AZ ÉRTÉKELÉS KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJSZERŰ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK Szöveges értékelés az alsó tagozatban I. Az országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a közoktatási törvény módosítását tartalmazó 2003. évi LXI. Törvényt, mely a 2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben az első-harmadik évfolyam végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor kötelezővé teszi a szöveges minősítést. A törvényi rendelkezés a szöveges értékelés formáját, tartalmát nem határozza meg, csak azt írja elő, hogy a szöveges minősítésnek mit kell kifejezni. A szöveges értékelésnek ki kell terjedni a tanuló magatartására, szorgalmára, tanulmányi munkájára. Iskolánkban a tanítók évfolyamonként és tantárgyanként meghatározták, hogy mit kell a tanulóknak teljesíteni a különböző minősítések eléréséhez. Ez a Pedagógiai Programunkban megtalálható. A szöveges értékelés gyakorlati megvalósításához értékelő lapokat dolgoztunk ki. Ez az értékelő lap magában foglalja a tanuló magatartását, szorgalmát és a gyermek tanulmányi teljesítményének alakulását a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében. Értékeléskor a pedagógus aláhúzással jelöli az adott tanulóra jellemző kifejezéseket. Az első évfolyamon negyedéves, féléves, és év végi értékelést adunk. Minősítést csak év végén kapnak. A második, harmadik évfolyamon félévkor és év végén kapnak a tanulók értékelő lapot. Negyedik osztályban csak félévkor, mivel év végén már osztályzatot kapnak. Félévkor és év végén tanulóink a körvetkező minősítést kaphatják: Kiválóan teljesített: legfeljebb egy készségtárgyból nem érte el a kiváló minősítést. Az a tanuló, aki minden tantárgyból, magatartásból és szorgalomból is kiváló, az általános tantestületi dicséretben részesül. (kitűnő) – bizonyítványát az iskola igazgatójától veheti át. Jól teljesített: az a tanuló, aki a különböző tantárgyak többségéből jól teljesített. Abból a tantárgyból melyből kiváló, dicséretet kaphat. Megfelelő teljesített: Az a tanuló, aki legtöbb tantárgyból megfelelően teljesítette a követelményeket. Amelyik tantárgyból kiváló, abból dicséretet, amelyből gyengébb, abból „gyenge” beírást kaphat. Felzárkóztatásra szorul: az a tanuló, aki a tantervi követelményeket nem teljesítette. Abban az esetben, ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelnie kell a tanuló teljesítményét. Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az okok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
1
II.
A szöveges értékelés dokumentálása
A/ Az évközi értékelés dokumentálása Évközben a tanulók teljesítményének értékelése történhet szóban és írásban. Ezekről a szülők felé a tájékoztatást a tájékoztató füzetben folyamatosan történik. (pl. felmérések eredménye százalékban kifejezve, készségtárgyakból 1-1 anyag, munkadarab értékelése). Mindezt a naplóban is adminisztrálni kell. Első osztályban november 15-ig a tanulók megkapják a negyedéves értékelő lapot, amely az előzőekben leírtakat tartalmazza. Az értékelő lap két példányban készül. Az első példány a tájékoztató füzet hátoldalára ragasztott borítékba kerül, a másik a napló mellékleteként egy külön dossziéba. A féléves értékelőlap a félév végén kerül kiosztásra, melynek a végén megjelenik, hogy a tanuló a követelményeket milyen szinten teljesítette. Ez is két példányban készül, egy példány a tájékoztató füzetbe, egy pedig a napló mellékletébe kerül. B/
Az év végi szöveges minősítésnél használt dokumentumok
Év végén az értékelő lapon történik a minősítés az előzőekben leírt módon, mely a napló mellékleteként használt dossziéba kerül. A bizonyítványba és a törzslapra ennek rövidített változata kerül. A bizonyítvány pótlap tartalmazza a tanuló és az iskola beazonosító adatait, a tanuló magatartásának, szorgalmának, teljesítményének szöveges minősítését. A pótlapból, mely szigorúan sorszámozott tanulónként egyet kell kitölteni. A felhasznált pótlapok számát be kell jegyezni a bizonyítvány „pótlapok jegyzete” nevű kimutatásba. Az új törzslapok szigorú sorszámozott nyomtatványok, egy törzslap csak egy tanuló adatait tartalmazza. A nyomtatvány két oldalas, melynek első oldala a bizonyítványnak az iskolára és a tanulóra vonatkozó adatait, a nevelő testület határozatait és megjegyzéseit tartalmazza. Hátoldalára a tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának minősítése kerül. A törzslapból tanulónként és tanévenként egyet kell kitölteni. Az általános iskolai törzslapgyűjtőből osztályonként egyet kell vezetni, melybe az adott osztály törzslapjai kerülnek. A bejegyzések helyességének tanévenkénti igazolása a második oldalon történik. A tanévet ismétlő tanulót a következő tanévben a megfelelő osztály számára készített törzslapra kell bevezetni, de az eredeti évfolyamán vezetett törzslapra is be kell jegyezni az osztályismétlés tényét. Az év közben felvett tanulókról folyamatosan kell törzslapot kiállítani és a törzslapgyűjtőbe helyezni. Távozás esetén a „Jegyzet” rovatban fel kell tüntetni, hogy a tanuló a tanulmányait melyik iskolában folytatja. A törzslapok összefűzésére és végleges bekötésére a törzslapgyűjtő lezárása után kerül sor.
2
Az emelt szintű nyelvtanulás lehetősége, az emelt szintű osztályba kerülés lehetősége Az emelt szinten, magasabb óraszámban angol nyelvet tanulással a célunk az, hogy a jó nyelvérzékkel rendelkező, tehetséges tanulók olyan tudást szerezzenek, hogy a 8. év végére képesek legyenek letenni egy alapfokú nyelvvizsgát, illetve a középiskolai tanulmányokhoz megfelelő alapot biztosítson.
1.
Iskolánk tanulói első osztálytól kezdve tanulják az angol nyelvet. Az első és második évfolyamon heti egy órában, a harmadik évben heti 2 órában, negyedik osztályban pedig heti 3 órában. Az oktatás csoportbontásban történik, mindenkinek azonos szinten. A csoportok heterogén összetételűek, a különböző szinten lévő tanulók foglalkoztatása differenciálással lehetséges, főleg 4. osztályban. Az első két évfolyamon az alapozást szolgálja – versek, dalok, mondókák segítségével ismerkednek a gyerekek a nyelvvel. Harmadik osztálytól fokozatosan növekszik a megtanulandó anyag, nőnek a követelmények.
2.
Az első három évfolyamon és 4. osztály félévkor értékelésük szövegesen történik. Negyedik osztály 2. félévében már osztályzatokat kapnak, év végén jeggyel értékelnek.
3.
Az ötödik osztálytól emelt szinten /heti 5 órában/ angolt tanuló osztályokba való bekerülés feltételei: Negyedik évfolyamon félévkor jól vagy kiválóan teljesített értékelést kaptak. Év végén angol nyelvből négyes, ötös érdemjegyet, valamint matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból is ugyanezeket az osztályzatokat kapták
4.
Május első hetében az osztályfőnökök és az angolt tanítók megbeszélik és egyeztetik az egyes gyerekek lehetőségeit. Ezt ismertetik a tanulókkal és felhívják azoknak a figyelmét, akiknek még módjuk van év végéig a javításra. Június első hetében, legkésőbb az osztályozó értekezlet után megtörténik a tanulók osztályba sorolása az osztályfőnökök és angolt tanítók véleménye alapján. A tanulók osztályba sorolásáról június 15-ig írásban értesítjük a szülőket. Azok a tanulók, akik az előzőekben leírt feltételeknek nem feleltek meg, de emelt szinten szeretnék folytatni tanulmányaikat augusztusban szintfelmérő vizsgát tehetnek, ahol számot adhatnak tudásukról Aki a szintfelmérő vizsgán legalább 60 százalékot teljesít, az bekerül az emelt szintű osztályba.
3
Oktatási, nevelési képzési sajátosságok A pedagógusok továbbképzése A pedagógusok továbbképzését a 277/1997. évi kormányrendelet írja elő. Továbbképzési programunkat a törvényi előírásoknak megfelelően készítjük el, a humán erőforrás tudatos fejlesztését, a pedagógus továbbképzési rendszer kihasználását és az iskola érdekeinek, lehetőségeinek figyelembe vételével. Ennek megfelelően a továbbképzések, tanfolyamok kiválasztásának a következő szempontok kapnak prioritást: felső tagozattól a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógusok képzése a kognitív, szociális és személyes kompetenciák megismerését és fejlesztését szolgáló képzések módszertani továbbképzések alsó, felső tagozatos és napközis pedagógusok számára informatikai képzések A továbbképzési prioritások közül kiemeltük a Meixner Ildikó féle tanfolyamot az alsó tagozatban tanítók számára. Ennek köszönhetően ki tudják elégíteni a szülők azon kérését, hogy valamennyi évfolyamon legyen „meixneres” osztályunk. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében módszertani kultúránk fejlesztésére volt lehetőség. Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban résztvevők elvégezték a 120órás tanfolyamot. A kollégák egy része ECDL és felsőfokú informatikai végzettséggel rendelkezik, többen pedig egyéb számítástechnikai tanfolyamot végeztek. Így pedagógusaink csaknem 100%-a használja felkészülésében és napi munkájában az IKT-s eszközöket. A hosszabb, 5 évre szóló továbbképzési terv elkészítése mellett minden évre elkészítjük az éves, aktuális tervet. Ez mindig a prioritások figyelembe vételével, a pedagógusok írásbeli kérelme alapján történik. Az igazgató helyettes folyamatosan gyűjti a továbbképzésekről szóló információkat. A gazdasági vezetővel egyezteti az adott évben felhasználható pénzösszeget. Ezek alapján készíti el az éves tervet, melyet a Közalkalmazotti Tanács és a tantestület elfogad, majd ezután lép életbe és március 15-ig megküldi a fenntartónak. A módosítás és változtatás lehetőségét minden esetben fenntartjuk.
4
Kötelező és választható tantárgyak óraszámai az alsó tagozaton 1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Magyar nyelv. és irodalom
(9) 333
(8,5) 314,5
(8) 296
(8) 296
Matematika
(4) 148
(4,5) 166,5
(4) 148
(4) 148 (3) 111
Angol Környezetismeret
(1) 37
(1) 37
(1) 37
(1,5) 55,5
Ének
(1) 37
(1) 37
(1) 37
(1) 37
Rajz
(1) 37
(1) 37
(1) 37
(1) 37
Technika
(1) 37
(1) 37
(1) 37
(1) 37
Testnevelés
(3) 111
(3) 111
(3) 111
(3) 111
Osztályfőnöki
(1) 37
Kötelező összesen:
(20) 740
(20) 740
(20) 740
(22,5) 832,5
Nem kötelező, választható:
(2) 74
(2) 74
(2) 74
(2) 74
Összesen:
(22) 814
(22) 814
(22) 814
(24,5) 906,5
Az alsó tagozat értékelési szintjei 1 – 3 osztály és 4.o. I. félév
4.o. II. félév
0-45%
Felzárkóztatásra szorul
0-45%
elégtelen
/1/
46-79%
Megfelelően teljesített
46-65%
elégséges
/2/
80-90%
Jól teljesített
66-79%
közepes
/3/
91-100%
Kiválóan teljesített
80-90%
jó
/4/
91-100%
jeles
/5/
5
Kooperatív tanulásszervezés A kooperatív tanulás együttműködést jelent a tanulásban, melynek legfontosabb jellemzői:
Egyenlő esélyt biztosít a lassabban haladóknak is a munkában való részvételhez
Egymás elfogadására, segítésére nevel.
Fejleszti a különböző képességeket: empátia, tolerancia, figyelem, felelősségvállalás, egymás segítése, együttműködés, kommunikáció
Mindenki számára eredményességet.
biztosítja
a
tanuláshoz
való
kedvet,
a
sikerélményt,
az
Iskolánkban a továbbképzéseknek köszönhetően pedagógusaink módszertani kultúrája folyamatosan változik, fejlődik. Egyre többen használják az újabb tanulásszervezési technikákat, módszereket. Első osztálytól kezdve fokozatosan tanítjuk meg tanulóinkat ezekre a technikákra és alkalmazzuk őket. A páros munkából kiindulva jutnak el a csoportmunkáig, mindig az adott osztályhoz és a gyerekek életkori sajátosságaihoz, illetve a tananyaghoz igazodva. Az osztály fejlettségi szintjét, tudását, előzetes ismereteiket és az egyéni képességeket figyelembe véve, élve a differenciálás lehetőségével, szervezik órájukat. Az új ismeretek szerzése mellett, elsősorban a gyakorló, összefoglaló, rendszerező órákon dolgoznak ily módon.
Az iskola pedagógusainak módszertani képzettsége Módszertani terület
Résztvevők száma
Résztvevő pedagógusok által tanított évfolyamok
A nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzés
16
5 -6 évf.
Meixner Ildikó által kidolgozott módszertani továbbképzés
7
1 – 4. évf.
Informatikai képzés, ECDL
32
1 – 8. évf.
Fejlesztő pedagógiai szakvizsga
3
1 - 8. évf.
Projektoktatás
14
1 – 8.évf.
Drámapedagógia
6
1 – 8.évf.
Tanulási zavarok kezelése
5
1 – 8.évf.
Mérések
2
1 – 8.évf.
Kooperatív tanulásszervezés
15
1 – 8.évf.
Gyermekvédelem
2
1-
Angol
3
1 – 8.évf.
6
