Áttekintés a vállalkozásokat érintő egyes adminisztratív és engedélyezési kötelezettségekről

Áttekintés a vállalkozásokat érintő egyes adminisztratív és engedélyezési kötelezettségekről

Összefoglaló ............................................................................................................... 3 1. Székhely, telephely, fióktelep ................................................................................. 8 1.1 Székhely ............................................................................................................... 8 1.2 Telephely ............................................................................................................ 10 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep .................................................................................. 11 1.4 Egyéb szabályok ................................................................................................ 12 2. Tevékenységek és engedélyezés ......................................................................... 13 2.1 A feltételhez kötött tevékenységek ..................................................................... 13 2.2 Telep- és működési engedély ............................................................................. 19 2.2.1 Telepengedély ................................................................................................. 19 2.2.2 Bejelentési és működési engedély................................................................... 28 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek .................. 34 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység............................. 34 3.2 Színesfém-kereskedelem ................................................................................... 38 3.3 Szennyvízszállítás .............................................................................................. 40 3.4 Élelmiszer-forgalmazás ...................................................................................... 45

2

Összefoglaló 1. Székhely, telephely, fióktelep 1.1 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. 1.2 Telephely A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan meghatároznak. 1.4 Egyéb szabályok Míg a törvényi előírások értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. 2. Tevékenységek és engedélyezés A gazdasági társaság alapításakor a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik.  Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható. 3





A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység. Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.)

2.1 A feltételhez kötött tevékenységek Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni: 1. Koncesszióköteles tevékenységek 2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek 3. Képesítéshez kötött tevékenységek 4. Formához kötött tevékenységek 5. Bejelentéshez kötött tevékenységek 6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek 2.2 Telep- és működési engedély Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. 2.2.1 Telepengedély A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephely-engedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján. - A bejelentés köteles tevékenységek esetében a tevékenységek folytatása előtt a gazdasági társaság képviselője (az ipari és szolgáltató tevékenység folytatója) a telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari és szolgáltató tevékenységet. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. - A telepengedélyes tevékenységeket ugyanakkor csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani, melyet követően az illetékességgel rendelkező jegyző köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét is tartani, az érintett szakhatóságok közreműködésével. A szemlét követően a telepengedélyt akkor adja ki a jegyző, ha – a szakhatósági 4

hozzájárulásokat is figyelembe véve – megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2.2.2 Bejelentési és működési engedély A kereskedelmi tevékenységek működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerint vannak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles kereskedelmi tevékenységek. - A bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek esetében a működési engedély kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak az alábbiakban felsorolt, úgynevezett üzletköteles termékek forgalmazása esetén. Ilyenek a dohánytermékek; a veszélyes anyagok és keverékek, egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, a fegyver, a lőszer, a robbanó- és robbantószer, a gázspray, a pirotechnikai termék, a növényvédő szerek és hatóanyagaik, a nem veszélyes hulladék, egyes. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok. Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek. - Engedély köteles kereskedelmi tevékenység. Előfordulhat az is, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például élelmiszerforgalmazás) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet – a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőhöz lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz. Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére az illetékes szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. Ha a jegyző megadja a működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal; a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével; az illetékes rendőrkapitánysággal; jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a kerületi hivatallal, vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal. 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű 5

társaság stb.), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges tevékenységi kör(ök) megléte. A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerint Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. A webáruház nyitásához sincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vételre; üzlet, és vevőszolgálati helyiség fenntartására; kereskedelmi szakképesítésre; működési engedélyre (amennyiben nem üzletköteles termék forgalmazásáról van szó). 3.2 Színesfém-kereskedelem A főbb fémek begyűjtéséről és értékesítéséről a 2009. évi LXI. Törvény intézkedik. A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal az országban végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki. A törvénybe foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok: alumínium; antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram. Az előbbi fémek kereskedelmi tevékenysége kizárólag a fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) részéről kiadott érvényes engedéllyel (fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő által folytatható. 3.3 Szennyvízszállítás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez igazodva a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet jelöli ki a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit. Települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A települési hulladékok egyike a folyékony hulladék, azaz a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz. A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg. Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos begyűjtést; üzletszerű szállítást. 6

3.4 Élelmiszer-forgalmazás Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet tartalmazza az élelmiszerek forgalomba hozatalára, valamint előállításának engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályokat. A hús- és hentesáru, a hal, a tej és tejtermékek, a hideg-meleg ételek, a cukrászati készítmények, az édesipari termékek és az egyéb tengeri élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kerületi hivatala engedélyezi. A kerületi hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart, s adja ki az engedélyt, amely visszavonásig hatályos. Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély felfüggesztését, ha az engedélyes nem tartja be a rá vonatkozó előírásokat.

7

1. Székhely, telephely, fióktelep A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása érintette a cég székhelyével, telephelyével és fióktelepével kapcsolatos előírásokat is.

1.1 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is. A törvény tehát szétválasztja 1. a cég bejegyzett irodájának helyét (ahol az adminisztráció folyik) és 2. a központi ügyintézés helyét (ahol a tényleges működés történik). Elvárható azonban, hogy egy vállalkozás a hétköznapi működése során elérhető legyen (hatóságok és potenciális ügyfeleik számára is), többek között gondoskodjon a székhelyre érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. Bírósági eseti döntés kimondta: a bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket 8

átveszik; ennek hiányában a cég okot ad a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására, s neki kell viselnie az eljárás költségeit (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 40. 373/2003.), A székhelyet irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ezek hiányában helyrajzi szám útján kell megjelölni /Ctv. 31. §/, hogy az ügyfelek és a postai kézbesítés számára is megtalálható, egyértelműen azonosítható legyen. Ezen követelményt sem a létesítő okiratban, sem a bejegyzési kérelemben nem pótolja a levelezési címként szolgáló postafiók megadása. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 25. pontja a székhely fogalmánál az alábbiak szerint rendelkezik: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül. Ugyancsak rendelkezik székhely fogalommal az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. törvény) is. Az Áfa. törvény 259. § 19. pontja értelmében székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van. Székhelyszolgáltatás. A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhelyszolgáltatás) . Ebben az esetben ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként a cégjegyzékben feltüntetésre. A szerződés alapján a 9

székhely szolgáltatási tevékenység ellátásáról a megbízott ügyvéd gondoskodik. A székhely szolgáltatás igénybevételének lehetősége mentesíti a társaságot az ingatlan tulajdonának, használati jogának megszerzése alól. Garanciát jelent továbbá a vállalkozások elérhetőségének biztosítása szempontjából is: a szolgáltatás csökkenti az ún. „fantomizálódás” lehetőségét. Tekintettel a fogalmi meghatározásra, a székhely szolgáltatás az adminisztratív feladatok ellátását hivatott biztosítani: ha a cég székhelye a központi ügyintézés helye is, úgy a székhely ezen jogintézmény keretében nem biztosítható. A megbízási szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve azt az egyetlen esetet, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A vállalkozás a megbízási szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti (természetesen a felek ettől eltérően a szerződés hatályát más iratokra is kiterjeszthetik). Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely szolgáltatás alapján tart magánál. El kell különíteni a cég székhelyén rendelkezésre tartandó iratokat és ingóságokat a céggel (egyéb megbízókkal) kötött más megbízatásaiból származó irataitól, ingóságaitól. Az ügyvédnek az elkülönítési kötelezettségnek különösen az iratok és ingóságok külön helyiségben, illetve külön lezárható ingóságban (bútorában) való elhelyezéssel kell eleget tennie. Fontos szabály, hogy a cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a szerződésben meghatározott iratokra és ingóságokra terjedhet ki. A székhelyet biztosító ügyvéd (ügyvédi iroda) a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

1.2 Telephely A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található /Ctv. 7. § (2) bekezdése/.

10

Telephelynek minősül tehát minden olyan helyszín, ahol 1. a társaság úgy folytat üzleti tevékenységet, hogy az nem esik egybe a székhelyével és 2. a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) telephelyként kerül megjelölésre. A kettő konjunktív feltétel, azaz együtt kell érvényesülniük. A telephelynek a vállalkozás szempontjából vannak előnyei és hátrányai is: egyrészt többletköltséget okoz (bejelentési kötelezettség, cég működtetésével együtt járó adminisztratív kiadások stb.), másrészt viszont földrajzilag nagyobb lefedettséget jelent a vállalkozási tevékenység folytatása szempontjából. Megvan a lehetősége annak, hogy egy társaság több, akár tízes-húszas nagyságrendben is rendelkezzen telephellyel. Az Art. a telephelyre vonatkozóan is tartalmaz fogalmat. Az Art. 178. § 27. pontja értelmében telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve

különösen

a

vállalkozó

állandó

üzleti

(üzemi),

termelő-,

szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található. Ugyanígy megtalálható a telephely fogalma az Áfa. törvényben. Hivatkozott jogszabály 259. § 2. pontja szerint állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez képesti

-

önálló

folytatásához

szükséges

egyéb

feltételek

is

ténylegesen

rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett.

1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó 11

a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. /Ctv. 7. § (2)-(3) bekezdései/.

Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan meghatároznak. 1.4 Egyéb szabályok A törvény értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult /Ctv. 7. § (4) bekezdése/. Ez a székhely valódiságának biztosítása érdekében fontos. A Ctv. 1. számú, illetve 3. számú melléklete előírja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. A feljogosító személy fennálló rendelkezési jogát viszont elegendő igazolni bármely okirattal, melyben az ingatlan felett rendelkezésre vagy használatra jogosult engedélyt ad az ingatlan használatára. A használat jogossága igazolása érdekében a cég tulajdoni lap csatolására nem hívható fel, és közös tulajdonú ingatlan használata esetén nem szükséges az összes tulajdonos nyilatkozata. A bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ez irányú döntése - külön 12

törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását /Ctv. 7/B. §/.

2. Tevékenységek és engedélyezés Milyen tevékenységet folytathat egy vállalkozás? A gazdasági társaság alapításakor a

gyakorolni

kívánt

tevékenységet

a

tevékenységek

egységes

ágazati

osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik. 

Az

első

csoport

a

minden

korlátozás

nélkül,

szabadon

gyakorolható

tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható. 

A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység.



Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.)

2.1 A feltételhez kötött tevékenységek Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni: 13

1. Koncesszióköteles tevékenységek A koncesszió latin eredetű kifejezés felhatalmazást, engedélyt, kedvezményt jelent, ezáltal a koncesszióra jogosult gazdasági társaság részleges vagy teljes piaci monopóliumhoz jut. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XVI. törvény tartalmazza. A koncessziós szerződés a kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdonhoz, vagy a kizárólagos állami, vagy önkormányzati hatáskörbe utalt tevékenységek gyakorlásához kapcsolódik. Az állam vagy az önkormányzat a koncesszió keretében az előbb említett dolgok birtoklásának, használatának, hasznai szedésének jogát, illetve a tevékenység gyakorlásának jogát engedi át a koncessziós pályázat nyertesének. A pályázat nyertese tehát az adott dolog használatára, birtoklására, hasznainak szedésére jogosult. A koncessziós szerződés határozott időre köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. Aki a pályázatot megnyeri, annak a szerződés aláírásától számított 90 napon belül, belföldi székhelyű, saját részvétellel működő gazdasági társaságot kell alapítania. Koncessziós szerződés tárgya lehet az országos közutak, közforgalmú vasúti pályák vagy közforgalmú vasúti személyszállítás, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, csővezetékes termékszállítás és tárolás, hasadó- és sugárzó anyagok előállítása és értékesítése, postai alapszolgáltatás, valamint szerencsejáték szervezése és működtetése, stb. 2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül 14

elutasítja. Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba például a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére létrehozandó gazdasági társaságot. Az alapítási engedély megszerzése nem kerülhető

meg úgy,

hogy a

cégnyilvántartásban

lévő

gazdasági társaság

változásbejegyzési eljárás keretében olyan tevékenység bejegyzését kérje, amely tevékenységnél a törvény a cégalapítást hatósági engedélyhez köti. Alapítási engedélyt csak törvény írhat elő. Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Ilyenkor

a

társaság

engedély

nélkül

megalapítható,

a

cégbíróság

a

cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az üzletszerű gazdasági tevékenységét meg tudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Működési

engedély

kereskedelmi

szükséges

tevékenység

például

folytatásához,

szakértői

működéshez,

állatmenhely

és

üzletben állatpanzió

működtetéséhez stb. Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő. Fontosabb hatósági engedéllyel végezhető tevékenységek: adószakértői tevékenység állatszállítás belföldi közúti fuvarozás betegszállítás borászati termék előállítása, kiszerelése borászati üzem bor nem palackozott kiszerelése csomagolóanyag felhasználása egészségügyi kártevőirtó tevékenység egészségügyi vállalkozás, egészségügyi szolgáltatás 15

élelmiszer adalékanyag előállítása, új élelmiszer gyártása építmény (közlekedési, hírközlési és vízi) tervezése faiskola létesítése fémkereskedelmi tevékenység hajózási tevékenység halkeltető állomás üzemeltetése használt gumiabroncs behozatala járműbontó tevékenység járművezető-képzés internetcímek, elektronikus levél címek, más azonosítók használata kiskereskedelmi üzlet működtetése kiállítás rendezése – országos, művészeti kikötő létesítése könyvvizsgálói tevékenység természetes személy által könyvvizsgálói tevékenység gazdasági társaság által közcélú és kábeles elosztási szolgáltatás nyújtása közforgalmú gyógyszertár létesítése közúti járművezető-képzés komp- és révátkelőhely létesítése kulturális javak kivitele magánnyomozói tevékenység munkaerő-közvetítés külföldre munkaügyi szakértői tevékenység nemzetközi közúti árutovábbítás nemzetközi utazásszervező, közvetítő tevékenység pénznyerő automata és sorsjegyek behozatala pénzváltási tevékenység pirotechnikai termékek vásárlása, behozatala raktározás – telepen sorsolásos játékok sportrendezvény, sportszövetségi verseny szervezése 16

statisztikai szakértői tevékenység személyvédelmi tevékenység személytaxi-szolgáltatás személyszállítás autóbusszal szőlő és gyümölcsös telepítése, kivágása szociális intézmény működtetése temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatás telepengedélyhez kötött tevékenységek új élelmiszer-előállító hely létesítése új gyógyszertár létesítése utazásszervezők idegenforgalmi szolgáltató tevékenysége vagyonvédelmi tevékenység vízi személyfuvarozás 3. Képesítéshez kötött tevékenységek A hatósági engedélyhez kötött tevékenységektől meg kell különböztetni a képesítési követelményekhez kötött tevékenységeket. Az ilyen megkötéssel végezhető tevékenységnél szakmai ismeretek szükségeltetnek. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági társaság valamelyik tagja, munkavállalója rendelkezik az adott képesítéssel. A tevékenység abban az esetben is végezhető, ha a társaság tagja vagy alkalmazottja ugyan nem rendelkezik a szükséges szakmai végzettséggel, de a társaság javára egy

harmadik

személy

megbízási

jogviszony

keretében

elvégzi.

(Például

egészségügyi tevékenységet egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés

nélkül

megszerezhető

felsőfokú

szakirányú

szakképesítéssel

rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Vagy például gazdasági társaságot létre lehet hozni társasházi kezelés ellátására úgy, hogy a társaság alapító tagjai ugyan nem rendelkeznek ingatlankezelési képesítéssel és jogosultsággal, azonban a

társaság munkavállalójaként olyan

személyt

(munkavállalót) alkalmaznak, aki ilyen képesítéssel rendelkezik. Ezen utóbbi esetben a társasházi közös képviselet ellátása a társaság jogosult lesz, az nem fog 17

jogszabályi akadályba ütközni.) Képesítési követelményeket bármilyen jogszabály előírhat, kivéve az önkormányzati rendeletet. Engedélyköteles társas vállalkozói tevékenység vagy bármely egyéni vállalkozás esetén a szükséges végzettségről a területileg illetékes okmányirodánál kell érdeklődni. Náluk érhető el teljes terjedelmében a lista. Például képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Nem elegendő, ha az egyéni vállalkozó vagy alkalmazottja az igazolvány kiváltásakor még képzés alatt áll. 4. Formához kötött tevékenységek A társas vállalkozások esetében érvényesülő formakényszeren belül még további szűkítése lehet a választható gazdasági formának. Ugyanis egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek. Banki, pénzintézeti

tevékenységet,

biztosítási,

közraktári

tevékenységet

és

a

koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet folytatni. Szabadalmi ügyvivő tevékenységet korlátolt felelősségű társaság formában, míg gyógyszerészi, gyógyszertári tevékenységet betéti társaság formában lehet végezni. 5. Bejelentéshez kötött tevékenységek Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez. Például a játékautomaták üzemeltetése, vagy időszaki lap kiadása ilyen bejelentéshez kötött tevékenység. 6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek 18

Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét, amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik például az utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység stb. 2.2 Telep- és működési engedély Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. A gazdasági társaságok vonatkozásában a cégeljárásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani. Ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást, a működési engedély beszerzésének az elmulasztása pedig egyéb hatósági eljárást vonhat maga után. 2.2.1 Telepengedély A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos, 358/2008. (XII. 31.) rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól rendelkezik. A rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephelyengedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján. Bejelentés-köteles tevékenységek 1. alsóruházat gyártása 2. ágybetét gyártása 3. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 19

4. bőr, szőrme kikészítése 5. bőrruházat gyártása 6. csap, szelep gyártása 7. csapágy, erőátviteli elem gyártása 8. csiszolótermék gyártása 9. csomagolás 10. egészségügyi kerámia gyártása 11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 12. egyéb bútor gyártása 13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása 14. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 15. egyéb kerámiatermék gyártása 16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása 17. egyéb műanyag termék gyártása 18. egyéb nem vas fém gyártása 19. egyéb papír-, kartontermék gyártása 20. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása 21. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni 22. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés 23. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása 24. elektronikus orvosi berendezés gyártása 25. emelő-, anyagmozgató gép gyártása 26. evőeszköz gyártása 27. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 28. építési betontermék gyártása 20

29. építési gipsztermék gyártása 30. épületasztalos-ipari termék gyártása 31. falemezgyártás 32. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) 33. fűtőberendezés, kemence gyártása 34. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása 35. gépjárműjavítás, -karbantartás 36. gumiabroncs újrafutózása, felújítása 37. háztartási kerámia gyártása 38. háztartási villamos készülék gyártása 39. hangszergyártás 40. illóolajgyártás 41. irodabútor gyártása 42. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) 43. irodai papíráru gyártása 44. járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása 45. játékgyártás 46. kerámiacsempe, -lap gyártása 47. kerámia szigetelő gyártása 48. kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása 49. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 50. konyhabútorgyártás 51. kőmegmunkálás 52. kötéláru gyártása 53. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása 54. kötött, hurkolt kelme gyártása 55. lábbeligyártás 56. lakat-, zárgyártás 57. munkaruházat gyártása 21

58. műszaki kerámia gyártása 59. műszaki textiláru gyártása 60. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat) 61. nem veszélyes hulladékok gyűjtése 62. nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 63. nem villamos háztartási készülék gyártása 64. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek 65. orvosi eszköz gyártása 66. papír csomagolóeszköz gyártása 67. parkettagyártás 68. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása) 69. síküveg továbbfeldolgozás 70. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása 71. számítógép, perifériás egység gyártása 72. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely 73. szerszámgyártás 74. szőrmecikk gyártása 75. tároló fatermék gyártása 76. testápolási cikk gyártása 77. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása 78. táskafélék, szíjazat gyártása 79. textilszálak fonása 80. textilszövés 81. textil, szőrme mosása, tisztítása 82. tűzálló termék gyártása 83. villamos világítóeszköz gyártása

22

Telepengedély-köteles tevékenységek 1. acélcsőgyártás 2. acél tárolóeszköz gyártása 3. alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium- oxid) gyártása 4. bányászati, építőipari gép gyártása 5. dohánytermék gyártása 6. egyéb gumitermék gyártása 7. előre kevert beton gyártása 8. égetett agyag építőanyag gyártása 9. festék, bevonóanyag gyártása 10. fémalakítás, porkohászat 11. fém épületelem gyártása 12. fémfelület-kezelés 13. fémmegmunkálás 14. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek 15. fémszerkezet gyártása 16. fémtartály gyártása 17. fűrészárugyártás 18. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása 19. gőzkazán gyártása 20. gumiabroncs, gumitömlő gyártása 21. habarcsgyártás 22. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása 23. hidegen hajlított acélidom gyártása 24. hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása 25. hidegen húzott acélhuzal gyártása 26. hidegen húzott acélrúd gyártása 27. hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása 28. huzaltermék gyártása 29. kohászati gép gyártása 23

30. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása 31. kötőelem, csavar gyártása 32. központi fűtési kazán, radiátor gyártása 33. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 34. kőolaj-feldolgozás 35. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép gyártása 36. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása 37. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása 38. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása 39. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása 40. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 41. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása 42. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása 43. mész-, gipszgyártás 44. motorkerékpár gyártása 45. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű- motor) 46. műanyag csomagolóeszköz gyártása 47. műanyag építőanyag gyártása 48. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása 49. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása 50. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása 51. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása 52. nemesfémgyártás 53. ólom, cink, ón gyártása 54. papírgyártás 55. papíripari gép gyártása 56. ragasztószergyártás 57. rézgyártás 58. szálerősítésű cement gyártása 59. száloptikai kábel gyártása 24

60. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása 61. szőnyeggyártás 62. tapétagyártás 63. tisztítószer gyártása 64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása 65. vegyi szál gyártása 66. villamos motor, áramfejlesztő gyártása - A bejelentés köteles tevékenységek esetében a tevékenységek folytatása előtt a gazdasági társaság képviselője (az ipari és szolgáltató tevékenység folytatója) a telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari és szolgáltató tevékenységet. A bejelentést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. - Ha igen, akkor a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi. - Ha nem, akkor az ipari és szolgáltató tevékenység végzését megtiltja, és a telepet bezáratja. A különféle ipari és szolgáltató tevékenységek a megkezdésükre irányuló szándék bejelentését követően 1.) a

jogszabály által ipari területként meghatározott

területen folytathatók, illetve 2) nem ipari területen is folytathatók akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményen önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetéssel 6 hónapnál nem régebbi jogerős használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezik. - Az előbbiekben összefoglalt telepengedélyes tevékenységeket ugyanakkor csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani,

melyet

követően

az

illetékességgel

rendelkező

jegyző

köteles 25

meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Lényeges szabály, hogy az eljárás „nem íróasztal mögött” történik, hanem a jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét is tartani, az érintett szakhatóságok közreműködésével. A 358/2008. (XII. 31.) Korm. Rendelet szerint a Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban 1) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabály által az egészségügyi hatóság jogkörébe utalt szakkérdésben az első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) a telep fekvése szerint illetékes kistérségi intézetét, a másodfokú eljárásban az ÁNTSZnek a telep fekvése szerint illetékes regionális intézetét; 2) annak elbírálása kérdésében, hogy  2a) a telepen a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége,  2b) a tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek,  2c) a tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,  2d) országos jelentőségű védett természeti területen, NATURA 2000 területen, vagy barlang védőövezetében annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e,  2e) a földtani közeg és a vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a földtani közeget és a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak az első fokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi 26

felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget; 3) annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - az első fokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (e tevékenységeket lásd az alábbi keretes szövegben); 4) termőfölddel közvetlenül szomszédos földrészleten álló telep engedélyezése esetén annak elbírálása kérdésében, hogy az ipari tevékenység a termőföld talajának szennyeződésére, károsodására, roncsolására, valamint az ott folytatott mezőgazdasági tevékenységre, továbbá a növényvédőszerekkel folytatott ipari tevékenységek engedélyezése esetén a kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a telep fekvése szerint illetékes első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSZH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét; 5) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sűrítettgáz-üzemanyag-töltő berendezést használnak - az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a telep fekvése szerint illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét; 6) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan műemléki védelem alatt áll annak elbírálása kérdésében, hogy tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek -, első fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a telep fekvése szerint illetékes területi szervét, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét szakhatóságként jelöli ki. A szemlét követően a telepengedélyt akkor adja ki a jegyző, ha – a szakhatósági hozzájárulásokat is figyelembe véve – megállapítja, hogy a telep megfelel a 27

vonatkozó jogszabályi előírásoknak. E körülmények fennállása esetén viszont kötelesssége is kiadni a telelengedélyt. A jegyző megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére. A jegyző a telepet a telepengedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten is köteles közzéteszi. 2.2.2 Bejelentési és működési engedély A kereskedelmi tevékenységek működési feltételeiről jelenleg a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről előírásait kell figyelembe venni1

2

. Akadnak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles

kereskedelmi tevékenységek a) A bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek esetében a működési engedély kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak az

1

Kereskedelmi hatóságok:

- Mozgóbolt, csomagküldő, automata és üzleten kívüli kereskedés esetében a kereskedő székhelye szerinti település jegyzője - Minden más esetben, bejelentés és működési engedély esetében is a tevékenység helye szerinti település jegyzője 2

Kereskedési formák: üzlet, mozgóbolt, bevásárlóközpontban folytatott ker.

tevékenység,

vásáron-piacon

folytatott

ker.

tevékenység,

közterületi

értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli (házaló) kereskedelem, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés. 28

alábbiakban felsorolt, úgynevezett üzletköteles termékek (lásd az alábbiakban) forgalmazása esetén. A kizárólag üzletben forgalmazható termékek 1. dohánytermékek; 2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag; 3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek; 4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik; 5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel; 6. növényvédő szerek és hatóanyagaik; 7. nem veszélyes hulladék; 8. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag. Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység esetén a szükséges okmányok: 

nem

a

kérelmező

tulajdonában

lévő

üzlet

esetében

az

üzlet

használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével), 

haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,



közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat. 29

b) Engedély köteles kereskedelmi tevékenység. Előfordulhat az is, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például élelmiszerforgalmazás) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet – a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz.3 Az engedély-köteles kereskedelmi tevékenység esetén a szükséges okmányok: 

nem

a

kérelmező

tulajdonában

lévő

üzlet

esetében

az

üzlet

használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével), 

haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,



közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

c) Ügymenet A bejelentési kötelezettség esetén (működési engedély megszerzése), illetve az engedély köteles kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kérelmezés esetén egyaránt meg kell adni: 

a kereskedő fontosabb adatait, (nevét, címét, székhelyét stb.),



az üzlet adatait, (tulajdonosának nevét; az üzlet címét, helyrajzi számát, alapterületét, használatának jogcímét;



3

az üzlet elnevezését és napi/heti nyitvatartási idejét,

Mivel olykor változás következhet be a bejelentési kötelezettség alá eső üzleti

tevékenység, illetve a működési engedélyhez kötött tevékenységek körében, ezért a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet mellékleteit a kérelem benyújtása előtt feltétlen át kell tanulmányozni. 30



a forgalmazni kívánt üzletköteles és egyéb termékeket,



a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegét (kiskereskedelem vagy nagykereskedelem) és



a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

A kérelemhez csatolni kell nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével); haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot; közös tulajdonban álló üzlet esetében pedig, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot. A szakhatóságok szerepe az eljárásban 1) A higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézete (a Magyar Honvédség létesítményeinek

területén

működtetni

kívánt

üzlet

működésének

engedélyezése esetén a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóság). 2) Állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén - az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében - állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központja, 31

- állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme, valamint növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén az MgSzH területi szerve.

3)

Ha

nem

veszélyes

hulladékot

forgalmaznak,

és

a

tevékenység

megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e

a

hulladékkezelés

hulladékszállítási

környezetterhelést,

szempontból

történő

biztosított-e

az

megközelíthetősége,

üzlet a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség. 4) Olyan üzlet esetében, amelyben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és "C" tűzveszélyességi forgalmaznak,

osztályú a

építőanyagot,

tűzvédelmi

létesítményeinek

területén

járművet

szakhatóság működtetni

(a

kívánt

vagy Magyar üzlet

üzemanyagot Honvédség működésének

engedélyezése esetén a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóság). 5) Ha arra az építményre, amelyben az üzletet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az építésügyi hatóság. Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére az illetékes szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről értesíti az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdonosait (társasház esetében

a

közös

képviselőt

vagy az intézőbizottság

elnökét,

lakásszövetkezet esetében az elnököt) is. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. 32

Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban észrevételeket lehet benyújtani, melyeket a jegyző a szemlén ismertet. Ha a jegyző megadja a működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal; a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével; az illetékes rendőrkapitánysággal; jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a kerületi hivatallal, vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal. A kereskedő bejelentési kötelezettsége.

Ha a működési engedély megadását

követően változás következik be az üzlet adataiban, azt a kereskedő haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő megváltozása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. (Az üzlet használatára jogosult személyében bekövetkező változást az új jogosultnak kell bejelentenie.) Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek. A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali bezáratása). Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, és a jogsértés

másként

nem

orvosolható,

a

jegyző

az

észlelt

hiányosságok

megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja. A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha 1.

a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

2.

a kereskedő az üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt sem tesz eleget a jegyző határozatában foglaltaknak, 33

3.

a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart,

4.

a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben forgalmaz üzletköteles termékeket, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni. 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság stb.), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges tevékenységi kör(ök) megléte. A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerint Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. A webáruház nyitásához sincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vételre; üzlet, és vevőszolgálati helyiség fenntartására; kereskedelmi szakképesítésre; működési engedélyre (amennyiben nem üzletköteles termék forgalmazásáról van szó, lásd 2.2.2 fejezet). Általános szerződési feltételek Az

e-kereskedelmi

vállalkozás

köteles

a

szolgáltatásra/termékértékesítésre

vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely 34

lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Tájékoztatási kötelezettségek 1) Vállalkozást (Kereskedőt) bemutató adatok: A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni: a) a szolgáltató nevét, b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét, c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát, e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt, f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát; g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében: ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

35

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte; gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára. 2) Szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatások: 2a) Az e-kereskedelmi vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni: -

a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről)

azonosításra alkalmas módon; -

a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről;

-

a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező

terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről; -

a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

-

az elállás jogáról;

-

a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják

meg; -

a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről;

-

a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben

foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor. 2b) Az e-kereskedelmi vállalkozás a fogyasztót a megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni: - a forgalmazott termékek jellemzőiről; -

azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való

megkötéséhez meg kell tenni;

36

-

arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a

szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; -

az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő

azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről; -

a szerződéskötés lehetséges nyelveiről; arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről,

amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető; -

a vállalkozás mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, adatkezelés

idejéről, törlésének lehetőségéről. Az e-kereskedelmi vállalkozás köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy a fogyasztó az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak. Az e-kereskedelmi vállalkozás köteles az igénybe vevő

megrendelésének

megérkezését a fogyasztó felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás a fogyasztó megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a vállalkozáshoz, illetve a fogyasztóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. Teljesítés Ha a felek a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg, az e-kereskedelmi vállalkozás a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható időpontban, ennek hiányában a fogyasztó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn 37

belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek a vállalkozáshoz való megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre. A fogyasztó elállási joga A fogyasztó a szerződéstől (e-kereskedelmi megrendeléstől) nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. 3.2 Színesfém-kereskedelem A főbb fémek begyűjtéséről és értékesítéséről a 2009. évi LXI. Törvény intézkedik. A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal az országban végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki. A törvénybe foglalt rendelkezések megtartása

nem

mentesít

a

hulladékgazdálkodással

kapcsolatban

külön

jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.

Engedélyköteles anyagok A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok: alumínium; antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram.

A

fémkereskedelmi

tevékenység

fogalma: fémkereskedelmi

engedélyköteles

anyagnak a fémkereskedő által - a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából - történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése. Fémkereskedelmi tevékenységet kizárólag a fémkereskedelmi hatóság 38

(Nemzeti

Adó-

és

Vámhivatal)

részéről

kiadott

érvényes

engedéllyel

(fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő folytathat. Fémkereskedelmi engedély kérelem A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tevékenység megjelölését; b) az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett begyűjthető, felvásárolható, raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét; c) a kérelmező nevét, megjelölését; d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását; e) a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását; f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét; g) a

kérelmező

nyilatkozatát

az

engedély

érvényességi

idejére

felajánlott

tevékenységi biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról; h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől pénzügyi mérlege hitelesítésének kötelezettséget; i) a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton történő kialakításáról.

Előírások és ellenőrzés A

fémkereskedő

a

fémkereskedelmi

engedélyköteles

anyagot

kizárólag

a

fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja. Fémkereskedelmi

engedélyköteles

anyagot

a

fémkereskedő

csak

a

külön

jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja és raktározhatja.

39

A fémkereskedő nyilvántartási kötelezettsége. A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (címzettenként) az anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást köteles vezetni. A fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint

a

fémkereskedelmi

engedélyköteles

anyagok

más

személy

általi

begyűjtését, értékesítését és hasznosítását. 3.3 Szennyvízszállítás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez igazodva a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet jelöli ki a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit. Települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A folyékony hulladék A települési hulladékok egyike a folyékony hulladék, azaz a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből; a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. A folyékony hulladék ártalmatlanítása, a folyékony hulladék környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel történik. A folyékonyhulladék leürítő hely a közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya. 40

A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (tartályban) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai szerint. A hulladékkezelő tevékenység eszközeit kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni. A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg. A települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik. A települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályok általános szabályok Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony

hulladékot

meghatározott

az

műszaki

e és

rendeletben,

valamint

közegészségügyi

a

külön

előírások,

illetve

jogszabályban az

ingatlan

tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni. Települési

folyékony

hulladék

termőföldön

történő

hasznosítására

külön

jogszabályban foglaltak irányadók. A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével történt

egyeztetés

alapján

határozza

meg.

Az

illetékes

környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - a jegyző véleményének kikérésével, valamint

a

rendelkezésre

álló

szennyvíztisztító

telepek

üzemeltetőinek

nyilatkozattételre való felhívását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony

hulladék

elhelyezésére,

az

üzemeltető

rendelkezésére

álló

szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe. 41

A települési hulladékkezelési tevékenység végzésének feltételei - Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet,

ha

rendelkezik

a

környezetbiztonságra,

illetőleg

az

esetlegesen

bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. - A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető

hulladékot

hulladékkezelési

annak

engedély

termelője nélkül

(birtokosa)

gyűjtheti,

telephelye

szállíthatja.

A

határain

belül

hulladékkezelői

tevékenységet végző vállalkozás felelős és a kezelési műveleteket közvetlenül irányító vezetőjének külön jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi szakirányú középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A települési folyékony hulladék kezelésére

jogosult

gazdálkodó

szervezet

gépjárművezetőjének

speciális

szakképzettséggel kell rendelkeznie. - A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás keretében a közszolgáltatónak az ingatlantulajdonostól, a gyűjtés helyéről a települési folyékony hulladékot az ingatlantulajdonos előzetes bejelentése alapján, az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmény kapacitásától függően kell elszállítani. Engedélyezés és ellenőrzés - A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos begyűjtést; üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást, valamint, ha a szállítási tevékenység az ország egész területére kiterjed; előkezelést. 42

- A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket: a) az engedélyt kérő KSH azonosító kódját; b) a tervezett kezelési tevékenység megnevezését; c) a kezelni kívánt települési hulladék ca) megnevezését, tervezett összetételét, cb) tervezett teljes mennyiségét, figyelemmel a hulladékkezelő létesítmény kapacitására, cc) kezelési technológiáját, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; d) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat; e) a tervezett tevékenységgel érintett település megnevezését; f) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit. A

hulladékkezelés

engedélyezése

iránti

kérelmet

a

környezetvédelmi,

természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. - A kiadott hulladékkezelési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a)az engedélyes KSH azonosító kódját; b) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését; c) a kezelhető települési hulladék - külön jogszabályban közzétett hulladéklista szerinti - megnevezését, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódját, a hulladékkezelő létesítményben összesen kezelhető hulladékmennyiséget, valamint a hulladéklerakás engedélyezése esetén a lerakóban ártalmatlanítható biológiailag lebomló hulladék összes mennyiségét, meghatározva a csökkentés - külön jogszabályban meghatározott - ütemét; d) az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; e) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki követelményeket; f) a hulladékkezelő telephely bezárásának feltételeit; 43

g) az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét település(ek) szerint; h) az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit; i) az engedély időbeli hatályát és területi behatárolását. - A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladékkezelési engedélyben

meghatározza

tevékenységek,

az

létesítmények

egyes

körét,

engedélyezett

valamint

az

hulladékkezelési

üzemeltetés

feltételeit.

Hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható. Az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de legalább 10 évre adható. A hulladékkezelési engedély hatályát a környezetvédelmi, természetvédelmi

és

vízügyi

felügyelőség

az

engedélyes

kérelmére

meghosszabbíthatja. - Ha az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az engedélyesnek a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek be kell jelenteni. A hulladékkezelési

tevékenység

megszüntetését

a

környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek be kell jelenteni. Hulladékkezelő telep bezárásának

feltételeiről

a

környezetvédelmi,

természetvédelmi

és

vízügyi

felügyelőség dönt. A hulladékkezelő telep bezárására irányuló eljárásra a létesítési engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni. A hulladékkezelő telep bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a telep működése következtében

a

környezetvédelmi,

környezetet

ért

természetvédelmi

hatások és

becslését,

vízügyi

amely

felügyelőség

a

alapján

a

kockázatok

mérlegelésével megállapítja az üzemeltető által elvégzendő további vizsgálatokat, illetőleg az utógondozás, tájrendezés feltételeit. - A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladékkezelési engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes nem felel meg az engedély megkapásához szükséges feltételeknek, nem tesz eleget a más jogszabályok szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá abban az esetben is, 44

ha az engedélyes akadályozza a hatóságnak a hulladékkezelési ellenőrzésével kapcsolatos eljárását. - A hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi, amelynek főbb adatait interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi. Eljáró hatóságok A hulladékgazdálkodás ellenőrzésére a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség képviselője jogosult, a hulladékszállítmány feltartóztatását a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével teheti meg. 3.4 Élelmiszer-forgalmazás Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet tartalmazza az élelmiszerek forgalomba hozatalára, valamint

előállításának

engedélyezésére,

illetve

bejelentésére

vonatkozó

szabályokat. Az engedélyezési eljárás szabályai Az alábbi táblázatban felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (2012. március

15-étől

Nemzeti

Élelmiszerlánc-biztonsági

Hivatal)

kerületi

hivatala

engedélyezi. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott termékkörök szerinti azon élelmiszerek, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges A Termékkör 1.

Hús- és hentesáru

B Élelmiszer, melynek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges friss hús*

45

2. 3. 4.

5.

6.

friss halászati termék, az élő hal kivételével* nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék* az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Mellékletének 71. pontjában Meleg, hideg étel meghatározott vendéglátó-ipari termék, az italok kivételével azon hűtést igénylő cukrászati készítmények, Cukrászati készítmény, édesipari amelyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, termék illetve házhoz szállítással történik, a végső fogyasztó részére békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri Egyéb élelmiszer csiga Hal Tej, tejtermék

- Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: Egyfelől: a) az élelmiszer-vállalkozó vagy -vállalkozás nevét vagy cégnevét, b) természetes személy esetén a születési helyet és időt, c) cég esetében adószámot, d) lakhely (székhely) címét, e) telephely címét, f) elérhetőséget, g) az engedélyköteles létesítmény tevékenységének meghatározását, h) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását, i) technológiai leírást és folyamatábrát, j) technológiai elrendezési rajzot, k) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet, l) az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket, m) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket, n) közmű nyilatkozatokat, o) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét, p) az ivóvíz minőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt. Másfelől: A eset) Az üzletben történő forgalomba hozatal esetén: a) közmű nyilatkozatokat, 46

b) technológiai leírást és elrendezési rajzot, c) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet, d) az áruszállítás tervezett módját, e) tervezett alkalmazotti létszámot, f) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását, g) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást, h) melléktermék és a hulladék-kezelési és ártalmatlanítási tervet, i) az ivóvíz megfelelőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt, j) vendéglátó létesítmény esetében nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a létesítményben szándékoznak-e előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni. B eset) Mozgóboltban vagy közterületen történő forgalomba hozatal esetén a külön engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve elhelyezés, energiaellátás leírását, b) technológiai leírást, mely tartalmazza az árusító helyeket, árusítási módot és a telephelyet, c) a kézmosási, WC-használati lehetőség ismertetését, d) a mosogatási, takarítási, fertőtlenítési utasítást, e) a hulladékszállítás, elhelyezés leírását, f) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását. - A kerületi hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemlén a kerületi hivatal eljáró tisztviselője jegyzőkönyvben rögzíti a megállapításokat. Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatala nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, az élelmiszer-vállalkozónak lehetősége van az általa vállalt határidőn belül a hiányosságok pótlására. - Az engedély visszavonásig hatályos, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az engedélyező hatóság megnevezését és címét, b) az engedély számát, 47

c) az élelmiszer-vállalkozó nevét, d) az élelmiszer-vállalkozó címét (székhelyét), e) nem mozgóbolt esetén az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatali helyének címét, f) üzlet esetén annak elnevezését, g) mozgóbolt esetén annak működési területét településenként - Budapesten kerületenként, h) a kiskereskedelmi forgalomba hozni kívánt élelmiszerek megnevezését, i) előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni szándékozó vendéglátó létesítmény esetében az erre való alkalmasság tényét. - Az élelmiszer-vállalkozó az engedély megadását követően a főbb adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az illetékes kerületi hivatalnak.

Az engedély módosítására, szünetelésére, visszavonására vonatkozó szabályok - A kiskereskedelmi forgalomba hozatalra vonatkozó engedély módosítása vagy új engedélyezési

eljárás

során

a

korábban

már

az

engedélyező

hatóság

rendelkezésére bocsátott adatokat nem kell ismételten benyújtani. - Az engedély szerinti tevékenység 30 napot meghaladó teljes vagy részleges szünetelését az engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) az engedélyező hatósághoz írásban köteles bejelenteni. A szünetelés időtartama alatt a kérelemben foglalt tevékenységet az élelmiszer-vállalkozás nem végezheti. A szünetelést követően az engedélyköteles létesítmény működtetése, valamint a kiskereskedelmi forgalomba hozatali tevékenység az engedélyező hatóságnál írásban megtett bejelentés alapján folytatható. Ha az engedélyes kérelmére történő szünetelés kezdetétől számított 1 éven belül a kérelmező a tevékenység folytatására vonatkozó érdemi nyilatkozatot nem tesz, az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja. A 48

fenti bejelentéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az általa működtetett adatbázisban rögzíti, és közzé teszi. - Az engedélyes személyében történt változást, jogutódlást - amennyiben a változás a létesítményt, a tevékenységet, illetve a forgalomba hozott termékkört nem érinti, valamint a tevékenységre vonatkozó higiéniai követelmények betartása biztosított -, az új jogosult, illetve a jogutód köteles, annak megfelelő igazolása mellett, haladéktalanul bejelenteni. Az engedélyező hatóság az adatok megváltozását a nyilvántartásba átvezeti, és 5 munkanapon belül új engedélyt állít ki. - A kérelemre történő módosítás, illetve szünetelés esetén igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. - Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély felfüggesztését: a) az engedélyesnek a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos jogosultságát érintő vita esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig; b) a tevékenység gyakorlásának ellenőrzésekor megállapított fennálló, az emberi egészséget

veszélyeztető,

és

60

napon

belül

kijavítható

vagy

pótolható

élelmiszerbiztonsági és/vagy -higiéniai hiányosságok esetén azok megszüntetéséig. Jogkövetkezmények A szóban forgó előírások betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az élelmiszervállalkozó bejelentés vagy engedély nélkül folytat e rendelet szerint bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységet, vagy üzemeltet bejelentés- vagy engedélyköteles létesítményt a Hivatal köteles a tevékenység végzését vagy engedélyköteles létesítmény működését azonnal megtiltani, ezzel egyidejűleg - engedélyköteles üzlet esetén - kezdeményezni annak bezáratását. Ugyanakkor a Hivatal köteles az engedélyt visszavonni fennálló, a) emberek egészségét károsító, vagy 49

b) emberi megbetegedést okozó, vagy c) az emberi egészséget veszélyeztető, és 60 napon belül nem kijavítható vagy nem pótolható élelmiszerbiztonsági, illetve -higiéniai hiányosságok esetén. A Hivatal köteles az engedélyt visszavonni továbbá akkor is, ha a megállapított határidőn belül az engedély felfüggesztésére okot adó hiány nem kerül kijavításra vagy pótlásra.

50