1
Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre
[email protected] VIII. EgészségEgészség-gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18.
2
Az Európai Beruházási Bank
EIB – Az EU finanszírozási intézménye:
A Római Szerződés hozta létre 1958-ban, célja az európai integráció hosszútávú hitelekkel való segítése;
Jegyzett tőkéje 163.7 milliárd euró;
EIB részvényesei: 25 tagállam;
Hitelezés 2004-ben: 46 milliárd euró (ebből 40 milliárd euró az EU-n belül);
3
Gazdasági és szociális kohézió (2004)
21.5 milliárd euró kevésbé fejlett régiók fejlesztésére 10.4 milliárd környezetvédelmi és fenntartható fejélesztéssel kapcsolatos projektekre KKVk:
10.9 milliárd EIB hosszú-távú hitelek
Emberi tőke: 4.4 milliárd euró egészségügyre és oktatásra
4
13
Hitelszerződések az Európai Unióban 2000-2004: 180,2 milliárd euró 8% 32%
31%
Szektorok szerint
6% 11%
12%
Energia Kommunikáció Vízgazdálkodás Ipar, mezőgazdaság Oktatás, egészségügy
Globális hitelek
5 EU-s gazdaság- és szociális politikák támogatása
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Egyedi fejlesztések 2000-2004 9%
9%
11% 11%
40%
14% 6%
Szektorok szerint
Energia Kommunikáció Víz Városi fejlesztések Ipar és mezőgazdaság
Egészségügy és oktatás
Más
Kevésbé fejlett régiók támogatása
6
HITELEK EMBERI ERŐFORRÁSRA
1998-2004: egyedi hitelek: 12.3 milliárd Euró (2005-ben előreláthatóan kb. 6 milliárd Euró)
Oktatás és IT képzés 48%
52%
Egészségügy
Egészségügy és oktatás az EU-ban 7
MIÉRT KELL MODERNIZÁLNI A JELENLEGI INFRASRTUKTÚRÁT?
Az infrastruktúra lepusztult Magyarországon az elmúlt időszakban “sikerült” visszafogni az egészségügyre fordított közkiadásokat Ez azonban nem struktúrális reformokon keresztül történt: alulfizetett egészségügyi dolgozók elmaradt fejlesztések es karbantartás (lajtás-kocsi) Eközben a lakosság elvárásai egyre jobban nőnek az egeszségügyi rendszerrel szemben Ez biztosan nem fenntartható… 8
MIÉRT KELL MODERNIZÁLNI A JELENLEGI INFRASRTUKTÚRÁT?
Új trendek az ellátásban
Az egyszerű kezelések decentralizálása A bonyolult beavatkozások centralizálása A sürgősségi ellátás különböző formáinak elkülönítése Nagyobb hangsúly az alapellátáson és az ambuláns ellátási formákon Kevesebb igény fekvőbeteg ellátásra és rövidebb ápolási idők Egy-napos ellátás Egy-napos sebészet Több új nem-invazív beavatkozási formák Több hangsúly az életminőséget javító műtéteken Új, modern gyógyszerek 9
HOGYAN MODERNIZÁLJUNK? A legfontosabb kérdés a hogyan es nem pedig a miből Egyértelmű: amennyiben egyszerűen megemeljük az egészségügyi dolgozók béreit es felújítjuk a közel 180 kórházunkat, akkor szinte az egész GDP-t elkölthetnénk az egeszségügyre. Az átgondolatlan fejlesztések nagyobb károkat okozhatnak, mint hasznot: a megnövekedett működési költségek még jobban szűkíthetik a mozgásteret az egészsegügyben a gyógyítás számára.
10
TÚLZOTT KÓRHÁZKÖZPONTÚSAG Befektetni legkönnyebben kórházi epületekbe lehet, de… A magyar egészsegügyben az egyik legnagyobb probléma, hogy túl sok a kórház és túlzottan kórház-centrikus a gyógyítás A kórházközpontú gyógyítás részben ok és okozat: sok ösztönző hat abban az irányba, hogy az orvosok a kórházakban gyógyítsanak, illetve nincsenek meg a megfelelő feltételei a többi ellátási formának Sőt, gyakran a szociális ellátórendszer problémái is a kórházakban csapódnak le
11
JAVASLAT: KÓRHÁZFEJLESZTÉSI TERV 1. A Kórhazfejlesztési Terv (Hospital Master Plan) egy hipotetikus, ideális állapotot feltételez, amelyben nem szempont: politikai harc vélt vagy valós helyi érdekek lobbik nagyhatalmú professzorok presztizskérdések érdekellentétek, helyi érdekek Hanem helyettük: valós egészségügyi szükségletek optimális beteg-utak, megközelíthetőség demográfiai trendek nemzetközi standardok (benchmarking) infrastruktúra jelenlegi állapota
12
JAVASLAT: KÓRHÁZFEJLESZTÉSI TERV 2. Az EIB, a Világbankkal és az EüM-mel közösen megfinanszíroz egy tanulmányt, amely az előbb említett szempontok alapján kidolgozza, hogy a központi régióban: hány, milyen, hol, mekkora kórházra van szükség. A munka során a konzulensek munkáját egy bizottság fogja irányítani és segíteni A bizottságban az összes tulajdonos helyet kap Miután megvan ez az ideál-terv, azután jön az igazán nehéz munka: a megvalósítás. Ez legalább 10-15 évet (vagy 2 EU tervezési ciklust) venne igénybe A lényeg azonban: van egy terv, ami kijelöl egy irányt, ami alapján a fejlesztéseket el lehetne kezdeni az egészségügyben (és persze a hozzákapcsolódó átalakításokat is) 13
NINCS MÁS ALTERNATíVA Kell egy konkrét fejlesztési terv 2013-ig, de inkább 2020-ig Ha ez nem sikerül, akkor az egészségügy nemcsak az EU-s fejlesztési forrásoktól esik el, hanem a központi forrásoktól is Ebben a folyamatban lesznek győztesek és vesztesek A kérdés, hogy azok akik arra számítanak, hogy esetleg veszítenek magukkal rántják-e a többieket is . . .
14
MIBŐL MODERNIZÁLJUNK ? Struktúrális alapok (Cohesion Policy in Support of Growth and jobs: Community Strategic Guidelines 2007-2013) – egészséges munkaerő fenntartása) Központi források (???) Hitel (EIB, WB vagy más) PPP
15
EU 15 PPP TAPASZTALATOK Főleg közlekedés és épületek 5%
13%
7%
0% Vasút
9%
5%
Út, hidak 3%
Egészségügy 51%
7%
Oktatás Rendőrség & börtön Honvédelem
11%
Repterek 6%
83%
Egyéb
U.K.
Nem-UK 16
Forrás:ProjectWare, HM Treasury
http://www.eib.org 17
18
Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre
[email protected] VIII. Egészség Egészség--gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18.
1
Az Európai Beruházási Bank
2
Gazdasági és szociális kohézió (2004)
21.5 milliárd euró kevésbé fejlett régiók fejlesztésére
EIB – Az EU finanszírozási intézménye:
A Római Szerződés hozta létre 1958-ban, célja az európai integráció hosszútávú hitelekkel való segítése;
Jegyzett tőkéje 163.7 milliárd euró;
EIB részvényesei: 25 tagállam;
KKVk:
Hitelezés 2004-ben: 46 milliárd euró (ebből 40 milliárd euró az EU-n belül);
Emberi tőke: 4.4 milliárd euró egészségügyre és oktatásra
10.4 milliárd környezetvédelmi és fenntartható fejélesztéssel kapcsolatos projektekre 10.9 milliárd EIB hosszú-távú hitelek
3
4
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Egyedi fejlesztések 2000-2004
Hitelszerződések az Európai Unióban 2000-2004: 180,2 milliárd euró
9%
11%
31%
Szektorok szerint
6% 11%
12%
9%
11%
8% 32%
13
Energia
40%
14% 6%
Kommunikáció Vízgazdálkodás Ipar, mezőgazdaság
Energia Kommunikáció Víz Városi fejlesztések Ipar és mezőgazdaság
Egészségügy és
Oktatás, egészségügy
oktatás
Más
Globális hitelek
5 EU-s gazdaság- és szociális politikák támogatása
Szektorok szerint
Kevésbé fejlett régiók támogatása
6
1
MIÉRT KELL MODERNIZÁLNI A JELENLEGI INFRASRTUKTÚRÁT?
HITELEK EMBERI ERŐFORRÁSRA
Az infrastruktúra lepusztult 1998-2004: egyedi hitelek: 12.3 milliárd Euró (2005-ben előreláthatóan kb. 6 milliárd Euró)
Magyarországon az elmúlt időszakban “sikerült” visszafogni az egészségügyre fordított közkiadásokat Oktatás és IT képzés
48%
Ez azonban nem struktúrális reformokon keresztül történt: alulfizetett egészségügyi dolgozók
52%
Egészségügy
elmaradt fejlesztések es karbantartás (lajtás-kocsi) Eközben a lakosság elvárásai egyre jobban nőnek az egeszségügyi rendszerrel szemben Ez biztosan nem fenntartható…
Egészségügy és oktatás az EU-ban 7
MIÉRT KELL MODERNIZÁLNI A JELENLEGI INFRASRTUKTÚRÁT?
HOGYAN MODERNIZÁLJUNK?
Új trendek az ellátásban
8
Az egyszerű kezelések decentralizálása A bonyolult beavatkozások centralizálása A sürgősségi ellátás különböző formáinak elkülönítése Nagyobb hangsúly az alapellátáson és az ambuláns ellátási formákon Kevesebb igény fekvőbeteg ellátásra és rövidebb ápolási idők Egy-napos ellátás Egy-napos sebészet Több új nem-invazív beavatkozási formák Több hangsúly az életminőséget javító műtéteken Új, modern gyógyszerek
A legfontosabb kérdés a hogyan es nem pedig a miből Egyértelmű: amennyiben egyszerűen megemeljük az egészségügyi dolgozók béreit es felújítjuk a közel 180 kórházunkat, akkor szinte az egész GDP-t elkölthetnénk az egeszségügyre. Az átgondolatlan fejlesztések nagyobb károkat okozhatnak, mint hasznot: a megnövekedett működési költségek még jobban szűkíthetik a mozgásteret az egészsegügyben a gyógyítás számára.
9
TÚLZOTT KÓRHÁZKÖZPONTÚSAG
10
JAVASLAT: KÓRHÁZFEJLESZTÉSI TERV 1.
Befektetni legkönnyebben kórházi epületekbe lehet, de… A magyar egészsegügyben az egyik legnagyobb probléma, hogy túl sok a kórház és túlzottan kórház-centrikus a gyógyítás A kórházközpontú gyógyítás részben ok és okozat: sok ösztönző hat abban az irányba, hogy az orvosok a kórházakban gyógyítsanak, illetve nincsenek meg a megfelelő feltételei a többi ellátási formának Sőt, gyakran a szociális ellátórendszer problémái is a kórházakban csapódnak le
A Kórhazfejlesztési Terv (Hospital Master Plan) egy hipotetikus, ideális állapotot feltételez, amelyben nem szempont: politikai harc vélt vagy valós helyi érdekek lobbik nagyhatalmú professzorok presztizskérdések érdekellentétek, helyi érdekek Hanem helyettük: valós egészségügyi szükségletek optimális beteg-utak, megközelíthetőség demográfiai trendek nemzetközi standardok (benchmarking)
11
infrastruktúra jelenlegi állapota
12
2
JAVASLAT: KÓRHÁZFEJLESZTÉSI TERV 2.
NINCS MÁS ALTERNATíVA
Az EIB, a Világbankkal és az EüM-mel közösen megfinanszíroz egy tanulmányt, amely az előbb említett szempontok alapján kidolgozza, hogy a központi régióban: hány, milyen, hol, mekkora kórházra van szükség. A munka során a konzulensek munkáját egy bizottság fogja irányítani és segíteni A bizottságban az összes tulajdonos helyet kap Miután megvan ez az ideál-terv, azután jön az igazán nehéz munka: a megvalósítás. Ez legalább 10-15 évet (vagy 2 EU tervezési ciklust) venne igénybe A lényeg azonban: van egy terv, ami kijelöl egy irányt, ami alapján a fejlesztéseket el lehetne kezdeni az egészségügyben (és persze a hozzákapcsolódó átalakításokat is)
Kell egy konkrét fejlesztési terv 2013-ig, de inkább 2020-ig Ha ez nem sikerül, akkor az egészségügy nemcsak az EU-s fejlesztési forrásoktól esik el, hanem a központi forrásoktól is Ebben a folyamatban lesznek győztesek és vesztesek A kérdés, hogy azok akik arra számítanak, hogy esetleg veszítenek magukkal rántják-e a többieket is . . .
13
14
MIBŐL MODERNIZÁLJUNK ?
EU 15 PPP TAPASZTALATOK Főleg közlekedés és épületek
Struktúrális alapok (Cohesion Policy in Support of Growth and jobs: Community Strategic Guidelines 2007-2013) – egészséges munkaerő fenntartása) Központi források (???)
5%
13%
7%
0% Vasút
9%
5%
Út, hidak
Hitel (EIB, WB vagy más)
3%
Egészségügy 51%
PPP
7%
Oktatás Rendőrség & börtön Honvédelem
11%
Repterek 6%
83%
Egyéb
U.K. 15
Nem-UK 16
Forrás:ProjectWare, HM Treasury
http://www.eib.org 17
18
3
