Az „EGER1731 „számú építményadó bevallás kitöltési útmutatója. Benyújtható elektronikusan az ügyfélkapun keresztül illetve hagyományosan papír alapon is!
Tisztelt Adózó, Tisztelt Tulajdonos! Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 38.§ (6) bekezdésben valamint a 175.§ (24) bekezdésben, illetőleg az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII.31.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 1.§-ában kapott felhatalmazása alapján az önkormányzati adóügyekre érvényes adóeljárási szabályokról szóló 58/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Öaür.) alapján meghatározta a benyújtható nyomtatványok formáját és a benyújtás módját. Amennyiben Ön valamilyen önkormányzati mentességre, kedvezményre jogosult adóalany, úgy kizárólag az önkormányzat által rendszeresített űrlapot használhatja, egyéb esetben a – vállalkozók kivételével- az Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról letöltött „központi” nyomtatványon is eleget tehet bevallási kötelezettségének. Akik önkormányzati adókedvezményt, mentességet kívánnak igénybe venni, illetőleg vállalkozók, az adókötelezettségek teljesítését az önkormányzati adóhatóság felé az önkormányzat honlapján (ado.eger.hu)1 közzétett nyomtatványokon kell teljesíteniük. Eger Megyei Jogú Városban (továbbiak: MJVPH) lehetőség van az adóbevallások elektronikus úton történő benyújtására is, ami egyszerűsíti és gyorsítja az ügymenetet, ráadásul az adózóknak költségek nélkül történik az adminisztráció. A bevallást elektronikus úton az tudja benyújtani, aki ügyfélkapus regisztrációval már rendelkezik (vagy ilyet újonnan nyit). A bevallás sikeres elküldéséről az ügyfél visszaigazolást kap. Az elektronikusan intézhető ügyekről bővebben a város honlapján az „Elektronikusan intézhető ügyek” menüpont alatt tájékozódhat, ahol megtalálják nyomtatványainkat is. Célszerű az elektronikus formában történő benyújtás választása, ehhez az ügyfélkapus regisztráció egyszer szükséges, innentől már valamennyi ügy intézhető. Javasoljuk az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körben történő alkalmazását, hiszen ez gyorsabb és elkerülhetőek a hibásan benyújtott bevallások későbbi javításai is. Felhívjuk Tisztelt Adózóink figyelmét arra, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 52.§ 26. pontjában nevesített vállalkozások* a helyi adókkal és más önkormányzat költségvetése javára megállapított adókkal, díjakkal kapcsolatos adókötelezettségeiket és egyéb más kérelmeiket, beadványaikat kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. * Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján (ado.eger.hu) közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz. 1
Az internetes keresőbe kell ezt beírni.
1
Amennyiben az adózó helyett annak képviselője nyújtja be elektronikusan a teljesítendő adókötelezettséget vagy más egyéb kérelmet, úgy az első elektronikus ügyintézés időpontját megelőző munkanapon az erre rendszeresített papíralapú nyomtatványon köteles bejelenteni képviseleti jogosultságát az adóhatósághoz, illetve azt, hogy a képviseleti jogosultság tartalma mely adókötelezettségre, kérelem benyújtásra terjed ki. Az adókötelezettségek teljesítéséhez egyszerre több anyagi és eljárási jogszabály együttes ismerete is szükséges. Egyrészt Htv., ennek végrehajtása érdekében született önkormányzati rendeletek és az eljárási szabályokat tartalmazó Art. alapján kell az adózónak eljárnia. Az építmények utáni adókötelezettséget a Htv., valamint Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építményadóról és telekadóról szóló 60/2012.(XI.29.) számú rendelete (továbbiakban: Étör.) szabályozza. Az irányadó jogszabályok a jelzett honlapon megtalálhatóak. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 32. § (2) bekezdése értelmében, ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (ilyen többek között az építményadó is), az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie, és az adó megállapítása (határozat kibocsátásával) az adóhatóság feladata. Ennek érdekében az Ön tulajdonában lévő építményre vonatkozóan – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 11-12.§ szerint – az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül adóbevallást kell tennie. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig az építményadót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be. Az adókötelezettség az év első napján fennálló állapot (adóév január 1-i nappal fennálló állapot) szerint keletkezik, így a változásról – az Art. 32.§ (2) bekezdése alapján - legkésőbb a változást követő év január 15-ig lehet az adóbevallást benyújtani. A 2016. évben történt az adó tárgyát vagy személyét érintő változás esetén, az építményadó kötelezettség 2017. január 1. napján keletkezik, ennek megfelelően 2017. január 1. és 2017. január 15. napja között kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Ha az adóhatóság előtt az adózó nem kíván személyesen eljárni, a magánszemélyt a következő személyek képviselhetik: törvényes képviselő, valamint meghatalmazottként: ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt meghatalmazottként nagykorú alkalmazottja is képviselheti. A nem magánszemély adózó (jogi személy és egyéb szervezet) képviselői a következők lehetnek: a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (törvényes képviselő), meghatalmazottként: nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Állandó meghatalmazottak az előzőekben említett meghatalmazott személyek lehetnek, kivéve magánszemély esetén a más nagykorú személyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet, kizárólag eseti meghatalmazással láthat el képviseletet. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az adózó helyett annak képviselője nyújtja be elektronikusan a bevallást, változás-bejelentőt, bejelentkezési lapot, önellenőrzést, úgy a képviseleti jogosultságot igazolni kell. Ezt az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatóság által rendszeresített meghatalmazás nyomtatvány (EGER17MH) benyújtásával lehet megtenni, mely a város honlapjáról. ado.eger.hu címről letölthető.
2
Abban az esetben, ha az adózó állandó meghatalmazással, vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott, vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül, de legkésőbb az adóügy első elektronikus intézése időpontját megelőző munkanapon köteles az adóhatósághoz papír alapon bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát a jelzett adatlapon. A meghatalmazáson a képviseleti jogosultság igazolása mellett többek között nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a meghatalmazott milyen minőségben jár el, milyen időpontig érvényes az adott meghatalmazás, valamint arról, hogy a képviseleti jogosultság tartalma mely ügycsoportokra terjed ki. A gyorsított ügyintézés érdekében a meghatalmazás elektronikus úton is beküldhető, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez önmagában nem elég a képviseleti jogosultság igazolásához. Ahhoz, hogy a képviselő által elektronikus úton beküldött bevallást be lehessen fogadni, az szükséges, hogy a kinyomtatott, és a meghatalmazó és meghatalmazott által is aláírt eredeti példányt postai úton vagy személyesen eljuttassák önkormányzati adóhatóságunkhoz. Amennyiben a képviseleti jogosultság igazolását elmulasztják, úgy az adókötelezettség nem teljesíthető, ezért kérjük, ügyeljenek arra, hogy ezt az elektronikus ügyintézés időpontját megelőzően időben megtegyék, és az ügyfélkapun keresztül küldött bevallás beérkezése előtt azt a nyilvántartásunkban rögzíteni tudjuk.
Építményadó kötelezettségről röviden A helyi adók, így az építményadó sajátossága, hogy a Htv. szabályainak megfelelően lehet és kell az önkormányzati adóhatóságnak az adóztatást elvégezni. Azaz, az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése, az adótárgy és az adóalany meghatározásai a törvény által determináltak. Az adó alanya az, aki adóév első napján (január 1-jén) az építmény tulajdonosa (erről részletesen később foglalkozik a tájékoztató). A Htv. 11.§-a alapján, valamint az erre épülő Étör. alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül, azaz egy üresen álló építmény is adókötelezettség alá tartozik. 2
Az adó alapja a Htv. 15. § a) pontja és az Étör. 4.§ (1) bekezdése alapján az építmény m -ben számított hasznos alapterülete. Épületnek minősül (Htv. 52.§ 5. pontja) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség csoportja. A bevallási nyomtatvány Főlapból és Betétlapokból áll.
FŐLAP A főlapon a tulajdonosok által megkötött megállapodásról, a benyújtott lapok számáról, a benyújtás okáról, az építmény, az adózó és tulajdonostársak adatairól adnak számot a lapot kitöltők. I. Bevallás fajtája A bevallás tekintetében a Htv. meghatározza a bevallás benyújtására kötelezett adózó személyét, ám egyes esetekben az adózók választhatnak az adóalanyiság „átvállalásáról” is. Abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy tulajdonosa van, és az ingatlant az ingatlanügyi hatóságnál bejegyzett vagyoni értékű jog nem terheli, akkor ebben a rovatban a „Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás”-t kell jelölni (Htv.12.§ (1) bekezdése).
3
Ha az adóköteles építmény tekintetében vagyoni értékű jog (Htv. 52.§ 3. pontja szerint) a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, és a lakásbérlet bejegyzésre került, úgy az építmény vagyoni értékű joggal terhelt, ekkor a bevallás kitöltője főszabályként nem a tulajdonos, hanem a vagyoni értékű jog jogosultja. Ha az adózó vagyoni értékű joga az egész adótárgyra (építmény) kiterjed, úgy megállapodásra sincs szükség (Htv.12.§ (1) bek.). Megállapodást csak akkor kell mellékelnie, ha a vagyoni értékű jog jogosultja helyett a tulajdonos kíván adóalannyá válni. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok főszabályként tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, ekkor nem beszélhetünk több tulajdonosról, kivéve, ha a tulajdonosok vagy azok közül valamelyik át kívánja vállalni az adófizetést. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban („EGER17M”) a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak (Htv. 12.§ (2) bek.). Ha az építménynek több tulajdonosa van, úgy két lehetőség között is választhatnak az érintettek: - Minden tulajdonos külön-külön bevallást készít és ez alapján tulajdoni részeik arányában viselik a kötelezettségeket. Ebben az esetben a „Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás”-hoz kell „x” jelet tennie! -
Az adóztatás egyszerűsítése érdekében lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok közül egy személy legyen felruházva a tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel (Htv.12.§ (2) bek.), azaz az Ő nevében készül a bevallás és a tulajdonostársak hozzájáruló megállapodása alapján egyedül Ő viseli a terheket. Ebben az esetben a „Megállapodás alapján benyújtott bevallás”-hoz kell „x” jelet tennie! Ha ezt választják, akkor a bevalláshoz külön lapon mellékelni kell a tulajdonosok illetve a vagyoni értékű jog jogosultjai által aláírt megállapodási nyomtatványt (EGER17M) is.
A bevallás abban az esetben is beküldhető elektronikus úton, ha a tulajdonosok megállapodás alapján szeretnének adózni, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elektronikus bevallás önmagában nem elég ehhez. A megállapodás alapján benyújtott építményadó adóbevallás érvényességi kelléke a valamennyi tulajdonossal írásban megkötött megállapodás. A tulajdonostársak a megállapodás aláírásával fejezik ki szándékukat, hogy az adózót az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel felruházzák. Eredeti aláírás hiányában azonban az adóhatóság nem tud meggyőződni arról, hogy a megállapodás benyújtásához a többi tulajdonostárs is hozzájárult. Ehhez az elektronikusan kitöltött bevallás M1 és M2 lapját kinyomtatva, és a tulajdonosok által aláírva kell postai úton vagy személyesen eljuttatni önkormányzati adóhatóságunkhoz. Fontos, hogy az építményekről helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani. Azaz, egy garázst és egy hétvégi házat, ha azok két külön helyrajzi számon vannak nyilvántartva, nem lehet egy bevalláson feltüntetve. Ha azonban a garázs és hétvégi ház egy helyrajzi számon szerepel, úgy természetesen egy bevallást kell benyújtani és abban majd megjelölni az építmények fajtáit. A bevallás egy főlapból, valamint „A” illetve „B” betétlapból áll. Lakásról és üdülőről az „A” jelű betétlapot, kereskedelmi egységről (szállásépületről) és egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületről a „B” jelű betétlapot kell – adótárgyanként – kitölteni (Htv. 52.§ 6. pont). A főlapon a „Csatolt és benyújtott „A” és „B” lapok száma” rovatban feltüntetett darabszámnak meg kell egyeznie a III. 3. pontban részletezett adótárgyak darabszámával. II. Bevallás benyújtásának oka Az építmény adókötelezettsége a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik (Htv. 14.§ (1) bek.). Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napjától áll fenn. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni (Htv. 14.§ (2) bek.). Az adókötelezettség
4
megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján (Htv. 14.§ (3) bek.). Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Mint már jeleztük az útmutatóban, az építményadóknál a változás az adóév első napján fennálló állapot alapján következik be, így ettől az időponttól nyílik meg a bevallás teljesítésének kötelezettsége is, azaz az adóév első napját követő 15 napon belül kell a bevallási kötelezettségeknek eleget tenni az érintett adóalanyoknak. A bevallás okaként a megfelelő megjegyzést (adókötelezettség keletkezése, megszűnése vagy változás bejelentése), azon belül a konkrét eseményt kérjük jelölni, vagy a változás okát feltüntetni. A változások a nyomtatványon csoportba szedve találhatóak, így adókötelezettség keletkeztetését, változását, megszűnését taglalják, a nyomtatvány kitöltőjének ezek közül kell választania. A változás időpontját az „A” illetve „B” lapok IV. pontjában tudja majd feltüntetni. III. Ingatlan, építmény főbb adatai Az ingatlan azonosításához szükséges adatokat kérjük itt feltüntetni, valamint azt, hogy hány darab, és milyen típusú, fajtájú adótárgy (épület, épületrész) található ezen a helyrajzi számon. Annyi betétlapot kell majd a főlap mellé csatolni, ahány adótárgyat (épületrészt) jelöl ebben a pontban. IV. Bevallás benyújtója A tulajdonos, majd későbbiekben adózó azonosításához szükséges adatokat kell itt feltüntetni; mind a természetes személynek, mind a jogi személynek egyaránt. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa (Htv.12.§). A építmény tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlan nyilvántartó hatósághoz benyújtották – és ennek tényét a nyilvántartó szerv széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók (Htv. 52.§ 7.pont). Az építményadó-kötelezettség keletkezése tekintetében öröklés esetén a tulajdonjog keletkezése az örökhagyó elhalálozását követő év első napjától keletkezik, az adóbevallási határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. A bevallás benyújtó minőségét a megfelelő helyen kell jelölni (tulajdonos, résztulajdonos, vagyoni értékű jog jogosultja), valamint a tulajdoni hányadot feltüntetni. Amennyiben több tulajdonosa is van az ingatlannak, úgy a IV/A. pontban a tulajdonostársak adatait és tulajdoni hányadaik arányát is kérjük megadni. V. Előző/következő tulajdonostársak adatai: Adókötelezettség keletkezésekor (azaz például az építmény szerzésénél) az „előző” tulajdonos(ok) adatait, adókötelezettség megszűnéskor (például eladásnál) az „új” tulajdonos(ok) adatait kérjük feltüntetni. Külön „x” jellel jelölje az „Előző” vagy „Új” tulajdonos meghatározást.
5
Az „A” jelű betétlap, lakásról és üdülőről Ezt a lapot az azonos helyrajzi számon lévő tulajdonában, használatában lévő lakásról, üdülőről kell elkészítenie. I. Bevallás benyújtója A tulajdonos azonosításához szükséges adatait kell feltüntetni. Megállapodás alapján történő adózás során a felhatalmazott tulajdonos adataival készül. Fontos, hogy az adószám, illetve adóazonosító jel is beírásra kerüljön. Kizárólag olyan személy esetében nem kell az adóazonosító jel, akinek ilyen valamely okból nincs (pl.: külföldi vagy kor miatt). Későbbiekben az adóhatóság részükre adóazonosító jelet képez. II. Ingatlan Az ingatlan-nyilvántartás adataira alapozva meg kell adni az ingatlan címét és a helyrajzi számot. Fontos, hogy ezek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezzenek. Kérjük, jelölje az építmény közigazgatási területén belüli elhelyezkedését is. Etör. szabályozza a belváros, külváros és külterület fogalmát (Etör. 2.§ 1., 9. és 10. pontjai). Önnek ezek ismeretében kell az építményét „elhelyeznie”. Belvárosban van az építménye, ha az általános rendezési terv szerint a Malom utca, Cifrakapu tér, Jankovics utca, Balassa utca, Knézich utca, Dayka utca, Szajcz utca, Servita utca, Karéj utca, Vécsey Sándor utca, Bástya utca, Mekcsey utca, Szarvas tér, Frank T. utca, Klapka utca, Sóház utca, Trinitárius utca, Eszterházy tér, Barkóczy utca, Csiky utca, Tündérpart, Vitkovics utca, által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák mindkét oldalán és a tereken elhelyezkedő építmények által elfoglalt területrészen található (Etör. 2.§ 1. pont). Külvárosban van az építménye, ha a belváros és a külterület között elhelyezkedő területrészen van (Etör. 2.§ 10. pont). Külterületen van az építménye, ha az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számai 0-val (pl.: 0123/22, vagy 0122 stb.), zártkerti ingatlanok esetében 20 ezer feletti számmal (pl.: 23123, vagy 20123 stb.) kezdődnek (Etör. 2.§ 9. pont). III. Épület jellemzői 1. Fajtája: Ebben a rovatban Önnek ki kell választania az épület fajtáját, pl.: egylakásos lakóépület, többlakásos lakóépület vagy üdülő, ezen belül is az épület jellegét (pl. a többlakásos lakóépületen belül társasházi lakás). Lakásnak minősül az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (Htv. 52.§ 8. pont). A lakások egy és többlakásos minőségét jelölnie kell. Üdülőnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény (Htv. 52.§ 20. pont). 2. Az épület funkciójának, használat módjának jelölése: a Htv. felhatalmazása alapján eltérő építményadó mértékkel adóznak az ingatlanok attól függően, hogy milyen tevékenység céljára szolgálnak. Ennek megfelelően ezekről nyilatkozni szükséges. Az adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerű használat bejegyzésre került, vagy feltüntetésre vár, illetve az sem, hogy a rendeltetésszerű használó a tulajdonos vagy sem. A funkció, használati módjánál nyilatkozni kell arról, hogy az épület: - hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára, vagy - bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység céljára, vagy - üzleti célra szolgál (pl.: lakások) vagy - gyorsétterem lánc céljára szolgál. Az Etör. 2. § 19. pontja értelmében üzleti célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó, vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatban költséget számol el.
6
IV. Az építmény hasznos alapterülete Az adóztatás szempontjából fontos és meghatározó hasznos alapterület fogalmát a Htv. 52.§ 9. pontjában került szabályozásra. Itt minden esetben az építmény teljes alapterületét kell feltüntetni, akkor is, ha Ön nem a teljes tulajdoni hányad után vállalja az adófizetést (azaz nem megállapodás alapján készíti el a bevallást). Hasznos alapterületként kell számításba venni a teljes alapterületnek olyan részét, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni. Hasznos alapterületbe nem tartozó helyiségek az ún. kiegészítő helyiségek például a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince (Htv. 52.§ 10. pont). Egyéb más pincék a „B” lapon kerülnek bevallásra. Melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja (Htv. 52.§ 50. pont). A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtárolónak minősül a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel (Htv. 52.§ 48. pont). Azaz az egy helyrajzi számon lévő, lakással szerkezetileg egybeépült gépjárműtároló ugyanúgy külön adótárgynak minősül, mint az, amelyik a telken különálló építményként funkcionál. A gépjárműtárolóról mindkét esetben a „B” jelű lap kitöltése szükséges. 2013. január 1-jétől a Htv. 13.§ b) pontja alapján mentessé vált az építményadó alól a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség. Ha azonban az épületben más tevékenység is folyik, úgy adómentességet igénybe venni nem lehet, ezt az V. pontnál lehet jelölnie. IV/A. Nyilatkozni kell továbbá arról, hogy az adózó az adóév január 1. napján állandó bejelentett lakcímmel rendezik-e a fenti ingatlanban. Szükséges feltüntetni a lakcímet igazoló hatósági igazolvány számát, illetve a hatósági igazolvány szerinti lakcímet. Az elfogadott rendelet szerint az adóalany arra az ingatlanra vonatkozóan érvényesítheti majd önkormányzati kedvezményt a kedvezményes építményadó mértékét, amely – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adatai szerint – bejelentett, állandó lakcíméül szolgál. Tehát, ha Egerben az adóalany több lakásingatlannak is tulajdonosa, vagy vagyoni értékű jog jogosultja, csak a hatósági lakcímnyilvántartásban lakóhelyeként bejegyzett lakása után jár az Etör. 5. § (1) szerinti adókedvezmény. V. Az adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja Az adónemek ún. kivetéses jellege miatt az adózóknak nem kell minden évben bevallást tenniük, hanem csak abban az esetben, ha a saját vagy az ingatlan adataiban olyan változás következett be az elmúlt évben, ami befolyással bír a következő évi adó megállapítására. Ilyen adókötelezettséget érintő fontosabb változás lehet, amit már az adóalanyoknak minden esetben be kell vallania: vétel, eladás, öröklés, ajándék, csere, adókedvezmény igénybevételéhez való jogosultság változása, ingatlan lebontása, megszűnése, vagyoni értékű jog szerzése, vagyoni értékű jog megszűnése, jognyilatkozat megváltoztatása, alapterület változás, használatbavételi engedély megszerzése, lakcímváltozás, funkció vagy használati mód változása stb. Adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni
7
(Htv. 14.§). Ennek megfelelően például egy 2016. évben vásárolt ingatlan (lakás) 2017. január 1. napjától lesz az új tulajdonosnál adóköteles. Fontos, hogy a szerzéseket és az értékesítéseket mind a szerző, mind az értékesítő félnek be kell vallania! Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Tehát év közben történő eladás esetén az adókötelezettség 2016. december 31. napjával szűnik meg. Például öröklés esetén a tulajdonjog szerzés időpontja vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, mely szerint a tulajdonjog keletkezése az örökhagyó elhalálozását követő év első napjától keletkezik, a bevallási határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő év január 15 napja. Az építménynek az év első felében történő megszűnése (például: ha az az épületet az adóév január 1-je és június 30-a között lebontják, vagy az első félévben az épület megsemmisül) estén a második félévre vonatkozó adókötelezettség 2017. június 30. napjával szűnik meg. Fontos tudni, hogy amennyiben nem az említett két jogeset valósul meg, úgy az éves adókötelezettség egész évben fennáll, azaz az épület adókötelezettségének első félévben történő eladása nem szűnteti meg az adókötelezettséget. A leírtakat alapul véve a IV. pontban a megfelelő dátumot kell feltüntetni. VI. Törvényi mentesség A Htv. - bizonyos szűk körben - személyes és tárgyi mentességeket is biztosít egyes adózóknak és egyes adótárgyakra. A Htv. 3.§-a alapján (személyes mentes) adómentes a helyi adó, így az építményadó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építményadóban a fenti mentesség a felsorolt adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A bevallást az adómentességet igénylő szervezeteknek is el kell készíteni, majd minden év január 15-ig nyilatkoznia szükséges a feltételek meglétéről (Htv. 3.§ (2). bek). A fenti szervek önállóan nyilatkoznak az EGER1631NY jelű nyomtatványon, és ezzel egy évre minden épületre teljes mentességet kaphatnak. A Htv. (tárgyi) mentességet is biztosít egyes építmények után (Htv. 13.§). Ennek igénybevételéhez az VI. pont kitöltése szükséges. A mentesíthető építmények a következők: Szükséglakásnak minősül az olyan helyiség (helyiségcsoport), amely az összkomfortos, komfortos, félkomfortos és komfort nélküli fokozatba nem sorolható be, de (amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épület ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, helyiségek mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Előzőekben erről már említést tettünk. Mentességről adott nyilatkozat esetén a mentes épület területrészének nagyságát is fel kell tüntetni (a forgalmi értéket nem kell megadni).
8
VII. Nyilatkozat a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről. A Htv. 13/A. § (1) bekezdése szerint, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. Amennyiben Ön ezt a mentességet igénybe kívánja venni, úgy ezt jelölni kell, valamint az építési engedély jogerőre emelkedésének napját is fel kell tüntetni. Az adómentesség igénybevételéhez szükséges a város honlapján található űrlapot „EGER1731MNY„ (Építményadó mentesség igénylési űrlap műemléképület felújításához kapcsolódó 3 éves építményadó mentességhez) kitöltve a bevallás mellé csatolnia, illetve beküldenie. VIII. Eger Megyei Jogú Város önkormányzati rendelete által nyújtott adókedvezményei Annak érdekében, hogy Ön jogosultság esetén igénybe tudja venni az adókedvezményeket a megfelelő rovatok kitöltése elengedhetetlen. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az adózók terheinek csökkentése érdekében adókedvezményi rendszert léptetett hatályba. Kedvezményesen adózhatnak - a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakhelyéül szolgáló lakásuk után, - a 3 vagy több gyermeket nevelők, - az öregségi nyugdíjra, a fogyatékossági támogatásra jogosult, illetve a megváltozott munkaképességű személyek. Eger város közigazgatási területén lévő lakások önkormányzati adókedvezményeiről. A Étör. 5.§ (1) bekezdése alapján bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján lakcímet igazoló hatósági igazolvány adatai szerint ott állandó lakcím szerint bejelentkezett és azt ténylegesen (életvitelszerűen) is lakhelyként használja, 50% kedvezményre jogosult. Ezt a bevallás „A” lapjának IV/A. pontjának kitöltésével igényelheti. Az Étör. 5.§ (2) bekezdés értelmében az egy háztartásban három, vagy több gyermeket nevelő magánszemély a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen is) lakhelyéül szolgáló lakása után az (1) bekezdésben foglalt kedvezménnyel csökkentett számított adóból, további 50%-os adókedvezményt vehet igénybe. Az Étör. 5.§ (3) bekezdés értelmében az öregségi nyugdíjra, fogyatékossági támogatásra jogosult magánszemély, illetve a megváltozott munkaképességű magánszemély, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen is) lakóhelyéül szolgáló lakása után az (1) bekezdésben foglalt kedvezménnyel csökkentett számított adóból, további 50%-os adókedvezményt vehet igénybe. Az Étör. 5.§ (4) bekezdésben említett adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat a változást követő év január 15. napjáig jelenti be az adóhatóságnál. Az adókedvezmény a bevallás benyújtása mellett érvényesíthető. A bevallás benyújtásakor a gyerekkedvezményre való jogosultságot az öregségi nyugdíjjogosultságot, a fogyatékossági támogatási jogosultságot, a megváltozott munkaképességet igazolni kell. Az említett adókedvezmények, – a tulajdoni rész illetve a vagyoni értékű jog nagyságától függetlenül – a harmadik gyermek megszületését követően, illetve az öregségi nyugdíjjogosultság elérését, a fogyatékossági támogatatási jogosultság megnyíltát, illetve a rehabilitációs vagy a rokkantsági ellátásra való jogosultság évét követő adóév első napjától érvényesíthető. Az adókedvezményre jogosult adózó igényét, vagy annak megszűnését az adóévet követő év január 15. napjáig jelentheti be és egyben a megfelelő pontot kitölti. Amennyiben a kedvezményre való jogosultság megszűnik, úgy ezt a megszűnés évét követő év január 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteniük. Mindkét esetben a változás időpontját az V. pont jelöli.
9
A „B” jelű betétlap kereskedelmi egységről (szállásépületről), egyéb nem lakás céljára szolgáló épületről Ezt a lapot a tulajdonában lévő minden nem lakásnak és üdülőnek minősülő kereskedelmi egységről, szállásépületről, egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületről (pl.: garázs, műhely, üzlet, stb.) kell elkészítenie. Az azonos helyrajzi számon lévő tulajdonában, használatában lévő épületről egy bevallás készül. I. Bevallás benyújtója A tulajdonos azonosításához szükséges adatait kell feltüntetni. Ezek az adatok megegyeznek a Főlap IV. pontjában szereplő adatokkal, azaz a bevallást benyújtó tulajdonos nevét, továbbá magánszemély esetében adóazonosító jelét, jogi személy esetében adószámát szükséges beírni. II. Ingatlan Az ingatlan-nyilvántartás adataira alapozva meg kell adni az ingatlan címét és a helyrajzi számot. Fontos, hogy ezek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezzenek. Kérjük, jelölje az építmény Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén belüli elhelyezkedését is. Etör. szabályozza a belváros, külváros és külterület fogalmát (Etör. 2.§ 1., 8., 9. és 10. pontjai). Önnek ezek ismeretében kell az építményét „elhelyeznie”. Belvárosban van az építménye, ha az általános rendezési terv szerint a Malom utca, Cifrakapu tér, Jankovics utca, Balassa utca, Knézich utca, Dayka utca, Szajcz utca, Servita utca, Karéj utca, Vécsey Sándor utca, Bástya utca, Mekcsey utca, Szarvas tér, Frank T. utca, Klapka utca, Sóház utca, Trinitárius utca, Eszterházy tér, Barkóczy utca, Csiky utca, Tündérpart, Vitkovics utca, által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák mindkét oldalán és a tereken elhelyezkedő építmények által elfoglalt területrészen található (Etör. 2.§ 1.pont). Külvárosban van az építménye, ha a belváros és a külterület között elhelyezkedő területrészen van (Etör. 2.§ 10.pont). Külterületen van az építménye, ha az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számai 0-val /pl.:0123/22, vagy 0122 stb./, zártkerti ingatlanok esetében 20 ezer feletti számmal (pl.: 23123, vagy 20123 stb.) kezdődnek (Etör. 2.§ 9.pont). Kiemelt kereskedelmi övezetnek minősül: a Törvényház utca, a Vörösmarty utca, a Dr. Nagy János utca, a Kracker János utca, a 4486/2 és a 4488 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok által behatárolt terület, valamint a Rákóczi utca, a 1256; a 1255/3; a 1255/2; a 0507 (Eger patak); a1255/16; a 1255/8 helyrajzi számú ingatlanok; az Egri utca, a 1254; a 0253/1 (vasúti pálya); a 1306; a 1307/29; a 1307/71 (közterület) helyrajzi számú ingatlanok; Cifrakapu utca; 1302/2 (közterület) és 1301/3 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok által behatárolt terület (Etör. 2.§ 8. pont). III. Épület jellemzői 1. Fajtája: Ebben a rovatban Önnek ki kell választania a megfelelő kategóriát, azon belül is a megfelelő megnevezést. Amennyiben a felsorolt lehetőségek közül egyikbe sem tudja besorolni ingatlanát, úgy a megnevezését kérjük beírni az egyéb lehetőséghez. Az egy helyrajzi számon belül található épületrészeket külön-külön fajtaként kell elhatárolni és bevallania. A bevallás fajta szerinti elkülönítését PM rendelet szabályozza. A Htv. az építmények fajtáit tételesen meghatározta, így kereskedelmi egységnek minősül az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész (Htv. 52.§ 45. pont).
10
Szállásépület kategóriába tartozik az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész (Htv. 52.§ 46. pont). Egyéb nem lakás (és üdülő) céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész (Htv. 52.§ 47. pont). Önkormányzati rendeletünk alapján pincének minősül az olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeltetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra illetve bor érlelésére, kezelésére alkalmas, szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport. Nem minősül pincének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjárműtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőháznak, gyárnak stb. minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész (Étör. 2.§ 16.pont). Az épület funkciójáról, használatának módjáról szükséges nyilatkozni. Ennek megfelelően arról nyilatkozik, hogy az ingatlan milyen tevékenységvégzés céljára szolgál. Lásd „A” lapnál leírtakkal. IV. Az építmény hasznos alapterülete A hasznos alapterület nagyságánál minden esetben az építmény teljes alapterületét kell feltüntetni, akkor is, ha Ön nem a teljes tulajdoni hányad után vállalja az adófizetést (azaz nem megállapodás alapján készíti el a bevallást). V. Az adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja Az adónemek ún. kivetéses jellege miatt az adózóknak nem kell minden évben bevallást tenniük, hanem csak abban az esetben, ha a saját vagy az ingatlan adataiban olyan változás következett be az elmúlt évben, ami befolyással bír a következő évi adó megállapítására. Ilyen adókötelezettséget érintő fontosabb változás lehet, amit már az adóalanyoknak minden esetben be kell vallania: vétel, eladás, öröklés, ajándék, csere, adókedvezmény igénybevételéhez való jogosultság változása, ingatlan lebontása, megszűnése, vagyoni értékű jog szerzése, vagyoni értékű jog megszűnése, jognyilatkozat megváltoztatása, alapterület változás, használatbavételi engedély megszerzése, címváltozás, funkció vagy használati mód változása stb. Adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni (Htv. 14.§). Ennek megfelelően például egy 2016. évben vásárolt ingatlan (pl.: lakás, iroda stb.) 2017. január 1. napjától adóköteles. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Tehát év közben történő eladás esetén az adókötelezettség 2016. december 31. napjával szűnik meg. Például öröklés esetén a tulajdonjog szerzés időpontja vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, mely szerint a tulajdonjog keletkezése az örökhagyó elhalálozását követő év első napjától keletkezik, a bevallási határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő év január 15 napja. Az építménynek az év első felében történő megszűnése (például: ha az az épületet az adóév január 1-je és június 30-a között lebontják, vagy az első félévben az épület megsemmisül) estén a második félévre vonatkozó adókötelezettség 2017. június 30. napjával szűnik meg. Fontos tudni, hogy amennyiben nem az említett két jogeset valósul meg, úgy az éves adókötelezettség egész évben fennáll, azaz az épület adókötelezettségének első félévben történő eladása nem szűnteti meg az adókötelezettséget. A leírtakat alapul véve a IV. pontban a megfelelő dátumot kell feltüntetni.
11
Példák: Vásárlás esetén, ha Ön 2016. április 6-án vásárolt ingatlant, melynek tulajdonosa, vagy résztulajdonosa lett, bevallását legkésőbb 2017. január 15-ig teheti meg, azonban adókötelezettsége 2017. január 1-jével keletkezik, az ezt megelőző időszakért az előző tulajdonos felel. Eladás esetén, ha Ön 2016. május 2-án értékesítette ingatlanát, melynek tulajdonosa, vagy résztulajdonosa volt, bevallását legkésőbb 2017. január 15-ig kell megtennie, azonban adókötelezettsége 2016. december 31. napjával megszűnik, azaz a teljes adóév adója még az eladót terheli, függetlenül attól, hogy az év mely időszakában értékesítette az ingatlant. Ingatlan (pl.: üzlet) megszűnése esetén, ha Ön 2017. január 5-én bontotta le ingatlanát, úgy bevallását a megszűnést követően (június 30) 15 napon belül, azaz 2017. július 15-ig kell benyújtania, adókötelezettsége az adott félév utolsó napjáig él. VI. Törvényi mentesség Az állattartást szolgáló épületrészek, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek (pl: műtrágyatárolók, magtárak stb.) mentesek az építményadó alól (Htv. 13. § h) pont). A mentesség kifejezetten az adótárgy jellegéhez kötődik, azaz az állattartáshoz illetve növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolódó épületek (épületrészek) vonatkozásában alkalmazható, tehát függetlenül attól, hogy az adóalany (tulajdonos) végzi-e az állattartást vagy a növénytermesztést vagy más személy (például bérlő, aki a Htv. szerint nem építményadó-alany). E mentesség érvényesítéséhez (alkalmazhatóságához) további – az előzőekben foglaltakból következő – feltétel, hogy az adóalany vagy más személy (bérlő) ezzel az épülettel összefüggésben végezzen állattartást, vagy növénytermesztést. Preferált épületnek – például a növénytermesztés esetében – tehát mindazon tárolóépület(rész)ek minősülnek csak, amelyek a növénytermesztés közvetlen feltételeit jelentő anyagok (például műtrágya, növényvédő szer, vetőmag), eszközök (például mezőgazdasági vontató, vetőgép, kombájn, permetezőgép) vagy/és a növénytermesztés eredményként létrejött termény (például búza, kukorica, árpa) kifejezetten tárolására szolgálnak. Mindezekből az is következik, hogy például a kereskedelmi (továbbértékesítési) céllal beszerzett vetőmag, műtrágya, takarmány, vagy a feldolgozott termésből (pl. szőlő) előállított termék (bor) tárolására, valamint a mezőgazdasági gépek szerelésére, továbbá ez utóbbiak mérlegelésére (mázsaház) szolgáló épület(rész)ek után az előzőekben hivatkozott építményadó-mentesség nem jár. Kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, helyiségek mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Előzőekben erről már említést tettünk. Az V. pontban a törvényi mentességet képező épület hasznos alapterületének nagyságát szükséges feltüntetni. VII. Nyilatkozat a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség igénybevételéről A Htv. 13/A. § (1) bekezdése szerint, ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. Amennyiben Ön ezt a mentességet igénybe kívánja venni, úgy ezt jelölni kell, valamint az építési engedély jogerőre emelkedésének napját is fel kell tüntetni. Az adómentesség igénybevételéhez szükséges a város honlapján található űrlapot „EGER1731MNY„ (Építményadó mentesség igénylési űrlap műemléképület felújításához kapcsolódó 3 éves építményadó mentességhez) kitöltve a bevallás mellé csatolnia, illetve beküldenie. Fő és betétlapok aláírása Amennyiben nem elektronikusan nyújtja be az építményadó bevallást, úgy ügyeljen rá, hogy bevallása aláírás (vállalkozások esetében cégszerű) nélkül érvénytelen. Az adózó helyett könyvelője nem írhatja alá a bevallást csak akkor, ha erre képviselet keretében eljárhat.
12
Kérjük, hogy a bevallási nyomtatvány másolatot, annak benyújtását illetve átvételét igazoló bizonylatait 5 évig megőrizni szíveskedjék. Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a központi és helyi adójogszabályokról, önkormányzati adókkal kapcsolatos tájékoztatókról, információkról, elektronikus és papír alapú bevallási nyomtatványokról az www.eger.hu (adóügyek), ado.eger.hu elérhetőségen részletesen tájékozódhatnak. A jelzett elérhetőségekről (a regisztrációt követően) elektronikusan – az ügyfélkapun keresztül - lekérdezhetik folyószámlájukat, befizetéseiket, bevallásaikat, számlánkénti egyenlegüket és más fontosabb nyilvántartott adatot, továbbá bankkártyával befizetést is teljesíthetnek. 13
Eger MJV Polgármesteri Hivatal önkormányzati adóügyekkel kapcsolatosan elérhető honlapja: ado.eger.hu E-mail:
[email protected] Levelezési cím: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adó Iroda, 3300 Eger, Dobó István tér 2. Telefonszám: +36 36/523-700 A honlapon (QR-kód segítségével is behívható!) tájékozódhat.
Ügyfélfogadás helye: 3300 Eger, Dobó István tér 2. Ügyfélfogadási időpontok: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök:
09.00-16.00 09.00-16.00 09.00-17.00 09.00-16.00
Köszönjük szíves együttműködésüket.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
