A szakszervezet es az uzemi tanacs munkajogban betoltott szerepe Tapasztalataim szerint sok esetben meg a szakmabeliek szamara sem vilagos, hogy milyen celbol alakulnak, milyen feladatokat latnak el es mik a jogai es a kotelezettsegei a szakszervezeteknek es az uzemi tanacsoknak. Nem is beszelve arrol, hogy a ket szervezeti forma kozti elhatarolas sokszor meg nehezebb. Jelen cikkemben egy rovid nemzetkozi kitekintes utan vazolom, hogy mit erdemes tudni a szakszervezetrol es az uzemi tanacsrol, es melyek azok a markans kulonbsegek, amelyek a koztuk levo elhatarolast segitik.
hato, hogy a munkaltatoknal uzemi tanacs es szakszervezet is egyszerre mukodik.
A szakszervezet mint a munkavallalok erdekkepviseleti foruma Magyarorszagon a szakszervezetek az ipari fejlodes megkesettsege okan csak viszonylag keson alakultak ki. A 20. szazadban, a II. vilaghaborut megelozoen a szakszervezeteket a szakmai alapu szervezodesjellemezte, a II. vilaghaborut kovetoen pedig inkabb a politika alakitotta a szakszervezeti strukturat. Napjainkban a KSH felmerese szerint a szakszervezeti tagok szama folyamatosan csokken, ami koszonheto annak is, hogy fiatalok kevesbe vagy egyaltalan nem erdeklodnek ezen erdekervenyesito intezmeny irant.
Nemzetkozi kitekintes Jogszabaiyi hatter A szakszervezetek elodei meg a cehrendszer idejen mukodott munkas segelyegyletek voltak, melyek a tomegtermeles kialakulasat kovetoen egy adott szakma munkasait tomorito, segelyezo es a munkaharc szerepet is felvallalo szakegyletekke valtak. A XIX. szazad kozepen jott letre Angliaban a szakszervezet klasszikus formaja, a szakmai szakszervezet, azaz trade union, amely a munkahelyen kivul szervezodott es osszefogta egy adott szakma szakkepzett munkavallaloit. A szakszervezetek sok feladatot ellattak tortenelmuk soran, de megallapithato, hogy allando valtozasban es fejlodesben vannak, amelyet az uralkodo politikai viszonyok es gazdasagi hagyomanyok befolyasolnak. Nagy-Britanniaban peldaul a szakszervezetek 6t fo tevekenysegi kort fejlesztettek ki: a kepviseleti, szolgaltatasi, szabalyozasi, kormanyzati es kozigazgatasi funkciot. Az uzemi tanacsok - eloszor nemet nyelvteruleten elsosorban azert jottek letre, hogy a munkavallalok az egyuttdontesi jogukat gyakorolni tudjak. Ezen elv mogott az a felfogas all, hogy a munkaltato dontesei kozvetlenul kihatnak a munkavallalokra is, igy a munkavallalok kepviseloinek bizonyos beleszolasa kell hogy legyen a munkaltatoi dontesekbe. A Nemzetkozi Munkaugyi Szervezet, azaz International Labour Organisation (a tovabbiakban: ILO) nem ad iranymutatast arra vonatkozoan, hogy szakszervezet es/vagy uzemi tanacs miikodjon a munkaltatonal. Az ILO velemenye szerint a munkaltatok es a munkavallalok kozti parbeszed, erdekegyeztetes es egyuttmukodes a fontos es nem annak formaja. Nemetorszagban es Ausztriaban kiemelkedo szerep jut az uzemi tanacsoknak, mig a szinten nemet kulturaba sorolhato Svajcnal ez elenyeszo. Franciaorszagban es a del-europai orszagokban inkabb a szakszervezetek jellemzoek. Magyar sajatossagnak mond-
A Magyar Koztarsasag Alkotmanyarol szolo 1949. evi XX. torveny 4. §-a kimondja, hogy a szakszervezetek es mas erdekkepviseletek vedik es kepviselik a munkavallalok, a szovetkezeti tagok es a vallalkozok erdekeit. Az egyesulesi jogrol szolo 1989. evi II. torveny 1. §-a alapjan az egyesulesi jog mindenkit megilleto alapveto szabadsagjog, amelyet a Magyar Koztarsasag elismer, es biztosftja annak zavartalan gyakorlasat. Az egyesulesi jog alapjan mindenkinekjoga van arra, hogy masokkal szervezeteket, illetoleg kozossegeket hozzon letre, vagy azok tevekenysegeben reszt vegyen. A 2. § (1) bekezdese rogziti, hogy az egyesulesi jog alapjan a maganszemelyek, a jogi szemelyek, valamint ezek jogi szemelyiseggel nem rendelkezo szervezetei - tevekenysegiik celja es alapitoik szandeka szerint-tarsadalmi szervezetet hozhatnak letre es mukodtethetnek. A szakszervezetekkel kapcsolatos fo jogforras megis a Munka Torvenykonyverol szolo 1992. evi XXII. torveny (a tovabbiakban: Mt), amelynek 18. §-a ertelmeben e torveny alkalmazasaban szakszervezeten a munkavallaloknak minden olyan szervezetet erteni kell, amelynek elsodleges celja a munkavallalok munkaviszonnyal kapcsolatos erdekeinek elomozditasa es megvedese.
A szakszervezet alapitasa Az egyesulesi jogrol szolo 1989. evi II. torveny 3. § (4) bekezdese szerint a tarsadalmi szervezet alapitasahoz az szukseges, hogy legalabb tiz alapfto tag a szervezet megalakitasat kimondja, alapszabalyat megallapitsa, ugyintezo es kepviseleti szerveit megvalassza. Az egyesulesi jogrol szolo torveny rendelkezeseivel osszhangban, szakszervezet akkor Jon letre, ha
- legalabb 10 maganszemely alapito tag a szakszervezet megalakitasat kimondja; - alapszabalyat megallapitja; - megvalasztja a szakszervezet vezeto tisztsegviseloit. Az alapszabalynak feltetlenul tartalmaznia kell: - a szakszervezet celjat; - mukodesi koret; - szekhelyet; - valamint rendelkeznie kell a szervezeti felepfteserol Az alapszabalybol egyertelmuen ki kell deriilnie, hogy a szakszervezet a tagok onrendelkezesi jogan alapszik, demokratikus felepitesu es a munkaltatotol fuggetleniil mukodik. Fontos tovabbi szabaly, hogy a szakszervezetet a teriiletileg illetekes megyei birosag veszi nyilvantartasba.
Milyen munkaido-kedvezmenyek illetik meg a szakszervezeti tisztsegviseioket es tagokat? Az Mt. 25. § (1) bekezdese szerint a munkaltato koteles a szakszervezet tisztsegviselqje szamara munkaido-kedvezmenyt biztosftani. A (2) bekezdes rogziti, hogy a munkaido-kedvezmeny merteke valamennyi tisztsegviselot figyelembe veve osszesen - eltero megallapodas hianyaban - minden harom, a munkaltatoval munkaviszonyban allo szakszervezeti tag utan havi ket ora. E kedvezmeny mertekebe a munkaltatoval valo targyalas idotartama nem szamft be. A munkaido-kedvezmeny felhasznalasarol a szakszervezet dont. A munkabol valo tavolmaradast elore be kell jelenteni. A (3) bekezdes ertelmeben a munkaido-kedvezmeny tartamara a tisztsegviselot tavolleti dij illeti meg. A (4) bekezdes alapjan tovabba a munkaltato koteles a szakszervezet tagjai reszere osszesen - a szakszervezet altal szervezett kepzes, illetve tovabbkepzes celjara - elozetes egyeztetes alapjan minden tfz, a munkaltatoval munkaviszonyban allo szakszervezeti tag utan evente egy nap rendkiviili fizetett szabadsagot biztositani. A szabadsag igenybevetele elott azonban a munkaltatot legalabb harminc nappal ertesiteni kell. Vegul, de nem utolsosorban az (5) bekezdes szerint a szakszervezet keresere a (2) bekezdes alapjan jaro munkaido-kedvezmenybol fel nem hasznalt idotartamot, de legfeljebb a munkaido-kedvezmeny felet a munkaltato koteles penzben megvaltani. A munkaltato a penzbeli megvaltas osszeget az erintett szakszervezeti tisztsegviselok atlagos, elozo naptari evi atlagkeresete alapjan allapitja meg, es havonta utolag - brutto osszegben fizeti ki a szakszervezet reszere. Ezt a penzosszeget a szakszervezet csak az erdekvedelmi tevekenysegevel osszefiiggo celra hasznalhatja fel. A szakszervezeti tisztsegviselok reszere megallapitott munkaido-kedvezmeny lehetove teszi, hogy a tisztsegviselok az erdekkepviseleti tevekenyseguket a munkaidejuk terhere is ellathassak. Bizonyos esetekben - foleg nagy munkaszervezetekben - lehetoseg nyflik arra, hogy egyket tisztsegviselot teljesen mentesitsenek a munkavegzes alol. A gyakorlatban az szokott problemat okozni, hogy
hogyan helyezze vissza a munkaba a munkaltato azt a tisztsegviselot, akinek a fuggetlenitett statusza barmilyen okbol kifolyolag megszunik. A jogszeru megoldas termeszetesen ilyenkor az, hogy a munkaltato a tisztsegviselot a fuggetlenites elotti munkakorbe helyezi vissza, vagy a munkaszerzodest kozos akaratelhatarozassal modositjak. A szakszervezeti tagok reszere biztositott munkaidokedvezmeny celja pedig az, hogy a tagok reszt tudjanak venni a szakszervezet altal szervezett kepzeseken, rendezvenyeken.
A szakszervezeti tagok es tisztsegviselok munkajogi vedelme Az Mt. 28. § (1) bekezdese ertelmeben a kozvetlen felsobb szakszervezeti szerv elozetes egyetertese szukseges a valasztott szakszervezeti tisztseget betolto munkavallalo kirendelesehez, a tizenot munkanapot elero kikuldetesehez, a 150. § (1) bekezdesen alapulo mas munkaltatonal torteno foglalkoztatasahoz, az atiranyitasahoz, ha ez a munkavallalo mas munkahelyre valo beosztasaval jar, tovabba munkaviszonyanak a munkaltato altal rendes felmondassal torteno megszuntetesehez. Az ilyen tisztsegviselovel szemben alkalmazando rendkivuli felmondas elott elozetesen ki kell kerni a megfelelo szakszervezeti szerv velemenyet, illetve a 109. § szerinti jogkovetkezmeny alkalmazasarol, valamint a valtozo munkahelyre alkalmazott tisztsegviselo mas munkahelyre valo beosztasarol a megfelelo szakszervezeti szervet elozetesen ertesiteni kell. Az Mt. 26. § (1) bekezdese rogziti, hogy a munkaltato nem kovetelheti, hogy a munkavallalo szakszervezeti hovatartozasarol nyilatkozzek. A (2) bekezdes alapjan a munkavallalo alkalmazasat nem lehet attol fuggove tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszunteti-e korabbi szakszervezeti tagsagat, vagy vallalja-e a munkaltato altal megjelolt szakszervezetbe torteno belepest. A (3) bekezdes ertelmeben a munkavallalo munkaviszonyat tilos megsziintetni vagy a munkavallalot barmilyen mas modon hatranyos helyzetbe hozni, megkarosftani szakszervezeti hovatartozasa vagy szakszervezeti tevekenysege miatt. Mind a tagokat, mind pedig a tisztsegviseioket megilleto munkajogi vedelem celja a szakszervezeti erdekkepviselet mukodesenek biztosftasa. A fenti munkajogi vedelem hianyaban ugyanis a munkaltato megakadalyozhatna a szakszervezeti erdekkepviselet letrejottet, mukodeset es a hatekony erdekervenyesitest. Jogesetek a biroi gyakorlatbol E helyutt megemlitek ket olyan birosagi hatarozatot, amely a temahoz kapcsolodik, es kulonos relevanciaja van a fentiekkel osszefuggesben: A BH 2003/210. szamu jogeset rogziti, hogy a torveny a szakszervezeti tisztsegviselok munkajogi vedelmet biztosito szakszervezeti jogokat differencialtan szabalyozza,
ezert az eltero szabalyok megsertesenek kovetkezmenyei tekinteteben a szakszervezeti jogosultsag tartalma az iranyado. A rendes felmondas feltetelekent eloirt elozetes egyetertes hianya az intezkedes jogellenesseget eredmenyezi, a rendkivuli felmondas tekinteteben szabalyozott elozetes velemenykeres elmaradasa azonban - a velemeny figyelembevetelenek nem kotelezo jellegere tekintettel - nem jar ilyen kovetkezmennyel. Az EBH 1999/138. szamu jogeset kimondja, hogy a valasztott szakszervezeti tisztsegviselo munkaviszonyanak rendes felmondassal torteno megszuntetesehez szukseges elozetes egyetertest megtagado nyilatkozat jogszerusege csak a munkaltato altal erre iranyuloan, a szakszervezet perben allasaval eloterjesztett kereset alapjan bfralhato el. A torveny rendelkezese ertelmeben a szakszervezet valasztott tisztsegviseloje munkaviszonyanak rendes felmondassal torteno megszuntetesehez a kozvetlen felsobb szakszervezeti szerv elozetes egyetertese szukseges. Ennek fenyeben a perben a masodfoku birosag a torvenynek megfeleloen allapitotta meg a felperes munkaviszonya rendes felmondassal tortent megszuntetesenek jogellenesseget. A szakszervezeti ,,jogositvanyok" Ez a fejezet tartalmazza cikkem egyik legfontosabb reszet, meghozza, hogy milyen jogai es lehetosegei vannak a szakszervezetnek, hogy beleszoljon a munkaltatoi dontesekbe, es ezzel alakitsa a munkavallalok sorsat. A szakszervezeteket az alabbi jogok illetik meg: - szervezkedeshez valo jog; - egyuttmukodeshez valo jog; - tajekoztatashoz valo jog; - konzultaciohoz valo jog; - kepviseleti jog; - ellenorzesi jog; - a kifogas joga; - a kollektfv szerzodes kotesenek joga. A szervezkedeshez valo jog Az Mt. 19. § (1) bekezdese kimondja, hogy a munkavallalok jogosultak a munkaszervezeten belul is szakszervezet letrehozasara. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belul szerveket mukodtessen, s ezek mukodesebe tagjait bevonja. A szakszervezetek megalapftasanak tobb formaja is ismert. Egyfelol a munkavallalok a sajat kezdemenyezesuk alapjan hoznak letre onallo jogi szemelyiseggel rendelkezo szakszervezetet vagy mas - munkahelyen kfvuli - szakszervezet kezdemenyezesere alakftanak szakszervezetet. Erdekesseg, de valos veszelyt rejt magaban az al-szakszervezetek letrejotte. Ez a fogalom azt a fajta szakszervezetet takarja, amely a munkaltato kezdemenyezesere es tamogatasaval Jon letre es az onallosaga csak latszat, gyakorlatilag a munkaltato kozvetett iranyitasa alatt all. Az ilyenfajta szakszervezet megalakitasa azert lehet erde-
ke a munkaltatonak, mert a szakszervezet jogosult kollektiv szerzodes megkotesere. A kollektiv szerzodesben pedig sok olyan rendelkezes kikotheto, amely kedvez a munkaltatonak. Az egyuttmukodeshez valo jog Az Mt. bevezeto rendelkezesei kozott szerepelo 3. § (1) bekezdese kimondja, hogy a jogok gyakorlasa es a kotelezettsegek teljesitese soran a munkaltato, az uzemi tanacs, a szakszervezet es a munkavallalo a johiszemuseg es a tisztesseg kovetelmenyeinek megfeleloen, kolcsonosen egyuttmukodve kotelesek eljarni. Az Mt. 4. § (1) bekezdese szerint az e torvenyben meghatarozott jogokat es kotelezettsegeket rendeltetesuknek megfeleloen kell gyakorolni, illetoleg teljesiteni. A fenti generalklauzulak altalanossagban jelolik meg az egyuttmukodesi kotelezettseg es a rendeltetesszeru joggyakorlas kovetelmenyet, viszont ezek az elvek a gyakorlatban is nagyon fontos szerepet toltenek be. A munkaugyi kapcsolatok szempontjabol a szakszervezetek es a munkaltatok kozotti es a szakszervezetek egymas kozotti egyuttmukodesenek van kiemelt jelentosege. Az Mt. 21. § (1) bekezdese szerint az allami szervek, a helyi onkormanyzatok es a munkaltatok kotelesek a szakszervezetekkel egyuttmukodni, ennek kereteben erdekkepviseleti tevekenyseguket az ehhez szukseges informaciok biztosftasaval elosegiteni, valamint eszreveteleikre, javaslataikra vonatkozo reszletes allaspontjukat es ennek indokait harminc napon belul veluk kozolni. A (2) bekezdes alapjan a munkaltato koteles dontese elott a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezettel velemenyeztetni a munkavallalok nagyobb csoportjat erinto munkaltatoi intezkedesek tervezetet, igy kiilonosen a munkaltato atszervezesere, atalakitasara, szervezeti egyseg onallo szervezette alakulasara, privatizalasara, korszerusitesere vonatkozo elkepzeleseket. A (3) bekezdes kimondja, hogy a velemenyezessel kapcsolatos eljarasra a 66. § iranyado azzal, hogy a tizenot napos hataridot a tervezetnek a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezet kepviselojehez valo erkezesetol kell szamitani. Az Mt. 21. § (1) bekezdesebol vezetheto le a tajekoztatashoz, valamint a konzultaciohoz valo jog is. Itt emlitem meg meg, hogy az Mt. 70/A. § (1) bekezdese alapjan a munkaltato es a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezet - szakszervezet hianyaban az uzemi tanacs - egyuttesen, meghatarozott idore szolo eselyegyenlosegi tervet fogadhat el. A tajekoztatashoz valo jog Az Mt. 3. § (2) bekezdese szerint a munkaltato a munkavallalot, az uzemi tanacsot, illetve a szakszervezetet koteles minden olyan tenyrol, korulmenyrol, illetoleg ennek valtozasarol tajekoztatni, amely a jogok gyakorlasa es a kotelezettsegek teljesitese szempontjabol jelentos. A munkaltatot a munkavallaloval szemben ez a kotelezettseg a munkaszerzodes megkoteset megelozo eljaras
soran is terheli. A (3) bekezdes rogziti, hogy a (2) bekezdesben foglalt rendelkezes a jogok gyakorlasa es a kotelezettsegek teljesitese soran megfeleloen iranyado a munkavallalo, az uzemi tanacs es a szakszervezet tekinteteben is. Az Mt. 22. § (2) bekezdese kimondja, hogyha a munkaltatonal uzemi tanacs nines, a munkaltato koteles tajekoztatni a szakszervezetet: a) legalabb felevente a munkaltato gazdasagi helyzetet erinto alapveto kerdesekrol, valamint b) a munkaltato tevekenysegi korenekjelentos modositasara, illetve a munkaltato beruhazasaira vonatkozo jelento's dontes tervezetero'l, c) legalabb felevente a berek, keresetek alakulasarol es a berkifizetessel osszefuggo likviditasrol, a foglalkoztatas jellemzoirol, a munkaido felhasznalasarol, a munkafeltetelek jellemzoirol, d) legalabb felevente a munkaltatonal tavmunkat vegzo munkavallalok szamarol es munkakoruk megnevezeserol. Az Mt. 85/B. § (1) bekezdese ertelmeben jogutodlas eseten a jogelod es jogutod munkaltato - legkesobb a jogutodlast megelozoen tizenot nappal - koteles tajekoztatni a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezetet, szakszervezet hianyaban az uzemi tanacsot, uzemi tanacs hianyaban a nem szervezett munkavallalok kepviseloibol letrehozott bizottsagot a jogutodlas a) idopontjarol vagy tervezett idopontjarol, b) okarol, cj a munkavallalokat erinto jogi, gazdasagi es szocialis kovetkezmenyeirol, tovabba - a megallapodas erdekeben - koteles konzultaciot kezdemenyezni a munkavallalokat erinto, tervbe vett egyeb intezkedesekrol. A konzultaciohoz valo jog Az Mt. 22. § (1) bekezdese szerint a szakszervezet a munkaltatotol minden olyan kerdesben tajekoztatast kerhet, amely a munkavallalok munkaviszonnyal osszefuggo gazdasagi es szocialis erdekeivel kapcsolatos. A munkaltato ezt a tajekoztatast es intezkedesenek indokolasat nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen tulmenoen jogosult a munkaltatoi intezkedessel (dontessel) kapcsolatos allaspontjat, velemenyet a munkaltatoval kozolni, tovabba ezzel osszefuggesben konzultaciot kezdemenyezni. A 2.5.3. pontban megjelolt tajekoztatashoz valo jog szorosan kapcsolodik a konzultaciohoz valo joghoz. Ezen jogokkal elve a munkavallalok elo tudjak adni a tervezett valtozasokkal es munkaltatoi intezkedesekkel kapcsolatos velemenyuket, lehetoseguk van arra, hogy javaslataikat elmondjak es aktivan reszt vegyenek a jovobeni strategia elo'kesziteseben, kimunkalasaban. A konzultacionak a munkaltatora nezve is vannak elonyei, ugyanis megismerve a munkavallalok allaspontjat, esetleg novelni tudja a hatekonysagot es versenykepesebbe tudja tenni a termelest.
A kepviseleti jog Az Mt. 19. § (2) bekezdese kimondja, hogy a szakszervezet joga, hogy a munkavallalokat anyagi, szocialis es kulturalis, valamint elet- es munkakorulmenyeiket erinto jogaikrol es kotelezettsegeikrol tajekoztassa, tovabba a munkaugyi kapcsolatokat es a munkaviszonyt erinto korben tagjait a munkaltatoval szemben, illetoleg az allami szervek elott kepviselje. A (3) bekezdes szerint a szakszervezet jogosult a tagjat - meghatalmazas alapjan -, annak eletes munkakorulmenyeit erinto kerdesekben birosag, mas hatosag, illetve egyeb szervek elott kepviselni. Azelozoekben bemutatottjogszabalyi rendelkezes teszi lehetove, hogy a szakszervezetek kepviseljek a munkavallalok erdekeit peldaul az Orszagos Erdekegyezteto Tanacsban, valamint a szakszervezeti tagok kepviseletet is ellassak. A szakirodalom egyre gyakrabban emlfti a ,,potyautas" effektust. Ennek a fogalomnak az a lenyege, hogy a nem szakszervezeti tag munkavallalo elvezi a szakszervezet altal kiharcolt juttatasokat (peldaul a kollektiv szerzodes megkotese reven), viszont nem jarul hozza - akar tagdij formajaban - a szakszervezet mukodesehez, valamint nem vesz reszt a szakszervezet altal szervezett rendezvenyeken. Az ellenorzes joga Az Mt. 22 § (3) bekezdese alapjan a szakszervezet jogosult ellenorizni a munkakorulmenyekre vonatkozo szabalyok megtartasat. Ennek kereteben a munkaviszonyra vonatkozo szabalyok vegrehajtasarol az erintett szervtol tajekoztatast kerhet es a szukseges felvilagositast, adatot rendelkezesere kell bocsatani. A (4) bekezdes rogziti, hogy a szakszervezet az ellenorzes soran eszlelt hibakra es mulasztasokra a vegrehajtasert felelos szervek figyelmet felhivhatja, es ha azok a szukseges intezkedeseket kello idoben nem teszik meg, megfelelo eljarast kezdemenyezhet. Ennek eredmenyerol az eljarast lefolytato szerv a szakszervezetet tajekoztatni koteles. A jogszabalyban emlitett ,,munkak6rulmenyek" fordulatot nem lehet megszoritolag ertelmezni, igy a ,,munkakorulmenyek" magukba foglaljak a teljes munkahelyi kornyezetet. A kifogas joga Az Mt. 23. § (1) bekezdese ertelmeben a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezet jogosult a munkavallalokat, illetve ezek erdekkepviseleti szerveit kozvetlenul erinto jogellenes munkaltatoi intezkedes (mulasztas) ellen kifogast benyujtani. A (2) bekezdes alapjan a kifogast a munkaltato vezetojehez, a kifogasolt intezkedesrol valo tudomasszerzestol szamitott 6t munkanapon belul kell benyujtani. Kifogast az intezkedes megteteletol szamitott egy honapon tul nem lehet benyujtani. A (3) bekezdes szerint nines helye kifogasnak, ha az intezkedessel szemben a munkavallalo jogvitat kezdemenyezhet.
Ettol elteroen, ha a munkaltato a szakszervezeti tisztsegviselo munkaviszonyat a kozvetlen felsobb szakszervezeti szerv elozetes egyetertese hianyaban szuntette meg rendes felmondassal, a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezet jogosult kifogas benyujtasara. A (4) bekezdes szerint, ha a munkaltato a kifogassal nem ert egyet, egyeztetesenek van helye. A kifogassal kapcsolatos egyezteto targyalast a kifogas benyujtasatol szamitott harom munkanapon belul kell megkezdeni. Ha az egyeztetes het napon belul nem vezet eredmenyre, az eredmenytelenseg megallapitasatol szamitott 6t napon belul a szakszervezet birosaghoz fordulhat. A birosag nemperes eljarasban, tizenot napon belul dont. Az (5) bekezdes alapjan a kifogasolt intezkedest a munkaltato es a szakszervezet kozotti egyezteto targyalas befejezeseig, illetve a jogeros birosagi dontesig vegrehajtani nem lehet, illetve vegrehajtasat fel kell fuggeszteni. A fenti szabalyok osszevetesebol tehat az allapithato meg, hogy a kifogas targya gyakorlatilag csak az a munkaltatoi jogsertes lehet, amely kifejezetten a szakszervezet jogainak a megsertesere iranyul. A kollektiv szerzodes megkotesenek joga A felsorolas vegere hagytam ugyan, de a szakszervezet legfontosabb jogositvanya megis a kollektiv szerzodes megkotesehez valo jog. Az Mt. 20. §-a kimondja, hogy a szakszervezet az e torvenyben meghatarozott szabalyok szerint jogosult kollektiv szerzodest kotni. Az Mt. 30. §-a szerint kollektiv szerzodes szabalyozhatja: a) a munkaviszonybol szarmazo jogokat es kotelezettsegeket, ezekgyakorlasanak, illetve teljesitesenek modjat, az ezzel kapcsolatos eljaras rendjet; b) a kollektiv szerzodest koto felek kozotti kapcsolatrendszert. Az Mt. 31. § (1) bekezdese ertelmeben kollektiv szerzodest egyreszrol a munkaltato, a munkaltatoi erdekkepviseleti szerveze, vagy tobb munkaltato, masreszrol a szakszervezet, illetve tobb szakszervezet kothet.
Uzemi tanacs - a munkavallalok reszvetele a donteshozatalban Az Mt. 42. § (1) bekezdese kimondja, hogy a munkaugyi kapcsolatok kereteben a munkavallalok kozosseget e fejezet rendelkezesei szerint illetik meg a reszveteli jogok. A (2) bekezdes alapjan a reszveteli jogokat a munkavallalok kozossege neveben az altaluk valasztott uzemi tanacs, illetve uzemi megbizott gyakorolja. Az uzemi tanacs szerepe a szakszervezettel ellentetben a munkaltatoval valo egyuttmukodes, a konfliktusok elkerulese erdekeben. A szakszervezet es az uzemi tanacs kozti fobb kulonbsegeket jelen cikk 4. pontjaban fejtem ki bovebben.
Mikor kell uzemi tanacsot letrehozni? Az Mt. 43. § (1) bekezdese rogziti, hogy uzemi tanacsot kell valasztani minden olyan munkaltatonal, illetve a munkaltato minden olyan onallo telephelyen (reszlegenel), ahol a munkavallalok letszama az otven fot meghaladja. A (2) bekezdes alapjan uzemi megbizottat annal a munkaltatonal, illetve a munkaltato olyan onallo telephelyen (reszlegenel) kell valasztani, ahol a munkavallalok letszama otvenegy fonel kevesebb, de a tizenot fot meghaladja. Az Mt. 45. § (1) bekezdese szerint az uzemi tanacs tagjainak szama, ha a munkavallalok szama a valasztas idopontjaban a) a szaz fot nem haladja meg, harom, b) a haromszaz fot nem haladja meg, 6t, c) az otszaz fot nem haladja meg, het, d) az ezer fot nem haladja meg, kilenc, e) a ketezer fot nem haladja meg, tizenegy, f) a ketezer fot meghaladja, tizenharom.
Kotelezo-e az uzemi tanacs letrehozasa? Az Mt. szohasznalatabol inkabb az derul ki, hogy az uzemi tanacs megvalasztasa kotelezettseg, azonban a gyakorlatban ez csak jogosultsag. Ha a munkavallalok ezen jogukkal nem akarnak elni, akkor az nem rohato fel a munkaltatonak. Ebbol kovetkezoleg, ha mondjuk egy haromszaz fot foglalkoztato munkaltatonal nem mukodik uzemi tanacs, akkor a munkaltatot ezert nem lehet szankcionalni. Hozzateszem, hogy a munkaltato nem tehet semmi olyasmit, ami az uzemi tanacs letrehozasat akadalyozna, tovabba a valasztassal kapcsolatos koltsegeket is neki kell allnia.
Az uzemi tanacs mukodese, tisztsegviseioinek munkajogi vedelme Az Mt. rendelkezik az uzemi tanacsok mukodeserol, azonban az Mt. 64/A. §-a alapjan az uzemi tanacs egyes jogositvanyai gyakorlasat es a munkaltatoval valo kapcsolatrendszeret erinto kerdesek az uzemi megallapodasban hatarozhatok meg. Az Mt. 60. § (1) bekezdese szerint az uzemi tanacs hatarozatait szotobbseggel hozza. A (2) bekezdes alapjan az uzemi tanacs akkor hatarozatkepes, ha iilesen a tagoknak legalabb fele reszt vesz. Szavazategyenloseg eseten az elnok szavazata dont. A (3) bekezdes ertelmeben az (1) bekezdesben foglaltaktol elteroen az uzemi tanacs hatarozatahoz a jelen levo tagok legalabb ketharmados tobbsege szukseges, ha az uzemi tanacs egyuttdontesi jogat [65. § (1) bekezdes] gyakorolja. Az Mt. 61. § (1) bekezdese rogziti, hogy az uzemi tanacs iileseit szukseg szerint tartja. Az uzemi tanacsot az elnok hivja ossze. Minden esetben ossze kell hivni, ha ezt vala-
mely tag vagy a munkaltato az ok megjelolesevel keri. A (2) bekezdes alapjan az uzemi tanacs ulesen a tagok csak szemelyesen vehetnek reszt. A (3) bekezdes ertelmeben az uzemi tanacs mukodesenek reszletes szabalyait iigyrendje allapftja meg. E helyutt jegyzem meg, hogy az Mt. 62 (3) bekezdese alapjan az uzemi tanacs tagjanak munkajogi vedelmere a valasztott szakszervezeti tisztsegviselore vonatkozo szabalyokat kell megfeleloen alkalmazni, azzal az elteressel, hogy a 28. § szerint a szakszervezeti szervet megilleto jogosultsagot az uzemi tanacs gyakorolja.
Az uzemi tanacs jogkorei Az uzemi tanacs a kovetkezo fontosabb jogkorokkel rendelkezik: - egyuttdontesi jog; - velemenyezesi jog; - tajekoztatashoz valo jog; - egyeb jogosultsagok. Az egyuttdontesi jog Az Mt. 65. § (1) bekezdese alapjan az uzemi tanacsot egyuttdontesi jog illeti meg a kollektiv szerzodesben meghatarozott joleti celu a) penzeszkozokfelhasznalasa, illetve b) intezmenyek es ingatlanok hasznositasa tekinteteben. Nemetorszagban az egyuttdontesi jog az uzemi tanacs egyik legerosebb fegyvere, mig Magyarorszagon ez a jogkor hatterbe szorul es csak kevesbe fontos teruleteken van jelen. A velemenyezesi jog A velemenyezesi jog mar az ugyek joval szelesebb korere kiterjed, a kovetkezok szerint: Az Mt. 65. § (3) bekezdese szerint a munkaltato koteles dontese elott az uzemi tanaccsal velemenyeztetni: a) a munkavallalok nagyobb csoportjat erinto munkaltatoi intezkedesektervezetet, igy kulonosen a munkaltato atszervezesere, atalakitasara, szervezeti egyseg onallo szervezette alakulasara, privatizalasara, korszerusitesere vonatkozo elkepzeleseket; b) a szemelyugyi nyilvantartas rendszerenek kialakitasara, a nyilvantartando adatok korere, a 77. §-ban meghatarozott adatlap tartalmara vonatkozo elkepzeleseit, illetve a szemelyugyi tervet; c) a munkavallalok kepzesevel osszefuggo terveket, a foglalkoztatast elosegito tamogatasok igenybevetelere, illetve a korengedmenyes nyugdfjazasra vonatkozo elkepzeleseket; d) a kulon jogszabalyban meghatarozott egeszsegkarosodott, megvaltozott munkakepessegu munkavallalok rehabilitaciojara vonatkozo intezkedesektervezetet; e) az eves szabadsagolasi tervet;
f) az uj munkaszervezesi modszerek es a teljesitmenykovetelmenyek bevezeteset; g) a munkavallalok lenyeges erdekeit erinto belso szabalyzatainak tervezetet; h) a munkaltato altal meghirdetett anyagi vagy erkolcsi elismeressel jaro palyazatot. Az Mt. 67. §-a szerint a 65. § (1)-(3) bekezdeseben foglaltakat serto munkaltatoi intezkedes ervenytelen. Ennek megallapitasa irant az uzemi tanacs birosaghoz fordulhat. A birosag nemperes eljarasban, tizenot napon beliil hataroz. A tajekoztatashoz valo jog Ezt a jogosultsagot gyakorlatilag informacios es konzultacios jognak is nevezhetnenk. Az Mt. 65. § (4) bekezdese alapjan a munkaltato koteles tajekoztatni az uzemi tanacsot: a) legalabb felevente a munkaltato gazdasagi helyzetet erinto alapveto kerdesekrol, valamint b) a munkaltato tevekenysegi korenek jelentos modositasara, illetve a munkaltato beruhazasaira vonatkozo jelentos dontes tervezeterol, cj legalabb felevente a berek, keresetek alakulasarol es a berkifizetessel osszefuggo likviditasrol, a foglalkoztatas jellemzoirol, a munkaido felhasznalasarol, a munkafeltetelekjellemzoirol, d) legalabb felevente a munkaltatonal tavmunkat vegzo munkavallalok szamarol es munkakoruk megnevezeserol. Egyeb jogosultsagok Az egyeb jogosultsagok kozul mindenfelekeppen kiemelest erdemel az uzemi tanacs tajekoztatas keresenek joga. Az Mt. 68. § (1) bekezdese rogziti, hogy az uzemi tanacs a 65. § (1)-(3) bekezdeseben meghatarozott jogosultsaganak gyakorlasaval osszefuggesben jogosult a munkaltato nyilvantartasaiba betekinteni. Ugyanezen § (2) bekezdese kimondja, hogy az uzemi tanacs a munkaltatotol minden olyan kerdesben tajekoztatast kerhet, amely a munkavallalok munkaviszonnyal osszefuggo gazdasagi es szocialis erdekeivel, valamint az egyenlo banasmod kovetelmenyenek megtartasaval kapcsolatos. A munkaltato a tajekoztatast nem tagadhatja meg.
Az uzemi tanacs szerepe csoportos letszamcsokkentes eseten Az uzemi tanacsnak jelentos szerepkor jut csoportos letszamcsokkentes eseten. Tapasztalataim szerint az uzemi tanacstagok felkeszultsegen, ratermettsegen es kommunikacios keszsegen mulik, hogy ilyenkor milyen tobbletjuttatasokat, illetve kedvezmenyeket tudnak kiharcolni a munkavallalok reszere.
Az Mt. 94/B. § (1) bekezdese szerint, ha a munkaltato csoportos letszamcsokkentes vegrehajtasat tervezi, a dontest megelozoen legalabb tizenot nappal koteles az uzemi tanaccsal, uzemi tanacs hianyaban a munkaltatonal kepviselettel rendelkezo szakszervezetek es a munkavallalok kepviseloibol letrehozott bizottsaggal (a tovabbiakban egyutt: a munkavallalok kepviseloi) konzultaciot kezdemenyezni es azt a dontesenek meghozatalaig vagy a megallapodas megkoteseig folytatni. Az Mt. 94/E. § (1) bekezdese kimondja tovabba, hogy a munkaltato a csoportos letszamcsokkentesre vonatkozo donteserol az erintett munkavallalot a rendes felmondas, illetve a 88. § (2) bekezdese szerinti jognyilatkozat kozleset megelozoen legalabb harminc nappal irasban tajekoztatja. A tajekoztatas masolatat meg kell kuldeni a munkavallalok kepviseloinek, illetve az allami foglalkoztatasi szervnek is. Az Mt. 94/F. § (2) bekezdese szerint, ha a munkaltato eljarasa soran megserti az uzemi tanacs vagy a szakszervezet 94/B. §-aban meghatarozott jogait, az uzemi tanacs, illetve a szakszervezet ennek megallapftasa irant birosaghoz fordulhat. A birosag nyolc napon belul nemperes eljarasban dont.
Az europai uzemi tanacs Az Europai Union belul mar regota felmerult a problema, hogy a munkavallalokat erinto dontesek bizonyos esetekben nem a munkaltatonal, hanem egy masik orszagban a munkaltato kulfoldi tulajdonosanal szuletnek meg. Ezen problema kikuszobolesere sziiletett meg a Tanacs europai uzemi tanacsokrol szolo 94/45/EK iranyelve. Az elo'bb emlitett iranyelv rendelkezeseit a magyar jogba az europai uzemi tanacs letrehozasarol, illetve a munkavallalok tajekoztatasat es a veluk valo konzultaciot szolgalo eljaras kialakitasarol szolo 2003. evi XXI. torveny ultette at. Az elobb emlitett jogszabaly 3. § (1) bekezdese szerint a kozponti vezetes sajat kezdemenyezesere, vagy a legalabb ket tagallamban mukodo, legalabb ket vallalkozasnal vagy telephelyen foglalkoztatott szaz munkavallalonak, illetve e munkavallalok kepviseleti szerveinek az indftvanyaratargyalasokat kezdemenyez az europai uzemi tanacs letrehozasara, vagy a munkavallalok tajekoztatasat es a veluk valo konzultaciot szolgalo targyalasok kialakitasara. A fent emlitettek alapjan kozponti vezetes a kozossegi szinten mukodo vallalkozas, illetve vallalkozascsoport eseteben az ellenorzo vallalkozas vezetese.
Milyen vonalak menten lehet elhatarolni a szakszervezetek es az iizemi tanacsok mukodeset? Egy mondatban osszefoglalva a fent leirtakat, a szakszervezet es az uzemi tanacs a munkavallaloi erdekkepviseletnek ket egymastol elkulonult, de egymast kiegeszito for-
majat testesiti meg. Mind a ket szervezetnel megfigyelheto azonossag, hogy az onrendelkezes demokratikus alapelve alapjan szervezodnek es a munkavallaloi erdekkepviselet a celjuk. E dualis strukturat a hatalyos Mt. alakitotta ki, nemet minta alapjan. A szakszervezetek elsodleges es legfontosabb feladata a munkafeltetelek javitasa a munkaltatoval folytatott kollektiv targyalasok eredmenyekeppen megkotott kollektfv szerzodesek altal. A kollektiv szerzodes olyan alapveto jogforras, amely egyreszt szabalyozza az azt koto felek kapcsolatrendszeret, masreszt meghatarozza a munkaltato es a munkavallalo jogait es kotelezettsegeit. A szakszervezet lenyege, hogy ez a forma a munkavallaloi erdekkepviseletnek az erdekellentetre epulo formaja, szemben az iizemi tanaccsal, amelynel inkabb a munkaltato es a munkavallalo reszleges erdekazonossaga dominal. Tulajdonkeppen az uzemi tanacson keresztul gyakoroljak a munkavallalok a vezetesben valo reszvetel jogat. A szakszervezet es az uzemi tanacs alapveto'en kulonbozik a szervezodesben is. A szakszervezet ugyanis szervezetileg elkulonul a munkaltatotol es a munkavallalok elhatarozasabol alapitott onallo jogi szemelyiseggel rendelkezo erdekkepviseleti szervkent funkcional. Ezzel szemben az iizemi tanacs - bizonyos esetekben - a jogszabalyi rendelkezes kotelezo ereje reven jon letre, jogilag elkulonulo szervezet letrehozasa nelkul. Markans kulonbseg tovabba, hogy a szakszervezettol elteroen az uzemi tanacs sztrajkot nem szervezhet, sot az Mt. 70. §-a szerint az uzemi tanacs a munkaltatonal szervezett sztrajkkal kapcsolatban partatlan magatartasra koteles. Ennek ertelmeben sztrajkot nem szervezhet, illetve a sztrajkot nem tamogathatja es nem akadalyozhatja.
Osszegzes - a szerzo velemenye A magyar munkajogban a szakszervezet es az uzemi tanacs olyan kiegeszfto szervek, amelyek gyengithetik vagy erosithetik egymast. Az iranyftas es donteshozatal mas-mas fazisaira van befolyasuk, eltero eszkozokkel hathatnak a munkavallalokat erinto foglalkoztatasi kerdesekre. Ugyanakkor mindket szervezet a munkavallaloi reszvetel megjelenese a munkahelyen, melyek celja a munkavallaloi erdekek kepviselete es ervenyesitese. Teny az is, hogy a szakszervezetek es az uzemi tanacsok egyuttes meglete erdekes versenyhelyzeteket teremthet. Versenyhelyzet alakulhat ki ugyanis a szakszervezetek kozott, hogy az uzemi tanacsi valasztason milyen eredmenyt ernek el, valamint konfliktust szulhet az uzemi tanacs es a szakszervezet kozott is. Ha az uzemi tanacs vezetese kikerul a szakszervezet befolyasa alol, akkor az gyongitheti a munkavallalok munkahelyi erdekkepviseleti erejet es hatekonysagat. A gyakorlat azonban inkabb az, hogy amelyik munkaltatonal eras szakszervezet mukodik, ott a szakszervezet kiterjeszti dominanciajat az uzemi
tanacsra is, mivel a szakszervezet fontosabb embereibol lesznek az uzemi tanacs tagjai. Szemelyes tapasztalataim alapjan allitom, hogy foleg az uzemi tanacs mukodesenek akkor van ertelme, ha tagjai ismerik az uzemi tanacsra vonatkozo jogszabalyokat es jo kommunikacios, valamint targyalasi keszseguknek koszonhetoen ervenyt tudnak szerezni a munkavallalok erdekeinek. Lehet, hogy elso olvasatra furcsan hangzik, de kozvetve a munkaltato erdeke is az, hogy mondjuk egy csoportos letszamcsokkentes eseten olyan uzemi tanacscsal targyaljon, amelynek megvan a legitimacios alapja es
a munkavallaloi igenyekfelmerese utan valoban a munkavallalok erdekeit kepviseli. Ennek foleg akkor lehet jelentosege, amikor a konzultacios szakaszban megallapodast kotnek a felek. Ha ugyanis az uzemi tanacs jol kepviselte a munkavallalokat a targyalasok soran es jo megallapodast kotott a munkaltatoval, akkor sokkal kisebb a valoszfnusege, hogy az egyes munkavallalok jogvitat kezdemenyeznek. Dr. Hargittay Szabolcs ugyved, Fiisthy es Manyai Ugyvedi Iroda
