GYOMAENDRİD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE, PROGRAMJA ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

GYOMAENDRİD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE, PROGRAMJA ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

Készült: 2012. július 25.

1

1. BEVEZETÉS A hazai közigazgatási rendszer korszerősítésének irányairól készült kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következı prioritásokat jelölte ki: minden állampolgár számára legyenek elérhetık a minıségi szolgáltatások, mérséklıdjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlıtlenségek, a társadalmi erıforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. A közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása érdekében figyelembe kell vennünk a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. Ezt támasztják alá a nemzetközi kutatások is (OECD-PISA vizsgálatok). Az EU-s oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett „Részletes munkaprogram” elemei három alapvetı prioritást határoznak meg: az oktatási és képzési rendszerek minıségének és eredményességének növelése az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ elıtt. A nemzetközi hatások (a növekedési kilátások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok is determináló erıvel bírnak (a demográfiai és munkaerıpiaci viszonyok alakulása, az esélyegyenlıségi mutatók romlása, az oktatási, költséghatékonysági feszültségek növekedése stb.). Oktatási egyenlıtlenségek, speciális igények Számottevıen befolyásolja a tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A mőveltség közvetítésében nemcsak az óvoda, iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentısen közremőködnek. Mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében a tanulók teljesítményének vizsgálatakor kimutatható különbségek vannak. Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhetı egyenlıtlenségek kétféle módon jelentkezhetnek: - az oktatási rendszeren belüli elırehaladás - valamint a mérhetı tanulási teljesítményekben.

2

A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója, hogy milyen a kudarcot vallók, a leszakadók, a lemorzsolódottak aránya. A helyzetet tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezık sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségeibıl adódó eltérı igények megjelenése (sajátos nevelési igényő tanulók, illetve a kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása). Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi

esélyegyenlıtlenségek

csökkentése

(az

egyenlı

bánásmódról

és

az

esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003 évi CXXV törvény elıírásainak szellemében). Az esélyegyenlıség biztosítás és elımozdítása egymással nem helyettesíthetı fogalmak, melyek egymást kiegészítı célokat jelölnek meg: - az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg - az esélyegyenlıség elımozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıségrıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejőleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevıvé válik. A fentiekben részletezett kritériumok teljesüléséhez fejleszteni kell a fenntartó és a közoktatási intézményei fogadókészségét, azaz ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás érvényesülését. Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések stratégiai terve a város esélyegyenlıségi programja, melynek szerves része a közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési terv. A városi esélyegyenlıségi programnak ki kell terjednie: •

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,

•

az érintett köztisztviselık, közalkalmazottak képzésére,

•

a hátrányos helyzető csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezésére,

•

a fogyatékkal élı emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,

•

az erıszaktól szenvedıknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására és

3

•

a területi szinten halmozottan megjelenı hátrányok újszerő társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések megtervezésével és végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv elkészítése.

A közoktatás esélyegyenlısége Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003 évi CXXV. törvény 65. § szerinti települési esélyegyenlıségi program elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani minden szakmai és infrastrukturális fejlesztés települési szintő kezdeményezése és/vagy támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető, illetve a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos az érintett oktatási intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, az intézmények gyermek/tanulói összetételének összehasonlítása, annak vizsgálata,

hogy

érvényesül-e

Gyomaendrıd

városban

a

diszkrimináció-,

illetve

szegregációmentesség, és megvalósul-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók nevelési/oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A

halmozottan

hátrányos

helyzető

gyermekek

esélyegyenlısége

elımozdításának

elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, KÖTELEZETTSÉG ÉS FELELİSSÉG Gyomaendrıd Önkormányzata Magyarország Alaptörvénye, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény a közoktatásról szóló, többször módosított, jelenleg hatályos 1993. évi LXXIX. törvény, és az 4

egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló, többször módosított, jelenleg hatályos 2003. évi CXXV. törvény alapján; figyelemmel Gyomaendrıd

Város

Önkormányzata

Közoktatási

Minıségirányítási

Programja (ÖMIP), és Gyomaendrıd Város Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Tervére az esélyegyenlıségi programban elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és a végrehajtásuk tervezett ütemezését. Jelen program a jogszabályi változások miatt átdolgozásra kerül a véglegesen elfogadott érintett törvények és végrehajtási rendeletek elfogadása, illetve az azokban foglalt határidıkre tekintettel. 2.1. Gyomaendrıd Önkormányzatának biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de fıként az oktatási intézmények, szülık és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Gyomaendrıd Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselıi és a településen mőködı közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítani kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetıi minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben pedig meg kell tennie a szükséges lépéseket. 2.2. Gyomaendrıd Önkormányzatának feladata és felelıssége a program megvalósításának koordinálása, a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. 2.3. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselıi és a településen mőködı közoktatási intézmények vezetıi felelısek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlı bánásmódra

és

esélyegyenlıségre

vonatkozó

jogi

elıírásoknak,

biztosítsák

a

diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteiket bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelısségük továbbá, hogy ismerjék a Gyomaendrıd Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Programban

foglaltakat

és

közremőködjenek

annak

megvalósításában;

illetve

esélyegyenlıség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. 5

az

2.4 Minden, az önkormányzattal és közoktatási intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezıként kövesse azt. Ennek biztosítása Gyomaendrıd Polgármesterének felelıssége.

3. HELYZETELEMZÉS Gyomaendrıd 1982. január elsején Gyoma és Endrıd települések egyesülésével jött létre. A több száz éves múltra visszatekintı települések azonos múltja, földrajzi közelsége, a családi és gazdasági kapcsolataik ezer szállal való kötıdése, az egyesülés erejében rejlı közös jövıbe vetett hit reményével és realitásával számolva igyekszik a közös feladatokat közös gondolkodással megoldani. Az 1989. március elsejétıl városi rangot nyert település észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja, s 2013. január 01-jével valószínőleg járási székhely is lesz. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlıdı mezıgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élı lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen megjelenik a cipı és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer feldolgozóiparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlıdı és korszerősödı kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élı emberek és az átutazók számára.

A város legnagyobb munkaadója az önkormányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humán értelmiség számára és korszerő szolgáltatást a város és térsége lakosságának. A helyi népesség döntı többsége magyar nemzetiségő. Kisebb számban megtalálható a német nemzetiséghez tartozónak vallók száma, valamint a cigány etnikai kisebbség. E cigány közösség 1995. óta, míg a német 1998. óta önálló kisebbségi önkormányzattal rendelkezik. A több, mint 14 ezres lakosú Körös-parti városon a 46. számú fıút és a Budapest-Lıkösháza vasútvonal halad keresztül. A települést több útvonal szeli át, amelyek közül ki kell emelni a Hármas-Körös fontosságát, hiszen annak partján települt a város, amely folyó alapvetıen meghatározza a táj arculatát. A Budapesttıl 160 kilométerre fekvı kisváros elérhetı autóval a 46-os fıközlekedési útvonalon Mezıtúr és Mezıberény felıl, illetve a 44-es számú fıútról Szarvas és Kondoros felıl, valamint a 4-es fıútról Kisújszállás – Dévaványa irányból. A jó közlekedési adottságok, a befektetıknek kínált lehetıségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplıin túl a szabadidejüket eltöltı vendégek számára. A demográfiai helyzet változását tekintve az alábbiak szerint alakult (egyrészt az elızı programban foglalt idıszak vonatkozásában, másrészt az elızı helyzetelemzés óta eltelt idıszakban: 2008 / 2012 15144 / 14331

2008. évi és 2012.01.01. állapot Lakónépesség száma 6

407 / 285 441 / 342 1121 / 1125 738 / 624 -1469 / -728

Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma Állandó népességbıl a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása (- / +)

A 2008-as adat alapján a város lakossága közel másfél ezerrel csökkent 15 év alatt, valamint az elmúlt 4 évben is 728 fıvel csökkent a lakónépesség száma, ebbıl 300 fı körüli a 18 év alatti korosztály száma, a többi az idısebb korosztályé. Ez viszont elıre vetíti, hogy felmenı rendszerben meg fog változni az óvodába, iskolába járók száma, ami pedig indikálja a jelenlegi oktatási szerkezet átalakítását. Erre vonatkozó lépések megtörténtek, a következı tanév

szeptemberétıl

az

oktatási-nevelési

intézmények

átalakított

szerkezetben

(fenntartásban) kezdik meg munkájukat. A szociális helyzet változásai további teendıket vetítenek elıre, de ezek az adatok a késıbb készülı városi esélyegyenlıségi program kapcsán nyernek igazi értelmet (kapcsolódva más területek feladatrendszeréhez: pl. az alacsony iskolai végzettségőek

foglalkoztatottsága,

mélyszegénységben

élık

és

romák

települési

önkormányzati saját fenntartású intézményekben történı foglalkoztatása, a lakosság területi átrendezıdésének folyamatai stb.) A fiatalkorú népesség létszámának változása:

7

A 18 év alatti korosztály eloszlása

A szociális helyzet változásai:

Gyomaendrıd 2008/2012-es adat

Munkanélküliek száma a településen Ebbıl tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

800 / 1027 100 / 204 326 / 406 n.a. / 46 752 / 1043

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

8

ebbıl

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

9

229 / 181

523 / 358

Szolgáltatások elérhetısége a városban: Helyben, más településrıl kijáró szakember(ek). A Más településen, Havonta hány szolgáltatás Közszolgáltatások Helyben éspedig... (km) alkalom? ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú mővészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztı felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsıde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti X otthona A helyzetelemzés részletes adatai, az intézmények által szolgáltatott adatok a mellékletben találhatók.

10

11

2011/2012-es tanév

028379

Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény Gyomaendrıdi Oktatási Egysége Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda

028298

028300

028390

028297

Tanulói létsz./ óvodás létszám

HH/HHH

Óvodai HH/HHH

25

295

42/9

0

1

46

494

179/59

38

-

53

497/81

178/55

31/3

34/5

5

3 /naponta

2/0 naponta

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon

46

412/38

230/108

33/23

57/1

-

19/naponta 7/kollégista

12/3 naponta 6/5 kollégista

Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda

22

211/7

99/32

4/0

13/0

2

17/ naponta

8/0 naponta

12

SNI iskola/ óvoda

magántanuló

Intézmény neve Pedagógus létszám

OM azonosító

Más településekrıl bejáró tanulók

Más településekrıl bejáró tanulók HH/HHH

fenntartó

Gyomaendrıd Önkormányzat Képviselıtestülete Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény

Gyomaendrıd Önkormányzat Képviselıtestülete GyomaendrıCsárdaszállásHunya Intézményi Társulás Képviselıtestületei Szeged-Csanád Egyházmegye Szent Gellért Katolikus Iskolai Fıhatóság

200527

Margaréta Óvoda

5

78

21/4

5

028119

Csemetekert Óvoda

6

57

19/5

3

028124

Tulipános Óvoda

2

20

20/6

2

028123

Gyermekliget Óvoda

7

90

49/18

3

Vásártéri Óvoda

7

101602

70

22/5

2

Gyomaendrıdi Margaréta Óvodai Oktató Kft. Margaréta Óvoda Csemetekert Óvodai Oktató Nonprofit Kft. Csemetekert Óvoda Tulipános Óvodai Oktató Nonprofit Kft Tulipános Óvoda Gyermekliget Óvodai Oktató Nonprofit Kft. Selyem úti Óvoda Szivárvány Gyermekkert Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. Vásártéri Óvoda

Szmola Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. - Napsugár Óvodák 2011. augusztus 30 napjával nem lát el óvodai feladatellátást. A Szmola Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. Szabadság úti óvodaegysége a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolához került feladatellátásként, valamint a Csárdaszálláson lévı óvodai feladatellátás kikerült az addig Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda óvodai feladat ellátási körébıl és a Rózsahegyi K. Ált. Iskolához került.(az intézmények által kitöltött telephelyi adatlapokból látható)

13

14

A helyzetelemzéshez kapcsolódó problématerületek Megállapítások A közszolgáltatások közül Gyomaendrıd településen ellátatlan a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztı felkészítés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a családok átmeneti otthona. Az óvodáztatás teljes körő, megfelelı és elégséges számú az óvodai férıhely, így valamennyi halmozottan hátrányos helyzető gyerekek számára biztosított 3 éves kortól az óvodáztatás. Több óvodában kiemelkedıen magas a HH gyermekek aránya és jelentıs a roma gyermekek aránya is. A szakvélemény alapján integráltan oktatható sajátos nevelési igényő tanulók oktatása biztosított. Megoldott azon gyermekek gyógypedagógiai nevelése, akiknek a szakértıi rehabilitációs bizottság a speciális oktatási formát javasolta. A tanulásban akadályozott SNI tanulók külön épületben tanulnak Gyomaendrıdön a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Speciális Tagozatán, akik a kistérség területén élnek. A sajátos nevelési igényő tanulók aránya az országos átlagnál magasabb.

A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon és Könyvtár a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda vállalják a sajátos nevelési igényővé minısített tanulók integrált oktatását. Az egyes intézményekben eltérı arányúak a HH és HHH gyermekek száma és aránya.

Szükséges, elvárt beavatkozások Igényfelmérés után intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, a települések lakói számára e szolgáltatások elérhetıségének biztosítására. A gyomai és endrıdi részen elérhetı szolgáltatások legyenek kiegyenlítettebbek. A térségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet kapacitásának növelése, infrastruktúra és humánerıforrás fejlesztéssel. Hatékonyabb rendszer kidolgozása a HHH gyermekek estében a szülıi nyilatkoztatásra. Családlátogatások, személyes bizalomra épülı kapcsolat kiépítése a civil szervezetek bevonásával is. A különbözı fenntartású óvodák között szorosabb együttmőködés, a körethatárok áttekintése szükséges. Kiegyenlítettebb infrastrukturális és személyi feltételek, segítı szakemberek bevonása.

Tervszerő, komplex beavatkozás szükséges az arányok csökkentésére. El kell készíteni a település egészségügyi és szociális térképét, kiemelt figyelemmel a telepszerő, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre. Célzott beavatkozások szükségesek az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében. Kiegészítı egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése a szőrés és korai fejlesztés érdekében az érintett gyermekek körében. Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülıi tájékoztató programok szervezése. A felülvizsgálatot követıen általános tantervő oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentor programok megvalósítása; iskola-középiskola együttmőködések támogatása. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása minél szélesebb körben az óvodától az általános iskolákon keresztül a középiskoláig. A felsorolt intézményeken kívül jelenjen meg a képesség-kibontakoztató és integrációs oktatás elemei az intézményi alapdokumentumokban, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben. Vizsgálat alá kell vonni az összes alapfokú intézményt, fenntartótól függetlenül, meg kell állapítani a HHH tanulók számát és arányát. Vizsgálni kell a társuláson belüli tanulói ingázást. A deszegregációs intézkedések csak akkor hatékonyak, ha valamennyi városi és nem önkormányzati fenntartású intézmény együttmőködik.

15

Nincs 25%-ot meghaladó eltérés a település azonos típusú intézményeiben a lemorzsolódási mutatókban, de a továbbtanulás területén a Szent Gellért Általános Iskolából és a Kis Bálint Általános Iskolából is jelentısen többen tanulnak tovább gimnáziumban, mint a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolából. Ez utóbbi intézményben szignifikánsan magasabb a szakiskolába és speciális szakiskolába továbbtanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál alacsonyabbak.

Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humánerıforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a megfelelı továbbhaladás biztosításának céljából. Az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi együttmőködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása.

Nincs jelentıs (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérı országos vizsgálatok (kompetenciamérések) intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a település azonos típusú intézményei között. A város oktatási infrastrukturális feltételei között az egyes intézmények tekintetében eltérés tapasztalható.

A kompetencia-méréseket követı elemzések alapján a fejlıdési ütemet növelı fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek optimális biztosítása az érintett intézményekben. Integrációs és kompetencia alapú pedagógiai módszertanok elterjesztése. Az ehhez köthetı, ezzel kapcsolatos tudásbázis hasznosítása.

A város oktatási intézményeiben a szakos ellátás teljes mértékben megoldott. Nincs jelentıs eltérés az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humánerıforrás és szakos ellátottság tekintetében. A tanórán kívüli tevékenység igénybe vételét tekintve a HH és HHH tanulók aránya magas, hozzáférnek ezekhez a szolgáltatásokhoz, de a mővészeti oktatásban alacsony a részvételük. A térítési díjas szakkörök, táborozások azonban számukra csak kisebb arányban, vagy egyáltalán nem érhetıek el.

Az iskolák támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet készítenek a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, ill. a továbbtanulás elısegítésére. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Egyéni fejlesztési terv alkalmazása, folyamatos pedagógiai módszertani fejlesztés, pályaorientációs programok biztosítása. A kommunikáció és együttmőködés hatékonyságának növelése a szülıkkel és segítı szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) lehetıség szerint kötıdnie kell a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének érvényesüléséhez is (ez természetesen a kiírt pályázatok függvénye is). Fel kell mérni az infrastrukturális fejlesztési igényeket, és ehhez igazodóan kell a pályázati anyagokat is elkészíteni. Azokban az óvodákban, általános iskolákban és középiskolában ahol magasabb a HHH gyermekek aránya, javasolt több pedagógus bevonása IPR és egyéb speciális képzésekbe, továbbá a szakmai programok változásokhoz való alkalmazása. Ezen együttmőködéseket ki kell terjeszteni a nem önkormányzati fenntartású intézmények közötti együttmőködésekre is. A HHH tanulók iskolán kívüli programokhoz való egyenlı hozzáférésének biztosítására, ezen programok szélesítése, szülık, társadalmi szervezetek bevonása szükséges. A mővészeti, egyéb alkotó tevékenységekbe való bevonásuk, tehetséget mutatók felkutatása.

16

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók részesülnek az iskolán kívüli segítı programokban.

A középiskolákban az évismétlık aránya magas.

Van rendszeres kapcsolat az iskolák és egyéb partnerek között, ezt fejleszteni kell.

Kiegészítı normatív vagy egyéb támogatásokat, pályázati lehetıségeket folyamatosan figyelemmel kísérik az intézmények és a fenntartók.

A település közoktatási intézményei nem egyenlı arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból. Az önkormányzat anyagi lehetısége függvényében sokat tesz azért, hogy az intézmények jó színvonalon mőködhessenek. A pályázati lehetıségek kihasználásával tudja megoldani az intézmények felújítását, korszerősítését, az eszközellátottság minıségi és mennyiségi fejlesztését.

Az intézményekben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítı programokban való részvétel bıvítésére, a programok népszerősítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülık körében. A lemorzsolódási mutatók csökkentése, és a HHH tanulók tanulási sikerességének növelése érdekében az érintettek egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása, az iskolai kudarcok csökkentése érdekében. Ki kell használni az intézményekben lévı humánkapacitást a mérés-értékelés területén, egyéni programok, fejlesztések készítése szükséges. Ahol az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek közötti kapcsolat alkalomszerő, az együttmőködés nem elég hatékony, rendszeresen mőködı, átfogó célokat megjelölı és egyedi eseteket megbeszélı egyeztetı fórum létrehozása és mőködtetése szükséges. A társadalmi partnerek (egyeztetı fórum) bevonása szükséges továbbá az esélyegyenlıség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe. A különbözı támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. Igénylési terv készítése a kiegészítı források jog-, és szakszerő felhasználására: az érintettek, pl. kisebbségi önkormányzat egyetértésének; a szolgáltatások minıségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. Kiegészítı források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása az óvodák esetében is. Helyzet- és igényfelmérés a kiegészítı- és többlettámogatásban hátrányt szenvedı intézmény szükségleteirıl, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető tanulók minıségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására. A szükségletfelmérésre támaszkodó fenntartói támogatási program indítása. A vonatkozó költségvetési dokumentumokban (rendeletek, határozatok stb.) a támogatási programban megfogalmazott beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése. Forrásbevonási gyakorlat további folytatása indokolt az infrastrukturális feltételek további javítása érdekében.

17

4. CÉLMEGHATÁROZÁS 4.1. Rövidtávon elérendı célok (1 éven belül):

Egy áttekinthetı, könnyen kezelhetı nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszer bevezetése a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekrıl, óvodáztatásukról és iskoláztatásukról, eredményességükrıl, továbbtanulásukról általános iskolában és középiskolában egyaránt.

Az intézmények alapdokumentációinak folyamatos felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlıség

biztosítása

összhangban

áll

a

közoktatási

esélyegyenlıségi

intézkedési tervben megfogalmazottakkal.

Intézkedési terv kidolgozása az alábbi ellátások elérésére: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztı felkészítés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a családok átmeneti otthona.

Fel kell tárni az érintett intézmények esetében fennálló szegregáció létrejöttének okait, melyben egyebek közt vizsgálni kell a lakosság és a jelentkezık összetételét.

Az SNI gyerekek korai felmérése, korai fejlesztése, szülıi tájékoztató programok szervezése. Szakértıi felülvizsgálatok további kezdeményezése.

4.2. Középtávon elérendı célok (3 év alatt):

Települési szinten biztosítandó a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztı felkészítés, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a családok átmeneti otthona.

Amennyiben lehetséges és indokolt az óvodai polarizáció, valamint

a két

településrész (gyomai – endrıdi) közötti különbség csökkentése.

Preventív

célú

óvoda-

és

iskolafejlesztési

program

a

pedagógiai

munka

modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.

A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató települési szintő fórumok,

intézményeket

összekötı

szakmai munkaközösségek

szervezésének

támogatása és biztosítása az országos eredményektıl való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetıségek meghatározása érdekében. Szükség esetén (valamint jogszabályban elıírt kötelezettség szerint) intézkedési terv kidolgozása.

18

A kompetencia-méréseket követı elemzések, fejlıdésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlıdési ütemet növelı fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerıforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben.

A

lemorzsolódás

esélyegyenlıtlenségi

kockázatában

érintett

indikátor

folyamatos

tanulók

mentorálása.

ellenırzése,

A

további

releváns korrekciós

intézkedések tervezése és végrehajtása.

Az érintettek (pedagógusok, szülık és társadalmi partnerek, pl. kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyızésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése.

Települési szintő egészségügyi és szociális térkép elkészítése.

4.3. Hosszú távon elérendı célok (6 év alatt):

A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttmőködések támogatása.

Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelıen megvalósulnak.

Akadálymentesítés az óvodákban, általános- és középiskolákban.

4.4. A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlıségi kockázatok és problémák 4.4.1. Azonnali beavatkozást igényelı problémák •

A hatályos törvényeknek nem megfelelı eljárások, folyamatok az intézményekben nem tapasztalhatók.

•

Ha a település intézményeiben a sajátos nevelési igényő (SNI) és a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók együttes aránya jelentısen meghaladja az országos átlagot, azonnali intézkedésre van szükség.

4.4.2. Rövid-, közép- és hosszútávon beavatkozást igénylı problémák •

Várhatóan még az eddigi számadatoknál is magasabb a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma a településen, mivel a HH szülık jelentıs százaléka nem nyilatkozott a végzettségérıl. 19

•

Az SNI gyermekek aránya az országos átlag felett van.

•

A közszolgáltatások közül a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztı felkészítés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a családok átmeneti otthona ellátatlan a társulás területén.

•

Az óvodáztatási körzet meghatározásakor nem vették figyelembe a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányát, így azok elosztása nem egyenletes.

•

A kompetencia mérések eredményei több esetben szignifikánsan elmaradnak az országos átlagtól a HHH esetében, a középiskolák esetében sincs szignifikáns javulás ezen a téren.

•

Az érettségit adó középiskolákba való bekerülés a HHH tanulók körében nem éri el az országos átlagot.

A település Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésére építve Gyomaendrıd Önkormányzata a következı rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések megvalósítását hajtja végre az esélyegyenlıség biztosítása, a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülése érdekében.

20

21

5. AKCIÓTERV 5.1. Rövid távon megvalósítandó intézkedések Megállapított problémák

Cél megfogalmazása

Intézkedés leírása

• Felelıs • Erıforrások • Az intézkedés státusza

Szülıi Rendelkezzen a A hivatal adataira építve • Jegyzı, iskolázottsági település egy pontos be kell győjteni a szülık intézmény háttér felmérése, adatbázissal. nyilatkozatait. vezetık, teljes körő, Pontos rendszerben kell védınıi megbízható vezetni a HH és HHH szolgálat adatszolgáltatás gyermekeket. vezetıje, Az adatkezelésért felelıs Infrastrukturáli biztosítása a kijelölése, összehangolt s és személyi város területén. nyilvántartás feltétel kidolgozása az • végrehajtása intézményekkel. folyamatban Nem minden Az integráltan oktatott Az egyéni fejlesztéssel a • Intézményintézményben SNI tanulók aránya visszahelyezések száma vezetık teljes az SNI növekedjen. növekedjen a • humánerıforrás tanulók integrált felülvizsgálatok során. , kapacitás oktatása Korai szőrés, fejlesztés. • folyamatban Prevenciós, felülvizsgálati és visszahelyezési program külsı szakértıvel.

22

A megvalósulás határideje

Az intézkedés eredményességét mérı indikátor Rövidtávon (1 év)

Évente október 5 %-kal nı 15. nyilatkozók aránya.

Középtávon (3 év)

a További 10 %kal nı a nyilatkozók aránya. A nyilvántartás folyamatos karbantartása.

2013. június 1. Az SNI tanulók 90 folyamatos százaléka integráltan oktatott városi szinten

Az SNI tanulók 100 százaléka integráltan oktatott.

Hosszútávon (6 év)

A település összes érintett korú gyermekérıl az adatok nyilvántartása egyértelmő.

Megállapított problémák

A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemzı munka, a HHH tanulók esetén külön intézkedési terv elkészítése.


A tanulók és kiemelve a HH/HHH diákok minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken


Egyéni fejlesztések, korrepetálások, ösztöndíjprogram mind az általános és középiskolákban. Kompetencia alapú oktatás bevezetése szélesebb körben. Egyéni fejlesztési tervek készítése a HHH tanulókra. Kompetencia Konferencia szervezés a eredmények a HHH és település területén élı összes tanuló esetében tanulók eredményességi megjelenjen települési mutatóiról. szinten.





• intézményveze- 2013. június 1. Az


intézkedési Az eredmények tervek megléte. szignifikáns javulást mutatnak, a szórás csökken

Az eredmények szignifikánsan jobbak legalább 3 év távlatában

Évente május a 100%-os az Adatok konferenciák adatszolgáltatás frissítése, idıpontja. állandó nyomon követés a HHH tanulók esetében. A tantárgyi Lemorzsolódási IPR bevezetése a • igazgatók 2013. május 31. Az okok feltárásra Az évfolyam bukások és az adatok csökkentése. középiskolákban. kerülnek, az ismétlık • humánerıforrás folyamatos évfolyamismétlı Az elégséges tudás Módszertani képzés. • elıkészítés alatt intézkedési terv százalékos k számaránya birtokában az Tanulói elkészül. aránya 10 magas évfolyamismétlések ösztöndíjrendszer százalékkal számának csökkenése mőködtetése. csökken.

Fejlıdési görbék felállítása.

tık • tárgyi, humánerıforrás , kapacitás • a feladat végrehajtása folyamatban

• Oktatási elıadó

23

ill. folyamatos

Az évfolyam ismétlık százalékos aránya további 10 százalékkal csökken.

Megállapított problémák


Egyéni fejlesztést szolgáló plusz szolgáltatások bıvítése. (SNI magas aránya mutatja)

Fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus, logopédus magasabb számban alkalmazása

Integrációs Program (IPR) bevezetése, folyamatos mőködtetése

A kiegészítı normatívák igénylése, hatékony felhasználása. /óvoda-iskolaközépfok/

Az érettségit adó középiskolákba való felvételi arány alacsony

Növekedjen a HHH tanulók között az érettségit adó középiskolába való továbbtanulás aránya. HH és HHH színvonalas középiskolai képzésbe kerüljenek.



Humán-erıforrási terv • Polgármester kidolgozása települési • Infrastrukturáli szinten. Utazószakember s, tárgyi, igénybevétele. humánerıforrás Pályázatok. • Elıkészítés alatt Igényjogosultak • Polgármester számbavétele – igény- jegyzı, jogosultság intézményadminisztratív vezetık, feltételeinek biztosítása, • humánerıforrás szakmai-, személyi-, és • a feladat tárgyi feltételek végrehajtása biztosítása. Az IPR folyamatban támogatásra pályázat benyújtása. A felkészülést támogató • Intézménytananyag, segédeszköz vezetık, beszerzése. polgármester A 7. 8. osztályos HHH • Infrastrukturáli tanulók részére s, tárgyi, továbbtanulást támogató humánerıforrás programok szervezése a • a feladat középiskolák végrehajtása részvételével, folyamatban .

24





2012. szeptembertıl, ill. folyamatos

A fejlesztésben A fejlesztésben résztvevık száma résztvevı 5%-kal nı. gyermekek fejlıdési mutatói nınek.

A fejlesztésben résztvevı gyermekek fejlıdési mutatói nınek.

2012. szeptember, ill. folyamatos

Az IPR források igénybe vétele, pályázat figyelés megteremtésével folyamatos pályázás biztosítása.

Több intézmény veheti igénybe a támogatást.

A település teljes intézményi hálózatában bevezetik, alkalmazzák az IPR-t.

A középiskolai felvételik során 3%-kal nı szakközépiskolai és gimnáziumi felvételek aránya a HHH tanulók közül is települési szinten.

A középiskolai felvételik során 5%-kal növekszik szakközépiskola i és gimnáziumi felvételek aránya. A HHH tanulók közül is a továbbtanulók aránya további 5%-kal nı.

2012. szept. 01. A középiskolai ill. folyamatos felvételi arányok közelítenek az országos átlagokhoz. A HHH tanulók közül érettségit adó középiskolába továbbtanulók aránya 1%-kal nı települési szinten.

5.2. Közép távon megvalósítandó intézkedések Megállapított problémák

Elérendı cél megfogalmazása


Az intézmények korszerősítése az EU szabványnak megfelelıen.

Az általános iskolai infrastrukturális feltételek javítása. Iskolafelújítás, korszerősítés. Akadály-mentesítés Módszertani képzés fejlesztése a pedagógusok körében a település egész területén. Segítı pedagógus, asszisztens, gyermekfelügyelı stabil státuszban történı alkalmazása. A felülvizsgálatok gyorsabban megtörténnek. A hiányzó szolgáltatások ellátása megtörténjen.

Pályázati lehetıségek • Polgármester kihasználása. A • Pályázatok közoktatási • a feladat végrehajtása feladatellátás folyamatban korszerősítése.

A nevelés-oktatás feltételrendszerének biztosítása. Az IPRben eddig részt nem vevı óvodákban és középiskolákban a nevelık IPR képzésben való részvétele. Felülvizsgálati bizottság kapacitása alacsony.

Pályázati és továbbképzési tervek felülvizsgálata.

• Felelıs • Erıforrások, • Az intézkedés státusza

• Fenntartók, intézményvezetık • Tárgyi, humánerıforrás, pályázatok • Elıkészítés alatt

Egységes • Polgármester Gyógypedagógiai • Infrastrukturális, Módszertani tárgyi, Intézmények által humánerıforrás, nyújtott szolgáltatások pályázatok fejlesztése az SNI • Elıkészítés alatt gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében pályázat elkészítése.

25


Az intézkedés eredményességét mérı indikátor közép távon (3 év) hosszú távon (6 év)

Pályázati lehetıség függvényében folyamatos

Pontos eszközjegyzék, fejlesztési terv és ennek éves aktualizálása

Korszerő és akadálymentes intézmények

2012-tıl és folyamatos

A város oktatási intézményeiben a pedagógusok 50% részt vesz olyan képzéseken mely a hatékony együttnevelést szolgáltja.

A társulás területén a pedagógusok további 20 % részt vesz olyan képzéseken mely a hatékony együttnevelést szolgáltja.

Pályázati lehetıség függvényében folyamatos

Csökken a felülvizsgálatok várakozási ideje.

Csökken a felülvizsgálatok várakozási ideje.

5. 3. Hosszú távon megvalósítandó intézkedések Feladat (probléma) megfogalmazása

Elérendı cél megfogalmazása




Az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszú távon

Magas a HHH gyermekek aránya, tendenciáját tekintve nı a számuk.

A felnıttképzés a HHH gyermekeket nevelık számára. Roma dajkák, pedagógiai- és közmővelıdési asszisztensek képzése, foglalkoztatása.

• Polgármester • Infrastrukturális,

2016.

Csökken a HHH gyermekek aránya

Családok átmeneti otthona nem mőködik

Létesüljön ilyen a kistérségben

Intézkedési terv kidolgozása, humánerıforrás gazdálkodási és fejlesztési terv társulási szinten, pályázatok. A középiskolák a felnıttképzés beindításával, piacképes szakmai képzésprofillal új alternatívát nyújthatnának a település lakossága számára. Fejlesztési terv városi és kistérségi szinten, pályázatok kihasználása.

2016.

Kistérségi szinten terv készül.

tárgyi, humánerıforrás • Elıkészítés alatt

• Polgármester, a Többcélú Kistérségi Társulás elnöke • Infrastrukturális, tárgyi, humánerıforrás • Elıkészítés alatt

26

27

6. MEGVALÓSÍTÁS

A

közoktatási

esélyegyenlıségi

terv

megvalósításának

követése

Gyomaendrıd

Önkormányzata és intézményei számára évente egyszer önértékelésre alapozott értékelés keretében szükséges. Az önértékelésnek a következıkre kell választ adnia:

•

hogyan

biztosítják

a

Város

Közoktatási

Esélyegyenlıségi

Tervében

az

esélykompenzációra vonatkozó szabályozást és az azt segítı tevékenységek feltételeit, •

az intézmények hogyan mőködnek közre a városi közoktatási esélyegyenlıségi tervben foglaltak eredményes megvalósításában, a Gyomaendrıdön élı halmozottan hátrányos helyzető óvodáskorú gyerekek és tanulók esélyegyenlıségének elımozdítása érdekében;

•

Gyomaendrıd Önkormányzata érvényesíti, hogy valamennyi az intézményi mőködésre, pedagógiai munkára vonatkozó stratégiai dokumentumba (kiemelten az óvodai helyi nevelési és az iskolai pedagógiai programba, az intézményi minıségirányítási programokba)

épüljenek

be

és

érvényesüljenek

az

egyenlı

bánásmódra

és

esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések; •

Gyomaendrıd

Önkormányzata

értékeli,

visszacsatolja

és

beépíti

az

esélyterv

megvalósulására vonatkozó, az elért eredmények ellenırzése során szerzett információkat; •

Gyomaendrıd Önkormányzata biztosítja a nevelésben-oktatásban, az egészségügyi, szociális, közmővelıdési, mentálhigiénés szolgáltatásokban dolgozó alkalmazottak felkészítését a városi esélyegyenlıségi tervben meghatározott és az intézményekben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket;

•

Gyomaendrıd Önkormányzata költségvetési kondícióinak megfelelı mértékben tervezi a nevelı-oktató munka feltételeinek javítását, az intézményhasználók komfortját szolgáló fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket.

28

7. KOCKÁZATELEMZÉS A legmagasabb kockázattal bír a településen a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányának csökkentése, az SNI gyermekek arányának csökkentése. A város intézményeitıl független az, hogy az SNI tanulók felülvizsgálati eredményei milyen késéssel érkeznek meg, így a visszahelyezésük ennek függvénye. Békés megyében nem mőködik Felülvizsgálati Bizottság. Megoldást adhat majd a TÁMOP-3.1.6./08/2 pályázat benyújtása illetve a kistérségi szinten történı kapacitásfejlesztés.

8. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG A közoktatási intézkedési terve alapján évente a Képviselıtestület hatáskörében részletes feladat ellátási és ellenırzési terv készül. Az éves tervnek tartalmaznia kell: •

megvalósulási eredményesség értékelésének módját,

•

az ellenırzések gyakoriságát és felelıseit,

•

valamint a nyilvánossági formáját.

A fenntartó és az intézmények a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben

szabályozott

módon

közzé

teszik

Gyomaendrıd

Város

honlapján:

www.gyomaendrod.hu, valamint a város havonta megjelenı újságjában Gyomaendrıdi Hírmondóban. A nyilvánosság folyamatos biztosítása érdekében a települési honlapon szereplı esélytervet és az éves cselekvési tervet rendszeresen frissíteni szükséges, hogy az érintettek tájékoztatása idıben és érdemben megtörténjen. Lakossági fórumok, rendezvények alkalmait is igénybe kell venni a terv megvalósítás társadalmi támogatottságának széleskörő megnyeréséhez. A nyilvánosságot és a szakmai koordinációt segítı fórumok •

Gyermekvédelmi Fórum /évente /

•

az esélyegyenlıségi értékelés elıkészítését szolgáló szakmai egyeztetı fórum / testületi beszámoló elıtt, évente /

•

Közmeghallgatás / önkormányzat által szervezett alkalmakkor /

9. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS A

közoktatási

esélyegyenlıségi

terv

elfogadását

követıen

Gyomaendrıd

Önkormányzatának képviselıtestülete felkéri annak megvalósításában érdekelt és érintett 29

szervezeteket, hogy a dokumentumban rögzített teendık megvalósítására vonatkozó operatív feladataikat rögzítsék éves (tanévre vonatkozó) terveikben. A közoktatási esélyegyenlıségi program megvalósításában érintett partnerek listáját a hivatal évente frissíti, az aktuális partnerlistát valamennyi érintett számára megküldi és nyilvánosságra hozza. A közoktatási esélyegyenlıségi terv módosítását bármely, a terv megvalósításban, érvényesítésében érdekelt, illetve érintett fél kezdeményezheti Gyomaendrıd jegyzıjéhez benyújtott írásos kezdeményezéssel, ha azt az adott szervezet, testület (intézmény szülıi szervezete, diákönkormányzat, civil szervezet legitim irányító testülete,) szerve a jogszabályban rögzített módon, képviseleti joggal rendelkezı vezetıje, képviselıje ellenjegyezte azt.

A

Közoktatási

Esélyegyenlıségi

Program

módosításának

kezdeményezését

a

képviselıtestület tárgyalja meg és egyszerő szótöbbséggel hozott döntése alapján elrendelheti.

10. SZANKCIONÁLÁS Gyomaendrıd Önkormányzata minden év szeptember 30-ig a Közoktatási Esélyegyenlıségi Program önértékelése során a közremőködı intézmények, vezetık tevékenységének eredményességét is értékeli. Az értékelés során feltárt hiányosságok tekintetében Gyomaendrıd Város Önkormányzatának Képviselıtestülete szankciókat róhat ki, a hiányosságok megállapítására a polgármester jogosult. Munkáltatói hatáskörben az intézmények vezetıi gyakorolják a felelısségre vonást. Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külsı szakértı bevonásával, megállapítja a felelısségeket, intézkedési tervet készít. A közoktatási esélyegyenlıségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. Abban az esetben, ha a város közoktatási esélyegyenlıségi programjában vállalt célokat nem sikerül teljesíteni és a meghiúsult eredmények személyi, szervezeti felelıssége bizonyítható, 30

Gyomaendrıd Város Önkormányzat képviselıtestülete, a polgármestere, illetve a jegyzı elsısorban illetményben, jutalmazásban érvényesítendı szankciót kezdeményez a megvalósításban felelıs résztvevıkkel szemben.

11. ZÁRADÉK Jelen

program

elfogadásával

a

2008-ban

elfogadott

közoktatási

esélyegyenlıségi

helyzetelemzése, programja és intézkedési terve hatályát veszti. A Gyomaendrıd Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése és Programját Gyomaendrıd Önkormányzatának Képviselıtestülete 2012.

-n megvitatta,

1

és ……………………………… határozatával elfogadta. .

Gyomaendrıd, 2012. ……………………………………….. Cégszerő aláírás

1

A Képviselıtestületi döntés jegyzıkönyve a dokumentum melléklete

31

FONTOSABB ALAPFOGALMAK Hátrányos megkülönböztetés 8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bırszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyızıdése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. 9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minısül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezı egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. § (1) Zaklatásnak minısül az az emberi méltóságot sértı magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítı, ellenséges, megalázó, megszégyenítı vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minısül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül - elkülönít. (3) Megtorlásnak minısül az a magatartás, amely az egyenlı bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelı, eljárást indító vagy az eljárásban közremőködı személlyel 32

szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Elınyben részesítés 11. § (1) Nem jelenti az egyenlı bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlıtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerzıdésen alapul, és határozott idıre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy b) a párt ügyintézı és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történı jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvetı jogot, nem biztosíthat feltétlen elınyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 31. § (1) A Köztársasági Esélyegyenlıségi Program (a továbbiakban: Program) célja, hogy az élet valamennyi területén megelızze a hátrányos megkülönböztetést és elısegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlıségét. 35. § A települési önkormányzat - a Programban meghatározott célokkal összhangban - helyi esélyegyenlıségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıséget elısegítı célokat. Az önkormányzati esélyegyenlıségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A diszkrimináció és esélyegyenlıség kapcsolata A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi elıírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létezı egyenlıtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlıségi politikára. Az egyenlı bánásmóddal szemben az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıségi politika tehát nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözıbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létezı szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket, a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el ıket. Szolgáltatási kötelezettségek A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: ♦ minél nagyobb számban kapjanak információt a szolgáltatásról, 33

♦ minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásból, ♦ versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, ♦ személyre szabott, speciális igényeket kielégítı szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlıség érvényesítése Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetőek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, értelmezı rendelkezések 121. § (1) 14. hátrányos helyzető gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető (HHH) az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 16. integrációs felkészítés az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelıs miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı megszervezése, melyben a szociális helyzetükbıl és fejlettségükbıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevı gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; 28. sajátos nevelési igényő neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelı gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztı felkészítéshez, az illetékes szakértıi bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása; 29. sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló (SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd.

34

(9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevı, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítı fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényő gyermeket, tanulót kell érteni.

35

GYOMAENDRİD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE, PROGRAMJA ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE

Recommend Documents