ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKKÉPVISELET
A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL
Kivonat az OMMF 2004 I. negyedévi munkabaleseti tájékoztatójából: Egy lakóház alagsorában a lefolyó cső cseréje közben a vízvezeték szerelő egy 6 fokos kétágú falétráról leesett és a fejét beütötte. A mentők korházba szállították, ahol a balesetet követő napon meghalt! Kivonat az OMMF 2004 IV. negyedévi munkabaleseti tájékoztatójából: Egy kőműves a családi ház szobájában falvésést végzett 5 létrafokú kettős falétra 3. fokán állva. Tisztázatlan körülmények között a munkavállaló leesett és halálos koponyasérülést szenvedett.
Április 28. 2012. augusztus 13. 9:30 Az értékteremtő munka megbecsülése, a munkabalesetek megelőzésének elősegítése érdekében a Kormány kiemelt fontosságot tulajdonít az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek. Ennek megteremtésére és fenntartására azzal is fel kívánja hívni a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy április 28-át a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánítja. A Kormány felkéri a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy – a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek megteremtéséhez fűződő össztársadalmi érdek
hangsúlyozása mellett – minden évben április 28-án emlékezzenek meg a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalókról.
MEGTEKINTHETŐ: CSEPEL MŰVEK IPARI PARK II. KAPU (1221 Budapest Dunalejáró u. 13 sz. alatt) ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKVÉDELEM A munkavédelmi képviselők feladata, jelenlegi szerepe 6/A. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. 273/2011.(XII.20.) Korm. Rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról A MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG ALAPÖSSZEGE A SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETETT MUNKAVÁLLALÓNKÉNT ÖTVENEZER FORINT HA A MUNKÁLTATÓ HIBÁJA MIATT FOKOZOTT EXPOZÍCIÓ KÖVETKEZETT BE: 1,2x-ére, MUNKABALESET VAGY EGÉSZSÉGKÁROSODÁS KÖVETKEZETT BE: 1.5x-ére, SÚLYOS MUNKABALESET – KIVÉVE HALÁLOS MUNKABALESETKÖVETKEZETT BE: 3x-osára, HA A MUNKÁLTATÓ HIBÁJA MIATT HALÁLOS MUNKABALESET KÖVETKEZETT BE: 10x-esére EMELI MEG A HATÓSÁG A MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG ÖSSZEGÉT 7§ (1) Az 5.§ alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-al megemelheti, ha - A munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására, nincs a munkáltatónál biztosítva foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás - Munkavédelmi oktatás nem került megtartásra
-
II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik A munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit.
Hatályba lépés: 2012. jan. 1. A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK MUNKAJOGI VÉDETTSÉGE Mvt.76. § (1) A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti. Mvt 76 § (3) A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni. Munkavédelmi törvény VI. fejezetében bekövetkezett változások: Mvt. 70/A. § (3) bek. (3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. Megj.: A Paritásos Munkavédelmi Testület tagjaira is vonatkozik. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. A képviselő választásokat a jövőben az ÜT választásokkal együtt kell megtartani. MÓDOSULTAK A VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK: A Módosító, törvény hatálybalépését megelőző 3 éven belül megválasztott ÜT-k (üzemi megbízottak) megbízatása az Mvt által a munkavédelmi képviselők választására meghatározott következő időpontig tart. Új ÜT (megbízott) megválasztásánál a már működő munkavédelmi képviselők mandátumának lejáratáig, illetve a módosító tv. hatálybalépésétől számított 4 éven belül kell megtartani. MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK /Ez év őszén új választások lesznek, BÁR TÖBB HELYEN AZ ELMÚLT ÉV ŐSZÉN MÁR VÁLASZTOTTAK AZ ÜT. VÁLASZTÁSOKKAL KÖZÖSEN/ A választás kezdeményezése: -
Ha korábban már működtek képviselők, akkor a munkavédelmi bizottság
-
Ha korábban nem voltak képviselők, akkor az ÜT; SZB, vagy a dolgozók többsége. FONTOS A dolgozók tájékoztatása!!!
Hol kell munkavédelmi képviselőket választani? c) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. A VÁLASZTÁSHOZ VALÓ JOGOT AZ MvT. BIZTOSÍTJA, TEHÁT A MUNKÁLTATÓ ENGEDÉLYE NEM KELL HOZZÁ!! Mvt 54§ (7) bek (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit; 4) Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, (úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja Mt. 232. § A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
Válasszunk munkahelyi munkavédelmi képviselőket mert a munkavédelem területén a munkavállalói jogok és érdekek megóvása elsősorban a munkavédelmi képviselők feladata, és lehetősége.
-
-
-
-
közvetlen tapasztalati (vizsgálódási) jog: helyszíni ellenőrzés, balesetvizsgálatban, kockázatértékelésben, kockázatbecslésben részvétel, munkavállalókkal konzultáció tájékozódás joga (munkáltatótól, munkavállalótól, hatóságtól) döntés-előkészítési jog (munkáltatói döntések véleményezése) eljárási és kezdeményezési jogosultságok (javaslattétel, munkahelyi munkavédelmi program kezdeményezése, szakértő igénybevétele, hatóság megkeresése, kollektív munkaügyi vita kezdeményezése) döntési jog (munkavédelmi szabályozásban együttdöntés)
-
-
megválasztást követően a munkavállalók érdekében gondosan eljár a munkáltatóval együttműködve a munkavállalók kezdeményezéseit megvizsgálja, a munkavállalókat tájékoztatja a rendelkezésre álló ismeretekről, információkról, tevékenységéről együttműködés a munkáltatóval a munkáltatói érdekekre is tekintettel: együttműködés a szakszervezetekkel és az üzemi tanácsokkal.
FENTIEK „ELLENŐRZÉSÉBEN” VAN-E SZEREPE A SZAKSZERVEZETEKNEK, ÜZEMI TANÁCSOKNAK? Az új Munka Törvénykönyve szerint: Mt 272§ (4) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. (6) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek– képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet– és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. AZ ÚJ MT SZERINT A SZAKSZERVEZETEK ELVESZÍTETTÉK MUNKAKÖRÜLMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI JOGUKAT!!
A
PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLETEK Mvt.70/B.§(1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188 §), Új Mt 208§ továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. Mvt.70/B.§(3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A.§(1) bek. a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. KI LEHET A MUNKÁLTATÓI TAGJA?? A MUNKÁLTATÓ A DELEGÁLT TAGJÁT NEM VÁLASZTJA, HANEM KIJELÖLI. /megbízólevéllel/ A MUNKÁLTATÓNAK NEM KÖTELEZETTSÉGE PÓTTAGOT DELEGÁLNI A TESTÜLETBE. „A munkáltató számára rendszeres szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában.” /PL. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ORVOS/ /Mvt.70/B (4) Mvt. 70/B.§ (5) A testület rendes és póttagjainak megbízatása ÖT évre szól. FIGYELEM !!! A PARITÁSOS TESTÜLET MANDÁTUMA LEJÁRT A KÉPVISELŐI MANDÁTUMOKKAL EGY IDŐBEN! AKTUALITÁSOK FIGYELEM!!! 2013. január elsejétől megszűnik (átalakításra került) a korkedvezményes nyugdíjrendszer!!! FIGYELEM!!! 2013. január elsejétől életbe lépett az új munkabaleseti jegyzőkönyv! Megjelent a Magyar Közlöny 2011.évi 158 számában.
