VARGA ILDIKÓ RITA ANNA AZ ELSŐ ALKALOM, AVAGY RICHARD WAGNER NEVÉNEK ÉS MŰVEINEK ELSŐ MEGJELENÉSEI MAGYARORSZÁGON, a magyar fővárosban és vidéken, 1842-1924 között. Az összefoglaló a Wagner operák paródiáinak magyarországi premier-adatait is tartalmazza.
1842. dec. 4. – Richard Wagner neve először tűnt fel a magyar sajtó hasábjain a Regélő, Pesti Divatlap 97. számának Omnibus-rovatában. (1842/2. félév/97.) A hírben a Rienzi drezdai premierjének sikeréről (1842. okt. 20.) és a „Hollandi” (A bolygó hollandi) várt, de be nem következett berlini ősbemutatójáról esett szó. 1853. dec. 8. – Először hangzott fel Richard Wagner muzsikája Pesten, mikor is a Pesti Filharmóniai Társaság a Tannhäuser nyitányá-t játszotta a Nemzeti Múzeum szalonjában (nagytermében) Erkel Ferenc vezényletével. A nyitány harmadik műsorszámként hangzott fel az est során. A Budapesti Napló, a Délibáb, a Divatcsarnok, és a Pesti Napló dec. 10-13 között megjelent cikkei tanúsága szerint a nyitány sajtófogadtatása többségében nem volt kedvezőnek mondható. 1854. márc. 25. – A „Zarándokkar” (Tannhäuser) magyarországi ősbemutatója. Ugyanezen a koncerten ismét elhangzott a Tannhäuser nyitánya. Pest, Nemzeti Múzeum, nagyterem. Vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara a Pestbudai Hangászegylet közreműködésével. A sajtó megjelent cikkeinek sorai közt az az információ tűnt fel, hogy a közönségnek legalább egy része lelkesülten fogadta a nyitányt, ám a sajtó erősen kétkedő volt. 1858. febr. 28. – A Lohengrin nyitányának magyarországi ősbemutatója. Pest, a Nemzeti Múzeum nagyterme, vezényelt: Erkel Ferenc. Előadta a Pesti Filharmóniai Társaság zenekara. A nyitányt a sajtó ránk maradt egyik cikke szerint megismételtették. Vidéken, minden valószínűség szerint 1858. nov. 7-én, Pozsonyban hallhatták először Wagner zenéjét a pozsonyi Redout-ban, a Pressburger Liedertafel és a Hainburger
1
Männerverein közreműködésével. „Zarándokkar” a Tannhäuser-ből. Vezényelt: Volkmar Schurig. 1860 – A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület az Entre’acte-ot játszotta a Lohengrin-ből. Vidéki ősbemutató. (sic. Lásd: az 1866. dec. 1. – bejegyzést.) 1862. febr. 22. – Tannhäuser nyitány, zongora-négykezes átirat. Wohl Janka és Siposs Antal. Pest. 1862. márc. 6. – A Tannhäuser német nyelvű bemutatója a Pesti Német Színházban. (A Nottheater-ben, ami a mai Erzsébet téren állt.) Vezényelt Carlo Emanuele (de, vagy di) Barbieri. A korabeli források szerint az opera fogadtatása igen jónak volt mondható az egyetlen ránk maradt írás: Czeke Sándor (néhol Julius Czeke) kritikája szerint. A magyarországi premier előtt mindössze néhány országban mutatták be a Tannhäuser első változatát. 1862. ápr. 3. körül – Az első Tannhäuser-paródia bemutatója a Budai Népszínházban. Valószínűleg a „Kalisch-féle” burleszk-intermezzóról volt szó. Bár a Tannhäuser-paródiák nyilvánvalóan nem Richard Wagner szerzeményei, bemutatóik mégis fontos adatokkal gazdagították Wagner magyarországi históriáját, ami indokolta a paródiák adatainak felvételét az összefoglalóba. 1863. máj. 25. – Tannhäuser-paródia a Pesti Német Színházban. A „Nestroy-Binder-féle” paródia valószínűsíthetően első magyarországi megjelenése. 1863. júl. 23. és 1863. júl. 28. – Richard Wagner két koncertet vezényelt műveiből Pesten a Nemzeti Színházban. A hangversenyek programján kizárólag saját műveinek részletei szerepeltek. A júl. 23-i alkalom ősbemutatói: „Elsa beszélgetése a szellőkkel”, „Ortrud megintése” Rabatinszky Mari előadásában, és a „Menyegzői zene” a Lohengrin-ből (bevezető a harmadik felvonáshoz), a Trisztán és Izolda nyitánya és „Izolda Szerelmi dala és megdicsőülése” a „Trisztán”-ból (ez utóbbi is zenekarra), „A mesterdalnok-czéh gyülekezete” és „Pogner mester felszólalása” (énekelte Kőszeghy Károly) a Nürnbergi Mesterdalnokok-ból, „Zsigmond szerelmi dala” és a „Walkürök lovaglása” a „Walkür”-ből, az előbbit énekelte: „Simon” (Simon Gusztáv), ill. az „Olvasztó-dal” és a „Pöröly-dal” a „Szigfrid”-ből (énekelt: Stéger Ferencz). A júl. 28-i koncert magyarországi ősbemutatói: a „Mesterdalnokok” nyitánya, és a Faust-nyitány. Hatalmas siker. A hazai Wagner-recepció első jelentős fordulópontja. Wagner hazatérése után két ‒ a magyaroknak fontos ‒ levelet írt. Az elsőt Radnótfáy (Nagy) Sámuelnek, a másodikat pedig id. Ábrányi Kornélnak a magyar zene jövőjéről. (1863. aug. 1. és 1863. aug. 8, Penzing.) 1864. márc. 18. – A Summ und brumm, du gutes Rädchen („Fonó kórus”) első magyarországi (pesti) bemutatója A bolygó hollandi második felvonásából. Liszt egyik kedvenc tanítványa: Carl Tausig adta elő zongorán, akit Wagner is közeli barátjának tartott. 1866. jan. 13. – A Tannhäuser premierje Temesvárott, a Városi Színházban. 1866. dec. 1. – A Lohengrin premierje a pesti Nemzeti Színházban, magyar nyelven. Fordította: Bőhm Gusztáv és Ormay Ferencz. Vezényelt: Huber Károly. A magyar sajtó hatalmas sikerről számolt be. Magyarország vélhetően az első országok között volt, ahol a német nyelvterületeken kívül először mutatták be a Lohengrin-t. 2
Megjegyzés: Dr. Franz Metz professzor két, 2013-as keltezésű tanulmányában több kottarészletet is közölt 1860-as dátumozással, amelyek a Lohengrin partitúrájának részleteit tartalmazzák magyar szöveggel. Az előbbiek, és a tanulmányok egyéb állításai alapján nem zárható ki, hogy Aradon vagy a teljes Lohengrin-t, vagy annak részleteit 1860-ban, esetlegesen már a pesti bemutató előtt, bemutatták magyarul. 1871 – A Pozsonyi Egyházi Zene-Egyesület a Nürnbergi Mesterdalosok megnyitóját, a Pressburger Liedertafel a Matrózkar-t a „Hollandi”-ból, a Raming InfanterieRegimentskapelle pedig a Császárinduló-t adta elő. (Minden említett premier pozsonyi.) 1871. márc. 11. – A Tannhäuser „régi változatát” játszotta magyarul a Nemzeti, id. Ábrányi Kornél szövegével. Vezényel: Erkel Ferenc. A sajtó és a közönség is megosztott. 1871. máj. 19. – A Lohengrin ősbemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Karmester: Kiehaupt. 1871. okt. 7. – Richter János (Hans Richter) először vezényelte a Nemzeti zenekarát a Lohengrin felújított előadásán. 1871. nov. 8. – Richter János A bolygó hollandi nyitányát vezényelte a pesti Vigadóban, a felújított Filharmóniai Koncertek egyikén. 1871. dec. 13., vagy 16. – Richter János A nürnbergi mesterdalnokok nyitányát vezényelte a Vigadóban, a „Trisztán” nyitány-ával egyetemben. A hangverseny dátuma Haraszti Emil szerint dec. 16-a volt, a Zenészeti Lapok viszont ugyanezt a Filharmóniai Hangversenyt dec. 13-ára datálja. 1872. febr. 25. – A Pesti Richard Wagner-Egyesület alapító ülése a Hungária Szállóban. Alapítók: Richter János, Mihalovich Ödön ‒ az egyesület igazgatója, Gróf Apponyi Albert ‒ titkár és Mende János ‒ jegyző. Az alapszabály tervezetének létrehozásában a fentieken kívül id. Ábrányi Kornél, Langer Viktor és Frecskay János is részt vettek. 1872. febr. 28. – Richter János egy koncertet vezényelt a Nemzetiben Bayreuth javára. Magyarországon először hangoztak fel: a kvintett a „Mesterdalnokok”-ból (Selig, wie die Sonne meines Glückes lacht, a harmadik felvonásból) és a Huldigungsmarsch. 1872. valószínűleg március – Az Apostolok szeretetlakomája (Das Liebesmahl der Apostel) hangzott fel Richter János vezényletével Ábrányi Kornél fordításában, Pesten. 1873. márc. 27. – a Tannhäuser bemutatója Pozsonyban. Csernitz és Bauer társulata. Vezényelt: Kiehaupt. 1873. máj. 10. – A bolygó hollandi premierje magyarul a Nemzetiben. Fordította: ifj. Ábrányi Kornél. Vezényelt: Richter János. A siker a korabeli sajtó tanúsága szerint elmaradt. 1873. máj. 18. – August Pummer, a híres bariton a Dal az esthajnalcsillaghoz-t adta elő a Temesvári Filharmóniai Társaság kíséretével és az Orawitzaer Zene- és Dalegyesület közreműködésével az Orawitzaer Színházban, Temesvárott.
3
1874. nov. 24. – A Rienzi bemutatója a Nemzetiben, Buda-Pesten, magyarul, Bőhm Gusztáv fordításában. A siker elmaradt, ami rendkívüli módon elkeserítette az előadás karmesterét: Richter Jánost. 1875. márc. 10. – Richard Wagner második látogatása Magyarországon, az immáron egyesített Budapesten. Liszt Ferenccel adtak közös koncertet az épülő Bayreuthi Festspielhaus javára a Vigadóban. A hangversenyen a „Kovácsdalokat” a Siegfriedből (nem ősbemutató) és „Siegfried halálá”-t az Istenek alkonyából Gassi (Glatz) Ferenc, „Wotan búcsújá”-t a „Walkür”-ből pedig Láng Fülöp énekelte. Az előbbi két részlet, ill. a „Tűzvarázs” („Walkür”) először hangzottak fel Magyarországon, Richard Wagner vezényletével. 1876 ‒ A zárójelenet az Istenek alkonyából. Filharmóniai Társaság, Budapest. 1876. nov. 13. – A „Philadelphiai induló” (WWV 110, Grosser Festmarsch – Nagy Ünnepi Induló, az amerikai függetlenségi háború századik évfordulójára ‒ 1876) bemutatója Káldy Gyula vezényletével a Zenekedvelők Egyesülete zenekarának előadásában, Budapesten. 1876. dec. 31. – Egy eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert Wagner opera-paródia ősbemutatója. Zeneszerzője: Kárrász Károly Rudolf (Karl Rudolf Karrasz, Karrász, Karas), címe: Tann-Häuser oder Die Keilerei auf der alten Wartburg (A Tűlevelű erdő-házai, avagy Verekedések a régi Wartburg-kastélyban). Daljáték. Előadta: a temesvári SylversterLiedertafel. A Tannhäuser eredeti szereplőinek tréfás névváltozatai a plakát alapján: Pietsch (Vasgyúró, vagy Borissza), Wolfram von Dreschenbach (Csépelj-patak Wolfram) Walter von der Viehweide (Walter a Legelőről), Frau Venus geb. Meier (Vénusz asszony, született Meier). 1877. márc. 16. – A walkür teljes első felvonásának bemutatója a Vigadó kistermében. Zongoranégykezes kíséret: Félix Mottl és dr. Johann Paumgartner. Énekeltek: Leonhard Labatt (Siegmund), Berta Ehn (Sieglinde), August Egon Hablawetz (Hunding). 1877. dec. 19. – A Lohengrin vidéki ősbemutatója Temesváron, a Ferencz József Színházban. Ellentmondó adatok a „vidéki ősbemutató”, és a Lohengrin ősbemutatója tárgykörben. Lásd az összefoglaló elején az 1866. dec. 1-es esemény Megjegyzését. 1878 ‒ A Filharmóniai Társaság a Siegfried-idyll-t adta elő. Budapest. 1882 ‒ Előzene a Parsifal-ból, és Erdőzsongás a Siegfried-ből. Filharmóniai Társaság Budapest. 1883. febr. 28. ‒ A Budapesti Filharmóniai Társaság Wagner Emlék-koncertet rendezett. Ezen az ötödik Filharmóniai koncerten, amelyet Erkel Sándor vezényelt, s amit a Vigadó nagytermében tartottak, a Faust-nyitány, a Parsifal nyitánya, és a „Wie dünkt mich doch die Aue heut so schön” (Nagypénteki varázs) c. részlet (ősbemutató), Siegfried halála, ill. Beethoven III. szimfóniája hangzottak el. 1883. máj. 23-tól 27-ig – A Nibelung gyűrűje tetralógia magyarországi ősbemutatója Budapesten, a Gyapjú utcai Német Színházban. (Ma Báthory út 24.) Máj. 23. – A Rajna kincse, máj. 24. – A walkür, máj. 25. – Hangverseny Richard Wagner műveiből, máj. 26. – Siegfried, máj. 27. – Az istenek alkonya. (Máj. 28. – ismét a „Walkür”, majd 29-én
4
Beethoven: Fidelio.) Angelo (Josef) Neumann utazó társulata adta elő a ciklust németül. Vezényelt Seidl Antal, másodkarmester: Paul Geisler. Teljes siker. 1883. szept. 8. – A nűrnbergi Mester-Dalnokok (a cím írásmódja: a plakát szerint) ősbemutatója. Budapest, Nemzeti Színház. Az előadás magyarul hangzott el dr. Váradi Antal fordításában. Vezényelt: Erkel Sándor. Sajnálatos bukás. 1884 ‒ Zárójelenet a Siegfried-ből. Filharmóniai Társaság. Budapest. 1884. jan. 27. – Az Országos Magyar királyi Zeneakadémia karénekosztályai Koessler János vezetésével adták elő a Parsifal Úrvacsora kórusá-t az I. felvonásból (szóló: Horváth Ákos, zongora: Thomán István, orgona: Noseda Károly) és a Viráglányok kará-t a II. felv.-ból (szólók: Rotter Gizella, Schuschny Róza, Kolheit Auguszta, Képes Valentin, Schlesinger Gizella, Lugosi Mathild és Takáts(cs) Mihály). Kíséret: Thomán István és Willheim Etelka. Érdekesség: a koncert időpontját Haraszti Emil jan. 27-ére, Major Ervin pedig június 27-ére datálta. Az erre vonatkozó jegyzet abban a Haraszti könyvben található, ami Major Ervin tulajdonából került át a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézeti Könyvtárába. (Haraszti/Major, p. 414.) 1887. febr. 7. – Egy rövid életet élt Wagner-Zweigverein: Wagner-fiókegyesület Általános Wagner Richard-Egyesület néven, hangversenye Budapesten, Zenei Reggély címen. Alapító: Gianicelli Károly. Elhangzott: Wagner 3 dala Jera Julia tolmácsolásában (nincs adat arról, melyek), Albumblatt hegedűn, játszotta Stimpfler Ignácz (WWV 64), és a Sellők tercettje Az istenek alkonyá-ból (Farkas Ilona, Kotaucsek Julia, Keményffi Gizella). 1887. nov. 23. – A „Philharmonikusok” bemutatják Wagner WWV 104 jelzetű Kaisermarsch – Császárinduló-já-t (1871) és a C-dúr szimfóniá-t (WBV 29, 1832). 1888. febr. 11. - Tannhäuser-paródia: Sängerkrieg auf der Wartburg. „Großer Wettstreit zwischen berühmten Sängern, in altdeutschen Ritterkostümen gekleidet und mit Schilden bewappnet. Musikalisch-pantomimische Sensations-Komödie. Der Sieg der Choristen ist riesig und effektvoll, die Solisten ziehen sämtlich mit ungeheuer langer Nase ab”, azaz: Nagy versengés ismert énekesek között, ónémet lovagi jelmezekbe öltözve és pajzsokkal felszerelkezve. Zenei-pantomim szenzáció-komédia. A kóristák harca hatalmas és hatásos, a szólisták mindannyian rettentően hosszúra nyúlt orral vonulnak vissza. Josef Koch von Langentreu szerzeménye. Saal Zur Ungarischen Krone (Magyar Korona Terem), Temesvár. Az Orawitzaer Zene- és Dalegylet előadásában. 1888. dec. 15. – A „Hollandi” bemutatója Pozsonyban. Előadta Kment társulata, vezényelt: Hartl. 1889. jan. 26. – A Rajna kincse dr. Radó Antal fordításában hangzott el magyarul a Magyar Királyi Operaházban. Karmester: Gustav Mahler. Átütő siker. 1889. jan. 27. – A walkür magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Fordította: Csiky Gergely. Vezényelt: Gustav Mahler. Siker. (A tetralógia harmadik és negyedik részének bemutatása 1892-ig váratott magára.)
5
1890 – A Tannhäuser párizsi változatának Bacchanáliájá-nak és nyitányá-nak bemutatója Budapesten a Filharmóniai Társaság előadásában. 1892. ápr. 9. – A Siegfried magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Fordította: Dr. Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A siker a Mahler vezényelte Wagner-előadásokhoz képest csekélynek volt mondható. 1892. dec. 12. – Az istenek alkonya magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Fordította: Dr. Radó Antal, vezényelt: Josef Rebiček (Rebicsek József). A tetralógia négy darabja közül talán ennek volt a legkisebb sikere. 1893. jan. 30-tól febr. 4-ig – A Nibelung gyűrűje tetralógia először szerepelt ciklusként a Magyar Királyi Operaház műsorán. Magyarra fordították: Dr. Radó Antal és Csiky Gergely (A walkür fordítása). Jan. 30. – A Rajna kincse, 31-én A walkür, febr. 2-án a Siegfried, 4-én Az istenek alkonya volt műsoron. 1893. okt. 29. – A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület Joseph Thiard-Laforest vezényletével és bayreuthi engedéllyel 5 részletet mutatott be a Parsifal-ból. A felhangzó részletek közül az Átváltozás zene (I. felv.), az I. felv. zárójelenete, és Parsifal megérkezése Klingsor kertjébe először hangzottak fel Magyarországon. 1895. ápr. 20. – A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara (mintegy 80 fővel), a Pécsi Dalárda (35 fővel), és egy 30 fős nőikar, Lőhr Vilmos vezényletével a Tannhäuser Bevonulási indulóját (A vendégek bevonulása, II. felv.) mutatta be Pécsett. Önálló műsorszámként vidéki ősbemutató. 1896 – Sucher Róza a Filharmóniai Társaság koncertjén a Träume és a Schmerzen dalokat énekelte a Wesendonck-Lieder-ből. Budapest. 1896. márc. 16. – A Rienzi nyitányának vidéki ősbemutatója, Pécs. A Zenekedvelők Egyesületének Zenekara közreműködésével, vezényelt Lőhr Vilmos. 1901. nov. 28. – A Trisztán és Izolda ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. A darabot ifj. Ábrányi Emil (költő, műfordító, újságíró, 1851-1920) fordította, vezényelt Kerner István. Siker. 1903. febr. 20. – Lohengrin ősbemutató magyarul Aradon. Valószínűleg Orbán Árpád társulata adta elő. (A vidéki ősbemutató kérdésében lásd az 1866. dec. 1-i bejegyzést.) 1903. márc. 16. – A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1903-as évben hozta létre a Magyar ének- és zeneművészek bayreuthi ösztöndíj-alapját, aminek javára hangversenyt rendeztek az Operában. A Wagner opera-részleteket Richard Wagner fia: Siegfried Wagner karmester és zeneszerző vezényelte. (1903. márc. 15. – főpróba, más, de szintén jótékonysági céllal, úgyszintén Siegfried Wagner vezényletével.) 1903. április – Pozsony. A „Walkür” vidéki ősbemutatója. 1904. jan. 14. – Major Ervin szerint Theodor Bertram bariton és Dr. Alexander Dillmann zongoraművész közreműködésével Wagner-koncertet tartottak Budapesten, a Royal Szálló nagytermében. Az elhangzott részletek egyike sem volt ugyan valódi magyar ősbemutató, ám 6
az esemény mégis közlésre érdemes lehet, mivel a magyar és a nemzetközi zenetörténet nem emlékezett meg a koncertről 2015-ig, tudomásom szerint. 1905. jún. 12. – Wagner-Liszt hangverseny Karlsbadban (Karlovy Vary). A Kurkapelle játszott, vezényelt: Martin Spörr. 1906. márc. 10. – Temesvár, Lohengrin. Magyar nyelvű ősbemutató. Karmester: Orbán Árpád. 1906. aug. 13. – Wagner Hangverseny Karlsbadban (Karlovy Vary), August Spüringer vezényletével. 1907 – A Pozsonyi Egyházi Zeneművészeti Társulat Kossow Jenő dr. vezényletével Wagner WWV 37 jegyzékszámú művét, a Columbus nyitány-t adta elő. (Nyitány Theodor Apel drámájához. Elveszett, majd megkerült vélhetően 1905-ben. Keletkezési ideje: 1834–1835.) Magyarországi ősbemutató. 1907. márc. 3. – A Lohengrin bemutatója Debrecenben. Vezényelt: Fekete Oszkár. A Debreceni Városi Dalegylet és az Egyetértés zenekar közreműködésével. 1907. okt. 24. – A Tannhäuser párizsi változatá-nak bemutatója magyarul, Ábrányi Kornél fordításában, természetesen új betanulásban a Magyar Királyi Operaházban. Várady Sándor végezte el a szükséges szöveg-változtatásokat. A fent említett dátum a következő forrásokban tűnt fel: Magyar Színpad, X/295, 1907. okt. 24., A Budapesti Operaház 100 éve, pp. 449-50., és Koch Lajos, A budapesti Operaház műsora 1884-1959, Színháztörténeti füzetek 29., p. 28. Haraszti szerint a premiert október 14-én tartották. (Haraszti/Wagner, p. 422.) 1908. jan. 1. – A Filharmóniai Társaság a WWV 42-es számú, Rule Britannia nyitányt (1834) játszotta. Magyarországi ősbemutató. 1913. jan. 3. – A bolygó hollandi bemutatója Kolozsvárott. Vezényelt: dr. Bródy Miklós. 1913. jan. 25. ‒ A bolygó hollandi bemutatója Temesvárott. Karmester: Orbán Árpád. 1913. máj. körül – Wagner Emlékünnep Aradon. Elhangzottak részletek A bolygó hollandiból, a Tannhäuser-ből, a Rajna kincsé-ből és A walkür-ből. 1913. szept. 19. – Lohengrin. Az első Wagner-előadás Budapesten a Népoperában. A Népopera zenekarát Reiner Frigyes vezényelte. 1914. jan. 1. – A Parsifal ősbemutatója Magyarországon. A Wagner-műre vonatkozó 30 éves bayreuthi monopólium a budapesti bemutató előtti napon járt le. A Parsifal-t a Népoperában, a mai Erkel Színházban mutatták be, Reiner Frigyes vezényletével, németül. Siker. A vidéki városok közül még Brassóban, Győrben és Nagyszebenben is bemutattak részleteket Wagner műveiből ebben az időszakban. 1918 – Burián Károly (Karel Burian, néha Burrian) Wagner-koncertje Szegeden. 1918. január. 24. - Burián Károly Wagner-koncertje a Debreceni Vígszínházban. 7
1920. márc. 8. – Burián Károly a Rienzi Imáját (Allmächt’ger Vater, blick’ herab!) és Loge elbeszélését (A Rajna kincsé-ből) énekelte a Vigadóban. Zongora: Kósa Görgy. Az előbbi, s valószínűleg az utóbbi is – önálló műsorszámként – magyarországi ősbemutató. 1923. ápr. 8. ‒ Burián Károly utolsó koncertje egy Wagner-koncert volt, amit a Városi Színházban tartottak. Burián többek között a Tannhäuser-ből (pl. Inbrust im Herzen, wie kein Büsser noch je sie gefühlt-Romerzählung), és A walkür-ből (pl. Winterstürme wichen dem Wonnemond-Siegmund Tavaszi dala, ez a műsorszám először 1863. júl. 23-án hangzott fel először), énekelt részleteket a Budapesti Szimfonikus Zenekar közreműködésével és Ábrányi Emil zeneszerző, karmester (1882-1970) vezényletével. 1924. jún. 1. – A Parsifal magyar nyelvű ősbemutatója a Magyar Királyi Operaházban. Kereszty István fordításának részleteit felhasználva fordította: Lányi Viktor. Vezényelt: Kerner István. Érdekesség: a jegyek 9000–320 000 korona közötti áron voltak kaphatók. Az ár a vigalmi adó beszámításával értendő, ami igen borsos árnak számított akkortájt. Magyarázat a rövidítésekhez: WWV – Wagner-Werke-Verzeichnis. Wagner műveinek jegyzéke. Werner Breig, Martin Dürrer, Andreas Mielke, Chronologisches Verzeichnis der Briefe von Richard Wagner, Wagner-Briefe-Verzeichnis (WBV) erstellt in Zusammenarbeit mit der Richard WagnerGesamtausgabe, Redaktionelle Mitarbeit: Birgit Goede, Wiesbaden, Leipzig, Paris, Breitkopf & Härtel, 1998. Haraszti/Wagner – Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása, 1916. Haraszti/Major – Major Ervin példánya Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország c. könyvéből, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézeti Könyvtárában. Források: Gelencsér Ágnes, Körtvélyes Géza, Staud Géza, Székely György, Tallián Tibor, A Budapesti Operaház 100 éve, Budapest, Zeneműkiadó, 1984, pp. 449-50. Haraszti Emil, Hubay Jenő élete és munkái, Berzeviczy Albert előszavával, Budapest, Singer and Wolfner, VI. ker. Andrássy út. 16, 1913. Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása, 1916. Haraszti Emil, Wagner Richard és Magyarország, Major Ervin jegyzeteivel, Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása, 1916. Koch Lajos, A budapesti Operaház műsora 1884-1959, Színháztörténeti füzetek 29., 1959, p. 28. Magyar Színpad, X/295, 1907. okt. 24. Dr. Franz Metz, Die Musik Richard Wagners im Banat (V), Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, ADZ, Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien, 2013. nov. 30., Letöltve: 2014. 01. 01. http://www.adz.ro/artikel/artikel/die-musik-richard-wagners-im-banat-v/ Dr. Franz Metz, DIE MUSIK RICHARD WAGNERS IM BANAT, Eine Rezeptionsgeschichte zum 200. Geburtstag des Komponisten, in EDITIONMUSIK SÜDOST, 2013. Richard Wagner Huber Károlynak írt levelével. Letöltve: 2014. 01. 16. http://www.edition-musik-suedost.de/html/wagner.html Dr. Franz Metz, Karl Rudolf Karrasz, in EDITIONMUSIK SÜDOST, letöltve: 2014. 01. 28. http://www.edition-musik-suedost.de/html/karrasz.html Szabó Ferenc János, Karel Burian és Magyarország, DLA-tézis, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2011. Ildikó Varga, Richard Wagner, Hungary, and the Nineteenth Century, Aspects of the Reception of Wagner’s Operas and Music-Dramas, Ph. D. Thesis, Graz, Universität für Musik und darstellende Kunst, Graz, 2014. Wagner és magyar barátai-Wagner and His Hungarian Friends, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum kiadványa. Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Liszt Ferenc Kutatókönyvtár, 2014. február 26., a fenti tanulmány szerzőjének eredményeivel: p. 7, p. 64, végjegyz.: 3, és p. 21, p. 64. végjegyzet 20. A jelzetek a magyar, és az angol nyelvű kiadványban azonosak.
8
