,. ~llami ~?á:mbeböz?ék : Osszef o g lal ó jelentés. a Lakásalap Inűködésé11ek. ellenőrzéséről

,.

~llami ~?á:mbeböz?ék

..-

-:

..

Osszef oglal ó jelentés

a Lakásalap

Inűködésé11ek

ellenőrzéséről

1990.

2.

Állami Számvevőszék V-11-10/1990.

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a Lakásalap müködésének

Az

e lmult

évtizedek ben

hitelszerződések

Országos

/az 1988 . december 31-ig megkö t ött

alapján/

bővítéséhez,

hoz,

a lak ások építéséhez, vásár lásá-

korszerűsítéséhez

Takarékpénztár

% kamatozású

á llami kölcsön és

% kamatozású bankkölcsön együttes állománya / to-

4 - 15

vábbiakban 31-én.

és egyéb munkáihoz az

és a takarékszövetkezetek által a

l akosságnak nyujtott O - 3,5 évi

ellenőrzéséról

A

lakáshiteleki

274 , 8 md Ft-ot tett k i 1988 . dec.

lakossági betétál l omány és a lakáshite le k átlagos

kamatszintje

közötti

különbözetet az állami költségvetés a

hitelnyujtó

pénzintézeteknek megtérítette, ami az 1 987 . év-

ben

md

Ft-ot,

évben

már

11

1 988 .

majd 31

a gyorsu l ó i n fláció következtében

mi ll iárd

Ft-ot tett ki. Az 1989 . évi

prognózis szerint a támogatás összege meghaladta volna az 56 md Ft-ot. Az

Állami

irányult,

Számvevőszék

hogy

ellenőrzése

annak megállapítására

a Minisztertanács által 1989 .

létrehozott

Lakásalap

kapcsolatos

kormányzat i munka hogyan

eddigi

müködése,

január 1-ével

illet ve

minősithető

az azzal törvényes-

ségi, c élszerüségi és eredményességi szempontból. I. Megáll a pitások

1/ A

Lakás alap

állományát,

átvette elősegítve

a lakáshi telek

1988 . december 31-i

ezáltal az OTP és a takarékszövet-

kezet e k tényleges pénzintézetté válását. Egyid ejü leg hoz-

- 2 -

- zájarult a lakáspiaci reálfoly amatok elindításához. A lakáshitel lekkel A

állomány azonos

fedezetéül

futamidővel

hitelt örle szt ések

sárlások idővel

és

Lakása l ap a lakás hite -

/37 év/ kötvényt bocsátott ki. az

következtében

a

ebből

adódó kötvényvisszavá-

ténylegesen 15- 20 év törlesztési

lehet számolni .

A Lakásalap létrehozása az 1989 . évben - a korábbiak szerinti

költségvetési

ben - több, mint

kamattámogatási

ren dsze rr el

szem-

11 milliárd Ft - tal tehermentesítette az

állami költségvetést. Hosszabb távon azonban - a kibocsátott kötv énye k utáni magas /az 1989 . évi 17 %- kal szemben 1990 -ben

növekvő

23 %/ és várhatóan tovább kötvénytőke

kötelezettség, továbbá a

kamatfizetési

törl esztés miatt - a

Lakásalap nem mérs é kli a költségvet és ter he it . 2/ A

Lakásal apot

kezd ődtek

temberében/ megalapozott Szervezet

l é trehozó

munkálatok

későn

/1988 . sz e p-

meg, ami kapkodáshoz, nem

döntésekhez

veze tett.

A

kellően

Lakásalap - kezelő

több, mint negyedéves késéssel kiadott Szerve-

zeti és

Működési

Szab~lyzata

hitel -

és a kötv é nyállomány nyilvántar tási re ndszere neáttekinthető,

hezen kezően

megbízhatósága kérdéses,

ebb ől

A

követ-

tartalmában továbbfejlesztésre szarul. Ugyanakkor

kedvezőnek é rtékelhe tő ,

kö désével határidős

3/ A

több szempontból hiányos .

hogy a Szervezet az 1 989 . é vi

mű ­

500 millió Ft - ot realizált lakásalap kötvények adás-vételéből.

Lakásalap

megbízási

szerződéseket

kötött a pénzinté-

zetekkel az Alapra átszállt hitelállomá ny nyilvántartására,

beszedésére,

költségének határozták

kezel ésére .

mé rtékét

A

pénzintézetek kezelési

konkrét üzletági számítások nélkül

meg . Nem állapítható meg az sem, hogy me nnyi-

ben vett é k figyelembe az állami megbízás nét .

/200

md

Ft-os

jelent ős

vo l ume-

hitelállomány ut á n 1 %-os kezelési

költség 2 md Ft-ot tesz ki./

- 3 -

4/ A Lakásalap az 1 989. évben összesen 45,0 md Ft költségve tési támogat ás ban részesült. Az Ft-tal sének

előző

évit , mintegy 15 md

meghaladó támogatás a be téti kamatlábak emelked é a

következmény e.

emelkedése

/A betéti kamatlábak 1 % pontos

fel téte lezve a kötvényk amat azonos

mértékű

vált o zás á t - 2,3 md Ft-tal növel i a támogatási igényt . / A Lakásalap

kötvény 1989 . é v i kamatlábának /17 + 1 %/ meg-

határozásánál gyelembe.

2+1 %-os pénzintézet i kamatrést vettek fi -

Ebben

az

esetbe n is kétséges , hogy mennyiben

érvényesül a kötvénykibocsátás vol ume n ének kamatrést mér séklő

A

hatása.

költségvetési

betéti

kamatok

ségvetés zetnél

támogatásból 7 , 6 md Ft-ot reprezentál a utáni

átengedett

az Alapnak . A forrásadó a pénzinté -

költségként

gyakorol

20%-os forrásadó, amelyet a költ -

jelenik

meg,

ami inflációs nyomá st

Lakásalap-kötvény és az 1 989 - tő l folyósított

a

l akásh itelek kamatlábára . 5/ Az

állami

he l yezete

kö l tségvetés miatt

- a terveze tt nél

kedvezőtlenebb

- kevesebb támogatá s t adott az Alapnak,

ugyanakkor növekedett az Alap te r he is. Így az Alap duló dett.

6 md Ft - os hián ya az év fo l yamán

Ezért a pénzügyminiszter javaslatára

XVIII. törvény a

jelent ősen

előírta ,

tartalékalapjából ,

in -

emelke-

az 1989. évi

hogy a Társadalombiztosítási Alap a

pénzintézet ek pedig a kockázati

tarta lék a l ap jukból Lakásalap- fedezeti kötvényeket kötele sek vásárolni. A

pótlólagos forrásteremtésnek ez a formája - e li s merve, kedvezőtlen

h ogy

kevésbé

vagy

a Társadalombiztosítási Al ap szuficitjének tekinthető

sa - nem it hosszú tov ább

hatás ú mint a pótadó kivetése ,

jó megoldásnak. A költségvetés terhe -

távon nem mér sékel i,

emelkedő

elvo ná-

kamatlába

s őt

a kötvény ek vár hatóan

következtében n öveli azokat.

- 4 -

Ugyanak kor

a

kö tvényv ásárl ás ra

kötelezett e ket pén zügyi

szempon t ból h át r ányos helyzetbe hoz za /a Társada l ombiztosítási Alap magasabb kamatlábbal is leköthetné a tartalé kalapját/, il letve korlátoz za pénz ügy i

manőverezési

l ehe -

tőségüket.

Az

utób bi

zetek

probléma

vonatkozásáb a n

fo gla lása alapján-

lakosság

á ll ami

emel kedé sének m egnőtt

és

1988 - ban

a pénzügyminiszter . körl eve lében eny-

rendk ívü l

érintő

ket

. -'

é r zéke nyen

hatására ezért

hitelfoly ósítási

reagál a l akáshitele -

intézkedésekre . A kamatlábak vár ható még

a hitelkér elmek száma

jelentő sen

1 989 . decemb er é ben is fennálltak

hitelszerződésekből

megkö t ött

kamatadó

- a MT Gazdas ág i Koll égi um áll ás -

előírásait.

h ítette a törvény 6/ A

é rzék e l és ére ut a l, hogy a pénzinté-

k öt elezettségek.

A

származó áthúz ádá l akáshitelek ut á ni

bev e zetés é nek hir é re v i szont a

r endkivüli tö r-

l esztések ugr ott ak meg. Hatásuk ra a hi t e l ál lomány 28,6 md Ft -tal

csökkent .

A r endkivü l i hiteltörlesztés 1 989. XI .

1- tő l

1 990 . 1.1 5-ig 1 2 ,4 md Ft-tal te rhel te a költségve -

t ést,

ame ly

- 5,6

md Ft meg t é rül a kamat fize tési kötelezettség csök-

kené se

össz egbő l

miatt.

- 23 %-os k ötvé nykamattal számolva

/Vált oz atlan

k amatlábak

me lle tt is a li g

t öbb mint k ét é v a l att a ve szteség megté rül . / 7/ A

Lakásalap

ami

a

kötvény

lakosság

alac so ny a n

kamata nem éri el a piaci átlagot ,

sz e mp ontj ából

tartott

k örbe

sorolhatók

ut án ,

bá r

di szk rimin ativ jelleggel

betéti kamatok következménye. Ebbe a a lakásc é lu megt a karitások i s, amely ek

me ntes ek

a f o rr ásadó alól, az OTP nem fi zet i

meg a szokásos bruttó bet éti k amatlábat .

81 A

lakáshitelek

ut á n megállapított un. kamat a dó 1 990-ben

4,5 md Ft bevé t el t kotmányb i róság

jelentett volna a Lakásalapnak. Az Al-

dö n t é se

k ö v e tk ezté b e n

figy e lemmel az

·-·

- 5 -

IMF-fel kötött megállapodásra ségvetési

- ilyen nagyságrendü költ-

megtakaritást kell elérni, vagy a költségvetés

bevételeit

kell

növelni

annak érdekében, h ogy az állam

eleget tudjon tenni a Lakásalappal szemben

vállalt köte -

lezettség ének .

II. J a v a s l a t 1/ A

Lakásalap

retei

intézményéről

között

o k

az államháztartási törvény ke-

ind okolt rend elkez ni, müködését törvénnyel E gyidejű leg

kell

szabályozni.

a lakásgazdálkodási rend-

szer

korszerűsítésével

ról,

hogy megbízható adatok ál ljan ak rendelkez és re vala-

összhangban gondoskodni kell ar-

mennyi - lakáscélú - állami pénz nagyságáról . 2/ A Pénzügyminisztérium tornás,

közvetlen

költségvetésből .

állami hogy

illetve

vizsgálja meg a Lakása l ap egy csa-

megszünjenek

kényszermegoldások. előirása,

egyes /Pl .

támogatásának

Ez

lehetőséget

lehetőségét

az

t e remt ene arra,

ellentmondásos hatásokkal járó kötvényjegyzési

kötelezettség

egyes lakosság i betétek kamatának diszkriminá-

lása./

3/ A Pénzügyminisztérium vizsgálja felül a

Lakásalap hitel-

á ll ományának kezelésével és a kötvénykibocsátás lebonyolí tásával

megbizott pénzintézetekkel megkötött

szerződé­

seket . A kamatrés és a kezelési költség mértékét az állami

megbízás

zelését előnyöket

4/ A

és

volumenét, az

ezekből

valamint a Lakásalap számla ke származó

jelentős

pénzintézeti

figyelembe véve kell meghatározni .

je gybank

int ézkedéseive l segitse elő a Lak ásalap köt -

vények piaci forgalm át. Tegye álta l ános gyakorlattá, hogy a

kötelező

jegybanki tartalék /18%/ bizonyos hányadát a

pénz int ézetek Lakásalap kötvényekben teljesíthessék. /Je-

- 6 -

lenl eg csak az OTP és a tak aré kszöve t kezetek esetében v a n ez igy , a kereskedelmi bankoknál nem./ 5/ A

költségvetés

kimélése

é rdekében

a

Lak ásalap -k ezelő

S zervezet vizsgá lja meg a Lakásalap további saját forrás bővítési

lehetőségét,

fi gye l emmel az é r tékpapírpiaci mü-

vel ete kr e. 6/ Az

1989 .

v ény dó

évi költségvetést módosító törvénynek - a k öt-

visszavásárlás Kormány

ni szteri

mértéke

tekinteté ben -

ellentmo n-

állásfoglalást és az azon alapuló pénzügymi-

intézkedést

haladéktalanul

vissza

kell vonni

(részletesen a mellékletben). 7/

A

L akásalap - kezelő

bályzatát - az

Sze r vezet szervezet i és müködési sza-

ellenőrzés

megál l apításainak

megfelelően

-

ki ke l l egészíteni.

Budap est, 1990. ápri l is

lJ,rL-fl

dr. Hagelmaye r

I s t ván

-·· -

)

V- 11-10 / 1990. sz.-hoz.

ME L L É K L E T

1. Ki vonat az MN K 1 989 . évi költs ég vetéséről szó l ó 1 988 . évi XVII . tv. módosításár ól szóló 1989 . évi XVI II. " 24.§

tv- bő l.

A Társadalombiztosítási Alap a tartalékalapjából

- az 1 989 . évi, a tervezetten fe l ül i b evételi több let mértémegfelelő

k ének (3)

összegben - az 1988 . évi XXI. törv ény 4. §

bekezdésével összhangban a Lakás Alap hiányát finanszí-

rozó kötvényt vásárol. 25 . § (1) A pénzintézet - a külföldi részvéte ll el dő

műk ö­

pénzintézet és a biztosító intézet kivé teléve l - k öt e l es

az e törvény hatál yba lépésekor lap j a

összegének 50%-át 1989 .

meglé vő

ko ckázat i tartal é ka-

július 3 1 -ig a Lakás Al ap á l -

t a l k i bocsátott kö tv ény vásárl ására fordí tani. (2) lez ési

Az ( 1 ) bekezdésben me g határozott p énzi ntéz et hi te ves z teségét kockázat i tartalékalap ja terhére számol -

h atja e l. Ha a koc káz ati tartal ékalap er re nem nyújt fe dezetet,

akko r

a hi te l ezés i ve szteség mért é k éig a Lakás Alap a

p é n zintézet kérésére a kötv ényt visszavás áro l ja. "

-·

2. Kivonat

a

Kormány

Gazdasági Kollégiuma á llásfoglalását

tartalmazó 0124/ 1 04/GpT/ 1 989 . sz.

eml ékeztetőbő l

i

"A

kormány

Bank

fe l kéri a p énzügymi nis zte r t

és a Mag y ar Nemzeti

elnökét arra , hogy december 7-ig tegyen a ker eskedelmi

bankok felszámol ás i e lj árás in dításával k apcsolatos ellené rdeke lt ségének l ást del mi

elren d elő

oldását

szo l gáló intézkedéseket. A fel számo-

bíró ság i

bankok tulajdonában

hat á rozat lévő

időpon tjában

a kereske-

lakásalap-f e dezeti kötv énje -

ke t a kibocsátó - a v á llal attal szembe n fenn á lló kétes köve-

- 2 -

telés

20% - ának erejéig - a bank kívánságára vásáralja visz-

sza.

A

felszámolás

követően

befejezését

a visszavásárlási

kötelezetts éget olyan mértékre kell kieg észíten i, ami fedezi a felszámolás során elszenvedett veszteség felét. "

3. A pénzügyminiszter mennyi

16.110/89.

kereskedelmi

számú intézkedése vala-

bank és szakosított pénzintézet ré-

szére "A

magyar

tartósan lentik. lyos

bankrendszer

legsúlyosabb tehertételét a

fizetésképtelen vállalatoknak nyújtott hitelek jeEz nemcsak a kereskedelmi bankok számára jelent su-

terhet,

hanem

felhasználni tól.

egyik

a

hitelt

igénylő

és azt

jövedelmezően

képes vállalatokat is elzárja a hitelforrások-

A Kormány , abból a célból , ho gy érdekeltté tegye a

bankokat

a tartósan fizet ésképtelen vállalatokkal szemben a

felszámolási eljárás megindításában, a likviditásuk javítása érdekében a A

következő

felszámol ási

k ereskede lmi v ál lalattal bíróság

a

banktól, szemben szemben

erejéig

rolja.

eljárás

me&lndításával amelyik

a

egyidejűleg

attól a

tar tósan fizetésképtelen

fels zámolás i e l járást kezdeményez és a

felszámolási

vállalattal 20% - a

határozatot hozta:

e l járás

fennálló

megind ítását elrendeli, a

teljes követelésállományának

l akásalap-kötvényét a Lakás Alap visszavásá-

Ezt az összeget a felszámolás befejez ése kor a bankot

ért tényleges veszteség rendezésére kell fordítani . A

fels zámolási eljárás befeiezésekor, a tényleges vesztes ég

50% - ának rolt

megfelelő

összegig - az

előzőek

szerint vi sszav ásá-

lak áskötvényt is beleértve - a Lakás Alap további köt-

v ényeket szerűen

vásárol

vissza, az ezért kap ott összeget értelem-

a veszteség rendezésére kell fordítani . A t ényleges

veszteség tov á bbi 50%-át a korábban képzett kockázati tartal ék

terhér e

k e ll l e írni, ame ly et adózás

előtti

er e dményből

~~

- J -

képeztek,

így

felszámolások meg l évő

erre során

adóvisszatérítés

kockázati tartalék és l akásalap-kötvény értékesítés

-.

2-től

érvényes szabályok

(adózott tartalék és adóalapcsökkentés) kell eljár-

Budapest , 1989 . december 6 . "

--

Amen n yiben a

a bankot ért veszteségek rendezésére a

nem nyújt fedezetet az 1990. j anuár szerint ni .

nincs .

Jelentés

a Lakásalap

~nűködésének

ellenőrzéséről

1990.

2.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Fejezeti Facsoport V-11-9/1990.

J E L E N T

a Lakásalap

ÉS

működésének ellenőrzéséről

Az egy éves multra visszatekintő Lakásalap működésével kapcsolatban törvényességi, célszerűségi és eredmén ye ss ég i szempontból vizsgáltuk . a létrehoz ásak or megfogalma z ott c él kitűzések

Az

teljesítését.

ellenőrz és t

a PénzOgyminisztériumban és a

Lakásalapkez elő

Szervezetnél folytattuk le.

I.

Meg á llapítá s ok

l. A Lak ásalap l é treho zása, jogi szabályozása Az

elmult

é vti ze dekbe n a l akáso k építéséhez, vásár l ásá hoz , b őví té sé h ez, kor szer űs í té séhez és e g yéb ép íté s i mun kái ho z az á llami t á mo gatás eg yik formájaként az Ors z ágo s Takaré kpén z tár és a t aka rék szöve tkez etek kamatmentesen és kedvezmény e s kama tokkal ( é vi l, 2 , 3, 3.5% ) állami, valamint a jogszabályokb a n meghatározott kamat ú (évi 4, 6 , 8, 10, 1 2 , 14, 15%) bankkölcsönöket nyú j tott ak . Ez a hit e lállomán y 274,8 milliárd Ft-ot t e tt ki 1988 . dec. 31-én.

-··· -

2 -

E kölcsönök forrása a lakossági betétállomány, amelynek kamata 1987-ig csak kismértékben haladta .meg a hitelkama to kat. A kamatkülönbözetet és a hitelt nyújtó pénzintéze tek költ sé geit az állami költségvetés fedezte kamattámogatás formájában. A kamattámogatás mértéke 1987-ben ll milliárd Ft volt. A lakossági megtakarítás fenntartása érdekében - a korábbinál lényegesen nagyobb fogyasztói árindex miatt 1988-ban többszöri betéti kamatemelésre és kamatprémium be vezetésére került sor. Az átlagos (bruttó) betéti kamat az éves állományra vetítve 14,2%-ra emelkedett, míg a lakáshitelek átlagos 3,2%-os kamatszintje alig változott. Emiatt jelentősen megnőtt a költségveté s kamattámogatási kiadása és 1988-ban · elérte a 31 milliárd Ft-ot. A bankrendszeri integráció, a régi hitelek miatti kamattámogatási elkötelezettségek finanszírozása, e hitelek forrás hátterének megteremtése érdekében felm er ült egy elkülönített állami pénzalap, a Lakásalap létreh ozásának igénye. A pénzügyi kormányzat először törvényi szabályozással tervezte a Lakásalapot életbe léptetni, s annak forrás oldalát jelentős ré szbe n a vállalatok hozzáj~rulási kötelezettségére alapozták volna. Ezzel a megoldással az Országgyűlés nem értett egyet és nem ' fogadta el a törvényjavaslatot. Ezt köv e tően a Minisztertanács rendeletben sza bál yozta a Lak ásalap működését, az elő zőek hez képest azzal a különbséggel, hogy a források között a vállalati hozzájárulást költségvetési támogatás váltotta ki. A Lakásalapról szóló 115/1988. (XII.31.) MT r endelet lehető­ vé tette, hogy a régi kedvezményes laká shitelek elkülönüljenek az

OTP-től

és a

takarékszövetkezete ktő l,

e hitelek fe-

:

-

dezete m~nyt

katv~nyform~t,

altsan ha s onló

azaz a

katv~nyekkel

lejáratú

lakossági

tő,

a

p~nzint~zeti

Lak~salapot

műveletek

a

hitel~llo ­

vá s átolja meg az

~rin­

vagyis ennek a nem kis

k~szítési

ideje

zatot első

integr~lódás~t elők~szí­

l~trehozó munk~latok

kezdődtek,

m~r

Lak ~sa l ap

p~nzint~zetektől.

tett A

3 -

meglehetősen

szeptember~ben

1988.

horderejű

l~p~sn ek

az

e l ő­

ravid volt. Ez nem kis kocká-

rejtett magában, hiszen a hitelforgalomhoz kapcsolódó elsz~mol~sok

1989.

(katvény

febru~rjában

tőketarleszt~s,

esedékesek voltak.

Az 1988. év utolsó napj ai ban még olyan elemi teremt~se

is

h~tra

kamattörleszt~s)

volt, mint az Alap

felt~telek

vezetőj~nek

meg-

kijelöl~­

se.

2. A Laká sa l a p

műkad~s~nek

belső

szabályozása.

A p~nzügyminiszter 1989. I. 17-~n kelt 2332/1989. Jogi Főo. számú alapító határozat~val hozta l~tr e a Laká salap-kezelő Szervezetet 1989. I. l-ével, análló kalts~gvetési szervk~nt. A szakmai míg a

munk~t

4

gazd~lkod~si ·

v~gzi.

A tanácsadót

főfoglalkoz~sú

dolgozó (l igazgatÓ+3

feladatokat, 4

mell ~kfoglalkoz~sú

fő),

dolgozó

Pénzügyminiszt~rium

deleg~lt

és a Magyar Nemzeti Bank l-l az Alaphoz, akik szintén mell~kfoglal-

kozá s úak. Az 1989. évi költségvetési előirányzatuk 9,5 millió forint volt. Költs~gv e tési t~mogat~st nem kapnak, mű kö désük költségeit az Alap Az

alapítást

bevét e leiből

kavetőe n

a pénzügyminis z ter

és

fedezik.

tabb mint negyedévvel

később

ad t a

ki

az MNB elnake a Lakásalap Szervezeti

- 4 -

és MGk6dési Szabályzatát (SZMSZ). Az S2MSZ- hiányos ságai miatt - csak részben alapozta meg a szetvezet eredményes és a vonatkozó jogszabálynak

megfelelő

mG k6 dését.

A feladatok k6z6tt nem határozták meg az Alapnak azo ka t a

mGveleteit,

amelyeket - az MT rendelet szerint - az

OTP-nek kell lebonyolítani. Nem rendelkeztek az Alap forgalm á t (bevételeit, kiadásait) bemutató nyil vá n tar tás vezetéséről sem. Hiányolható, hogy az SZMSZ-ben csak a feladatok ró l re n delkezt ek , a ezervezetről nem. Nincs meghatároz va, ho gy a

ezervezeten belül milyen munkamego sz tással látják el

az

Alap pa l

zet

6sszefüggő

szakmai feladatokat és a ezerve-

fenntartását szolgáló gazdasági f e ladatok at . Nin-

csenek

megh a t ároz va

a f e l adatk6r6k és a hozzákapcsolt

fel e lő ssé g.

(Az ellenőrzés idejéig a mu nkakö ri leírásokat sem készítették el.) A k6lt s égveté s i szervi mGködés keretei

között

nem szabályozták a pénzü gy i hatá sk 6rö-

ket, a kötelezettségvállalás, az ut alvá n yozás és az ell en jegy zés jogkörét. Ne m szabá l yoztá k az igazgató h e ly ettesítésé nek ellátá sát se m. Az Alap mG kö dé se szempo ntj ábó l l~n yeges a hitel- és a k6 t vényállomány naprakész ke z elése. A hit e ladósok és a h it elke ze l és t

v égző

nagyon

bonyolult. A hit e l- és a kö tvé n yá llo mány informáci ó -

rendszere

pé nzint éze tek nagy száma miatt a nyilvánt artás

megfelelő,

míg a pén z forgalmi rend sz ert tartalmi-

l ag tovább ke ll fejleszteni.

- 5 -

3. A Lakásalap és ·a pénzintézetek közötti pénzügyi Az

1989.

megkezdődött

januárjában

év

művelet ek

a lakáshitel állo-

mány és az Alap által - ennek fedezeteként - kibocsátott kötvényállomány cseréje, ami óriási munkát jelentett. Ehhez a

hitelállomány pénzintézetek - OTP és 260 takarékszövetke-

zet - szerinti felmérését, leltározását kellett elvégezni. Az

Or szág os Takarékpénztár valamennyi fiÓkja számára szabá-

lyozta a ho ssz úlejáratú hitelek átadásának rendjét, illetve a hitelek kezelésével kapcsolatos pénzintézeti feladatokat, vagyis a Lakás a lappal való folyamatos elszámolás és adatszolgáltatás feladatait. Az előzőek elősegítésére a Ta karék Bank Rt. a takarékszövetkezetek részére tájékoztatót adott ki. Az tek

Alap egyes

művelet e inek

mindeg yikével

lebonyolítására ezen pénzintézeszerződést

megbízási

kötöttek, amelyben

rögzítették azt is, hogy az adott pénzintézet - átadott követelés állománya fejében mekkora kötvény követeléssei rendelkezik az Alapnál. szerződésekben

A megbízási

a pénzintézetek - költségté-

rítés ellenében - vállalták az Alapra átszállt hitelállomány nyilvántartását, beszedését, kezelését. A szerződésben foglalt kötelezettségek hoss zú táv on biztosítják a kölcsönös elszámolások alapjául szolgáló adatszolgáltatást, válto zásá nak tartását. gálnak

az

a

hitelállomány és kötvényállomány

n yomo n kö vetését,

A

szerződések

Alap

s így ezek egye nsúlyban

így megbízható hát teréü l szal -

szervezeti

és

működési

rögzített feladatai végrehajtásának.

szabályzatban

.. - 6 -

Tapasztalataink szerint a p~nzint~zetek m~g ma is módo s ítj ~k az Alapra ~tsz~llt hitel~llom~ny 1989. január l-i nyitó adat~t, ami nyilv~ntartásaik megbízhatóságát erősen megk~rdőj e ­ lezi.

Ez m~g akkor is igaz, ha tekintetbe vesszük, hogy közel 4 millió sz~mla kezel~s~ről van szd, hiszen a hiteláldöntő

lomány nu~r

többs~ge

előtt

l.

262,6 milliárd forint, 1 989 . j a az OTP könyveiben szerepelt, míg a 260

takar~kszövetkez e t

12,2

milli~rd

forint

követel~s

állo-

mánnyal rendelkezett. A

hitel~llomány

szerződ~sek

A

kötv~ny

me gfe lelő

si A

1989. jÚniusában

kibocs~t~s c~lja

k eze lő

kat

kötv~ny~llom~ny kicser~l~se,

megköt~se

lak~shitelek

tú

~s

tőkeforr~sának

p~nzint~ze te kn~l.

tőke

üt e m~vel

az Alapra

törl e szt~si

fejeződött

~tsz~llt

l~trehoz~sa

A

a megbízá s i

hosszú

várható

kötv~ny~llom~ny

n~v~rt~ k~ n ek

ütem~t

alakul~s~t

lej~ra­

volt a tartozáso-

a hitel~llom~ny kellett összhangba hozni.

hiteltörleszt~s

be.

azonban több

törleszt~­

t~nyző

bi-

zon y talann~

te sz i. Íg y a megelőlegezett ~s az utólagos szoci~lpolitikai kedve z mény, a tartoz~s átv~llalás Új r e ndsz ere és a rendkívüli Ezen a A

kötv~ny

okból a

túlfi ze t~sek t~nyleges

~v

tőketörleszt~s

elkerül~se

érdek~ben

hit e ltörleszt~ shez

Lakásalap

15-20

törleszt~sek.

alatt

kötv~ny~llomán y

-

m~rt~k~t

- az esetleges

sz~nd~kosan

al~becsült~k

k~pest.

lej~rata

törle sz th et ő,mivel

37

a hitel-

~v. ~s

T~n y l egese n

a

ez

kötv~ny~llo­

mán y t rendsz e resen összehasonlítják ~s az Al a p jav á ra mutatko zó különbö ze t e t kötv~ny vi ss zavásárl~sra fordítják.

- 7 -

Az

Alap

k~tv~nykibocs~t~s~n~l

a

kHtv~nyr6l

szóló - az 1987.

évi 22. tvr-rel módosított - 1982. ~vi 28. tvr-ben foglaltak szerint j~rtak el. A tvr-el Haszhangban a Lak~salap kHtv~­ kinyomtat~s

nyek esetében a

Lak~salap

4. A

elmaradt.

1989. évi forgalma,

kHlts~gvet~si

kapcsolata

A Lakásalap 1989. évben 117, O milli~rd Ft bev~telt realizált és bevételeivel egyez6 kiadást teljesített. (Lásd az 1.sz. mellékletet.) Az

alap

li~rd

bev~t e lei

forr~sadóval,

kHzHtt 9 milliárd Ft

6 mil-

hitelfelv~tellel

Ft

t~mogat~s s al

s zámoltak.

~tengedi

Alap

az

hitelfelv~tel

és 41,9 millárd Ft kHlts~gvet~si A kHlts~gvet~s a forrásadót elev e

bevételek~nt.

mellett

a

A forráshiány

kHtv~ny

rendez~sére

a

kibocsátás lehet6 s ~ge i~

felmerül t. A

forr~sadó

a

pénzint~ z et

pénzintézetn~l

sz~mára

kHlts~gnHveked~st

k~t

kHlts~gként

megoldási

jelenik meg. A

lehet6s~g

adódik. A

hitelkamat emel~s~vel, vagy tHbblett~mogat~ssal (L~k~salap kHtvény kamatemel~se) ellensulyozza. A hitelkamat emel~se a Lakásalaphoz került a

kHlcsHnHk

eset~ben

gyakorlatilag

k~pviselik

a hitelállomány

zHm~t.

folyósított hitelek esetében van

Az

els6

utalt~k

f~lévben ~t

lehetetlen,

s ezek

Erre csak az 1989-tffl lehet6s~g.

zavart okozott, hogy a

p~nzint~zetek

nem

Alapot illet6 hiteltHrlesztéseket, s utóbbi nem fizette a Lak~salap-kHtvény t6ke-és kamattHrlesztését. Félévkor

az

a pénzintézeteknél

összegyűlt

hiteltHrlesztésekr61

és az Alap t6ke-~s kamattörlesztési kHtelezettségér61 - egymás s al összevetve elszámolást készítettek. A p~nzint~­ zet javára mutatkozó differenciát az Alap átutalta.

-

8 -

Az OTP azonban az első félév során a kötvény tőke- és kamattörlesztések átutalása hiányában forráshiányos helyzetbe kerGlt.

Ennek

áthidalására

refinansziroz~si

hiteleket vett

fel, s ezek kamatai visszatérítését igényelte az Alaptól. A Pénzügyminisztérium

az OTP-vel történt megállapodás alapján

a hitelfelvétel kamatainak részbeni fedezetére - az 1989re

megállapitott 1%-os kezelési költséget

egyszeri jelleg-

gel 1,2%-ra emelte fel, s ennek fedezetét - 500 millió forintot - a Lakásalapnak átutalta. (Üzletági költségszámít á sok hiányában nem lehet egyértelműen megítélni a Pénzügyminisztérium

által

- eredetileg

~

jóváhagyott 1%-os kezel és i

költség realitását.) A finanszírozási zavar illetve az e z zel összefüggő többletköltség visszavezethető egyrészt a Lakásalap rendszer nem megfelelő, késői előkészítésére, má s részt az Alapot érintő költségvetési támogatás első félé v i elmaradására,

amely

a

költségvetés nehéz helyzetével volt

összefüggésben. A

Lakásalap

folyamán

induló

jelentősen

6 milliárd forintos forráshiánya az é v nőtt,

kedvezőtlen

költségvetés

aminek helyzete

a

finan s zírozására - a miatt - pótlólagos for-

rást kellett bevonni. Az

1989.

évi

állami

költségvetésről

szóló 1988. évi XVII.

törvény módositása keretében - a pénzügyi kormányzat

előter­

jesztésére - az Országgyűlés az u.n. Lakásalap-fedezeti kötvény kibocsátása mellett döntött. A törvény előírta, hogy a Társadalombiztosítási tervezeten

Alap a tartalékalapjából az 1989. é v i

felüli bevételi többletnek

megfelelő

összeget , a

pénzintézet e k pedig a kockázati tartalékalapjuk 50%-át kötelesek a Lakáslap-kötvények vásárlására fordítani. Enn e k megfelelően a Társadalombiztosítási Alap 13,1 milliárd Ft-ért a pénzintézetek 6,3 milliárd Ft-ért vásároltak kötvényt. A

kötvény

lejárata

15 év és a pótlólagos forrásteremtésen

túl az a költségvetés "nyeresége", hogy e kötvény esetében 5 éves tőketörlesztési maratórium (haladék) áll fenn. Ennek azonban "ára"· is van, hiszen 5 éven keresztül a költségvetés kamatterhei nem csökkennek.

- 9 -

A

kamatát

kötvény

kamatához

mindenkori :

kentve lően

a

azt

leghosszabb lejáratú kincstárjegy ( 1 989 - ben

1 9% )_ · kapc sol ták , cs ök-

a forrásadó mértékével (20%). Ennek megfele-

az 1 989. éves kamat mértéke 15,2% volt, míg jelenle g

19,2%. A

kö tvé nyk ibocsátással kapcso l atban az 1989. év i állami költ-

ségvetésről

XVIII.

sz óló 1988 . évi XVII . törvényt módosító 198 9. évi

törvény

25 . §

0124/ 1 04/GpT/1989 . l ásfog l alás, reskedelmi dott

sz .

valamint bankok

(2)

bekezdésében

emlékeztetőben

foglaltak

szereplő

és

a

Kormány ál-

az azon alapuló -1989 . dec . 6-án a ke-

és a s zakosítottpénzintézetek részére kia-

16.110/1989 .

számú pénzügym i niszteri kör levél

előí­

rásai között ellentmondás van. A

törvény

szerint

te ségeir e

amennyiben a p énzintézet hitelezési vesz-

kockázati tartalék

alapja n em nyújt fedezetet, úgy

a Lakásalap - a hitelezési veszteség mértékéig - fedezeti kötvényt vásárol vissza. Ezzel szemben a pénzügyminiszteri intézkedés

szerint

a

bank oknak csak a tényleges veszteség 50%- át

kell a kockázati tartalékalapjuk terhére leírni, míg a veszteség

további 50%- ának

megfele l ő

ö ssz egig a Lakásalap kötvénye-

ket vásár ol vissza. A pénzügyminiszter i intézkedés a Lakásalap szempontjából k edvezőbb ,

mint a törvény i

osztozkodni c sa k

kedvezőt lenebb,

a

pénzintézetek szempontjából

előírás .

A veszteségen így azonnal

köteles az Alap és a Bank , míg a Tv. szerint erre

akkor kerülhet sor, ha a bank kockázati tartal ék alapját

felhasználta.

A

pénzügyminiszteri

int ézkedés

törvényességi

szempontból kifogásolható. Emellett

tovább terhelheti a Lakása lap ot (és a költségveté~t)

a körlevélben

meghatározott, a

fel számolás i eljárás megindí -

tásakor a vállalattal szembeni követelésállomány 20%-a erejéig történő,

előzetes

kötv ényvisszavásárlási kö telezettség. (Ré sz-

letei be n l ásd a 2. sz. mellékletet . )

- 10 -

A

t~nylegesen

ig~ri)

~s

tes~g

beindítand6 azz~l

jelentős megterhel~sét

A Lakásalap-fedezeti terheit - a

kHtv~nyek

p~nzOgyi

kamatfizet~si

kivet~se

dezeti

formáját

vagy a szufficit

kHtv~ny

jelenthetik.

kibocsátása, bár a kHltségvekHtelezettség

távon nem csHkkentette, a p6tl6lagos hat6bb

(amint azt a Kormány

Hsszef0gg6 p~nzint~zeti hitelez~si vesza tHrv~nyi szabályozás alapjá~ . ~ a Lakásalap (~s a az

kHlts~gvet~s)

tés

csődeljár á0 Jk

forrásteremt~s

val6sította egyszerű

miatt - hosszú elfogad-

meg, mint egy pótadó

elvonása. A Lakásalap fe-

kibocsátása azonban mindenképpen átmeneti fi-

nanszírozási megoldásnak

tekinthető,

mivel érdemben nem old-

ja meg a probl~mát, a kHltségvetés hiányát csak időben to l ja ki. Másrészről a Társadalombiztosítási Alap és a kereskedelmi bankok mozgás lehet5ségét korlátozza. A bevételi ad atok is mutatják, hogy amennyiben a régi rendszer műkHdHtt volna 1989-ben i s , Úgy a kHltségvetési kamattámogatási igény (37,4+19,4 zel tal

mrdFt)

mintegy

57

milliárd Ft lett volna. Ez-

szemben a kHlt s égveté s 1989-ben mintegy 46 milliárd Fttámogatta a Lakásalapot (a forrásadd átengedésével

együtt). A

kHzvetlen kHltségvetési támogatás a Lakásalap bevételei-

nek 32%-át, míg a forrásadó a 6%-át tette ki. A Lakásalap bevételei kHzHtt átlagosan

a lako sság által fizetett -

3,2%-os nagyságúnak

ben 8 milliárd forintot, a milliárd forintot tett ki.

tekinthető-

hiteltőke

~s

hitel kamat 198 9-

tHrle sztés pedig 44,6

A hiteltőke tHrl esztés éves nagysága - az elmult évek tapasztalatai sze rint 30 milliárd forint kHrUli Hsszeg. Az eltér~sben az évvégi rendkívüli törlesztések hatása jelentkezik. Kötvények

rövidtávú a dás-vételével az Alap mintegy 500 mil-

lió Ft kamatnyereséget is reali zá lt. Bár ez az Alap 117, 0 milliárd Ft-os forgalmához képest e 1 enyész6, de így is sok szarosa a kezel6 sze rve zet 9,5 millió Ft-os 1 989 . évi költségveté s é nek.

- ll -

Lak~salap

A

a l a pj ~ n · :

nye

kiad~sai

- a

kor~bbi

fedezetélil

2

milliárd

negy~dében

korm~nyzati

Ft-ot

ismerttÁ vált -

intézkedések

lak~s

(a

25%-ra

rendkívüli szoros~ra

Amíg a

való

cs6kkentése)

t6rlesztések

~ényt

Az

(zzel sze mben

199n-től

~letbe

lP.pő

hiteladó bevPzetésP., a 45~

kedvezmény mér tP. -

azt eredményezték, hogy a

növekedtek.

rendkívüli törlesztések mértéke

15-ig

ke d v P. z m~ -

- a szoká s oshoz vi sz onyítva - sok-

2,8 milliárd forint volt, addig a ár

tapasztalatai

l~ 5~;- os

terveztF~k.

rendkívüli vis szaf izetéshez kapcsolódó kének

~vek

r e n d k í v ü l i h i t e l t ö r l es z t ~ s·e '<

a

1939. utolsó -

k6z6tt

terjedő

időszakban

1989. október 31-ig

novem~er

(eddi~

l-től

1990 . janu-

lehetett a régi kedvez-

igénybe venni) elérte a 12.4 mill~rd Ft-ot az OTP-nél.

összesen

15,6 milliárd Ft rendkívüli törlesztÁshez kap-

csolódó kedvezmény 12,0

milli~rd

Ft, s ezzel együtt a hitel-

állomány csö kke nése 27,6 milliárd Ft-ot tett ki. A takaréksz6vetkezetAknél csa k ni

nÁh~ny

éve kezdtek foglalkoz-

lakáshitelezésse l, így a hitelállomány jó része nem

az 50%-os hit e ladó alá, vagyis az

iigyfele~et

kényszerítő

esi~

ha-

tás kisebb volt, mint az OTP hitele k esetében. A visszafizetés mintegy 600 millió forintra, a kapcsolódó kP.dvezmény 400 millió forintra s így a hitelállomány cs6kkenés 1,0 milliárd forintra Min dezek to zás ~

alapján a pénzintézeteknél

lak~shitelek

lévő

tehető.

kedvezményes kama-

állománya összesen mintegy 28,6 milliárd

Ft-tal csökkent. A

Lak ása lap kiadásai köz6tt a r e ndkívüli törlesztéshez kap-

csolódó

45 %- os

költségvetést.

kedvezmény

12,4 milliárd Ft-tal t e rh elte a

A hitelállomány

nagyarány~

csökkenése ugy a n-

akkor a kötvény kamat kiadások megtakarítását jelenti. (Lásd 3 • s z • me l l é k.l e t • )

- 12 -

A 23%-os kötvénykamattal számolva az évi megtakarítás a 28,6 milliárd Ft hitelállomány után _5,6 milliárd Ft. E szerint a költségvetést terhel6 12,-4· milliárd Ft lén ye gében alig több, mint két év alatt megtérül a kamatfizetési kötelezettségek nagyarányú csökkenése révén. A

Lakásalap

kiadásai között az 1989. évben

48,-1

milliá rd

forintot tett ki a kötvénytulajdonosoknak havonta fizeten d6 kamat, illetve a hitelállomány kezeléséért a pénzintéz etek által fel számítot t költségtérítés. (Ennek mérté ke a hit elál lomány évi 1,2%-a volt.) El6z6

, . ev1

áthúzádá

tételként 11,9 milliárd forintot te rveztek, amely az OTP 1988. évi mérlegében szerepl6 kamattámogatás kifizetésének 1988-ról 1989-re történ6 halasztá sából adódott. E tételnek a Lakásalapban való kezelése nyilvánvalóan az 1988. évi állami költségvetés poziciójának javítását s zolgálta. A kiadások között 2,7 milliárd forinttal jelenik meg a La kásalap kötvény t6ketörlesztése. Ennek mértékét a kibocsátó a kötvény tájékoztatójában a kibocsátás százalékában határozta meg. Ez egyébként évenként változik. Még 1989. decemberében is fennálltak 1988-ban megkötött hitelszerz6dé sekb6 1 származó áthúzádá hitelf o lyósítási kötel e zettségek. Ennek mértéke 13,6 milliárd forint, ami jelent 6 sen meghaladja a korábbi években szokásos összeget. Az épí tési kölcsön kérelmek száma az 1988. év végén megugrott, mert 1989. elejét61 a kölcsön f e ltétel ei megváltoztak. Azok azonban, aki k 1988. december 31-ig ben yújtottá k kölc sö n iránti kérelmüket, még a régi feltételekkel kap tak építési hitelt 1989- be n. Említésre kerü lt már, hogy a pénzintéz e t ek tulajd onában lév6 kötvényállomány és az Alap hitelállomán ya közötti összhangot mind íg bizto~ítani kell. Ezért a rendkívüli törlesztés ekb6l származó

hitelállomány

c sök kenést a kötvé nyállo má nynak kö -

- 13 -

vetnie rint

és

a

összesen

Altal

~tutalt

milli~rd

12,4

fo-

befolyt t6rle szt~sek felha sz n~l~ s~ val az Alap 28,3 milli~rd forint ért~kben v~ s~ro lt vi ssza La -

kötv ~ nyeket.

kásalap 5. A

k6lts~gvet~s

kell. A

.

ta kar~kp~ nzt á ri

konstrukció~

állami kölesBnök utáni 1990. évi

ad6fizetésről

hit elad6

es

kü l6nb 6ző

kapcsolata a Lakásalappal A

lakáscélú

l-től

sz616 1989. évi XLI X. t6rvény, 1990. január bev~teleként

alap A

szá mítások

volna

a

G

írta

sze rint

elő

a

Laká s -

a hiteladót.

ennek

összege ebben az évben elért e

milliárd forintot. Ugyanakkor a különféle men-

te sítések miatt az Alap gyakorlatilag csak 4,5

milliárd fo-

rint netto bevételre számíthatott. Ez a pótad6 tehát ez e n összeg erej~ig tehermente s ítette volna a költségvet~st. · Az

Alkotmánybíróság 1990. március 14-i döntésével

április l-i hatáll ya l - megs e mmisít e tte az tés é t.

Enne k

következtében

amit - a kiadások

~s

Országgyűlés

bP.v~t eltő l

bevételek egyensúlyának

lamilyen formában pótolni A

a L8káslap

1990. dön-

esik el,

~rdekében

- va-

~el l.

Laká sa lapr61 sz6ló 115/1988. (XII. 31) HT rendelet 6. §- a

kimondja, tát

hog y

az

Alap

által kibocsátott k6tvények kama-

évente a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a

P~nzügyminisz­

ter együttesen állapítja meg. A

lak ása lap

kötvény kamatának meghatározásánál az Or sz ágos

Takar ékpé nzt árná l

kezelt

fizetett

alakulását veszik figyelembe. A

kamatok

mind enkori l akossági betétek után különb6ző

jo gcíme n elhelyezett betéteknek fajtánként változik a kamat lá ba .

A lakásal a p kötvény kamatának a piaci

megá llapításához

elsősorban

teremtik

l ehetősége t.

meg

a

átlag

alatti

az alacsony kamatozásu betétek Ily e nek:

látr a

szóló betét

- 14 -

(1989:

8%;

1990:

10%), gépkocsi letét (1989: 6%, 1990: 2%

egy éven belül, 6% egy éven tdl). A

laká ~céld

megtakarítás ok

kamata - beleértve ebbe az if jusági betéteket is előbbieknél

az

mag asabb

(1989: 18%; 1990: 1-5 év között 18%, 5 éven

22%), alapvetőennem gyakorol hatást a Lakáslap köt vény

tdl

kamatának mértékére. A

lakossági

tott

betétek egy részén é l tudatosan alacsonyan tar-

kamatok a Lakásalapra illetve az állami költségvetésre

pozitív

hatással

vannak,

támogatás

lakosság szempontjából diszkriminatív A lakáscéld megtakarítások

kimélőek,

ugyanakkor a

jellegűek.

egyfelől

mentesek a forrása-

dó alól , másrészt az OTP a megtakarítók rész é re a pi aci szintű

kamatot nem fizeti meg. Ugyanakkor ezeket a me g -

takarítókat

hitelfelvétel

esetén

piaci

szintű

kamat

terheli . Amennyiben tának

az infláció gyo rsul ása a Lakásalap kötvény kama-

emeléséve l

jár, í g y annak költsé g v e tési kihatása szá-

zalékpontonként 2 , 3 milliárd forint .

II. Következtetések,

Az

első

évi

tapasztalatok

költs égvetés

terheit

csö k kenti. Ennek oka ni

j elen tős

val

az

j a v aslatok

szeri nt a Lakásalap rendszer a

elkövetkező

elsősorban

években

várhatóan nem

a kibocsátott kötvények ut á-

kamatfizetési kötelezettség , ame l y az infláció-

feltehet ően

még növekszik is. A költségv etési eszközök

igénybe vétel e az eredeti elképzelések (vállalati hozzáj á rulási

köt e le zettség)

telmű en .

rinti

Mind

me gva lósí tásáva l csökkent volna egyér-

emellett az 1989. évben a régi rendszer sze-

költségvetési

kamattámogatás i

igénnyel szemben több

mint 11 milli árd Ft-tal tehermentesítette a költ ségvetést .

·-

- 15 -

A

Lakásalap

tel

rendszer a régi, elavu lt szabályozás ú lakáshiOTP - től

á ll omán yt az

l asztotta

és a

takarékszövetkezetektől

és ezzel megteremtette a banki integ r áció jövőben

ségét . Nincs akadá l ya annak, h ogy a a l apokon á ll ó bankként

működjön.

le vá -

l e h ető ­

az OTP i s üz le ti

Megszünt a l akossági betéti

kamatok és a lakáshitel kamato k közötti irreáli s differen cia egy

pénzintézeten belüli fenntartása, ame ly csak a kö lt ség -

vetés támogatásával volt áthidalható . Kedvezőnek

értékelhető ,

hogy az Alapnál az

OTP - től

és a ta-

kar ékszövet kezetektől

származó

szágos

á lln ak r ende lkez és re. Korábban ez nem

volt

adatbázisként ki építve ,

inform ációk összesített or -

ped ig i ge n fo n tos a költs égvetési kapcsol at

mi att . A Lakásalap 1989 . é vi

működése

rű

volt,

se

esetenként éreztette

de

fél évb en. Kormány

A

összességében r endeltetéssze-

a rendszer túlságosan gyo rs működés i

á lt al

vál l alt

kedvezőtle n

ütemű

hatását,

előkészít é ­

f őként

az

el ső

zavarokhoz hozzájár ult az i s, hogy a garanc i ák

nem teljesültek, az

el ső

f é l évi költségvetési támogatás át u ta l ása elmaradt . Kedvezőtlen

a

és a t örvényességi szempo n tokkal

pénzintézetek

natkozó

ho gy

hite l ezési veszteségeinek megosztására vo-

pénzügym i n i szter i

költségvetést)

e ll enkező ,

int ézkedés

a

Lakásalapot (és a

fokozottabban, mí g a pénzintézeteket kevésbé

terheli , mint e kérdéskö r t már korábban szabá l yozó 1989 . évi XVIII. törvény. A tapasz talato k alapján - A

Lakásalapról

kell

majd

szabályozn i.

a

következők

javasolhatók :

az államháztartás i t örvény ker etei között

re nde lk ezni , az Alap Egyidejűleg

korsze rűs ítésével

a

működésé t

t ö r vé nnyel kell

l akásga zd álkodás i

r e n dszer

össz h a n gban go n dos k od ni kell arró l, ho gy

....

- 16 -

megbízható adatok álljanak rendelkez ésre valamenny! . . - lakáscéld - állami pénz nagyságáról. - A

jegybank intézkedéseivel segitse elő ·a Lakásalap kötvé-

nyek

piaci forgalmát. Tegye általános gyakorlattá, hogy a

kötelező

jegybanki tartalék (18%) bizonyos hányadát a

pén ~­

intézetek Lakásalap kötvényekben teljesíthetik. (Jelenle g csak az OTP és a takaréks zöve tkezetek esetében van ez így, a kereskedelmi bankoknál nem.) - A

költségvetés kimélése érdekében indo ko lt megvizsgálni a további

gyelemmel

az értékpapír piaci

határidős

- A

saját

forrásbővítési

Lakásalap

lehet őségét ,

műveletekre .

fi-

(pl. kötvénye k

adás-vétele, stb.)

törvénynek ellentmondó 0124/14/GpT/1989 . sz . emlékezte-

tőben

szereplő

16.110/1989.

Kormány állásfogla l ást és az azon alapu ló

sz. pénzügyminiszteri intézkedés t haladék t a -

l anul vissza kell vonni.

- A Laká sa lap-kezelő Szervezet szervezet i és mÜk ödés i sza bályzatát - az e ll e nőr zés megá llapításai n ak megfelelően ki ke ll egészíteni, hogy az az eredményes és szabályszerG mÜködés alapját képezhesse.

~n

~~~ ( Otto Tamás ~'

Bud apest, 1990. má rciu s

számvevő

A jelentésben fogla lt akkal egyetértek.

~ctf~c~

Bud apest, 1990 . márci us 29.

v a

-Szarka I mre

lakásalap-kezelő

igazgatója

7

Szervezet

..

... l. sz .

Hell ~k let

A Lakásalap 1989. évi bevételei és kiadásai

A8vételek mrd Ft

Terv

T ~ny

!
l. Forrásadó

9,0

7,6

l. LA kötvény ka-

Terv

T~ ny

48,1

mat + kez.ktg. (17~~+1%)

2.

Kötv ~ n y

kibocs.

6,0

2. P.endkiv.törl.

19, l~

2,0

12,4

ll ,9

11,9

kedv. 3. l
41,9

3.

37,/~

Előző

évi át-

húzódó 4. Ilitelkama t (3

8,0

2?~)

72

72 4

5.

liiteltőke

törles ztés

L~ • /~4,

LA

kötv~ ny tőke-

törl.

6

ú

(1,04?~)

5. Áthú zádá hit e l-

2.7 13,6

foly. 6. Kötv.vi sszavá-

sár l . 117

o

28 3 117

A táblázat elkUlönítve mutat ja a z Alap 1989 . évi forg a lmában a kamat, ill. tőke j e ll egű

bevételeke t és

kiadáso~at.

Az 1989 . évi költségv e té sből csak azokat a t ervszámokat muta tjuk, amelyek tar ta lmukban megegye znek a

megfe l elő

tényadato kka l.

o

' a

2. sz. melléklet

A 16.110/1989. számú pénzügyminiszteri intézkedés hatás a a bankok kockázati tartalékalapjára és a Lakásalapra

A pénzügyminiszter intézkedése szerint a bank tényleg e s veszteségét 50-50%-ban kell megosztani a kockázati tartalé k alap és a Laká salap között. A Laká sa lapot a felszámolandó vállalattal szembeni követelésállomány 20%-áig

előzetes

köt-

vényvisszavá s árlási kötelezettség is terheli, amely a tényleges veszte sé g elszámolásánál figyelembe vehető. Ezt figyelembe véve, a tényleges veszteség sára be ni a

50-50%-os megoszt á-

ak kor kerülhet sor, ha a veszteség a vállalattal szemkövetelésállomá ny legalább 40%-át te szi ki. Amennyib e n

veszte ség

sebb

e lőírt

mint

mértéke a követelésállományhoz vi szonyítva ki40%, annak

előzőek

szeri nti 50-50%-os megosztása

n em való s ul meg, a Lak ása l apot 50%- nál nag yob b h ányad terhel i .

Számszerű

példán bemutatva az intézkedés

hat ása a kö vetke-

ző.

A bank kockázat i tartalékalapja:

500 millió Ft

A felszámolandó vállalattal szembeni követel ésállománya:

250 millió Ft

Az Alap e lő zetes vi ssza vá sá rlási kötel eze ttsége, a követelé sá llomány 20%-a (pü.min.intézk. sz e rint):

5 0 milliÓ Ft

- 2 -

Ha a t~nyleges ves~tes~g ennek a k~t­ szerese (a követel~sállomány 40%-a), akkor osztozhat azon 50-50%-ban ~s

a

bank 100 millió Ft

a lakásal ap:

Amennyiben a

t~nyleges

veszteség a vál-

lalattal szembeni követelésállománynak csak 30%-a:

75 millió Ft,

a lakásalap az előzetes 20%-os visszavásárlási köt e lezett ség~ve l 50 millió Ft-tal, míg a bank kockázati tartalékalapja csak 25 millió Ft-tal részesedik.

úgy

ebből

Így nem valósul meg a pénzügyminiszteri int ézkedés szerinti 50-50%-os veszteségmegosztás a bank és a La kásalap között, vagyis ket.

a Lakás a l ap (a költségvetés) viseli a na gyobb terhe-

•• 3. sz . mell éklP. t

A rendkívüli hiteltörlesz tések és a hiteladó költségvetésre gyakorolt hatása (Az OTP + t akarékszövetkezetek együt t) Hilliárd Ft

He g n e v e z é s

11987-88 .

l év átl. l. Rendkív.törl.nagys.

2,5

1989 . l 1989 . XI .l-l

év

1990 .

1990 .

11990.

l 1990. 1.15. 1 I.l-1 5. II.l- 11.28 .1 év

16, 2

13,4

3,0

12,4

10 ,3

2 ,4

5,6

4,6

1,1

(45%-os kedv ezménynyel) 2. A

45~~- os

kedvezm .

kihat. 3. A

45?~-os

törleszt.

kamat megtakarítása 4. Rendkiv.törl.nagys. (25%-os kedvezménynye l) 5 . A 25%-os kedvezm.
6. A 25?~-os t ör l.k amatdiffer.megtakarítása 7. A 9D.évi hit eladó , , kv-i hatása ( szam1tá s szer in t ).

4,8