Sződ község
ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2007.
1
TARTALOM 1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.4. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.6. 2.7. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
Bevezetés Sződ község általános helyzetképe Természeti, gazdasági környezet jellemzői Társadalmi környezet, a népesség alakulása A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A roma népesség helyzete Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők Időskorúak helyzete A foglalkoztatási jellemzők Intézményi infrastruktúra Közoktatás Közművelődés Sport, egészséges életmód Szociális védelmi rendszer jellemzői Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások jellemzői Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt célja A program célkitűzéseiből adódó feladatok Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A program érvényessége, hatálya A program értékelése, felülvizsgálata A program módosítása A program nyilvánosságra hozatala
2
1. Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy anyagi helyzete, illetve kora. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezéseire, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja: az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. A 2003. évi CXXV. törvény 35. § értelmében a települési önkormányzat – a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban – helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esély egyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. Fentiek figyelembe vételével Sződ Község Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját.
2. Sződ Község általános helyzetképe 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői Sződ Község elnevezése a Seud-fehéres, szőke puszta melléknévből képződött A község a Vácig felnyúló Pesti-síkság és a Nyugati-cserhát találkozásánál fekszik
3
a Duna bal partján a folyótól 3 km-re. A település Budapesttől ÉK-re 30 km-re, Váctól DK-re 7 km távolságban található. A település több mint 750 éves múltra tekint vissza. Ma a falu 3212 lelket számlál. Az emberek nagy része a Budapest-Vác vonalon elhelyezkedő ipari létesítményeiben és Hivatalaiban dolgozik. A község dinamikusan fejlődő település. 2006. szeptemberétől az óvoda és az iskola is egy-egy épületben működik. 2007. évben Önkormányzati -saját forrású- bővítésnek köszönhetően az óvoda épülete 167 .m2-el bővült. Így a régi elavult, a község távolabbi részén található épületet az önkormányzat bezárta. A Hunyadi János Általános Iskolában 2006-os tanévtől jelentős osztály összevonások történtek, mely következtében az öreg iskola bezárására került sor. A falu saját önkormányzattal, és postahivatallal rendelkezik. Házi orvosi körzeteinek száma kettő, s 2007. évtől önálló gyermekorvosi körzet is van. A település kulturális életének színhelye a Művelődési Ház és Könyvtár. A könyvtár épülete 2005. évben került felújításra, ekkor megújult a bútorzat is és 2007. évtől jelentősen megújult a könyvállomány is. A Művelődési Ház épülete a múlt században épült, a funkció ellátására ma már nem alkalmas. Az Önkormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az új „Faluház” megépítésére. A település kulturális élete igen aktív. Nyugdíjas klub, hagyományőrző klub mellet magas színvonalúak a szakköri foglalkozások is. Kulturális élet jelentős szereplői a Sződi Szita Táncegyüttes tagjai, akik 2006-ban ünnepelték fennállásuk ötödik évfordulóját. A község összetartó erejéhez tevékenyen hozzájárul a 2006-os választásokkor megalakult Sződi Szlovák Önkormányzat is. A faluban megtalálható Katolikus templom alapkövét 1743-ban tették le. Építtetője Grassalkovich Antal. Falait részben a mogyoródi bencés apátság romjainak köveiből, részben a lebontott templom anyagából építették fel. Védőszentje Bűnbánó Magdolna. A templommal szemben található a műemlék jellegű plébánia épülete. Ezen épületeknél jóval fiatalabb a Baptista Gyülekezet imaháza, melyet 1944. május 29-én avattak fel. Az izraelita gyülekezet z evangélikus egyház és a református egyház létszáma nem volt számottevő Sződön. Ezen gyülekezet hívei nem építettek helyiséget maguknak. Sződ lakossága kb. 1000 ingatlanban él, falusias lakóövezetben, családi házakban Az ősi településből 1950-ben önálló községgé alakult Sződliget, majd 2003-tól Csörög is. 2004 -ben Nevelek településrész lakossága népszavazással döntött Göd városához történő csatlakozásról, mely a mai napig nem valósult meg.
4
A Duna és a dombos tájak lábánál lévő sík területen elhelyezkedő település szépsége páratlan élményt nyújt a természetet és a nyugalmat kedvelők számára.
2.2. Társadalmi környezet, a népesség alakulása A lakosság összetétele az utóbbi időben gyorsan változik –az új telekalakítások következtében-a betelepülések miatt. A foglalkozásokat tekintve helyi vállalkozásokban, alkalmazotti körben, szolgáltatásokban, kereskedelemben, az ipari és kereskedelmi területeken kialakított vállalkozásokban dolgoznak az itt lakók. A lakosság nagy része azonban a Budapest-Vác vonalon elhelyezkedő települések ipari létesítményekben dolgozik. Elmondható azonban az is, hogy e vonalon elhelyezkedő közintézményekben is szép számmal dolgoznak sződi lakosok. A község népességének növekedése, fiatalodása következtében megnövekedett az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közművelődési szolgáltatások iránti igény, mely igen nehéz feladat elé állítja a településünk önkormányzatát. A településen a római katolikus vallás a legelterjedtebb. A baptista gyülekezetbe járók száma nem jelentős. Lakhatás jellemzői: A rendszerváltást követően Sződön az Önkormányzati lakások száma két darabra csökkent, melyből egyet már más célra hasznosít az Önkormányzat. Saját tulajdonú családi házak találhatók a településen. Nagy részük elöregedett állapotú, azonban az utóbbi 3-5 évben jelentős részük külső és belső felújításon esett keresztül. Részben a régi tulajdonosok, részben értékesítés után fiatal házasok hajtottak végre komfortnövelő felújításokat. A telekalakításoknak köszönhetően jelentősen megnőtt az új beépítések száma is. A település egyes részein modern lakónegyedek alakultak ki.
2.3. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 2.3.1. A roma népesség helyzete Sződön a roma népesség aránya 0%, egyetlen fő sem vallotta magát cigány származásúnak. Ennek oka nem a diszkriminációtól való félelem, hanem valós tény. Az állandó lakosság a roma népességgel a közoktatási intézményekben és a tömegközlekedési eszközökön találkozik. Ugyanis a község oktatási intézményeit veszik igénybe a nemrég önálló községgé alakult Csörögi gyermekek. A 5
közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körű szociális háló védelmi rendszerének és a két Önkormányzat jó kapcsolatának köszönhetően minden probléma megoldódik.
2.3.2. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak vakok, siketnémák, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerőpiaci lehetőségei erősen behatároltak. Önkormányzatunk hangsúlyt fektet a prevenció elvére, a fogyatékosságot okozó betegségek, balesetek megelőzésére, a nyugodt, biztonságos élettér kialakítására. A szubszidiaritás elvének érvényesítését tartjuk szem előtt, amikor a megváltozott munkaképességű emberek számára szociális foglalkoztatót működtetünk. E pozitívumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű emberek a munkájukon keresztül a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. A fogyatékkal élők tekintetében a civil szervezetek szerepe is jelentős.
2.3.3. Idős korúak helyzete A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól.
6
Nehezíti a helyzetet, hogy a család aktív tagjai távol vannak, vagy a megélhetési gondok miatt több, mint nyolc órát dolgoznak és így kevés idő marad az idősek gondozására, a velük való törődésre. Ennek hatására megnő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja önkormányzatunkat. Községünkben évtizedek óta működik, hogy ezen emberek részére étkezést biztosítunk, illetve házhoz szállítást vállalunk. Önkormányzatunk házi segítségnyújtás keretében segítséget nyújt az idős emberek számára. A településen magán vállalkozás keretében működik „Zöld Csillag” elnevezésű idősek otthona. Az Önkormányzat tervezi idősek nappali ellátását biztosító idősek napközi otthona működtetését.
2.4. Foglalkoztatási jellemzők A község kedvező körülményei és az önkormányzat munkalehetőséget teremtő tevékenysége következtében a hivatalos (és nem hivatalos) munkanélküliek aránya csökkent. A munkaügyi központ számos eszközzel igyekszik az elhelyezkedést támogatni (pl. képzések szervezése, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb). Továbbra is megállapítható, hogy a foglalkoztatáspolitika szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, megváltozott munkaképességűek egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerő-piacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, s ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek, mert a nyilvántartásból kiszoruló csoportok a munkaerő-piacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, így aktív támogatásban a munkanélkülieken belüli arányuknál kisebb százalékban vesznek részt. Az Önkormányzat jelentős lépéseket tesz a vállalkozások Sződre telepítésére az ipari és kereskedelmi övezetek kialakítására. Fontos szempont, hogy zöldmezős, viszonylag nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások települjenek községünkbe.
7
2.5 Intézményi infrastruktúra 2.5.1. Közoktatás Sződ Község Önkormányzata közoktatási feladatait a Napközi Otthonos Óvodával és a Hunyadi János Általános Iskolával látja el. A gyermeklétszám mindkét intézményben növekvő tendenciát mutat. Az integrált nevelés-oktatás feladatait gyógypedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek és az egységes pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó szakemberei látják el.
2.5.2. A közművelődés Községünkben jelenleg önkormányzati fenntartású közművelődési intézményként Művelődési Ház és Községi Könyvtár működik. A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak. Mindezekből adódóan, az elmúlt évtizedekben sajátos kulturális arculata alakult ki a községnek, ami azt jelenti, hogy a nevelési és oktatási intézmények, a községi könyvtár, a civil szervezetek és a Sződi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is jelentős részt vállalnak a közművelődési feladatellátásban. Így intézményekhez kötődő, hagyományos kulturális rendezvények alakultak ki, amelyek sokszínűvé, pezsgővé, változatossá teszik a kulturális életet. A községi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében is részt vesznek az említett intézmények, a Polgármesteri Hivatal koordinálásával. A község fiatal és felnőtt korú közönségét kiszolgáló hagyományos községi rendezvények: Farsangi felvonulás és Bál, Március 15., Gyermeknap, Hősök Napja, Magdolna napi Búcsú, Augusztus 20-i ünnepség, Falunap, Szüreti felvonulás és Bál, Október 23 Ezenkívül, az intézmények, civil szervezetek és egyházak közművelődési tevékenységéből községi érdeklődésre számot tartó, és községi igényeket kielégítő programok születnek évente. Az intézmények és a civil szervezetek rendezvényeiket teljesen, vagy részben az Önkormányzat támogatásával valósítják meg. A támogatást pályázatok benyújtásával igényelhetik. A koncepcióra épülő közművelődési rendelet meghatározza Penc Község Önkormányzatának közművelődési feladatait, melyet úgy biztosít, hogy elősegítse a községben élők kulturális életének fejlesztését, művelődési
8
kezdeményezéseit, a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra kialakítását, az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva.
2.5.3. Sport, egészséges életmód Községünkben nagy hagyománya van a sportnak, nemcsak labdarúgás, kézilabda is. Iskolához tartozó tornaterem otthont ad a sportrendezvényeknek is. Az iskola rendelkezik diáksport egyesülettel. A sportolási, szabadidős tevékenység egy-pár ága megtalálható községünkben, mindenki egyéni képességeinek, kedvének megfelelően választhat. Megyei- és községi szintű rendezvények heti gyakorisággal kerülnek megrendezésre. Az egyesületek, intézmények, civil szervezetek programjait, működését támogatja az önkormányzat. A hagyományos tevékenységeket célfeladatként finanszírozza. Fontos sportesemény, a minden évben Sződön megrendezendő kistérségi futóverseny.
2.6. Szociális védelmi rendszer jellemzői Az önkormányzat biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (rendszeres szociális támogatás, normatív támogatás, ápolási díj, szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, temetési segély, étkezési segély, beiskolázási segély, közgyógyellátás (méltányossági), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás).
2.7. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások jellemzői Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése. Ezért a község egészségügyi ellátására sokat áldoz önkormányzatunk. Jelenleg két háziorvosi, egy gyermekorvosi és egy védőnői, körzet áll az állampolgárok rendelkezésére. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat speciális tevékenységstruktúrája kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, ugyanakkor támogatja és segítséget nyújt a sajátos családi, kamaszkori problémák megoldásában.
9
3. Az Esélyegyenlőségi Program célja A fenti jellemzőket, valamint a 2003. évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve, önkormányzati Esélyegyenlőségi Programunk célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő sződi polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megőrzésével, megtartásával. Ezen belül: ¾ Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. ¾ Összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. ¾ Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. ¾ A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.
3.
A program célkitűzéseiből adódó feladatok
•
A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A feladat leírása: ¾ Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségével. ¾ Az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, a romák munkavállalási esélyei növelésének érdekében. Határidő: 2007. decembertől folyamatosan
•
A feladat megnevezése: A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése. A feladat leírása: ¾ Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetőségek figyelembe vételével az intézményvezetők bevonásával, saját, illetve pályázati források felhasználásával. Határidő: 2012. június 30. 10
•
A feladat megnevezése: Az esélyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító községi programok megvalósításának támogatása. A feladat leírása: ¾ A község polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (kábel TV, újság, intézmények hirdetőtáblája, honlapok). ¾ Programok, rendezvények támogatása, melyek előmozdítják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját. ¾ Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeiről. Határidő: 2008. januártól folyamatosan
•
A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése. A feladat leírása: ¾ Az önkormányzat megteremti az elektronikus ügyintézés lehetőségét. ¾ Támogat minden, a célcsoportoknak az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutást segítő eszközbeszerzési pályázatot. ¾ Lehetőséget biztosít olyan információs pontok kialakítására, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkező polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz. Határidő: 2012. januárjától folyamatosan.
•
Feladat megnevezése: Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban. A feladat leírása: ¾ Kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók diszkriminációmentes, szegregációmentes nevelésének-oktatásának megvalósítását. Határidő: 2007. novembertől folyamatosan.
5. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 5.1. A Program érvényessége, hatálya Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed a fenntartó önkormányzat képviselőtestületére, és az önkormányzat által működtetett minden intézményre, valamint civil szervezetekre.
11
5.2. A Program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok, és feladatok teljesítését a képviselőtestület két évente felülvizsgálja. A program teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelését a képviselőtestület 2012. december 31.-ig végzi el.
5.3. A Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: ¾ A képviselőtestület bármely tagja, ¾ Sződ Község polgármestere és/vagy jegyzője, ¾ A képviselőtestület szakmai bizottságai, ¾ Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján. ¾ Civil szervezetek a képviselőik útján A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlőségi Programot, illetve annak módosítását a képviselőtestület határozatban fogadja el. A programról, illetve program módosításáról az intézményeket és a lakosságot a Képviselő-testület által megbízott személy tájékoztatja.
5.4. A Program nyilvánosságra hozatala Sződ Község Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A község honlapján megtekinthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető: - Községi Könyvtár (2134. Sződ, Dózsa György út 137. ) - Sződ Község Polgármesteri Hivatala (2134. Sződ, Dózsa György út 216.) Sződ Község Képviselőtestülete az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját 137/2007. (12.13.).sz. határozatával elfogadja. Sződ, 2007. december 14. Hertel László s.k. polgármester
12
