ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 „KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK” „FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT” ETANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
Veresné dr. Somosi Mariann dékán, egyetemi tanár
„Kérd az isteneket, adjanak erőt megváltoztatni azt, amit megakarsz változtatni, adjanak türelmet elviselni azt, amin nem tudsz változtatni, és adjanak elég bölcsességet, hogy a kettőt meg tudd különböztetni egymástól” (Marcus Aurelius)
A szervezet metaforikus megközelítése (Morgan 1998, Klein 2011 alapján saját szerkesztés)
MINT ÉLŐLÉNY racionális strukturált munkavégzés
SZ
E
egymással kapcsolatban álló emberek
R
az embert az organikus lét más szervezőérdekek, déseitől meg- konfliktusok, különböztető hatalmi sajátosság, viszonyok feltárása
V
E
a szervezet várható gondolkodásának hatása MINT LELKI BÖRTÖN
megközelítés: tanuló szervezet, TQM, …
Z • ellentétek egysége, • a tagadás tagadása • mennyiség átcsapása minőségbe
E
T a szervezet „utálatos arca”
ADOTTSÁGOK
A szervezeti magatartás önértékelési modellje értékelő módszertana Vezetés * stratégiai szemlélet, * a vezetés példamutatása, * …
EREDMÉNYEK
Munkatársi elégedettség ∗ irányítás/vezetés, ∗ ösztönzés/motiváció, ∗…
Humán stratégia és partnerkapcsolatok * stratégiai szemlélet, * stratégia visszacsatolása, * … Vevői elégedettség ∗ vevői hűség, ∗ vevői nyilvántartási rendszer, ∗…
Teszt és szöveges értékelés
Humánerőforrás gazdálkodás * elvárások * meghatározása, * egyéni előmenetel, * … Teszt értékelés Társadalmi hatás ∗ szűkebb és tágabb környezet megóvása, ∗ közösség megsegítése, ∗…
Primer: átfogó értékek, elemeken belüli szélsőségek vizsgálata. Szekunder: elemen belüli csoportokat, elemeken belüli és az elemek közötti összefüggéseket vizsgálja.
A szervezeti képesség építőelemei (saját szerkesztés)
ALAPVETŐ KÉPESSÉG, amely a szervezet lényegét, identitását jelenti. KÉPESSÉGEK, olyan koordinációs minták, rutinok, amelyek segítenek az erőforrások hatékony felhasználásában; valamint tudás, ismeret, amely kijelöli az erőforrások egyes csoportjai közötti interakciókat, azok koordinációját, együttműködését.
Egy klasszikus szervezetalakítási folyamatmodell – szervezeti képességépítési sajátosságokkal kiegészítve (saját szerkesztés)
Az észlelt és a kívánatos állapot eltérésének érzékelése - beazonosítás A szervezetalakítás / szervezeti képességépítés szükségességének elismerése Kauzális vizsgálatok elvégzése; külső-belső ok(ok) meghatározása Problématerületek meghatározása, rögzítése:
szervezetalakítási szervezeti képességépítési
Kiindulási helyzet rögzítése – minősítési rendszer jellemzőinek leképezése: szervezetalakítási; szervezeti képességépítési A minősítési rendszer: mutatószámrendszere célszerű típusoknak; minőségi jellemzőinek meghatározása Szervezetelemzési módszer kiválasztása; – Szervezeti képesség elemző módszertanok kiválasztása A módszer(ek) rögzítése, az elemzési paraméterek leképezése, az elemzési kritériumok meghatározása, az elemzés végrehajtása
Az elemzési eredmények szervezetalakítási / szervezeti képességépítési célokként és feladatokként való megfogalmazása Szervezetalakítási / szervezeti képességépítési variációk kimunkálása A variációk áttekintése a kiválasztott rangsoroló módszer(ek) szerint, értékelés végrehajtása A kiválasztott megoldás bevezetése Az új szervezeti megoldás állandó ellenőrzése és továbbfejlesztése
PROBLÉMATERÜLETEK Szervezetalakítási Szervezeti képességépítési teljesítménnyel kapcsolatos, folyamathálózattal kapcsolatos, strukturális, emberi viszonyokkal kapcsolatos
teljesítménnyel kapcsolatos, folyamathálózattal kapcsolatos, strukturális, emberi viszonyokkal kapcsolatos
kooperációs kultúra problémái, tudásmegosztás problémái, stratégiai gondolkodás, vízióalkotási képesség hiányosságai, kooperációs megállapodások kötésének, együttműködések végrehajtásának problémái
Szervezetelemzési módszer kiválasztása • szervezeti kapcsolatok elemzése (Mitől függ a szervezeti teljesítmény?) • a szervezet struktúrájára ható tényezők vizsgálata (Mi a szervezési karakterisztika szerepe a szervezeti jellemzőkben?) • az intézményi struktúra és a környezet kapcsolatának elemzése (Hogyan hat az intézményre a környezet bizonytalansága?)
• a szervezet kialakítására ható tényezők, szervezeti jellemzők vizsgálata (Hogyan lehet a hatótényezők súlypontjait meghatározni?) • a szervezeti struktúra és a szervezeti teljesítmény közötti kvantitatív tényezők vizsgálata (Hogyan lehet a keresztkapcsolatokat számszerűsíteni?)
Szervezeti képesség elemző módszertanok kiválasztása • megfelelő illeszkedés a verseny alapja (A szervezeti felépítés megfelelő módon ráirányítja-e a menedzsment figyelmét az előnyök forrásaira? Képességépítésben felvesszük-e a versenyt?) • a felsővezetés által hozzáadott érték (A szervezeti felépítés segíti-e a felsővezetést abban, hogy a szervezet működéséhez hozzáadott értékkel járuljon hozzá? Megvalósul-e a stratégia struktúrájának tisztázása és a képességek kiépítése a jövő biztosítása céljából?) • erőforrás szétosztás (A szervezeti felépítés visszatükrözi-e munkatársaink erősségeit, gyengeoldalait, motivációit?) • megvalósíthatóság (Ismertek-e a tervezett szervezeti felépítés megvalósulását gátló, korlátozó tényezők?) • a felépítés finomítása, a jól tervezettség (Az intézményi struktúra képességek, termékek és üzletágak portfoliójaként értelmezhető? A szervezeti felépítés tolerálja, esetleg támogatja az általánostól eltérő kultúrák, szubkultúrák kialakulását?) • problematikus kapcsolatok (A szervezeti felépítés szolgáltat-e koordinációs eszközöket a problematikus, konfliktusos szervezeti egységek közötti kapcsolatok kezelésére?) • redundáns hierarchia / az üzleti egységek státusza (A szervezeti felépítésnek nincsen-e túl sok hierarchiai szintje és egysége? A stratégiai üzleti egység az alapvető képességek tárházának tekinthető?) • elszámoltathatóság (A szervezeti felépítés elősegíti-e a hatásos ellenőrzést?) • rugalmasság (A szervezeti felépítés elősegíti-e az új stratégiák kidolgozását és megadja-e a változáshoz való alkalmazkodás igényelte rugalmasságot?)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
