességű területek kialakítását kell szorgalmazni. Erre legalkalmasabbak az erdőterületek, azonban sajnálatos módon a kistérség erdősültsége az országos átlaghoz képest is igen alacsony (10,17%). A szántóterületek – melyek intenzív és monokultúrás művelésű módjuk miatt a legalacsonyabb biológiai aktivitásúak, és diverzitásúak – aránya viszont, bár az országos átlaghoz képest alacsonyabbnak mondható, azonban a kivett területek arányához viszonyítva magas (33,41%). A művelési ágak kedvező megváltoztatása nagy hatással van a belterületi környezetminőségre is. Mivel a szálló por aránya a kistérségben igen magas (több, mint 40 mikrogramm/m3), ezért az erdősültség fokozásának fontos szerepe van a levegőminőségre nézve, hiszen az erdők köztudottan jótékonyan hatnak a levegő megszűrésére, a szálló por megkötésére. A 2005. évi, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló LXIV. törvény értelmében az agglomeráció részét képező Fót-Göd-Dunakeszi kistérség szerkezeti terve az alábbi ábrán látható. A fenti törvény pontosan szabályozza a szerkezeti terv szerint különböző térségekre osztott területfelhasználási kategóriákat, és az azokra vonatkozó szabályokat. A terv értelmében Gödön megkülönböztethetők városias települési térségek (piros színnel jelölve), erdőgazdálkodási térségek (élénk zöld színnel jelölve), mezőgazdasági térségek (bézsszínnel jelölve), zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségek (világos zöld színnel jelölve), melyek Fót és Dunakeszi esetében magas zöldfelületi arányú települési térségekkel egészülnek ki (rózsaszínnel jelölve). A fentieket az alábbi térkép szemlélteti.

130



32. ábra

131



Pest megye II. környezetvédelmi programja (2004-2008) Dunakeszit és Fótot településkép és településszerkezet szempontjából védelemre érdemes településnek tartja. Fót A település természetföldrajzi jellemzője, hogy a Pesti síkság és a Gödöllői dombság találkozásánál fekszik, míg homokkal borított magasabb fekvésű területei a Pesti síksághoz sorolhatók, addig két magasabb kiemelkedése – a Somlyó hegy és a Kőhegy – a Gödöllői dombság legnyugatibb nyúlványának tekinthető. Ebbe a 2 patak által is szabdalt (Mogyoródi-patak, Márton-patak) természetföldrajzi közegbe illeszkedett bele a mai település, melynek szerkezete évezredes települési hagyományokon alapszik. Régészeti feltárások bizonyítják ugyanis, hogy Fót területe több ezer éve lakott hely, így a települési környezetet itt az ember évezredes tájalakító tevékenysége jellemzi. A település mai szerkezetét főleg a középkori hagyományok határozzák meg. Akkor a község területén ugyan feltehetően még több kisebb falu állt (erre utalnak a templomromok), azonban Fót legforgalmasabb főútvonalainak nyomvonalai minden bizonnyal már akkor is a mai helyükön szolgálták a települések közti elérhetőséget. A református templom Árpád korból való alapfalai jelzik feltehetően a település egykori központját. A török idők után a településen megmaradt hat porta a Hatház utcán állt egykor, mely minden bizonnyal a mai Szabadság vagy Garay utca helyén lehetett. A település tájhasználati hagyományait hosszú ideig az agrárium határozta meg. A középkorban jobbágytelkek álltak a település mai városközpontjában, az iratok tanúsága szerint 11 jobbágytelket kellett áttelepíteni és többet megkurtítani ahhoz, hogy a Károlyi kastély és kertje a mai helyén felépülhessen. A kastély egyben az uradalmi majorság központja is volt. A Károlyi kastély helyét minden bizonnyal a falu központjába tűzték ki, azért hogy szép kertje a falu felé is reprezentáljon. Kertje a települési zöldfelületek meghatározó eleme. A kert eredetileg angolkertként került kialakításra, a közel 300 holdas területet egykor gazdag, különleges és változatos növénytakaró jellemezte, melyben a tájképi kert szabályainak megfelelően a patak, a hattyús tó, a különböző épített elemek, szökőkutak is megtalálhatóak voltak. A gyermekváros idején a kertet kerítéssel vették körül, amely miatt sajnos ma sem képezi a településkép szerves részét a kastélykert. Az egykori településszerkezetet a halmazos településmód jellemezte. A telekméretek alapján egykor megkülönböztethetőek voltak belső és külső telkek, mely a mezőgazdasági típusú települések egyik jellegzetessége. A belső telkek beépítése eredetileg szalagszerű volt, majd ez fokozatosan tömörödött a fésűs beépítés irányába. Ennek hagyományai lelhetőek fel az utcafrontra és oldalhatárra épített, utcára merőleges hossztengelyű épületek esetében. A középkorban valószínűleg a gabona és szőlőtermesztés volt jellemző a külterületeken, és bár a település földterületei nem tekinthetők különösebben jó minőségűnek, ám mégis később hosszú ideig folyt híres zöldségtermesztés a településen.

132



A település egykori külterületeire a kazettás szerkezet volt a jellemző. Szerencsére a külterületi utak mentén még ma is megtalálhatók az idős, értékes fasorok, a fás, bokros mezsgyék, melyek élőhelyet jelentenek az állatvilág, és termőhelyet jelentenek az őshonos növényvilág számára. A mezővédő erdősávok emellett segítik a homoktalajok megkötését. Fóton a szőlőművelés évszázados hagyományokra nyúlott vissza, azonban az 1880-as filoxérajárvány itt is kipusztította a teljes szőlőállományt. Mivel a visszatelepítése ellenálló fajtákkal már igen költséges lett volna, ezért a szőlőművelés így gyakorlatilag megszűnt. Az egykori szőlőterületek helyén alakultak ki a mai zártkertek. Az egykori szőlőtermelésre máig emlékeztet a Fáy présház. Fót településszerkezeti sajátossága a település külterületein a zártkertek (18,8%) igen magas aránya, mely egyrészt a zöldségtermelői hagyományokból, másrészt pedig a lakosság rekreációs igényeiből is fakad. Ezek a zártkertek biztosították egykor a családok gyümölcs és borellátását is. Sok zártkert mára már beépítésre került, néhány beépíthetőségének kezdeményezése folyamatban van. A zártkertek az egykori szőlőterületek azon részein alakultak ki, melyektől az egykori uradalom és a későbbi TSZ is leginkább lemondott, hiszen a települést körülvevő meredekebb lankák nehezebben megművelhetők. A hagyományos településszerkezetbe markáns változást hozott a múlt század elején megépült Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal, mely keresztül szeli a mai települést. A megépülő vasútvonal hatására a település főleg északnyugati irányba terjeszkedett. A település területe ettől az időtől kezdve folyamatosan és nagymértékben növekedett, fokozatosan vonták belterületbe az egyes területi egységeket. Az egykori halmazos településszerkezethez a megnövekedett lakosságszám következtében újabb és újabb lakóterületeket kellett csatolni, melyek szabályos kialakításukkal eltérnek a történelmi települési hagyományoktól. A vasút megépülése után került sor a Fót és Dunakeszi közötti terület felparcellázására. 1921ben gr. Károlyi Lászlóné alapította 16 házhellyel a Suum Cuique-telepet. 1936-ban már 80 ház alkotta Fót-újfalut. Jelentős parcellázások történtek 1930-ban is, amikor létrejött a Faksz telep (későbbi nevén Horthy Miklós- telep). 1935-ben parcelláztak a Topolyafa és Csipány dűlőkben. Kundháza-telep 1950-ben került véglegesen a nagyközséghez. 1952-ben csatolták Kisalagot Fóthoz. A lakosság száma mindeközben csaknem a kétszeresére nőtt. A település ezért tulajdonképpen 3 különböző jellegű településrészből összenőtt belterületből áll. Az „Öregfaluhoz” csatlakozik „Fót-Újfalu” és Kialag területe. Ennek megfelelően többközpontú település. A történelmi városközpontot a Vörösmaty tér és környéke jelenti, Kisalagnak saját központja van, míg a település legújabb központjának az új városközpont számít.

133



33. ábra Fót településszerkezete és központjai Gazdaságföldrajzi szempontból meghatározó Fót Budapesthez való közelisége, agglomerációs helyzete, mely a településszerkezetre éppúgy hatással volt és van, mint ahogy a lakosság életkörülményeire, tevékenységeire, hagyományaira, stb. Az I. világháború után már egyre kevesebben foglalkoztak Fóton gazdálkodással, hiszen a Budapesti nagy ipari üzemekben vállalt munkát a fóti lakosság döntő hányada. A fővárosból való kiköltözés folyamatának kezdete is az első világháború utáni időszakra tehető, mely tendencia a mai napig tart. 134



A település arculatának és területhasználatának átformálódása tovább folytatódott akkor, amikor a rendszerváltást követően az alapvetően mezőgazdasági jellegű település megnyitotta kapuit az ipari és kereskedelmi lehetőségek előtt. Fót kedvező geopolitikai fekvése és közlekedési viszonyai miatt erre nagy igény jelentkezett. Az önkormányzat a beruházási kedvet ipari és vállalkozási terület kijelölésével, rendezési terv módosításokkal igyekezett fokozni. A település Budapesthez közeli helyzetéből, jó megközelíthetőségéből adódik, hogy a településen igen nagyszámú üdülési igény is jelentkezik. A zártkertek egy része is ezeket az igényeket elégíti ki, emellett a településen van a rendezési terv szerint is erre a célra kijelölt üdülőterület. A település mindkét tava rekreációs célokat szolgál, a Somlyó tó további turisztikai célú fejlesztése nagy idegenforgalmi potenciált rejt még magában. A folyamatos belterületi növekedés ma is tartó jelenség, nemrég alakították ki a Fótliget lakóparkot. Jelenleg zajlik az öreghegyi és kurjántsi volt zártkerti területek lakóterületté fejlesztése. Fót jövőképét agglomerációs helyzetéből adódóan az élhető kisvárosi lakókörnyezetben lehet meghatározni. A kisvárosi jelleg és az élhetőség megteremtésében a településszerkezetnek és a zöldfelületeknek igen jelentős szerepe van. A településszerkezetre, a települési közterületek mennyiségére, minőségére pedig az önkormányzat tevékenysége nagyban rányomja bélyegét. A település azért oly vonzó a kitelepülők körében, mert Budapesthez közel, jó közlekedési kapcsolatokkal természetes környezetben, zöldövezeti jelleggel olyan kedvező lakókörnyezetet biztosít, melyet a főváros már nem tud nyújtani. A településnek ezért ezt a zöldövezeti jellegét kell feltétlenül megtartania, és tájépítészeti eszközökkel erősítenie is. A szuburbanizációnak azonban veszélyei is vannak a településre nézve. Az egykori Öregfalu központja, a mai városközpont olyan dinamikus forgalmi csomóponttá fejlődött, mely főtéri funkcióját sem reprezentatív, sem pedig használhatósági szempontból nem tudja már betölteni. A település központja kedvező településképi adottságokkal rendelkezik, hiszen a templom és a kastély reprezentatív és az idegenforgalmat vonzó épületek, azonban e műemlékek környezete jelenleg nem illeszkedik építészeti értékükhöz. A történelmi belváros hangulatos térrendszerének kialakításával, a forgalmas útvonalak elterelésével, a közlekedési viszonyok felülvizsgálatával és a kastélykert magas kőfalainak elbontásával, a zavaró légvezetékek megszűntetésével, a különböző melléképületek, sufnik felszámolásával zöldfelületi, településképi és településszerkezeti szempontból is egy igen kedvező, műemléki környezetű városközpont alakulhatna ki. A település jelenlegi beépítettségét a falusias, kertvárosias és a kisvárosias beépítettség egyaránt jellemzi. A zöldfelületek szempontjából az előbbi kettő beépítési mód a kedvezőbb, azonban a település városi arculatának megteremtéséhez a belvárosban a kisebb zöldfelületi hányadú, azonban reprezentatívabb, közparkokkal szabdalt kisvárosi beépítési mód a kívánatos. Fót zöldfelületeinek egy része idegenforgalmi potenciált is rejt magában. A Somlyó tó, Fáy présház, a védett Somlyó-hegy és a kialakított tanösvény környezete az agglomerációs 135



kiránduló turizmus meghatározó helyszíne lehet, melyet jól kiegészít a kastély és a római katolikus templom, mint kulturális látnivaló-együttes. A település belterületeinek zöldfelületei 230 420 m2-t tesznek ki. A település zöldfelületi egységei a következők: Megnevezés Károlyi kastély parkja Millenniumi emlékpark Vörösmarty u-i park Óvoda kert Polgármesteri Hivatal előtti emlékmű Kalácska ház előtti rózsakert Kossuth u. 1. sz. előtti rózsakert Kossuth u.-i artézi kút Mogyoródi buszmegálló virágos kert Petőfi tér November 7. tér Erkel F. tér Strandfürdő + tábor Sporttelep, sportpálya (Kossuth u. 36.) Sporttelep (Németh K. u.) Vörösmarty u. Öregfalusi temető Alagi u. Kisalagi temető Vörösmarty u. katolikus temető Vörösmarty u. református temető

Helyrajzi szám

Terület (m2)

2817

2.476

911 1298 1546

1.336 2.473 500

1546

100

1545

150

1545

100

1292

150

1355 2458 2155 290/4; 291/1 1591; 1594/2

150 9.725 5.882 61.913 25.352

3778

9.630

900/2

2.368

0278; 0279/1

9.990

900/1; 898; 5002/2 1042

36. táblázat Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006. A közterületeken a településképre és a zöldfelületek minőségére nézve többféle probléma is jellemző. A település közterületei a különböző utcabútorok, úgy, mint a kerékpártárolók, hulladékgyűjtők és egyes esetekben padok tekintetében hiányosságokat mutatnak. A

136



településen a játszótér-ellátottság nem megfelelő, a játszóterek nem felelnek meg a korszerű, európai uniós követelményeknek. A játszóterek minőségi és mennyiségi fejlesztése is kívánatos. Némely zöldfelületek felújításra, fautánpótlásra szorulnak. A légvezetékek sok esetben akadályozzák az utcafásítást, emellett településképileg is kedvezőtlenül hatnak. A településen 1995-ben fásítási terv készült, az azonban ma már felülvizsgálatra szorul. Az elmúlt években több fásítás is történt a településen, ezt a folyamatot érdemes lenne folytatni. A településen célszerű a területen egyébként is honos fajokat, vagy azok nemesített változatait alkalmazni, mert ezek jobban bírják a helyi sajátosságokat, és egyben tájképi szempontból is kedvezőbbek. A településen további zöldfelületbe vonásra lenne szükség, és erre több potenciális terület is kínálkozik. Így például a Mogyoródi patak belterületi szakasza nem képezi jelenleg a parkrendszer szerves részét, sőt jelenleg elhanyagolt állapotú. A fentiekben jelzett problémák megoldását szolgálhatja egy komplex zöldfelület-fejlesztési és -védelmi koncepció kidolgozása és kivitelezése. A települési zöldfelületi rendszerbe jól illeszkednek a zártkertek és a belterületek közötti zöld területek, a helyi és országosan védett területek. Az egyes területek esetleges beépítési kezdeményezése során feltétlenül felül kell vizsgálni azok zöldfelületi hálózatban és a településképben betöltött szerepét, és annak megfelelően kell a terület további sorsáról határozni. A település területén igen magas a porszennyezés, ezért a lakóterület takarását, a por megszűrését véderdősávok létesítésével szükséges biztosítani. A település erdősültsége kedvezőtlenül alacsony, tehát a külterületi további erdősítések is mindenképpen indokoltak. A településen a zöldfelületek karban tartását a Településszolgáltató Kht végzi. Göd A település egyrészről a Budapesti agglomeráció északi települése, másrészt viszont a Dunakanyar déli kapujának is tekinthető. A Duna 5,9 km hosszan folyik a mai község területén. A település természetföldrajzi jellemzője, hogy egy olyan medencében fekszik, amelyben a látóhatár teljesen zárt. Gödöt Alsógöd irányából 110-120 m magas homokbuckák szegélyezik, a délkeleti oldalon 180-190 m magas homokbuckák övezik, míg a Duna túloldalán északon a Naszály, nyugaton a Pilis, délen a Tetétlen, keleten a csomádi hátság gerince látható. A főbb településszerkezeti vonalas elemek észak-déli lefutásúak, hiszen maga a Duna, de a 2es számú főút és a vasútvonal, illetve az újonnan megépült 2/A gyorsforgalmi út is egymással párhozamosan észak-dél irányban haladnak. Ugyanakkor a település területét alkotó völgyek és dombhátak kelet nyugati irányúak, a folyóvölgy felé lejtőek. A kedvező településföldrajzi adottságokat már évezredekkel ezelőtt is felismerték, hiszen már a legrégibb korokból is találtak a területen különböző leleteket. A Római Birodalom idején 137



stratégiailag különösen fontos szerepe lehetett a térségnek, hiszen II. Constantinus uralkodása idejéből nagyméretű katonai tábor nyomaira bukkantak a régészek a mai Bócsa-újtelep területén. A középkori falu feltehetőleg Felsőgöd déli részén terült el, az itt található, máig is templomdomb néven ismert részen állt az egykori település temploma, melynek alapjait az 1930-as években bontották el. A templom régészeti leletek alapján a XII-XIII. században épülhetett. A török hódoltság után a település többször is pusztaként, nem lakott helyként volt nyilvántartva, történelme során különböző uradalmak birtokát képezte. Az akkori puszta lélekszáma a 200-at sem érte el, amikor a terület kedvező tájképi adottságaira és jó megközelíthetőségére az 1890-es évek környékén felfigyeltek a jómódú pesti polgárok, és parcellázás indult Göd és Kisgöd területén, s a gyönyörű, angolparki környezetben felépültek a szebbnél szebb nyaraló villák. Ekkor épült Felsőgödön a családotthon-telep, és Kisgödön a nyaralótelep is. Az utóbbiakban a középosztály, a közhivatalnoki rétegek, a művészek, kishivatalnokok, kereskedők és munkások telepedtek le. Felsőgöd fejlesztése érdekében már 1907-ben létrehozták a Felsőgödi Családotthon Telepesek Egyesületét, az egyesület járt el a telep lakosainak érdekében a különféle hatóságoknál és a kölcsönöket nyújtó pénzintézeteknél. A település gyors fejlődése, lakosságának nagyszámú növekedése hozta magával elsőként Felsőgöd területének Sződ községtől való leválasztását és önálló kisközséggé alakítását 1914-ben. Az új községben 10 év múlva már állt a római katolikus templom (1942), folyamatosan nőtt az infrastrukturális és szociális ellátottság is. Az 1930-as években folytatódó parcellázások eredményeként jött létre Felsőgödön a Duna és az országút között az ún. kertváros, Alsógödön pedig szintén újabb telkek kerültek kialakításra a vasúttól keletre lévő fenyves erdőben. A település az 1870-es 177 fős lakosságszámához képest 2000-re már több, mint 15000 főt számlált. A népesség növekedése csak a világháborúkat követően torpant meg kis mértékben. Az egységes Göd 1970-ben alakult, és 1999-ben nyerte el a városi rangot. A települési hagyományok tükrében a közigazgatási területen belül a belterület 2 jól elkülöníthető részre tagolódik, Felsőgöd és Alsógöd területére. A település belterületének teljes részén a falusias, a kertvárosias, és a kisvárosias lakóterületek váltakoznak. Kialakulásából is adódóan Göd egész területének utcahálózata szabályos, a lakóterületekre többnyire a viszonylag kicsi telekméretek jellemzőek. Göd jól kivehetően kétközpontú település. Egyik településközpontról sem mondható el azonban, hogy megfelelően hangsúlyos lenne, jelentőségüket a központi területek, nem kialakításuknak, hanem az ott elszórtan található központi funkcióknak köszönhetik. Ezért mindkét településközpont esetében azok a városi szövetből kiemelkedő szerepét tájépítészeti eszközökkel is hangsúlyozni szükséges, megteremtve a reprezentatív arculati feltételeket a lakosság és a városba érkező látogatók számára. A települési központok területi arányának növelésére is szükség van, hiszen a felduzzadt lakosságszámot a jelenlegi központok már nem képesek ellátni. A népességszám folyamatos növekedése a települési intézményrendszer növekedését is maga után vonja. Ezért a településközpontokat annak megfelelően kell 138



kialakítani, hogy a megnövekedő igényeket is ki tudják a jövőben a megfelelő színvonalon szolgálni.

34. ábra Göd településszerkezete és központjai A Polgármesteri Hivatal és attól délre fekvő terület a Pesti út mentén és környezete Alsógöd kisebb központjának, a vasútállomás, az általános iskola és az óvodák, tehát az Ady Endre út és a Duna út környezete pedig Felsőgöd központjának tekinthető. A település egykori üdülőterületei mára már jobbára beépültek, és a lakóterület részét képezik. Üdülőterület besorolású terület már csak kis részen található a Duna mentén jellemzően hétvégiházas beépítéssel, többnyire szabályos tömbökkel, kisméretű telkekkel. A település zöldfelületi rendszere az egyedi telkes beépítés miatt kedvezőnek mondható. Jelenleg 398 040 m2 gondozott parkfelület található a település belterületén, melyet az önkormányzat megbízott vállalkozók útján tart fenn.

139


Megnevezés Feneketlen tó és környéke Göd-Alsó Dunai strand Kossuth tér Petőfi tér Bozóky tér Kádár u. Gödi homoksziget Nemeskéri Erdő Sportpálya Sportpálya Jácint utcai temető Nemeskéri utcai temető Csokonai utcai temető Pázmány P. utcai temető


Helyrajzi szám 353, 352/1

Terület 13.863

525

11.444

334 1321 5637/2 6322/5 03 1934 1935 4846 4032 1829/1-2-3 2527

2.309 5.191 5.664 13.444 77.982 132.714 29.800 17.395 11.287 12.902 5.409 23.192 3.620

936

5.129

37. táblázat Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006. A város területének természetes növénytakarója, melybe a település zöldfelületei ékelődnek, nagyon értékes. A rétek, legelők, folyómenti ligetek és lápos részek növényzete az ezüstfűz, a fekete nyár, a védett sárgafa, a galagonya, a som, a hamvas szeder, a védett sárga nőszirom és a fajgazdag gyepfélék. A természetes növénytakaró az egyre több helyet elfoglaló belterület következtében állandóan csökken, az eredeti állapot leginkább a Duna menti részeken maradt meg. Zöldfelületi szempontból meghatározóak a nagyobb zöldfelületi egységek, melyek a vonalas zöldsávokkal (nyílt csapadékelvezető árkok, út menti fasorok, zöldfelületek) a település ökológiai hálózatának a gerincét alkotják. A nagyobb zöldfelületi egységek közé sorolhatók a településen a sportpályák, a sportrekreációs területek, a kastélypark, a strand és a temetők területei. A városi sportpályák Alsógödön a Nemeskéri-Kiss parkerdőben, míg Felsőgöd területén a vasút nyugati oldalán a vasútállomástól délre találhatók. A fürdő területe a Felsőgödi belterülettől délre, délkeletre helyezkedik el, emellett a Duna partján három strandterület is található. A belterületi zöldfelületek jelentős eleme továbbá a Nemeskéri-Kiss kúria kastélyparkja. A település 3 temetőterülettel is rendelkezik. A település Duna parti területei nem csak zöldfelületi szempontból nagyon kedvezőek, de vízbázis-védelmi szerepet is ellátnak, ezért azok megőrzése, megfelelő színvonalú fenntartása különösen fontos feladat.

140



Alsó- és Felsőgöd között a vasúttól keletre lévő területen nagy területű, nemzetközi golfpálya és sportcentrum – komplexum található. A természeti területeket is magában foglaló, mély fekvésű, alacsony termőhelyi értékű volt gyep és parlag területek rekreációs – sport célú rendezett zöldfelületként való, alacsony beépítettségű szintű kialakítása – habár a terület nem közterület ugyan – a települési környezetre nézve igen kedvező. A város Duna parti sávjához hasonlóképpen értékes zöldfelület az alsógödi parkerdő, amely a városrész zöldterületei centruma. A parkerdő a golfpálya és a termálfürdő zöldfelületeivel együttesen kedvező vázát alkotja a város keleti zöldfelületi rendszerének. A meglévő zöldfelületek keleti irányú kiterjesztésével megvalósítható távlatilag az Újtelepig és a M 2 sz. főútig kiterjedő zöld sáv, amely környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű lehet. A település zöldfelületei általánosságban rendezett állapotúak, azonban sok helyen felújításra, utcabútorok pótlására, további növényesítésre lenne szükség. A település több közparkja is spontán jellegű, abban a kertépítészeti irányelvek nem érvényesülnek. A település játszótérellátottsága jónak mondható, azonban a 11 játszótér számos játszószere nem felel meg az EU minőségi követelményeinek. A település több utcája is fa- és fasorutánpótlásra szorul, bár ennek megoldása elkezdődött, hiszen a település fásítási tervének elkészülése folyamatban van. A település területén 2005-ben 950 faegyed került elültetésre a vasút menti önkormányzati területeken, mely az önkormányzat zöldfelületi szempontból fejlesztő típusú szemléletmódját tükrözi. Zöldfelületi szempontból szintén kedvező, hogy a természeti értékek a belterületen, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó területeken találhatóak, így azok is részét képezik a belterületi zöldfelületi rendszernek. A Gödi sziget és Dunai holtág területe országos védelem alatt áll, míg a település további 5 területe helyi védettséget élvez (Göd- felsői Kékperjés Láprét, Göd Láprét, Gödi homokpusztagyep, Göd- felsői Kék Duna Sporttelep, Göd Nemeskéri parkkiserdő). A település területén ex lege védett lápterület is található. A település belterületeihez kapcsolódóan több helyen folyik jelenleg is lakóparkok építése, kisvárosi jellegű beépítési móddal, nagyobb lakóterületi beépítettséggel, kisebb zöldfelületi hányaddal. Az új lakóterületek beépítésénél azt szükséges figyelembe venni, hogy Göd területe a település kedvező fekvése, kellemes „szellős” kialakítása, fasoros utcái, Duna-parti sétánya, és strandja miatt közkedvelt a lakosság és a betelepülni szándékozók körében. Ezért az újabb lakóterületek kialakítása során a környezeti, településképi és lakossági érdek is azt diktálja, hogy a település kertvárosias jellegének, hangulatának, adottságainak megőrzésére, és a zöldfelületek megfelelő arányára mindenképpen törekedni kell. A település területhasználati szempontból fontos, jelenleg fejlődő területe a 2/A számú gyorsforgalmi út környezete. Az út jó közlekedési adottsága miatt számos kereskedelmi-ipari területfoglalási igény jelentkezik, egyes területek már beépítésre is kerültek (Samsung). A logisztikai, kereskedelmi, ipari létesítmények megjelenése a település szempontjából kedvező, azonban a területhasználatok módját úgy kell megszabni, hogy az a település nyugodt, tiszta, környezeti ártalmaktól mentes lakókörnyezetét ne zavarja. A terület véderdősávval történő lezárása nem csak környezetvédelmi érdek, de esztétikai szempontból is fontos lehet, hiszen a gyorsforgalmi út áthaladó forgalma csak ezt az arcát látja a településnek, így a terület rendezettsége pozitívan hathat a település megítélésére is.

141



A város egyéb külterületeinek területhasználatára jobbára a mezőgazdasági területek jellemzőek. Sajnos a településen az erdőterületek aránya kedvezőtlenül alacsony, ezért is törekedni kell a véderdősávok kialakítására, és az alacsonyabb termőképességű területek beerdősítésére. A település kül- és belterületeinek meghatározó településképi eleme a sűrű légvezetékhálózat, mely alatt nem csak a lakóutcák zavaró lakossági vezetékhalmaza értendő, hanem a Gödi OVIT telepből adódóan a sokfelől Gödre érkező nagyfeszültségű vezeték-hálózat is egyértelműen kedvezőtlen tájképi elem. Bár ezek a vezetékek adottságként kezelendők, mégis zavaró látványuk ellen sokat lehet tenni tájépítészeti eszközökkel, hiszen a fontosabb kilátást és rálátást nyújtó pontokról takarásuk megfelelő növényesítéssel megoldható. Dunakeszi A város története régi időkre nyúlik vissza, a régészeti feltárásoknak köszönhetően ma már bizonyos, hogy a település területe az őskorban is lakott hely volt. Szintén régészeti leletek alapján a római kor nyomai is megtalálhatóak. Az 1715. évi népesség-összeíráskor 18 család élt az okiratban már Dunakeszi néven szereplő településen. Alag puszta benépesülése 1809-re tehető. Itt kezdett építkezni 1890-ben a lovaregylet, mely a településrész fejlődését, szerkezetét a mai napig meghatározza. 1910-ben Alag még különálló község volt. A lovaregylet alkalmazottai - idomárok, hajtók - mesés összegeket kerestek, vagyonukból villákat építettek. A településszerkezet szempontjából meghatározó az 1846-ban átadott vasútvonal, mely Magyarország első vasútvonala volt, Budapestet kötötte össze Váccal. A települést ezáltal a Duna, a 2-es számú főút és a vasútvonal észak-dél irányú nyomvonala határozta meg. A vasútvonal átadása idején az akkori város még kizárólag a vasút és a Duna közti területre korlátozódott. A két községet (Keszit és Alagot) 1950 elején egyesítették. Dunakeszin a szegény paraszti lakosság, míg Alagon főleg a cseléd lakosság volt a jellemző. Az azóta eltelt idők folyamán az egyes településrészek összenőttek, azonban Alag-liget elszigeteltsége a mai napig fennáll. A település agglomerációs helyzete pozitívumokat és negatívumokat egyaránt rejt magában. Mint Budapest északi zöldfelülete és Duna-partja, sokáig üdülési potenciált is jelentett, a nyugodtabb, kellemesebb, tisztább életkörülményeket kereső lakosságot vonzotta. Azonban a település osztozik a főváros kommunális ellátásában, kiszolgálásában, hiszen a település a főváros ivóvízbázisának részét képezi, emellett regionális hulladéklerakót is működtet. Az eredetileg mezőgazdálkodással, főleg zöldségtermesztéssel foglalkozó lakosság az iparosodás kezdetétől folyamatosan tért át a gyári munkára. Dunakeszin egyre több ipari üzem létesült. Az ipari fejlődés indukálta a nagyarányú lakásépítkezéseket, melynek máig ható következménye a Duna parton sorakozó a környezetbe nem illeszkedő panel házak látványa. (A panel lakótelep esetében azonban meg kell említenünk, hogy az épületek között igen szerencsésen nagy az ápolt zöldfelületek aránya.) A gyors, sokszor erőszakos építkezési folyamat a településszerkezeti és településképi szempontokat sok esetben mellőzte. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta. Dunakeszi mint jellegzetes munkástelepülés 1977. áprilisában lett város. A település várossá válásának töretlen fejlődését

142



tehát egyrészt az iparosodásnak, másrészt pedig az agglomerációs kitelepülés folyamatának köszönheti. Ezek a folyamatok természetesen rányomják bélyegüket a település szerkezetének folyamatos alakulására is. A város népességszámának folyamatos növekedése és az ipari üzemek megtelepedése miatt a település kivett területeinek aránya igen magas, ezáltal egyre kevesebb a mezőgazdasági terület. A csökkenő biológiailag aktív területek aránya az igen nagymértékben beépített agglomerációs környezetben felértékelődik. A településen az erdőterületek aránya kedvezőtlenül alacsony, a mezőgazdasági területek beerdősítését – főleg a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, a lakóterületeket szegélyező és az iparterületek védőterületeit alkotó területek esetében – mindenképpen szorgalmazni kell. Dunakeszi természetes növénytakaróját a rétek, legelők, folyó menti ligetek, és lápos részek váltakozása alkotja. Jellemző fajai az ezüstfűz, fekete nyár, galagonya, som, a hamvas szeder és különféle fűfélék. Sajnos a kivett területek nagy aránya és az erős antropogén hatás miatt a természetes növénytakaró már csak igen kis mértékben van jelen a településen. A természetszerű élőhelyek kis kiterjedésűek, egymástól elszigeteltek. Az eredeti növényzetet még megőrző foltok találhatóak a Katona dombon, a temető alatti dombon, a Gyártelep feletti részen, a tőzegbánya tavaknál, és a Duna part túlnyomó részt vízvédelmi területein. A területek egyre nagyobb beépítése mellett az eredeti élővilágot a nagy arányú illegális hulladéklerakás is veszélyezteti, mely arra enged következtetni, hogy az újonnan betelepülő, a településen családi kötelékekkel, hagyományokkal nem rendelkező lakosság nem érzi magáénak a települési környezetet, környezeti igényessége a lakóterületével szemben alacsony. A külterületen egyre nagyobb a parlag területek aránya, amik természeti degradációnak kitettek. A parlag területek parlagfű-borítottsága évről-évre problémát okoz. A város 2003-ban készült településfejlesztési koncepciója „a főváros tőszomszédságában lévő, a világvárosi funkciókat kiegészítő szolgáltató kisváros” megteremtését tűzte ki célul. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos a modern kisvárosi lakókörnyezethez illeszkedő színvonalú és megfelelő arányú zöldfelületi hányad megteremtése is. A településen a fenntartott belterületi parkok 131.000 m2-t tesznek ki, melyet csaknem 50 ha extenzív művelésű zöldterület is kiegészít. Megnevezés Intenzív művelésű park

Helyrajzi szám

Extenzív művelésű zöldterület

Terület 13 ha 49 ha

38. táblázat 1997-98-ban történtek az első lépések a települési zöldfelület rendezése (parképítés, virágosítás) szempontjából. A településen több ütemben nagy arányú fásítás történt az elmúlt években, 1998-ban a lakóutcák fásítása során mintegy 2000 fa került kiültetésre, majd a 2/A út építésekor a várható környezetterhelés kompenzálására fasort ültettek a Fóti úton. 2000-ben

143



újabb 2000 facsemetét ültetett az önkormányzat, melyet a következő években több százas mennyiséggel egészített ki. A települések közparkjai gondozott képet mutatnak, a település mintegy 20 közterületi játszóterének jelentős része az EU-s követelményeknek is megfelelő játszószerekkel van berendezve. Bár az utóbbi évtizedben a parkok berendezési tárgyaiban is jelentős felújítások történtek, egyes közterületeken azonban az utcabútorokat (hulladékgyűjtő edény, kerékpártároló, pad, stb.) tekintve még mindig hiányosságok mutatkoznak. A zöldfelületek egy része emellett felújításra, további növényesítésre szorul, a belterületi közterületi zöldfelületi hányad további növelése indokolt. Egyes települési zöldfelületi funkciókból hiány mutatkozik, így pl. kevés a településen a nagyobb kiterjedésű szabadidős, rekreációs célú zöldfelület. A Duna part, és annak zöld sávja markáns tájképi elem, és meghatározó zöldfelület a településen. Zöldfelületi többfunkciós használatát is akadályozza, hogy a parti sáv vízbázisvédelmi szempontból érzékeny terület, a főváros ivóvíz-biztosításának egyik meghatározó záloga, ezért használata, és bárminemű fejlesztése csak ennek a szempontnak az elsődleges figyelembe vételével lehetséges. Ez azonban abból a szempontból pozitívumot is jelent, hogy magasabb szintű zöldfelületi védettséget jelent a területnek. A település ökológiai hálózatának vázát alkotják az olyan nagykiterjedésű zöldfelületek, melyek a település bel és külterületén a mezőgazdasági művelésnél magasabb diverzitással pozitívan hatnak a település környezetminőségére. A már említett Duna zöldfolyosója mellett ide sorolhatók a vitorlázó repülőtér, az Alagi lovastelep és lóversenypálya, a tőzegtavak és kavicsbánya-tavak területei. Az alagi lovaskomplexum egy 170 ha-os ősparkban foglal helyet. A fentebb említett zöldfelületi egységek közül a tőzegtavak, tőzegláp természetvédelmi jelentősége nagy. A település nagy belterületi zöldfelülete a temető, mely kegyeleti parkká szervezve fontos szerepet tölthet be a település közhasználatú zöldfelületei között. A kedvező fekvése ezt mindenképpen indokolná. A temető nagy értéke az idős, nagylombú faállománya. Dunakeszi történelmi városközpontja jelenleg nem rajzolódik ki markánsan a városi szövetben, a megfelelő rendezési elv, a határozott, jellegzetes arculati megjelenés hiányzik. A belvárost emellett közlekedési és parkolási nehézségek is sújtják. A városközponti területeken a zöldfelületek reprezentációs városképi megjelenésének a fokozása sokat segíthet annak településképi megjelenésén, szerepének jellegének településszerkezeti fokozásán. A település városközpontjának markáns rendezése azonban nem elégséges. A település hosszirányú elnyúlása, az egymástól térben és jellegben is elkülönülő lakóterületi egységek, tömbök és az élhetőség szempontjaira való törekvés a további városi alközpontok kialakítását, fejlesztését indokolják.

144



A már kialakult és kialakulóban lévő szerepű települési alközpontok a következők: • Szent Imre tér és környéke (Kossuth L. út és Rákóczi u. kereszteződésében) • Alag ligeten a Muskátli és Margit út találkozása • Casalgrande tér (lakótelep) • Rév utcai kompátkelő környéke

35. ábra Dunakeszi központja és alközpontjai Az alközpontok szerepének kiemelésében nagy szerepe lehet a megfelelő zöldövezeti, kertépítészeti kialakításnak.

145



A város növekedése, az egyes területi egységek összeépülése miatt a városban sokszor keverednek az ipari-gazdasági és lakófunkciók, ami zavarja egymást és a városi területhasználatok rendjét, illetve konfliktust okoz a lakosság körében. Dunakeszi lakosságának fontos igénye, hogy barátságos léptékű és hangulatú városban élhessen, ezért a további nagy arányú lakóterületi, kereskedelmi, logisztikai és ipari beépítéstől óvakodni kell, hiszen a településnek nem célja az elővárosi teleppé válás, sokkal inkább a hangulatos zöldfelületekkel tagolt agglomerációs kisvárosi lakókörnyezet fenntartása.

146



II.3.7. Közlekedés Közlekedésföldrajzi helyzet és elérhetőség A kistérség Magyarországon belül központi helyzetű: közvetlenül Budapest mellett, attól északkeletre helyezkedik el. A központi fekvésnek előnyös és hátrányos hatásai is vannak. Előnyös, hogy a térség könnyen elérhető, az utak hálózati rendszere megfelelő kapcsolatot biztosít mind Budapest, mind pedig a környező települések (Vác, Veresegyház, Gödöllő) felé. A térség nyugati határát alkotó Duna azonban a közlekedésben akadályt jelent. A legközelebbi állandó átkelési lehetőség a Duna túlpartjára a budapesti Árpád-híd, a Szentendrei-szigetre nem vezet híd, kompjárat és rév biztosítja az összeköttetést a túlsó parttal, ami a közúti közlekedésben sok felesleges kerülőt jelent. A hiányzó átkelési lehetőséget a tervezett M0 autópálya északi hídja részben pótolhatja, de szükség lenne a tervezett váci híd megépítésére is. A központi helyzet megannyi hátránnyal is jár: a tér útjain jelentős a lakosságot zavaró és a környezetet szennyező forgalom, ami évről évre az átlagnál nagyobb mértékben nő. Ennek oka részben az, hogy Magyarország úthálózata sugaras szerkezetű, Budapest központtal, így a Budapestre vezető utak a főváros környékén rendkívül zsúfoltak. Nem csak az országos úthálózaton, hanem a Budapest körüli agglomerációban is megerősítésre szorulnak ezért a haránt irányú kapcsolatok; az ezt szolgáló M0 autópályakörgyűrű kiépítettsége még hiányos. A szuburbanizáció miatt egyre többen települnek ki Budapest agglomerációjába, miközben munkahelyük általában a fővárosban marad. A naponta Budapestre ingázók között így nő a magasabb jövedelműek aránya, akik nagyobbrészt személygépkocsival járnak be a fővárosba. Emellett nagyméretű, nagy tömegeket vonzó kereskedelmi létesítmények (hipermarket, szakáruházak) épültek a térségben, amelyek jelentős forgalmat vonzanak (vásárlók és áruszállítás). A térség fő közlekedési ütőerei a 2-2/a. 1 sz. elsőrendű főutak. A 2/a. sz. főút új nyomvonalon, keletről kerüli el a településeket. Az M3 autópálya délkeletről érinti a térséget de azzal közvetlen kapcsolata nincs. A térség közlekedési hálózatát közelebbről vizsgálva szembetűnik hogy az döntően észak-déli irányú. Ennek fő oka egyrészt a Duna, mint közlekedési akadály, valamint a forgalom alapvetően Budapest irányultsága. Hiányoznak egyes települések közötti haránt irányú kapcsolatok (pl. Göd és Csomád között). Ez fokozza többek között a sugárirányú utak túlterheltségét is. Vasúti kapcsolat Budapesttel két vonalon van a 70. sz. vonal nemzetközi fővonal (Budapest – Vác – Szob), a 71. sz. vonal regionális jelentőségű, Budapestet köti össze Őrbottyánon keresztül Váccal. A vizsgált terület mindhárom településén található vasútállomás. A Duna hajózási potenciálja egyelőre jobbára kihasználatlan, a dunakeszi repülőtér sport célokat szolgál. A kistérség elérhetősége Budapestről alapvetően jó, de a gyakori közúti torlódások jelentősen növelik a menetidőt (39. táblázat). Személygépkocsival az utak zsúfoltsága miatt akár duplájára is nőhet a menetidő a csúcsforgalmi időszakokban. A térségben megnyílt hipermarketek a forgalom további növekedéséhez vezettek az addigi hagyományos reggeli és délutáni csúcsforgalmi időszakokon kívül is.

1

Újabb számozása: 201. sz. főút, de mivel a legtöbb térképen és dokumentumban még 2/a útként szerepel, így mi is ezt használjuk.

147


Dunakeszi Göd Fót


Személygépkocsi- személygépkocsival val csúcsforgalmon csúcsforgalomban kívül 40-45 20-25 50-70 30 50-55 20

vonattal*

autóbusszal

22 31 20-29

25 39 23-26**

39. táblázat A térség településeinek elérhetősége Budapestről (Árpád-híd pesti hídfő) (*Budapest Nyugati Pu., ** Újpest, Városkapu) Adatok forrása: MÁV, Volánbusz menetrendek és önkormányzatok A kistérségen belül a kis távolságok, valamint a 2/a út megépülte miatt a települések elérhetősége jó, személygépkocsival néhány perces távolságra vannak egymástól. Dunakeszi és Göd között gyakori vasúti és autóbuszjáratok közlekednek. Gödről Fót csak átszállással érhető el, míg Dunakeszi-Fót, valamint Dunakeszi-Göd között közvetlen autóbusz jár. Közúti közlekedés A terület elérhetősége szempontjából alapvető jelentőségű a 2-2/a sz. elsőrendű főút, amely a transzeurópai hálózatok (TEN-T) része. 1999-ben elkészült a 2/a főút Budapest – Vác közötti 30,6 kilométeres szakasza, ami elkerüli a településeket, különszintű csomópontokkal épült és később autópályává fejleszthető; a 22-es kilométerszelvényig 2x2, utána 2x1 sáv szélességű. Az útnak fontos szerepe van az agglomeráció települései és Budapest közötti napi ingázásban; a Dunakanyar és a Börzsöny idegenforgalmi vonzerejéből következően jelentős a turisztikai jellegű forgalom, az út menti kereskedelmi létesítmények is sok járművet vonzanak, valamint nemzetközi forgalmat is lebonyolít az út Szlovákia felé (határátkelő: Parassapuszta–Sahy). Az út fejlesztése szerepel a Kormány 2015-ig szóló közúthálózat-fejlesztési programjában. Az országos közúthálózat fejlesztéséről elfogadott 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat, illetve a 2003. évi CXXVIII. törvény szerint a Budapest – Vác szakasz autópályává bővítésére és a Vác – országhatár szakasz kiépítésére 2007-2015 között kerül sor.

148



25000

jármű/nap

20000

15000

10000

5000

2

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

19 94

19 93

19 92

19 91

19 90

0

2/a

36. ábra A közúti forgalom alakulása a 2. sz. főút 21+850 és a 2/a. sz. főút 27+ 800 kmszelvényében (Dunakeszi) 1990-2005 Forrás: Országos keresztmetszeti forgalomszámlálás, ÁKMI Kht., 1998-2005, ill. Az országos közutak 2005. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Kht., 2006 A 2/a út mentesítette a települések belterületét a jelentős átmenő forgalomtól, ami korábban a 2. sz. főúton bonyolódott le, de a 2. sz. út forgalma ennek ellenére továbbra is magas, Dunakeszi és Göd belterületén meghaladja a 16000 E/nap értéket (36. ábra). A 2. sz. úton a 2/a út megépülése előtt 1996-ban a napi átlagos tehergépkocsi-forgalom 1679 j/nap volt, ami mára 876-ra csökkent, eközben a személygépkocsi-forgalom 2005-ben is közel ugyanannyi volt mint 1996-ban. A tehergépkocsik aránya tehát csökkent ugyan, de a helyüket átvették a személygépkocsik. A településeken átmenő forgalom csillapítására és korlátozására (tehergépjárművek célforgalma) van szükség, ehhez azonban először ki kell építeni a megfelelő elkerülő útvonalakat. A forgalom zökkenőmentesebb lebonyolításában fog segíteni, ha Vácig megépül a tervezett M2 gyorsforgalmi út második pályája is. Jelentősebb kerékpárforgalmat Dunakeszi és Göd belterületén a 2. sz. úton mértek. A 2. sz. főút rendkívül nagy gépjárműforgalma miatt Dunakeszin és Gödön a kerékpáros közlekedés balesetveszélyes.

149


Település Fót Dunakeszi Dunakeszi Göd Dunakeszi Göd Dunakeszi Dunakeszi Fót Fót Fót Fót Fót Fót Fót Fót Dunakeszi-Fót


Összes Nehéz Teherszelvénye forgalom motoros gépkocsi Út száma (km) (E/nap) forgalom 1 (j/nap) (E/nap) M3 15+ 200 49682 11670 5021 2 14+ 774 16176 2648 1067 2 17+ 700 19744 2044 1031 2 21+ 850 17421 1898 876 2/a (201) 17+ 600 22131 4018 2093 2/a (201) 27+ 800 21228 4600 2472 2101 0+ 550 12127 1338 679 2101 3+ 000 8343 1008 547 2101 5+ 000 9019 1034 616 2101 5+ 900 18137 1824 870 2101 6+ 400 10138 2200 1098 2101 8+ 000 8088 630 279 2102 7+ 000 18559 2150 1082 2102 11+ 340 18137 1824 870 2102 12+ 000 8320 1220 661 2102 16+ 000 11463 1288 548 21101 3+ 000 6371 723 316

40. táblázat A térséget érintő országos közutak főbb forgalmi adatai Forrás: Az országos közutak 2005. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Kht. 2006 A 2., illetve a 2/a utak forgalmának továbbvezetésében fontos szerepe lesz az M0 körgyűrűnek. Az északi szektorban egyelőre 2/a és 2/b útként üzemel a körgyűrű egy szakasza, az M3 és az M0 ideiglenes csomópontja elkészült. A korábban említett jogszabályok szerint 2007-ben elkészül az M0 északi szektorában a 2-11. sz. főutak közötti autópálya szakasz a gyűrű 1,8 kilométer hosszú, kétszer két sávos északi Duna-hídjával, ami Újpestet köti majd össze Budakalásszal. A térség déli határán halad az M3 autópálya, amely Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza felé biztosít kapcsolatot. Az M3 Budapest elérésében nem játszik jelentős szerepet, mert Fótnál nem lehet felhajtani az autópályára, a legközelebbi csatlakozás Mogyoródnál és Budapest belterületén van. Fót általános rendezési terve előirányozza egy csomópont létesítését az autópálya 15+907 km szelvényében. Az alsóbbrendű utak közül fontos szerepe van a 2101. j. összekötő útnak, ami Dunakeszit köti össze a 2/a úttal, és Fóttal valamint az M3 autópályával (felhajtó Mogyoródnál). Dunakeszi belterületén a vasúti fővonalon átvezető felüljáró kapacitása kicsi, bővítésére lenne szükség. A 2102 j. összekötő út Fót és Budapest összeköttetésében játszik szerepet, valamint Veresegyház térségének Budapest felé irányuló forgalmát vezeti le. Az út forgalma indokolja annak négysávosra bővítését Fótig. A 21101. j. bekötő út Dunakeszit és Fótot köti össze alternatív nyomvonalon, a 31017. j. út pedig Gödöt köti össze az 2/a úttal. A 21101 j. útról a

1

Nehéz motoros forgalom: Szóló és csuklós autóbuszok, nehéz tehergépkocsik (7,5 tonna össztömeg felett), pótkocsis tehergépkocsik, nyerges szerelvények és speciális nehéz járművek forgalma.

150



2/a út csak közvetetten érhető el (csomópont nem épült). Ennek ellensúlyozására a 21101 és a 2101 j. utak között a 2/a sz. úttal párhuzamosan út létesült. Az alsóbbrendű utak közül igen jelentős a 2101. j. út, valamint a Fótot Budapesttel összekötő 2102. j. út. forgalma különösen Dunakeszi és Fót belterületén (12127, ill. 18137 E/nap). Fóton a Vörösmarty tér főtéri funkciójának kialakítását akadályozza az ott áthaladó két nagy forgalmú összekötő út. Szűk keresztmetszetet jelenetnek a főváros felé vezető utak budapesti bevezető szakaszai, különösen a 2. sz. főút Váci úti szakasza. A következő években a forgalom növekedésére lehet számítani, aminek egyrészt a személygépkocsival való ellátottság növekedése az oka, másrészt a környéken épülő további kereskedelmi és ipari létesítmények forgalomvonzó hatása jelentős lehet.

37. ábra A térség közlekedési hálózata (Forrás: Pest megye közúti térképe (ÁKMI Kht., 2001) Kék nyíllal jelölve a hiányzó közúti kapcsolatok

151



Az úthálózat fő irányai az M0 körgyűrű kivételével kiépültek, a megyei, agglomerációs és települési rendezési tervek kisebb módosításokat, kapacitásbővítést és kiegészítő összeköttetéseket tartalmaznak. A térség településeinek problémája, hogy a 2/a úthoz csak egy-egy csomóponttal csatlakoznak, így a településekről a 2/a út felé irányuló forgalom koncentráltan terheli a csatlakozó utakat. Dunakeszi belső úthálózatát tehermentesítené egy a jelenlegi csomóponttól északra megépülő új csomópont, amely a település északi részét kapcsolná össze a 2/a úttal, és Göd tehermentesítésében is segíthetne. Gödön a Szegfű utca meghosszabbításával tervezett Sződ felé vezető útnak lenne csomópontja a 2/a úttal. Kiépítendő a Dunakeszit a 2102. j. úttal összekötő út (Dunakeszi északi csomóponttal), a Gödöt Csomáddal összekötő út, ami a veresegyházi térség és a Duna kapcsolatát biztosíthatná (a csomóponti leágazás a 2/a úton már megépült), a Fótot tehermentesítő útvonalak, valamint Fót és Csömör összekötése. A budapesti agglomerációban általános probléma a önkormányzati belterületi utak alacsony kiépítettsége. A térség településein sincs ez másként. A burkolatlan utak rontják a településképet és növelik a por- és zajszennyezést. A települések rohamos fejlődését nem követte az utak kiépítése. Dunakeszin és Fóton a burkolt utak aránya a megyei átlag közelében van, de jelentősen elmarad az országos átlagtól. Gödön még a megyei átlagot sem éri el a belterületi utak kiépítettsége (41. táblázat). A 2. sz. főúton több korszerűsítésre szoruló, balesetveszélyes csomópont található, melyek körforgalmú csomóponttá való átépítése javasolt (pl. Dunakeszin a 2101. j. úton a Szent István u. – Bajcsy Zs. u. csomópontja). Burkolt Kerékpárutak Külterületi belterületi hossza utak hossza Település utak aránya (km) (km) (%) Dunakeszi 48,7 2,36 45,3 Fót 50,9 1 27,4 Göd 42,4 4,9 31,1 Pest megye 50 Magyarország 67 41. táblázat A burkolt belterületi utak aránya térség településein Forrás: Önkormányzatok, Magyar Közút Kht. A külterületi közutak állapota Fóton és Dunakeszin rossz, Gödön megfelelő. A volt mezőgazdasági nagyüzemek útjainak karbantartására az önkormányzatoknak nincs anyagi forrásuk. A térségben a kerékpáros közlekedésnek kedvezők az adottságai. A kerékpározás hozzájárulhat a személygépkocsi-közlekedés csökkenéséhez, hiszen a településeken belül de akár közöttük is a kis távolságok kerékpárral is megtehetők. A Budapest-Vác-Szob útvonal része az Országos Területrendezési Terv (OtrT) szerint 2. jelű országos kerékpártúrakerékpáros útvonalnak, amely Budapestet köti össze a Dunakanyaron keresztül az Ipoly völgyével. A kistérség területén az útvonal a Dunát követi. Eddig csak egyes szakaszai épültek ki: Dunakeszi-alsó és Dunakeszi Kápolna u. között (2,36 km), Dunakeszi és Göd 152



között, Gödön, illetve Gödtől Sződligeten át Vácig. Fóton a Dózsa György úton 1 kilométeren épült kerékpárút. A kerékpárút-fejlesztések egyrészt a hivatásforgalmú kerékpározási lehetőségek javítását kell hogy érintsék (településen belüli kerékpárutak, közeli települések összekötése). Másrészt a kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlesztése a térség idegenforgalmi vonzerejét növelheti. A közutakon 1500 E/nap feletti forgalom esetén hosszabb távon meg kell teremteni a biztonságos, gépjárműforgalomtól elválasztott kerékpározás lehetőségét. A Dunamenti kerékpárútból a térségben hiányzik a Budapestet és Dunakeszit, valamint a Dunakeszit és Gödöt összekötő szakasz. A Budapesti Agglomeráció Rendezési terve szerint kerékpárút kötné össze Dunakeszit és Fótot is (továbbvezetve Mogyoródig). A 2/a út építésekor a kerékpárutat egy rövid szakaszon átvezették a 2101. j. út felüljáróján. A tervek szerint kerékpárút épül majd a 2102. j. Budapest – Fót összekötő út mentén is. A kerékpározás népszerűbbé tételéhez a kerékpárutakon kívül szükség van a kiegészítő beruházásokra és szolgáltatásokra is. Jó megoldás lehet az ún. „B+R parkolók” (kerékpártárolók) építése tömegközlekedési járatok megállói közelében. Jelenleg biztonságos (zárt) kerékpártárolási lehetőség a gödi vasútállomáson van. A parkolási gondok a térség mindhárom településén jellemzőek. A településközpontokban, a kereskedelmi létesítmények és a közintézmények környezetében parkolóhelyek kialakítására van szükség. A vasútállomásoknál P+R parkolókat kellene kialakítani az egyéni és a közösségi közlekedés integrációjának elősegítésére. Közforgalmú autóbusz-közlekedés A térséget érintő helyközi és távolsági autóbuszjáratokat a Volánbusz ZRt. üzemelteti. Dunakeszi a kitűnő vasúti kapcsolat mellett kiváló autóbuszkapcsolattal rendelkezik Budapest, Árpád-híd autóbusz-állomásra, ahová munkanapokon közel száz járat indul. Fótról közel ötven, Gödről 37 járat indul Budapestre. Dunakeszire az Auchan áruházhoz BKV járat is közlekedik Budapestről. A Dunakesziről és Gödről induló járatok Budapest Árpád-hídhoz, a fóti járatok Újpest, Városkapuhoz közlekednek, mindkét helyen kitűnő csatlakozás van a 3as metróhoz. Az összeköttetés Vác felé is jó. A kistérségen belül Dunakeszi és Fót, illetve Göd között van közvetlen kapcsolat, Fótról Gödre azonban csak átszállással lehet eljutni. A járműállomány átlagéletkora magas. A finanszírozási gondok miatt az autóbuszok korszerűsítése lassú. Autóbuszjáratok száma Budapestre (átszállás nélkül) MunkaMunkaTelepülés Szabadnap nap szüneti nap Dunakeszi* 95 49 50 Fót** 47 21 21 Göd* 36 22 22 42. táblázat A térség településeiről induló autóbuszjáratok száma Budapestre (Forrás: Volán Hivatalos Menetrend 2005-2006) * Budapest, Árpád-hídhoz ** Újpest, Városkapuhoz

153



A települések nagy kiterjedése indokolja helyi autóbuszjáratok üzemeltetését. Helyi autóbusz közlekedés mindhárom településen működik, Dunakeszin 4, Fóton 3, Gödön pedig 2 vonalon. Dunakeszin a helyi autóbusz-közlekedés fejlesztésére van szükség az új lakóterületek bekapcsolásával. Fóton a burkolt utak alacsony aránya hátráltatja a hálózat bővítését. Az autóbuszmegállókban fontos a kultúrált várakozás körülményeinek biztosítása. Váróhelyiség Fóton egyik autóbuszmegállóban sem található, Gödön és Dunakeszin a megállók kisebb részében. Autóbuszállomás Fóton található, állapota nem megfelelő. Mindhárom település a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) területén fekszik. A szövetség első lépéseként 2005 szeptemberétől bevezetésre került a Budapesti Egyesített Bérlet, következő lépésként tarifaközösség jön majd létre, s 2010 körül a szolgáltatáskínálatot is integrálják. A közlekedési szövetség fejlesztése elősegítheti a környezetbarát tömegközlekedés részarányának növelését a térség lakosságának utazásaiból. Vasúti közlekedés A térséget két vasútvonal érinti. Vasúti kapcsolattal mindegyik vizsgált település rendelkezik. A 70. sz. Budapest – Vác – Szob vasútvonal A.l. kategóriájú, villamosított nemzetközi fővonal. A korábbi évtizedekben jelentős nemzetközi és teherforgalommal is rendelkezett. Ma a meghatározó a személyszállítás. A nemrégiben elvégzett rekonstrukció eredményeként Rákospalota-Újpest - Vác között 60 kg/fm, Vác és Szob között 54 kg/fm, súlyú, korszerű, vasbetonaljas hézagnélküli felépítmény épült. Vác és Rákospalota-Újpest állomások rekonstrukciója még nem történt meg. Az engedélyezett vonali sebesség 120 km/h, állandó sebességkorlátozások a pályaállapot miatt Rákosrendező-Rákospalota-Újpest között, és Vác állomáson vannak bevezetve. A vonalon több iparvágány-csatlakozás van (pl. Dunakeszi tésztaüzem, Lighttech, Hűtőház, Járműjavító). A személyvonatok Dunakeszin három helyen (Dunakeszi-alsó, Dunakeszi, Dunakeszi-Gyártelep) Gödön szintén három helyen (Alsógöd, Göd, Felsőgöd) állnak meg. Az állomások magasperonnal rendelkeznek, a gyalogos aluljárók ki vannak építve, az állomásépületek és az utastájékoztatás felújításra szorul. A 71. sz. egyvágányú villamosított B.1. kategóriájú Budapest-Vácrátót-Vác mellékvonalon napi 25 járatpár közlekedik. A vonal villamosítása (1999) és felújítása (48-as rendszerű sínekkel, hézagnélküli kivitelben) valamint a villamos motorvonatok beállítása óta a vasúti közlekedés feltételei javultak, bár a menetidő így is magas, az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h, pályaállapot miatt bevezetett állandó sebességkorlátozás nincs. A vonal további fejlesztése szerepel a MÁV Rt. elővárosi vasútfejlesztési programjában. A járatok sűrítéséhez második vágány megépítésére lenne szükség. Ekkor megvalósítható lenne Budapest-Veresegyház között a 20 perces, Budapest és Vác között pedig a 40 perces ütemes menetrend. A vasútvonalon teherfuvarozás nem folyik. Az elővárosi járatok zsúfoltak, különösen a reggeli és a délutáni csúcsidőszakokban. Fóton egy állomás és két megállóhely található: Fót, Fótújfalu és Fótfürdő. A fóti vasútállomás felújításra szorul. Dunakeszin Alagi Majornál állnak meg a vonatok. 2004-ben vezették be az ütemes menetrendet a fenti két vonalon. Itt voltak ugyanis adottak az infrastrukturális feltételek, a viszonylag korszerű járműállomány és a már 1991-ben bevezetett ütemes jellegű menetrend. Emellett ez a két vonal szállítja a MÁV ZRt. összes elővárosi utasának 20 %-át: naponta a 70. sz. vonalon mintegy 26.000, a 71-es vonalon pedig 9.800 utas közlekedik. A Nyugat-Európában már évtizedek óta sikerrel alkalmazott ütemes menetrend lényege, hogy a vonatok napközben azonos időközönként, minden órában ugyanabban az

154



időpontban indulnak. Ezzel kiszámíthatóvá és megjegyezhetővé válik a menetrend. Budapest és Vác között megállás nélkül közlekedő, ún. zónázó vonatok is közlekednek, amelyek Vác és Szob között minden állomáson és megállóhelyen megállnak. A Budapest – Vác közötti megállóhelyek kiszolgálására a két város között mindenhol megálló vonatok közlekednek, emellett a reggeli és a délutáni csúcsidőben további gyorsított és személyvonatok is járnak. A 71. sz. vonalon minden nap, egész nap, minden órában ugyanakkor indulnak vonatok, amelyek minden állomáson és megállóhelyen megállnak. Ezen kívül csúcsidőben Budapest és Veresegyház között óránként gyorsított vonatok közlekednek, melyek csak a nagyobb állomásokon állnak meg. A rendszer fontos eleme, hogy Vácon csatlakozást biztosít nem csak a személy és zónázó vonatok, illetve 70-71. sz. vonalak között, hanem a 75. sz. Vác – Drégelypalánk – Balassagyarmat vonalra is. Az új menetrend bevezetésével a két vonalon összességében a korábbihoz képest 42-vel több vonat közlekedik. Ehhez nem kellett új járműveket beállítani vagy beszerezni, mivel jobb forgalomszervezéssel és rövidebb fordulóidőkkel a meglévő járműállománnyal is megvalósítható volt az új menetrend. Az új rendszer sikerét jelzi, hogy a MÁV adatai szerint a két vonalon az eladott jegyek száma 7 százalékkal, az utazások száma 8 százalékkal, az utaskilométer-teljesítmény 8,6 százalékkal, a reálértéken számított bevétel pedig 10 százalékkal nőtt, a zsúfoltság csökkent. Az új menetrend bevezetésével a vasút egyre jobb alternatívát kínál az egyéni közlekedéssel szemben. A térség mindhárom településén a vasútvonal kettévágja a települést, az átkelési lehetőségek korlátozottak és gyakran nem biztonságosak (szintbeni kereszteződések). A meglevő átkelési lehetőségek kapacitása kicsi: Dunakeszin a vasúti felüljárón rendszeresek a torlódások, Gödön a vasúti aluljáró csak egy forgalmi sáv szélességű. A vasúti közlekedés nyilvánvaló környezetvédelmi előnyei ellenére a települések belterületén jelentős zajterhelést okoz, amely az elővárosi vasúti forgalom fejlesztésével fokozódott. Dunakeszi és Göd területén a 70. sz. vasútvonalon munkanapokon naponta 173, Fóton a 71. sz. vasútvonalon 52 vonat halad át, ami jelentős zajterhelést jelent. A térség közlekedési problémáinak megoldásában nagy szerepet kell hogy kapjon a vasút. Amint azt a nyugat-európai példák is mutatják, vonzó tömegközlekedési alternatívát a személygépkocsival szemben csak a kötöttpályás közlekedés tud nyújtani. Komp- és révközlekedés A térséget a Szentendrei-szigettel kompjárat köti össze Dunakeszi és Horány között. A járatot a Dunakomp Kft. üzemelteti. A menetrend és a kapacitás az igényeket kielégíti, a járművek állapota megfelelő. Gödöt 2 rév köti össze a Szentendrei-szigettel: Göd-alsó és Szigetmonostor, valamint Göd-felső és Surány között. Vízi közlekedés Dunakeszin jelenleg nem található hajóállomás és teherkikötő csak egy kavicsrakodó működik a házgyárral szemben. A település rendezési terve tartalmazza egy kikötő építését a strand közelében.

155



Légi közlekedés Dunakeszin található repülőtér, amely a város önkormányzatának tulajdonában van. A repülőtér jelenleg nem nyilvános besorolású, futópályája füves, 800x500 m méretű, sportrepülésre használják. Üzemeltetője a MALÉV Repülő Klub. Dunakeszi A várost átszeli a 2. sz. főút, amely nagy terhelést jelent a lakosságnak, hiszen átlagos forgalma a Fő úton megközelíti a 20000 E/nap értéket, ezen belül 1031 tehergépkocsi halad át a városon. Rendszeresek a torlódások, fokozott a balesetveszély és nagymértékű a légszennyezés és a zaj. Forgalomtechnikai intézkedésekkel az átmenő és különösen a nehéz tehergépjármű forgalmat a 2/a útra kellene kényszeríteni, amely a települést keletről kerüli el. Forgalma jelentős, naponta átlagosan 22131 E, melynek több mint 20 %-a nehéztehergépjármű. A 2101. j. alsóbbrendű út (Szent István u. - Bajcsy Zsilinszky u. - Fóti út) a település belterületét kapcsolja össze a 2/a úttal, majd továbbhalad Fót és Mogyoród felé. A forgalom a belterületen magas, a Fóti úton 12127 E/nap. A 21101. j. bekötő út Dunakeszit és Fótot köti össze alternatív nyomvonalon, forgalma a Kossuth Lajos utcán 6371 E/nap. Dunakeszi belső úthálózatát tehermentesítené egy a jelenlegi csomóponttól északra megépülő új csomópont, amely a település északi részét kapcsolná össze a 2/a úttal. Kiépítendő a Dunakeszit a 2102. j. úttal összekötő út (Dunakeszi északi csomóponttal) is. Jelentős forgalmat vonz a település határában épült Auchan áruház.

Útvonal

Összes Nehéz Teherszelvénye forgalom motoros gépkocsi Út száma (km) (E/nap) forgalom 1 (j/nap) (E/nap)

Fő út 2 Fő út 2 Dunakeszi 2/a (201) külterület Bajcsy-Zsilinszky 2101 u. Fóti út 2101 Kossuth L. u. 21101

14+ 774 17+ 700 17+ 600 0+ 550 3+ 000 3+ 000

16176 19744 22131

2648 2044 4018

1067 1031

12127

1338

679

8343 6371

1008 723

547 316

2093

43. táblázat A Dunakeszit érintő országos közutak forgalmi adatai Forrás: Az országos közutak 2005. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Kht. 2006. A burkolatlan utak rontják a településképet és hozzájárulnak a por- és zajszennyezéshez. A külterületi közutak hossza 45,3 km, amelyből 4,7 km burkolt, az utak állapota rossz. A kiépített járdák hossza 86,6 km. A különösen rossz állapotú utcák a következők: Kistemplom, Bartók B., Bazsanth V., Bocskai u., Rákóczi út (Erkel F. – Határ u. közötti szakasz). A rossz állapotú utcák legfontosabb problémája a nagyfokú egyenetlenség és a burkolat nem megfelelő minősége, illetve a Rákóczi úton a megtámasztás nélküli útszélek töredezettsége. A 1

Nehéz motoros forgalom: Szóló és csuklós autóbuszok, nehéz tehergépkocsik (7,5 tonna össztömeg felett), pótkocsis tehergépkocsik, nyerges szerelvények és speciális nehéz járművek forgalma.

156



burkolatlan utcák kiépítésének tervezése jelenleg folyik (56 utca tervezése, engedélyeztetése van folyamatban a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítvány megbízása alapján). Rossz állapotú járda a Fóti úton és a Bajcsy-Zsilinszky utcán található. A település balesetveszélyes csomópontjai a Szilágyi – Mátyás király, Rákóczi – Báthory, Madách – Vajda J., Széchenyi – Kossuth L. utcák kereszteződései. Kerékpárút a Pálya utcán a Kápolna – Muskátli u. között található 2,36 km hosszban, állapota megfelelő. Folyamatban van a Rév út - Göd déli határ közötti 2,15 km-es szakasz kiépítése. A Fóti úti kerékpárút, és regionális kerékpárút Dunakeszi középső szakaszának tervezése jelenleg folyik. A településen nyolc üzemanyagtöltő állomás található: 2. sz főút: Shell (0120/5 és 04/2 hrsz.), Jet (0146/2 hrsz.), Lukoil (5152 hrsz.), Agip (010/8 hrsz.), 2/a főút: Shell iker töltőállomás, Székesdűlő gazdasági terület: Auchan áruház, gáz töltőállomás a 0121/10 hrsz-on. Dunakeszi és Budapest tömegközlekedési összeköttetése jó, munkanapokon naponta 95 autóbusz indul Budapest, Árpád-híd autóbusz-állomásra, s a Budapest, Nyugati-pályaudvarra ütemes menetrend szerint napi 37 vonat közlekedik. Hasonlóan kedvező a Vác felé való eljutás. A személyvonatok a 70. sz. villamosított, kétvágányú Budapest – Vác – Szob vonalon három helyen (Dunakeszi-alsó, Dunakeszi, Dunakeszi-Gyártelep) állnak meg, a 71. sz. vonalon Alagi Majornál. A belterületi állomások magasperonnal rendelkeznek, a gyalogos aluljárók ki vannak építve, az állomásépületek és az utastájékoztatás azonban felújításra szorul. A 70. sz. vasútvonal elválasztja egymástól a város keleti és nyugati részeit. Az átkelési lehetőségek korlátozottak, illetve balesetveszélyesek (szintbeni kereszteződések), a meglévő vasúti felüljárón rendszeresek a torlódások. A település rendezési terve előirányozza újabb felüljáró építését. A vasúti közlekedés nyilvánvaló környezetvédelmi előnyei ellenére a település belterületén jelentős zajterhelést okoz, amely az elővárosi vasúti forgalom fejlesztésével fokozódott. Dunakeszi területén a 70. sz. vasútvonalon munkanapokon naponta 173 vonat halad át, ami jelentős zajterhelést jelent. A helyi autóbusz-közlekedést a Volánbusz ZRt. 4 vonalon biztosítja. A várost a Szentendrei-szigettel kompjárat köti össze Dunakeszi és Horány között. A járatot a Dunakomp Kft. üzemelteti. A Dunán a Házgyárral szemben kavicsrakodó üzemel. Fót A várost átszelik a 2101. és 2102 j. összekötő utak, melyek Dunkeszi, Csomád, Budapest és Mogyoród felé biztosítanak összeköttetést. Emellett délkeleten érinti a település területét az M3 autópálya is, de arra közvetlen felhajtási lehetőség nincs. Fót általános rendezési terve előirányozza egy csomópont létesítését az autópálya 15+907 km szelvényében. A 21101. j. út Dunakeszi északi részével kapcsolja össze a várost. Hiányzik Fót és Csömör közvetlen közúti összekötése. A település központjában a 2101. és a 2102. j. út közös szakaszán (Kossuth L. u.) igen jelentős, 18137 E/nap a forgalom. A Vörösmarty tér főtéri funkciójának kialakítását akadályozza az ott áthaladó két nagy forgalmú összekötő út. Jelentős forgalmat vonz a település határában épült Cora áruház is. A vele szemben épülő logisztikai központ is várhatóan forgalomnövelő tényező lesz. Amint a következő táblázat mutatja, a belterületen mindenhol rendkívül nagy a forgalom, ami a település egyik legnagyobb közlekedési problémája:

157


Útvonal

Külterület Keleti Márton u. Kossuth L. u. Vörösmarty M. u. Vörösmarty M. u. Külterület Károlyi I. u. Dózsa Gy. u. Szabó Dezső u.


Összes Nehéz Teherszelvénye forgalom motoros gépkocsi Út száma (km) (E/nap) forgalom 1 (j/nap) (E/nap)

M3 2101 2101 2101 2101 2102 2102 2102 2102

15+ 200 49682 11670 5021 5+ 000 9019 1034 616 5+ 900 18137 1824 870 6+ 400 10138 2200 1098 8+ 000 8088 630 279 7+ 000 18559 2150 1082 11+ 340 18137 1824 870 12+ 000 8320 1220 661 16+ 000 11463 1288 548 44. táblázat A Fótot érintő országos közutak forgalmi adatai Forrás: Az országos közutak 2005. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Kht. 2006 A település rendezési terve szerint a belterületi forgalom enyhítésére elkerülő út épül. Ez az út a volt katonai út (ma is aszfaltozott) meghosszabbítása és szélesítése révén jönne létre, és átvezetné a forgalmat a 2/a felé (északi elkerülő út). A belterületi utak hossza 69,6 km, melyből mindössze 35,4 km (50,9 %) burkolt. A külterületi közutak hossza 27,4 km, amelyből 1,6 km burkolt. A burkolatlan utak rontják a településképet és hozzájárulnak a por- és zajszennyezéshez. Az utcák 60-70 %-a rossz állapotú. A rossz állapotú utcák legfontosabb problémája a nagyfokú egyenetlenség és a burkolat nem megfelelő minősége. A kiépített járdák hossza 28,5 km, de hiányzik 57,5 kilométernyi járda. A meglévő járdák mintegy 80 %-a rossz állapotú. Balesetveszélyesek a következő csomópontok: Városközpont, Kossuth – Dózsa Gy. u., Móricz Zs. – Szabó D. u., Dózsa Gy. – Tessedik u., Hajcsár út – 21101 sz. út kereszteződése. Kerékpárút 1 km hosszban a Dózsa Gy. utcán található, állapota rossz. A Budapesti Agglomeráció Rendezési terve szerint kerékpárút kötné össze Dunakeszit és Fótot is (továbbvezetve Mogyoródig). A 2/a út építésekor a kerékpárutat egy rövid szakaszon átvezették a 2101. j. út felüljáróján. A tervek szerint kerékpárút épül majd a 2102. j. Budapest – Fót összekötő út mentén is. A településen négy üzemanyagtöltő állomás található: Károlyi I. u. – Pataksor u., Dózsa Gy. u. – Veres P. u., Kossuth L. u. – Kossuth köz, Keleti M. u. Fót és Budapest tömegközlekedési összeköttetése jó, munkanapokon naponta 47 autóbusz indul Budapest, Újpest, Városkapu autóbusz végállomásra. Budapest, Nyugati-pályaudvarra ütemes menetrend szerint a 71. sz. egyvágányú villamosított vasútvonalon napi 25 vonat közlekedik. A járatok sűrítéséhez második vágány megépítésére lenne szükség. Ekkor megvalósítható lenne Budapest-Veresegyház között a 20 perces, Budapest és Vác között pedig a 40 perces ütemes menetrend. Fóton egy állomás és két megállóhely található: Fót, Fótújfalu és Fótfürdő. A vasútállomás felújításra szorul. A vasúti közlekedés nyilvánvaló környezetvédelmi előnyei ellenére a település belterületén jelentős zajterhelést okoz, amely az elővárosi vasúti forgalom fejlesztésével fokozódott. Fóton a 71. sz. vasútvonalon munkanapokon naponta 52 vonat halad át. Helyi autóbusz-közlekedés 3 vonalon üzemel. A

1

158



burkolt utak alacsony aránya hátráltatja a hálózat bővítését. Az autóbusz-állomás felújításra szorul. Göd A várost átszeli a 2. sz. főút, amely nagy terhelést jelent a lakosságnak, hiszen átlagos forgalma a Pesti úton 17421 E/nap, ezen belül 1898 tehergépkocsi halad át a városon. Rendszeresek a torlódások és fokozott a balesetveszély. A településtől keletre haladó 2/a úton a 21000 E/napot is meghaladja a forgalom, aminek jelentős része tranzit teherforgalom. Forgalomtechnikai intézkedésekkel az átmenő és különösen a nehéz tehergépjármű forgalmat a települést elkerülő 2/a útra kellene kényszeríteni.

Útvonal

Pesti út Külterület

Nehéz TeherÖsszes szelvénye motoros Út száma forgalom 1 gépkocsi (km) forgalom (j/nap) (E/nap) (E/nap)

2 21+ 850 17421 2/a (201) 27+ 800 21228

1898 4600

876 2472

45. táblázat A Gödöt érintő országos közutak forgalmi adatai Forrás: Az országos közutak 2005. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Kht. 2006 A 2/a útra csak egy csomóponton, az Újtelepen keresztül lehet eljutni, szükséges lenne további lehajtási lehetőség kiépítése. Göd keleti irányú kapcsolatai hiányosak. A Szegfű utca meghosszabbításával tervezett a kapcsolat kialakítása Sződ felé csomóponttal a 2/a útnál. Kiépítendő emellett a Gödöt Csomáddal összekötő út, ami a veresegyházi térség és a Duna kapcsolatát biztosíthatná (a csomóponti leágazás a 2/a úton már megépült). A belterületi utak hossza 106 km, melyből mindössze 45 km (42,4 %) burkolt. A burkolatlan utak rontják a településképet és hozzájárulnak a por- és zajszennyezéshez. A külterületi közutak hossza 31,1 km, végig burkolat nélkül. Rossz állapotú a Nemeskéri, Kálmán, Rákóczi, Hétvezér, Szabadságharcos, Luther, és a IV. Béla utca. A rossz állapotú utcák legfontosabb problémája a burkolat nem megfelelő minősége. A település járdáinak hossza 50,9 km, hiányzik a járda 133,4 km hosszon. A meglévő járdák állapota rossz. Balesetveszélyes a Ady E. u. – Teleki P. u., Béke u. – Nemeskéri u., Duna u. – Honvéd u., Ady E. – Vasút u., Ady E. u. – Kálmán u. kereszteződése. Kerékpárút 4,9 km hosszon épült, állapota jó. Tervezik további kerékpárút építését az Újtelepre 2 km hosszban. Üzemanyagtöltő állomás a Nemeskéri úton található. Göd és Budapest tömegközlekedési összeköttetése jó, munkanapokon naponta 36 autóbusz indul Budapest, Árpád-híd autóbuszállomásra. Budapest Nyugati-pályaudvarra ütemes menetrend szerint a 70. sz. kétvágányú, villamosított Budapest – Vác – Szob vonalon napi 38 járat közlekedik. A vonatok három helyen (Alsógöd, Göd, Felsőgöd) állnak meg. A vasúti közlekedés nyilvánvaló környezetvédelmi előnyei ellenére a település belterületén jelentős zajterhelést okoz, amely az elővárosi vasúti forgalom fejlesztésével fokozódott. Gödön a 70. sz. vasútvonalon munkanapokon naponta 173 vonat halad át. A vasútvonal kettévágja a 1

159



települést, az átkelési lehetőségek korlátozottak és gyakran nem biztonságosak (szintbeni kereszteződések), a vasúti aluljáró pedig csak egy forgalmi sáv szélességű. Helyi autóbuszközlekedés 2 vonalon üzemel.

160



II. 3.8. Energiagazdálkodás Az Önkormányzatok közvetlenül felelősek az önkormányzati intézmények energiaellátásáért, a közvilágításért, a lakosság széles körét érintő energetikai fejlesztések koordinálásáért és szervezésért, valamint a településfejlesztés energetikai vonatkozásainak felügyeletéért. Ennek megfelelően az energetikai, energiahatékonysági beruházások tervezése, finanszírozása és részben lebonyolítása is önkormányzati feladat. Az energiahatékonyság javítására irányuló projektek előnye, hogy jelentős állami támogatások nyerhetőek az energetikai átvilágításokhoz, illetve beruházásokhoz, továbbá a beruházási összeg az energia megtakarításból finanszírozható. Az energiagazdálkodásra való fokozottabb odafigyelést indokolja az is, hogy az önkormányzat több intézményt üzemeltet, továbbá a növekvő energiaárak következtében más területekről vonják el a pénzt. Mindezek mellett fontos az a tény is, hogy az energetikai infrastruktúra (energia átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények) működőképességének fenntartása alapvető fontosságú feladat, hiszen az esetlegesen bekövetkező zavaroknak súlyos következményei lehetnek. A kistérség energetikai szempontból hagyományos rendszerekkel jól ellátott. A lakóházak és létesítmények fűtésére a belterület teljes egészén rendelkezésre áll a vezetékes gáz. A villamos energia ellátás mindenütt megoldott. Önkormányzati létesítmények energiaracionalizálási programja egyedül csak Fót településen készült eddig a kistérségben, pedig sok esetben a meglévő energetikai rendszerek átvilágítása és a fölös energiaveszteségek feltárása is jelentős megtakarítást jelenthet. Fót közintézményeinek energetikai átvilágítása során vizsgálták az épületek földgáz, villamos energia illetve víz felhasználását az elmúlt 3 év mért adatai alapján a fűtés, a használati melegvíz ellátás, víz-csatorna és villamos energia fogyasztás vonatkozásában, továbbá a fűtési energiafogyasztással szorosan összefüggő épületszerkezeteket az energia veszteségek szempontjából. A vizsgálat az Apponyi Franciska óvodára, a művelődési házra, a Garai János Általános Iskolára, és a Németh Kálmán Általános és Alapfokú Művészeti Iskolára terjedt ki, és jelentős eredményeket hozott az energia-megtakarítás terén.

161



Elektromos energiaellátás Magyarországon a villamos energiát kizárólag nagyteljesítményű erőművekben állítják elő, mely kiterjedt elosztóhálózat útján jut el a fogyasztókhoz. Az erőművek transzformátorai táplálják az alaphálózatot, melynek feszültsége 220, 330, 400 vagy 750 kV lehet. Az alaphálózat látja el a jelentősebb csomópontokban lévő transzformátorállomásokat, ahonnan a villamos energia a főelosztó- és elosztóhálózatokon keresztül jut tovább a lakossági felhasználásra. A főelosztóhálózat feszültsége 120 vagy 220 kV, az elosztóhálózatoké pedig 10, 20 és 35 kV lehet. A főelosztóhálózathoz kapcsolódnak a nagy ipari üzemek, míg az elosztóhálózathoz csatlakoznak a kisebb ipari fogyasztók és a fogyasztói transzformátorállomások, amelyek a kisfeszültségű elosztóhálózatot táplálják. A kisfeszültségű elosztóhálózat látja el a kisfogyasztókat és a kisebb üzemeket energiával, valamint erről a hálózatról üzemel a közvilágítás is. A kisfeszültségű elosztóhálózat 0,4 kV-os (3 x 400/230 V). A hálózatok szabványos feszültségei az MSZ 1 szerint: • törpefeszültségu hálózat: 50 V alatt • kisfeszültségu hálózat: 0,4 kV (3 x 400/230 V) • ipari üzemek belso elosztóhálózata: 1, 6, 10, 20 kV • elosztóhálózat: 10, 20, 35 kV • főelosztóhálózat: 120, 220, 330 kV • országos alaphálózat: 330, 400, 750 kV • nemzetközi kooperációs hálózat: 120, 220, 400, 750 kV Az alaphálózat a Magyar Villamos Művek Rt. tulajdonában van, és az OVIT Rt. üzemelteti. Az üzemviteli szervezet végrehajtja a rendszerirányítás által meghatározott feladatokat, kezeli és felügyeli a rábízott berendezéseket, üzemzavar-elhárítást végez, és biztosítja a hálózaton dolgozók munkafeltételeit. Magyarország nagyfeszültségű alaphálózata az alábbi ábrán látható. Lila színű vonal jelöli a 750 kV-os távvezetéket, amely Zapadno Ukrainszkaja (Ukrajna) és Albertirsa között épült. Piros színű vonalak jelzik a 400 kV-os távvezetékeket, illetve piros szaggatott vonalak a tervezett 400 kV-os összeköttetéseket. Zöld színű vonal jelzi a 220 kV-os távvezetékek nyomvonalait. A 120 kV-os főelosztóhálózat nincs feltüntetve az ábrán, csak azok a vezetékek, amelyek a nemzetközi kooperáció miatt létesültek.

162



38. ábra Magyarország nagyfeszültségű alaphálózata Gödön található egy alaphálózati alállomás, mely belföldi és nemzetközi csomópontként is szolgál. A Gödi OVIT alállomásba fut be a Sajószöged-Göd, Léva-Göd egyrendszerű 400 kVos távvezeték és a Göd-Albertirsa kétrendszerű 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték, továbbá a Léva-Göd és a Zugló-Göd 220 kV-os nagyfeszültségű távvezeték. A Gödi alállomásból indulnak továbbá a Göd-Vác, Göd-Pomáz, Göd-Dunakeszi és GödKáposztásmegyer-Angyalföld kétrendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű távvezeték oszlopsorai. A gödi alaphálózati alállomás fontos villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) segítségével itt kötik össze, illetve a különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze. Az alállomáson emellett mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A hatvanas években a növekvő szovjet villamosenergia-import biztosítása és a nemzetközi kooperáció fejlesztésének érdekében létesítették a gödi alállomást, mely 1968 őszén került üzembe. Kialakításra került a 220 kV-os kétgyújtósínes, segédsínes kapcsolóberendezés a zuglói és a bystrieany-i (Szlovákia) távvezetékekkel, valamint a 120 kV-os kétgyújtósínes, segédsínes kapcsolóberendezés. 1969 áprilisában lépett üzembe az első magyar 400 kV-os távvezeték Munkács és Göd között, valamint a gödi 400 kV-os poligon elrendezésű kapcsolóberendezés. A fejlesztések további szakaszaiban helyezték üzembe a második 400/120 kV-os és a második 220/120 kV-os transzformátort, valamint a Göd-Léva (Szlovákia) 400 kV-os távvezetéket. Később a 220 kVos feszültségszint jelentősége lecsökkent, ezért 1983-ban megszűnt a Göd-Bystrieany összeköttetés. 1978-ban bonyolult gyújtósín-rendezések történtek az albertirsai 400 kV-os távvezeték megépülése miatt. 1988-ban a poligon elrendezésű kapcsoló-berendezést két SF6 163



gázszigetelésű, másfélmegszakítós mezővel egészítették ki, így lehetővé vált két új távvezeték, valamint két 400/120 kV-os transzformátor üzembe helyezése is. 1991-ben újabb 400/120 kV-os transzformátor került beépítésre, növelve a főváros északi részének ellátásbiztonságát. 2000-re szükségessé vált a primer készülékek cseréje, különösen a II. számú, 400/120 kV-os, egyfázisú egységekből épült, rossz állapotban lévő transzformátoré. A csere együtt járt a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő zárt alap kialakításával. A gödi alállomásról az ágazati tervek szerint egy 400 kV-os nagyfeszültségű távvezeték építését tervezték korábban Pomáz irányába, melynek megvalósulása jelenleg kérdéses. Transzformátorok: 2 db 400/120/18 kV 360/100 MVA hangfrekvenciás adóberendezéssel ellátva, 1 db 400/120/18 kV 250/75 MVA és 1 db 220/120/10 kV 160/50 MVA. A településeken a villamos-energia ellátás szolgáltatója az ELMŰ Rt. Észak-Pesti Üzletigazgatósága.

39. ábra A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége (MWh) (1994-2004) Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1994-2004) A kistérségi ellátást a Dunakeszi 120/20kV-os alállomás biztosítja, amelynek betáplálása az országos alaphálózati rendszerről, a Gödi 400/200/120kV-os alállomásról kiépített kétrendszerű 120 kV-os vezetékkel biztosított. Ez a vezeték biztosítja a transzformátorokon keresztül Göd és Dunakeszi ellátását egyaránt. Fót a területén áthaladó 220 kV-os szabadvezetékekről kerül megtáplálásra a transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózaton keresztül.

164



A közép és kisfeszültségű hálózatok jellemzően oszlopokra szerelten kerültek kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A települések ellátását szolgáló transzformátor állomások is jellemzően oszlop állomások. Csak a települések központjában, a belvárosi részeken létesített hálózatok kerültek földkábelbe itt jellemzően a transzformátor állomások építettházas, lemezházas kivitelűek. A térségben az elektromos hálózatba bekapcsolt fogyasztók aránya csaknem 100%-os. A jelenlegi hálózat a felmerült igényeket kielégíti, de amennyiben további igények merülnek fel a szolgáltató készen áll a fejlesztésre. Egyes településrészeken szükséges a hálózat fejlesztése, az állagmegőrzést folyamatosan biztosítani kell. A transzformátorok állapota kielégítő. Közvilágítás A kistérség közvilágítás-beli ellátottsága és minősége jónak mondható. A közvilágítási rendszer mindhárom településen teljes mértékben kiépített, a lámpatestek minősége általában korszerű. A településeken a 70, 100, 150 W-os Na-izzók és a 36 W-os kompakt fénycsövek jellemzőek. Mind a Na izzók, mind pedig a kompakt fénycsövek energiatakarékosak. A közvilágítás korszerűsítési munkálatai az egyes településrészeken különböző finanszírozási konstrukciókkal a 2000-2004-es időszakban történtek meg, további rekonstrukció nem időszerű, hálózatbővítés Gödön várható a Fóti út, Kossuth L. út, 322-es út és a Tőzegtavi út környékén.

Lámpahelyek száma

Fót Göd Dunakeszi

Közvilágítás üzemeltetésére fordított költség/év (millió Ft)

Lámpahely/átlagos éves költség/év (Ft)

2317 n. a. 4333

31 13379,3 n. a. n. a. 68 15693,5 46. táblázat A térség településeinek közvilágítási adatai Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Gázellátás A földgáz kitűnő tüzeléstechnikai tulajdonságai és viszonylag homogén összetétele miatt a legnemesebb primer energiahordozó. Napjainkra a gázszolgáltatás hazánkban elérte a mintegy 80, míg a kistérség területén a mintegy 100%-os lefedettséget, és a háztartások számára szinte nélkülözhetetlen energiahordozóvá vált. Ezt támasztja alá a gázfogyasztás mértékének folyamatos növekedése az elmúlt évtizedben Magyarországot és a kistérséget tekintve egyaránt.

165



40. ábra A háztartások részére értékesített gáz mennyisége (1000 m3) (1994-2004) Forrás: Pest Megye Statisztikai Évkönyve (1994-2004) A közüzemi szolgáltatás minimális minőségi követelményének és elvárt színvonalának meghatározását a MEH 35/2004. sz. határozata és annak módosítására kiadott 294/2004 sz. határozata tartalmazza. A kistérség földgázellátását a TIGÁZ Rt. Gödöllői Üzemigazgatósága szolgálja. Fót és Dunakeszi közüzemi gázellátása az alagi átadó felől megoldott, míg Göd gázellátása a sződi átadón keresztül valósul meg. 2000 óta Fóton is található gázátadó állomás. Átadó állomás Alag 1.-2. Sződ Fót

Megye

Kapacitás (em3/h)

Átadási nyomás (bar)

Pest Pest Pest

25 25 15

6 6 25

47. táblázat A nagynyomású szállítóvezeték hálózathoz az elosztó vezeték hálózat a gázátadó állomásokon csatlakozik. A gázátadó állomások a szállító vezetékek kilépési és egyben az elosztóhálózat belépési pontjai. Ezeken az átvételi pontokon történik a gáz szagosítása, minőségének ellenőrzése, és ezen paraméterek jegyzőkönyvezése, valamint a nagynyomású földgáz nyomáscsökkentése és kiadása. Az alagi 1-es gázátadót 1982-ben létesítették, majd 1995-ben felújítási munkálatokat végeztek rajta. Az alagi 2-es számú átadó 1994-ben készült el, de egyes részei 1996-ban kerültek

166



átadásra. A sződi átadó jelenlegi formájában 1993 óta működik, 1996-ban azonban itt is végeztek felújítási munkálatokat. A fóti gázátadó állomás 2000 óta működik. Az átadók szolgáltatási színvonala megfelelő, a jelenlegi gázfogyasztók ellátása biztonsággal megoldható. A kistérséget ellátó gázátadóktól az elosztás középnyomású hálózattal épült ki. A fogyasztói igények kielégítése helyi egyedi nyomáscsökkentők segítségével biztosított. Dunakeszin 1993 és 1998 között épült meg a teljes gázvezeték-hálózat, a rákötések aránya jelenleg 95%-os. Fóton a ’90-es évekre tehető a gázhálózat kiépülése, a jelenlegi rákötési arány 97%-os. Szintén a ’90-es évekre tehető a gödi gázvezetékhálózat kiépülése, ahol a rákötések aránya jelenleg 85-90%-osra tehető. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma az utóbbi évtizedben egyenletesen, folyamatosan emelkedik mind a kistérségben. A településeken több fogadó állomás is üzemel. A települési szintű közüzemi ellátó rendszer állapota jónak mondható, bár egyes lakóterületeken a felújítás, a folyamatos karbantartás és az új lakóterületek esetén a hálózat bővítése szükséges. A kistérség területét a MOL Rt. tulajdonában lévő nagynyomású vezetékek, valamint a TIGÁZ Rt. tulajdonában lévő nagyközép-, közép- és kisnyomású vezetékek érintik. A térség nagynyomású vezetékei az alábbiak: • Zsámbok-Alag NA 800, 64bar • Alag- Rákospalota NA 600, 64bar • Alag- Vác DCM NA 400, 60bar

41. ábra Nagy nyomású földgázszállító vezeték hálózat

167



Megújuló energiák A megújuló energiaforrások olyan energiahordozók, melyek felhasználásuk során nem fogynak el. Alkalmazásukkal a környezet nem szennyeződik, és a Föld energiakészlete nem csökken. A szűkülő energiakészletek és azok növekvő árszínvonala miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív energiaforrások, melyekről általában elmondható, hogy kiépítésük költséges, azonban üzemeltetésük, és az általuk előállított energia általában olcsóbb, működésük pedig környezetkímélő módon valósul meg. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energiaforrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza) alternatívnak is nevezik, jelezve, hogy perspektivikusan a hagyományos energiatermelést kiváltó erőforrásokká válhatnak. Az alternatív energiaforrások használata hazánkban és a kistérség területén is igen csekély mértékű. Azt lehet mondani, hogy az utóbbi időben mért adatok és a korszerű szélturbinák paraméterei közelítenek ahhoz a ponthoz, hogy Magyarországon is elterjedjen a szélenergiával való hálózatra csatlakoztatott - elfogadható áron előállítható villamosenergia-termelés. Napjainkban - a már említett állami támogatások segítségével és a jogszabály által előírt átvételi árral - elérhető, hogy a szélturbina megtérülési ideje az élettartamának fele alá kerül. Fót város önkormányzata a jövőben tervezi a szélenergiában rejlő lehetőségek kivizsgálását, és esetlegesen a szélgépekkel történő energiatermelés beindítását. A szélből kinyerhető energia feltérképezésére – a Szent István Egyetem Agrárenergetikai Tanszékén működő MSZTE- Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület által – jelenleg készülőben van a magyarországi Szél Atlasz. A mérésekhez olyan területeket választottak ki, melyek potenciálisan, az előzetes elképzelések szerint alkalmasak arra, hogy ott a szélgépek rentábilisan működtethetők legyenek. Az MSZTE által jelenleg energetikai szélmérés zajlik Sződligeten, így annak pozitív eredményei után jó eséllyel valószínűsíthető, hogy a szélenergia rentábilis hasznosítása a kistérségben is lehetséges. Ehhez természetesen megfelelő további vizsgálatok szükségesek. A szélenergia mérési eredmények ismeretében és figyelembevételével lehet kiválasztani a generátor teljesítményét (kW) és megbecsülni a várható villamos energia termelést (kWh). A helyszín közelítőleges kiválasztása után lehetséges csak - a szél- és egyéb input adatok felhasználásával - a projekt gazdasági vizsgálata a meghatározott géptípusra. Nagy lehetőség rejlik a kommunális hulladék, a mezőgazdasági biohulladék és a szennyvíziszap felhasználásával a biogáz előállításában, kiváltképp azért mert a biogáztermelés alapfeltételei (a hulladékok, szennyvíz, stb.) mindenütt rendelkezésre állnak. A biogáz szerves anyagok anaerob térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedésekor keletkezik. A gáz maga metán és széndioxid keverékéből áll, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik. A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok anaerob rothasztó tartályokban történő kezelése során, a mezofil tartományban 20-30 nap alatt az eredeti szerves anyag tartalom kb. 45-50%-a 168



lebomlik és biogáz keletkezik. A lebomlás feltétele, hogy oxigénmentes környezet, ideális hőmérséklet, sötétség és megfelelő nedvesség legyen, mert a metántermelő baktériumoknak ezek a feltételei. Dunakeszin korszerű anaerob szennyvíziszap rothasztó tartály épült, mely többféle pozitív hatással is jár: • Biogáz előállítása • Az iszap tömegének és térfogatának csökkenése • Az iszap fertőzőképességének a csökkentése • Biológiailag stabil biotrágya előállítása • A keletkező biotrágya mezőgazdasági és/vagy rekultivációs hasznosítása Az EU országaiban összesen kb. 6000 biogáz telep üzemel, melyek összesen megközelítőleg 1,3 milliárd tonna trágyát ártalmatlanítanak és több mint 22 millió MWh villamos áramot termelnek évente. A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása a Nap. A napenergia egy része közvetlen napsugárzás formájában éri a Földet, és ez már önmagában is nagyon sok energiát hordoz: például Magyarország területét egy év alatt mintegy 400-szor több napenergia éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. A napenergia közvetlen felhasználásának két leggyakoribb módja az elektromos áram előállítása napelemmel, valamint melegvíz készítés (fürdéshez vagy fűtéshez) napkollektorral. A napsugárzásban rejlő lehetőségek kiaknázása a kistérség területén magánberuházásokban tapasztalható ugyan, de közintézmények esetében még nem valósult meg ilyen beruházás. Göd területén a termál strandfürdő meleg vizének biztosítása céljából üzemel egy 52 0C-os vizet adó termálkút, mely arra enged következtetni, hogy potenciálisan lehetnek a kistérség területén olyan hévízkészletek, melyeknek geotermikus energiaként történő hasznosítása lehetséges. Megnevezés Termál kút Göd

Kat. szám K-8

Építés éve/felújítás éve

Talpmélység (m)

1978.

698

Vízhozam (l/min)

Építéskori vízhőfok (˚C)

1200

52

48. táblázat Talán az alternatív energiákra vonatkozó beruházások költségigénye az, mely hátráltatja a megújuló energiaforrások önkormányzati hasznosítását, pedig azok szélesebb körben való használata három szempontból is elengedhetetlenül fontos: • • •

Önkormányzati példamutatás A környezet megkímélése Az üzemelési költségek hathatós csökkentése

169



II.4. Önállóan kezelt hatótényezők II.4.1. Hulladékgazdálkodás A Hulladékgazdálkodás című fejezet tartalma és felépítése megfelel, a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben - a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményérőlelőírtaknak, így jelen fejezet a „Koncepció” és a „Program” kötetek hulladékgazdálkodási fejezeteivel együtt alkotja a Dunakeszi-Fót-Göd kistérség településeinek közös hulladékgazdálkodási tervét. A tervezési terület általános bemutatása (elhelyezkedés, éghajlat, vízrajz, földtani adottságok, demográfia stb.) a korábbi fejezetekben részletesen bemutatásra kerültek. Alapfogalmak települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója; termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik; hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká; hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával történő felhasználása; ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával; kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére

170



irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is; gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén; szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is; előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

illetve

felhasználónak,

Törvényi háttér A 2000. évi XLIII. (hulladék)törv. 1. §. "b" pontja szerint a hulladékgazdálkodás ma kitűzendő célja "a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelések minimalizálása, szennyezettségének elkerülése érdekében a hulladékkezelés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgó hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása". A hazai szabályozást illetően a hulladékgazdálkodásról szóló fent idézett törvényben és annak végrehajtási utasításaiban foglalt előírások a mértékadóak. A törvényhez kapcsolódó hatályos rendeletek: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet az állat-egészségügyi szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet módosításáról 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II. 23.) KÖM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól.

171



9/2001. (IV. 9.) KÖM rendelet az elemek és akkumulátorok. illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet a hulladékok jegyzékéről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 224/2004. (VII. 22.) Korm. Rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályiról 109/2005. (VI.23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 264/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 240/2005. (X. 27.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokon átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésnek részletes szabályairól 103/2003. (IX. 11.) FVM renelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről 110/2002. (XII.12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 20/2006. (IV. 6.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 172



Az önkormányzatok szerepe a hulladékgazdálkodásban Az NKP II. hulladékgazdálkodási akcióprogram specifikus célkitűzései: • A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési hulladékok körében • A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a termelő ágazatokban • Az ártalmatlanítandó települési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése • Az ártalmatlanítandó hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése a termelő ágazatokban • A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban

X X

X X X

X X X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

Horizontális intézkedések

Városi környezetminőség Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat

Környezetbiztonság

X X X X X X X

Hulladékgazdálkodás

Városfejlesztés Szociális bizottság Munkaügyi bizottság Agrárügyi bizottság Gazdasági bizottság Ifjúsági bizottság Honvédelem Informatikai bizottság Környezetvédelmi bizottság Kulturális bizottság Oktatási bizottság

Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság

Felelősök, közreműködők

Környezettudatosság növelése

Az alábbi táblázatban önkormányzati szinten kerül összefoglalásra a fenti célok megvalósításához kidolgozandó akcióprogramok, és azok végrehajtásának felelősei, valamint közreműködői. Természetesen az önkormányzatok megfelelő szakterületeivel kell összevetni az alább megnevezett „bizottságokat”, meglehet, több önkormányzatnál összevont bizottságok fogják a feladatokat elvégezni.

X X

X X

X X

X

X

X X X

Felelős Közreműködő 49. táblázat A tematikus akcióprogramok kidolgozásának és végrehajtásának felelősei és közreműködői önkormányzati szinten (NKP II. alapján)

173



A Megyei Önkormányzat szerepe a helyi önkormányzat hulladékgazdálkodási rendszerében • kidolgozza a megyei hulladékgazdálkodási tervet (az országos és területi tervvel összhangban és a területén lévő települési önkormányzatokkal egyeztetetten); • a települési önkormányzatokkal együttműködve meghatározza a hulladék kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén; • összegyűjti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveit, és javaslatot tesz azok összehangolására, továbbá a területi elv érvényesítésére, együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal; • elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését. Helyi rendeletek A helyi önkormányzatoknak hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyi jogalkotásuknál elsősorban a közösségi hulladékgazdálkodási politika a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit: • a megelőzés elvét (a környezetterhelés csökkentésével a keletkező hulladék mennyisége • és veszélyessége lehető legkisebb mértékűre szorítását), • az elővigyázatosság elvét (ha nem ismerjük a veszély valós mértékét, ezért úgy járunk • el, mintha az a legnagyobb lenne), • a megosztott felelősség elvét (a hulladékkal kapcsolatos kötelezettségekből adódó • együttműködést), • a „szennyező fizet” elvét, • a közelség elvét (a környezeti és gazdasági hatékonyság szempontjából a hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására a legközelebbi alkalmas létesítményben kerüljön sor), valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venniük. A kistérség települései az alábbi rendeletekben szabályozzák a települési hulladékgazdálkodást. Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék

Dunakeszi

8/2005.(IV. 1.)

Fót

–*

Göd

36/2002.(XII. 18.)

24/2002.(X. 1.) 25/2003.(X. 15.) 22/2004.(IX. 30.)

Köztisztasági Környezetvédelmi Talajterhelési 1/1988.

–

16/2004.(VI. 30.)

–*

25/1999.(XII. 10.)

12/2004.(V.19.)

–

6/200.(II. 22.)

17/2004. (VI. 28.)

* Fót a környezetvédelmi rendeletében szabályozza a szilárd hulladékkal és a köztisztasággal kapcsolatos intézkedéseket 50. táblázat A kistérség településeinek hulladékgazdálkodási rendeletei

174



A kistérségben keletkező hulladékok Hulladék

Mennyiség (t/év) Dunakeszi

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Fót

Göd

Kistérség összesen

20 640 7 206 180 000 17 585 – n.a. 4 418 n.a. – n.a.

7 096 63 000 – 276 –

34 942 260585 – 4694 –

– n.a. 205 058 24 791

– 70 372

– 300 221

51. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége (2005.) Hulladék


Veszélyes Hulladékolajok 0,477 hulladékok Akkumulátorok és szárazelemek 2,044 Elektromos és elektronikai hulladékok 0,104 Kiselejtezett gépjárművek – Egészségügyi hulladékok 2,232 Növényvédőszerek és csomagoló 0,032 eszközeik Azbeszt – Egyéb hulladék 1,248 Nem Csomagolási hulladékok összesen 65,382 veszélyes Gumi – hulladékok Állati eredetű hulladékok – Egyéb hulladék 354,459 Összesen 426,458 *becsült adat az összlakosságra, nem önkormányzati hatáskörű hulladék 52. táblázat

Fót

Göd

n.a. n.a. n.a. 0,086 n.a. 1,22 n.a. 361,22* n.a. 0,16 n.a. 1,3

0,477 2,13 1,324 361,22 2,392 1,332

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 65 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 428,986

n.a. 1.248 65,382 65 n.a. 354,459 855.444

A önkormányzat felelősségi körébe tartozó keletkezett, kiemelten kezelendő hulladékok típusa és összesített mennyisége (2005.)

175




Hulladék


Fót

Göd

Papír és karton csomagolási hulladék 32,283 n.a. n.a. Műanyag csomagolási hulladék 15,979 n.a. n.a. Fa csomagolási hulladék 1,115 n.a. n.a. Fém csomagolási hulladék 0,070 n.a. n.a. Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 2,720 n.a. n.a. Egyéb, kevert csomagolási hulladék 5,530 n.a. n.a. Üveg csomagolási hulladék 5,135 n.a. n.a. Textil csomagolási hulladék 2,550 n.a. n.a. Összesen 65,382 n.a. n.a. 53. táblázat A önkormányzat felelősségi körébe tartozó keletkezett csomagolási hulladékok típusa és összesített mennyisége (2005.)


32,283 15,979 1,115 0,070 2,720 5,530 5,135 2,550 65,382

Felhalmozott hulladékok Hulladék


Fót

Települési szilárd hulladékok 4 875 – Települési folyékony hulladék – – Kommunális szennyvíziszap – – Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 5 – Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes – – hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok – – Összesen 4 875 – 54. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok típusa és mennyisége (2005.)

176

Göd


– – – – –

4 875 – – 5 –

– –

– 4 875



A kistérségbe beszállított és a területről kiszállított hulladékok Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen 55. táblázat

Kistérségbe beszállított (t/év) 169 910 – – –

Kistérségből kiszállított (t/év) 7 096 80 585 – –

–

–

– 169 910

– 87 681

A kistérségbe beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (2005.)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék (lom) Állati eredetű hulladékok Összesen

Kistérségbe beszállított (t/év) – – – – – – – – – – – –

– 1,248 – – – 1,3

–

7,683

56. táblázat A kistérségbe beszállított és onnan kiszállított Kiemelten kezelendő hulladékok és éves mennyiségük (2005.)

177

Kistérségből kiszállított (t/év) 0,477 2,130 0,104 – 2,392 0,032



A kistérség éves hulladékmérlegének bemutatása Hulladék

Hasznosítás t/év %

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen

Égetés t/év %

Lerakás t/év %

Egyéb kezelt t/év %

Összesen t/év %

–

–

–

–

34942

100

–

–

34942

12,4

–

–

–

–

–

–

243000

100

243000

86,0

–

–

–

–

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

–

–

–

–

4694

100

–

–

4694

1,6

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

39636

14,0

243000

86,0

282636

100

57. táblázat A Dunakeszi kistérség éves hulladékmérlege (2005.) A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Települési szilárd hulladéklerakó A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet, valamint a 20/2006. (IV. 6.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A hulladéklerakókkal és hulladéklerakással kapcsolatos szabályozás változott, szigorodott. 2006. április 13-tól a 20/2006. (IV. 6.) KvVM rendelet szabályozza a témakört. A rendelet három kategóriába sorolja a hulladékokat. Az „A” kategóriába tartoznak az inert hulladékok, amelyek tereprendezésre, vagy építési célra hasznosíthatók. A „B” kategóriába a nem veszélyes hulladékok (pl. települési szilárd hulladék B3). Végül a veszélyes hulladékok a „C” kategóriába kaptak besorolást. A hulladéklerakó nem épülhet vagy üzemelhet többek közt árbelvízveszélyes területen, ahol a maximális nyugalmi vízszint és a tároló alsó szintje között nincs legalább egy méter különbség. A nem veszélyes hulladéklerakó esetében a lerakó telkének határa lakóterülethez, lakóépülethez nem lehet közelebb, mint 500 méter. A lerakót körbe kell keríteni, és a kerítésen kívül olyan véderdőt kell létesíteni, amely megakadályozza, hogy a szél elhordja a lerakott hulladékot. A rendelet és mellékletei részletesebb műszaki előírásokat is tartalmaznak. Azokat a meglévő lerakókat, amelyek nem felelnek meg az új követelményeknek, 2009. január 1-ig be kell zárni. A kistérségben található szilárd hulladéklerakókat a későbbiekben mutatjuk be. Hulladékgyűjtő sziget A szelektívhulladékok gyűjtésére a települési szilárd hulladékok kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendeletnek megfelelően kell a hulladékgyűjtő udvart és a hulladékgyűjtő szigeteket létesíteni és üzemeltetni. Az üzemeltetést úgy kell megszervezni, hogy a csomagolási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása biztosítható legyen. A jövőbeni üzemeltetéskor figyelembe kell venni az alábbiakat: ¾ szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan 178



három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni ¾ elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre ¾ kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; ¾ a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. ¾ a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni. a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Dunakeszi Dunakeszi településen a tervezés időpontjában nem került telepítésre hulladékgyűjtő sziget. A tervek szerint 2006. júliusától 25 db hulladékgyűjtő sziget kerül telepítésre. A szigeteken 4 frakció (üveg, műanyag, papír és fém) szelektív gyűjtésére lesz lehetőség. Fót A településen csak a kezdeti lépések történtek meg a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésére. A hulladékgyűjtő szigetek nem alkalmasak az összes külön válogatható frakció gyűjtésére. Göd Gödön csak a kertes övezetben a zöldhulladék szelektív gyűjtése mondható megoldottnak. Folyamatosan üzemelő, rendszeresen ürített gyűjtőszigetek telepítésére nem került sor. Hulladékgyűjtő udvar A kistérség települései közül csak Dunakeszin található hulladékgyűjtő udvar, amit a Dunakeszi Közüzemi Kft. üzemeltet a Szent István út 1. szám alatti telephelyén. A tervek szerint, az Észak-kelet Pest és Nógrád megyei regionális, települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer keretein belül egy hulladékgyűjtő udvar telepítésére kerül sor Fót területén.

179



Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások A kiemelten kezelendő hulladékok közé tartoznak többek közt a: Hulladék olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Inert hulladékok Biológiai úton lebomló szerves hulladékok Mint az a korábbiakból kiderül, a kiemelt hulladékáramokra vonatkozó begyűjtési lehetőségek csak korlátozottak a kistérségben. Hulladékgyűjtő udvar csak Dunakeszin található és belátható időn belül csak Fótra lesz telepítve. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek nagyobb számú telepítése szintén a jövő feladata mind három településen. Szárazelemgyűjtő tartályok telepítésre kerültek iskolákban, közintézményekben. A mennyiségi kérdéseken túl, nagyon fontos feladat a lakosság megfelelő tájékoztatása. Sokan nem rendelkeznek azokkal az információkkal, amely ismeretében növelhető lenne a kiemelten kezelendő hulladékok szelektíven gyűjtött mennyisége. A hulladékgyűjtő udvarban a lakosság díjmentesen leadhatja a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőit, nagydarabos hulladékot(lom), veszélyes hulladékot (pl. elhasznált sütőzsírok-olajok), a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladékot. Erről rendszeresen tájékoztatni kell az érintetteket, így a hulladékudvar kihasználtsága is nő, továbbá nem kerül lerakásra nagy mennyiségű veszélyes és hasznosítható hulladék. Több kiemelten kezelendő hulladékfajta tekintetében előrelépést jelentettek az elmúlt időszakban megjelent jogszabályok (pl. 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről, 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről, 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről, 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól), amelyek a gyártókat és forgalmazókat is kötelezik az említett hulladékok elkülönített gyűjtésére és hasznosítására. A kistérség és az önkormányzatok is további szerepet tudnak vállalni a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtésében akciók szervezésével. Az ország több településén sikeresnek bizonyultak az elektronikai hulladékok, és a veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó akciók. Az ilyen jellegű tevékenységben az önkormányzatok segítségére lehetnek a szolgáltatók és a civil szervezetek is. A biológiailag lebomló szerves hulladékok jövőbeli begyűjtési lehetőségeiről, a komposztálók ismertetésénél foglalkozunk.

180



A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A hulladékgyűjtő-szállító rendszer bemutatása A kistérség három települése külön-külön oldja meg a települési hulladékok begyűjtését és szállítását. Jellemzően önkormányzati érdekeltségű közszolgáltatók végzik a begyűjtést és szállítást. Dunakeszi és Fót a kistérségben található Dunakeszi 2. sz. hulladéklerakóba szállít, míg a gödi települési szilárd hulladék a vác-csörögi lerakóba kerül, így a gödi hulladék elhagyja a kistérséget. A települési folyékony hulladékok begyűjtött részét a közszolgáltatás keretein belül magánvállalkozók szállítják el. A folyékony hulladékokat külön fejezetben tárgyaljuk. Dunakeszi A településen a lakossági szilárd hulladék szállítását az önkormányzati tulajdonban lévő Dunakeszi Közüzemi Kft. végzi: a lakótelepi részeken hetente kétszer, a családi házas részeken heti egyszer. A keletkező háztartási hulladékot lakóhelytől függően 110 vagy 240 literes hulladékgyűjtő edényzetben, illetve 1,1 m3-es konténerekben gyűjtik. Napi problémaként jelentkezik – elsősorban a lakótelepeken –, hogy a lépcsőházanként elhelyezett konténerek mellé is helyeznek el hulladékot. A Közüzemi Kft. által előrenyomott zsákokban – amelyeknek vételi ára magában foglalja az elszállítás költségét – kirakott hulladékot a szolgáltató a hatályos rendelet értelmében köteles elszállítani. A városban közkonténerek nem kerültek kihelyezésre. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma. 2004-ben 11 137, a bevont üdülők száma pedig 660.

181



A Közüzemi Kft. által a szolgáltatási feladatok ellátása érdekében az alábbi összetételű és kapacitású gépparkot üzemelteti: Forgalmi rendszám HLP-082 HMD-956 GNW-764 GLZ-042 GVY-008 HUA-170 HMD-955 HMD-954 BSJ-281 HYF-173 GFB-297 GLX-158 HSL-650 YBF-761 GLA-324 KTO-162 YED-039 YDZ-086

Besorolás

Gyártmány

Típus

Felépítmény

Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Tehergépk. Lassú jármű Tehergépk. Munkagép Munkagép Lassú jármű Lassú jármű

IFA MERC CSEP IFA MERC MERC MERC MERC IFA MAN STY STY MAZ HAKO-TUK IFA

W50 ATEGO TELBAS W50 L/K 1317 2544L ATEGO ATEGO W50 L/F6 24242 19924-2-11-160 26SL8 E2200 CITYMAST W50 UP SUS TTZ 8LTTZ 8L MTZ 80-82 AP 206

BILL KCR KONT KONT KONT KONT KONT KONT KUKA KUKA KUKA KUKA NYIT SEPR SEPR EXK EXK TRAK PÓT

TO-49 BELOR AGROÉP

Önsúly (t) 7,100 7,514 7,670 7,100 6,170 11,670 6,810 6,810 7,100 12,460 15,500 1,370 7,100

Hasznos teher (t) 4,750 5,986 8,330 4,400 6,830 11,430 5,986 5,986 3,200 7,590 3,540 10,420 1,820 1,410 4,800 1,000

1,700

58. táblázat A Közüzemi Kft. aktív járműveinek bemutatása

Forrás: Dunakeszi város helyi hulladékgazdálkodási terve, Hazai Térségfejlesztő Rt. Fót Fóton a települési szilárd hulladékot a Településszolgáltató Kht. gyűjti be, majd szállítja el a Dunakeszi 2. sz. hulladéklerakóba. A begyűjtéshez MAN típusú céljárművet, MAN típusú konténer-szállító céljárművet és IFA típusú konténer-szállítót használnak. A belterületen hetente, a külterületen kéthetente gyűjtik be a lakosságtól a hulladékot. A belterületen 110 l-es edényzetet használnak, a külterületen a zártkerti övezetekben zsákos gyűjtési módszert alkalmaznak, a zsákokat platós teherautóval szállítják el. A tervezés időpontjában rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 6 500. A szervezet begyűjtő kapacitása 10 400 t/év. Fót városa 2004-ben csatlakozott az Észak- Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társuláshoz, ezért 2007-től várhatóan nem Dunakeszire fog történni a szilárd hulladék szállítása. Jelen tanulmány tervezésének időpontjában még sok nyitott kérdés van az említett regionális rendszer működésével kapcsolatban, de a rendelkezésünkre álló információk a következők. Az Észak-kelet Pest megyei regionális hulladékkezelő program rövid leírása A beruházás célja korszerű, szelektív gyűjtésre épülő települési szilárd hulladék kezelő rendszer létesítése a projekt területén. A projekt Pest-megye északi és keleti valamint Nógrád megye nyugati területén, 105 települést érint, amelynek lakosságszáma 270.373 fő. A rendszer a lakosságnál és a szolgáltató, kereskedelmi szférában keletkező évi 102.500 t (2007) lakossági nem-veszélyes és hasonló természetű intézményi hulladék kezelésére létesül.

182



A Beruházás három gyűjtőkörzetet érint: •

Vácrátót

(34 település),

•

Kerepes

(27 település), és

•

Nógrádmarcal

(45 település)

A három gyűjtőkörzetben a hasznosítható hulladékok begyűjtésére összesen kilenc hulladékudvar (három nagy – A jelű, hat kicsi – B jelű) és 486 db gyűjtő sziget kerül létesítésre. A szelektíven gyűjtött és kevert hulladék két gyűjtőkörzetben közvetlen szállítással jut el a központi kezelő létesítményekbe, a vácrátóti gyűjtőkörzetben pedig egy új átrakóállomás közbeiktatásával. A régió hulladékainak kezelését végző tervezett térségi és kistérségi hulladékkezelő központok helye a hulladék áramvonalak, a szállítási útvonalak és a környezetföldtani adottságok figyelembevételével került kiválasztásra. Két hulladékkezelő központ kerül létesítésre, mindkettő meglévő hulladéklerakók bővítéseként, ezek helye: • •

Kerepes-Ökörtelek völgy, és Nógrádmarcal

Ezek a központi, komplex telepek biztosítják a gyűjtőkörzetekben szelektíven és ömlesztve keletkező települési nem-veszélyes szilárd hulladékok hazai, EUs és helyi jogszabályoknak megfelelő minőségű fogadását, kezelését, a hulladék lehetséges legnagyobb mérvű hasznosításának előkészítését. Gyűjtőkörzet

Létesítmény megnevezése

Kerepes

Hulladékudvar “A”

helye Gödöllő

Vácrátót

Vác

Nógrádmarcal

Balassagyarmat

Kerepes

Hulladékudvar “B”

Veresegyház

Kerepes

Fót

Kerepes

Aszód

Kerepes

Kerepes

Nógrádmarcal

Rétság

Vácrátót

Nagymaros

Vácrátót

Átrakó állomás

Vácrátót

Kerepes

Hulladék-kezelő központ

Kerepes-Ökörtelek-völgy

Nógrádmarcal

Hulladék-kezelő központ 59. táblázat

Nógrádmarcal

183



Kerepes-Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ A Galgamenti és Gödöllő környéki társult települések területén keletkező kommunális hulladék elhelyezésére az elmúlt években Kerepes közigazgatási területéhez tartozó Ökörtelek-völgyben került sor. A Gödöllő és Kerepes között húzódó völgy lakott területektől távol esik, Gödöllőtől való távolsága 2,5 km, Kerepestől kb. (légvonalban (2 km ) távolságra helyezkedik el. A terület önkormányzati tulajdonban van és a hulladéklerakásra alkalmas terület nagysága lehetővé teszi a regionális hulladéklerakóvá történő fejlesztést. A központ tervezett feldolgozó kapacitása 2007-ben évi 72.100 t vegyes és 9.400 szelektíven gyűjtött hulladék, 2015-ben várhatóan évi 91.000 t vegyes és 12.500 t szelektíven gyűjtött hulladék. Nógrádmarcali hulladékkezelő központ A központ a jelenleg is üzemelő nógrádmarcali hulladéklerakó területén kerül kialakításra (hrsz 095/8, önkormányzati terület a Tárnics Kft kezelésében). A nógrádmarcali regionális hulladéklerakót 16 Nógrád megyei település hozta létre. Az eredeti tervezésnél 47.000 lakos 13.166 t/év mennyiségű hulladékának elhelyezésére alakították ki a lerakót. A lerakó bővítése

Üzemviteli szociális épület

Gépszín és műhely

Veszélyes hulladéktároló

Kompaktor szín

Gázszivattyú állomás, gázfáklya

Mechanikai előkészítőmű

Bálatároló tér

Komposztáló

Szelektált hulladék átrakó állomás

Hulladéklerakók rekultivációja A nagytérségi hulladékgazdálkodás bevezetésével a ma használt hulladéklerakók bezárásra kerülnek. A régi lerakók környezeti veszélyforrásának csökkentése megköveteli a jelenlegi szabályozások és határértékek szerinti felmérést, lefedést és rekultivációt. A projekt keretében első lépésben 3 (Kerepes Ökörtelek völgy, Vác-csörög, Aszód) lerakó rekultiválása valósul meg, míg a többi lerakót az üzemeltetés során létrehozott forrásokból fogják folyamatosan rekultiválni. (Forrás: Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei regionális, szilárd hulladékgazdálkodási rendszer; Műszaki ismertető, Oláh János 2005.) Göd Göd város területén a szilárd hulladékot a Településellátó Szervezet (2132 Göd, Duna u. 5.) gyűjti be és szállítja el az Otto Kft. vác-csörögi telepére. Körzetenként hetente egyszer történik a begyűjtés. A lakosságnak lehetősége van 50-60, 110-120 és 1100 l-es edényzetbe 184



gyűjteni a hulladékot. A hulladék begyűjtése és szállítása 4 db, tömörítős célgéppel történik. A zöldhulladék szelektív gyűjtésének kezdeti lépése megtörtént. Az ingatlantulajdonosok zsákokban gyűjthetik a zöldhulladékot, majd a többi szilárd hulladék gyűjtési időpontjában helyezhetik ki azokat. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység bemutatása A kistérségben elsősorban a Dunakeszi 2. számú nem veszélyes hulladéklerakót kell megemlíteni, mint térségi lerakó. Azonban ez sem kizárólag a kistérséget szolgálja ki és valószínűleg tovább fog csökkeni a térségi szerepe a következő években, hiszen Göd után Fót is a kistérségen kívülre fogja szállítani lakossági hulladékát. A kistérségben üzemelő lerakókat az alábbiakban soroljuk fel, településenként. Dunakeszi A Dunakeszi 2. sz. lerakó a 029/1, 029/2, 029/3 és 041 hrsz. alatti területeken üzemel. A lerakó üzemeltetője a Fővárosi Közterület- Fenntartó Rt. (székhely: 1081 Budapest, Alföldi út 7.). Az FKF Rt. a KF:860/2003-60 iktatószámú és az azt módosító KF: 860/2003-88 iktatószámú hulladékkezelési engedély birtokában végzi tevékenységét. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalása szerint a lerakó megfelel, a jogszabályi követelményeknek. A települési szilárd hulladék ártalmatlanítása Dunakeszi Város és Budapest Főváros Önkormányzatának 1995-ben kötött megállapodása alapján a Dunakeszi II. sz. a regionális települési szilárd hulladéklerakón történik. Az 1998-as rekultivációs terv a lerakó betelését 2011-re prognosztizálta. A dátumot azóta több körülmény (pl. Pusztazámor késedelmes megépítése, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű leállítása) is befolyásolta, azonban az önkormányzatok megállapodásának kölcsönös értelmezése szerint a Fővárosi Közterületfenntartó Rt. akkor is biztosítja Dunakeszi számára a hulladékártalmatlanítás lehetőségét, ha az üzemeltetés utolsó fázisában a lerakó már csak a hulladékégető füstgáztisztítási maradékanyagainak fogadására marad alkalmas. A regionális hulladéklerakó kiviteli tervei 1995-ben készültek el. Még ugyanebben az évben megkezdődtek, és 1996-ban be is fejeződtek a kivitelezési munkák, megtörtént a lerakó üzembe helyezése. 1997-ben megkezdődött a II. sz. lerakó „A” medencéjének települési szilárd hulladékkal való feltöltése. 2003-ban a II. sz. lerakóba 991 000 laza m3 (≈ 200 000 tonna) települési szilárd hulladék került deponálásra. A települési szilárd hulladékot Budapest területéről valamint Dunakesziről, Fótról szállítják. A lerakó regionális jellegéből adódóan a feltételeknek eleget tevő bármely beszállítótól fogadja a hulladékot. A hulladéklerakó teret a szállító járművek az M2 autóútról és a 21101. sz. közútról közelítik meg. A hulladék szállítása hulladékgyűjtő-szállító célgépeken, konténerekben, billenthető felületű, valamint fixplatós tehergépjárműveken illetve egyéb járműveken történik. A hulladékot szállító járművek ellenőrzés, mérlegelés és regisztrálás után a belső szállító úton közelítik meg a depóniateret. A hulladékszállító járművek a korábban lerakott és takart hulladék felületén közlekedve a térmester utasításainak megfelelően ürítenek. A kiürített hulladékszállító a kerékfertőtlenítő tálcán áthaladva 185



elhagyják a telepet. A depóniatérre szállított hulladékot prizmába rendezik, tömörítik, a hulladék felületét naponta takaróanyaggal takarják. További tevékenység a telepen dolgozók munkahelyi szociális ellátása, a munkagépek, járművek üzemanyag-ellátása, azok szükséges napi karbantartása. Az elsődleges technológiai építmények és berendezések műszaki állapota megfelelő. A hulladéklerakó szivárgásának megfigyelésére szolgáló ellenőrző akna működőképes. A biztonsági célokat szolgáló létesítményeket és berendezéseket, vízelvezető és vízkezelő rendszereket az Üzemeltetési Utasítás szerinti rendben karbantartják, azok működőképesek. A szilárd hulladéklerakó környezetében kiterjedt monitoring-hálózatot telepítettek, segítségével a lerakás megkezdése előtt megtörtént a környezeti alapállapot rögzítése (1996.) a monitoring rendszer a lezárt I. sz., valamint a II. sz. hulladéklerakót közösen, egységes rendszerben ellenőrzi. A monitoring rendszer talajvíz figyelőkút-hálózatból , felszíni víz és talajnedvesség mintavételi helyből, kijelölt levegőminőség-ellenőrző, zaj- és rezgésészlelő mérőpontokból áll. A II. sz. lerakó mindkét medencéjénél vizsgálható az ellenőrző szivárgó aknában összegyűlő víz is, amelynek esetleges megjelenése önmagában is a szigetelési rendszer meghibásodására utal. [Forrás: MÉLYÉPTERV Kft., 2004.] A Dunakeszi 2. sz. lerakó a jövőben csak kapacitásbővítés után képes ellátni a feladatát. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtott kérelem alapján 12 m-es szintemeléssel kívánják megoldani a bővítést, amelyet a hatóság elsőfokon jóváhagyott. Dunakeszi és Fót városok önkormányzata megfellebbezte ezt a döntést. A lerakó jelenlegi befogadóképessége 2 570 000 m3, bővítés után 3 265 000 m3 lenne. Az ártalmatlanított hulladék mennyisége 250 000 m3/év. A lerakó 2010 végéig vagy a 210 mB feltöltési szint eléréséig üzemelhet. Az így kialakult helyzetben Dunakeszi város önkormányzatának stratégiai döntést kell hozni a hulladéklerakóval kapcsolatban, így a város komplex hulladékgazdálkodásáról is. A SA-HO Építőipari és szolgáltató Kft. (székhely: 2162 Őrbottyán, Táncsics u. 1.) Dunakeszi 022 hrsz. területen inert hulladéklerakót üzemeltet. Hulladékkezelési engedélyének iktatószáma KTVF: 24824/2006. A településen 3 db dögkút található a 030/1 hrsz-ú gyepmesteri telepen, melyeket 1994-ben, 1995-ben, illetve 2000-ben adtak át. Fót Fót településen nem található üzemelő hulladéklerakó. Göd Göd területén működő hulladéklerakó nem üzemel. Göd külterületén (084, 089 hrsz.) a Steinhor Kft. (székhely: 1047 Budapest, Langlet Waldamér u. 8.) földmedrű kazettákban szennyvíztisztításból származó, előkezelt kommunális iszap lerakására kapott engedélyt 14/5829/6/2004. számon, illetve 22754/200. sz. veszélyes hulladékkezelési engedély szerint végez tevékenységet. Alkalmazható kezelés: lerakás dögtéren (D1 04).

186



A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Felügyelőség tájékoztatása szerint egyik telephely sem felel meg az érvényben lévő jogszabályoknak (nem rendelkeznek szigeteléssel). A tervezés időpontjában (2006. június) a Felügyelőségen eljárás van folyamatban a működéssel kapcsolatban. Komposztálók ismertetése A tervezés időszakában a kistérségben komposztáló nem található. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY. Határozatban foglaltak szerint a 10 000 főnél nagyobb településeken a tervidőszak végéig üzemi méretű komposztáló telepet kell megépíteni begyűjtő hálózattal együtt. A komposztáláshoz, a keletkezés helyén történő hulladékgyűjtéshez ki kell alakítani a szelektív gyűjtőrendszert. A komposztáló telepen az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell biztosítani, hogy a tevékenység a környezetet bűzzel ne terhelje. A komposztáló megépítésével, a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtésével el kell érni a Hgt. 56. §-a (7) bekezdésében meghatározott szervesanyag csökkentést. A komposztáló létesítményt a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendeletben foglaltak szerint kell kiépíteni. A Dunakeszi Közüzemi és Komplex Vállalkozási Kft. tervezi komposztáló telep megépítését. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy a három település külön-külön kisebb méretű komposztálókat építsen-e, illetve a dunakeszi telep esetleges kapacitás bővítésével kistérségi telepként üzemeljen-e, amely a három település lakosainak egy részét kiszolgálhatná. Ezt a rendszert kiegészítve, illetve attól függetlenül is szorgalmazni kell az ingatlanonkénti komposztálás elterjedését is, mivel így a hulladék a keletkezés helyén lenne kezelve. A zöld- és bio-hulladék begyűjtés lehetséges módjai A legegyszerűbb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán maga kezeli a biohulladékát (házi komposztálás). Már a bio-hulladék szelektív gyűjtésének bevezetése előtt fel kell mérni azt, milyen mennyiségű, összetételű és szerkezetű biohulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni egy település esetén. Ezt a felmérést célszerű a közszolgáltatónak elvégeznie, és legalább a következő szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani: • • • •

milyen számú lakóingatlanról kell megoldani a gyűjtést, ezen belül milyen a családi-házas, zárt beépítésű övezetek aránya, milyen a lakosok életvitele, milyen és mennyi bio-hulladék keletkezésével kell számolni.

A lakóingatlanok, és az ott élők száma befolyással van a begyűjtendő hulladék mennyiségére, főleg a háztartásban (konyhában) keletkező zöldség- és gyümölcs maradékra. A zárt beépítésű területekről vagy közületektől a konyhai hulladékok teljes mennyisége a gyűjtőedénybe kerül, szelektív biohulladék gyűjtése esetén az e célra rendszeresített edénybe. A családi házas övezetek esetében konyhai hulladékon kívül a kertben (virágos és/vagy veteményes) keletkező zöldhulladék is keletkezik. Hogy ez biohulladékot befogadó gyűjtőedénybe kerül-e vagy saját felhasználásra (házi komposztálás), ezt a felmérésnek kell kiderítenie (és függ attól is, hogy a közszolgáltatás keretében tervezett bio-hulladék gyűjtése milyen költségeket jelent a lakosok számára.) 187



A lakosok életvitele befolyással van bio-hulladékuk kezelésére is: a több idővel rendelkező, kisebb jövedelmű lakosok, valamint azok, akik nem csak saját célra termelnek növényeket, nyitottabbak a bio-hulladék saját kezelésére. A keletkező bio-hulladék mennyiség jelentősen befolyásolja a lakóingatlanok növényesítettsége. Nem csak azt kell azonban figyelembe venni milyen arányában fedi növényzet a területet, azt is számításba kell venni, hogy ebből milyen fák, bokrok és lágyszárúak aránya. A fák, bokrok tavasszal-ősszel jelentenek bio-hulladékot (nyesésből származó gallyak). – amit célszerű aprítani -, míg a fű és a kisebb méretű zöldségek, gyümölcsök és virágok nagyobb nedvességtartalmú nyiradékot jelentenek. A közszolgáltatónak kell döntenie arról- természetesen az önkormányzat beleegyezésének megszerzése mellett-, hogy milyen módszert választ a szelektív gyűjtéshez. A cél, hogy a biohulladék ne kerüljön a hulladéklerakóba, vagyis ne vegyesen gyűjtött hulladék begyűjtésre kerüljön sor, és az elkülönített gyűjtött biohulladék hasznosító legyen. A lakóingatlanok esetében a legolcsóbban a zsákos megoldás bevezetésével oldható meg a szelektív gyűjtés az év nagyobb részében, amit a tavasz és az őszi időszakban kiegészíthet zsákban nem elhelyezhető nyesedék külön gyűjtésének megszervezése. A nyesedéket az ingatlantulajdonos rendezetten összerakva, kötegelve- a szállítás üteméhez igazodóanideiglenesen tárolja, külön gyűjtőedény nélkül. A zsákos gyűjtés bevezetése esetén a zsákok begyűjtése történhet tömörítős célgéppel, illetve laza állapotban konténeres gyűjtőjárművel, vagy nyitott platós tehergépjárművel. A zsákokat minimálisan hetente egyszer be kell gyűjteni. A tavaszi-őszi zsákban nem elhelyezhető nyesedék összegyűjtését ebben az időszakban ugyancsak hetente egyszer ajánlatos megvalósítani. Ezt a hulladékot konténeres célgéppel, vagy nyitott platós tehergépjárművel lehet gyűjteni és szállítani. A bio-hulladék szelektív gyűjtésének bevezetését nem feltétlenül kell a település teljes területére kiterjeszteni, megvalósítható ez oly módon is, hogy csak egyes lakóövezetekre terjeszti ki az önkormányzat. Ugyancsak praktikus eltérés javasolható a beépítés különbözőségére figyelemmel. Ilyen differenciált megoldás lehet a családi házas övezetek számára a nyesedék begyűjtésének külön megoldása akkor, amikor egyébként a település teljes egészére megoldják a zsákos gyűjtést. A zöld illetve a biohulladék begyűjtése egymástól elkülönített független logisztikai rendszer kiépítését igényli. A zöldhulladék részben a kertes építési övezetekben, részben a közterületi és intézményi parkfelületeken részben, pedig az erdősített városi zöldfelületeken keletkezik, valójában a települési hulladékból minden nehézség nélkül külön begyűjthető és szállítható, attól elkülönített rendszerben megvalósítható (önálló vállalkozásként is). Tekintettel arra, hogy a zöldhulladékok keletkezésének jellemző időszaka a tavaszi és őszi időszak, a gyűjtés-szállítás gyakoriságát ezekre az időszakokra célszerű koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtést- hasonlóan a szervezett lomtalanításhoz –évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) célszerű megvalósítani, az adott időszakokban előre meghatározott körzetenkénti ütemezéssel. A körzetek kijelölését az önkormányzat és a szolgáltató együttesen határozza meg. A tavaszi és őszi zöldhulladék begyűjtéséről, az egyes körzetek kiszolgálásának időbeni ütemezéséről a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni kell. A begyűjtött zöldhulladék egyenesen, a komposztáló létesítményekbe kerül, ahol utóválogatás nélkül, de előkezelést (aprítást) követően közvetlenül komposztálható. A használatos gyűjtőszállító célgépek a hagyományos hulladékgyűjtésben alkalmazott konténeres gyűjtőjárművek, vagy nyitott platós tehergépjáművek. 188



A biohulladék gyűjtése a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának függvénye. A szelektív gyűjtési rendszer egyaránt tartalmaz hulladékudvarokat, valamint lakóházakhoz, intézményekhez kötött egyedi elhordásos módszereket. Lényegében ezek kombinációja. A biohulladék elkülönített gyűjtésének lehetőségére a lakóházon (telken) belül egyedi gyűjtési pontoknál illetve, a hulladékudvarokban van mód. Az ilyen módon szelektíven gyűjtött biohulladék, amely továbbra is óhatatlanul fog tartalmazni bizonyos mennyiségű zöldhulladékot (kertekből fű, lomb) hagyományos hulladékgyűjtő célgépekkel begyűjthető és szállítható. A biohulladék szelektív gyűjtésére rendszerint a normál szabvány edényzetet alkalmazzák (többnyire 120, vagy 240 literes műanyag szabványedények). A biohulladék komposztálásával történő feldolgozásához az anyag előzetes, tisztító célú válogatása (kézi válogató szalagon) nélkülözhetetlen. Az alkalmazott gyűjtési rendszert, mivel a kiszolgáló célgépek azonosak, célszerű a hagyományos, a szelektív gyűjtés maradékainak gyűjtésére szolgáló rendszerhez illesztve kialakítani, de eltérő járatrendszerben üzemeltetve is megtervezhető. A külföldi tapasztalatok alapján a szelektíven gyűjtött biohulladék gyűjtési gyakorisága szokásosan heti egy alkalom. Nagyobb tárolási időtartam közegészségügyi szempontból nem elfogadható (viszonylag gyorsan beindulnak a szerves anyagok bomlási folyamatai, különösen nyári időszakban). Ennek megfelelően kell a telepítendő gyűjtő edényzet űrtartalmát is megválasztani. Az elszállítás gyakoriságát a 16/2002(IV.10.) Eüm rendelet 5.§.2. bek. értelmében kell biztosítani. A zöld – és biohulladék komposztálással kapcsolatos önkormányzati és lakossági feladatok A zöld- és biohulladékkal kapcsolatos feladatokat, -követelményeket– a hulladékgazdálkodási törvényes végrehajtási jogszabályai egyértelműen meghatározzák. Az általános alapszabályok ezekre a hulladékokra is érvényesek, vagyis:

A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ezt a célt szolgálja a komposztálás. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés). Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására, a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

A hulladékgazdálkodási törvény meghatározza a fogyasztó és az ingatlantulajdonos feladatait is, így a lakosságra vonatkozó szabályok a következők szerint foglalhatók össze:

Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa vagy használója) köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az előírások szerint- a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon- gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. 189



Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a biohulladékot) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést, - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is –igénybe venni.

Szigorú előírásokat fogalmaz meg a törvény a települési önkormányzatra:

A települési önkormányzatokat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező talapülési hulladék kezelése hulladékkezelési közszolgáltatás szervez és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek – hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok -, előkezelő és hasznosító – válogató, komposztáló stb. – telepek létesítésére és működtetésére is. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előállíthatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

Az előző általános követelmények teljesítése a biohulladék kezelésének esetében tehát az önkormányzat részéről a közszolgáltatás keretében megszervezett szelektív hulladékgyűjtés, és annak kihirdetése helyi rendeletben, míg a lakosság részéről annak igénybevételét jelenti. A szelektív hulladékgyűjtés megoldása többféle lehet – hulladékudvar, háztól történő elkülönített begyűjtés-. a lakosság részére, pedig fennáll annak a választási lehetősége, hogy a saját biohulladékát maga kezeli, komposztálja. A végrehajtási jogszabályok részletes előírásokat is tartalmaznak a szelektív gyűjtésre vonatkozóan, amelyek közül a „hasznosítható hulladék”-ra vonatkozókat kell alkalmazni a biohulladékra:

A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényekben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (pl. konténerben) történhet, a további kezelések megfelelő módon elkülönítve. A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni. A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatás igénybe vevő ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. Elkülönített gyűjtés esetén az elkülönített gyűjtő biológiailag lebontható hulladék szervezett begyűjtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletében szabályozza. A zöld- és biohulladék begyűjtés lehetséges módjai, azok alkalmazási feltételei

A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag –tartalma döntő többségében zöld-, illetőleg biohulladékból tevőik össze. A zöld- és biohulladékot célszerű már- a keletkezés helyén- a háztartáson belül elkülönítetten gyűjteni, természetesen igazodva ahhoz, milyen a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében

190



a biohulladék begyűjtés és elszállítás rendszere (ha ilyen megoldást az önkormányzat biztosít). A lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen a lakos, vagyis pl. biztosított legyen egy második gyűjtőedény erre a célra. Hogy pontosan milyen gyűjtőedény rendszeresítése a legcélszerűbb, azt a közszolgáltató gyűjtőrendszere határozza meg, hiszen az ingatlanon történő gyűjtés eszközeit – legyen az biohulladék vagy vegyesen gyűjtött hulladék – a közszolgáltató gyűjtőjárműveknek kell kiürítenie. Ezt a szabályt csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a biohulladékot saját célra használja fel a lakos (pl. állattal feletetés vagy saját célra komposztálás). A szóba jöhető megoldások:

a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be, megadott időközönként, a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre, a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát.

A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történő begyűjtése olyan gyűjtőedényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyűjtését és a gyűjtő célgépbe történő ürítést is lehetővé, teszi. Az edény megválasztásánál a keletkező mennyiség függvényében – tekintettel az ürítés gyakoriságára, valamint a hulladék bomlására – az edénytérfogat megválasztása fontos tényező. A biohulladék elkülönített gyűjtés mellett –tekintettel arra, hogy a háztartásban keletkező hulladék kb. 30-40%-a biohulladék gyűjtésre és elszállításra és ehhez szabványos gyűjtőedényre. Ha a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni, figyelemmel a fogadó létesítmények nyitvatartási idejére. A gyűjtéshez a saját beszállítás esetén is szükséges saját gyűjtőedény rendszeresítése. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, begyűjtése, elhelyezése A kistérségben települési folyékony hulladék fogadására alkalmas telep nem üzemel (a DMRV Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep nem fogad folyékony hulladékot.), így a három településen, zárt szennyvíztározókban gyűjtött hulladékok begyűjtés után a kistérségen kívülre kerülnek elszállításra. A magánvállalkozók által begyűjtött mennyiséget a Fővárosi Csatornázási Művek Észak-Pesti szennyvíztisztító telepén (1044 Budapest, Tímár u. 4.), illetve a gödöllői szennyvíztisztító telepen (Gödöllő, Malomtó dűlő) tudják fogadni. A települési folyékony hulladékoknál meg kell említeni, hogy mind a keletkezett, mind az elszállított mennyiségeknél feltüntetett értékeket fenntartásokkal kell kezelni. A keletkezett mennyiségbe bele tartozik a nem megfelelően kialakított zárt szennyvíztározókból elszivárgó mennyiség is, amely jelentősen szennyezi a talajvizeket. A szippantással begyűjtött és elszállított mennyiség sajnos nem minden esetben van szabályosan leadva a kezelőnek. Gyakori, hogy illegális leürítéssel (jellemzően külterületi utak mentén) szabadulnak meg a folyékony hulladéktól, ezzel jelentős környezeti károkat okozva. 191



Dunakeszi Dunakeszi a zárt szennyvíztározókból szippantott folyékony hulladékot az Észak-Pesti szennyvíztisztító telepre szállítják el. A becsült keletkezett mennyiség 180 000 t/év. A szennyvíztelep tengelyen szállított folyékony hulladékot nem fogad. A csatornára történő fogyasztói rákötéseket az Önkormányzat a talajterhelési díjról szóló rendelettel igyekszik motiválni, amely már növekvő tendenciát mutat. A regionális szennyvíztisztító telepen keletkező rothasztott, víztelenített szennyvíziszap közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés alapján, a BIOPETROL Kft. Tatabánya hulladéklerakójára kerül elhelyezésre. Fót A Fóton keletkező folyékony hulladékokat a Városkút Kft. (2151 Fót, Keleti M. u. 11.) gyűjti be és szállítja el az Észak-Pesti szennyvíztisztító telepre. Fót Város Önkormányzata 2006. október 1-vel felbontja a Városkút Kft-vel kötött szerződését és pályáztatás útján jelöli ki az új közszolgáltatót. A településen keletkező folyékony hulladékok becsült mennyisége 17585 t/év. A csatornára történő fogyasztói rákötéseket az Önkormányzat a talajterhelési díjról szóló rendelettel igyekszik motiválni, amely már növekvő tendenciát mutat. Göd A Gödön keletkező folyékony hulladékokat a Városkút Kft. (2151 Fót, Keleti M. u. 11.) gyűjti be és szállítja el az Észak-Pesti szennyvíztisztító telepre. A településen keletkező folyékony hulladékok becsült mennyisége 63000 t/év. A csatornára történő fogyasztói rákötéseket az Önkormányzat a talajterhelési díjról szóló rendelettel igyekszik motiválni, amely már növekvő tendenciát mutat.

192



Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása Dunakeszi A településen bezárt szilárd hulladéklerakó nem található. Dunakeszi területén 2001-ben végzett felmérés alapján az alábbi helyeken még mindig találhatók illegális lerakások, amelynek sorsa még nem rendezett: az önkormányzatnak fel kell számolnia, el kell szállíttatnia. A vegyes tulajdonú területeken a tulajdonosokkal közösen, önkormányzati tulajdonú területeken, pedig egyedileg kell megszervezni a felszámolást és előteremteni a forrásokat a költségek fedezésére. Közterület neve

Mennyiség Hulladékfajta (m3)

Szabadidő parkhoz vezető út bal o. 0152 út Katonadomb Csurgó árok Nagycsurgó árok Malomárok 2-es út Malomárok áteresz 016 állomástól Stafétáig Staféta és aluljáró (lapos) 015 (Göd felé) 035 (gerincen) 015 (áteresz-gödi sorompó) 028-as út szemétlerakóhoz 031-es út (virágtanya) 039-es út Pipa utcáig Pipa út széle végig Széchenyi út folytatás 053 2A felüljárótól a Toldi u.-ig Rákóczi út folytatása Repülőtéri út 067 temető mögött 067 Alagi majori Pálya u. (Kápolna u. Káposztásig) Pesti úti tábla 0115-nél Hűtőházi út 0104 Tőzegtó és környéke Összesen

25

Tulajdon

betontörmelék önkormányzati

50 100 20 20 80 20 300 300 300 70 600 500 100 400 100 300

vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes

600

vegyes

50 20 300 20 50

vegyes vegyes vegyes vegyes vegyes

önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati és MÁV önkormányzati és MÁV önkormányzati és MÁV önkormányzati és magán önkormányzati önkormányzati önkormányzati és magán önkormányzati és magán önkormányzati és magán Euroturs magán, önkormányzati Euroturs magán, önkormányzati önkormányzat, magán, Fót önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati és MÁV

300 200 50 4 875

vegyes vegyes vegyes

önkormányzati és magán önkormányzati és magán önkormányzati és magán

* Szállítási díj 2 000 Ft/m3, lerakási díj 5 500 Ft/t (vegyes hulladék), 2 000 Ft/t (törmelék)

60. táblázat A településen található illegális hulladéklerakások 193

Szállítási + lerakási díj (ezer Ft)* 100 400 800 200 200 700 200 2 400 2 400 2 400 600 4 800 4 000 800 3 200 800 2 400 4 800 400 200 2 400 200 400 2 400 1 600 400 39 200



A tervezés időpontjában a Dunakeszi 2. sz. nem veszélyes hulladéklerakó hosszú tavú sorsa nem eldöntött. Amennyiben bezárásáról határozat születik, a terület rekultivációja szükséges. A rekultiváció tervezésénél célszerű megvizsgálni annak lehetőségét, hogy utólagos hulladékkitermeléssel és válogatással, a hasznosítható hulladékokat eltávolítsák a lerakó területéről. Ezzel a Nyugat-Európában már ismert módszerrel csökkenteni lehet a véglegesen helyben maradó hulladék mennyiségét, veszélyességét, illetve a lerakó után maradó hulladéktest (domb) méretét is. Fót A város helyi hulladékgazdálkodási tervében közzétett illegális lerakások felszámolása még nem történt meg. A felmért illegális lerakásokban lévő hulladék mennyisége kb. 26 000 m3. A felmért 117 darab illegális lerakóban előforduló hulladéktípusok igen változatosak. A hulladéktípusokat tekintve az építési törmelék képviseli a legnagyobb százalékot (30%), valamint a kommunális hulladék (25%). Továbbá a komposztálható szerves hulladékok hányada is jelentős mértékű. Közel azonos, de nem kis mennyiségben fordulnak elő nejlonzsákba rejtett hulladékok, gumiabroncsok, kábelek, lomtalanításból származó hulladékok. Az illegálisan lerakott hulladékok, feltehetőleg nagyobbrészt a fővárosból származnak. A terepbejárásos felmérés során több helyen is találtunk olyan illegális lerakókat, ahol a lerakás láthatóan rendszeres és az egymás mellet elhelyezkedő leöntések mennyisége 5-6 m³. (Forrás: Fót helyi hulladékgazdálkodási terve, Ceres HG Bt. 2004.) Göd Göd város területén szintén a helyi hulladékgazdálkodási terv készítése kapcsán mérték fel az illegális lerakások számát és elhelyezkedését. Általánosságban elmondható, hogy a szomszéd településekhez hasonlóan, más területekről származó hulladékok illegális lerakása is gondot okoz. Jellemzően a külterületen okoz gondot az illegális lerakás. A lerakott hulladékban legnagyobb arányban a zöldhulladék fordul elő, de jellemző az építési törmelék is. A 2004-ben történt felmérés után, a 13 beazonosított helyen az illegális lerakások felszámolása megtörtént, de részben ezeken a helyszíneken, részben új területeken folyamatosan keletkeznek az új lerakások. Ezért a folyamatos felmérés és felszámolás szükséges a területen. Göd területén tervezni kell a Steinhor Kft. tulajdonában lévő területen található telep utógondozását is. A terület rekultivációja az üzemeltető feladata, nem az önkormányzati felelőssége.

194



A tervezési területen keletkező veszélyes hulladékok Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok mennyiségét korábban táblázatos rendszerben ismertettük. A kistérség veszélyes hulladékokkal történő környezeti terhelését nem csak a már ismertetett hulladékmennyiségek teszik ki. A termelési szektorból származó veszélyes hulladékok nem tartoznak önkormányzati hatáskörbe (a hulladéktermelőnek saját maga kell gondoskodnia a megfelelő gyűjtésről, szállításról és ártalmatlanításról), de a településeken potenciális veszélyforrásnak tekinthetők, így mennyiségi és minőségi leírásukat fontosnak tartjuk. Az 1., 2. és 3. sz. mellékletben szereplő táblázatokban szerepeltetett hulladékfajták és mennyiségek, a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez bejelentett adatok alapján lettek feltüntetve. A bejelentési kötelezettség ellenére feltételezhetjük azt, hogy az összmennyiségek nem feltétlenül egyeznek meg a ténylegesen keletkezett mennyiséggel. Általános jelenség, hogy a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékba bekerülnek veszélyes hulladékok a lakosságtól és a termelési szektorból is. Azt is ki kell emelnünk, hogy a 2004-es év adatait tartalmazó táblázatokban szereplő vállalkozások, szervezetek az előírásnak megfelelően gyűjtik és szállíttatják el a veszélyes hulladékaikat. A következő táblázatok településenként (2002. és 2003.), valamint településenként és telephelyenként (2004.) mutatja be a termelési veszélyes hulladékok mennyiségi és minőségi jellemzőit. Integrált környezetvédelmi stratégia, politika, tudat- és szemléletformálás A környezetvédelmi programban külön fejezet foglalkozik a környezeti tudat- és szemléletformálással, de a hulladékgazdálkodással kapcsolatban szükségesnek tartottuk külön is megemlíteni ezt a témakört hangsúlyozva azt, hogy a kistérségben a hulladékgazdálkodási feladatok megoldása csak a többi környezetvédelmi feladattal együtt kezelve lehet hatékony és hosszú távon fenntartható. A környezetvédelemnek minden szektorpolitikába be kell ágyazódnia, hiszen a környezetpolitika bevezetésének nincs értelme, ha az ellentmondásban áll más politikákkal (például az általános gazdaságpolitikával). Ezt mondja az EU integrálás elve. Ez a pont ott is kap nagy szerepet, amikor a lakosság környezettudatos szemléletformálásáról szóló programot kell kidolgozni, hiszen a településfejlesztés, hulladékgazdálkodás az oktatási, ifjúsági bizottságokkal "karöltve" kell, hogy a programot megtervezze és bevezesse. Együttműködő települések A térség települései által közösen meghatározott szervezeti forma helyes megválasztásának lényege abban keresendő, hogy az ösztönző és érdekeltségi rendszer az egész folyamat során megfelelően működjön, a piacképes, hasznosítható hulladék minél nagyobb arányban kerüljön feldolgozásra. Tapasztalati tények és a közeli országokban alkalmazott gyakorlat arra mutat, hogy a szelektív gyűjtés megoldásaiban gyakran a települések társulása, a körzeti, regionális (több települést ellátó) szervezetek működése hoz jó eredményeket, és lehetővé tesz logisztikailag hatékony, gazdaságos, jól szabályozható, környezetkímélő, hosszú távú kivitelezést.

195



Eredménymutatók Környezettudatosság, szemléletformálás • oktatási jogszabályok és dokumentumok (tantervek, képesítési követelmények környezeti nevelési, oktatási tartalma) • a pedagógiai szolgáltatások környezeti nevelési tartalmának mutatói • "tudatformáló oktatásban" résztvevő lakosok száma • környezet- és természetvédelmi szakképzésben részesültek száma • környezettudatosság megjelenése a terület- és településrendezésben • környezeti reklámok száma és hatékonysága, környezeti ügyek média megjelenése Hulladékgazdálkodás • a keletkező hulladékok mennyisége, minősége (összetétele, veszélyessége) • a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, aránya • a hulladékszállításba bevont lakások, vállalkozások száma • a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások, vállalkozások száma • az ártalmatlanított hulladék mennyisége, aránya • illegális lerakók száma, odahordott hulladék mennyisége, minősége • a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevétel • szemétszállítási díj mértéke • begyűjtött állati eredetű hulladék mennyisége • a kezelő létesítmények üzembe helyezésével elért környezetterhelés-csökkenés • felszíni vizek talajszennyezettsége • levegő szennyezettsége • lakosság elégedettségi szintje a hulladékszállítás szolgáltatásának minőségével, ár/érték viszonyával • térségi együttműködés hatékonysága Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás • Az emberek tiszta/tisztább környezetben jobban érzik magukat, környezetükre jobban vigyáznak • A rend és rendtartás az emberek életmódbeli változását hozza magával • A szelektív hulladékgyűjtés hulladékhasznosítás bevezetése új vállalkozások beindítását ösztönzi a térségben • Korszerűbb, környezetbarátabb technológiák honosulnak meg • A tisztább terület/térség felértékelődik • A térségi környezetvédelmi szemlélet összetartóbb, gondviselőbb közösséget eredményez, a lakosság más minőségi programokban is partner lesz Összefoglalóan: –

Rövidtávon el kell érni minden településen, hogy a teljes lakosság részére biztosítva legyen a rendszeres hulladékgyűjtés. Meg kell valósítani a veszélyes hulladékok elkülönítését a települési szilárd hulladékoktól.

–

Biztosítani szükséges a jelenleg használt – kis szabad kapacitású, megfelelő engedéllyel, műszaki védelemmel nem rendelkező – települési lerakók bezárását, rekultivációját.

196



–

A civil szervezetek, lakosság közreműködésével fel kell tárni az illegális lerakókat, intézkedni szükséges fokozatos felszámolásukra.

–

Teljessé kell tenni a területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a hatékony szemlélet-formálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását. Meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakítását, a másodnyersanyag hasznosítását.

–

A települések elfogadott helyi hulladékgazdálkodási terveiben foglaltakat meg kell valósítani, ahol nincs a veszélyes hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási program, meg kell alkotni, a keletkező veszélyes és ártalmas hulladékok teljes körű felmérésére, a bejelentések felülvizsgálatára alapozva, megjelölve az ártalmatlanítás és hasznosítás lehetőségeit.

–

Piackonform gazdasági szabályozókkal kell hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését.

197

ösztönözni

a

korszerű,

komplex



A kistérség hulladékgazdálkodási helyzetének összefoglalása A kistérségben a hulladékgazdálkodás szinte összes részeleménél súlyos, megoldásra váró gondokat tapasztaltunk. A hulladékok keletkezésének csökkentésére egy említésre méltó kezdeményezésre sem bukkantunk a területen. Okai nem csak a forráshiányban keresendők (korábban, és a tervezés időpontjában is élő pályázati lehetőség van „környezettudatos nevelésre” stb.), hanem a kistérség, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság közötti kielégítő kommunikáció hiányában is. A Dunakeszi kistérség településeinek nincs közös hulladékgazdálkodási stratégiájuk, hulladékgazdálkodási szempontból „elszigetelődtek”, a szomszédos településekhez képest lépéshátrányba kerültek. Az eddig felmerült lehetséges megoldások (pl. termikus hulladékhasznosítás) csak ötlet szintjén léteznek, kistérségi szintű egyeztetések nem történtek. A hulladékok mennyiségi és minőségi felmérése csak „ad hoc” jelleggel történt meg (a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésekor), sok esetben csak műszaki becsléssel. A kistérség területén kizárólag a lerakással történő ártalamtlanítást alkalmazzák. A Dunakeszi 2. sz. hulladéklerakó további sorsa bizonytalan, mielőbbi döntés szükséges. A hulladékgyűjtő-szállító rendszer működése jónak mondható a kistérség egész területén, bár a szelektív hulladékgyűjtés csak kezdeti stádiumában van, gyakorlatilag nem üzemszerűen működik. A kistérségi hulladékkezelő mű nem üzemel. A közeljövőben csak a komposztálás (Dunakeszin) megoldására van esély. A tervezési területen több felszámolást, rekultiválást igénylő telep található pl. dögkutak, folyékony hulladék lerakó, valamint a későbbi döntés függvényében a Dunakeszi 2. sz. lerakó is ebbe a csoportba sorolható. A korábbiakban leírtak, továbbá a település bejárások és a személyes interjúk során szerzett információk alapján a következő kistérségi hulladékgazdálkodási alternatívákat vizsgáljuk meg. 1. alternatíva: a kistérség területén történő hulladéklerakással történő ártalmatlanítás (Dunakeszi 2. sz. lerakó bővítésével), szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével 2. alternatíva: kistérségi szintű termikus hulladékhasznosítás, hulladékhamvasztó telepítésével, a maradék salak lerakásával, szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével 3. alternatíva: a kistérség területén kívüli ártalmatlanítás (az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei regionális, szilárd hulladékgazdálkodási projekthez történő csatlakozással), szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével 4. alternatíva: önálló kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása 198



A lehetséges változatok részletes leírását és a feladatok ütemezését a „Koncepció” és „Program” kötetekben ismertetjük. A következő táblázatok a négy alternatíva legfontosabb előnyeit és hátrányait foglalják össze. Előnyök távolságok,

Hátrányok Kis szállítási alacsonyabb A kistérségen kívüli települések (Budapest) összköltség hulladéka is itt kerül elhelyezésre Nem igényel jelentős beruházást Környezeti és társadalmi konfliktusok (leginkább a lerakó közvetlen környezetében) A lerakó a bővítés után fokozottan tájképromboló hatású Nem nyújt hosszú távú megoldást 61. táblázat 1. sz. alternatíva: a kistérség területén történő hulladéklerakással történő ártalmatlanítás (Dunakeszi 2. sz. lerakó bővítésével), szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével Előnyök Hátrányok Értékesíthető energiát termel Nagy beruházási költséggel jár 2007-től, várhatóan EU-s és állami A döntéstől számítva csak évek múlva állhat támogatások vehetők igénybe a telepítéséhez üzembe A nem hamvasztható maradék hulladékok lerakásáról is gondoskodni kell Az éghető hulladékfrakciókat jellemzően anyagukban is újra lehet hasznosítani A hamvasztómű kapacitásának kielégítésére a kistérségben keletkező hulladék nem elegendő, jelentős hulladékbeszállítás szükséges a kistérségen kívülről 62. táblázat 2. sz. alternatíva: kistérségi szintű termikus hulladékhasznosító mű (pirolízis elvén működő) telepítésével, a maradék salak lerakásával, szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével

199



Előnyök Már a megvalósítás fázisában van a projekt

Hátrányok szállítási távolság,

Nagyobb nagyobb költségek Rövid-, közép- és hosszú távon is megoldást Egy regionális begyűjtési-szállítási rendszer nyújthat hátrányos lehet a helyi közszolgáltatók számára A kistérség egyik települése (Fót) már csatlakozott a programhoz Komplex megoldást nyújt (szelektív gyűjtés, hulladék udvarok, rekultiváció stb.) 63. táblázat 3. sz. alternatíva: a kistérség területén kívüli ártalmatlanítás (az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei regionális, szilárd hulladékgazdálkodási projekthez történő csatlakozással), szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével Előnyök Hátrányok Hosszú távon a leginkább fenntartható Nagy beruházási költséggel jár rendszer Komplex megoldást nyújt a lerakandó A pályázati lehetőségek erősen befolyásolják hulladék mennyiségének csökkentésére a rendszer kiépítésének lehetőségeit gazdaságilag és időben egyaránt Nagyfokú önállóságot és függetlenséget Rövid távon nem nyújt megoldást a kistérésg biztosít a kistérség számára hulladékgazdálkodási problémáira A rendszer működéséhez szükséges beruházások egyéb esetekben is elkerülhetetlenek, így egy önálló rendszer elemeit képeznék 64. táblázat 4. sz. alternatíva: önálló kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása Javaslatok a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan A fentiek közül, bármelyik alternatíva előnyben részesítése mellet az alábbi alapelvek és intézkedések érvényesülése kell, hogy legyen a cél. Alapvetés A hulladékgazdálkodás törvény (2000. évi XLIII. törvény) szellemében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy

biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Környezeti szempontból az egyik legnagyobb probléma, hogy az ember a természeti körfolyamatokba rendeződött világban tevékenységét úgy folytatja, hogy az egyes tevékenységek forrás és kibocsátás oldalát nem kapcsolja össze. Az ilyen szemléletben folyó 200



tevékenységek eredménye, hogy a forrás oldalon a nem megújuló természeti tőke is degradálódik, míg a kibocsátás oldalon rengeteg hulladék keletkezik, amelyet sem az ember, sem a természet nem tud tovább hasznosítani. Ezért társadalmi fejlődésünk egyik nagy kihívása, hogy az emberi tevékenységet harmonizálja a természeti körfolyamatokkal, és olyan termelési és fogyasztási mintázatokat alakítson ki, amelynek során a mai értelemben vett hulladék nem keletkezik. Addig is, amíg ez teljes mértékben sikerül, a hulladékgazdálkodás egyik legnagyobb feladata folyamatosan csökkenteni a hulladék mennyiségét, azaz megelőzni a keletkezését. Gyakran találkozunk azzal a szemlélettel, miszerint az a hulladék, amely szervezett módon van gyűjtve, és szigetelt lerakóba van, elhelyezve nem okoz problémát. Azonban fontos látni, hogy a hulladék bárhová kerül, problémát jelent, mind a forrás oldalon, mind a kibocsátás oldalon, és jelentősen hozzájárul a lételemünket jelentő természeti tőke degradálódásához és fogyásához. Fentiek miatt környezeti szempontból – a hulladékgazdálkodás prioritásait is figyelembe véve - az önkormányzatoknak a következő feladatokkal kell foglalkozni • • • •

Meg kell előzni a hulladék keletkezését, illetve csökkenteni kell a hulladék mennyiségét. Csökkenteni kell a hulladék veszélyességét. Meg kell szervezni a keletkező hulladék minél nagyobb arányú szelektív gyűjtését és a hulladék újrahasznosítását. Mindezeknek a feladatoknak a hatékony és az összefüggéseket is fegyelembevevő megvalósítása érdekében meg kell tervezni a hulladékgazdálkodási tevékenységet.

A hulladék keletkezésének következőket javasoljuk

megelőzésére

ill.

mennyiségének

csökkentésére

a

1. A településen azt tapasztaljuk, hogy szerves anyagok komposztálásának nincs meg a hagyománya, ezért a hulladék mennyiségének csökkentése szempontjából, az egyik legsürgetőbb feladat a háztartásokban a komposztálás elterjesztése. Ennek egyik leghatékonyabb módja a részletes és hiteles lakossági szemléletformálás. A lakossági kommunikáció egyik fontos üzenete, hogy a szerves hulladék valójában nem hulladék, hanem - amennyiben komposztáljuk - fontos tápanyag, a talaj számára. Emellett ezen a módon, a hulladéklerakóba kerülő hulladék mennyiséget jelentősen tudjuk csökkenteni. Fontos a lakosságot korrekten és minél részletesebben tájékoztatni, ezzel eloszlatva olyan tévhiteket miszerint a komposztba kerülő gyommagvak csíraképesek maradnak és így gyomosabb lesz tőle a kert. A hulladékgazdálkodási törvény a hulladékba kerülő szerves anyagokra vonatkozóan már számszerűsített kötelezettséget ró az önkormányzatokra. Ez alapján a települési hulladékgazdálkodási tervben rögzített szerves anyag részarányhoz viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni. (2000. évi XLIII. törvény záró rendelkezések) 2. Fentieken túl tájékoztatásnak és szemléletformálásnak ki kell terjednie arra is, hogy a lakosok milyen egyéb módon tudják csökkenteni a hulladék mennyiségét. A település szilárd hulladék veszélyességének csökkentésére a következőket javasoljuk

201



1. A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentése érdekében hosszú távon meg kell szervezni a rendszeres lakossági veszélyes hulladékgyűjtést. 2. Ami ennél is fontosabb, tájékoztatással és szemléletformálással elő kell segíteni, hogy az emberek egyre kevesebb olyan anyagokat ill. terméket használjanak, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak.

202



II.4.2. Zajterhelés Ebben a fejezetben zaj és rezgésvédelmi szempontból kell vizsgálnunk a tervezési területen elhelyezkedő környezeti zajt és rezgést, kibocsátó forrásokat, illetve az esetlegesen terheléssel érintett terület területi funkcióját. A zaj- és rezgésvédelem szempontjait a területrendezés és fejlesztés, valamint a közlekedés tervezés alkalmával szem előtt kell tartani. Az 1995. évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46.§ 1. Bekezdésének c. pontja kimondja, hogy „a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz.” Település

Zajvédelmi rendelet Környezetvédelmi önállóan rendelet (rendelet száma) (rendelet száma) 3/1993.(II.2.) Dunakeszi 25/1999.(XII.10.) Fót 62/2000.(II.22.) Göd 65. táblázat A települések zajvédelmi rendeletei Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2006. A három település közül egy (Dunakeszi) rendelkezik önálló zajvédelmi rendelettel. Fót és Göd környezetvédelmi rendelete tartalmaz zajvédelmi fejezetet. A 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM. Együttes rendeletben 1 meghatározott zajterhelési határértékek a mérvadóak, amely következtében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól illetőleg rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymástól viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg az alábbi táblázatokban szereplő határértékeket. Sorszám

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra

Zajtól védendő terület

1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület

45

35

50

40

55 60

45 50

66. táblázat Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Forrás: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez, 1. sz. melléklet

1

8/2002 (III. 22.) KöM-EüM. Együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

203


Sorszám


Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra


1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület

60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

67. táblázat Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Forrás: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez, 2. sz. melléklet Sorszám


1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része (kisvárosias, 2. Lakóterület kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület terület és 4. Gazdasági különleges terület

Határérték (LTH) az LAM, közmegítélési szintre (dB) üdülő-, lakóépületek kiszolgáló út; gyűjtőút; autópálya; autóút; I. és közintézmények átmenő forgalom összekötőút; rendű főút; II. rendű közötti forgalomtól nélküli út mentén bekötőút; egyéb főút; autóbuszelzárt területeken; közút; vasúti pályaudvar; vasúti pihenésre kijelölt mellékvonal és fővonal és pályaközterületeken pályaudvara; repü- udvara; repülőtér, lőtér, illetve illetve helikopterhelikopállomás, -leszállóterállomás, -leszál- hely mentén lóhely mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

68. táblázat A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Forrás: 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez, 3. sz. melléklet A zajforrások és az épületek védendő homlokzatainak egymáshoz viszonyított helyzete meghatározó a helyiségek zajterhelése szempontjából. A zaj ellen védendő helyiségeknek (lakószobák, kórtermek, tantermek stb.) a ”csendes” oldalra nyitásával – amennyiben ezt a tájolás lehetővé teszi - többletköltségek nélkül 10-25 dB zajcsökkenés biztosítható. Az útra merőleges épületeknek mind a két oldala zajos, igaz kevésbé, mint az úttal párhuzamos házak utcai homlokzata. 204



A zajterhelési határértékek teljesülésének feltételei – mint pl. zajos létesítmények területrendezési tervben is meghatározott, előírt létesítési feltételei, védelmi szempontok, védőtávolságok stb.- a rendeletbe beépítendőek. A környezetvédelmi rendelet zajra vonatkozó részének tartalmaznia kell a település zaj- és rezgésvédelmi szempontból is fontos övezeti besorolásait, a településen a kulturális, szórakoztatóipari, szabadidő, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési és hirdetési célra alkalmazott hangosító berendezések, illetve bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezés üzemben tartásával kapcsolatos zajvédelmi előírásokat, területi besorolásokat, határértékeket, határértékek ellenőrzésének módját stb. Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a 47/2004. (III.18.) Kormányrendelettel módosított zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet 25.§-a részletezi. Az elsőfokú hatósági jogkört a települési önkormányzat gyakorolja az alábbi esetekben (25.§ (1) bekezdés szerint): • az MT rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek esetében o TEÁOR 01 mezőgazdaság, vadgazdálkodás o TEÁOR 02 erdőgazdálkodás o TEÁOR 05 halgazdálkodás o TEÁOR 22 kiadói, nyomdai egyéb sokszorosítási tevékenység o TEÁOR 45 építőipar o TEÁOR 50 jármű-kereskedelem, -javítás, üzemanyag-kiskereskedelem o TEÁOR 51 nagykereskedelem o TEÁOR 55 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás o TEÁOR 71 kölcsönzés o TEÁOR 72 számítástechnikai tevékenység o TEÁOR 73 kutatás, fejlesztés o TEÁOR 74 egyéb, gazdasági szolgáltatás o TEÁOR 80 oktatás o TEÁOR 85 egészségügyi, szociális ellátás o TEÁOR 90 szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés o TEÁOR 91 érdekképviselet o TEÁOR 92 szórakoztatás, kultúra, sport o TEÁOR 93 egyéb szolgáltatás o SZJ 63.21.24.0 parkolási szolgáltatás o Egyéb lakossági zajkeltés (szomszédsági zajok, hobby-, szabadidős tevékenység) • Külön jogszabályban meghatározott, épületek védendő helyiségeiben előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben • Külön jogszabályban meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben • Valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az MT rendelet melléklete szerinti tevékenységeknél Az elsőfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség gyakorolja az alábbi esetekben (25.§ (2) bekezdés szerint): • az MT rendelet 25. § (1) bekezdése alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon telephelyen történő együttes végzése, valamint valamennyi

205



környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyekben Az önkormányzati rendeleten kívül települések zaj elleni védelmét két hatóság előírásai szabályozzák: - az építésügy (épített környezet védelme) - környezetvédelem ( épített emberi környezet működtetése, rendeltetésszerű használata ) A teljes építési folyamatot átfogó OTÉK előírásai már megvalósult építmény átalakítására is kiterjednek, hiszen a szerkezeti, funkcióbeli átalakítások módosíthatják a környezetbe lesugárzott zaj mértékét. A települési környezetben az emberi életkörülményeit befolyásoló környezeti hatások összegezetten jelentkeznek, melyeknek gyakran nemcsak befogadója, hanem forrásai az itt koncentrálódó tevékenységek. Az üzemi létesítmények körében végzett vizsgálatok tanúsága szerint környezetet határérték feletti zajjal terhelő üzemek, vállalkozások száma feltehetően magasabb a mérésekkel feltártnál. Ennek okai: • A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. Felügyelőségnek kevés lehetősége van konkrét bejelentés nélkül- ellenőrző vizsgálatok végzésére. • Ahol az üzem dolgozói a környező lakosság köréből kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz (Esetleges elbocsátások, nyugdíjba vonulás után kezdenek el panaszkodni.); • Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett nőtt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma; • A zaj iránti tűrőképesség eltérő, egyénenként számos szubjektív tényező befolyásolja. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezőgazdasági-, építési, - közlekedési-, - egyéb eredetű. Ipari, mezőgazdasági, építkezési zajok: Nehézipari létesítmények, mezőgazdasági feldolgozó üzemek esetében – a korábban jelentős határérték túllépés lecsökkent. Oka a termelés megszűnése, jelentős korlátozása, illetve korszerű technológia alkalmazása, profilváltás, kitelepülés. A kisipari telephelyek, vállalkozások száma a privatizáció következtében ugrásszerűen megnőtt. Gyorsan reagálnak a változó piaci helyzetre, ezért rövid idő alatt profilt váltanak, vagy megszűnnek, átalakulnak. Emiatt telepítésük zajvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásokat is eredményezhet. Családi házas övezetben nő az épület alagsorába, garázsába telepített zajos tevékenységek száma. Ilyen pl.: az autójavítás, a lakatosipari és az asztalos ipari tevékenység.

206



Az új kisvállalkozások jelentős része határérték megkérése iránti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ha már rendelkezik emissziós előírással, a tevékenységében bekövetkezett változások bejelentését elmulasztja. Zajvédelmi szempontból azokkal az ipari létesítményekkel kell számolnunk, melyek a lakóépületek között üzemelnek. A különböző ipari létesítményekben alkalmazott technológiáktól függ annak zajkibocsátása, azonban nehéz lenne következtetéseket levonni az okozott zajterhelésről, mert a hang terjedését sok tényező befolyásolhatja (beépítettség, épületek magassága, védőterület mérete, alkalmazott szigetelés, stb). A zajproblémák kivizsgálása a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek feladata. Dunakeszin a VSTR Hungária Vasbetongyártó Kft. zajkibocsátásának szenvedő alanyai Újpest, Székesdűlő lakosai voltak, de a probléma a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség beavatkozására megszűnt. További lakossági panaszokat okozott Dunakeszin a PetPack Kft. zajkibocsátása, de a panaszokat a Felügyelőség nem találta megalapozottnak. Fóton az Önkormányzat szerint a Nemeskéri M. utcában lévő ipari és szolgáltató üzemek által keletkeznek időszakosan fellépő ipari zajhatások. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint Dunakeszi, Fót, Göd települések közigazgatási területén működő kisebb telephelyek és üzemi létesítmények nem adnak okot hatósági zaj- és rezgésvizsgálatok elvégzésére. A nagyobb üzemeket a települések munkahelyi és iparterületi részén helyezték el, ahol a működésükből eredő zaj lakóterületeket nem érint. A korábbi engedélyezési eljárások során (építési-, használatba vételi, működési- és telephely engedélyezési) feltárt zajvédelmi szempontú hiányosságokat vagy kisebb határérték túllépéseket minden esetben még az engedélyezési eljárásban tett előírásokkal sikerült megszűntetni. Határérték túllépésről a Felügyelőségnek nincs tudomása, az érintett településeken zajvédelmi szempontú bírságolásra az elmúlt években nem került sor. A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínéből adódóan- panaszokra okot nem, vagy csak elvétve okoz. Jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termékfuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán, legfeljebb időszakosan terhelik közvetlen környezetüket zajjal. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-+6 dB) is lehet. A mezőgazdasággal kapcsolatos lakossági bejelentés egyik önkormányzathoz sem érkezett. Az állattartással kapcsolatban leginkább az intenzív, kis helyigényű tartás okozhat lakossági panaszokat. A bejelentéseket indikáló tényező a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartással összefüggésben az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések-, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja. Az állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik (védőtávolság, egyedszám meghatározása stb.). A kistérség településein az Önkormányzatokhoz állattartáshoz kapcsolódó panasz, lakossági bejelentés nem érkezett.

207



Közlekedési zajok (Közúti, vasúti, repülési zajok) A térség zajterhelése alapvetően a közlekedésből származik, amely nem egyenletes lefutású. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik. A legsűrűbb a közúti és vasúti forgalom a reggeli, (5-8 h- között) és délutáni (15-18 h között) időszakokban. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az összekötő utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. Közúti közlekedés A közúti közlekedés által okozott zaj két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit -, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A közlekedési zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1 szabályozza. A Dunakeszi kistérség közúti ütőerét a 2. sz. főút alkotja, amely jelentős átmenő személy- és teherforgalmat, továbbá távolsági autóbuszforgalmat bonyolít Dunakeszi és Göd településeken keresztül. A 2. sz. főút tehermentesítésére épült a 2/A elkerülő út, amely szintén jelentős forgalommal bír( 22 ezer E/nap). A jelentős forgalom komoly zajterhelést okoz a települések számára. Fóton az átmenő forgalomból adódó zajszennyezés jelentős mértékű. Az UNITON Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. a településen 2003. évben méréseket végzett közlekedési zajterhelés megállapítására. A vizsgálatokat négy mérési ponton végezték (Károlyi u.6-8., Kossuth u. 14., Dózsa Gy. u. 35/A, és Muskátli u. 11.). A mérési pontok jellemzői: Károlyi u. 6-8. sz. lakóház előtt: a 2x1 sávos úton kisebb járműoszlopok haladnak folyamatosan a központ felé enyhe emelkedővel, ellenirányban enyhe lejtőn, a forgalom lendülete legfeljebb a Shell üzemanyag-töltőállomás melletti le-és felkanyarodó sáv használata miatt törik meg. A sebességkorlátozás (40 km/h) ellenére viszonylag nagy a sebesség, amelynek sokszor csak az „S” alakú kanyar szab határokat. Kossuth u. 14. sz. lakóház előtt: a 2x1 sávos úton sokszor torlódik a forgalom. Viszonylag jó minőségű az útburkolat. A Dózsa Gy. utcai kereszteződés forgalmi lámpája hatására gyakori az álló kocsisor. A szűk utca a hangvisszaverődés miatt zavaró hanghatásokat eredményezhet. Dózsa Gy. u. 35/A. sz. lakóház előtt: a 2x1 sávos úton többnyire nem alakul ki összefüggő kocsisor, azonban az út szélessége és jól belátható volta miatt a járművek sokszor nagy sebességgel haladnak. Muskátli u. 11. sz. lakóház előtt: a 2x1 sávos úton, a lakott terület határát jelző tábla környezetében gyorsulnak fel a gépkocsik a településről kifelé menet, illetve lassulnak le a községbe befelé menet. Jellemzően országúti forgalom tapasztalható folyamatos és gyors haladással.

1

8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

208



A zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet írja elő. A mérések kizárólag közlekedési eredetű zajra irányultak, ezért az erre vonatkozó előírások lettek figyelembe véve. Mindegyik vizsgált út főút, amelyre vonatkozóan kisvárosias, kertvárosias, vagy falusias beépítésű környezetben a zajterhelési határérték LTHközl.:

Nappal (6-22 óra) 65dB Éjszaka (22-6 óra) 55 dB

Mérési eredmények összefoglalása: Mért zajterhelés Zajterhelési Határérték-túllépés Mérési Vizsgált (dB) határérték (dB) (dB) pont út nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka Károlyi Károlyi 72 65 7 10 u. 6-8. u. Kossuth Kossuth 73 66 8 11 u. 14. u. 65 55 Dózsa Dózsa Gy. u. 68 59 3 4 Gy. u. 35/A Muskátli Szabó D. 60 53 u. 11. u. 69. táblázat Mérési eredmények (Forrás: Uniton Környezetvédelmi Bt., Tanulmány Fót nagyközség 4 pontján mért közlekedési zajterheléséről, 2003.) A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 8. § értelmében a határérték-túllépés jelentős, ha mértéke 10dB-nél nagyobb. A 12/1983. (V.12.) M tsz. Rendelet 14. § értelmében az új létesítményekre megengedett zajterhelési határértékeket jelentősen túllépő zaj csökkentésére az üzemeltetőnek forgalomszervezési vagy egyéb intézkedéseket kell tennie. Jelentős túllépés egy helyen van: a Kossuth u. 14. sz. lakóház előtt éjszaka. Valószínű, hogy az út mentén – a lakóházaktól való hasonló távolságok miatt – több helyen is hasonló a zajterhelés. Ennél az útszakasznál javasolt forgalomszervezési intézkedéseket tenni, illetve a meglévő tilalmak betartását folyamatosan ellenőrizni. Göd településen a Vác (2/a) gyorsforgalmi út kiépítését és forgalomba helyezését megelőzően a város legsúlyosabb és környezetvédelmi eszközökkel kezelhetetlen problémáját jelentette a belterületének teljes hosszát érintő 2. sz. főúti forgalom mértéke és hatásai. A több mint 4 kmes átkelési szakasz levegőszennyező, zaj- és rezgésvédelmi terhelő hatásai nem voltak mérsékelhetők a települést elkerülő 2-es úti új nyomvonal átadásáig. Az átmenő-forgalom döntő részének belterületről való kihelyeződése következtében e szennyező hatások nagyságrendileg csökkentek, ha nem is szűntek meg. A „régi” 2-es út forgalma ugyanis jelenleg is jelentős, a város úthálózatában a legnagyobb forgalomterhelési értékeket mutatja. Közlekedési eredetű környezetterhelés negatív hatásai figyelhetők meg az újtelepi belterületen is, ahol a közelében haladó gyorsforgalmi úti nyomvonal és a csomópont zajhatása érvényesül, mivel környezetvédelmi létesítménnyel ez a szakasz nem rendelkezik, a tervelőzményekben javasolt véderdő sem került telepítésre.

209



A zajvédelmi eszközökkel és/vagy forgalomtechnikai eszközökkel történő zajszint csökkentő intézkedéseket településenként is el lehet végezni, de célszerű összehangolt kistérségi szintű intézkedéseket kezdeményezni. Ez összhangban lenne Pest Megye II. Környezetvédelmi Programjának zajszint csökkentő akcióprogramjával, amely szerint Fót, Göd, Dunakeszi, Sződliget és Vác településeken szükség van az említett intézkedésekre. A vasúti közlekedés A vizsgált térségben mindhárom település rendelkezik vasútállomással, vagy megállóval. Dunakeszi, Göd településeken halad keresztül a Budapest-Szob vasúti főútvonal, amely következtében jelentős az ebből eredő zajhatás. Repülési zaj A kistérségben Dunakeszi déli területén található repülőtér a Malév Repülő Klub üzemeltetésében. A repülők zajhatásaival kapcsolatban előfordulnak panaszok, főleg a repülőtér környezetében, de az alacsonyan repülő gépek néha még Fóton is zavaró hatásúak. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint jelenleg a legfontosabb zaj- és rezgésvédelmet érintő feladat minden település esetében a közúti és vasúti forgalomból származó zajterhelés csökkentése a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó ügyekben. Az önkormányzatok feladata a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Korm. Rendeletben előírt kötelezettség teljesítése, a településre vonatkozó zajtérképek elkészítése. Egyéb zajok Az egyéb zajok tartománya meglehetősen széles spektrumot érint. A lakó és középületek rendeltetésszerű használatát biztosító épületgépészeti berendezéseinek szellőző ventilátorok, hűtőaggregátok kellemetlen zajforrások lehetnek. Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az ABC áruházak hátsó frontjára, ritkábban tetejére elhelyezett szellőventilátorok, hűtőpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Szaporodnak az épületek falára, tetejére telepített légkondicionáló berendezések száma is és nemcsak intézményi, üzemirodák falán, tetőzetén, hanem lakóingatlanokon is. Helytelen telepítés, nagy teljesítmény esetén panaszt okozhatnak. Hasonlóan a kisvállalkozásokhoz, gondot okoznak a lakókörnyezetben, a lakás vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. Ezek egy részénél nem a közvetlenül kibocsátott zaj, hanem a hajnalban áruszállást végző járművek, a vásárlók, vendégek jelenléte okozhat panaszt. Lakott területek fő zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik (éttermek, sörözők, presszók, szabadtéri rendezvények). A rendeltetésszerű használaton túlmenően a közönségforgalomból adódó zajjal is terheli környezetüket. Zavaró hatásuk szignifikánsabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol hiányoznak hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek. A szolgáltatási ágazatba tartozó létesítmények zajvédelmi szempontú hatósági felügyelete az érintett önkormányzatok hatáskörébe tartozik. 210



A vizsgált településeken hatósági zajmérés nem volt. Dunakeszin a szabadtéren zenét szolgáltató vendéglátóhelyek ellen nyár végén rendszeresek a panaszok.

211



II.5. Környezeti tudat és szemlélet Oktatás Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. Elég csak a rengeteg illegális szemétlerakásra gondolni. Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal tudatosabb szintre emeljük. Felnőtt korban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, mely 14 éves korra kialakul. Ezért alapvető, meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, jó esetben ez némi változást szüleik szemléletében is eredményezhet. A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell legyen a környezeti nevelés kérdése. Az általános iskola az alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, de a természetben, pl. erdőben, vízparton megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Az erdei iskolák jelentősége kiemelkedő a természet szeretetének, ismertének való kialakításában, elmélyítésében. A gyermekek számára maradandó élmény az állat- és növénykertek, látogatása, mely során képet kaphatnak az állatvilág sokszínűségéről. Az arborétumokban tett látogatások a növényvilág gazdagságára hívják fel a diákok figyelmét. Ezen élmények nagyon lényegesek a biodiverzitás megőrzésének fontosságának megértetése szempontjából. Az általános iskolások terepi környezeti nevelésének egyik eszköze az „Erdei iskola program”, ahol a gyerekek egy adott környezet természeti, társadalmi és kulturális ismereteire alapozva a helyszínen tanulhatnak. A program célja, hogy 2008-ra minden iskolás gyermek egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. Pest megyében összesen egy minősített erdei iskola található, Visegrádon (további minősítésre váró intézmények vannak Szentendre, Vác, Szokolya, Zebegény és Leányfalu településeken). Felső tagozatban - a fentebb említettek mellett - a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas eső programba való bekapcsolódás, önálló kiselőadások tartása stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Kiváló lehetőség, alkalom az érdeklődés felkeltésére természet- és környezetvédelem különböző szegmensei iránt az ún. jeles napok megtartása. A környezetvédelmi naptárban szereplő jeles napok a következők: február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja március 22. A Víz Világnapja március 23. Meteorológia Világnap április 22. A Föld Napja 212


május 10. május 22. június 5. szeptember 16. szeptember 22. szeptember 3. szombatja október első hétvégéje október 1. október 5. október 21.


Madarak és Fák Napja Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap Az Ózon Világnapja Európai Autómentes Világnap Takarítási Világnap Nemzetközi Madármegfigyelő Nap Habitat Világnap Az Állatok Világnapja Földünkért Világnap Intézményi oktatás a térségben

Az óvodák, majd mindegyikében törekednek a környezeti nevelést előtérbe helyező tevékenységek szervezésére. A legjellemzőbb foglakozások azok, amelyeken a gyerekeket a természet szeretetére és megismerésére nevelik. Dunakeszin a Gyöngyharmat Óvodában a több, mint 20 éves fennállása során a gyakorlatban folyamatosan kiemelt szerepet kapott a környezeti nevelés. Ezt a nevelési területet csiszolta, jobbította folyamatosan a testület. 1989-ben egy olyan nevelési tervet írtak, mely a környezeti nevelés mellett a környezetvédelmet is magába foglalja. Az akkori megyei felügyelő véleményezte a tervet, kísérleti jelleggel bevezették két csoportba, majd kiterjesztették az egész óvodára. Ebben az időben kezdték a sajátos arculatukat kialakítani. A nevelőtestületük évek óta belső és külső továbbképzéseket szervez környezeti nevelésből. Belső továbbképzéseik – házi bemutatók valamennyi csoportban. E bemutatókat a munkaközösségeik készítik elő, melyek témakörök szerint szerveződtek. Így: • Környezeti és matematikai nevelés, • Egészséges életmód, • Érzelmi nevelés és vizuális nevelés, • Zenei nevelés és mozgáskultúra fejlesztése, • Anyanyelvi és irodalmi nevelés. Kiránduló tábort évszakonként szerveznek. A természet változásait a közelebbi és távolabbi terepen így tudják igazából megfigyelni. A szülők, a családok előtt az óvodai programokat, rendezvényeket nyitottá tették. A délelőtti szervezésükre akik tudnak eljöhetnek – a szülői szervezet vezetőségi tagjai külön meghívottak. Az óvoda testülete egyre jobban belejött abba a nevelési gyakorlatba, hogy a gyerekekkel való bánásmódban az élménynyújtás, a megtapasztalás, a valóságos élethelyzetek megteremtése domináljon. Ebből a célból sok kirándulást szerveztek a gyerekcsoportoknak, melyekre egyre több szülő is eljött. Nem zárkóztak el a nevelők a szülők jelenlététől, sőt kifejezetten számítottak a segítségükre. Ha már ez ilyen gyakorlattá vált, és a családoknak egyébként is sokféle szabadidős programot szerveztek (játékos sportdélután, Apák Napja, alkotó délutánok, „egy család-egy fa” faültetési akciók, Föld napi rendezvények, egyéb zöld ünnepek, stb.) akkor ezt miért ne lehetne egyesületi szinten megvalósítani. Beindult a környezetvédelmi egyesület létrehozásának jogi és egyéb szervezési procedúrája. 1991 decemberében lett bejegyezve az óvónők és szülők által létrehozott Óvodásokkal a Természet Megóvásáért Egyesület: röviden ÓTM. Az egyesület nevében még több pályázati lehetőséget tudtak kihasználni és így a környezeti nevelés színvonalát tovább fejleszteni. Az évek folyamán nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a társintézményekkel, így bölcsődékkel, iskolákkal, 213



óvodákkal, közművelődési intézményekkel, nevelési tanácsadóval, családsegítővel, más oktatóközpontokkal, fenntartóval. Külföldi kapcsolatuk is van – Erdélyben, Székelykeresztúr 2.sz. Napközivel.. Az óvoda testülete által írt pedagógiai program címe: Környezetharmóniára nevelés óvodai programja. A program tartalmi része a jól bevált gyakorlati munkára, a sikeres hagyományokra épült. A fiatalos, innovatív nevelőtestület szívesen alkalmazza az új módszereket, melyet a korszerű pedagógiai szemléletükhöz igazítanak. A testület már a rendszerváltás óta úgy gondolkodott, hogy „megmutatja magát”, megnyitja kapuit mások előtt és betekintést nyerhet az érdeklődő szakember a nevelési gyakorlatukba. Felvállalja az "úttörő" szerep kockázatát, azt is ha találnak a "külsősök" olyan mozzanatot, ami esetleg a szakmai kritikáját váltja ki. 1994-óta tartanak szakmai napokat, aminek Óvodai Környezetbarát Napok a címe, röviden ÓKN. Ezen a rendezvényen általában 80-110 óvodapedagógus vagy egyéb pedagógus vesz részt, attól függően milyen témát dolgoznak fel. A Gyöngyharmat Napközi Otthonos Óvoda 2006-ban elnyerte a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által odaítélt „Zöld Óvoda” címet. Az általános és középiskolák esetében a tanórákon, de a tanórákon kívül is nyílik lehetőség környezeti nevelésre, s a legtöbb intézményben szakköri vagy diákköri foglalkozásokon szélesíthetik a fiatalok ismereteiket. Dunakeszin a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítják meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Az alsó tagozat második, harmadik és negyedik évfolyama évi rendszerességgel erdei iskolai programon vesz részt. Ezek lehetnek szolgáltatótól megrendelt programok, vagy saját szervezésűek. Az állami támogatások feltételeihez igazodva az erdei iskolai programok bentlakásosak, 5 naposak és egész osztályközösségekben valósulnak meg, bár a részvétel nem kötelező. A program költségeit a résztvevők, illetve pályázati forrásból az iskola fedezi. A felső tagozatban a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és

214



megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Így: o "Szépítsük meg a sulit" tisztasági verseny o "Zöld Ör(s)-ök" o A virágládák, folyamatos gondozása o "Madárbarát kert" program o Tanösvény látogatások -természetismereti terepgyakorlatok o Diavetítéses természetismereti előadások o Városismereti terepgyakorlat o Városi helytörténeti verseny o Hagyományőrző foglalkozások o Kis kézműves foglakozások o Kiselőadók fóruma o Jeles napok Az iskola több tábort is szervez kimondottan a környezeti nevelési célok megvalósítása érdekében (néptánc tábor, természetismereti és túratábor, természetvédelmi tábor, honismereti tábor, lovastábor). A szakkörök októbertől júniusig folynak, meghirdetésükre és a jelentkezésre szeptemberben kerül sor. o Alsó tagozatos Természetbarát szakkör o Zoo klub o Túraszakkör o Természetbarát kör A Radnóti Miklós Gimnáziumban a cél olyan egészségvédelmi és környezeti nevelési program működtetése, amelyben a diákok nemcsak hasznos információhoz jutnak, hanem aktív szerepet vállalva olyan életformát sajátítanak el, amelyben biztosított egészségük és környezetük megóvása. E cél elérése érdekében az intézmény munkáját úgy szervezik, hogy a környezet megóvásáért közvetlen felelősséggel tartozó valamennyi iskolai szereplő munkája összehangolt, átlátható célrendszerben valósuljon meg. Környezeti nevelési céljukat abban az esetben látják teljesítettnek, ha a kisgimnazisták képzésük ideje alatt minimum egyszer részt vesznek erdei iskolai táborban, továbbá ha képzése során minden tanuló legalább két alkalommal részt vesz valamilyen egészség-, illetve környezeti nevelési programban. A Bárdos Lajos Általános Iskolában a környezeti nevelés terén elérendő célok: • Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. • Környezettudatos magatartásformák kialakítása. • Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása.

215



Helyes napirend és életrend kialakítása. Egészségkárosító élvezeti cikkek elutasítása. A szabadidő hasznos eltöltése. Testi-lelki egészségvédelem a tanulók és dolgozók körében. A rövid távú célok elérését szolgáló konkrét feladatokat tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében valósítják meg. Az általános iskolai nevelés-oktatás tartalmi kereteit a Nemzeti Alaptanterv határozza meg. A műveltségterületek alapján kialakított tantárgyi rendszerük biztosítja, hogy a környezeti és egészségnevelés szakmai tartalma, konkrét feladatai és az alkalmazott módszerek, eszközök – az életkori sajátosságoknak megfelelően - minden oktatott tantárgy és modul tartalmában megjelenjenek. Környezettudatos magatartásformák kialakítását elősegítő feladatok: o Bekapcsolódás környezetvédelmi programokba: o energiatakarékosság, o éghajlatvizsgálat, o légszennyezés, o Duna vízminőség vizsgálat. o Szakkörök működtetése (természetjáró, kémia-környezetvédelmi, elsősegély-nyújtó, vöröskeresztes, néprajz, kézműves, honismeret, stb.) o Részvétel a Zöld Szív mozgalomban. o Az Állatok Világnapján, Föld Napján, Víz Világnapján, Madarak és Fák Napján vetélkedő, rajzpályázat, kiállítás szervezése o Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése (papír, használt étolaj, elem). o Erdei iskolák, országjáró kirándulások, állatkerti séták, múzeumlátogatások szervezése. o Környezetvédelmi pályázati források keresése, kihasználása. o Energiatakarékos működtetés érvényesítése. • • • •

A Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) nyilvántartása alapján Dunakeszin terepi környezeti neveléssel foglalkozó oktatóközpont található („Élővíz” Környezeti Oktatóközpont). Fóton számos alapfokú és középfokú oktatási intézmény működik. Az alapfokú oktatási intézmények közé tartozik 5 óvoda és 5 általános iskola: az Apponyi Franciska óvoda, a 2. számú Óvoda és Bölcsőde, a Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája, a Száz Juhocska Református Óvoda és a Fóti Szabad Waldorf Óvoda, továbbá a Fáy András Általános Iskola, a Németh Kálmán Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a Garay János Általános Iskola. A középfokú oktatási intézmények közé az országban egyedülálló Népművészeti Szakközép- és Szakiskola, és a Fóti Ökomenikus Általános Iskola és Gimnázium tartozik. Alap- és középfokú oktatás a Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti iskola és Gimnázium keretében zajlik. A Garay János Általános Iskola környezeti nevelési programja: (Forrás: Pedagógiai Program, 2004, Garay János Általános Iskola) Alapelvek: − A környezeti nevelésük rendszerszemléletű, azt a gondolkodásmódot követik, hogy minden mindennel összefügg. − Az élet minden területére kiterjedő környezeti szemléletre nevelnek, mert mindig újabb és újabb típusú környezeti gondokkal kell szembenézniük.

216


− − − − −

−


Környezeti nevelésükben törekszenek a lokális és globális szemléletmódra. Környezetszemléletük egyszerre mai és jövőbe néző, tevékenységorientált és együttműködésre nevel. Értéknek tartják a természet erőforrásainak megóvását, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt. Az esztétikai értékek, az épített környezet megbecsülésére nevelnek. Környezeti nevelésüket a fenntarthatóságra nevelés pedagógiája szellemében, az egyes természet- és társadalomtudományok (tantárgyak) közötti szoros összefüggéseket hangsúlyozva végzik Az egészségkultúra fejlesztésével alakítják ki az igényt a természetes életmód, a környezetkímélő gazdálkodás iránt.

Célok: − Személyiségformálás, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. − Elsajátítatni a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert. − Pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget kialakítani. − A tudományterületek környezetvédelmi szempontú összekapcsolása. − Olyan emberek nevelése, akik a természeti és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak. − A tanulók a természettel harmonikusan tudjanak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni. − Az egészséget értéknek tekintő egészséges életmódra törekvő magatartás kialakítása. − A fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása − Kritikus fogyasztói magatartás kialakítása. Feladatok: − Fogékonnyá kell tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására. − Segíteni kell a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását. − Át kell adni a helyes döntések meghozatalához szükséges ismereteket. Biztosítani kell az értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen helyzeteket. − Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor az egészséges, környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. − Ki kell alakítani a károsodásokat megelőző gondolkodást. − Bűnmegelőzés. − Meg kell ismertetni a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. − Az ökológiai szemlélet tükröződjön a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásában, a megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben. − Az egészség- és környezetvédelmi szemlélet legyen beépítve a természettudományokon kívüli tantárgyakba is. − A környezetóvó-, javító tevékenységek során be kell kapcsolódni a természetvédelmi szervezetek munkájába.

217



Erőforrások Belső személyi erőforrások Tanárok: Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítaniuk, tovább kell fejleszteniük a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programjuknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatuk, hogy csökkentsék a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Gödön egy bölcsőde, két városi és két magánóvoda, két általános iskola és egy szakmunkásképző iskola működik. Az óvodákban környezeti nevelés folyik. A Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény mind külső, mind belső környezetével példamutató. Azt vallják, hogy a tiszta, rendezett környezet a legnagyobb nevelőerő. Hosszú távú céljaik környezeti nevelés terén: Rendszerszemléletre nevelés elve: képessé tegyék a tanulókat arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal; lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. Természet és társadalom harmóniájának elve: megalapozzák a gyerekekben a természet, az épített és társadalmi környezet - benne az ember - harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kultúrált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az iskola esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. Fenntarthatóság elve: hogy kialakítsák tanítványaikban a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt; a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Testi-lelki egészség védelmének elve: az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon tanulóikban, hogy az egészség érték – tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki a gyermekekben az egészséges életmód iránti igény. Társas készségek fejlesztésének elve: megismertessék tanulóikkal a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi-indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a tanórai és szabadidős foglalkozások nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Kialakuljanak diákjaikban a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. Tanulóik életpályájuk során testben-lélekben kiegyensúlyozott, a változó társadalmi igényekhez alkalmazkodni tudó, kreatív állampolgárok legyenek.

218



Tantárgyközi integráció elve: legyenek képesek a különböző tantárgyak ismeretanyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására; a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására. Rövid távú céljaik a környezeti nevelésben: • A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. • Tanulóiknak bemutatják és gyakoroltatják velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. • A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel. A környezet fogalmával, A földi rendszer egységével, A környezetszennyezés formáival és hatásaival, A környezetvédelem lehetőségeivel, A lakóhelyük természeti értékeivel, Lakóhelyük környezetvédelmi feladataival A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglakozás feladata. A környezeti nevelés színterei: Szakórák, osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban Tanulmányi kirándulások, táborok Művészeti foglakozások, szakkörök „Akciók”: pályázatok, újság, szórólapok készítése, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése „Látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, védett területek, szennyvíztisztító stb.; Iskola szépítése, takarítás „Jeles napok” figyelemmel kisérése Erdei iskolában, táborokban programok szervezése Zöld napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, előadások, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése Kiselőadók vetélkedője, házi dolgozatok készítése Szelektív hulladékgyűjtés Környezettudatos magatartásformák kialakítása: 1. Bekapcsolódás a városi környezetvédelmi programokba: - energiatakarékosság 2. Szakkörök működtetése (természetjáró, kémia-környezetvédelmi, elsősegélynyújtó, vöröskeresztes, néprajz, kézműves, honismeret, stb.) 3. Szó – Zene – Kép (környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok) 4. Az ÁLLATOK VILÁGNAPJÁN, FÖLD NAPJÁN, VÍZ VILÁGNAPJÁN, MADARAK ÉS FÁK NAPJÁN vetélkedő, rajzpályázat, kiállítás szervezése 5. Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése (papír, elem).

219



6. Erdei iskolák, országjáró kirándulások, állatkerti séták, múzeumlátogatások szervezése. 7. Környezetvédelmi pályázati források keresése, kihasználása. 8. Energiatakarékos működtetés érvényesítése. Az iskola és környezete tisztaságának biztosítása: 1. Együttműködés a fenntartó önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságával, a Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztályával 2. Takarítási Világnapon társadalmi munka szervezése a szülőkkel, tanulókkal közösen 3. Iskolaudvar gondozása osztályonként 4. Rendszeres külső-belső takarítás 5. Tantermek tavaszi nagytakarítása 6. A belső terek és termek esztétikussá tétele virággal, dekorációval, ezek gondozása 7. Tisztasági felelősi rendszer kialakítása, működtetése. 8. Tisztasági pontverseny szervezése az osztályok között. Az iskolás korosztály környezeti nevelésének alapjai le vannak fektetve, továbbfejlesztése és kiterjesztése szükséges. Mint már említettük a felnőtt korosztály tudatformálása nehezebb. Ennek ellenére folyamatos tájékoztatásuk elengedhetetlen. A Dunakeszi kistérség területén, különösen a hulladékgazdálkodással (szelektív gyűjtés, illegális lerakás stb.) és a közlekedéssel kapcsolatos környezetszennyezéssel (levegő, zaj) kapcsolatos tudatformálásra, tájékoztatásra lenne szükség. Ehhez a tevékenységhez az önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és a kistérségi többcélú társulás összehangolt munkájára van szükség.

220



II.6. Környezetbiztonság Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális, a regionális és helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintű fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek időszerűségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különböző súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófák bekövetkezésével. Egy település környezetbiztonsági helyzetét sok és sokféle tényező befolyásolhatja. Alapvetően természetes és mesterséges eredetűek, de előfordulhat, a kettő közötti átmenete is. Ide sorolhatóak azok a rendkívüli események, amelyek a környezet állapotában kedvezőtlen változásokat okoznak és ezáltal az emberi életben, életminőségben is hasonlókat indukálnak. A bekövetkező események érinthetnek egy- vagy több környezeti elemet, lehetnek egyszeriek, vagy ismétlődőek, gyakoriak vagy ritkák, tartósak, vagy rövid idő alatt lejátszódóak. Bekövetkezésük valószínűsége és az általuk potenciálisan okozható kár együttesét kockázatnak nevezi a szakirodalom. A környezet biztonsága jellemezhető ezzel a kockázattal, a kialakulási okokkal, a mérséklés lehetőségeivel. A korábbi konkrét esetek elemzésével, a potenciális veszélyforrások feltérképezésével, a lehetséges modellezési eljárások alkalmazásával az ellenük való védekezés, megelőzésük, elhárításuk és a helyreállítás hatékonyabb, gyorsabb és esetleg olcsóbb is lehet. A környezetbiztonság védelmét egyre több jogszabály segíti, melyek közül a legfontosabb az 1999. évi LXXIV. törvény 1 a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, valamint a 114/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet 2 a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről, mely konkrét segítséget is ad a szakemberek számára. 2001. január 1-től az új struktúra alapján a megelőzés, elhárítás és helyreállítás legfőbb szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, ennek területi szervei a megyei igazgatóságok. A települések szintjén a polgármester irányítja és szervezi a felkészülés és védekezés feladatait, gondoskodik a település védelméről, a tervek elkészítéséről, a lakosság tájékoztatásáról és irányítja a katasztrófa-elhárítási, és a helyreállítási munkákat, ő a védelmi bizottság vezetője. A szakmai munka a három település (Dunakeszi, Fót, Göd) esetében a váci székhelyű Polgári Védelmi Parancsnokság irodájára (2600 Vác, Március 15. tér 11.) hárul a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal (2600 Vác, Silassy u. 6.) együttműködve. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság székhelye Budapesten található (1116 Bp. Építész u. 4-6.).

1

1999. évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2 114/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről

221



Az 5/2001. (III. 30.) BM rendelet 1 által módosított a települések polgári védelmi besorolásról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet 2 értelmében a térségből Dunakeszi és Göd a II. csoportba tartozik (114/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet értelmében a II. csoportba kell sorolni azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak. Fót nem rendelkezik polgári védelmi besorolással. Hazánk területének szeizmicitása mérsékeltnek mondható. Ennek ellenére erősebb földrengések (MSK VIII körüli epicentrális intenzitásértékkel) kis számban és meglehetősen rendszertelen területi megoszlásban előfordulnak. A terület gyenge szeizmicitású, és ez elmúlt években említésre méltó rengés nem volt. A kistérségben is érzékelhető rengések Esztergom környékén (1995. május 4.; magnitúdó: 3), és a Börzsönyben (1995. szeptember 18.; magnitúdó 3,7) pattantak ki. A nukleáris balesetek okozta környezetkárosodás külföldi atomreaktor balesete, szállítással kapcsolatos baleset vagy hazai atomreaktor balesete esetén következhet be. Szállítással kapcsolatos baleset a Dunakeszi Kistérség településeit nem veszélyezteti. A paksi atomerőmű, valamint a szomszédos Szlovákia atomerőművei (bohunicei (4X440 MW) és mohovcei (4X440 MW)), valamint a Krsko-i (664 MW, Szlovénia) atomerőmű miatt következhet be. Ezen objektumok a térségtől való nagy távolsága ellenére az ilyen típusú esetekre mindenképp fel kell készülni. Magyarország számára az említett három erőmű bármelyikének üzemzavara, balesete - az uralkodó meteorológiai viszonyok miatt - jelentős kibocsátás esetén komoly veszélyt jelenthet, az egész ország erősen sugárszennyezetté válhat. Az árvízi veszélyeztetettséggel mindenképpen számolni kell, hisz a térség egy része a Duna árvizei által veszélyeztetett területen helyezkedik el. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az árvizek általi veszélyeztetettség potenciális veszélyforrásként jelentkezik. A belvíz az utóbbi néhány évben újra súlyos problémaként jelentkezett. Megjelenésének nemcsak természetes (csapadékosabb időjárás, talajtani viszonyok), de antropogén okai is vannak, többek között az elvezető csatornák évtizedes elhanyagoltsága, sőt gyakran hiánya, a csatornázottság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. A vizek esetében mindenképpen külön említést érdemelnek a haváriás vízszennyezések, erre a tiszai ciánszennyezés óta még nagyobb figyelem irányult az elmúlt években. A szélsőséges időjárási jelenségek közül, a viharos szelek jelentenek kockázatot. A területen uralkodó szélirány É-ÉNY-i, átlagosan 2-5 m/s sebességű. Azonban időnként előfordul 80100 km/h sebességű viharos szél is, amely jelentős anyagi károkat okozhat (épületkárok, erdőkárok, közlekedési hálózatok károsodása), illetve emberi életeket is veszélyeztethet. Az ország egész területén így a Dunakeszi kistérségben is egyre nagyobb gondot okoz a parlagfű, mint az egyik leggyakoribb biológiai veszélyforrás. A parlagfüvet az olyan fertőzött területről, mint hazánk, fizikai módszerekkel gyakorlatilag lehetetlen teljesen kiirtani, csak a tüneteket enyhítő gyérítésre van lehetőség. A talajban például 20-30 évre elegendő mag van, tehát rendszeres gyomirtásra van szükség. A tulajdonos költségére végrehajtott közérdekű 1

5/2001. (III. 30.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet módosításáról 2 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet a települések polgári védelmi besorolásról

222



kaszálás hatékony eszköz. Országosan mintegy 13 ezer esetben küldtek a gyomirtásra felszólító határozatot, ennek nyomán a felszólítottak 95 százaléka elvégezte a munkát. A térség településein az állandó lakosok egyre nagyobb hányada szenved allergiás vagy asztmás betegségben, tehát a problémát folyamatosan kezelni kell a lakosságra nézve kedvezőbb arány elérése érdekében. Említést érdemelnek még az ún. civilizációs eredetű veszélyhelyzetek (közlekedési eredetű veszélyhelyzetek, az ipari jellegű haváriák, a veszélyes hulladékok szakszerűtlen tárolásából, illegális lerakásból származó gondok). A térség közlekedési veszélyhelyzeti szempontból fontos útvonala a 2-es és 2/a számú főút, valamint a 70-es számú Budapest-Vác-Szob vasútvonal. A veszélyes anyagok előállítása, tárolása és felhasználása környezetbiztonsági kockázatot jelenthet. Ez még akkor is igaz, ha minden előírás betartásával, a legszigorúbb szabályok szerint történik mindez, hiszen a haváriás esetek fő jellemzője a kiszámíthatatlanság, esetlegesség. Az ipari tevékenységet folytató üzemek rendelkeznek a haváriák megelőzése és elhárítása szempontjából fontos tervekkel, eszközökkel és felszereléssel, továbbá évente kötelezően megtartják a veszély-elhárítási gyakorlatokat. Veszélyes vegyi anyagot a kistérség területén nem állítanak elő, ugyanakkor felhasználásuk és tárolásuk jellemző. A keletkező hulladékok egy része veszélyes kategóriába esik, ezek tárolására, kezelésére és elszállítására speciális szabályok vonatkoznak. A Dunakeszi kistérség területén nem található olyan veszélyes üzem, amely a SEVESO II. irányelv hatálya alá tartozna. Az alsó küszöbértéket el nem érő, a SEVESO II. hatálya alá nem eső, de jelentős veszélyeztetettségű üzemek, raktárak a következők: Jelentős mennyiségű klórt felhasználó és tároló vízművek: a Fővárosi vízművek Rt. potenciálisan veszélyezteti Göd és Fót településeket. Ammóniát felhasználó hűtőház: Dunakeszi Továbbá meg kell említeni veszélyes anyagok előállítása, tárolása és felhasználása kapcsán a Magyar Lakk és Festék gyár dunakeszi üzemét és a Servind Kft-t (Dunakeszi). Veszélyes anyagok közúti- és vízi (ADR, ADN) szállításával kapcsolatos veszélyeztetettség felmerül, mivel a 2. sz. főút veszélyes anyagok szállítására kijelölt útvonal. A Duna, mint veszélyes áruk nemzetközi fuvarozására kijelölt vízi útvonal, ezért kiemelten kezelendő a kistérségben a parti szűrésű ivóvízbázis védelme:

Veszélyeztetett terület (talaj szennyezés esetén): 100 m átmérőjű kör Veszélyeztetett terület (levegő szennyezés esetén): 100-1000 m sugarú kör Veszélyeztetett terület (élővíz szennyezés esetén): a Duna és mellékfolyói teljes mederszélesség

Környezetbiztonsági szempontból a tüzek is megemlítendők, különösen abban az esetben, ha azok ipari üzemekben történnek vagy éppen veszélyes anyagot szállító közlekedési eszköz gyullad ki. Az esetlegesen kiszabaduló veszélyes anyagok, égéstermékek, a korom nagyobb távolságra is eljuthat. Az otthonok földgáz- vagy PB-alapú energiaellátása hagyományos, de kockázati tényezőnek számít. A váci önkormányzati tűzoltóság felkészült minden ilyen esetre. A tűzoltásra és műszaki mentésre vonulásaik száma változó, de állandó készültségben állnak.

223



A hosszabb száraz időszakok következményeként a külterületeken több helyen gyulladtak ki mezőgazdasági területek. A Dunakeszi kistérség három települése a Váci Önkormányzati Tűzoltóság illetékességi területén található. Göd városa ezen belül az elsődleges működési körzetbe tartozik. Göd esetében a 11 km-es távolság alapján, 13 perces vonulási idő lett meghatározva. Dunakeszi kistérség környezetvédelmi programjához és hulladékgazdálkodási tervéhez a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság előzetes véleményt fogalmazott meg, mely szerint:

Tűzvédelemmel összefüggésben, minden esetben szükséges a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiség biztosítása, a tűzcsapok védendő építményektől mért 100 m-nél nem nagyobb távolsága, valamint az úthálózat olyan mértékű kiépítettsége, mely biztosítja a tűzoltóság vonulását. A feltételek teljesülése nagyban elősegíti az esetleges tűzesetek, illetve káresemények gyors felszámolását, ami által a környezeti elemek terhelése minimalizálódhatna.

Polgári védelmi területtel összefüggően kiemelt figyelmet szükséges fordítani a lakosságot és a létfeltételeket veszélyeztető hatások csökkentésére, valamint az emberi tevékenység által előidézhető veszélyhelyzetek kialakulásának kockázata csökkentésére. Az ipari, gazdasági tevékenység folytatása során , továbbá a veszélyes anyagot előállító, felhasználó, tároló és szállító létesítmények elhelyezése, üzemeltetése során figyelembe kell venni a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 4.§-ban foglalt célok megvalósítását. Minden esetben az elérhető legjobb biztonságtechnikai technológia, és biztonsági intézkedési rendszer bevezetése szükséges.

224



III. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A környezetvédelmi program részeként 2006. júniusában a Dunakeszi kistérség lakosságának helyi környezettel kapcsolatos véleményének megismerése érdekében kérdőíves környezetvédelmi felmérést folytattunk. A fő célunk az volt, hogy a lakosság véleményének megismerése révén a környezetvédelmi felmérés eredményeivel összevetve egy a települések környezeti állapotát megfelelően ábrázoló kép legyen felvázolva. A felmérés további célja az volt, hogy a vélemények révén az Önkormányzatok lakosságot célzó akciói jobban tervezhetőek legyenek, ezáltal hatékonyabban bevonva őket az élhető település megteremtésébe. DUNAKESZI Az Önkormányzat és a helyi oktatási intézmények egy része által kiküldött kérdőívekből 878 db érkezett vissza. A reprezentivitás szempontjából fontos volt megvizsgálni a nemek egyensúlyát és a korosztályok arányát. Az értékelés eredményét mindenképpen ezek tükrében kellett végezni, és ez az, ami meghatározza, hogy miképp kell kezelni a kérdőívek összesített eredményét. I. A válaszadók összetétele A kérdőívek összesítése révén egyértelművé vált, hogy a nemek aránya szerinti megoszlás nem tükrözi a valóságot, ugyanis a nők aránya (70%) jelentősen meghaladja a férfiakét (30%), holott ténylegesen a nemek aránya kiegyenlített a településen és minimális a nőtöbblet. A korcsoport alapján a minta ismételten túl reprezentált, ugyanis a válaszadók 87%-át teszi ki a 31-54 évesek közöttiek aránya.

42. ábra A válaszadók nemek szerinti aránya

43. ábra A válaszadók kor szerinti összetétele

44. ábra A Dunakeszin töltött évek szerinti összetétel

225



II. Tájékozódás környezeti ügyekben Általános tény, hogy az emberekre zúduló információtömeg jelentős hatással van véleményének formálására. A jól megválasztott média vagy más hírforrás használata sok esetben már nélkülözhetetlen a modern kommunikáció világában. Mivel a válaszadók az egyes hírforrások közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes hírforráshasználata a 100%-ot meghaladja. A diagramon jól látszik, hogy a településen a hallomás, személyes tapasztalat és a televízió a legfőbb hírforrás, míg a többi média messze elmarad az első háromtól.

45. ábra Hírforrások megoszlása III. Környezetállapot A válaszolók helyi környezetállapottal kapcsolatos véleményét úgy próbáltuk megismerni, hogy a kérdésre („Kérjük, osztályozza az alábbi tényezőket az Ön településén, s azt, hogy változott-e az elmúlt 3-4 évben!”) válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára szűkítettük, továbbá kiegészült a tendenciára vonatkozó kérdéssel is. Az alábbi ábrán az oszlopdiagram jelöli a válaszadók által adott „osztályzatok” átlagát, míg a görbék jelölik a tendenciák adott tényezőre adott százalékos arányát (kék: romlott, piros: változatlan, zöld: javult). Kitűnik, hogy az átlagértékelés sehol sem haladja meg a négyest, egyedül az épületek megjelenése, gondozottságára vonatkozó átlagérték közelíti meg azt (3,58), és mindezek mellett a válaszadók jelentős többsége (58,13%) úgy érzi, hogy ezen tényező minősége javult a legjobban az elmúlt 3-4 év során, utána pedig a zöldterületek, parkok tisztasága. Az értékelésből kiderül, hogy a válaszadók véleménye szerint a legrosszabb a helyzet az illegális szemétlerakások tekintetében (2,39), a közterületek hulladéktároló edényekkel történő ellátottsága (2,42) és a forgalom mértéke (2,43) terén. Megjegyzendő, hogy a tendenciák tekintetében a forgalom mértéke (71,43%) és a forgalomból adódó zaj mértéke (65,38%) romlott jelentősen a válaszadók szerint.

226



46. ábra A környezetállapot értékelése IV. Környezetvédelmi tevékenység Az alábbi kérdéssel csupán az volt a cél, hogy a válaszadó szempontjából a fent említett problémák megoldását milyen sorrendben végezné el. („Ha Ön lenne az Önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat?”) Az értékelést itt 1-10-ig tartó skálán kellet elvégezni.

227



Az eredmény részben az előző kérdéscsoport eredményeit tükrözi, ugyanis legsürgetőbb feladatként az illegális hulladéklerakások felszámolása (4,44) és az utak, járdák kiépítése, javítása (4,48) jelenik meg, majd pedig a zöldterületek fenntartása, fejlesztése(4,43).

47. ábra Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó kérdés azt kívánja bemutatni, hogy a válaszadók mely intézkedésekkel találkoztak közvetlen környezetükben („Kérjük jelölje x jellel: melyik környezet érintő önkormányzati intézkedéssel találkozott?„). Mivel a válaszadók a tevékenységek közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes összesítése a 100%-ot meghaladja. Az új játszóterek/parkok kialakítása (20,65%) és a csatornaépítés/felszíni vizek elvezetése (19,06%) szerepel a leggyakrabban a válaszok között.

48. ábra

228



A következő kérdés a lakosságot arról kérdezte, hogy mely önkormányzati tevékenységekben vennének részt a felsoroltak közül. A válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára (1:leginkább; 5:legkevésbé) szűkítettük, melynek eredményét tükrözi az alábbi diagram.

49. ábra V. Környezeti egészség Az utolsó kérdés arra kérdezett rá, hogy a válaszadók szerint a településükön lévő környezeti problémák kihatnak-e az egészségükre. A döntő többség (91%) úgy érzi, hogy befolyásolja azt.

50. ábra

229



FÓT Az Önkormányzat és a helyi oktatási intézmények egy része által kiküldött kérdőívekből 654 db érkezett vissza. A reprezentivitás szempontjából fontos volt megvizsgálni a nemek egyensúlyát és a korosztályok arányát. Az értékelés eredményét mindenképpen ezek tükrében kellett végezni, és ez az, ami meghatározza, hogy miképp kell kezelni a kérdőívek összesített eredményét. I. A válaszadók összetétele A kérdőívek összesítése révén egyértelművé vált, hogy a nemek aránya szerinti megoszlás nem tükrözi a valóságot, ugyanis a nők aránya (80%) jelentősen meghaladja a férfiakét (20%), holott ténylegesen a nemek aránya kiegyenlített a településen és minimális a nőtöbblet. A korcsoport alapján a minta ismételten túl reprezentált, ugyanis a válaszadók 86%-át teszi ki a 31-54 évesek közöttiek aránya.



53. ábra A Fóton töltött évek szerinti összetétel II. Tájékozódás környezeti ügyekben Általános tény, hogy az emberekre zúduló információtömeg jelentős hatással van véleményének formálására. A jól megválasztott média vagy más hírforrás használata sok esetben már nélkülözhetetlen a modern kommunikáció világában. Mivel a válaszadók az egyes hírforrások közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes hírforráshasználata a 100%-ot meghaladja. A diagramon jól látszik, hogy a településen a hallomás és személyes tapasztalat a legfőbb hírforrás, míg a többi média messze elmarad az első kettőtől.

230



54. ábra Hírforrások megoszlása III. Környezetállapot A válaszolók helyi környezetállapottal kapcsolatos véleményét úgy próbáltuk megismerni, hogy a kérdésre („Kérjük, osztályozza az alábbi tényezőket az Ön településén, s azt, hogy változott-e az elmúlt 3-4 évben!”) válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára szűkítettük, továbbá kiegészült a tendenciára vonatkozó kérdéssel is. Az alábbi ábrán az oszlopdiagram jelöli a válaszadók által adott „osztályzatok” átlagát, míg a görbék jelölik a tendenciák adott tényezőre adott százalékos arányát (kék: romlott, piros: változatlan, zöld: javult). Kitűnik, hogy az átlagértékelés sehol sem haladja meg a négyest, egyedül a szemétszállításra vonatkozó átlagérték közelíti meg azt (3,53), és mindezek mellett a válaszadók többsége (53,27%) úgy érzi, hogy a szelektív hulladékgyűjtés minősége javult a legjobban az elmúlt 3-4 év során. Az értékelésből kiderül, hogy a válaszadók véleménye szerint a legrosszabb a helyzet a forgalom mértéke (1,89), a kerékpározási lehetőségek (1,92) és az illegális szemétlerakás (2,00) terén. Megjegyzendő, hogy a tendenciák tekintetében a forgalom mértéke (79,45%) és a forgalomból adódó zaj mértéke (73,68%) romlott jelentősen a válaszadók szerint.

231



55. ábra A környezetállapot értékelése IV. Környezetvédelmi tevékenység Az alábbi kérdéssel csupán az volt a cél, hogy a válaszadó szempontjából a fent említett problémák megoldását milyen sorrendben végezné el. („Ha Ön lenne az Önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat?”) Az értékelést itt 1-10-ig tartó skálán kellet elvégezni. Az eredmény részben az előző kérdéscsoport eredményeit tükrözi, ugyanis legsürgetőbb feladatként az utak, járdák kiépítése (3,58) és az ivóvízhálózat fejlesztése (4,38) jelenik meg, majd pedig az illegális hulladéklerakások felszámolása (4,46).

232



56. ábra Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó kérdés azt kívánja bemutatni, hogy a válaszadók mely intézkedésekkel találkoztak közvetlen környezetükben („Kérjük jelölje x jellel: melyik környezet érintő önkormányzati intézkedéssel találkozott?„). Mivel a válaszadók a tevékenységek közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes összesítése a 100%-ot meghaladja. A felszíni vizek elevezetése (18,40%) és a fásítás (18,14%) szerepel a leggyakrabban a válaszok között.

57. ábra A következő kérdés a lakosságot arról kérdezte, hogy mely önkormányzati tevékenységekben vennének részt a felsoroltak közül. A válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára (1:leginkább; 5:legkevésbé) szűkítettük, melynek eredményét tükrözi az alábbi diagram.

233




59. ábra

234



GÖD Az Önkormányzat és a helyi oktatási intézmények egy része által kiküldött kérdőívekből 651 db érkezett vissza. A reprezentivitás szempontjából fontos volt megvizsgálni a nemek egyensúlyát és a korosztályok arányát. Az értékelés eredményét mindenképpen ezek tükrében kellett végezni, és ez az, ami meghatározza, hogy miképp kell kezelni a kérdőívek összesített eredményét. I. A válaszadók összetétele A kérdőívek összesítése révén egyértelművé vált, hogy a nemek aránya szerinti megoszlás nem tükrözi a valóságot, ugyanis a nők aránya (73%) jelentősen meghaladja a férfiakét (27%), holott ténylegesen a nemek aránya kiegyenlített a településen és minimális a nőtöbblet. A korcsoport alapján a minta ismételten túl reprezentált, ugyanis a válaszadók 90%-át teszi ki a 31-54 évesek közöttiek aránya.



62. ábra A Gödön töltött évek szerinti összetétel II. Tájékozódás környezeti ügyekben Általános tény, hogy az emberekre zúduló információtömeg jelentős hatással van véleményének formálására. A jól megválasztott média vagy más hírforrás használata sok esetben már nélkülözhetetlen a modern kommunikáció világában. Mivel a válaszadók az egyes hírforrások közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes hírforráshasználata a 100%-ot meghaladja. A diagramon jól látszik, hogy a településen a hallomás és személyes tapasztalat a legfőbb hírforrás, míg a többi média messze elmarad az első kettőtől.

235



63. ábra Hírforrások megoszlása III. Környezetállapot A válaszolók helyi környezetállapottal kapcsolatos véleményét úgy próbáltuk megismerni, hogy a kérdésre („Kérjük, osztályozza az alábbi tényezőket az Ön településén, s azt, hogy változott-e az elmúlt 3-4 évben!”) válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára szűkítettük, továbbá kiegészült a tendenciára vonatkozó kérdéssel is. Az alábbi ábrán az oszlopdiagram jelöli a válaszadók által adott „osztályzatok” átlagát, míg a görbék jelölik a tendenciák adott tényezőre adott százalékos arányát (kék: romlott, piros: változatlan, zöld: javult). Kitűnik, hogy az átlagértékelés sehol sem haladja meg a négyest, egyedül az épületek megjelenése, gondozottsága (3,60) és a szemétszállításra vonatkozó átlagérték (3,58) közelíti meg azt, és mindezek mellett a válaszadók többsége (57,14%) úgy érzi, hogy az előbbi tényező minősége javult a legjobban az elmúlt 3-4 év során, utána pedig a környezeti nevelésé. Az értékelésből kiderül, hogy a válaszadók véleménye szerint a legrosszabb a helyzet az utak, járdák műszaki állapota (2,05), az utak, utcák csapadékvíz elvezetése(2,32) és a forgalom mértéke (2,34) terén. Megjegyzendő, hogy a tendenciák tekintetében a forgalom mértéke (76,34%), a forgalomból eredő zaj mértéke (71,38%) és az utak, járdák műszaki állapota (69,48%) romlott jelentősen a válaszadók szerint.

236



64. ábra A környezetállapot értékelése IV. Környezetvédelmi tevékenység Az alábbi kérdéssel csupán az volt a cél, hogy a válaszadó szempontjából a fent említett problémák megoldását milyen sorrendben végezné el. („Ha Ön lenne az Önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat?”) Az értékelést itt 1-10-ig tartó skálán kellet elvégezni. Az eredmény részben az előző kérdéscsoport eredményeit tükrözi, ugyanis legsürgetőbb feladatként az utak, járdák kiépítése, javítása (2,91) és a csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztése (5,00) jelenik meg, majd pedig az illegális hulladéklerakások felszámolása (5,02).

237



65. ábra Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységére vonatkozó kérdés azt kívánja bemutatni, hogy a válaszadók mely intézkedésekkel találkoztak közvetlen környezetükben („Kérjük jelölje x jellel: melyik környezet érintő önkormányzati intézkedéssel találkozott?„). Mivel a válaszadók a tevékenységek közül többet is megjelölhettek, ezért az értékelés összes összesítése a 100%-ot meghaladja. A felszíni vizek elevezetése (20,79%) és szúnyogirtás (19,20%) szerepel a leggyakrabban a válaszok között.

66. ábra A következő kérdés a lakosságot arról kérdezte, hogy mely önkormányzati tevékenységekben vennének részt a felsoroltak közül. A válaszlehetőségeket 1-től 5-ig terjedő skálára (1:leginkább; 5:legkevésbé) szűkítettük, melynek eredményét tükrözi az alábbi diagram.

238




68. ábra

239



1. SZ. MELLÉKLET Dunakeszi területén keletkezett termelési veszélyes hulladékok fajtái és mennyiségük (2002. 2003. és 2004.) Hulladék kód 14605 160121 160114 160107 150202 150110 160708 140604 140603 140602 130508 150111 160303 160601 V13111 170204 170106 180103 180202 200121 200126 200127 200133 130507 160305 090101 170601 130502 060201 060203

Hulladék megnevezése

Mennyiség (kg)

Egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok Veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 160107-től 160111-ig tartó hulladékoktól Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Olajat tartalmazó hulladékok Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek Homokfogóból és olaj- víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok ólomakkumulátorok Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olaj, zyír, amely különbözik a 200125-től Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Elemek és akkumulátorok Olaj- víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Kalcium-hidroxid Ammónium-hidroxid

240

450 6810 200 533 10734 25585 180 557 1530 1335 11220 1095 3615 9028 238842 95 8240 4227 49482 176714 198 1159 10678 580 18461 16 6600 600 53470 50


060205 060404 060502 070104 080111 080115 080117 080409 130112 130501 130307 130208 130206 080317 130204 090104 120116 120112 120109 110109 101115 130205


Egyéb lúgok Higanytartalmú hulladékok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok tartalmú vizes Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Biológiai könnyen lebomló hidraulika olajok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyagok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hő-transzmissziós olajok Egyéb motor- hajtómű- és kenőolajok Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Rögzítő (fixír) oldatok Veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok Elhasznált viaszok és zsírok Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák Füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

Összesen

250 17 13500 470 24598 4889 3085 3049 5 53630 180 6670 1250 116 1566 35 1220 1310 655 50 1000 12991 772820

70. táblázat Dunakeszi területén keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2002. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

241


Hulladék kód 140603 160121 160107 150202 150111 150110 130206 140604 140602 130508 130502 130501 130208 140605 160601 160506 170503 170601 180103 180106 180108 180202 190810 200113 200121 20127 200133 V13111 160215 080409


Hulladék megnevezése Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 160107-től 160111-ig olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyagok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek Cititoxikus és citosztatikus gyógyszerek Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 190809-től oldószerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Elemek és akkumulátorok, amelyek között160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat

242

Mennyiség (kg) 1995 45 2486 49423 1407 31928 120 565 55 12200 4400 106105 10537 2648 6004 1289 400 294 4182 428 450 97750 44500 20 135955 348 433 255602 25 686


160708 130205 060201 060405 060502 061302 070104 070708 080111 080115 080117 080119 080317 080411 110111 130204 130112 130110 120116 120112 080121 110113 090101 110109 101115 101109 101013 090106 090104 120109 Összesen


tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Olajat tartalmazó hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Kalcium hidroxid Más nehézfémeket tartalmazó hulladékok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Kimerült aktív szén (kivéve 060702) Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok vizes is Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék, lakk tartalmú vizes szuszpenziók Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai Veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek Ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Biológiailag könnyen lebomló hidraulika olajok Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok Veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok Elhasznált viaszok zsírok Festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák Füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok Feldolgozásra előkészített keverék veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékai Veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladékok Fényképészeti hulladékok keletkezésük telephelyén történő kezeléséből származó ezüsttartalmú hulladékok Rögzítő (fixír) oldatok Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok

509 11160 64379 10515 42910 260 1201 65 12436 23861 3901 4570 52 2330 47744 80 200 230 9418 1724 65 80 36 75 2680 3740 20 18 18 454 1017011

71. táblázat Dunakeszi területén keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2003. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 243


Hulladéktermelő neve

Telephely


Telephely címe

Hulladék kód

150202

Conocophillips Hungary Kereskedelmi Kft

JET

2. sz. főút

150110

130508 050103 150110 66. sz. üzemanyagtöl tő állomás

külterület 130703

130508 160601 Shell Hungary Kereskedelmi Rt.

Shell Hungary Kereskedelmi Rt.

174. sz. üzemanyagtöl tő állomás

150202

M2-es főút

150110

160601 154. sz. üzemanyagtöl tő állomás

150110

2. sz. főút

130703

244

Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Homokfogóból és olajvíz szeparátorokból származó hulladék keverékek Tartályfenék iszapok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is) Homokfogóból és olajvíz szeparátorokból származó hulladék keverékek Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is)

Keletkezett mennyiség (kg) 3

2

10425 1013 52

610 9750 15 60

36 92 20 820



150202

Agip Hungária Zrt.

telephely

M2 főút 21. km

150110

130508

130205

V+M Kereskedelmi és szolgáltató Kft.

Mary-Ker Általános Kereskedelmi Kft.

V+M Kft.

Ipartelep

150202

150202 Tésztagyár

Vasút u. 11. 130205

150110 Servind Budapest Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft.

Higító Üzem

Repülőtéri út

140603

080111 160107 Pet-Pack Ipari és Kereskedelmi Kft

Ivax gyógyszerkutató Intézet Kft.

Pet-Pack

Ivax toxikológiai vizsgáló állomás

Fő út 143/a

130205

Rétipálya

180202

245

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Homokfogóból és olajvíz szeparátorokból származó hulladék keverékek Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék. Lakk hulladékok

Olajszűrők Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítás speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

1

1

12875

10

110

25

110 100

2000 2044

5 2090

2729



200135

200133

200133

200121

Bombardier Transportation Máv Hungary Kft.

Bombardier vasúti kocsi gyártó , javító üzem

200121 Állomás sétány 19.

170601 170601 170503 170301 160708 160601 160114 160107

150202

150111

246

Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 200121 és 200123 kódszámú hulladékoktól Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek Olajat tartalmazó hulladékok ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat

Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok

82

47

46

1119 414 172 4970 776 26286 302 2765 238 114 46469

607



150110

140605 130501 130208 120116 120112 090104 090101

080409 Bombardier Transportation Máv Hungary Kft. Bombardier Transportation Máv Hungary Kft.

Bombardier vasúti kocsi gyártó , javító üzem Bombardier vasúti kocsi gyártó, javító üzem

Állomás sétány 19. Állomás sétány 19.

080317

080119

080117

080115

080111

060502 060205 060201

247

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Homokfogóból és olajvíz szeparátorokból származó szilárd anyagok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok Elhazsnált viaszok zsírok Rögzítő (fixír) oldatok Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék, lakk tartalmú vizes szuszpenziók Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk tartalmú vizes iszapok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok

Egyéb lúgok Kalcium-hidroxid

23130 2022 72583

6041 1894

4318 57 23 2084

59 4000

13702

2340

14842

25125

258 49656



Budapesti Elektromos Művek Rt.

Dunakeszialállomás

241. közút

130507

Fővárosi Vízművek Rt.

Balpart II. gépház

Duna sor 3.

160708 200121 170503

160506

160215

150202

Lighttech Lámpatechnológiai Kft. Lighttech Lámpatechnológiai Kft.

Lámpatecnol ógia Lámpatecnol ógia

150111

Mező u. 1. Mező u. 1.

150110

130208 130205

120109

101115

101109

100113

248

Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz Olajat tartalmazó hulladékok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Halogénmentes hűtőkenő emulziók és oldatok Füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok feldolgozásra előkészített keverék veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékai Tüzelőanyagként használt emulgeált szénhidrogének pernyéje

600

42000 9342 18000 95

50

726

453

966

225 47

560 1010

2290

9940



080411

080117

070708 070104 060405 200121

170903

Lighttech Lámpatechnológiai Kft.

Lighttech Kft.

160506

Hegyjáró u. 1.

160215

150202

150111

150110

130208 110113 100109

249

Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Más nehézfémeket tartalmazó hulladékok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok kénsav

24

51

2 62

412 97756 540

690

168

1981

272

5941

2021 718 55720



080411

080317 070708 Lighttech Lámpatechnológiai Kft.

Lighttech Kft.

Hegyjáró u. 1.

070104 061302

060502

060405

150202

130208 Borbás vállalkozási Kft.

Dunakeszi telephely

Gitár út 6.

130205

130112 120118 060405 180106

150110 Magyar – Lakk festékgyártó és Kereskedelmi Kft.

Magyar lakk

Székesdűlő 135.

140603

080119

080111

250

Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Kimerült aktív szén (kivéve 060702) Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Más nehézfémeket tartalmazó hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Biológiailag könnyen lebomló hidraulika olajok Olajat tartalmazó fémiszap Más nehézfémeket tartalmazó vagy abból álló vegyszerek Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék, lakk tartalmú vizes szuszpenziók Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok

2606

17 18 731

70 6751

7123 457

1948 14

302 85 515 600 3950

820 8750

3600



200133 Sweet Point Édesipari Kft.

Sweet Point Édesipari Kft.

Alagi u. 1.

150202

160601 160107

150202

Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht.

27. sz. üzem-mérnökség 150110

130205 050103 160107

150202

Német Mihály

Autószerelő műhely

Esze Tamás u. 14. 150110

130205 Cs. M. Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

telephely

Fóti út 45.

120109

251

Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatóak Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat ólomakkumulátorok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Tartályfenék iszapok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Halogénmentes hűtőkenő emulziók és oldatok

1

30

130 30 1225

79

150

360 343 156

301

1429

1223



160107

150202

Gaál-Autóház Kft.

Autószalon és szervíz

Fő út 1.

150110

130502

130205

150202 Tlingsten Vákumelektronikai Kft.

Németh Vákumelektr onikai Kft.

Réti pálya 130205

110109

150202 Horváth és Fia Alkatrészgyártó Kft. (Héfal Kft.)

Alkatrész gyártó üzem

Fóti út 45.

130899

130205 160107

Geolex kereskedelmi Kft.

150202 telephely

Székesdűlő

130205

252

olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat közelebbről nem meghatározott hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

1130 5

130

6250 4035

20

60

65 499

570 389

60 250

1500



150202

150111 AGYSZ Alkatrészgyártó és szolgáltató Kft.

AGYSZ Kft.

Állomás sétány 19.

150110

130501 130208 120109

150110 Hegedűs Faipari termelő turisztikai és reklámszolg. Kft.

Dunakeszi telephely

Szántó út 14. 030104

160114 Dunakeszi Hűtőház Szolgáltató Kft.

Dunakeszi hűtőház

Tőzegtavi út 1.

150110

130208 200121 160708 Swietelsky Építő Kft.

Aszfaltgyártó telep (központ telep)

160601 Székesdűlő 135. 160121

160107

253

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Homokfogóból és olajvíz szeparátorokból származó szilárd anyagok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Halogénmentes hűtőkenő emulziók és oldatok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olajat tartalmazó hulladékok ólomakkumulátorok Veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 160107-től 160111-ig tartó, valamint a 160113 és a 160114 alatt felsoroltaktól

olajszűrők

489

26

20

462

522 468 60

270

1325 144

152 5 120 1340 10

165



150202

150111 Swietelsky Építő Kft.

Aszfaltgyártó telep (központ telep)

Székesdűlő 135. 150110

130205

130110

Eulab Laboratóriumi és Technológiai Kft.

150202 Laboratórium

Székesdűlő 135. 140605 160107

Pálmai Tibor

Pavilon autójavító

Pavilon u. 23.

130205

150202 Uno reklám Szolgáltató Kft.

Reklám szolgáltató

Fóti út 45. 150110

Nagy Csibe Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Rosex Külker. Bt.

Baromfihús feldolgozó, tartósító üzem Külker. tevékenység

Táltos 9.

V13111

Szent István u. 25.

V13110

254

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulikai olajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok olajszűrők Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok Állati zsírok

800

10

85

1200

200

8

1350 25 480

22

31

8355

35173



200133

160114 Kövesdi Tamás

Egyéni vállalkozó

160107

Fő út 14.

150202

140603 130205 160107

150202

Turcsán Péter

Munkás u. 31. 150110

130205 Neuto Vállakozási Kereskedelmi és szolg. Bt.

telephely

Rákóczi út 137.

130205

150202 Nagy Emil

Asztalos üzem

Gitár út 1. 150110

255

Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

75

20 38 10

40 180

53 32

18

190

510

70

200



160107

150202 Szeles Gábor

Gépjárműjavító műhely

Rezeda út 27.

150110

Szeles Gábor

Gépjárműjavító műhely

Rezeda út 27.

130205 160107

150202

Gombai László

Gombai autódiagnosztika

Bulcsú u. 21. 150110

130205

150202 Spoljaric László

Esztergályos műhely

Repülőtéri út 1. 130205 160107

Tomka Tamás Tibor

Autószerelő műhely

150202 Kisfaludy u. 19.

130205

Összesen

olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

32 38

41

290

52 2

14

340

90

200

25 20

695

719570

72. táblázat Dunakeszi területén keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2004. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

256



2. SZ. MELLÉKLET Fót területén keletkezett termelési veszélyes hulladékok fajtái és mennyiségük (2002. 2003. és 2004.) Hulladék kód 190106 150110 150111 150202 160107 160114 140604 170204 180202 V13110 V13111 160601 080409 200127 140603 080111 080312 070208 090101 090104 120112 130205 130206 130208 130508

Hulladék megnevezése gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladékok, és egyéb vizes folyékony hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok olajszűrők Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciáliskövetelményekhez kötött Állati zsírok Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok ólomakkumulátorok Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Rögzítő (fixír) oldatok Elhasznált viaszok zsírok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

Összesen

Mennyiség (kg) 1405 4809 153 69962 142 800 1127 4317 9075 46900 309381 2623 689 87 3804 373 14308 5570 1355 800 105 820 370 93 15300 494368

73. táblázat Fóton keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2002. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

257


Hulladék kód 200135 160708 160107 160114 160305 160601 180202 190810 200121 150202 200129 140603 V13111 200127 080312 150110 080117 150111 080409 090101 090104 130205 130206 130208 130508 080111


Hulladék megnevezése

Mennyiség (kg)

Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Olajat tartalmazó hulladékok olajszűrők Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok ólomakkumulátorok Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 190809-től Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerve oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Rögzítő (fixír) oldatok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok Egyéb motor-, hajtómű-és kenőolajok Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok

Összesen

181 163 375 1630 190 2887 16597 42500 1077 65968 1550 8636 268829 374 14373 13693 48 40 4920 1601 950 6790 38 1146 1060 76 455692


258



Telephely megnevezése


Telephely címe

Hulladék kód

150202

OMV Hungária Ásványolaj Kft.

Fót töltőállomás

Szabó Dezső u.

150110

130701

130508 050103

150202 Shell Hungary Kereskedelmi Rt

153. sz. üzemanyagtöltő állomás

Szabadság út 10. 150110

160601 160107

150202

SzeleczkiyAutó-és Autóalkatrész Keresk. Kft

Ford Szeleczky Autószalon és szervíz

Fehérkő u. 3. 150110

140603

130205

259

Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Tüzelőolaj és dízelolaj Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Tartályfenék iszapok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok ólomakkumulátorok olajszűrők Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

Keletkezett mennyiség (kg)

3

2

900 800 1546

67

108 110 2084

87

118

123 4978



170409 Plastform Műanyagtechnika Kft.

telephely

Vörösmarty u. 70. 080409

150202

Révai Nyomda Kft.

Révai nyomda

Keleti Márton u. 7.

150110

140603 080312

Bimex-casing élelmiszeripari és kereskedelmi Kft.

Bimex-casing

Bartók Béla u. 40.

V13111

200133

200129 Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft.

Cora Fót

Fehérkő u. 1.

200121

190810

180202

260

Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 190809től Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítás speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

1080

3710

601

1280

1010 1620

168068

26

3340 205

55500

4430



150111

150110

Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft.

140603 Cora Fót

Fehérkő u. 1. 130508

130502 080317

080113 5 Á Sec Central Europe Gyorstisztító és szolg. Kft.

Ruhatisztító szalon

Fehérkő u. 1.

140604 160601

Danielisz Lászlóné

Használtautó alkatrész kereskedés

Károlyi u. 44.

150202

130208 160601 160303 Contur-Bau Építőipari, Kereskedelmi Rt.

Contur Bau Rt.

Somogyi Béla u.

160213

160107

261

Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok Halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 160209-től 160212-ig felsorolt tételektől olajszűrők

20

424

20 4000

450 275

20

930 145

12

10 12 400

69

347



150202

150110 Contur-Bau Építőipari, Kereskedelmi Rt.

Contur Bau Rt.

Somogyi Béla u.

130205

080317

200133

160107 Békési-Fót Ker. és Szolg. Kft.

Renault Autószalon és szervíz

Kinizsi P. u. 5.

Liget szerviz szolg. És keresk. Bt.

Gépjármű szervíz

Liget u. 2.

Ezerszin szinterező és keresk. Kft.

Szinterezés és fémkereskedés

Keleti Márton u. 15.

130205

140603

150110

110198

150202 Koczián + Koczián Keresk. És Szolg. Kft.

szállítás

Sikátorpuszta 12. 130205

262

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Elemek és akkumulátorok, amelyek között 160601, 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Olajszűrők Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

253

19

720

32

2

198 1268 80

5

100

20

3600



150202 Kovács Tamás István

telephely

Baross u. 16.

130205

Összesen

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

2

1 265230


263



3. SZ. MELLÉKLET Göd területén keletkezett termelési veszélyes hulladékok fajtái és mennyiségük (2002. 2003. és 2004.) Hulladék kód 150202 190813 130307 130899 130206 140603 150110 160107 160507 160508 161001 120120 200121 V13102 160601 060502 130205 060405 130110 080111 080121 080317 090102 100308 100309 100510 101111 080409 060101 Összesen

Hulladék megnevezése Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok Közelebbről nem meghatározott hulladékok Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes oldószerek és oldószer keverékek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Olajszűrők Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó elhasznált csiszolóanyagok és eszközök Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte, szőr ólomakkumulátorok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóműés kenőolajok Más nehézfémeket tartalmazó hulladékok Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk- hulladékok Festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok Másodlagos termelésből származó sósalak Másodlagos termelésből származó salak (feketesalak) Vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok Nehézfémeket tartalmazó (Pl. katódsugár csövek), üvegrészecskék és üvegpor hulladék Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Kénsav és kénessav

Mennyiség (kg) 9507 110660 135 790 20 167 33894 90 19068 306 1763 890 5 2520 74 748980 4205 75 1598 533 9780 30 1505 49925 255 9295 125090 3 23 1131186

76. táblázat Gödön keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2002. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 264



Hulladék Hulladék megnevezése Mennyiség kód (kg) 170605 Azbesztet tartalmazó építőanyagok 2350 130899 Közelebbről nem meghatározott hulladékok 160 150110 Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal 55375 szennyezett csomagolási hulladékok 150111 Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó 3900 fémből készült csomagolási hulladékok 150202 Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 11559 szűrőanyagok 160107 olajszűrők 1929 160508 Használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal 11135 szennyezett szerves vegyszerek 200126 Olaj és zsír, amely különbözik a 200125-től 1310000 160602 Nikkel-kadmium elemek 5 170903 Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási 180 hulladékok 190813 Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes 636000 anyagokat tartalmazó iszapok 200121 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 10 130110 Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj 31607 alapú hidraulika olajok 160601 ólomakkumulátorok 267 080312 Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok 80 130152 Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok 320 080111 Szerves oldószereket, illetve más nem veszélyes anyagokat 326 tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok 130508 Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék 2000 keverékek 080317 Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner 5 080409 Szerve oldószereket vagy más veszélye anyagokat tartalmazó 10 ragasztók, tömítőanyagok hulladékai 090102 Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok 915 100308 Másodlagos termelésből származó sósalak 61965 100309 Másodlagos termelésből származó salak (feketesalak) 50 100510 Vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat 3930 fejlesztő fölözékek és salakok 101111 Nehézfémeket tartalmazó (p. katódsugár csövek), 480000 üvegrészecskék és üvegpor hulladék 130205 Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, 12042 hajtómű- és kenőolajok 090104 Rögzítő (fixír) oldatok 55 060405 Más nehézfémeket tartalmazó hulladékok 48023 Összesen 2674198 77. táblázat Gödön keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2003. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

265



Telephely megnevezése


Telephely címe

Hulladék kód 200121

Fővárosi Kézműipari Rt.

5. gyáregység Winner labdaüzem

Ady E. u. 9.

150202

130208

150110 Shevrett Bőrdíszmű és Cipőkészítő Kkt.

Cipőgyártó kisüzem

Nemeskéri út 44. 080409

200126

190813

161001 160305 Samsung Sdi Magyarország Gyártó és Értékesítő Rt.

Samsung színestelevízió képcső gyár

150110

Ipartelep

140603 140603 130307

130205

266

Hulladék megnevezése Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Szerves oldószereket vagy más veszályes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai Olaj és zsír, amely különbözik a 200125től Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szenyezett csomagolási hulladékok Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Egyéb oldószerek és oldószer keverékek Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

Keletkezett mennyiség (kg) 80

435

380

80

7

400 1328420 2060 2375

66302

51325 500 9719

9495



120114

101111 Samsung Sdi Magyarország Gyártó és Értékesítő Rt.

Samsung színestelevízió képcső gyár

Ipartelep

070704

061302 060405 150202

Poly Group Feldolgozó és Kereskedelmi Bt.

Műanyag termék gyártó üzem

Nemeskéri Kiss M. u. 33.

130205

050103 200127

150202

Bencze Péter Ferenc

Hernád utcai üzem

130208 Hernád u. 33. 130109

110113

070601 160107 Diesel- Teszt Autójavító és Szolgáltató Kft.

Diesel Teszt Kft.

Móricz Zsigmond út 21.

267

130205

Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok Nehézfémeket tartalmazó , üvegrészecskék és üvegpor hulladék Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Kimerült aktív szén (kivéve 060702) Más nehézfémeket tartalmazó hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Tartályfenék iszapok Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok Klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj alapú hidraulika olajok Veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok Vizes mosófolyadékok és anyalúgok Olajszűrők Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

16814

834137

115 31170 86609

250

300 309 8

103

23

5

31 11 83 380



150202

Royal Press Hungary Nyomdaipari és Kommunikációs Kft.

nyomda

Pesti út 14-16

150110

090102

080312

Erdélyi Mikós

telephely

Kacsóh Pongrác u. 4.

130205

Vajó és Tsa. Ipari és Szolg. Bt.

Vajó és Társa

Itthon u. 14.

150202

150202

Dunamenti Tűzvédelem Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.

Központi telephelytűzvédelmi termékeket gyártó üzem

Nemeskéri Kiss Miklós u. 33.

150111

150110

160602 160601 Országos Villamostávvezeték Zrt.

Javító üzem

Ady E. u. 150202

268

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Vizes alapú ofszetlemez előhívó oldatok Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes, szilárd porózus mátrixot tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Nikkel-kadmium elemek ólomakkumulátorok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat

1240

793

920 210

199

1

59

3417

2637

9 610

186



150202 Országos Villamostávvezeték Zrt.

Javító üzem

Ady E. u.

150202

150110

150110

130205

130205 Országos Villamostávvezeték Zrt.

Javító üzem

Ady E. u. 130205

080317

080111

170603

170503 160601

269

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek ólomakkumulátorok

100

521

200

4585

50

200

100

18

686

294

661630 8100



150202

Országos Villamostávvezeték Zrt.

Javító üzem

Ady E. u.

150110

130508

Összesen

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek

51

14

1980 3 130736

78. táblázat Gödön keletkezett termelési veszélyes hulladékok éves mennyisége 2004. Forrás: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

270

A DUNAKESZI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE HELYZETELEMZÉS 2007

Recommend Documents