-
20
-
hiszen felsorolja a törvény azok között a lakások között, amelyekre a vételi jog nem terjed ki. Amit Polgármester Úr említett lakásokat, ezek is azok között a lakások között szerepeltek, egészen november 30-ig, amelyeket terhelt a vállalat bérlőkiválasztási joga. Ennélfogva - álláspontom szerint - ezt vételi jogra jogosult lakásoknak tekinteni nem lehet. L e s z k o v s z k i Tibor: Ha még október hónapban leadásra kerül az előterjesztés, akkor a vételi jogot érvényesíthette volna a bérlő? Dr. C z e i d l i Természetesen.
István:
L e s z k o v s z k i Tibor: Ezt köszönöm az érintettek nevében a Közüzemi Vállalatnak, mert augusztus óta folyamatosan kértem ezt az előterjesztést. Most már ezekre a lakásokra is az elővásárlási jog érvényes, 12 embernek a szerződéskötését minimum fél évvel elodáztuk. Kinek van kérdése? T r á n s z k v László: Nem értem az ügyhöz való hozzáállást, hiszen ezek az emberek jóhiszeműen beadták valamikor vételi szándékukat és valaki megvárta azt az időpontot, amikor ezt már nem lehet érvényesíteni. Nem értem, ez hogyan történhetett meg. L e s z k o v s z k i Tibor: Lehet érvényesíteni a vételi szándékot, ha a Képviselőtestület úgy dönt, hogy elővásárlási jogosultsággal kijelöli ezeket a lakásokat értékesítésre, változatlan feltételekkel. A gond az, ahogy automatikusan mehetett volna ezen lakások értékesítése a többi lakáshoz hasonlóan, azt most egy kis kerülővel tudjuk megoldani. Vélemény, észrevétel? T ö r z s ö k Károly: A 2. sz. mellékletben szereplő lista felülvizsgálatát mindenképpen indokoltnak találom, elsősorban azért, mert ez a lista olyan meggondolás alapján készült, amikor még munkahely piac volt, nem pedig munkaerő piac. Nem hiszem, hogy ma olyan címen, hogy Várpalotán gépkocsivezető, ács állványozó letelepítéséhez szükséges lakás, lakásokat kellene fenntartani, ezen szakmák ma már a munkaerő piacról betölthetőek. A házmesteri funkcióhoz is egyfajta természetbeni juttatást adott a lakás, de a házmesteri funkció is megszűnt azzal, hogy a lakások döntő többsége értékesítésre került. El tudom képzelni, hogy egy távfűtési szakmérnök letelepítése indokolt lenne, s ehhez lakást biztosítsunk. Az itt szereplő listát mindenképpen indokolt alaposan szűkíteni, illetve felülvizsgálni. F a 1 u s s v Sándor: Ha az eredeti rendelet 9. szakasza egy új bekezdéssel egészül ki, értelmezésem szerint a következő fog történni: a 9. szakasz eredetileg azt mondja, hogy szociális helyzet alapján csak komfortos vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe. Kizárólag méltányosság
-
21
-
alapján, betegségben szenvedő, illetve egyéb megbetegedéssel biró személy kaphat összkomfortos lakást. Itt a módosítás viszont a jogcím nélküli lakáshasználót egy bizonyos módon ha felvesszük a névjegyzékre - megilleti, függetlenül attól, hogy egyébként nem szenved semmiféle megbetegedésben, vele tehát bérleti szerződés köthető összkomfortos lakásra is. Ez negatív diszkrimináció lenne a 9. szakasz eredeti szövegével, illetve azokkal szemben, akik úgyszintén nem betegek, de szociális helyzetük alapján rászorulók, tehát jogcímet tudnak felmutatni, de velük semmiképpen nem köthető szerződés, mert még nem voltak úgymond birtokviszonyban, viszont ha valaki ugyan birtokviszonyban volt, de jogcím nélkülivé vált, azzal szerződés köthető lenne. Igaz Antal: Azok a lakók, akik korábban valamilyen oknál fogva nem tudták kifizetni a bérleti díjat, de időközben anyagi helyzetük rendeződött és tartozásukat kifizették, méltánytalanul kerültek hátrányba és azt a lehetőséget T. Képviselő-testület megadta azoknak, akik nem összkomfortos lakásban laknak, hogy ilyenkor ismételten jelölhetik őket szociális alapon bérlővé, de az összkomfortos lakásokat kizárta a rendelet. Itt arról van szó, hogy az a 11 összkomfortos, aki már nem tartozik a korábbi bírói ítélettel jogcím nélküli lakáshasználók körébe vagy esetleg az, akit így még azzal ösztönözni lehetne, hogy fizesse meg tartozásait, hogy lehessen névjegyzékre venni összkomfortos önkormányzati lakás bérlőjévé. Az Egészségügyi Bizottság kérte a kiegészítést az 5 db jogcím nélküli lakáshasználóról, írásos előterjesztés nem készült, mert valamennyi lakó pénzügyi tartozás miatt jogcím nélküli. S u r á n v i Pál: Kérdést szerettem volna feltenni, ha jól olvasom az anyagban, ezidáig az Egészségügyi Bizottságnak nem volt betekintési joga a bérleti ajánlatokba. A 2. oldalon szerepel, hogy ezután célszerű lenne ezt bevezetni - ez számomra a döbbenet erejével hatott, hiszen ez a bizottság volt felhatalmazva, arra, hogy ezekben a kérdésekben állást foglaljon. A másik dolog: a rendelet-tervezet 3. paragrafusa szerint a felelős vezető megindokolt javaslatát csatolni kell, én ezt kifogásolnám, szerintem a vezetőnek a véleményét kérjük ki, ezzel tudok csak egyetérteni. L e s z k o v s z k i Tibor: A 2. sz. melléklettel kapcsolatban van egy javaslatom, a rendelet 2. paragrafusát olvasnám: "A Képviselő-testület a 2. sz. mellékletben megjelölt szervek részére feladataik ellátásához a mellékelten felsorolt lakásokat biztosítja, a Képviselő-testület felhatalmazza a szerveket a bérbeadási feltételek önálló meghatározására." Ez a 2. sz. melléklet áll egy 1.) pontból: az Önkormányzati Közüzemi Vállalat részére átadásra kerülő önkormányzati lakások, 2.) Bán Aladár Általános Iskola részére, 3.) Thuri György Gimnázium részére, 4.) 3. sz. Általános Iskola részére, 5.) Egészségügyi Alapellátási Intézet részére átadásra kerülő lakások. A 2-3-4-5. pontban feltüntetett lakások az intézmény épületén belül vannak, az intézmény igazgatója adhatja bérletbe ezen lakásokat. Ezen melléklet 1.) pontjának törlését javaslom, s a akkor az összes problémánk
-
21
-
megszűnik, azokra a lakásokra vonatkozóan az összes önkormányzati bérlakásra vonatkozó rendeleteink, határozataink az érvényesek. F a 1 u s s v Sándor: Kérdezem, milyen jogcímen laknak egyes lakók 1966-óta egyes lakásokban? A rendelet 2. paragrafusa azt mondja, hogy a Képviselő-testület felhatalmazza a szerveket a bérbeadás feltételeinek önálló meghatározására, tehát ezek a lakók a Közüzemi Vállalat által meghatározott feltételek szerint laktak, s laknak egészen addig, amíg innét nem töröljük, kérdezem, innentől kezdve az ő jogcímük tulajdonképpen mi lenne. Amit Polgármester Ör mondott, annak jogi folyománya kell hogy legyen tovább. L e s z k o v s z k i Tibor: Azzal folytattam, azzal indokoltam, hogy ezek ugyanolyan önkormányzati bérlakások, mint a többi 3100 a városban. Én hajlandó vagyok többször is megismételni, hogy ahogy a Közüzemi Vállalat ezekkel az emberekkel eljárt, az elfogadhatatlan, diszkriminatív. Augusztus óta, többszörös kérelem ellenére nem történtek lépések, ezzel a vásárlást akadályozta meg a Közüzemi Vállalat. A következő képviselőtestületi ülésre kénytelen vagyok önálló képviselői indítványként behozni annak az Úrnak a kérelmét, aki júniusban, 17 év után tudta meg, hogy nem veheti meg a lakását. T ó t h Kálmán: A diszkriminatív szót nem tudom elfogadni, mert amikor Várpalotán épültek a lakások, érvényes rendelet szerint minden épülethez tartozott házmesteri lakás, ezekhez a lakásokhoz így jutottunk hozzá. Később összevontuk a tevékenységeket és maradtak szabadon lakások, amelyeket olyan embereknek adtunk oda, akik vállalták azt, hogy a vállalat részére munkavégzés céljából éjjel-nappal, szombat vasárnap rendelkezésre állnak, illetve olyan embereknek, akik feltétlen kellettek a város működtetéséhez. Elhangzott, hogy ács-állványozók, gépkocsivezetők részére már nem szerencsés külön lakásokat fenntartani, gyakorlatilag ezek az emberek a vállalat rendelkezésére álltak, s most a város rendelkezésére állnak. Valamit azonban elfelejtettünk figyelembe venni ezeknél a lakásoknál: ezek az emberek soron kívül jutottak lakáshoz, ha valaki igényelt Várpalotán lakást, évekig kellett várnia, de ha nálunk megürült egy lakás, oda azonnal be tudtuk tenni az illetőt, tehát nagy előnyt élvezett. Volt egy rendelkezés és jogilag is úgy szól, hogy amikor szerződést kötünk valakivel, előírjuk, ha 10 évet ledolgozott a vállalatnál, a lakást megkaphatja, majd meg is vásárolhatja. L e s z k o v s z k i Tibor: Kérdezem, 1975-ben mi alapján történt a szerződéskötés arra vonatkozóan, hogy 10 év múlva megvásárolhatják a lakást? Ez olyan indoklás, aminek nincs alapja. T ó t h Kálmán: Ennek a 10 évnek van alapja, ha valaki eltöltött a szolgálatban 10 évet, nálunk az Üzemi Tanács Magyarországon a jogi gyakorlat is ezt támasztja alá, hogy
-
23
-
általában javasolható és odaadható a lakás. Ha jól emlékszem, az Önkormányzatnak is van egy ilyen rendelkezése, és ennek alapján terjesztettük elő 7 dolgozónkat, akik tisztességgel teljesítették a 10 évet és javasoltuk, hogy részükre adjuk el ezeket a lakásokat, majd el is adtuk. Nálunk az Üzemi Tanács azt mondja, hogy aki ilyen lakást kapott a vállalattól, az soron kívül jutott lakáshoz, ezért nem igazságos dolog az, hogy 1-2 évi lakásbérlet után meg is vásárolhatja. Az Üzemi Tanács döntött a 10 évről, Várpalotán minden közérdekű elhelyezésre vonatkozó szabály szerint javasoljuk a dolgozóinknak, hogy megvegye a lakást. Polgármester Úr azon megállapítása, hogy mi adatokat titkoltunk el és nem adtuk meg azt, amit ő kért, s ezáltal a vállalati dolgozók nem jutottak lakáshoz, ez nem egészen így van: Polgármester Úr kért tőlem egy listát, ahol én leírom, hogy kinek van lakása, mikor kötöttük a bérleti szerződést, leírom a munkaviszonyt, a foglalkoztatást, stb. Én ezt meg kívántam adni Polgármester Úrnak, közben egy olyan lap, ahol fel vannak sorolva ezek a lakások, egyszerűen bekerült az előterjesztésbe. Megállapodtunk, hogy adunk egy tájékoztatást, ezért történt ez a dolog, mert nem adtuk le a listát, de kérdezem, hogyan adjam le, amikor már a testületi anyagban bent van a lista, úgy gondoltam Polgármester Úr ezt azért tette bele, mert ezzel a dolog el van rendezve. Dr. C z e i d l i István: Az elhangzott ügytörténeti tájékoztató magyarázatra szorul: a házfelügyelői szolgálati lakások biztosítása munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás volt és semmi más jogcímen nem illette meg a bérlőkiválasztás a Közüzemi Vállalatot, tehát az ilyen fajta bérlet, ami átváltozott másfajta szolgálati minőségre, az nem volt a jogszabályban megengedett. Másfajta bérleti szerződést pedig nem lehetett volna kötni. Tekintettel azonban arra, hogy korábban a házfelügyelővel kötött szolgálati lakásokra valóban volt olyan rendelkezés, ami általában a szolgálati lakásokra volt jellemző, de ha megszűnt bármilyen oknál fogva a jogviszony, akkor jogcím nélküli használóvá váltak a bérlők. Ha jogellenes magatartás miatt szűnt meg a szolgálati viszony, akkor pedig rosszhiszemű jogcím nélkülinek volt minősíthető, a munkaviszonyának, illetve alkalmazási minőségének megszűntét követő 15 nap elteltével. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg - ezt a szerződés is így tartalmazza - a házfelügyelői szolgálati lakást köteles a vállalat rendelkezésre bocsájtani. Ezek rendezetlen jogviszonyok, melyek a Közüzemi Vállalat, illetve a bérlők esetét jelentik. Ezeket a jogviszonyokat már korábban rendezni kellett volna, oly módon, ahogy a jogcímek rendeződtek, hiszen a szolgálati jelleg a lakásra vonatkozott, tehát szolgálati jellegűnek elismert lakásba nem szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel nem lehetett volna bérleti szerződéseket kötni. Tulajdonképpen egy szabálytalan eljárás eredményét kellene rendezni, s ezzel összefüggésben az a probléma is rendezendő, amit Falussy Sándor Képviselő Úr is említett. Ezek a jogviszonyok a későbbiekben rendezendők, hogyha ilyen módon dönt a Képviselő-testület, tehát új, tételes vizsgálat alapján célszerű idehozni újra a témát, hogy dönteni tudjon benne a Képviselő-testület.
-
24
-
L e s z k o v s z k i Tibor: A vitát lezárom. Előterjesztőként az utolsó szó kérdezem, kíván-e szólni?
jogán
Tóth Kálmán
Urat
T ó t h Kálmán: Egyetlen egy dolgot mondanék még: azok az emberek, akik fel vannak tüntetve a lakásállományban gépkocsivezetőnek, azok legnagyobb százalékban másodállásban házmesterek voltak. L e s z k o v s z k i Tibor: Három hónapja egy teljes, részletes adatszolgáltatást kérek, ennek ellenére minden hónapban kapunk egy új adalékot, ez így nem mehet tovább. Jegyző Urat fogom megkérni, hogy koordinálja ezt az áttekintési munkát a 2. sz. mellékletnél, illetve szakértőként Jánosiné Izsó Ildikót kérem fel, hogy a feltett kérdésekre dokumentumokkal adjanak választ, s mindezt majd a márciusi testületi ülésen tisztázzuk. M o l n á r László: Az Egészségügyi Bizottság Elnökétől eredő, más lakásokkal kapcsolatban, ahol a törvény által biztosított jogon nem lehetett megvásárolni a lakást, úgy gondolom, célszerű lenne összekötni az egész vitás kérdés áttekintését olyan területen, ahol nincs meg a törvény által biztosított joga a bentlakóknak a lakás megvásárlására. így egy komplett képet kapnánk arról, hogy a városban milyen jogcímen, kik, milyen módon kaptak olyan lakásokat, amelyekre jelen pillanatban a törvény által nem biztos, hogy megvásárolhatják. Átfogó kép alapján, azzal együtt, amit Polgármester Úr elmondott, hogy a Közüzemi Vállalat bérlőkijelölési joga alapján adott lakások, hiszen ezek alapján, amire az Egészségügyi Bizottság előterjesztést tett, egy anyagban jelenjenek meg, átfogó módon lehet majd rendezni ezeket. Most még időben mondom ezeket, mert az a helyzet, hogy most a Közüzemi Vállalat idehozott egy témát, amit azonnal vagy rövid időn belül lehetőségük lesz a vásárlásra, a másik: miután a Közüzemi Vállalat a lakáseladásokat lezárta, akkor fog sor kerülni erre, függetlenül attól, hogy milyen helyen laknak, csak ezután lesz lehetőségük a megvásárlásra. L e s z k o v s z k i Tibor: Bizottsági vélemények alapján, mivel módosító indítvány nem érkezett a rendelet-tervezetet szavazásra teszem fel. S u r á n v i Pál: Én módosítást javasoltam, módosítása lett volna.
ugyan
az
csak
egy
szónak
a
L e s z k o v s z k i Tibor: Mint előterjesztő a módosítási javaslatot nem fogadtam el, ezért azt nem is teszem fel szavazásra. Aki a rendelet-tervezetet elfogadásra javasolja, kérem szavazzon. A Képviselő-testület 17 igen szavazattal, mellett a következő rendeletet alkotta:
3
tartózkodás
-
25
-
Várpalota város Önkormányzati Képviselő-testületének 54/1995. (XII. 22.) OR számú r e n d e l e t e az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről# valamint elidegenítésükről szóló többször módosított 35/1993. (XII. 21.) számú önkormányzati rendelet módosításáról és kiegészítéséről
(A rendelet szövege a jegyzőkönyv melléklete) L e s z k o v s z k i Tibor: Elhangzottak viszont feladatok a felülvizsgálatával kapcsolatban. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon:
2.sz.
A Képviselő-testület 17 igen szavazattal, mellett az alábbi határozatot hozta:
3
melléklet
tartózkodás
368/1995. (XII. 21.) számú képviselő-testületi határozat A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló - többször módosított - 35/1993. (XII.21.) ÖR számú rendelete 2. sz. mellékletének felülvizsgálatát rendeli el, különös tekintettel annak szűkítésére. Felkéri Dr. Czeidli István jegyzőt a vizsgálat lefolytatására és Jánosiné Izsó Ildikó közigazgatási szaktanácsadót a vizsgálatban való részvételre. Határidő: a vizsgálati eredmények Képviselő-testület elé terjesztésére: 1996. március havi testületi ülés Felelős: Dr. Czeidli István jegyző
338.
Várpalota Város Önkormányzati Képviselőtestületének .../1995.(..o)ÖR számú rendelete a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló - többször módosított - 40/1992.(IX.16.)számú önkormányzati rendelet módosításáról (Előző ülés anyaga)
L e s z k o v s z k i Tibor: Előzetesen szeretném elmondani, hogy Tóth Kálmán, Gebhardt Gyula, Dr. Garbai László, az ÁPV Rt Vezérigazgatójával tárgyaltunk, s egyértelműen megfogalmazásra került, hogy idén az inotai erőmű privatizációja sikertelenül zárult. A jelenlegi alapállás szerint egy év múlva fogják megismételni, de elképzelhető, hogy a 150 MW-os blokk kivételre kerül a csomagból és privatizációs tárgyalásra kerül. A 150 MW-os blokk kondenzációs géppel van tervezve, tehát a hosszú távú távfűtés a jelenlegi két kazánnal menne, ha emellett dönt a város végérvényesen valamikor februárban. A másik dolog: a Közüzemi Vállalat és a hőt adó erőmű közötti vitában a Magyar Köztársaság összes bírósága előtt a Bakonyi Erőmű Rt-nek fognak igazat adni. A Távhőszolgáltatók
-
26
-
Szövetségének képviselője ugyanezt alátámasztotta, tehát a minimális, ténylegesen felmerült költség el nem ismerése a szolgáltatást igénybe vevőt nem mentesíti az alól, hogy előbb-utóbb bírósági végzéssel nem kell fizetnie. Elhangzottak olyan vélemények az elmúlt testületi ülés után az erőmű részéről, hogy a Képviselő-testület kidobott 12 millió forintot. Ő nem ajánlotta fel, de ha elfogadjuk december elsejétől az 5,8%-os emelést, az idén a többletköltségre azt mondja, hogy rendben van. Az ügy előbbutóbb bíróságon fog végződni, s visszamenőleg sokat fogunk fizetni. Ez a rendszer nagyon rossz és nagyon drága, s mint szolgáltatást igénybevevő ennek én sem örülök, de a minimumot, ami elkerülhetetlen, el kell fogadnunk, mivel a szolgáltatást igénybe vesszük, ennek ennyi az ára. Elmúlt testületi ülés előtt három bizottság tárgyalta az előterjesztést, említésként elmondanám: a Pénzügyi Bizottság 1995. december elsejétől a 12,9%-os emelést -a 12 millió forintot magába foglaló összeget - javasolta elfogadni 9 hónapra. A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 nem szavazattal nem támogatta a rendelet-módosítást. A Városrendezési és Kommunális Bizottság döntése az volt, hogy 1995. december elsejétől az 5,8%-os emelés kerüljön elfogadásra, ami visszamenőleges igényeket nem takar nem fogadja el, de az életbeléptetés utáni időszakra már elfogadja. Itt álltunk meg, döntés nem született. Dr. C z e i d l i István: Többször felmerült már ez a kérdés, mivel az árszabályozás hatósági hatásköre a Képviselő-testületnek, s ebben a kérdésben 30 napon belül határozni kell. Amennyiben a hatósági, illetőleg a kérelemnek megfelelő árat nem állapítja meg a Képviselő-testület, úgy, határozatban 30 napon belül értesíteni kell a kérelmezőt a kérelem elutasításáról vagy pedig az elfogadott árjavaslat alapján a hatósági árat rendeletben kell közzétenni. Mulasztásos törvénysértést követ el a Képviselő-testület, ha az ármegállapításról vagy rendeletben vagy pedig elutasító határozatban nem dönt. L e s z k o v s z k i Tibor: Nagyon egyszerű a feladatunk, a kérelmet vagy elutasítjuk vagy pedig támogatjuk, valamelyik alternatíva figyelembevételével. Mint ahogy ismertettem, volt egy elutasító állásfoglalás, volt olyan, ami a 12 millió forintot magában foglaló 12,9%-os áremelést javasolja 9 hónapra, s volt a Városrendezési és Kommunális Bizottság javaslata, mely szerint 5,8%-os legyen az áremelés, következő hónap január elsejétől. Dr. N a g y László: A Pénzügyi Bizottság akkori döntését azt hiszem felül kell vizsgálni, mivel a képviselő-testületi ülésen Jegyző Ör elmondta, hogy visszamenőlegesen árat nem lehet megállapítani, nekem az a meglátásom, hogy ezt az alternatívát ki is kellene hagyni a szavazásból. T r á n s z k v László: Amikor a Képviselő-testület a Városrendezési és Kommunális Bizottság javaslatát elutasította és más javaslattal élt, telefonon a Bakonyi Erőmű Rt egy dolgozója megkeresett, s
