ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 „KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK”
„FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT” ETANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁSBA DR. PALLAI ÉVA
MI A KONFIKTUS? • Olyan helyzet, amelyben az nyer, akinek akarata, szándéka érvényesül, méghozzá a konfliktushelyzetben szereplő másik fél kárára. Emiatt lesznek a konfliktusok érzelmekkel teli helyzetek.
•Két vagy több személy verseng olyan célokért vagy javakért, amely nem érhető el minden fél számára. • Típusai 1. Érdekkonfliktusok • Többnyire valódi vagy álkonfliktusok okait képezik, terület, pénz, tulajdon, hatalom, presztízs, fogyasztói javak birtoklása jelentős előnyökkel kecsegtetik a feleket. • Ténylegesen szemben álló érdekek • A felek felfogása szerint ellentétes érdekek 2. Értékkonfliktusok • A szereplők különböző életfelfogása, értékei, vallása • A felek az elérendő célokhoz eltérő értékekkel kapcsolódnak • Viselkedés, gondolatok alapján ítélik meg a szereplők egymást
MI A KONFIKTUS?
3. Információ alapú konfliktusok • alapja az információk hiánya, eltérő értelmezése, • téves információk • eltérő vélemények arról, mi a lényeges információ 4. Kapcsolat i konfliktusok • Kommunikációs hiányosságok, zavarok • Erős érzelmek, • Negatív viselkedésminták, • Sztereotípiák
A KONFLIKTUSOKRÓL ÁLTALÁBAN
SZINTJEI
•Személyen belüli •Személyek közötti •Csoporton belüli •Csoportok közötti •Szervezeten belüli •Szervezetek közötti •Társadalmi konfliktus
PROBLÉMA VAGY KONFLIKTUS? •A probléma a konfliktushalmaz része •A probléma mindig negatív, míg a konfliktusnak lehetnek pozitív hozadékai •A jó problémamegoldás csökkentheti a konfliktus nagyságát
AZ ALAPVETŐ KONFIKTUSKEZELÉSI MÓDSZEREK Ö PROBLÉMAMEGOLDÓ N Önérvényesítő VERSENGŐ É R V É KOMPROMISSZUMKERESŐ N Nem Y önérvényesítő E S ELKERÜLŐ ALKALMAZKODÓ Í T Nem együttműködő Együttműködő É S EG YÜTTMŰKÖDÉS Thomas - Kilmann modell
A KONFLIKTUSOK MEGOLDÁSAI ÉS ÁLMEGOLDÁSAI 1.Bevonás 2.Kényszerítés, erőszak 3.Visszavonulás, elkerülés 4.Elsimítás 5.Kiegyezés, alku 6.Szembesítés – problémamegoldás 7.Belátás 8.Tárgyalásos módszerek
• Eltussolás • Ellenfél érveinek alulértékelése • Agyonvitatás
MIT VIZSGÁLUNK EGY KONFLIKTUSMEGOLDÁS SORÁN? 1. Melyek az okozott veszteségek? 2. Elégedett-e az eredményekkel mindkét fél? 3. A konfliktus kapcsolatra való kihatása? 4. Okoz-e újra fellángoló konfliktust? A KONFLIKTUSOK MEGOLDÁST AKADÁLYOZÓ ÉS/VAGY BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: • a résztvevők eltérő igényei • játszmák • tárgyalási stílusok • hozott minták • milyen szakaszban van a konfliktus • milyen mély a konfliktus
KONFLIKTUSMEGOLDÁS A RÉSZTVEVŐ FELEK SZERINT A FELEK MAGUK OLDJÁK MEG
HARMADIK SZEMÉLYT VONNAK BE
JOGI ÚT
MEGBESZÉLÉS
FACILITÁTOR
POLGÁRI PER
TÁRGYALÁS
MEDIÁTOR
BÜNTETŐ PER
KEREKASZTAL
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG
HELYI (MUNKAHELYI) VEZETŐ
MIT VIZSGÁLUNK EGY KONFLIKTUSMEGOLDÁS SORÁN? DILEMMA: • A hatósági jogalkalmazás tipikusan olyan problémamegoldó tevékenység, amely szinte minden esetben konfliktussal jár. Ezekbe az eljárásokba beilleszhetők-e alternatív formák? • Az államnak fontos-e a kikényszerítés, vagy elegendő számára a felek megelégedettsége? • A kormánytisztviselő befogadó-e a nem hatósági eszközökkel?
ALTERNATÍV MÓDSZEREK LEHETŐSÉGE HATÓSÁGI ÜGYEKBEN 1. MEDIÁCIÓ •Irányított tárgyalás a felek között meghatározott struktúrával •Célja a felek közötti kommunikáció biztosítása és a felek számára legjobb megoldás megtalálása közvetítéssel •A mediátor nem adhat tanácsot •Lehetséges felhasználási területei: •gyámhatósági ügyek •birtokviták •kisajátítási ügyek •építési ügyek – szomszédviták
ALTERNATÍV MÓDSZEREK LEHETŐSÉGE HATÓSÁGI ÜGYEKBEN A MEDIÁCIÓ ELŐNYEI • mindenki számára elfogadható megoldást talál, • olyankor is alkalmazható, amikor a felek már nem tudnak egymással kommunikálni • a felek maguk jönnek rá a számukra legjobb megoldásra – ez elégedettséget eredményez • a mediátor katalizálja a feszültséget • a hosszú távú megelégedettség a cél • a döntés joga a feleké marad •HÁTRÁNYA • időigényes • nem biztos, hogy lesz megoldás • nem biztos, hogy beilleszthető az eljárás menetébe, határidőkbe
ALTERNATÍV MÓDSZEREK LEHETŐSÉGE HATÓSÁGI ÜGYEKBEN 2. HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ • KET ismeri az intézményt • Semleges személy az eljárásban • A szakértelem miatt a felek elfogadják a véleményét és a javaslatait • Műszaki , környezetvédelmi, kisajátítási ügyekben lehet hathatós a közreműködése • Nem alakult ki az alkalmazásuk gyakorlata
ALTERNATÍV MÓDSZEREK LEHETŐSÉGE EGYÉB HELYI ÜGYEKBEN 1. TÁRGYALÁS, KEREKASZTAL • Célja a megsértett emberi viszonyok, normák helyreállítása, a közösség formálása, a közösségen belüli jó kapcsolat helyreállítása, sérelmek orvoslása • A másik fél véleményének megismerése, befogadása - egyik ember sem dönthet a másik felett • Egyeztetésre való hajlandóság • Nem igényel külső szakértőt, vagy különleges szakértelmet • Nem csak a közvetlen érintettek kerülnek bevonásra, de az a közösség is, akikre az adott cselekmény hatással van.
ALTERNATÍV MÓDSZEREK LEHETŐSÉGE EGYÉB HELYI ÜGYEKBEN 2. VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG • Működéssel, gazdálkodással összefüggő ügyekben ha a másik fél gazdasági tevékenységet végez. • Alkalmazását szerződésben kötötték ki • A felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek • Kétoldalú meghallgatás • Egyenlő elbánás • Nyilvánosság kizárása • Egyezség, vagy ítélet – amely a jogerős bírósági ítélettel azonos hatályú.
A KONFLIKTUS-MEGELŐZÉS ESZKÖZEI
TÁJÉKOZTATÁS, INFORMÁCIÓ ÁRAMLÁS ASSZERTIV KOMMUNIKÁCIÓ TÁRGYALÁSTECHNIKA PROBLÉMAMEGOLDÓ MÓDSZEREK ISMERETE 5. MÁSOK PROBLÉMÁINAK BEFOGADÁSA, MEGÉRTÉS 6. NYÍLT ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA 1. 2. 3. 4.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
