Alsószölnök Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Alsószölnök Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 - 2018

1

TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 3 1.1 1.2 1.3

2

ALAPELVEK ................................................................................................................................................... 3 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA .............................................................................................................................. 4 CÉLOK ......................................................................................................................................................... 7

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE) ..................................................... 8 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ...................................................................................................................................... 8 STRATÉGIAI KÖRNYEZET ................................................................................................................................... 9 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .............................................................. 10 A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG ..................................................................... 18 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .............................................................................................................. 25 AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE ......................................................................................................... 27 A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .......................................................................................... 30 HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA ........................................................................................................................................... 32 2.9 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ..................................................................................... 33 3

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) ................................................... 34 3.1 3.2

4

MEGVALÓSÍTÁS..................................................................................................................................... 38 4.1 4.2 4.3

5

ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT .................................................................................................................................... 34 HATÉKONYSÁG ............................................................................................................................................ 37

A MEGVALÓSÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ...................................................................................................................... 38 MONITORING.............................................................................................................................................. 38 VISSZACSATOLÁS.......................................................................................................................................... 38

EGYÉB INTÉZKEDÉSEK............................................................................................................................ 39 5.1 5.2 5.3 5.4

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE........................................................................................ 39 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA.................................................................................... 39 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ......................................................................................... 39 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ..................................................................................... 39

2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Alsószölnök Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

Alapelvek A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) végrehajtása során mérvadó alapelvek:

A prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kössenek, egyéni rehabilitációs terveket készítsenek.

3

Az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó embernél - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek - a speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítésen, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni.

A település bemutatása Természetes és épített környezet Alsószölnök Vas megyében, Szentgotthárdtól hét kilométerre, az osztrák határ mentén fekszik. Szlovének, németek, magyarok és cigányok lakják. Itt lép a Rába Ausztriából Magyarországra. Alsószölnöknél ömlik a folyóba a szlovéniai Trdkovo településen eredő, Felsőszölnököt és Alsószölnököt átszelő Szölnöki patak. Alsószölnök egész területe Magyarország legnagyobb tájvédelmi körzete, az Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park, illetve a három ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko Naturpark részeként természetvédelem alatt áll. Sok ritka növény (mohafajok, korpafűfélék, páfrányok) található itt. Gombában is gazdag, leginkább a vargányát, rókagombát és galambgombát szedik. Az emlősök közül a Rábában fel-felbukkanó ritka, védett vidra a legjelentősebb. A területet eredetileg átjárhatatlan erdőség borította, néhol megszakítva mocsaras részekkel. A szántók és a rétek az egykori erdők helyén jöttek létre. Az agyagos, kavicsos talaj nehezen nyeli a vizet. Ezért a szántóföldeket keskeny sávokban szántották. Az esővíz a barázdákba szivárgott be, ahol nem árthatott a vetésnek. A részben szórvány-, részben utcás település házai a Rába jobb partján elterülő völgybe és a dombok oldalába épültek. Kezdetben faragott gerendákból összecsapolt boronafalú házakat építettek Alsószölnökön. Kívülről betapasztották, majd bevakolták őket. A 19. század elejétől jelennek meg a földből döngölt vagy földlabdákból összerakott, ún. fecskerakásos falú házak. Téglából az 1930-as évek óta építkeznek. Az utolsó boronafalú házat 1956-ban bontották le, 1988-ban még volt füstöskonyhás ház a faluban. A két világháború között az egészséges levegő és a szép táj sok nyaralót vonzott a Fenyveslak elnevezésű Götzféle nyaralótelepre. A ma már lakatlan Götz-major területe és a Tanya nevezetű falurész közigazgatásilag ma is Alsószölnökhöz tartozik. A tizenöt ház lakóinak többsége Felsőszölnökről származik. Ez a házcsoport közvetlenül érintkezik az utolsó felsőszölnökivel. A következő alsószölnöki pedig három-négy kilométerre van. Ezért a ,,tanyasiak” Felsőszölnökre járnak boltba, kocsmába, templomba és ott is temetkeznek. A második világháború végéig az ausztriai Neumarkt (Farkasdifalva) és Mogersdorf (Nagyfalva) felé a határ átjárható volt, melyet a települési önkormányzat kezdeményezésére 1991 óta többször ideiglenesen megnyitottak. 2007. december 21. óta Magyarország is belépett a schengeni övezetbe, a határok megszűnésével ismét szabadon közlekedhetünk ezeken az útvonalakon.

Gazdaság Alsószölnök gazdasági helyzetére 1989-ig nagy hatással volt a periférikus, osztrák határ melletti fekvése is. Már az 1900-as évek elején volt a faluban uradalmi faiskola. A Szent-Gotthárd című újság 1900.március 4-én megjelent számában található reklám szerint naponta lehetett vásárolni a ,,kiültetni való nemes fajta alma és körtefa csemetéket” a gróf Taxis-féle uradalmi faiskolában. Az 1950-es évekig jelentős volt az almatermesztés. Alsószölnökön a környékbeli termést is felvásárolták. Az 1960-as évekig az itt élők szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és kézművesiparral foglalkoztak. Jövedelmüket idénymunkán egészítették ki. 1960-ban a földek többsége az állami gazdaság tulajdona lett. Az 1960-80-as években egyre több fiatal helyezkedett el a szentgotthárdi ipari üzemekben, ekkor a lakosságára a kétlakiság volt a jellemző. Alsószölnök nem tartozik a társadalmilag a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések közé. A településen gazdasági tevékenységet folytató regisztráltak száma – a lakosságszám arányában viszonylag magas, de részvénytársaság, illetve szövetkezet nem működik. Az egyéb társaságok számából kitűnik, hogy a különböző vállalkozási formák túlnyomó részt mikro szinten működnek.

4

Demográfia A település demográfiai adatait az alábbi táblázatok és diagramok mutatják, melyekből kiderül, hogy a település állandó lakossága gyakorlatilag stagnál, viszont a településen sajnos jellemző az öregedési index növekedése és a természetes szaporodás is negatív tendenciát mutat évek óta.

Állandó népesség

2008 év 393

Állandó népesség 2009 év 2010 év 2011 év 392 402 392

2012 év 388

Forrás: alsoszolnok.hu

Állandó népesség korosztályonként

fő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen

nők

férfiak

összesen

nők

31 6 115 8 42 202

24 5 128 9 20 186

55 11 243 17 62 388

44 45 53 53 32 48

% férfiak 56 55 47 47 68 52

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

5

Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2007 2008 2009 2010 2011 2012

67 46 66 67 62 62

0-14 éves korú állandó Öregedési lakosok index (%) száma (fő) 53 126 54 85 62 106 57 118 55 113 52 119


A lakosságszám a településen 2007. óta viszonylagos állandóságot mutat, azonban az öregedési index alapján látható, hogy a 65 év feletti lakosság száma 15 – 20 %-al meghaladja a 0 – 14 éves korúak számát, így a közeljövőben problémaként fog felmerülni a település elörgedése. Belföldi vándorlások

állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012

7 16 0 12 N.A.

10 7 8 12 N.A.

egyenleg -3 9 -8 0 N.A.


A belföldi vándorlás egyenlege a vizsgált időszakban összességében negatív. Az összlakossághoz képest viszont a mutatószám elenyésző.

6

Természetes szaporodás

élve természetes halálozások születések szaporodás száma száma (fő) 2008 2009 2010 2011 2012

4 5 0 0 N.A.

6 4 4 7 N.A.

-2 1 -4 -7 N.A.


A természetes szaporodás mutatói a településen negatív irányba fordultak, a halálozások száma 2009. évtől eltekintve meghaladta a születések számát.

Célok Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatban szándékunk, hogy az idősek, a gyermekek, a nők, a fogyatékosok és a mélyszegénységben élők helyzetén javítani tudjunk. Ezáltal javulni tudjon életük minősége és akár anyagi helyzetük is. Fontos számunkra a fókuszban lévő csoportok folyamatos figyelemmel kísérése, tőlük visszajelzés kérése.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Alsószölnök Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér Vonatkozó jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye (XV. cikk)

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. §. (1) bekezdése kötelezi a települési önkormányzatot, hogy ötévente, öt évre szóló – a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából – esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátrány-kompenzációban az állam kötelezettség-vállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgás-korlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-85 §-ai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. A fentiek szerint polgári peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Kapcsolódó jogszabályok

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munka-nélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felül-vizsgálatának, valamint a

8

fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munka-vállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában

Önkormányzati dokumentumok • • •

Alsószölnök Község Településrendezési terve 2007 Közfoglalkoztatási Terv Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés

Stratégiai környezet Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-a értelmbéen a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig – benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. A település költségvetési koncepciójában a beruházások, felújítások fejezetben szerepeltethetők az esélyegyenlőség megteremtését szolgáló intézkedések pénhügyi forrásai. Többek között az oktatási és nevelési intézmények, az orvosi rendelő, akadálymentessé tétele. Gazdasági program – a Magyarország helyi önkormányztairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében a Képviselő-testület hosszú távú fejlestési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Alsószölnök gazdasági programjában hosszú távon szintén szerepelnek azok a beruházások, fejlesztések, amelyek a koncepcióban is megfogalmazásra kerültek. Településfejlesztési terv – az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-a általánosságban meghatározza a településrendezés célját és feladatát. Alsószölnök ezirányú koncepciójában kiemelt feladat - az Auszria felé való közlekedési kapcsolat fejlesztése, - lakásépítési és iparfejlesztési területek lehatárolása, - faluközpont kialakítása, víztározó, - vizes élőhelyek kialakítása a Szölnök patak mentén.

A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. §- értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ által házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai alapellátás és támogató szolgáltatások igénybevételére van lehetőség.

9

Társulási keretek között működik településünkön a Szentgotthárd székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A Szolgálat feladata alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása.

A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A kutatáshoz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatait, valamint az Önkormányzat saját nyilvántartásait használtuk fel.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya

év 2008 2009 2010 2011 2012

15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen fő fő fő 137 141 278 140 121 261 136 141 277 130 145 275 N.A. N.A. N.A.

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen fő % fő % fő % 11 8 12 8,5 23 8,3 8 5,7 11 9,1 19 7,3 6 4,4 19 13,5 25 9 5 3,8 15 10,3 20 7,3 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


Az aktív korúak számarányához viszonyítva a munkanélküliek aránya 2008-tól 2011-ig 8,3 – 9,0 % között alakult, ami az országos átlag mértékéhez közeli. A nők és a férfiak közötti összehasonlításban megállapítható, hogy a 2008. évi közel egyenlő arányt követően 2009-től kezdődően az álláskereső férfiak aránya magasabb, majdnem háromszorosa a nőkéhez képest. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma

fő

2008

2009

2010

2011

2012

23

19

25

20

N.A.

10

összesen 20 éves és fiatalabb

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2 8,7 4 17,4 5 21,7 1 4,3 2 8,7 5 21,7 0 0 1 4,3 3 13 0 0

1 5,3 7 36,8 6 31,6 2 10,5 4 21,1 7 36,8 3 15,8 1 5,3 4 21,1 0 0

1 4 4 16 5 20 0 0 4 16 5 20 3 12 1 4 2 8 0 0

3 15 2 10 2 10 0 0 2 10 4 20 5 25 1 5 3 15 0 0

N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlását az előző táblázat mutatja. Megállapítható, hogy az álláskeresők száma a településen a vizsgált időszakban számottevően nem változott. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő

fő

%

év

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

Nő

férfi

összese n

2008

11

12

23

6

4

10

54,5

33,3

43,5

2009

8

11

19

7

10

17

87,5

90,9

89,4

2010

6

19

25

1

10

11

16,7

52,6

44

2011

5

15

20

2

7

9

40

46,7

45

2012

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

N.A

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.


11

A nyilvántartott munkanélküliek közel fele 180 napnál régebben regisztrált, amely láttatja azt a tendenciát, hogy a munkanélkülivé váló személyek nehezen, hosszabb idő eltelte után tudnak munkát találni. Jelentős részük kiesik a szociális ellátó rendszerből. Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

nő

Férfi

összesen

év

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

35

41

76

4

11,4

1

2,4

5

6,6

2009

36

36

72

2

5,6

1

2,8

3

4,2

2010

38

35

73

0

0

1

2,9

1

1,4

2011

32

37

69

0

0

1

2,7

1

1,4

2012

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.

N.A.


A 18 – 29 éves korosztály létszámához viszonyítva a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csökkenő tendenciát mutat, a második időintervallumban 1 – 2% között mozog.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Álláskeresők iskolai végzettsége

év 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 23 19 25 20 N.A.

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általános középfokú iskolai felsőfokú iskolai alacsonyabb iskolai végzettség végzettség végzettség végzettség fő % fő % fő % fő % 1 4,3 8 34,8 13 56,5 1 4,3 1 5,3 11 57,9 8 42,1 0 0 0 0 10 40 15 60 0 0 0 0 7 35 12 60 1 5 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


12

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy döntő többségük 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Ennek kettős oka van, egyfelől a jobb elhelyezkedési lehetőségek, másfelől a viszonylag alacsony létszám. c) közfoglalkoztatás 2008-ban 2 fő, 2009-ben 6 fő, 2010-ben 8 fő, 2011-ben 8 fő volt foglalkoztatva a településen közfoglalkoztatás keretei között. d) foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Az álláskeresők kilátásit tovább rontja, hogy a térségben a nem jellemző a szezonális foglalkoztatás sem. Amennyiben helyben nem lehetséges munka vállalása, a lakosok általában Szentgotthárdon próbálnak munkát vállalni, amely település könnyen megközelíthető. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településeken; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Ahogy a fenti táblákból is látható volt, nem jellemző a pályakezdő, illetve fiatalkori munkanélküliség. A középfokú képzések közül több elérhető a járási székhelyen, de előfordulnak olyan szakterületek, amelyek Körmenden, illetve a még távolabbi Szombathelyen érhetők csak el. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Az Önkormányzat együttműködik a munkaügyi központtal, valamint diákmunkát szervező civilekkel is. g) a mélyszegénységen élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeiben helyi lakosokat foglalkoztasson valamennyi társadalmi rétegből. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik az egyenlő bánásmód követelményének biztosítására, valamint megtartásának ellenőrzésére valamennyi általa fenntartott intézmény vonatkozásában.

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Álláskeresők ellátása

Járadék Segély 15-64 év Nyilvántartot típusú típusú Rendszere Ellátotta Ellátásban részesülő közötti t ellátásba ellátásba s szociális k álláskeresők %-os lakónépesség álláskeresők n n segélyben összesen aránya száma száma részesülő részesülő részesülők k k 278 23 6 3 6 15 65,2 6 5 5 14 72,7 261 19 277 25 1 4 5 10 40 275 20 4 1 6 11 55 N.A. 17 1 1 4 6 35,3 Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

13

Az aktív korú népességből az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-tól folyamatos csökkenést mutat, amelynek oka nem csak a munkanélküliek számának csökkenésében keresendő, hanem abban is, hogy a segély folyósításának tartama lerövidült.

Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az Önkormányzat bérlakás-állománnyal nem rendelkezik. b) szociális lakhatás Szociális alapon bérbe adható lakások sincsenek a településen. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatást az Önkormányzat minden esetben természetben folyósítja, jellemzően a közüzemi szolgáltatóknak közvetlenül. 2008-tól átlagosan évente 25 háztartás részesült e támogatásban. f) eladósodottság

A családok eladósodottságáról nincs adatunk. Sokan nem is vallják be ezt a tényt még a Családsegítő Szolgálatnak sem. Adósságcsökkentési támogatásban a vizsgált időszakban senki nem részesült a településen. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Alsószölnökön nem jellemzőek a külterületi ingatlanok, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a község belterületén biztosított. A csatornahálózat nagyrészt kiépített, a közvilágítás biztosított, az autóbuszos közösségi közlekedés rendszeresen elérhető. Lakások száma

14

év

összes lakásállomány (db)

2008

170

2009

173

2010

171

2011

171

2012 Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

év

N.A.

Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban adósságcsökkentési részesítettek támogatásban száma részesülők száma

2008

2

-

2009

2

-

2010

3

-

2011

4

0

2012

N.A.

N.A.


Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Alsószölnökön telepek, szegregátumok nincsenek.

15

Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Orvosi ellátás

2008

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 1

2009 2010 2011 2012

1 1 1 1

év

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0


Az egészségügyi alapellátás a településen biztosított. 1 felnőtteket és gyermekeket is ellátó háziorvosi körzet működik. A fogászati alapellátás, az ügyeleti ellátás Szentgotthárdon vehető igénybe. Az egészségügyi szakellátás Szentgotthárdon, illetve a megyeszékhelyen vehető igénybe. Közgyógyellátás

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 22 12 6 4 N.A.

év 2008 2009 2010 2011 2012


Ápolási díj

év 2008 2009 2010

Ápolási díjban részesítettek száma 4 4 5

16

2011 2012

5 N.A.


b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori kötelező szűréseket az orvos, valamint a védőnő végzi intézményes körülmények között. A népegészségügyi szűrővizsgálatok a szükséges időközönként szervezett módon zajlanak.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A pedagógiai szakszolgálatok (logopédiai és fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai ellátás) a Vas Megyei Kormányhivatal 2013. február 28-i tájékoztatása szerint Szombathelyen érhetők el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat által biztosított közétkeztetés során mind a gyermekek, mind az idősek ellátása során igyekeznek az egészséges táplálkozás követelményét változatos étrenddel biztosítani. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az 1958-ban alakult Sportegyesület három szakosztállyal működik, futball- és horgász; turisztikai; sakk. A sportkör a versenyszerű sportolás mellett nemzetközi kapcsolatokat is ápol. Az egyesület tagjai részt vesznek a helyi társadalmi rendezvények szervezésében, a sporttelep tömegsport bázisként is funkcionál. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül étkeztetést, családsegítést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és támogató szolgálatot biztosít. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Településünkön hátrányos megkülönböztetés e tekintetben sincs. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Azoknak az idős betegeknek az esetében, akiknél problémát okoz az orvosi ellátás igénybevétele, a háziorvos lakhelyükön keresi fel őket.

17

Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Alsószölnökön a Művelődési Ház, a Könyvtár, a Sportkör létesítményei biztosítanak lehetőséget közösségi élet megvalósítására. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A civil szervezetek önkéntes munkájukkal hozzájárulnak a település fejlődéséhez.

A

roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

esélyegyenlőségi

Roma nemzetiségi önkormányzat Alsószölnökön nem működik.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A településen a munkanélküliség megközelítőleg 5 %. A településen a tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számaránya nagy, a regisztrált munkanélküliek közel fele.

Munkahelyteremtés, helyi kis- és középvállalkozók ösztönzése. Munkaerő piaci integrációt segítő szolgáltatások feltérképezése, felnőttképzés, átképzés.

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen 2008. óta védelemvételre, mint hatósági intézkedésre nem került sor. A kialakult veszélyeztetettséget a gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretében történő gondozás során kezelni tudta. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Rendszeres Rendkívüli Rendkívüli gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi kedvezményben támogatásban támogatás részesítettek részesültek esetei száma száma év 2008 2009 2010

19 9 13

3 0 1

3 0 1

18

2011 2012

12 N.A.

0 N.A.

0 N.A.


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben évente kb. 10 – 12 család részesül, megközelíthetően ennyi hátrányos helyzetű gyermek él a településen. Ezek a gyermekek az óvodában, iskolában ingyenes étkezésben részesülnek. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermekek jogán járó helyi juttatások közé az egyszeri újszülött támogatás, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tartozik. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola jogosultak száma 1-13. 1-8. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Óvodáztatási Nyári támogatásban étkeztetésben részesülők részesülők száma száma

2008

3

3

4

4

0

0

2009

2

4

5

6

0

0

2010

3

4

6

6

0

0

2011

4

6

7

8

0

0

2012

3

7

8

9

0

0

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Önkormányzati adatok

19

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az óvodában magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek nem igényelnek, tehát nem is részesülnek ellátásban.

Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön szegregált lakókörnyezetben nem élnek gyermekek.

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A településen az egészségügyi alapellátás keretében a védőnői ellátás biztosított. Egy védőnőre átlagban 15 gyermek jut b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Fenti szolgáltatások Szentgotthárdon a Nevelési Tanácsadó keretein belül, illetve a megyeszékhelyen érhetők el. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekjóléti szolgáltatást társulás keretében látják el. A településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem megoldott.

20

Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen bölcsőde nem üzemel, a szolgáltatás csak a környező településeken érhető el. Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar Családi napközi szintén nem működik a településen. e) gyermekvédelem Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény a községben nincs. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben lévő családok a gyermekjóléti szolgálat családgondozójához fordulhatnak, aki felvilágosítást tud adni a környéken működő átmeneti gondozást nyújtó intézményekről.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

21

Alsószölnökön működik a sportegyesület, ahol természetesen – az utánpótlás biztosítása, az egészséges életmódra nevelés célzatával – a gyermekek részére is biztosított a mozgáslehetőség. Szabadidős programokat a Művelődési ház, illetve a Könyvtár és Információs Központ biztosít. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetés az iskolai tanév alatt minden gyermek számára elérhető, azonban a nyári gyermekétkeztetés a településen nem megoldott. A rászoruló gyermekek, illetve a jogszabályban előírt korcsoportúak ingyenes tankönyv juttatásban részesülnek. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzat, valamint valamennyi intézménye törekszik az egyenlő bánásmód követelményének biztosítására, ezzel kapcsolatos panasz, észrevétel a hivatalhoz nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az újszülötteknek az Önkormányzat egyszeri támogatást biztosít.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodában a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel - a szükséges óraszámban, - gyermekenként heti 2 x 1 órában szakember foglalkozik. Az iskolás korosztályban a fenti csoportokba tartozó gyermekek részére a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt ellátások biztosítottak.

c) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

(pl.

iskolára/óvodára

jutó

Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...hig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet

db 0 1 25 1

Fő 1,75 1 0 1 0

07.00-16.00 6 hét Hiányzó létszám 0 0 0 0 0

Forrás: Önkormányzati adatok

22

Óvodai nevelés adatai

év 2008 2009 2010 2011 2012

3-6 éves korú gyermekek száma 7 5 6 7 7

óvodai gyermekcsoportok száma 1 1 1 1 1

óvodai feladatellátási helyek száma 0 0 0 0 0

óvodai férőhelyek száma 25 25 25 25 25

óvodába beírt gyermekek száma 13 11 16 18 20

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 0 0 0 0 0


Általános iskolában tanuló száma Általános Általános iskola 1-4 iskola 5-8 évfolyamon évfolyamon tanulók száma tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

tanév

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

0

0

0

0

2011/2012

0

0

0

0

2012/2013

0

0

0

0

0 0 0


23

Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma 1-4 5-8 tanév évfolyamon évfolyamon összesen 2010/2011 0 0 0 2011/2012 0 0 0 2012/2013 0 0 0

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 0

általános iskolai feladatellátási helyek száma db 0 0 0


A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév 2010/2011 2011/2012 2012/2013

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 4 100 2 100 5 100


d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Tekintettel arra, hogy a településen egy iskola látja el a köznevelési feladatokat, a fentiek vizsgálatára nem került sor. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az iskolai oktatás keretein belül lehetőség van korrepetálásra.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem megoldott.

Családi napközi létesítésére pályázati források felkutatása, kisvállalkozók, civil szervezetek és az egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. A nyári gyermekétkeztetés Önkormányzat általi biztosítása a szünidőben. A település közösségi tereinek fejlesztése, művelődési intézmény, programkínálatának bővítése. Nyári táborozási lehetőségek és forrásaik felkutatása.

A településen a nyári gyermekétkeztetés nem megoldott. A gyermekek szabadidejének nagy része nincs lekötve.

24

A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év 2008 2009 2010 2011 2012

Munkavállalási korúak száma (15-64 évesek) férfiak nők 137 141 140 121 136 141 130 145 N.A. N.A.

Foglalkoztatottak férfiak N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

nők N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

Munkanélküliek férfiak 11 8 6 5 N.A.

nők 12 11 19 15 N.A.


A fenti táblázatból megállapítható, hogy a munkanélküliség a településen a nők körében magasabb a férfiakhoz viszonyítva. Számosságát tekintve is több a nők száma az álláskeresők között, (az utolsó vizsgált évben a munkavállalási korú férfiak 3,8 százaléka keresett állást, míg a nők esetében ez az arány 10,3 %). A kisgyermekes anyukák munkaerőpiacra történő visszatérését megnehezíti az a tény, hogy a településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem biztosított. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A nők részvételét, illetve visszatérését gyermekvállalás után a munkaerőpiacra a munkaügyi központ képzési, átképzési lehetőségei segítik, amelyről helyben információt kaphatnak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A településen nem jellemző a nők kirívóan alacsony iskolai végzettsége, munkanélküliségük főként a gazdasági helyzetre vezethető vissza. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik.

25

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkavállalását nagyban megnehezíti a 0 - 3 éves korú gyermekek intézményes ellátásának hiánya, bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet a településen nem elérhető. Az óvodai ellátás a gyermek 2,5 éves korától vehető igénybe. Azoknak, a nőknek, akik a gyermek 2,5 éves kora előtt szeretnének munkát vállalni, családi segítség hiányában ez nem lehetséges. A településen az atipikus munkavégzési formák nem elterjedtek.

Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezési, anya- és gyermekgondozási feladatokat a település védőnője látja el. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év 2008 2009 2010 2011 2012

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

1 1 1 1 1

13 21 14 13 N.A.

13 21 14 13 N.A.


A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak, ha van is, ritkán kerül nyilvánosság elé. Ha ilyen történik, a legtöbb érintett szégyelli ezt, még a családsegítő kollégának sem beszélnek erről.

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról a település családgondozója tud információval szolgálni, ilyen szolgáltatások településünkön nem elérhetők.

26

A nők szerepe a helyi közéletben A település vezetésében a nők alulreprezentáltak, azonban az oktatási és szociális területen, valamint a civil szférában képviseltetik magukat.

A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az Önkormányzatnak erre vonatkozóan nincs információja.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A 0 – 3 éves korosztály számára napközbeni ellátást biztosító szolgáltatás hiánya, amely megnehezíti a nők munkába állását.

Családi napközi létesítésére pályázati források felkutatása, kisvállalkozók, civil szervezetek és az egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. Vállalkozók, civilek, egyházak ösztönzése szociális nappali ellátást biztosító intézmény létrehozására, ahol helyi nőket alkalmaznának. A munkaügyi központtal való együttműködés keretében az átképzés motiválása piacképes szakmák felé.

Munkanélküliség a nők körében kb. 10 %.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év 2008 2009 2010 2011 2012

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 37 39 39 41 N.A.

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 67 65 63 65 N.A.

összes nyugdíjas 104 104 102 106 N.A.


27

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2008-tól folyamatos gyakorlatilag stagnál. A nemek között itt eltérés figyelhető meg a nők javára, amelynek oka a magasabb várható átlagéletkor.

Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen a nyugdíjasok kereset-kiegészítő tevékenysége nem számszerűsíthető, mivel javarészt kimerül a saját ellátásra előállított, értékesítésre nem kerülő termékekben. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A községben szervezett módon nappali ellátást nem biztosítanak, azonban nyugdíjas klub, illetve idősek részvételével szerveződött civil szervezetek tevékenykednek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen is megfigyelhető az az országos tendencia, hogy az 50 év felettiek elhelyezkedési esélyei korlátozottak.

A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Tekintettel arra, hogy a település közintézményei csak részben akadálymentesítettek, az idős, mozgásukban korlátozott lakosoknak problémát jelenthet ezen intézmények megközelítése. (Orvosi rendelő, közös önkormányzati hivatal épülete) a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségüyi alapellátás a településen teljeskörűen biztosított, azonban a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetés, a családsegítés, illetve a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat érhető el. Nappali ellátás igénybevételére nem nyílik lehetőség.

64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év 2008

64 év feletti lakosság száma fő 67

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0

28

2009 2010 2011 2012

46 66 67 N.A.

0 0 0 N.A.

0 0 0 N.A.


Időskorúak járadékában részesülők száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

időskorúak járadékában részesülők száma 3 3 2 1 N.A.


b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Művelődési Ház az idős korosztály érdeklődésére számot tartó programokat szervez, valamint a nyugdíjas klub is kikapcsolódási lehetőségeket kínál részükre. A település könyvtára folyamatosan bővülő könyvállományával biztosít lehetőséget a művelődésre, kikapcsolódásra. c) idősek informatikai jártassága Tájékoztatók szintjén vannak ismereteik, szervezett formában nem szereztek jártasságot.

Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Településünkön az idős, nyugdíjas korú lakosok részére nyugdíjasklub működik, mely nagyon gyakran szervez összejöveteleket, így nagyban megkönnyíti az időskori elmagányosodás megszüntetését. Az időskorúak szintén igénybe vehetik a családsegítő szolgálat szolgáltatásait, mellyel napi életvitelük is könnyebbé válik.

29

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A nappali ellátás hiánya.

A nappali ellátás megszervezése civilek, vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források felkutatása, azokon való részvétel. Nappali ellátás szervezése, közösségi tér kialakítása.

A közintézmények részbeni akadálymentesítése. Az idős korúak közösségi élete színterének biztosításának hiánya.

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az Önkormányzat figyelmet fordít arra, hogy közfoglalkoztatás keretében, főként az idény jellegű munkák során fogyatékkal élő embereket is alkalmazzon. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzatnak ilyen jellegű megkülönböztetésről nincs tudomása. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ által házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai alapellátás és támogató szolgáltatások igénybevételére van lehetőség. Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

Megváltozott munkaképességű Egészségkárosodott személyek személyek szociális ellátásaiban ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 6 N.A. 6 N.A. 6 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


30

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati egyházi civil fenntartású fenntartású fenntartású intézményben intézményben intézményben 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


A településen nappali ellátás fogyatékos személyek számára nincs.

Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen fogyatékkal élő személyek szintén igénybe tudják venni a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést és a támogató szolgáltatást. A szakosított ellátási formák Szentgotthárdon, illetve a megyeszékhelyen vehetők igénybe.

A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Ezen épületek csak részben akadálymentesítettek. A közös önkormányzati hivatalban mozgáskorlátozott személy esetén az ügyintézés a földszinten történik, azonban ott ügyfélfogadásra alkalmas helyiség jelenleg nincs. Az orvosi rendelő, valamint a köznevelési intézmény sem akadálymentesített.

31

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A település intézményei tekintetében az információs és kommunikációs akadálymentesítés nem megoldott. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítése döntő többségükben nem megoldott. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Alsószölnökön a közterületek, járdák döntő többségükben akadálymentesítettek. Amennyiben mozgásszervi fogyatékos szeretne közösségi közlekedést igénybe venni, arra alkalmas buszok igénybe vehetők. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Ezek a szolgáltatások a településen nem állnak rendelkezésre. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ házi segítségnyújtás keretében segíti a hátrányos helyzetben élőket.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettség a közintézményekben. A foglalkoztatáshoz jutás nem valósul meg.

Akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások, pályázatok felkutatása. Akadálymentesítettség fejlesztése, védett munkahelyek létesítésének ösztönzése. A fogyatékkal élők nappali ellátásnak megszervezése.

A fogyatékkal élők nappali ellátásának és közösségi élet színterének hiánya.

Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Német Asszonykórus település kulturális rendezvényének meghatározója. Feladatunknak tekintik a régi, szép dalok felkutatását, megszólaltatását, a hagyományok ápolását. Önkéntes Tűzoltó Egyesület Alsószölnök a településen a katasztrófavédelem, a különböző műszaki biztosítások feladatkörében tud segítségére lenni az önkormányzatnak, illetve az állami szerveknek. Nyugdíjas Klub a hagyományok ápolásában, kulturális értékek átadásában, partneri viszonyok (főként a nemzetiségekkel) őrzésében fejti ki tevékenységét. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen működik Alsószölnök Község Szlovén Nemzetiségi Önkormányzata és Alsószölnök Község Német Nemzetiségi Önkormányzata.. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu, Kétvölgy és Orfalu községek közös önkormányzati hivatalt működtetnek.

32

Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések önkormányzatai társulásos formában látják el a köznevelési törvényben meghatározott óvodai nevelés feladatát.

Alsószölnök település tagja a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásnak, amely a közös feladatellátást az alábbi közszolgáltatások területén végzi:

• • • • • •

szociális alapszolgáltatások közül: családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi pszichiátria gyermekjóléti szolgáltatás belső ellenőrzés központi orvosi ügyelet mozgókönyvtári feladatok területfejlesztés

Alsószölnök település Szakonyfalu településekkel társulási formában látja el az óvodai nevelés feladatát. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A települési önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. §-a rendelkezik a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról (helyiség, infrastruktúra, humán erőforrás), melynek anyagi fedezete a települési önkormányzat költségvetésében szerepel. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Az idősek támogatására a helyi Nyugdíjasklub ad lehetőséget. A Sport és Turisztikai Egyesület a településen élő gyermekek részére is biztosít megfelelő szabadidős tevékenységet, illetve hozzásegíti őket a megfelelő életvitel kialakításához. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Egyelőre nem jellemező részvételük, de a célok között szerepel ennek motiválása.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP elkészítése során az önkormányzat adatokat kért a fenntartásában lévő intézményektől, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti szolgáltatóktól, helyben működő civil szervezetektől, nemzetiségi önkormányzatoktól. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Képviselő-testületi ülések, illetve közmeghallgatások keretében, polgármesteri fogadóórákon kaphatunk visszacsatolást a lakosság részéről.

33

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Összegző táblázat

Intézkedés sorszáma

A 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet 3. számú melléklete szerint A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

J

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

1. Rövid távú: 3 hónap 2. Folyamatos 3. Folyamatos, évente célzott támogatás nyújtása a célcsoportnak

Munkanélkülisé gi ráta alakulása a település vonatkozásában

Humán, pénzügyi és technikai erőforrások

Akkor lehetséges, amennyiben a képzés, átképzés során piacképes szakmát sajátítanak el a munkanélküliek, illetve a helyi vállalkozókat is sikeresen ösztönözzük.

1. Rövid távú: 3 hónap 2. Folyamatos 3. Folyamatos, évente célzott támogatás nyújtása a

Munkanélkülisé gi ráta alakulása a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek körében

Humán és technikai erőforrások

Akkor lehetséges, amennyiben a képzés, átképzés során piacképes szakmát sajátítanak el.

Az intézkedés megvalósításának határideje

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

Munkanélkülisé g csökkentése.

A településen a munkanélkülisé g megközelítőleg 5%.

A foglalkoztatá s növelése

Gazdasági program

2

Tartós munkanélkülisé g csökkentése

A településen a A 180 tartós, 180 napnál napnál régebben régebben regisztrált regisztrált munkanélküliek munkanélkül számaránya iek aránya nagyon magas 20%-ra

Gazdasági program

1. Információgyűjtés, a Polgármester probléma valószínűsíthető okainak feltárása 2. Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal 3. Munkahelyteremtés, helyi kis- és középvállalkozók ösztönzése, információnyújtás a munkaerő piaci integrációt segítő szolgáltatásokról, felnőttképzésről, átképzésről. 1. Probléma Polgármester valószínűsíthető okainak feltárása 2. Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal 3. Információ-nyújtás a munkaerő piaci

34

(43 – 45 %)

csökkenjen.

integrációt segítő szolgáltatásokról , felnőttképzésről, átképzésről.

célcsoportnak

3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Szabadidő hasznos eltöltése

A gyermekek A Költségvetési 1. Igényfelmérés szabadidejének gyermekek koncepció 2. Pályázatok nagy része nincs szabadidejük Gazdasági figyelése, helyi lekötve. nagy részét program stratégiai partnerek hasznosan felkutatása Településfejl töltsék el, esztési 3. Településközpont közösségi tér koncepció fejlesztése, túra utak kialakítása kialakítása, Rendezési spotcentrum közösségi terv funkciójának továbbfejlesztése.

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2. Folyamatos, 1 év 3. Hosszú távú: 5 év

A tervezett beruházások megvalósulása

Humán, pénzügyi, technikai

Az igényekkel összhangban álló kapacitás biztosítása


Stratégiai partner megléte, vállalkozói kedv, erőforrások

Humán,

Anyagi

III. A nők esélyegyenlősége 2

Munkanélkülisé g csökkentése a nők körében

Munkanélkülisé Nők g a nők körében foglalkoztatá kb. 4%. sának növelése

Gazdasági program

1. Stratégiai partnerek Polgármester 1. Rövid távú: 6 A nők körében a felkutatása hónap munkanélkülisé g a felére 2. A munkaügyi 2: Középtávú: 1 csökken központtal való év együttműködés 3. Hosszú távú: 5 keretében az átképzés év motiválása piacképes szakmák felé. 3. Vállalkozók, civilek, egyházak ösztönzése szociális nappali ellátást biztosító intézmény létrehozására, ahol helyi nőket alkalmaznának. IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Közintézmények

A

Valamennyi

Rendezési

1. Intézmények

Polgármester

1. Rövid távú: 6

A település

35

2

akadálymentesít ése

közintézmények részbeni akadálymentesít ése.

közintézmén ya településen akadályment esített legyen

terv Településfejl esztési terv

akadálymentesítési fokának felmérése 2. Akadálymentesítési terv elkészítése 3. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források felkutatása, azokon való részvétel. 4. Az akadálymentesítettség megvalósítása

Időskorúak közösségi életének szervezése

Az időskorúak közösségi élete színterének biztosításának hiánya.

Nappali Költségvetési ellátás koncepció biztosítása, Gazdasági közösségi tér program kialakítása Településfejl esztési terv Rendezési terv

1. Igényfelmérés 2. Pályázatfigyelés, partnerek felkutatása 3. A nappali ellátás megszervezése, közösségi tér kialakítása civilek, vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával.

Polgármester

hónap 2: Középtávú: 1 év 3. Folyamatos 4. Hosszú távú: 5 év

közintézményei nek 1/3-a akadálymentesít ett legyen

pénzügyi, technikai

erőforrások megléte esetén fenntartható

1. Rövid távú: 6 hónap 2: Középtávú: 1 év 3. Hosszú távú: 5 év

5 éven belül a nappali ellátás a településen biztosított legyen, amely a közösségi élet színterévé is válhat


Igények összhangja a kapacitással, rentábilis működés

A település közintézményei nek 1/3-a akadálymentesít ett legyen (tárgyi és infokommuniká ciós akadálymentesít és)


Anyagi erőforrások megléte esetén fenntartható

… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Közintézmények Hiányzó, nem akadálymentesít megfelelő ése akadálymentesít ettség a közintézmények ben.

Valamennyi Rendezési közintézmén terv ya Településfejl településen esztési terv akadályment Költségvetési esített koncepció legyen Gazdasági (tárgyi és program infokommun ikációs akadályment esítés)

1. Intézmények akadálymentesítési fokának felmérése 2. Akadálymentesítési terv elkészítése 3. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források felkutatása, azokon való részvétel. 4. Az akadálymentesítettség megvalósítása

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2: Középtávú: 1 év 3. Folyamatos 4. Hosszú távú: 5 év

36

Hatékonyság Az intézkedési tervjavaslat hatékonyságát növelő tényezők:

• •

Az érintett intézményeknek, szakembereknek szorosan együtt kell működniük. Az önkormányzatnak és intézményeinek feladata, hogy a működést érintő és az esélyegyenlőségi szempontból fontos közszolgáltatásokat meghatározó dokumentumokban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek.

•

A végrehajtás érdekében biztosítani kell az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők képzését.

•

A képviselő-testületi döntések – amelyek valamely szolgáltatás átalakítását vagy fejlesztését célozzák – előkészítésének szakaszában esélyegyenlőségi hatáselemzés készítése szükséges, amely alapján tervezhetők az intézkedések, fejlesztések az esélyegyenlőségi célcsoportokra gyakorolt hatásukra vonatkozóan.

37

Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

Monitoring Az intézkedési terv eredményességének biztosításához elengedhetetlenek az alábbi eszközök:

• •

•

Az eredményességet folyamatosan ellenőrizni, kétévente értékelni kell. Az értékelést – a személyes adok védelmének szigorú biztosítása mellett – nyilvánosságra kell hozni. A támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása nagy jelentőségű. Ennek érdekében a lehető legtöbb eszközt és helyi médiumot (település honlapja, tájékoztató kiadványok, lakossági fórumok, rendezvények) be kell vonni. A kétévenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok megszüntetésére külön intézkedése tervet kell készíteni, amely tartalmazza a célkitűzéseket, tevékenységeket, határidőket, felelősöket, sikerkritériumokat.

Visszacsatolás Amennyiben az intézkedési terv célkitűzéseit nem vagy azoknak csak egy részét sikerül teljesíteni, úgy a település önkormányzatának az alábbi teendőket kell elvégeznie:

• • •

Elemzi az eredménytelenséget, feltárja annak okait. Megállapítja – ha van – a felelősséget. Újabb helyzetelemzést és intézkedési tervet készít.

38

Egyéb Intézkedések A Helyi Esélyegyenlőségi Program érvényessége A Program a kihirdetése napján lép hatályba és a kihirdetését követő ötödik év végéig érvényes.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata A Programban megfogalmazott célok teljesítést, az elvégzett feladatokat Alsószölnök Község Képviselőtestülete a kétévenkénti értékeléssel együtt felülvizsgálja.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program módosítása A jogszabályi környezet változása, illetve egyéb indokoltság esetén a Program módosítására javaslatot tehet:

• • •

Alsószölnök Község Önkormányzat Képviselő-testületének bármely tagja Alsószölnök Község Polgármestere Alsószölnök Község, illetve olyan önkormányzati társulás melynek tagja Alsószölnök Község, fenntartásában működő intézmény alkalmazotti közössége az intézményvezető által.

•

Alsószölnök Község területén működő civil szervezetek a képviseletükre jogosult vezető által.

A Program módosítását a Képviselő-testülethez benyújtott írásbeli javaslattal lehet kérni. A módosítás elfogadására a Képviselő-testület jogosult. A módosításról való tájékoztatásra a nyilvánosság biztosításában foglaltakat kell alkalmazni.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága Alsószölnök Község Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. Elfogadás után a kihirdetéséről a helyben szokásos módon kell gondoskodni. A program megtekinthető a település honlapján (www.alsoszolnok.hu), valamint az Önkormányzati Hivatalban.

Alsószölnök, 2013. november 11.

Monek Zsolt sk. polgármester

Szukicsné Skaper Mónika sk. jegyző

39

Alsószölnök Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Recommend Documents