ISASZEG VÁROS
TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2012.
2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS I/1. Jogszabályi rendelkezések Az esélyegyenlőségre vonatkozó alapvető jogszabályok Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos további jogszabályok I/2. Az egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmód fogalma Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei I/3. A Települési Esélyegyenlőségi Program célja II. ISASZEG VÁROS ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE II/1. A település általános bemutatása, földrajzi, gazdasági és demográfiai jellemzők II/2. Lakhatás, lakóhely II/3. Foglalkoztatási jellemzők II/4. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A roma népesség helyzete A fogyatékkal élők helyzete Csökkent munkaképességűek helyzete Az időskorúak helyzete II/5. Intézményi infrastruktúra Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Közoktatás Közművelődés Egészségügyi ellátás Sport, egészséges életmód Szociális ellátórendszer III. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÉS TERV MEGVALÓSULÁSA III/1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLKITŰZÉSEKBŐL ADÓDÓ FELADATOK A FELADATOK MEGNEVEZÉSE A FELADATOK LEÍRÁSA HATÁRIDŐK III/2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL INTÉZKEDÉSEK A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYA A program értékelése, felülvizsgálata A program módosítása A program nyilvánosságra hozatala
IV. ZÁRADÉK
KAPCSOLATOS
EGYÉB
3 BEVEZETÉS I/1. Jogszabályi rendelkezések Az egyenlő bánásmód elveinek betartása általános elvárás mind az Európai Unió, mind a magyar társadalom részéről. Országgyűlésünk elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Az esélyegyenlőségre vonatkozó alapvető jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be.
4 A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv egyes szakaszai (75-85) Ezen szakaszok tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. Jogsértés esetén polgári peres úton kérhető a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítása, illetve az, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést megelőző helyzet helyreállítását, valamint kártérítési igénnyel is fel lehet lépni. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi XXII. Törvény, a Munka Törvénykönyve 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról szóló 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól I/2. Az egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmód fogalma: Az esélyegyenlőség alapja, hogy meghatározott tulajdonság miatt senkit nem érhet hátrány. A 2003. évi CXXV. törvény 8. § alapján minden embernek védett tulajdonsága a neme, faji hovatartozása, bőrszíne, állampolgársága, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, egyszülős családban anyasága (várandóssága) vagy apasága, szexuális irányultsága, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb
5 jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága). Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei: Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, amikor valakit, vagy valamely csoportot a fentebb felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha valamely intézkedés látszólag semleges, tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, de a fenti tulajdonságokkal rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy, vagy csoport volt, van, vagy lenne. Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Jogellenes elkülönítés valósul meg azzal, ha valamely rendelkezéssel a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné -, elkülönítenek. Megtorlásnak minősül az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő, eljárást indító vagy abban közreműködő személynek (pl. a kérelmezőnek vagy a tanúnak) való jogsérelem okozása vagy az ezzel való fenyegetés A törvény külön kiemeli azokat a területeket, ahol a leggyakrabban előfordul az egyenlő bánásmód megsértése: foglalkoztatás, lakhatás, szociális- és egészségügyi ellátás, oktatás, képzés, áruk és szolgáltatások igénybe vétele.
I/3. A Települési Esélyegyenlőségi Program célja A 2003. évi CXXV. törvény 31. §. (2) bekezdése értelmében a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. Fentiek figyelembe vételével Isaszeg Város Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját. Az Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő isaszegi polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált, hagyományos tevékenységek megőrzésével és megtartásával. Ezen belül rendkívül fontos:
6
az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése, az összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.
A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. ISASZEG VÁROS ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE II/1. A település általános bemutatása, földrajzi, gazdasági és demográfiai jellemzők Isaszeg a Budapest-Hatvan vasútvonal mentén, a főváros keleti kapujában, tájvédelmi és természetvédelmi területekkel határolt környezetben fekvő város. A városhoz üdülőövezet és több horgásztó is tartozik. A város gazdag történelmi múlttal rendelkezik, országosan is ismert, népszerű kirándulóhelyként tartalmas kulturális- és szabadidős programokat kínál az ide látogatóknak. Emlékhelyeink -a Szoborhegy, a Katonapallag, a Kőkereszt, a Szabadságtörekvések Emléktemploma (református templom) és a Dózsa Gy. Művelődési Otthon és Múzeumi Kiállítóhely helytörténeti gyűjteménye- az 1848-49-es szabadságharc győztes csatájának emléke előtt tisztelegnek. A város közigazgatási területe 5484 hektár, ebből belterület 458 ha, a külterület 4835 ha, a zártkertek nagysága 190 ha. A település népessége folyamatosan növekszik, jelenleg 11.273 fő lakosa van városunknak. A település lakosságának 28,2 %-a 18 év alatti, mintegy 17 %-a pedig 62 év feletti. A születések száma enyhe mértékben növekszik, ugyanakkor a lakosságszám növekedésének zömét a fővárosból kitelepülő, elsősorban kisgyermekes családok adják. Isaszeg, mint agglomerációs település részese annak az utóbbi években egyre erősödő folyamatnak, amely során Budapest jobb helyzetű családjai nagy arányban áramlanak ki a környező szuburbanizációs övezetbe. A külterületre bejelentkezett állandó lakosok számának emelkedése magával vonzza az önkormányzat közösségi célokat szolgáló feladatellátási kötelezettségeinek növekedését. A folyamatos lakosságszám növekedés fokozott terheket ró az önkormányzatra, hiszen a betelepülőktől származó adóbevételek elsősorban a fővárost gyarapítják, de a közszolgáltatásokat a lakóhelyük önkormányzata biztosítja számukra. Az infrastrukturális ellátás, alapfokú oktatás, közművelődés, egészségügyi- és szociális alapellátáshoz való hozzáférés biztosítása jelentős kihívás az önkormányzat életében. A helyi tömegközlekedés magánszemély által működtetett buszokkal történik. A helyi tömegközlekedést a Dány- Gödöllő és a Budapest - Dány között rendszeresített buszjáratokkal is igénybe lehet venni. A település életében nagy előrelépést jelentett a helyi tömegközlekedés megjelenése, hiszen a város szélén élő idős korú emberek könnyebben bejutnak a központi területen elhelyezkedő intézményekbe. A településen az aktív korú népesség jelentős hányada Budapestre és Gödöllőre jár dolgozni. Isaszegen a munkahelyek száma korlátozott, sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem
7 alakult ki jelentősebb foglakoztatási lehetőség. A regisztrált munkanélküliek mintegy tizede vesz részt munkaerő-piaci képzésben. A munkahelyteremtés érdekében az önkormányzat rendszeresen együttműködik a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központi Gödöllői Kirendeltségével. Isaszegen a Roma Nemzetiségi Önkormányzat felmérése szerint a lakosság mintegy 8 %-a roma származású. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében integráltan működő „Segítőkéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot tart fenn az önkormányzat, ahol az idősek klubja, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás szolgáltatások is elérhetők. A település fejlesztése érdekében projekteket valósít meg a település a sport, szabadidős tevékenységek és idegenforgalom területén, infrastrukturális és közműberuházásokat hajt végre, a közterület megújítási tevékenységek között a legfontosabb a település belterületének rendbehozatalára tervezett Főtér program. Az önkormányzat tevékenysége során célként tűzte ki, hogy fokozott figyelmet fordít a gyengébb érdekérvényesítésű csoportok érdekeinek képviseletére. Ennek elősegítésére együttműködnek a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és az ESE Alemany Erzsébet Segítő Házzal, valamint az Isaszeg Környezetvédelméért és Természetvédelméért Alapítvánnyal, bevonva őket a döntések előkészítésébe. II/2. Lakhatás, lakóhely Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A törvény 26. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a jogszabályban meghatározott tulajdonságok szerint, ha egyes személyeket: közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtanak a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, hátrányos helyzetbe hozzák az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése, vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. Isaszeg városában összesen 3608 ingatlan található, melyek döntő többsége természetes személyek tulajdona. Az önkormányzat szociális bérlakással nem rendelkezik. A közmű ellátottság kielégítőnek tekinthető, a város ingatlanainak 93 %-a van bekapcsolva a vezetékes gáz hálózatba, 99 %-a a víz hálózatba, és 82 %-a a szennyvízcsatorna hálózatba. A 3608 ingatlan közül 3600 a hulladékbegyűjtésbe kapcsolt ingatlanok száma.
II/3. Foglalkoztatási jellemzők A Magyarország helyi önkormányzataitól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a határozza meg a helyi közügyeket, melyek között szerepel a településüzemeltetés, mint közfeladatok körében különösen ellátandó helyi önkormányzati feladat. Ebbe a feladatcsoportba tartozik Isaszeg Városban a közfoglalkoztatás szempontjából a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása.
8 Ennek a feladatnak az ellátásába szeretnénk bevonni azokat az aktív korúak ellátásába, illetve tartós munkanélküliek csoportjába tartozó személyeket, akik alacsony iskolai végzettségük folytán nem képesek önállóan elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A jelenlegi közfoglalkoztatás lehetőséget ad arra, hogy Isaszeg város lakosainak, valamint a hozzánk betérő igen nagy számú turistának jobb közérzetet, szebb emlékeket biztosíthasson az, ha rendezett, tiszta turistaútvonalakon közlekedhetnek, virággal beültetett utcákon járhatnak. Mivel Isaszeg környezetvédelmi szempontból kiemelt terület, igen fontos, hogy folyamatos legyen a település és külterületeinek rendezése, megtisztítása az illegálisan lerakott hulladéktól, a csapadékvíz elvezetésének megoldása, vízelvezető és szikkasztó árkok kialakításával, járdák kikövezése, valamint a parkok, utcák díszítése növényekkel, utcabútorokkal, melyek folyamatos karbantartást igényelnek. Sajnos a foglalkoztatáspolitika szempontjából hátrányos helyzetű csoportok, -alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek, stb.- egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, s ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás lehetőségét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek, mert a nyilvántartásból kiszoruló csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, így aktív támogatásban a munkanélkülieken belül arányuknál kisebb százalékban vesznek részt. II/4. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK JELLEMZŐI A roma népesség helyzete A roma nemzetiség Magyarország legnagyobb etnikai csoportja. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A roma népesség iskolázottsági színvonala a különböző pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a roma lakosság. A rendszerváltást követően a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását, s így valamennyi foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük megközelítőleg a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye. Isaszegen a Roma Nemzetiségi Önkormányzat felmérése szerint a lakosság 8 %-a (kb. 890 fő) roma származásúnak vallja magát, többségük jól körülhatárolható környezetben, meghatározott településrészen él. A fogyatékkal élők helyzete
9 A legutóbbi népszámlálási adatok alapján Magyarországon mintegy 577 ezer fogyatékos ember él, ez a népesség 5,7%-át teszi ki.. A fogyatékosság fogalmának meghatározásában két megközelítés használatos: • Orvosi értelemben fogyatékos az az ember, akinél valamely olyan testi vagy mentális képesség károsodott, amellyel mások egy elfogadott norma szerinti mértékben rendelkeznek. • Szociális értelemben fogyatékos az az ember, akinél a társadalmi közösségből indul ki képesség károsodása. Ez a károsodás önmagában nem számít károsodásnak, akkor válik azzá, amikor a társadalomban hátrányt jelent. Az Országgyűlés 10/2006. (II.16.) számú határozatával új Országos Fogyatékosügyi Program elfogadásáról döntött. A Program pillérei azok az alapelvek, amelyek mentén érdemi és minőségi változást lehet elérni a fogyatékosok esélyegyenlősége terén: Prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tennie a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A prevenció szellemében a fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy ez a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze. A család figyelembe vételének elve: a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának esélyét, illetve életminőségét elsősorban a család általános társadalmi helyzete határozza meg. Kiemelt fontosságú, hogy a fogyatékos gyermek nevelése, gondozása és ápolása, valamint a fogyatékos felnőtt támogatása mellett a szülőknek, más családtagoknak marad-e lehetősége munkavállalásra. Ez pedig befolyásolja az esélyek kiegyenlítéséhez szükséges szolgáltatások és segédeszközök elérhetőségét. Ebből következően a Program kidolgozásának fontos alapelve, hogy az nemcsak a fogyatékos személlyel, hanem a fogyatékos személy családjával kapcsolatos tennivalókat is tartalmazza. Egyéni szükségletek eleve: a fogyatékos emberek heterogén csoportot alkotnak, tagjai - a látás-, hallássérült, mozgáskorlátozott, értelmileg akadályozott, kommunikációban számottevően korlátozott és autizmussal élő vagy súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek - eltérő szükségletekkel rendelkeznek. A fogyatékos nőket, illetve az etnikai kisebbséghez tartozó fogyatékos embereket többszörös diszkrimináció sújthatja. Ezért fontos alapelv, hogy az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján kell megtervezni. Rászorultság elve: a rászorultság, illetve a legsebezhetőbbek fokozottabb védelmének elve alapján biztosítani kell az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok, valamint a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások és támogatások rendszerének differenciálását a társadalmi hátrányok minimalizálása érdekében. Elő kell segíteni a társadalmi kohézió megteremtését és a társadalmi egyenlőtlenségeket korrigálva segíteni a fogyatékos személyek valós társadalmi beilleszkedését. Az esélyek kiegyenlítésének elve: a fogyatékos személyeket - a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként - ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, adott élethelyzetben való közreműködéshez (a jogok érvényesítéséhez) a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló (a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető) intézkedésekre van szükség. Az esélyek kiegyenlítése nélkül a társadalmi akadályok és korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek.
10
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet személyére nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. A támogatott döntéshozatal elve: a személyhez fűződő, illetve a fogyatékos személyeket külön megillető (speciális) jogok védelmének, valamint a támogatott döntéshozatal elvének valamennyi általános szabályban (pl. gyámság, gondnokság) érvényesülnie kell. A támogatott döntéshozatal elve a helyettes döntéshozatallal szemben a fogyatékos személy saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességétől függő, teljes, minden lehetőségre kiterjedő segítését jelenti. Ezen alapelv megvalósításának érdekében az államnak megfelelő források biztosításával segítenie kell a fogyatékos embereket, hogy a támogatott döntéshozatalt segítő hálózat épülhessen ki. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos személyek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai. A fogyatékos személyek nem beteg emberek, hanem saját sorsukért felelősséget vállaló, önálló személyek. Nem eltartottak, hanem munkaképes fogyasztók. Olyan emberek, akik nem igénylik, hogy sorsukról mások döntsenek, mert arra maguk is képesek. Mindezekből következően az intézkedések meghatározásában, majd megvalósításában arra kell törekedni, hogy abból a fogyatékos személyek is kivehessék részüket. Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek meglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon és a saját test feletti önrendelkezésre. Az önrendelkezés és az emberi méltóság tisztelete érdekében valamennyi támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékos ember maga rendelkezhessen élete célkitűzéseiről, az azokhoz vezető utakról, megvalósítandó emberi és morális értékeiről. A támogatásoknak nem szabad megfosztania a fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani. A szubszidiaritás elve: biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek a szükséges szolgáltatásokhoz a lakóhelyükön vagy ahhoz a lehető legközelebbi településen jussanak hozzá, illetve, hogy a fogyatékos személyekkel kapcsolatos döntések és intézkedések helyi szinten kerüljenek megfogalmazásra és megvalósításra. Az integráció elve: feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet), a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthető nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegű módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerű technikai eszközökön keresztül (internet-hozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerű módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendő és támogatandó - különösen az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi
11 szolgáltatások igénybevételekor - az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. A normalizáció elve: a fogyatékos személy számára a társadalom más tagjaival azonos életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé. Úgy kell tehát a körülményeket kialakítani, hogy azok a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A rehabilitáció elve feltételezi a fogyatékos emberek együttműködését a megfelelő közszolgálati intézményekkel. Így lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a rehabilitáció konkrét céljait és eszközeit, hogy együttműködésüket egyenlő felek megállapodásaként, írásban rögzített, és kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződések, egyéni rehabilitációs tervek foglalják keretbe. Az egyenlő esélyű hozzáférés elve: optimális esetben a fogyatékos emberek a többségi társadalom tagjaival azonos minőségben és mennyiségben tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat. Ehhez a közszolgáltatásokat a fogyatékos személyek különböző csoportjai eltérő szükségleteire figyelemmel kell megszervezni. Az egyetemes tervezés elve: a minket körülvevő világot (épített- és mesterséges környezetet) nem átalakítani szükséges a fogyatékos személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és használható legyen. A „semmit rólunk, nélkülünk” elve: a fogyatékos személyek saját jogon vagy a maguk választotta képviselőik útján, értelmi fogyatékos, autizmussal élő és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek esetében saját jogon vagy szüleik útján részt vesznek az életüket meghatározó döntések előkészítésében, a döntésekben és a döntések végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a kormányzati és önkormányzati jogalkotásra, a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását célzó fejlesztési források elosztására. A fogyatékos személyek részére a szociális ellátórendszer több speciális pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó ellátási formát biztosít. Pénzbeli ellátási forma a vakok személyi járadéka, a magasabb összegű családi pótlék, a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása és a fogyatékossági támogatás. Személyes gondoskodást nyújtó ellátási forma a fogyatékosok nappali ellátása, gondozóházban történő átmeneti elhelyezés, ápoló-gondozó otthonokban történő tartós elhelyezés és a rehabilitációs intézményekben való elhelyezés. A bentlakásos intézmények többsége súlyos értelmi fogyatékosok ellátását, míg a rehabilitációs intézmények főként a mozgássérült, értelmi fogyatékosok és vakok gondozását végzik. Csökkent munkaképességűek helyzete A fogyatékkal élő emberek komoly hátránnyal indulnak a munkaerő-piacon, és bár a fogyatékos emberek jogait és esélyegyenlőségét, a védett foglalkoztatás lehetőségét számos jogszabály megfogalmazza, gyakran azonban mégsem találnak munkát. A fogyatékkal élő emberek mellett tágabb csoportként beszélünk a csökkent munkaképességűekről, akik közé soroljuk többek között a bizonyos százalékban rokkantnak nyilvánítottakat. A KSH által
12 2002-ben - a tartósan egészségügyi problémákkal küzdő népesség körében - végzett felmérés adatai szerint Magyarországon a 656 ezer munkaképes korú, megváltozott munkaképességű ember közül kevesebb, mint 95 ezren (14,4%) voltak jelen a munkaerőpiacon, és közülük is legalább tízezer munkanélküli volt, a többiek döntően a rokkantsági nyugdíjból, járadékból, vagy eltartottként éltek. Egyes becslések szerint pedig a megváltozott munkaképességű emberek közel 80%-a képes lenne valamilyen jellegű munka elvégzésére. Magyarországon – az EU más országaihoz hasonlóan - bonyolult törvényi, szabályozási- és intézményrendszer támogatja a hátrányos helyzetűeket, ezen belül kiemelten a fogyatékosok jogait, lehetőségeit, az esélyegyenlőség feltételrendszerét. Ennek ellenére nemcsak a megváltozott munkaképességű munkavállalók nagy száma a drámai, hanem az a tény, hogy a rokkantsági ellátás mellett, vagy azt követően – számos okra visszavezethetően - az emberek nem tudnak (újra) munkát találni. Mind az egyén és szűkebb közösség oldaláról, mind pedig a makrogazdaság szempontjából fontos kérdés, hogyan lehetne ezt a több százezer, munkaerőpiacon kívül rekedt, de az esetek többségében munkaképes embert visszasegíteni a munkaerőpiacra, és bevonni az értékteremtésbe. A gyakorlatban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása számos formában valósulhat meg. A lehetőségeket a társadalmi-gazdasági környezet, az állami keretrendszer egyaránt befolyásolja, illetve a megváltozott munkaképességű ember (képességei, vágyai, iskolai végzettsége, motivációi, sérülése) maga is hatással van rá. A foglalkoztatás a védett munkahelyektől, a szociális foglalkoztatáson keresztül vezethet a nyílt munkaerőpiacon megvalósuló foglalkoztatásig. A munkaerőpiacra való be- illetve visszavezetés, a benntartás elméletének és gyakorlatának fontos érintettjei a megváltozott munkaképességű embereken és szűkebb környezetükön kívül: • az állam (jogszabályalkotóként és szabályozóként, keretrendszereivel, támogatásaival és programjaival), • a társadalom (értékeivel, előítéleteivel, attitűdjeivel), • a kapcsolódó civil szervezetek, • a vállalati szektor, a vállalatvezetők, kollegák és HR szakemberek. Településünkön is jellemző, hogy a fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantnyugdíj, járadék vagy segély. Ezen ellátások azonban számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. A tartós egészségügyi problémával, valamint a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, ennek ellenére Isaszeg Város Önkormányzata munkáltatóként kiemelt feladatának tekinti, hogy lehetőségeihez mérten a megváltozott munkaképességű emberek számára is munkalehetőséget biztosítson. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal állományában 2 fő megváltozott munkaképességű munkatárs áll alkalmazásban. Az idős korúak helyzete Településünk lakosságának közel egyötöde idős korú. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom, a helyi közösség nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított magatartástól. Az idősek helyzetét nehezíti, hogy a család aktív tagjai távol vannak vagy a megélhetési gondok miatt több, mint nyolc órát dolgoznak, így kevés idő marad az idősek gondozására, a velük való együttlétre, törődésre. Fentiek miatt egyre inkább nő a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja az önkormányzatot. A településen régóta biztosított a
13 szociális étkeztetés, melynek során az időseknek házhoz szállítjuk az ételt. A „Segítőkéz” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül házi segítségnyújtás szolgáltatása is megoldott a településen. Városunk önkormányzata kiemelt figyelmet fordít az idősek támogatására. Hagyomány, hogy a 90 év feletti időseket születésnapjuk alkalmából személyesen felkeresik és a Népjóléti és Esélyegyenlőségi Bizottság jóvoltából megajándékozzák az önkormányzat Szociális és Igazgatási Irodájának munkatársai. Ünnepekkor a település óvodásai és iskolásai műsorral köszöntik az időseket. A városban jelenleg három önszerveződő nyugdíjasklub működik, melyek keretében az idősek rendszeresen részt vesznek közös kirándulásokon, rendezvényeken.
II/5. Intézményi infrastruktúra Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés akkor valósul meg, ha a közszolgáltatás mindenki számára elérhető. Különösen fontos kitétel, hogy a fogyatékos személyek is igénybe tudják venni a mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatásokat. A közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt be is kell tudni járni - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben -, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetősége biztosított a vak és gyengén látó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, és a súlyosanhalmozottan fogyatékos személyek számára is. Isaszeg Város Önkormányzata teljes körű felmérést végzett intézményeinek akadálymentességére vonatkozóan. Fenntartóként a feltárt problémákat folyamatosan orvosolja, így az intézmények nagy része ma már akadálymentesen megközelíthető.
Közoktatás Az országos adatokon alapuló kutatások szerint a fogyatékos személyek harmada nem fejezte be az általános iskolát. Befejezett alapfokú iskolázottsággal is csak 39%-uk rendelkezik. Ez a mutató jóval kedvezőtlenebb, mint a nem fogyatékos személyek azonos tárgyú mutatói. Szakképesítéssel, illetve érettségivel a fogyatékosok negyede rendelkezik, míg egyetemi, főiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5%-ának van. A magyarországi oktatáskutatók véleménye szerint a hátrányos helyzetű gyermekek később is kisebb eséllyel maradnak bent az alapfokú oktatásban, majd kerülnek be a közép- és felsőoktatásba. A roma fiataloknak csak kevesebb, mint 5 százaléka tesz érettségi vizsgát, s munkaerő-piaci esélyeiket ez jelentősen korlátozza. Viszonylag magas a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb a tanulmányi teljesítményük is. Nemzetközi összehasonlításban alacsony a fogyatékkal élő fiatalok körében az integrált oktatásban résztvevők aránya. Isaszeg Város Önkormányzata két általános iskolát -melyből az egyik magában foglalja az alapfokú művészeti iskolát is-, valamint két óvodát tart fenn kötelező önkormányzati feladatként. Ezen intézmények: a Hétszínvirág Óvoda, a Bóbita Óvoda, a Damjanich János Általános Iskola, valamint a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A Damjanich János Általános Iskolán belül működik a sajátos nevelésű igényű tanulókat oktató SNI tagozat.
14 A közoktatási esélyegyenlőség megteremtése érdekében Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet fogadott el, amely tartalmazza a részletes helyzetelemzést, a szükséges beavatkozási pontok meghatározását valamint a feladatokat, határidőket és felelősöket is. A közoktatási területet érintő, esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltaknak megfelelően kell ütemezni és ellátni. A Képviselő-testület 2012. március 27-i ülésén fogadta el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv és Intézkedési Terv felülvizsgálatát.
Közművelődés A közművelődés –elsősorban a kulturális alapú városfejlesztés kapcsán- jelentős tényező az esélyegyenlőség megteremtésében. Ezáltal a város-szintű tervezések során áttevődhet a hangsúly az ún. „puha tényezőkre”: a város mentális infrastruktúrájának megteremtésére (közösségek megléte, identitást erősítő rendezvények -városi kulturális napok, fesztiválokmegvalósítása), a kulturális erőforrásokra (művészeti műhelyek, helyi közösségi terek fenntartása) valamint a megtartó- és vonzóképességre (helyi kulturális, közösségi szolgáltatások). A közművelődés fontos elemei: • • • • • • • •
Iskolán kívüli nevelés Öntevékenység Önművelés Megismerés - ismeretelsajátítás Kultúraelsajátítás Művelődő és alkotó célú cselekvés Együttműködés, közösségben való megvalósulás Kompetenciafejlesztés
Kiemelkedően fontos feladat a helyi értékek tudatosítása és ápolása, a hagyományok, szokások, az épített- és természeti örökség identitáserősítő szerepének hangsúlyozása. A hátrányos helyzetű rétegek számára esélyteremtőek a tehetségfejlesztő- illetve rétegprogramok, melyeket a helyi szükségletekhez igazodó formában és tartalommal, helyben érhetnek el. Isaszeg Város Önkormányzata a fentiek megvalósulásának érdekében fenntartóként veszi ki részét a feladatokból, így településünkön elsősorban a Jókai Mór Városi Könyvtár és a Dózsa György Művelődési Otthon és Múzeumi Kiállítóhely hivatott a közművelődési feladatok ellátására. Mellettük több civil szervezet is aktívan részt vállal a város kulturális rendezvényeinek megszervezésében, ünnepeink méltó megünneplésében.
Egészségügyi ellátás Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért az önkormányzat kiemelten fontos területként kezeli az egészségügyi ellátások ügyét. Isaszegen három háziorvosi, két gyermekorvosi, két fogorvosi körzetben biztosított az egészségügyi ellátás, továbbá biztosított az alapellátásokhoz kapcsolódó ügyeleti ellátás is. A településen négy körzetet és az iskolai védőnői feladatokat is ellátó Védőnői Szolgálat működik. A fenntartó folyamatosan igyekszik emelni a szolgáltatások színvonalát, ezért fontosnak tartja a meglévő egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, a gyógyítás tárgyi feltételeinek javítását. Szükséges a meglévő rendelők minőségi felújítása, kibővítése.
15 Az egészségügyi szakellátás a szomszédos településen, Gödöllő városában, illetve Pest Megyei Flór Ferenc kórházban, Kistarcsán érhető el. A tudatos egészségvédelem, valamint az egészséges életmód népszerűsítése érdekében városunkban hagyomány az évente megrendezésre kerülő Egészségnap, melyen az ingyenes szűrővizsgálatok igénybevétele mellett lehetőség nyílik megismerni az egészséges táplálkozás, illetve az alternatív egészségmegőrző- és helyreállító módszerek széles spektrumát. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a prevenciót is szolgálja, így nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód, és a sport népszerűsítésére. Városunkban sportpálya és jól felszerelt sportcsarnok is rendelkezésére áll a lakosságnak.
Szociális ellátórendszer Az Önkormányzat polgármesteri, bizottsági, illetve jegyzői hatáskörben biztosítja a jogszabályokban meghatározott, különböző típusú segélyeket, valamint a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat. Ilyenek többek között az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, étkezési térítési díj kedvezmény. Ezen támogatásokat az Önkormányzat lakosságszolgálati irodáján lehet kérelmezni, de az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok a „Segítőkéz” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatnál is elérhetőek, továbbá a családgondozók szükség esetén segítséget nyújtanak a nyomtatványok kitöltésében. A polgármesteri hivatal szociális irodájának munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik a rászorulókat. A pénzbeli- és természetbeni ellátások mellett a településen élők számára személyes gondoskodást nyújtó ellátások is elérhetőek. A települési Esélyegyenlőségi Program és Terv célkitűzéseinek teljesülését a személyes gondoskodás keretében az alábbi szakmai irányelvek érvényre juttatása alapozza meg: Teljes körű elérhetőség: az Alaptörvényben foglaltakra tekintettel a teljes körű elérhetőség két dimenzióban értendő. Egyrészt a Magyarország valamennyi állampolgárának joga van a szociális ellátások elérésére, függetlenül attól, hogy hol élnek/laknak az ország területén. Másrészt a szociális ellátások teljes körének elérését szükséges biztosítani az egyén szükségleteinek megfelelően. Esélyegyenlőség: a szociális szolgáltatások igénybe vétele során is biztosítani kell az Alaptörvényben foglaltak szerint „az emberi és állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” Ugyancsak az esélyegyenlőség megvalósulását biztosítja az esélyegyenlőségi törvény 4. § h) pontjában foglaltak érvényre juttatása az ellátások során. Ennek megfelelően az egyenlő bánásmód követelményét a szociális gondoskodást nyújtó intézmény és az igénybe vevő személy közötti jogviszony létesítésekor, a jogviszony fennállása alatt az eljárások, és intézkedések során biztosítani kell. Személyre szabott ellátás: a szociális szolgáltatások megszervezése során az emberi és állampolgári jogok érvényesülésével egyidejűleg az ellátást igénybe vevő személy egészségi-, mentális- és pszichés állapotára, szociális helyzetére tekintettel adekvát, a számára megfelelő mennyiségű és minőségű ellátásban részesüljön.
16
Kliens-, illetve egyénközpontú szolgáltatások/ellátások biztosítása: valamennyi, az ellátást megvalósító tevékenység, valamint a személyi-tárgyi feltétel biztosításának fókuszában a szolgáltatást igénybe vevő egyén áll, őt szolgálva, illetve neki alárendelten. Legmagasabb színvonalú szakmai munka: a szakmai irányelvek teljesülése során alapvető és szükségszerű elvárás, hogy a jogszabályokban meghatározott és az egyén szükségleteinek megfelelő ellátás a legmagasabb színvonalú szakmai munka keretében legyen biztosítva. Integráció: annak érdekében, hogy az igénybe vevő személy a komplexitás, differenciáltság, egymásra épülés, és átjárhatóság megvalósulásával jusson hozzá a szociális szolgáltatásokhoz, alapvető feltétel, hogy az ellátási formák különböző szintű integrációban legyenek biztosítva. Tervszerűség: ennek kettős dimenzióban kell érvényre jutnia. Egyrészt a szociális szolgáltatások megszervezése vonatkozásávóban, másrészt a szakmai munka megvalósulása során. Törvényesség biztosítása: ennek garanciáját főszabályként a Szociális törvény 92/C. §-ban foglaltak adják, miszerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét. Az intézmények működését engedélyező szerv a Kormányrendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján legalább kétévente ellenőrzi, hogy a fenntartó az intézményt a szakmai szabályokban foglaltaknak megfelelően működteti-e. Diszkrimináció megakadályozása: a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző típusú ellátotti kör tagjai valamilyen szempontból speciális ellátást igényelnek (Idősek, pszichiátriai betegek, fogyatékkal élnek, szenvedélybetegek, vagy hajléktalanok.) Aktuálisan, vagy tartósan fennálló élethelyzetük okán sem az ellátások biztosítása, sem a szakmai munka keretében nem érheti őket sajátos helyzetük miatt megkülönböztetés, nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A diszkrimináció kialakulásának megakadályozása nem csak az ellátott, hanem az ellátást nyújtó intézmény, és az ott dolgozók vonatkozásában is alapvető elvárás. Társadalomból való kirekesztődés megakadályozása: a diszkrimináció megakadályozása jelentősen segíti a kirekesztődés megelőzését is, melyre az ellátás folyamatának valamennyi területén figyelemmel kell lenni és a szakmai eszközök széles skáláját kell felhasználni a megelőzés érdekében. Rehabilitáció: az ellátás során az igénybevevők pszichés, fizikai, egészségi és mentális állapotára figyelemmel, ezek valamennyi területén célul kell tűzni a rehabilitációt a gondozási tevékenységben. Ezen túl természetesen a társadalmi életben, a családi és közösségi kapcsolatok terén is érvényesülnie kell. Isaszeg Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat a „Segítőkéz” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosítja. Az integrált formában működő intézményben az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatási egységek működnek: Idősek Klubja: Célja az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtani. Az igénybe vevők elsősorban a 18. életévüket
17 betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, illetve a 18. életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek közül kerülnek ki. Az Idősek Klubjának feladatai: • igény szerint meleg élelem biztosítása • szabadidős programok szervezése (kártyázás, TV nézés, Video-DVD, újság előfizetés, társas játékok), az igénybevevő mentális és egészségügyi állapotának megfelelően • segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében • életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése • mentális gondozás A „Segítőkéz” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat keretében működő Idősek Klubja 50 férőhelyen 7 igénybe vevő ellátásáról gondoskodik. Házi segítségnyújtás: a házi segítségnyújtás személyes gondoskodást kínál azoknak, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás keretében nyílik lehetőség azok ellátására is, akik az egészségi állapotuk miatt igényelnek gondoskodást, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A gondozók segítő tevékenységük során egyaránt végeznek fizikai ellátást és mentális gondozást is. Fizikai ellátás: a létfontosságú személyi szükségletek kielégítése, igény esetén meleg élelem biztosítása Mentális gondozás: a lelki sérülések megfelelő gondozása, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, krízishelyzetek kialakulásának megelőzése, és az izoláció elkerülése érdekében prevenciós munka Településünkön két házi szociális gondozó látja el a házi segítségnyújtás feladatait. Az ellátottak elsősorban az idősek közül kerülnek ki, számuk 18 fő. Szociális étkeztetés: az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni –jövedelemvizsgálat mellett- azt az igénylőt illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről más módon gondoskodni. A környezetünkben élő hajléktalan, fogyatékos személyek, valamint a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. Az étkeztetés történhet helyben fogyasztással, elvitellel vagy házhoz szállítással. Isaszegen 2011-ben 21 fő vette igénybe a szociális étkeztetést. Családsegítő Szolgálat: a szolgálat célja a település közigazgatási területén élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai:
18 • • • • • •
információnyújtás; hivatalos ügyek intézésének segítése; segítő beavatkozás krízishelyzetekben; életvezetési tanácsadás, vagy ennek megszervezése; egyének, családok kapcsolatkészségének javítása; családkonzultáció végzése, ennek megszervezése; csoportok, klubok szervezése, vezetése.
A Családsegítő Szolgálat feladatai:
a lakosság szociális és mentálhigiénés állapotának nyomon követése, a nagyobb számban talált, általánosnak tekinthető problémák okainak feltárása és jelzése a hatóság, illetve az Önkormányzat felé olyan hálózat kialakítása (oktatási, egészségügyi intézmények, gondozási központ, társadalmi szervezetek, egyházak, lakosság), amely hálózat tagjai nem csupán jelzik a problémát, de aktívan részt vesznek a prevenciós tevékenységekben is tájékoztatás a lehetséges ellátások (szociális, családtámogatási, társadalombiztosítási) formáiról, a hozzájutás lehetőségeiről szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást nyújtása, szervezése családgondozás a családban jelentkező krízisek, konfliktusok megoldásának elősegítésére jogi tanácsadás szervezése, biztosítása programok szervezése (gyermekfelügyelet, üdültetés, táboroztatás) a működési területén élő lakosság számára önsegítő csoportok megalakulásának kezdeményezése az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezésének, új szociális ellátások bevezetésének kezdeményezése
Gyermekjóléti Szolgálat: a szolgálat alapfeladata gyermekjóléti szolgáltatást nyújtani a településen élő 0-18 éves korosztály számára. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatok:
észlelő- és jelzőrendszer működtetése a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése a gyermekkel és családjával végzett családgondozás, melynek célja a gyermek problémáinak rendezése és a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, megoldásuk elősegítése, segítségnyújtás a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek(ek) közötti kapcsolat helyreállításához egészségügyi- és szociális ellátás valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására családi konfliktusok megoldásának elősegítésére, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás problémái esetében
19
utógondozás biztosítása s gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez
A Gyermekjóléti Szolgálat további szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat is ellát:
tájékozódás, tájékoztatás a támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása, segítése hivatalos ügyek intézésének segítése megelőzést célzó tanácsadás, illetve az ezekhez való hozzájutás megszervezése
A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatos kapcsolatban áll az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival, különösen az iskolákkal, óvodákkal, a védőnőkkel, a gyámhatósággal, a rendőrséggel és a Családsegítő Szolgálattal. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÉS TERV MEGVALÓSULÁSA Az esélyegyenlőség megteremtése és erősítése érdekében meg kell határozni a beavatkozási pontokat -vagyis meg kell fogalmazni a konkrét feladatokat-, és ki kell tűzni a megvalósítási határidőket.
III/1. A 2010. évben elfogadott Esélyegyenlőségi Terv célkitűzései, feladatai és azok megvalósulása A feladat megnevezése:
I., Az esélyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító programok támogatása A feladat leírása: olyan programok, rendezvények támogatása, amelyek előmozdítják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját a település polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása, megjelentetése a helyi újságban, az önkormányzat honlapján, az intézmények hirdetőtábláin tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeiről Határidő: 2010. májustól folyamatosan Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok:
A „Segítőkéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Isaszeg Város Önkormányzata, a városban működő oktatási, nevelési intézmények által szervezett közösségépítő programokkal igyekszik a különböző társadalmi csoportok beilleszkedését, összekovácsolódását elősegíteni. A családsegítő szolgálat rendszeresen segíti a munkaerőpiacról ideiglenesen kikerült aktív korú, munkaképes lakosokat a munkába való visszakerülésben, visszailleszkedésben. A város hivatalos újságjában, a honlapon folyamatosan tájékoztatást kap a lakosság az őt érintő kérdésekről.
20
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat lakossági tájékoztatóban, havi rendszerességgel megtartott ügyfélszolgálat keretében nyújt tájékoztatást a roma embereket érintő kérdésekben. A nemzetiségi önkormányzatok által szervezett közösségépítő programok (Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett: Dilonga Sztár, Sztárláb Fesztivál, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett: Roma mikulás ünnep, Roma nap) mind a helyi nemzetiségi, mind pedig a magyar lakosság számára nyújtanak tartalmas művészeti, kulturális fórumokon való részvételt. Az önkormányzat szakelőadói, ügyfélszolgálata folyamatos tájékoztatást adnak a lakosság részére a jogszabályváltozásokról, pl: a megszűnő, illetve új szociális támogatási lehetőségekről. A nehéz gazdasági helyzet következtében szükséges ezen programok, tájékoztatások további folytatása, mivel a szűkös anyagi lehetőségek, munkahelyek egyre inkább növelik azok számát, akik egyre rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacokon, azaz egyre inkább kirekesztődnek. Határidő: 2012. májustól folyamatosan
A feladat megnevezése:
II., A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A feladat leírása: az Önkormányzat törekszik az érintett intézmények komplex akadálymentesítésére az Önkormányzat támogatja azokat a pályázatokat, amelyek pozitív elemeket tartalmaznak az akadálymentesítés vonatkozásában Határidő: 2012. május Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok: A közintézmények akadálymentesítése 90 %-ban megvalósult. A Klapka Gy. Általános Iskola akadálymentesítése folyamatban van. A Tóth Árpád Általános Iskola akadálymentesítése részlegesnek tekinthető, mivel az iskola emeleti részére vonatkozóan nem épült ki kerekesszék igénybevételét biztosító rámpa vagy felfonó szerkezet. A „Segítőkéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál a felhajtó rámpa kiépítésre került, viszont az épületben nem történt meg a küszöbök besüllyesztése. Ezen akadálymentesítési munkálatok elvégzése szükséges a következő két éven belül, természetesen annak függvényében, amennyiben nem történik változás a fenntartó személyében. Határidő: 2014. május
A feladat megnevezése:
III. A hátrányos helyzetű csoportok „helyzetbe hozása” A feladat leírása: a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások fejlesztése (hajléktalan ellátás, pszichiátriai betegek ellátása) célzott program indítása a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációs felzárkóztatása érdekében
21 Határidő: 2012. május Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok:
Isaszeg Város Önkormányzat Népjóléti és Esélyegyenlőségi Bizottsága megbízta a „Segítőkéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét azzal, hogy I. vegye fel a kapcsolatot a hajléktalanokat segítő szakmai szervezetekkel, illetve egyházakkal a 2012. decemberétől kezdődően a téli időszakban működtethető éjszakai melegedő ügyében, II. 2012.09.30-ig számoljon be a fenti szervezetekkel folytatott megbeszélések eredményeiről, illetve a 2012. decemberétől kezdődően a téli időszakban működtethető éjszakai melegedő üzemeltetésének feltételeiről. Határidő: 2012.09.30.
A „Segítőkéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által kezdeményezett roma fiatalok szabadidő hasznos eltöltése céljából létrehozandó ún. Közösségi Ház megvalósítása pályázati lehetőségek korlátozottsága miatt nem valósult meg. Az önkormányzat támogatja ez irányú kezdeményezéseket, természetesen megfelelő anyagi lehetőségek (kormányzati, Uniós támogatások) mellett. Határidő: 2014. május
2012. év tavaszától a Népjóléti és Esélyegyenlőségi Bizottság kísérleti jelleggel „vetőmag akciót” hirdetett a „Segítőkéz” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ellátottjai - hátrányos helyzetű családok - körében. A felmérés során 31 személy vállalta, hogy a bizottság által 2500 Ft értékű vetőmagot elülteti és megengedi, hogy annak felhasználásáról környezettanulmány keretében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársait meggyőződjenek és arról a bizottság felé referáljanak. Amennyiben az akció sikeresnek tekinthető, a jövőben is a bizottság támogatni kívánja az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Határidő: 2012. májustól folyamatos
A feladat megnevezése:
IV. A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése A feladat leírása: az önkormányzat megpróbálja megteremteni az elektronikus ügyintézés lehetőségét a település lakosait érintő információkat az önkormányzat honlapján megjelenteti, az internettel nem rendelkező polgárokat pedig az önkormányzati újságon keresztül tájékoztatja Határidő: 2010. májustól folyamatosan Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok:
Az önkormányzat polgármesteri hivatala – bár az elektronikus ügyintézés lehetőségét helyi rendelet kizárja – nyitott az elektronikus úton érkező
22
bejelentések, megkeresések, kérelmek benyújtása terén. Minden esetben, amennyiben az ügyfél azt kéri, a hivatal elektronikus úton (e-mailben, fax-on) az adatvédelmi törvényben előírtakat betartva tájékoztatást nyújt. A havi rendszerességgel megjelenő önkormányzati újság pedig megfelelő tájékoztatást ad a lakosság részére az őt érintő lényeges kérdésekben. Határidő: 2012. májustól folyamatosan
A feladat megnevezése:
V. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása A feladat leírása: olyan programok, képzések támogatása, amelyek előmozdítják a hátrányos helyzetű csoportok bevonását, illetve megerősítését a munkaerőpiacon az önkormányzat folyamatosan együttműködik az Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Gödöllői Kirendeltségével a közfoglalkoztatás szervezésében összehangolt együttműködés az önkormányzati intézmények és a civil szervezetek között, pl. munkába állító tréningek szervezése Határidő: 2010. májusától folyamatosan, illetve a Közfoglalkoztatási Tervben foglaltak szerint Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok: A családsegítő szolgálat a gödöllői Kontakt Alapítvány együttműködésével felveszi a kapcsolatot a munkanélküli személlyel, akinek megfelelő tájékoztatást ad a munkaügyi központba történő regisztrációs lehetőségről. Amennyiben szükséges segítő beszélgetés keretében feltárják a munkanélküli személy családjában kialakult problémákat, és azokra megfelelő megoldást keresnek. Szükség esetén anyagi támogatás lehetőségeként az önkormányzathoz irányítják az ügyfelet. 2011. évtől az önkormányzat egyedi kérelem alapján vesz részt központilag szervezett közfoglalkoztatásban. Határidő: 2012. májusától folyamatosan A feladat megnevezése:
VI. Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban A feladat leírása: a közoktatási esélyegyenlőség megteremtése érdekében Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet fogadott el, amely tartalmazza a részletes helyzetelemzést, a szükséges beavatkozási pontok meghatározását valamint a feladatokat, határidőket és felelősöket is. A közoktatási területet érintő, esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltaknak megfelelően kell ütemezni és ellátni. Határidő: a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltak szerint Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok: Az önkormányzat, mint fenntartó mindent megtesz azért, hogy a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden gyermek számára egyformán biztosítsa. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára
23
biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. Határidő: a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltak szerint
A feladat megnevezése:
VII. Isaszeg Város Önkormányzatának illetve az önkormányzati fenntartású intézményeknek munkáltatóként vállalható lépései az esélyegyenlőség megteremtése érdekében A feladat leírása: az Önkormányzat megvizsgálja egy esélyegyenlőségi referens alkalmazásának lehetőségét az Önkormányzat fenntartja jelenlegi szemléletét a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása terén az Önkormányzat (és intézményei) elkötelezi magát amellett, hogy munkáltatóként a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből, vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók életkora, neme, nemzetiségi hovatartozása, családi vagy egészségügyi állapota miatt bekövetkező közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére. Határidő: 2010. májustól folyamatosan Megvalósulás és jövőbeni elvégzendő feladatok:
A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet alapján az esélyegyenlőségi programok elkészítéséhez a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) mentori segítséget és képzést nyújt, amelyet az önkormányzatok ingyenesen vehetnek igénybe. A mentori szolgáltatás és képzés 2012. augusztusától indul, melyre az önkormányzat elküldi jelentkezését 2012. május 31-ig. Határidő: 2012. május 31., majd folyamatosan
III/2. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A program érvényessége, hatálya Jelen Esélyegyenlőségi Program visszavonásig érvényes.
24 A program személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre.
A program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselő-testület két évente felülvizsgálja. A program teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelését a képviselőtestület 2014. május 31-ig végzi el.
A program módosítása A jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: a képviselő-testület bármely tagja, Isaszeg város polgármestere és/vagy jegyzője, a képviselő-testület bizottságai, az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján, a civil szervezetek a képviselőik útján. A program módosítását a polgármesterhez írásban beterjesztett javaslattal lehet kérni. Az Esélyegyenlőségi Programot, illetve annak módosítását a képviselő-testület határozatban fogadja el. A programról, illetve a program módosításáról az intézményeket és a lakosságot a képviselő-testület által megbízott személy tájékoztatja.
A program nyilvánosságra hozatala Isaszeg Város Esélyegyenlőségi Programja nyilvános, az Önkormányzat honlapján – www.isaszeg.hu - megtekinthető. Az esélyegyenlőségi program papíralapú formátumban hozzáférhető a Polgármesteri Hivatalban.
IV. ZÁRADÉK 2010-ben elfogadott Isaszeg Város Esélyegyenlőségi Program és Terv 2012-ben elvégzett felülvizsgálatát a szakmai egyeztetések és az érintett bizottságok véleményezését követően Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és a 145/2012.(V.22.) számú határozatával elfogadta. Isaszeg, 2012. május 31. …………………………………………… Hatvani Miklós polgármester
…………………………………………… dr. Busai György jegyző
