Az épületenergetikai tanúsítói vizsgák anyaga
1. Számpéldák A kidolgozandó 2-4 számpélda az épületenergetikai tanúsítás 4 fő területére vonatkozik, mely példákból kettőt mutatunk be. „A” csoport Épületfizika A1. Számítsa ki, hogy milyen hőátbocsátási tényezőjű (X) padlásfödém tervezése szükséges ahhoz, hogy az épület fajlagos hőveszteségtenyeztője pontosan megfeleljen a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül). Ezt követően számítsa ki, hány cm vastag 0,04 W/mK átlagos (credo) hővezetési tényezőjű hőszigetelés szükséges a számított hőátbocsátási tényező eléréséhez, ha a többi szerkezeti réteg hővezetési ellenállasa összesen 0,30 m2K/W (hőátadási tényezők: 10 és 12 W/m2K). A számított vastagságot kerekítse fel egész cm-re. Lehűlő felületek (A, m2): Homlokzat: 500 Homlokzati fal (hőszigeteletlen): 360 Homlokzati üvegezett nyílászárók: 140 Padlásfödém: 250 Pincefödém (szerkezeten belüli hőszigetelése, fűtetlen pincetér felett): 250 Rétegtervi hőátbocsátási tényezők (U, W/m2K): Homlokzati fal: 0,40 Homlokzati üvegezett nyílászáró:1,50 Padlásfödém ? Pincefödém: 0,50 Hőhidak hossza (m): Homlokzati fal: 400 Fűtött épülettérfogat: V=1600 m3
1
A2. Számítsa ki, hogy milyen hőátbocsátási tényezőjű (X) pincefödém tervezése szükséges ahhoz, hogy az épület fajlagos hőveszteségtényezője pontosan megfeleljen a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül). Ezt követően számítsa ki, hány cm vastag 0,048 W/mK átlagos (eredő) hővezetési tényezőjű hőszigetelés szükséges a számított hőátbocsátási tényező eléréséhez, ha a többi szerkezeti réteg hővezetési ellenállása összesen 0,46 m2K/W (hőátadási tényezők: 8 és 6 W/m2K). A számított vastagságot kerekítse fel egész cm-re. Lehűlő felületek (A, m2): Homlokzat: 480 Homlokzati fal (hőszigeteletlen): 320 Homlokzati üvegezett nyílászárók: 160 Padlásfödém: 230 Pincefödém (alsó oldali hőszigeteléssel, fűtetlen pincetér felett): 230 Rétegtervi hőátbocsátási tényezők (U, W/m2K): Homlokzati fal: 0,41 Homlokzati üvegezett nyílászárók: 1,35 Padlásfödém: 0,27 Pincefödém: ? Hőhidak hossza (m): Homlokzati fal: 500 Fűtött épülettérfogat: V = 1900 m3
„B” csoport Épületenergetika B1. Határozza meg egyszerűsített számítással az adott AN=105 m2 nettó szintterületű/alapterületű lakóépület (családi ház) folyamatos melegvízellátása primer energia igényét, a végeredménynél számológépéből kiadódó 4 tizedes jegy pontossággal! (Nettó fűtött szintterülettől/alapterülettől függő fajlagos értékeket a közelebb eső alapterület alapján vegyük figyelembe!) A HMV ellátás jellemzői: 50 %-ban az áramszolgáltatótól nyert villamos árammal üzemelő hőszivattyúval (a távozó levegő felhasználásával), külön villamos segédenergia beszámítás nélkül 50 %-ban villamos segédenergia nélküli napkollektoros hőenergia felhasználással cirkulációval, elosztással, a fűtött téren belül indirekt fűtési tárolóval a fűtött téren a villamos fogyasztások 2/3-része csúcsidőben, 1/3 része csúcsidőn kívül történik, ez a primer-energia átalakítási tényező meghatározásához figyelembe veendő! a tárolási veszteséget, valamint az elosztási és cirkulációs vezeték fajlagos energia igényét a HMV teljes nettó hőenergia igényére számítjuk!
2
B2. Egy lakóépületben 4 db 140 m2-es lakás hőellátását a fűtetlen alagsorban elhelyezett széntüzelésű 90/70 °C hőlépcsőjű központi fűtéses kazán biztosítja. Az állandó hőmérsékletű fűtési rendszerben központi szabályozó van beépítve. A keringtetést állandó fordulatú szivattyú biztosítja. Az épület fajlagos nettó fűtési energiaigénye: q F = 150 kWh/m2, a. A rendszerben nincs hőtároló. Állapítsa meg, hogy a) széntüzeléses b) fatüzelésű, szabályozott, vagy c) pellet tüzelésű, ventilátorral, elektromos gyújtással ellátott központi fűtéses kazán esetében lesz kedvezőbb a fajlagos fűtési primer energiaigény. „C” csoport Épületgépészet C1. Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a légtechnikai rendszer fajlagos energiaigényét. Alapadatok: Egy 2400 m3 fűtött térfogatú, 800 m2 fűtött alapterületű Irodaépület szellőző rendszere használati időben n=2 1/h légcsereszámmal üzemel. A befúvó rendszer áramlási ellenállása 450 Pa, az elszívó rendszere 250 Pa. A befúvó légcsatorna 25 m hosszúságú, NA 600 mm méretű szakasza a fűtetlen padláson halad keresztül, a padlástér átlaghőmérséklete télen +4 °C. A légcsatorna 20 mm hőszigeteléssel rendelkezik. A szellőzőrendszer működési ideje fűtési idényben ZLT=1833 óra, a teljes évben Za,LT=3650 óra. A befújt levegő hőmérséklete 24 °C, központilag szabályozva, az épület átlagos belső hőmérséklet 20 °C. A szellőző rendszer η=0,6 hatásfokú hővisszanyerővel rendelkezik. A kalorifer fűtővizet az épület alatti fűtetlen alagsorban elhelyezett hagyományos kazán állítja elő földgáz energiahordozóból. Ugyanez a kazán szolgálja ki a fűtési rendszert, ezért nem kell ismetelten a segédenergia felhasználással számolni. C2. Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a fűtési rendszer fajlagos energiaigényét. Alapadatok: Egy 466 m2 összterületű társasház kétféle típusú lakásból áll. Az egyik lakás típusból 2 db 65 m2 alapterületű lakás van az épületben, ezekben a lakásokban szabályozó termosztáttal ellátott parapet konvektorok üzemelnek. A másik lakás típusból 4 db 84 m2 alapterületű lakás van az épületben, ezeknél a fűtési rendszer közös, a fűtetlen pincében elhelyezett állandó hőmérsékletű kazánról üzemel. A kétcsöves fűtési rendszer 70/55 °C hőfoklépcsőjű, állandó fordulatú szivattyúval üzemel, a rendszer központi időjárásfüggő szabályozással rendelkezik. Az alapvezetékek a fűtetlen pincetérben vannak kiépítve. A nettó fűtési energiaigény valamennyi lakásnál az átlagos 130 kWh/m2 értékkel veendő figyelembe. (A táblázati értékek megválasztásánál nem kell interpolálni, használja a közelebbi érteket!)
3
„D” csoport Gazdaságossági kérdések D1. Adott egy egyszintes alápincézetlen lakóépület, melynél a vonalmenti hőátbocsátás veszteségtényezője: 33,3 W/m2K a padlásfödém veszteségtényezője: Apadlás URpadlás = 20,6 VV/m2K a nyílászárók veszteségtényezője Anyz • URnyz = 18,9 W/m2K a nyílászárók üvegfelületei: AÜÉ = 2,4 m2 AÜD = 6,4 m2 AÜK = 0,8 m2 AÜNY = 3,2 m2 a tömör, szigeteletlen közepesen hőhidas falfelület adatai: A = 81 m2, belső és külső vakolat: d= 1,5 cm; λ- 0,87 W/mK; tégla: d = 30 cm, λ = 0,72 W/mK αe = 24 es αi = 8 értékkel számoljunk, ε = 0,75, g = 0,65 a) Milyen mértékű lesz a fajlagos hőveszteségtényező változása, ha a tömör falfelületre 15 cm-es szigetelést teszünk? A szigetelőanyag adatai: d = 15 cm; λ = 0,04 W/mK b) ha feltételezzük, hogy az egyszerűsített számítási módszerrel meghatározott nettó fűtési energiaigény megegyezik a tényleges gázfogyasztással, akkor a szigetelt fal milyen gázfelhasználás-csökkenést eredményez? AN = 65 m2 V= 174 m3 D2. Adott egy egyszintes alápincézetlen lakóépület, melynél a vonalmenti hőátbocsátás hővesztesége: I∙ a padlásfödém hővesztesége: Apadlás ∙ URpadlás a nyílászárók hővesztesége: Anyz ∙ URny a tömör falfelület hővesztesége: Afal ∙ URfal Qsd = 1500 W V = 240 rn3 AN = 80 m2 Qsid = 0 a) b)
= 33,3 VV/m2K = 20,6 W/m2K = 38,9 W/m2K = 24 W/m2K
Milyen mértékű lesz a fajlagos hőveszteségtényező változása, ha a nyílászárók veszteségtényezője Anyz ∙ URnyz = 14,4 W/m2K-re csökken? Ha feltételezzük, hogy az egyszerűsített számítási módszerrel meghatározott nettó fűlési energiaigény megegyezik a tényleges gázfogyasztással, akkor a nyílászáró-csere milyen gázfelhasználás-csökkenést eredményez?
4
2. Elméleti kérdések Az épületenergetikai jogosultsági vizsga elméleti kérdéseiben 7 csoport található. a.) Az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatálya 1. A három szintű épületenergetikai szabályozás követelmény-típusai, a követelmények egymáshoz való viszonya. 3 p. 2. Mely típusú épületekre nem terjed ki a szabályozás? 2 p. 3. Mennyi ideig érvényes egy tanúsítvány? Mit kell tenni, ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a követelményérték megváltozik? 2 p. 4. Ki végezheti a tanúsítást? 1 p. 5. Ki tanúsíthatja a honvédelmi, katonai és a nemzetbiztonsági épületeket? 1 p. 6. A számításon alapuló tanúsítás hogyan veszi figyelembe az épületben tartózkodók szokásait, igényeit? Miért? 1 p. 7. Hány évig érvényes a tanúsítvány? 1 p. b.) A belső környezet kritériumai (hőkomfort, belső levegő minősége, légcsere, pártartalom, világítás) 1. Mi a kapcsolat az épületenergetikai direktíva célkitűzése és a belső környezet kritériuma között? 1 p. 2. Mit jelent, hogy az épületgépészeti rendszereket a komfortfokozat szempontjából kategóriákba sorolják? (MSZ EN 15251) 1 p. 3. Mi az operatív hőmérséklet? Hogyan kell meghatározni, mely tényezőktől függ az operatív hőmérséklet és miért? 2 p. 4. Az épületgépészeti rendszer kialakításánál miért adunk meg nyáron is és télen is egy-egy hőmérséklettartományt, amelyen belül kell tartani az operatív hőmérsékletet az adott funkciójú épületben? 2 p. 5. Mi a PMV és a PPD érték? 2 p. 6. Melyek a helyi diszkomfort tényezők? Soroljon fel példákat! 2 p. 7. Mi a sugárzási hőmérséklet aszimmetria? Soroljon fel példákat! 2 p. 8. Hogyan határozzuk meg a nem lakó funkciójú épületbe a légtechnikai rendszerrel jutandó friss levegő mennyiségét? Mitől függ a szükséges friss levegő mennyisége? 2 p. 9. Hogyan viszonyul a belső tér CO2 koncentrációja a külső tér levegőjének a minőségéhez képest? 1 p. 10. Mit ért a belső levegő minősége alatt? 1 p. 11. Mi a szennyezőanyag forráserősségének a definíciója és mértékegysége? 2 p. 12. Mi az érzékelhető levegőminőség definíciója és mértékegysége? 2 p. 13. Hogyan befolyásolja a levegő páratartalma közérzetünket? Milyen tartományban kell tartani a zárt térben a páratartalmat? 2 p. 14. Mi a fényáram és mi a mértékegysége? (MSZ EN 12665) 1 p. 15. Mi a megvilágítás és mi a mértékegysége? (MSZ EN 12665) 1 p. 16. Mi a fényerősség és mi a mértékegysége? (MSZ EN 12665) 1 p. 17. Mi a fénysűrűség és mi a mértékegysége? (MSZ EN 12665) 1 p.
5
c.) Az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítása 1. Mit jelent a primer energia fogalma? 1 p. 2. Milyen sugárzási nyereségek vannak? A sugárzási nyereségeket hogyan lehet figyelembe venni a részletes és az egyszerűsített számítási módszernél? 2 p. 3. Miben különbözik a fűtés primer energia tartalmának egyszerűsített és részletes módszerrel történő tanúsítása? 1 p. 4. Hogyan történik az épület nyári túlmelegedésének a számítása? Mi a teendő, ha a rendeletben előírt követelményt túllépi a számított érték? 2 p. 5. Mi a rétegtervi hőátbocsátási tényező? (Értelmezés, mértékegység, legalább 4 épülethatároló szerkezet jelenleg érvényes követelményértéke) 3 p. 6. Hogyan vesszük figyelembe a vonalmenti („hőhíd”) veszteségeket az egyszerűsített számítás során? (Összefüggés, korrekciós tényező) 2 p. 7. Mely határoló szerkezetek hőveszteségét számítjuk vonalmenti hőátbocsátási tényezők alapján? (felsorolás) 1 p. 8. Mi az összesített energetikai jellemző? Mi a mértékegysége? Milyen tényezőket vesszünk figyelembe a számításánál? 2 p. d.) Az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítása, energiatudatos korszerűsítése, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számítása, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítása, üzemeltetési tanácsok 1. Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha egy társasházban lakásonként eltérő önálló gépészeti rendszerek vannak? 1 p. 2. Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha az épületben több különböző tulajdonságú fűtési rendszer üzemel? 1 p. 3. A nettó fűtési energiaigény számításának részletes számításánál hogyan történik a fűtési hőfokhíd és a fűtési idény hosszának korrekciója? 2 p. 4. Mit értünk a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlanságából adódó veszteség alatt a fűtési rendszer primer energiaigény számításánál? 2 p. 5. Hogyan végzi el a fűtési rendszer azonosítását? 1 p. 6. Hogyan végzi el a szellőzési rendszer azonosítását? 1 p. 7. Hogyan végzi el a HMV rendszer azonosítását? 1 p. 8. Hogyan végzi el a hűtési rendszer azonosítását? 1 p. 9. Hogyan végzi el a világítási rendszer azonosítását? 1 p. 10. Mit jelent a hidraulikai (fűtési, hűtési, HMV) rendszer hidraulikai beszabályozása? Hogyan történik a beszabályozás kötelező ellenőrzése? 3 p. 11. Hogyan történik a hőtermelő kötelező szabályozása a fűtött alapterület függvényében? 1 p. 12. Hogyan kell működtetni a HMV rendszer cirkulációs szivattyúját? 1 p. 13. Milyen követelményérték vonatkozik a ventilátor energiafogyasztására? 1 p. 14. Az épületek üzemeltetésénél mit kell megvizsgálni? 2 p. 6
e.) Az épületek energetikai tanúsítási módszere 1. Mely épületek tartoznak a 176/2008. illetve a 105/2012. sz. Kormányrendelet hatálya alá? 2 p. 2. Ismertesse a tanúsítás elvét, ha az épület egyéb besorolású, és ezét nincs a rendeletben meghatározott követelményérték az összesített energetikai jellemzőre? 2 p. 3. Kinek és mikor kell gondoskodni a tanúsítvány elkészíttetéséről? 1 p. 4. Miben különbözik egy lakóépület és egy irodaépület tanúsítása? 1 p. 5. Mit kell tartalmaznia a rendelet hatály alá eső épületeknél az ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás szerződésnek? 2 p. 6. Önálló rendeltetésű egység tanúsítványának elkészítésekor mikor lehet figyelembe venni a már elkészült tanúsítványt? 2 p. 7. Mit kell feltüntetni a tanúsítvány összefoglaló lapján az egyéb megjegyzések között? 1 p. 8. Milyen javaslatot kell tartalmazni a tanúsítványnak? 1 p. 9. Mi a harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer? 1 p. 10. Mi a különbség az auditálás és a tanúsítás között? 2 p. f.) A meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása, energiatudatos felújítása 1. Milyen módszerekkel határozhatjuk meg a meglévő épületek homlokzati falainak hőtechnikai minőségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) 2 p. 2. Milyen módszerekkel határozhatjuk meg a meglévő épületek lapostetőinek hőtechnikai minőségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) 2 p. 3. Milyen módszerekkel határozhatjuk meg a meglévő épületek beépített tetőtereit határoló szerkezeteinek hőtechnikai minőségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) 2 p. 4. Milyen műszaki szempontok és követelmények alapján határozza meg a meglévő homlokzati falak utólagos hőszigetelésének módját, mértékét és a beépíthető anyagok fajtáit? 2 p. 5. Milyen műszaki szempontok és követelmények alapján határozza meg a meglévő lapostetők utólagos hőszigetelésének módját, mértékét és a beépíthető anyagok fajtáit? 2 p. g.) Az épületekre vonatkozó légcsere-szám becslése, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása 1. Hogyan alakul ki a természetes szellőzés? 1 p. 2. Mi a légcsere-szám? 1 p. 3. Milyen kapcsolat van a légcsere-szám és az épület légtömörsége között? 1 p. 4. Mi a fajlagos hőveszteség-tényező? (értelmezés, összefüggés, mértékegység) 3 p. 5. Hogyan kell megállapítani a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékét egy épületrész vizsgálata során? 2 p. 7
h.) Energetikai minőség szerinti osztályok, az osztályba sorolás szabályai 1. Mi alapján történik az épületek energetikai osztályba sorolása? 1 p. 2. Ismertesse a 176/2008. illetve a 105/2012. sz. Kormányrendelet alapján az energetikai minősítési osztályokat! 1 p. 3. Mi a minősítés referencia értéke? 1 p. 4. Milyen épülettípusokra határoz meg energetikai minőség szerinti osztályokat a 176/2008. illetve a 105/2012. sz. Kormányrendelet? 1 p. 5. Miért százalék alapján történik az energetikai minőség szerinti osztályokba sorolás? 1 p. 6. Lehet-e egy épületen belül különböző osztályba sorolható lakás? Válaszát indokolja! 1 p. i.) A tanúsítások dokumentálása 1. Milyen dokumentumok szükségesek az új épületek egyszerűsített, számításon alapuló tanúsításához? 1 p. 2. Ismertesse milyen dokumentumokat kell elkészíteni az épületek energetikai tanúsításához! 1 p. 3. Hogyan történik a tanúsítványok kiállítása? Ki állítja ki a tanúsítványt? 1 p. 4. Hogyan kerül a tanúsítvány az Országos Építésügyi Nyilvántartásba? 1 p. 5. Mi kerül ellenőrzésre a tanúsítvány utóellenőrzése során? 1 p. 6. A tanúsítványok hány százalékát ellenőrzik? 1 p. 7. Mit kell tartalmaznia a tanúsításnak? 2 p.
8
