Isaszeg Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve

Isaszeg Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve

2012.

ISASZEG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................................... 4 1.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv előzményei .............................. 4 1.2. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja ......................................... 4 1.3. Alapelvek ............................................................................................................................................. 4 2. Helyzetelemzés.......................................................................................................................................... 6 2.1. A település általános bemutatása és története .................................................................................. 6 2.1.1. A település története ................................................................................................................... 6 2.1.2. Demográfiai helyzet ..................................................................................................................... 7 2.1.3. Isaszeg gazdasági helyzete ........................................................................................................... 8 2.1.4. Kisebbségek helyzete a településen ............................................................................................ 9 2.1.5. Közszolgáltatások biztosítottsága a településen........................................................................ 10 2.1.5.1. Közoktatási intézményi feladatok ...................................................................................... 11 2.1.5.2. Pedagógiai szakszolgálati feladatok ................................................................................... 11 2.1.5.3. Gyermekjóléti alapellátások ............................................................................................... 12 2.2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatásának és óvodáztatásának feltételei ........... 14 2.2.1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátottsága................................................ 15 2.2.2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai ellátása .................................................... 16 2.3. Sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete ....................................................................................... 21 2.4. Minőségi oktatás- egyenlő hozzáférés .............................................................................................. 23 2.4.1. Évfolyamismétlők száma ............................................................................................................ 23 2.4.2. Magántanulók száma ................................................................................................................. 23 2.4.3. Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma .................................................. 23 2.4.4. Továbbtanulási mutatók ............................................................................................................ 24 2.4.5. Kompetenciamérési eredmények .............................................................................................. 25 2.5. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása feltételei .......................................................... 27 2.5.1. Humán erőforrás ........................................................................................................................ 27 2.5.2. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása ............................................................................ 27 2.6. Infrastrukturális feltételek ................................................................................................................ 29 2.7. Fenntartói hozzájárulásból történő részesedés ................................................................................ 30 2.8. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel ................................................................................................ 30 2.9. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott intézkedési tervének felülvizsgálata .................................. 31 3. Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv........................................................................................ 33 3.1. Jövőképünk ....................................................................................................................................... 33 3.2. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................................. 34 3.3. Célmeghatározás szempontrendszere .............................................................................................. 35 3.4. Akcióterv ........................................................................................................................................... 37 3.5. Megvalósítás ..................................................................................................................................... 43 3.6. Monitoring és nyilvánosság .............................................................................................................. 43 3.6.1. A monitoring jelentés fő tartalmi elemei ................................................................................... 43 3.6.2. A nyilvánosság biztosítása .......................................................................................................... 44 3.6.3. Felelősségi körök ........................................................................................................................ 45 4. Záró rendelkezések.................................................................................................................................. 46

2


Alapvetések

Isaszeg Város a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor

a gyermekek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, az ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek, a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelménye teljesüljön.

3


1. Bevezetés Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és a pedagógus szakemberek közös felelőssége.

1.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv előzményei Jelen Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv a 2007-ben elkészített és elfogadott terv felülvizsgálatával, helyzetelemzésének aktualizálásával készült, a 2012. évi módosításokkal egybeszerkesztett változatot tartalmazza.

1.2. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

1.3. Alapelvek Egyenlő bánásmód A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv elkészítői célul tűzik ki, hogy Isaszeg település valamennyi óvodás és tanköteles korú gyerekének azonos hozzáférési lehetőséget biztosít a közoktatási intézményekhez, a gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és a közoktatási szakszolgálatokhoz való hozzáférés tekintetében. Az önkormányzat, mint intézményfenntartó arra törekszik, hogy az általa fenntartott intézmények azonos színvonalon lássanak el minden a településen élő óvodás gyermeket és tanulót, függetlenül annak származásától és társadalmi helyzetétől. Kiegyenlítettség Isaszeg Város Önkormányzata célul tűzi ki, hogy a fenntartásában működő két általános iskola és két óvoda, valamint azok feladat-ellátási helyei hasonló színvonalú emberi erőforrással és infrastruktúrával rendelkezzenek, és azonos mértékben vegyék ki a részüket a hátrányos helyzetű gyermekek ellátásából. Az önkormányzat fokozott figyelmet fordít az intézmények és csoportok közötti szegregáció megszüntetésére, elkerülésére. Felzárkóztatás Az önkormányzat és a fenntartásában működő intézmények mindent meg kívánnak tenni, hogy az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § (1) bekezdése 14. pontja szerint hátrányos helyzetűnek minősülő tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a többi tanulóval azonos lehetőségeket biztosítsanak, az oktatás terén meglevő hátrányaikat megszüntessék. Ennek érdekében az önkormányzat 4


felvállalja a hátrányos helyzetű, gyenge érdekérvényesítési képességgel rendelkező csoportok érdekvédelmét. A fejlesztések során a rosszabb infrastrukturális körülmények között dolgozó intézmények felzárkóztatására törekszik az önkormányzat, azután pedig arányosan kíván fejleszteni. Az emberi méltóság megőrzése Az oktatási intézmények, a gyermekjóléti és egészségügyi szolgáltatásokat végző intézmények és az önkormányzat dolgozói munkájuk során tiszteletben tartják a gyerekek emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Az oktatás-nevelés keretein belül lehetőséget biztosítanak a kisebbséghez tartozó gyerekek számára hagyományaik megőrzésére. Partnerség kialakítása, együttműködés A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv kidolgozásába és megvalósításába bevonásra került az önkormányzat valamennyi érintette szervezete, a hátrányos helyzetűeket képviselő Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a területen működő civil szervezet, az Egymást Segítő Egyesület. Az önkormányzat továbbra is be kívánja vonni a kérdéssel kapcsolatos döntések előkészítésébe a fenti szervezeteket. Társadalmi szolidaritás Az oktatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú tanuló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. A település minden lakosának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok érvényesülési lehetőségeit. Méltányosság és rugalmasság A fenti célok és alapelvek általánosságban alkalmasak az oktatás keretében megnyilvánuló egyenlőtlenségek kezelésére és megszüntetésére. Azonban minden probléma egyedi vizsgálatot és megoldást igényel. Ezért az önkormányzat az intézményeiben célul tűzi ki a fenti céloknak az adott helyzethez alkalmazott mindenkor méltányos és rugalmas alkalmazását.

5


2. Helyzetelemzés 2.1. A település általános bemutatása és története1 Isaszeg Város Pest megyében található, a budapesti agglomeráció keleti szektorában, a Gödöllői Kistérséghez tartozó, de Budapesttel közvetlenül nem határos, 11346 fő lélekszámú település. A város Budapesttől K-ÉK-i irányban, a „0" km-től mintegy 30 km távolságra található, a Gödöllői dombság középső részén helyezkedik el. A település összetett nevének első tagja eredetileg "irsa" azonos az Albertirsa összetett községnév második tagjával. A szláv eredetű irsa jelentése égerfa. A "szeg" pedig a magyar szöglet, zug jelentésű főnév. Isaszeg nevének jelentése tehát: égerfákkal benőtt szeglet. 2.1.1. A település története Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Az isaszegi nemesi család első okleveles említése 1373-ból való. A XV. század elején a Domoszlói család és a nánai Kompoltiak kezében volt a falu, ahol 1402-ben 21 lakott és 9 elhagyott telket írtak össze. A tizenötéves háborúban Isaszeg elpusztult, és csak a török kiűzése után, 1690-ben kezdték újjáépíteni. Ekkor Tilmon Ferencnek és Bossányi Krisztinának a birtoka, akiktől gróf Grassalkovich Antal kezére vásárlás útján jutott. Az újraépítés első éveiben néhány német család érkezett a faluba, aztán a XVIII. században, különösen Grassalkovich birtoklása idején szlovák és lengyel parasztok népesítették be a községet. Néhány protestáns és zsidó családot leszámítva a falu lakói mindvégig római katolikusok voltak. Kiemelkedő eseménye a község történetének az 1848/49-es szabadságharc legfényesebb magyar győzelme, amelyet 1849. április 6-án aratott a Görgey vezette magyar fősereg a hátráló osztrákok fölött. Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között. Az 1849. április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített. 1905-ben adták át a Polgármesteri Hivatal épületét (ma már városháza) és a Damjanich János Általános Iskola épületét. 1937-ben épült meg a település római katolikus temploma, 1949-ben a Szabadságtörekvések Emléktemploma. 1967-ben megnyílt a Falumúzeum, amelyben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás. 2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.

1

Isaszeg Város Települési esélyegyenlőségi programja és terve 6


2.1.2. Demográfiai helyzet Lakosságszám változása:2

Isaszeg lakónépessége folyamatosan növekszik. A születések számának növekedése nincs arányban a lakónépesség számának emelkedésével. A növekedés zömét a fővárosból kitelepülő, elsősorban kisgyermekes családok adják. Isaszeg, mint agglomerációs település, részese annak az utóbbi években egyre erősödő folyamatnak, amely során Budapest jobb helyzetű családjai nagy arányban áramlanak ki a környező szuburbanizációs övezetbe. Mint budapesti agglomerációs településen, Isaszegen is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A lakosságszám-növekedés fokozott terheket ró az önkormányzatra, hiszen a betelepülőktől származó adóbevételek elsősorban a fővárost gyarapítják, de a közszolgáltatásokat a lakóhelyük önkormányzata biztosítja számukra. Az infrastrukturális ellátás, alapfokú oktatás, közművelődés, egészségügyi és szociális alapellátáshoz való hozzáférés biztosítása jelentős kihívás az önkormányzat életében. A helyi közoktatást meghatározó demográfiai adatok: Várható gyermeklétszám:

2

Évek

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

Összesen

2013

114

140

129

104

487

2014

121

114

140

129

504

Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis 7


Születések száma a városban: Évek

Isaszeg összesen

2006

120

2007

104

2008

129

2009

140

2010

114

2011

121

Az elmúlt évek születési számát vizsgálva demográfiai stabilitásról, összességében népességnövekedésről beszélhetünk. A gyermekek ellátását biztosító intézményrendszer kialakításánál a fenti demográfiai adatok mellett a Budapestről kiköltöző kisgyermekes családok gyermekeinek elhelyezését is figyelembe kell venni. 2.1.3. Isaszeg gazdasági helyzete3 Isaszeg a Budapest–Hatvan vasútvonal mentén, a főváros keleti kapujában, tájvédelmi és természetvédelmi területekkel határolt környezetben fekvő város. A városhoz üdülőövezet és több horgásztó is tartozik. A helyi tömegközlekedés magánszemély által működtetett buszokkal történik. Jelenleg a településen három buszjárat működik, melyek végcélja a vasútállomás. A helyi tömegközlekedést a Dány – Gödöllő és a Budapest – Dány között rendszeresített buszjáratokkal is igénybe lehet venni. A település életében nagy előrelépést jelentett a helyi tömegközlekedés megjelenése, hiszen a város szélén élő időskorú emberek könnyebben bejutnak a központi területen elhelyezkedő intézményekbe. Isaszeg városában összesen 3608 ingatlan található, melyek döntő többsége természetes személyek tulajdona. Az önkormányzat szociális bérlakással nem rendelkezik. A közműellátottság kielégítőnek tekinthető, a város ingatlanainak 93%-a van bekapcsolva a vezetékesgáz-hálózatba, 99%-a a vízhálózatba, és 82%-a a szennyvízcsatorna-hálózatba. A 3608 ingatlan közül 3600 a hulladékbegyűjtésbe kapcsolt ingatlanok száma. Jellemző alapadatok:4 Isaszeg település Foglalkoztatottak száma Működő vállalkozások száma

569

Regisztrált munkanélküliek száma

331

1000 lakosra jutó lakások száma

326

1000 lakosra jutó vállalkozások száma

3 4

3 834

52

Isaszeg Város Környezetvédelmi programja www.nfu.hu/jelenteskeszito 8


A településen az aktív korú népesség jelentős hányada Budapestre és Gödöllőre jár dolgozni. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja (ingázás). Isaszegen a munkahelyek száma korlátozott, sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem alakult ki jelentősebb foglakoztatási lehetőség. A regisztrált munkanélküliek mintegy tizede vesz részt munkaerőpiaci képzésben. A munkahelyteremtés érdekében az önkormányzat rendszeresen együttműködik a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 4. sz. regionális kirendeltségével. A település fejlesztése érdekében projekteket valósít meg a város, a sport, a szabadidős tevékenységek és az idegenforgalom területén, infrastrukturális és közműberuházásokat hajt végre, a közterület megújítási tevékenységek között a legfontosabb a település belterületének rendbehozatalára tervezett jövőbeni Főtér program.

2.1.4. Kisebbségek helyzete a településen Isaszegen a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat felmérése szerint a lakosság 7%-a (kb. 730 fő) roma származású, többségük egy jól körülhatárolható környezetben él, de nem telepi körülmények között. Ez elsősorban egy korábbi, nem teljesen átgondolt szociálpolitikai intézkedésnek köszönhető. Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának 1995. május 8-án kelt határozata alapján a cigány lakosság részére jelképes áron biztosított építési telkeket a község legszebb részén. Ezeken a telkeken a szociálpolitikai kedvezmény igénybevételével, valamint jelentős önkormányzati segítséggel családi házak épülhettek. Ez az oka annak, hogy a település cigány lakosai többnyire egy helyre költöztek, ami az óvodai és iskolai körzethatárok felülvizsgálatát és módosítását eredményezte. A roma lakosság foglalkoztatottsági szintje megközelítőleg a fele, munkanélküliségi rátájuk háromötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet, ezért a roma háztartások fele él tartós szegénységben. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás normává rögzülésének veszélye.5 A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a Munkaügyi Központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Isaszeg Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. A kisebbségi önkormányzatokkal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére.

5

Isaszeg Város Települési Esélyegyenlőségi Programja 9


2.1.5. Közszolgáltatások biztosítottsága a településen

Közszolgáltatások

Helyben

Más településen, éspedig... (km)

Helyben, más településről kijáró szakember(ek).

A szolgáltatás ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás 1-4.

X

Általános iskolai oktatás 5-8.

X

Alapfokú művészetoktatás

X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK

Korai fejlesztés és gondozás

X

Fejlesztő felkészítés

X

Nevelési tanácsadás

X

X

X

Logopédiai ellátás

X

X

X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

Budapest (30km) X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

X

Családi napközi Iskolai napközi

X X

Házi gyermekfelügyelet

X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

Családok átmeneti otthona

X

10


2.1.5.1. Közoktatási intézményi feladatok A közoktatási intézményi feladatok ellátása helyben történik. Isaszeg Város Önkormányzata két általános iskolát, két óvodát tart fenn kötelező önkormányzati feladatként, nem kötelező feladatként az alapfokú művészeti oktatást és a nem integrálható, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását felvállaló tagozatot működtet. Intézmény megnevezése

Település

Cím

Funkció

Hétszínvirág Óvoda

Isaszeg

Madách u. 11.

óvodai nevelés

Bóbita Óvoda

Isaszeg

Vadász u. 2.

óvodai nevelés

Damjanich János Általános Iskola

Isaszeg

Madách Imre u. 1.

Klapka György Általános Iskola és AMI

Isaszeg

általános iskolai oktatás, gyógypedagógiai oktatás Kossuth Lajos utca általános iskolai oktatás, 85. művészetoktatás

2.1.5.2. Pedagógiai szakszolgálati feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás A Damjanich János Általános Iskola gyógypedagógiai tanácsadást biztosít heti egy alkalommal a településen lakó, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek szüleinek. Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, fejlesztőiskola A péceli székhelyű Egymást Segítő Egyesület (ESE) Isaszeg területén is működik, itt található Alemany Erzsébet Segítő Házuk. Az egyesület szervezésében igénybe vehetnek az érdeklődő szülők saját kezdeményezésre szolgáltatásokat. Az intézményben folyó fejlesztő munka három korcsoportban segíti a fogyatékkal élő és megkésett fejlődésmenetű gyermekeket. A korai fejlesztés a 0-5 éves gyermekeknek gyógypedagógiai tanácsadást, és sérülés-specifikus módszerű fejlesztést nyújt. A fejlesztő felkészítés az 5-6 éves korúaknál alapozza meg a későbbiekben fejlesztőiskolába, vagy integrált oktatásba kerülés előtt a gyermekeket. A fejlesztőiskola a 6-18, ill. 23 éves korú gyermekek és fiatalok számára biztosítja a megfelelő speciális képzést a Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szerint. Nevelési tanácsadás, fejlesztő felkészítés Gödöllő Kistérség Önkormányzatainak Kistérségi Társulása által létrehozott Egységes Pedagógiai Szakszolgálat útján történik a nevelési tanácsadói munka ellátása. A szakszolgálati feladatokat az intézmény a város két óvodájában és két iskolájában is ellátja. Pszichológus, logopédusok, gyógypedagógusok végzik a vizsgálatokat, biztosítják a rászoruló gyermekek fejlesztését, ellátását. Megállapodás szerint biztosítja az önkormányzat az intézményenként megállapított órák pénzügyi fedezetét. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás a településen nem működik, azon tanulók számára, akiknek szülei igénylik, az intézmények segítik Budapestre, pályaválasztási tanácsadásra történő eljutást. Az általános iskolák helyben, meghívott szakemberek segítségével kiscsoportos foglalkozások és Pályaválasztási börze megszervezésével hatékony pályaorientációs munkát végeznek. 11


Gyógytestnevelés Mindkét általános iskolában biztosított a gyógytestnevelés az arra rászoruló tanulók számára, a foglakozásokat szakképzett gyógytestnevelő tartja. 2.1.5.3. Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti Szolgálat A szolgálat alapfeladata gyermekjóléti szolgáltatást nyújtani a településen élő 0-18 éves korosztály számára. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatok: észlelő- és jelzőrendszer működtetése; a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, és ezek megoldására javaslat készítése; a gyermekkel és családjával végzett családgondozás, melynek célja a gyermek problémáinak rendezése és a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, megoldásuk elősegítése; segítségnyújtás a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek(ek) közötti kapcsolat helyreállításához; egészségügyi- és szociális ellátás valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése; a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése; a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások tartása erőszak megelőzés céljából mindkét iskolában, valamint szabadidős programok a kriminalizálódás megelőzése és a szociális készségfejlesztés érdekében szociálpedagógus és szociális munkás szakemberek közreműködésével; javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására; családi konfliktusok megoldásának elősegítésére, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás problémái esetében; utógondozás biztosítása s gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat további szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat is ellát: tájékozódás, tájékoztatás a támogatásokról, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése; szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása, segítése; hivatalos ügyek intézésének segítése; megelőzést célzó tanácsadás, illetve az ezekhez való hozzájutás megszervezése. A Gyermekjóléti Szolgálat folyamatos kapcsolatban áll az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival, különösen az iskolákkal, óvodákkal, a védőnőkkel, a gyámhatósággal, a rendőrséggel és a Családsegítő Szolgálattal. Bölcsődei ellátás A város által működtetett bölcsőde az Aprók Falva Bölcsőde (Isaszeg, Móricz Zsigmond utca 14.). 12


Családi napközi Családi napközi és a házi gyermekfelügyelet a településen ellátatlan. Családi napközi indítására történt kezdeményezés 2009-ben, de nem volt rá igény. Napközi Mindkét általános iskolában működik az alsó tagozaton napközi, a felső tagozaton tanulószoba, ezt minden tanuló igénybe veheti. Családok átmeneti otthona Ez a gyermekjóléti szakellátás megoldatlan kérdés. Az egyes közszolgáltatások biztosítottsága, fejlesztése a településen a települési esélyegyenlőségi terv megvalósítása során beavatkozást igényel.

13


2.2. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatásának és óvodáztatásának feltételei

Feladatellátási hely megnevezése

HH HHH SNI Főállású Gyermekek, HH HHH SNI gyermekek, gyermekek, gyermekek, pedagógusok tanulók gyermekek, gyermekek, gyermekek, tanulók tanulók tanulók létszáma száma tanulók % tanulók % tanulók % száma száma száma

Címe

Funkció

Hétszínvirág Óvoda

Madách u. 11.

óvodai nevelés

16

225

53

23,56%

14

6,22%

2

0,89%

Bóbita Óvoda

Vadász u. 2.

óvodai nevelés

10

122

25

20,49%

6

4,92%

2

1,64%


Madách Imre u. 1.

általános iskolai oktatás

29

332

159

47,89 %

78

23,49%

14

4,21%

Damjanich János Általános Iskola, SNI tagozat

Madách Imre u. 1.

gyógypedagógiai oktatás

5

31

24

77,41%

23

74,19%

31

100%


Kossuth Lajos utca 85.

általános iskolai oktatás

37

474

105

22,15%

43

9,07%

2

0,74%

14


2.2.1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátottsága Az óvodai ellátás jellemzői Főállású pedagógusok száma:

16

Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma

225

HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma:

53

HH óvodás gyermekek aránya

23,56%

14

HHH óvodás gyermekek aránya

6,22%

Más településről bejáró óvodások száma:

–

Más településről bejáró óvodások aránya

Főállású pedagógusok száma:

10


122

–

BÓBITA ÓVODA Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvodás gyermekek száma: Más településről bejáró óvodások száma:

25

HH óvodás gyermekek aránya

20,49%

6

HHH óvodás gyermekek aránya

4,92%

4

Más településről bejáró óvodások aránya

3,28%

A település két óvodájában 13 óvodai csoportba összesen 347 gyerek jár. Minden hátrányos helyzetű gyerek teljes körű óvodáztatásban részesül. Egyetlen hátrányos helyzetű, óvodás korosztályba tartozó gyerek felvételi kérelme sem lett elutasítva, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy minden óvodáskorú gyermek óvodába jár. Az óvodás korosztályba tartozó, óvodába nem járó gyerekek számának becslése összetett feladat. Idetartoznak azok a gyermekek, akik nem az isaszegi óvodákba járnak, egyáltalán nem járnak óvodába, vagy időlegesen külföldön élnek szüleikkel, esetleg betegségük folytán nem vihetők közösségbe. Az óvodaköteles gyermekek számának felmérése évente a beiratkozáskor és a nevelési év indításakor rendszeresen megtörténik a fenntartó részéről. Jellemzően az óvodába be nem íratott gyerekek nagy részét az elsősorban a helyi cigány közösséghez tartozó szülők be sem kívánják íratni az óvodába. Ennek oka elsősorban a hagyományőrző cigány közösség eltérő gyereknevelési szokásaiban és normáiban rejlik. A kötelező óvodába járás előtt a Segítőkéz Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Védőnői Hálózat és az óvodák munkatársai együttműködésben keresik fel a cigány családokat. Az utóbbi években bevonják ebbe a tevékenységbe a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot is. Az óvodába be nem járó óvodáskorúak számának pontos feltérképezése az intézményhálózat fejlesztése szempontjából fontos adat. A Közoktatási törvény 132. § (6) bekezdése szerinti, 2014-től érvényes 3 éves kortól történő kötelező felvételre vonatkozó kötelezettség, és az óvodák jelenlegi kihasználtsági mutatói egyértelművé teszik az óvodai férőhelyek bővítését az önkormányzat számára. Beavatkozást igényel!

15


A csoportba sorolás gyakorlata az óvodákban HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA csoportbeosztása

Csoport Margaréta Gerbera Napraforgó Gyöngyvirág Tulipán Jázmin Lenvirág Tündérrózsa

Összesen

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI %

27 28 29 30 26 27 28 30

7 5 4 6 7 8 9 7

25,93% 17,86% 13,79% 20,00% 26,92% 29,63% 32,14% 23,33%

4 1 2 2 1

14,81% 3,57% 6,90% 6,67% 3,85%

1 -

3 1

10,71% 3,33%

1 -

3,70% 3,57% -

BÓBITA ÓVODA csoportbeosztása

Csoport Süni csoport vegyes Micimackó csoport vegyes Dumbó csoport vegyes Mókus csoport vegyes Csipetcsapat csoport vegyes

Összesen

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI %

25 25 22 25 25

8 5 7 3 2

32,00% 20,00% 31,82% 12,00% 8,00%

2

8,00%

1

4,00%

2 2

9,09% 8,00%

1

4,00%

A csoportba sorolás gyakorlata az óvodákban szegregációs mechanizmust nem mutat, beavatkozást nem igényel. 2.2.2. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai ellátása Általános iskolai ellátás jellemző adatai Az intézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma:

363

ebből SNI tagozatra járók száma

31

normál tagozat

8

SNI tagozat

3

Magántanulók száma:

normál tagozat

159

SNI tagozat

24

normál tagozat

78

HH tanulók száma


Az intézményegységbe magántanulók aránya

járó

2,4 % 9,6% 47,89 %

HH tanulók aránya

HHH tanulók száma

77,41% 23,49% HHH tanulók aránya

SNI tagozat

23

74,19%

16


Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma:

12

Más település(ek)ről bejáró általános iskolai tanulók aránya

3,31%

Hátrányos helyzetűek (HH)*

5

Más település(ek)ről bejáró HH általános iskolai tanulók aránya

1,38%

Halmozottan helyzetűek (HHH)

3

Más település(ek)ről bejáró HHH általános iskolai tanulók aránya

0,83%

ebből hátrányos

A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: Magántanulók száma:

474 5

Klapka György Általános Iskola és AMI A tagintézménybe járó magántanulók aránya

1,05%

HH tanulók száma

105

HH tanulók aránya

22,15%

HHH tanulók száma

43

HHH tanulók aránya

9,07%

Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma:

14

Más település(ek)ről bejáró általános iskolai tanulók aránya

2,9 %

Hátrányos helyzetűek (HH)*

0

Más település(ek)ről bejáró HH általános iskolai tanulók aránya

0,00%

Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)

0

Más település(ek)ről bejáró HHH általános iskolai tanulók aránya

0,00%

ebből

A felülvizsgálat során megállapítható, hogy a település előző, 2007-ben készült Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervének elkészítése óta az önkormányzat erőfeszítései ellenére sem sikerült a szegregáció kérdését teljes mértékben megoldani. Az intézmények és a fenntartó is a saját lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a hátrányok kiegyenlítéséért, a mindenki számára elérhető minőségi oktatás biztosításáért. A körzethatárok felülvizsgálata 2007-ben és 2008-ban megtörtént. Gondos előkészület után és a fenntartó megalapozott döntése alapján az Isaszeg Város 65/2007. (III. 22.) számú, továbbá 79/2008. (III. 25.) képviselőtestületi határozata alapján módosultak az iskolai körzethatárok. Az önkormányzat a 10/2007. (III. 23.) számú rendeletében szabályozta az óvodákba és általános iskolákba történő beiratkozás szabályait. A fenntartónak elsődleges ráhatása a szegregálódás megakadályozására a beiskolázás pillanatában van. A bejövő osztályok kialakításánál a szegregáció-mentességet minden esetben figyelembe veszik az azonos oktatási típusok esetében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai elhelyezését nehezíti a gyermekek lakóhelyének és a szülők szabad iskolaválasztásának figyelembe vétele. A kérdéskör komplexitását jelzi, hogy a beiratkozásoknál a szülők egy része kifejezetten kérte, hogy gyermekeik abba az iskolába járhassanak, ahová a testvéreik, unokatestvéreik! Mivel jelenleg szabad iskolaválasztás van, a szülők kéréseit kötelesek az intézményvezetők figyelembe venni. Mindez ellehetetleníti a város két általános iskolája közti halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának kiegyenlítését. 17


Mindkét iskola a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációjának érdekében működteti az IPR rendszert, állami támogatásra azonban nem jogosultak a nem megfelelő létszámarányok miatt. Beavatkozást, átgondolást igényel!

18


Csoportba sorolás gyakorlata az iskolákban Damjanich János Általános Iskola gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztályszervezés módja

Osztály neve

Normál Emelt (általános) szintű tanterv oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

SNI %

1.a

23

10

43,48%

3

13,04%

0

0

x

1.b

22

7

31,82%

4

18,18%

1

4,55%

x

2.a

23

15

65,22%

9

39,13%

0

0

x

2.b

16

10

62,50%

6

37,50%

0

0

x

3.a

27

12

44,44%

1

3,70%

0

0

x

3.b

16

11

68,75%

9

56,25%

1

6,25%

x

4.a

26

13

50,00%

2

7,69%

1

3,85%

x

4.b

11

7

63,64%

5

45,45%

1

9,09%

x

5.a

29

12

41,38%

3

10,34%

1

3,45%

x

5.b

19

18

94,74%

18

94,74%

1

5,26%

6.a

24

4

16,67%

0

0

0

0

6.b

15

12

80,00%

5

33,33%

1

6,67%

7.a

32

11

34,38%

7

21,88%

5

15,63%

x

8.a

23

11

47,83%

4

17,39%

1

4,35%

x

8.b

26

6

23,08%

2

7,69%

1

3,85%

1-2-3-4 SNI csoport

11

8

72,73%

7

63,64%

11

100%

x

5-6. SNI csoport

10

7

70,00%

7

70,00%

10

100%

x

7-8 SNI csoport

10

9

90,00%

9

90,00%

10

100%

x

x

x

x

x

x x x

x

19


Osztály neve

Klapka György Általános Iskola és AMI, Tóth Árpád utcai telephely gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Normál Emelt (általános) szintű tanterv oktatás

Összesen

HH

HH %

HHH

HHH %

SNI

1.a

25

5

20,00%

1

4,00%

0

x

1.b

24

6

25,00%

2

8,33%

0

x

1.c

18

6

33,33%

2

11,11%

0

2.a

22

4

18,18%

3

13,64%

0

x

2.b

19

10

52,63%

4

21,05%

0

x

2.c

15

7

46,67%

1

6,67%

0

3.a

27

4

14,81%

3

11,11%

0

x

3.b

24

8

33,33%

5

20,83%

0

x

4.a

29

3

10,34%

0

0,00%

0

x

Osztály neve

SNI %

Osztályszervezés módja Gyógypedagógiai tagozat

x

x

Klapka György Általános Iskola és AMI, Kossuth u., székhely gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztályszervezés módja

Összesen

HH

HH%

HHH

HHH%

SNI

SNI %

Normál Emelt Gyógy(általános) szintű pedagógiai tanterv oktatás tagozat

4.b

27

5

18,52%

1

3,70%

0

0,00%

x

5.a

29

4

13,79%

3

10,34%

0

0,00%

x

5.b

28

7

25,00%

2

7,14%

0

0,00%

6.a

23

4

17,39%

0

0,00%

0

0,00%

6.b

21

2

9,52%

2

9,52%

0

0,00%

x

6.c

21

6

28,57%

3

14,29%

0

0,00%

x

7.a

27

3

11,11%

0

0,00%

1

3,70%

7.b

16

5

31,25%

5

31,25%

0

0,00%

x

7.c

19

7

36,84%

3

15,79%

0

0,00%

x

8.a

27

4

14,81%

3

11,11%

0

0,00%

8.b

30

5

16,67%

2

6,67%

1

3,33%

x x

x

x x

20


2.3. Sajátos nevelési igényű gyerekek helyzete Főállású pedagógusok száma:

16 HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA


225

Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek

2

ebből

integráltan

2

gyógypedagógiai csoportban

–

Főállású pedagógusok száma:

10

Integráltan oktatott SNI óvodás gyermekek aránya Gyógypedagógiai csoportban oktatott SNI óvodás gyermekek aránya

0,89% 0,89% –

BÓBITA ÓVODA


122

Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek

2

ebből

SNI óvodás gyermekek aránya

integráltan

2

gyógypedagógiai csoportban

–

SNI óvodás gyermekek aránya Integráltan oktatott SNI óvodás gyermekek aránya Gyógypedagógiai csoportban oktatott SNI óvodás gyermekek aránya

1,64% 1,64% –

Az óvodába járó SNI gyermekek ellátása megoldott, az óvodapedagógusok felkészültek az integráltan nevelhető gyermekek fogadására.

21


Damjanich János Általános Iskola Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma integráltan ebből

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton a HH gyermekek vagy tanulók száma:

45 14 31 33

SNI gyermekek vagy tanulók aránya Integráltan oktatott SNI tanulók aránya Gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton tanulók aránya HH SNI tanulók aránya

12,40% 3,86% 8,54% 9,09%

Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma integráltan ebből

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton a HH gyermekek vagy tanulók száma:

2 2 – –

SNI gyermekek vagy tanulók aránya Integráltan oktatott SNI tanulók aránya Gyógyped. csoportban tanulók aránya HH SNI taulók aránya

0,74% 0,74% – –

A Damjanich János Általános Iskola az SNI tanulók tekintetében települési beiskolázású, már 1955 óta fogadja a különleges bánásmódot igénylő, a többiekkel együtt nem nevelhető gyermekeket. Az intézményben három gyógypedagógiai (és egy napközis) csoport működik azok számára, akiket a Pest Megyei 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság integrált oktatásra nem talált alkalmasnak. A város mindét általános iskolájában integrált nevelési program keretében SNI habilitációs tevékenység is zajlik, amelyet az integrált SNI tanulók pedagógusai számára működtetett mentori hálózat segít, amelyet a Damjanich János Általános Iskola gyógypedagógiai tagozatának pedagógusai koordinálnak. A pedagógusok folyamatosan végeznek olyan továbbképzéseket, amelyek segítik őket az eredményes integráló oktatásban. Osztálylétszámaik lehetővé teszik több integrált gyermek felvállalását.

Az esélyegyenlőségi terv megvalósítása során az SNI tanulók helyzete beavatkozást nem igényel.

22


2.4. Minőségi oktatás- egyenlő hozzáférés 2.4.1. Évfolyamismétlők száma

Évfolyamismétlők száma (fő) 2011/12

Klapka György Általános Iskola és AMI Damjanich János Általános Iskola

összlétszámon belül:

HHtanulók körében

HH tanulók aránya (%)

HHHtanulók körében

HHH tanulók aránya (%)

1

0

0

0

0

8

5

2,7

3

2

A Damjanich János Általános Iskolában mind a 8 évfolyamismétlő tanuló az SNI tagozatra jár. 2.4.2. Magántanulók száma Magántanulók száma (fő) 2011/12

Klapka György Általános Iskola és AMI Damjanich János Általános Iskola

összlétszámon belül:





5

0

0

0

0

11

4

2,1

3

2

2.4.3. Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma 2011/12 összlétszámon belül:






0

0

0

0

0


6

6

3,2

4

4

A Damjanich János Általános Iskolában mind a 6 tanuló az SNI tagozatra jár.

23


2.4.4. Továbbtanulási mutatók KLAPKA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI

Gimnázium %

Szakközépiskola %

Szakiskola %

Speciális szakiskola %

Nem tanul tovább %

2009/2010 Összlétszám

24

53

23

0

0

HHH arány

0

0

50

0

0


43

48

9

0

0

HHH arány

3

6

0

0

0

Gimnázium %

Szakközépiskola %

Szakiskola %

Speciális szakiskola %

Nem tanul tovább %

DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA


17

35

28

17

0

HHH arány

–

20

30

50

0


16

36

32

16

0

HHH arány

–

13

26

61

0

Az oktatás hatékonyságát tekintve a két általános iskola között nem tapasztalható jelentős eltérés, az utóbbi három tanévben mindkét intézményben valamennyi 8. osztályt befejezett tanuló tovább tanult. Különösen nagy eredmény ez a gyógypedagógiai tagozat esetében, ahonnét a gyermekek nagy része szakiskolában és speciális szakiskolában tanul tovább. Az egyes intézménytípusokban továbbtanulók arányában jelentős eltérés mutatkozik a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között. Törekedni kell, hogy minél több gyermek tanuljon tovább érettségit adó iskolákban. A Damjanich János Általános Iskolában az évfolyamismétlők, a magántanulók és a 250 óránál többet hiányzók száma leginkább az SNI felső tagozatos évfolyamokat érinti, ezen belül is jellemzően a roma származású tanulóknál fordul elő, melynek okai a cigány hagyományokban gyökereznek. Természetesen az intézmény mindent megtesz a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Beavatkozást igényel!

24


2.4.5. Kompetenciamérési eredmények Damjanich János Általános Iskola kompetenciamérési eredményei 2010

25


Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kompetenciamérési eredményei 2010

Az intézmények közötti eltérés az oktatás hatékonyságában nem igényel beavatkozást a települési esélyegyenlőségi terv megvalósítása során.

26


2.5. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása feltételei 2.5.1. Humán erőforrás Isaszeg város közoktatási intézményeinek szakember-ellátottsága megfelelő. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, a többi tanulóhoz hasonlóan, megfelelő végzettséggel rendelkező, felkészült tanárok oktatják. A szakos ellátottság a két iskola valamennyi tanulócsoportjában 100 %-ban biztosított. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a Közoktatási Intézmények Átfogó Fejlesztése Isaszegen című projekt megvalósításában a település mind a 4 közoktatási intézménye részt vett. A pályázat célja többek között az oktatás módszertanának és eszközeinek korszerűsítése és megújítása. Az intézmények pedagógusai módszertani kultúrájuk fejlesztése céljából számos továbbképzésen vettek részt az elmúlt években. 2.5.2. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása Mindkét iskola alkalmaz korszerű oktatási módszereket, a tantestületek nyomon követik a megújuló pedagógiai irányzatokat. Legjobban a továbbképzések alakulása tükrözi a korszerű pedagógiai módszerek elsajátítását és alkalmazását az iskolák munkájában.

Damjanich János Általános Iskola Alsó tagozaton (fő)

Felső tagozaton (fő)

Gyógypedagógia tagozaton (fő)

Hatékony tanuló-megismerési technikák

0

1

0

Integrációra érzékenyítő továbbképzési program

13

15

6

Tanulás tanítása

0

2

0

Projektpedagógia, epochális oktatás

2

13

1

4

10

1

0

1

0

Változáskezelési tréning jellegű továbbképzés

0

2

1

Tanulói differenciálás heterogén csoportban

2

3

0

A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére

13

15

6

A kooperatív módszertanra épülő együttműködés

1

2

0

0

3

0

1

0

0

0

2

0

Módszertani terület

Az infokommunikációs technológia alapú konstruktív tanítás-tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi oktatásban Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben

A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása – szociális , életviteli és környezeti programcsomag az 1-6. évfolyam számára A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása – matematika programcsomag az 5-8. évfolyam számára A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása – idegen nyelvi (angol – német) programcsomagok az 1-6. évfolyamon

27


Alsó tagozaton (fő)


Gyógypedagógia tagozaton (fő)

A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – szövegértés-szövegalkotás programcsomag az 5-8. évfolyamon

1

4

0

Mérés-értékelés

0

2

0

4

5

3

13

12

0

9

2

3

13

10

6


A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés – a kompetencia alapú oktatást szolgáló pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése Együttnevelés – az inkluzív, befogadó pedagógia elmélete és gyakorlata Az infokommunikációs technológia alapú konstruktív tanítás-tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi oktatásban A tanulás tanítása, tanítás tanulása

Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alsó tagozaton (fő)


Hatékony együttnevelés az iskolában – IPR képzés

18

19

Egyéni haladási tanulásszervezés

1

5

Kooperatív tanulás

2

2

Projektpedagógia

6

7

Drámapedagógia

0

0

Interaktív táblahasználat

4

5

Mérés-értékelés

2

2

Együttnevelés – befogadó pedagógia elmélete és gyakorlata

0

2

Kooperatív módszertanra épülő együttműködés

18

19

Idegen nyelvi kompetencia programcsomag

0

1

Matematikai kompetencia programcsomag

3

0

Magyar nyelvi kompetencia programcsomag

2

0

Szociális, életviteli kompetencia programcsomag

1

0

IKT

8

7

Óvoda-iskola átmenet

2

0

IPR light

18

19

Professzionális tanári kommunikáció

18

19

Változáskezelési tréning

1

4


ütemet

segítő

differenciált

28


2.6. Infrastrukturális feltételek Az önkormányzat saját forrásból megvalósította a Hétszínvirág Óvodában az óvoda fejlesztésének 1. ütemét. A csoportszobák állapota és felszereltsége jelenleg megfelel a korszerű óvodai nevelés követelményeinek, de az épület nem rendelkezik kiszolgálóhelyiségekkel. A pedagógiai munka előkészítéséhez, a szakmai munka megfelelő színvonalának és az óvodapedagógusok munkakörülményeinek biztosításához ezek a helyiségek nélkülözhetetlenek, épp ezért lenne szükség a további munkálatokra. Az épület nem rendelkezik kiszolgálóhelyiségekkel, az SNI és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztéséhez szükséges helyiségekkel, tornaszobával, gyermekmosdókkal és wc-helyiségekkel, öltözőkkel, elkülönítő és orvosi szobákkal. /A fejlesztés egy, csak az udvarról megközelíthető szertárhelyiségben történik./ A Bóbita Óvoda helyiségei kielégítő állapotban vannak, szükségessé vált az épület teljes felújítása. Az épület részben rendelkezik kiszolgálóhelyiségekkel. Hiányzó épületrészek: SNI és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztéséhez szükséges fejlesztő szoba, tornaszoba, gyermekmosdó, öltözők, elkülönítő és orvosi szoba. A gyermeklétszám folyamatos emelkedése indokolttá teszi az óvodabővítés koncepcióját. Óvodai fejlesztések szükségessége A Hétszínvirág Óvoda jelenleg 115%-os kihasználtsággal működik. Az átlagos csoportlétszám 28,9 fő. A Bóbita Óvoda jelenleg 100%-os kihasználtsággal működik. Az átlagos csoportlétszám 25 fő. Az óvodák felvételt biztosító körzetében, a település demográfiai adatival megegyezően folyamatosan növekszik az óvodaköteles gyermekek száma A jelenlegi kihasználtságot, az átlag csoportlétszámot és a demográfiai adatokat elemezve, továbbá a Közoktatási törvény 132. § (6) bekezdése szerinti, 2014-től érvényes 3 éves kortól történő kötelező felvételre vonatkozó kötelezettséget figyelembe véve az önkormányzat a kötelező feladatellátását jelenlegi intézményhálózatával a jövőben nem tudja teljesíteni. A csoportszám növelése indokolt. A csoportszám növelése természetesen infrastrukturális feltételekkel (új csoportszobák kialakításával) jár. A helyi adottságokat figyelembe véve, a megoldás a Bóbita Óvoda 2 óvodai csoporttal történő bővítése. Indokai: A védőnői adatszolgáltatás alapján 2012-ben 39 fő lesz a Bóbita Óvoda felvételt biztosító körzetében az óvodaköteles gyermekek száma. A következő nevelési évtől kezdve a kihasználtság meghaladja a 104%ot, 2014-ben a hároméves gyermekek száma 56 fő lesz. Ez alapján a kihasználtság 2014-ben körülbelül 140%-ra emelkedne, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak. A fentiek átgondolása indokolttá teszi az intézmény 2 csoportszobával és 1 tornaszobával történő bővítését. A hiányzó helyiségek egy része a tornaszobában kerülne kialakításra, az itt működő csoport új csoportszobába történő áthelyezésével. A két óvoda eszközellátottsága megfelelő, és kiegyenlítettnek tekinthető, a TÁMOP 3.1.4. projekt keretében megvalósuló eszközbeszerzések hozzájárultak a kompetenciaalapú oktatás eszközigényének kialakításához. Az általános iskolák infrastrukturális jellemzői:

29


A Damjanich János Általános Iskola egyik 100 éves épületében a tanulók egészségre ártalmas, balesetveszélyes körülmények között tanultak 2009-ig. Azonban az Önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében 247 millió forint támogatást nyert felújításra. Így a régi, nem oktatási célra épült, rossz körülményeket biztosító SNI tagozat épülete megszűnt szaktanteremként működni. A gyermekek bekerültek a korszerű igényeket kielégítő „főépületbe”. Mára már csak az ebédlő megfelelő kialakítása várat magára. A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alsó tagozatos tanulói jelenleg nem tudnak a tanterv előírásainak megfelelő testnevelés oktatásban részt venni, mivel csak egy kisméretű, nem megfelelően felszerelt tornaszoba van az iskola alsó tagozatának épületében. Ennek a hiánynak orvoslására az önkormányzat a korszerű követelményeknek megfelelő tornaterem építését tervezi. Beavatkozást igényel.

2.7. Fenntartói hozzájárulásból történő részesedés Az önkormányzat, mint fenntartó gyermekenként, illetve tanulónként azonos nagyságú támogatásban részesíti a két óvodát, illetve általános iskolát. A fenntartói támogatások egyéb formái tekintetében az önkormányzat igyekszik kompenzálni a közoktatási intézmények között fennálló különbségeket. A Damjanich János Általános Iskola a beiskolázási körzetek figyelembevétele miatt működtet kisebb létszámú osztályokat is. Az iskola pedagógusai magasabb óraszámmal gazdálkodhatnak, melyet főként fejlesztésre, felzárkóztatásra fordítanak. Ezen felül a Damjanich János Általános Iskola rendelkezik az oktató-nevelő munkát segítő gyógypedagógiai asszisztensekkel. A fenntartó önkormányzat a Gödöllői Kistérségi Társulás Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának biztosítja a saját költségvetéséből azt az összeget, amely fedezetet jelent az óvodáiban és iskoláiban az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei által megállapodás szerint megtartott órákra. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden gyermek számára egyformán biztosítsa. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport- és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények.

2.8. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel A Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak együttműködési szerződése van a település valamennyi oktatási intézményével, és a Segítőkéz Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, amely segíti őket a pályázatok felkutatásában és elkészítésében. Részt vettek a települési esélyegyenlőségi terv elkészítésében és komoly szerepet vállalnak annak megvalósításában. Kiváló az együttműködés az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal és szintén szakmai kapcsolatot tartanak fenn az oktatási intézmények a településen működő Egymást Segítő Egyesülettel.

30


2.9. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott intézkedési tervének felülvizsgálata

Beavatkozás

Megvalósult

Pedagógiai szakszolgálat létrehozása és működtetése a Gödöllői kistérség összefogásában

X

Gyógypedagógiai tanácsadás kialakítása a Damjanich János Általános Iskola gyógypedagógusainak közreműködésével

X

A népesség-nyilvántartás évenként történő ellenőrzése, az óvodáskorúak teljes körű nyilvántartása érdekében

X

Az óvodáskorú, nem óvodába járó gyerekek felkutatása

X

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat meggyőző kampányt szervez a cigány szülők körében, akik vonakodnak a gyerekeiket óvodába adni

X

Az óvodák által meghirdetett álláshelyek betöltésénél preferálják a roma jelentkezőket

X

Nem valósult meg

Részben valósult meg

Nem aktuális

A magántanulók számára tartott délutáni foglalkozások alatt a gyermekes anyák számára gyermekfelügyelet biztosítása az iskolában

X

Egyházi óvoda létrehozása önkormányzati közreműködéssel

X

A hátrányos helyzetűek és halmozottan hátrányos helyzetűek valós arányának megállapítása az érvényben levő szabályozás alapján

X

Tanulmány készíttetése szakértőkkel, módosításának előkészítésére

X

a

körzethatárok

Esélyegyenlőségi tréning tartása a település döntéshozói és pedagógusai számára Beiskolázási körzethatárok felülvizsgálata

X X

Az SNI kóddal rendelkező tanulók független külső szakértővel történő felülvizsgálata TÁMOP-támogatásból Az SNI tagozat elhelyezésének megváltoztatása

X X

Hétszínvirág Óvodában a bővítés 2. lépcsőjének megvalósítása

X

A tanulók elhelyezési feltételeinek javítása a Damjanich János Általános Iskolában

X

Természettudományi szaktanterem kialakítása a Damjanich János Általános Iskolában

X

Tornaterem építése a Klapka György Általános Iskolában

X

Nyelvi laboratórium létrehozása a Klapka György Általános Iskolában alapítványi támogatással

X

Az SNI tagozatos tanulók IKT-eszközökhöz való hozzáférésének

X 31


Beavatkozás

Megvalósult

Nem valósult meg

Részben valósult meg

Nem aktuális

biztosítása Integrációs normatíva-igénylés feltételeinek megteremtése a település összes óvodájában és iskolájában

X

Roma Nemzetiségi Önkormányzat meggyőző kampányt szervez a cigány szülők körében, annak érdekében, hogy írassák be gyerekeiket emelt szintű ének-zene osztályba Az integrált oktatás és a fejlesztőfoglalkozások infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Damjanich János Általános Iskolában az iskola felújításával

X

X

Mindkét általános iskola kapcsolódása az IPR programhoz

X

A Damjanich János Általános Iskola kapcsolódása az Útravaló programhoz

X

Dolgozók esti iskolájának működtetése a Damjanich János Általános Iskolában

X

Nemzetiségi oktatás bevezetése a Damjanich János Általános Iskolában, egyes tárgyak anyanyelven történő oktatása

X

A Damjanich János Általános Iskola pedagógusainak támogatása romológiai képzés elvégzésében, illetve a cigány nyelv tanulásában

X

Segítő szakemberek közreműködésének igénybevétele mindkét iskolában TÁMOP-támogatással

X

Új pedagógiai asszisztensi státuszok létesítése mindkét iskolában TÁMOP-támogatással Egy pedagógus vagy önkormányzati esélyegyenlőségi képzésen

dolgozó

részvétele

Romológiai tanfolyam tartása a településen önkormányzati dolgozók, pedagógusok és polgárőrök számára

X X X

32


3. Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv 3.1. Jövőképünk A program célja, hogy megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse azon csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, akik szociális és kulturális hátránnyal indulnak a közoktatás útján. Isaszeg Város célja, hogy megvalósuljon az egyenlő hozzáférés elve: minőségi és hatékony oktatáshoz vezető feltételek biztosításának megtervezése, oktatási és társadalmi integráció támogatása, együttműködésre nevelés. A város vezetősége az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet fordít minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Célunk, hogy az esélyegyenlőségi program segítse hozzá a város területén élő állampolgárokat ahhoz, hogy felkészült, a munkaerőpiacon eséllyel megjelenő szakemberekké váljanak, vagy induljanak el a felsőoktatás felé. A program járuljon hozzá ahhoz, hogy a közoktatási szolgáltatások szervezése oly módon történjen minden intézményben, hogy minőségi oktatást eredményezzen

33


3.2. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Esélyegyenlőségi terület

Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása

Nem minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek jár óvodába

Az óvodába nem járó 3 éves korú kisgyermekek azonosítása. Családlátogatások szervezése az óvodáztatási szándék megismerésére, a beíratást akadályozó tényezők elhárítására

Közszolgáltatások biztosításának hiánya

Családi napközi, a házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona nem elérhető a családok számára

Közszolgáltatások megszervezése

Iskolai szegregáció települési szinten

A Damjanich János Általános Iskola szegregálódása

Intézkedési terv kidolgozása az intézmény további szegregálódásának megakadályozására

Iskolai szegregáció intézményi szinten

A halmozottan helyzetű tanulók eltérése

Csoportba sorolásnál figyelembe kell venni a szegregálódás veszélyét

Az évfolyamismétlők, a magántanulók számának és a 250 óránál többet hiányzók számának csökkentése

Az évfolyamismétlők, a magántanulók száma, a 250 óránál többet hiányzók száma a Damjanich János Általános Iskola SNI tagozatán magasabb

Intézkedési terv készítése

Továbbtanulási arányok jelentős eltérése a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói elmaradnak az intézményi átlagoktól

Pályaorientáció erősítése, továbbtanulásra felkészítő programok szervezése. Egyéni fejlesztés, kapcsolattartás a szülőkkel

A Klapka György Általános Iskola és AMI alsó tagozatában nincs tornaterem

Forráskeresés, pályázatfigyelés

Intézményi infrastruktúra

hátrányos arányainak

Óvodai csoportszám bővítés

34


3.3. Célmeghatározás szempontrendszere Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor és az akcióterv tervezésekor a következő szempontokat vettünk figyelembe: Azonnali beavatkozást igényel: Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkezéseire); Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; Ha igazolódik, hogy a településen biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy a település intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított az egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; Ha a település intézményeiben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest. Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást (min. 10%) biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhelyhiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás; vagy annak ellenére, hogy az óvoda el tudná látni a településen élő gyerekeket, több halmozottan hátrányos helyzetű gyerek nem jár óvodába 3 éves korától. A településen élő 3-16 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan vonják be a tanköteleseket a nappali képzésbe. Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a településen működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető 35


javulást biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni, amennyiben beigazolódik, hogy a településen működő intézmények között jelentős eltérés van az oktatás feltételeiben, ill. az oktatás eredményességében, főként, ha nagy számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a rosszabb feltételek között működő, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó intézményben. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell a település vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva.

36


3.4. Akcióterv Az Esélyegyenlőségi terv megvalósításához szükséges feltételek biztosítása Intézkedés leírása Az önkormányzatok tisztségviselői, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést, információt és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez, az intézményi szakmai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz. Intézkedés indoka Az esélyegyenlőségi terv sikerét a település érintett szervezeteinek és a közös fenntartású intézményeknek munkája biztosítja. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez szükséges támogató környezetet a település önkormányzata biztosítja. Intézkedés elvárt eredménye A településeken az akciótervben megfogalmazott célok megvalósulnak.

Rövid távú célok indikátorai

Rövid távú célok (1 év)

A monitoring a terv céljainak időarányos megvalósulását mutatja

Monitoring jelentés

Intézkedés célja Középtávú Középtávú célok célok (3 év) indikátorai A monitoring a terv céljainak időarányos megvalósulását mutatja

Monitoring jelentés

Hosszú távú célok (6 év)

Hosszú távú célok indikátorai

A tervben megfogalmazott célok többsége megvalósult, a terv felülvizsgálata megtörtént

Monitoring jelentés, elfogadott módosított esélyegyenlőségi terv

Felelős Isaszeg Város Önkormányzat Humánerőforrás és Közoktatási osztály Forrás Nincs forrásigénye

37


A 3. életévüket betöltött óvodába be nem íratott gyermekek számának, helyzetének felmérése Intézkedés leírása A településen az óvodába be nem íratott, 3. életévüket betöltött gyermekek számának felmérése, helyzetükre vonatkozó helyzetelemzés elkészítése (hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó információk felmérése). A felmérés elkészítése a népesség-nyilvántartás adatait alapul véve a védőnői hálózat információinak kiegészítésével történik. A felmérést követően a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, 3. életévüket betöltött gyermekek óvodába beíratását kezdeményezik az érintett szakemberek a szülők számára nyújtott tájékoztatás, tanácsadás alkalmával. Intézkedés indoka A 3. életévüket betöltött gyermekek óvodába járásának kezdeményezése Intézkedés elvárt eredménye A településen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű 3. életévüket betöltött gyermekek pontos számának felmérése megtörténik. A felmérést követően az óvodás korú hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátása megtörténik, amely során az intézményes ellátás keretében különböző támogatások igénybe vétele által nevelésük, oktatásuk sikeresebbé válhat.



A településen a védőnői hálózat közreműködésével felmérik a 3. életévüket betöltött gyermekek számát és helyzetét (óvodába jár, nem jár, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű). A felmérést követően az érintett szülők tájékoztatást kapnak az óvodai ellátás igénybevételének előnyeiről.

Települési szintű helyzetfelmér és az óvodás korú gyermekekről . Tájékoztatásb an részesülő családok száma.

Intézkedés célja Középtávú Középtávú célok célok indikátorai (3 év)

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek szülei a településeken igénybe veszik az óvodai ellátást.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű 3. életévüket betöltött gyermekek ismételt helyzetfelmérése.



A hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek kompetenciái javulnak.

Készség és képességfelmérések eredményei.

Felelős Isaszeg Város Önkormányzat Humánerőforrás és Közoktatási osztály Forrás Nincs forrásigénye

38


Óvodai csoportszám növelése Intézkedés leírása Óvodai infrastruktúra-bővítés Intézkedés indoka A jelenlegi óvodai kihasználtságot, az átlag csoportlétszámot és a demográfiai adatokat elemezve, továbbá a Közoktatási törvény 132. § (6) bekezdése szerinti, 2014-től érvényes 3 éves kortól történő kötelező felvételre vonatkozó kötelezettségét figyelembe véve az önkormányzat a kötelező feladatellátását jelenlegi intézményhálózatával a jövőben nem tudja teljesíteni. Intézkedés elvárt eredménye Minden felvételt kérő igénye teljesíthető Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)

Forráskeresés Pályázatfigyelés


Hatástanulmány készítése

Középtávú célok (3 év)

Középtávú célok indikátorai



Fejlesztés megvalósul

Az épület megfelel az 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásainak, az új csoportszobák pedig az MSZ 24203-1 szabványnak

Minden felvételt kérő igénye teljesíthető

Nincs helyhiány miatt elutasított gyermek

Felelős Polgármester Forrás pályázati forrás pályázati önrész

39


Intézmények szegregálódásának megakadályozása Intézkedés leírása Intézkedési terv kidolgozása és megvalósítása az intézményi szegregálódás megakadályozására és csökkentésére Intézkedés indoka A Damjanich János Általános Iskola szegregálódása Intézkedés elvárt eredménye Szegregálódás mértékének csökkenése és teljes megszüntetése



Részletes intézkedési terv kidolgozása a probléma megoldása érdekében

Elkészül a koncepció és az intézkedési terv

Intézkedés célja Középtávú Középtávú célok célok indikátorai (3 év) Halmozottan hátrányos Az intézkedési helyzetűek terv megaránya nem valósítása haladja meg a együttműködés városi az érintettek halmozottan között hátrányos helyzetűek arányát. Felelős



–

–

A város vezetése Forrás Nincs forrásigénye

40


A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók társadalmi integrációjának segítése Intézkedés leírása A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzetkép készítése, felnőttképzési programok támogatása. Intézkedés indoka A településeken a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a gyerekeket nevelő családok helyzetfelmérése nem mutat pontos adatot. A szülők sok esetben nem tesznek nyilatkozatot az iskolai végzettségükre vonatkozóan, amely alapján a halmozottan hátrányos helyzet megállapítható. Az esetlegesen rejtett ellátatlanok, halmozottan hátrányos helyzetű családok, tanulók feltérképezése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén a szülők meggyőzése a nyilatkozattételre a társadalmi integráció sikeres megvalósulása végett kiemelt feladat. A halmozottan hátrányos helyzet a szülők alacsony iskolázottsága miatt jön létre, amely a települések felnőttképzési programjainak támogatásával javíthatóvá válik. Intézkedés elvárt eredménye A hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű családok igényeiknek megfelelő segítséget kapnak, minden halmozottan hátrányos helyzetű család a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokat igénybe veszi. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év) Pontos szociális helyzetkép elkészítése. A halmozottan hátrányos helyzet valós felmérése az önkormányzatok igazgatási csoportjának közreműködésével.


Középtávú célok (3 év)




–

–

A hátrányos A halmozottan helyzetű családok hátrányos helyzet, segítésének hátrányos helyzet Módszertani módszertanának feltárását célzó dokumentum kidolgozása környezettanulmányok, (pl. képzési nyilatkozatok száma. programok). Felelős Isaszeg Város Önkormányzat Humánerőforrás és Közoktatási osztály Forrás A képzésekre pályázati forrás

41


A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Intézkedés leírása Tervszerűen működő, preventív kapcsolat kiépítése a megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel a hátrányos helyzetű csoportok óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Intézkedés indoka A nemzetiségi önkormányzatok, a civil szervezetek eddig is segítették az oktatási intézményeket. A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók felzárkóztatásához, a többségi tanulók érzékenyítéséhez hatékonyan még hozzá tudnak járulni. Intézkedés elvárt eredménye Oktatási intézmények, civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok együttműködése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 év)

A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel együttműködési terv elkészítése, egyeztető fórum létrehozása.


Együttműködési terv.

Középtávú célok (3 év) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a civil szervezetek aktív szerepet vállalnak a hátrányos helyzetűek közoktatási esélyegyenlőségének megteremtésében Felelős




Közösen megvalósított tevékenységek száma.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége eléri a többségi társaikét.

A hátrányos helyzetű tanulók és többségi tanulók tanulmányi eredménye.

Intézmények vezetői Forrás nincs

42


3.5. Megvalósítás Cél

Feladat

Az önkormányzati és intézményi dokumentumokban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései

A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata.

A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők legyenek az érintett területen

Módszer/eszköz

Felelős

Gyakoriság

Dokumentumelemzés

Humánerőforrás és Közoktatási osztály

A program elfogadása után és a dokumentumok módosításakor

Az értékelés, visszacsatolás megtervezése

Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása


Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Szakemberek meghívása


Évente

3.6. Monitoring és nyilvánosság Isaszeg Város Önkormányzata kétévente, monitoring jelentésben értékeli a települési közoktatási esélyegyenlőségi program megvalósulását, továbbá az intézmények esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását. Az információkat, tapasztalatokat a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási esélyegyenlőségi programjába beépíti.

3.6.1. A monitoring jelentés fő tartalmi elemei A közoktatási esélyegyenlőségi programot érintő felülvizsgálati monitoring jelentés fő tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása a település vonatkozásában. A településen megvalósuló, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb változások bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről Az önkormányzati fenntartású intézmények intézményi közoktatási esélyegyenlőségi programjainak, stratégiai dokumentumainak és éves monitoring jelentéseinek értékelő elemzése. 43


Tájékoztatás a településen a tárgyidőszakban beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó cselekvési irányok meghatározása. Az önkormányzat fenntartásban álló intézmények az esélyegyenlőségi terv megvalósulását elemző monitoring beszámolóikat a fenntartó önkormányzat részére kétévente értékelésre és ellenőrzésre megküldik. Az önkormányzat számára a fenntartásában álló intézmények által kétévente kötelezően benyújtandó intézményi közoktatási esélyegyenlőségi monitoring jelentés fő tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. Beszámoló az intézményi program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről. Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó intézményi program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.

3.6.2. A nyilvánosság biztosítása Isaszeg Város elfogadott Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét, illetve a programok monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját elektronikus formában az önkormányzat honlapján közzé teszi. Az önkormányzat az esélyegyenlőségi közoktatási monitoring jelentést nyomtatott formában a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programba beépíti. A jelen programban szabályozott, nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzéséért a jegyző felel. Az önkormányzat a jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. A közoktatási esélyegyenlőség biztosításához kapcsolódó monitoring jelentések nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely, személyre – akár közvetett módon is – utaló adat és információ kitörlendő.

44


3.6.3. Felelősségi körök Isaszeg Város Települési Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésének és tervének végrehajtásáért felelős személy Isaszeg Város Önkormányzat Humánerőforrás és Közoktatási osztályának osztályvezetője, akinek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: Biztosítania kell, hogy a települések minden lakója, de főként az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv. Az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmény dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az Intézményi közoktatási esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez és az intézményi pedagógiai, illetve működési dokumentumokkal való összehangoláshoz. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy tisztában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes társadalmi környezetet, oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. Minden, az önkormányzatokkal és azok intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

45


4. Záró rendelkezések

Elfogadás: Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a …….. Kt. határozatával elfogadta Isaszeg Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét.

Az intézkedési terv érvényessége: A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv 2012-2016 közötti időszakra, 4 év időtartamra érvényes. Az intézkedési terv módosítása: A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv szükség esetén módosítható. A terv módosítását kell kezdeményezni jogszabályi változás esetén.

Értékelés, felülvizsgálat: A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben meghatározottakat kétévente értékelni kell, 2016ban pedig kötelezően felül kell vizsgálni.

Hatvani Miklós polgármester

Isaszeg, 2012. március 27.

46

Alulírott, Némethné Takács Cecília közoktatási esélyegyenlőségi szakértő, aláírásommal igazolom, hogy Isaszeg Város Települési Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve a vonatkozó előírásoknak megfelel.

…………………………………………………………. Némethné Takács Cecília közoktatási esélyegyenlőségi szakértő

Isaszeg, 2012. március ….

Isaszeg Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve

Recommend Documents