Az egyetemek szerepe, feladata és lehetőségei a K+F területén SZIGETI ÁDÁM felsőoktatásért felelős államtitkárság
Tartalom 1. Az új stratégia vonatkozó elemei 2. A duális felsőfokú képzés 3. A Felsőoktatási‐ Ipari Együttműködési Központ
2
Stratégia
3
Negyed évszázad után, 2014‐re elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata, és minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk Közép‐Európa legjobb felsőoktatási rendszerét. A FELSŐOKTATÁSBAN NEM REFORMOKRA, HANEM „FOKOZATVÁLTÁSRA” VAN SZÜKSÉG. 4
Misszió A felsőoktatási intézmények akkor teljesítik küldetésüket, ha a hallgatóknak átadott ismeretek a munkaerőpiacon relevánsak, ha a kutatási eredmények a társadalom és a nemzetgazdaság számára hasznosak, és ha az intézmények ellátják regionális katalizátor szerepüket.
5
Vízió: A magyar felsőoktatás 2030‐ban • A kihívásokra, a nemzetközi versenyre emelkedő teljesítménnyel reagáló hallgatók, oktatók, és intézmények • Professzionális, a munkaerő‐piaci igényeket magas minőségben kielégítő felsőoktatás • A hagyományainkat, az akadémiai értékeket tükröző felsőoktatás • Európai színvonalú, nemzetgazdasági szempontból is releváns kutatások • A felsőoktatási intézmények a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció regionális központjai
6
A stratégiai terv felépítése JÖVŐKÉP Kulcsmutatók
STRATÉGIAI CÉLOK Oktatási kiválóság
Kutatási kiválóság
Innovációs kiválóság
TÁMOGATÓ FOLYAMATOK < . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Profiltisztítás és specializáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . > < . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intézményrendszer átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . > < . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oktatási innováció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . > < . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hatékony intézményirányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . >
SPECIÁLIS BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEK Pedagógus‐ képzés
Orvos‐ képzés
MTMI képzés
Gazdasági képzés
Agrár‐ képzés 7
A duális felsőfokú képzés
8
A duális képzés elindításának indokai • A kezdeményező vállalatok: Daimler‐Benz, Bosch (1970) • Alternatív oktatási forma, amely mind a hallgatók, mind a vállalatok számára attraktív • A felsőoktatási intézményben eltöltött idő csökkentése (növekvő munkamennyiség mellett!) • A munkaadók kívánságának megfelelően rugalmas forma kialakítása, amely rövid időn belül képes reagálni a munkaerőpiaci követelményekre • A vállalatok és a felsőoktatási intézménye tudásának egyesítése a hatékonyabb és magasabb szintű képzés érdekében • A folyamatosan emelkedő felsőoktatási költségek megosztása az állam és a vállalatok között 9
A munkamegosztás alapelvei Tárgyi tudás Egyetem: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek
Módszertani ismeretek Professzionális képesítés
Egyetem: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka
Szociális készségek Egyetem: prezentációs technika Vállalat: tárgyalástechnika
10
A képzés struktúrája és munkamennyisége
11
Duális képzés – időbeosztás I, III, V. félév 5 hét vállalati gyakor‐ lat
12 hét főiskolai képzés
3 hét vizsga‐ időszak
4 hét szabad‐ ság 8 hét vállalati gyakor‐ lat
3 hét vizsga‐ időszak
5 hét vállalati gyakor‐ lat
II, IV, VI. félév
12 hét főiskolai képzés
A teljes képzési idő alatt: • felerészben a Főiskolán • felerészben a vállalatnál tanulnak, dolgoznak a hallgatók
Első eredmények és visszacsatolások Török Erika, Pap‐Szigeti Róbert, Ailer Piroska “A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján”
Hallgatói motiváció • Rövid távon: szakmai gyakorlati tapasztalat szerzése, gyorsabb munkakezdés a rövidebb, de intenzívebb képzés miatt, modern technológiák megismerése • Hosszú távon: lényegesen jobb elhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon
13
Első eredmények és visszacsatolások Török Erika, Pap‐Szigeti Róbert, Ailer Piroska “A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján”
Eredmények • A duális hallgatók mindkét foglalkoztató cégnél több kreditet vettek fel és teljesítettek sikeresen, mint a nem duális képzésben tanuló társaik, és ebből adódóan göngyölt kreditátlaguk is magasabb. • Az első tanév két félé súlyozott átlagait összevetve azt láthatjuk, hogy a duális képzésben tanuló hallgatók az első félévben kb. 0,4‐del, a második félévben közel 0,7‐del jobb átlagot értek el, mint a szintén járműmérnöki képzésben részt vevő társaik • Lemorzsolódás gyakorlatilag nincs (1 hallgató külföldi képzés miatt) • A mintatantervet követik, az alapképzést 7 féléven belül befejezik a hallgatók
14
Duális típusú képzések az országban • Jelenleg is folyó képzések: • • • •
Széchenyi István Egyetem – az Audival és más cégekkel közösen Miskolci Egyetem – ipari tanszék formában folytatott duális képzés Nyugat‐Magyarországi Egyetem – Zalaegerszegen mechatronikai képzés Kecskeméti Főiskola
• Tervezett képzések (az Nftv. által meghatározott kereteken belül): • • • • •
Nyugat‐Magyarországi Egyetem – szombathelyi gépészmérnök képzés Szegedi Tudományegyetem – szociális szakemberképzés Szolnoki Főiskola – több területen Miskolci Egyetem – informatika Óbudai Egyetem – több területen különböző cégekkel, pl. Salgótarjánban csak ilyen formában • ….
15
Nftv. szerinti képzés kialakításának státusza • Az Nftv. Júliusi módosítása lehetőséget teremtett a “duális” formában folyó képzés létrehozására • A törvény létrehozta a Duális Képzési Tanácsot, amely 1. 2.
Akkreditálja a vállalatot Meghatározza azokat a területeket is, amelyeken valóban van értelme a duális képzésnek, és a sikeres megvalósításának biztosítottak a feltételei, és engedélyezi a képzés indítását
• A Duális Képzési Tanácsba delegál: • • • • • • • •
két tagot az oktatásért felelős miniszter: két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter: három tagot a Magyar Rektori Konferencia: két tagot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara: egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara:
• A tagok kinevezése az elkövetkező hetekben történik meg.
16
A képzés főbb jellemzői • Duális formában folyó képzést csak meglévő alapszakra lehet akkreditáltatni (az eredeti tartalom nem sérülhet) • A képzés indításához a Duális Képzési Tanácshoz be kell nyújtani: 1. 2. 3. 4.
A képzés indításának indoklását Az intézményi tanrendet A vállalati tananyagot Az egyetem és vállalat közötti szerződést
• A “vállalat”‐nak megfeleltethető vállalatok konzorciuma is, amennyiben az akkreditációs feltételeket közösen és fenntartható módon tudják teljesíteni
17
A képzés indításának ütemezése • 2014.12.11. ig felsőoktatási intézmény benyújtja a DKT részére a duális képzés indításának engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat • 2014.12.31. ig Oktatási Hivatal közzéteszi felvételi tájékoztatót
Előkészítés
• 2015.01.31. ig felvételi tájékoztató módosítására utolsó lehetőség • 2015.02.15.. ig képzésre jelentkezés határideje • 2015.07.08. ig cég lezárja és közzéteszi a jelentkezők felmérésének eredményét • 2015.07.09. ig jelentkezési sorrend változtatásának utolsó időpontja
Felvételi
2014.12.30. ig. DKT dönt az akkreditációról
• 2015.09.01. tanévkezdés feltételezett időpontja • 2015.09.15. beiratkozás, hallgatói szerződés megkötésének feltételezett időpontja • 2015.10.15. októberi statisztika leadása
Tanulmányi szakasz
2015.07.23. ponthatárhúzás feltételezett időpontja (legkésőbb augusztus 05.)
18
A Felsőoktatási‐ Ipari Együttműködési Központ
19
Háttér • Egy ország csak akkor lehet versenyképes, ha gazdaságában folyamatosan új tudás jelenik meg, ezért a magas hozzáadott értékű tevékenységekre a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni. • A 2014‐2020‐as időszakban mind a felsőoktatás, mind a hazai KFI politika célja a felsőoktatás és a gazdaság közötti tudástranszfer hatékonyabbá tétele. A Felsőoktatási–Ipari Együttműködési Központok (FIEK) létrehozása ennek a célnak a megvalósításához járulnak hozzá. • A FIEK lényege, hogy egy közfinanszírozású kutatóhelyen működő speciális laboratóriumot, kutatási infrastruktúrát, és ami a legfontosabb, a hozzá kapcsolódó szakértelmet és kutatási szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, ezáltal új technológia, termék és szolgáltatás jöhet létre. • A vállalatok különböző szinteken vehetik igénybe a FIEK kutatási infrastruktúráját és kompetenciáit az alapkutatástól egészen a piacképes termékfejlesztésig. Ezzel megvalósulhat a kormány azon célja, hogy a magyar vállalati KFI ráfordítások ‐ támogatáspolitikai eszközök nélkül ‐ elérjék a GDP 1.5 %‐át.
20
Háttér • A KKV‐k ugyanis ritkán rendelkeznek annyi tőkével, innovációs és növekedési képességgel és KFI tudással, hogy önállóan tudjanak KFI projekteket megvalósítani. A FIEK központok elősegítik, hogy a kkv‐k és a kutatóintézetek egymásra találjanak és együttműködjenek, a kutatói szemléletmód és a gyakorlat közelebb kerüljön egymáshoz. • A KKV szektor fejlesztését célzó kormányzati intézkedések is csak akkor lehetnek sikeresek, ha a vállalatok hatékonyan kihasználják a felsőoktatásban rendelkezésre álló KFI kompetenciákat és kapacitásokat. • A FIEK központok nemcsak a térségben működő vállalatokra és a vállalati innovációra, de a felsőoktatási intézményekre és a benne dolgozókra, a térség lakóira, és végső soron Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesznek.
21
Nemzetközi példák • Cambridge‐i Egyetem – (Egyesült Királyság) • Waterloo‐i Egyetem (Kanada) • Technion – Intel (Izrael) • Imperial College ‐ Climate KIC és IBM – (Egyesült Királyság) • Fraunhofer IPK Berlin – (Németország) • Aalto Egyetem (Finnország)
22
Vízió: A magyar felsőoktatás 2030‐ban • A kihívásokra, a nemzetközi versenyre emelkedő teljesítménnyel reagáló hallgatók, oktatók, és intézmények • Professzionális, a munkaerő‐piaci igényeket magas minőségben kielégítő felsőoktatás • A hagyományainkat, az akadémiai értékeket tükröző felsőoktatás • Európai színvonalú, nemzetgazdasági szempontból is releváns kutatások • A felsőoktatási intézmények a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció regionális központjai
23
Tevékenység • Technológiatranszfer támogatás • Technológiai/üzleti tanácsadás, mentorállás • Szellemi tulajdon menedzsment • Átfogó üzleti képzési programok • Üzleti, számviteli és pénzügyi irányítási alapok elsajátítása • Hálózatépítési tevékenységek, stratégiai partnerek közvetlen elérése • Marketingtámogatás • Speciális munkaerő közvetítés
24
Magyarországi beruházások
25
Köszönöm a figyelmet!
26
