Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat

Az Ajkai „Szent-Györgyi Albert Szakközépiskoláért” Alapítvány által működtetett Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya. 1.1. A Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium alapítványi iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2007.04.24.-én fogadta el. Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat. 1.2. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának az Ajkai „Szent-Györgyi Albert Szakközépiskoláért” Alapítvány 2007. 04.24-i napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné vált. 1.3. A Szervezeti és működési szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. 2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása és általános jellemzői. 2.1. Az iskola szervezete 2.1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják:  Az igazgatóhelyettesek  A gazdasági vezető  Gyakorlati oktatásvezető

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:    

Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Gazdasági vezető

2

Az igazgatóhelyettes/ek/ megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, valamint az alábbiak szerint történik a vezetői feladatokban és felelősségek átadása. A szakmai igazgató helyettes által ellátandó feladatok és felelőségek átadásáról Mivel az iskolában nincs terepkoordinátor, így ennek feladatai a szakmai igazgató helyettes látja el. A nagy számú intézmény és tereptanár miatt a feladatokat megosztják a következők szerint: 1. Kórházi gyakorlatok előkészítése, ellenőrzése, kapcsolattartás a tereptanárokkal. A feladatot a munkaközösség vezető látja el. Az elvégezett munkáról beszámol a munkaközösség havi értekezletén – szóban, félévenként írásban. 2. A szociális gondozó és ápoló szakképzésben tanulók gyakorlatainak szervezését a mindenkori munkaközösség által kijelölt oktató látja el, amely az éves feladattervben szerepel. Beszámol minden munkaközösségi megbeszélésen szóban, a gyakorlati forgások után írásban. A gyakorlatokon előforduló bármely, előre nem látható esemény, tanuló mulasztása, tanulói panasz, terepcsere esetén a kollégák azonnal jeleznek. Ha a szakmai igazgató helyettes nem elérhető akkor a gyakorlatokat érintő kérdésben az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával dönt a munkaközösség vezetője. 3. 13. Évfolyam gyakorlatai során konzulensi feladatokat a konzulensek közösen látják el. Itt minimális előírás, hogy a zárógyakorlat megkezdése előtt a tereptanárral személyesen beszéljen. A gyakorlat ideje alatt egy alkalommal tereptanár- tanuló- konzulens megbeszélést tartson. Ha a gyakorlat során bármilyen probléma merül fel, vagy nem halad a dolgozat megírásával a tanuló egy héten belül felkeresi az intézményt. A két konzultációs feladatokat ellátó tanár egymást helyettesíti. 4. Ha diák második szakképesítését szerzi az iskolában és terepgyakorlatról, elméleti óráról felmentést kér a szakmai igazgató helyettes csak az illetékes szaktanár javaslata alapján hoz döntést a kérdésben. A szakmai igazgató helyettest a szociális képzéssel kapcsolatos döntésekben a munkaközösség vezetője helyettesíti. Másodsorban az osztályfőnök. A született döntésekről, eseményekről a lehető leggyorsabban tájékozatják az igazgató helyettest, de legkésőbb a munkaközösségi értekezleten. A felnőtt képzésekben átadott feladatok és felelősségek A felnőtt képzésekben a költségvetés elkészítése, elszámolás, szerződések aláírása a szakmai igazgató helyettes feladata. Tartós akadályoztatása esetén a munkaközösség vezetője az iskola igazgatójának jóváhagyásával látja el ezeket a feladatokat.

3

Minden csoportnak van kinevezett osztályfőnöke, aki ellátja a hiányzások nyomon követését, a jelenléti ívek aláírását, a tandíjfizetés teljesítésének ellenőrzését, a gyakorlati igazolások összesítését. Munkatervi beosztás Távollétekben a feladatköröket az alábbiak szerint ruházzák át: Tangazdaság A gyakorlatokat (kertészet, állattenyésztés) vezeti, a gyakorlati vezető. Az állattartó „telep” irányítója – feladatok ellátása az állattenyésztő szakmunkás feladata. Az állattenyésztő szakmunkás vezeti az állatokkal (sertés, baromfi) kapcsolatos: - takarmánynapló, - havi elszámolás, - állatok havi bevételezési-kiadási bizonylatai, - takarmány havi bevételezési-kiadási bizonylatai, - tojásnyilvántartást. Szántóföldi növénytermesztés Szervezési feladatok Munkavégzés Mezőgazdasági szakmunkások - talajelőkészítés - talajelőkészítés - műtrágya beszerzés - műtrágyázás - vetőmag beszerzés - vetőmag - tavaszi fejtrágyázás előkészítése - fejtrágyázás - növényvédelem megszervezése - növényvédelem - aratásmegszervezése (bérmunkában) - aratásmegszervezés - aratás - termény tárolás Kertész szakmunkáshoz tartozik – dísznövénytermesztés - zöldségtermesztés - gyümölcstermesztés Az ezzel kapcsolatos - készletnyilvántartás - bevétel – kiadás - értékesítés – készpénzfizetési nyilvántartás. A tangazdaságban hetente tartunk megbeszélést ahol az esetleges feladatátvállalást is megbeszéljük. A tényleges munkavégzésnél a mezőgazdasági szakmunkások helyettesítik egymást. A feladatok megbeszélésére – irányításának módja Tangazdaságért felelős a mindenkori tangazdaság vezetője.

Az osztályfőnök tartós hiányzása esetén helyettest jelöl ki az iskola igazgatója. Az osztályfőnök dönt a gyakorlati helyek engedélyezésében, ha szükséges kikéri az elméleti tárgyat tanító kolléga véleményét.

4

Gyakorlati oktatás vezető által ellátott feladatok és felelősségek átadásáról. Vendéglátó területen. 1. Kapcsolattartás a terepekkel a gyakorlati oktatás vezető feladata távollétében az MK vezetője helyettesíti. 2. Gyakorlatok szervezéséért felelősek a szakoktatók. 3. Stadion Étterem felügyeletét az élelmezésvezető látja el. 4. Stadion Étteremben a pincér üzemi gyakorlat felelőse a pincér szakmunkás Szakács tanulók gyakorlatáért szakács szakmunkás a felelős. 5. A vendéglátós képzéssel kapcsolatos döntésekben az MK vezetője helyettesíti, tájékoztatja a gyakorlati oktatás vezetőt. 6. Vendéglátós gyakorlati oktatás vezető feladatainak átadása és beszámoltatása. Igazgató Gyakorlati oktatás vezető MK vezető Szakoktató Szakács Kézilány

Pincér

Raktáros

Tanulók

Tanulók

7. Rendezvény esetén, az adott rendezvényért felelős személy: MK döntése alapján Rendezvény elfogadása / csak hosszabb távollét esetén / az MK vezetője. 8. Helyettesítés Gyakorlati oktatás vezető feladatait távollétében ellátja a – MK vezető - élelmezésvezető - szakoktatók Beszámoltatás a hierarchia táblán, legkésőbb a munkaközösségi értekezleten. 9. Kapcsolattartás Kereskedelmi és Iparkamara Gazdálkodók A gyakorlati oktatás vezető távollétében az igazgató látja el. A feladatok ellenőrzése: Folyamatosan a rendszeres munkaközösségi megbeszéléseken. Félévenként és a képzés lezárásakor, írásban. Átruházott jogkörök, helyettesítések rendje az alkalmazotti dolgozók esetében:

Gazdasági vezető Könyvelő-pénztáros Bér-munkaügyi előadó

5

Analitikai nyilv.tartó Iskola titkár Adminisztrátor Élelmezésvezető Raktáros, adminisztrátor Konyhalány Konyhalány Takarítónő Karbantartó Anyagbeszerző Gazdasági dolgozóknál a helyettesítések rendjét, a feladatok átvételét a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza, ezáltal feladat elmaradására nem kerül sor, a távollét idejében történtek megbeszélése szóban és írásban egyaránt történik, a gazdasági dolgozóknál a napi kapcsolattartás a jellemző. Az igazgató tanács rendszeresen minden hónap harmadik szerdáján tart igazgatótanácsi ülést, melyet az igazgató készít elő. Az ülés kötelező napirendje az adott szakterület munkájáról szóló beszámoló, értékelés. Az igazgatótanácsi ülésről jegyzőkönyv készül. A szakterületek ellenőrzésének szempontjait az 1. sz. mellékletben leírt Belső Ellenőrzési Szabályzatban rögzítettük. A vizsgák szervezése kapcsán átadott feladatok: A szakmai vizsga előkészítése során a javaslat tételt az elnök személyére, a vizsga részleteinek, lefolyásának megtervezését, ütemezését a képzésért felelős igazgatóhelyettesnek adja át. Ennek oka, hogy az iskolában folyó képzések más szakmai területhez, más minisztérium felügyelete alá tartoznak, emiatt a képzésben jártas kolléga jogosult a döntés meghozására. A vizsgák előkészítése során az igazgatóhelyettesek által tett javaslatokat, erről készült összesítő nyomtatványok kitöltésekor és átadáskor ellenőrzi a szakmai igazgatóhelyettes. Az igazgatóság rendszeresen /két hetente egyszer/ tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 2.1.2. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) tagjai:    

Igazgató, Igazgatóhelyettes/ek/ A szakmai munkaközösségek vezetői A diákönkormányzat vezetője,



Ifjúságvédelmi felelős

Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

6

Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanács) tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A belső ellenőrzési szabályzatot a/z/ SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.1.3. az intézmény általános jellemzői. 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogosítványai: a. Intézmény neve: Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium 8400 Ajka, Kandó K. ltp. 4. 8403 Ajka-Csinger, Gárdonyi Géza u. 9. 8400 Ajka, Sport u. 23. 2. A Közoktatási intézmény jogállása és képviselete. a. Az intézmény önálló jogi személy, alapítója: Ajkai „Szent-Györgyi Szakközépiskoláért” Alapítvány b. Fenntartója: Ajkai „Szent-Györgyi Albert Szakközépiskoláért” Alapítvány

Albert

Az iskola felirata és bélyegző lenyomata: Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

Az intézményi bélyegző használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: - Igazgató - Igazgató helyettesek - Gyakorlatvezető - Élelmezésvezető - Iskolatitkár 3. Az intézmény gazdálkodási helyzete.

a. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza el. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.

2.2.3. Az iskolai dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a/z/ SZMSZ 2. sz. mellékletében találhatók.

7

2.2.4. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei Közismereti területen Vendéglátó területen Szociális és eü. területen Tangazdaság, mezőgazdasági területen Technikai dolgozók területén

A szervezeti egység élén az alábbi felelős Beosztású vezető áll: általános igazgatóhelyettes gyakorlati oktatás vezető szakmai igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes, tangazd. vez. gazdasági vezető

Pedagógiai munkát segítő - ifjúságvédelmi felelős - könyvtáros 2.2. Az iskola szervezetének vázlata Az iskola felépítésének vázlatát az 3. sz. mellékletben mutatjuk be.

3. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel. 3.1. Az iskolaközösség 3.1.1. Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. 3.1.2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

3.3.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belül érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Kollektív Szerződés rögzíti. 3.4. A nevelők közösségei 3.4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, gazdasági munkakörben dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

8

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat vagy munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság /munkacsoport/ neve: 1. Fegyelmi 2. Munkaközösségek

A feladat- és hatáskör Fegyelmi döntések Szakmai munka irányítása

Az állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egyszer minősíti. Az állandó bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:     

Tanévnyitó értekezlet Tanévzáró értekezlet Félévi és év végi osztályozó értekezlet Havi 1 alkalommal munkaértekezlet Rendkívüli értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége (igazgató tanács) ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  

Nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  

Egy osztályban tanító nevelők értekezlete Munkaközösségek értekezlete

3.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a.) Közismereti munkaközösség /tagjai: közismereti szakos tanárok/

9

b.) Vendéglátó munkaközössé /tagjai: vendéglátó szakos elméleti és gyakorlati tanárok/ c.) Gazdasági munkaközösség /tagjai: mezőgazdasági elméleti és gyakorlati tanárok/ d.) Szociális és egészségügyi munkaközösség /tagjai: szociális és eü. elméleti és gyakorlati tanárok/ A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: 

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,



részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják a vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, javaslatot tesznek és véleményezik vagy döntenek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját megválasztják a munkaközösség vezetőjét.

      

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. 3.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 3.5. A szülők közösségei 3.5.1. Az iskolában szülői munkaközösség működik.

10

3.5.2. az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3.5.3. az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök  elnökhelyettes  tagok Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 3.5.4. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. 3.5.5. Az iskolai szülői munkaközösségeket a jogszabályban leírt jogok illetik meg az alábbiak szerint:      



tisztségviselő választásban az iskolaszéki tisztségviselési választásban kialakítják saját működési rendjüket, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, az iskola pedagógiai programjában, házirendjében, munkatervében, valamint az SZMSZ azon pontjaiban, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilvánít, javaslattal él a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

3.6. A tanulók közösségei 3.6.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ 4. sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. 3.6.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 3.6.3. A tanulók a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét diákönkormányzat látja el.

az iskolai

11

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 3.6.4. az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. 3.6.5. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskola diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 3.6.6. Tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése. A tanulói jogviszonyból származó jogokat és kötelességeket a közoktatásról szóló törvény 1012. §-ai határozzák meg. A tanuló kötelezettsége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és a szakmai gyakorlatokon. A foglalkozásokon való részvétel kötelezettsége nem tartalmaz olyan előírást, amely alapján a tanulónak a piaci viszonyok között megvalósuló, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás elvére épülő munkafolyamatot, tevékenysége kellene ellátnia. Lehetnek olyan tanítási órák, amelyek keretei között a tanuló a termelőfolyamatok egyes elemeit sajátítja el, s amelynek eredményeképpen létrejöhet olyan termék, szolgáltatás, amely alkalmas arra, hogy piaci értékek között értékesítsék. A szakmai gyakorlat keretében azonban nem piaci viszonyokon alapuló termelő tevékenység folyik, hanem a szakmai gyakorlati ismeretek elsajátítása és begyakorlása. Ez a termelő tevékenység az adott szakképesítéshez kiadott központi program keretei között valósulhat meg. A tanulói jogviszony keretében az iskola csak olyan munkafolyamatokat szervez, amelyek visszavezethetők az iskolában folyó oktató-szervező munkára. A szakképzésről szóló törvény értelmében az iskola által működtetett gyakorlati műhelyben az üzemi gyakorlatot teljesítőkkel tanulószerződést köt. Tanév rendje A tanítási év 180 tanítási napból áll. Tanítási napnak számít, ha az egyes osztályokban a tanítási órák száma elérti a hármat. A 180 tanítási napba bele számítható a tanulmányi kirándulás Az iskolai megemlékezéseket, ünnepségek rendjének kialakítását, nevelőtestületi ülések tervezését, alkalmazotti értekezleteket, vizsga időpontokat az éves munkaterven kell meghatározni.

12

A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 18 fő diákképviselőt választ. 3.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 3.7.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők utján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:     

az igazgatóság ülései az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései a különböző értekezletek megbeszélések kuratóriumi ülés

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a Tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:  

az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik után közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgató tanáccsal). 3.7.3. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:   

az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyülésen rendszeresen /évente 2 alkalommal/ és a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon

tájékoztatják a tanulókat.

Az iskolai felvétel -

Gyermekek jogállásáról szóló egyezmény

13

-

Csjt. 78. §. Csjt. 82/b. §. jogszabályok határozzák meg, ezeket az iskolai felvétel során figyelembe kell venni.

A felvételi eljárás előkészítésekor az iskolának az éves feladattervben elírtak alapján megkezdheti a felvételi eljárást. A felvételi tájékoztató adatait november hónapban megküldik a felvételi központnak. A felvételi eljárásnál a mindenkori tanév rendjéről szóló rendeletben leírtakat tekintjük útmutatónak. Előzetes felvételi eljárást nem szervezünk. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 3.7.4. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről. Az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról.

 

az igazgató: = a szülői munkaközösség választmányi ülésén és iskolai szülői értekezleten, az osztályfőnökök: = az osztályszülői értekezleten = esetenként óralátogatáson = fogadóórán

tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:     

családlátogatások szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok írásbeli tájékoztatók

A szülői értekezletek és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik utján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

14

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:      

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,

4. az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 4.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményeknél:      

a fenntartóval, megyei főjegyzővel a megyei pedagógiai intézettel terepekkel Ajka város önkormányzatával Alapítókkal

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 4.2. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az 5. Sz. mellékletben leírt intézményekkel, gazdálkodókkal az 5.1. pontban meghatározottak szerint. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatás vezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4.3. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Ifjúság egészségügyi rendelő és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 13. pontja szabályozza. 4.4. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres

15

kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért a szakmai igazgatóhelyettes a felelős. 4.5. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják :  az iskola diákjai  Szülői Munkaközösség  Nevelőtestület az oktató nevelő munka megbeszélése érdekében  Tantestületi értekezleten 4.6. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi /iskolaközi/ szakmai munkaközösségek munkájában:     

közismereti munkaközösség mezőgazdasági munkaközösség szociális munkaközösség vendéglátó munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség

4.7. A közoktatási törvény 39§/4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 5. Az iskola működésének rendje 5.1. Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6,30 órától délután 17,00 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). 5.2. Szorgalmi időben hétfőtől-péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,00 óra és délután 15,30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők és beosztottak benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni.

16

Igazgató Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

7,00 – 15,00 7,00 – 15,00 10,00 – 18,00 7,00 – 15,00 7,00 – 15,00

Általános igazgatóhelyettes Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

7,00 – 15,00 11,30 – 19,30 7,00 – 15,00 8,00 – 16,00 7,00 – 15,00

Szakmai igazgatóhelyettes Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

12,00 – 20,00 8,00 – 16,00 8,00 – 16,00 11,00 – 19,00 11,00 – 19,00

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5.3. az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 5-10-15 perc. 5.4. Az iskolában reggel 7,20 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 5.5. Az iskolában egyidejüleg 1-1 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki:  

központi épület tangazdaság

17



tagiskola

5.6. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke /távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendlkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 5.7. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,00 órától 17,00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 5.8. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8,00 óra és 16,00 óra között. 5.9. az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 5.10. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:    

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

5.11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusai felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 5.12. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését az ügyeletes ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. 5.13. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a gazdasági vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 5.14. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozáson.

18

rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.

6. A tanórán kívüli foglalkozások 6.1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:      

egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök diáksportkör felzárkóztató foglalkoztatások tehetségfejlesztő foglalkoztatások továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

6.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a.) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A korrepetálási foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d.) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, vagy az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója. 6.3. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal egy időpontban, osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. 6.4. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat szervezhetnek. 6.5. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

19

6.6. Az iskola az igénylő tanuló, nevelők, alkalmazottak az iskolával jogviszonyban nem lévőkkel a következők alapján étkezési lehetőséget biztosít: A térítési díjak fizetése alapján. Az értesítés a befizetés előtt az iskola értesítő tábláján van elhelyezve. a.) Térítési díjak fizetése Az iskolai térítési díjak szedése (pl. étkezési díj )az előre meghatározott napokon és időpontban, az ezzel a feladattal megbízott személy által történik. A térítési díj beszedése , a nyugta, bizonylat adása , a beszedett összeggel, a felhasznált bizonylattal történő elszámolás rendjét az iskola szabályzatai pontról-pontra előírják. ( Ezek a szabályzatok a következők : pénzkezelési szabályzat, bizonylati szabályzat, gazdasági ügyrend) b.) Igazgatási díj fizetése

Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre - elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlatot vagy pótbizonyítványt állít ki - névváltozás esetén bizonyítványt cserél, Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb minimálbér tíz százaléka . Az igazgatási díjat a pénztáros bevételezi, arról bizonylatot állít ki és ad a befizetőnek, a bevételezett összeg az iskola bevétele, amely az analitikai nyilvántartásban is kimutatható. 6.7. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ tartalmazza. 6.8. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 6.9. Belépési és bent tartózkodási rend A belépési és bent tartózkodási rend a Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium valamennyi működési helyére vonatkozik. Ezek a helyek a következők : Ajka,Kandó K. ltp. 4. Ajka-Csinger Gárdonyi G.u.7-9. , Stadion étterem, Ajka, Sport u. 23.

20

Azok a személyek akik nem állnak jogviszonyban az iskolával , pl.: szülők, szállítók stb, az iskolába történő belépéskor az ügyeletes diákok felé jelezniük kell az ittlétük célját , amennyiben szükséges az ügyeletes elkíséri őket , ügyük intézése után az iskolát el kell hagyniuk . Az ügyeletesnek az idegen belépését, célját és távozását az ügyeletes füzetbe be kell jegyeznie. Bármilyen egyéb probléma felmerülése esetén a mindenkori ügyeletes tanárt kell megkeresni. Egyéb itt tartózkodás, ( pl. eseti vagy hosszabb időszakot érintő terembérlet) esetében bérleti szerződés készül , amelyet a bérlő és az iskola igazgatója köt az iskola nevében. A megállapodás szerződés formájában kerül aláírásra, ahol rögzítik az itt tartózkodás feltételeit, időpontját, a térítendő díjak összegét , annak határidejét. A szerződés szerinti itt tartózkodás idejére az iskolának a felügyeletet kell biztosítani. Kapcsolattartás : idegen jön az iskolába, az iskola titkár bejelenti , az igazgató akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes fogadja. Tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt, akadályoztatása esetén az iskola igazgató helyettese fogadja a szülőket és kérelmeiket elbírálja. Pályaválasztási nyílt napot november , december, január hónap első keddjén, 13-16 óra között tartunk. A szüleikkel érkező tanulókat a pályaválasztási felelős fogadja és kíséri be a termekbe óralátogatásokra. A tanulókat és szüleiket az iskola igazgatója és helyettesei tájékoztatják az iskola képzési formáiról.

Az épületek nyitási rendje: A kollégiumot a nevelőtanár nyitja. A diákok csak a két tantermet, mellékhelységet, előteret használhatják. Az épületben 7 óra és a tanítást követő szünet végéig tartózkodhatnak. Művelődési Ház: A nyitva tartás 7 órától, az épületet a portás nyitja. A tanítás végén az ügyeletes nevelő megy el utoljára és szól a takarítást végzőknek, hogy az épületet bezárják. 7. Az iskolai könyvtár működési rendje. 7.1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 7.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 7.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

21

7.4. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros tanár, vagy- tanító) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:   

Nagy László Városi Könyvtár Eötvös Károly Megyei Könyvtár Megyei Pedagógiai Könyvtár

7.5. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárostanár a felelős. 7.6. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 7.7. az iskolai könyvtár szolgáltatásai:     

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

7.9. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár(-tanító) tudomására kell hoznia. 7.10. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 8,00 órától 16,00 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 8,00 órától 15,00 óráig kölcsönözhetők. 7.11. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmentükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárostanárral egyeztetniük kell. 7.12. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 1 alkalommal meghosszabbítható. 7.13. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: 

kézikönyvek,

22

 

muzeális értékű dokumentumok szakdolgozatok, házidolgozatok

7.14. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

9. A mindennapi testedzés formái 9.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2 tanóra testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 9.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 9.3. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működőik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott testnevelő tanár segíti. 9.4. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 9.5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  

őszi és tavaszi időszakban: Ajka Városi Szabadidő Sportcentrum a téli időszakban: Városi Sportcsarnok

a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 2 napján 15,00 óra és 17,00 óra között vagy 2 óra hosszat a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

10. A tanulók mulasztásának igazolása 10.1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóban az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően.

23

Iskolai mulasztások Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget meglapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 10.2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell, a gyakorlati oktatásról való távolmaradást a hónap végén. 10.3. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló a.) az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, b.) az igazgatóengedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. 10.4. a.) A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. b.) A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. c.) Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül. d.) Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. 10.5. a.) A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül – 3 napig terjedő mulasztás esetén szülői, 3 napon túli betegség esetén pedig orvosi bizonyítvánnyal igazolhatja mulasztását. (csak az ellenőrzőben). b.) Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. c.) A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 10.6. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. a.) Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő(általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. b.) Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről, ha

24

a távolság miatt ez nem lehetséges, a szülővel a kapcsolatot felvenni. (telefon, fogadóóra). c.) Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédlemi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 10.7. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

11. A tanulók jutalmazása 11.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten     

Példamutató magatartást tanúsít, vagy Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy Az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy Iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális. stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesíti. 11.2. Az iskolai jutalmazás formái: a.) az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:    

szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  

Szaktárgyi teljesítményéért, Példamutató magatartásáért,

 

Kiemelkedő szorgalmáért, Példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért

25

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c.) Az egyes tanévek végén, valamint a képzés során kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 11.3. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.

12. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések. 12.1. Az a tanulót, aki    

Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy A tanulói házirend előírásait megszegi, vagy Igazolatlanul mulaszt, vagy Bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni. 12.2. Az iskolai büntetések formái:          

Szaktanári figyelmeztetés, Osztályfőnöki figyelmeztetés, Osztályfőnöki intés, Osztályfőnöki megrovás, Igazgatói figyelmeztetés, Igazgatói intés, Igazgatói megrovás, Tantestületi figyelmeztetés Tantestületi intés, Tantestületi megrovás.

12.3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 12.4.

26

A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógus javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve nevelőtestület dönt. A büntetést írásban kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 12.5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. Fegyelmi intézkedések:  Megrovás  Szigorú megrovás  Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése i.ll. megvonása  Kártérítésre való kötelezettség a Ktv. 77.§-a szerint  Áthelyezés más osztályba vagy iskolába  Eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korúak esetén)  Kizárás az iskolából (nem tanköteles korúak esetén)

12.6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

13. A tanulók rendszeres egészségügyi és mentálhigiénés felügyelete és ellátása. 13.2. A megállapodásnak tartalmazni kell:  

Az ifjúsági orvos 11,00 - 12,00 rendel az alábbi időpontokban: A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: = tüdőszűrés, évente 1 alkalommal, = belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal, = szemészet, évente 1 alkalommal,

 

A tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal.

a. Kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel. A szakmai igazgató helyettes tanév elején egyezteti a szűrővizsgálatok beosztását, ezt az osztályfőnökökkel írásban közli. Rendkívüli esetben / fertőző betegség , járvány esetén, kampányoltás kapcsán / az iskola orvossal, vagy a védőnővel egyeztetik a szükséges teendőket. A felvett tanulók beiskolázási vizsgálatait, előre egyeztetett időpontokban végzi az ifjúság egészségügyi szolgálat. A behívásokat, a szükséges adatokat és nyomtatványokat az iskola pályaválasztási felelőse és az adminisztrártor készíti össze és postázza.

27

Alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos fellebbezés estén a szakmunkástanulók Egészségügyi Intézetéhez fordulhat a szülő, az iskola orvos, és az iskola vezetősége is. b. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal: az iskola főállású ifjúságvédelmi felelőst alkalmaz a nagy arányú veszélyeztetett és hátrányos helyzetű diákra való tekintettel. Ennek megfelelően az ifjúságvédelmi felelős napi kapcsolatot tart a szolgálat munkatársaival. Részt vesz a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök számára tartott havi megbeszéléseken, esetmegbeszélő csoporton. Minden sürgős esetben vagy írásban jelez a gyermekjóléti szolgálatnak, vagy telefonon, ebben az esetben a beszélgetés tartalmáról dátummal ellátott feljegyzést készít. c. Kapcsolattartás a Gyámhivatallal: Az ifjúságvédelmi felelős és az érintett osztályfőnök látja el ezt a feladatot. Védelembe vett diák esetén, vagy állami nevelt gyermek, fiatal esetén a gyámhivatal munkatársai írásbeli feljegyzést kérhetnek a tanuló hiányzásáról, tanulmányi előmeneteléről. A kapcsolattartás másik, gyakoribb módja, hogy a hivatal dolgozói az iskolát felkeresik és a helyszínen érdeklődnek, folytatnak konzultációt. Ebben az esetben az iskola igazgatójának, vagy helyettesének jelzi a konzultáció célját, ezután beszél az osztályfőnökkel, szaktanárral, ifjúságvédelmi felelőssel. d. Kapcsolattartás a rendőrséggel: az iskola évenként a rendőrség segítségével foglalkozik a bűnmegelőzés, kábítószerfogyasztás kérdésével. Az osztályfőnök egyéni kérése alapján az ifjúságvédelmi felelős osztályonkénti programot is szervez. Az iskola a rendőrség írásbeli kérése alapján az igazgató tudtával és aláírásával adhat ki jellemzést a tanulóról, melyet az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős készít el. Ha a rendőrség az iskolában keres meg tanulót, illetve kihallgatást kezdeményez, akkor fiatalkorú tanuló esetén erre csak a szülők értesítése után ad lehetőséget az iskola. Indokolt esetben tanúként történő meghallgatásra az iskola igazgatója engedélyt adhat, ebben az esetben az iskola egy pedagógusa a kihallgatás során végig jelen van.

14. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén intézményi védő óvó előírások 1. A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Felelős: vezetők 2 . Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni , hogy az ott dolgozókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs , akkor az a felelős , akinek a területén a munkavégzés folyik. Felelős: gazdasági vezető 3. A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal meg kell ismertetni. Felelős : gazdasági vezető

28

4. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. Felelős : munkavédelmi felelős 5. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló  Munkába álláskor Felelős : munkavédelmi felelős  A munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,  Munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor  Új technológia bevezetésekor Felelős: munkavédelmi felelős elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel , megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Felelős : vezetők Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható . A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen  A munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról,  Az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról  A munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. 14.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ 6. sz. mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b.) A KOP és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek és az oktatóknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

29



    e.)

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, az első tanműhelyi gyakorlaton, melynek során ismertetni kell: = az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, = a házirend balesetvédelmi előírásait, = a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, = a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, Rendkívüli események után A tanév végén a nyári igénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a következő viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

f.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket g.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők, baleset-megelőzési feladatait részletesen az SZMSZ 6. sz. mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ 6 . mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 6. mellékletében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:   

 

A rendkívüli esemény jelzésének módját, A dolgozók , tanulók riasztásának rendjét, A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), Az iskola helyszínrajzát, Az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

14.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:  

A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

30



Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyanlett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  





A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

14.4. az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ 6. mellékletében található munkabiztonsági szabályozza.

15. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 15.1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni. 15.2. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni:  

Nevelőtestület, Szülői munkaközösség,

véleményét.

31

vagy A döntéshez be kell szerezni:

 

A nevelőtestület, A szülői munkaközösség

egyetértését. 15.3. A térítési és tandíjakat félévente kell személyesen az iskolai pénztárosnál befizetni, postautalványon feladni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 15.4. Az előre befizetett térítési tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgatója vagy a gazdasági vezető gondoskodik, ha  A tanuló jogviszonya megszűnik,  Tartósan 1 hónapot igazolatlan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni. 15.5. Az étkezési térítési díjak befizetését- visszafizetését havonta előre, minden hó 15. napjáig kell rendezni az étkezési nyilvántartási program segítségével.

16. A tankönyvellátás rendje

16.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola szakmai igazgatóhelyettese a felelős. 16.2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben  

Elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, Részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

16.3. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatóhelyettese megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:    

A felelős dolgozók feladatait, A szükséges határidőket, A tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét, A felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

32

16.4. Az iskola igazgatója iskolán kívüli tankönyvterjesztés lebonyolítására.

vállalkozóval

is

megállapodást

köthet

a

A megállapodásnak tartalmaznia kell:    

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, A tankönyv rendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját és mértékét, A szükséges határidőket, A tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét.

16.5. az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri az iskolaszék véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. 16.6. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 17. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés formái és szabályozása Felnőttképzés indításának módjai : 1. Meghívásos pályázat alapján a kiírási feltételeknek megfelelően. 2. Munkaügyi Hivatal által kiírt pályázat alapján. 3. Pályázatok nélkül, megfelelő számú jelentkező esetén, előzetes kalkuláció, tandíj számítás, költség tervezés után. A felnőttképzések szakmai vezetése a szakmai igazgató helyettes feladata, melyet a munkaköri leírás is rögzít. Az ő feladata a pályázatok, költségszámítások elkészítése. Az elkészített pályázatot az iskola igazgatója , vagy általános helyettese írja alá, valamint a gazdasági számításokat a gazdasági vezető ellenőrzi és írja alá a pályázatot. Nem szervezhető olyan képzés az iskolában ami nem nyereséges. A képzésekről írásbeli beszámolót kell készíteni félévenként, mely tartalmazza a bevételeket, estleges hátralékokat, annak behajtásának módját, határidejét, a kiadásokat. A pénzügyi beszámolót ki kell egészíteni a szakmai beszámolóval. Ezen dokumentumok leadási határideje a félév utolsó napját követő 14. nap. A képzések befejezése után elkészíti a szakmai igazgató helyettes az elszámolásokat , ezeket megküldi a pályázatot kiíró szerv számára és 1 példányt elhelyez az iskola irattárában. A költségek tervezésénél figyelembe kell venni , ha olyan intézmény dolgozói számára képzünk szakembereket , amelyek terepintézményeink és a kedvezményes képzés miatt ők is kevesebb pénzért vállalják tanulóink oktatását. Erről készült megállapodást írásban rögzíteni kell.

33

17.1. Pályán dolgozók OKJ-s szakképzése 17.2. Felsőfokú szakképzés 17.3. Munkaerőpiaci szakképzés 17.4. Tanfolyami képzések 18. az iskolai hagyományok és hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 18.1. Az iskola zászlója címere: 18.2. Az iskolai egyenruha fehér ing / blúz, szövet nadrág / szoknya.

18.3. Az iskola névadója, emlékének ápolása.  Minden év tavaszi szünet előtti utolsó napja Szent-Györgyi nap. (szakmai versenyek)

18.4. Ünnepségek megemlékezések, rendezvények.  Október 23.  Karácsony  Március 15.  Évnyitó  Évzáró  Ballagás  Szent-Györgyi Napok  A Holocaust áldozatairól történő megemlékezés  A kommunista diktatúra áldozatairól való megemlékezés

18.5. Kitüntetések a szülők, dolgozók, és tanulók körében.  Írásbeli igazgatói dicséret  Oklevél, emléklap  Pénzbeli, tárgyi juttatás  emlékplakett

19. Záró rendelkezések

19.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

34

19.2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:  A fenntartó,  A nevelőtestület,  Az iskola igazgatója,  A szülői munkaközösség iskolai vezetősége,  A diákönkormányzat iskolai vezetősége, A módosítást kezdeményező személyek, szervezetek száma csökkenthető, vagy bővíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően. 19.3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák.

Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. 19.4. Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok:                  

Számviteli Szabályzat Házi Pénztár Kezelési Szabályzat Bizonylati Szabályzat Leltározási Szabályzat Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének Szabályzata Munkabiztonsági Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv Iskolai Könyvtár Szabályzat Dolgozók Munkaköri Leírása Belső Ellenőrzési Szabályzat Stadion Működési Szabályzat Kollégium Működési Szabályzat Iratkezelési, irattárolási Szabályzat Gazdasági ügyrend Gépjármű üzemeltetési szabályzat Értékelési szabályzat Önköltségi szabályzat Élelmezési szabályzat

35

20. Felülvizsgálat rendje: Minden tanév elején a törvényi módosítások alapján és ezen kívül az iskola igazgatója saját jogkörében eljárva.

A j k a, 2007. 04.24.

………………………………….. Igazgató Az Ajkai „Szent-Györgyi Albert Szakközépiskoláért” Alapítvány által működtetett Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát az Alapítvány kuratóriuma a 3/2007. határozat számon jóváhagyta.

Ajka, 2007.04.24.

…………………………………… Fenntartó