Görög építészet
●
Görög őskor, Kr.e.2.ée-Kr.e.8.szd
●
Archaikus kor, Kr.e.7-6.szd
●
Klasszikus kor, Kr.e.5-4.szd
●
Hellénisztikus kor,
küklopszfalazás
●
Peripterosz (oszlopokkal övezett templom)
●
Lépcsős talapzat, cserepes nyeregtető
●
Oszlopokon vízszintes gerenda
●
Oromzat: timpanon
●
●
Oszloprendek (arányok férfias, nőies, +lábazat, törzs, nyak, fejezet)
Dór oszlop (férfias) ●
Főpárkány
●
Fríz (képszék)
●
Gerenda (0 dísz)
●
Fejezet (abakusz, ekhinosz)
●
Törzs (sudaras)
●
Nincs lábazat
Dór fríz: triglif és metopé
Dór fejezet ●
abakusz = fedőlemez, ekhinosz = párnatag
Dór oszlop ●
Függőleges homorulat, kannelúra
Ión oszloprend, nőies ●
Főpárkány
●
Folyamatos fríz
●
3 részes gerenda
●
Keskeny, íves abakusz
●
Párnatag csigavonalas (voluta)
●
Türzs kannelurázott, sudaras
●
Lábazat (bázis) gyűrűkből áll
Voluta
Fríz ●
Folyamatos domborműszalag
Korinthoszi oszloprend (női, lány) ●
Későbbi, Kr.e.5.szd
●
Legdíszesebb
●
Iónnal egyező
Akantuszlevél (medvetalpfű)
●
Kallimachosz szobrász véletlen találmánya
●
Túl díszes, ritkán, belső térben
Archaikus kor emlékei
Épülettípusok: lakóház
Épülettípusok: teátrum
Olümpia, Héra-templom
Szelinusz, C-templom
Poszeidonia, ún. Bazilika (Paestum)
Korinthosz, Apollón-templom
Klasszikus kor
Aigina Aphaia-templom
Akragasz, Zeusz-templom
Athén, Akropolisz
Az Előharcos Athéna szobra (Pheidiasz)
Parthenon Erechteion
Propülaia
Athéná Niké temploma
Athén, Akropolisz, Propülaia
Athén, Akropolisz, Niké Aprerosztemploma
Athén, Akropolisz, Parthenon
Athén, Akropolisz, Erechtheion
Athén, Thészeion
Athén, Dionüszosz-színház
Athén, Lüszikratész-emlék
Eteuszisz, Telesztérion
Delphoi, Apollón-szentély
Athéniak kincsesháza
Phigalia, Apollón-templom
Epidaurosz, Aszklépieidón
Epidaurosz, színház
Taormina
Olünthosz, lakóházak
Olünthosz, lakóházak
Olünthosz, lakóházak
Kisázsia ión építészeti emlékei
Számosz
Számosz
Számosz
Epheszosz
Didümaión
Halikarnassosz, Mausszoleum
Hellénizmus építészete
Piéne városa
Pergamóni Fellegvár
Milétosz városa
Athén, Attalosz sztoája
Athén, Olümpeion
Athén, Szelek tornya
Fogalmak ●
Abakusz: a dór oszlopnak a legfelső, az architrávval érintkező négyszögletes fedőtagja.
Fogalmak ●
Agóra: az ókori görög város főtere, eredetileg a piac és a népgyűlés helye, majd társadalmipolitikai központ. Az idők során egyre jobban kiépült, négyszög- vagy trapézalakot vett fel, s itt helyezkedtek el a főbb középületek. A hellénizmus korától oszlopos vásárcsarnokkal, sztoával szokták határolni.
Fogalmak ●
Akropolisz:fellegvár. A településről kiemelkedő magaslaton volt a mükénéi korban az uralkodó székhelye, a Kr. e. 1. évezredtől vallási, néha politikai központtá is vált.
Fogalmak ●
Cella (naosz): az antik templom szentélye, amely az istenszobrok befogadására szolgált. A görög templomoknál ez mindig egyterű volt, a rómaiaknál (talán etruszk mintára) három egymás mellé helyezett cella állt.
Fogalmak ●
Dór oszloprend: a görög templomépítészet egyik alapvető rendszere. Az oszloptörzs talapzat nélküli, tetején kör alakú ekhinosz, azon négyszögletes abakusz fekszik, ezen keresztben az architráv, amely a triglüphök és metopék által tagolt dór frízt tartja. Ezen nyugszik a geiszonok által határolt tümpanon.
Fogalmak ●
Ekhinosz: a dór oszloprendnek az oszloptörzset az abakusszal összekötő, lefelé keskenyedő kerek tagja.
Fogalmak ●
Fríz: „képszalag”, a falfestészetben általában a mennyezet alatt futó, hosszú keskeny sáv, amelyet összefüggően díszítenek motívumokkal. Igen alkalmas az idő folyásának az érzékeltetésére is. A szobrászatban a hosszúkás formájú, sorjázó motívummal díszített jeleneteket is így nevezik.
Fogalmak ●
Geiszon: három részből álló koronázópárkány vagy főpárkány legfelső, a homlokzat síkjából a legerősebben kiugró része.
Fogalmak ●
Ion oszloprend: a görög templomépítészet egyik alapvető rendszere. Az oszloplábazaton nyugszik maga a törzs, amely egy ekhinoszszerű párnán tartott kettős csigában (voluta) végződik, melyen keresztben fekszik az architráv, amely a triglüphök és metopék által tagolt folytonos frízt tartja. Ezen nyugszik a geiszonok által határolt tümpanon.
Fogalmak ●
Kannelura: (görög, kanna: cső) az oszlop, vagy pilasztertörzs felületét tagoló függőleges, homorú vájat. A görög építészetben, a dór oszloprenden alakult ki, ahol általában 20 kannelura található az oszloptörzsön. A jón és korinthoszi oszloprendben általában 24 kannelura van, közöttük keskeny lemeztaggal.
Fogalmak ●
Korinthoszi oszlopfő: harang alakú, akantuszlevelekkel és spirális vonalakkal díszített oszlopfő, melyet a ión oszloprendben a csigás oszlopfő helyett alkalmaztak. Első ismert lelőhelye a phigaliai Apollón-templom egyik, esetleg három belső oszlopa (Kr. e. 5. század utolsó negyede).
Fogalmak ●
Kváderkő:szabályos hasáb alakú építőkő.
Fogalmak ●
Meander: jellegzetes díszítőmotívum, nevét a kanyargós Maindros folyóról kapta. Szeszélyesen kanyargó, szögletes vonalú indákból áll. (pl. párkányok díszítése)
Fogalmak ●
Megaron: nyújtott vagy ritkábban négyzetes, egy rövidebb oldalán nyitott, általában oszlopos előcsarnokú helyiség.
Fogalmak ●
Oszloplábazat vagy bázis: (görög, bazisz: talp) az oszloptörzs alatti, lefelé szélesedő, domború és homorú keresztmetszetű elemekből és pálcatagból kialakított, gazdagon tagolt építészeti tagozat. Az oszlop által átadott terhelést közvetíti. A dór oszloprendben nincs oszloplábazat.
Fogalmak ●
Oszloprend: Az oszloprendekben az oszloptörzs vastagságát, magasságát, az oszlopok tengelytávolságát és a fejezetek és a párkányzat magassági arányait az oszloptörzs keresztmetszetének sugara határozza meg (modul). dór, a jón, és a korinthoszi, az emberi arányokat követték
Fogalmak ●
Sztoa: egyik hosszanti oldalán fallal határolt, a másikon oszlopsoros, néha többszintes, az agorákat körbevevő kereskedelmi csarnok. Tágabb értelemben: oszlopcsarnok vagy oszlopos folyosó.
Fogalmak ●
Tektonikus falazás: faragott kövekből összerakott falazás, melynek az építőkövek önsúlya és az összeillesztés módja adja meg a szilárdságát; a görög építészet legelterjedtebb falazási módja.
Fogalmak ●
Tümpanon:oromzat; a nyeregtetős épület háromszög alakú, szobrokkal díszített orommezeje
