Állami tulajdonú hírközlési hálózatok az állami igények kiszolgálásában
Bancsics Ferenc politikai főtanácsadó
2017.05.10.
Belügyminisztérium
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozat Infokommunikációs Stratégiájáról (NIS)
Magyarország
Nemzeti
2
Digitális állam Elektronikus közigazgatási szolgáltatások Ügyfelek részére nyújtott, ügyintézést támogató szolgáltatások
Egységesített informatikai szolgáltatások az interoperabilitás megvalósulását segítő egységes logikájú informatikai szolgáltatásfejlesztések, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
Kormányzati adatközpont Magas rendelkezésre infrastruktúra.
állású,
nagy
biztonságú
kormányzati
IT
Szélessávú adatátviteli hálózat az államigazgatás, az önkormányzatok és a háztartások teljes köre számára biztosított hálózat 3
Elektronikus ügyintézési szolgáltatások
Tulajdon
Munka
Társadalombiztosítás
Pénzügyek
Oktatás
Jog
Fogyasztóvédelem
Közigazgatás
Vállalkozás
Okmány
Cél: 2018-ra az állampolgárok és a vállalkozások valamennyi közigazgatási ügyüket elektronikusan intézhessék. 4
Kormányzati informatikai rendszerek szolgáltatási rétegei
5
Kormányzati célú hálózatok
A 346 / 2010. (XII.28) KORM. rendelet szerint (2013.05.30.)
a) Nemzeti Távközlési Gerinchálózat; b) Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer; c) Zártcélú Rendészeti Hálózat; d) Köznet; e) K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer;
6
Kormányzati célú hálózatok Eht. 1. § (2) alapján kormányzati célú hálózat: „a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely a nyilvános elektronikus hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönített„
7
Kormányzati informatikai rendszerek szolgáltatási rétegei
Alkalmazás
Alkalmazás
Alkalmazás
Intézmény 1
Intézmény 2
Intézmény 3 NISZ, NIIFI
Informatikai infrastruktúra
Távközlési infrastruktúra
A komplex szolgáltatások biztosítása a kormányzati, oktatási felhasználók részére
MVM NET NTG gerinc-, és felhordóhálózati szolgáltató
8
A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII.28.) KORM. rendelet 10. § (3) A tartós állami tulajdonú társasági részesedésekkel működő társaságokat a tulajdonukban lévő és az általuk kezelt, állami vagyonnak minősülő elektronikus hírközlési építményekkel és elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos közös eszközhasználatra szerződéskötési kötelezettség terheli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, vagy a számára hálózatot biztosító – többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló – nyilvános hírközlési szolgáltatóval szemben. A szerződéskötési kötelezettség a társaságot csak a kormányzati célú hírközlési szolgáltató igényének bejelentésekor szerződés alapján más célra nem használt vagy más számára le nem kötött kapacitás erejéig terheli. (4) A (3) bekezdés szerinti társaságokat a tulajdonukban lévő és az általuk kezelt, állami vagyonnak minősülő, elektronikus hírközlési építménynek nem minősülő építmények és ingatlanok vonatkozásában a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, vagy a számára hálózatot biztosító – többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló – nyilvános hírközlési szolgáltatóval és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulttal szemben, ez utóbbiak javára az adott építmény vagy ingatlan elektronikus hírközlési célú használatának biztosítására használati jog alapítására irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. 9
Az állami vagyon megőrzése
10
Állami tulajdonú nagy hírközlési hálózatok Antenna Hungária tornyai
Autópályák hálózata
MVM NET hálózata
MÁV hálózata
11
Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG)
30-50 Mbps 3% 20-30 Mbps 1%
10-20 Mbps 7%
50-100 Mbps 6%
100+ Mbps 2%
10 Mbps alatt 81%
Kiszolgált intézményi kör: 118 Elért végpontok száma: 6893 Gerinchálózat kapacitása: 10 - 40 Gbit/sec Átlagos végponti sávszélesség: 15,3 Mbit/sec Csomópontok száma: 44 vidék, 5 Budapest 12
Miért kell fejleszteni? közigazgatási ügyfélkapcsolati pontok területi kiterjesztése, (kormányablakok, ügysegédek) a felhasználói kör bővülése, (önkormányzatok, EÜ intézmények) a működést támogató informatikai alkalmazások és rendszerek korszerűsítése, (kormányzati adatközpont, önkormányzati ASP) a közigazgatás által használt (mobil és fix) eszközök számának növekedése (Útdíjrendszer, Közúti ellenőrző pontok)
13
A fejlesztési alapelv
„A cél egy olyan „alapközmű” kialakítása, mely biztosítja a szolgáltató állam infrastruktúrális hátterét, annak érdekében, hogy az állampolgárok a teljes ország területén egységes szolgáltatásokhoz tudjanak hozzáférni és az intézmények korszerű egymás közötti (G2G) adatcseréje valósuljon meg.” NFM; GINOP helyzetelemzés 2014.
14
A Kormány 1631/2014. (XI. 6.) Korm. Határozata a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósításáról „ 4. felhívja a belügyminisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával készítse el a Digitális Nemzet Fejlesztési Program keretében a kormányzati célú hírközlési hálózatok további konszolidációjára és fejlesztési szükségleteire vonatkozó koncepciót;”
A Kormány a 2015. április 8-i ülésén elfogadta a feladat végrehajtásáról szóló jelentést 15
A kormányzati célú hálózat kialakításának elvei • ahol ez szakmailag releváns és lehetséges, valósuljon meg az állam által tulajdonolt hírközlési kapacitások egységesítése és biztosított legyen a kapacitások optimális kihasználása, • az Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (továbbiakban: NTG) földrajzi kiterjesztése és kapacitásbővítése során kerüljön sor valamennyi állami, önkormányzati hivatal és intézmény megfelelő sávszélességű hálózattal történő ellátására, • a piaci szolgáltatóktól való kitettség csökkentése, ennek érdekében a piaci hálózatok esetében az igénybevétel technológiai szintjének alacsonynak kell lennie, (lehetőleg alépítmény, kábelhely, optikai szálpár, optikai hullámhossz)
• biztosítva legyen a nemzetbiztonságilag kiemelt fontosságú rendszerek, adatok fokozott védelme, • mindezen infrastruktúrák üzemeltetése költséghatékony módon valósuljon meg. 16
Kormányzati Hálózatfejlesztési Projekt 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról Felhívás azonosító jele
Felhívás neve
Felhívás keretösszege (Mrd Ft)
13.
GINOP-3.4.2-VEKOP-15
Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése
2,86 (ebből VEKOP: 0,86)
14.
GINOP-3.4.3-VEKOP-15
Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése
4,29 (ebből VEKOP: 1,29)
GINOP-3.4.5-VEKOP-16
Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése
4,73 (ebből VEKOP: 1,73)
15.
1101/2016. (III. 3.) Korm. Határozat a kormányzati célú hálózatok továbbfejlesztéséről, a fejlesztések ütemezéséről, összhangban a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával:
6,33 Mrd Ft
17
Kormányzati Hálózatfejlesztési Projekt
18
Miért kell fejleszteni? - igények Önkormányzati ASP végpont igény (önálló+közös hivatali végpont)
1272
Kórház és egészségügyi intézmény végpont igény
285
Települési ügysegéd végpont igény
2 425
Családi Anyakönyvi Rendszer (CSAK) végpontjai
2 316
Összesen
6 298
A Kormány 2016. február 10-i döntése értelmében: „a 2000 fő alatti településekhez nem vezethető el a hálózat, csak a közös hivatalokig” Fenti végpontok közül ~ 1200 esik SZIP fejlesztési területre.
19
Hálózati síkok Budapest
IV III XV II
XIII XVI
XIV XII
I
V
VI VII VIII
X XVII
IX XI
XIX XX
Megyeszékhely
XVIII
XXI XXII XXIII
Országos gerinchálózat
Járási központ
Települési központ
Optikai hálózat gerinc
Kormányzati célú hálózat fejlesztés érdekköre
Optikai felhordó hálózat
Helyi hálózat SZIP fejlesztés érdekköre 20
Kihívások – a távközlési infrastruktúra megosztása 2014/61/EU irányelv a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről – A meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés – A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság – Az építési munkák összehangolása – A tervezett építési munkák átláthatósága
– Engedélyezési eljárás – Az épületen belüli fizikai infrastruktúra (2016. december 31. ) – Az épületen belül fizikai infrastruktúrához való hozzáférés
„A tagállamok 2016. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és tájékoztatják azokról a Bizottságot.” 21
Kihívások – a távközlési infrastruktúra megosztása 2013/C 025/01 számú Uniós Iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról 78. g) A támogatott infrastruktúrához való hatékony nagykereskedelmi hozzáférést legalább 7 éves időszakra kell felajánlani. Amennyiben a 7 éves időszak végén az infrastruktúra üzemeltetőjét a nemzeti szabályozó hatóság az alkalmazandó keretszabályozás értelmében az adott érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősíti, az elektronikus hírközlésre vonatkozó európai uniós keretszabályozásnak megfelelően hozzáférési kötelezettséget kell megállapítani. 2010/572/EU ajánlás az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről A nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a meglévő építőmérnöki infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása az I. melléklettel összhangban, költségalapú árakon történjen. 22
Kihívások – a távközlési infrastruktúra megosztása 651/2014/EU rendelet bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról
„A hálózatüzemeltető az e rendelet 2. cikkének 139. pontja szerinti lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítja tisztességes és megkülönböztetés mentes feltételek mellett, beleértve az NGA-hálózatok esetében a hálózatok fizikai átengedését.” 139. „nagykereskedelmi hozzáférés”: olyan hozzáférés, amelynek révén az egyik üzemeltető használhatja egy másik üzemeltető létesítményeit. A legújabb technológiai fejlemények alapján az adott hálózaton keresztüli lehető legszélesebb körű hozzáférés részét kell képezniük a következő hozzáférési termékeknek: FTTH/FTTB hálózatok esetében: hozzáférés az alépítményhez és a sötétszálhoz, a helyi hurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Kábelhálózatok esetében: hozzáférés az alépítményhez és bitfolyam-hozzáférés… 23
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 94. § (2) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető meglévő fizikai infrastruktúrájának felhasználásával kell elhelyezni, úgy, hogy a lehető legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. (2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez történő felhasználását. Az elektronikus hírközlési építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli. 96. § (1) Az érintett ingatlan tulajdonosát – a közterület, az állami tulajdonban álló ingatlan, valamint a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével – az e törvényből eredő korlátozás mértékének megfelelő Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg. 24
2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról
24. § (1) Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés – a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül – nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,
25
2007. évi CVI. Törvény az állami vagyonról 27. § (1) Az állami vagyonra vonatkozóan az a tulajdonosi joggyakorló kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. (2) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni.
(7) A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek kivételével – a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség). (8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. (9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. 26
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 32/A. § (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok kivételével a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVM NET Zrt.). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy az MVM NET Zrt. az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. Az MVM NET Zrt. által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.
27
2005. évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről 46. § (1) A NIF Zrt. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) mint GSM-R fejlesztők a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el – a fejlesztési közreműködő mellett – a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység
28
Köszönöm a figyelmet!
29