AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK SZEREPE, FELADATA ÉS MŐKÖDÉSE A RENDVÉDELMI SZERVEKNÉL, KÜLÖNÖSEN A HIVATÁSOS TŐZOLTÓSÁGOKON

AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK SZEREPE, FELADATA ÉS MŐKÖDÉSE A RENDVÉDELMI SZERVEKNÉL, KÜLÖNÖSEN A HIVATÁSOS TŐZOLTÓSÁGOKON

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Mőszaki Kar

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 2006.

Készítette: Pántya Péter tő. tırm., I. évfolyamos védelmi igazgatás hallgató Konzulens: Dr. Horváth László alezredes, egyetemi docens

BEVEZETÉS „A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hőséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog elıírásainak megfelelıen, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek.”1

Magyarországon mintegy 40.000 fı szolgál hivatásos állományban összesen az egyes rendvédelmi szerveknél. Nem számítottam bele ebbe a létszámba a szervek mőködéséhez hozzájáruló közalkalmazottakat, köztisztviselıket és a Magyar Honvédséget. Az ezen a területen dolgozók érdekeit a törvények, jogszabályok és a területen tevékenykedı szakszervezetek védik. Szándékozom ezzel a munkámmal megismerni, és az olvasóval megismertetni a rendvédelem szervezetét, a különbözı beosztásokat betöltık számára támasztott követelményeket. Meg kívánom vizsgálni melyek a szolgálatát ellátó személy jogaik és a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelességei, kötelezettségei. Szintén szót érdemel annak a kérdése, hogy az állam milyen illetménymódozatokkal kompenzálja a hivatásos állományú számára annak vállalását és feladatvégzését.

Bemutatásra kerül egy rendvédelmi szervezet mőködése, ez a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóparancsnokságok szervezete. A különbözı, a hivatásos tőzoltókat képviselı érdekvédelmi szerveket is meg kívánom vizsgálni. Egy konkrét szervnél, ami a Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete, megvizsgálom a felépítését, a mőködési metódusát valamint a különbözı összetevıinek funkcionális szerepét és a más, hasonló jellegő szervezetekkel fennálló kapcsolatát. Mint a hivatásos tőzoltók reprezentatív szakszervezetének, a Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezetének szándékozom bemutatni a múltját, a jelenleg fennálló helyzetét, a jövıképét valamint az e szervnél általam szükségesnek látott változásokat.

1

1996 évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról. A címlapon található kép: 1. számú kép. A ZMNE logója. Forrás: www.zmne.hu, Az Egyetem honlapja.

2

Nem jellemzı, hogy ebben a témakörben nagy számban munkák, elemzések készüljenek. A társadalom szempontjából talán elsı ránézésre sokaknak nem tőnik túlságosan fontos területnek és az élet viszonylag szők szeletén található meg az érdekvédelem azon belül a szakszervezetek mőködése és hatása. A rendvédelmi szerveknek nem nyúlik vissza több évtizedre a szakszervezeti múltjuk, mégis úgy gondolom, hogy nagy eredményeket és fejlıdést sikerült a tisztségeket betöltıknek elérniük és a jövı útja egyre inkább az ı munkájukat igazolja. Jelenleg a társadalmunk átalakuláson megy át. Megváltozóban van a közszolgálati szervezet rendszere, ami hatással van a fegyveres és rendvédelem szervezetére is. Csökkennek a különbözı státuszok és beosztások számai, átalakulnak a beosztást betöltık szerepei. Az állományilletékes parancsnokoknak el kell sajátítaniuk a menedzseri szemléletmódot, és gazdálkodniuk kell nemcsak a rájuk bízott technikai, anyagi, pénzügyi forrásokkal, hanem az alájuk rendelt humánerıforrással is. Elengedhetetlen az együttmőködés a jelenlévı szakszervezetekkel és közösen kell dolgozni azokban a kérdésekben, ahol a lehetıségek megengedik, és a szakszervezeteknek megvan a hatásköre.

Sokszor elıfordul, hogy az állomány tagja nem ismeri pontosan a rá vonatkozó jogszabályokat, ami rosszabb esetben akár fegyelmi ügyig is bonyolódhat. A közvetlen parancsuralmi elöljárójától bizonyos fenntartással kér segítséget a beosztott. A testületi hierarchiától független, de mégis „odabent” mőködı érdekképviseleti szervek megadhatnak minden jogi és egyéb segítséget a szakszervezeti tagoknak. Sajnos sok régi szakszervezeti tag van, akik pontosan nem is ismerik a szakszervezetek mőködését. Ez a dolgozat megpróbál egy átfogó képet alkotni számukra az érdekképviseleti rendszerrıl.

A dolgozat gyakorlati alkalmazása az általános ismeretek adása lehet a rendvédelmi területrıl, az ott mőködı érdekvédelem kapcsolódását és mőködését bemutatva. Információt nyújt egy konkrét szakszervezet belsı folyamatainak, eredményeinek és további céljainak megismeréséhez. A hivatásos állományban jelenleg is állóknak hasznosak lehetnek a szélesebb körő információk melyek – szolgálati helyüktıl függetlenül – tudásmorzsákat adhatnak bárkinek a tárgyalt kérdésekkel kapcsolatosan. Az olvasó minél szélesebb körő ismeretterjesztését szolgálják a beszúrt képek, ábrák és a mellékletek.

3

A dolgozat a szolgálati törvény átfogóbb, többoldalú megközelítéső megismerését is szolgálja, természetesen fıleg a hivatásosok érdekei szempontjából. Ebben a kérdéskörben a legfontosabb, minden szervnél központi helyen lévı törvény a Hszt. Nem lehet elkerülni a gyakori említését és a hivatkozásokat rá.

A törvény preambulumával kezdtem dolgozatomat. A preambulum teljes közéadásához szükséges a következı pár sor, amellyel folytatódnak a már leírtak:

„Az Országgyőlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következı törvényt alkotja:”2

Az országgyőlés - és így a társadalom - tehát elismerte 1996-ban az átlagosnál nagyobb mértékő közszolgálati igénybevételét a hivatásos állomány tagjának. A Hszt.-ben a szolgálati viszonnyal kapcsolatosan elıforduló szinte összes körülmény szabályozva van. A szolgálati törvény elemzése önmagában megérne egy külön dolgozatot, azonban ennek a munkának nem ez a célja. A szükséges helyeken mégis ki fogok térni a szolgálati törvényre. Napjainkra az Internet egy gyors, pontos és naprakész információs adatbázissá vált. A dolgozat készítése során próbáltam minél szélesebb körben adatokhoz és ismeretekhez, képanyaghoz jutni. Az Interneten elérhetı, a dolgozatban foglaltakhoz kapcsolódó honlapok a Felhasznált Irodalomban megtalálhatóak.

2

1996. évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról.

4

1. A RENDVÉDELMI SZERVEK

2. számú kép. Mozaik a rendvédelem jelképeibıl. Saját összeállítás, 2006.

A szolgálatot teljesítık szolgálati körülményeit az 1996. évi XLIII.-as törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, közismertebb nevén a hivatásos szolgálati törvény (röviden és a továbbiakban: Hszt.) szabályozza. E törvény indoklása megismerhetı a 6. számú mellékletben, mely indoklás fontos eleme az e területen közszolgálatot végzık sajátos feladatkörébıl származó igény a speciális jogi szabályozásra. Jelen dolgozat a törvénybıl elsısorban a hivatásos állományú jogaival és kötelességeivel, valamint az érdekvédelemmel kapcsolatos körülményeket elemzi. Elıször is meg kell ismernünk a rendvédelem tagjait, a szolgálatukat ellátók helyzetét, jogaikat és kötelességeiket, valamint az ellentételezés pénzbeli módját. Megvizsgáljuk az egyén számára rendelkezésre álló érdekérvényesítési lehetıségeket.

5

1.1. A rendvédelmi szervek és tagjainak helyzete.

A fogalmak tisztázásához nézzük meg, hogy mely szervezetek tartoznak bele a rendvédelem kategóriájába és milyen reprezentatív szakszervezetek képviselik az állományaikba tartozók érdekeit: - Határırség (Rendészeti Védegylet, röviden: RV), - Rendırség (Független Rendır Szakszervezet, röviden: FRSZ), - Polgári védelem (Katasztrófavédelem) (Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, röviden: PVDÉSZ), - Vám- és pénzügyırség (Vám és Pénzügyırség Független Szakszervezete, röviden: VPFSZ), -

Büntetésvégrehajtási

intézet

(Büntetésvégrehajtási

Dolgozók

Országos

Szakszervezeti Szövetsége, röviden: BVDOSZ), - Állami és hivatásos önkormányzati tőzoltóság (Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete, röviden: HTFSZ), - Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszervezete, röviden: NBHSZ).

A Magyar Honvédség tagjai is a Hszt. hatálya alá tartoztak 1996-tól 2001-ig. A 2000. évi XCV törvény, mely a honvédelmi jogállásúakról szól, külön szabályozza a katonák szolgálati viszonyát. A Hszt. együttesen fegyveres szervként nevezi a fenti szervezeteket, ezért ebben a dolgozatban én is használni fogom a köznapi értelemben vett fegyverrel nem rendelkezı (pl.: polgári védelem) szerveknél is. Idézet a Hszt.-bıl: „A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelı, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”3

3

1996. évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról.

6

Az állomány tagjai számára tehát a szolgálattal kapcsolatos összes körülményt a Hszt. és elsısorban a felettes minisztérium rendeletei szabályozzák szemben a versenyszférában használt Munka Törvénykönyvével (1992. évi XII. tv).

A törvény szövege a következıképpen folytatódik:

„A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.”4

Az e szerveknél hivatásos szolgálatot ellátók rendfokozattal rendelkeznek. Ez az egymás alá-fölé

rendeltségi

viszonyokat

egyértelmően

megállapítja

és

a

rendfokozati

állománycsoport alapján következtetni lehet a betöltött beosztásra is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy rendır törzsırmester biztosan végrehajtó állományú tiszthelyettes, míg egy határır ırnagy biztosan az irányító állományba tartozó tiszt. Ha egy zászlós rendfokozatú találkozik egy általa személyesen nem ismert alezredessel, akkor biztosra veheti, hogy a fıtiszt legalább osztályvezetıi beosztású. Kivételek bizonyos esetekben természetesen elıfordulhatnak, de akkor sem nagymértékő a különbség.

Hivatásos állományúak azok lehetnek, akik megfelelnek a következı szempontoknak: -

önkéntesen jelentkezik,

-

18. életévét betöltötte,

-

cselekvıképes,

-

állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik,

-

büntetlen elıélető,

-

a betöltendı rendfokozati állománycsoporthoz megfelelı iskolai végzettséggel rendelkezik,

4

-

egészségi, fizikai, pszichikai szempontból alkalmas,

-

elfogadja egyes alkotmányos jogainak Hszt. alapján történı korlátozását,

-

megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.

1996. évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról.

7

1.2. Jogok és kötelességek a hivatásosok számára

3. számú kép. Szolgálatban a rendvédelem. Saját összeállítás, 2006. Vizsgáljuk meg, hogy mely kötelességek vonatkoznak a rendvédelmi szervek tagjaira és milyen alkotmányos jogaik vannak korlátozva. A következı szabályokat a Hszt. írja elı és engedi meg az állomány tagja számára. A szabályok alkalmazásának eseteit és módját szintén ismerteti a szolgálati törvény. A hivatásos állományú számára kötelesség az alábbiak megtartása: -

végrehajtani elöljáróinak parancsát, utasítását,

-

az elıírt helyen és idıben, szolgálatképes állapotban megjelenni, és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni,

-

szolgálati feladatait a törvényeknek és egyéb szabályzóknak megfelelıen akár veszély vállalásával is végrehajtani,

-

bejelenteni a szolgálati idın kívüli tartózkodási helyét,

-

bejelenteni a külföldre való utazását,

-

szolgálati idın kívül – akár szabadságán is – visszarendelés esetén szolgálati helyén megjelenni és szolgálatba lépni,

-

szolgálati és vezényleti nyelvnek a magyart használni,

8

-

bejelenteni képviselıi, polgármesteri, stb. jelöltségét, visszavonását, megválasztását vagy annak elmaradását,

-

bejelenteni és engedélyt kérnie szolgálati idın kívüli egyéb munkaviszony létesítésére,

-

a számára elıírt iskolarendszerő oktatáson részt venni és az elıírt vizsgákat letenni.

-

az egészségi, fizikai, pszichikai követelményeknek eleget tenni,

-

az állami és szolgálati titkot megtartani és az adatvédelmi szabályokat betartani.

Tiltottak számára a következı tevékenységek, a szolgálati törvény alapján: -

nem lehetnek tagjai pártoknak, pártbéli tisztséget nem vállalhat,

-

párt érdekében való közszereplést nem tehet,

-

politikai tevékenységet nem folytathat,

-

a számára adott parancsot, intézkedést nem bírálhatja,

-

szolgálati rendet és fegyelmet sértı nyilatkozatot nem tehet,

-

sajtónyilvánosságban nem adhat magánvéleményt hivatalos eljárásban,

-

szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztetı sajtóterméket nem állíthat elı és nem terjeszthet,

-

politikai rendezvényen a rendvédelmi szervezet egyenruháját csak a szerv képviselıjeként viselheti az állományilletékes parancsnok engedélyével,

-

nem csatlakozhat olyan egyesüléshez, melynek célja ellentétes a rendvédelmi szerv feladatkörével,

-

szolgálati idején kívül nem létesíthet összeférhetetlen munkaviszonyt,

-

tiszteletdíj elfogadása szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért.

A hivatásos állományú jogokkal is rendelkezik a sok-sok megkötés mellet, amelyek a következık: -

illetményre való jogosultság,

-

szabadságra való jog,

-

egyenruháját és rendfokozatát viselheti,

-

jubileumi jutalomra jogosult,

-

szolgálati nyugdíjra jogosult,

-

szolgálattal kapcsolatos érdekeik védelmére érdekképviseleti szervet, szövetséget hozhatnak létre,

-

kérelemre, panaszra való jog.

9

1.3. Az illetmény A legfontosabb jogosultság. „Mennyi is a fizetésem, mitıl függ az emelkedése?” Kérdezi a pályára bekerülı újonc. A hivatástudat bármely erıs is legyen, könnyen pályaelhagyáshoz vezethet, ha a hivatásos állományúak különleges közszolgálatát nem ellentételezik megfelelı módon a havi illetményben.

A szolgálati törvény alapján az állomány tagja számára pontosan kiszámítható az életpályája. Látható milyen követelményeknek kell megfelelnie az elırejutáshoz és karrierjének mely pontjain milyen a várható illetménye. Ez nagyfokú kiszámíthatóságot és stabilitást nyújt, ami növeli a dolgozói elégedettséget. Számításának alapja a köztisztviselıi illetményalap, amely e sorok írásakor 36.800 Ft. Ennek szorzatai adják a dolgozó fizetésének összetevıit. Az alapilletmény a beosztási és a rendfokozati illetménybıl áll.

Az illetmény több részbıl tevıdik össze: -

beosztási illetmény.

Az állomány tagja a munkaköre, a betöltött beosztása alapján definiált illetménye. A különbözı besorolási osztályoktól függ, amelynél alapvetıen elkülönül a tiszti és tiszthelyettesi, zászlósi beosztású táblázat. A beosztásban eltöltött idıvel növekszik – általában tizedenként – a szorzószám. Példaképpen: II. /7. besorolású híradóügyeletes tőzoltó törzsırmester 2.4 x 36.800 Ft = 88.320 Ft V./17. besorolású szolgálatparancsnok tőzoltó hadnagy 5.7 x 36.800 Ft = 209.760 Ft -

rendfokozati illetmény.

A hivatásos állományúak rendfokozattal rendelkeznek. A különbözı rendfokozatokhoz, különbözı szorzószámok tartoznak, így egy ugyanolyan beosztást betöltı ırmester és zászlós illetménye között van egy – csekély mértékő – különbség. Példaképpen: İrmester

0.38 x 36.800 =

13.984

Törzszászlós

0.43 x 36.800 =

15.824

10

Százados

0.63 x 36.800 =

23.184

Ezredes

0.84 x 36.800 =

30.912

-

illetmény kiegészítés.

A szervezeti hovatartozástól (helyi szerv, megyei, országos) valamint az iskolai végzettségtıl (közép vagy felsıfokú) függı százalékos kiegészítés. Példaképpen: Az országos parancsnokságon szolgáló felsıfokú iskolai végzettségő számára a beosztási illetmény 40 %-a. Egy helyi szervnél szolgálatot teljesítı középfokú iskolai végzettségőnek a beosztási illetmény 10 %-a. -

szolgálati idıpótlék.

A rendvédelmi szakszervezetek többéves küzdelmének köszönhetı bevezetése. Fı célja a magasabb szolgálati idıvel rendelkezık, tehát a tapasztaltabbak pályán tartása. Az állomány tagja a szolgálatban eltöltött évek során növekvı mértékben jogosult szolgálati idıpótlékra. A mértéke – különösen a céljához viszonyítva – meglehetısen csekély. 10 év után az illetményalap 12.5 %-a és még 25 év után is csupán 20 %. Egy 18 éve szolgáló fıtörzsırmester 2.6-os beosztási szorzó esetén is csak 5520 Ft-tal kap magasabb illetményt, mint egy 8 éve hivatásos hasonló rendfokozatú ugyanebben a beosztásban. A nettó összeget nézve ez körülbelül háromezer forint. -

vezetıi illetmény

A vezetıi beosztás ellentételezésére a beosztási illetmény százalékában van megállapítva. Ez a legmagasabb, országos parancsnok esetében 65 %, míg a legalacsonyabb vezetıi szinten, amely az osztályvezetıi, 10 %.

-

idegennyelv-tudási pótlék

A pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan beosztást tölt be, ahol az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a megfelelı képesítéssel. A Hszt. meghatároz alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékot is meghatározott nyelvek esetében. Ezek az angol, francia és német nyelvek. Ezekre magasabb a fizethetı pótlék is. A pótlék mértéke a köztisztviselıi illetményalap százalékos arányában került meghatározásra.

11

Példaképpen : Olasz felsıfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén 36.800 Ft 50%-a = 18.400 Ft Német középfokú „C” típusú nyelvvizsga esetén 36.800 Ft 60%-a = 22.080 Ft

Természetesen az eddig felsoroltok csak a fı összetevıi az illetménynek, és nem fedik le teljesen a kompenzációt. További tartalmak még a különbözı pótlékok (délutános, éjszakai, veszélyességi, ügyeleti), a hivatásos állományú évente egyszer úgynevezett 13. havi illetménye,

amely

a

pótlékok

nélküli

alapilletménye

valamint

a

szabadságok,

pótszabadságok, stb. is.

1.4. Az egyéni érdekérvényesítés A Hszt. tartalmazza a jog erejével az állomány hivatásos tagja számára az egyéni érdekérvényesítést. A hivatásos kérelmet terjeszthet elı szóban vagy írásban a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnokához. Az elöljárónak kötelessége az intézkedés megtétele 30 napon belül. Amennyiben az állomány tagja úgy ítéli meg, szolgálati panaszt nyújthat be szolgálati viszonyával kapcsolatosan az ıt ért intézkedés, döntés vagy ezek elmulasztása miatti sérelem orvosolására. Meghatalmazása alapján a szakszervezete vagy ügyvéd is eljárhat a nevében és érdekében. A szolgálati út betartásával az intézkedésre jogosult elöljáróhoz kell, hogy kerüljön a panasz minden kapcsolódó irattal együttesen. Az elöljáró parancsnoknak 30 napon belül el kell bírálnia a panaszt és a döntést közölnie kell a panaszossal. Ezt a határidıt egy alkalommal meghosszabbíthatja újabb 30 nappal. A hivatásos állomány tagja az elsıfokú határozat ellen 15 napon belül panaszt vagy fellebbezést nyújthat be. A panaszt az elöljáró 30 napon belül bírálhatja el, ezt a határidıt egy alkalommal újabb 30 nappal meghosszabbíthatja. A hivatásos önkormányzati tőzoltó esetében az elöljáró másodfokon a polgármester. Az egyéni érdekérvényesítés lehetıségét véleményem szerint kisebb súlyú ügyekben valamint elsı lépésként nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem biztos, hogy nagyobb eredmény és gyorsabb ügymenet érhetı el, ha már az elsı pillanatban a szakszervezeti

12

tisztségviselıkhöz futunk és rázúdítjuk a panaszáradatot. Amennyiben viszont az ügy nem rendezıdik megfelelıen, érdemes kérni a szakszervezet segítségét. A bírósági út: A Hszt. szövege pontosan meghatározza ezt az esetet és módját: „A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha a) a szolgálati panaszát, illetıleg az elsıfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították; b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta; c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte. (2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.”5 Összegzés: A rendvédelmi szervek a feladatkörüknek megfelelıen rendelkeznek különbözı státuszokkal, beosztásokkal, ahol a rendfokozati és beosztási különbségbıl adódóan maximálisan érvényesülni tud a szolgálati érdek. A szolgálati törvény által alaposan szabályozva van a hivatásos feladatvégzésének kerete, miket kell megtennie, és mire kell figyelemmel lennie. A „mérleg” egyensúlyba helyezéséhez kell, hogy legyenek jogai is, valamint, ahogyan a Hszt. preambulumában olvasható, az állam az illetmény számítási rendszerével megpróbálja igazságosan és az esélyegyenlıséget biztosítva ellentételezni a szolgálat teljesítését. Némi anomália felfedezhetı az illetmény egyes számításainál, ezeknél a kormányzatnak szükséges lenne a korrekció, amely mőveletnél mindenképpen fontos a területen mőködı szakszervezetek véleményének folyamatos kikérése. Sajnos a jelenleg tapasztalható kormányzati megszorítások várhatóan érzékenyen fogják érinteni a hivatásosok szolgálati viszonyát. Amennyiben a hivatásos állományúnak a szolgálati jogviszonyával kapcsolatosan sérelme támad, akkor számára biztosított az egyéni érdekérvényesítés, amelynek folyamatában kérheti az illetékes érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek segítségét, akár teljes körő képviseleti módon is. 5

1996. évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról.

13

2. A HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁGOK

4. számú kép. Nem lehet elég korán kezdeni. Forrás: www.funpic.hu, 2006. Humoros képek győjteménye. A Tőzoltóságok a többi rendvédelmi szervtıl eltérıen viszonylag speciális mőködéssel mőködnek. Ennek oka többek között kezdetben a II. világháborút követı idıszak erıszakos katonásítása, a katonai jelleg sokszor túlzásba vitt erısítése, valamint az önkéntes tőzoltóságok tudatos visszaszorítása. Az ezredforduló környékén a reformok ide is elértek így jött létre a tőzoltóságok és a polgári védelem – sokak által vitatott – egybeolvasztása

Katasztrófavédelem

néven.

Az

önkormányzatok

minél

nagyobb

függetlenítési szándéka a kezelésükbe adta az intézményeiket így az addigi állami tőzoltóságokat is. E szervek így váltak hivatásos önkormányzati tőzoltóságokká, a fenntartás költségeinek további központi vállalásával. A hivatásos tőzoltóságok parancsnokai minden esetben az állományilletékes parancsnokok is egyben, széles felelısségi és hatáskörrel. Vizsgáljuk meg, hogyan mőködnek és épülnek fel a hivatásos tőzoltóságok ma, valamint milyen módon mőködik a Katasztrófavédelem szakmai felügyelete a hivatásos tőzoltóságokon. Belátást nyerünk egy 1 rajos Tőzoltó-parancsnokság belsı szervezeti felépítésébe a szolgálati csoportokba beosztottak szintjéig. Megnézzük az érdekérvényesítés szolgálati útját a beosztottól az állományilletékes parancsnokig különféle beosztásokban. A különféle jogszabályokból, törvényekbıl, rendeletekbıl, amelyek a tőzoltóságok életét szabályozzák és fontos szerepet töltenek be, sokat meg lehet találni a felhasznált irodalomban.

14

2.1. A Tőzoltóságok jogköre, állománya Mindenekelıtt szükséges tisztázni egyes fogalmi tényeket és a speciális jogállást. Magyarországon többféle Tőzoltóság létezik. Az 1996. évi XXXI. törvény, amely a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szól, közösen Tőzoltóságnak nevezi az önkéntes, létesítményi és a hivatásos önkormányzati Tőzoltóságokat. A dolgozatban kidolgozandó kérdések csak a hivatásos önkormányzati tőzoltók esetére értendık, hiszen csak ık tartoznak bele szoros kapcsolattal a rendvédelmi szervek körébe és csak itt él a 1996. évi XLIII. törvény (Hszt) hatálya. Az egyéb (létesítményi, önkéntes) Tőzoltóságok tagjaira a Munka Törvénykönyve (1992. évi XII. tv.) vonatkozik.

Jelenleg Magyarországon körülbelül 7.582 fı hivatásos tőzoltói beosztás van a vonulós egységgel rendelkezı HÖT-öknél. Ebbıl 6.750 az úgynevezett vonulós, tőzoltást és kárelhárítást végzı valamint híradóügyeletes tőzoltó. A szolgálati törvény a készenléti jellegő beosztásokban jelenleg heti 52 órát állapít meg maximális szolgálatteljesítési idıként. Ez a jövı évben heti 50 órára fog csökkenni és 2008ban a Hszt. rendelkezése alapján 48 órára áll be. A hivatali munkarendben dolgozók (tőzmegelızıs, személyügyis, parancsnok, stb.) munkaideje az általánosnak tekinthetı heti 40 óra. A folyamatos készenlét biztosítására a Tőzoltóságokon 24/48 órás jellegő a készenlét. A gyakorlatban tehát 24 óra szolgálat után 48 óra pihenıidı jár a dolgozónak. Innen adódik a három különbözı szolgálati csoport melyeknek elnevezése: A, B és C csoport.

A vonulós tőzoltói munkaidıcsökkentés következtében szóba jöhet az átállás a 24/72 rendszerre, azaz a 24 órás szolgálat után 72 óra pihenı járna. Ekkor a heti munkaidı a jelenlegi 52 óráról (jövıre 50 óra) körülbelül 42 órára csökken. Ebben az esetben egy újabb szolgálati csoport kerülne felállításra, mely a D csoport lenne. A jelenlegi szőkös források miatt nehezen látható bevezetésének ideje. Némi

feszültséget

generál,

hogy

azt

FTP

néhány

beosztásában

lévık

és

a

Katasztrófavédelem híradóügyeletesei már évek óta 24/72-es rendszerben végzik szolgálatukat.

15

2.2. A Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóságok szervezete

5. számú kép. Tőzoltólaktanya. Forrás: www.atomix.hu, 2006. Az atomerımő tőzoltóságának honlapja. Egy Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság (röviden: HÖT) ellátja az elhelyezkedés szerinti város védelmét, valamint az elsıdleges mőködési körzetének területe alapján a környezetében lévı települések védelmét is a vonatkozó BM rendelet alapján (2/2003). A Riasztási és Segítségnyújtási Tervek alapján a környezetében lévı HÖT-ök és Önkéntes Tőzoltóságok területére is vonulhat. Természetesen szükség esetén a tőzoltók az ország bármely területére vonultathatóak. A törvényi rendelkezések 1991 után kezdıdıen és 2001-ig befejezıdıen teljesen új világképet alkottak a hivatásos Tőzoltóságok életében. A korábbi megyei és országos tőzoltó-parancsnokságok megszőntek és egybeolvadtak a korábbi polgári védelmi igazgatóságokkal. Az újonnan létrejött szervezet megnevezése a Katasztrófavédelem. A régi nevén Tőzoltóság Országos Parancsnoksága, azaz a BM TOP neve megváltozott Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóságra (BM OKF). Az idei évben bekövetkezett minisztériumi átalakításoknak köszönhetıen mind a katasztrófavédelem, mind a tőzoltóságok az újonnan létrejött Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz és dr. Lamperth Mónika miniszterasszony irányítása alá kerültek. Így a Fıigazgatóság új, rövidített neve az ÖTM OKF, fıigazgatója: dr. Tatár Attila altábornagy.

A Katasztrófavédelem országos vezetésének szervezeti felépítését ábrázolja az 1. számú melléklet. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szervezeti felépítését - benne az OKF-el - a 2. számú mellékletben lehet megismerni.

Az

1996-os

tőzvédelmi

törvény

a

Hivatásos

Önkormányzati

Tőzoltó-

parancsnokságokat (röviden: HÖT-ök) a továbbiakban az elhelyezkedés szerinti

16

önkormányzatok kezelésébe adta. A közvetlen irányítói jogköre az OKF-nek megszőnt, szakmai felügyeletet lát el a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságokon keresztül. A Fıvárosi Tőzoltó-parancsnokság kissé elkülönül a HÖT-öktıl. Mőködési területe szinte teljesen Budapest fıváros területére és védelmére vonatkozik. Ebbıl adódóan kissé másabb a tevékenysége és fölötte nincs Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az ország területén jelenleg 114 HÖT mőködik, Budapesten pedig 16 tőzırség valamint 1 Speciális Mentési Parancsnokság (SMP). A 114-bıl 95 HÖT rendelkezik vonulós készenléti szolgálattal, a maradék számban csak szakhatósági ügyekben járnak el és ott csak tőzmegelızési elıadók szolgálnak. A fıvárosban Fıvárosi Tőzoltó Parancsnokság elnevezéső a hivatásos tőzoltóság és közvetlenül az OKF szakmai felügyelete alatt vannak. A tőzmegelızés régiósítását Budapesten már évekkel ezelıtt megtették így a tőzırségeken nem feltétlenül végeznek szakhatósági eljárást (Bıvebben a tőzmegelızési régiókról: www.tuzoltosagbp.hu, Az FTP honlapja). A fenntartás továbbra is a központi költségvetésbıl történik, azonban az önkormányzaton keresztül. Ebbıl az összegbıl elvennie az önkormányzatoknak nem lehet, csak hozzátenni. Ez utóbbi tevékenység sajnos elég ritka. A mőködtetés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Tőzoltó-parancsnokság parancsnokának a munkáltatója a képviselıtestület és a HÖT formailag az önkormányzat egy intézményeként mőködik, az állomány többi tagja viszont a Tőzoltó-parancsnoksághoz tartozik – vele szerzıdik - az állományilletékes tőzoltóparancsnok irányítása alatt.

Itt utalnék a Hszt., a szolgálati viszony jellege, részére:

„A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelı, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.”6

6

1996 évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról.

17

A hivatásos tőzoltó szolgálati viszonya tehát az állam irányában áll fenn, mely jogviszony különleges, szigorú függelmi rendszerő, élete és testi épsége kockáztatásával vállalt, valamint egyes alkotmányos alapjogai korlátozottak. Jogszabály írja le például azt is, hogy a veszélyeztetett személyek mentését, annak akarata ellenére is el kell végezni. Ez már önmagában is megsokszorozza egy adott esetben a tőzoltók veszélyeztetettségét. A katasztrófavédelem megalakításával az a különleges helyzet alakult ki, hogy a közvetlen szakmai felügyeletet a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok látják el, azonban közvetlen parancsot nem adhatnak a HÖT-ök állományának parancsnoka számára a tőzoltási és kárelhárítási beavatkozásokat kivéve. Ez a rendszer jóval szabadabb légkört és mozgásteret engedélyez a HÖT-ök számára, azonban a központi utasítások kiadásakor problémákat is eredményezhet, valamint eltérıbbé teszi a Parancsnokságokat. Egyes vélemények szerint minden HÖT egy külön kis királyság. A központi költségvetésbıl érkezı összegekhez a jobban álló önkormányzatok jelentıs összegeket tudnak hozzátenni. Ez generál bizonyos eltéréseket a Tőzoltóságok között. A hivatásos tőzoltóságok kapcsolata a Katasztrófavédelmi szervezethez a következı ábra alapján megismerhetı: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság (ÖTM OKF)

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Városi Kirendeltség (Polgári Védelem)

Megyei (MKVI) Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Hivatásos (HÖT) Önkormányzati Tőzoltóparancsnokság

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Önkéntes Tőzoltóság

1. számú ábra. A hivatásos tőzoltóságok kapcsolata a Katasztrófavédelmi szervezethez. Saját rajz 2006. A szaggatott vonalak azt jelképezik, hogy ebben az irányban a Katasztrófa-védelem csak a szakmai felügyeletet látja el.

18

2.3. A Tőzoltóparancsnokságok mőködése

6. számú kép. A Tőzoltóság jelképe. A Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóparancsnokság irányítója a tőzoltóparancsnok általában alezredesi rendfokozattal. Végzi a parancsnokság mőködési területén a tőzoltás és kárelhárítás irányítását akár személyes tőzoltásvezetéssel, szakhatósági ügyekben eljár az illetékességi területén. Más rendvédelmi szervektıl eltérıen viszonylag önállóan gazdálkodik a központi költségvetésbıl származó fenntartási forrásokkal. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok szakmai felügyelete csak a mőködés szabályosságának ellenırzésére terjed ki, és nem tartalmaz általános irányítási jogokat. A Parancsnokságok elnevezése a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóparancsnokság és a város neve. Tehát röviden HÖT Miskolc.

Egy 1 rajos Tőzoltó-parancsnokság szervezeti felépítése: Parancsnok

Tőzmegelızési Osztályvezetı

Ügyviteli dolgozók, elıadók

Tőzoltási és Mőszaki Mentési Osztályvezetı

Tőzmegelızési elıadók „A”,

„B”,

„C” szolgálati csoportok

2 számú ábra. Egy Tőzoltóság szervezeti felépítése. Saját rajz 2006.

Az ügyviteli alkalmazottak és elıadók csoportjában találhatóak meg a személyügyi elıadók, a technikai, anyagi, pénzügyi elıadók valamint a több munkafeladatot ellátók és a takarítók. Az utóbbi két beosztás közalkalmazotti státusz.

19

Az elıadói beosztások a legtöbb HÖT-nél tiszti rendfokozattal betölthetıek, a szolgálatparancsnoki és osztályvezetıi szintek többnyire fıtiszti beosztások és alezredesi az elérhetı legmagasabb rendfokozat. A szolgálatparancsnok helyettesek, különleges szerkezelık és híradóügyeletesek zászlósi, a beosztott tőzoltók tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartoznak. A tőzmegelızési osztály feladata a szakhatósági ügyek intézése és a létesítmények, üzletek ellenırzésének végrehajtása. A tőzoltási és mőszaki mentési osztály látja el a készenléti vonulós szolgálatot és a beavatkozásokat végrehajtja. Egy 1 rajos Parancsnokság esetén a szolgálati csoport mőködés szerinti felépítése a következı:

Szolgálatparancsnok (A, B, C)

Híradóügyeletes

I. szer Különleges szer 5. (gépkocsivezetı) 5. (gépkocsivezetı) 1. (elsı sugárvezetı) 4. (klg. szerkezelı) 2. (elsı segédsugár-vezetı) 3. (második sugárvezetı) 4. (második segédsugár-vezetı)

3. számú ábra. Egy 1 rajos szolgálati csoport felépítése. Saját rajz 2006. A szolgálatparancsnok riasztás esetén lehetıleg az I. szeren köteles vonulni. A beosztási szintő hierarchia a szolgálatparancsnokig a következıképpen alakul egy többrajos Parancsnokságon: Beosztott tőzoltó – szerparancsnok (különleges szerkezelı) – szolgálatparancsnok-helyettes – szolgálatparancsnok Érdekességképpen megemlíthetı egy teljes rajos gépjármőfecskendın szolgálatot ellátók hierarchiája, ahol az egyes beosztások számmal jelöltek: 4-es beosztott – 3-as beosztott – 2-es és 5-ös beosztott – 1-es beosztott – szerparancsnok.

A szolgálati út tehát a szervezeti hierarchiában legalsó szinten található beosztott tőzoltótól az állományilletékes parancsnokig a következı: Beosztott tőzoltó – szolgálatparancsnok – Tőzoltási és Mőszaki Mentési Osztályvezetı – Parancsnok

20

Azokon a szolgálati napokon, amelyeken a kinevezett szolgálatparancsnok helyett más látja el a beosztást, a helyettesítı – eredeti beosztásától függetlenül – teljes egészében felelıs a beosztással járó feladatok végrehajtásáért így a szolgálati út biztosításáért is. Egy tőzmegelızési elıadónál (segédelıadó, elıadó, fıelıadó és kiemelt fıelıadó) tekintettel a közbensı elöljárók drasztikus csökkenésére meglehetısen lerövidül a szolgálati út: Tőzmegelızési elıadó – Tőzmegelızési osztályvezetı – Parancsnok.

Összegzés:

Az évezredfordulóra átalakultak a tőzoltóságok, a polgári védelem és az országos hatáskörő szerveik mőködési, irányítási formái. A közvetlen, felülrıl jövı irányítás megszőnt és a szakmai felügyelettel szabályozza az OKF az alá rendelt szerveket. A Hszt. bizonyos módosításával az OKF elérte, hogy néhány körben nagyobb hatalma legyen különösen a HÖT-ök parancsnokai felett. Az bizonyos, hogy az önkormányzatok függetlenségét garantáló szabályzók sokkal nagyobb hatalmat és biztonságot garantálnak egy HÖT parancsnoka számára szemben egy hasonló beosztású rendırrel vagy vám és pénzügyırrel.

Mivel a parancsnokok munkáltatója a polgármester, – aki nem feltétlenül rendelkezik a terület átfogó ismeretével – ezért sokszor szakmai szemmel hatalmas hibákat is elnéznek, és nem indítanak a szabályokat sorozatosan megszegı parancsnokok ellen fegyelmi eljárásokat.

A

Hivatásos

Önkormányzati

Tőzoltóságokon

kétféle

munkarendben

történik

a

feladatvégrehajtás. Ezek a heti 40 hivatali és a – jelenleg – heti 52 órás készenléti szolgálatteljesítési idı . A Hszt. tartalmazza a vonulós tőzoltók munkaidıcsökkentésének ütemezett tervét, amely során 2008-ra 48 óra lesz a heti szolgálatteljesítési idı a készenléti jellegő beosztásokban.

A szolgálati úton „közlekedı” jelentések, kérelmek, panaszok viszonylag hamar a címzetthez tudnak érkezni, mivel különösebb földrajzi távolság gyakorlatilag nincs. Az állományilletékes parancsnok egy laktanyában van az összes alá rendelt beosztottal. A személyes kihallgatások lebonyolítása viszonylag egyszerően lebonyolítható.

21

3. A RENDVÉDELMI SZAKSZERVEZETEK A Magyar Köztársaság fegyveres szervei sajnos nem mondhatják el magukról, hogy régi idıkre visszanyúló szakszervezetekkel és hagyományokkal rendelkeznek. A múlt rendszervben a hivatásos állományúaknál nem volt meg a lehetıség az érdekvédelmi szervezetek alakítására. A felsıbb vezetés ezt nem látta indokoltnak, sıt különösen károsnak tartották. Bizalmatlanok voltak a fegyveres szerveken belül mőködı, a parancsuralmi hierarchiába nem tartozó, a felsıbb vezetéstıl független szervezettel szemben. Az 1989. évi II. törvény, amely az egyesülési jogról szólt, változást hozott e téren. Minden állampolgár jogosult lett társadalmi szervezet létrehozására, abban való tagságra és tisztségviselınek történı megválasztásra. Ma sincs könnyő helyzetben egy szakszervezeti tisztségviselı, azonban ezekben a kezdeti idıkben különösen kemény harcot kellett folytatnia a mindennapokban. Saját szakszervezeti létét, tevékenységével kapcsolatos jogait is hangoztatnia és elismertetnie kellett, méghozzá folyamatosan. A kezdeti parancsnoki hozzáállás inkább volt nevezhetı ellenségesnek, mint akár csak közömbösnek is. Nem tarthatna ma itt a rendvédelmi szakszervezetek összessége, ha a kezdetekben nem lettek volna ilyen harcias és következetes érdekvédık, akiket nem lehetett megfélemlíteni. Ma a szigorú jogi szabályozás és a függelmi hierarchia elméletileg teljes mértékben biztosíthatná az állomány tagjának teljes körő érdekérvényesülését. Sok helyen a fiatalabb generációk parancsnoki beosztásba kerülésével a szakszervezetek megítélése és támogatása is kedvezıbb lett. Sajnos az emberi tényezı sok-sok eltérést tesz lehetıvé még a törvény szerinti mőködés esetén is. Megjelenik az eltérı jogértelmezés, a nem megfelelı jogszabályismeret és néha sajnos a negatív érzelmő akarat is, de az országos egyeztetı fórumokon a szőkös központi költségvetés eltérı elosztási tervei. Az érdekvédelem nem kimondottan és hivatalosan, de lényegében elkülönül helyi és országos szinten. Más a napi feladata és a tevékenysége egy helyi rendvédelmi szervnél szolgáló szakszervezeti tisztségviselınek és más dolgokkal kell szembesülnie ugyanahhoz a szervhez kapcsolódó szakszervezet országos vezetıségének.

Egy hivatásosnak lehetısége van a különbözı szintő és módú jogorvoslatra, ennek segítéséhez létrehozható érdekképviseleti szervezet. Az egyéni érdekérvényesítés egyik problémája és hátránya, hogy az állomány tagjának személyesen kell intéznie az igényével kapcsolatos összes ügymenetet a szükséges információk megszerzésével és betartva az

22

esetleges összes határidıt. A jól mőködı szakszervezetek – esetlegesen függetlenített – tisztségviselıi önkéntes vállalásuk alapján képesek a tagság érdekében megfelelı színvonalon és folyamatosan végezni a felmerült igények és problémák megoldását. A rendvédelmi szerveknél mőködı szakszervezetek (érdekképviseleti szervek) törvény által garantált szinten rendelkeznek jogokkal, melyek segítséget nyújtanak számukra az érdekérvényesítéshez és képviselethez: -

jogosult a rendvédelmi szerven belül mőködni és az állomány tagjait tevékenységébe bevonni,

-

a tagjait a szolgálattal kapcsolatos jogairól és kötelezettségeirıl tájékoztassa,

-

térítésmentesen és bármely idıszakban használhatja a szerv kijelölt helyiségeit,

-

az

általa

szükségesnek

tartott

tájékoztatásokat,

felhívásokat,

valamint

a

tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen közzétegye, -

tagjait szolgálati viszonyt érintı kérdésekben képviselje,

-

tagjainak meghatalmazása alapján élet és szolgálati körülményeiket bíróság vagy más hatóság elıtt képviselheti,

-

minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet és véleményt nyilváníthat, amely az állomány tagjának anyagi, szociális vagy kulturális körülményeire vonatkozik,

-

a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenırizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet,

-

az ellenırzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a szerv vezetıjének a figyelmét felhívhatja, ha az a szükséges intézkedést nem tette meg, a megfelelı eljárást kezdeményezheti.

-

tisztségviselıi számára szakszervezeti munkaidı-kedvezményt vehet igénybe.

A fegyveres szervnek kötelessége együttmőködnie a szakszervezetekkel és nem kérhet nyilatkozatot az állomány tagjától, hogy van-e tagsági viszonya érdekképviseleti szervnél. Az együttmőködés keretében választ és indokokat kell közölnie a szakszervezet által feltett kérdésekkel kapcsolatosan. Fontos elıírás a parancsnok számára, hogy az anyagi, szociális és kulturális viszonyokat érintı döntés, intézkedés megtétele elıtt köteles tájékoztatni az érintett érdekképviseleti szerv vezetıjét. Az állam mőködıképességét garantáló szabály, hogy a területen mőködı szakszervezetek nem gátolhatják a fegyveres szerv rendeltetésszerő mőködését és a parancsok, intézkedések végrehajtását, valamint sztrájkot nem szervezhetnek. A sztrájkjog a 23

szakszervezetek legerısebb fegyvere, amely nélkül az e területen mőködı érdekképviseleti szervek érdekérvényesítési lehetıségei korlátozottabbak. E jog – akár korlátozott mértékő – megszerzéséért mindegyik szakszervezet folyamatosan küzd. Fontos momentum, hogy az érdekképviseletek összességében nemcsak a tagságuk, hanem a teljes állomány érdekeit szolgálják, különösen az országos fórumokon. A fegyveres szerveknél szóba jöhetı eredményes érdekérvényesítı eszköz a demonstráció, amelynek lebonyolítása erısen különbözı lehet. A helyi szervezetnél, önkormányzatnál történı, fıleg helyi tagságból szervezıdı demonstrálástól az országos, több

helyszínen

megrendezett,

társzervek

által

támogatott

demonstrációig

sok

összetevıjében változhat. Szélsıséges helyzetben, mint például a hivatásos tőzoltók munkaidıvel kapcsolatos, évek óta tartó, tárgyalási, demonstrálási folyamata során kihasználható az Európai Uniós érdekérvényesítési lehetıség is. Magyarország 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak, így az EU-s jogintézmények igénybe vételének lehetısége megnyílt a magyar állampolgárok és így a szakszervezetek számára is. A Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete, azaz a HTFSZ ezt a lehetıséget kihasználva 2005. októberében demonstrációt szervezett a brüsszeli Európa Parlament épülete mellé, amelyet a társszervek is támogattak, és amelynek végén a HTFSZ egy petíciót nyújtott át az illetékes EU tisztségviselınek. Ezen beadvány elindított egy, a magyarországi döntéshozataltól független eljárást ez ügyben.

Hasznos körülmény, hogy a szakszervezetek és egységeik társadalmi szervezetek, amely a mozgási lehetıségeiket nagymértékben megnöveli. Önállóan gazdálkodnak, tagdíjból és egyéb forrásokból pénzeszközökhöz juthatnak. Segélyezéseket tudnak folytatni a tagságuk körében, pályázhatnak különféle támogatásokra, a nyilvánosság figyelmét akár fizetett hirdetésekkel is fel tudják hívni és eszközökhöz juthatnak. A társadalmi szervezetekre vonatkozó törvényi elıírások alapján teljes körően érvényesül a demokrácia intézménye.

3.1. Szakszervezeti szövetségek. Az FRDÉSZ és a LIGA Szakszervezetek. A különbözı szakszervezetek tevékenységük erısítése céljából, általában ágazati szinten szövetségeket hozhatnak és hoznak létre. Ebben a formában egységesebb álláspontot

24

tudnak képviselni, és egymást hatékonyabban tudják erısíteni. A kormányzattal való kapcsolattartás, az országos érdekegyeztetı fórumokon való részvétel könnyebbé válik. Természetesen felhozható hátrányként az is, hogy a közös álláspontok kialakításához sok tárgyalás szükséges a szövetségen belül, és mint ahogyan az a demokráciában lenni szokott, a közös érdekért néhányaknak le kell mondani bizonyos igényeiért, követeléseiért. Két nagyobb szövetségben mőködnek nagy létszámban fegyveres szervek érdekképviselıi. Ezek az FRDÉSZ és a LIGA Szakszervezetek. Róluk ejtenék néhány szót egy általános bemutatás keretében. Az FRDÉSZ: A névben található betők jelentése: Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. Elnöke: Kónya Péter.

7. számú kép. Az FRDÉSZ fejléce. Forrás: www.frdesz.org.hu, 2006. Az FRDÉSZ honlapja. Nem kötıdik kimondottan a 1996. évi XLIII.-as törvény, azaz a Hszt. hatálya alá tartozó szervezetekhez, így képviseli a Magyar Honvédség tagjainak érdekeit is a Honvédszakszervezet tagsága által. A szövetségben a következı fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek találhatóak jelenleg: BVDOSZ, VPFSZ, HTFSZ, HOSZ (Honvédszakszervezet), FRSZ, NBHSZ, PVDÉSZ. Célja a közös szakszervezeti álláspont képviselete az országos érdekegyeztetı fórumokon. Egyik ilyen például a szolgálati jogviszonyban állók érdekegyeztetı fóruma (röviden: SZÉF), ahol a Hszt. és a Hjt. hatálya alá esı hivatásos és szerzıdésesek munka és életkörülményeit,

munka és foglalkoztatásügyi, valamint bér és jövedelempolitikai

kérdéseket egyeztetnek a szakszervezetek a minisztériumokbéli vezetéssel. Ezt a fórumot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium mőködteti. A szövetséget alkotó szakszervezetek természetesen élhetnek a különvéleményükkel, amelyet akár országos szinten is hirdethetnek. Az FRDÉSZ országos érdekegyeztetési metódusa és fórumai a 4. számú mellékletben találhatóak grafikusan szemléltetve.

25

A LIGA Szakszervezetek

8. számú kép. A LIGA Szakszervezetek logója. Forrás: www.liganet.hu, 2006. A LIGA honlapja. Az 1988-ban alapított Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, azaz a LIGA Szakszervezetekben helyet foglalnak a közlekedés, a szolgáltatás, az egészségügy, az ipar, az oktatás és a fegyveres és rendvédelmi szféra érdekképviseleti szervei.

Alapszabályokban lefektetésre került a szövetség célja: „Célja a tagszervezetek tagsága érdekében a makroszintő (hazai és nemzetközi) érdekképviselet ellátása, valamint a társadalom széles rétegeinek (elsısorban a tanulók, a munkavállalók, a munkanélküliek és a nyugdíjasok) érdekképviselete. Egyben az, hogy tagszervezeteinek pártoktól független kereteket biztosítson egymás támogatására, a közösen elfogadott célok együttes képviseletére, és segítségére legyen a munkavállalóknak munkáltatóiktól független szervezeteik létrehozásában, mőködtetésében.„7 A fı tevékenységi körük hasonló az egyes szakszervezetekéhez, azaz a verseny és közszférában a munkavállalók élet és munkakörülményeinek jobbítása, a szakszervezeti tagsági arány növelése valamint a szakszervezeti jogosultságok körének bıvítése. 2005.-tıl az FRDÉSZ is belépett a tagszervezetek sorába, amely fúziónak köszönhetıen a LIGA Szakszervezetek súlya jelentısen megnıtt, a tagszervezetek között jelentısen megerısödtek a fegyveres szervek szakszervezetei. A gyakorlati tevékenységei és feladata szintén az Alapszabályból: - biztosítani a tagszervezetek közötti koordinációt, - elısegíteni tagszervezetei szolidáris együttmőködését, - ellátni az országos szintő érdekegyeztetés, érdekképviselet és érdekérvényesítés feladatait, - a tagszervezet felhatalmazása alapján a felsıbb szakszervezeti szerv jogait gyakorolni tagszervezetei tisztségviselıinek munkajogi védelme tekintetében, 7

A LIGA Szakszervezet Alapszabálya. Forrás: www.liganet.hu A LIGA honlapja

26

- a tagszervezetek felhatalmazása alapján szerepet vállalni azok képviseletében, a velük egyeztetett módon és mértékben, - szolgáltatásokat nyújtani a tagszervezetek számára, az illetékes testületek döntései alapján. A Szövetségben való egységes szakszervezeti fellépés mellett: -

a tagszervezetek függetlenek,

-

az együttmőködés önkéntes jellegő,

-

a pártoktól való teljes függetlenség elve érvényesül.

A tagszervezetek képviseletet kapnak a nélkülük való döntés kizárása mellett, és teljes körően megmarad a döntési és cselekvési autonómiájuk. A LIGA elnöke: Gaskó István

3.2. A hivatásos tőzoltókat képviselı szakszervezetek

9. számú kép. Szent Flórián, a tőzoltók védıszentje. Forrás: www.sfsp.edu.pl/inne/florian, lengyel ismeretterjesztı oldal Szent Flóriánról , 2006.

Amint minden munkahelyen így a hivatásos tőzoltóságokon is védeni kell az egyéni és a kollektív dolgozói érdekeket. Szent Flórián állandó oltalma mellett szükség van a szakszervezetekre is.

E területen három olyan érdekképviseleti szerv van, amely felvállalta a hivatásos tőzoltók érdekvédelmét, jogaik érvényesítését. Sokszor felmerült már az egységesítés – összeolvadás gondolata, amelynek az országos fórumokon való tárgyaláskor nagyobb súlya volna, azonban a mai napig még megvan a különállóság.

Az említett három szakszervezet a következık: -

Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ), amely országosan reprezentatívan képviseli a terület hivatásos állományát.

27

-

Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete (FTSZ), amely a Budapesten szolgáló hivatásos tőzoltókat képviseli. Elnöke: Nagy Gábor.

-

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), amely több egyenruhás szerv dolgozóit tömöríti magába dr. Bárdos Judit fıtitkárságával. Találhatunk a tagok között rendıröket, börtönıröket és tőzoltókat is. A határırök idén kiváltak belıle és külön szakszervezetet alakítottak Rendészeti Védegylet néven. A 3. számú mellékletben megismerhetı a BRDSZ felépítése.

A jelenlegi legnagyobb problémák, amelyek a hivatásos tőzoltókat országos szinten érintik, azok a következık:

-

a kormányzati – közszférát érintı – jelentıs megszorító intézkedések.

A szolgálati törvény preambulumában olvasható, hogy az Országgyőlés elismeri a fegyveres és rendvédelmi területen szolgálók magasabb követelményő és szintő igénybevételét. A megszorítások várhatóan megszüntetik a 13. havi illetményt, a korkedvezményes nyugdíjrendszert és a nyugdíjszámítás módját megváltoztatják (természetesen negatív irányban), a pótlékok egy részét megszüntetik.

- A készenléti szolgálatot ellátó hivatásos tőzoltók szolgálati ideje Magyarországon a legmagasabb, jelenleg heti 52 óra. Az eltérést adó különbözetet sem szabadnapban sem pénzbeli megváltásban nem kompenzálják. Az ügyben történt két országgyőlési biztosi vizsgálat is az elmúlt években, melyek megállapították, hogy a heti 40 óra munkaidıhöz képest keletkezı túlmunka nem kerül semmilyen formában megváltásra.8

Ha nem is szakszervezet, de a hivatásos tőzoltóságokat, és így közvetve bizonyos szinten a hivatásos tőzoltókat képviselı szervezet a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóságok Országos Szövetsége (HÖTOSZ). A hivatásos Tőzoltóságokat a szervezetben a parancsnokok képviselik. Alapszabályukból idézve:

8

Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa általános helyettesének jelentése az OBH 5389/2005. ügyben

28

„ A Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóságok Országos Szövetsége … …a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok országos, önkéntes alapon létrehozott társulása, érdekei képviseletére és védelmére, a munka szakmai színvonalának és hatékonyságának javítására, a

szükséges

anyagi,

személyi

és

tárgyi

feltételek

megteremtésének

társadalmi

elısegítésére.”9

Több munkacsoport alakításával és az OKF-el való együttmőködéssel próbálják kidolgozni a tőzoltóságok és a tőzvédelem reformálását lehetıleg az egyes Tőzoltóságok érdekeinek sérelme nélkül.

3.3. Idén aktuális

10. számú kép. A lyukas zászló Budapesten. Forrás: www.ftsz.hu, 2006. A Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezetének honlapja. Ez év október 23-án ünnepeltük az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 50. évfordulóját. Ez alkalommal a Fıvárosi Tőzoltók Szakszervezete megjelentette honlapján a 1956-os eseményekkor a tőzoltók által kiadott kiáltványt. Ennek sorait olvasva 24 pontba szedve találjuk meg a korabeli hivatásos tőzoltókat leginkább érintı problémákat, módosítási követeléseiket. A szakmabeliek számára igen érdekes és informatív anyagon jól látható, hogy összeállításánál és tartalmában milyen közel áll a szakmaisághoz, nem kíván túllépni a szolgálati körülmények javításán. Néhány a legfontosabb követelésekbıl: „ …5. A szabadságharcban részt vett tőzoltó bajtársakat tüntessék ki, a szabadságharcban életüket áldozó bajtársak hozzátartozóiról pedig kormányzatunk a legmesszebbmenıen gondoskodjék… …8. A megszüntetett Országos Tőzrendészeti Parancsnokság helyett Országos

9

Forrás: www.hotosz.hu, 2006. A HÖTOSZ honlapja.

29

Tőzoltófıparancsnokságot kell szervezni, amely legfıbb elvi irányítója legyen az állami, az üzemi és a községi tőzoltóságoknak… 9. Nagyobb hatáskört kell biztosítani az osztály- és alosztályparancsnokoknak. Ezek a parancsnokok feleljenek a rájuk bízott terület tőzrendészeti helyzetéért, az irányításuk alá tartozó egységek szakmai munkájáért, ütıképességéért… 10. Meg kell szüntetni a politikai osztályokat és a politikai helyettesi posztokat. A tőzoltóság hivatásánál fogva hivatalból ne politizáljon. A politizálás a jövıben egyéni ügy legyen. 11. Meg kell szüntetni a káderosztályokat... ... A felvétellel, elıléptetéssel, elbocsátással kapcsolatos személyzeti munkát a hatáskör megállapításával a parancsnokok feladatává kell tenni… 14. Felül kell vizsgálni a tőzoltóság illetményét, amelyet a szolgálati idı figyelembevételével kell megállapítani. Meg kell szüntetni a beosztási illetményen belüli kategorizálást. Rendezni kell a tőzoltók nyugdíjának kérdését is, természetesen az általános nyugdíj rendezéssel összefüggésben. 15. Biztosítani kell a tőzoltóság tagjai és közvetlen családtagjaik részére az 50%-os vasúti kedvezményt. A budapesti tőzoltóság tagjai részére pedig ezenkívül az ingyenes villamos és autóbusz bérletet. 17. A tőzoltóságoknak azok a tagjai, akik a tőzoltás, illetve a kárelhárítás közben sérülést szenvedtek, ebbıl kifolyólag munkaképtelenné váltak a szolgálati idıre való tekintet nélkül megfelelı nyugdíj ellátásban részesülnek. Azoknak a tőzoltó bajtársaknak, akik a kárelhárítás során életüket vesztették, hozzátartozói a szolgálati idıre való tekintet nélkül szintén részesüljenek a teljes nyugdíjellátásban. 20. A beosztott bajtársak szakmai továbbképzését az Országos Tőzoltó-fıparancsnokság elvi irányítása mellett az osztályparancsnokok, önállóan szervezzék és ellenırizzék. 23. A balatongyöröki és hévízi volt tőzoltó üdülıket haladéktalanul vissza kell adni az állami tőzoltóság kezelésébe. 24. Kívánjuk a tőzoltóság idegen jellegő egyenruhájának megváltoztatását.”10 Szakszervezetek akkor nem segíthették a hivatásos tőzoltókat és látható, hogy milyen sok – ma már oly természetes – körülményt és kedvezményt kellett az elmúlt évtizedekben kiharcolni, sok esetben érdekképviseletek nélkül.

10

Az 56-os tőzoltói követelésekbıl. Forrás:www.ftsz.hu, 2006. Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete

30

Összegzés: Az elmúlt rendszerben a fegyveres és rendvédelmi területen a szakszervezetek létrehozása törvényi akadályokba ütközött és jelentıs volt a hátrány a „civil” érdekképviseletekhez képest. Az 1989. évi II. törvény teremtette meg a lehetıséget a fegyveres szerveknél arra, hogy

az

állomány

tagjai

is

létrehozhassanak

társadalmi

szervezeteket

és

így

szakszervezeteket. A késıbbiekben a Hszt. már garantálja a szakszervezetek létrehozását, mőködését, jogkörét és a parancsnokok kötelességévé teszi az együttmőködést az érdekképviseletekkel. A különféle szakszervezetek tevékenységük erısítése és az országos fórumokon való eredményesebb érdekérvényesítés céljából szövetségeket hozhatnak és hoznak létre. A fegyveres és rendvédelmi területen két nagyobb szövetség létezik, amelyek a LIGA Szakszervezetek és az FRDÉSZ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az FRDÉSZ-ben helyet foglalnak a fegyveres szervek reprezentatív szakszervezetei (amelyek a legnagyobb arányban képviselik egy adott szerv állományát) és az FRDÉSZ pedig belépett a LIGA Szakszervezetek szövetségbe, amely így a legtöbb hivatásost tömörítı érdekképviseletté vált. A hivatásos tőzoltókat három szakszervezet is képviseli. Ezek a HTFSZ, az FTSZ és a BRDSZ. A reprezentatív érdekképviseleti szerv közülük a HTFSZ. A jelenleg legnagyobb sérelmeket okozó problémák a kormányzati megszorító intézkedések és a vonulós tőzoltók túlmunkáinak el nem ismerése és ellentételezésének hiánya. A Tőzoltóságok érdekképviseleti szerveként mőködik a HÖTOSZ, amely szervezet tevékenysége

kihat

bizonyos

szinten

a

hivatásos

állományra

is.

A

Tőzoltóparancsnokságokok képviseletét a parancsnokok látják el. Ez évben ünnepeltük az 1956-os forradalom kitörésének 50. évfordulóját. Az akkori tőzoltók nyilatkozata alapján látható, hogy – hasonlóan napjainkhoz – az akkori állománytagok is széles körő problémákkal rendelkeztek, amely gondok ellen megpróbáltak a kornak megfelelı lehetıségekkel fellépni. Látható, hogy a rendvédelem területén erısíteni kell az érdekképviseleti szerveket és el kell érni a minél magasabb szintő törvényi garanciákat a szakszervezetek szélesebb körő mőködésére és jogkörére. A szakszervezetei szövetségek többnyire jól mőködnek és hatványozva jelenítik meg az egyes szervek területén jelentkezı gondokat. A hivatásos tőzoltókat képviselı szakszervezeteknek tevékenységük során erısíteni szükséges az együttmőködésüket, hiszen a kevesebb, mint 10.000 fıs hivatás erıi könnyen szétforgácsolhatók a tárgyalóasztalok túloldaláról. 31

4. A HIVATÁSOS TŐZOLTÓK FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETE

11. számú kép. A HTFSZ jelképe. Forrás: www.htfsz.org, 2006. A HTFSZ honlapja

Az 1989. évi II. törvény teremtette meg a lehetıséget arra, hogy a tőzoltóságokon létrehozhatóvá váljanak a szakszervezetek. 1989. november 21-én Gyulán alapították meg a Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezetét, azaz a HTFSZ-t. A bíróság ugyanezen év december 28-i végzése jegyezte be. Az alapítás utáni idıszakban a taglétszám 2640 fı volt. Napjainkig a taglétszám e körül mozog. Az érdekképviseleti szerv alapító tagja az FRDÉSZ-nek és 2005. óta (az FRDÉSZ által) a LIGA Szakszervezeteknek. A hivatásos tőzoltók reprezentatív szakszervezete. Az elmúlt években kapcsolatokat vettek fel több európai ország tőzoltó érdekképviseleti szervével. Elmondható, hogy több társszervezet – például a rendırök szakszervezete – már szélesebb körő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a saját rendvédelmi területén. A HTFSZ a lengyel kapcsolatain keresztül esélyes arra, hogy a tőzoltó-szakszervezetek nemzetközi szervezetébe beléphessen. Eddig a lengyel mellett a horvát, a bosnyák és az angol tőzoltó érdekképviseleti szervekkel sikerült a jó viszony kiépítése.

4.1 A szakszervezet felépítése

A szakszervezet alapvetı alkotóeleme a szakszervezeti egység, amely az egyes parancsnokságokon szervezıdik. Jelenleg 58 szakszervezeti egység van országunkban. Elıfordulnak megszőnések is, azonban – szerencsére egyre gyakrabban – vannak új szervezıdések is. Az egységek elnevezése igen egyszerő:

32

Például: Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete Debreceni Egysége vagy röviden fıleg bélyegzıkön - HTFSZ Debreceni Egysége, Egri Tőzoltók Szakszervezete. Az egységek önálló gazdálkodást folytatnak és kérelem alapján önálló jogi személyiséggel is rendelkezhetnek. A HTFSZ-nél a tagdíj az aktuális bruttó havi jövedelem 1%-a. Ennek 40%-a kerül a központi kasszába és 60%-a a helyi szervezetnél marad.

A megyékben található egységek választanak a tagjaik sorából megyénként egy fıt az Országos Választmányba, amely testület maga közül elnököt választ. A Vezetıség 6 fıbıl áll. Ezek a következı tisztségőek: Elnök-Ügyvivı, az Országos Választmány elnöke, Szervezeti Ügyvivı, Területi Ügyvivı 1, Területi Ügyvivı 2, Gazdasági Ügyvivı.

Az egyéb bizottságoktól eltérıen az elnök-ügyvivı személyét nem a csoportban levık, hanem a Küldöttgyőlés választja meg. Az elnök-ügyvivı jelenleg Kajsza Zoltán, a helyettese pedig a szervezeti ügyvivı: Hócza György.

A döntéshozatal útja a HTFSZ-nél:

Küldöttgyőlés

Országos Választmány

–

Felügyelı Bizottság

Vezetıség

Helyi egység vezetése

Tagság 4. számú ábra. A döntéshozatali út. Saját rajz, 2006. A döntéshozatal a gyakorlatban a következıképpen alakul: A legalább háromnapos Küldöttgyőléseken a küldöttek megválasszák vagy megerısítik az ügyvivıket és a Felügyelı Bizottságot. Meghatározzák a következı évben

33

követendı irányt a HTFSZ Vezetésének. A Vezetıség által elıkészített döntéseket megtárgyalják, megszavazzák. A küldöttgyőlés után – általában havonta egyszer – az Országos Választmány elnökének összehívására ülésezik és megtárgyalja a folyamatban lévı ügyeket, dönt a Vezetıség hatáskörén túlmutató ügyekben. Fontos eleme ezeknek az üléseknek, hogy az úgynevezett „brainstorming” módszer érvényesül. Azaz a résztvevık ötletbörzeként adják a megoldási lehetıségeket, amelyekbıl könnyebb a legjobb megoldás kiválasztása. Elemezzük ki a szervezeti ábra elemeit: A Küldöttgyőlés: Az alapszabály alapján a szakszervezet legmagasabb döntéshozó szerve. Évenként egyszer valamint különleges esetekben kerül összehívásra. A Küldöttgyőlés tagjait a helyi egységek választják meg saját tagságukból. Minden 20 fı tag után 1 küldött jelölhetı. Alapszabálymódosításra csak ez a szerv jogosult. Meghatározza az év közbeni feladatokat, meghallgatja és elfogadja vagy elutasítja az ügyvivık beszámolóit. A beszámoló el nem fogadása automatikusan az ügyvivı visszahívását eredményezi.

Az Országos Választmány: A megyéket képviselıkbıl áll és általában havonta egyszer ülésezik. Meghatározza a Vezetıség feladatát és ellenırzi a szakszervezet szakmai mőködését. Biztosítja az információáramlást a Vezetıség és a tagság között.

A Felügyelı Bizottság: 3 tagból áll, akik maguk közül elnököt választanak. Végzik a gazdálkodással és jogszerőséggel kapcsolatos ellenırzéseket mind a központi szervnél, mind a helyi egységeknél.

A Vezetıség: Élén az elnök-ügyvivıvel képviseli a HTFSZ-t és a tagságot. Napi folyamatossággal végzik a szakszervezet ügyeinek intézését a számukra elıre meghatározott irányultsággal. A Vezetıség tárgyal a kormányzati szinten a megfelelı fórumokon, valamint végzi a kapcsolattartást a különbözı szövetségekkel (FRDÉSZ, LIGA Szakszervezetek). Közvetlen feladatuk a tagtoborzás is, a HTFSZ minél szélesebb körő propagálása.

34

Helyi egység vezetése:

A helyi egységek, mint önállóan gazdálkodó és ügyekben eljáró, a helyi tagságot akár a bíróságon is képviselı szervezet. A helyi vezetés feladata a tagság ügyeinek intézése, tárgyalás a helyi szintő vezetéssel és az egyik legfontosabb, nem delegálható feladat, a helyi szintő tagtoborzás.

Egy HTFSZ Egység felépítése: Más társadalmi szervezettıl eltérıen a HTFSZ egységek képviselıi és egyben vezetıi a titkárok. İk a fı kapcsolattartók a megyei Országos Választmányi taggal. Akadályoztatásuk esetén nincs elıre választott helyettese. Ilyenkor saját hatáskörében bíz meg valakit az egység képviseletére. A helyi vezetıség a titkárból és a csoportbizalmikból áll.

Titkár

Pénztáros

„A csoport”

„B csoport”

„C csoport”

„8 órás” csoportbizalmik

Tagság

Tagság

Tagság

Tagság

5. számú ábra. Egy helyi egység szervezeti felépítése. Saját rajz, 2006.

A helyi egységeknél a legmagasabb szintő döntéshozó szerv a Taggyőlés, amelyen csak az 51%-ot elérı jelenlét esetén lehet szabályosan dönteni. A Pénztáros tisztséget betöltı vezeti a pénztárat, végzi a könyvelést és elkészíti az éves beszámolókat, adóbevallást. A Tőzoltóságok készenléti szolgálata 24/48 órás jellegő, így ez meghatározza a tőzoltók munkahelyi életét. A megfelelı információáramlás elısegítésére és a problémamentesebb mőködésért mindegyik szolgálati csoportnak van egy választott csoportbizalmija, valamint tekintettel a 8 órás beosztásúakra, közülük is választva van egy bizalmi tisztségviselı. Amennyiben a titkárnak tájékoztatnia kell a tagságot vagy egy iratot ismertetni, nem szükséges taggyőlést összehívnia, hiszen a csoportbizalmik a megkapott anyagokat belátásuk alapján a szolgálati idı megfelelı részén ismertethetik.

35

4.2. A szakszervezet tevékenysége:

12. számú kép, A brüsszeli demonstráció 2005-ben. Forrás: A HTFSZ képanyagtára, 2006. A helyi egységek végzik az egyes Parancsnokságokon szolgáló tagság ügyeinek intézését, a helyi illetıségő tárgyalások lefolytatását a parancsnokokkal, az esetleges segélyezéseket és bonyolítják saját egységük gazdálkodását. Segélyezési, rendezvényszervezési, érdekvédelmi vagy egyéb ügyekben a helyi egységek kérhetik a központi HTFSZ segítségét, amely kérelmet az Országos Választmány bírál el és határoz a segítség módjáról. A személyes segítségnyújtás elsısorban a megye szerinti illetékes Országos Választmányi tag feladata. Interjút folytattam Hócza Györggyel, a HTFSZ szervezeti ügyvivıjével, aki kitért a múltbéli eredményekre, a jelenleg fennálló problémákra és a jövıben várható feladatokra: Elmondása alapján a múltban több állományt negatívan érintı jogszabályt sikerült módosítani, eltörölni, akár a bíróságok elıtt is. Ilyenek voltak a délutános-éjszakai pótlékok kérdése valamint a veszélyességi pótlékokkal kapcsolatos problémák. Jelenlegi legnagyobb problémaként a tőzoltók munkaidejének kérdését, a túlmunkák el nem ismerését és így ki nem fizetését említette. Ez ügyben évek óta folyamatosak a tárgyalások és a demonstrációk, melynek folyamán Brüsszelig is eljutott a HTFSZ. A folyamatosan nyíló – tisztek és tiszthelyettesek közötti – bérollóval kapcsolatosan megjegyezte: Belgiumban egy tőzoltóparancsnok fizetése megegyezik a vonulós, beosztott tőzoltóéval, amit az ottani parancsnokok helyesnek tartanak, mivel a végrehajtó állomány több szolgálatban töltött órával rendelkezik és veszélyes munkát végez. El kellene érni, hogy a különbözı HÖT-öknél keletkezı munkaidı-kedvezmények összevonhatóak

legyenek

a

törvény

erejénél

fogva,

így

az

országos

szervek

36

gyakorlatiasabban tudnák a feladatokat elosztani és végrehajtani. A szakszervezeti tagdíjak adóból történı levonhatósága szintén megerısítené az érdekképviseleti szervek helyzetét. A tagság arányának növelhetıségével elmondta: Horvátországban azoknak, akik nem szakszervezeti tagok, szolidaritási díjat kell fizetnie, mivel a szakszervezet által kiharcoltakból ık is részesülnek. A tagsági arány így jelentıs, hiszen nem feltétlenül éri meg „kívül” maradni az érdekképviseleti tagságból. Mindenképpen növelni szükséges a taglétszámot, és el kell érni, hogy minden parancsnokságon legyen HTFSZ egység. Idıszerő probléma továbbá még a kormányzat által bejelentett megszorító intézkedések. A tervezetben szerepel a közszféra kiadásainak csökkentése, amely szerint veszélybe került az évek során nehezen megszerzett kedvezmények sora és így a Hszt. prembulumának szellemisége. Elképzelések vannak a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról, számítási módjának megváltoztatásáról, a 13. havi illetmény és néhány pótlék eltörlésérıl.

Összegzés: Az 1989. évi II. törvény által nyújtott szakszervezet szervezési lehetıséggel minden fegyveres szerv élt és megalakította a saját érdekvédelmi szervét. A szövetségbe tömörülés nagyobb érdekérvényesítési lehetıséget nyújt az országos szintő fórumokon. Ezt az FRDÉSZ-be és ezen keresztül a LIGA Szakszervezetekbe való belépéssel meg is tették az érintett szervek. A hivatásos tőzoltók érdekeit három szakszervezet is képviseli, melyek a HTFSZ, az FRSZ és a BRDSZ. Az országosan reprezentatív érdekképviseleti szerv a HTFSZ. Felépítésében a demokratikus mőködést próbálja megvalósítani, ezért mőködik a háromszintő irányítás és felügyelet az évenkénti Küldöttgyőléssel, a havonkénti Országos Választmányi győléssel és a Vezetıség folyamatos munkájával. A HTFSZ munkájában széleskörően végzi a hivatásos tőzoltók felmerülı gondjainak megoldását, a szakma védelmét és képviseletét országos szinten valamint a magyar hivatásos tőzoltók Európában való megismertetését. Rendkívül sokrétő feladatokat kell megoldania a HTFSZ-nek. Az egyik ügyvivı elmondása alapján a múltban nagy küzdelmek által elért kedvezmények most veszélybe kerültek a várható kormányzati megszorító intézkedések árnyékában. A tőzoltók munkaideje Európában a legmagasabb, különösen az EU-s irányelvekhez viszonyítva, a túlmunkák ellentételezése nem megoldott. 37

VÉGSİ ÖSSZEGZÉS A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét és biztonságát, a társadalom nyugalmát, élet- és vagyonbiztonságát a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatottak védelmezni. Az élet minden területére kiterjedıen végzik szolgálatukat feladatok szerint megosztva a fegyveres szervek. A feladatok alapján tehát elkülönülnek például a Rendırség, a Vám és Pénzügyırség, a Tőzoltóság, stb. szervei. Az e szerveknél szolgálati feladataikat végrehajtók hivatásos állományban vannak és külön törvény, az 1996. évi XLIII-as törvény vonatkozik rájuk. Feladataik megfelelı végrehajtását garantálandó már az állományba való bekerülés is szigorú szabályokhoz kötött. A szolgálati törvény (Hszt.) pontosan leszabályozza a hivatásos állományú összes – szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos – körülményét így biztosítja az egyenlı esélyeket is. Maga a szolgálati jogviszony jelentıs számú megkötést tartalmaz az állomány tagja számára, azonban a hivatásos állományú egyéni érdekei védelmére rendelkezik bizonyos törvényi garanciákkal, mint például az érdekképviseleti szerv alakításával és az abban való munkavégzés jogával. Az érdekképviseletek fegyveres szerveken belül való mőködését a Hszt. szintén meghatározza a parancsnokok szakszervezetekkel kapcsolatos kötelességei mellett. Szükségesnek látom a Hszt. oly módon való módosítását, hogy bizonyos illetménnyel, pótlékokkal kapcsolatos kérdésekben biztosítsa az állomány megfelelıbb szintő bérezését és ezzel a szolgálatteljesítésük elismerését. Napirenden van a hivatásos állományúak kedvezményeink csorbítása. Mivel véleményem szerint – a Hszt. vizsgálata alapján – néhány helyen a kedvezmények körének bıvítése, mértékének növelése szükséges, a megvonások mindenképpen a hivatásos állomány jogos illetményét és a feladatvégzési lehetıségeit korlátozzák. A jövıben nehezebb lesz a megfelelı minıségő és mennyiségő humánerıforrás pótlása, a szolgálatban lévık pályán tartása. Eltérések tapasztalhatóak a szolgálatteljesítés idejének megállapítása, bérezése alapján. Ez szintén feszültséget generál az állomány egy részénél. Különösen sajnálatos, hogy ebben a kérdésben a szakszervezetek évek óta tárgyalnak a kormányzattal és több elmarasztaló országgyőlési biztosi vizsgálat is folyt ezzel kapcsolatosan az elmúlt években. Az állam jogbiztonságát garantáló elsıszámú szervezetek a fegyveres és rendvédelmi szervek, melyek tagjainak elismerését mindenképpen kifejezésre kell juttatni. A nem megfelelı személyügyi politika következtében a jó minıségő és gyakorlott munkaerı kiáramlása a területrıl veszélyt jelent az állam és a társadalom biztonságára. 38

A szakszervezetek fegyveres szervenként képviselik a területen szolgálatot teljesítık érdekeit. Szövetségekbe tömörülve érdekképviseleti lehetıségeiket megsokszorozhatják. Véleményem szerint a szakszervezeteknek el kell érnie, hogy a Hszt. számukra elınyösen módosuljon és garantáljon további jogokat. Ilyen jog például a munkaidı-kedvezmények összevonhatóságának biztosítása a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóságok esetében. A szövetségi kapcsolatok erısítése jó lehetıség az egységesebb fellépésre, amely elınyei az elmúlt években tapasztalhatóak voltak. Maguk a szövetségek egy egész szervezetként képviselik a tagszervezeteket és ezen keresztül a teljes állományt. Fontos ebben a szerepben a korrektség, a következetesség és az állomány érdekeinek harcos képviselete. A szakszervezeti tagság növelése elengedhetetlen. A központi szakszervezeti támogatások taglétszámarányosak, de nem ez a fı ok. A szakszervezet akkor erıs, ha mögötte nemcsak tömegek, hanem az állomány nagyobb mértékő százaléka szakszervezeti tagként áll. Nagyobb szavú egy 1.000 fıs szakszervezet, ha a szerv állományának 95 százalékát képviseli, mint egy 5.000 fıs, ha csak az állomány 30 százalékát. A tagság gondolkodásának is változnia kell. Be kell látni, hogy a szakszervezet nemcsak a vezetıségbıl áll, hanem ık maguk is részei. Elengedhetetlen, hogy mindenki kivegye a részét a feladatokból, akár csak egy demonstráción való megjelenéssel is. A nemzetközi érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartás hosszú távon jó lehetıségeket kínál. Informális úton jelentıs külföldi információforrást és támogatást jelenthet. A Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete 1989 óta képviseli a tagságát és a teljes hivatásos tőzoltói társadalmat. A múltban jelentıs eredményeket ért el az állomány érdekében és jelenleg is harcosan kiáll a tagságáért, a szolgálatukat a nap minden percében vállalókért. A HTFSZ tagság körében is tapasztalható a más rendvédelmi szerveknél is fennálló „fásultság”. Az állomány tagjai a megszorító intézkedések ellen, a túlmunkák ellentételezésének elmaradása ellen a saját szabadidejében történı munkavégzéssel küzd, így próbál több lábra állni és lassan már a hivatását tekinti a mellékállásának. Ez a tendencia veszélyes a tőzoltói hivatás megbecsülése szempontjából, a tagságnak ki kell állnia a jogaiért és érdekeiért a szakszervezeti képviseleten keresztül és a jogszabályoknak megfelelıen (például sztrájk tilalma), még az elhúzódó sikertelen tárgyalások esetén is. A HTFSZ belsı mőködésében fontos erısíteni a munkamegosztást, a taglétszám növelését és nagymértékő bevonását a feladatokba, valamint a területi terjeszkedést, hogy minden Tőzoltóparancsnokságon legyen magas tagsági arányú HTFSZ egység. Ezen a módon elérhetı az is, hogy a hivatásos tőzoltók még inkább magukénak érezhessék a szakszervezetet és magasabb szinten összekovácsolódjon az állomány. 39

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság szervezeti felépítése. Forrás: www.okf.hu, 2006. A Katasztrófavédelem honlapja.

40

2. számú melléklet. Az ÖTM felépítése. Forrás: www.bm.hu, 2006. Az ÖTM honlapja.

41

3. számú melléklet

A BRDSZ mőködési felépítése. Forrás: www.brdsz.hu, 2006. A BRDSZ honlapja. 4. számú melléklet

Az FRDÉSZ érdekegyeztetési fórumai. Forrás: www.frdesz.org.hu, 2006. Az FRDÉSZ honlapja.

42

5. számú melléklet Forrás: www.ftsz.hu A Fıvárosi Tőzoltók Szakszervezetének honlapja „A NAGY-BUDAPESTI TÜZOLTÓSÁG FORRADALMI TANÁCSA TÜZOLTÓ BAJTÁRSAK! Forradalmi ifjúságunk bátor, hőséges harccal szétzúzta az átkozott önkényuralmat, elsöpörte életünkbıl a népellenes rákosista klikket. Most, nemzeti függetlenségünk kivívása után új szellemben, tisztultabb légkörben kell az országépítés nagy munkájához látnunk. Erre az új szellemre, a tisztultabb légkörre a mi testületünknél is szükség, nagy szükség van. Gyökerestıl ki kell gyomlálnunk az elmúlt évek súlyos hibáit és új alapokon, új demokratikusabb módszerekkel tiszta jellemő, szakavatott vezetıkkel hozzá kell fognunk tőzoltóságunk alapvetı problémáinak megoldásához. A budapesti tőzoltóság követeléseit az alábbi pontokban foglaltunk össze: 1. Csatlakozunk a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány 25 pontjához. 2. Az ország népével együtt követeljük a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarország területrıl. 3. A budapesti tőzoltóság egységesen követeli, hogy új kormányunk ne tekintse magára nézve kötelezınek a varsói szerzıdésben kötött megállapodásokat. 4. Szabad választásokat követelünk, több párt részételével, az ENSZ ellenırzése mellett legkésıbb 1956. december 31-ig. 5. A szabadságharcban részt vett tőzoltó bajtársakat tüntessék ki, a szabadságharcban életüket áldozó bajtársak hozzátartozóiról pedig kormányzatunk a legmesszebbmenıen gondoskodjék. 6. Az állami tőzoltóság szőnjék meg katonai jellegő testületet lenni. Feladatának és hivatásának megfelelıen az élet-, és a nemzeti valamint az egyéni vagyon legfıbb ıreként, polgári jellegő testület legyen. Ennek megfelelıen teljesen önállóan, más szervektıl elhatárolva végezze munkáját. Kívánjuk, hogy a jelenlegi szervezettıl teljesen eltérıen, a tőzoltóságot szervezetileg és gazdaságilag egyaránt haladéktalanul válasszák le a rendırségtıl. A tőzoltóság egyrészt hatósági szerv, másrészt a társhatóságok mőszaki végrehajtó alakulata. 7. Meg kell szüntetni a bürokratikussá vált Országos Tőzrendészeti Parancsnokságot, amely indokolatlanul felduzzasztott létszámával sem volt képes a magyar tőzoltóság problémáinak megoldására. A leghatározottabban követeljük, hogy a Belügyminiszter Bajtárs vizsgálja meg a BM Országos Tőzrendészeti Parancsnokság vezetıinek felelısségét, a tőzoltóság alapvetı problémáinak megoldatlansága és elhanyagolása miatt. Ezeket a vezetıket vonják felelısségre.

43

8. A megszüntetett Országos Tőzrendészeti Parancsnokság helyett Országos Tőzoltófıparancsnokságot kell szervezni, amely legfıbb elvi irányítója legyen az állami, az üzemi és a községi tőzoltóságoknak. Az Országos Tőzoltófıparancsnokság vezetıje közvetlenül a Belügyminiszter irányítása alá tartozzék. Az Országos Tőzoltófıparancsnokság létszámát 15 fıben kell meghatározni. 9. Nagyobb hatáskört kell biztosítani az osztály- és alosztályparancsnokoknak. Ezek a parancsnokok feleljenek a rájuk bízott terület tőzrendészeti helyzetéért, az irányításuk alá tartozó egységek szakmai munkájáért, ütıképességéért. E felelelısségteljes megbízás teljesítése érdekében az Országos Tőzoltófıparancsnokságtól kizárólag elvi irányítást kapjanak és ezek alapján a munkájukkal összefüggı kérdésekben, önállóan döntsenek. 10. Meg kell szüntetni a politikai osztályokat és a politikai helyettesi posztokat. A tőzoltóság hivatásánál fogva hivatalból ne politizáljon. A politizálás a jövıben egyéni ügy legyen. 11. Meg kell szüntetni a káderosztályokat. Az elfekvı káderanyagokat meg kell semmisíteni és helyette csupán személyi adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. A felvétellel, elıléptetéssel, elbocsátással kapcsolatos személyzeti munkát a hatáskör megállapításával a parancsnokok feladatává kell tenni. 12. Felül kell vizsgálni azoknak a volt tőzoltóknak az ügyét, akiket a személyi kultusz és az önkényuralom alatt a lélektelen kádermunka következtében bocsátottak el és a becsületes, múltukban tiszta, szakmailag képzett bajtársakat vissza kell venni a testületbe. 13. Szigorúan ragaszkodunk ahhoz, hogy testületünknél vezetıi, parancsnoki beosztásba csak olyan bajtársak kerüljenek, akik a beosztásuk megkívánta szakmai ismeretekkel rendelkeznek, és egyéb tekintetben is alkalmasak a vezetésre. 14. Felül kell vizsgálni a tőzoltóság illetményét, amelyet a szolgálati idı figyelembevételével kell megállapítani. Meg kell szüntetni a beosztási illetményen belüli kategorizálást. Rendezni kell a tőzoltók nyugdíjának kérdését is, természetesen az általános nyugdíj rendezéssel összefüggésben. 15. Biztosítani kell a tőzoltóság tagjai és közvetlen családtagjaik részére az 50%-os vasúti kedvezményt. A budapesti tőzoltóság tagjai részére pedig ezenkívül az ingyenes villamos és autóbusz bérletet. 16. Biztosítsa kormányzatunk a tőzoltóság részére az üzemekhez és intézményekhez hasonlóan a lakásproblémák gyors megoldását. Ehhez megfelelı anyagi és pénzügyi segítséget kérünk. 17. A tőzoltóságoknak azok a tagjai, akik a tőzoltás, illetve a kárelhárítás közben sérülést szenvedtek, ebbıl kifolyólag munkaképtelenné váltak a szolgálati idıre való tekintet nélkül megfelelı nyugdíj ellátásban részesülnek. Azoknak a tőzoltó bajtársaknak, akik a kárelhárítás során életüket vesztették, hozzátartozói a szolgálati idıre való tekintet nélkül szintén részesüljenek a teljes nyugdíjellátásban.

44

18. A tőzrendészeti hatósági munkától külön kell választani a szabálysértési eljárást. A szabálysértési ügyeket a tanácsok mellett szervezett szabálysértési bíróságok vegyék át, melyek mőködésében tőzrendészeti ügyben a tőzoltóság képviselıje szakértıként mőködik közre. 19. Felül kell vizsgálni a tőzoltóságnál szervezett különbözı szakiskolák tananyagait, hogy azok mennyiben szolgálják a tőzoltó bajtársak szakmai tudásának fejlesztését. A tananyag mellett felül kell vizsgálni az iskolák szakmai elıadóinak felkészültségét és létszámát is, hogy csak a legkiválóbb szakemberek oktassák testületünk leendı szakembereit. 20. A beosztott bajtársak szakmai továbbképzését az Országos Tőzoltó-fıparancsnokság elvi irányítása mellett az osztályparancsnokok, önállóan szervezzék és ellenırizzék. 21. Meg kell szervezni az Országos Tőzoltó Szövetséget. E szövetség az üzemi, és községi tőzoltók érdekvédelmi szerve legyen, amely harcoljon a tőzoltó bajtársak rendeletekben megállapított jogainak biztosításáért. Ezen kívül a szövetség foglalkozzék a tőzoltóversenyek megrendezésével és irányítsa a tőzoltóság kulturális életét /: zenekar, múzeum, könyvtár, stb./ A Szövetségnek hetenként megjelenı sajtószerve legyen, amely a hazai és nemzetközi tőzoltó élet eseményeirıl adjon tájékoztatást. A Szövetségnek az állami tőzoltóság beosztottai is tagjai lehetnek. 22. Fel kell venni a kapcsolatot a Nemzetközi Tőzoltó Szövetséggel, és kérni kell, hogy a Szövetségnek a magyar tőzoltóság is tagja legyen. Ki kell építeni kapcsolatainkat a külföldi tőzoltóságokkal. 23. A balatongyöröki és hévízi volt tőzoltó üdülıket haladéktalanul vissza kell adni az állami tőzoltóság kezelésébe. 24. Kívánjuk a tőzoltóság idegen jellegő egyenruhájának megváltoztatását. Budapest, 1956. október hó 31. A FORRADALMI TANÁCS MEGBÍZÁSÁBÓL:

Dr. Marinovich Endre”

45

6. számú melléklet 1996. évi XLIII. törvény indokolása a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A rendszerváltozással az alkotmányos demokrácia intézményrendszerének kiépítése után halaszthatatlanul megoldandó kodifikációs feladatként jelentkezett a munka világának a megváltozott társadalmi viszonyokhoz illeszkedı megújítása. Ennek keretében megalkotásra került a versenyszektorba tartozó munkáltatók és munkavállalók jogviszonyát szabályozó Munka Törvénykönyve, majd a közszolgálati szférát szabályozó, a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) része ennek a törvényalkotási folyamatnak. Ugyanakkor integráns eleme annak a jogterületnek is, amely a teljes átalakítás alatt álló honvédelem viszonyait szabályozza és a honvédelemrıl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) elfogadásával kezdıdött meg. A Javaslat a szervezeti és személyi hatályára tekintettel e törvényhozási folyamatba is szervesen beilleszkedik.

a) Az országunk függetlenségének, belsı rendjének, biztonságának védelme - amit a honvédség, a határırség, a rendırség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a polgári védelem, a vám- és pénzügyırség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és önkormányzati tőzoltóság (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) látnak el - állami, közösségi tevékenység. E szervek személyi állománya ennek megfelelıen - a szervi hovatartozástól függetlenül - közszolgálatot teljesít. A fegyveres szervek feladatrendszerében meghatározó szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek a szolgálati jogviszonya (a továbbiakban: szolgálati viszony) - a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt - a más közszolgálatban állók szolgálati viszonyához képest olyan mértékben eltérı, sajátos, hogy önálló szabályozást igényel.

........Ezért a társadalombiztosítási ellátás tekintetében azt a megoldást alkalmazza, hogy az eltérı szabályokat megállapítja, és elrendeli a társadalombiztosítási jogszabályoknak az eltérı rendelkezésekkel történı alkalmazását. d) A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásánál a Javaslat érvényesíti azt a törvényalkotói szándékot, hogy a hivatásos állomány tagjainak, mint - többségükben - egyenruhás állampolgároknak jogai és kötelességei között a harmóniát megteremtse. Abból indul ki, hogy a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Emellett a szolgálati viszony létesítésének feltételeként önkéntesen lemondanak alkotmányos jogaik gyakorlásáról, vállalva egyúttal - törvényben meghatározott fegyveres szerveknél történı szolgálatteljesítés esetén - a hozzátartozókra is kiterjedı nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Ezek jogés életvitelbeli korlátozást jelentenek. Mindezek figyelembe vételével a Javaslat az ugyancsak közszolgálatban álló köztisztviselık járandóságai alapulvételével, a társadalmi megbecsülés kifejezéseként kedvezıbben állapítja meg a hivatásos állomány tagjait megilletı jogokat, juttatásokat.

46

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Törvények: 1949. évi XX. törvény, A Magyar Köztársaság Alkotmánya. 1978. évi IV. törvény, a Büntetı Törvénykönyvrıl. 1989. évi II. törvény, az egyesülési jogról. 1996. évi XXXI. törvény, a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról. 1996. évi XLIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról. 2000. évi XCV törvény, a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl.

Rendeletek 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet, a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet, a Hivatásos Tőzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról. 1/2003. BM Rendelet, a Tőzoltási és Mőszaki Mentési Szabályzatról. 2/2003. BM Rendelet, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrıl.

Internet címek: www.htfsz.org

Hivatásos Tőzoltók Független Szakszervezete

www.ftsz.hu

Fıvárosi Tőzoltóság Szakszervezete

www.frsz.hu

Független Rendır Szakszervezet

www.frdesz.org.hu

FRDÉSZ

www.liganet.hu

LIGA Szakszervezetek

www.irm.hu

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

www.bm.hu

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

www.katasztrofavedelem.hu

Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság

www.langlovagok.hu

Tőzoltók és tőzoltóságok, beavatkozások honlapja

www.google.hu

Internetes keresıoldal

47

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

2

1.

4

A RENDVÉDELMI SZERVEK.

1.1. A rendvédelmi szervek és tagjainak helyzete.

6

1.2. Jogok és kötelességek a hivatásosok számára

8

1.3. Az illetmény

9

1.4. Az egyéni érdekérvényesítés

12

2.

14

A HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁGOK

2.1. A Tőzoltóságok jogköre, állománya

15

2.2. A Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóságok szervezete

16

2.3. A Tőzoltóparancsnokságok mőködése

19

3.

22

A RENDVÉDELMI SZAKSZERVEZETEK

3.1. Szakszervezeti szövetségek. Az FRDÉSZ és a LIGA Szakszervezetek

24

3.2. A hivatásos tőzoltókat képviselı szakszervezetek

27

3.3. Idén aktuális

29

4.

32

A HIVATÁSOS TŐZOLTÓK FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETE

4.1 A szakszervezet felépítése

32

4.2 A szakszervezet tevékenysége

36

VÉGSİ ÖSSZEGZÉS

37

MELLÉKLETEK

40

FELHASZNÁLT IRODALOM

47

TARTALOMJEGYZÉK

48

48