~llami ~ámbrb_őS?tk
JELENTÉS a szennyvíze1vezetésre és,...--tisztításra fordított eszközök felhasználásának vizsgálatáról
-*
199 1. szeptember
66.
V-84/21191. T.sz.: 72.
Összefoglaló jelentés
..
A szennyvíz elvezetésére és -tisztítására rordított eszközök relbasználásának vizsgálatáról
Az Állami Számvevőszék 1991. I. félévi munkaterve alapján 1991. május - június hónapokban ll megyében és a fővárosban, a megyei (fővárosi) önkormányzati hivatalokban, ll megyei jogú városnál, 36 települési önkormányzatnál, 31 gazdálkodó szervnél (Vizügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Felügyelőség, vállalat) és 7 társulatnál folytatott helyszíni vizsgálatot és felhasználta a KSH, a BM rendelkezésére álló adatait. A vizsgálat célja: annak megállapítása volt, hogy az elmúlt években: 1986-1990. között milyen nagyságrendű központi, tanácsi és egyéb pénzeszközöket fordítottak a szennyvíz elvezetésére és -tisztítására. A felhasznált pénzeszközökkel milyen fejlesztéseket hajtottak végre és ennek révén milyen eredményeket értek el az ún. "közmű olló" további nyílásának megakadályozására. I. Elözmények A szennyvízelvezetésre és -tisztításra - az ötéves tervekben megfogalmazottakon túl - önálló, központi határozatok nem készültek. Az ezekkel kapcsolatos elképzelések, célkitűzések részét képezték a központi iránymutatások figyelembevételével az 1960-as évektől kezdve különböző időpontokban készült megyei ún. "vízgazdálkodási koncepcióknak". Ezekre a koncepciókra rányomta bélyegét, hogy a vízgazdálkodási ágazat irányításával foglalkozó központi szervek a lakosság igényeinek kielégítése során figyelmüket és energiájukat elsősorban az egészséges ivóvízellátás feltételeinek megteremtésére fordították. Emiatt azonban a vízbázisok védelme szempontjából alapvető fontosságú csatornázás és szennyvíztisztítás -az anyagi
-2-
lehetőségek
által is behatároltan példatár l. sz.)
az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult (lásd
A szennyvíz kérdést kiemeit témaként csupán a Balaton vízminőségének javításáról és az üdülő övezettel összefüggő feladatokról szóló 2003/1983. (III. 3.) MT. határozat és a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program módosításáról és ütemezéséről szóló 2018/1983. (VIII. 27.) MT. határozat kezelte. Ezen kívül az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Hivatali985-ben megállapodott abban, hogy egyes kiemeit vízminőségvédelmi térségek, valamint nagyobb ipari városok szennyvíztisztítási feladatait állami szinten kiemelten kezelilc. Ezen beruházásokat központi költségvetési forrásból ún. egyéb központi beruházásként valósítják meg. A témát nem komplexen tartalmazó koncepeionális célkitűzések hatásának tudható be, hogy miközben 1985. végén a lakosságat egészséges ivóvízzel ellátó hálózat hossza már 41.600 km volt, ugyanakkor a csatornahálózat ennek lllindössze 22, l %-át, 9190 km-t tett ki. Az 1887 településen akkor élő 9 millió lakos egészséges ivóvízhez jutott, míg a 305 településen csak 4,9 millió fő részére volt biztosítva a csatornahálózat. A napi 4,2 millió m3-es ivóvíztermeléshez csak 2,2 millió m3 szennyvízelvezetés kapcsolódott és ez utóbbinak alig több mint a felét 1,2 millió 3 m -t tisztítottak mechanikai és részben biológiai m6dszerekkel. A lakásállomány 39 %-a volt közcsatornába bekötve és az ezeken elvezetett szennyvíznek lllindössze 41 %-a került biológiai tisztításra. Az ország e téren mutatkozó elmaradottságát jól érzékelteti, hogy az 1980-as évek elején nemzetközi felmérések szerint a fejlett ipari országokban a lakások 70-98 %-a volt közcsatornával ellátva, az elvezetett szennyvíznek pedig 50-100 %-át tisztították is (részletesen lásd 10-14. sz. táblák). A csatomázottság és a szennyvíztisztítás elmaradottságának - egyéb külső szennyező tényezők mellett (mezőgazdaság, bányászat, ipar) - egyenes következménye a talajvizek elszennyeződése. Emiatt lényegében hazánk talajvíz készletének 1985-ben alig 10 %-a volt emberi, vagy állati fogyasztásra alkalmas. Az egyértelműen megfelelőnek tekinthető tisztítási technológia, és az elhelyezésre alkalmas területek hiánya, valamint a magas költségek miatt mind nagyobb gonddá vált a szennyvíziszap elhelyezése. Veszélyeztetetté váltak felszin alatti vízkészleteink is, elsősorban a Dunántúl ún. "nyitott karsztvíz bázisai".
-3-
II. A pénzügyi források A KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint az 1986-1990. évekre vonatkozó nemzetgazdasági célkitűzések keretei között a vízgazdálkodási ágazat beruházásaira 6,6 %-ot (79 milliárd forintot) irányoztak elő. Ennek 32,9 %-át kívánták a szennyvíz problémák mérséklésére fordítani, mivel ekkor már látszott, hogy a vízgazdálkodási ágazaton belül e terület háttérbe szorítása milyen veszélyeket rejt magában. A 26 milliárd forilltos szennyvízelvezetési és. -tisztítási előírányzat 19,4 %-át 5,1 milliárd forintot kívántak központi döntési körben felhasználni (lásd l. sz. táblázat). Ebbó1 eredetileg a 8 kiemelten kezelt város (Debrecen, Esztergom, Győr, Komárom, Miskolc, Oroszlány, Pécs, Tatabánya) csatornázásának, illetve szennyvíztisztító telepeinek megépítésére 2,3 milliárd forintot, a Balaton, a Velencei tó és a Dunakanyar hasonló problémáinak megoldására pedig 3,3 milliárd forintot szántak (ennek 92 %-a a balatoni körzetet érintette). Az eredeti vízgazdálkodási célkitűzésekhez képest a célcsoportos beruházásokra fordítható központi forrásokat 1988-1990. években 22 %-kal, 2,6 milliárd F t-ra csökkentették, annak belső struktúráját változatlanul hagyva, ugyanakkor mintegy 200 millió forinttal 2,5 milliárd Ft-ra emelték a 8 kiemeit város részére adható összeget (lásd 2. sz. táblázat).
A központi források mellett, azoknál lényegesen nagyobb arányban 40,5 %-ban számoltak tanácsi forrásokkal, 10,6 milliárd forint értékben. A közüzemi vízcsatornamű- és fürdő vállalatok beruházásokra fordítható pénzeszközeit 8, l milliárd forintos nagyságrendben vették figyelembe (31 %). A viziközmű társulati beruházásoknál a Vízügyi Alapot, mint forrást figyelembe véve 2,4 milliárd Ft-ot irányoztak elő. A központi források csökkenésével párhuzamosan mérséklődött a tanácsok rendelkezésére álló fejlesztési eszközök nagyságrendje is, ezért a fővárosi és a megyei tanácsok is - különösen 1988-1990. években- visszafogottabb beruházási politikát folytattak, ami a szennyvízelvezetésre és tisztításra előirányzott összegek megyénként különböző mértékű csökkenését eredményezte. ID. Pénzügyi teljesítés Az 5 évre a különböző forrásokból együttesen előírányzott 26 milliárd forinttal szemben annál 8,4 %-kal többet, 28,3 milliárd forintot fordítottak. Ezen belül az
-4-
egyes jogcímeken eredetileg figyelembe vett forrásokhoz képest jelentős eltérések mutatkoztak a forrásképződés belső struktúrájában (lásd 3-9. sz. táblázat). Az eredeti központi előirányzathoz képest a pénzügyi felhasználás a 8 kiemeit város esetében 17.5 %-kal, a módosítottnál 9,2 %-kal (227 millió forinttal) volt több. Ezzel egyidejűleg az ún. célcsoportos beruházásoknál az eredeti tervhez képest 27,3 %-<>S, a módosított tervhez képest pedig 6,1 %-<>S (158 millió Ft) lemaradás mutatkozott. A közüzemi víz- csatomamű- és fürdő vállalatok feladata csupán a rekonstrukció elvégzése lett volna. A náluk 50-70 %-ban amortizációból képződő
forrás felhasmálásával azonban - kiilsö (tanácsi) hatásra -
jelentős
összegeket fordítottak új beruházások finanszirozására. Az eredeti
előírányzathoz
igen
képest 1,1 milliárd forinttal (14 %-kal) többet.
A tanácsok hozzájárulása - annak ellenére, hogy a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló fejlesztéseket tanácsi céltámogatási rendszer kialakításával és alkalmazásával is segítették (lásd példatár 2. sz). - a szennyvízproblémák megoldásához az 1986-88. évek 2 - 2,9 milliárdos évenkénti összegével szemben a vizsgált időszak végére 680 millió forintra csökkent. Ennek oka, hogy az ún. tervegyeztető tárgyalásokon a tanácsok részére a központi szervek a vízgazdálkodási célokra külön támogatást nem biztosítottak, csupán a tanácsok elképzeléseit is figyelembevevő központi tervszámításokat készítettek. Ezeket az összegeket beépítették a megyei tanácsok költségvetésébe, s az a későbbiekben az egységes tanácsi pénzalap részeként funkcionált, amelyeket a tanácsi szabályozás szerint bármely célra fel lehetett használni anélkül, hogy az kifogás tárgyát képezbette volna. A központi és saját forrásaik csökkenését a tanácsok elsősorban a viziközmű társulatok anyagi hozzájárulásának növelésével, valamint a víz- és csatornamű vállalati források nagyobb mértékű igénybevételével igyekeztek kompenzálni. A lakosság - érezve a szennyvízelvezetés fontosságát - a helyi tanácsok partnerévé vált, amit jelez, hogy 1990-ben már l ,7 milliárd forint volt a viziközmű társulatok beruházása, több mint 2,5-szerese az 1986. évinek. A rekonstrukció rovására ugyan, de dinamikusan nőtt a víz- és csatornamű vállalatok beruházási tevékenysége is, amely 1989-ben érte el csúcspontját 2,3 milliárd forinttal, az 1986. évinek másfélszereséveL A viziközmű társulatoknál a növekvő és a tervek készítésekor ilyen mértékben még nem prognosztizálható inflációs hatásokat úgy "véd ték ki", hogy a korábban bekötési egységként 20-25 ezer forintban meghatározott lakossági hozzájárulás összegét fokozatosan emelték. Ez az összeg 1990-re
-5-
több helyen elérte, illetve meghaladta az 50 ezer forintot is, esetenként a 70 ezer forintot is megközelítette (lásd példatár 3. sz.).
A pénzügyi források folyamatos biztosítása 1988-90. között egyre inkább akadozott, ami az eredeti vállalásoktól eltérő ütemü folyósításokban is megnyilvánult és nehezítette a vállalatok tervszerű munkavégzését. A tanácsi döntési körű beruházásokra a tervezettel szemben 1,6 milliárd forinttal, 15,2 %-kal kevesebbet használtak fel a vizsgált időszakban. A finanszírozási nehézségeket fokozta, hogy a Vízügyi Alap egyes területekre 1990-ben nem tudott az eredeti vállalásának megfelelő mértékű támogatást nyújtani (lásd példatár 4. sz.). Bár összeségében-elsősorban a lakossági és vállalati többletforrások felhasználásával- a tervezettnél 8,4 %-kal nagyobb összeget fordítottak a szennyvízelvezetésre és -tisztításra, ez nem tette lehetövé az eredeti célkitűzések naturáliákban való teljesítését. Ennek egyik alapvető oka, hogy időközben megváltozott a lakásépítések jellege. Az állami lakások arányának csökkenése a korábbi koncentrált lakótelepi beruházásokkal szemben a családiházas, illetve a kisebb társasházas építési m6dot helyezte előtérbe, ami a csatornázás egy lakásra jutó költségeinek növekedését vonta maga után. A csatornaépítés fajlagos költségeinek összahasonlítására még egy vállalat keretében sincs mód, mivel az függ a terepviszonyoktól, a csatorna átméröjétöl, anyagától, az alkalmazott kivitelezési módtól. Az könnyen belátható, hogy az egy lakásra jutó költség egy családiházas településen többszöröse a lakótelepinek, mivel adott folyóméterü közcsatornába éppúgy bekölhető egy családiház. mint egy többemeletes ház.
A fejlesztési források csökkenésemiatt a beruházások egy részének megvalósítása elhúz6dott, és az ezalatt bekövetkezett inflációs hatások következtében több tervezett beruházás kivitelezése elmaradt. A naturáliákban való teljesítés ellen hatott az is, hogy a szennyvízcsatornák és a szennyvíztisztító berendezések létesítésének költségei az ivóvíz hálózatéhoz képest a megoldási m6dtól függően annak 3-6-szorosát teszik ki. Mindezek következtében a csatornahálózat bővülése az 5 év alatt csupán egy töredékét 10 %-át tette ki az ivóvízhálózat növekedésének. Ezen belül csak a központilag finanszírozott balatoni térségnél és a 8 kiemeit városnál történt előrehaladás a fejlesztések terén. A Balaton vízminőségének javítására kitűzött azon célt, hogy 1987-ig tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek az 1980-as évtized elejei vízminőségi állapot további romlását megakadályozzák, sikerült elérni.
-6-
IV. A beruházások lebonyolítása
A vízügyi igazgatóságok segítségével minden vizsgált területen, ha különböző számban is, de alakultak viziközmű társulatok. E társulatok azonban elsősorban az egészséges ivóvízhez jutás feltételeinek megteremtését tűzték ki célul és a szennyvízelvezetéssel, tisztítással a tervidőszak elején kevésbé foglalkoztak. Ennek megoldását a tanácsok az állami szervektől várták és az állami forrásokból finanszírozva képzelték el. A tanácsok - amelyek a vízügyi igazgatóságok és a szakvállalatok bevonásával kialakított koncepciókra építették éves terveiket 1986-1987. években még beletörődtek a társulatok elsősorban az ivóvízellátás megteremtését preferáló tevékenységébe. Az 1988-1990. években azonban mind nagyobb mértékben igyekeztek a vízügyi igazgatóságokkal szennyvízelvezetési és -tisztítási társulatokat alakíttatni. Ezirányú tevékenységük eredménye, hogy a társulati beruházások a tervezetthez viszonyítva több mint kétszeresére növekedtek. A szakvállalatok üzemeltetői érdeke minden esetben a beruházások összegének növelése volt, mivel a fejlesztési forrásaik jelentős része az aktivált beruházások amortizációjából adódott. Az aktiválásokat általában pontosan a vonatkozó rendeletek figyelembevételével végezték. A különböző szervektől átvett pénzeszközökről áttekinthető, tételes nyilvántartással rendelkeztek. A beruházások lebonyolításánál 1987-től a vonatkozó 41/1987. /X. 3./ Mt. sz. rendeletnek megfelelően általában versenytárgyalásokat írtak ki. A versenytárgyalásokra azonos műszaki tartalommal 6-10, de esetenként ennél is több pályázat érkezett és a legalacsonyabb, valamint a legmagasabb ár között 100 %-os eltérések is tapasztalhatók voltak. Az általános gyakorlat szerint a pályázatokat a legalacsonyabb árat vállaló kivitelezők nyerték el. Néhány esetben - döntően a társulatoknál, amelyek folyamatosan tárgyaltak több vállalattal - előfordult, hogy versenytárgyalás nélkül bíztak meg vállalatokat a kivitelezéssei (lásd példatár 5. sz.). A megvalósításra többnyire átalánydíjas, vagy fix áras szerződéseket kötöttek, amelyekkel több területen sikerült az inflációs hatásokat részben semlegesiteni. 1990-től azonban mind erőteljesebbé vált a kivitelező vállalatok azon törekvése, hogy a természetes kockázatvállalás mértékét meghaladó inflációs hatások miatt őket ért kárt valamilyen formában érvényesítsék (lásd példatár 6. sz.). A versenyajánlat benyújtásakor (1989.) az inflációs ráta 10% körül alakult A kivitelezők ehhez képest kismértékben emelkedő további inflációval számoltak A KSH és az OT által kiadott tájékoztató jellegű index 1990-re 16,1991-re 21 %-os volt. Más szervezetek szerint (pl. ÉGSZ! SENlOR Kutató
-7-
és Szervezö KFf) az árnövekedés mértéke anyagköltségre vetítve 40-90% között változott.
A többletköltségek elismerését, a végleges átalány, vagy fix áron megkötött szerződések vállalkozási díjának m6dosítását a fóvállalkozási szerződésekre vonatkozó és a szerződés kötés időpontjában érvényben volt 35/1982. (VIII. l.) PM-ÁH számú rendelet nem teszi lehetóvé. A kivitelezők többletköltségeiket a versenytárgyalási hirdetményekben közölt éves pénzügyi kerettól eltérő fedezet biztosítására való hivatkozással peres úton próbálják érvényesíteni és esetenként kilátásba helyezték a munkáról való levonulást is. A problémák megoldására a megrendelők, de a kivitelezők is egyéb lehetőségeket kerestek. Esetenként a
megrendelő
a
kivitelező
részére ún. anyagár elöleget folyósít,
amely lehetövé teszi az inflációs hatás részbeni kivédését. A
kivitelező
vállalatok különbözö kísérleteket folytatnak költségeik csök-
kentésére, pl. a korábban alkalmazott beton és eternit csatornákat, ahol erre mód van
műanyag
csövekkel helyettesítik, ami
jelentős
költségmegtakarí-
tással jár. A
Fővárosi
Csatornázási
Művek
rendszeresen kísérletezik új módszerek
alkalmazásával, pl. a keskenymunkagödör technológiával, az ALTERRA. a BONEX és az FCSM (ún. Wesselényi módszer) megoldásokkal.
··-
A csatomázás és szennyvíztisztítás területén azonban jelentős mértékű koordinálatlanság is tapasztalható volt. A kívánatos az lenne, hogy a csatornahálózat és a szennyvíztisztítótelep egyidejűleg kiépülve szolgálja az adott település lakosait. Ez az esetek nagyrészében így is történt, esetenként azonban előfordult, hogy adott településeken elkészült a szennyvíztisztítómú, de nem épült meg a csatornahálózat, míg más esetekben elkészült a csatornahálózat, de nem épült meg hozzá a szennyvíztisztító telep. Olyan eset is előfordult, hogy túlzott kapacitású szennyvíztisztító telepet állítottak üzembe. Ugyanakkor az az általános tapasztalat, hogy egyes időközökben a szennyvíztisztítótelepek túlterheltek és a szennyvíz nagyrésze tisztítatlanul került ki a telepekról (lásd példatár 7. 8. sz.). A központi hatáskörbe lebonyolított beruházások döntő része az alkalmazott szerződéskötési m6dnak, illetve a versenytárgyalásoknak köszönhetóen a vállalt költségkereten belül és az előírt határidőre a tervezett múszaki tartalommal megvalósult A tanácsi, társulati, vállalati döntési körbe tartozó beruházások egy része azonban nem készült el határidőre és/vagy a tényleges kivitelezési költség a tervezettnél lényegesen nagyobb lett (lásd példatár 9. sz.). Ebben az inflációs hatásokon túlmenően szerepet játszott az is, hogy a vállalkozók egyrésze nem volt
-8-
teljes birtokában a szükséges építési technológiának és gyakorlatnak, ezért gyakoriak voltak a kivitelezési hibálc. Jellemző kivitelezői hibák voltak, hogy megsüllyedt a csatorna nyomvonala; vizszintes és magassági eltérések mutatkoztak a csőfektetésnél; hézagosak voltak a csőillesztések; a házi bekötőcsatornák csatlakozása nem volt megfelelő stb.
A szennyvíztisztítótelepek létesítésénél az volt a jellemző, hogy ezek megvalósításának költségvonzata az alapvető szempont és az üzemeltetés költségei másodlagosakká váltak. Nem találtunk olyan komplex értékelemző munkát, amely teljes részletességgel összefüggésében foglalkozott volna a szennyvíz begyűjtés és kezelés, a mechanikai, a biológiai tisztítás beruházási és üzemeltetési költségeivet a biológiai tisztítás révén nyerhető energia felhasználásával és a szennyvíziszap elhelyezésének anyagi vonzataival. V. A szennyvíztisztítás és a szennyvíziszap elhelyezés problémái
Magyarországon az 1990-ben elvezetett szennyvíz mennyiség mindössze 42 %-a került biológiailag is tisztításra. A zöme csupán mechanikai tisztításon ment keresztül. A megépített telepek jórésze főleg a rekonstrukciók elmaradásának következtében a kapacitásukat meghaladó leterhelés miatt nem képes az előírtnak megfelelő minőségben tisztítani a szennyvízet. Ennek következménye, hogy a KÖJÁL-ok az elmúlt években sorozatosan kifogásolták a szennyvíztelepek műkö dését (lásd példatár 10. sz.). A vízügyi igazgatóságok- az ellenőrzés tapasztalatai alapján- éltek bírságolási jogukkal, s így a telepek nagyrésze rendszeresen szennyvízbírságot fizet. A szennyvízbírság összege Somogy és Zala megye kivételével a vizsgált területeken meghaladja a beszedett csatornabírság összegét (lásd 2. sz. ábra). Nem tudtak azonban eredményesen fellépni a vízügyi igazgatóságok azokban az ügyekben, amelyekben a tanácsnak kellett volna megvalósítania a szennyvízelvezetó, tisztító létesítményeket, mivel a tanács nem volt szankcionálható. A szennyvízbírság intézményének hatása azon mérhetó le, hogy elkerülése céljából - a kiegészítő beruházások, rekonstrukciók elvégzése mellett -, ha egyelőre még nem is nagy számban, de mind erőteljesebb törekvés mutatkozott az üzemeltetők részéról az előírt paraméterek határértékének enyhítésére, amelyekhez azonban a hatóságok környezetvédelmi okokból általában nem járultak hozzá (lásd példatár ll. sz.).
-9-
A szennyvíztisztítótelepek egyik legnagyobb gondja, mivel nehézfémeket tartalmazó ipari szennyvízeket is ide vezetnek, hogy a tisztítás során keletkező szennyvíziszap egyrésze egyáltalán nem, másrésze pedig csak nagy nehézségek árán helyezhető el. A Hidrológiai Társaság 1989. évi tanulmánya szerint a szennyvíztisztítótelepeken keletkező évi mintegy 700 ezer m3 iszap összes szárazanyagtartalma közel 100 ezer tonna évente. Ennek 19 %-át átmeneti, 15 %-át végleges dep6niában, 25 %-át szántóföldön, 2 %-át erdőben, 12 %-át komposztáló telepeken, 27 %-át pedig egyéb ismeretlen m6don helyezik el. Amennyiben a szeonyvíziszapban nehézfém található, úgy azt kizárólag veszélyes hulladékként az e célra szolgáló területeken lehet elhelyezni, mivel a nehézfémeket általában nem tudják
kiszűrni,
illetve elkülöníteni, így a
szeonyvíztelepekre kerülö nehézfém tartalmú szeonyvíz a telep szennyvíziszap meonyiségét toxikussá teszi, s ezzel növeli az elhelyezési gondokat. Az önkormányzatok, de korábban a tanácsok is egyre kevésbé tudtak megfelelő területeket biztosítani a veszélyesnek minösülö szeonyvíziszap elhelyezésére. A mezögazdasági nagyüzemek egyrésze a tisztított települési szeonyvíziszapot és a szeonyvizet - amelyben már nincs nehézfém - fogadja ugyan, de ezt csak nagyüzemi táblákon és csak egyes kultúrákhoz lehet felhasználni, mivel az eddigi kisérletek még egyértelműen nem bizonyították a szeonyvíziszap termelésjavító hatását. Háztáji gazdaságokban, illetve kisebb parcellákon egyelőre még az ilyen szennyvíziszap elhelyezését sem engedélyezik, illetve javasolják. A mezögazdasági hasznosítás céljára a víz- és
csatomamű
vállalatok
többféle komposztálási eljárást (gilisztás, tőzeges, gyorskomposztálási módszer, stb.) alkalmaznak és pl. Pécsett a szeonyvíziszapot granulálják is. •.
Mindezek ellenére még a nagyüzemi gazdaságok is idegenkednek a szeonyvíziszap bármilyen formában való fogadásátót Egyes területeken a víz- és csatomamű
vállalatoknak csak a szállítás és injektálás költségét kell
téríteniük, más területeken viszont az iszap fogadásáért is fizetniük kell (lásd példatár 12. sz.).
A víz- és csatornamű vállalatok jogosultak a környezetszennyező vállalatokat csatornabírság megfizetésére kötelezni. Ezt a tevékenységet a rendelkezésre álló adatok szerint igen körültekintően végezték, amit jelez, hogy a kivetett csatornabírságokkal szemben viszonylag kevés volt a fellebbezés és azoknak - egy-két kivételtől eltekintve - általában nem adtak helyt. A csatornabírság hatása lernérhető abban is, hogy a fizetett összegek évről-évre csökkenő tendenciát mutatnak. Ez
-10-
egyrészt betudható annak, hogy a vállalatok a csatornabírság elkerülése céljából az általuk kibocsátott szennyvíz minőségét igyekeznek az előírásoknak megfelelő szintre emelni, de annak is- ez leülönösen az utóbbi egy-két évre vonatkozik-. hogy a nagyvállalatokból alakultszámos kis utód vállalat miatt a szennyező forrást a bírságot kiszabó egyértelműen nem tudja megállapítani. Az ipari termelés gyártási technológiái nincsenek összhangban a vízminőségvédelem szempontjaival. Ipari szennyvízkezelők
vagy egyáltalán nincsenek, vagy csak egy-egy szelektív anyag leválasztására alkalmasak. Gondot jelent az is, hogy a' visszatartott anyagok gazdaságos újrahasznosítása, illetve az ártalommentes elhelyezésének feltételei nem alakultak ki. Míg a korábbi években a csatomával nem rendelkező települések lakosaitól az ún. szippantott szennyvizet a víz- és csatomamű vállalatok, vagy a településtisztasági gyűjtötték
be, addig az utóbbi években mind nagyobb számban kaptak működési engedélyt magánvállalkozók is. Ez egyik oldalról kedvezőnek tekinthető, mivel versenyhelyzetet teremtett, más oldalról azonban kedvezőtlen, mivel úgy kapták meg a működési engedélyeket, hogy a velük szemben környezetvédelmi vállalatok
érdekből
támasztható követelményeket nem határozták meg. A tanácsok a magánvállalkozók tevékenységét nem ellenőrízték, így nem is követték nyomon, hogy az egyre növekvő számban működő vállalkozók a begyűjtött szennyvízet hol, milyen körülmények között űritették. Az elmúlt öt évben a "szippantás" ára csaknem háromszorosára nőtt. Nagyrészt erre vezethető vissza, hogy a begyűjtött szennyvíz mennyisége- miközben az ivóvíz felhasználás emelkedett -fokozatosan csökkent, ami jelzi a környezet veszélyeztetettebbé válását (lásd példatár 13 sz.). Gondokat jelent az is, hogy pl. 1991-ben a költségvetési törvény szerint az önkormányzatok és azok intézményei, vállalatai a szippantott szennyvíz m3-e után 65 Ft-os költségvetési támogatást igényelhetnek, a magánvállalkozók viszont ilyen támogatásban nem részesülnek. Külön kiemelésre érdemes az a probléma, hogy - leülönösen a Dunántúlon - a karsztvízbázis védelem miatt egyes területeken meg kell határozni a mezőgazdasági művelési módot is, ami gyakran a mezőgazdasági üzem számára előnytelen, sőt kimutatható veszteséget okoz. Az így jelentkező károk kompenzálására azonban a víz- és csatomamű vállalatoknak nincs pénze, költségeikben ezek a tényezők nem szerepelnek, de másutt sincs erre elkülönített pénzalap.
-ll-
VI. Az 1990. évi helyzet Az elmúlt 5 év alatt 28,3 milliárd forintos ráfordítással a csatornahálózatot 1622 kilométerrel növelték, az elvezetett szennyvíz napi mennyisége 200 ezer m 3-rel nőtt és ugyanilyen mértékben bővült a szennyvíztisztító kapacitás is. Ugyanezen időszak alatt az ivóvízhálózat hossza 9157 kilométerrel. az egészséges ivóvízzel ellátott települések száma 313-mal nőtt. A 2450 ivóvízhálózattal ellátott településsel szemben csupán 375 rendelkezik csatornával, illetve szennyvíztisztító teleppeL A fővárosban keletkezett szennyvíznek csak a 20 %-át tisztítják biológiailag, amelynek hatásfoka azonban az esetenkénti túlterhelés miatt alkalmanként mintegy felére csökken. A többi tisztítatlanul ömlik a Dunába. Ennek az a következménye, hogy Ercsi környéke vált a magyar Duna szakasz legszennyezettebb területévé. Ezen a környéken ma már a meglévő vízbázisok is komoly veszélynek vannak kitéve.
A nem kellő ütemű előrehaladás következtében 1990. végén 2702 település nem volt csatornázva, ahol a lakosság 49 %-a; 5.4 millió ember él. Lényegében tehát a fejlett ipari országok alsó sávjában elhelyezkedő nemzetek 1980. év elejei állapotához képest is jelentős a lemaradásunk (lásd 10-14. sz. táblázat és 3-4-5. sz. ábra). A folyamatban lévő balatoni beruházásokhoz - 1986. évi árakon számolva - 912 millió forintra. a 8 kiemeit nagyváros beruházásainak befejezéséhez pedig 1520 millió forintra van szükség. Egyes szakmai számítások szerint a szükséges fejlesztések évi 80-90 milliárd forintos ráfordítást igényelnek ahhoz, hogy az Európai Közösség (EK) szennyvízelvezetésre vonatkozó ajánlásait hazánkban is meg lehessen valósítani.
VII. Következtetések, javaslatok Az elmúlt 5 év alatt a vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére az eredetileg elképzeltnél valamivel nagyobb összeget fordítottak és így aránya a nemzetgazdasági beruházáson belül 7,2 %-ot tett ki. Ennek közel 113-át fordították a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira. A központilag biztosított támogatási összegeket az adott terület megyei és helyi tanácsai különböző mértékben kiegészítették és gondoskodtak az érintett vállalatok bevonásával a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásáróL
-12-
Annak ellenére, hogy ebben az időszakban mind világosabbá vált a csatomázottság és a szennyvíztisztítás elmaradottságának felszámolásához fűződő össztársadalmi érdek - az anyagi források szűkössége, az ivóvízhálózat fejlesztését preferáló tanácsi és lakossági szemlélet, a csatomázás költségeinek nagyságrendje miatt nem sikerült megfelelő előrelépést elérni. Emiatt az ún. "közmü olló" nyílása nem mérséklödött, hanem az ivóvízhálózat szükségszerüen gyorsütemü növekedése miatt tovább nyílt, így a helyzet 1990-re tovább romlott.Amíg az egészséges ivóvízzel való ellátásban - a még meglévő feszültségek ellenére - mennyiségileg sikerült a fejlett gazdaságú országokhoz felzárkózni, addig csatornázottságban és a szennyvíztisztításban lemaradásunk tovább nőtt. Jelenleg nagyvárosainkban és a Balaton térségében, ahol együttesen a lakosság közel fele él, az ellátottság mennyiségileg megfelelőnek tekinthető. Néhány nagyvárosban és a fővárosban azonban a csatornahálózat elöregedett, a szükséges mértékű rekonstrukcióra nem került sor és egyes területeken még mindig hlányoznak a megfelelő kapacitású, komplex (mechanikai -biológiai - kémiai) szennyvíztisztító telepek. Mindeddig nem sikerült egyértelmű megoldást találni a keletkező szennyvíziszap elhelyezésére, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az ún. szippantott szennyvízek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezése egyre kevésbé szennyeződésének veszélyét.
követhető
nyomon, ami növeli ivóvíz készleteink
A hazai felszínalatti vízbázisaink védelme, a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása rövid és hosszú távon egyaránt úgy oldható meg hatékonyan, ha azt egy átfogó, az ivóvízellátást és a szennyvíztisztítást komplexen és kiemelten kezelő környezetvédelmi program részeként széles körű társadalmi összefogással és a szükséges mértékű anyagi eszközök rendelkezésére bocsátásával segítik. A jelenlegi, több területen egyre veszélyesebbé váló állapot mielőbbi felszámolásához arra van szükség, hogy: - a Belügyminisztérium (BM) és a Pénzügyminisztérium (PM) vizsgáltassa meg, hogy a költségvetés teherbíró képességének függvényében a csatornázási, szennyvíztisztítási, szennyvízbegyűjtési és szennyvíziszapelhelyezési feladatok viszonylag magas költségvonzata miatt - össztársadalmi érdekből - hogyan lehetne a helyi, illetve a térségi szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló, a pályázatok keretében is megjelenő kezdeményezéseket a jelenleginél nagyobb mértékben támogatni, beleértve a lakosság önerős fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódó illtelkonstrukció korszerűsítését is és kiterjeszteni a támogatást a szippantott szennyvíziszap elhelyezésére;
.:..__ 13-
- a Közlekedési- Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium által elkészített vízellátási és szennyvízelvezetési koncepciót a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium bevonásával egészítsék ki a szennyvízek és szennyvíziszapok elhelyezésével, illetve hasznosításával, továbbá a szippantott szennyvízek elhelyezésére és kezelésére vonatkozó megoldási módozatokkal, oly módon, hogy az határozza meg az elvégzendő feladatokat, elemezze a fejlesztések időbeli és térbeli rangsorát és összehangolásának lehetőségeit, valamint várható anyagi, pénzügyi konzekvenciáit; - az önkormányzatok hatósági eszközökkel, rendszeres ellenőrzésekkel, a pénzügyi-gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel, a termelő vállatoknak nyújtott kedvezményekkelsegítsékelő a szennyező források felszámolását és támogassák a szennyvíziszap ártalmatlanításának és folyamatos elhelyezésének megoldását célzó vállalati kezdeményezéseket.
Budapest, 1991. szeptember
elnök Melléklet: 7 4 lap
l. sz. melléklet
A vizsgálatot irányította:
dr. Saly Ferenc
főtanácsos
Közremílk~ött:
dr. Szirota István
külső szakértő
l. Budapest:
dr. Katona Béláné
számvevő
2.
dr. Kurucz István
számvevő
3. Baranya megye:
dr. Nagy Ágnes
számvevő
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye:
Hegedüs György
számvevő
5. Fejér megye:
dr. Gamaufné dr. Kóbor Éva
számvevő
Kóródi József
számvevő,
Berényi Magdolna
számvevő
8.
Molnár István
számvevő
9. Jász-Nagykun-Szolnok megye:
Csomán Mihály
számvevő
10. Komárom-Esztergom megye:
Berényi Magdolna
számvevő
ll.
Kalmár István
számvevő
12. Pest megye:
Benezik Lászlóné
számvevő
13.
dr. Katona Béláné
számvevő
14.
dr. Spilák Antal
számvevő
15. Somogy megye:
dr. Hegedüs György
számvevő,
16. Veszroprém megye:
dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó
számvevő
Angyalosi Dániel
számvevő
összeállította:
dr. Saly Ferenc
főtanácsos
Közreműködött:
dr. Szirota István
külső szakértő
6. Hajdú-Bihar megye: 7.
Győr-Moson-Sopron
17. Zala megye:
megye:
tanácsos
tanácsos
Az összefoglaló jelentést
2. sz. melléklet
Helyszíni vizsgálatok
l. Budapest
Budapest Fővárosi
Főváros
Föpolgármesteri Hivatala
Csatomázási
Művek
Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság
Z. Baranya megye
Baranya Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Pécs Megyei JogúVáros Polgármesteri Hivatala Komló Város Polgármesteri Hivatala Szentlőrinci
Körjegyzöség
Királyegyháza Polgármesteri Hivatala Baranya Megyei Pécsi
Vízművek
(Komló)
Vízmű
Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) Déldunántúli Környezetvédelmi
Felügyelőség
(Pécs)
Déldunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése (Pécs)
3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Miskolc Megyei JogúVáros Polármesteri Hivatala Tiszaújváros Város Polgármesteri Hivatala Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Mezökövesd Város Polgármesteri Hivatala Mezöcsát Város Polgármesteri Hivatala Felsőzsolca
Nagyközség Polgármesteri Hivatala
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Vízművek
(Miskolc)
Miskolci Vízművek, Fürdök és Csatomázási Vállalat Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Mcgyei Településtisztatási Szolgáltató Vállalat (Miskolc)
-2 -
4. Fejérmegye Fejér megyei
Közgyűlés
Hivatala
SzékesfehérvárMegyei JogúVáros Polgármesteri Hivatala Dunaújváros Megyei JogúVáros Polgármesteri Hivatala Gárdony Város Polgármesteri Hivatala Velence Nagyközség Polgáemeseteri Hivatala Fejér Megyei Víz- és
Csatornaművek
Dunaújvárosi Víz- és
Csatornaművek
Dunántúli Regionális
Vízművek
(Székesfehérvár)
(Siófok)
Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) Ózon Betéti Társaság
5. Hajdú-Bihar Megye Hajdú-Bihar Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Debrecen Megyei JogúVáros Polgármesteri Hivatala Hajdúnánás Polgármesteri Hivatala Hajdúbörszörmény Polgámesteri Hivatala Nyíradony Polgármesteri Hivatala Nyíracsád Polgármesteri Hivatala Hajdúsámson Polgármesteri Hivatala Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Debrecen) Debreceni
Vízmű
és
Gyógyfürdő
Vállalat
Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen)
6. Gy6r- Moson- Sopron Megye Győr-Moson-Sopron
Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Győr
Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Győr
és Környéke Víz- és
Csatornamű
Vállalat
Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) Északdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Győr)
7. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Szolnok Megyei
Közgyűlés
Hivatala
-3-
Szolnok Megyei JogúVáros Polgármesteri Hivatala Jászárokszállás Város Polgármesteri Hivatala Mezötúr Város Polgármesteri Hivatala Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala Abádszalók Nagyközség Polgámesteri Hivatala Szolnok Megyei Víz- és Csatornamü Vállalat (Szolnok) Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) Szolnok-Szandaszó1ös Városrészi Csatornamü Társulat Jászárokszállási Csatornamü Társulat Mezötúri Csatornamü Társulat Törökszentmi.klósi Csatornam ü Társulat Abádszalóki Csatornamü Társulat
8. Komárom-Esztergom Megye Komárom-Esztergom Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Komárom- Város Polgármesteri Hivatala Északdunántúli Vízügyi Igazatóság (Győr) Északdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Győr) Északdunántúli Regionális Vízművek (Tatabánya)
9. Pest megye Pest Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Vác Város Polgármesteri Hivatala Érd Város Polgármesteri Hivatala Cegléd Város Polgármesteri Hivatala Szentendre Város Polgármesteri Hivatala Tököl Nagyközség Polgármesteri Hivatala Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) Pest Megyei Víz- és Csatornamü Vállalat (Budaörs) Dunameuti Regionális Vínnüvek (Vác)
-4-
1 O. Somogy megye: Somogy Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Kaposvár Megyei JogúVáros Polgármesteri Hivatala Boglárlelle Város Polgármesteri Hivatala Fonyód Város Polgármesteri Hivatala Marcali Város Polgármesteri Hivatala Balatonföldvár Község Polgármesteri Hivatala Balatonszemes Község Polgármesteri Hivatala Balatonszárszó Község Polgármeteri Hivatala Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) Dunántúli Regionális
Vízművek
(Siófok)
Somogy megyei Településtisztasági és Kertészeti Vállalat Déldunántúli Környezetvédelmi Balatoni
Intéző
Felügyelőség
(Pécs)
Bizottság (Balatonfüred)
Somogy Megyei Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás
11. Veszprém megye: Veszprém Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Veszprém Megyei JogúVáros Polgármcsteri Hivatala Tapolca Város Polgármcsteri Hivatala Zirc Város Polgármesteri Hivatala Berhida Nagyközség Polgármesteri Hivatala Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) Veszprém Megyei Víz- és
Csatornamű
Vállalat
Dunántúli Regionális Vízművek (Siófok) Talajerőgazdálkodási
Vállalat (Pápa)
12. Zala megye: Zala Megyei
Közgyűlés
Hivatala
Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Polgármcsteri Hivatala Nagykanizsa Megyei JogúVáros Polgármcsteri Hivatala
-5-
Észak-Zala Víz- és Csatomaművek (Zalaegerszeg) Keszthely Vároo Polgármesteri Hivatala Dél-Zala Víz- és
Csatomaművek
(Nagykanizsa)
Ezen túlmenően az Országoo Vízügyi Beruházási Vállalat (Budapest)
PÉLDATÁR Aszennyvíz elvezetésére és -tisztítására fordított eszközök felhasználásáról készült jelentéshez
l. A vizsgált megyék - Fejér és Győr megye kivételével - különböző időpon tokban elkészítették a vízgazdálkodásra vonatkozó hosszútávú koncepcióikat - Baranya 1978-ban, Jász-Nagykun-Szolnok és a Főváros 1974-ben, Komárom 1970-ben, Pest, Somogy és Zala 1975-ben készített ilyen koncepciót, amelyeket később többször is módosítottak és az 1985 - 2000-ig terjedő időszakot magában foglaló végleges változatokat többnyire 1985-ben fogalmazták meg és hagyták jóvá testületi üléseken. -Borsod, Hajdú megye tanácsa 1985-ben, Veszprém 1986-ban hagyta jóvá az 1985 - 2000 közötti időszalera szóló hosszútávú koncepciót. 2. Baranya megyében a fejlesztési célkitűzések megvalósítását olyan céltámogatási rendszerrel kívánták elősegíteni, amelynek keretei között kikötötték, hogy egy-egy település a megyei tanácstól és a Vízügyi Alapból együttesen a bekerülési összeg maximum 40 %-át, illetve maximum 10 millió Ft-ot (ezen belül tanácsi támogatásként 5 millió Ft-ot) kaphat.
..
Veszprém megyében több, mint 1,5 milliárd forintot különítettek el céltámogatásokra, amelyből a szennyvíztisztítók kapacitásának bővítésére 5,6 %-ot (88 millió Ft-ot) hagytak jóvá. A megyei források kedvezőtlen alakulása miatt 1989-ben a szennyvíztisztítók cáltámogatását a megyei tanács megszűntette, emiatt pl. az ajkai és a veszprémi kapacitásbővítő beruházás el sem kezdődhetett. 3. A lakossági hozzájárulások összege a vizsgált időszakban jelentősen emelkedett és jelenleg is nagy szóródások tapasztalhatók az egyes területek között: -Pest megyében; Érden 1985-ben 53.000.-Ft-ot, 1990-ben 67.000.-Ft-ot kellett fizetni. Nagykovácsiban 1990-ben 55.000.-Ft, Albertiesán 35.000.-
-2-
Ft volt a hozzájárulás összege. A megyében működő viziközmű társulatok 1985-1990. között az átlagos 35.000.-Ft-os hozzájárulást 45.000.-Ft-ra emelték. -Jász-Nagykun-Szolnok megye területén: Szolnok Szandaszőllősön 2545.000.-Ft-ot, Mezőtúr kertvárosi részén 54.000.-Ft-ot, Törökszentmiklóson 25.000.-Ft-ot, Abádszalókon 35.000.-Ft-ot, Jászárokszálláson pedig 40.000.-Ft-ot kell hozzájárulásként kifizetni. -Fejér megyében a Velence-tavi Regionális Viziközmű Társulatnáll987-ben 39.000.-Ft, 1990-ben pedig már 52.000.-Ft volt a hozzájárulás összege. -a Fővárosban a 35.000.-Ft-os érdekeltségi hozzájárulás 1990-re 70.000 Ft -ra emelkedett. 4. A Vízügyi Alapból a csatornázási feladatok támogatására évente országosan 100-150 millió Ft-ot nyújtottak, s ez az összeg 1990-ben csaknem 300 millió Ft-ra nőtt. Ennek ellenére egyes területeken a korábban vállalt összegeket nem f olyósították. - Borsodban elmaradt a felsőzsolcai és az alsózsolcai társulatok vállalt támogatása. A nem folyósított 30 millió Ft-ot a két község hitel felvételével pótolta, de ez a megoldás veszélyezteti a két település önkormányzatának zavartalan működését. -Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1990-ben elmaradt az ígért Vízügyi Alap támogatás fele ( 27,5 millió Ft), ezért a Szolnok-Szandaszőlősi Társulat nem kapott meg 8 millió Ft-ot, a jászárokszállási pedig 3 millió Ft-ot.
5. Mind általánosabbá vált az utóbbi években a versenytárgyalások meghirdetése. Igy pl. -Baranya megyében a Pécs-postavölgyi 43.700 eFt-os beruházási előirányzatú víz- és csatornafejlesztésre 14 kivitelező tett ajánlatot, amelyek között 124 millió Ft-os összeg is szerepelt. A munkát a DÉLVIÉP kaposvári üzemegysége nyerte el 43 millió Ft-os ajánlatával. A Pécs-újhegyi beruházásra 16 kivitelező jelentkezett. A legkedvezőbb ajánlatot a PÉCSÉP GMK tette 148.700 eFt-tal és így megkapta a megbízást.
-3-
A legmagasabb összegű ajánlat 233 millió Ft volt. A beruházás teljes bekerülési költsége 162.170 eFt lett. -A Hajdú-Bihar megyei Nyíracsád szennyvíztisztító telepének kivitelezésére három pályázó jelentkezett 24.800 eFt- 29.900 eFt közötti ajánlatokkal. A pályázatot a KEVIÉP nyerte el a legalacsonyabb árajánlat miatt. A nyíradonyi szennyvízcsatorna építésénél is a KEYJÉP adta a legalacsonyabb árajánlatot, de a munka elvégzésével a debreceni KÉV-et bízták meg, mivel a településen egyidejűleg egyéb feladatokat is végzett. -
Győr-Moson..SOpron
megyében a szabadhegyi csatornaépítés I. ütemére öt pályázat érkezett 14,5-36,2 millió Ft-os ajánlatokkal. A négy viszonylag kedvező ajánlatot tevő vállalat között felosztották a munkát, s így azt igen gyorsan és kedvező áron végezték el.
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében Törökszentmiklós Tanácsa hirdetett pályázatot, amelyre öt pályázó 16 ajánlatot nyújtott be, de egyikük sem vállalta a kivitelezést a beruházó által megjelölt 180-200 millió Ft-ért. A lebonyolítással megbízott Víz- és Csatornamű Vállalat végül is 195 millióért adta ki a munkát, fokozatos tervszolgáltatással. A beruházás elvégzéséért a vállalkozó 225 2 millió Ft-ot kapott. Jászárokszálláson 16 vállalkozó pályázott 58-178,5 millió Ft közötti ajánlatokkal. Külső szakértők véleményét is figyelembe véve a munka elvégzésével az Északmagyarországi VIZIG-et (Miskolc) bízták meg, 77,5 millió Ft-os ajánlatát elfogadva. Fejér megyében is nagy szóródást mutatnak az árajánlatok. A Székesfehérvár Palotavárosi lakótelep szennyvízátemelőjének bővítésére 23.950 e Ft és 67.113 e Ft közötti ajánlatokat nyújtottak be. Kápolnásnyéken 2 km vezeték megépítésére kilenc pályázó 4,7 - 14,9 millió Ft között szóródó ajánlatokkal jelentkezett. Velence Fő utcai vezetékének építésére hét ajánlat érkezett 5 - 17,9 millió Ft közötti áron. Bicske 10,5 km-es csatornaépítésére pedig ugyancsak 7 ajánlatot tettek 24 - 57 millió Ft-os árakon.
-4-
-Somogy megyében a balatonföldvári Viziközmű Társulat zártkörű versenypályázatán három vállalat vett részt 22 -24 -27,5 millió Ft-os ajánlattal. A legalacsonyabb árajánlatot fogadták el. - Zala megyében a nagykanizsai szeunyvíztisztító II. ütemének fővállakozásban való megvalósítására 24 pályamunkát nyújtottak be. Emiatt az elbírálás határidejét meg kellett hosszabbítani és az elbíráláshoz külső szakértőket is igénybe vettek. -A fővárosban az ördögárok vízrendezésére 216,8 millió Ft volt a beruházási előirányzat. Az elfogadott pályázat alapján a tényleges beruházási költség 199,5 millió Ft volt, ami 18,2 millió Ft-os megtakarítást eredményezett a pályázatot kiíró Fővárosi Tanácsnak. -Pest megyében az Érdi szeunyvíztisztító bővítésének l. ütemére 17 pályázó adott 29,5 - 78 millió Ft közötti árajánlatot. Ezek közül a referenciával rendelkező Középdunavölgyi VIZIG 31,9 millió Ft-os ajánlatát fogadták el. 6. A kivitelezőkkel korábban fix, vagy átalányáron kötött szerződések az inflációs hatások következtében a természetes kockázatvállalás mértékét meghaladó áremelkedések a kivitelezőket kedvezőtlen helyzetbe hozták. Veszteségeiket ezért szerződésmodósítással szeretnék csökkenteni. Igy pl. - Törökszentmiklóson (Szolnok megye) 1985. december 6-án kötötték meg az alapszerződést a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal. A folyamatban lévő beruházásnál
az Igazgatóság az időközi áremelésekre hivatkozva díjemelést akart elérni. A díjemelés összegének jó részére 67 millió Ft-ra a társulatnál nincs fedezet. Hasonló kezdeményezéssei élt a Víz- és Csatomamű Vállalat Szolnok-szandaszőlős, Alcsi, Mezőtúr beruházásainál. -Az OVIBER-rel szemben is mind több kivitelező igyekszik az inflációs
hatásokat szerződésmódosítással kivédeni, amire azonban a jogszabályok alapján jelenleg nincs mód, de nem egyértelmű, hogy per esetén a bíróság milyen álláspontot foglal el. Csatomázási Műveknél alkalmazott új építési technológiák közül pl. az ALTERRA féle szabadalom; az útburkolat bontás nélkül végezhető csat9ma rekonstrukció. A két akna közötti régi csatorna szakaszt
- Budapesten a
Fővárosi
-5-
víztelenitik, műanyag csövet húznak be, a csatorna és a műanyag csó közötti részt injektálással kitöltik. Az FCSM (Wesselényi) m6dszerrel a csatornát vállig lebontják, műanyag csövet húznak be és újra köpenyezik. A BONEX-nél a vízáteresztő képesség javítását kisebb felületü bontással végzik. A három eljárás tényleges költségei a 60/90-es átmérőjű csatorna, illetve az 50175-ös átmérőjű műanyag csó esetén: BONEX 38.080 Ft/fm, ALTERRA 23.623 Ft/fm, FCSM 22.183 Ft/fm. Hagyományos m6dszerrel - az FCSM számításai szerint - 4 7.500 Ft/fm. A szabadalmakkal elérhető megtakarítás: a BONEX m6dszer esetén 20 %, az ALTERRA esetén 50 %, az FCSM esetén 53 %. 7. Egyes területeken a koordinálatlanság következtében a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep létesítése elkülönült, ezért előfordult, hogy néhol van szennyvíztisztító telep, de nincs csatornahálózat, vagy fordítva. - a Főváros közcsatornázottsága 8 7 %-os, a kiépített szennyvíztisztító kapacitás napi 213 ezer m3 , s ez a közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség csupán egyötödét képes tisztítani. -Baranya megyében Komlón még az ötvenes években épült ki egy olyan csatornarendszer, amelyból a szennyvíz a Kaszánya patakba ömlik tisztítás nélkül. A komlói tanács pénzügyi fedezet hiányára hivatkozva mind ez ideig nem köttette be a hálózatot a városi csatornába annak ellenére, hogy ilyen határozatot már 1986-ban hozott a Vízügyi Igazgatóság. - Szolnok városának igen jó a csatorna ellátottsága, de szennyvíztisztítótelepe nincs, így a város jelentős mennyiségű szennyvíze tisztítatlanul ömlik a Tiszába. - Komáromban eddig központi forrásból a szennyvízgyűjtók, az átemelók és a nyomócsövek készültek el, a tisztító telep bemházása még el sem kezdódött, így aszennyvíz tisztítatlanul folyik a Dunába. -Somogy megyében a balatonújlaki szennyvíztisztító 4000 m3/nap kapacitása túlméretezett. A maximális terhelés csúcsidőben sem haladja meg az 1000 m3/nap mennyiséget, ugyanakkor Boglárlellén a szűk kapacitás miatt nem tudják a csatornahálózatot fejleszteni.
-6-
-Veszprém megyében Zircen, Berhictán aszennyvíztisztító telepek kapacitásának bővítésével párhuzamosan - pénzügyi források hiányában - nem épültek ki a csatornahálózatok, így a belépő többletkapacitások nincsenek kihasználva. 8. A szennyvíztelepek egy része állandóan, más részük
időközönként
túlterhelt.
- Baranya megyében a pécsi Megyeri úton lévő szenn~tisztító telep hidraulikai kapacitása már száraz időben is ki van merítve. A csúcshozamok egy része (kb. 7-10 ezer m3/nap) már nem vezethető biológiai tisztításra. -Fejér megyében az agárdi szenyvíztisztító kapacitása 2500 m3/nap, a nyári átlagos terhelés viszont 4-5000 m3 . 1989. év végén elkészült egy 200 3 m /nap kapacitásu a szippantott szennyvíz fogadására, kezelésére alkalmas UNIR berendezés, ami azonban árproblémák miatt nem üzemel. -Hajdú-Bihar megyében Hajdúdorogon a Vízügyi Igazgatóság 1987. május 2-án megállapította a szennyvíztisztító telep túlterheltségét. A tanács intézkedett és 1988. december 12-én üzembehelyezte a bővítést. A balmazújvárosi szennyvíztisztító hatásfokát a nem kellően gondos üzemeltetés zavarta. A Vízügyi Igazgatóság felhívására a vállalat a továbbiakban már eleget tett kötelezettségének. - Somogy megyében Boglárlellén 1990-ben a szennyvíztisztító kapacitása 3 8000 m /nap volt, de a berendezések hatásfoka nem tette lehetövé ilyen mennyiségű szennyvíz előírásszerű tisztítását. -Nagykanizsa szennyvíztisztítójának biológiai kapacitása 12.500 m3/nap, az elvezetett szennyvíz mennyisége ezt közel 50 %-kal meghaladja. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Sárospatak város szennyvíztisztító telepe évek óta túlterhelt. 1985. évben az elvezetett szennyvíz 2300 m3, míg a tisztító kapacitás napi 1600 m3, 1990-ben napi 2500 m3, illetve napi 1600
m3. 9. A fejlesztési források csökkenése és az infláció hatására egyes beruházások elmaradtak, vagy megvalósításuk késett, mások költségei növekedtek.
-7-
-Baranya megyében Kom16n még 1986-ban terveztek megépíteni a Zrínyi utcai főgyújtő csatorna tehermentesítésére egy MOBA átemelőt, amelyhez a Baranya megyei Vízmű Vállalat is hozzájárult volna, de a komlói tanács a szükséges fedezetet nem tudta előteremteni, így a létesítmény nem valósult meg. Hasonló okokból maradt el Komlón az Alkotmány és az Április 4. utcai főgyújtő bővítése.
Nem tudott pénzügyileg hozzájárulni a helyi tanács Beremenden a csatornahálózat bővítéssel is együttjáró rekonstrukciójához, így a beruházás elmaradt. Bólyban a Rákóczi utcában a csatornák rekonstrukcióját megkezdték, és csak menet közben derült ki, hogy hosszabb szakaszon kell elvégezni a kiváltást, ami a tervezett 3 millió Ft-tal szemben további költségvonzattal jár. Hasonlóan, a talajviszonyokra visszavezethetően vált szükségessé Harkányban is a rekonstrukció. A tervezett, két utcára kiterjedő 2 millió Ft értékű munkával szemben, további utcákat is bevonva núntegy 8 millió Ft-ra lesz szükség. -Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mezőkövesd 8 utcájában 20 millió Ft-ért 5 ,8 km hosszú szennyvízcsatornát kívántak építeni. Pénz hiányában a beruházás elmaradt. Az Ózd- Farkaslyuk és a Szendrő-Rudabánya közötti összekötő csatorna építése elhúz6dott, költségei megemelkedtek, ezért menet közben a támogatást 4,5, illetve 3,5 millió Ft-tal növelte a megbízó. A sa~nq:éteri szennyvíztisztító telep b5vítése a tervezett 15 millióval szemben 24milli6Ft-ba került, a sátcraljaújrelyi telep beruházására pedig 35 millió Ft-tal szemben eddig 68 J milli6t fordítottak és a lx7uházás még nem fej2ődött be. Csaknem kétszeresére 92 millli6r61 17,5 millim oott a kazincbarcikai szennyvíztisztít6 rekonstrukciója. -Jász-Nagykun-Szolnok megyében a törökszentmiklósi telep próbaüzemeltetését 1991. június 30-ig meghosszabbították. Nem kezdődött el a 40.CX)() m3/nap kapacitásu szolnoki szennyvíztelep építkezése, és törölték koncepcióváltás Iniatt a Szolnok- szandaszőlősi 2CX)() m3/nap kapacitásu tisztítómű megépítését Félévet késik a Szolnok városi főgyújtő csatorna építése. -Hajdú-Bihar megyében a források csökkenése miatt a terveket évente felülvizsgálták és m6dosították. Ennek keretében, mivel saját forrással nem rendelkezett, így elállt beruházási szándékától Egyek, Tiszacsege, Létavértes. Hosszúpályiban, bár a terveket elkészítették, a pénzügyi fedezet hiányában a beruházás indítására nem kerülhetett sor.
-8-
-Komárom város Várasmajor részének térségi csatornaépítésével a terepviszonyok és az egyéb közművek elhelyezése miatt az eredeti tervektől eltérő műszaki megoldást kellett alkalmazni, ami növelte a költségeket -
Győr-Moson-Sopron
megyében a mosonmagyaróvári szenyvíztisztító II. ütemének tervezett 38.772 eFt-jával szemben a ténylegesen aktivált összeg 51.385 eFt lett. A többlet költségekből 12.005 eFt-ot a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat, illetve a városi tanács fedezett. A beruházás műszaki- technológiai problémák miatt l évet késett.
-Zala megyében a műszaki, tervezési és területrendezési, kisajátítási előkészítő munkák elvégzése ellenére halasztani kellett a keszthelyi öbölbe torkolló kisvízfolyások vízvédelmi rendszerének kiépítését, mert a megyei tanács a balatoni vízminőségvédelmi programmal kapcsolatos MT. határozat ellenére sem kapta meg az igényelt 80-90 millió Ft-os állami támogatást. Ugyancsak pénzügyi okokból későbbre halasztották a zalaegerszegi szennyvíztisztítómű III. (kémiai) fokozatának megvalósítását, ami így csak 1991-ben készült el, és elmaradt a nagykanizsai szennyvíztelep tisztító kapacitásának bővítése, amit 1990. végén 150 millió Ft-os előirányzattal indítottak be. -A fővárosban a fejlesztési forrás a vizsgálati időszak alatt 4,3 milliárd forintról 1,6 milliárd forintra csökkent, ennek következménye, hogy elmaradt az Észak-pesti szennyvíztisztító telep II. üteme. Pénzügyi okokbók lelassult a IV. kerület Zsilip utcai átemelő építése, amelynek előirányzata 199,2 millió forint volt, de amellyel szemben a módosított terv szerint csak 19,1 millió forintot írányoztak elő. Ezzel szemben a teljesítés csak 12,7 millió forint. A beruházás befejezésének határideje 1990-ről bizonytalan időre elhúzódik. A beruházások időbeni elhúzódása a XXI. kerületi Vasgereben úti átemelőnél 80 millió forinttal, a XI. kerületi Gazdagréti vízrendezésnél 130 millió forinttal, a XV. kerületi rákospalotai városközpont alapcsatornájánál 150 millió forinttal haladja meg várhatóan a tervezettet l 0. A megyei KÖJÁL-ok 1990-ben is jelentős hányadában kifogásolták a szennyvíztisztító telepek hatásfokát. -Baranya megyében a fertőtlenítésre kötelezett berendezések 277 mintából 123 (44 %) volt kifogásolt.
ellenőrzésekor
-9-
- Bács-Kiskun megyében a kunfehértói borkősav-üzem által okozott ciánszennyezés vizsgálatánál megállapították, hogy az ülepítő tavakban 80100.000 m3 cianidtartalmú iszap halmozódott fel. -Békés megyében a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb kiterjedésú és magasabb színvonalú szennyvízhigiénés tevékenységet folytatnak, ennek ellenére a szennyvízhigiénés vizsgálatok során a tárgyévben 51 szennyvíztisztító berendezés közül 17 (33 %) bizonyult megfelelőnek, a többi kifogás alá esett. A fertőtlenítésre kötelezett szennyvízkibocsátók ellenőrzésekor 17 mintáb6113 (76 %) colifonn száma haladta meg a határértéket. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szennyvíztisztítók hatásossága gyenge, az átülepítőt elhagyó tisztított szennyvízben a salmanelia előfordulása gyakori (a telepek 35 %-a). -Fejér megyében az egyedi kisberendezések hatásosságában a tárgyévben ugyan kedvező változást tapasztaltak, mégis a szennyvíz fertőtlenítés ellenőrzésére végzett 65 vizsgálat közül 44 esetben (68 %) volt kifogásolt a minta. A fertőtlenítésre kötelezett 26 egységből 3 objektum volt kifogástalan, 14 változó, 9 pedig minden esetben kifogás alá esett. -
Győr-Moson-Sopron
végzett 51
ellenőrző
megyében a fertőtlenítésre kötelezett 8 berendezésnél vizsgálatból 8 (16 %) esett kifogás alá.
-Hajdú-Bihar megyében az év folyamán 21 városi és községi szennyvíztisztító közül 16 (76 %) múködését nem megfelelőnek minősítették és mindössze kettőét (10 %) ítélték kifogástalannak. A toxikológiai vizsgálatok alapján 5 tisztítótelep (24 %) elfolyó szennyvíze bizonyult gyengén mérgezőnek. -Heves megyében az év folyamán vizsgált 24 szennyvíz-tisztító berendezés közül 18-nak (75 %) a hatásfokát találták megfelelőnek. A megyeszékhely, Gyöngyös és Hatvan tisztítótelepe a kifogásoltak között van. A városi telepek közüla füzesabonyi és a hevesi múködött megfelelően. A szenyvízfertőtlenítés ellenőrzése során 34 mintáb61 8 (24 %) esett kifogás alá. -Jász-Nagykun-Szolnok megyében az minta mindegyike kifogás alá esett.
ellenőrzött
6
fertőtlenített
szennyvíz-
- Komárom-Esztergom megyében az elvégzett ellenőrző vizsgálatok eredménye szerint a ~zennyvízfertőtlenítés helyzete az országos átlaghoz képest
-10-
rendkívül jó. A helyszíni szemlék során a városi és községi szeunyvíztisztító telepek karbantartását és üzemeltetését megfelelőnek ítélték. -Nógrád megyében az egyedi szennyvíztisztítók közül a rosszul üzemeltetettek okoznak gondot. A szeunyvízfertőtlenítés ellenőrzésekor 7 mintáb61 7 esett kifogás alá. A közcsatornán elvezetett szennyvízek tisztítását és elhelyezését a lehetőségekhez képest elfogadhatónak minősítik. -Pest megyében üzemelő nagyobb szeunyvíztisztító telepek közill 17 (59 %) hidraulikailag alulterhelt, míg 9 (31%) túlterhelten működik. A szennyvízfertőtlenítés ellenőrzésére vett minták 59 %-a (56 minta) esett kifogás alá. Az ipari szennyvízek területén a technológiák megszűnése, illetve átalakítása hozott némi javulást az előző évhez képest és valamelyest kedvezőbben alakult az intézményi tisztítók hatásfoka is. -Somogy megyében az év folyamán átadott új kaposvári városi tisztítótelep próbaüzeme sikertelennek bizonyult. A fertőtlenítésre kötelezett telepeken végzett 23 vizsgálat közül 9 (39 %) minta esett kifogás alá. -Tolna megyében az üzemi és intézményi tisztítók üzemelésének hatásossága általában a kezelés színvonalától függött. A szippantott szennyvízek tisztítására létesített kisberendezések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de a fertőtlenítés ellenőrzése során a vizsgált 9 minta közül nem volt kifogásolt. -Vas megyében ll városi, illetve községi szeunyvíz-tisztító közül8 berendezés (73 %) működése nem volt elfogadható. Bükkfilidőn a nyári időszakban a túlterhelt berendezés elfolyó szennyvízéből salmanellát mutattak ki. A megyében működő kisberendezések hatásfoka lényegesen jobb a hagyományos megoldásokénál. A szennyvízek fertőtlenítése a vizsgálatok 29 %-ában (31 minta) volt kifogásolható. -Veszprém megyében a badacsonytomaji ipari üzemek (Borkombinát, Pepsi Cola) szeunyvíze előtisztításának elkészültével a községi telep működése jelentősen javult. Háromszorosan túlterhelt Veszprém szennyvíztelepe. A községi berendezések műszakilag elavultak, rosszul működnek. Az intézményi és egyéb, egyedi jellegű tisztítóknál is változatlanul rossz a helyzet. A fertőtlenítésre kötelezett szennyvíztisztítóknál vett minták közill 32 (27 %) volt kifogásolt, ami a Balatorna való tekintettel igen
kedvezőtlen.
-ll-
- Zala megyében a tárgyévben történt legfontosabb változás a foszfortalanítás bevezetése volt a zalaegerszegi telepen. Egyre sűrgetőbben szükségessé vált a keszthelyi láp kazettáinak felújítása. A megyében található kisberendezések nagyrésze a szakszerűtlen üzemeltetés miatt rosszul működik. A szennyvízfertőtlenítés vizsgálata során vett 133 mintának 33,8 %-a (45) volt kifogásolható, ami a Balaton védelme szempontjából nem megnyugtató. -A fővárosban az üzemi és intézményi szennyvíztisztítókat változatlanul a
túlterheltség és a rossz műszaki állapot jellemzi. Nincs előrelépés az ipari szennyvízek e1őtisztításában, így a bőripari szennyvízek kezelésében sem, és továbbra is gondokat okoz a galván szennyvízek méregtelenítése (pl. MEDICOR, MIRKÖZ stb.). ll. A vizsgált időszakban folyamatosan csökkenő, de megalapozottan kivetett összegű szennyvíz- és csatornabírság hatására az érintett vállalatok ha egyelőre még nem is nagy számban, de - intézkedéseket tettek a szennyező források csökkentésére, illetve a bírság fizetés elkerülésére. -
Győr-Moson-Sopron
megyében és Komárom-Esztergom megyében együttesen az 1986. évi 98.781 eFt-ról 37.000 eFt-ra, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 10,3 millió Ft-ról 6,5 millió Ft-ra, Somogy megyében 22.485 eFt-ról 5.778 eFt- ra, Zala megyében 9 millió Ft-ról 3,7 millió Ft-ra, Veszprém megyében 104 millió Ft-ról 33 millió Ft-ra csökkent a befolyt szennyvízbírság.
-Baranya megyében a vizsgált időszakban csökkent az ipari és mezőgazdasági üzemekre kiszabott bírság összege, mert a Pécsi Bőrgyár, a Zsolnai Porcelángyár, a Mohácsi Farostlemezgyár és több más üzem is saját kistisztító berendezést üzemeltet, illetve korszerűbb technológiai megoldásokat alkalmaz. -Fejér megyében a Videoton 363 millió Ft-ért megépítette saját előtisztító berendezését. Ugyancsak előtísztítót épített a Fejér megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Gánti Szociális Otthon és a Csóri Szörpüzem. -Somogy megyében öt év alatt 100 esetben vetettek ki szennyvízbírságot, amelyek ellen 14 alkalommal nyújtottak be fellebbezést. Eddig csupán 2 esetben csökkentették és 3 esetben semmisítették meg az I. fokú határozatot (a megyei Településtisztasági Vállalat szippantott szennyvízet kezelő beren-
-12-
dezéseinek működtetésével kapcsolatos bírságokat), 4 fellebbezés pedig jelenleg elbírálás alatt van. -Veszprém megyében 1986-ban a Pápai Textilgyár fellebbezését követően Il. fokon a bírságot 1,9 millió Ft-tal megemelték. A Vállalat csak 1988-ban fizette be a bírságot. Ugyancsak növelték abefizetendő bírság összegét 1988-ban az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat szolnoki üzeménél 20 %-kal. -Hajdú-Bihar megyében a Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat öt év alatt 81 esetben 30.399 eFt csatornabírság kiszabását kérte. Ebből 25.394 eFt került befizetésre, mivel esetenként az ún. progresszív tényezőt nem alkalmazták, illetve mérsékelték. -Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kivetett csatornabírság összege 9 millió Ft-ról 7,9 millió Ft-ra csökkent, a befolyt bírság 4,6 millió Ft-ról 5,8 millió Ft-ra nőtt . Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont jelentősen nőtt (3 millió Ft- ról 9 millió Ft-ra) a kivetett és a befolyt bírság is (2,7 millió Ft-ról 8,3 millió Ft-ra). -Komárom-Esztergom megyében a Komáromi Köolajipari Vállalat 1988-ban a szennyvíztisztítás megoldására vízjogi létesítési engedélyt kapott. Mivel 1989-ben nyilvánvalóvá vált, hogy nem építi meg a szennyvíztisztítót kötelezték, hogy a káros szennyezést 1991. december 31-ig szúntesse meg. Kötelezték a vállalat almásfűzitói gyáregységet is a szennyvíztisztításra 1990. december 31-i határidővel, mindkét esetben a jogszabályban előírtnál szígorúbb egyedi határértékeket írtak elő és hasonlóan jártak el a Nyergesújfalui Eternitgyár és a Magyar Viszkozagyár, a Lábatlani Papírgyár és az esztergomi közcsatornák esetében is. -A fővárosban a csatornabírság összege folyamatosan csökkent (157 db-ról l40 db-ra, 204,8 millió Ft-rólll4,7 millió Ft-ra) a progresszív szorzó mellőzése miatt. Pl. az 1989. évi felterjesztett 140 db bírságolási javaslatból (határozatból) a Fővárosi Tanács l. fokú hatósága 85 esetben alkalmazott progresszív szorzót, 38 esetben nem alkalmazott progresszív szorzót és 17 esetben a folyamatos bírságolás miatt l éves időszakra kizárta a progresszív szorzó alkalmazását. 12. A szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszap elhelyezése minden területen meglévő és egyre növekvő gondot okoz, amelyek megoldására különböző kísérleteket "folytatnak.
-13-
- Baranyában a Pécsi Vízmű V állalat a szennyvíziszapot zártrendszerű termikus kezeléssei granulátummá alakítja át, amelyet a mezőgazdasági üzemek hasznosítanak. A Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a V állalat megbízásából végzett kísérletekkel igazolta, hogy a szennyvíziszap granulátum a zöldtömeg képzésére pozitív hatással van, a talaj lényeges tulajdonságait nem változtatja meg és a nehézfémek jelentős mértékben nem halmozódnak fel. A granulátumra ideiglenes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek. -Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg központi forrásból építenek egy 70.000 m3/nap kapacitásu - kiegészítő jellegű - biológiai tisztítót, amelynek üzembe állítását követően a telepről kikerülő szennyvíziszap mezőgazdasági célra jobban lesz hasznosítható. Jelenleg is mezőgazdasági nagyüzem területére szállítják és injektálják az iszapot, de a biológiai fokozat belépése után a mennyisége növekszik. -Fejér megyében a székesfehérvári szennyvíztisztító telepen keletkező évi mintegy 8.000 m3 szennyvíziszap csaknem teljes egészében deponálásra kerül a Fejér megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tulajdonában lévő használaton kívüli tőzegbányában, Nádasladányban, illetve egy iszaptóban. Kísérleteket folytatnak a Bodakajtori Állami Gazdaság gyümölcsösében való elhelyezésre is az iszapot szalmával keverve. -Hajdú-Bihar megyében a Debereceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalatnak már jelenleg is komoly gondot okoz a keletkező szennyvíziszap elhelyezése, amelyet most a környező mezőgazdasági nagyüzemek területén a talajba injektálnak. A megoldás a vállalatnak öt év alatt 116,9 millió Ft-ba került. Ha az iszapelhelyezést nem sikerül megoldani, úgy a szennyvíztisztító telep is működésképtelenné válhat. -A tatabányai székhelyű Északdunántúli Regionális Vízmű már 1976-1977-ben félüzemi kísérleteket folytatott a KÖJÁL, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Környei Mezőgazdasági Kombinát bevonásával a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítására. A kísérletek 1978-1979-ben pozitív eredménnyel zárultak. Jelenleg a tatabányai, a tatai és az oroszlányi szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszapot (több mint 14 ezer m 3 évente!) négy mezőgazdasági TSZ területén hasznosítják folyamatos ellenőrzés mellett.
-14-
- Somogy megyében a Somogy megyei Tanács Mezógazdasági Osztálya 1984-ben kijelölte a szennyvíziszap fogadására a mezógazdasági üzemeket Öt évvel később viszont arról számolt be, hogy a szennyvíziszap mezógazdasági hasznosítása még nem megoldott. A Boglárlelle melletti tőzeges iszapkomposztálóban előállított anyagot a Somogy megyei Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomás nem engedte hasznosítani, forgalmazni. Több szennyvíztisztító telepnél (pl. Marcali) a nehézfémek jelenléte miatt nem lehet a szennyvíziszapot hasznosítani. -Zala megyében az Északzalai Víz- és Csatornamű Vállalat 1985-ig termőte rületre való kiöntözéssel, 1986-tól injektálással helyezi el a szennyvíziszapot. Ez utóbbiért a Vállalat a gazdaságoknak köbméterenként 200 Ft-ot térít. 13. A lakossági kommunális folyékony hulladék gyűjtésében egyre több vállalkozó vesz részt, de ár- és egyéb problémák miatt az így begyűjtött szennyvíz további sorsa nem mindig követhető nyomon. - Baranya megyében Pécsett a szennyvíz űrítéséért köbméterenként 50 Ft-ot kell fizetni, egyéb helyeken 46 Ft-ot. A megye négy telepütésén (Bogádmindszenten, Vásárosdombón, Vajszlón, Szentlórincen) aszeméttelepen fogadják a szippantott szennyvízet, a többi helyen ( Királyegyháza, Csányoszró, Abaliget, Görcsöny, Magyarszék, Mecseknádasd) az űrító helyek nem felelnek meg az előírásoknak és túlterhelten, engedély nélkül "üzemelnek". A vállalat által begyűjtött szippantott szennyvíz 1986-1990. között 201 ezer köbméterról 193 ezer köbméterre csökkent, miközben az ivóvíz mennyiség jelentősen nőtt. Nagymértékben 40 Ft-ról 110Ft-ra emelkedett az öt év alatt a szolgáltatás köbméterenkénti ára is. - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében körzetesítéssel 20 kilométernél nem nagyobb távolságokról gyűjtik a szennyvízet, de ennek ellenére, mivel több településen megszűntették az ún. űritóhelyeket, a szállítási távolság nőtt. A vállalat szolgáltatási árai 1986-1990. között a lakosságinál 60 Ft-róll40 Ft-ra, a közületinél 84 Ft-róll45 Ft-ra emelkedett. Az ún. szennyvízszippantással a Vállalaton kívül az Áfészek, a TSZ-ek, a GAMESZ-ek, az Önkormányzatok és a magánvállalkozók is foglalkoznak. -Hajdú-Bihar megyében a megyei Víz- és Csatomamű Vállalat a tanács megbízásából Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben a szennyvíztisztító telepen a szippantott szennyvíz fogadására szolgáló létesítményt épített
-15-
1988-1989-ben együttesen 6,5 millió Ft-os ráfordítássaL A megyében az helyek száma 58 db, de ebből csak 27 db (47%) megfelelő.
űrítő
-Fejér megyében az 5,7 millió forintért megépített 200 köbméteres szippantott szennyvíz fogadására és kezelésére alkalmas UNIR berendezés nem múködik, mert az üzemeltetési költsége köbméterenként 120 Ft és ugyanennyi a szippantás költsége is. A magas költségek miatt a szippantott szennyvízet az agárdi TSZ területén mélybarázdás m6dszerrel helyezik el. A szippantás díja 1986-ban 25 Ft volt (kivéve az első köbmétert ami 50 Ft !). Dunaújvárosban aszennyvíztisztító telepre szállított szennyvíz mennyiségétől függetlenül a magánvállalkozók egységesen havi 8.000 Ft-os átalány összeget fizetnek. -Jász-Nagykun-Szolnok megyében is rnind több szervezet és vállalkozó végez szennyvízszippantást. Szolnok Kommunális Üzemének, amely a város és a vonzáskörzetébe tartozó 15 településen végezte a szolgáltatását, szolgáltatási volumene jelentősen visszaesett (a lakosságnál a városban 14 %-kal, vidéken 60 %-kal, a közületeknél ll %-kal, illetve 50 %-kal). A lakosság részére az Üzem 80 Ft/m3 áron szolgáltat, amelyhez 60 Ft támogatást kap. -Somogy megyében a Balaton parton a szippantás díja 240 Ft/m3, Kaposvárott 200 Ft/m3 és fizetni kell (Kaposvárott pl. 80 Ft-ot köbméterenként) az előkezelésért
is. A Dunántúli Regionális Vízműveknek több vállalkozóval van szerződése, de ezek között olyan is található, aki még sohasem jelent meg a szennyvíztisztító telepen. -Pest megyében a folyékony kommunális hulladék gyújtése a vizsgált ban évente fokozatosan csökkent (805 ezer
köbméterről
időszak
600 ezer köbmé-
terre). A Pest megyei Víz- és Csatomamű Vállalatnak a szállítási tevékenysége 1986-ban közel ll millió Ft, 1987-ben 6 millió Ft, 1989-ben 22 millió Ft volt,
ami 1990-ben csaknem megduplázódott. A szennyvíziszap fogadási díja fokozatosan Vízművek
(Vác) az általa
elhelyezendő
nő,
a Dunamenti Regionális
szennyvíziszap köbméteréért a
korábbi 800 Ft/m3-rel szemben ma már 1.200 Ft/m3 -1.700 Ft/m 3-t fizet. Ennek következménye, hogy egyre kevésbé hajlandó fogadni a szippantott szennyvízeket, amelynek mennyisége öt év alatt 60 %-kal csökkent.
l. sz. Függelék
A REGIONÁLIS VÍZIKÖZMŰRENDSZEREK FŐMŰVEI CÉLCSOPORTBÓL MEGVALÓSULÓ SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS -TISZTÍTÁSI BERUHÁZÁSOK HELYZETE
A regionális víziközmürendszerek főmüvei célcsoportot az Állami Tervbizottság 1986. október 9-én hagyta jóvá az 5046/1980 számú határozatával. A jóváhagyott beruházási nagyságrend 9500 millió Ft volt, amelyből 6200 millió Ft /65,3 %/ ivóvizellátási, 3300 millió Ft /34,7 %/ szennyvizelvezetési és -tisztitási célt szolgált. Az 1988-1990 évek között végrehajtott központi döntések közel egy negyedével csökkentették a fejlesztések pénzeszközeit. Igy az éves tervek szerint a szennyvizelvezetésre és -tisztitásra 2590 millió Ft-tól számoltale Az 1986-1990 évek tényleges teljesitése 7201,4 millió Ft volt, amelyből 4769,1 millió Ft /66,2 %l ivóvízellátásra; 2432,3 millió Ft /33,8% szennyvizelvezetés és -tisztitásra került felhasználásra, a jóváhagyott arányoknak megfelelően. A szennyvizelvezetés és -tisztitási beruházásokra teljesitett 2432,3 millió Ft-ból a Balaton térségére 2248,2 millió Ft-ot /92,4 %/,a Velencei-tó térségére 143,4 millió Ft-ot /5,9 %/és a Dunakanyar térségére 40,7 millió Ft-ot /1,7 %/használtak fel. A belső arány összhangban van a 2003/1983/III.3./, a 20/8/1983 /VIII.27./ számú Minisztertanácsi határozatok előírásainak, amelyek a Balaton vízminőségének javitását célozzák. Az Mt. határozatoknak megfelelően az egész tó vízminőségében jelentős javulásnak
kell bekövetkezni a
következő
fokozatokban:
-"A" fokozatban 1987-ig végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, ame-
lyek az 1980-as évtized eleji dályozzák;
vizminőségi
állapot további romlását megaka-
- "B" fokozatban folyamatos intézkedésekkel biztositani kell, hogy a fokozatos vízminőség javulás 1995-ig bekövetkezzen;
-2-
-"C" fokozatban 1995. után az 1960-as évek elejének megfelelő vizminősé gi állapot helyreállitásához szükséges beavatkozásokat kell megtenni.
Mindezeknek megfelelően a csatornahálózattal összegyüjtött szennyvizeket biológiailag meg kell tisztitani és ahol ez lehetséges, más vizgyüjtőbe kell átvezetni. Ahol a tisztitott szennyviz befogadója a Balaton és a tavat más vizvédelmi intézkedés nem védi, s a vizgyüjtőből való szennyvizkivezetés nincs folyamatban, a harmadik tisztitási fokozatot, illetve kémiai foszforeltávolitást kell alkalmazni. A házi tárolókkal összegyüjtött szennyvizek tisztítótelepen való kezeléseinek feltételét meg kell teremteni. A szennyviziszapot úgy kell elhelyezni, hogy az közvetve se szennyezhesse a Balatont. A Balaton térségi szennyvizelvezetési és -tisztítása fejlesztések két - müszakilag és vizrninőségi tekintetben körülhatárolható - régióban valósulnak meg, ezek a következők:
l. II. III. IV.
v.
Siófok Boglárlelle Balatonkeresztur Keszthely Badacsony
VI. Balatonfüzfő VII. Balatonakarattya A szennyvizelvezetési és -tisztitási feladatokat a Balaton vízminőségének javításáról és az üdülőkörzettel összefüggő feladatokról szóló 2003/1983. /III.3./ számú Mt. határozat, továbbá a Balatoni Vizgazdálkodási Fejlesztési Program módositásáról és ütemezéséről szóló 2018/1983. /VIII.27./ számú Mt. határozat részletezi. A megvalósitásra az OVH 93715/1986.szám alatt Intézkedési Programot hagyott jóvá. Az 1986-1990. években az "A" fokozathoz tartozó új szennyviztisztitó kapacitások, illetve szennyvizkivezető rendszerek kerültek üzembehelyezésre, illetve a meglévők bővítésére, igy Boglárlellén, Keszthelyen, Balatonfüreden, Balatonszárszón-Zamárdi-Siófokon, Balatonmárián. Elkezdődtek, illetve folyamatban vannak a "B" foko-
zathoz tartozó vízminőségjavító fejlesztések: Siófok térségében, Boglárlelle térségében, Balatonfüreden, Badacsony térségében. A szennyviztisztitótelepeken folyamatosan megvalósult a III. tisztitási fokozat /foszfortalanitás/, Balatonberényben, Révfülöpön, Badacsonytomajban. A régionális főmüvekkel összhangban fejlő dött a települések csatornázása nagyobb részben a lakosság jelentős anyagi
-3-
hozzájárulásával csatornamü társulati úton, kisebb részbeni tanácsi és közmü vállalati körben. Főleg ezen fejlesztések eredményeként a Balaton vizminősége stabilizálódott. A versenytárgyalásról szóló jogszabályokat alkalmazták, egyes beruházásoknál 6-10 pályázó is volt. Müszaki és gazdasági médegelés alapján választották ki a fővállalkozót, illetve tervezőt, vagy kivitelezöt. Több beruházásnál lényeges költségmegtakaritást értek el ezáltal. A folyamatos beruházási munkának problémaként jelentkezett az 1988-1990-es években végrehajtott központi pénzügyi eszköz csökkentés. Igy évenként ismételten át kellett vizsgálni a beruházások eredeti ütemét, s egyes esetekben a megvalósitás késöbb történt /pl. Szentendre térség csatomázása/. Az egyes beruházásokkal kapcsolatos részletes megállapítások a következők:
Boglárlelle térség csatornázása és szennyviztisztitása U. ütem
A beruházás az Országos Vizügyi Hivatal megbizása alapján az OVIBER lebonyolításában valósult meg. A vállalatbaadás időpontjában, 1982-ben még nem volt érvényben a vállalkozással és szállitási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalásról szóló rendelet. A fővállalkozási szerződést 275.080 eFt összeggel kötötték meg 1986.júniusi teljesitési
határidővel.
Két alkalommal került sor szerződésm6dositásra: 1985.évben a kivitelezés során szükségessé vált p6tmunkák miatt 279.056 eFt-ra m6dosult a vállalkozási dij; 1986. évben a müszaki tartalmat kibővitették a komposztálótelep létesítésével és a teljesitési határidő 1986. november hóra m6dosult. A vállalkozási dij új összege: 292.642 eFt. A kivitelezési munka a fenti összegből megvalósult A beruházás teljes költségelőirányzata: 342.145 eFt volt. A lezáró okmány szerinti tényleges felhasználás: 335.099 eFt. Megtakari tás: 7.046 eFt volt.
-4-
A beruházás célja a Balaton térség regionális szennyvizelvezetési és -tisztitási koncepcióterv szerinti II. régió - melybe tartozó települések: Balatonőszöd, Balatonszemes, Boglárlelle, Fonyódliget, Fonyód - központi szennyviztisztitó és szennyviziszap-komposztáló telep I. ütemének kiépítése 8.000 m3/d kapacitásra, valamint a régió nyugati főgyüjtőjének kiépítése a központi szennyviztisztitó telep és Fonyód között. A beruházás megvalósítása eredményeként elkészült a 8.000 m3/d kapacitású szennyviztisztitótelep mechanikai és biológiai tisztitással, az iszapkezelés keretében megvalósult az iszapvíztelenítő gépház és a tisztítótelep mellett a szennyviziszapkomposztáló telep, ahol tőzeges komposztálási technológia üzemel. A tisztitott szennyviz a korábban kiépitett tisztitott szennyvizkivezető rendszeren keresztül idegen vizgyüjtőbe kerül kivezetésre. Elkészült továbbá a ll ,2 km hosszú Nyugati főgyüjtő.
Boglárlelle keleti fögyüjtö
A beruházás az Országos Vízügyi Hivatatal megbizása alapján az OVIBER lebonyolításában valósult meg. A kiviteli tervek készítésére a VIZITERV -vel kötötték szerződést 1984. november hónapban. A teljeskörü megvalósitásra 1985. szeptember hónapban írtak ki versenytárgyalást, melyre 4 ajánlattevő 1-1 pályázatot adott be. A fővállalkozási szerződést 1986. május hónapban kötöttek meg lll millió Ft-os vállalkozási díjjal, 1987. szeptemberi teljesitési határidővel. A szerződés határidejének 1987. novemberre történő módositására került sor 1987. áprilisban az importszivattyúk szállítási határidejének késedelme miatt. A fővállalkozó 1987. december hónapban hiánypótlással a létesítményeket átadta. Üzembehelyezésük megtörtént A versenytárgyalás alapján összeállitott engedélyokirat szerint a beruházás teljes költségelőirányzata 138.370 eFt volt, mely tartalmazta a fővállalkozási dijon felül: az előkészítő és kiviteli tervezés, müvezetés: üzemfenntartási gépek, berendezések; kisajátítás; hálózatfejlesztési hozzájárulás; lebonyolitói dij és a tartalék elő irányzatáL
-5-
A müszaki átadáson 1,8 millió Ft értékü p6tmunka elrendelésére került sor. A beruházás lezáró okmánya 1990. márciusában került elfogadásra, 129.048 eFt beruházási költséggel. Fenti összegü állóeszköz aktiválására került sor. Megtakaritás : 9.322 eFt. A beruházás keretében megvalósult a Boglárlellei szennyviztisztitó telep és Bala-
tonszemes között 18,5 km
szennyvizfőgyüjtő
rendszer 5 db új
átemelőveL
Balatonmária térség csatornázása és szennyviztisztitása I. ütem.
Az Országos Vízügyi Hivatal megbizása alapján az OVIBER lebonyolitásában
valósult meg a beruházás. A teljeskörü megvalósitásra 1986. júniusában versenytárgyalást hirdetett az OVIBER. A megvalósitást két szakaszra bontva hirdették meg. A limitár 476 millió Ft volt. A Déldunántúli Vízügyi Épitő Vállalat és a Dunántúli Vízügyi Épitő Vállalat adott be 1-1 pályázatot Mind a kettő a limitáron adta be ajánlatát, de egyik sem tartalmazta a szagtalanitó berendezések és próbaüzem költségét, melyet a kiírásban kértek. Az ajánlatok ismeretében ajánlatm6dositásra adtak lehetőséget, mely során a
Déldunántúli Vízügyi Épitő Vállalat /DÉLVIÉP/ m6dositotta az ajánlatát és a vállalkozási dij változatlanul hagyása mellett vállalta a kiirás szerinti valamennyi munkát. Ennek alapján a DÉLVIÉP nyerte meg a versenytárgyalást. A fővállalkozási szerződést 476 millió Ft összeggel kötötték meg, 1987. decemberi teljesitési határidővel. Ezen összeg nem tartalmazta a komposztálótelep létesitési költségét, de a szerző désben felek megállapodtak, hogy a technológia véglegesitése után a szerződést kibővit ik.
A szerződés m6dosítására került sor 1988. évben a 4111987. (X. l 3.) MT sz. rendelet és az 1987.évi V. törvényszerinti előirások végrehajtása miatt.
-6-
A szerződésmódosítás után az ÁFA nélküli fővállalkozási díj 467.230.100 Ft-ra módosult. A második szerződésmódositás során az elfogadott komposztálási technológia alapján kibővitették a szerződést a komposztálótelep létesítésével, valamint a fővállalkozás tárgyát nem képező laboratóriumi felszerelések beruházási programban elfogadott összegével módosult a válalkozási dij 489.190.100 Ft-ra, 1989. szeptemberi teljesítési határidővel. A próbaüzemi tapasztalatok alapján szükségessé vált p6tmunka értéke 10 millió Ft volt. Az elfogadott p6tmunka értéke a fővállalkozási szerződés értékének 2, l %-a, melynek fedezete a tartalékkeret volt. A beruházás célja a Balaton térség regionális szennyvizelvezetése és -tisztítás fejlesztési konepció szerinti III. régió - melybe tartozó települések: Fonyód-Bélatelep, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonszentgyörgy - központi szennyviztisztitótelep és szennyviziszap -komposztáló telep I. ütemének, valamint a Keleti főgyüjtő lszennyvíztisztító telep - Fonyód-Bélatelep közötti/ kiépítése. A beruházás megvalósítása eredményeként elkészült a 4.C>CXJ m3 /d kapacitású szennyviztisztitótelep mechnaikai és biológiai tisztitással, foszfortalanitással: tekintettel arra, hogy a tisztitott szennyviz befogadója a Balaton, az iszapkezelés keretében megvalósult iszapviztelenités, és a tisztítótelep mellett a szennyviziszap komposztáló telep, ahol szalmás komposztálási technológia üzemel. Elkészült továbbá a 22 km hosszú Keleti főgyüjtő. Az alapveatő kapacitás üzembehelyezése 1988. december, illetve 1989. július hónapban megtörtént Az 1986. évben 578.087 eFt fejlesztési költséggel engedélyezett beruházás várható
tényleges költsége 562.160 eFt. A megtakarítás 15.927 eFt, megtakarítás 8.770 eFt.
melyből
az 1988. évben végrehajtott indexelés miattí
Ennek alapján tényleges megtakaritás: 7.157 eFt.
:
-7-
Balatonszárszó-Zamárdi-Siófok szennyvizátvezetés
Az Országos Vizügyi Hivatal megbizása alapján az OVIBER lebonyolitásában
valósult meg a beruházás. A teljeskörü megvalósitásra vonatkozó versenytáragyalást 1984.június hónapban hirdették meg. Limitár : 185 millió Ft. Az 1984. augusztusi bontásra 4 pályázó összesen 5 db ajánlatot adott be.
A legalacsonyabb ajánlati ár : a legmagasabb ajánlati ár :
170 millió Ft, 215 millió Ft volt.
A nyertes pályázat ajánlati ára l 70 millió Ft, melyet a Déldunántúli Vizügyi Építő V állalat adott be. Fővállalkozási szerződést
1984. október hónapban kötötték 1985.decemberi teljesi-
tési határidővel. A kivitelezési munka 1984. október hónapban kezdődött. A kivitelezési munka 1985. december hónapban befejeződött, az üzembehelyezés megtörtént A versenytárgyalás alapján összeállitott engedélyokirat szerint a beruházás teljes költségelőirányzata: 210.659 eFt, mely a fővállalkozási dijon felül tartalmazza az előkészítő
és kiviteli tervkészités; müvezetés; üzemfenntaratási gépek és berendezések; kisajátítási; lebonyolitói dij és a tartalék előirányzatát is. A beruházás lezáró okmánya 198.416 eFt összeggel került jóváhagyásra. Megtakaritás: 12.243 eFt. A beruházás célja a Balaton vizvédelme érdekében Balatonszárszó-Zamárdi- Siófok központi szennyviztisztitótelep közötti területről a nyersszennyviz átvezetése a Siófoki szennyviztisztitó telepre. Elkészült 17,7 km főgyüjtő, a
meglévő átemelők bővitése,
valamint 4 db új átemelő.
-8-
Badacsony térség csatornázása és szennyviztisztitása I. ütem
Az Országos Vizügyi Hivatal megbizása alapján OVIBER lebonyolításában valósul meg a beruházás. A beruházás megvalósításának célja a révfülöpi airégióban keletkező szennyvizek
tisztitása a meglévő szennyviztisztitó telep 2000 m3/d tisztító kapacitás növelésével. a mechanikai és biológiai tisztítást biztosító létesítmények, valamint a III. tisztitási fokozat kiépítésével.
Föbb müszaki létesitmények: A) Szennyvizelvezetés szennyviznyom6cső
1,1 km
- gravitációs csatorna
1,0 km
-
-
átemelők
átalakitása
4 db
B) Szennyviztisztitó telep -
rács-osztómű
- vegyszeres
ülepitő
- kiszolgáló létesítmények A teljeskörü megvalósitásra, nyilt versenytárgyalást hirdetett az OVIBER 1989. augusztus ll-én. Az előirt határidőre 6 pályázó 21 db ajánlatot adott be. A müszaki-gazdasági és egyéb szempontok mérlegelése alapján a döntés kihirdetése 1989. október 25-én történt. A versenytárgyalást a Déldunántúli Vizügyi Épitő Vállalat nyerte 135.400 eFt + ÁFA ajánlati összeggel. Teljeskörü
fővállalkozási
szerzódés a fenti összeggel került megkötésre.
A fővállalkozási szerzódés nem tartalmazta az iszapkezelés létesitményeit, mivel a kiépitésre vonatkozó beruházói döntés a versenyhirdetés időpontjában még nem volt ismert.
-9-
A beruházási program az iszapviztelenités létesítményeivel kiegészítésre került 1991. V. hónapban. A m6dositott engedélyokirat jóváhagyása az költségelőirányzattal, 1992.XII. h6 befejezési határidővel történt. A jóváhagyás után a került. Az
fővállalkozási szerződés
22.4 77 eFt összeggel kiegészitésre
alapfővállalkozási szerződést
határidőre
tartalmazó létesítmények üzembehelyezése vállalt 1199l.III.n.év/ megtörténik
Balatonfüred térség csatornázása
A beruházás az Országos Vizügyi Hivatal megbizása alapján az OVIBER lebonyolitásában valósult meg. A beruházás teljeskörü megvalósítására 1984. november hónapban irták ki versenytárgyalást. Limitár: 525 millió Ft volt. Az 1985. januári beadási
időpontig
A legalacsonyabb ajánlati ár : a legmagasabb ajánlati ár :
6
ajánlattevő
összesen 7 ajánlatot adott be.
483,8 millió Ft, 522,3 milli6 Ft volt.
Ártejtő tárgyalás után a nyertes pályázat ajánlati ára: 485 millió Ft, melyet a
Déldunántúli Vízügyi Épitő Vállalat adott be. Fővállalkozási szerződést
1985. június hónapban kötöttek 1987. decemberi teljesitési
határidővel.
A szerződés m6dositására került sor 1986. július hónapban az alábbi indokok alapján: -30 db szivattyú beszerzését import-nehézségek miatt megrendelő átvállalta fővállalkozótól. Aszivattyúk 13.302 eFt értékével csökkent a fővállalkozási dij. -A létesítmények üzembiztonsága érdekében szükséges második oldali energiaellátás kiépítésével a szerződés müszaki tartalmát kibővítették, ennek költsége: 79.730 e Ft.
-10-
Módosult fővállalkozási dij: 551.428 eFt. A tisztitottt szennyvizvezeték TNY-14. jelű szakaszát részben a Balatonfüredi Tagore sétányon kellett kiépíteni. A hatósági engedélyezés során a sétány fasorának védelmében olyan többletmunkák merültek fel, melyek meghaladták az átlagos vezetéképítés költségét. A vizjogi engedélyezés során a Balaton-medernek minősülő területeken földfeltöltést irt elő a hatóság, mely munka szintén nem volt tervezhető a versenytárgyalás időpontjában.
198 7. december hónapban a szerződés müszaki tartalmát ezen munkákkal kiegészítve a fővállalkozási dij 564.206.535 Ft-ra módosult. A létesítmények müszaki átadása és üzembehelyezése 1987. december hónapban megtörtént A versenytárgyalás alapján összeállitották a beruházás engedélyokiratát 640.973 eFt összeggel, 1987 .decemberi üzembehelyezési határidővel. A fenti költségelőirányzat a fővállalkozási dijon kivül tartalmazza az előkészítő és kiviteli tervezés; müvezetés; kisajátítás; hálózatfejlesztési hozzájárulás; üzemviteli gépek, berendezések; lebonyolitói dij és a tartalék előirányzatát is. A beruházás lezáró engedélyokifata 639.220 eFt beruházási költséggell989. január hónapban került jóváhagyásra. Megtakaritás: 1753 eFt. A beruházás célja a Tihanyi szennyviztisztitótelep megszüntetése és a Balaton vizvédelme érdekében a Balatonfüredi szennyviztisztitótelepről kikerülö tisztitott szennyviz idegen vizgyüjtőbe történő vezetése, valamint a Balatonfüredi szennyviztisztitótelep tehermentesitése volt. Fenti cél elérése érdekében kiépült a Tihany-Balatonfüred közötti szennyvizátvezető rendszer a Balatonfüred-Balatonfüzfő közötti nyersszennyvizátvezető rendszer kapaci tásbővitése.
-ll-
Keszthelyi szennyviztisztitó telep bövitése és hévizi szennyvizelvezetés
Az Országos Vizügyi Hivatal megbizása alapján az OVIBER lebonyolitásában
valósult meg a beruházás. A teljeskörű megvalósitásra 1984. június hónapban írtak ki versenytárgyalást, melyre 4 pályázat érkezett. Legalacsonyabb ajánlati ár: legmagasabb ajánlati ár:
202 millió Ft 229,5 millió Ft volt.
Az 1984. augusztusi árlejtő tárgyalás alapján a Vizgépészeti Vállalat 21 O millió
Ft -os ajánlatával nyerte el a munkát. A fővállalkozási szerződést 1984. november hónapban kötötték meg 1987. augusztusi teljesitési határaidővel, mely 1987.december hóra módosult az importszivattyúk szállitási késedelme miatt. A kivitelezési munka 1984. októvber hónapban kezdődött meg. A müszaki átadás-átvételi és üzembehelyezési eljárás 1987.december hónapban megtörtént a tisztitott szennyvizkivezető lápi vezeték kivételével. A beruházási program készítésének időszakában a tisztitott szennyviz befogadójaként a Kis-Balaton volt meghatározva. Alternativ lehetőségként szerepelt a jelenlegi befogadó : a láp. A fővállalkozási szerződésben külön tételként szerepelt a lápi kivezetés. Döntés csak 1988-ban született, mely szerint a Kis-Balaton helyreállitásának csúszása miatt a lápi kivezetést kell megvalósitani. Ez a munka 1989. évre készült el. A versenytárgyalás alapján összeállitott engedélyokmány szerint a beruházás teljes költségelőirányzata 284.245 eFt, mely összeg a fővállalkozási dijon felül tartalmazza az előkészítő és kiviteli tervkészités; müvezetés; kisajátitát; üzemfenntartási gépek, berendezések; hálózatfejlesztési hozzájárulás; lebonyolitói dij és a tartalék előirányzatát is. A beruházás lezáró okmánya 252.822 eFt összeggel került jóváhagyásra. Megtakaritás: 3 1.423 eFt.
-12-
A beruházás keretében megvalósult a 10.500 m3/d kapacitású Keszthelyi szennyviztisztitótelep bővitése további 8.000 m3/d kapacitással, valamaint a túlterhelt hévizi szennyviztisztitótelep tehermentesítésére a Héviz- Keszthely közötti nyersszennyvizátvezető rendszer 7,2 km hosszban 2 db átemelőveL
Boglárlelle térség csatornázása és szennyviztisztitása IV. ütem
A beruházás a Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium megbizása
alapján az OVIBER lebonyolításában valósul meg. A kiviteli tervek készítésére és a teljeskörü megvalósitásra versenytárgyalást irtak
ki 1988. december hónapban. Limitárat nem irtak ki. A megadott
határidőre
5
ajánlattevőtől
A legalacsonyabb ajánlati ár :
a legmagasabb ajánlati ár :
9 db ajánlat érkezett.
362 millió Ft, 476,7 millió Ft volt.
A nyertes pályázat ajánlati ára : 468,5 millió Ft, amelyet a Déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat adott be. A nyertes pályázat minden vonatkozásban kielégítette a felhivásban foglaltakat. A megajánlott technológia a legkorszerubbek közé tartozó
levegőbeviteit
biztosítja a HV-TURBO-val és a VOEST-ALPINE kevertsugaras JET légbevivó elemekkeL Az eredményhirdetés 1989. február hónapban volt.
Fóvállalkozási szerzódést 1989. augusztus hónapban kötötték 468.500 eFt összeggel, 1993. júniusi teljesitési véghatáridőveL A versenytárgyalás alapján összeállitott engedélyokirat szerint a beruházás költségelőirányzata
: 516.844 eFt, mely a fóvállalkozási szerzódés 468.500 eFt összegén felül tartalmazza az előkészítő tervezés; üzemfenntartási gépek, berendezések: kisajátítás; hálózatfejlesztési hozzájárulás; lebonyolitói dij és a tartalék előirányzatát is.
:
-13-
Az üzembehelyezési véghatáridő: 1993. december hó, részhatáridő: 1990. december hó. A kivitelezési munka 1989. július hónapban
kezdődött
meg.
Az 1989-91. éveket figyelembe véve az engedélyezett és a tényleges irányzat között lényeges eltérés nincsen.
költségelő
A beruházás keretében mevalósitandó a meglévő Boglárlellei 8.000 m3/d kapacitású szennyviztisztitótelep bővitése további 8.000 m3/d kapacitással, valamint a komposztálótelep és tisztitott szennyvizkivezető rendszer bővitése ugyancsak 8.000 m3 /d kapacitásra. A fejlesztés két szakaszra bontva valósul meg.
Jelenleg az első fejlesztési szakaszban megvalósult 4.000 m3 /d kapacitású szennyviztisztitótelep és tisztitott szennyvizkivezető rendszer próbaüzeme van folyamatban. Ezzel párhuzamosan épül a tisztitott szennyvizkivezető rendszer második fejlesztési szakasza is.
Velence-tavi térség csatornázása
A Dunántúli Regionális Vízmüvek Siófok megbizása alapján az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat lebonyolításában készül a beruházás. A teljeskörű megvalósitásra 1988. májusában versenytárgyalást hirdetett meg az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, li.mitár nem volt. Az előirt határidőre 6 db ajánlat érkezett. /KÉV :METRO, DÉLVIÉP, VIZÉP, DUVIÉP, MÉLYÉPTERV, OLAJTERV/. A kedvező vállalkozási ár és a jó referencialista alapján a pályázatot a DÉLVIÉP nyerte meg. A fővállalkozási szerződést 175.400 eFt összeggel kötötték meg. 1990. augusztusában a fővállalkozási szerződést müszaki tartalomváltozás miatt m6dositották /korszerübb levegőztetési technológiára tértek át/.
-14-
Az új vállalkozási dij: 198.500 eFt.
A többletköltség biztositása beruházási programmódositással történt. A beruházás célja a szennyvizek elvezetése a vizgyüjtőterületről. a Velencei tó vizminőség védelme érdekében. A beruházás keretében a meglévő Agárdi szennyviztisztit6 telep kapacitása bővül napi 4.000 m 3-rel, iszapkezelésset Gárdony-Agárd és Kápolnásnyék szennyvizeinek a szennyviztisztitótelepre juttatásához épült 3.2 km szennyvizcsatorna és 2 db átemelő /Kápolnásnyék és Gárdony/. A csatornát és átemelőket 1990. júliusában átadták üzemelésre. Ugyancsak üzembe lépett a szennyviztelepen a szippantott szennyvizek előkezelésére szolgál6 UNIR berendezés 200 m 3/d kapaciatással. Az eddig aktivált állóeszköz értéke 58.963 eFt. A kivitelezés a terv szerint ütemben halad, 1992.december 31 -ig.
előreláthatóan határidőre
elkészül,
Balatonfüred térség csatornázása és szennyviztisztitása IV. ütem
A beruházás a Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium megbizása alapján az OVIBER lebonyolitásában valósul meg. A kiviteli tervek készitésére és a teljeskörü megvalósitásra külön irtak ki versenytárgyalást. A tervezési munkára 1988. május hónapban irtak ki pályázatot, melyre 4 db ajánlat érkezett. A legalacsonyabb ajánlati ár: a legmagasabb ajánlati ár:
5.500 eFt, 7.400 eFt volt.
A nyertes pályázat ajánlati ára: 6.800 eFt, melyet a VIZITERV adott be. A teljeskörü megvalósitásra a tervezési pályázattal egy időben irtak ki versenytárgyalást.
•
-13-
Az üzembehelyezési véghatáridő: 1993. december hó, részhatáridő: 1990. december
hó. A kivitelezési munka 1989. július hónapban
kezdődött
meg.
Az 1989-91. éveket figyelembe véve az engedélyezett és a tényleges költségelő
irányzat között lényeges eltérés nincsen.
A beruházás keretében mevalósitandó a meglévő Boglárlellei 8.000 m 3/d kapacitású szennyviztisztitótelep bővitése további 8.000 m 3/d kapacitással, valamint a komposztálótelep és tisztitott szennyvizkivezető rendszer bővitése ugyancsak 8.000 m3 /d kapacitásra. A fejlesztés két szakaszrabontva valósul meg. Jelenleg az első fejlesztési szakaszban megvalósult 4.()()() m3/d kapacitású szennyviztisztitótelep és tisztitott szennyvizkivezető rendszer próbaüzeme van folyamatban. Ezzel párhuzamosan épül a tisztitott szennyvizkivezető rendszer második fejlesztési szakasza is.
Velence-tavi térség csatornázása
A Dunántúli Regionális Vizmüvek Siófok megbizása alapján az Országos Vizügyi Beruházási Vállalat lebonyolításában készül a beruházás. A teljeskörű megvalósitásra 1988. májusában versenytárgyalást hirdetett meg az Országos Vizügyi Beruházási Vállalat, timitár nem volt. Az előirt határidőre 6 db ajánlat érkezett. /KÉV METRO, DÉLVIÉP, VIZÉP, DUVIÉP, MÉLYÉPTERV, OLAJTERV/.
A kedvező vállalkozási ár és a jó referencialista alapján a pályázatot a DÉLVIÉP nyerte meg. A fővállalkozási szerződést 175.400 eFt összeggel kötötték meg. 1990. augusztusában a fővállalkozási szerződést müszaki tartalomváltozás miatt m6dositották /korszerübb levegőztetési technológiára tértek át/.
-15-
Öt ajánlattevő összesen 5 pályázatot adott be. A legalacsonyabb ajánlati ár : a legmagasabb ajánlati ár :
174,2 millió Ft, 272,4 millió Ft volt.
A nyertes pályázat ajánlati ára : 175 millió Ft, melyet a
Mélyépitő
Vállalat adott
be. Az eredményhirdetés mindkét pályázatnál 1988. augusztus hónapban volt. A tervezési szerződést 1988. október hónapban, a megvalósitásra a fővállalkozási szerződést 1988. november hónapban kötötték meg. A fővállalkozási szerződés teljesitési véghatárideje 1991. július hó, dij: 175 millió Ft.
fővállalkozási
A versenytárgyalások alapján összeállitott engedélyokirat szerint a beruházás költségelőirányzata : 254.850 eFt, mely a tervezési és teljeskörü megvalósitási költségen felül tartalmazza: az előkészítő tervezési ; müvezetés; üzemfenntartási gépek és berendezések; energiaellátás; lebonyolitói dij és a tartalék előirányzatát is. Üzembehelyezési határidő: 1991. december hó. A kivitelezési munka 1988. október hónapban kezdődött meg. Az engedélyezett és a tényleges évenkénti fedezet rendelkezésre állt. A beruházás keretében megvalósul a Béalatonfüzfői 8.QCX) m3 /d kapacitású szennyviztisztitótelep bővitése, további 4.QCX) m3 /d kapacitással, a BalatonfüredBalatonfüzfő közötti nyersszennyvizelvezető rendszer szállítókapacitás bővitése 8.QCX) m 3/d-rőll2.QCX) m3 /d-re, valamint a viz telenitett iszap injektálással történő elhelyezése. A 2 db kombinált biológiai tisztit6-mütárgyban a levegőbeviteit "SUPAIR" mélylevegőztető ejektorokkal írták ki, a versenytárgyalási ajánlatot is erre a technológiára adta a
fővállalkozó.
A versenytárgyalást követően a Balatonmáriai szennyviztisztitótelepen megvalósított azonos technológia próbaüzeme során szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálták a tervezett tecnológiát az üzemeltető, tervező és fővállalkozó bevonásával. A felülvizsgálat eredményeként m6dositották a levegőbeviteli technológiát finombuborékos mélylevegőztetésre.
-16-
A levegőbeviteli technológia m6dositása miatti többletköltség 9.71 O eFt volt, mely összeg Icifizetését az Országos Vizügyi Főigazgatóság a beruházás tartalékkerete terhére engedélyezte. A szállitórendszer és szennyviztisztitó telepbővités elkészült, a próbaüzemet a fővállalkozó lefolytatta. 1991. április hónapban a szállítórendszer üzembehelyezése megtörtént, a tisztitótelepet azonban az üzemeltető nem vette át, tekintettel arra, hogy az iszapelhelyezés nincsen megoldva. Komoly gondot jelentett már korábban is minden szennyviztisztitótelep létesi tésénél a szennyviziszapkezelés és elhelyezés, tekintettel arra, hogy elsősorban mezőgaz dasági elhelyezés jöhet szóba komposztálás után, vagy injektálással. vizsgálatok - iszapminőség, talajtani stb. - a szükséges szakhatósági egyetértő nyilatkozatok ellenére a helyi önkormányzatok tiltakozása miatt az iszapelhelyezés mai napig nem megoldott.
Az
előzetes
Eddig meghiúsult a Berhida, valamint Csajág közigazgatási területére tervezett elhelyezés. Jelenleg Papkeszi - Balatonkenese közigazgatási területén előkészítése van folyamatban.
történő
injektálás
Szentendre térség csatornázása
A Dunameuti Regionális Vizmüvek, mint beruházó 1990. februári megbizása alapján az Országos Vizügyi Beruházási Vállalat lebonyolitásában valósul meg a beruházás. Eredeti engedélyokmány szerinti teljes előirányzat: 291 .003 eFt. 1992. június 30-i befejezési határidővel. A beruházás terhére 1989. végéig 7,6 mFt-Dt használtak fel, az előkészitő beruházási program és a versenytárgyalás előkészítésére. A teljeskörü megvalósitásra 1989.júniusban versenytárgyalást hirdetett az Országos Vizügyi Beruházási Vállalat 270 MFt limitárral. A versenytárgyalásra 8 ajánlattevőtől ll ajánlat érkezett. Az ajánlatok összege: 254-404 MFt között változott. A versenytárgyalást a Vizügyi Épitő Vállalat nyerte 270 MFt-tal.
-17-
A fővállalkozási szerződést 269.988 eFt összeggel kötötték meg 1990 április 2-án. Befejezési határidő a szerződés szerint: 1992. június 30. A beruházás pénzügyi adatai a
következők
szerint alakultak:
A kezdés a versenyfelhivásban foglaltaktól eltérően célcsoportos pénzügyi keret csökkentése miatt.
1989-ről
1990-re tolódott, a
A beruházás célja: Tahitótfalu, Tahi, Leányfalu, Szentendre szennyvizeinek összegyüjtése és a településeken áthaladó szennyvizgerincvezetéken keresztül a Szentendrei szennyviztelepre vezetése a Dunaparti ivóvizbázisok védelme érdekében. A beruházás eredeti koncepciója szerint a főgyüjtő és a Szentendrei szennyviztelep bővítésével egyidejüteg épül. A legkedvezőbb szennyviztisztitási technológia kiválasztása érdekében a beruházási program jóváhagyása során a főgyüjtő és a szennyviztisztitótelep beruházását megbízó szétválasztotta. Az új főgyüjtő épitése, mivel a meglévő árvízvédelmi töltésben üzemelő SomogyBacsó parti gravitációs vezeték, igen rossz müszaki állapotban van, rendkivül sürgőssé vált. Az új csatomába való átkötés után a régi
A beruházás
főbb
főgyüjtőt
meg kell szüntetni.
müszaki adatai az alábbiak:
szennyvizelvezető
rendszer hossza: 17.9 km. Jellemző csőanyagát tekintve vasbeton, azbesztcement és acél. Átmérőben 150-1000 mm között változik, gravitációs és nyomott szakaszok egyaránt található. A szerződés értelmében 1992. június 30. a beruházás befejezési határideje, a megállapitott éves pénzügyi ütemezés függvényében. A
A versenyfelhivásban közölt éves pénzügyi előirányzattól jelentős mértékben eltért az évenként ténylegesen rendelkezésre álló pénzügyi keret. Ennek, valamint a pályázat időpontjában feltételezettnél nagyobb mértékü inflációs hatásnak eredményeként a fővállalkozó többletköltségei érvényesitését kezdeményezte, amelyet egyelőre - rendelet adta lehetőség hiján - az OVIBER elutasított. Mindenképpen várható a szerződött határidőhöz képest csúszás a befejezésnéL
-18-
Siófok térség szennyviztisztitása IV. ütem.
A beruházás a Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium megbizása alapján az OVIBER lebonyolításában valósul meg. A kiviteli tervek készítésére és a teljeskörű megvalósitásra versenytárgyalást irtak ki 1988. december hónapban. A kiirás limitárat nem tartalmazott. A megadott
határidőre
4
ajánlattevő
A legalacsonyabb ajánlati ár : a legmagasabb ajánlati ár :
összesen 14 pályázatot adott be. 291 millió Ft, 394 millió Ft volt.
A nyertes pályázat ajánlati ára 310.31 O eFt, melyet a Mélyépitő Vállalat adott be. A pályázat teljeskörü volt. A megajánlott tisztitási technológia jelenleg a legkorszerübb mélylégbefúvásos biológiai tisztítást tartalmazta. Ajánlati ára kedvező. A nyertes a térségben megfelelő referencia-munkákkal és kivitelezői kapacitással rendelkezett. Az eredményhirdetés 1989. március hónapban volt. Fővállalkozói szerződést 1989. július hónapban kötöttek 1991. október havi teljesitési véghatáridőveL
A vállalkozási dij: 310.31 O. eFt. A versenytárgyalás alapján összeállitott engedélyokirat szerint a beruházás költségelőirányzata: 354 174 eFt, mely összeg a fővállalkozói szerződés összegén felül tartalmazza: az előkészítő tervezés; üzemfenntartási gépek, berendezések; kisajátítás; lebonyolitói dij és a tartalék költségelőirányzatát. Üzembehelyezési határidő: 1991. december hó. A kivitelezési munka 1989. december hónapban kezdődött meg. A tervezett és 1989. évben jóváhagyott ütemezéshez képest 1989-1990. évben 45 millió Ft-tal kevesebb fedezet állt rendelkezésre. Az 1991. évi engedélyokirat aktualizálásánál a 33 rnillió Ft 1992. évre történő átütemezésére került sor.
-19-
A fővállalkozó a fenti éves pénzügyi nehézségek ellenére a kivitelezési munkát úgy szervezte, hogy a tisztitótelep-bővités létesitményei 1991. évben üzembehelyezhetők várhat6an, azonban a program és a fővállalkozói szerződés részét képező szennyviziszap-komposztáló telep csak 1992. évben
helyezhető
üzembe.
A beruházás keretében megvalósul a Siófok-i meglévő 20.000 m 3 /d kapacitású szennyviztisztitótelep bővitése 12.500 m 3/d kapacitással, valamint évi 10.000 m3 szennyviziszap kezelésére alkalmas komposztálótelep Balatonszabadiban.
Balatonakarattya térség csatornázása és szennyviztisztitása V. ütem
A Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium megbizása alapján 1990. évben
kezdődött
meg az
előkészítő
tervezés, melynek keretében
döntéselőkészítő
tanulmány készült a Balatonakarattyai régió csatornázására és szennyviztisztitására, figyelembe véve a telitettségi állapotot.
Keszthely térség csatornázása és szennyviztisztitása IV. ütem
A Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium megbizása alapján 1990. évben
kezdődött
meg az
előkészítő
tervezés, melynek keretében
döntéselőkészítő
tanulmány készült a Keszthely-i régió csatornázására és szennyviztisztitására, figyelembe véve a telitettségi állapotot
2. sz. függelék
KIEMELT VÁROSOK SZENNYVfZTISZTÍTÁSÁNAK HELYZETE
A nyolcvanas évek elején erőteljesen kirajzolódott az ivóvízellátás, valamint a szeunyvízelvezetés és -tisztítás fejlődésének aránytalansága, amelyet az ún. "közmű olló" nyt1ásának növekedése jelzett. Az egyre növekvő környezetvédelmi, vízkészletvédelmi követelmények is sürgetővé tették a csatornázás és a szennyvíztisztítás dinamikusabb fejlesztését, a közmű olló további nyt1ásának lassítását, majd fokozatos zárását. A megyék és a városok anyagi lehetőségeit meghaladó, s az aránytalanságok okainak kialakulásánál már jelzettek miatt az előirányzott szennyvíztisztítási létesítmények megvalósítása rendre elmaradt. A probléma megoldása már halaszthatatlanná vált. Ezért 1985-ben az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Hivatal megállapodott abban, hogy egyes kiemeit vízminőségvédelmi térségek, valamint nagyobb ipari városok szennyvíztisztítási feladatait állami szinten, kiemelten kezelik. Így nem tanácsi döntési körben, hanem központi forrásból, egyéb központi beruházásként valósítják meg ezen fejlesztési feladatokat. A döntés a következő nyolc várost érintette: Debrecen, Esztergom, Győr, Komárom, Miskolc, Oroszlány, Pécs, Tatabánya. E célokra-- akkori folyóáron- 2475 millió Ft-ot irányoztak elő az 1986- 1990. évi időszakra. Ez az összeg a nevezett szennyvíztisztítási beruházások 1-11. ütemének megkezdését, illetve megvalósítását tette lehetővé. Időközben a fejlesztések pénzügyi forrását megemelték és az 1986-1990. évek teljesítése 2 701,9 millió forint lett, 109,2%. A beruházásonkénti tételes felsorolást az 5 és 6. sz táblázat tartalmazza. A nyolc beruházásból hat az OVIBER, míg kettő - a leendő üzemeltető vállalat - az Északdunántúli Regionális Vízművek lebonyolításában valósul meg. A nyolc beruházásból hét beruházásra a versenytárgyalás kiírás megtörtént, míg egy esetben a Víz- és Csatornamű Vállalat végezte el a munkát, mivel folyamatos üzemeltetés és fenntartás mellett.kellett dolgozni (Debreceni szennyvíztisztító telep II/A ütem).
-2-
Az egyes beruházásokat önállóan üzembehelyezhető egységekre /1. ütem, Il. ütem és részegységekre /llA, II/A szakasz/ bontották. A vizsgált időszakban két beruházás megvalósítása az előirányzott határidőre és költségek szerint megtörtént (Debrecen), sa létesítményeket üzembehelyezték, illetve a próbaüzemelés folyamatban van /Tatabánya/. A többi beruházás folyamatban van, illetve egyes létesítmények részüzembehelyezésre kerültek, vagy próbaüzemelés alatt vannak. A kiemelt városok szeunyvíztisztító telepeit komplexerr tervezték, ugyanis a végleges kiépítés során az iszapkezelés- és hasznosítás, továbbá a szippantott szeunyvizek fogadására és kezelésére is alkalmasak lesznek. A jelenlegi megvalósítási folyamatban azonban már felerősödnek az iszapelhelyezési gondok !Debrecen, Miskolc, Pécs/, amelyek a szeunyvíztisztító kapacitások végleges kiépítését
követően
A vizsgált
időszak
szinte megoldhatatlanokká válhatnak. elején a megvalósítás problémájaként jelentkezett az éves
terveknél biztosított pénzeszközök változása, illetve a
következő
évekre
történő
fedezet vállalás korlátozása /pl. Debreceni szeunyvíztisztító telep Il. ütem/.
Az egyes beruházásokkal kapcsolatos részletes megállapítások a
következők:
Györi szennyviztisztító telep IlA ütem
Az országos Vízügyi Hivatal megbízása alapján az OVIBER lebonyolításában valósul meg a beruházás. A beruházás megvalósítását indokolta, hogy
Győr
város szeunyvíze egyesített
rendszerű
csatornán egy-egy városrészből és tisztítás nélkül ömlik a Mosoni-Dunába. A meder eliszapolódása a lerakódott szemét és szervesanyag rothadása a város területén
lévő
folyószakaszon
nagymérvű. A
környezetszennyezés megakadályozása
érdekében a szennyvíztisztítótelep megépítése halaszthatatlan feladatként jelentkezett.
-3-
A megvalósítás több ütemben történik: l. ütem 80.000 m3 /d
II. ütem 120.000 m3 /d Az l. ütem kiépítése szakaszosan valósítható meg:
IlA építési szakasz 11986-1991/ 1./ szennyvízkivezetés, részmechanikai tisztítás. Ezen létesítmények üzembehelyezése 1989. évben megtörtént 2./ Teljes mechanikai tisztítás. Megvalósítás alatt lévő létesítmények. 1/B építési szakasz /Megvalósítás
időpontjára
még nincs döntés/:
l./ Iszapkezelés és hasznosítás.
2./ Teljes biológiai szennyvíztisztítás. Az építési szakaszban megvalósítandó szennyvízkivezetést és részmechanikai
tisztítást biztosító létesítmények teljes körű megvalósítására 1986-ban az Árszabályozás és Termékforgalmazás c. lapban versenytárgyalást hirdetett az OVIBER 525 millió Ft limitár megjelöléssel. A versenyfelhívásra 6 ajánlat érkezett. Az ajánlatok ismeretében az OVIBER ajánlat m6dosítására adott lehetőséget. Az ajánlattevők ajánlatainak m6dosítása alapján történt meg a döntés, hogy a pályázat nyertese a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, mert a vállalkozás teljes körű, korábbi munkái garanciát jelentenek a megfelelő minőségú és határidőre történő teljesítésre, és 1986. évi vállalása a legnagyobb értékű volt.
A fővállalkozási szerződést 475,0 millió Ft összeggel kötötték meg 1989. XII. 31-i befejezési határidővel. A fővállalkozási szerződés m6dosítára került 1988. évben a 41/1987. (X. 13.) MT. sz. rendelet és az 1987. évi V. törvény szerinti előírások végrehajtása miatt. Szerződésm6dosítás után ÁFA nélküli fővállalkozási díj 461.861 eFt-ra módosult.
-4-
A második szerződésm6dosítás során a teljes mechanikai tisztítást biztosító létesítmények megvalósítására bővítették ki a szerződést. fővállalkozási szerződés
a beruházási program kiegészítésében elfogadott öszszeggel 976.761 eFt + ÁFA összegre és 1991. XII. 31-i befejezési határidőre
A
m6dosult. A pénzügyi forrás nem teszi lehetövé a vállalt határidőre történő finanszírozást, így
a
fővállalkozási szerződést
m6dosítani szükséges.
Megjegyzésre kívánkozik az is, hogy a fővállakozási szerződésben vállalt létesítmények elkészültével azok üzembehelyezése nem történhet meg, mivel a tisztítás során keletkezett iszap kezelése és hasznosítása /1/B építési szakasz/ a pénzügyi feltételek biztosításának hiánya miatt nem lehetséges. Az 1/B építési szakasz keretében megvalósítandó "Iszapkezelés és hasznosítás"
létesítményeinek
mielőbbi
építésének indítására gyors döntés szükséges.
Az 1/B építési szakaszban megvalósítandó létesítmények versenypályázat kiírására
alkalmas tenderanyag az OVIBER-nek rendelkezésére áll.
Komáromi szennyvíztisztító telep IlA.
Korábban a szennyvíztelep helyére, és ezzel együtt a koncepció volt érvényben.
fővezeték
nyomvonalára más
A telep kijelölése az 1986. XII. 10-i városi tanácsülési határozatban megtörtént, melyhez az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság /Győr/, az illetékes KÖJÁL és a Megyei Tanács elvi hozzájárulását megadta. Ennek eredményeként a telep végleges helyét a Komáromi Kőolajipari Vállalatal szemben, a jelenlegi szennyvíztisztítótelepe mellé a Duna-parton jelölték ki. Fentieknek megfelelően a VIZITERV elkészítette a szennyvízelvezetés versenytárgyalási anyagát, amely a teljes program "A" ütemeként szerepel. A versenytárgyaláson a létesítmény kivitelezését a Mélyépítő Vállalat nyerte el 1988-ban.Generál vállalkozási díj ÁFA-val növelten 90 .811.635.- Ft/.
-5-
A Tervezésnél figyelembe lett éve a is.
Bős-Nagymarosi Vízlépcső
duzzasztó hatása
A dunai bevezetés egy egyesített közös bevezető műtárggyallett volna megoldva, amely magában foglalta a KKV ipari és települési kommunális, Komárom város és Almásfüzítő szárazidei szennyvízeinek bevezetését. A műtárgy a Bős-Nagymaros valósult volna meg.
Vízlépcső
komáromi
öblöze~
munkáinak keretében
Az ún. " A" ütemen belül meg kell oldani a szennyvíz elvezetését a tisztítótelepig, amely mintegy 7 km 500 mm átmérőjű ac. nyomó- és gravitációs csatornából, a szennyvíztisztítótelep helyének kisajátítási eljárásából a telep kerítésének megépítéséből és védőfásításából áll.
A Megyei Tanács és KVM-döntés értelmében 1972-ben megkezdett, de üzembe nem helyezett, Komárom város beruházásában létesült átemelőt be kell illeszteni a programba. A VIZITERV elkészítette az tervét, záporkiömlőként Az átemelőt tanácsától.
átemelő
felülvizsgálatát és a technológia m6dosított
mint munkaterületet -
az OVIBER átvette Komárom város
Az elvégzendő munkák miatt a generál szerződés összege 183.658.750.- forintra m6dosult. A beruházási engedélyokirat szerinti: -költségelőirányzat 106.444 eFt
/eredeti okirat szerint, mely m6dosításra került
1990. évben 183.110 eFt-ral, - üzembehelyezési telével/.
határidő:
1991. VI. hó /1990. év végi állapot figyelembevé-
Az 1989. május 3-i Minisztertanácsi döntés értelmében a komáromi öblözetben is
felfüggesztésre kerültek a Vízlépcső munkái, amelynek keretében készült volna a közös bevezető műtárgy is. A szennyvízelvezetés kiépítése feltételezte a folyamatosságot, illetve bizonyos átfedést a szennyvíztisztítással az irányítástechnika adatfogadó és feldolgozó, illetve
-6-
a hírközlő rendszer a szennyvíztisztító telepnél került volna kiépítésre az 1/B ütemnél. Fenti problémákat figyelembe véve nem megoldott a szennyvíz Dunába vezetése /ideiglenes jelleggel KK.V régi bevezetésére van rákötve a rendszer/, valamint a szivattyútelepek együttes vezérlése és irányítása. Jelenleg a létesítményerr a fenti hiányosságak figyelembevételével folynak a próbaüzemet előkészítő tevékenységek.
Esztergomi szeunyvíztisztító telep IlA ütem
Az Országos Vízügyi
Főigazgatóság
Uogelódje KVM) megbízása alapján valósul meg a beruházás, melynek feladata az IlA ütemben a város Molnársori átemelőjében összegyűjtött szennyvízének eljuttatása a szennyvíztisztító telepre, ahol a 12.CXX> m3/d nyers szennyvíz mechanikai tisztítás után bekerül a Duna sodorvonalába. A beruházás engedélyokirat szerinti
-
költségelőírányzat
- üzembehelyezési
188.986 eFt +ÁFA
határidő
1991. VII. hó
A VIZITERV által készített ajánlati dokumentáció alapján az OVIBER 1987. május
13-án a Magyar Hírlapban nyilvános versenytárgyalást hirdetett meg. Az előírt határidőre 5 db ajánlat érkezett, melyek felbontására az érdekeltek
jelenlétében 1987. VII. 13-án került sor. alatt a pályázók ajánlati adatait körültekintően mérlegelte és a megbízójával való egyeztetés után a Közmű- és Mélyépítő Vállalatot fogadta el a nyertesnek azzal, hogy a generáltervezési munkákat a VIZITERV végzi el.
Az OVIBER az elbírálás
A zárótárgyalás
időtartama
jegyzőkönyvének
összeállítására 198 7. július 20-án került sor.
-7-
A fővállalkozás eredeti elnyert összege 153.000 eFt volt. A 4111987. (X. 13.) MT. sz. rendelet alapján végrehajtandó árindex alkalmazásával a vállalkozási díjat 1988. március A kiviteli munkák 1990. év végéig elkészültek. Tekintettel arra, hogy szennyvíztelepen próbaüzemet télen nem szerenesés tartani, az érdekeltek megállapodtak abban, hogy azt elhalasztják tavaszra. A tisztavizes üzempróba sikeres lezárása 1991. május hóban megtörtént Annak kiértékelését követően 1991. június 4-én a 30 napos próbaüzem megkezdődött. Akiértékelésre 1991. július 12-én kerül sor. Ennek ismeretében kell majd elvégezni azokat a feladatokat, melyek szük.ségesnek mutatkoztak a próbaüzem tapasztalatai után. Majd ezt követően kerül sor a műszaki átadásra, illetve üzembehelyezésre.
Esztergom szeunyvíztisztító telep 1/B ütem
Az Országos Vízügyi
Főigazgatóság
megbízása alapján valósul meg a beruházás, melynek célja a mechanikailag előkezelt 12.000 m3 /d szennyvíz biológiai tisztítása, a keletkező szennyvíziszap kezelése és hasznosítása (elhelyezés), valamint az odaszállított 100 m3/nap szippantott szennyvíz előkezelése.
Az engedélyokirat szerinti
-beruházási
költségelőírányzat
- üzembehelyezési
határidő
282.520 eFt (+ÁFA) 1993.
x. hó
A feladat megvalósítására - a VIZITERV ajánlati kiírás anyaga alapján - az OVIBER a Magyar Hírlap 1989. május 12-i számában teljes körű fővállal.kozási versenytárgyalást hirdetett meg. Az
előírt határidőre
7
ajánlattevőtőll9
db ajánlat, illetve ajánlati változat érkezett.
Az eredményhirdetésre 1989. november 30-án került sor. A
különböző
ajánlatok alapos átvizsgálása műszaki és pénzügyi vonatkozásban megtörtént A pályázat nyertese az ALTE~ a MÉLYÉPTERV- mint tervező- bevonásával.
-8-
A fővállalkozási összeg- mely kizárólag a biológiai tisztítási egységeket tartalmazza, kiszolgáló létesítmények nélkül - 191. 241 eFt. Az 1990. év végi állapot az engedélyokmányban és a
fővállalkozási szerződésben
foglaltaknak megfelel.
Oroszlányi szennyvíztisztító telep I. ütem
A városban keletkező 6-8000 m3/d lakossági és ipari szeunyvízeket 36 km elválasztó rendszerű csatornahálózat gyűjti össze és vezeti gravitációsan az 5000 m3 /d kapacitású szeunyvíztisztító telepre. A szeunyvíztisztító az 1950-es évek elejétől a várossal együtt épült, melynek utolsó szakasza 1975-ben került üzembehelyezésre. A szeunyvíz a kézi tisztítású durva és finomrácson, valamint homokfogón keresztül, átemelés után a kétszintes ülepítöktől kezdődően gravitációsan a biológiai csepegtetőtestekre folyik, ahol a biológiai tisztítás történik. Az érkező szeunyvízek meunyisége gyakorlatilag a 80-as évek elejétől meghaladta a tisztító kapacitást. A gondok enyhítésére 1986-88. között saját műszaki fejlesztésből az Északdunántúli Regionális Vízművek a csepegtetőtestek töltetét kicserélte jobb hatásfokú műanyag betétekre, valamint bevezette a saját fejlesztésű ACfiFLOC technológiát, a szeunyvizek utótisztítására. A keletkező iszap víztelenítésére szintén saját fejlesztésű válcumágyakat épített. A jelenleg folyó bővítés során a 13000 m3/d mechanikai és a 2X4000 m3/d biológiai tisztítóból egyik 4000 m3-es egység, az iszapkezelő létesítmények, és 80 m3/d szippantott szeunyvíz fogadására alkalmas rész épül meg. A teljes meunyiségre megvalósul a kémiai tisztítás, a vegyszeres foszformentesítés. Az országban egyedülállóan megépül a tisztított szeunyvíz szűrése, amivel a foszfortatanítás mellett az élővizek szerves és lebegőanyag terhelése is csökken. A beruházás lebonyolítására - melynek befejezési határideje 1991. június 30. KVM-től kapott megbízást. Ezzel az előkészítés, tervezés és kivitelezés során a fogyasztói és üzemeltetői igények rövid úton érvényesíthetők.
-9-
Tatabányai szennyvíztisztító telep
A városban keletkező 25-28000 m3/d lakossági és ipari szennyvizet 92 km elválasztó rendszerű csatornahálózat gyűjti össze és vezeti gravitációsan a 30100 m3 /d kapacitású városi szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep 1951-től kezdődően többütemben épült. A legrégebbi I-IV. ütem 1974. évi üzembehelyezéssei, 10800 m3/d kapacitással készült. Erre az időre a szennyvíz napi mennyisége már elérte a napi 19000 m3-t. Az V-VI. ütem 1981. évi üzembehelyezésével napi 12000 m3 nagyterhelésű ún. eleveniszapos technológia lépett be, így az összes kapacitás 22800 m3/d-re emelkedett. A beérkező szennyvízek mennyisége erre az időre már ismételten meghaladta a kiépített kapacitást. A gondok enyhítésére 1986-ban önálló műszaki fejlesztésként az ÉDRV eleveniszapos technológiával toronybiológiai rendszert alakított ki, így további 1300 m3/d többletkapacitást nyert. A jelenleg próbaüzemelés alatt álló 6000 m3/d tejesoxidációs biológiai tisztításon kívül megvalósult a kémiai tisztítási fokozat a teljes 30100 m3/d kapacitásra. A vegyszeres foszfortalanítás után a tatai Öreg-tó 120- 130 kg/d összes foszfor terheléstől mentesül. További eredmény, hogy a 600 m3/d kapacitású iszapvíztelenítés közös műtárgyai és teljes gépészetekörnyezetvédelmi okokból a várostól 4 km távolságra került. Ugyanitt valósult meg napi 100 m3 szippantott szennyvíz fogadásának és kezelésének lehetősége is. Ez utóbbi csökkenti a talajba kerülő elszikkasztott szennyvízek mennyiségét, megóvva az ivóvizbázist képező készleteket további károsodástól. A beruházás lebonyolítására a KVM az ÉDRV-nek adott megbízást. Ez annyi előnyt jelent, hogy már az előkészítés és tervezés során közvetlenül érvényesíthetők voltak a fogyasztói és üzemeltetői igények, a techológia finomítása, végső soron a környezetvédelmi szempontok maximális érvényre juttatása.
Györi szeunyvíztisztító telep
n. ütem
A KVM megbízása alapján az OVIBER lebonyolításában a beruházás tervezése elkészült.
előkészítő
-10-
Az előkészítő tervezés keretében a 8()()()() m 3/d kapacitású szennyvíztisztító telepre a második biológiai tisztítási lépcső és az iszapkezelő tanulmányterve, valamint a versenytárgyalásra alkalmas ajánlati terv készült el.
Komáromi szennyvíztisztító telep ll. ütem
•
Komárom város szennyvíztisztító telep építését a VII-VIII. ötéves tervidőszakban 6CX>O m 3 /d kapacitásra kellett volna kiépíteni (llA. ütem folytatásaként). Az OVIBER -KVM megbízása alapján- elkészíttette a VIZITERV-vel a komáromi szennyvíztisztító telep IlA ütemében megvalósuló szennyvíz és csapadékvíz kivezetését, alapul véve a megvalósításra tervezett 12CX>O m3 /d mechanikai tisztítás, fertőtlenítés és tisztított szennyvízelvezetés, 6CX>O m3 /d biológiai tisztítás, iszapkezelés és elhelyezés, továbbá a kiszolgáló létesítmények vállalatba adását megalapozó versenytárgyalási dokumentációt. Az OVIBER szerződéses kötelezettségének eleget téve, megküldte megbízójának a versenytárgyalási anyagot. Ezzel feladatának eleget tett. További munkavégzésre utasítást nem kapott.
Miskolci szennyvíztisztító telep ll. ütem
A beruházás l. ütemében 1973-1986. között - tanácsi fejlesztésben - 140000 m 3/d kapacitású, mechanikai szennyvíztisztító megvalósítására került sor. Az Országos Vízügyi Hivatall985. augusztus hónapban megbízta az OVIBER-t a beruházás II. ütem előkészítő és megvalósítási feladatai lebonyolításával. A fejlesztés a telep mechanikai tisztítási fokozatához kapcsol6dóan 7()()()() m 3/d biológiai szennyvíztisztító kapacitás megvalósítását irányozta elő. A jelenleg kivitelezés alatt lévő fejlesztés ennek megfelelően 7()()()() m 3/d biológiai tisztítási fokozat megvalósítását célozza.
..
-ll-
A mechanikai tisztításnál keletkezett szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése az Arnóti MGTSZ területén injektálással történik. A tulajdonviszonyokban várható változások, a szállítási költségek folyamatos növekedése, a biológiai fokozat üzembehelyezésével megnövekedő iszapmennyiség, a szennyvíziszap további kezelésének ügyét sürgetően aktuálissá teszi. Az 1986. év novemberére versenytárgyalásra előkészített beruházás teljes körű indítására nem kerülhetett sor, így 1987. és 1988. években- beruházói engedéllyel - előkészítő kivitelezési munkák (munkaterület lekerités, felvonulási épület, közműcsatlakozások
kiépítése) készültek.
A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1988. augusztus hónapban intézkedett az indításra. A KVM által jóváhagyott versenytárgyalási dokumentáció és kiírás alapján eredményfelelős fővállalkozási feltételekkell989. február 28-i eredményhirdetési határidővel OVIBER 1988. szeptember hónapban hirdette meg a pályázatot A versenytárgyalásra 7 pályázótól ll ajánlat érkezett. A legalacsonyabb ajánlat 370 MFt, a legmagasabb 681 MFt volt.
összegű
A kiírási feltételeket kielégítő, az elvárt műszaki színvonalat nyújtó 6 pályázat vállalkozási díja 396-681 MFt között helyezkedett el. A pályázatot az ajánlati feltételek, a
műszaki,
gazdasági, környezetvédelmi szem-
pontok mérlegelése alapján - KVM, VIZI G és üzemeltető előzetes egyeztetésével - a Köztekedési és Metró Építő Vállalat nyerte meg. Az
eredményfelelős
-
a tervezési, kivitelezési, technológiai szerelési munkákat felölelő-fővállalkozási ~ 396.0C:X:lCXX>.-Ft + 99.CXX>.CXX> = 495.000.000.Ft összeggel 1992. szeptember 30-i teljesítési határidőre kötötték meg. A fővállalkozási szerzódésnek nem része a 67.126 eFt előirányzattal tervezett ún. fővállalkozáson kívüli - feladatok ( forgóalapfeltöltés, fenntartási gépek beszerzése ) stb. költsége. Akiírási dokumentáció és a nyertes pályázat alapján 515.000 eFt +ÁFA= 638.448 eFt költségelőírányzattal jóváhagyott beruházási programnak és engedélyokiratnak megfelelóen a kivitelezési munkálatok 1989. év közepén megkezdődtek, előrehala dásuk a biztosított ~nzügyi ütemezéssei összhangban van.
-12-
A beruházás Il. ütem teljes kapacitásának, üzembehelyezési ideje az engedélyokmány előírásaszerint 1993. december hó. Ezen belül a fővállalkozásban megvalósuló biológiai tisztítómű üzembehelyezése 1992. szeptember hóra tervezett. A beruházás megvalósításának eddigi szakaszában többlet vagy p6tmunka nem merült fel.
szerződésm6dosítással
járó
A f ővállakozó részéről megnyilvánuló, az inflációs hatások szerződésm6dosítással való rendezésére irányuló igényt az OVIBER főhatóságához továbbította, mert azt saját hatáskörben elismerni nem tudja.
Debreceni szennyvíztisztító telep II. ütem
A beruházás l. üteme 8 ()(X)() m3 /d mechanikai tisztító kapacitással célcsoportos beruházásként - 1981. év végén került üzembehelyezésre.
OVH
Az Országos Vízügyi Hivatal 1985. augusztus hóban megbízta az OVIBERT-t a beruházás Il. ütemének előkészítésével és a megvalósítás lebonyolításával. A fejlesztés a szennyvíztisztítótelep biológiai fokozatának 8 ()(X)() m3/d kapacitással való kiépítését és a keletkező szennyvíziszap kezelésének, elhelyezésének, megoldását irányozza elő. A jelenleg megvalósítás alatt álló fejlesztés 4QCX)() m 3/d szárazidejű szennyvíziszap biológiai tisztítását van hivatva megoldani. A keletkező szennyvíziszap elhelyezése jelenleg a környező mezőgazdasági üzemek területén talajba injektálással történik. A tulajdonviszonyban várható változások, a szállítási költségek folyamatos növekedése a biológiai fokozat belépése után megnövekvő mennyiségű
szennyvíziszap kezelésének ügyét
sürgetően
aktuálissá
teszi. A debreceni szennyvíztisztító telep 4QCX)() m 3/d biológiai tisztítási fokozatának kiépítését célzó, a megoldásnak megfelelően 1986. november közepére versenytárgyalásra alkalmasan előkészített beruházás megvalósítása a 4000/1986. MT. sz. határozat Il. 4.5. pontja korlátozó intézkedés következtében a tervezett időben 1987. évben- nem kezdődhetett meg.
..
-13-
A Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium 1989. januárban intézkedett az előkészítés folytatására, illetve a beruházás megindítására. OVIBER a KVM által jóváhagyott versenytárgyalási dokumentáció alapján eredményfelelős fővállalkozási feltétellel 1989. február hónapban hirdettet meg a pályázatot, 1989. június 12-én történő eredményhirdetésset A versenytárgyalásra 9 pályázó 18 ajánlatot adott be. A legalacsonyabb ajánlat 298 MFt, a legmagasabb 449,5 MFt volt.
összegű
A kiírási feltételeket mindenben kielégítő, az elvárt műszaki színvonalat nyújtó 7 pályázat vállalkozási díja 350-41 O millió Ft értékhatárok között helyezkedett el. A Minisztertanács 118/1988. sz. határozata 11/5.6. pontjában foglaltak alól kért felmentést a KVM 1989. július hó közepén még nem kapta meg, ezért a debreceni szennyvíztisztítótelep biológiai tisztításának tervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalás eredményhirdetését kétszer is el kellett halasztani és arra csak 1989. szeptember 29-én kerülhetett sor. A pályázatot az ajánlati feltételek, a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és egyéb szempontok értékelése alapján a Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium egyetértésével a Keletmagyarországi Vizügyi Építő Vállalat (Debrecen) nyert meg. eredményfelelős
a tervezési, kivitelezési és technológiai szerelési munkára kiterjedő- fővállakozási szerződés jesítés határidejére prognosztizált véglegesitett átalányáron jött létre. Az
-
A fővállalkozási szerződésnek nem része a 46.668 eFt előírányzattal tervezett forgóalapfeltöltés, fenntartási gépek beszerzése stb. költsége. A kiírási dokumentáció és a nyertes pályázat alapján 515.500.000.-Ft + 125.871.000.-Ft ÁFA = 641.371.000.-Ft költségelőirányzattal, a jóváhagyott beruházási engedélyokiratnak megfelelően a megvalósítási munkálatok 1990. év elején megkezdődtek és előrehaladása a pénzügyi ütemezéssei összhangban folynak. A beruházás Il. ütem teljes kapacitás üzembehelyezési ideje az engedélyokmány előírása szerint 1993. július 31.
-14-
A beruházás ezideig lezajlott szakaszában szerződésmódosítási következménnyel járó többlet-, vagy p6tmunka nem merült fel.
Pécsi szennyvíztisztítótelep 1/B ütem
Az Országos Vizügyi Hivatal megbízása alapján az Országos Vizügyi Beruházási
Vállalat lebonyolításában valósul meg a beruházás. A beruházás megvalósításának célja a tanácsi beruházásból megvalósult szennyvízkivezetéshez csatlakozva 80000 m3 /d kapacitású mechanikai tisztítás és iszapkezelés megvalósítása a mecsekaljai szennyvíztisztító telepen. Az Országos Vizügyi Beruházási Vállalat a munka megvalósítására nyilvános
versenytárgyalást hirdetett meg 480 MFt + ÁFA limitáron. Az ajánlati tervdokumentációt 4 pályázó vette ki. Az előút határidőre 3 db ajánlat érkezett be. Az 1986. augusztus 4-én történt bontást követően árcsökkentő tárgyalást is tartottak,
melyen a pályázók ajánlataikat szóban módosították. A módosított ajánlati feltételeknek megfelelő műszaki-gazdasági és egyéb szempontok mérlegelése alapján, az Országos Vizügyi Hivatallal mint megbízóval történő egyeztetés alapján a döntés kihirdetése 1986. augusztus ll-én történt meg. A pályázat nyertese a Déldunántúli Vizügyi Építő Vállalat lett 478 MFt + ÁFA timitár alatti ajánlati összeggel, ami akülső telex és telefonhálózat, valamint az iszapelhelyezés költségét nem tartalmazta. A
fővállakozási szerződést
a fenti összeggre került kötötték meg.
Az iszapelhelyezésnél több szempontot vizsgáltak meg. Az iszapdeponálásnál a lakosság és a hatóságok tiltakozásával találkoztak. Végső
döntésként ( 1990. július) a megbízóval közösen az iszap tennileus kezelése
valósul meg, mely környezetvédelmi szempontból kielégítő, és a végtennék elhelyezése sem okoz gondot.
•
-15-
A fenti berendezéssel és épülettel a fővállalkozási szerződést 623 MFt-ra m6dosították a véghatáridőt 1991. szeptember 30-ra. A fővállalkozási szerződésm6dosítás az eredetileg jóváhagyott 818.879 eFt-os engedélyokmány m6dosítását nem tette szükségessé, mivel az iszapkezelésre szerepelt előírányzat a programban. Az eredeti fővállakozási szerződés tárgyát képező részmechanikai tisztítás részhatárideje változatlanull990. szeptember 15. maradt. A részmechanikában lévő létesítményeket próbaüzemelésre határidőre átadták. A beruházáson 68 MFt összeg került aktiválásra, mely a szociális épületet, trafóházat, kazánházat és az olajellátást tartalmazza. A beruházás megvalósítása az éves pénzügyi ütemnek
megfelelően
történt.
Debreceni szennyvíztisztítótelep WA ütem
A debreceni 1981-ben üzembehelyezett szennyvíztisztító telepen mechanikailag tisztított szennyvíz az üzemeltető vállalat általlétesített Lovász-zugi tavakban rövid tartózkodása alatt csak lebegtetett anyagtartalmának egy részét rakta le, a Tocóba tovább folyó víz minősége messze elmaradt a szennyvízbírság rendeletekben előírt paraméterektőL
javítása céljából az üzemeltető Debreceni Vizmű és Gyógyfürdő Vállalat a Tocó mentén mélyfekvésü, szikes legelőkre tervezett mintegy 50 ha fakultativ tórendszert 3580 m táp- és 3300 m lecsapoló csatornávall41.910 eFt költségelőírányzattal. A tervek alapján a kivitelezést is megkezdték, de a korlátozottan rendelkezésükre álló pénzügyi források mellett teljes kiépítése 199496. körül valósult volna meg. A
vízminőség jelentősebb
A Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Minisztérium megbízása és költségelő írányzat biztosítása alapján az OVIBER lebonyolításában készült el a V-IX. és XI-XIV. sz. fakultatív tó 38,03 ha területtel. Mivel az üzemeltető vállalat területén történik a beruházás, a már megépített tavak üzemelésének fenntartása mellett a munka csak az üzemeltető vízmű vállalkozásban volt folytatható. Ezért versenykiírásra nem került sor.
-16-
A generálkivitelezési szerződés 1988. július 25-én jött létre 70.992.947.- Ft+ ÁFA értékkel. A létesítmény 1988. november 30-án elkészült. A műszaki átadás-átvételi eljárás 1988. december 8-án történt meg. A beruházás költségelőírányzata szerint 75.000 eFt + ÁFA, a megvalósítás tényleges költsége 72.435 eFt + ÁFA.
l.sz.Táblázat
A nen~etgazdasági és a vizgazdálkodási beruházások alakulása md Ft
1986- 1990 terv Beruházás
n~gnevezése
1986-1990 I nde x tény 1986-1990 t ény 1986-1990 előirányzat
Nemzetgazdasági
1200
1206,8
100,6
Vizgazdálkodási
79
86,6
109,6
Szennyvizelvezetési- és tiszti tási
26,1
28,3
108,4
Vizgazdálkodási aránya a nemzetgazdaságiban %
6,6
7,2
109' l
Szennyvizelvezetés éstisztitás aránya a viz gazdálkodásban %
32,9
32,7
99,4
2,2
2,3
104,5
Szennyvizelvezetés éstisztitás aránya a nemzetgazdaságban %
l
•
2.sz.T;JtJl áza t A közü zen ti szennyvizel vezetési és -tiszti t ás i berul1ázások pénzügyi t eljesi tésének alakulása
Millió Forint
A beruházás döntési köre
1987
1988 t ény
1989
1990
773,3 579,4 193,9
971,8 597,1 374,4
790 ,3 265 ,3 525,0
1201,0 445,6 755,4
1397,8 544,9 852,9
51 34 ,2 2432,3 2701 '9
101,4 93 ,9 109,2
10600
2043,2
2876,7
2449,0
943 ,7
680,8
8993,4
84,8
Közüzemi viz- , csatornamú és fürdővállalat
809 8
1575, 3
1307,6
1937,2
2304,0
2105,1
922 9' 2
114,0
Vi zközmú társul at i
2382
634,0
716,0
949, 0
998, 0
1656,0
4953, 0
207,9
26145
5025,8
5872 ' l
6125,5
5446 ,7
5839 ,7
28309,8
108,4
Tanáesi (önkormányzati)
Beruházások Megjegyzés :
ö s s z e s e n:
506 5 2590 /x/ 2475 /xx/
1986-1990 t ény
I n d e x: 1986-1990 tén ~ 1986- 1990 t erv
1986
Központi, ebből; -célcsoportos - egyéb központi
1986-1990 terv
Tx7
A központi célcsoportos beruházások VII.ötéves t er vi j óváhagyott volumene 1988 - 1990. évek között 22 %- kal csökken t az éves t ervek szeri nt az eredeti 3300 ntillió Ft- ról.
lx x/ A 8 k i eme lt városba n f e lh asz nálh a t ó egyéb kö z ponti forrásokat az éves ter ve k készíté s ekor köze l 200 mil li ó Ft-tal eme lt é k.
3 . s z. Táblázat
Központi beruházások, regionális viziközmórendszer ek
főmóvei
célcsoport
(s ze nn yvizelvezetés és -tisztitás ) pé nzügyi teljesitése.
Millió Forint
Se rut1ázá s megneve zese: Ccf]l
1 986.
19 87.
1988 .
1989.
1990.
1986-1990 40,4
32,9
7,5
23,7
84 ,7
ll ,4
l ,l
75,9
210,8
150,8
91,1
120 ,9
~ alatonlllária
keleti fógyüjtó ( el úkészltés ) Da latonszárszó-Zamárdi-Siófak szennyv1zel vezetés 8a d~csony térség csatornázás és s zennyvizti s ztitás I.ütem Ba latonfüred térség csatornázása Keszthely szcnnyviztis-ztitó telep liúvités s~ latonber ény szennyviz t isztitó te lep foszf ortalanitás Ba latonak arattya szennyviztisztitó tel ep iszapkezelés Révfülöp szennyviztisztitótelep foszfortalani t ás Oad ac so nyt on ~j szennyvi ztisz titótelep foszfortalani tás Kes7thel y s zennyviztilótelep iszapvlz tclenit és [Jog l.:í r lelle tP.rség csa tornázás I I . ü . Ve lence t~ v i té r ség csatornázás [Jalatonfurcd té rség csatornázás IV.ü. RSDS s zcnnyvi7isznp vizte1cnités Badacsonytomaj RSDS Balatonfüred Szcntendre té r sé~ csatorná zás Siófok térség cs~tornázás IV.ütem Oalatonakar att y~ t érség csatornázás V.utem (e l cik,;szités) Kcsztt1ely té r ség csatornázás IV .ütem
ll ,8
540,4
~~latanv1lágos
l ,8
1, 8
14,3
12,9
1,4
3,4
1,0 17 ,7
8,9
307,6
1,0 240 ,9
102,5
34,9
28 ,2
2,6
75,6
566 . 4 6 ,6
174,8
O,l
0 ,1 10 , 6
11, 4
0,8
l 7
l' 7
14,2
14,2
l
2,5
2,5
2,1
99 ,4
,o
10,9
~6,9
2,2
17,4
95 , 5
8,4 14,7 4,0
2, 1 3 ,6 3,6 90,8
l
136,8 84 ,6 85,2
200 ,3
33 , 1
200 ,2
0,7
0.7
.o
l
0,1
597,1
265,3
445 ,6
14 3, 4
109,4
( clőkészités)
579,4
:?38' 3
10 . 5 18 ,3 40,7
Dédestapolcsány szennyv izelvezetés (clókész ités )
ds s z e s e n
89 ,9
5~4 , 9
l, O
0 ,1
2432 ,3
4
sz . táblázat
A regionális vízikö zmGr endszerek főmGvei célcsoportból megvalósuló szennyvízelvezetési- és tisztít á~·i beruházások alakulása
t-1illió Ft Beruházás megnevezése
Boglá rl elle térség csa tornázás és szennyvíztisztítás II. ütem,
Beruházás Kezdete Befejezése
Teljes pénzügy i szükséglet
Pénzügyi teljesítés 1985 . XII. 31-i
Pénzügyi tel.iesítés 1966- 1990-ben
1983. VII.
1987 . XII.
335, 1
294,7
40,4
szenny vízf ógyGjtő
1986 . IV.
1989. IX.
130 ,2
9,3
120,9
Balatonmária térség csato rnáz ás és szennyviztisztítás I. ütem
1986 .
560,8
17 , 1
5~0,4
3,8
2,0
1,8
1987 . VI .
198,4
184,1
14 ,3
Pénzügy szükséglet
nngiá rlelle kele t i
rx.
1990.
xir.
3,3
Balatonvilágos keleti főgyüjtő (előkés zít és)
Balatonszárszó-ZamároiSiófok szennyv íz á tve zetés
1984 .
Badacsonv ~érség csatornázás és szennyvízttsztit~s !. ütem
1990 . I.
1992 . XII.
17~.6
1,0
89,9
8alaton iüred t é rség csatornázás
l 985 . v I.
1988 . x.
645 ,6
79,2
566,4
Keszthelv s zennyviztisztitó telep bóvités
1984 . X.
1990 . XII.
252 ,9
78,2
li4 , 7
Balatonberény szennyviztisztitó telep foszfort alani tás
1984 . III.
1986. XII.
9,3
9,2
0 ,1
aa1atonakarattya szennyviztisztitó telep iszapkezelés
1987. I.
1988 . IX.
ll.~
Révfülöo szennvviztisztitó telep foszfortalani tás
1985 .VIII .
1986 . XI .
19 .0
17,3
l. i
1986 . III .
1986 . XIII .
16,1
l, 9
ll. 2
1986. X.
1986 . XI I.
2 .5
2. 5
1989 . VII.
1993. XII .
516,8
238.3
1988. VII.
1992 . XII.
237 ,9
1~3.~
1988 . X.
1992. XII .
254 ,9
200,3
1987 . I.
1989 .
vr.
10,5
10,5
1989. VI .
18,3
18,3
vr .
294,6
40,7
253 , 9
200,2
139 . ?
Badacsony tomaJ szennyvizt t sz tító teleo foszfortalani tás Keszthely szennyviz tlsztitó telep iszap viztelentt és Boglárlelle térség csatornázás II . ütem Velence tavi térség csa tornázás B.füred térség csat. IV. utem RSOS szennyviziszno víztclenítes a ~~ . t omaj RSOS szennvvíziszao víztelenítés B.füred Szentendre térség csato r n
1987.
x.
vr.
1989. XI.
1992 .
1989. VI I.
1992 . XII.
354 ,1
83 .1
ll.~
14 , 7
257 . 5
2,5
o' 7
l, B
3,5
l ,O
2.5
0 ,1 708,7
0 ,1 2432,3
1991 - től
.
.
5. sz . Tábláza t Egyéb központi bcrut1ázások, kicruelt városok szennyviztisztitásának pénzügyi teljesítése.
Millió Forin t
Beruházós megnevezése :
1906.
1987 .
l ?88 .
1989.
1990 .
1906 -1 990 .
126,1
200,5
141, 5
195,9
190, 6
854,6
I! A.
It
1,6
2,0
9,6
60,1
59,5
132,8
"
I/ A.
It
3' 2
6' 4
65,0
62,1
29,0
165,7
Esztergomi
It
I/B.
It
-
-
-
0,5
54,9
5 5' 4
Oroszlányi
"
I.
2,0
4' 7
1,8
114 '3
12 5' 7
248,5
2,1
12 ' 2
59,3
94,5
51,7
219,8
10,0
16,4
0,5
0,5
66,9
lll '6
212,9
0,3
65,0
69 ,0
154 '4
653,9
Győri
szennyviztisztitótelcp I!A.ütenr
Konróromi
It
E~ztergomi
It
Tatabányai
"
G yőri
It
II. ütem
-
-
-
6' 4
Komáromi
It
II.
It
-
-
-
-
tüskolci
It
II.
It
7' 6
4' 9
Debrece ni
It
II.
It
3 ,5
0 ,2
It
47,8
14 3' 8
l 5 4' 8
153,1
-
-
71 ' l
l '3
193,9
3 7 4 '7
525 ,0
755,4
Pécsi
It
I /13 .
Debreceni
It
II/A ."
b s s z c s e n
21 , 9 -
852,9
72' 4
2701,9
6. sz. táblázat Egyéb
köz pont i be r uhá zá so k, k i em eit vá rosok sze nn yvízt i s ztit ása me gva lósulá sá nak al ukul á sa ~l i
l l i ó Ft
l
O er uh~ zjs
l
megnevezése
l
Beruházás Kezdete Be fe jezése
!
Teljes pénzügyi szük séglet
Pénzügy i telje sítés 1990 . XI I. 31- j !J
Pénzügyi szükségle t 1991 - tó l
'
l
(;)·ú r i szennyvi z li sz~tit ó telep ! / A ütem
!906. I X.
1992. XII.
\ jtem
!908 . XII .
1991.
is zt ergomi szennyvíz.tisztító telep !/A ütem
1987.
Esz tergomi szennyv iz trs zt itó teleD l / 0. ütem
1990 . VI.
1993.
e ros zl ányi szcnnyv iz trs zti tó te lep l. ütem
1?89 . I I l.
1100,0
055, 2
252,8
vr.
183 ,0
132,8
50 ,2
1991. VI.
180,9
165, 7
23,2
20 2,5
55, 4
227 l
1991. VI.
306,0
240,5
57,5
:990. XTI .
220 ,0
219, 7
16,4
16, 4
• l.n:náromi szennyv i z':i,.ztitó telP.n 1/ A
;alöbányai szennyvizti~ ztftó
1987.
telen
Gyú ri SZP.nnyviz· crsztitó telep ll. ütem
x.
x.
x.
Elúl< ész í lés
•Komáromi s zennyviztisz:i:ó telep II. ~tem
elúkészités
0 ,5
0,5
l
·::iskolci szennyvi ztis z~ itó telep ll. ütem
1986 . I.
199 3. XI I .
515,0
214,8
3G0 ,2
·:cl>recen i szennyv i 7.ti sztító telep ll. ü tem
!990 . !V .
1993. VII.
515,5
71, o
444 , 4
r écsi szennyviz l isztító telep l/0. ütem
1906 . VII .
1991. XI I.
818,9
65 3, 9
165 ,0
Jeb receni szennyvíztelep ll / A ütem
1988 .
72,4
72 , 4
~ls ztit ó
Öss zesen: t :enjenvzés : X
vr.
1989.
vr.
4227,1
2/06,} A
az 1986. előtti 4, 4 mi!lió Ft felh as ználá st is tartal maz za
1520 , 4
7. sz . Táb l ázat
A fává r os és a megyék ( tanácsok- és önkormányzatok) sze nny v izelvezeté s i és - tisztitási be ruh ázásainak pénzUgyi te1jesitése.
Mi 11i ó Forint ...
.\legye Fóváros Ba ra nya
1987
1988
1989
1 990
1 986 - 1990
52,3
12 2,2
70,5
50,9
lB, 9
314,8
99,1
132,4
262, 7
18,6
27,5
540,3
98,2
108,4
15 3,5
13, 8
5, 2
379,1
132,7
116,4
93,6
28,0
16,0
3 86 ,7
Csangdll
87,8
69,4
101,0
22,2
13, 1
293,5
Ft!j~ r
68,6
1 38,8
101 ,2
12,9
30,0
351,5
Gy ör
84,7
86, 1
96,9
53 ,8
34,1
355,6
H :~jdú
73,9
84,5
107,9
76,8
70,7
413 , 8
Heves
33,9
55,5
44,1
40 , 4
61 , 8
235,7
l(om:lro n')
46, 7
38 , 9
21,1
28,2
12,9
147,8
47 ,8
50,6
24,3
32,3
155,0
73 ,2
82,1
84,2
38,3
67, 3
345 ,1
Somogy
-
143,8
81,5
41,8
2, 4
269,5
Sz :.~hok:>
12 5,0
158 '8
90 ,3
4' 5
9,6
388,2
25, 1
54 , 8
80 ,0
2,8
-
162 ,7
7,0
91 ' 3
76,4
9,4
ll , 8
195,9
41, 8
54,8
60,2
21,3
1 5,9
194,0
\\ ~z rr~,:, ,,
39,1
86,8
20 ,4
25,0
1,2
172,5
Z:lla
45,3
31 ,9
60 , 7
29,0
59,2
226 ,1
908,8
117 2, 0
792,2
401 , 7
190,9
3465,6
204 3., 2
2876,7
2449 ,0
94 3, 7
680,8
8993,4
8:1cs B~kés
Borsot!
:'-l ú~r:l tl
Pest
Szolnok Tolna
..
1986
V:t::i
BuJ:1 fll:St Ü:>szc:;~.:ll :
-
..
..
•
•
• •
B. sz .Tá bláza t A közüzemi viz -, csatornamú - és fürdő vállalatok beruházásainak megoszlása
Millió forint
Me
g n
~
v e z é s:
Sze nn yv izel veze té s és tisztitás összes b e r u h á z á s a : ebból:rekons tr ukció aránya %-ban
1986.
1 987.
1 988 .
19 89 .
1 99 0.
1 575 , 3
1307, 6 494,4 37,8
1937 ,2
2304,0 1181,1
2105 ,1
535 , 6 34,0
4 8 7' 3 25' 2
51' 3
445 ' 2 2l ' l
1986-1990
9229,2 3143, 6 3 4' l
•
.
.
•
.
'
9 . s z. T á b l á z a t
A viziközmú t á r su lat ok beruházása ina k megoszlása
Mil lió fo rin t
Me g n e v e z é s :
1986.
1987.
1 988.
19 89.
1990.
Összes beruházás:
2 740
3 224
308 3
3 591
406 2
Ebból:sz e nnyviz elvez eté s ·és-tiszti t ás aránya %-ban
634 23' l
71 6 22,2
949 30,1
998 27,8
l 656 40 , 8
19 86-199 0
16700 4 953 29,7
10. sz. Tá bl ázat
Köz c satornahálózaton elvezetett szen nyviz és a szennyviz tisztitótelepek kapacitásá n ak alakulása .
.. millió m3 /nap
•
Év:
Elvezetett összes szennyviz
Tisztítókapacitás Csak mect1anika Mechanika és biol ó ia
Összes:
1960
0,60
0,10
0,10
1965
0,80
0,20
0,20
1970
1,30
0,30
0,20
o, 10
l 975
1,50
0 ,50
0,20
0,30
1980
1,70
0,80
0, 30
0,50
l 985
2,2
1,20
0,30
0,90
1990
2,4
1,45
0,45
1,00
ll . sz.Táblázat
Magyarország lakosságának és lakásainak közüzemi csatornaellátottsága és aránya
• Év
•
L a k o s s á g száma 1000/ fó ellátottság i arán a %
L a k á száma 1000 db
o k ellátottság i aránya % 5
l 945
l 600
18
1950
l 657
19
l 955
1953
20
1960
20 91
21
,
1965
2535
25
677
24
1970
2890
28
811
26
1975
3675
35
1002
29
1980
4340
40
1225
34
l 985
4902
46
1482
39
1990
5300
51
1680
43
•
~
~
J
;.
12. 5 z . Tá b l á z a t
Ma g yar orszá g köz üzem i csa to rnahá l ózat á nak t10ss za
C5 a t o r n a t1 á l ó z a t
Év : t105s za km
194 5
14 39
19 50
18 48
1955
2 300
1960
3 408
1965
3 92 8
1970
500 4
1 975
609 5
1 98 0
7 43 1
1985
919 0
199 0
10 812
l3.sz.Táblázat
A sze nn yvi zel veze t és és- tisz ti tás ala kul ása nét1ány fejlett gazda sá gú országban. (1 98 0-as évek elejé n ) %
Ország
Lakosság ellátottság aránya
Anglia
96
83
Ausztria
70
40
Belgium
75
•
o
90
Franciaország
94
64
Finnország
55
69
Hollandia
90
72
Kanada
96
56
Dánia
Lu xe mburg NSZK
..
Szennyviztisztitás aránya
Norvégia
83 90
84
ol
51
.
82
Svédország
82
100
USA
98
70
Magyarország (l 990.)
51
60
Svájc
l4.sz.Táblázat
'A lakosság közüzemi csatornaellátottságának alakulása a fővárosban és a megyékben. (a vizsgált 12 helyen)
%
Megnevezés
l985.XII.31.
l990. XI I.31.
Budapest Baranya nl. Borsod - Abaúj-Zemplém nl • Fejér nl. Gyár-Masan-Sop r on nl. Hajdú -Bih ar nl. Jász -Nagykun-Szolnok nl. Komárom -Esztergom nl. Pest nl. Somogy nl. Ves zprém nl . Za l a nl.
84,6 44,5 33,0 42,0 42,0 36,0
87,6
15 'o 41,0 13,2 30,8 32,0 32,7
51' 2 37,0 45,6 43,0 39,0 19,0 45,0 18,0 34,1 39,1 38,4
~
l -s
. 7 - ;:í h r _a_ _ _
A közüzemi szennyvízelvezetés- és tisztítás beruházásainak megoszlása dön tési körök sze rin t
1986-1990 terv
1986-1990 tény
egy .központl önkormányzat! ön kor mán yzatl
24 7 5 9%
8 993.4 32%
10600 41 %
célcs oportos 2590 10%
társu lat ! 2382 9%
cél cs o po r tos 2432.3 9%
társu l att 4953 17%
k ö z ü . v á ll a l a t l 8098 31%
vállalatt 9229 2 33%
===n
{
•
•
f
2.sz.ábra
A víz,csatornam u- és fürd ó v .-ok ál tal beszedett csatornabírság és a fizetett szennyvízbi rság alakulása (1986-1990) Budapes1 Baranya Borsod-Abauj-Zemplén Fejér Györ - Moson-Sopron Hajdu-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Komárom - Esztergom Pes1 Somogy Veszprém Zal o
o
!00
200
300
400
500
600
n1tlllö Ft
...
csatorna- b l rság •t' ···-.·,········t'
('1 .... ; .......
~ szenn yv1z-b1rság f.,;!t'~ 1 .• :l
•'., J ,~
jt>to· ""'~ ·• .t~·''--:'l"f'V'!.rJ- ...,,.- ~-· -t}(
f
#
l
l
("
'
3 . sz . ábra r=================================================================:====================================~
A lakosság és a lakások közüzemi csatornaellátottságának aránya százalék
60 50 40 30 20 10
o 1945
1950
1955
1960
1965
1970
1975
év
l akosság
~ l akások
1980
1985
1990
•
,
4
',
(
4. sz.á bra
Közcsatornahálózaton elvezetett sze n n y víz és a tisztítókapaci tás változása 1960-1990 mlll ó m3 / nap 2.5
2 1.5
0.5
o 1960
1965
1970
1975
!980
l
év . . el veze tett sz .vlz
~ tJ szt1t6- kapac1 tás
rr=:J
~ ~
mechan 1kal
rn e c h a n.+ b 1o l ó g 1a 1
!990
.
,. c
l
'
'
1
,f
•'
..
5. sz. á b.r a
A közüzemi csatornahálózat hosszának változása 1945-1990 km
l4 l2
10.812
10 8
6
4
2 O
v~~~~~~~
1945
1950
1955
1960
1965
1970 év
1975
~~~ /
1980
1985
1990
