A M A G Y A R N E M Z E T I G A L É R I A A Z 1960 — 1 9 6 1 - E S
Az 1960-as és 61-es esztendő a Magyar Nemzeti Galériá ban m á r a három, illetve négy éves múltra visszatekintő intézmény tisztázott, széles korú feladatainak és az előző évek során kialakított munkaütemének jegyében folyt. Az épület helyreállítása és karbantartása 1960-ban is nagy lendülettel folytatódott. Megtörtént a Díszterem műemléki jellegű restaurálása, ugyancsak ebben az eszten dőben festették és aranyozták az aula Díszterem előtti folyosó-részletét is. 1961-ben a Tanácsterem (előadóterem) műemléki jellegű restaurálására került sor, festették az aula oldalfolyosóit, és felújították a Díszterem és a Tanácsterem felett levő tető bádogozását. Ugyancsak ebben az eszten dőben végezték el az aula feletti tetőrész javítási munká latait is. Különösen lényeges e nagy összegeket felemésztő mun kák közül a 200 ember befogadására alkalmas Díszterem és a 80 férőhellyel rendelkező Tanácsterem helyreállítása, mivel az aulán kívül e két reprezentatív helyiség állítja elénk csorbítatlanul a Hauszmann Alajos által épített mű emlék egykorú belső térképzését. Az 1960-as és 61-es esztendőben folyt az építkezés a Ma gyar Nemzeti Galéria kormányrendelettel kijelölt leendő otthonában, a Budavári Királyi Palota épületében. 1960—• 61-ben megindult az effektív tervezési munka a Galériával közösen kialakított program figyelembevételével. Ennek kapcsán elkészült 1961 végén az épület vázlatterve. I t t meg kell említenünk, hogy a volt Királyi Palota helyreállí tási és rekonstrukciós m u n k á l a t a i már a Galéria-vázlatterv elkészülése előtt,az 1950-es években megkezdődtek. Az idő közben kiadott kormányrendelet, mely a BCD épületszárny tulajdonosaként a Magyar Nemzeti Galériát jelölte meg, természetesen a tervezés és kivitelezés ütemezését is jelen tősen módosította. A munkálatok meggyorsultak és a Ga léria célkitűzéseinek megfelelő módon alakultak. 1960-ban megindult a kupolától északra levő B épület szárny szerkezeti helyreállítása, mely 1961 folyamán is folytatódott,és főként a homlokzatrekonstrukciós m u n k á lataira és a tető lefedésére terjedt k i . Ebben az épület szárnyban kapnak majd helyet a tudományos dolgozók munkahelyiségei, a Gazdasági Hivatal, az előadóterem, a Régi Magyar Képtár kiállítóhelyiségei és az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része. A kupola alatti szárnyban, a C épületrészben 1960-ban jórészt a tervezéssel kapcsolatos felmérési munkák folytak, és egyben megkezdődött a szerkezetileg veszélyessé vált épületrészek lebontása. Ezek a munkák az 1961-es évre is
ÉVBEN
átterjedtek. A szerkezeti helyreállítás, mely i t t már a vég leges terv alapján készült, 1961-ben kezdődött meg. Ebben az épületszárnyban lesz az előcsarnok, a szobor-, érem- és a grafikai kiállítások kiállítóhelyiségei és az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része. A kupolától délre eső D épületszárny szerkezeti helyre állítása m á r korábban elkészült, még 1959 előtt. 1960-ban és 61-ben i t t a tetőfedéssel kapcsolatos munkák fejeződtek be. Különben ebben az épületszárnyban csupán apróbb helyreállítási munkák folytak. Ebben az épületrészben fog nak elhelyezést nyerni az Oroszlán-udvar felőli előcsarnok, az időszaki kiállítóhelyiségek, az Új Magyar Képtár kiállító helyiségeinek egy része, valamint az irodahelyiségeknek egy része. A raktárrendezés és leltárrevízió munkája — azokban az osztályokban, ahol ez még nem fejeződött be— 1960 és 1961-ben is folytatódott. A z Ú j M a g y a r K é p t á r raktárrendezési munkái 1960-ban a Díszterem restaurálása miatt késedelmet szen vedtek, mivel a raktári anyag egy része a Díszteremben volt elhelyezve. Végleges és megnyugtató rendezés helyett ilyenformán az addig ottlevő kb. 500—550 db festményt a földszinti raktárban helyeztük el, meglehetősen zsúfoltan, a régebbi rendet megbolygatva. A leltárrevízió 1960. évben 3041 festmény revideálását jelentette. Az Új Magyar Kép tárnál a kiállításokra kiadott és visszatérő anyag 1960. évben 3366 festményt mozgatott, melyben — 1083 darabbal — a kiállításokra és vásárlásra benyújtott idegen anyag is bennfoglaltatik. A végleges raktári rend kialakítása 1961-ben folytató dott. Az anyagmozgatás ebben az esztendőben —- össze gezve a törzsanyag és az időlegesen benyújtott idegen anyag mozgatását — 3456 festményt mobilizált. A leltár revízió munkája 1188 db festmény revideálásával haladt előre az 1961-es év folyamán. A S z o b o r O s z t á l y raktárrendezése és leltárrevíziója m á r régebben elkészült. A törzs- és letéti anyag mozgatása 1960. évben együttesen: 852, 1961-ben pedig: 633 m ű volt. A z É r e m t á r raktárrendezése és leitárrevíziója szin tén m á r régebben elkészült. Az anyagmozgatás 1960. évben 310 db érem, 1961-ben pedig 16 db érem mozgását jelen tette. A G r a f i k a i O s z t á l y raktárrendezési munkáit jelentősen hátráltatta a megfelelő portefeuille-k hiánya. Ideiglenes megoldásként 1960. évben megtörtént a volt
Fővárosi Képtári grafikai anyag csomagokba rendezése (70 db) és az 1945 utáni anyag különválasztása és abc-be rendezése. A leltárrevízió előkészítő munkáját a grafikai osztálynál az új leltárkönyvekbe történő átmásolás képezi. 1960-ban a sokszorosított grafikai anyag új leltárkönyvekbe való másolása elkészült, összesen 2844 db. A rajzanyag másolása folyamatban volt, 6500 db átmásolása elkészült, 2594 db átmásolása még hátra volt. Az anyagmozgatás 1960-ban 476 lap mozgását jelentette. 1961-ben a Grafikai Osztály helyiségeinek egy része a második emeletről a földszintre került. A költözködés 18 500 db grafikai lap megmozgatásával járt. Egyébként az anyagmozgatás 1961-ben: 1250 db 1961-ben 2100 db rajzról előkészítő leírókarton készült és ennek kapcsán megtörtént az állagjegyzék revíziója, A N y i l v á n t a r t á s i C s o p o r t dolgozói, sőt, a Galéria valamennyi tudományos dolgozója számára külön nagy m u n k á t jelentettek az 1960-as évben az állandó jellegű magángyűjtemény-ellenőrzéseken és védetté-nyil vánításokon kívül a lakbér-pótlék mentesítésekkel kapcso latos tömeges kiszállások és védetté nyilvánítások. 1960ban Budapesten és vidéken 99 magángyűjtemény revideálása történt meg, 776 védetté nyilvánítást végeztek, és e munkák kapcsán J 348 db tudományos leírókarton ké szült. Lakbér-pótlék mentesítéshez 77 lakást látogattak meg a Galéria tudományos dolgozói, és e kiszállások alkal mával 387 műtárgyleírás készült. 1961-ben 136 budapesti és vidéki gyűjtemény revideálása történt meg. A védetté nyilvánítások száma: 439 db műtárgy. A lakbérpótlék mentesítéssel kapcsolatos kiszállások is folytatódtak 1961ben, ebben az esztendőben 40 lakásba szálltak k i a dolgo zók. Fenti munkák kapcsán 1961-ben a csoport — külső munkaerő segítségével — 2792 db leírókartont készített. A Magyar Nemzeti Galéria épületének kiállításait 1960ban 164 418, 1961-ben pedig 209 512 fő látogatta. A Galéria tudományos dolgozói által tartott tárlatvezetések száma 1960-ban 476, 1961-ben pedig 521 volt. A Galéria tudomá nyos dolgozóinak élénk tudományos és népszerűsítő tevé kenységét bizonyítja az 1960. évben megtartott összesen 230 tudományos és ismeretterjesztő előadás, tárlatvezetés és kiállítás-megnyitó. 1961-ben összesen 165 tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottak. A tudományos publikációk száma 1960-ban 80, a népszerűsítő kiadvá nyoké 53 volt. 1961-ben pedig 74 tudományos és 64 nép szerűsítő dolgozatot készítettek a Galéria muzeológusai. Tudományos dolgozók közül többen külföldi tanulmány úton vettek részt az elmúlt két esztendőben. Ausztria, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc és a Szovjet unió voltak azok az országok, melyekben a Magyar Nem zeti Galéria muzeológusai és restaurátorai részben hivatalos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában meg fordultak.
GYŰJTEMÉNYEINK Ú j M a g y a r K é p t á r . 1960-ban 157, 1961-ben 166 festménnyel gyarapodott Üj Magyar Képtárunk törzs anyaga, nagyrészt vásárlás, kisebb részben ajándékozás vagy csere útján. Reformkori gyűjteményünk néhány jelentős arcképpel bővült ebben a két esztendőben. í g y többek között nemzeti festészetünk úttörő mesterének, Barabás Miklósnak 1844ben készített Grosschmid János cameralis administratort ábrázoló képével — melyet az ábrázolt dédunokája, Gervay Rózsi ajándékozott Galériánknak. A hazai múzeumokban kevés alkotásával képviselt, hosszú ideig külföldön élő Kozina Sándor szintén 1844-ben festett kvalitásos szép női portréjával szerepel az 1960—61-es vásárlások között, mely történelmi jelentőséggel is bír, hiszen Szemere Berta lannak, az első felelős magyar kormány belügyminiszteré nek későbbi feleségét, Jurkovits Leopoldinát örökíti meg. (65. kép) Munkácsy első mesterének, Szamossy Eleknek A művész felesége című, festői finomságokban jeles müve a Bizományi Áruház aukcióján történt vásárlás során került gyűjteményünkbe. Than Mór sokalakos Családi arc képe 1855-ből egészíti k i a század közepén készített port réink gazdag anyagát. A X I X . sz. második felének legnagyobb magyar festői közül Munkácsy Mihálynak Olvasó nő című 1880-as évek el ej én festett dús festőiségü, párizsi intérieur je került a letéti anyagból az Új Magyar Képtár törzsanyagába. Paál Lász lónak pedig legtermékenyebb korszakában, 1872-benfestett Juh-aklok c. meleg barnás tónusú festményét, oeuvre-jének egyik igen szép darabját vásároltuk meg. Benczúr Gyula szinte plein air-es erdei tisztáson fekvő Olvasó nő-je a mün cheni Galerie für Alte und Neue Kunst-tói csere folytán jutott haza, hogy a mester korai remekeinek sorát gazda gítsa. Székely Bertalan néhány szép szadai tájképével és freskóvázlatával is gyarapodtunk. Új szerzeményeink közül kiemelkedő jelentőségű a szá zadforduló idejéből Rippl-Rónai József: Párisi nő fehér pettyes ruhában c. festménye, amely a mester korai ún. fekete korszakának egyik elragadóan artisztikus darabja. Első olyan alkotása, amely már Munkácsytól való elszaka dását, a Nabis-hoz való csatlakozását, egyéni hangjának megtalálását jelzi. Mozaikos festésű korszakából is megvet tünk egy élénk színhatású, jellegzetes művet, testvéréről, Lajosról 1913-ban festett arcképet. Alföldi művészeink alko tásai közül Tornyai János Csizmahúzás c. festményét vásá roltuk meg, amely a művész, dinamikus megfogalmazású népéletábrázolása. Fényes Adolf Galériánkban őrzött mű vei, néhány az 1900-as évek elején készült képével, dekora tív korszakának jellegzetes darabjaival gyarapodtak:Test vérek, Kisvárosi utca, Mézeskalács, Feketerigós csendélet. Derkovits Gyulának monumentális hatású, ezüstös szür kés fényű Hídépítők c. kompozíciója gazdagítja a két háború közötti festészetünk anyagát.
A B u l i d o n érzékeny ecsetű festőjétől, Egry Józseftől több képet vásároltunk; Viharos Balaton c. 1942-ben festett reprezentatív műve, Szőnyi István: Zsuzsi c. képe teszi teljesebbé a két művész gyűjteményünkben levő munkás ságát. Berény Róbertnek nyolc képe szerepel új szerzemé nyeink között. Holló László, Kossuth-díjjal való kitüntetése alkalmából, 21 művét ajándékozta Galériánknak. Ilosvai Varga István oeuvre-jének jelentős kollekciójával tette teljesebbé a szent endrei művésztelepre vonatkozó gyűjteményünket. Az Állami Vásárló Bizottság a budapesti és vidéki kol lektív vagy egyéni kiállításokon szereplő élő művészeink, tehetséges fiataljaink alkotásainak gazdag sorát (85 fest ményt) vásárolta az utóbbi években kialakult gyakorlat szerint. Ezek a vásárlások, élő művészeink alkotásai a ma képzőművészetének arculatát prezentálják a Galéria szá mára. A V I L és V I I I . Magyar Képzőművészeti Kiállításról, művészeink gyűjteményes kiállításairól kerültek be múzeu munkba. Témájuk, művészi problematikájuk és e problé mák megoldása eleven életet sugároz, legtöbbje a körülöt tünk lezajló kultúrforradalom beszédes bizonyítéka. Kohán Györgynek „A háború éveiből" és Szinte Gábornak „Vir radat" (66. kép) című képével m á r a V I I . Magyar Képző művészeti Kiállításon is találkozott a közönség. Modern képanyagunk komoly gazdagodását jelentette Kurucz D. István két művének, a „Marhavásár"-nak (67. k é p ) é s a „Bivalyok"-nak megvásárlása, a művész 1960-ban ren d e z e t t g y ű j t e i n é n y o H kiállításán. Vén Emiltől 1960-ban a „Varró asszony", 1961-ben pedig Lyka Károlyról festett érdekes portréja került az Új Magyar Képtárba. Pap Gyula két nagyméretű festménye, „A nagy kalapács" és „A m i nagy kohónk" témájában is jellegzetesen tükrözi mai élet szemléletünket, munkaábrázolásaink sorát gyarapítva. Mácsai István Kaján és Hegedűs című képe hasonlcian az előbb említett Lyka Károly portréhoz, arcképfestésze tünk bontakozó új íitjaira figyelmeztet, mely a munka, a tudomány és művészet kimagasló neveit igyekszik meg örökíteni vásznain. Eigel István „Vonat és kisváros" című képe a V I I I . Magyar Képzőművészeti Kiállításról került hozzánk. Baranyó Sándor „Tiszahíd"-ja a ma is kitűnő mestereket formáló szolnoki művésztelep vitalitásának bizonyítéka, Holló Lászlótól (IV. tábla), Kunffy Lajostól (68. kép), Pór Bertalantól (69. kép), Vidovszky Bélától szintén vásárolt a Galéria e két esztendő folyamán, jeléül annak, hogy idős művészeink műveit éppúgy képzőművé szeti életünk szerves és fontos részének tekintjük, mint a holnapot jelentő fiatal festők alkotásait, A Szobor Osztály állománya 1960-ban 57, 1961-ben pedig 55 műtárggyal gyarapodott. Egy-egy szo bor ajándékozásán kívül két jelentősebb hagyaték került be gyűjteményünkbe: Sződy Szilárd özvegyétől 15 db szobrot és vázlatot kaptunk, Cserepes István életművét pedig 22 mű képviseli osztályunkon. Az elhunyt művészek alkotásai közül Stróbl Alajos: Martinovics mellszobra, (70. kép)
Medgyessy Ferenc Lengyel síremléke, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Pásztor János portréja, Erdey Dezső néhány kisebb alkotása eredményesen egészítette k i Galériánkban művészetükről formálható összképünket. Az Állami Vásárló Bizottság Petri Lajos, Csáky József, Schaar Erzsébet, Reményi József, Andrássy Kurta János gyűjteményes kiállításáról egy-egy darabbal egészítette k i anyagunkat, A V I I I . Nemzeti Kiállítás és a csoportos be mutatók, jó alkalmat jelentettek a fiatal művészgeneráció ríj szobrainak megszerzésére. Kalló Viktor Köztársaság téri emlékművének terve, Segesdy György Szegedi Tanács köztársasági emlékmű terve, Simon Ferenc Kislányfeje, (71. kép) Szlávics Lajos Spartacusa, e művészek első alko tásait jelentették Galériánkban. Felszabadulási kiállítá sunkon jónéhány olyan művet szereztünk meg, melyeket külföldi kiállításokon m á r korábban láthatott a közönség, így például Huszár Imre Fóka, Tar István Tan ácsköztársa sági-emlékmű-terve, Marton László Kislány c. szobrait, Közvetlenül az alkotóműhelyből került hozzánk Kerényi Jenő Május 1. c. csoportkompozíciója és Borsos Miklós Szabó Lőrincet ábrázoló vörösmárvány portréja. Az É r e m t á r gyarapodása 1960-ban 31, 1961-ben pedig 15 m ű volt. Gazdag Madarassy Walter anyagunk k i egészítésére megvásároltuk a művész néhány újabb, Dobó Istvánt, Y b l Miklóst, Cervantest (72. kép), Liszt Ferencet stb. ábrázoló érmét, Ugyancsak korábban gyűjtött, nagy Reményi anyagunk még teljesebbé tételét célozta az idős művésznek Kodály Zoltánról és feleségéről, valamint Liszt Ferencről mintázott két szép érmének megvásárlása. Érde kes művészi sorozat került birtokunkba a korábban érmészettel nem foglalkozó szobrászművészünknek, Szabó Iván nak éremanyagával. A Színek és évek, a Szindbád, a József Attila érem irodalmi témák szobrászilag erőteljes és mégis lírai megfogalmazásai. Munkácsy, Koszta, Tornyai érmei viszont jellegzetes, az ábrázolt művész életművéből kiraga dott rendkívül találó hátlapjaikkal képzőművészeti soro zatát alkotják. Tóth Gyula kifejező, a költő tépelődő lényét kiválóan megragadó Babits portréjával a koros művész i'ijabb alkotását szereztük meg a Galéria számára, míg Mártsa István: Dömös, Van Gogh, Kiss Kovács Gyula: Ősz, Lovas csata, Kiss István: V I T c. érmei fiatal művészek alkotásait prezentálják. Külön érdekességet jelentett Beck Ö. Fülöp Marx Károlyt ábrázoló gipsz-negatívja, melyet a művész leánya ajándékozott a Galériának. A G r a f i k a i O s z t á l y anyaga 1960-ban 681, 1961 -ben pedig 543 lappal gyarapodott, 1960-ban, a vásár lás időrendi sorrendjében haladva az első fontes lap Czóbel Béla egy kislány arcképét ábrázoló szép pasztellje. (73. kép) Ezt Zichy Mihály nagyméretű tanulmány-rajza követi a „Rombolás géniuszának diadala" c. festménye főalakjához. Bartha László artisztikus, szép gouache lapja, a „Vass Elemér fest" a nemrég meghalt kitűnő festő emlékének hódol. Ugyancsak egy remek gouache, a „Csopaki udvar" képviseli Szentiványi Lajcs művészetét. Domanovszky
Endrét két jellegzetes tanulmányrajza prezentálja az új szerzemények között. Márffy Ödön hagyatékából 8 darab, Medgyessy Ferenc hagyatékából pedig 25 jelentős rajz került a gyűjteménybe. Berény Róbert művei közül egy nagyszabású, a „Nyolcak" idejéből való önarcképe emelke dik k i az 1960-ban vásároltak közül. Aba-Novák Vilmostól 9 lappal, Csernus Tibortól pedig 3 lappal gyarapodott a gyűjtemény, köztük a remek „Párisi utcá"-val. Vértes Marcelltől a „Gitározó nő", a „Kislány virágvázával" és a „Kislány testvérével" c. rendkívül artisztikus, szép rajzo kat vásárolta meg a Galéria. 1961-ben Barcsay Jenő 14 jelentős rajza került a gyűjte ménybe a művész ajándékaként, Fényes Adolftól pedig egy nagyszabású: szén rajz, a „Falusi utca" gazdagította a Fényes rajzok sorát. Komoly gyarapodást jelentett Ámos Imre 6 rajzának megvétele. Nagy művészi értéket képvisel Cserepes István 91 lapja, melyek a Fővárosi Tanács ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A metszet-gyűjtemény gyarapodása közül Hincz Gyula rézkarcai, valamint Cserepes István művei a legjebntősebbek. A R e s t a u r á t o r i O s z t á l y 1960-ban 1247 db festményt és 31 db szobrot restaurált, illetőleg 264 db szobrot és 2007 db grafikai lapot konzervált. 1961-ben a számadatok a következőképpen alakultak: 232 db fest mény és 30 db szobor restaurálása, illetőleg 1110 db fest mény, 240 szobor és 953 grafikai lap konzerválása, tisztítása történt meg. Kiemelkedő feladatot jelentett a festmény restaurátorok részére az elmúlt két év folyamán az alább felsorolt müvek restaurálása: Thorma János: Aradi vér tanúk, Thorma János: Szenvedők, Kádár—Konecsni: Vihar előtt, Fényes Adolf: Szegények ebédje, Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása, Borsos József: Galambposta, Szinyei Merse Pál: Apám, Rippl-Rónai József: Kaposvári utca részlet stb. stb. A szobrász restaurátori munkák közül Medgyessy Ferenc: Napozó c. gipsz szobrának kiegészítése és patinázása, Boldogfai Farkas Sándor: Női akt c. gipszszobrának kiegészítése és patinázása és Ferenczy István: Pásztorleányka c. márványszobrának javítása jelentett kiemelkedőbb feladatot. A K ö n y v t á r állaga 1960-ban 489 db könyvvel, 90 db folyóirattal és 203 db katalógussal gyarapodott, míg 1961-ben 574 db könyv, 105 db folyóirat és 440 db kataló gus volt a gyarapodás.
KIÁLLÍTÁSAINK Az 1960—61-es esztendő rendkívül mozgalmas volt a k i állítás rendezések vonalán is. A Galéria muzeológusai szá mos új kiállítást rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria épü letében éppúgy, mint idegen intézményeknél. Á l l a n d ó k i á l l í t á s a i n k 1960 elején éremművé szeti anyaggal gazdagodtak. A 19. és 20. századi festészeti
kiállítás helyiségében 31 tárlóban 520 érmet mutatunk be a közönségnek. A rendezés munkáját Csengerynó Nagy Zsuzsa osztályvezető végezte. 1961-ben Pogány ö . Gábor főigazgató átrendezte a 20. századi festészeti kiállítás 6 termét, ami kb. 100 festmény megmozgatását eredményezte. Ugyancsak 1961-ben történt az állandó szoborkiállítás földszinti és I . emeleti folyosóinak újrarendezése is kb. 170 mű átcsoportosításával. A rendezés Csap Erzsébetosztályvezető munkája volt. Az i d ő s z a k i k i á l l í t á s o k közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria épületében rendeztünk, elsőnek az 1960. április 4-én magnyitott Képzőművészetünk a fel szabadulás után c, kiállításunkat kell magemlítsnünk, amaly 15 teremben 650 művet sarakoztatott fel. A 15 év anyagából összeválogatott, szélesen hangszerelt kiállítás rendezési munkáit Pogány Ö. Gábor és Csap Erzsébet végezte. Az 1960-as esztendőnek a Galériában rendezett másik időszaki kiállítása, Fényes Adolf emlékkiállítása szaporí totta a m á r eddig is szép számú monografikus kiállításaink sorát. Augusztus hó 20-án nyílott és 10 teremben 250 művet prezentált, A rendezés Oelmacher Anna osztály vezető feladata volt. Az 1960-as év végén a Fővárosi Tanács rendezett időszaki kiállításaink teremsorában kiállítást, A felszabadult Buda pest művészete címen. 15 teremben 650 m ű képezte az I960, decamber 17-én magnyitott kiállítás gazdag anyagát. A Magyar Nemzeti Galéria részéről Pogány Ö. Gábor fő igazgató és Csap Erzsébet osztályvezető működött közre a rendezés munkájában. Ezt követően, 1961 elején, Vaszary János monografikus jellegű emlékkiállítása töltötte meg időszaki kiállításaink teremsorának 11 termét, 323 művel. A március 18-án meg nyílott kiállítást B. Haulisch Lenke muzeológus rendezte. A Vaszary-kiállításra Rippl-Rónai József emlékkiállítása következett, amely június 30-án nyílt meg 9 teremben, 169 művel. A rendezés munkáját meghívott vendégrendező, Genthon István, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője végezte, Bodnár Éva muzeológus közreműködésével. A nagysikerű Rippl-Rónai kiállítás u t á n az 1961-es évet a Galéria Tornyai János emlékkiállítása zárta. A 9 teremben, 206 műből megrendezett kiállításnál a rendezés munkáját Bodnár Éva látta el. 1961 végén a Galéria épületében rendezett időszaki k i állításaink sorozata új színnel gazdagodott, az ezentúl üte mesen váltakozó időszaki grafikai kiállításokkal. Erre az új kiállítás sorozatra a Díszterem rendbehozatala adta a lehetőséget. A reprezentatív teremben, a fal mellett fel állított vendégfalakon kb. 70 grafikai művet tudunk kiállí tani. A Grafikai Osztály e jelentős kiállítás sorozatát a „Nyolcak és Aktivisták" c. és 1961. december 23-án meg nyíló kiállításunk vezette be. A Díszteremben 76 grafikai mű sorakozott fel Pataky Dénes muzeológus rendezésében.
KIÁLLÍTÁSOK.
BUDAPESTEN IDEGEN
19 6 0 Kunffy Lajos kiállítás. Ernst Múzeum. Rendező: Bodnár Éva Cserepes István kiállítás. Ernst Múzeum. Rendező: Oelmacher Anna Gross Bettelheim kiállítás. Kultúrkapcsolatok Intézete. Rendező: Oelmacher Anna Magyar plakáttörténeti kiállítás. Műcsarnok. Rendezője a Magyar Nemzeti Galéria részéről: Oelmacher Anna Vértes Marcell kiállítás. Műcsarnok. Rendező: Pataky Dénes
INTÉZMÉNYEKNÉL
S z e g e d . X I X . századi magyar grafika. Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa B é k é s c s a b a . X X . századi magyar festészet. Rendező: Kontha Sándor S z e g e d . Képzőművészetünk a felszabadulás után. Rendező: Pogány Ö. Gábor—Csap Erzsébet Székesfehérvár. Képzőművészetünk a felszaba dulás u t á n . Rendező: Pogány Ö. Gábor—Csap Erzsébet K e c s k e m é t . Bencziir Gyula kiállítás. Rendező: Telepy Katalin S z é k e s f e h é r v á r . Benczúr Gyula kiállítás. Rendező: Telepy Katalin D e b r e c e n . Debreceni Képtár. Rendező: Telepy Katalin
19 6 1 Vörös Géza emlékkiállítás. Műcsarnok. Rendező: B . Haulisch Lenke V I I . Pestmegyei Képzőművészeti Kiállítás. Egressy klub. Rendező: B . Haulisch Lenke V I I I . Pestmegyei Képzőművészeti Kiállítás. Egressy klub. Rendező: B . Haulisch Lenke Erdey Dezső emlékkiállítás. Ernst Miizeum. Rendező: N . Pénzes Éva. Klimó István emlékkiállítás. Kispest. Rendező: Szíj Béla
KIÁLLÍTÁSOK
VIDÉKEN
19 6 0
S z o l n o k . Szolnoki Galéria. Rendező: Bényi László D e b r e c e n . Mezőgazdaság a képzőművészetben. Rendező: Bodnár Éva K i s k u n h a l a s . Thorma János emlékkiállítás. Rendező: Bodnár Éva S z é k e s f e h é r v á r . R a á b Ervin kiállítás. Rendező: Bodnár Éva S z a d a. Székely Bertalan emlékkiállítás. Rendező: B. Haulisch Lenke D e b r e c e n . X I X . századi magyar grafika. Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa I 1
19 6 1 S z o l n o k . Szolnoki Galéria átrendezése. Rendező: Bényi László H ó d m e z ő v á s á r h e l y . Mednyánszky László kiállítás. Rendező: Bodnár Éva K a p o s v á r . Rippl-Rónai József emlékkiállítása. Rendező: Bodnár Éva S z e g e d . Deli Antal kiállítás. Rendező: B. Haulisch Lenke V á c. Váckörnyéki Festők kiállítása. Rendező: B . Haulisch Lenke P é c s . Bene Géza kiállítás. Rendező: B . Haulisch Lenke—Sarkadiné Hárs É v a K a p o s v á r . Vaszary János emlékkiállítás. Rendező: B. Haulisch Lenke S z a d a. Székely Bertalan emlékkiállítás. Rendező: B . Haulisch Lenke Vidéki vándorkiállítás. Mai festészetünk. Rendező: Csap Erzsébet K a p o s v á r . Vörös Géza emlékkiállítás. Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa D e b r e c e n . Erdey Dezső emlékkiállítás. Rendező: N . Pénzes É v a K e c s k e m é t . Bozsó János kiállítás. Rendező: Oelmacher Anna S z o l n o k . Fényes Adolf emlékkiállítás. Rendező: Oelmacher Anna
161
S z e k s z á r d . X X . századi kiállítás. Rendező: Szíj Béla N y í r b á t o r . X X . századi kiállítás. Rendező: Szíj Béla H a j d ú b ö s z ö r m é n y. Pál Nagy Zsigmond kiállítás. Rendező: Szíj Béla
K I . Í L Ei Í T Á S O K
K L ' L P ö Ci D (") N
19 6 0 B u k a r e s t . Mednyánszky László kiállítás. Rendező: Bodnár É v a A m s t e r d a m . Darkovits Gyula kiállítás. Rendező: Oelmacher Anna
19 6 1
G e n f . Magyar művészet a X I X . és X X . században. Rendező: Pogány Ö. Gábor—B. Supka Magdolna B é c s . Magyar festészet a X I X . ós X X . században. Rendező: B. Supka Magdolna G r a z . Magyar festészet a X I X . és X X . században. Rendező: B. Supka Magdolna S a l z b u r g . Magyar festészet a X I X . és X X . században. Rendező: B. Supka Magdolna
KIADVÁNYAINK 1960 november végén megjelent a „Magyar Nemzeti Galéria Közleményei"-nek második száma (Budapest, 1960. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának kiadása). A kiadvány 205 oldalán 8 cikk sorakozik fel, 70 egyszínű és 5 színes reprodukcióval. A kiadvány hozza a cikkek teljes francia nyelvű fordítását is. A Közlemények főszerkesztője Pogány Ö. Gábor dr. főigazgató, szerkesztője Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. osztályvezető. 1961 november végén napvilágot látott a „Magyar Nem zeti Galéria Közleményei"-nek harmadik száma (Budapest, 1961. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának kiadása). A kiadvány 208 oldalán 11 cikket számlál. Az egyszínű reprodukciók száma 86, a színes reprodukcióké pedig 5. A magyar szöveghez a teljes francia nyelvű fordítás kap csolódik. A Közlemények főszerkesztője, illetve szerkesz tője ennél a számnál is Pogány Ö. Gábor dr., illetőleg Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. 1961 végén folyt a Közlemények I V . számának anyag gyűjtése. ] 960-ban megjelent a Szobor Osztály állagjegyzékének mindkét kötete, melyről mint sokszorosítás alatt álló. készülő-félben levő műről m á r előző évkönyvünkben be
m
számoltunk a Galéria, kiadványai között. Könyvészeti adatait akkor közöltük. Időszaki kiállításainkat katalógusaink kísérték. A „Képzőművészetünk a felszabadulás u t á n " kiállítá sunk azonos című katalógus-részét Csap Erzsébet, Kontba Sándor, Faller László, Pataky Dénes és B. Supka Magdolna állította össze. Az előszó Pogány Ö. Gábor munkája, (Budapest, 1960. Magyar Nemzeti Galéria kiadása, 49 oldal szöveg, 47 kép. ) A „Fényes Adolf emlékkiállítás" katalógusát Oelmacher Anna és N . Pénzes É v a állította össze. Az előszót Oel macher Anna írta. (Budapest, 1960. Magyar Nemzeti Galé ria kiadása. 30 old. szöveg, 47 kép.) „A felszabadult Budapest művészete" c. katalógus az azonos című kiállítást kísérte, mely a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiadványa volt. A katalógus Csap Erzsébet összeállításában, Pogány Ö. Gábor előszavával jelent meg. (Budapest, 1960. Buda pest Főváros Tanácsa VB—Budapesti Történeti Múzeum— Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 42 old. szöveg, 49 kép.) A „Vaszary János emlékkiállítás" katalógusa Bordácsné Haulisch Lenke munkája, az előszó és katalógusrész egy a r á n t . (Budapest, 1960. Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 30 old. szöveg, 39 kép.) A „Rippl-Rónai József centenáris kiállítás" c. katalógus a Magyar Nemzeti Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közös kiadványa volt. A katalógust Genthon István és Bodnár É v a állította össze, az előszót Genthon István írta. (Budapest—Kaposvár, 1961. Magyar Nemzeti Galéria—Rippl-Rónai Múzeum kiadványa. 24 old. szöveg, 36 kép.) A „Tornyai János emlékkiállítás" azonos című kataló gusa a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum közös kiadványaként jelent meg. A katalógust összeállította és az előszót -'rta: Bodnár Éva. (Budapest—Hódmezővásárhely, 1961. Magyar Nemzeti Galéria—Tornyai János Múzeum kiadványa. 28 old. szö veg, 37 egyszínű és 2 színes képpel.) „A Nyolcak ós Aktivisták" című katalógus egy kataló gussorozat első kiadványaként látott napvilágot, mely a Grafikai Osztály által rendezett időszaki kiállításainkat fogja a jövőben kísérni. Az előszót írta és a katalógus! összeállította Pataky Dénes. (Budapest, 1961. Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 18 old. szöveg, 16 kép.) Az előbb felsorolt kiadványaink a Magyar Nemzeti Galéria épületében rendezett időszaki kiállításainkhoz kap csolódtak. Az alábbiak viszont a Galéria idegen intézmé nyeknél rendezett kiállításait kísérték. „Vértes Marcell festőművész kiállítása" című katalógus a Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállításunk kísérő-kiadványa volt. A bevezetőt írta és a művek jegyzé két összeállította Pataky Dénes. (Budapest, 1960. 4 old. szöveg, 3 kép.) „Magyar Plakáttörténeti Kiállítás" c. kiadványunk
a -Magyar Nemzeti Galéria, a Műcsarnok és a Magyar Hirdető közös kiadványaként jelent meg. Az előszó szer zője Oelmacher Anna. (Budapest, I960, a Magyar Nemzeti Galéria— -Műcsarnok—-Magyar Hirdető kiadása. 43 old. szöveg, 32 old. kép.) „Vörös Géza emlékkiállítás" c. katalógusunk a Műcsar nok kamaratermében rendezett kiállításunkhoz kapcsoló dott. A katalógust összeállította és az előszót írta B. Haulisch Lenke. (Budapest, 1961. Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 11 old. szöveg, 9 kép.) „Erdey Dezső emlékkiállítás" c. katalógus az Ernst Múzeumban rendezett azonos című kiállításunkat kísérte. A katalógust N . Pénzes Éva állította össze és a bevezetőt Pogány Ö. Gábor írta. (Budapest, 1961. Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 25 old. szöveg, 14 kép.) „Mai festészetünk. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából" c. vidéki vándorkiállításunk katalógusa több ntézmény közös kiadványa volt. Az előszót írta és a képek
11*
jegyzékét összeállította: Csap Erzsébet. (Budapest, 1961. Budapesti Pártbizottság—Szakszervezetek Országos Taná csa—Fővárosi Tanács—Magyar Képzőművészek Szövet sége—Műcsarnok—Magyar Nemzeti Galéria közös kiadása. 9 old. szöveg, 4 kép.) A most következő két katalógus svájci és ausztriai kül földön rendezett kiállítás-sorozatunkat kísérte. „Art hongrois X I X et X X siècles."Az előszót Pogány Ö. Gábor írta, a katalógus-részt B. Supka Magdolna állí totta össze. (Gyoma, I960. Magyar Nemzeti Galéria ki adása — a Kultúrkapcsolatok Intézetével közösen. 16 old. szöveg, 16 kép.) „Ungarische Malerei X I X — X X . Jahrhundert." Az elő szót Pogány Ö. Gábor írta, a katalógus-részt B. Supka Magdolna állította össze. (Budapest, 1961. Magyar Nem zeti Galéria- -Kultúrkapcsolatok Intézete kiadása, 16 old. szöveg, 17 kép.) Csengeryné Nagy Zsuzsa e
e
163
